Termelés és Szolgáltatás Menedzsment - budavat.huszolg-menedzseles... · EMBERI ERŐFORRÁS...
Transcript of Termelés és Szolgáltatás Menedzsment - budavat.huszolg-menedzseles... · EMBERI ERŐFORRÁS...
1
Termelés és Szolgáltatás,
Menedzsment
Termelés és Szolgáltatás Menedzsment
Dr. Gyenge Balázs
Rendszerszemlélet
TERMELÉSMENEDZSMENT alapfogalmai
1.RENDSZERA rendszer szemléletűmegközelítés vizsgálati egysége. A rendszert a rendszer célja és a rendszerhatár együttesen definiálja.
A transzformációs R. Erőforrásokat Inputokat alakít át Outputokká
GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG mellett
• a rendszer elhatárolható a rendszer környezetétől (rendszerhatár)• egymással összefüggő elemek egységes halmaza (kölcsönhatás)• a rendszert a rendszer célja és a rendszerhatár együttesen definiálja
A gazdasági rendszer G.E –t hasznos és értékes Outputokká
RENDSZER
elem
elemelem
2.TERMELÉSI RENDSZER
INPUTOK
• Tőke• Anyag• Gépek• Berendezések• Beszállítók• Munkaerő• Tudás• IDŐ
TRANSZFORMÁCIÓ
• átalakítás• szállítás• raktározás• ellenőrzés
OUTPUTOK
• Termékek• Szolgáltatások• Tudás• Veszteség• Egyéb hatások + -
KÖRNYEZET• beszállítók, versenytársak, állami szabályozás• politikai, jogi, gazdasági, társadalmi, demográfiai, természeti környezet
NYOMONKÖVETÉS KONTROL
VISSZACSATOLÁS
TERMELÉS ÉS SZOL. VISZONYA
3.TERMÉKTERMELÉSA TERMELÉS az erőforrások olyan összekapcsolása, ill. átalakítása, amelynek fizikai eredménye alkalmas a fogyasztói igény kielégítésére. Ez az eredmény valamilyen gazdasági értékkel bíró jószág.
Amikor a vállalat eldönti, hogy ő „termelő”, vagy „szolgáltató”, akkor lényegében arról dönt hogy, hogy milyen arányban keveri a két típusú tevékenységet
4.SZOLGÁLTATÁSA SZOLGÁLTATÁS nem kézzel fogható (igény v. szükséglet kielégítésre szolgáló) gazdasági javak előállítására szolgáló tevékenység. Erőforrások felhasználása fogyasztói igényeket kielégítő nem termelő tevékenységekre.A SZOLGÁLTATÁS a következő kategóriákat foglalja magába: javítás, karbantartás, kormányzat, élelmezés és elszállásolás, szállítás, utaztatás, biztosítás, kereskedelem, hitelezés, ingatlankereskedelem, oktatás, törvénykezés, gyógyítás, szórakozás, tanácsadás, üzleti és szellemi szolg. köztük a logisztikaiszolgáltatások és minden egyéb hivatásos elfoglaltság, valamint a közszolgáltatások.
A fogyasztó sosem terméket, vagy szolgáltatást akar vásárolni, hanem valamilyen igényét akarja kielégíteni! A termék és szolgáltatás együtt:
5. TERMÉKSZOLGÁLTATÁS!
Termelés és Szolgáltatás Szolgáltatások jellegzetességei
(kézzel nem megfogható termékek)A termékek jellegzetességei(kézzelfogható termékek)
1. Megfogható
2. Újra eladható
3. Készletezhető
4. Térben lokalizált
5. Szállítható
6. Minőség fizikai paraméterekkel mérhető
7. A termelés és fogyasztás elkülönül
(az értékesítés elkülönül a termeléstől)
8. A teljesítés időben eltolható
9. A telephelynek a költségvonzata fontos
10. Könnyen automatizálható
11. Jövedelem kézzelfogható terméktől függ
12. A termék ismételhető, másolható
13. A termék a tipikus fogyasztóra szabott
• Nem Megfogható
• Nem lehet újra értékesíteni
• Nem készletezhető, nem tárolható
• Gyakran térben szétszórtan
• Szolgáltatás nyújtója szállítható a termék helyett
• Min. fizikai param. nem mérhető (bizalmi és tap.)
• A termelés és fogyasztás egyszerre jön létre
(az érékesítés gyakran része a szolgáltatásnak)
• Időben nem tolhatók el
• A telephely a fogyasztói kapcsolat miatt fontos
• Nehezen automatizálható
• A jövedelmet nem megfogható termék adja
• A szolgáltatások általában egyedülállók
• A szolgáltatások nagyfokú kölcsönhatásban
vannak a fogyasztóval
2
Termelés és Szolgáltatás Szolgáltatások jellegzetességei
(kézzel nem megfogható termékek)A termékek jellegzetességei(kézzelfogható termékek)
14. Azonos standard minőséget várunk el
15. Automatizációra, technlógiára alapozott
16. Mindig meghatározható a ki a fogyasztó
17. termék hasznosságra van szükség
(forma, tulajdon, hely, idő)
18. a fogyasztás egyszeri
• Szolgáltatások termék meghatározása sokszor nem
következetes
• Gyakran tudásra és tanulásra alapozottak
• A közszolgáltatások, felhasználói köre és
mennyisége nem, vagy nehezen meghatározható
• a fogyasztónak közvetlenül a szolgáltatásra van
szüksége, igénye, nem a termék egy tulajdonságára
• a fogyasztáshoz való viszonya
(folyamatos, ismétlődő, egyszeri)
SZOLGÁLTATATÁS TÁRGYA
Megfoghatatlan dolgokra irányulószolgáltatás:
Szellemi jellegű szolgáltatás:
NEM meg-
fogható
Fizikailag létező dolgokra irányulószolgáltatás:
Emberi testre irányulószolgáltatás:
Meg-fogható
(terméket)
DolgokEmberek
• - egészségügyi szolgáltatás,• - divatszalon,• - étterem.
• - fuvarozás,• - javítás,• - ruhatisztítás,• - állatorvosi ellátás.
• - oktatás.• - rádióadás,• - múzeum,• - információ szolgáltatás.
• - bankügyletek,• - biztosítás,• - könyvelés,• - ügyviteli szolgáltatás.
A SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ALANYA
A S
ZO
LG
ÁL
TA
TÁ
S FI
ZIK
AIL
AG
SZOLGÁLTATÁSOK BŐVÜLÉSÉNEK okai
OKOK:1. Intenzívebbé váló piaci verseny és gyorsuló technikai fejlődés révén növekvő
Specializáció, így a szolgáltatás tartalom versenytényezővé válik2. A fogyasztási tranzakcióban újra az ember válik központi kérdéssé3. Fokozódó igény a testre szabott termékekre, azaz igény kielégítésre4. Termelő vállalatok szolgáltatói tevékenysége bővült
MENEDZSMENT ÉRTELMEZÉSE
ésszerű stratégia
korszerű technológiatudás,
tudomány
infor-máció
vezetés és
szervezés
verseny-előny
erőforrások környezet
MENEDZSMENT fogalma
6. MENEDZSMENTA MENEDZSMENT az ember által létrehozott szervezetek irányítása, vezetése, tervezése, szervezése, ellenőrzése, döntési folyamatainak, formális és informális, valamint kulturális folyamatainak összehangolása
A menedzsment sem csak dönt és irányít! Szakmai kérdésekre is válaszol.
Komplex tevékenység!
• problémákat old meg• érdekeket hangol össze • emberekkel dolgozik
A MENEDZSMENT emberi közösségek, közös célra irányuló együtt-működésének szervezése.
ÁLTALÁNOS def.
A g
yako
rlat
min
dig
inte
grál
t meg
köze
lítés
ű! (s
zéle
s ért
elm
ezés
)
MENEDZSMENT alapvető funkciói
ALAPVETŐ FUNKCIÓI
1. Tervezés: célok meghatározása, eszközök és megoldási alternatívák hozzá-rendelése a célokhoz (tevékenység kereteinek, irányainak kijelölése)
2. Szervezés: feladatok, eszközök és emberek összerendelése3. Vezetés: emberek irányítása, segítése, kényszerítése, befolyásolása, ösztönzése,
hogy a kitűzött célt végrehajtsák4. Döntés: a vezető egyik legelemibb funkciója a döntéshozás, mely minden terü-
leten szerepet kap (alternatív cselekvési lehetőségek közötti választás)5. Ellenőrzés: a megvalósult eredmények és a célok folyamatos összevetése (eltérés
esetén a szükséges lépések megtétele)
3
TERMELÉSMENEDZSMENT fogalma
7. TERMELÉSMENEDZSMENTA TERMELÉSMENEDZSMENT mindazon tevékenységek összessége egy szervezeten belül, melynek segítségével létrejönnek a termékek vagy szolgáltatások és ezen a tevékenységek eredménye a céloknak és a nagyobb hatékonyságnak az elérése mellett.
• nem csak a termék-termelést (előállítást) értjük, hanem a szolgáltatáselőállítást is
• a termelés nem funkcionális terület szerinti elkülönítést jelent, hanemsokkal inkább fókuszpontot
A TM fejlődésének legfontosabb lépései
KORAI NÉZETEK 1776-1880- Munkamegosztás (Adam Smith, Charles Babbage)- Standardizált részegységek (Eil Whitney)TUDOMÁNYOS MENEDZSMENT korszak 1880-1910- Gant diagrammok (Henry L. Gantt)- Munka felvételezés, mozgás és idő tanulmányok (Gilbreth)- Folyamat analízis (Frederic W. Taylor)- Sorbanállási elmélet (Erlang)TÖMEG-TERMELÉSI korszak 1910-1980- Mozgó összeszerelő sorok (Henry Ford / Charles Sorensen)- Statisztikai mintavételezés (Walter Shewhart)- Gazdaságos rendelési me. (klg. min.) (Harris)- Lineáris Programozás- PERT háló / CPM módszer (DuPont)- Anyagszükséglet tervezés MRP
1776-1880
1880-1910
1910-1980
Költség centrikusszemlélet
A TM fejlődésének legfontosabb lépései
IGÉNYEKHEZ IGAZODÓ TERMELÉSI korszak 1980-1995- Komputerrel támogatott tervezés- EDI Elektronikus Adatcsere- TQM módszer Total Quality Management- Baldrige díj, önértékelési módszer- Empowerment, hatáskörleosztás (bevonás)- Kanban kártya módszer- Just in time módszer
1980-1995 Minőség centrikusszemlélet
TELJES MÉRTÉKBEN A VÁSÁRLÓI IGÉNYEKRE SPECIALIZÁLÓDÁS korszaka 1995-2005- „testreszabott tömeggyártás” (mass customatisation)- Globalizáció- Internet- Vállalati erőforrás gazdálkodás- Tanuló vállalat- Internacionális minőségi szabványok- Finite Scheduling program (kapacitás korlátos tervezés)- Ellátási lánc menedzsment- E-kereskedelem
1995-2005 Vásárlói igényszempontú szemlélet
A TM trendjei a jövőben?
MEGATRENDEK:
1. Globális input és output piac 2. JIT termelési rendszerek és ellátási lánc rendszerek 3. Gyors termékfejlesztés, felgyorsult életciklusok4. Teljes mértékben a vásárlói igényekre specializálódott termelés5. Hatáskörök, és döntési szabadságok leosztása, tudásmennyiség robbanásszerű
változása
Miért lényeges a termelésmenedzsment?
FONTOS MERT:1. Alapelvek: A TM azokat az ismereteket foglalja össze, amelyek a tevékenység
során előforduló folyamatok szervezésének, tervezésének, irányításának alapelveire vonatkoznak. Ahhoz hogy mindig a legmegfelelőbb lehetőséget válasszuk ismernünk kell az alapvető stratégiai lehetőségeket.
2. Hatékonyság: A TM arra törekszik, hogy termelékenységet, hatékonyságot, vagy jövedelmezőséget fokozzon, illetve hogy mindezek által versenyelőnyre tegyen szert az adott piacon. Fontos ebben a folyamat szemlélete, amivel megismerhetjük, hogy az egyes résztvevők hogyan alkotnak működő rendszert, mi a szerepük benne.
3. Költség: A TM fontos továbbá azért mert a szűkebben vett „termelés” költségei a szervezet működésének igen jelentős hányadát teszik ki. Éppen ezért valószínűen a lehető legnagyobb lehetőséget is biztosítja a jövedelmezőség növelésére, és a szolgáltatások színvonalának emelésére.
4. Integratív: Mivel a TM interdiszciplináris ismereteket csoportosít és integratív, ezért fontos mert általa felismerhetjük az egyes folyamatok kapcsolódási pontjainak igazi problémáit.
ESET PÉLDA!
-Növekedés €; %14.000-6.00020.000
-80.000100.000
Jelenlegi €
Teljes (FH):
-6.000Egyéb változó ktg.
20.000Egyenleg (FH)-80.000Termékek előállítási ktg.
100.000100.000Értékesítés
Termelési ktg. csökk. 20%
Pénzügyicsökk. 50%
Értékesítés növ. 50%-al
Cselekvési lehetőségek , akciók (A):megnevezés
• Növeljük a FH-t!
24.000 17.000 30.000
150.000-120.000 -64.000
30.000 36.000
-6.000 -3.000
10.000; 71,4% 3.000; 21% 16.000; 114%
4
TERMELÉS ÉS SZOLGÁLTATÁS MDZS10 LEGFONTOSABB DÖNTÉSE
A termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai
döntési területe
1. Áru és szolgáltatás tervezés
2. Folyamat és kapacitástervezés
3. Ütemtervezés
4. Helykiválasztási stratégia (Location)
5. Helyszín elrendezési stratégia (Layout)
6. Emberi erőforrás és munkahely tervezés
7. Ellátási lánc menedzsment
8. Készletezés
9. Minőség
10. Karbantartás
Termelési stratégia
Telephely stratégia
Elrendezési stratégia
Termék trv. stratégia
Kapaci. trv. stratégia
Aggregálttervezés
Készlet gazd. strat.
MRPTerv.
Ellátási lánc mdzs.
Minőség mdzs.
Megbízhatóság.karbantartás
Projekt mdzs.
Hogyan ítélhető meg egy szervezet TELJESÍTMÉNYE, HATÉKONYSÁGA?
• Hozzáadott Érték• Termelékenység (gépi és emberi)• Gazdaságosság• Eredményesség• Minőség• Költség• Határidő és teljesítési idők• Rugalmasság
EGY ÜZLETI TEVÉKENYSÉG HATÉKONYSÁGA! Azzal mérhető, hogy mennyiben járul hozzá a (1) fogyasztói igények(2) nyereséges kielégítéséhez!
Hogyan fejezhető ki a hatékonyság?
9. HOZZÁADOTT ÉRTÉKKELA HÉ az az érték amennyivel többet ér az előállított termék vagy szolg. mint a létrehozásuk érdekében vásárolt érték. (… pl. munka)
• HÉ-et termelő ktg. 5%• Szükséges, de HE-et nem termelő ktg. (Muda I.) 35%• HE-et nem növelő ktg. de nem is szüks. (Muada II.) 60%
Hogyan fejezhető ki a hatékonyság?
8. TERMELÉKENYSÉGI MUTATÓKKALA TERMELÉKENYSÉGI mutató a termelés eredménye (output) és a létrehozása érdekében felhasznált erőforrások hányadosa (input)
- Egy tényezős: (Anyag) v.(Energia) v.(óra) Munkaerõ .. MiHE)ft(meOutput
=
- Több tényezős:(Ft) Tõke) Energia (Anyag Munkaerõ
Mi +++=
Output
• A minőség változhat miközben az inputok, vagy az outputok me. nem változik• Az externália képes pozitív vagy negatív módon befolyásolni a termelést és a
termelékenységet anélkül, hogy a vizsgált rendszer arra közvetlen befolyással bírna• A mérési egységek (mért egységek) pl.: Ft v. db nagyon különbözőek lehetnek
A mutatószámok problémái:
TermelékenységPQCDSM
MINŐSÉG„Q”
TERMELÉS„P”
MORÁL„M”
TERMÉKBIZTONSÁG
„S”
HATÁRIDŐ„D”
KÖLTSÉG„C”
TERMELÉKENYSÉGFEJLESZTÉS
Termelékenység növ. és mérés. a szolgáltatás szektorban
• Tipikusan emberi-munka igényes tevékenység. (például: tanácsadás, tanítás)• Gyakran egyszemélyes tevékenység. (például: befektetési tanácsadás)• Sokszor intellektuális tevékenység, amelyhez szaktudás szükséges (ilyen például az
orvosi diagnózis felállítása)• A legtöbbször nem lehet gépesíteni, vagy automatizálni (pl.: hajvágás)• Az elvégzett teljesítmény értékelése is nehéz (pl.: a törvénykezés teljesítménye)
NEHEZEBB mert:
• a végtermék is nehezen definiálható (hajvágás, bírósági tárgyalás, kereskedelem )• sokszor termékminőség javítás, minőség mérés problémái• „érték” meghatározás
A szolgáltatások problémái:
ÉRTÉKETEREMTŐ FOLYAMAT definíciója
VÁLLALATI KÉPESSÉGEK
FOG
YA
SZT
ÓI
IGÉ
NY
ÉRTÉKTEREMTŐFOLYAMAT (Black Box)
Milyen fogyasztók? Milyen igényeit?
Milyen módon?Hogyan?
Mit? Mivel?Érték keletkezés
Valódi iránya ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT Az ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT vállalat erőforrásainak fogyasztói értékké konvertálása. Erőforrások beszerzése, kezelése, felhasználása abból a célból, hogy a fogyasztó részére értéket állítsunk elő.
Értékteremtő folyamat LEGALAPVETŐBB KOMPONENSEI:
TermelésSzolgáltatás
LogisztikaFOGYASZTÓ
és igénye
5
ÉRTÉKETEREMTŐ FOLYAMAT definíciója ÉRTÉKLÁNC
ÉRTÉKLÁNC azon tevékenységek egymás utáni sorozata melynek során létrejön a valódi érték. • vannak fontosabb és kevésbé fontos folyamatok
• több értéklánc kapcsolódik össze (szállítói, fogyasztói stb.)
Michael E. Porter 1985
BESZERZÉS
BemenőLOGISZTIKA
TERMELÉS KimenőLOGISZTIKA
MARKETINGÉRTÉKESÍTÉS
UTÁNI SZOLGÁLTA-
TÁS
TECHNOLÓGIA- MENEDZSMENTEMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT
VÁLLALATI INFRASTRUKTÚRA
TÁ
MO
GA
TÓ
ELSŐDLEGES TEVÉKENYSÉGEK
ÉR
TÉ
K (á
rrés
)
Információ gazdálkodásIrányítás
Elszámolás és nyilvántartásPénzügyi tevékenység
Tervezés
ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT definíciója
ÉR
TÉ
K
TE
ME
LÉ
S és
SZ
OL
GÁ
LT
AT
ÁS
MA
RK
ET
ING
INN
OV
ÁC
IÓ
ER
ŐFO
R-
RÁ
SOK
Chikán-Demeter, alapján
ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT definíciója ERŐFORRÁSOK
ÉR
TÉ
K
TE
ME
LÉ
S és
SZ
OL
GÁ
LT
AT
ÁS
MA
RK
ET
ING
INN
OV
ÁC
IÓ
Termelés és Szolg.
ÉR
TÉ
K
ER
ŐFO
R-
RÁ
SOK
Beszerzés
Termelés/Szolgáltatás
Értékesítés
Ter
vezé
sst
raté
gia
MA
RK
ET
ING
INN
OV
ÁC
IÓ
Tel
jesí
tmén
y ér
téke
lés készletezés
ütemezés
ütemezéskészletezés
EMBERI ERŐFORRÁS
INFORMÁCIÓ
BemenőLOGISZTIKA
TŐ
KE
Erő
forr
ás
gazd
álko
dás
Chikán-Demeter, alapjánÉRTÉKETEREMTŐ FOLYAMAT definíciója
ERŐFORRÁSOK
ÉR
TÉ
K
ER
ŐF.
EMBERI ERŐFORRÁS
INFORMÁCIÓ
KimenőLOGISZTIKA
KE
RE
SLE
T
ME
ND
ZSM
EN
T
MA
RK
ET
ING
INN
OV
ÁC
IÓ
TŐ
KE
TE
ME
LÉ
S SZ
OL
GÁ
LT
AT
ÁS
MARKETING
ÉR
TÉ
K
ER
ŐF.
ÁR
TERMÉK
CSATORNA
KE
RE
SLE
T
ME
ND
ZSM
EN
T
INN
OV
ÁC
IÓ
ER
ŐF.
TE
ME
LÉ
S SZ
OL
GÁ
LT
AT
ÁS
PRO
MO
CIÓ
ÉRTÉKETEREMTŐ FOLYAMAT definíciója ERŐFORRÁSOK…
ÉR
TÉ
K
ER
ŐF…
EMBERI ERŐFORRÁS
INFORMÁCIÓ
KimenőLOGISZTIKA
KE
RE
SLE
T
ME
ND
ZSM
EN
T…
MA
RK
ET
ING
…
INN
OV
ÁC
IÓ…
Értéklánc Értéklánc Értéklánc Értéklánc
ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATOK MENEDZSMETJE Az értéklánc és az ellátási lánc koncepciót ötvözi.
ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT ELEMEI• 1. ÉRTÉK• 2. KÉPESSÉG• 3. FOLYAMAT
TŐ
KE
…
TE
ME
LÉ
S és
SZ
OL
GÁ
LT
AT
ÁS
…
ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT ELEMEI 1. ÉRTÉK
• Fogyasztó-pecifikus (ua. más és más értéket jelenthet a fogyasztóknak)• Változó (különböző időpontokban különböző lehet a megfelelőség)• Folyamatos ellenőrzés alatt áll (mindig összevetésre és felülvizsgálatra kerül)• Az érték befolyásolja a jelen és a jövőbeli keresletet (tapasztalás és várakozás)• Az értéknek objektív és szubjektív elemei vannak
Mi az érték?: Fogyasztó szubjektív véleménye a megfelelőségről!Az ÉRTÉK:
• forma v. használati érték• hely érték• idő érték• tulajdon
Az érték 3 v. 4 dimenzióját szokás megkülönböztetni:
6
ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT ELEMEI 1. ÉRTÉK ÉS TERMÉK
A megfelelőség nő, versenyelőny keletkezik!
Termék(forma hasz-
nosság, tulajdonhasznosság)
A te
rmék
telje
s érté
ke
ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT ELEMEI 2. KÉPESSÉGEK
MIT? MIVEL? MILYEN módon? HOGYAN?
HATÉKONYAN és GAZDASÁGOSAN H/GH - HATÉKONYSÁG (EFFECTIVNESS)Kielégítő-e a tevékenység eredménye (outputja) a felhasználó számára? Általában naturális mértékegységekben kifejezhető, de kifejezhetőtermelékenységi mértékben is. (Kielégítő-e amit tesz?)G - GAZDASÁGOSSÁG (EFFICIENCY)Mit képes nyújtani az erőforrások tükrében, mennyire kedvező a szervezetnek? Termék előállításhoz szükséges erőforrás-mennyiséggelmérhető. A legtöbbször pénzben fejezzük ki. (Kielégítő-e ahogy teszi?)
HOGYAN?
A k
épes
ség
meg
adja
, hog
y m
it tu
d a
szer
veze
t m
ások
nál j
obba
nny
újta
ni (i
gény
ekre
vál
aszo
lni)
CO
RE
CO
MPE
TE
NC
ES
A VÁLL. KÉPESSÉGEK meghatározhatók:
OUTPUT OLDALON: Hogy milyen termékeket, szolgáltatásokat tud a fogyasztónak ajánlani?
INPUT OLDALON: Milyen tevékenységek elvégzéséhez rendelkezik elegendő feltételekkel?
Támogató folyamatok
ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT ELEMEI 3. FOLYAMATOK
Alapvető (kulcs)Folyamatok „CORE”
IRÁNYÍTÓFolyamatok •„tevékenység-idegen” feladatok kiadása
• hagyományos beszállítói kapcsolatnál sokkal szorosabb stratégiai szövetség• nem tekinthetők egymástól teljesen független szervezeteknek (több ponton kapcs.)
KISZERVEZÉS:Egy egész tevékenység vállalatból valókihelyezését jelenti külső vállalatba. „Buydöntés”
Kiszervezés okai• költség csökkentés• szolgáltatások javulása• minőség javulás
Kv
Kiszervezést nyújtó vállalat
Kiszervezés igénybe vevő vállalat
K1
K2
K3
V1 V2
V3 V4
V5
V6
V7
Kiszervezési hálózat jön létre
CORE
ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT ELEMEI 3. FOLYAMATOK
Erőforrások konvertálása
ÉRTÉK-kéFOLYAMATEgymással összefüggő események egységes, időben összerendezett, tevékenységek sorozatából áll, ld.: vállalati folyamatmodell
Tev.1 Tev.2 Tev.n
ciklusidő
Szállító Vevő
2.INPUTfolyamatok
3.OUTPUTfolyamatok
TRANSZFORMÁCIÓS4. folyamatok
5.IRÁNYÍTÓ folyamatok
6.kiszolgáló folyamatok
7.információs folyamatok
1.anyagi folyamatok
VERSENYKÉPESSÉG
TERMELÉS ÉS SZOLG. MDZS STRATÉGIAI DÖNTÉSEI
STRATÉGIA A működés és a fejlődés irányvonalainak a kijelölése, a nyereségesség érdekében. Tényezői:
• 1. a versenyelőny forrásainak igazi megtalálása• 2. a szervezet és a környezet kihívásainak összhangba állítása• 3. az erőforrások hosszú távú eredményes kombinációja
• A teljes szervezet működési körét érinti• Hosszú távon befolyásolják a szervezet működését• A környezethez hosszú távon adaptálódnak, nem csak reagálnak• Inegrálják a szervezet funkcionális területeit, rövidebb távú céljait• Alapvetően befolyásolják v. meghatározzák az operatív menedzsmentet, döntéseket • Jelentős erőforrás bevonásokat és allokációkat igényelnek• Igyekeznek előnyt biztosítani, versenykritériummal kapcsolatosak• A vállalat erőforrásainak képességeinek a kiaknázását célozzák• A környezeti kulcs tényzők kiaknázását célozzák• A megfelelő stratégiák egyesítik a szervezet érintettjeinek érdekeit
STRATÉGIAI DÖNTÉSEK jellemzői:
7
VERSENYELŐNY az értékteremtő folyamatokban VERSENYELŐNYA VERSENYELŐNY olyan egyedülálló képesség, ami képes egy céget a versenytársakkal szemben előnyhöz juttatni. A versenyelőny mindig valamilyen egyediséggel, egyedi képességgel, vagy egyedi tudással, vagy egyedi erőforrással kapcsolatos.
• az elkülönülés szoros kapcsolatban áll az egyediséggel• pont arra az értékre van hatással, amit a vevő tulajdonít annak
ALAPSTRATÉGIÁK a versenyelőny érdekében (kizárólagos):1. KÖLTSÉGVEZETŐ: ha valaki a saját pozíciójában (szegmensében) a
legalacsonyabb költségekkel képes termelni. Egyedi erőforrásokkal és a hatékonyság növelésével érhető el.
2. MEGKÜLÖNBEZTETŐ: egyedi termékek előállítása, amelyek valamilyen tulajdonságukkal kitűnik a többi közül és ezért a fogyasztó hajlandó többet fizetni érte. Megkülönböztető tulajdonságok pl: speciális minőség, gyorsabb szállítás, elérhetőség, különleges szolgáltatás tartalom stb. A megkülönböztetés megnöveli a termék „értékét”
3. KONCENTRÁLÓ: versenyzési területre történő koncentrálás, amely egyrészről a költségek jelentős csökkentését, vagy a minőség (a tulajdonságok) lényeges megkülönböztetését teheti lehetővé a termékek vagy a piac egy szűkebb csoportjánál.
STRATÉGIÁK ÖSSZEHANGOLÁSA TERMELÉS és
SZOLG. BESZERZÉSMARKETINGÖsszváll.STRAT
• spec. fogy. igények • közvetlen kapcs.
a vevővel• kicsi hálózat• prioritás: magasabb ár
• MTO rendelésre gy. • műhelyszerű gy.• prioritás: HR
• standard termék• közvetett kapcs. • nagy, több szereplős
ért. hálózat• prioritás: alacsony ár
• MTS készletre gy.• sorozat, folyamat gy.• prioritás: ellátás és
termelés optimalizálás
A különböző STRATÉGIÁK gyakran ütköznek egymással!
ME
GK
ÜL
ÖN
-B
ÖZT
ET
ŐK
ÖL
TSÉ
G
VE
ZE
TŐ
• száll. kapcsolat közvetlen • prioritás: minőség
• verseny kapcsolat• prioritás: költség
ALSTRATÉGIÁK
ALSTRATÉGIÁK (üzleti modell):1. fogyasztó-orientált stratégia, 2. vállalatorientált stratégia, 3. szállító orientált stratégia4. versenytárs orientált stratégia,5. piacvezető stratégia, 6. piackövető stratégia, 7. támadó stratégia, 8. védekező stratégia9. reagáló stratégia.
