Tervek a nemzetpolitikában 2010-ben
description
Transcript of Tervek a nemzetpolitikában 2010-ben
Tervek a nemzetpolitikában 2010-ben
MINISZTERELNÖKI HIVATAL
Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkárság
Megújított nemzetpolitika
2006-tól a nemzetpolitika két pilléren nyugszik
támogatáspolitika fejlesztéspolitika
A megújított támogatáspolitika célja a nyelvi-kulturális önazonosság megőrzését segítő intézmények és programok támogatása. E körben a stabilitást erősítik a nemzeti jelentőségű intézmények és programok, amelynek révén a magyarság számára fontos oktatási-tudományos-kulturális intézmények a Kárpát-medencében előre kiszámítható, az éves költségvetési alkuktól mentesített támogatások révén tudnak működni. Ide kapcsolódik a pályázati úton támogatásokat nyújtó Szülőföld Alap.
A fejlesztéspolitika (elsősorban az Európai Területi Együttműködés adta lehetőségek kiaknázása) vonatkozásában pedig egy tejesen új struktúra kialakítására volt szükség a megújított intézményrendszeren belül. A fejlesztéspolitika révén kialakuló komplex térségfejlesztés eredményeképpen a magyarlakta régiókban élők lehetőségei kibővülhetnek. Ez elősegítheti egyben a többség és a kisebbség együttműködését is. A fejlesztéspolitika, a területi együttműködés nem etnikai alapú, de a fejlesztések valamennyi ott élő közösség életlehetőségeit javíthatják.
Új realitások – új politika
A kormány 2006-tól – a közös nyelvi- kulturális-történelmi szálakra építve – olyan politikát alakított ki, amely
a regionális realitásokból kiindulva egyidejűleg veszi figyelembe a külhoni magyarság érdekeit és a jószomszédi viszony követelményét,
a térségbeli realitásokra, az új lehetőségekre koncentrál, felhasználja a fejlesztéspolitika, a határon átnyúló együttműködés lehetőségeit,
ami az együttműködésre és a pártpolitika-mentességre épül, így megteremti a közösségi szempontból meghatározó ügyekben a stabilitást és erősíti a közösségek között a magyar-magyar szolidaritást.
A regionális szemléletű, együttműködésre építő, megújított nemzetpolitikát az európai intézmények is visszaigazolják.
Építkező magyar közösségek Kárpátalján felépült a beregszászi Európai Magyar Ház, megújult a Kisdobronyi Általános
Iskola, elindulhatott a nagyberegi református líceum építkezésének előkészítése, a Técsői Magyar Oktatási Központ és a Jánosi Mesterképző Akadémia új épületszárnyának építése, lezárult a szórványszempontból is fontos tiszaújlaki iskola második épületszárnyának megépítése, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nagyberegi tájházának felújítása, a Munkácsi Szt. István Líceum, valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem Humán-Természettudományi Magyar Karának bővítése.
Románia szerte csak a szimbolikusan is nagy jelentőségű programokat számba véve láthatjuk, hogy elkészültek a tanári lakások Kolozsvárott, új diákétkezdéje van szintén a kincses városban az unitárius kollégiumnak és a Kalotaszentkirályi Iskolaközpont szórványkollégiumának, elkészült a Téglás Gábor Iskolacsoport Déván, az egyházmegye millenniumára megújult a Gyulafehérvári Római Katolikus Szent Mihály Székesegyház, és végre felújítottuk a csángó magyarok számára fontos központként működő Pusztinai Házat.
A vajdasági magyarság oktatási-kulturális intézményrendszere az elmúlt években jelentős változásokon ment át: kibővült és felújításra került a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium Zentán, tornaterem épült a Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnáziumban, kibővült a tótfalusi iskolaközpont, megújultak a torontáli, feketicsi, torontálvásárhelyi, csókai, újvidéki, padéi magyar művelődési házak.
A kis lélekszámú magyar közösségek is gyarapodhattak az elmúlt időszakban: folyik és hamarosan a végéhez érkezik a lendvai Bánffy központ felújítása, Horvátországban felújításra került hercegszöllősi református műemléktemplom és a laskói református templom, valamint a csúzai óvoda, felépült a tájház és népfőiskola Pélmonostoron.