1. Legalacsonyabb ktg. Stratégia2. Legmagasabb vevőkiszolgálási stratégia3. Rugalmassági stratégia (átállás), gyorsaság (átfutási idő) stratégia4. Rendelkezésre állási stratégia5. Innovációs stratégia6. Mennyiségi stratégia
TERMELÉSI STRATÉGIÁK (fókuszai):
• Make or Buy, Outsourcing• Új termék bevezetés• Telephely választás• Termelési folyamattípus kiválasztása• Ellátási lánc menedzsmentje• Beszállítók kiválasztása• Technológiai beruházások• Automatizálás
JELLEMZŐ STRATÉGIAI DÖNTÉSEK:
STRATÉGIA ALKOTÁS
Stratégiai kontroll
Stratégia meghatározása• Vállalati• Üzleti• Funkcionális
Küldetés (jövőkép)
Stratégia lebontás
Stratégia megvalósítás
Belső képesség elemzés
Környezet elemzés
DINAMIKUS Stratégia (termék életgörbe)Belépés Fejlődés Fejlettség Hanyatlás
●●
●
●
● ●
●
●
DVD
Színes printerekEladás Internet
CD- ROM
Autós étteremFax gépek
3 ½” Floppy disk
Kombi, furgon
K+F döntőBevezető szakaszA legjobb időszak apiacrészesedés növelésére
Itt praktikus váltani az ár,vagy minőség kialakítástErősödés szakasza
Kis lehetőség az ár, minőség, imageváltoztatásra
Fejlettség szakasza
Költség koncepciódöntőHanyatló szakasz
• Termék tervezés és fejlesztés döntő
• Gyakori termék és termelési folyamat változtatás
• Rövid termelési ciklus
• Magas termelési költségek
• Kis típus választék• Figyelem minőségre
• Előrejelzés döntő• Termékre
koncentrálás• Termék és termelés
megbízhatóság• Versenyképes termék
fejlesztések és • Különböző típusok• Kapacitás növelés• Elosztás serkentés,
terítés
• Standardizálás döntő• Termelés stabilitása
kiteljesedik• Sokkal kevesebb
változtatás, pici módosítások
• Optimális kapacitás• Hosszú termelési
ciklus• Termék fejlesztés és
költség csökkentés
• Költség minimalizálás döntő
• Kicsi termék választék
• Termékvonal ritkítása bizonyos termékek kiiktatása, amelyek nem hoznak hasznot
• Kapacitás többlet• Kapacitás
csökkentés
Stra
tégi
a
Cég
stra
tégi
a
1. Innováció 2. Terv változatok3. Behatolás
1. Volumen, expanzió2. Cash flow3. Marketing
1. Termelékenység2. Ár/K. Határhaszon3. Testreszabás4. Kapkihasználás 1. K min
2. Face-lifting3. Kap. leépítés
A VERSENYSTRATÉGIA ELEMEI
Termelési és log. stratégia
Marketingstratégia
Innovációs stratégia
1. Külsőkörnyezet
elemei
3. BelsőVállalati
képességek, erőforrások
elemei
2. Vállalati stratégiaelemei
Kompetitívprioritások
Corecompetence
Küldetés
8
1. Vállalati működésre ható megatrendekKÜLSŐ TÉYEZŐK (versenystratégiával kapcs.)
Információs Társadalom Időtényező Globalizáció
Természeti tényező Rendszerek összetettsége
Emberi tényező
2. Versenyképessége ható tényezőkVÁLLALATI STRATÉGIA (elemei / csoportjai)
Rugalmasság• termék• mennyiség• idő
Versenyelőny források
Ár• piaci pozíció/életgörbe• méretgazdaságosság• teljes költség koncepc.
Minőség• termékteljesítmény• konformitás (igért term.)• esztétikai megjelenés• termékmegbízhatóság• javíthatóság• termékélettartam• karbantarthatóság
Megbízhatóság• szállítási pontosság (idő)• száll. pontosság (me.)• száll. pontosság (minőség)• számlázási kötelem
Szolgáltatás
• kiegészítő szolg. tranzakciótmegelőzően
• tranzakció alatti elemek• tranzakciót követő elemek
Nem csak az egyes elemek lehetnek egyediek, hanem azok spec. kombinációi is!A tényezők időben is változnak egyes tényezők képesítő kritériumokká válnak
mások rendeléselnyerő kritériumokká (kapcsolatuk sem mindig trade off)
• kiszolgálási idő• kommunikáció• információ• biztonság• kompetencia• külsőségek• udvariasság• felelősségtudat• megbízhatóság• figyelmesség• megértés
Ember• termelékenység• morál
Szolg. min.
A VERSENYSTRATÉGIA ELEMEI
minőség
megbízhatóság
rugalmasság
költséghatékonyság
Fredows – De Meyer 1990
TERMELÉSI STRATÉGIA kérdéseia versenyelőnyökkel kapcsolatban
Termelési és log. stratégia
STRUKTURÁKISdöntési lánc
INFRASTRUKTURÁKISdöntési lánc
1. Make (t.élettartam,méretgazd,kap.kih.szaktudás, term.komb. core.comp)
2. or Buy (besz.alkuerő, tudás kihely., besz.biztonság, ellenőrzés, outsourcing
3. folyamatválasztás (flow shop, job shop, project job)
4. technológia választás (elsüllyedt ktg.)5. létesítmény elhelyezés (kap.növ, új üzletág
- koncentrált gyár, áttelepítés) 6. létesítmény berendezés (termék-, gépelvű
csoport technológia cellákkal)
1. ellátási lánc menedzsment (tranzakció, v. partneri orientáció, elvárt kiszolg. szint, lánc optimalizálás, mechanizmusok)
2. információs rendszer (VIR, EDI …stb.)3. szervezeti fejlődés (termék fókuszú,
folyamat fókuszú szervezet)
IT eszközök főbb kategóriái
Ktg.• JIT (just in time)• MTS (make to stoc)• DFM (design for manufacturability)• QE (quality engineering)• ALB (assembly line balancing)
Min. megbízhatóság• CAD (computer aided design)• QFD (quality function deployment)• QC (quality control), QP (quality policy)• DRP (distribution requirements planning)• OPT/TOC (optimised production technology)
(theory of constraints)
Rugalmasság• ATO (assemble to order) MTO (make to order)• DFA (design for asembly) DFM (design for manufacturing)• CPOF (capacity planning using overal factors) durva kap.tervezés kis termék választék es.• CBP (capacity bill produce) durva kap.tervezés közekes termék választék es.• CRP (capacity requirement planning) • MRPI.(material requirements planning) • MRPII.(manufacturing resource planning)
TERMÉK-FOLYAMAT mátrix
TERMÉKJELLEMZŐK
FOL
YA
MA
TJE
LL
EM
ZŐK Projekt
Kis mennyiség, sok termék
Nagy mennyiség,
több fő termék
Nagyon nagy mennyiség,
tömegtermékEgyedi v. kevés t.
Egyedi gyártás
Sorozatgyártás
Folyamatrendszer
Folyamatipar
Póló nyomás,nyomda
Nagy gépek, metró
Autógyártás
Sörgyártás
Új épít. lakás
Kidobott pénz
Haszonáldozat költség
9
3. Versenyképessége ható tényezők VÁLLALATI KÉPESSÉGEK, ERŐFORRÁSOK (BELSŐK)
Egyedi KépességekErőforrások
ERŐFORRÁSOK
• tárgyi eszközök, • földrajzi pozíciók, • tevékenységi ismeretek, know-how• márkák, védjegyek, marketing tartalom• szabadalmak, • speciális és egyedi támogatások, köz.szolg• vállalati reputáció,• egyedi stratégiai partner kapcsolatok,• iparági standarddá váló sikeres termék
KÉPESSÉGEK
• piac kiterjesztése, szegmentálás • „kibővített-” termék szolgáltatások• dinamikus árazás, • testreszabott tömegtermelés, • vevő felhatalmazás (összeállítás, gyártás,tervezés),
• foglyul ejtés (lock-in),• innováció,• vállalati működés
STRATÉGIA KONFLIKTUSOK
PÉNZÜGY TERMELÉSLOGISZTIKA
• több készlet • kevesebb készlet • több készlet
• kisebb széria • nagy széria
• gyors rendelés • olcsó rendelés
• gyors szállítás • olcsó szállítás
• gyors szállítás • olcsó gyártás. ütem
TERVEZÉS
A termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai
döntési területe1. ÁRU ÉS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉS
2. Folyamat és kapacitástervezés
3. Ütemtervezés
4. Helykiválasztási stratégia (Location)
5. Helyszín elrendezési stratégia (Layout)
6. Emberi erőforrás és munkahely tervezés
7. Ellátási lánc menedzsment
8. Készletezés
9. Minőség
10. Karbantartás
TERVEZÉS
I. TERVEZÉSA TERVEZÉS (Fayol: „előrelátás”) a szervezet céljainak és az azok eléréséhez vezető utak és lépések meghatározása. UTAK és LÉPÉSEK
• erőforrások• időpontok• helyszínek• emberek• szükséges lépések
TERVEZÉSI FOLYAMAT LOGIKAI LÉPÉSEI1. Első lépés: a célok megválasztása: célok és prioritások.2. Második lépés: a jelenlegi helyzet részletes leírása, a
tényleges és a kívánatos helyzet közötti különbség elemzése(helyzetelemzés).
3. Harmadik lépés: a célok elérését segítő, illetve hátráltatótényezők, várható nehézségek, független események, azaz feltételek számbavétele (korlátok).
4. Negyedik lépés: a cél eléréséhez szükséges tevékenységsorrögzítése (lépések), valamint alternatívák kidolgozása.
5. Ötödik lépés: a tervek végrehajtása
Bármely terv célja kettős: egyrészt cél (alsóbb szintű tervek számára), másrészt (felsőbb szintű tervek
megvalósításának eszköze)
TERVEZÉS sajátosságai
MINDEN TERV SAJÁTOS, MERT:
1. MEGELŐZÉS: a tervezés értelemszerűen megelőzi a cselekvést.2. FELBONTHATÓSÁG: a tárgyalt problémák nem bonthatók független részekre
(tervezési szempontból)3. DŐNTÉS: a tervezés döntési sorozat is egyben4. FÜGGETLEN ESEMÉNYEK: a tervek bekövetkezése (végrehajthatósága) nem
csak a tervezett tevékenységektől függ, hanem független események bekövetkezési valószínűségétől is.
A TERMELÉSMENEDZSMENT A TERVEK KÉT SZFÉRÁJÁRA FÓKUSZÁL
I. TERMÉK és SZOLGÁLTATÁS:
TERVEZÉS
II. TERMELÉSI FOLYAMATOK:
TERVEZÉSE
TERMÉK és SZOLGÁLTATÁS:TERVEZÉS Termékszolgáltatás tervezés:
A termékfejlesztési stratégia erősen befolyásolja nem csak a termék sikerét,
de az egész cég jövőjét is!
A hatékony termékszolgáltatási stratégia a döntéseket összekapcsolja a pénzügyi helyzettel (cash-flow), a piaci dinamikával, a termék életgörbével, és a szervezet
lehetőségeivel adottságaival.
A SIKERES TERMÉKFEJLESZTÉS KULCSA A KÉT LÉNYEGI ELEMBŐL KOMBINÁLÓDIK ÖSSZE!
Termékek születnek, élnek és meghalnak.
kreativitás vevői igények meghatározása
becslése• főleg kvalitatív módszerek:• brainstorming• delphi módszer• életciklus elemzés• analógia keresés
• kantitatív előrejelzési módszerek• QFD minőség és funkció fejlesztés
10
TERMÉKSZOLGÁLTATÁS és ÉLETGÖRBE
Vezető cégek eladásainak döntő részét az 5 évesnél nem régebbi term. teszik ki!
A veszteségek akkor térülhetnek meg, amikor egy termék sikeresé válik. Végül is a sikeres termék csak a hanyatlását megelőzően hajt hasznot. A profit viszont múlandó dolog.
Negatívcash-flowEl
adás
, ktg
. és c
ash-
flow
Idő
Éves árbevétel
Bevezetés Növekedés Érettség Hanyatlás
Termelés és fejlesztés költségeÉves Cash-flow (árbevétel - éves ktg.)
éves cash-flow > fejlesztés (állandó ktg-e.)
VESZTESÉG
Pareto tv.: arra a t.-re érdemes koncentrál amelynek a vállalati erdeményhezvalóhozzájárulása magas! (inkább az érdemes kevésre, mint az átlagos sokra)
Csökkenő értékű értékelemzési lista segítségével!
MINŐSÉG HÁZAQFD (quality function deployment-minőség funkció fejlesztés) Min.HázaA MINŐSÉG HÁZA egy tervező mátrix segítségével összekapcsolja a vásárlói elvárásokat a termék kialakítandó jellemzőivel.
• több házat lehet csin.• összekapcsolhatók• mutatja, hogyan épül
be a termelésbe a min.
MINŐSÉG HÁZÁNAK FELÉPÍTÉSE 1. Első lépés: Meghatározzuk az elvárásokat, hogy mit szeretne
a leendő fogyasztó a kérdéses termékkel kapcsolatban. (Milyen jellemzőket vár el? ELVÁRÁSOK kivétel ÁR)
2. Második lépés: Meghatározzuk, hogy a termékszolgáltatás hogyan elégíti ki a vásárlói igényt. (Mik a kérdéses termékjellemzők? TELJESÍTETT TÉNYEZŐK)
3. Harmadik lépés: Összefüggés felállítása az elvárások és a tényezők között. (Kapcsolatok erősségére vonatkozóan.)
4. Negyedik lépés: Összefüggés felállítása a nyújtott tényezők között. (Kapcsolat erősség, háztető)
5. Ötödik lépés: Saját fontossági sorrend kialakítása a vásárlói rangsorok súlyokként való felhasználásával és a 3.Lépés kapcsolódásainak értékeivel. (súlyozott szorzat összeg)
6. Hatodik lépés: A versenytársak egyes ELVÁRÁSOKRA adott konstrukciójának értékelése (konkurencia el. kerítés).
QFD: segít azonosítani a vásárlói igényeket és a nekik megfeleltethető
design elemeket!
Vásár-lói
elvárá-sok
A termék-Jellemzők
Teljesítések
QFD MINŐSÉG HÁZA
J= jóK= közepesR= rossz
Erős kapcsolat (5) pontKözepes kapcsolat (3) Laza kapcsolat (1)·
Kis tömeg
Alac
sony
áram
fogy
asztá
s
VásárlóiELVÁRÁSOK
műszaki jellemzőkTÉNYEZŐK
Vásárlói Rangsor a súlyozáshoz
(5 = legfontosabb)
Egyszerű a használatMegbízhatóÉles képet csináljonNe legyen piros szem
Alum
íniu
m al
katré
szek
Auto
mat
a fók
uszá
lásAu
tom
ata m
egvil
ágítá
sAu
tom
ata
film
tová
bbítá
sEr
gonó
miku
ster
vezé
s
A műszaki jellemzőkkapcsolata
(Tényezőmátrix)
J
J
K
J
R
R
R
J
R
R
A vevői igények és a műszakijellemzők találkozásának
mértéke (Kapcsolati mátrix)
Versenytársak(Konkurencia mátrix)
„A” c
ég te
rmék
e„B
” cég
term
éke
3
4
5
2
1
••
22 9 27 27 32 37saját fontosságiértékek
QFD MINŐSÉG HÁZA
Vásár-lói
elvárá-sok
A termék-Jellemzők
Teljesítések
1. HÁZ
Termék jellemző
teljesítés
Egyeditulajdon-
ságok
2. HÁZ
Egyedi
tulajdon-ságok
Gyártási foly. tulaj-donságai
3. HÁZ
Gyártási foly. tulaj-
donságai
Minőségi tulaj-
donságok
4. HÁZ
TERMÉKKVITELEZÉS kérdései
TERMÉKKIVITELEZÉST FEJLESZTŐ módszerek 1. masszív kivitelezés2. moduláris kivitelezés 3. komputertámogatott kivitelezés4. értékelemzés5. környezetbarát kivitelezések
A termékfejlesztést számos módszer segítheti, teheti hatékonyabbá!
1.MASSZÍV KIVITELEZÉSA masszív kivitelezés azt jelenti, hogy a tűrési határokat a leadott teljesítmény és működési tartományokat, a csatlakoztatási lehetőségeket a szükségesnél tágabb értékkészleten határozzák meg akkor is, ha a végtermékeken a plusz lehetőségeket leszabályozzák.
• Ennek célja a stabil alkalmazhatóság, a szélesebb tűréshatár és a még nem ismert későbbi igények kielégítése
• A gyártási folyamat kedvezőtlen hatásainak a kivédése és ezáltal a selejt arány leszorítása
TERMÉKKVITELEZÉS kérdései
2.MODULÁRIS KIVITELEZÉSA termékek részekre bontott, szabványos alkotóelemekben történő kivitelezését moduláris kivitelezésnek nevezzük. A termék könnyen változtatható illetve kicserélhető modulokból áll.
• Ennek célja: a könnyebb összeszerelés• Az elemek más termékeknél történő felhasználása• Gyártási és értékesítési rugalmasság• Későbbi fejlesztéseknek nem muszáj az egész termékre vonatkoznia
(pl.: professzionális digitális fényképezőgépek hátlapja)• Extra személyreszabási lehetőség (pl.: Harely-Davidson, Toyota, McDonald's)
3.KOMPUTER-TÁMOGATOTT KIVITELEZÉS (CAD)Számítógépek használatát jelenti az egymásra ható műszaki és pü-i. tervezésben, termékkivitelezésben és dokumentálásban.
• Ennek célja: hogy fokozza a termékkivitelezés gyorsaságát és integritását• Elkerülhetők a költséges hibás tervek (virtuális tesztelés)• A mintadarabok, master-példányok előállítási ktg-e, ideje drasztikusan csökken
11
TERMÉKKVITELEZÉS kérdései
4.ÉRTÉKELEMZÉSA gyártási folyamat során sikeresnek bizonyult termékek érték vizsgálata.
• Ennek célja: hogy a fejlesztés tovább javuljon • gazdaságosabban előállítható termékhez vezet
5.KÖRNYEZETBARÁT KIVITELEZÉSEKA termelékenység fokozása gyakran szemben ál a környezeti erőforrások hosszú távúmegőrzésével. A környezetbarát kivitelezés célja, hogy ezt a folyamatot megakadályozza.
• Ennek célja: a termelést fenntarthatóvá tegye • elkerülhetők legyenek a környezeti bírságok• valamint bizonyos veszteségek is elkerülhetők ha racionálisabbá válik a termelés• végső cél, hogy egy termék egész életciklusában a környezetre gyakorolt hatását a
legkisebbre csökkentsük (anyaga, üzemeltetése, együttműködő magatartása)
• Újra feldolgozható termékek • Újra felhasználható anyagok • Kevésbé káros alapanyagok
Alap koncepciók:• Könnyebb, kevesebb energiát ig. alkotórészek • Kevesebb energiafogyasztás • Kevesebb alapanyagot igénylő
TERMÉKMEGHATÁROZÁSTERÉKLEÍRÁS
Minden szervezet rendelkezik olyan jegyzőkönyvvel, amelyben meg vannak határozva a termék tulajdonságai, legfontosabb jellemzői.• 1. Jellemzők leírása• 2. Funkciók leírásaTERMÉK RAJZA legtöbb gyártott termék és alkotórészei bizonyos rajzokkal határozhatók meg.• 1. Mérnöki tervrajz, műszaki rajz: tartalmazza a méréseket, tűréshatárokat,
anyagokat és az alkotórész végső formáját• 2. Látvány rajz: alkalmas a design látható jegyeinek promotív bemutatásáraBOM (Bill Of Material) anyagszükségleti lista (összeállítási lista)A termék egy egységének előállításához szükséges alkotórészek megnevezéseit és pontos mennyiségeit tartalmazza.• a szabványos alkotórészeket nem szükséges tovább részletezni (Make or Buy)• csoportkialakítási technológia megköveteli, hogy az alkotóelemek egy kódolási
séma szerint legyenek azonosíthatók
• 1. Magasabb színvonalú, gyorsabb tervezés • 2. Csökkenő mennyiségű nyersanyag
Csoportkialakítási technológia előnyei: • 3. Egyszerűbb gyártás • 4. Jobb szerkezetű elrendezés• 5. Csökkenő időszükséglet (set up)
BOM anyagszükségleti lista
1/26Saláta fej1/137,5Szósz1/250Dehidratált hagyma szelet
2Savanyúság szelet2Húspogácsa1Sajt szelet1Zsemle
MennyiségMegnevezés
Termék: Pikáns Burger
Összetételi standard(Hamburger)
SZOLGÁLTATÁS MEGHATÁROZÁS
SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS Sajátossága, hogy mind a tervezése mind a felhasználóhoz való juttatása nagyfokúfogyasztói interakciót igényel. A szolgáltató ilyenkor egy olyan szolgáltatási menüt(lehetőség listát) ajánl fel, amelyből a vásárló kiválasztja a neki megfelelőlehetőségeket és jelenlétével is biztosítja az eljuttatást. (pl.: házasságkötési rendezvény szervező szolgáltatás )
• 1. kialakítás• 2. eljuttatás
Az érem másik fele! (pl. bankügyleteket, pénzügyi tranzakciókat,
biztosítást, közlekedést, vendéglátás, ellátás és kommunikáció)
Szolgáltatások kialakítása (megtervezése) nagy kihívás, ugyanis a szolgáltatások legfőbb jellemzője az egyedülálló karakterisztika!
Tervezés, kialakítás
Átadás, átvétel
FogyasztóTervezés, kialakítás
Átadás, átvétel
Fogyasztó
Tervezés, kialakítás
Átadás, átvétel
FogyasztóFogyasztó
SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉS kérdéseiSZOLGÁLTATÁS KIVITELEZÉST FEJLESZTŐ módszerek
1. személyreszabás késleltetése2. modularizáció3. szolgáltatás darabolása kicsi automatikus elemekre4. „igazság pillanatára” összpontosító technika
1.SZEMÉLYRESZABÁS KÉSLELTETÉSEA személyreszabást olyan későre kell az létrehozási folyamatba illeszteni, amilyen későn csak lehet
• Ennek célja az olcsóbb standardizált alapok körét a lehető legnagyobbra kell szerkeszteni így ktg. takarítható meg
2.MODULARIZÁCIÓA modularizáció esetén a szolgáltatások személyre szabása a modulok csere-beréjéveloldható meg.
• Ennek célja idő és pénz megtakarítás és a választék rugalmasság növelése
SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉS
3.SZOLG. DARABOLÁSA KICSI AUTOMATIKUS ELEMEKREA szolgáltatási tevékenységet olyan kis részekre daraboljuk, hogy az bizonyos részeket automatikussá tesz, illetve csökkenti a fogyasztói interaktivitást. (pl. ATM bank automatákon keresztüli, bankkártya-készpénz műveletek.)
• Ennek célja gyorsaság rugalmasság és ktg. megtakarítás
2. „IGAZSÁG PILLANATA”A magas fokú fogyasztói interakciójából következik az úgynevezett „igazság pillanata” az a pillanat a szolgáltatás szektorban, amikor a szolgálást nyújtó és a fogyasztó közötti kapcsolatban megtestesül, hogy beigazolódnak, vagy megcáfolódnak a vásárlói elvárások. Sok szolgáltató cég koncentrál erre a pillanatra.
• Ennek célja idő és pénz megtakarítás és a választék rugalmasság növelése• A gyártási folyamat kedvezőtlen hatásainak a kivédése és ezáltal a selejt arány
leszorítása (pl. egyetemi kredit rendszer)
12
SZOLGÁLTATÁS MEGHATÁROZÁS
SZOLGÁLTATÁSI DOKUMENTÁCIÓA szolgáltatások eltérő dokumentációt kívánnak, mint amilyenek a termékek esetén használatosak. A szolgáltatások leírása gyakran nem más mint a tevékenységek explicit leírása, az igazság pillanatában. • 1. Amikor minden jól megy• 2. Jellemző hibák, vagy kifogáskezelés.
INNOVÁCIÓ MENEDZSMENT
INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK MENEDZSMENTJE
INNOVÁCIÓ Fogyasztói igények kielégítésének új a korábbiaknál magasabb minőségű módja
• Időtényező, egyre rövidebb termék fejlesztés, termékfejlesztési folyamat (japán)• Rugalmasság (változtatásra képesség)• Mind kevesebb forrásból, több-több innováció (hatékonyság)• A piacon jól megkülönböztethetőnek kell lenni az innovációnak
INNOVÁCIÓRA MA JELLEMZŐ (globalizált verseny):
Aki lemarad, elmarad! Jobb, olcsóbb, testre szabottabb termékre van szükség.
Termékfejlesztési stratégia
Ötletgyűjtés Vevői igény feltárás
Termék koncepció
Tesztelés
• 1. Folyamatos innováció (ugyan olyan csak jobb, pl: 4x4)• 2. Dinamikusan folyamatos innováció (a fogyasztás módja új, de nem kel
újat tanulni a fogyasztónak pl. elektromos fogkefe)• 3. Nem folyamatos innováció (egész máskép kell használni, pl. DVD)
• küls. műszaki, piaci• bels. váll adottságok
• K+F ből• vevőktől• versenytárstól
• piackutatás• fogy. megfigyelése
INFO
• funkc. specifikáció• t. spec. és design• elvárt teljesítmény• terv mü. pü.beruh.
• proto tip.• próba gy.• felfuttatás
TERMÉKFEJLESZTÉS LÁNC- és PÁRHUZAMOS modellje
Marketing Termék-fejlesztés
Termék-tesztelés
Termelés Értéke-sítés
újra• mindig csak a következő
lépés igényére figyelneka vége elsikkad
• hiba esetén hosszú avisszalépés útja
Hátránya:
Marketing
Termék-fejlesztés
Termék-tesztelés
Termelés
Értéke-sítésCAD tervezés lényege és szerepe
Gyártásra tervezés DFA/DFM (design for assembly/manufacturing)• részegységek, alkatrészek lecsökkentése• standardizált alkatrészek• modularizált alkatrészek• többfunkciós alkatrészek• több felhasználású alkatrészek
TERMELÉS TERVEZÉS
A termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai
döntési területe1. Áru és szolgáltatás tervezés
2. FOLYAMAT és KAPACITÁSTERVEZÉS
3. Ütemtervezés
4. Helykiválasztási stratégia (Location)
5. Helyszín elrendezési stratégia (Layout)
6. Emberi erőforrás és munkahely tervezés
7. Ellátási lánc menedzsment
8. Készletezés
9. Minőség
10. Karbantartás
TERMELÉSMEGHATÁROZÁSTERMELÉSLEÍRÁS
A termelését egy sor különböző dokumentum kíséri.• 1. Összeállítási rajz • 2. Összeállítási diagram • 3. Gyártmánykísérő lap
ÖSSZEÁLLÍTÁSI RAJZÖsszeállítási rajz (assembly drowing), amely egyszerű módon ábrázolja a termék robbantott képét. Az összeállítási rajz rendszerint háromdimenziós izometrikus rajz, amely az egyes alkotórészek helyzetét egymáshoz képest tünteti fel, hogy segítse az összeállítást.
ÖSSZEÁLLÍTÁSI DIAGRAM Összeállítási diagram (assembly chart), sematikus formában ábrázolja, hogy a termék hogyan épül össze. A gyártott és a vásárolt alkatrészek, valamint mindkettőkombinációja egyaránt ábrázolható az összeállítási diagrammon. Az összeállítási diagramm megmutatja azokat a pontokat, ahol termelési folyamat állítja elő a rész-alkatrészeket és végül a teljes terméket.
• 4. Munkarendelés • 5. Változtatási és módosítási észrevételek ENC
13
ÖSSZEÁLLÍTÁSI RAJZ
„A”
Awesome termék struktúrájaSzint
0
1
2
3
4
B(2) 12”-os st. hangszóró
E(2)
D(2) hangszóró
C(3) 12”-os erősítőshangszóró
F(2)E(2)
D(2) G(1) erősítő
összeszerelés
jobbA 60-7 hátsó görgő
balA 60-7 hátsó görgő
összeszerelés
ÖSSZEÁLLÍTÁSI DIAGRAM
…
R 60-17 görgő
R 60-428 tengelyvég
R 60-2 csapszeg
R 60-17 görgő
R 60-428 tengelyvég
R 60-2 csapszeg
A 60-520 tengely bak
P 60-3 rögzítő csavar (4)
P 60-4 csavaranya (4)
A1, ellenőrzés
A2, ellenőrzés
SA1
SA2
A1
A2
A3
An
1
2
3
4
5
6
8
910
7
TERMELÉSMEGHATÁROZÁS
GYÁRTMÁNYKÍSÉRŐ LAPGyártmánykísérő lap (route sheet list) tartalmazza, mindazon lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz (összeszerelés és ellenőrzés is), hogy az anyagszükségleti listán szereplő anyagokból létrejöjjön a termék.
MUNKARENDELÉS Munkarendelés (work order) egy olyan utasítás, amely egy bizonyos termék előállítását tartalmazza adott mennyiségben és adott határidővel. (pl.: ilyen a pincér által felvett adat is). Formálisabb dokumentum, ami feljogosít különböző anyagok, vagy raktárból való kikérésére, különböző folyamatok elindítására és a folyamatokhoz különböző személyek hozzárendelésére.
• Ha a lap az egyes lépések módszereinek leírásait tart. és a munkafolyamati szabvány értékekeit is, akkor inkább gyártási folyamatkísérő lapról beszélünk (process sheet).
VÁLTOZTATÁSI ÉS MÓDOSÍTÁSI ÉSZREVÉTELEK (ECN)ECN (Engineering Change Notices) azokat a változtatásokat rögzítik, amelyek a különböző nézőpontok szerint a gyártás során felmerülnek és érintik a termékleírásokat, mint például a tervrajzokat, vagy az anyagszükségleti listát, stb. (összetettebb esetben szükséges lehet a konfiguráció menedzsment is).
DÖNTÉSI FÁK alkalmazása a termékszolgáltatás kialakítás, tervezés során
DÖNTÉSI FAA döntési alternatívák és döntési kimenetelek közötti választásra szolgál.• 1. LÉPÉS: Feltérképezzük az összes döntési alternatívát és a lehetséges kimeneteleket• 2. LÉPÉS: Az egyes faágak végeire beírjuk a várható költségeket• 3. LÉPÉS: Meghatározzuk az ágak várható értékeit (VÉ).
Ezt mindig a terminális villáknál kezdjük és haladunk a fa törzse felé!
Magas eladásp=0,4
Alacson eladásp=0,6
Magas eladásp=0,4
Alacson eladásp=0,6
CAD
1.
E0
E0
E0
Mérnök
SEMMI
0,4 • 1.000
0,6 • -20
0,4 • 875
0,6 • -25
1 • 0
CAD-rendszerbeszerzése = 500.000 €
Mérnökök képzése ésalkalmazása = 375.000 €
Semmi = 0€
2.500 e € Jövedelem(100x25 edb)-1.000 e € Gyártási ktg. (40x25 edb)
-500 e € CAD-rendszer költsége1.000 e € Összesen
-320 e € Gyártási ktg. (40x8 edb)800 e € Jövedelem (100x8 edb)
-500 e € CAD-rendszer költsége-20 e € Összesen
2.500 e € Jövedelem(100x25 edb)-1.250 e € Gyártási ktg. (50x25 edb)
-375 e € Mérnökképzés költsége875 e € Összesen
800 e € Jövedelem(100x8 edb)-450 e € Gyártási ktg. (50x8 edb)-375 e € Mérnökképzés költsége
-25 e € Összesen0 e € Összesen
Semmi p=1
=388 e €
=365 e €
TERMELÉSI RENDSZEREK TERVEZÉSE
AGGREGÁLT TERVEZÉS Feladata a kereslet és a kínálat költségkímélő összehangolása.Segítségével a termelési erőforrások hatékony összehango-lására van mód egy adott keresleti szint mellett.Célja: olyan váll termelésszolgáltatási döntés előkészítése melynek eredményeként a szervezet hatékonyabban használhatja fel erőforrásait.• átfogóan, nagy léptékekben határozza meg, a kibocsátási szintet (tonna v. t.család) • meghatározza a szükséges kapacitás szinteket• felbontás Top-Down• időhorizont a terveinek részletezettségével csökken• többnyire egy évet fog át havi ütemezéssel, durva (hozzávetőleges tervezéssel)• egyes szintek lefelé korlátként jelennek meg• különböző típusú információkat és terveket hangol össze (pl.: pü.terv, műszaki t.,marketing t., termelési vezérprogram, igények, kapacitások)• visszacsatolás is kíséri a készítésétAGGREGÁLTSÁGI FOK
1. Modellalkotás és felhasználók célja szerint2. Rendelkezésre álló információ információk (köre, megbízhatósága, ktg.-e)3. Valósági szint
Létesítmény döntési (stratégia)
Aggregálttervezés
Ütemezés (rövid távú tervezés)
AGGREGÁLT TERV
Aggregálttermelési
terv
Vezetés- befektetett tőke
megtérülés
Beszerzés- beszállítói kapacitás
Termelés- kapacitások- készletek- termelékenység
Marketing- vásárlói igény- árak- kereslet
Tervezés- összeállítási
adatok
Humán erőforrás- emberi kapacitás
tervezés
Pénzügy- Cash-flow
Költségek
AGGREGÁLT Terv összetevői:1. Tervezési egység (TE): a termék(csop.)/szolg. aggregáltan2. Időhorizont és időszakok (Ih,Isz): keret és osztható ciklusI.
• egyenletes ütemű• keresletkövető
3. Termelési ütem (TÜ): Isz alatti termék/szolg. termelési me. 4. Kereslet (várható) üteme(D): tervezési egységben az időszak alatti me. (prognózis)5. Kapacitás (C): max me./időszak/terv.e6. Releváns költségek (K): (term./szolg., túlmunka HR, ideiglenes HR, felvétel és
elbocsátás, képzés, állásidő, kapacitás- hiány és alvállalkozói ktg.)
LÉPÉSEI:
• rendelésekből, • előrejelzésből,
1. TE meghatározása
2. Ih/Isz alatti D meghat.
3. C meghatározása
4. relaváns K meghat.• statisztikai elemzés, • becslés,• szakértői vélemény, kalk.
• tényadat és becslés5. nyitókészlet 0.periód
6. Modell kialakítás
7. Modell működtetés
• költségek, • megvalósíthatóság
8. Eredmény értékelés
14
KERESLET BEFOLYÁSOLÁS
ÁRAKSzezonális változtatásával a kereslet egyik periódusról átterelhető a másikra is. A csúcsidejű fogyasztás ösztönző kedvezményekkel szétteríthető megelőző és későbbi időszakra.
ELADÁS PROMOCIÓAz eladás további marketing módszerekkel is befolyásolható mint a reklám, PR, személyes eladás.
A kereslet módosítható, ha a kereslet és a kapacitások között diszharmónia van!
RENDELÉS KÉSLELTETÉSAmennyiben a fogyasztók elfogadják úgy a későbbi időpontra történővisszaigazolás is késleltetheti a keresletet.
INFORMÁCIÓ ÉS TÁJÉKOZTATÁSMindkét (kínálati és keresleti oldalon is) okozhat kedvezőbb eloszlást a kommunikáció.
HELYETTESÍTŐ TERMÉK v. KIEGÉSZÍŐ TERMÉK v. szolgáltatásEgyenletesebb kapacitás kihasználást és kereslet átterelést tesz lehetővé.
AGGREGÁLT TERVEZÉS MÓDSZEREI
INFORMÁLIS TERVEZÉSI ELJÁRÁSOKOlyan módszerek nem törekednek optimalizálásra, nem alkalmaznak matematikaimódszereket. (egyszerű szimbolikus eszközökkel dolgoznak, pl.: táblázat, grafikon,)
MATEMATIKAI TERVEZÉSI ELJÁRÁSOKAdott feltételek és létező algoritmusok mellett optimális eredményt nyújtanak.
INFORMÁLIS TERVEZÉS
(előáll. db) · fajlagos ktg. (ÁK)Normál termelés költsége
(előáll. db) · fajlagos ktg. túlóra (ÁK)Túlóra költsége
(előáll. db) · fajlagos ktg. al.V. (ÁK)Alvállalkozói teljesítés ktg.e
átlag készlet · fajlagos ktg. tartásKészlettartás költsége
hiánykészlet · fajlagos ktg. hiányHiány költsége
Összes költség:
Véglegesen elvesztett keresletHiány
Nyitó + / - változásZárókészlet
Fűrészfog modellhezÁtlagkészlet
...Jan
Előző időszak záróNyitókészlet:
Termelés össszesen:
További többlet keresletAlvállalkozói teljesítés (min-max)
Többlet keresletTúlórás termelés (max)
Előáll termék iránti keresletNormál termelés (min-max)
Termelési ktg. csökk. 50%Össz.DecTervezett kiszállítás
KERESLET, (D)
PROBA HIBA MÓDSZER (lényege: időszakos táblázat, kapacitások külön):• a kapacitásoknál minimum-maximum korlátokat használunk kivéve túlóra
MATEMATIKAI TERVEZÉS
Lehetővé teszi a modell kipróbálását eltérőkiinduló feltételek között
Mint a próba-hibaSzimuláció
Heurisztikus
Heurisztikus
Optimalizáló
Optimalizáló
Koncepció
Keresési rutinokat alkalmaz, (elvet és megtart)Paraméteres tervezés
Többszörös regresszió-analízist alkalmaz a múltbéli adatok modellbe építéséreVezetési együtthatók
Többszörös célfüggvényCélprogramozás
Számítógépesített, 1. célfüggvény, komplex, lineáris megközelítést igényel, információk megszerzése költséges
LP
JellemzőkMÓDSZER
MATEMATIKAI ELJÁRÁSOK ÖSSZEFOGLAVA:
AGGREGÁLT TERVILLESZTÉSE
MÁS TERVEKHEZ
Anyagszükségletbiztosítása
Termelésivezérprogram
Nem
kapacitásmegváltoztatása
szükségletekmegváltoztatása Anyagszükségleti
terv MRP
Részletes kapacitásszükségleti terv
Reális?
Kapacitás tervbiztosítása
Igen
Aggregálttermelési terv
Vezetés- befektetett tőke
megtérülés
Beszerzés- beszállítói kapacitás
Termelés- kapacitások- készletek- termelékenység
Marketing- vásárlói igény- árak- kereslet
Tervezés- összeállítási
adatok
Humán erőforrás- emberi kapacitás
tervezés
Pénzügy- Cash-flow
AGGREGÁLT TERV DÖNTÉSEI:• termelési ütem kiegyenlítés• készlettartási korlátok• hiány korlátok• munkaerő kapacitás igény• alvállalkozói igény• kapacitás csökk.i megoldások
Rövidtávúütemezések
TERMELÉSI TERV
TERMELÉSI VEZÉRPROGRAM (MPS, Master Production Schedule) Olyan időtábla, amely meghatározza, hogy mit kell előállítani és mikor. Az aggregáltterv időszakokra lebontott változata. (Az aggregált tervet disaggregálja, időszakokra bontva tervez.)• a tervezési vezérprogramot is mint a termelési tervet is azért kell készíteni több
lépésben mert a tervezési folyamat meglehetősen bonyolult
TERMELÉSI TERVA TERMELÉSI TERVEK feladata, hogy az aggreált tervet további részekre bontsa. Ilyenek az anyagszükségleti tervek és a termelési vezérprogramok.• a termelési tervek jelentősége abban áll, hogy az anyagi inputok a termelő
ráfordítások döntő részét jelenti, ami hatalmas tőkeigényt jelent ezért fontosak.• a sokfele anyag követése és biztosítása komoly információs erőfeszítéseket kíván• korlátok további beépítésével készülnek• átmenetet képez a részletezőbb rövidebb távú tervek felé• ez már nem annyira átfogó, nem annyira durva, viszont sokkal inkább csak a
(szűken vett) termelési transzformációs folyamatokra összpontosít, rövidebb üteműés fókuszál a szervezeti egységekre
• a termelési terv meghatározza a termelési vezérprogram alsó felső határait
15
TERMELÉSI TERVEK-VEZÉPRPROGRAM
100100100100240 W Hangfal
450450500500180 W Hangfal
100300120 W Hangfal
4.3.2.1.
1500
Jan.
6. 7. 8.
75 W Hangfal
5.
1200
Feb.
Termelési vezérprogram (az egyes terméktípusokat és a gyár-tandó mennyiségeket mutatja)
Hetek:
Aggregált termelési terv (összesített termék mennyiségeket vagy termékcsoportok mennyiségeit mutatja)
Hónapok:
Az aggregált termelési terv a termelési vezérprogram alapja:
ANYAGSZÜKSÉGLETI TERV
RÉSZLETES KAPACITÁS SZÜKSÉGLETI TERV Az anyagszükségleti terv részletes adatai alapján ahhoz hasonlóan a konkrét feladatokkal összekapcsoltan részletes kapacitás terv is készíthető. • A termelési terv durvább tervéhez képest részletesebben és pontosabban teszi lehetővé a kapacitások felmérését. • Anyagszükségleti tervhez hasonlóan szintén konkrét megrendelésekből indul ki.
ANYAGSZÜKSÉGLETI TERVArra a kérdésre ad választ mikor milyen anyagra van szükség a termelési folyamatban és ezeket az információkat összekapcsolja össze munkafeladatokkal, technológia konkrét elemével vagy személyével.• Alapelve: ha beérkezik egy megrendelés, vagy megszületik egy fogyasztási előrejelzés a végtermékről, akkor az igényelt anyagok szükséglete rögtön kiszámolható, mivel minden komponens függő keresletű.• Az anyagszükségleti tervek célja a függőkeresletű részegységek mennyiségi keresletének részletes meghatározása a tervezési időszakoknak megfelelően.• Felhasználja az anyagszükségleti listákat, készlet adatokat, igénylési adatokat, és a termelési vezérprogramot.
ANYAGSZÜKSÉGLETI TERV
RÖVIDTÁVÚ ÜTEMEZÉSA rövid távú ütemezés célja a korábban meghatározott mit, mikor, mivel, kinek alapján számon kérhető és írásos formában kiadható végleges tervet készíteni a megvalósítást megelőzően.• Utasításként megjelenő formája az úgynevezett munkalap
MRP TERVEZÉS
MRP rendszer
MRP rendszer előnyei1. jobb reagálás a megrendelői igényekre, 2. gyorsabb reagálás a piaci változásokra, 3. a munkaerő és a kapacitások jobb kihasználása, 4. a készletezési szint csökkentése.
MRP(Material Requirement Planning-Anyagszükséglet tervezés módszere)Függő készletezés-ütemezési rendszer, mely az anyagszükséglet tervezés elveithasznosítja számítógép felhasználásával.Függő keresletű ütemezési technika, amely felhasználja az anyagszükségleti listákat, készlet adatokat, igénylési adatokat, és a termelési vezérprogramot
• A függőség fennáll minden részegységre, alkatrészre és további anyagokra, ha a főtermelési folyamat ütemezési terve (termelési vezérprogramja) előállt.
• A számítógémes megoldás lehetővé teszi a gyors újra kalkulációt, vagyis a tervváltozatok készítését, ismétlődő tervezési ciklusok automatizálását!
• Ismerni kell hozzá:
Tervezési rendszer mely hasznosítja függő készletezés elveit
• termelési vezérprogramot (mikor mennyire van szükség)• anyagszükségleti listát (mi kell a felépítéshez)• készletezés lehetőségei (mit lehet készletezni) • megrendeléseket (mi van a megrendelésben) • készletutánpótlási ciklusidő (mennyi ideig tart megszerezni
a különböző részegységeket) és átfutási idő (teljesítés)
ÖSSZEÁLLÍTÁSI RAJZ és BOM az MRP-hez„A” Gördeszka
GÖRDESZKASzintek(Alacsony szintű kódolás)
0
1
2
3
4
B(1) Első futó B(1) Hátsó futó
D(1) Jobb futóD(1) Bal futó E(4) rögzítő
G(1) KerékF(1) Csapágy
C(1) talp
D(1) Jobb futóD(1) Bal futó E(4) rögzítő
G(1) KerékF(1) Csapágy
50 db megrendelés esetén (BOM a.szüks. lista):B rész: 2 kell az „A”-hoz = 2 × 50 = 100 dbC rész: 1 kell az „A”-hoz = 1 × 50 = 50 db D rész: 2 kell a „B”-hez = 2(100) = 200 dbE rész: 4 kell a „B”-hez = 4(100) = 400 dbF rész: 1 kell a „D”-hez = 1(200) = 200 dbG rész: 1 kell a „D”-hez = 1(200) = 200 db
Tervezést segítő BOM alaptípusok:1. alap Darab jegyzék (összeállítás)2. Fázis termék tip. (folyamat ipar)3. Moduláris BOM (egységekből).4. Tervező BOM pl.: E nem létezik5. Fantom BOM pl.: 0 készletezési
idejű azonnal felhasznált alk.r. pl.: B
A megfelelő BOM elkészítéséhez alacsonyszintű kódolásra van szükség, ha azonos típusú részegységek jelennek meg a BOM különböző szintjein. (Alulról nézve
minden ott van kódolva, ahol először előfordul)
16
GYÁRTMÁNYFA fogalma az MRP-hez
GYÁRTMÁNYFAA termékek előállításához szükséges anyagoknak a gyártási fázisok szerinti rajzos ábrázolása, amely tartalmazza a mennyiségeket a hierarchiát és a szükséges időket.
KÉSZLETUTÁNPÓTLÁSI (VAGY ÚJRARENDELÉSI) CIKLUSIDŐKészletutánpótlási (vagy újrarendelési) CIKLUSIDŐNEK nevezzük azt az időt, ami az igényléstől (rendelés feladástól) a beérkezésig eltelik. Ez lehet tényleges beszerzés, vétel, vagy legyártás ill. összeszerelés is. • Egy gyártott tétel készletutánpótlási ciklusideje pl. rendelésfeladásból,
várakozásból, mozgatásból, sorbanállásból, termelésbeindítási v. átállási időből (setup) és tényleges legyártási időből áll.
• Beszerzési esetén viszont rendelésfeladásból, várakozásból (vissza igazolás), teljesítésből, szállításból, beérkeztetésből áll.
Ismerni kell hozzá az időket!
ÁTFUTÁSI IDŐEgy feladat teljesítési ideje, ha minden szükséges erőforrás rendelkezésre áll. Értelmezéstől függően a teljes átfutási idő (pl.: gyártásnál) megegyezhet a cikl.idővel
GYÁRTMÁNYFA az MRP-hez
1 percG1 percF0 percE3 percD1 percC1 percB2 percA
Készletutánpótlásiciklusidő
RészegységGördeszka idő alapú összetételi struktúrája
3 perc
D(1)
B kezdeteB(e/h) és C kész
0 1 2 3 4 5 6 7n-7 n-6 n-5 n-4 n-3 n-2 n-1 n
A
2 perc
F(1) 1 p
1 pG(1)
3 perc
D(1)
1 perc
E(4)
B(1)
1 p F(1)
1 p G(1)
3 perc
D(2)
1 perc
E(4)
B(1)
1 p F(2)
1 p G(2) 1 perc
C(1)
TERVEZÉSI IDŐPERIÓDUSOK tovább nem bontjuk őket
IDŐHORIZONT leghosszabb kumulált átfutási idő (átfutási idők alapján)
Szülő
Gyerek
PEGGING FUNKCIÓAz anyagjegyzék BOM fordított szerkezetű meg-jelenése (amely egy egyrészegység származásait és igényeit sorolja fel.)
n-1n-2n-5 n-4 n-3n-7200n-6 n
BD feladás igényEredeteRészegység
FELHASZN. NORMA1. B-hez 2 D kell
BRUTTÓ ANYAGSZÜKSÉGLETI TERV
BRUTTÓ ANYAGSZÜKSÉGLETI TERVRészegységek összes szükségleteit tartalmazó táblázat, időpontok függvényében. Megkapható a pegging funkció összesítésével is. (Kezdeti készlet nincs.)
0E feladás (igény/D)
0E bruttó szükséglet(szülő•N)
4D bruttó szükséglet(szülő•N)
3D feladás (igény/D)
1F bruttó szükséglet(szülő•N)
5C bruttó szükséglet(szülő•N)
1C feladás (igény/D)
Össz:
2A feladás (igény/D) R
5B bruttó szükséglet(szülő•N)
1B feladás (igény/D)
n-4n-5n-6n-7 n-2 n-1 n
1F feladás (igény/D)
n-37A bruttó szükséglet (kész)Br
Cikl. IRészegység:
5050
100100
MSP
50
5050
200
200
400400
200200
NETTÓSÍTÁSNETTÓ ANYAGSZÜKSÉGLETI TERVA bruttó anyagszükségleti tervhez képest itt vannak kiinduló készletek is amelyek csökkentik a szükségleteket. Integrálja még: az anyagkészleteket, a betervezett készlet beérkezést, betervezett rendelési tételeket is.
-B Nettó szükséglet
-B Tervezett rendelés beérk.
5B bruttó szükséglet(szülő•N)
1B feladás beérkezés (Q=10)
-1010101010B Terv. készlet (induló k.=10)
-A Tervezett rendelés beérk.
2A Tervezett rendelés feladás
Össz:
2A feladás beérkezés (Q=10)
-10101010101010A Terv. készlet (induló k.=10)
-A Nettó szükséglet (Br-Kszl)
n-4n-5n-6n-7 n-2 n-1 n
1B Tervezett rendelés feladás
n-3
7A bruttó szükséglet (kész)Br
Cikl. IRészegység:
50
040
• Egy ha egy szülő tétel készleten is rendelkezésre áll, akkor nem csak a szülőtételre, hanem az összes alkotórészére is csökken a szükséglet.
• a nettósítás mindig felülről az alacsonyabb szintek felé történik 0. -1. -2. -3… stb.• N-hoz a rendelkezésre álló készletet, átfutási időket, min.rend.nagys. vesszük figy.
4040
70
70
70
80
0
NETTÓSÍTÁSBEFAGYASZTOTT TERV ÚJRAINDÍTÁSA
A program meghatározott időpontokban rögzíti a készleteket, tényleges készleteket számol, majd újragenerálja a táblázatot kilépve az időhorizontból a következő egy periódusra. Ez a folyamat ismétlődik.
-B Nettó szükséglet
-B Tervezett rendelés beérk.
5240B bruttó szükséglet(szülő•N)
11080B feladás beérkezés (Q=20)
-10B Terv. készlet (induló k.=10)
-A Tervezett rendelés beérk.
2A Tervezett rendelés feladás
160
Össz:
250A feladás beérkezés (Q=40)
-10A Terv. készlet (induló k.=10)
-A Nettó szükséglet (Br-Kszl)
50
n-4n-5
50
n-6n-7
30
n-2
20
n-1
10
n
1B Tervezett rendelés feladás
n-3
7A bruttó szükséglet (kész)Br
Cikl. IRészegység:
0
10 10
4040 30
40
40
0 0
40
10
40
401030
020
80
010 10
80 80
6060600
80
80800
IGÉGÉNY SZERINTI RENDELÉS (L4L)IGÉNY SZERINTI R.(tételről-tételre, tételnagyság technika)
Mindig pont annyit rendelünk hogy ne keljen készletezni! A készletsor mindig 0.
Nem biztos hogy megéri!
-5208106A Tervezett rendelés beérk.
25208106A Tervezett rendelés feladás
84
Össz:
-2015A feladás beérkezés (Q=1)
-00000000A Terv. készlet (induló k.=0)
-520810600A Nettó szükséglet (Br-Kszl)
6n-4
20n-5
15n-6n-7
8n-2
20n-1
5n
10n-3
5A bruttó szükséglet (kész)Br
Cikl. IRészegység:
∑KTG = 7p • (rendelési ktg.) 300 €/r = 2.100€+ tárolási ktg 10 €/periódus/db = 0€
8479
5951
41
3515
H.Rendelés
28,352240940+20·5·10=1940300(n7-2) (1 rendelés)
211240620+8·4·10=940300(n7-3) (1 rendelés)
30,2425401940+5·6·10=2240300(n7-1) (1 rendelés)
920
620
500300
H.Össz ktg.
14,2820·10=200300(n7-6) (1 rendelés)
15,1220·10+6·2·10=320300(n7-5) (1 rendelés)
18,0320·10+6·2·10+10·3·10=620300(n7-4) (1 rendelés)
=0
H.Készletezési ktg.300
H.R.ktg.20(n-7) (1 rendelés)
AKÖsszevont periódus:ÉRDEMES-E Összevonni periódusokat?
17
IGÉGÉNY SZERINTI RENDELÉS (L4L)
-3535A Tervezett rendelés beérk.
23535A Tervezett rendelés feladás
21
84
Össz:
-35A feladás beérkezés (QL4L=35)
-21261119290200A Terv. készlet (induló k.=0)
-0900600A Nettó szükséglet (Br-Kszl)
6
n-420
n-515
n-6n-78
n-220
n-15
n10
n-35A bruttó szükséglet (kész)Br
Cikl. IRészegység:
MENNYI a költség a periódusok összevonással?
18,571950790+26·10=1050900105N összesen (8) :
16,091690460+11·3·10=790900105N-1 (7) 3. r.beérkezés
70707035
35-
H.Rendelés
22,861600300+8·2·10=460600N-2 (6)
12,86900200+10·10=300600N-3 (5)
800500
300300
H.Össz ktg.
8.57=0300N-6 (2) 1.rendelés be.
14,2820·10=200300N-5 (3)11,43200+0=200600N-4 (4) 2. r.beérkezés
=0
H.Készletezési ktg.300
H.R. ktg.8.57N-7 (1)
AKÖsszevont periódus:
EOQ TÉTEL SZERINTI RENDELÉSEOQ (Economic Order Quantity) tételnagyság technika
Mindig pont annyit rendelünk hogy teljes ktg.-ünk a legkevesebb legyen. Az EOQ elv alapján ez ott van ahol a rendelési és a készlettartási költség megegyezik. (Q*)
e. 30 *Q90010
2(15)(300)H
2DS *Q =====
1. Az éves keresletből indulunk ki.
KÉT koncepciót is érvényesíthetünk!
2. Csak az időhorizontot vesszük alapul
8479
5951
41
3515
H.Rendelés
28,352240940+20·5·10=1940300(n7-2) (1 rendelés)
211240620+8·4·10=940300(n7-3) (1 rendelés)
26,625401940+5·6·10=2240300(n7-1) (1 rendelés)
920
620
500300
H.Össz ktg.
14,2820·10=200300(n7-6) (1 rendelés)
15,1220·10+6·2·10=320300(n7-5) (1 rendelés)
18,0320·10+6·2·10+10·3·10=620300(n7-4) (1 rendelés)
=0
H.Készletezési ktg.300
H.R.ktg.20(n-7) (1 rendelés)
AKÖsszevont periódus:
EOQ TÉTEL SZERINTI RENDELÉS
-3030A Tervezett rendelés beérk.
23030A Tervezett rendelés feladás
6
84
Össz:
-30A feladás beérkezés (Q*=30)
-611191925150A Terv. készlet (induló k.=0)
-01900050A Nettó szükséglet (Br-Kszl)
6
n-420
n-515
n-6n-78
n-220
n-15
n10
n-35A bruttó szükséglet (kész)Br
Cikl. IRészegység:
MENNYI a költség a periódusok összevonással?
1700690+11·10=80090090N összes (8) :
1590650+1·4·10=69090090N-1 (7) 3. r.beérkezés
9060606030-
H.Rendelés
1250410+8·3·10=650600N-2 (6)
1010210+10·2·10=410600N-3 (5)
810750300300
H.Össz ktg.
=0300N-6 (2) 1. r.beérkezés15·10=150600N-5 (3) 2. r.beérkezés150+6·10=210600N-4 (4)
=0
H.Készletezési ktg.-
H.R. ktg.N-7 (1)
AKÖsszevont periódus:
1. Az éves keresletből indulunk ki.
EOQ TÉTEL SZERINTI RENDELÉS
-4141A Tervezett rendelés beérk.
24141A Tervezett rendelés feladás
39
84
Össz:
-41A feladás beérkezés (Q*=41)
-393233106260A Terv. készlet (induló k.=0)
-20010000A Nettó szükséglet (Br-Kszl)
6
n-420
n-515
n-6n-78
n-220
n-15
n10
n-35A bruttó szükséglet (kész)Br
Cikl. IRészegység:
MENNYI a költség a periódusok összevonással?
2180800+5·3·10+39·10=1280900123N összesen (8) :
1400400+20·2·10=800900123N-1 (7) 3. r.beérkezés
8282824141-
H.Rendelés
1000320+8·10=400600N-2 (6)
920320+0·10=320600N-3 (5) 2. r.beérkezés
620500300300
H.Össz ktg.
=0300N-6 (2) 1. r.beérkezés20·10=200300N-5 (3)200+6·2·10=320600N-4 (4)
=0
H.Készletezési ktg.-
H.R. ktg.N-7 (1)
AKÖsszevont periódus:
2. Csak az időhorizontot vesszük alapul
RÉSZ PERIÓDUS KIEGYENSÚLYOZÁS (PPB,Part Periodic Balancing) SZERINTI
RENDELÉSEPP (Economic Part Period) gazdaságos rész periódus techika
Egy anyagkészlet rendelési technika, mely az átállási és tárolási költségeket a tételnagyság a megváltoztatásával egyensúlyozza ki (a jövőben köv. szükséglethez)Ehhez meghatározzuk EPP értéket, amely azt mondja meg, hogy hány egységet kell 1 perióduson át tárolni ahhoz, hogy ugyan annyi legyen a ktg.-e mint 1 rendelésnek.Valamint az úgynevezett kumulált nettó szükségletet.
egység 30 S/H EPP === 10/300Az összevonás mértékének meghatározásához a következő számítást kell elvegezni:
EPP =Kum.N.Szüks.= (szüks • tartási periódus)kumulálva
0210210
mód. id.
5381810413515
kum.szüks.
=065(n7-n) 1-8 (3.rendelés) 58+20·2=48520(n7-1) 1-7
81062015
B.Szükséglet
8·1=84(n7-2) 1-6=03(n7-3) 1-5 (2. rendelés) 38
=00(n7-6) 1-2 (1. rendelés) 41
20·1=201(n7-5) 1-320+6·2=322(n7-4) 1-4
Kumulált nettó szüks.Tartási id.(n7) 1-1
Periódusok:
RÉSZ PERIÓDUS KIEGYENSÚLYOZÁS (PPB,Part Periodic Balancing) SZERINTI
RENDELÉS
-538A Tervezett rendelés beérk.
2538A Tervezett rendelés feladás
84
Össz:
-41A feladás beérkezés (Q= 1)
-00202806260A Terv. készlet (induló k.=0)
-50010000A Nettó szükséglet (Br-Kszl)
6n-4
20n-5
15n-6n-7
8n-2
20n-1
5n
10n-3
5A bruttó szükséglet (kész)Br
Cikl. IRészegység:
MENNYI a költség a periódusok összevonással?
1700800+0=170090084(n7-n) 1-8 (3. r.beérkezés)1400400+20·2·10=80060079(n7-1) 1-7
7979414141
H.Rendelés
1000320+8·1·10=400600(n7-2) 1-6 920320+0·10=320600(n7-3) 1-5 (2. r.beérkezés)620500300300
H.Össz ktg.
=0300(n7-6) 1-2 (1. r.beérkezés)20·10=200300(n7-5) 1-3 200+6·2·10=320300(n7-4) 1-4
=0H.Készletezési ktg.
300H.R. ktg.
(n7) 1-1
Összevont periódus:
PPB módszer alapján
18
MRP RENDSZEREK HIÁNYOSSÁGAI
MRP hiányosságai
1. Vevői rendelések nem követhetőek, nem lehet sürgetni2. Túl merev, biztonsági készlet beépítése szükséges a tervezésbe3. Sorozatnagyság kalkulálása (sokféle lehet, esetleges)4. Kapacitáskorlát hiányzik
MRP fejlődéseMRP II. (Manufacturing Resources Planning)
Többfajta erőforrásigény komplex tervezésére is alkalmas, horizontális és vertikális összekapcsolások is vannak benne.
• További pénzügyi információs rendszer, kapacitás-tervezési, kutatás-fejlesztési, valamint a marketing tevékenységet elősegítő adatok elemzésére szolgálórendszere is van.
• szimulációs vizsgálatra is alkalmasZÁRT LÁNCÚ MRPMagában foglalja a kapacitáskorlátokat is és ezeket az információkat visszaforgatja és további futtatásokat végez, azaz „iteratív” (visszacsatolást valósít meg).
ERP (Enterprise Resources Planning)Az olyan fejlett MRP II rendszerek, melyek közvetlenül összekötik a vevőket és szállítókat az MRP rendszerrel
• integrált vállalatirányítási rendszerek, • pl. SAP R/3 integrációmodell, SYMIX, BPICS • Rendelési bejegyzéseket, Beszerzési adatokat, Közvetlen kapcsolattartást a
vevőkkel és szállítókkal (EDI, ASN), Könyvelést, Pénzügyi részeket, Humánerőforrást, Ellátási láncot is tartalmaz
• a kereskedelemben kapható összes mai MRP-rendszer zárt hurkú• az időperiódusok között a munkák eltolhatók, egyenletesebbé tehetők a terhelések
JIT TERVEZÉS
JIT rendszer
JIT (Just In Time)JIT-ben a beszerzett anyagok és részegységek a rendszeren mintegy át lesznek „húzva”(PULL) ÚGY, hogy akkorra és oda érkezzenek, amikor és ahol arra szükség van!
MRP egy tervezési és ütemezési technika fix utánpótlási időkkel, míg az éppen-időben elv JIT
az anyagok gyors mozgatásán, utánpótlásán múlik!
Just-in-time nem más, mint egy folyamatosan fenntartott problémamegoldás!
• lényege a termelési színvonal emelés AMI a nem kívánt: • ingadozások, selejtek, veszteségek, minőségi probl., várakozások kiiktatását jelenti • és a felesleges raktárak megszüntetését is jelenti
(a felesleges időkkel/ktg-ekkel együtt)
selejt
termelés beindítási, átállási idő
késedelmesszállítás
minőségiproblémák
folyamat állásidő
Készlet
„PULL”:Csak a felmerülő igényekre történhet termelés, és mozgatás a következő munkaállomásra! Jelzéseket használ visszafelé!
„PUSH”:A következő munkaállomásra továbbítja a termékeket függetlenül attól, hogy időszerű-e!
A JIT működési filozófia amely az értéklánc elemeit rendszerbe kapcsolva kezeli. Pazarlás elkerülés fogy.i igény kielégítéssel kombinálva.