Fókuszban a szórvány
A szórvány ügye az egyik legégetőbb témája a nemzetpolitikának, ezért is hoztuk létre tavaly határon túli szakértőkből a Szórvány Tanácsot, amelynek elnöke a szlovéniai magyarság parlamenti képviselője, Göncz László. A Tanács javaslatai alapján csak ebben az esztendőben több, mint 350 millió forintot fordított a Miniszterelnökség szórvány programokra. Kormányzati támogatással működik a szórvány szempontból fontos projektek között az EMKE által létrehozott magyar házak hálózata, a munkácsi Szent István Líceum, a karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum, a kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Koordinációs Központja, illetve a técsői Református Líceum, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium Zentán, a Kosztolányi Dezső Nyelvi Tehetséggondozó Gimnázium Szabadkán, a nagybecskereki Miasszonyunk leánykollégium, illetve a muzslyai Emmausz fiúkollégium. Támogatjuk más intézmények mellett a szórványóvodákat Szolyván, Huszton, Bustyaházán, Técsőn, Aknaszlatinán, Nagybocskón, Gyertyánligeten. A csángó program részeként nem csak a kulturális eseményeket és a meglévő intézmények támogatjuk, de a magyar nyelvű oktatás megerősítését is, amelynek már komoly eredményei vannak.
Tiszagyöngye Művelődési Egyesület: Művelődési ház megvásárlása
(Törökkanizsa)
Tótfalusi Iskolaköz-pont építése
Kalotaszentkirályi Iskolaközpont szórvány-
kollégiuma konyhájának berendezése
-Apáczai kollégium bővítése-Tornaterem építésének
befejezéseKosztolányi Dezső Gimnázium
Bánffy központ
korszerűsítése,
kutatómunka
Komáromi Timoteus Ház Szociális Központ
felújítása
Kalotavár közösségi
ház építése
-A Házsongárdi temető műemlék-jellegű sírjainak restaurálása-Pusztinai Ház felújítása
Nagyberegi Református
Líceum építése
Európai Magyar Ház
építése
- szórvány nap-közis
oktatások beindítása
- kőrösmezői iskolaépítés
A 2006-2009 évi nagyobb építkezések és beruházások
Elek-Ottlakamagyar szakasz 1,5 km román szakasz 2,8 km összesen 4,3 km
Varratmentes Európa
Dombegyház-Kisvarjasmagyar szakasz 5,5 kmromán szakasz 1,0 km összesen 6,5 km
Varratmentes Európa
Dénesmajor-Ant magyar szakasz 2,1 km román szakasz 2,9 kmösszesen 5,0 km
Varratmentes Európa
Nagykereki-Nagyszántó magyar szakasz 1,2 kmromán szakasz 1,3 kmösszesen 2,5 km
Varratmentes Európa
Tiborszállás-Börvely magyar szakasz 0,1 kmromán szakasz 5,5 kmösszesen 5,6 km
Varratmentes Európa
Ömböly-Káruly telep magyar szakasz 1,5 km román szakasz 0,7 km összesen 2,2 km
Varratmentes Európa
Prioritás a nemzetpolitika
A 2010. évi költségvetésből is egyértelmű, hogy a kormánynak prioritása a nemzetpolitika
stabilitása
A költségvetési támogatás összege változatlan maradt 2010-re is. Szülőföld Alap számára szintén biztosított az előző évekhez hasonlóan
a 2 Mrd Ft-os keret. A 2010. évi elfogadott nemzetpolitikai költségvetés jelzi a Kormány
elkötelezettségét a megújított nemzetpolitika, a külhoni magyarsággal egyetértésben kialakított programok folytatásában. A költségvetés továbbra is megfelelő szinten biztosítja a nyelvi- és kulturális önazonosság megőrzéséhez fűződő támogatásokat, a nemzeti intézményekre szánt összegeket, egyidejűleg lehetőséget adva a modernizációt célzó projektekre is (fejlesztéspolitika). A támogatások lehetőséget ad arra is, hogy kormányzati oldalról kiemelt figyelmet fordítsunk a szórványmagyarság kérdéskörére is.
Nemzeti jelentőségű intézmények és programok
A 2009. december 15-ei Magyar-Magyar Kormányzati Konzultáción a határon túli magyar szervezetek vezetőivel megállapodás született a Nemzeti intézmény program 2010-2014 közötti időszakra történő folytatására az intézmények területi és tartalmi körének kisebb bővítésével.
Így 2010. évtől két újabb ország intézménye, a szlovéniai Magyar Nemzetiségű Művelődési Intézet, valamint a Bécsi Magyar Otthon programjainak támogatása bekerült a Nemzeti Intézmények körébe.
A 2007-ben nemzeti jelentőségűvé nyilvánított romániai magyar intézmények körének és támogatási nagyságrendjének megtartása mellett néhány új intézménnyel bővült a romániai intézményi kör, és új nemzeti jelentőségű projekt támogatása indul el.
Nemzeti jelentőségű intézmények és programok – kiemelt új projektek
A Mezőségi Magyar Iskolaközpont építése. Az elmúlt ciklusban Romániában nemzeti jelentőségű programként az Iskola Alapítvány kolozsvári tanári lakások építési programját támogatta a MeH. A sikeresen lezárult kolozsvári program helyét egy előreláthatóan 4-5 éves megvalósulási időt igénylő program veszi át.
Az iskolaközpont létrehozásával befejeződhet az észak-nyugat mezőségi és szamosháti szórványoktatás stratégiai fejlesztése, ahol 5 óvodai csoport, 16 alsó tagozatos, 8 felső tagozatos és 3 szakiskolai osztály működésére lenne lehetőség. Bár Szamosújvár vonzáskörzete nem esik messze Kolozsvártól, az iskolaközpont létesítése indokolt. A bentlakás lehetősége vonzóvá teszi a magyar nyelvű oktatást, a kolozsvári elméleti líceumok pedig nem nyújtanak szakképzést, így a szamosújvári iskolaközpontban beindítandó szakoktatás hiánypótló lenne. Ezen túlmenően van egy olyan szociálisan hátrányos csoport, amely nem tudja fedezni a kolozsvári tanulás költségeit, de jelen helyzetben nincs elehetősége Szamosújváron magyarul tanulni. (PL. Három magyar 8. osztály végzett a városban, de a tanfelügyelőség csupán egyetlen magyar nyelvű 9. osztály indulását hagyta jóvá. A gyerekek zöme román osztályba iratkozott be.)
Mezőségi Magyar Iskolaközpont
A TÉKA Alapítvány a szamosújvári Mezőségi Magyar Iskolaközpont felépítéséhez évi 40 millió forint támogatást kap. Az Iskolaközpont felépítését a Szórvány Tanács prioritásként jelölte meg, a létesítmény a magyar és a román kormány közös finanszírozásában, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont mintájára valósulna meg. 2009-ben a szamosújvári Helyi Tanács ingyenesen kiutalta az építési telket a város központjában, a MeH és a romániai Communitas Alapítvány pedig hozzájárult a tervdokumentáció költségeinek fedezéséhez.
Új nemzeti intézmények
A Nemzeti Intézmények új körének meghatározásakor mindenekelőtt az adott intézmény anyanyelv és nemzeti identitás megőrző erejét vettük figyelembe. Az új intézmények is az oktatás és a kultúra területéről kerültek ki: a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Színművészeti Egyetem háttérintézményei, a Studium-Prospero Alapítvány – 5 millió forint, illetve a kolozsvári Protestáns Teológia – 3 millió forint működési támogatásban részesül nemzeti intézményként. Ezzel a bővítéssel minden magyar, vagy magyarul is oktató felsőoktatási intézmény háttérintézménye nemzeti jelentőségű státust nyert.
Kultúra köréből is bővült a támogatotti kör: Erdélyben három nagy múltú, egyben irodalmi-kulturális műhelyt is jelentő
folyóirat van: a Korunk, a Helikon és a Látó. Két-két millió forintos támogatással nyerték el a nemzeti jelentőségű intézményi státust.
2007-ben a NI kör kijelölésekor Erdélyben 9 magyar színház és egy opera működött. Azóta létrejött és jelentős sikereket ért el az aradi Kamaraszínház. Ezért bővítettük az aradival a nemzeti jelentőségű intézményként támogatott színházak körét, és emeltük 2 millióval a színházi támogatási keretet.
Folytatódik és egyben bővül a csángó oktatási program
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) 2000-től kezdődően szervezi a csángó gyermekek iskolán kívüli magyar nyelv oktatását. Az oktatás beindulásától kezdve a magyar Kormány előbb pályázati formában, majd 2007-től kezdve a Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok keretében támogatja ezen tevékenységüket.