JIT filozófiája!
I. Veszteség és selejt csökkentés! (pazarlás elkerülése „waste”)Nem csak az veszteség, amit selejteznünk kell! Veszteség minden olyan dolog ami erőforrást von el és nincs a rendszerhez (termékhez) hozzáadott értéke!(MUDA I-II.)(A vásárló szemszögéből nem növeli a termék értékét.)
II. Ingadozások csökkentése!Bármely az optimális folyamattól való eltérés ingadozásnak minősül, melyhez a külső és belső tényezők által okozott bizonytalanságokat kell csökkenteni.
• a készletezés elrejti az ingadozásokat! • minél kevesebb az ingadozás, annál kevesebb a veszteség is! INGADOZÁSOK:• nem a standardnak megfelelő termék (jobb/rosszabb),• késés vagy sietés (korábban/később),• mennyiség (több/kevesebb),• tervek vagy a szabványelőírások pontatlanok,• vevői igények ingadozók nem kellőképpen ismertek.
• raktáron álló termékek, • bevizsgálásra váró termékek, • késő termékek, • sorokban várakozó termékek, • hibás termékek
JIT filozófiája!
III. Folyamatos fejlesztés („kaizen”) continuous improvementAz elért eredményekkel soha nem lehet megelégedni. („sok kis lépés több mint egy nagy”) Mindenki tekintse ezt alap feladatának (ne csak egy ember).
IV. Egyszerűség / átláthatóságAz egyszerű megoldások előnye, hogy könnyebben működtethetők jól, bárki által.Általa automatikusan felfedődnek a problémák is.
• könnyebben irányítható, • fejleszthető,• működtethető
• ötlet becsatornázó és motiváló rendszerre is szükség van hozzá
19
JIT filozófiája! (Ciklusidő szerepe!)
CIklusidő:Szerepe: A JIT rendszerek megoldásának kulcsa a ciklusidők csökkentésében van. Nő az átfutás, javul a rugalmasság, csökkennek a szükséges tartalék típusú készletek.
GYÁRTÁSI CIKLUSIDŐNyersanyag beérkezése és a késztermék elszállítása között eltelt idő.
• Gyártási ciklusidő• Szállítási ciklusidő• Rendelési v. utánpótlási ciklusidő
RENDELÉSI CIKLUSIDŐRendelés feladástól és a termék beérkezése között eltelt idő. Ami lehet gyártási ciklusidő és szállítási ciklusidő is.
Úgy csökkenthetőek HA:
AZ EGYÜTTMŰKŐDÉS SZOROSABB!JIT!A JIT a beszállítók és a megrendelők szorosabb együttműködése, közös érdekből a veszteségek és a költségek csökkentésére (együtt jobban megértik a fogy. igényeit)
Mennyi időnként távozik egy output egy rendszer egységéből. Mennyi idő telik el két output távozása között. (Ez az ütem! ld: „ütemidő”)
Ezzel szemben az ÁTFUTÁSI IDŐ: a dolog (tárgy személy stb.) transzformációs rendszer-ben eltöltött ideje. Belépés és kilépés közötti I.
JIT hatása a versenyelőnyre
1. Beszállítók:
2. Elrendezés:
3. Készlet:
4. Ütemezés:
5. Minőség:
6. Karbantartás:
7. Munkaerő:
Rövid láncok, több beszállítóIdőben történő minőségi szállításokBeszállítókkal történő szorosabb kapcsolatok kiépítéseMunka-cellákon alapuló szerkezetRugalmas gyártórendszer (mozgatható, változtatható) Szállítás közvetlenül a felhasználás helyszínéreKis tételnagyság, alacsony készletszint
Beszállítók bevonása a tervezésbeFolyamat-köztes ellenőrzés és önellenőrzésStatisztikai alapú folyamatvezérlés és utó ellenőrzés
Nulla eltérés a tervezettől
Rendszeres teendőkMegelőző (TPM) karbantartás (diagnosztika)Üzemeltető bevonása, partneri kapcsolatHatáskörleosztásKépzéstámogatás, folyamatos képzés/motivációAlkalmazotti rugalmasság
• átfutási idő csökkenése• csökkenő veszteségek • ingadozások csökkenése• lekötött erőforrások felszabadítása• költség csökken, határtermelékenység nő• csökkenthető az ár, növelhető a profit• növelhető a rendelések száma
KÖVETELMÉNYEK:
Alacsony utánpótlási idő
EREDMÉNYEK:
VÉGSŐ EREDMÉNY:• gyorsabb reagálás a vásárlói igényekre • alacsonyabb költségekkel • magasabb minőséggel
1.JIT BESZÁLLÍTÓ
A szükségtelen részfolyamatok kiküszöbölése:1. A jó beszállítók esetében fölösleges az árufogadáskori minőség ellenőrzés,
válogatás, selejtezés, újrarendelés2. Fölösleges lesz a magasabb biztonsági készlet tartás3. Új beszállítók folyamatos keresése, versenyeztetése
JIT partnerkapcsolat céljai:
A JIT-ben kulcsfontosságú az együttműködés!
Anyag raktározás kiküszöbölése:1. Az „amikor és ahol kell típusú szállítás”, fölöslegessé teszi a tul. készletezést2. Kis tételekkel kell egyszerre megbirkózni3. Maga a szállítás is egyfajta mozgó raktárnak tekinthető
Szállítás közbeni raktározás kiküszöbölése:1. A jó szállító a közelbe költözik vagy eleve ott van és onnan szállít (rövid időben)
Nem megfelelő beszállítóktól való megválás:1. A jobb partneri kapcsolat kapcsolatnak mindkét felnek előnyösnek kell lenni2. Az elkötelezettség felelősség is egyben és bizalom is kell hozzá3. A JIT rendszer nem bírja el a hibákat (kifogástalan minőség és nulla hiba kell)
Anyag és információ áramlás (hagyományos szerkezetét felváltja a JIT):1.
műv.
anyag
információ
Készlet anyag
információ
2. műv.
1. műv.
anyag
információ
2. műv.
2.JIT ELRENDEZÉS
Távolság minimalizálás:1. Ha a távolság csökken, akkor gazdaságos v. lehetséges a kis szériájú szállítás2. A ésszerűbb elrendezés jelentősen csökkenti a mozgatási igényeket3. A szállítás beérkezés a felhasználás helyére történjen POU (Point Of Use)
JIT elrendezés szempontjai:
A JIT-ben kerülni kell mindenfelesleges mozgatást!
(éppen oda irányítja az anyagot, ahova kell)
Hely igény csökkentése :1. A folyamatos mozgás, sok hely megtakarítást tesz lehetővé (mit a zsonglőr labdái!)
Rugalmas és mobil elrendezés (semmi sincs „bebetonozva”):1. A szerkezetrugalmasság elősegíti a változtatásokat, melyek a termék, -és
folyamatfejlesztést eredményezik és nélkülözhetetlenek a folyamatos fejlesztéshezMunkacellás szerkezet:
1. Egyszerre rugalmas és termelékeny, gyakori „U” alakú elrendezés és rövidláncú2. Gyakori csoporttechnológiára alapuló munkacella elrendezés, lássák egymást és
kommunikáljanak3. Univerzális gépekkel egészül ki, valamint több kisebb gép mint egy nagy.
Dolgozók bevonása:1. Flexibilis munkakörök, képzés 2. Azonnali önellenőrző munkaállomások visszacsatolással, bolondbiztos rendszerek
Egyszerűség, átláthatóság:1. Nem csak a folyamatokra de a munkahelyekre is vonatkozik.2. Jól látható eredménytáblák (vizuális munkahely megoldások) ciklusidő, hátralévő
3. JIT KÉSZLET
Rendelési és termelési tételnagyság:1. Az alacsony tételnagyság az alacsony készletszint és a rövid átállási idő
(üzembeállítási idő) egymással összefüggésben áll:
JIT készlet szempontjai:
Csak akkor létezik ha valami nem működik tökéletesen!
JIT-készlet az a legkisebb készlet szükséglet, mely a rendszer tökéletes működéséhez szükséges
Q*= 200
Q/2 = 100Minimális készletszint
Ha az átlagos rendelési tételnagyság Q*= 200, akkoraz átlagos készletszint = 100
Ha az átlagos rendelési tételnagyság Q*= 100, akkor az átlagos készletszint = 50
Éve
sát
lag
költs
ég(F
t)
Rendelési tételnagyság(széria nagyság)
készletutánpótlási ktg. Setup CostS1, S2 üzembeállítási költségek
S2
S1
T2
T1teljes ktg. Total CostT1, T2
Idő| | | | | |
Kés
zlet
szin
t
T 2T 3T
4. JIT ÜTEMEZÉS
Kanban elv:1. Minden szinten a PULL elv érvényesül.2. A rendelésben a kanban elvet kell alkalmazni, vagyis csak akkor lehet elindítani
egy termelést vagy igény kielégítést, ha megjelenik a „kanban” jel! (engedélyek rendszere, típusai: szállítási, termelési, beszállítási) A raktározási területen használt jelzést a termelési (utánpótlási) részleg engedélyezésként értelmezi, hogy feltöltsék a felhasználói részleget! Ha tényleg létezik ütemtároló, akkor 2 kártyás rendszerben történik kielégítés. A mennyiség gyakran konténerekhez kötött.
JIT ütemezés, termelés irányítás szempontjai:
A JIT-ben a terv és a rendelési szabály olyan mint a
10 parancsolat, eltérni nem lehet!
Feszes ütemezést igényel
Egy teljesítés kanban konténereinek a száma a következő módon határozható meg:
(db) méretekonténer egy intkédszletsz biztonsági kereslet alatti idő npótlásikészletutászáma konténerekkanban A +
=
Termelés kiegynsúlyozás:1. A kisebb tételnagyság minden tervet módosít (rendelés, termelés, igény kielégítés)2. A termelés kiegyensúlyozás japán neve (HEIJUNKA) „level production” lényege
a kis ismétlődő sorozatok kiegyensúlyozása úgy, hogy az üzemeknek, vagy munkahelyeknek egyenletesebb legyen a terhelése.
20
JIT TERMELÉS KIEGYENSÚLYOZÁS
Lényege hogy kisebb tételnagyságokkal a sorozatok is kisebbek amivel egyenletesebb terhelés tervezhető:Feladat: „A” termék igénye 400db/hó, „B” 800/hó „C” 200/hó Az opt.
rendelési tételnagyság EOQ modell alapján 400 db/rendelés. A hagyományos 20 nap/hó termelési program nem egyenletes. mert csak 4 rendelésből oldható meg: kerekít .fel(1400/400) = 4
Pl.: 87
A400
654 1312
C400
11109 1817
B400
1615143 19 201 2
B400
Átszámítva napi keresletre („A” 400/20=20) („B” 800/20=40) („C” 200/20=10):
szükséglet napi munkaidő effektív napi =eciklusidejTermék
Ciklusidők: („A” 8x60/20=24) („B” 8x60/40=12) („C” 8x60/10=48): Az új sorozatnagyság a legkisebb közös többszörössel határozható meg.Legkisebb közös többszörös: 48 ezért a napi ismétlődés a következő: 2A; 4B; 1C
Pl.: CB BABB A
1 nap
Ehhez az átállásnak rövidnek és olcsónak kell lennie!
5. JIT MINŐSÉG
Minőség:1. JIT csökkenti a jó minőséget célzó költségeket. (Nem kell klasszikus MEO, nincs
selejtezési ktg., nincs újra megmunkálás, nincs készletezési veszteség, korai figyelmeztető rendszert alkalmaz ami összességében olcsóbb, a visszacsatolás azonnali, összezsugorítja a sorokat és csökkenti utánpótlási időt)
2. JIT általában is emeli a minőséget (ami egyszerűbbé tesz), kevesebb ütközőkészletre van szükség ami a minőség változás elleni bebiztosításra szolgál.
3. Magasabb minőséget képvisel mert kevesebb a minőség ingadozás.4. „bolondbiztos” módszereket alkalmaz a hibák automatikus elkerülésére.
JIT minőség szempontjai:
Szoros kapcsolat van a minőség és a JIT között!
(A JIT garancia a minőségre!)
6. JIT KARBANTARTÁS
Teljeskörű produktív karbantartás (TPM, Total Productive Maitainance):1. A súlyos hibákra (pl. minőségi, késés, elromlás) a JIT teljes azonnali leállással
reagál a lánc teljes hosszában (még a beszállítónál is), hiszen nincs mód készletezésre. (ez a leállító az un. „nagy piros gomb” pl.: „ANDON zsinór”) Ez sokba kerül ezért a karbantartás is mindent elkövet a megelőzésért.
2. Jobb, ha az eszközök mérik a saját állapotukat (diagnosztika és tapasztalatok) és így előre jelzik, ha „el fognak romlani”
3. A rendszeres feladatokat „ellenőrző listák” segítik melyek a munkaállomásokhoz vannak rendelve.
4. A beszállítónak is azonnal kell tudnia pótolni a szükséges alkatrészeket ezért a karbantartásba őt is be kell vonni.
5. Lehetőleg egy cégtől vannak a szerszámok, eszközök.
JIT karbantartás szempontjai:
A JIT-ben a leállás sokkal többe kerül!
7. JIT MUNKAERŐ
Munkaerő:1. Irányeveket és stratégiai döntéseket is az alkalmazottak hatáskörébe utal. Ez az
un. hatáskörleosztás. „senki sem érti jobban a munkát annál, mint aki végzi”2. A dolgozó személyesen felelős az általa továbbadott termékért!3. Felhatalmazást kap, hogy leállítson, vagy lassítsa a láncot. Ez a „JIDOKA elv” A
leállítás jelző mutatja, hogy hol a hiba és mennyire súlyos! Ezek az andonok.4. Nemcsak képzést és keresztképzést végeznek, hanem a befektetés teljes előnyét is
ki akarják aknázni a munkakörök kiterjesztésével. (ez magasabb motivációt is ad!)
5. Mindezen hatékonyabb működéshez fejlesztett kommunikációra van szükség.
JIT munkaerő kezelés szempontjai:
A JIT-ben kerülni kell mindenfelesleges mozgatást!
(éppen oda irányítja az anyagot, ahova kell)
JIT ELŐNYEI
1. Rövid átfutási idők2. Alacsony költségek3. Magasabb termelékenység4. Jobb vevőkiszolgálás5. Magasabb gépkihasználtság6. Egyszerűbb tervezés és ütemezés7. Jobb minőségű anyagok (és végtermék)8. Kevesebb pazarlás (veszteség és selejt)9. Problémák folyamatos „feltáródása” és megoldása
ÖSSZEFOGLALVA A JIT EŐNYEI:
A JIT-nem olcsó, de rengeteg pénzt megtakaríthat!
JIT ELEMEI A JIT-egy eszközrendszer!Olyan mint egy kincses láda.
1. PULL rendszer2. Kaisen (folyamatos fejlesztés)3. Kanban (engedélyek)4. Gyors átállítási idő (SMED)5. Gyors ciklusidők (Ütem)6. Gyors átfutási idő (TAKT idő)7. Kis tételek (LOT) 8. Kis sorozatok (SZÉRIA)9. Egy dologra von. kevesebb, de jobb beszállító10. JIT beszállító (partneri együttműködés)11. TPM karbantartás12. JIDOKA leállítás felhatalmazás (Empowerment)13. Rugalmas munkaerő (Enrichment Enlargement)14. Vizuális munkahely (ANDONOK)15. Bolondbiztos rendszerek (Poka Yoke)16. Sor kiegyensúlyozás (Level Production)17. „5S” minőségi munkakörnyezet
ÖSSZEFOGLALVA A JIT ELEMEI („kincsei”): 1. „Seri”: szükségtelen dolgok
eltávolítása a munkahelyről2. „Seiton”: A szükséges dolgok
sorba rendezése (elrendezése), hogy könnyen elérhetők legy.
3. „Seiso”: A munkahely teljes megtisztítása
4. „Seiketsu”: A munkahelyi környezet magas szinten tartása
5. „Shitsuke”: A dolgozók képzése, hogy a rendszer alapelveit önmaguktól kövessék
5S Minőségi munk. környezet
21
OPT TERVEZÉS
OPT rendszerOPT (Optimised Production Technology)
A JIT-hez hasonlóan átfogó menedzsment filozófia, amely elérendő célokat fogalmaz meg és a megvalósításukhoz szükséges technikákat foglal össze.
JIT amerikai módra(korlátok elmélete, TOC theory of constrains)
• fő cél a pénz termelése hosszú távon, minden más eszköz ebben• produktív tevékenységek azok amik ehhez hozzájárulnak• ehhez viszont átfogó mutatószámrendszerre van szükség (Nettó ∏, ROI Cash flow)• 3 üzemi szintű mutató kategóriát különböztet meg (Goldratt): • kibocsátás (értékesítés), • készlet (lekötött pénz ami nem tartalmazza a munkabért)• működési költség (készletek kibocsátássá változtatására költött pénz)
Eliyahu Goldratt
1. A folyamatot kell kiegyensúlyozni nem a kapacitásokat!2. A nem szűk keresztmetszetek kihasználásának mértékét is a sz.k. határozza meg!3. A sz.k. meghatározza a kibocsátást és a termelésközi készleteket is!4. A sz.k. 1 órás vesztesége a teljes rendszert 1 órás veszteségre kényszeríti!5. A nem szűk keresztmetszeten elért 1 óra megtakarításnak nincs semmi hatása!6. Egy erőforrás igénybevétele nem feltétlenül jelenti a kihasználtságát!7. A szállítási sorozatnagyság nem feltétlenül azonos a termelésivel!8. A sorozatnagyság változhat is!9. A termelés ütemezéshez az összes korlátot együttesen kell figyelembe venni!
SZABÁLYAI (A TOC ELMÉLETE! Goldratt szerint):
JIT VS. OPT
OPT (Optimised Production Technology)A JIT-hez hasonlóan átfogó menedzsment filozófia, amely elérendő célokat fogalmaz meg és a megvalósításukhoz szükséges technikákat foglal össze. A JIT-hez képest nem az állomások együtt haladásán van a lényeg, hanem a szűk keresztmetszet segítésén. A sorozat nagyság nem külső paraméter, hanem változtatható követelmény
SZŰK KERESZTMETSZET (Sz.K.)Az az erőforrás, amelynek kapacitása megegyezik az iránta felmerülő igénnyel.
• nem csak gépeket, bármely erőforrást jelenthet• mindig csak egy szűk keresztmetszet van, hiszen a többi sem működhet gyorsabban• ezért a sz.k. nehezen található meg (melyik a leggyak. hiányzó anyag? hová tartozik?)• a sz.k. nem várakozhat, nem végezhet más munkát, maximális kapacitáson működik• A szűk keresztmetszet előtt PULL rendszer érvényesül, míg utána lehet PUSH
1. 70/ó
anyag
információ
Buffer
2. 75/ó.
OPT rendszer ELEMEI:
3. 60/ó.
anyag anyag 4. 72/ó.
IGÉNY60/ó
ROPE (kötél) szimbolikusan ez húzza az összes munkát a megelőző műv. keresztül.
BUFFER (tartalék) biztosítja a sz.k. folyamatos ellátásátDRUM (dob) meghatározza a többi művelet elvégzési ütemét!
TOC fejlesztése
1. Legfontosabb korlát meghatározása!2. Korlát MAXIMÁLIS kihasználása! (Dob-Kötél-Tartalék menedzsment) 3. Minden mást rendeljünk alá a korlátnak!4. Szüntessük meg a korlátot! (Növeljük az áteresztő képességét!)5. EGY ÚJ KORLÁT JELENIK MEG! Ezért kezdjük ellőről az egészet!
Folyamatos fejlesztés 5 lépése:
• Túlóra• Műszak nyújtás (bővítés)• Műszakok átlapolása• Részmunkaidő alk.• Szabadúszó alk.• Munkaerő kölcsönzés• Alvállalkozó alk.• Dolgozók keresztképzése
Rövid távú kapacitásváltoztatási lehetőségek (alternatívák!):• Erőforrás bevonás• Változtatható erőforrás kialak.• Kapacitás allokáció (átszervezés)• Korábban előre gyártás készletre• Kereslet eltolás (halasztás)• Átbocsátó képesség növelése
technikai beavatkozással
Kapacitás változtatás a szolgáltatások esetében:• Az output nem tárolható• Kereslet eltolás csúcsidőn kívülre • Megosztott kapacitások és erőforrás bázis• Tanulási görbe kihasználása
Rövid távú ÜTEMEZÉS
A termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai
döntési területe1. Áru és szolgáltatás tervezés
2. Folyamat és kapacitástervezés
3. ÜTEMTERVEZÉS
4. Helykiválasztási stratégia (Location)
5. Helyszín elrendezési stratégia (Layout)
6. Emberi erőforrás és munkahely tervezés
7. Ellátási lánc menedzsment
8. Készletezés
9. Minőség
10. Karbantartás
Rövid távú ÜTEMEZÉSÜTEMEZÉS
Az ütemezés adja meg azokat a prioritásokat, amelyek alapján a szűkös erőforrásokért versengő feladatok operatív sorrendjét meghatározhatjuk!
Az üzem szintű irányítás egyik legfontosabb feladata a
meghatározott igények összehangolása!
INFORMÁCIÓS „interface” szerepe is van a termelés és a tervezés között!
• Szükséges mert: egy-egy erőforrást gyakran sok tevékenység is igényelhet egyszerre• Középpontjában az egyes rendelések állnak, (megteremti az összhangot a rendelések
és a rendelkezésre álló erőforrások között)• Információval látja el a termelés tervezési rendszert (nagyon szoros a kapcsolat az
üzemszintű irányítás és a termelés tervezés között! Ami versenyelőnyt is nyújthat!)Az aggregált tervezésben:Az erőforrások használatára történő döntések születnek (épületek, raktárkészlet, munkaerő, alvállalkozók)
A termelési vezérprogram:Részletekre bontja az aggregált tervet és egy általános tervet biztosít a kimeneti teljesítményről. (A vezérprogramot követi a kapacitás tervezés, majd a rövid távú ÜT.)
A rövid távú ütemtervek:A kapacitásra vonatkozó döntéseket, a középtávú terveket és a vezérprogramot alakítják át munkafolyamati sorrendekké, valamint meghatározott munkaerő, anyag-és gépszükségleti összerendelésekké.
22
ÜTEMTERVILLESZTÉSE
A TERVEZÉSHEZ
Termelési vezérprogram
Nem
MRP
Kapacitástervezés
Renben?
Aggregált termelési terv
INDÍTÁS (áttekintés)
ÜTEMEZÉS
TEVÉKENYSÉG
Nyomon követés (rendelés)
Adatgyűjtés (rendelés, késés, készültségi fok)
Javítha-tó?
Igen
Vége?
Nem
Igen
LEZÁRÁS (rendelés)
Értékelés visszajelzés (teljesítmény, outp. és erőforr., selejt, hiány jelentés)
Igen
Nem
INPUT/OUTPUT irányításés az ÜTEMEZÉS lényege
INPUT/OUTPUT irányítás lényegeAnnak a felismerése, hogy az átfutási idő, egy bizonyos határ felett függ a rendelések számától. A túlterhelés torlódást idéz elő. Az alulterhelés erőforrás pazarlást okoz.• Ha a tervezett INPUT > tervezett OUTPUT akkor felhalmozódás „sor” keletkezik!• Sor keletkezik egy szűk keresztmetszet előtt akkor is , ha a terhelési intenzitása > 1
csatlakozásSOR
KISZOLGÁLÓ v. feldolgozó
FORRÁS
távozás
Sz.K.erőforrás
Terhelési intenzitás: 1>
=értéke várható idő közötti kbeérkezésea
értéke várható idő sikiszolgáláa tenzitásin erhelésit
ÜTEMEZÉS lényegeMeghatározza (1) azt az legnagyobb időtartamot, amíg az erőforrás a RENDELÉSrendelkezésére áll. Valamint azt is meghatározza (2), hogy melyik rendelés mennyire sürgős? Vagyis az egymáshoz viszonyított prioritásukat is. Meghatározza, (3) hogy a feladatok milyen sorrendben és milyen időpontban kerüljenek végrehajtásra!
ÜTEMEZÉS FELADATA továbbá
ÜTEMEZÉS lényege továbbáHogy meghatározza (4) hogyan használjunk fel egy adott erőforrást (kapacitást), az adott rendelésekhez a leghatékonyabban, hogy közben bizonyos célkritériumokat is teljesítsünk. (Tulajdonképpen erőforrás kihasználás optimalizálás.)
1. Teljes v. átlag teljesítési idő (átfutási idő) minimalizálás2. Összes v. átlag várakozási idő minimalizálás3. Összes v. átlag késés minimalizálás 4. Összes v. átlag pontatlanság minimalizálás5. Termelésközi készletérték össz. mennyiségének minimalizálása, (ami nem más
mint a szükséges munkafolyamatok számának minimalizálása) 6. Ügyfél várakozási idő (késés) minimalizálás7. Termelési ktg, minimalizálás8. Kihasználtság maximalizálás (az üzem vagy erőforrás használatban létének a %-a)
A CÉL KRITÉRIUMOK lehetnek a következők:
CÉLKRITÉRIUMOKA megfelelő ütemezési technika kiválasztása nemcsak a rendelési tételnagyságtól, a műveletek jellegétől, és az adott munka összetettségétől függ, hanem attól is hogy milyen fontos kritériumot kívánunk még teljesíteni. A célkritérium egy elérendő cél!
ÜTEMEZÉSI PRIORITÁSOK
PRIORITÁSI típusok:FIFO, First In - First Out a korábban érkezett, korábban kerül kiszolgálásra
LIFO, Last In - First Out a később érkezett, korábban kerül kiszolgálásra
EDD, Earliest Due Date a leghamarabbi határidejű kerül kiszolgálásra
LPT, Longest Process Time a leghosszabb végrehajtási idejű kerül kiszolgálásra
SPT, Shortest Process Time a legrövidebb végrehajtási idejű kerül kiszolgálásra
SORBANÁLLÁS MENEDZSMENTAz egyes munkahelyeken következő munkák és feladatok elvégzési sorrendjének meghatározása.
PRI, Priority a legnagyobb sürgősségű kerül kiszolgálásra
CR, Critical Ratio a legkisebb v. legn. mutatószámú kerül kiszolgálásra
RND, Random a véletlenül kiválasztott kerül kiszolgálásra
Az hogy egy prioritási szabály mennyire felel meg egy adott üzem v. tevékenység igényeinek azt a célkritériumok döntik el. A prioritási kritériumok kiválasztásában vannak bizonyos szabályszerűségek!
ÜTEMEZÉS felmerülése
• Beszállítások ütemezésekor• Termelési feladatok ütemezésekor• Kiszállítások ütemezésekor
Ütemezési feladat felmerülhet:
• STATIKUS (ha a bizonyos idő alatt beérkezett feladatokat kell ütemezni)• DINAMIKUS (ha az új feladat beérkezésekor az összes feladatot újra kell ütemezni)
Ütemezési feladat lehet:
AZ ÜTEMEZÉS TECHNIKÁJA SZERINT LEHET!
I. Előrehaladó ütemezés
II. Vissza felé haladó ütemezés
ELŐREHALADÓ ÜTEMEZÉS:Olyan tervezés, amely a szükségletek megállapításával indul, a szükség-letekből indul ki, ez terv a legkorábbi időponttól indul. (Megengedi a késést.)
VISSZAFELÉ HALADÓ ÜTEMEZÉSOlyan tervezés, amely a kitűzött határidőből indul ki és elsőként az utolsó műveletet tervezi meg, majd visszafelé a többi feladatot.
PRIORITÁSI szabályok ALKALMAZÁSA
Feladat:Egy 3D animációs cégnek 5 „effektet” kell elkészíteni. Az egyes számítógépes kiszámolási „renderelési” idők a következőtáblázatban vannak. A különböző prioritási szabályokkal eltérőeredményeket kapunk.
153D239E
188C62B86A
Munka teljesítési határidő
(/nap)
Renderidő
(/nap)Munka
FIFO:(FCFS)
523289E-
151868
határidő(nap)
77
191686
∑átfutásii. (nap)
43D
1128∑:
08C22B06A
késés (nap)
átfutási i. (nap)Munka
Átlagos átfutási idő: nap15,4 5nap 77
száma munkák tteljesíteta idő átfutási összes
==
Kihasználtság: %36,4 nap 77nap 28
idő átfutási összes idő sivégrehajtámunka összes
==
Benn lévő feladatok átlagos száma:
db2,75 nap 28nap 77
idő sivégrehajtámunka összes idő átfutási összes
==
Átlag késés: nap 2,25nap 11
amunkákszám tteljesíteta teljesítéskésve összes ==
Átlag várakozás: nap 9,85nap 49
száma munkák tteljesíteta idő átfutási utolsó -idő átfutási összes
==
Átlag pontatlanság: nap 35nap15
száma munkák tteljesíteta késés összes sietés összes
==+
23
PRIORITÁSI szabályok SPT
SPT:(SOT)
határidő(nap)
∑átfutásii. (nap)
∑:
késés (nap)
átfutási i. (nap)Munka
Átlagos átfutási idő: nap 135nap65
száma munkák tteljesíteta idő átfutási összes
==
Kihasználtság: % 43,1nap65 nap 28
idő átfutási összes idő sivégrehajtámunka összes
==
Benn lévő feladatok átlagos száma:
db 2,32nap 28nap65
idő sivégrehajtámunka összes idő átfutási összes
==
Átlag késés: nap 1,85nap 9
amunkákszám tteljesíteta teljesítéskésve összes ==
Átlag várakozás: nap7,4 5nap 37
száma munkák tteljesíteta idő átfutási utolsó -idő átfutási összes
==
Átlag pontatlanság: nap 4,65nap 23
száma munkák tteljesíteta késés összes sietés összes
==+
153D239E
188C62B86A
határidő(/nap)
átfutási idő(/nap)Munka
523289-
188
156
65
191152
18
928
360302
ECADB
PRIORITÁSI szabályok LPT
LPT: (LOT)
határidő(nap)
∑átfutásii. (nap)
∑:
késés (nap)
átfutási i. (nap)Munka
Átlagos átfutási idő: nap 20,65nap 103
száma munkák tteljesíteta idő átfutási összes
==
Kihasználtság: % 27,2nap 103nap 28
idő átfutási összes idő sivégrehajtámunka összes
==
Benn lévő feladatok átlagos száma:
db 3,68nap 28nap 103
idő sivégrehajtámunka összes idő átfutási összes
==
Átlag késés: nap 9,65nap 48
amunkákszám tteljesíteta teljesítéskésve összes ==
Átlag várakozás: nap15 5nap75
száma munkák tteljesíteta idő átfutási utolsó -idő átfutási összes
==
Átlag pontatlanság: nap 12,65nap 63
száma munkák tteljesíteta késés összes sietés összes
==+
153D239E
188C62B86A
határidő(/nap)
átfutási idő(/nap)Munka
226282-
158
1823
103
2623179
113
4828
1560809
BDACE
PRIORITÁSI szabályok EDD
EDD:
határidő(nap)
∑átfutásii. (nap)
∑:
késés (nap)
átfutási i. (nap)Munka
Átlagos átfutási idő: nap 13,65nap 68
száma munkák tteljesíteta idő átfutási összes
==
Kihasználtság: % 41,2nap 68nap 28
idő átfutási összes idő sivégrehajtámunka összes
==
Benn lévő feladatok átlagos száma:
db 2,43nap 28nap 68
idő sivégrehajtámunka összes idő átfutási összes
==
Átlag késés: nap 1,25nap 6
amunkákszám tteljesíteta teljesítéskésve összes ==
Átlag várakozás: nap 85nap40
száma munkák tteljesíteta idő átfutási utolsó -idő átfutási összes
==
Átlag pontatlanság: nap 2,85nap14
száma munkák tteljesíteta késés összes sietés összes
==+
153D239E
188C62B86A
határidő(/nap)
átfutási idő(/nap)Munka
523289-
181586
68
191182
18
628
030602
ECDAB
PRIORITÁSI szabályok LIFO
LIFO:(LCFS)
határidő(nap)
∑átfutásii. (nap)
∑:
késés (nap)
átfutási i. (nap)Munka
Átlagos átfutási idő: nap 18,25nap 91
száma munkák tteljesíteta idő átfutási összes
==
Kihasználtság: % 30,8nap 91nap 28
idő átfutási összes idő sivégrehajtámunka összes
==
Benn lévő feladatok átlagos száma:
db3,25 nap 28nap 91
idő sivégrehajtámunka összes idő átfutási összes
==
Átlag késés: nap 7,65nap 38
amunkákszám tteljesíteta teljesítéskésve összes ==
Átlag várakozás: nap 12,65nap 63
száma munkák tteljesíteta idő átfutási utolsó -idő átfutási összes
==
Átlag pontatlanság: nap 115nap55
száma munkák tteljesíteta késés összes sietés összes
==+
153D239E
188C62B86A
határidő(/nap)
átfutási idő(/nap)Munka
208286-
6181523
91
2220129
162
3828
280309
ABCDE
PRIORITÁSI szabályok CR
12,68157,49,8
átl. várakozás
7,61,29,61,82,2
átl. késés
113,2530,818,2LIFO2,433,682,322,75
feldatok
41,227,243,136,4
kihasználtság
2,813,6EDD10,620,6LPT4,613,0SPT315,4FIFO
átl. pontatlanságátl. átfutásPri.
1. A legrövidebb átfutási idők (SPT) szerinti választás általában a legjobb megoldás, hogy minimalizáljuk a teljes átfutási időt vagy a rendszerben lévő feladatok átlagos számát
2. Az SPT eljárás legnagyobb hátránya, hogy a hosszú ideig tartó folyamatok folyamatosan hátrébb szorulnak a prioritásban. (rövid folyamatoknak kedvez)
3. A (FIFO) elv a legtöbb kritérium szerint nem éri el a legjobb eredményt (bár a legrosszabb eredményt sem). Viszont igazságosnak tűnik.
4. Az leghamarabbi határidejű (EDD) elv jó eredményt ad az átlagos késést illetően.
Vezérlési megfontolások (szabályok):
Kritikus Hányad (CR)Olyan index szám amely a határidőig tartó maradék napok és a szükséges munkanapok számának hányadosából áll. Azaz minél hosszabb az átfutási idő és minél rövidebb a rendelkezésre álló idő annál előrébb kerül. Rendszerint ennek a hányadosnak az alkalmazása jobb eredményhez vezet a késés minimalizálást illetően.
CR:idő átfutási
(t) idő aktuális -határidő ha, kisebb mint 1,0 lemaradásban van (ezt választjuk)ha, nagyobb mint 1,0 akkor az előrébb jár
PRIORITÁSI szabályok CR (iterációval)
239E151868
határidő
3D8C2B6A
CRátfutási i. (nap)Munka
1. LEPÉSt=0
(8 - 0) / 6 = 1,3(6 - 0) / 2 = 4,0(18 - 0) / 8 = 2,25(15 - 0) / 3 = 3,0(23 - 0) / 9 = 2,55
239E15186
határidő
3D8C2B
CRátfutási i. (nap)Munka
2. LEPÉSt=6
(23 - 6) / 9 = 1,88(15 - 6) / 3 = 3,0(18 - 6) / 8 = 1,5
(6 - 6) / 2 = 0
239E1518
határidő
3D8C
CRátfutási i. (nap)Munka
3. LEPÉSt=8
(23 - 8) / 9 = 1,66(15 - 8) / 3 = 2,33(18 - 8) / 8 = 1,25
239E15
határidő
3D
CRátfutási i. (nap)Munka
4. LEPÉSt=16
(23 - 16) / 9 = 0,77(15 - 16) / 3 = -0,33
A végső sorrend:
EDCBA
ebben az esetbenaz eredmény ua. mint a FIFO / FCFS
(8 - 0) / 6 = 1,3
24
PRIORITÁSI szabályok MOORE
Moore algoritmus (Moore)Olyan vezérlési algoritmus amely előbb EDD sorrendbe helyezi a feladatokat, majd megkeresi az első késő feladatot, azt kiveszi és ezt addig ismétli amíg van késő feladat. Végül a késő feladatokat tetszőleges sorrendben teszi hozzá a megmaradt feladatokhoz.
1. LÉPÉSEDD:
523289E-
181586
határidő(nap)
68
191182
∑átfutásii. (nap)
18C
628∑:
03D06A02B
késés (nap)
átfutási i. (nap)Munka
2. LÉPÉS
231586
határidő(nap)
191182
∑átfutásii. (nap)
09E03D06A02B
késés (nap)
átfutási i. (nap)Munka
A végső sorrend:
CEDAB
PRIORITÁSI szabályok MOORE
Moore:
határidő(nap)
∑átfutásii. (nap)
∑:
késés (nap)
átfutási i. (nap)Munka
Átlagos átfutási idő: nap 13,85nap 69
száma munkák tteljesíteta idő átfutási összes
==
Kihasználtság: % 40,58nap 69nap 28
idő átfutási összes idő sivégrehajtámunka összes
==
Benn lévő feladatok átlagos száma:
db2,64 nap 28nap 69
idő sivégrehajtámunka összes idő átfutási összes
==
Átlag késés: nap 25nap10
amunkákszám tteljesíteta teljesítéskésve összes ==
Átlag várakozás: nap 8,25nap 41
száma munkák tteljesíteta idő átfutási utolsó -idő átfutási összes
==
Átlag pontatlanság: nap 4,25nap 21
száma munkák tteljesíteta késés összes sietés összes
==+
153D239E
188C62B86A
határidő(/nap)
átfutási idő(/nap)Munka
1018288-
231586
69
201182
09
1028
030602
CEDAB
PRIORITÁSI szabályok JOHNSON
JHONSON kritérium lényege A Johnson szabály lehetővé teszi a gyártási idő minimalizálását egy N munkafolyamatokból álló csoport áthaladása során, két egymást követő munkahelyen. (minimalizálható az egyes gépek várakozási ideje).Az 1. munkahelyről kerüljön át a leghamarabb a termék a 2. gépre és a folyamat végén a 2. gépre a legkevsebbet keljen várni, hogy az is befejezze a működését.
1. Fel kell sorolni az összes munkát és a hozzájuk tartozó gép-lefoglalási időszükségleteket.
2. Azt a feladatot kell választani amelyiknek az átfutási (megmunkálási) ideje a legrövidebb. Amennyiben a legrövidebb idő az első géphez van kötve, akkor a munka is elsőnek kerül a tervbe. Amennyiben a legrövidebb idejű munka a második géphez van rendelve, akkor a utolsóként kerül a tervbe.
3. Miután egy feladat ütemezése megtörtént, töröljük a listáról.4. A második és harmadik lépést addig ismételjük míg el nem fogynak a feladatok.
(A végleges sorrend közepe felé építkezve.)
A szabály alkalmazása:
PRIORITÁSI szabályok JHONSON
Johnson:710D127E
48C63B25A
2. munkahely
1. munkaheySorrend
LÉPÉSEK:4.3. 5.2.1.
AB CE D
ACDEB2. Munkaállomás
ACDEB1. Munkaállomás:35332820103átfutási Idő: 0
SZANBÁLY ALAPÚ VEZÉRLÉSI RENDSZEREK HÁTRÁNYAI
1. Az ütemezés tervezése dinamikus folyamat ezért a szabályokat rendszeresen felül kell vizsgálni és folyamatosan igazítani kell az előrehaladás során, az eszközök és atermékskála alakaulásával és így tovább. (A bemutatott szabályok statikusak.)
2. A szabályok nem látnak maguk elé vagy mögé, nem is merik fel a várakozóerőforrásokat, vagy szűk keresztmetszetű erőforrásokat.
3. A szabályok nem látnak a határidők mögé sem. Például ha két munkafolyamatnak ugyanaz a teljesítési határideje. (Pl.: Az egyik megrendelés nem más, mint egy terjesztő készletutánpótlása, míg a másik megrendelés egy olyan fogyasztóé, akinek leáll az egész termelése ha beszállítási késés történik.)
HÁTRÁNYOK: LÉTESÍTMÉNY
ELHELYEZÉS és BERENDEZÉS
A termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai
döntési területe1. Áru és szolgáltatás tervezés
2. Folyamat és kapacitástervezés
3. Ütemtervezés
4. Helykiválasztási stratégia (LOCATION)
5. Helyszín elrendezési stratégia (Layout)
6. Emberi erőforrás és munkahely tervezés
7. Ellátási lánc menedzsment
8. Készletezés
9. Minőség
10. Karbantartás
25
ELHELYEZÉS(LOCATION)
Helykiválasztási (Location) STRATÉGIA
1. Alapítás (legnehezebb)2. Szegmentálódás, egy részterület
áthelyezése3. Bővítés, jelenlegi helyszín mellett
új létesítése telepítése4. Áttelepülés, a meglévő létesítmény
bezárása és átköltöztetése a másik helyszínre
HELYKIVÁLASZTÁSI STRATÉGIAA helykiválasztás stratégiai CÉLJA az elhelyezéséből eredő előnyök kihasználása, maximalizálása és a hátrányok, konkrét költségek együttes minimalizálása. Tartósan és véglegesen befolyásolja a:
A terméktől és a termelés vagy szolgáltatás jellegétől függően a helyhez kötődő szállítási költségek egyedül is
kitehetik a termék értékesítési árának 25%-át.
Állandó ktg-eket. Változó ktg-eket.KÜLÖNBÖZŐ SZERV. MÁS és MÁS LEHET A CÉLJA TELEPÍTÉSKOR!:1. Ipari, termelő => Bev - Ktg. minimalizálás2. Kereskedelmi, szolgáltató => Bevétel max.-Ktg.3. Logisztikai és lerakatok => Szolg. színv. max.
A DÖNTÉSÉT is számtalan tényező befolyásolja:1. Piacgazdaság, globalizáció, gazdasági motivációk2. Kommunikáció (nemzetközi is)3. Gyorsabb és megbízhatóbb utazás és szállítás4. Könnyű tőkeáramlás az (országok között is)5. Munkabérek (termelékenység, képzés, morál)
6. Ökonómiai szempontok ktg.-ek, elmaradó jövedelmek,
7. Versenytársak (klaszteresedés)8. Infrastruktúra (település)9. Üzem kapcs. R. ellátási lánc10. Valuta és ADÓ
RITKÁN hozunk ilyen döntéseket (esetei):
KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTOK
• Kormányzati előírások, magatartások, stabilitás, • Kulturális, politikai, és gazdasági kérdések, stabilitás• Természeti és környezetszabályozási kérdések• Nyersanyagok hozzáférhetősége, energia• Piacok elhelyezkedése, szélessége, belépés, árfolyam• Munkaerő lehetősége, magatartása, termelékenysége, ktg• Infrastuktúra, közlekedés, nemzetközi „vérkeringés”• Valuta, árfolyam, infláció, stabilitás, átváltás• Adó (állami) rendszer és mérték, állami támogatások
ORSZÁG KIVÁLASZTÁSA:
• Régió előnyös tulajdonságai (szubkultúra, éghajlat, stb.)• Önkormányzat, helyi politika, gazdasági szab., régió fejlettség• Helyi földvásárlási és építkezési költségek, helyi körny.szabály.• Fogyasztók és nyersanyagok közelsége, költségei• Helyi munkaerő helyzet, lehetősége, bérköltsége, képzettsége• Civil szervezetek, szakszervezet, érdekképviseletek• Versenytárs és vonzáskörzete• Közművek költsége, és hozzáférhetősége, közlekedés• Helyi adók (iparűzési), illetékek, díjak
RÉGIÓ/VÁROS:
KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTOKTELEK/TELEPHELY:
• Telephely jellemzők (fekvés, image, beépítettség, elérhetőség)• Telek/épület, mérete/ára, telekrendezési korlátok• Hatás a környezetre, lakosságra (hatástanulmány)• Fogyasztók elérhetősége, értékesítés, készárú tárolás leh. • Nyersanyag, hulladék tárolás lehetősége, költségei, szükséges
szolgáltatások vannak-e?• Munkaerő utazás/utaztatás• Versenytárs elhelyezkedése, partnerek elh., szomszédok jellege• Közüzemi létesítmények közelsége, úthálózat, vasút, légi,
vízi csatlakozási lehetőség stb.AZONBANGYAKRAN CSAK A MUNKAERŐT VESZIK FIGYELEMBE!
Mex
ikó-
Hon
Kon
g-Po
rtug
ália
-D
élK
orea
-G
örög
orsz
ág-
Span
yolo
rszá
g-N
agy
Brit
anni
a-K
anad
a-O
lasz
orsz
ág-
USA
-Fr
anci
aor
szág
-Ja
pán-
Svéd
orsz
ág-
Bel
gium
-N
y. N
émet
orsz
ág-
Óradíj – alkalmazottak a termelésben (1996)--30$--20$--10$-- 0$
Hoitsch 93Kvantitatív jellemzők:• munkaerő ktg.• szállítási ktg.• telephely ár• alapanyag ktg.• változó ktg.• támogatások• adók vámok
Kvalitatív jellemzők:• területi adottságok• közlekedési adotts.• munkaerő tulajdons.• értékesítési lehetős.• image• politikai stabilitás• infrastrukturális tul.
ESET PÉLDA! (Quality Coil és Mexikó)
• A vezetők gyakran elcsábulnak, ha az adatokat szeparáltan figyelik! • A QC elhatározta, hogy áttelepíti connecticuti üzemét Juarezbe, ahol a bérek azamerikaiak 1/3át tették csak ki. A nagy „szakítás” elmaradt és a cég csaknemtönkrement. Mi történhetett?
VIZSGÁLJUK MEG A TERMELÉKENYSÉGET!
bérköltségátlag jutótermékre 1 p)(egység/na termelés
ltségmunkabérkö napi=
1. connecticut-i üzem (USA)
2. juarez-i üzem (Mexikó)
$/db 1,17 nap per db60
napibér$ 70 =
$/db1,25 nap per db20
napibér$ 25 =
TELEPÍTÉSI STRATÉGIÁKI. PIACORIENTÁLT ELHELYEZÉSA piachoz való közeledés. Gyorsan romló, nagy szállítási költségű, nehezen szállítható, nagy teriméjű késztermék, gyors piaci reakciót igénylő termékeknél, szolgáltatásoknál. (pékség, bankfiók, élelmiszer üzlet)
II. BESZÁLLÍTÓ ill. NYERSANYAG ORIENTÁLT ELHELLYEZÉSBeszállítóhoz, nyersanyaghoz való közelség. Gyorsan romló, nagy költségű nehezen szállítható, nagy teriméjű, alapanyag. (acélgyár, bútorüzem, sörgyár)
IV. TERMÉKORIENTÁLT ELHELYEZKEDÉS1-1 telephelyen csak 1 terméket v. t.családot állítanak elő és azután történik a szétosztás a disztriúció. Ez is egyfajta nyersanyag orientált elhelyezés.
III. KÖZELSÉG VERSENYTÁRSAKHOZ (klaszteresedés, csoportosulás)Saját versenytársaik közelébe település. Valamilyen kritikus tömeget meghaladóvonzó erőforrás (gazdag nyersanyag, tőkeforrás, tehetség forrás, természeti kincs, gazdag információ esetleg nagyszámú vevő) okozza a csoportosulást.
V. FOLYAMATORIENTÁLT ELHELYEZKEDÉSÚgy helyezkedik el, hogy beszállított termékeit a legjobban tovább feldolgoztathassa.A vásárló cégekhez és további folyamatokhoz közeledik. Ez is egyfajta piacorientált.
26
TELEPHELYKIVÁLASZTÁSI MÓDSZERT(azaz annak megválasztását) BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK!
BEFOLYÁSOLÓ KRITÉRIUMOK1. Egyedi, önálló: létesítmény elhelyezés (több kvantitatív szemp. is figy. vehető)2. Elhelyezés több közé: szállítási és intenzitási ktg.-ek nek megfelelően3. Kereskedelmi és szolgáltatási egység: várható árbevétel a döntő4. Sürgősségi szolgáltatások: időtényező, ütemezés a döntő
FAKTOR-RATEING tényező rangsorolás módszere „NEM Faktoráls!”
Tényező-rangsorolás, faktor-rateing
TÉNYEZŐ-RANGSOROLÁS v. FAKTOR-RATEING:A (kvalitatív) és kvantitatív szempontok szerinti súlyozott értékelés. A tényező rangsorolási módszerhez „parciális hasznossági mátrixokat”készítünk és használunk fel mely lehetővé teszi a független értékelést is.
1. LÉPÉS: A releváns szempontok összeállítása.2. LÉPÉS: Minden tényező súlyának (rangsorok) meghatározása, (mely tükrözi
annak valódi fontosságát) a súlyok lehetnek abszolút számok is, vagy lehetnek relatívak is egy bázis értékhez képest. (A bázis például 1,00 vagy 100.) A súlyok lehetnek különbözőek de lehet köztük azonos is.
3. LÉPÉS: Minden részszempontnak megállapítunk egy skálát, alsó felső határt(például: egytől tízig, egytől százig). A skálák minden szempontnál azonosak.
4. LÉPÉS: A (3.lépés) skálája alapján ÉRTÉKELJÜK a szempontokat.5. LÉPÉS: SÚLYOZÁS, vagyis az értékeket beszorozzuk a súlyszámokkal.6. LÉPÉS: ÖSSZESÍTÉS, súlyozott értékösszeget készítünk és RANGSOROLUNK.
Az összesítés történhet additív vagy multiplikatív módon is!7. LÉPÉS: ÉRZÉKENYSÉGVIZSGLAT, ha a különbségek kicsik
Tényezőrangsorolás 7 LÉPÉSE:
TÉNYEZŐ-RANGSOROLÁSADDITÍV módszerrel
Összeg:1,00Összpontszám:
0,215. Oktatás és Eügy0,394. Adóstruktúra0,103. Fejenkénti kereset0,052. Fő / szem.gépkocsi
0,251. A munkaerő alk. és magatartása
2. Alternatíva1. alternatívaDániaFrancia o.súlyszámSzempont
SÚLYOZOTT ÉRTÉKEKÉRTÉKEK(100- s skálán)
bázis típusú
7050857560
6060807070
0,25•70 = 17,5
0,05•50 = 2,50,10•85 = 8,5
0,39•75 = 29,30,21•60 = 12,6
70,4
0,25•60 = 15,0
0,05•60 = 3,00,10•85 = 8,0
0,39•70 = 27,30,21•70 = 14,7
68,0
ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLATAz érzékenységvizsgálat lényege, hogy az elemzést, vagy modellt sorozatosan újra és újra lefuttatjuk változó kiinduló feltételek mellett. A kapott eredményeket olyan többdimenziós grafikonokban/táblázatokban ábrázoljuk, melyekben a különbözőbefolyásoló feltételek együttes hatását vizsgáljuk az eredményre.• itt a sorrend felcserélődés mértékét (előfordulási arányát) vizsgáljuk• rensz. a legerősebb v. leggyengébb szempont(okat) kivesszük v. új sz. veszünk fel stb.• esetleg finomítjuk a súlyozást és vizsgáljuk mindezek hatását a végső sorrendre
És additívn
1iii∑
=
= TÉNYEZŐ-RANGSOROLÁSMULTIPLIKATÍV módszerrel
Szorzat:1,00Összpontszám:
0,215. Oktatás és Eügy0,394. Adóstruktúra0,103. Fejenkénti kereset0,052. Fő / szem.gépkocsi
0,251. A munkaerő alk. és magatartása
2. alternatíva1. alternatívaDániaFrancia o.súlyszámSzempont
SÚLYOZOTT ÉRTÉKEKÉRTÉKEK(100- s skálán)
bázis típusú
7050857560
6060807070
700,25 = 2,89
500,05 = 1,22850,10 = 1,56750,39 = 5,39600,21 = 2,36
69,8
600,25 = 2,78
600,05 = 1,23850,10 = 1,55700,39 = 5,24700,21 = 2,44
67,7
Étívmultiplikan
1i
Si
i∏=
=
KÖLTSÉGFÜGGVÉNY ELEMZÉSI MÓDSZER
KÖLTSÉGFÜGGVÉNY ELEMZÉSI MÓDSZERAz alternatívákat úgy hasonlítjuk össze, hogy minden esetben költségfüggvény elemzést készítünk.
• kiszámítjuk, hogy milyen állandó költségek és milyen változó költségek fogjákterhelni az egyes helyszíneket különböző termelési méretek esetében
• a kapott adatokat legcélszerűbb grafikonban ábrázolni és az eredményeketgrafikusan összevetni
1. LÉPÉS: Minden helyszín állandó és változó költségeinek meghatározása, különböző termelési méretek mellett (költségfüggvényeket határozunk meg)
2. LÉPÉS: Az összköltség grafikonok megszerkesztése minden helyszín esetében (úgy, hogy az éves költségek a függőleges és az éves termelési mennyiségek a vízszintes tengelyre kerüljenek)
3. LÉPÉS: Azt a helyszínt választjuk ki, amelynek a legalacsonyabb az összköltsége a vizsgált termelési szint tartományban (szeparált értéktartomány vizsg. végzünk)
LÉPÉSEI:
KÖLTSÉGFÜGGVÉNY ELEMZÉSI MÓDSZER
x440 €45 €30 €Anyag szüks./ termékx340 €15 €10 €Termelési költség/ termék
x220.000 €50.000 €90.000 €Infrastruktúra költségei/év
x110.000 €10.000 €20.000 €Bérleti díj/év
„X”Ország
„C”Ország
„B”Ország
„A”OrszágKöltségek
KÖLTSÉGEK ALAKULÁSA
180.000 € --
160.000 € -150.000 € -
-130.000 € -
-110.000 € -
--
80.000 € --
60.000 € ---
30.000 € --
10.000 € -
Éves teljesköltség
| | | | | | | | | | | | | |0 500 1.000 1.500 2.000 2.500 3.000 3.500 (forgalom)mennyiség
„C” Helyszín állandó ktg.-e
„B” Helyszín állandó ktg.-e
„A” Helyszín állandó ktg.-e
3. Helyszína “jó”
2. Helyszín a “jó”
1. Helyszína “jó”.
27
GRAVITÁCIÓS v. VONZÁSKÖZPONT MÓDSZER
VONZÁSKÖZPONT (VK) MÓDSZEROlyan súlypont meghatározási módszer, amely a szállítási költségek minimalizálására törekszik. Több már létező helyszínhez képesti elhelyezést tesz lehetővé.• feltesszük hogy a különböző helyszínek (területek) homogének, vagyis nem kvalitatív
tényezőket figyelembe véve közel azonosak • továbbá a szállítási mennyiségek jól becsülhetők (és tartósak)
1. LÉPÉS: A vonzásközpont módszer első lépése a helyszínek koordináta rendszerben való elhelyezése
2. LÉPÉS: X koordináták meghatározása3. LÉPÉS: Y koordináták meghatározása4. LÉPÉS: Vonzásközpont X koordinátájának kiszámítása. Figyelembe véve a
szállított mennyiségeket illetve a szállítási intenzitást5. LÉPÉS: Vonzásközpont Y koordinátájának kiszámítása. Figyelembe véve a
szállított mennyiségeket illetve a szállítási intenzitást
LÉPÉSEI:
GRAVITÁCIÓS v. VONZÁSKÖZPONT MÓDSZER
Alkalmazott képlet a következő:
X koord.
Y koord.
Q
Qd ja koordinátá "x " zpontvonzásokköa
ii
iiix
∑∑
=
Q
Qd ja koordinátá "y " VKa
ii
iiiy
∑∑
=
x
2.000Atlanta 1.000New- York 1.000Pittsburgh
2.000 Chicago
y
A havonta szállított
konténerek száma
Boltok
--
120 ---
90 ---
60 ---
30 ----
ÉszakDél
| | | | | | | | | | | | | | |
0 30 60 90 120 150Kelet-Nyugat
Chicago
Atlanta
Pittsburgh
New York
30 120
90 110130 130
60 40
2.0001.000 1.000 2.000 60(2.000) 130(1.000) 90(1.000) 30(2.000) x
++++++
=
66,7 6.000
400.000 x ==
2.0001.000 1.000 2.000 40(2.000) 130(1.000) 110(1.000) 120(2.000) y
++++++
=
93,3 6.000
560.000 y ==
Q = intenzitás (itt: mennyiség)
FOGYASZTÓ ATTRAKCIÓS v. KERESKELMI VONZÁS MÓDSZER
FOGYASZTÓ ATTRAKCIÓS MÓDSZEROlyan modell módszer amely a teljes területet zónákra osztja fel és megadja, hogy egy zónába való telepítés esetén mennyi a várható fogyasztó szám. A modellbe beépíthetők már meglévő boltok is.• feltesszük, hogy az új bolt a már meglévőktől azok rovására fogyasztókat csábít el • alapgondolata a vevő közelség (vonzással bír) Schroeder 93’• egy arányszámmal figyelembe vehetjük az utazási hajlandóságot is• nagybevásárlások esetén messzire is hajlandók vagyunk elmenni, ha minden
egy helyen elérhető
1. LÉPÉS: a terület homogén zónákra való felosztása2. LÉPÉS: A zónák fogyasztói számának felmérése3. LÉPÉS: A zónák átutazási idő/távolság szükségleteinek felmérése4. LÉPÉS: A képlet alkalmazása a jelenlegi adatok alapján, ha az eredmény nem
felel meg a valóságnak akkor „A” értékkel addig hangoljuk a képletet míg megfelelő értéket nem ad
5. LÉPÉS: A megváltozott helyzetnek megfelelően újraszámolunk , beépítve az új fogyasztó vonzó alapterületet (kínálatot)
LÉPÉSEI:
FOGYASZTÓ ATTRAKCIÓS v. ZÓNA v.KERESKELMI VONZÁS MÓDSZER
Alkalmazott képlet a következő:
C
TS
TS
CP in
1jA
ij
j
Aij
j
iij ⋅=
∑=
C P N iijij ⋅=
0,1758]... ) 3.000/4( )4.000/10 [(
)4.000/10 ( P 22
2
i1 =+++
=
Ci= i. zóna fogyasztóiSj = j. bolt mérete (pl.: m2)Tij= i-ből j-be az utazási időA = az utazási időnek a
fogyasztóra gyakorolt hatása =2Pij= i-ből j-be utazás valószínűsége
Nij= összes utazni hajlandó fogyasztói-ből j-be
30004000Bolt(m2)
984
J=2 CiJ=1
10043. Zóna(i=3)150122. Zóna(i=2) 120101. Zóna(i=1)
LátogatókTijZÓNA
1. ZÓNA J=2
120fő
3.ZÓNA J=3üres
100fő2. ZÓNA J=1Versenytárs
4000m2 150fő
BOLT3000m2
Pi1·Ci1
Átmenők J1
1003. Zóna150120Ci
LátogatókPi2 Pi2·Ci2Pi1
2. Zóna1. Zóna
Átmenők J2PijZÓNA
.1758
.3721
.8710
.8242
.6279
.1290
0,1758•120 = 21
0,3721•150 = 56
0,8710•100 = 87164
0,8242•120 = 99
0,6279•150 = 94
0,1290•100 = 13206
0,8242]... )4.000/10 ( ) 3.000/4[(
) 3.000/4( P 22
2
i2 =+++
=
KEZDŐ ÁLLAPOT:2.Zóna 1.HELY(J) = 370 fő
SZOLGÁLTATÓ CÉGEK ALAPELVEI
1. az ügyfél-vonzáskörzet (customer-drawing area) vásárlóereje2. a szolgáltatás és imázs összeférhetősége az ügyfél-vonzáskörzet demográfiájával3. a Konkurencia a térségben4. a konkurencia milyensége5. a cég és a konkurencia elhelyezkedésének kivételes jellege6. a berendezések és közeli üzletek fizikai tulajdonságai7. a cég működési politikája8. a menedzsment jellege, szintje
A szolgáltatók termelési értékének v. jövedelmének nyolc alapelve:
A szolgáltató cégek esetében a helyválasztás célja a termelési érték (üzleti forgalom) és jövedelem nagyság kell, hogy legyen.
SZOLGÁLTÁS VS. ÁRUTERMELÉSKöltség központúELHELYEZÉS
Jövedelem központúELHELYEZÉS
1. Vonzáskörzet; vásárlóerő2. Konkurencia; reklám/árképzés
DÖNTÉS:Termelési érték/Jövedelem
Kvantitatív költségek1. Nyersanyag szállítási költség2. Késztermék szállítási költség3. Áram- és közmű. költség 4. Munkaerő; 5. ADÓ illeték, díjak és közmű költség1. Bérlet
2. Menedzsment képességei3. Működési politika (munkaidő, bértarifák)
Költségek
1. Parkolás/megközelítés; biztonság/világítás;2. Megjelenés/imázs
Helyszín sajátosságok1. Szakszervezettel szembeni magatartás2. Életminőség3. Az állam képzési kiadásai4. A kormányzat és önkormányzat sajátosságai
Kvalitatív költségek (becsülhetők)
MÓDSZEREK:1. Regressziós modell a különböző tényezők
fontosságának meghatározáshoz2. Tényező-rangsorolás3. Forgalom-számlálás4. A vonzáskörzet demográfiai elemzése5. A térség vásárlóerejének elemzése6. Vonzásközpont módszer7. Térinformatikai rendszer
1. Szállítási modell2. Tényező-rangsorolás3. Költségfüggvény elemzés4. Fedezeti diagrammok
1. jövedelem-függvény a kritikus 1. költség-függvény a kritikus
28
LÉTESÍTMÉNY
ELHELYEZÉS és BERENDEZÉS
A termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai
döntési területe1. Áru és szolgáltatás tervezés
2. Folyamat és kapacitástervezés
3. Ütemtervezés
4. Helykiválasztási stratégia (Location)
5. Helyszín elrendezési stratégia (LAYOUT)
6. Emberi erőforrás és munkahely tervezés
7. Ellátási lánc menedzsment
8. Készletezés
9. Minőség
10. Karbantartás
ELRENDEZÉS
Hely ELRENDEZÉSI (Layout) STRATÉGIA
HELYELRENDEZÉSI STRATÉGIAA helyelrendezési stratégiai CÉLJA hogy lehetővé tegye egyéb termelési stratégiák teljesítését, célok elérését, minimum költség mellett, maximális rugalmasságteljesítését.