Csángó magyar programok
A 2009/2010-es tanévre 21 moldvai településen több mint 1550 gyereket oktatnak magyar nyelvre (óvoda és 1-9. osztály). A 2005/2006-os tanévtől kezdve az MCSMSZ ösztöndíjával vált lehetővé több csángó gyerek számra, hogy középiskolai tanulmányait is magyar nyelvű iskolában végezhesse, Jelenleg 80 diák részesül ebben az ösztöndíjban Csíkszeredában, és 3 diák Székelyudvarhelyen, ami a szállás és étkezés biztosítását jelenti. Az utóbbi években egyre nagyobb igény mutatkozik az egyetemre, főiskolára járó csángó diákok kollégiumi elhelyezésére is.
Új elemként kerül be 2010-től kezdődően a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) által fenntartott és működtetett Gyermekek Háza hálózat.
Gyermekek Háza program A 21 oktatási helyszínből jelenleg 8 (Magyarfalu, Lábnik, Külsőrekecsin, Csík falu,
Lujzikalagor, Frumósza, Kostelek, Diószeg) működik ilyen formában. Ezek a közösségi házak az MCSMSZ saját tulajdonában vannak és nemcsak az oktatást, hanem egy-egy közösség magyar kulturális életét is szolgálják. Helyet adnak a különféle gyűléseknek, szakmai továbbképzéseknek, táboroknak, konferenciáknak. Kialakításuknál fogva az itt tanítók szolgálati lakásaként is funkcionálnak. Számos esetben a község lakosai számára szervezett egészségügyi szűrések is itt zajlanak.
A MeH első ízben már tavaly biztosított 2,3 millió Ft összegű támogatást a 2009/2010-es tanévre ezen házak fűtési költségeihez. 2010-től kezdődően az évi 7 millió Ft-os összegből nemcsak a rezsi kifizetése válik tervezhetővé, hanem a gyerekek számára sokkal nagyobb értékkel bíró internet-kapcsolat, valamint korszerű taneszközök és oktatási segédanyagok beszerzése is lehetővé válik.
Técsői Református Líceum A Református Líceum 2000-től működik, mint önálló református líceum,
egybeépülve az általános iskolával, valamint a Hollósy Simon Középiskola közvetlen szomszédságában. Fennállása óta tanulóinak száma folyamatosan növekszik. 2007-ben kialakult egy új koncepció és megfogalmazódott, hogy az iskola bázisán létre kellene hozni a Felső-Tisza-vidéki Magyar Oktatási és Kulturális Központot, létrehozni olyan körülményeket, hogy a szórványban élő magyarságnak lehetősége legyen az anyanyelvén igénybe venni az oktatást az alapfokútól a felsőfokú képzésig.
A MeH támogatásával 2008-ban elindultak a tervezési munkálatok, melynek célja, hogy a Líceum épületét kibővítsék egy óvodával, valamint a kollégiumi férőhelyek számát is növeljék. Az épületkomplexum kialakításánál szeretnének egy közösségi teret is biztosítani a városban, valamint a környező településeken élő magyarok számára – korosztálytól függetlenül – egyfajta técsői Magyar Ház megtervezésével.
Nagyberegi Református Líceum A fennmaradásáért küzdő intézmény a tavalyi év során hozzáfogott
nagyszabású elképzeléséhez, melynek szándéka a református líceum megmentése, illetve továbbfejlesztése. Egy olyan építkezésbe fogtak, melynek során az infrastrukturális fejlesztéssel még vonzóbbá teszik intézményüket. A tervek szerint 2011-re elkészülő új épület tetőterében kialakításra kerül egy 100 fős fiú-, illetve leánykollégium. A 120 fősre tervezett étkező, valamint a hozzá kapcsolódó konyha- és raktárhelyiségek lehetőséget biztosítanak egyéb rendezvények kiszolgálására is. Az épületben helyet kap egy tornaterem is, amely biztosítja az iskolai tanulóinak fizikai erőnlétét. A tornaterem által kínált lehetőséget nyitottá kívánják tenni a település lakossága számára is. A versenyképes oktatási színvonal nélkülözhetetlen eleme a tanárok munkahelyi és lakhatási körülményeinek megfelelő színvonalú biztosítása is.
A MeH eddigi támogatása révén elkészültek a tervek, megszülettek az építkezéshez szükséges engedélyek, valamint az induláshoz szükséges tereprendezési munkák is lezárultak. Időközben az építési munkálatok is megkezdődtek az Angliai Református Egyház hathatós anyagi támogatásának köszönhetően. 2010-ben is támogatni kívánjuk ezen építkezés ütemezett folytatását.