Egyike azoknak a kulcskérdéseknek, amelyek meghatározzák a termelés hosszú távú hatékonyságát. Befolyásolja a kapacitást, termelési rugalmas-ságot, költségeket, munka légkört, minőséget, ügyfélkapcsolatot, image-t.
Legfőbb SZEMPONTJAI:1. Adott hely legmagasabb szintű kihasználása
(terület, felszerelés, emberek)2. Az információ legfejlettebb áramlása
(anyagok, embereknek)3. Legbiztonságosabb munka körülmények, jobb
munkaerő morál4. Legjobb ügyfél kapcsolat (interakció).5. Rugalmasság (mindegy hogy milyen most az
elrendezés, a jövőben úgyis változni fog).Ez a lényege a „Flexibilis berendezés”-nek.
FOLYAMATI ALAPTÍPUSOK
• FOLYAMAT IPAR (folyamatos gyártás)• FOLYAMAT RENDSZER (tömeggyártás)• SOROZAT GYÁRTÁS (kis és nagy sorozat gyártás)• CELLA RENDSZERŰ GYÁRTÁS• MŰHELYSZERŰ GYÁRTÁS• PROJEKT GYÁRTÁS
Folyamat rendszerű gy.
Batch ill. egyedi gyártás
Termék mennyiség
Ter
mék
vál
tozé
kony
ság Magas
Kevés Sok Nagyon sokEgy
Számos
Közepes
Alacsony
Nincs
Készletre gyártás
Rendelésre gyártásProjekt
Műhely
CellaSorozat gyártás
Tömeg gyártás
Folyamatos gyártás
Átmeneti jellegű gyártás
ELRENDEZÉSI ALAPTÍPUSOK
- MŰHELYRENDSZER (job shop)Az elvégzett munkákat figyelembe véve azonos típusú műveleteket végző gépek, vagy emberek vannak egy területen (műhelyben) elhelyezve. Ilyenkor a termék áramlik a műhelyen belül és a különböző műhelyek közt.
I. GÉPELVŰ BERENDEZÉSA műhelyrendszerű gyártás klasszikus elrendezési dilemmája, HOGY: miképp rendezzük el a gépeket (munkaállomásokat) úgy, hogy a munkahelyek közötti anyagmozgatás költsége a legkisebb legyen. (mgj.: folyamatorientáltnak is nevezik!)
- FOLYAMATRENDSZER (flow shop)A termék ilyenkor egy összefüggő folyamati láncon halad végig. A term. folyamat elemei úgy vannak elhelyezve a térben, mint ahogy azok követik egymást időben.
II. TERMÉKELVŰ BERENDEZÉSA folyamatrendszerű gyártás klasszikus elrendezési dilemmája, HOGY: miképp érhető el az egyes gépek (munkaállomások) kapacitásának kiegyensúlyozása, annak érdekében, hogy a termelés során minél kisebb legyen a készlet (WIP) és az állásidő.
EGYÉB ELRENDEZÉSI ALAPTÍPUSOK
III. KÖTÖTT-POZÍCIÓJÚ ELRENDEZÉS Kötött-pozíciójú elrendezés az elhelyezési követelmény olyan fix helyszínekhez vagy nagyobb, körbejárható dolgokhoz kötődik, mint az épület vagy a hajó. Tipikusan ilyenek a projekt rendszerű gyártások. A gépeket és a munkásokat kell egy helyre eljuttatni.
IV. IRODA ELRENDEZÉSIroda elrendezés, a dolgozók és felszereléseik elhelyezése, valamint az egyes irodák méreteinek kialakítása, az információ mozgása érdekében.
• termelés fázisainak előrehaladásával a project különböző állapotokba jut, vagyisminden egyes fázisban más és más anyagok, gépek, emberek szükségesek
• a szükségelt anyagmennyiségek is dinamikusan változnak• részfeladatok csoportosításával azok külön termékelven is legyárthatók
• legfontosabb különbség az információ kiemelt szerepe (rugalmasabb elrendezést is ad)• habár az információk áramlása egyre inkább elektronikus alapú az irodai elrendezés
mégis feladat alapú megközelítést kíván• az információs folyamatok elemzésére, kapcsolatrendszer elemzést érdemes végezni• figy. kell venni továbbá a munkakörülményeket, csapatmunkát, jogosultsági
szinteket, státuszokat
29
KAPCSOLATRENDSZER ELEMZÉS
A Abszolút szükségesK Különösen fontosF FontosO SzOkásos
L LényegtelenX Nem kívánatos
Érték Közelség
ElnökVezető mérnökMérnökök területeTitkárságIroda bejáratKözponti dokumentumokKiegészítő eszköz szobaMásoló berendezésTároló szoba
O
O
OO
O OO
O
L
L
LL
LL
LX
X
F FF F
F FF
F
KK K
KK
A A
AA
A
A
EGYÉB ELRENDEZÉSI ALAPTÍPUSOK
V. (ÁRU)ÉRTÉKESÍTÉSI ELRENDEZÉSÉrtékesítési elrendezés alapvetően hely (tér) elrendezést jelenti (pl.: polcok) úgy hogy figyelembe vesszük a fogyasztói magatartást (szokásokat, viselkedési formákat).
VI. (ÁRU)RAKTÁR ELRENDEZÉS Raktár elrendezés fő döntése megtalálni az optimumot a helykihasználás és a anyagkezelési (mozgatási) költség között úgy, hogy közben minimalizálja a raktározás teljes költségét.
• alapelve, hogy a jövedelmezőség közvetlenül összefügg a fogyasztók termékreirányuló észlelésével (figyelemével) „exposure”
• minél jobban a fogyasztó figyelmébe helyezik az árut annál nagyobb lesz azértékesítés és annál nagyobb arányú lesz a megtérülés
• a két fő szempontja, ellentétes „trade-off” kapcsolatban áll egymássalVII. MUNKACELLÁS ELRENDEZÉS A gépelvű berendezés egy speciális esete, amely átmenetet mutat a termékelvűberendezés felé. Akkor használatos, ha mennyiségi szempontok a gépek és eszközökspeciális elrendezését teszik szükségessé, meghatározhatók biz. tételcsaládok, amelyek azonos módon kezelhetők az egyes munkacellákban• a munkacella rugalmas, gyakran ideiglenes csoportosításokat jelent
GÉPELVŰ ELRENDEZÉSAlacsony mennyiségű, nagy termék varianciájú
termelésnek felel meg!
„A”-beteg (törött láb)
„B”-beteg(szív ritmus zavar)
Műtő
Röntgen Gyengélkedő
Elsősegély Elsősegély adatfelvétel
SzámlázásGyógyszertár
Laboratórium
Az eszközök általános célú mivoltából ered, a bonyolult ütemezés, a sok átállítási igény, és az egyedi anyagkezelés, nagyobb munkaerő szakértelem (képzés) és nagyobb termelésközi készletek (tőke).
A folyamat elrendezés során a legáltalánosabb stratégia, hogy a munkahelyeket oly módon rendezik el, hogy az anyagkezelés (mozgatás) költsége a legkisebb legyen. A várható anyagkezelési költség az egyes állomások közötti távolságok és mennyiségekfüggvénye. CQ költség Minimális
n
1jijij
n
1i∑∑
==
=
ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉSPÁROS CSERE MÓDSZERE
6 termelési egységet (üzemet) kell elhelyezni!
1. LÉPÉS: Anyagáramlási Honnan-Hova Mátrix megszerkesztése, amely a részegységek, vagy anyagok áramlását (fordulások számát) mutatja a különbözőhelyszínek között (esetünkben üzemek között).
Σ X6MEO
Összes:(fordulás) j.
MEO6. helyszín
Feladás 5. helyszín
Fogadás4. helyszín
Gépműhely3. Helyszín
Festés2. helyszín
ö.szerelés1. helyszín
HováHonnan
Σ X20105030Festés
Σ X3100020Gépműhely
Σ XijΣ X6Σ X5Σ X4Σ X3Σ X2Σ X1Összes:(fordulási sz.) i
Σ X50Feladás
Σ X4050Fogadás
Σ X1200010050Összeszerelés
PÁROS CSERE MÓDSZERA véletlenszerűen elhelyezett egységek páronkéntti cseréjével szisztematikusanigyekszünk csökkenteni a belső mozgatási költségeket (távolságokat)
ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS2. LÉPÉS: Minden egyes részleg pontos helyszükségletének megszerkesztése.
Összeszerelőrészleg
(1)
Festőrészleg
(2)
Gépműhelyrészleg
(3)
Fogadórészleg
(4)
Feladórészleg
(5)
MEOrészleg
(6)
1. helyszín 2. helyszín 3. helyszín
4. helyszín 5. helyszín 6. helyszín
3. LÉPÉS: Sematikus anyagfolyamati diagramm (vagy kapcsolati kördiagram) készítése, amely megmutatja az anyagáramlás során az egyes helyszínek (részlegek) sorrendiségét. CÉL, hogy a nagy anyagáramú (intenzitású) hely kapcsolatok egymás közelébe kerüljenek.
Összeszerelőrészleg
(1)
Festőrészleg
(2)
Gépműhelyrészleg
(3)
Fogadórészleg
(4)
Feladórészleg
(5)
MEOrészleg
(6)
1. helyszín 2. helyszín 3. helyszín
4. helyszín 5. helyszín 6. helyszín
2.
5.
1. 3.
4. 6.
50
100
30
50
10 100
20
2050
ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS
4. LÉPÉS: Az elrendezés várható anyagkezelési költségének meghatározása a kezelési és mozgatási összefüggés alapján. A szomszédos és sarkaival érintkezőrészlegek közötti belső mozg. ktg-e 1€., míg a nem érintkezőnél 2€.
Összeszerelőrészleg
(1)
Festőrészleg
(2)
Gépműhelyrészleg
(3)
Fogadórészleg
(4)
Feladórészleg
(5)
MEOrészleg
(6)
1. helyszín 2. helyszín 3. helyszín
4. helyszín 5. helyszín 6. helyszín CQ Min.ktg
n
1jijij
n
1i∑∑
==
=
50 € + 200 € + 40 € + 30 € + 50 € + 10 € + 40 € + 100 € + 50 € = 570 €(1 - 2) (1 - 3) (1 - 6) (2 - 3) (2 - 4) (2 - 5) (3 - 4) (3 - 6) (4 - 5) = ?
2.
5.
1. 3.
4. 6.
50
100
30
50
10 10020
2050
30
ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS
Az eredmények az Anyagáramlási Honnan-Hova Költség Mátrix-ban is ábrázolhatók.
ΣQ6 C6MEO
Összes:(fordulás) j.
MEO6. helyszín
Feladás 5. helyszín
Fogadás4. helyszín
Gépműhely3. Helyszín
Festés2. helyszín
ö.szerelés1. helyszín
HováHonnan
ΣQ2 C2010 €50 €30 €Festés
ΣQ3 C3100 €020 €Gépműhely
ΣQij Cij = 570 €
ΣQ6 C6ΣQ5 C5ΣQ4 C4ΣQ3 C3ΣQ2 C2ΣQ1 C1Összes:(fordulási sz.) i
ΣQ5 C50Feladás
ΣQ4 C4050 €Fogadás
ΣQ1 C140 €00200 €50 €Összeszerelés
ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS
Az összes lehetséges elhelyezések száma 6! azaz 720 db (6! = 6 × 5 × 4 × 3 × 2 × 1) DE: 20 hely esetén már 600 trillió (egyes comp.programok 40h-ig képesek pl:CRAFT, amely távolság és mennyiség mellett az un. nehézségi ktg. tényezőt is kezeli)Léteznek nem csak sík, de többszintes változatok is pl: SPACCRAFT, CRAF-3D
Festő részleg
(2)
Összeszerelőrészleg
(1)
Gépműhelyrészleg
(3)
Fogadórészleg
(4)
Feladórészleg
(5)
MEOrészleg
(6)
1. helyszín 2. helyszín 3. helyszín
4. helyszín 5. helyszín 6. helyszín
50 € + 100 € + 20 € + 60 € + 50 € + 10 € + 40 € + 100 € + 50 € = 480 €(1 - 2) (1 - 3) (1 - 6) (2 - 3) (2 - 4) (2 - 5) (3 - 4) (3 - 6) (4 - 5) = ?
1.
5.
2. 3.
4. 6.
50
30
100
50
50 1002010
20
5. LÉPÉS: Próbálkozásos eljárással a kapott eredmény és elrendezés továbbfejleszthető, vagyis az összesített költsége csökkenthető
Összeszerelőrészleg
(1)
Festőrészleg
(2)
Gépműhelyrészleg
(3)
Fogadórészleg
(4)
Feladórészleg
(5)
MEOrészleg
(6)
1. helyszín 2. helyszín 3. helyszín
4. helyszín 5. helyszín 6. helyszín
2.
5.
1. 3.
4. 6.
50
100
30
50
10 10020
2050
ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS
Festő részleg
(2)
Összeszerelőrészleg
(1)
Gépműhelyrészleg
(3)
Fogadórészleg
(4)
Feladórészleg
(5)
MEOrészleg
(6)
1. helyszín 2. helyszín 3. helyszín
4. helyszín 5. helyszín 6. helyszín
50 € + 100 € + 20 € + 60 € + 100 € + 10 € + 20 € + 200 € + 50 € = 610 €(1 - 2) (1 - 3) (1 - 6) (2 - 3) (2 - 4) (2 - 5) (3 - 4) (3 - 6) (4 - 5) = ?
1.
5.
2. 3.
4. 6.
50
30
100
50
50 1002010
20
x. LÉPÉS: összesített költsége csökkenthető (páros csere)
Gépműhelyrészleg
(3)
Összeszerelőrészleg
(1)
Festőrészleg
(2)
Fogadórészleg
(4)
Feladórészleg
(5)
MEOrészleg
(6)
1. helyszín 2. helyszín 3. helyszín
4. helyszín 5. helyszín 6. helyszín
1.
5.
3. 2.
4. 6.
30
100 50
50
2010
50100
20
ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉSHÁROMSZÖG MÓDSZER
Geometriai, logikai módszer! Lényege, hogy az összrend-szerre vonatkozó anyagmozgatási teljesítmény minimális
legyen! T Min.ktg n
1jij
n
1i∑∑
==
=
idő t""távolság "a" mennyiség "Q" ii ⋅
= Tij
ANYAGÁRAMLÁSI INTENZITÁSOlyan technikai tényező, amely meghatározza a szállítás költségét. Többnyire valamilyen hányados, melynek több összetevője is lehet igénytől függően. Pl.: (a) távolság, (Q) szállított mennyiség, (t) időegység, az alábbi összefüggésnek megf.:
HÁROMSZÖG MÓDSZERGeometriai algoritmus segítségével egyszerre több objektumot helyezünk el, olyan sorrendben, hogy minden lépésben az anyagmozgatási intenzitás minimálismaradjon I13
I12
I23I14
I34 I34
I24
I24I14
1 2
34 4
4
ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉSHÁROMSZÖG MÓDSZER
1. LÉPÉS: Meghatározzuk a műveletek sorrendjét, (technológiai folyamat (műveleti anyagfolyamat diagram, kapcsolati (honnan-hova) mátrix, anyagfoly.-i kördiagram)
Σ X6j6. hely
Σ kiindulóanyagáram i. 6. hely5. hely4. hely3. hely2. hely1. hely
HováHonnan
Σ X2j2. hely
Σ X3j3. hely
Σ XijΣ Xi6Σ Xi5Σ Xi4Σ Xi3Σ Xi2Σ Xi1Σ beérkezőanyagáram j.
Σ X5j5. hely
Σ X4j4. hely
Σ X1j1. hely
5.
1.
2.
3.
4.
6.
1
1
2
12
2. LÉPÉS: Meghatározzuk a kapcsolatok számát az objektumok között kapcsolati (honnan-hova) mátrix sorainak és oszlopainak összesítésével
111
1 1
111020
0 1 1 0 2 1 10
ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉSHÁROMSZÖG MÓDSZER
3. LÉPÉS: Meghatározzuk az egyes kapcsolatok anyagáramlásának intenzitását,(kapcsolatok mennyiség per idő hányadosait tüntetjük fel) anyagáramlás (honnan-hova) mátrix sorainak és oszlopainak összesítésével
Σ X6j6. hely
Σ kiindulóa.áram I i. 6. hely5. hely4. hely3. hely2. hely1. hely
HováHonnan
Σ X2j2. hely
Σ X3j3. hely
Σ XijΣ Xi6Σ Xi5Σ Xi4Σ Xi3Σ Xi2Σ Xi1Σ beérkezőa.áram I j.
Σ X5j5. hely
Σ X4j4. hely
Σ X1j1. hely
5.
1.
2.
3.
4.
6.
1
1
2
12
121
1 2
121030
0 1 1 0 3 2 14
4. LÉPÉS: Meghatározzuk az anyagáramlási intenzitások sorrendjét:
TT Tn
1jxj
n
1iixx ∑∑
==
+=I. = 5. hely (6)II. = 2. hely (3)III. = 3. hely (2)IV. = 6. hely (2)V. = 1. hely (1)VI. = 4. hely (0)
31
ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉSHÁROMSZÖG MÓDSZER
5. LÉPÉS: Kiválasztjuk a három legerősebb anyagáramlás intenzitású objektumot, (nem a technológiai sorrend!) csúcspontokra (egyenlő távolságban)
5.
1.
2.
3.
4.
6.
1
1
2
12
6. LÉPÉS: Kiválasztjuk a negyedik objektumot, (köv. legnagyobb), (a „3” lehetséges csúcspont közül, oda ahol a rendszer anyagmozgatási teljesítmény-igénye min. ΣT=min)
I. = 5. hely (6)II. = 2. hely (3)III. = 3. hely (2)IV. = 6. hely (2)V. = 1. hely (1)VI. = 4. hely (0)
I13
I12
I23I14
I34 I34
I24
I24I14
5 2
34 4
4
4 1
6
T Min.ktg n
1jij
n
1i∑∑
==
=
7. LÉPÉS: Ismételjük a 6. pontot a köv. objektummal (az utolsó objektumig)
MUNKACELLÁS ELRENDEZÉS
A munkacella egyfajta átmentet a gép orientált elrendezés és a termékorientált elrendezés között!
MUNKACELLAIdeiglenesen összevont termékorientált gép vagy eszköz és alkalmazottak csoportja az eredetileg gépelvű környezetben. Állandósult formája a célorientált m.cella/üzem
MUNKACELLÁS ELRENDEZÉSA munkacella elve szerint az eredetileg különböző műhelyrendszerű (gépelvű) részlegekben (osztályokon) szétszórt embereket vagy gépeket, eszközöket ideiglenesen különböző termékorientált kis egységekbe szervezi újra, amelyekben a dolgozók egyetlen termékre, illetve termékcsoportra tudnak koncentrálni
ELŐNYEI:• Termelésközi (WIP, félkésztermék) készletek csökkenése, mert a munkacellák
következtében kiegyensúlyozottabb a gép és gép közötti anyagáramlás.• Kevesebb a félkésztermékeknek lekötött hely• Kisebb a nyersanyag készlet is ugyanis gyorsabb az anyagáramlás a cellák között. • Kisebb a teljes műhely költség a sokkal jobb dolgozók közötti kommunikáció,
anyagáramlás, kapacitás kihasználás és ütemezésnek köszönhetően • A minőség közvetlenül a munkacellához rendelhető (ezért javul a minőség)• Mindezek kapcsán alacsonyabb tőkelekötést (befektetést) igényel
ESETPÉLDA: MUNKACELLÁS ELRENDEZÉS A munkacella gyakran U alakú
formában jön létre!
Az U alakú elrendezés Előnyei:• (1) A feladatok csoportokra vannak osztva ezért az ellenőrzés gyakran szinte azonnali• (2) a dolgozók a munkaterület nagyobb részét érik el• (3) kevesebb dolgozó szükséges mert pl.: egymásnak is be tudnak „segíteni”• (4) a munkaterület sokkal hatékonyabban kiegyensúlyozható (bővíthető is új fő-vel) • (5) a dolgozók közötti kommunikáció is kielégítőbb
Hagyományos munkahely(ek): Munkacellás elrendezés:
Anyag
Hagyományos munkahely(ek): Munkacellás elrendezés:
ÉRTÉKESÍTÉSI ELRENDEZÉS A fogyasztói kitettség alapvetően befolyásolja a jövedelmet!
A jövedelmezőség közvetlenül összefügg a fogyasztók termékre irányuló észlelésével (figyelemével).
(ÁRU)ÉRTÉKESÍTÉSI ELRENDEZÉSOlyan megközelítés amely úgy osztja el a helyet, hogy az figyelembe vegye a vásárlói magatartást is.
Az áru elrendezés hat legfontosabb szempontja (a kitettséggel kapcsolatban):1. A „magas vonzási értékű” (high-draw) termékeket a perifériákra helyezzük el a
boltban. Ezért találjuk a tejtermékeket az egyik oldalon és pékárút a másik oldalon2. Az elsődleges helyekre helyezik a magas impulzitású (high-impulsive) és magas
árrésű, nagy megtérülésű (high-margin) termékeket., például a háztartási kellékeket szépségápolási cikkeket és a samponokat
3. A vásárlások során domináns vezető termékek (power-items) elhelyezése mindkét oldalon elszórva történik, hogy erősítsék a többi termék észlelését
4. A sor végét is használni kell mert nagy az észlelési értéke5. Precíz tervezéssel elérhető, hogy a vezető termék elhelyezése olyan legyen, hogy a
vásárlót a kívánt osztályokon keresztül vezesse 6. Mindig a profit/négyzetméter értéket kell maximalizálni!
ESETPÉLDA: (ÁRU)ÉRTÉKESÍTÉSI ELRENDEZÉS CÉL a vevő mozgatása!
teng
eri
term
ékek
gyors, élelmiszer
hús, sajt
pénztárak
Zöld
ség
bor, sör
pékt
erm
ékek
Powertermékek
Pow
erte
rmék
ek
Biotermék
tere
lő
tere
lő
Powertermékek
Powertermékek
Látvány termékek
Impulzus t.
Impulzus t.
Játé
kok
csok
ikák
tejtermék
száraztermékek
hűtó
pulto
k
Fagy
lalto
k high-drawtermékek
high-drawtermékek
high
-dra
wte
rmék
ek
high
-dra
wte
rmék
ekhi
gh-d
raw
term
ékek
Bejárat
sorok 1.
sorok n.
Szolgáltatásterek elrendezésének további alapszempontjai:1. Körülvevő környezet (atmoszféra: zaj, illatok, hőmérséklet, hangulat)2. Elrendezés funkcionális működése (célszerűség, ergonómia, biztonság, kényelem)3. Jelek, szimbólumok, mesterséges alakzatok (kultúra, információ, szórakozás)
(ÁRU)RAKTÁR ELRENDEZÉS Mindig egyensúlyozni kell, a
trade-off költségek között.(ÁRU)RAKTÁR ELRENDEZÉSOlyan megközelítés, mely teljes költségét kíván minimalizálni úgy, hogy figyelembe veszi a helykihasználás és az anyagkezelés trade-off költségét.
helykihasználás (izolációs táv.) anyagkezelés• tárolható anyagok száma• ha a tárolási költség magas• fontos a beérkezési/kirakodási• kiindulási/felrakodási területek
egymáshoz való viszonya ktg.-e
• megmozgatott anyag mennyiség• mozgatások száma, ha a mozgatási ktg. magas• fontos a kirakodási/felrakodási és átrendezési
anyagmozgatási intenzitás• elérési gyorsaság
ALAPVETŐ elrendezési típusokFOLYAMATBA ÉRKEZÉS (cross docking)Olyan elrendezés, hogy elkerülhetjük a beérkezés utáni előzetes tárolást (beérkezést, válogatást) mielőtt az anyagok (utánpótlások) közvetlenül tovább lépnének a termelési folyamatba.KÖTÖTT (FIX HELYES) ELRENDEZÉSMinden cikknek a raktárban meghatározott helye van, és mindig ugyanoda kerül. Előnye, hogy könnyű az anyagok feltalálása és nincs szükség nyilvántartásra.SZABAD (HELYES) ELRENDEZÉSAz újonnan beérkező anyagot mindig a kijelölt legközelebbi, szabad helyre helyeziés pontos helyét nyilvántartás rögzíti. A helykihasználás és a mozg. optimalizálható.
32
(ÁRU)RAKTÁR ELRENDEZÉS SZABADHELYES ELRENDEZÉS NYILVÁNTARTÁSA
Az szabadhelyes elrendezés meghatározó eleme a nyilvántartási és azonosítási rendszer. (nyilvántartanak, rangsorolnak, optimalizálnak és kategorizálnak )
Egyéb raktárkészlet elrendezési megoldások (az alapelveken belül):1. Polcrendszer. Kialakítása során lényeges a nagyfokú térkihasználás pl.: többszintes
polcrendszerrel. Elrendezésének lényeges kérdései az alkalmazható gépek, áthajtóutak méretezése, fordulópontok, ki és behajtás meghatározása.
2. Tartálypark. A légnemű és folyékony anyagok tárolására a tartályalaknak és a biztonsági távolságoknak van meghatározó szerepe. Speciális elrendezést igényel a kieg. tevékenységeket funkciói pl: lefejtés, feltöltés, csere, üres tartályok kezelés.
3. Hombárok. Olyan ömlesztett porszerű és szemcsés anyagok tárolására alkalmas létesítmények pl.: silók, bunkerek. Elrendezésében a környezeti hatás lényeges.
4. Ömlesztett anyagok. A elrendezését az ömlesztett anyag rézsűszöge, valamint a kezeléséhez (átforgatás, kitárolás, betárolás) szükséges további helyigény adja meg.
5. Automata magas raktár. Elektronizált korszerű, rugalmas eszköz. Számítógépes nyilvántartási rendszerrel egészül ki. Pl.: Automatikus tároló és visszakeresőrendszer (ASRS, Automated Storage and Retrieval Systems)
• Pl.: automatikus azonosítási rendszer (AIS, Automatic Identification System) melya legtöbbször kiegészül fejlett, automatikus, vonalkódok azonosító rendszerrel
• további előnye hogy összekapcsolhatók MIS és ERP rendszerekkel is
TERMÉKORIENTÁLT ELRENDEZÉS
Mindkét alaptípus ciklikusan visszatérő folyamatokra épül. Mindkét esetben szükség van kiegyensúlyozásra, amely a soron következő gép munkavégzési időszükségleté-nek, és a megelőző gép munkavégzési időszükségletének az összehangolásából áll. Továbbá a termékorientált kiegyenlítés a termelősoron található állomások egyes outputjainak közel azonossá tételét is jelenti, úgy hogy közben mégis a kívánt mennyiségű végtermék mennyiség jöjjön létre
Hasonló és nagy tömegű, kis variációs igényűtermékcsaládokra, folyamat elvű gyártáshoz kapcsolódik!
Termékorientált elrendezés előnyei:1. Term./ktg kicsi (nagy tételsz., standard. t.)2. Alacsony anyagkezelési költség3. Alacsony termelésközi (félkészt.) készlet4. Könnyebb betanítás és felügyelet.5. Gyors átfutási idő
Gyártósor Összeszerelő sor.KIEGYENSÚLYOZÁS
• A menedzsment célja, hogy az összeállító soron folyamatos és egyenletes áramlásjöjjön létre a legkevesebb holtidőkkel az egyes állomásokon
• gyártósorok kiegyensúlyozásához mech.i és mérnöki változtatásokra van szükség• összeállító sorok kiegyensúlyozása az egyes részfeladatok egyik állomásról a
következőre mozgatásával történikHátrányai:1. Nagy me. kell hozzá (beruházás)2. Munka lánc megszakadása a
term.foly. megállását eredményezi.3. Kicsi a rugalmassági szabadság
(termékek me. és variáció)
ESETPÉLDA: TERMÉKORIENTÁLT ELRENDEZÉS, futószalag-kiegyensúlyozás
1. LÉPÉS: Függőségi vagy precedencia diagram és táblázat felrajzolása, amely feltünteti a feladatokat, azok bekövetkezési (megelőzési és követési) kapcsolatait, valamint a szükséges átfutási időket.
FUTÓSZALAG-KIEGYENSÚLYOZÁS (line balancing)A módszer alapelve, hogy felhasználja az úgynevezett: elméleti összeállítási ciklusidőt Ez az egyes munkaállomásra fordítható legnagyobb időtartam.
F7G
A11B-10A
B5CB4DA12E
C,D3F
G,HE
Szükséges megelőzőműveletek listája
3I66
11
Végrehajtási időszükséglet (perc)
Össz.:
H
MÜ-VELET
B
E
A F
C
ID
G
H
4
3 7
11
3
1110 perc
5
12
CIKLUSIDŐ FOGALMA
Az az időtartam, ami két egymást követő termék elkészülte, vagy azonos fázisba lépése között telik el. A ciklusidő elvi minimuma a leghosszabb munkaművelet hossza (szűk keresztmetszet).A „szükséges” v. elméleti v. összeállítási ciklusidő az elérendő kibocsátásból is meghatározható. CÉL, hogy egyik állomás se lépje át ezt az elvi maximumot, és a munkaállomások állás idői a lehető legkisebbek legyenek.
CIKLUSIDŐ (ÜTEMIDŐ)
ESETPÉLDA: TERMÉKORIENTÁLT ELRENDEZÉS, futószalag-kiegyensúlyozás
2. LÉPÉS: Az elméleti összeállítási ciklusidő kiszámítása. A napi produktív műszakidőt elosztjuk a naponta szükséges (napi kereslet, vagy napi termelési ráta) termék darabszámmal. Az eredmény megadja az úgynevezett összeállítási ciklusidőt (ÖCI), vagyis azt a legnagyobb időtartamot, amelyet a készülő termék az egyes munkaállomáson eltölthet.
etk szükséglnapi termé
idő szakűmktív napi produ (ÖCI) ciklusidő ásiösszeállít elméleti =
3. LÉPÉS: Az elméletileg szükséges legkevesebb munkaállomások száma (LMA). Az összes részműveletek időszükséglete (ami szükséges a termék előállításához)osztva az elméleti összeállítási ciklusidővel. (Törtszám esetén a következő nagyobb egész számra kell kerekíteni.)
(ÖCI) ciklusidő ásiösszeállít elméleti
e szükségletőidg tevékenysé i. (LMA)száma ásokmunkaállom blegkevesebg elméletile
n
1i∑
==
gperc/egysé 12 egység40
perc480 ÖCI ==
ásmunkaállom 6 5,5 egység 12
perc 66 MAL ≈==
1.állomás
ESETPÉLDA: TERMÉKORIENTÁLT ELRENDEZÉS, futószalag-kiegyensúlyozás
4. LÉPÉS: A feladat összerendeléshez (összevonáshoz) el kell dönteni, hogy milyen alapszabályt, prioritási vezérelvet választunk. (ezek az un: heurisztikák):1. Leghosszabb megmunkálási idő szabály2. Legtöbb követő feladat szabály3. Követő feladatok leghosszabb ideje szabály4. Legrövidebb elvégzési idő szabály5. Legkevesebb követő feladat szabály
5. LÉPÉS: „feladatok” és a munkaállomások egymáshoz rendelése (összevonása). Kiegyensúlyozás.
2.állomás
3.állomás
4.állomás
5.állomás
6.állomás
6. LÉPÉS: Összeállító sor hatásfokának kalkulációja.
ciklusidő ásiösszeállít száma ásokmunkaálloma
e szükségletőid gektevékenysé
n
1i
×=
∑=
91,7% perc 12 ásmunkaállom 6
perc 66 H =×
=
B
E
A F
C
ID
G
H
4
3 7
11
3
1110
5
12
Összes állás v. többlet idő (holt idő) = 6
H=2H=1
H=1
H=2
33
EMBERI ERŐFORRÁS ÉS MUNKAHELY TERVEZÉS
A termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai
döntési területe1. Áru és szolgáltatás tervezés
2. Folyamat és kapacitástervezés
3. Ütemtervezés
4. Helykiválasztási stratégia (Location)
5. Helyszín elrendezési stratégia (Layout)
6. EMBERI ERŐFORRÁS ÉS MUNKAHELY TERVEZÉS
7. Ellátási lánc menedzsment
8. Készletezés
9. Minőség
10. Karbantartás
EMBER MINT ERŐFORRÁSKülönleges mertBefolyásolja: más erőforrások felhasználásának hatékonyságát
saját hatékonyságát
Speciális erőforrás, mert:• értelmes• saját céllal, akarattal rendelkezik
Kettősség jellemzi:
Egyre fontosabb tényező!A tárgyi erőforrások szerepe csökken!
• saját akaratából vállal munkát• nem dolgozni akar, hanem keresni (eladja munkaerejét a legnagyobb haszonnal) = költség
Ha az embert speciális erőforrásként értelmezzük, akkor a munkakörökkel és a munkaerővel kapcsolatos tevékenységek menedzsment szemléletét hangsúlyozzuk!
HR menedzsment
tudomány
vezetés tudomány
szervezés tudomány
vállalkozástantudomány
szociológiatudomány
pszichológia tudomány
MUNKAERŐ és MUNKAKÖR TERVEZÉS
A MUNKAKÖR és a MUNKAERŐ SZERVEZÉS célja, az emberi munkaerőhatékony és gazdaságos hasznosítása (hatékonyabb irányítással, és tervezéssel)
MUNKAKÖR és a MUNKAERŐ TERVEZÉS
MUNKAKÖR és a MUNKAERŐ SZERVEZÉS KIHÍVÁSA:• 1. gazdaságos foglalkoztatás (működés) különböző korlátozó feltételek mellett• 2. kielégítő minőségű munkakörnyezet biztosítása a kölcsönös kötelezettség és
bizalom atmoszférájával (anyagi, pszichikai és biztonsági elvárások együtt)• 3. munkaerő stratégia összetett (sok korlátozó és emberi tényezőt kell figy. venni)
MUNKAERŐ és MUNKAKÖR tervezés
Termelési stratégia• technológia;• eszközök és gépek;• biztonság.
Humánerőforrás
menedzsmentSTRATÉGIA
Egyedi különbözőségek• erő és munkabírás;• információ feldolgozás;
Elrendezési stratégia• Fix helyes elrendezés;• folyamat;• összeállító sor;• munka cella;• termék.
KI?
ELJÁRÁS?MIT?
MIKOR?
Termék stratégia• speciális kézségek;• speciális képességek;• felhasznált anyagok• biztonság.
Ütemtervek• napon belül;• éven belül (szezon);• az ütemtervek
állandósága.
Elhelyezési stratégia• klíma;• hőmérséklet;• zaj;• fény;• levegő minőség.
HOGYAN?HOL?
MUNKAERŐ szervezés és tervezés
• Követi a termelési keresletet, • munkaerő költségeket atermékhez, szolgáltatáshoz köti.
• Előnye az alacsony költségszint• Hátránya, (a) alkalmazási és
felmondási költségek nagyobbak,• (b) és az extra prémiumok,
amelyekkel a munkaerőt kevésbétartós munkahelyekre lehetcsábítani. (Változó jellegű ktg.-ek)
1. KONCEPCIÓ(KERESLET FÜGGŐ)
2. KONCEPCIÓ(ÁLLANDÓ ALKALMAZÁS)
• Alkalmazásban tartja a munkaerőt,• Előnye (a) az alkalmazási és felmondási
költségekkel kisebbek, • (b) és a munkaerő betanítással és
képzéssel kapcsolatos ktg.-ek. • (c) alacsonyan tartható a bérszint, vagy
nagyobb a megelégedés azonos szinten• Hátránya az állandó kapacitás felesleg,
vagy a pillanatnyi hiány.
I. MUNKAERŐ IGÉNY
MUNKAERŐ ALAPSTRATÉGIAI KÉRDÉSEI:• 1. munkaerő igény• 2. munkaidő ütemezés• 3. munkaerő beosztás• 4. munka és munkakör tervezés
MUNKAERŐ szervezés és tervezés
• 8 óra x 3, 5 nap• Flextime (órabeosztás bizonyos keretek között változtatható, pl: 8 ± 2,
ösztönző rendszerként, juttatásként is felfogható)• Flexible work week (kevesebb számú, de hosszabb munkanapok 4x10, 3x12)• Részmunkaidő
II. MUNKAIDŐ ÜTEMEZÉS
• ki, mit, mikor, hol, hogyan • a korlátozások csökkentik a munkahelyi elégedettséget
III. MUNKABEOSZTÁS
34
MUNKA v. MUNKAKÖR szervezés és tervezés
IV. MUNKA v. MUNKAKÖR 7 FŐ ÖSZETEVŐBŐL ÁLL1. munkamegosztás,2. munkakör terjedelme,3. pszichológiai összetevők,4. önmagukat irányító (autonóm) csoportok,5. motivációs, ösztönző rendszerek, 6. ergonómia, 7. munkahely vizuális megjelenése, megszerkesztése
1. MUNKAMEGOSZTÁS (labor specialization)
• (1) ismétlés révén, gyorsabb tanulás, nagyobb kézügyesség, jártasság• (2) kisebb ismétlési időveszteség• (3) speciális eszközök• (4) munkavégzéssel kapcsolatos költségek kisebbek• (5) hatékonysági előny• (6) alacsonyabb bérezési lehetőség (az alacsonyabb szakképzettség miatt)
ELŐNYEI
• a dolgozóknak csupán a kézügyessége kerül be a rendszerbe, egész lénye nem • tudásra alapozott társadalomban ez már nem elég
HÁTRÁNYAI
• Termék elven: a feladatokat termékek, termék csoportok, részegységek, alapján• Funkciók szerint: a feladatokat a „főfeladatban” betöltött szerepek szerint• Területi elven: a feladatokat földrajzi, vagy az üzemben való elhelyezkedés szerint
MEGVALÓSÍTHATÓ:
2. MUNKAKÖR TERJEDELME
• kiterjesztés egyfajta változataROTÁCIÓ
• tervezés, ill. ellenőrzés GAZDAGÍTÁS (vertikális)
• hasonló szaktudást, képességet igénylő feladatokkal „több munka”KITERJEZTÉS (horizontális):
• gazdagítás egyfajta változata• felelősség, döntés, hatáskör
FELHATALMAZÁS (empowerment)
Jelenlegi munkakörvagy 1. feladat
(pl: kézzel beforrasztani hat ellenállást a nyomtatott
áramköri lapra)
Feladat gazdagítás, tervezéssel
(pl: részvétel a fejlesztőiteamben)
Feladat gazdagítás, ellenőrzéssel
(pl: összeszerelés utániellenőrzés)
Feladat kiterjesztés, 3. feladat
(pl: címke ráragasztás a nyomtatott áramkörre)
Feladat kiterjesztés, 2. feladat
(pl: a nyomtatott áramkörrögzítése a következőmunkaművelethez)
3. MUNKATERVEZÉS PSZICHOLÓGIAI ÖSSZETEVŐI
1. Elvárni és lehetővé tenni, h. tehetségének és szakértelmének széles skáláját használja.2. A munka felismerése, (munka egészként érzékelése, kezdete, vége, saját szerepe).3. A munka jelentősége, (érzékeltetni kell a munka hatását a vállalatra, társadalomra)
kézzelfogható módon4. Autonómia, (szabadság, függetlenség, diszkréció)5. Visszajelzés, (egyértelmű és időszerű információt kell a dolgozó munkájáról,
teljesítményéről visszajuttatni, mellyel képes saját munkáját korrigálni)
PSZICHÉS ELVÁRÁOK TERÜLETEI:
4. AUTONÓM CSOPORTOK
• Azoktól a dolgozóktól, akik nagyobb felelőséget vállaltak nagyobb mennyiségű ésjobb minőségű termelés is elvárható.
• Egyéb pozitív hatások: pl.: csökken a késlekedés, a lustaság, a munkakerülés. • Több és jobb dolgozói javaslat gyűjthető,
AUTONÓM csoportok előnyei:
A dolgozóraátruházottbizalom, felelősség éshozzájárulás a tevékenységhez
Munka kiterjesztés
Kiterjesztés
Gazdagítás
Munkamegosztás
Felhatalmazás
Önmagukatirányítóautonómcsoportok
1. Magasabb tőkeigény (a rugalmas rendszerek, info r. drágábbak lehetnek)2. Egyének közti különbségek (Y-típusú dolgozók nem törekszenek autonómiára) 3. Magasabb bérszint (az emberek a legmagasabb végzettségük alapján várnak)4. Kisebb alkalmas munkaerőbázis (magasabb szakértelem, kisebb kínálat)5. Magasabb a balesetek száma (hibák relatív magasabb száma, kompenzációs ktg-e) 6. A technológia nem mindig alkalmas (vagy nem mindig elfogadható)7. (Ki)képzési ktg magasabb (gyakran a legfőbb korlát a vállalati kultúrával együtt) felügyelőknek, ill. ellenőröknek meg kell tanulniuk bizonyos kontrollokról lemondaniuk
A MUNKAKÖRBŐVÍTÉS KORLÁTAI:
5. MOTIVÁCIÓS, ÖSZTÖNZŐ RENDSZEREK
• Prémiumok (tipikusan készpénz, vagy értékpapír formájában valósulnak meg ésleggyakrabban a vezetői szinten alkalmazzák a menedzsment jutalmazására)
• Nyereségből való részesedés (a profit egy részének a dolgozók közti szétosztása)• Haszonból való részesedés (a cég valamely teljesítmény növekedéséből arányos)• Scanlon elv (a ktg-megtakarítás a dolgozók és a vezetőség között elosztható)
ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
Az anyagi ösztönzők pszichológiai ösztönzők is egyben!
• a gyakori átképzések v. munkakör kiterjesztés miatt a (szak)tudásalapú bérezés is.• (szak)tudásalapú bérezés (magasabb szintű munkakör ellátásáért, igazolt
szaktudásért ad ill. horizontális, vertikális és intenzitás (v. „mélység”) aspektusaivannak, ami a minőséget és mennyiséget veszi alapul)
CSOPORT ESETÉBEN
35
6. ERGONÓMIA
• férfiak és nők testfelépítése eltér egymástól. (adatbázisok, felmérések, szimulációk, alapvető emberi mozdulatok átlagos ereje, térbeli kiterjedése, testméretek• gépkezelő és a gépek viszonya manipulációkon alapszik (képesek megfelelő erővel, észlelési reflexidővel, felfogóképességgel kezelni a szükséges irányítókat) • visszajelző rendszerek és az operátor kapcsolata. ( csak a legkisebb eséllyel hagyhatók figyelmen kívül) • munkakörnyezet (hatással vannak a munkavállalók teljesítményére, biztonságára és a munkahelyi környezetük minőségére, pl.: megvilágítás, zaj, vibráció, hőmérséklet, páratartalom és a levegő minőség, kontraszt, visszaverő felületek, stb.)• az ember és folyamat összekapcsolódásának vizsgálati és mérési módszerei a
munkamódszer analízis, MTM táblázatok, szimulációk
ERGONÓMIA ÖSSZETEVŐI
Az ember-technológia és az ember-folyamat (elsősorban fizikai, biológiai) találkozási pontjainak a tanulmányozásával (emberibbé tételével) foglalkozik „a munka tudománya”, „munkatan”, „humán tényező”
ERGONÓMIA
6. ERGONÓMIA
-mennyezetvilágítás2-5étterem, lépcsőház, raktárnagy objektumok
-mennyezetvilágítás5-10pihentető tevékenységnagy kontraszt, jól látható objektumok
-mennyezetvilágítás20-50olvasás, összeszerelés, irodanormál részletesség, tartós periódus idő
-mennyezet és asztali 100Pl.: varrás, vizsgálatapró részletek, hajszál- pontosság
Megvilágítás típusaMegvilágítás szint (LK*):
Feladat típusa, ill. a feladat helyeFeladat körülményei
10(hallásküszöb)
20(szinte néma csönd szint)
30Stúdió (beszélgetés) (nagyon halk szint)
40Lakónegyed éjszaka, suttogás (halk szint)
50Iroda (30m), nagy transzformátor (csendes szint, zavaró vibrációval)
60Autópálya melletti helyiségben, beszéd (30cm) (zavaró szint)
70Sportautó belsejében (50 mph felett), tehervonat (30m), porszívó (3m) (hangos szint)
80Pneumatikus fúrógép, (fülvédőt kell használni, ha a zajnak való kitettség eléri a 8 órát)
90Metró (6-8m távolságból) (nagyon hangos szint, tartósan halláskárosodáshoz vezet)
100Pneumatikus beverő-kalapács, (nagyon nehezen elviselhető szint)
110Vulkánkitörés, villámcsapás, szegecselő gép
120Koncert közelről, sugárhajtású repülőgép (60-80m távolságból) (nem elviselhető szint)
Decibel, dBKörnyezeti zajok, gyakorlati zajforrások
MUNKAMÓDSZER ANALÍZIS
1. Egyének és anyagok mozgásának elemzése. Ezeket az elemzéseket különbözőrészletességű folyamatábrákkal és folyamattáblázatok lehet elvégezni.
2. Emberi és gépi munka elemzés. Az ilyen elemzéseket aktivitási táblázatokkal vagyprogramokkal végezhetünk, melyeket ember-gép kapcsolati táblázatoknak isneveznek.
3. Mozgástanulmányok, vagy mozgáselemzés (elsősorban a kar és a kéz). Alap vagymikro-mozgások táblázatainak felhasználásával.
FŐBB VIZSGÁLATAI:
A szakirodalom módszeranalízisnek nevezi egy feladat végrehajtásának tudományos vizsgálatát.
MUNKAMÓDSZER ANALÍZIS
• azt vizsgálja, hogy egy feladat elvégzése (egy gép irányítási feladatai, egy összeállítás lépései) hogyan befolyásolják a teljesítményt, a munkavégzés biztonságosságát és minőségét
FOLYAMATÁBRA
Sematikus rajzok, amelyeket az emberek és anyagok mozgásának, mozgatásánakútvonal vizsgálatához használnak.
FOLYAMATÁBRA
nyomdából
hegesztés
festés
tárolók
Gép1
Gép3 Gép4
Gép2
a.) b.)
hegesztés
festés
tárolók
Gép1
Gép3
Gép2
nyomdából
Gép4
FOLYAMATÁBRA
Vizuálissá teszi a mozgások gócpontjait, felesleges kitérőit (rejtett kamerás és számítógépes vizsgálatoknak megfelelően)
BEJÁRÁSI DIAGRAM
b.)a.)
BLOKKDIAGRAMOK
Szimbólumokat használó táblázat, ami segíti az emberek és anyagok mozgásánakmegértését. Csökkenthetők a mozgások és késések, fokozható a hatékonyság. Segíti továbbá a folyamatábra megkonstruálását.
FOLYAMATTÁBLÁZAT v. BLOKKDIAGRAM
Gép és gépkezelő munkaműveletének, illetve a kapcsolatuk hatékonyságánaktovábbfejlesztésére szolgál. (Megfigyelik a jelenlegi eljárást, majd egy második táblázatban fejlesztési javaslatokat tesznek). Jellegzetesen két oszlopos, melyben két dolgozót, vagy két gépet illetve egy dolgozót és egy gépet hasonlítanak össze.
AKTIVITÁSI TÁBLÁZAT
36
FOLYAMATTÁBLÁZAT v. BLOKKDIAGRAM
1./1Oldalszám:
1.Táblázat szám:tengely gyártó részlegA vizsgált részleg:
GYBKészítette:tengely gyártásA vizsgált tevékenység:
1/1/00Dátum:Javasolt módszer
Folyamattáblázat vagy BlokkdiagramJelenlegi módszer
Jelek: = mozgás; = szállítás; = vizsgálat; = késlekedés; = tárolás;Összesen:2597
Festés4
Mozgatás a festéshez10
Hegesztés4
Ellenőrzés a hegesztésnélAzonnali
Mozgatás a hegesztéshez20
Művelet végzés a 4. gépen4
Mozgatás a 4. géphez4
Művelet végzés a 3. gépen3,5
Mozgatás a 3. géphez4
Művelet végzés a 2. gépen2,5
Mozgatás a 2. géphez4
Művelet végzés az 1. gépen4
Mozgatás az 1. géphez5
Tárolás3
A présgéptől történő szállítás a tárolókig50
Feladat leírásaSzimbólumSzüks. IdőTávolság
XAKTIVITÁSI TÁBLÁZAT
1515Σ1/1/00Dátum:1./1Oldalszám:GYBKészítette:1.Tanulmány szám:510
SRAMűvelet végző:
Szerelvény összerakásA vizsgált tevékenység:105JobbBalJobbBalJobbBal
Javaslat2Javasla1JelenMozgástanulmány
Rácsavarás
ÖsszerakásCsavar tartás
Alátét mozgatása a csavarhozCsavar tartás
Alátét megfogásaCsavar tartás
Kinyúlás az alátétértCsavar tartás
várakozásCsavar mozgatása
várakozásCsavar megfogása
várakozásKinyúlás a csavarért
Jobb kéz mozdulatcm.SzimbólumSzimbólumcm.Bal kéz mozdulat
MTM-eljárás (Methods Time Measurement)
1. azonos alkalmassága,2. azonos begyakorlottsága,3. azonos teljesítményintenzitása esetén, kizárólag az alkalmazott módszerektől függ.
„Bármely folyamat kivitelezési ideje, az ember”:
Az emberi mozdulatokat mindössze 17 mozdulatelemre lehet visszavezetni. Ezek a „therblig”-ek.
IDŐÁLLANDÓ NÉLKÜLI MÓDSZER
• MTA, Motion Time Analysis (Segur)• MTM Methods Time Measurement (Maynard, Schwab és Stegemerten)• ágazat mentes, nemzetközi, közérthető, összeadható (tervezhető kivitelezés idő)• MTM2-n alapuló SMA (1/2-5 perc időtartamú) kézi anyagmozgató műveletek • MTM3-n alapuló SMB (5-30 percig terjedő) kézi, illetve gépi műveletek
Az elemi időállandós rendszereket, Taylor és különösen Gilbreth munkássága alapozta meg!
Az alapmozdulatokhoz időállandókat is rendel.
IDŐÁLLANDÓS MÓDSZEREK
MTM JELLEMZŐI
• CSAK a teljes mértékben befolyásolható mozgásfolyamatok elemzésére alkalmas.A részben befolyásolható és befolyásolhatatlan folyamatokat általában időmérésseltárják fel, vagy számítják ki.
• NEM alkalmazható szellemi munka elemzésére, csak abban az esetben, ha az nemkíván többet mint „igen-nem” döntéseket.
• MTM-időértékek nem tartalmazzák az időpótlékokat és az MTM-pihenőidőket.
HÁTRÁNYAI
• A kivitelezési idők részletesen megállapíthatóak (kikalkulálhatóak) még a munkamegkezdése előtt is, tervezhető (első elvégzésnél is)
• Az MTM arra kényszeríti az alkalmazót, hogy a munkamódszert részleteibenrögzítse, tervezze.
• Az utólagos munkaszervezéssel történő ktg.-csökk helyett, előzetesfolyamattervezésből eredő ktg-elkerülés.
• A mozgáselemek kódolása, nemzetközileg egységes, reprodukálható leírás, aminormaalapok felépítéséhez jelentős.
• A MTM-időértéket befolyásoló tényezőket eleve „bekalkulálták” (egyszerű).• A dolgozók betanítása MTM elemzés alapján is megtörténhet („kvázi helyes
módszer”, ill. a balesetek elkerülhetők, és a betanítási idők minimalizálhatók.)• Az MTM-eljárás alkalmazása a teljesítménybérezés objektív alapja lehet.
ELŐNYEI
7. MUNKAHELY VIZUÁLIS MEGJELENÉSE
1. (statisztikai) folyamatellenőrzés ábrái (SPC-Statisztical Proces Control), (pl.: minőségi adatok, szolgáltatási színvonal, szállítási teljesítmény, hatékonyság,ciklus idő, termelési költségek, tradicionális jelenléti ív, késési adatok stb.)Jól látható helyen, rendszeresen, fókusza a javítás (motiváló, ösztönző hatása van).
2. „vizuális munkahely” a gyakorlatban rendkívül változatosak lehetnek. Pl.:„Kanban”(jelentése: „kártya”) jelek egy speciális típusa, amely újratermelés (rendelés) indít
3. „óra” (pl.: Burger-King) elfogadható kiszolgálási idő „szerszámhely” rendet ad4. „andon”, amely fények, vizuális jelek olyan csoportja, amely valami hibára,
problémára hívja fel a figyelmet. Az „andonokat” dolgozók is indíthatják (példáulriasztó gomb), de indíthatják automatikus rendszerek is (pl.: teljesítménycsökkenés, leállás, hiba, veszély, elakadás)
5. „szimbólumok” segítik hogy a dolgozók, értsék a kapcsolatot munkájuk és a vállalategészének teljesítménye között, pl.: folyamatábra, pillanatnyi pozíció, részvény
VIZUÁLIS RENDSZER:
Alacsony költséggel lehetővé teszi a gyors és pontos információáramlást. Jelrendszere: jelek, ábrák és táblázatok, elektronikus jelzések.
VIZUÁLIS MEGJELENÉS
• reagáló képességet, feedback-et növeli• nemcsak a „végzők”, de a kiszolgáló, ellenőrző, irányító köröknek is• a vezetőknél ne rekedjenek meg az információk• kevesebb ellenőrzésre van szükség, a dolgozók „tudják mit csinálnak”
VIZUÁLIS JELEK
b.)a.)
újrarendelésipont
A B C
3 : 00
2 : 10Aktuális:
Cél: A 3 perces óramutatja az
elérendő célta munkásoknak
Gépleállásd.)c.)
Alkatrész karbantartásiprobléma
„Minden rendben”
AndonA kártyák jelzik a tartó rekeszekbentárolt mennyisé-geket és figyel-meztetnek a szükségeskészlet-utánpótlásra!
37
MUNKA STANDARD
MUNKA STANDARD azt az időtartamot (standard időt) jelenti, ami egy munka, vagy részmunka elvégzéséhez szükséges, vagy azt a mennyiséget (teljesítmény standardot) jelenti, amit adott idő alatt teljesíthető.
MUNKA STANDARD
• A feladatokra vonatkozó időmennyiségeket standard időknek nevezik, ahol ateljesített idő képzi a bérezésben, ill. ösztönzésben a megkülönböztetés alapját.
• a teljesítmény standardok felvétele a termék előállítás menynyiségi és minőségimegkülönböztetésére alkalmas (természetesen bizonyos idő alatt)
• mindkét esetben van bizonyos „normától” független „minimálbér”• többségében formális mérőszámok, de elképzelhetők informális elvárás is.
KÉSZLETEZÉSA termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai
döntési területe1. Áru és szolgáltatás tervezés
2. Folyamat és kapacitástervezés
3. Ütemtervezés
4. Helykiválasztási stratégia (Location)
5. Helyszín elrendezési stratégia (Layout)
6. Emberi erőforrás és munkahely tervezés
7. Ellátási lánc menedzsment
8. KÉSZLETEZÉS
9. Minőség
10. Karbantartás
A jó készletgazdálkodás kritikus fontosságú.Gyakran elérheti a teljes befektetett tőke
40%-át is
A KÉSZLET olyan felhalmozott anyagok együttese, amely gazdasági értékkel rendelkezik és célja a későbbi felhasználás.
CÉL: Az optimális készletszint meghatározása összrendszer működés szempontjából !
KÉSZLETEZÉS
• az alacsony készletszint veszélyezteti a termelés biztonságát• a túlzott v. kevés készletek gazdaságilag hátrányosak• nem mindig lehetséges v. nem célszerű helyben előállítani
KÉSZLET:
Készletezési költség Vevőkiszolgálás
Veszek Előállítok
A KÉSZLETEK szervezése és nyilvántartása. TIPIKUS dilemmái:KÉSZLETGAZDÁLKODÁS :
A készlet motívum
selejt
termelés beindítási, átállási idő
késedelmesszállítás
minőségiproblémák
folyamat állásidő
Készlet
A készlet nélküli termelés nem jelenti azt, hogy a csatornában sehol sincs készlet!
A készletezés egyszerre több funkciót is betölt!
1. A termelési folyamat különböző szakaszainak szétválasztása.Pl.: ha egy beszállító, v. egy részfolyamat kiszámíthatatlan, akkor afluktuáció kiküszöbölésére.
2. Felhalmozott készletmennyiséget hoz létre, amely választékot biztosíta fogyasztónak. A termelési készletek esetében függetlenné válhatnak specializálódhatnak.
3. Lehetőséget teremt a mennyiségi kedvezményekre ésméretgazdaságossági hatékonyság elérésére.
4. Védőgát a keresleti és pénzügyi bizonytalanságokra (pl: inflációtó).5. Várakozó funkciót is betöltenek ha folyamatok között térbeli és időbeli
diszkontinuitások merülnek fel.6. Kínálat-kereslet kiegyenlítő funkciót is betölt az idényszerű kínálati vagy
keresleti ingadozások csökkentésére, mint a gátak.
1.2. Készletek funkciói Készletek klasszikus típusai
• Ráfordítás jellegű készletek
• Félkésztermékek, WIP• Késztermékek (árukészlet)
STRATÉGIAI készletek
MRO készletek
alapanyagok, segédanyagok, alkatrészek, fogyó anyagok,fogyóeszközök,göngyölegek,gyártóeszközök,
38
Meghatározásuk nem egyszerű! Informatikai támogatást és koncepciót igényel!
• Folyamatban lévő készlet• Úton lévő készletek• Biztonsági, vagy ütköző készletek• Spekulációs készlet
a) árkedvezmény,b) későbbi áremelkedés,c) várható hiány,d) felkészülés negatív eseményre
• Idénykészlet • Elfekvő készlet
Készletek létrehozási célja szerint:
Készletek egyéb típusai
CÉL: Ökonómiai szemlélet! PARETO elv!
ESETPÉLDA: ABC analízisSTRATÉGIAI KÉSZLET & MRO KÉSZLET?
A készletezett anyag %-os mennyiségi aránya
10 20 30 40 50 60 70 80 90 100%
%
100 –
-
80 –
-
60 –
-
40 –
-
20 –
-
0
A k
észl
etez
ett a
nyag
%-o
sér
téka
rány
a( t
otal
€ )
11,7 %
5,8 %
18,1 %
4,1 %
11,7 %7,1 %
23,4 %
1,7 %
14,0 %
2,9 %
ESETPÉLDA: ABC analízisFeladat:
Azonosító-szám
Mennyiségi megoszlás %
Mennyiség Egységár(érték)
Összesen: 100% 8.550 - 232.057 100% 100%
90.000 33,8 % } 72%77.000 33,2 %
26.350 11,3 % }23%15.001 6,4 %
12.500 5,4 %
18% {
33%{
49%{8.502 3,7 %
}5%
1.200 0,5 %
850 0,4 %
504 0,2 %
# 10286
# 11526
# 12760
# 10867
# 10500# 12572
# 14075
# 01036
# 01307
# 10572
1.000
5001.550
350
1000600
2.000
100
1.200
250
90,00
154,00
17,00
42,86
12,5014,17
0,60
8,50
0,42
0,60 150
A
A
B
B
BC
C
C
C
C
= Készletérték
Halmozottmegoszlás %
Besorolási Osztály
Érték–megoszlás %×
0,1 %
Csökkenősorba
rendezés!
• készlet ellenőrzési mechanizmus (kontroll)• készletezési mechanizmus• erőforrások (lekötött tőke)
Stratégia:
Készlet kontroll
500/20 = 75/nap
Negyedévente (60 munkanap) 2900/60 = 49/nap
A
B
C
1500
2900
4150 Félévente (120 munkanap) 4150/120 = 35/nap
159/nap
Havonta (20 munkanap)
Termékosztály Mennyiség Leltározási stratégiaNaponta megszámlálni szükséges mennyiség
RendszeresFolytonos
• nincs leállás• nincs utánigazítás• beépíthető a rutinba• eltérések okai könnyebben felderíthetők• pontosabb
Előnyei:
Készletezási mechanizmusFÜGGŐ KERESLETŰ termékek
FÜGGETLEN KERESLETŰ termékek
• MRP II
• Készletezési mechanizmus
MIKOR?
MENNYIT?
Készletezési mechanizmus
MIKOR?
MENNYIT?