Egyes erdélyi projekttervek A nagyenyedi vártemplom: Az erdélyi fejedelemség egyik szimbóluma a nagyenyedi
református vártemplom. A tavaly a templom viharkárt szenvedett, a torony helyreállítása érdekében mind a román helyi hatóságok, mind a magyar kormány igyekezett mindent megtenni, ennek ellenére nagyértékű belső károk is keletkeztek. 2010-es terveink között szerepel a keletkezett károk elhárításához való hozzájárulás.
A vicei árvaház bővítése, közös gyermekház, tanulóház kialakítása az árvaházi és a falu szórványmagyar iskolásai számára. A Possibilitas Egyesület évek óta két árvaházat működtet a besztercei szórványban, gondoskodik a nevelt gyerekek nehéz sorban élő, hátrányos helyzetű szüleiről is. Az alapítvány által gondozott gyerekek révén biztosított a kistérség magyar nyelvű osztályainak működése. Az elmúlt két évben hozzájárultunk az árvaház működéséhez, 2010-ben ahhoz a beruházáshoz nyújtunk segítséget, amely anyagi fedezetének zömét EU-s pályázaton nyerte el az egyesület.
Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság: A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság az egyedüli műemlékvédelemmel foglalkozó erdélyi magyar szervezet, amely országos hatáskörben fejti ki tevékenységét, már közel két évtizede. Ez egyértelműen meghatározza a KLMT helyzetét az erdélyi és romániai műemlékvédelemben. A KLMT feladata, hogy intézményesítse az erdélyi magyar műemlékvédelmi tevékenységet a tudatosítással, figyelemfelkeltéssel és a támogatási rendszer szervezésével párhuzamosan. Az erdélyi épített örökség az európai kulturális örökség szerves részét képezi. A szervezet célja: érzékennyé tenni a társadalmat, felhívni a figyelmet és bebizonyítani, hogy a kulturális örökség igenis érték. 2009-ben ünnepeltük a gyulafehérvári római katolikus érsekség 1000 éves és az EME 150 éves fennállásának évfordulóját. 2010-ben a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság megalakulásának 20. évfordulóját emeljük ki és támogatjuk, jelezvén az épített örökség és műemlékvédelem fontosságát.
5 éves a Szülőföld Alap
Eredmények- Stabilitás, kiszámíthatóság- Legfőbb pályázati forrás- Évi 2 milliárd Ft összegű támogatás
Statisztikai adatok- 8 milliárd Ft kiosztott támogatás- Több mint 10.000 beérkezett pályázat- 5.400 támogatott program
Szülőföld Alap forrásai2005-2009.
0
500
1 000
1 500
2 000
2 500
2005. 2006. 2007. 2008. 2009.
A Szülőföld Alap 2009-ben
Eredmények- Az Alap legeredményesebb éve- A beérkezett pályázatok száma 30%-kal, a
támogatott programok száma 20%-kal nőtt
Statisztikai adatok- 2,1 milliárd Ft kiosztott támogatás- Mintegy 1800 támogatott program
Beérkezett és támogatott pályázatok száma2008-2009.
0
500
1 000
1 500
2 000
2 500
3 000
3 500
4 000
Beérkezettpályázatok
2008
Beérkezettpályázatok
2009
Támogatottpályázatok
2008
Támogatottpályázatok
2009
Magyarország
Ausztria
Szlovénia
Horvátország
Ukrajna
Szerbia
Szlovákia
Románia
Szülőföld AlapMi várható 2010-ben?
Források- A külhoni magyarság támogatásának kiemelt szerepe, válság
idején is változatlan támogatás- Több mint 2 milliárd Ft összegű forrás- Kapcsolattartási támogatási program folytatása
Regionális Egyeztető Fórum döntései- 2009. december 15-én tartotta ülését- Legfőbb támogatási célok meghatározása- Regionális és kollégiumi arányok rögzítése- Kárpát-medencei szolidaritás: Szerbia és Ukrajna kiemelt
támogatása
Szülőföld Alap forrásai 2010-ben(millió Ft)
600
994
450
Költségvetésitámogatás
MiniszterelnökiHivataltámogatása
MunkaerőpiaciAlap támogatása
Szülőföld Alap forrásainak regionális bontása2010-ben
Románia 39,75 %
Szlovákia 14,75 %
Szerbia 22 %
Ukrajna 19 %
Horvátország 2 %
Szlovénia 1,5 %
Ausztria 1 %
Szülőföld Alap kollégiumi arányai2010-ben
40%
10%
50%
Oktatás ésszakképzés
Kultúra, egyház,média
Önkormányzatiegyüttműködések,informatika