1. rendelés rögzített időközönként „T” időpillanatban2. rendelés rögzített készletszint esetén, „s” mennyiség esetén
3. rögzített rendelésnagyságot, „q” mennyiséget 4. rögzített feltöltési szintre, „S” mennyiségi szintre
1. (T,q)-rögzített időközönként/rögzített mennyiség
T1 T2 T3 T4 T5
Idő| | | | | |
Volumen
q
q
39
Készletezési mechanizmus 2. (T,S)-rögzített időközönként/szintfeltöltés ”ciklikus rendelés”
T1 T2 T3 T4 T5
Idő| | | | | |
Volumen
q2q1q3
q4
S
T1 T2 T3 T4 T5
Idő| | | | | |
VolumenS
q1
q2
q3
q4
t t t t
lehetségesvéletlenhatások
Készletezési mechanizmus 3. (s,q)-rögzített készletszint elérésekor/rögzített mennyiség
”kétraktáras készletezési stratégia”
Idő| | | | | |
Volumenmax
Idő| | | | | |
Volumenmax
t t t t
lehetségesvéletlenhatások
s
qqq q
T1 T2 T3 T4 T5
q
q
q q
s
T1 T2 T3 T4 T5
Készletezési mechanizmus 4. (s,S)-rögzített készletszint elérésekor/szintfeltöltés
”csillapításos készletezési stratéga”
Idő| | | | | |
VolumenS
Idő| | | | | |
VolumenS
t t t t
lehetségesvéletlenhatások
s
q2q1
q3 q4
T1 T2 T3 T4 T5
q1
q2q3
q4
s
T1 T2 T3 T4 T5
Készletezési mechanizmusKészletezési mechanizmust befolyásoló termékjellemzők :• érték• súly• halmazállapot• térfogat/súly, v. térfogat/értékesség arány („terime”)• pusztuló, vagy romló tulajdonság• különleges tárolási feltétel• kölcsönhatás (például savak és lúgok közös tárolása)• helyettesíthetőség• készültségi fok• biztonságtechnikai szempont (veszélyesség)• környezetvédelem• készletezett anyag me.tip. készletezési méret fog.=db*típus• készletezés bonyolultsága (technika és rendszer)
A modell valamilyen szempontból megközelíti a valóságot!
Modellek• optimalizáló modellek• megbízhatósági modellek• leíró modellek
MODELL PARADOXON, ha a modell egyre jobban megközelíti a valóságot, azáltal egyre bonyolultabbá is válik, és egyre kevésbé oldhatómeg analitikai eszközökkel.
Az optimális tételnagyság modell (EOQ modell)
Éve
s át
lag
költs
ég (
Ft)
Rendelési tételnagyság
minimális teljes költség
(opt. ktg.)
optimális rendelési
tételnagyság Q*
készletutánpótlási ktg.
készlettartási ktg.
teljes ktg.minimum ktg.
H2DS *Q =
H2Q S
QD TC +=
40
1.Az optimális tételnagyság modell (EOQ modell)
• Input: determinisztikus és diszkrét (áll.időköz., áll. me., azonnal mind beérkezik)• Output: determinisztikus, és folyamatos
(egyenletes „D” felhasználási rátával)• Hiány nincs, (hiányköltség sincs)• Költségei:• − H (Holding), c1 -készlettartási költség• − S (Setup), c3 -utánpótlási költség• Optimalizáló modell, célfeltétel: össz. ktg. min.
JELLEMZŐI:
KÉSZLETALAKULÁSI DIAGRAM:
Q* = ?, Σ c = min
A FELTETT KÉRDÉS :
A „D” KERESLET (v.FELHASZNÁLÁSI RÁTA) időegységre jutó felhasznált
mennyiség: D = Q / T(alapösszefüggés)
Q
Q*
Q___
2
T 2T 3TIdő
KészletszintRendelési tételnagyság =(maximális készletszint)
MinimálisKészletszint
0, v. biztonsági készletszint
felhasználási ráta
átlagos készletszint
(Q/2)
1.Az optimális tételnagyság modell (EOQ modell)
1. Éves átlagos készletutánpótlási költség (Annual Setup Cost)(Rendelések száma évente)×(Egy utánpótlás költsége)
= ( )SQD
⋅
SQD
=
2. Éves átlagos készlettartási költség (Annual Holding Cost) (Átlagos készletszint nagyság)×(Készlettartás költsége per darab per év)
= ( ) /db/évköltség tásikészlettar2
ágtételnagys rendelési⋅
( ) /rendelésköltsége rendelés v. utánpótlásndelés)(egység/re ágtételnagys rendelési
kereslet éves⋅
=
( )H2Q
⋅
=
H2Q
=
1.Az optimális tételnagyság modell (EOQ modell)
3. Az optimális rendelési tételnagyság ott van, ahol a kettő egyenlő
H2Q S
QD
=
4. Az egyenlet megoldása:
HQ 2DS 2=
H2DS Q 2 =
H2DS *Q =
H2Q S
QD TC +=
ESETPÉLDA: EOQ modell
Feladat:A Sharp vállalt kórházak számára hipodermálisfájdalommentes tűket készít. A vállalat szeretnécsökkenteni készletezési költségeit azzal, hogy az optimális rendelési tételnagyságot szeretnéérvényesíteni a készletre történő újragyártásai során. Az éves tű kereslet 1000 csomag. A legyártás illetve gyártásbeindítási költség (rendelési költség) 10 € rendelésenként és a tárolási költség csomagonként 0,5 € egy évre. Mennyi az optimális rendelési tételnagyság? Használva a meghatározott képletet a megoldás a következő.
Az optimális tételnagyság modell (EOQ modell)
Megoldás:
egység 40.0000,5
)2(1000)(10 *Q 200===
*QD N = évente rendelés5
2001000 N ==
Névper száma munkanapok
=T
között rendelés két munkanap50 5
250==T
A minimális teljes költség a következő:
100 02
200 10 200
1000 TC =+= 5, €
A két rendelés közötti idő:
H2Q S
QD TC +=
Az optimális tételnagyság modell (EOQ modell)
Feladat: Ha a Sharp vezetése alulértékelte volna a felmerülőkeresletet az megváltoztatná a korábban bemutatott kalkulációt, ez azonban mégsem vezet lényeges hibához az eredményben. Ha például a keresletbenaz eltérés 50% azaz 1000 db-os kereslet helyett 1500 csomag tű lesz, akkor mennyi lesz költség változás? (A hibás és a megfelelő „Q*”-ot használva.)
A helyes rendelési tételnagyság és min. ktg. meghatározása:
125 02
200 10 200
1500 TC =+= 5, € Mindössze: 25%
Az eltérés mindössze (125 € - 122,47 €) = 2,53 €, amit a 122,47 €-hoz hasonlítva: 2,53/122,47 = 2% Mindössze 2% költség hibát okoz!!!
9,244=== 60.0000,5
)2(1500)(10 *Q 122,47 02
244,9 10 244,91500 TC =+= 5, €
41
2.Termelési-készletezési együttes modell
• Input: determinisztikus és diszkrét (áll.időköz., áll. me., azonnal mind beérkezik)• Output: determinisztikus, és folyamatos
(egyenletes „D” felhasználási rátával)• Hiány nincs, (hiányköltség sincs)• Költségei:• − H (Holding), c1 -készlettartási költség• − S (Setup), c3 -utánpótlási költség• Optimalizáló modell, célfeltétel: közös össz. ktg. min.
JELLEMZŐI:
KÉSZLETALAKULÁSI DIAGRAM:
Q* = ?, Σ c = min
A FELTETT KÉRDÉS :
(p-d)t
T-tIdő
Készletszint
t T 2T
MinimálisKészletszint
0, v. biztonsági készletszint
felhasználásgyártás +
felhasználás
2.Termelési-készletezési együttes modell1. Éves átlagos készletutánpótlási költség (Annual Setup Cost)
(Rendelések száma évente)×(Egy utánpótlás költsége)
= ( )SQD
⋅
SQD
=
2. Éves átlagos készlettartási költség (Annual Holding Cost) (Átlagos készletszint nagyság)×(Készlettartás költsége per darab per év)
( ) /rendelésköltsége rendelés v. utánpótlásndelés)(egység/re ágtételnagys rendelési
kereslet éves⋅
=
(Átlagos készletszint nagyság) =
2
ntkészletszi maximális
= dt-pt t d)-(p= „Q” megegyezik p × t -vel ezért, „t” kifejezhető
pQ
=t Behelyettesítve: =pQd-
pQp
pd -1Q
−
alatt idődősz termelési (t)a
mennyiség tfelhasznál Teljesalatt idődősz termelési (t)a
mennyiség legyártott Teljes(Maximális készletszint) =
p: gyártás átlagd: átlag kereslett: idő
2.Termelési-készletezési együttes modell
3. Az optimális rendelési tételnagyság ott van, ahol a kettő egyenlő
4. Az egyenlet megoldása:
(Éves átlagos készlettartási költség) = Hpd -1Q
⋅
2
v.
pd -1 QH1
2
=
pd -1 QH1 S
QD
2
( )d/p -1 H2DS Q 2 =
( )d/p -1 H2DS *Q =
T ESETPÉLDA: Termelési-készletezési modell
Feladat:Nathan gyára gépjármű dísztárcsákat gyárt, ad el autó-alkatrész forgalmazóinak. Nathan Úr becslése szerint 1000 szett dísztárcsa kereslete várható a következő évben, ami napi átlagban 4 db/nap. A termelés legnagyobb kapacitása 8 db /nap. Mennyi az optimális utánpótlási tételnagyság (gyártási széria nagyság). A gyár évente 250 munkanapot üzemel. A gyártásbeindítás költsége 10 € per indítás,a készlettartás költsége pedig évente 0,5 € per szett.
( )d/p- 1 H2DS *Q =
ESETPÉLDA: Termelési-készletezési együttes modellMegoldás:
( ) ( ) készlet dísztárcsa 283 800001/20,5
200004/8 -10,5
)2(1000)(10 *Q ≈==== 8,282
Mennyiségi kedvezményes modell
KÖLTSÉGFÜGGVÉNY:
PDH2Q
SQD
TC ++=
IP2DS *Q =
1. kategóriaköltség görbéje
2. kategóriaköltség görbéje
3. kategóriaköltség görbéje
a második kategória költséggörbéjének optimális rendelési tételnagysága Q*
a.
elsőtörési pont
másodiktörési pont
b.
1000
Telje
s köl
tség
(Ft
)
Rendelési tételnagyság, Q20000
42
ESETPÉLDA: Mennyiségi kedvezményes modellFELADATFeladat:
A HUBY áruház raktáraiban játék versenyautók is megtalálhatók. Az utóbbi időben az áruház mennyiségi kedvezményt kapott ezekre a játék autókra. A versenyautók alapára 5 €, a második kategóriában 4,8 € és a harmadikmennyiségi kategóriában 4,75 €. A készletutánpótlás költsége 49 € rendelésenként. Az éves kereslet 5000 db és a készlettartási költség egy évre az autó árának 20%-a (ez az: „I”). Milyen rendelési tételnagyság fogja minimalizálni az összesköltséget?
1 0 tól 999 Nincs 5.00 €2 1.000 től 1.999 4 4,80 €3 2000 felett 5 4,75 €
Kedvezmény Mennyiség Kedvezmény % Ár
ESETPÉLDA: Mennyiségi kedvezményes modellMegoldás:
1. Az első lépés Q* kiszámolása minden kedvezmény kategória esetében:
db (0,2)5
)2(5000)(49 *Q1 700== db (0,2)4,8
)2(5000)(49 *Q2 714== db (0,2)4,75
)2(5000)(49 *Q3 718==
2. Tételnagyságok módosítása az adott kedvezménykategória alsó határáig:db *Q1 700= db *Q2 1000= db *Q3 2000=
3. A teljes költség kikalkulálása mindhárom kategóriában.
1 5.00 € 0% 7002 4,80 € 4% 1000
3 4,75 € 5% 2000
25.000 €24.000 €
23.750 €
350 €245 €
122,5 €
350 €480 €
950 €
25.700 €24.725 €
24.822 €
Kedvez-mény
kategória
(P)
€
kedvez-mény %
(k%)
Rendelési mennyiség
(Q*)Éves termék
ktg. (PD)5000db*ár
Éves utánpótlási ktg. (D/Q)*S5000/Q*49
Éves tartásiktg. (H)
Q/2* P*(1- k %)Teljes
költség(TC)
4. Lépés rangsorolni és kiválasztani a legkisebb teljes költségű alternatívát.
PDH2Q S
QD TC ++=
A felhasznált teljes költségképlet a következő volt:
Valószínűségi modellek konstans újrarendelési ciklus idővel
ROP és Biztonsági készletszint:
s
Idő
Készletszint lejtő (fogyás)
db/nap = d
Újrarendelési ciklusidő = LROP pont
ROP szint(db)
ROP = d × L
x.
Idő
Készletszint Legkisebb kereslet a rendelési ciklusidő alattÁtlagos kereslet a rendelési ciklusidő alatt
Legnagyobb kereslet a r. ciklusidő alatt
ROP + BNormál eloszlású kereslet
várt kereslet az újrarendelésciklusidő alatt
ROP szint +
biztonsági készlet
(db)Újrarendelési ciklusidő = L
Biztonsági készlet
ROP = d × L + B
4. Biztonsági készletszint
1. Biztonsági készlet teljes költsége (Total cost of Stockout) (Éves hiány költség) + (Többlet készlet éves tartási költsége)
2. Éves átlagos hiány költség (Annual Stockout Cost) (Hiányzó egységek száma) × (Valószínűség) × (Egy egység hiányának költsége) ×
(Évenkénti rendelések száma)
3. Többlet készlet éves tartási költség (Annual Additional Holding Cost) (Biztonsági készlet mennyisége) × (Egységnyi készlettartási költség)
ROP = d × L + s
MennyiségBiztonsági készlet
A hiány valószínűsége(5%- terület)
A hiány elkerülésének valószínűsége
95%
x - µ
0 Z
átlag
A „Z” -táblázatból a 95%-os konfidenciaszint mellett „Z” = 1,65 standard szórás
Felhasználva: σ
µ -x Z =
Zσ készlet biztonsági =
ROP = d × L + Zσσ: szórásµ: átlagZ: Z-érték
ESETPÉLDA: Biztonsági készletszint FELADAT
Feladat:Egy bécsi körzeti kórházban a „kék kódú”életmentő készletnek normál eloszlású kereslete van. Az újrarendelési időszak alatt átlagos kereslet 350 egységcsomag és a szórás 10 db. A kórház vezetője olyan stratégiát szeretne kialakítani amelyben a hiány előfordulásának valószínűsége nem haladja meg az 5 %-ot. Mennyi lesz a Z érték? Mennyi legyen a kórház biztonsági tartaléka? Mennyi lesz az újrarendelési készletszint a biztonsági készletet is beleértve?
ESETPÉLDA: Biztonsági készletszint
Megoldás:
db16,5 (1,65)(10) készlet biztonsági ==
43
MINŐSÉGA termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai
döntési területe1. Áru és szolgáltatás tervezés
2. Folyamat és kapacitástervezés
3. Ütemtervezés
4. Helykiválasztási stratégia (Location)
5. Helyszín elrendezési stratégia (Layout)
6. Emberi erőforrás és munkahely tervezés
7. Ellátási lánc menedzsment
8. Készletezés
9. MINŐSÉG
10. Karbantartás
MINŐSÉG
A sikeres cégek közös jellemzője, hogy központi kérdéssé tették a minőséget!
Miért fontos a minőség?I. A vevő a „király” szemléletet erősíti, ha megkeressük az igényeinek megfelelőbb
minőség szintet, a jobb „megfelelőség” versenyelőnyt jelent a piaconII. Fejlesztésével nő a hatékonyság az igények teljesítésére való alkalmasságIII. Bizonyos költségek és veszteségek csökkenthetők általa (pl.: selejt, állás idő ktg-e,
termékegységre jutó ktg., átállási ktg., jótállási és garanciális ktg,. )IV. A termelékenység és bizonyos mutatók növelhetők általa (pl.: jövedelmezőség,
árrés, méretgazdaságosság, termékek jó hírneve, image, good will )V. A magasabb minőség nem csak a termékre, de a folyamatokra is kihat és ennek
révén nagyobb rugalmasság, magasabb termék differenciálási szint érhető elVI. A minőség egyben folyamatosságot, stabilitást is jelent a termék jellemzőkben,
amely a termelési folyamatok összekapcsolásában, a hatékonyabb ellátási lánc menedzsmentben fontosabb szerepet játszik mint a minőség abszolút mértéke.
VII. A minőségbiztosítási rendszerek bevezetése a tartós piacon maradás, vagy új piacra betörés eszköze, nemzetközi szabványa
VIII.A dolgozók szemléletének változásához is hozzájárul, mely magasabb morálhoz, motivációs szinthez, teljesítmény és hatékonyság növekedéshez vezet.
IX. A minőség a cég termékeinek jelentőségét messze meghaladó kérdésekben is közre játszik. Pl.: a vállalat hírneve, jogi és erkölcsi felelőssége, globális jelentősége.
A minőség a teljesítmény katalizátora! A helyesen értelmezett minőség menedzsment nem sok pénzbe
kerülő „nyűg”, hanem sok esetben a termelékenység ésa hatékonyság igazi alapja.
A MINŐSÉG HATÁSA A JÖVEDELMEKRE és A KÖLTSÉGEKRE
Értékesítés/árbevétel növelése• Gyorsabb piaci alkalmazkodás• Magasabb árak• Jobb hírnév
Költségcsökkentés• Magasabb termelékenység• Alacsonyabb átállási és selejtezési költségek• Kisebb jótállási költség
Magasabb PROFITJobb MINŐSÉG!
A minőség kétféle módon növelheti a jövedelmet
A MINŐSÉGTŐL FÜGGŐ KÖLTSÉGKATEGÓRIÁK:1. Megtakarítható termelési költségek (hatékonyság különböző szintjei, MUDA II)2. Megelőzési költségek – azok a költségek, amelyek a hibás teljesítések, termékek,
szolgáltatások előállítási lehetőségének csökkentésére fordítanak (pl: képzés,TQM)3. Értékelési költségek – a termékek, munkafolyamatok, alkotórészek és
szolgáltatások értékelésével (min.mérés) kapcsolatos költségek (pl. tesztelés, MEO)4. Belső hibák költségei – a kereskedelmi forgalomba hozatal előtti hibás alkatrészek
szolg. előállításából származó ktg.-ek (pl. újra megmunkálás, selejt, állásidő)5. Externális költségek – a hibás alkatrészek vagy szolgáltatások kereskedelmi
forgalomba állítása után felmerült költségek (pl. visszáru, jogi felelősség, elveszett vásárlók, társadalmi költségek)
MINŐSÉG FOGALMA TÖBBFAJTA ÉRTELMEZÉS (volt/van, ma is fejlődik):
„Előírásoknak való megfelelés” (előírt alsó/felső tűréshatár, műszaki rajz vs. tényleges )
„Használatra való alkalmasság” (mindenki által elvárt)
„A vevő igényeinek való megfelelés”„A vevőnek nyújtott használati érték és az ár aránya”
„Az elvárásoknak való megfelelés” (gyártói és fogyasztói egyszerre)„A termék és szolgáltatás azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják azt a képességet, hogy meghatározott(kifejezett) és/vagy elvárt igényt elégítsen ki” ISO8402
TÖBB DIMENZIÓJA IS VAN • Teljesítmény• Tulajdonságok (konformitás-term.leírás)• Megbízhatóság• Megfelelés (elvárások)• Tartósság (javíth.-, karbanth.-ság, élettartam)• Kiegészítő szolgáltatások• Esztétika• Image
(Garvin)SZOLGÁLTATÁSOK
• Megbízhatóság/biztonság• Hiteleség/bizalom/felelősségtudat• Kiszolgálási idő/elérhetőség• Szakmai tudás/kompetencia• Udvariasság/törődés/figyelmesség• Odafigyelés/vevő megértése• Kommunikáció/információ• Külsőségek/tapintható jellemzők
- Szabvány alapú gyártói:
- Piaci, kereskedelmi, fogyasztói:
- Általános elvárás, objektív:
- Kombinatív (v. vegyes) többféle fogalmat egyesítő:
MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS FEJLŐDÉSEMŰVEZETŐI SZINT• Műhelyrendszerű gyártás során a művezető mennyiségért, minőségért felel• A minőség-ellenőrzés tudományosan nem szervezett
FUNKCIONÁLIS SZINT• A minőség-ellenőrzés feladatait független ellenőrök (un: revizorok) látják el• Különálló funkcionális csoportot is alkothatnak• Munkájuk alapja a folyamatos és rendszeres ellenőrzés, mely lényegében a
végtermékre irányult (vezérlés elvű)• Nincs aktív minőségszabályozás, befolyásolás nincs, csak elkerülés
STATISZTIKAI MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS SZINTJE• Tömegtermelés kapcsán jött létre (a szisztematikus ellenőrzés megoldhatatlanná vált)• Matematikai, statisztikai mintavételezést használ• Nem csak a késztermékekre irányul• Gyártási folyamatba is ellenőrzési pontokat létesít melynek eredményeit visszacsatolja• Van visszafelé irányuló információs rendszerTELJESKÖRŰ MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS SZINTJE• A szabályozás alapja a piaci információ, a szabályozás átfogja és rendszerbe övezi a
minőségkutatás – minőségfejlesztés – minőségbiztosítás – minőségellenőrzés teljes láncát (piaci igényektől az értékesítésig)
• CÉL a hiba felderítése és nem a hibás megtalálása és felelősségre vonása
MINŐSÉGFEJLESZTÉS ALAPELVEI
MINŐSÉGFEJLESZTÉS ALAPELVEI (a „guruk” szerint)• A felső vezetők nélkül nem várható siker• Releváns mérési módszerekkel kell meghatározni a jelenlegi helyzetet és ennek
megfelelően kell megfogalmazni a célokat• Megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt és nem az ellenőrzésre• Az embereket team-munkára és problémamegoldásra kell képezni• Az egyszerű minőségfejlesztési technikák mellett komplett rendszerekben is
gondolkozhatunk pl.: JIT• A minóségfejlesztésnek mindig vevőorientáltnak kell lennie• A minőségfejlesztés tárgya mindig a teljes minőségügyi rendszer legyen
A VEVŐKRŐL:• Az elégedetlen vevők 70%-a elpártol, de csak 5% közli, hogy elégedetlen• Az elégedetlen vevők 10 embernek mondják el a tapasztalataikat az elégedettek
csak 5-nek• 5x annyiba kerül egy vevőt megszerezni mint megtartani • Az elégedetlen vevők 95%-a lojális marad, ha kezelik a problémáját• A vevő az általa érzékelt szoláltatást viszonyítja az árhoz és nem a ténylegest
Általában a minőséggel kapcsolatos problémák 80-85%-áértnem a gyártó üzem a felelős, viszont a minőség megléte számos
más eredményért is lehetővé tesz, ezért jó „rajtkő”
44
MINŐSÉGÜGYI RENDSZER FOGALMA
MINŐSÉGÜGYI RENDSZER (MR)Annak biztosítása, hogy a cég terméke illetve szolgáltatása megfeleljen a vevőkövetelményeinek. Magába foglalja:
Minőségbiztosítást Minőségszabályozás
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS (MB)Olyan tevékenységek összessége, amelynek a célja, hogy a kimenet megbízhatóan megfeleljen a kívánt minőségi szintnek (szabványoknak, dokumentációnak, elvárásnak) Meg akarjuk győzni a partnert, hatóságot, vagy a fogyasztót, hogy eleget teszünk az előírt követelményeknek.
MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS (MSZ)Azoknak a folyamat közbeni tevékenységeknek és eljárásoknak a gyűjtőfogalma, amelynek a célja a minőségi jellemzők előállítása. Magában foglalja a:
MinőségellenőrzésMINŐSÉGELLENŐRZÉS (ME)Idegenáru, nyersanyag, félkésztermék, gyártásközi, készáu minősítés
• Tudatos befolyásolásra törekszik• Teljes körű folyamaton belül teszi• Az ellenőrzés helyett szabályozni kíván
TQM SZEMLÉLET
TQM SZEMLÉLET• A minőség kihat a vállalat működésének egészére ezért a megoldásnak is a vállalat
egészére kell irányulnia (központi megoldást igényel) Egy szervezet összes funkcióját be kell vonni a minőségszabályozásba. (Feigenbaum)
• Olyan szervezet felépítésére irányul amely képes minőséget nyújtani (elkötelezettséget igényel minden dolgozónál)
• Stratégiai megközelítés a lehetséges legjobb termékszolgáltatás nyújtására folyamatos innováción keresztül
A TQM módszertannal támogatott minőség filozófia! Mely különböző menedzsmenti és minőségbiztosítási eszközöket
is felhasznál.
TQM A minőség fontosságát emeli ki az egész szervezettel kapcsolatban, a beszállítóktól a vevőkig.A teljes szervezet irányítása abból szempontból, hogy a termékek és szolgáltatások minden olyan tekintetben kiválók legyenek, amelyek fontosak a vásárlóknak• A TQM konkrét tartalma nem állandó a különböző szakértőknél, de a fenti
alapelvek igen. (Pl.:Deming 14 pont)
TQM ELVEK - Folyamatos fejlesztés
Folyamatos fejlesztés:• A TQM megköveteli a folyamatos fejlesztést. A végső cél a tökéletesség, ami
sohasem érhető el, de örökké törekedni kell rá. Japánul: „Kaizen”• Walter Shewhart fejlesztette ki a fejlesztés cirkuláris modelljét
(Plan-Do-Check-Act)
PDC
A4.Cselekvés
Tervmegvaló-
sítása
1.TervA fejlesztésirányának
meghatározásaa terv elkészítése
3. Ellenőrzés
Működika terv?
2. Megvalósít-hatóságA terv
kipróbálása
TQM ELVEK – Minőség tervezés/ szabályozás/ javítás
• Minőség tervezés: Ahhoz hogy a minőség tervezhető legyen, ahhoz meg kell határozni és meg kell ismerni a vevőket és igényeiket és ez alapján tűzzünk ki célokat (Joseph Juran)
• Minőség szabályozás: a teljesítmény értékelése (a kitűzött cél és a eredmények összehasonlítása)
• Minőség javítás: Folyamatos termék/szolg. fejlesztés és folyamatos eljárás fejlesztésre van szükség. Programok kellenek, hogy MIT kell fejleszteni és HOGYAN? (terméket, szolg., folyamatot, erőforrást, inputot, beszállítót, szervezeti kultúrát, outputot, elosztási csatornát) Erőforrás és oktatás is kell hozzá.
JELEN
terv
eredmény
ELTÉRÉS
TQM ELVEK – Alkalmazottak bevonása
Alkalmazottak bevonása:• A minőségi problémák mintegy 85%-a anyag- és eljárási hibából ered, nem a
dolgozók figyelmetlenségéből• Ha a dolgozó a hibás, sokszor akkor is a rendszer hibáztatható, hogy lehetővé teszi
a hibát. (Shigeo Shingo, Poka-Yoke)• A rendszer hiányosságaihoz a rendszer kezelői értenek akiket érdemes
felhatalmazni ezen problémák azonnali kezelésével • A felhatalmazásban szerepet játszó tényezők a kommunikáció, morál, felelősség
megosztás, érdekelté tétel, autonóm csoportok, m.cellák, minőségi teamek és szervezeti megoldások
TQM ELVEK – Benchmarking
Benchmarking:• 1. Meg kell határozni hogy mit akarunk benchmarkolni• 2. B.temet kell kialakítani• 3. Termékek, szolgáltatások, költségek és eljárások olyan szabványát, szintjét, kell
megkeresni amely a lehető legjobb teljesítményt nyújtja (ez a benchmark)Körbe kell határolni az ezeket megvalósító benchmarking partnereket!
• 4. Össze kell gyűjteni és elemezni a benchmarking információkat!• 5. El kell érni vagy meghaladni a kitűzött szintet (benchmarkot)!
45
TQM ELVEK – Taguchi elméleteGenichi Taguchi elmélete:• Minőségileg hatékony termékek azok a termékek, amelyek a kedvezőtlen
környezeti és gyártási feltételek ellenére azonosan és egyenletesen állíthatók elő. Ez gyakran olcsóbb mint az okok megszüntetése
• Minőség veszteségi függvény (QLF, Quality Loss Function) meghatározza a gyenge minőséggel összefüggő összes költséget, és megmutatja, hogyan növekednek ezek a költségek, ahogy termék távolodik a pontos vásárlói elvárásoktól. (elégedetlenségi, jótállási, szerviz, vizsgálati, javítási, selejtezési költségeket; és az ún. társadalmi költségeket)
L = D2CL= társadalmi
veszteségD2 = a célértéktől
való távolságnégyzete,
C= szabványoktólvaló eltérésköltsége
Alacsonyveszteség
Gyakoriság
Célorientált minőségtöbb terméketeredményez a nagyon jókategóriában
Minőségveszteségifüggvény
(a)
Termelttermékek
előírások szerintimegoszlása
(b)
Magasveszteség
Alsóhatár
Cél FelsőhatárElőírások
Jó
Megfelelő
Gyenge
Elfogadhatatlan
Legjobb
MINŐSÉG KÖLTSÉGEK
ÖSSZES MINŐSÉGKÖLTSÉG (nem megfelelő minőség miatti ktg.)A termékszolgáltatás minőségével kapcsolatban a gyártónál, a felhasználónáltovábbá a gyártás és a felhasználás során a társadalom bármely „külső” szférájábanjelentkező költségek összege
Általában a minőséggel kapcsolatos problémák 80-85%-áért nem a gyártás
felelős, olyanok okozzák akik a termékhez hozzá sem értek! (Edwards Demindg)
MINŐSÉG KÖLTSÉG TÍPUSOK:Hibamegelőzési költségek (minden olyan tev.ktg., amely a nem megf. min. term./szol. előfordulásának megelőzését szolgálja):
Értékelési ellenőrzési ktg-ek (vásárolt v. gyártott termékeken végzett vizsgálatok, ellenőrzések, auditok, mely a min. követelm. Kielégítésére irányul):
• Vevőkkel felhasználókkal kapcsolatos (igényfeltárás, dokumentáció)• Termékszolgáltatás tervezésével, fejlesztésével kapcs. (mérnökség, piaci teszt, próba)• Beszerzéssel kapcsolatos (beszállítók minősítése, felül vizsgálata, rangsorolása,
rendelési felülvizsg. beszáll. min. terv.)• Termeléssel kapcsolatos (minőségtervezés, termelési foly. értékelése, mérő és
ellenőrző rensz. fejlesztése, minőségi oktatás, betan., minőségügyi kampány, audit)
• Beszerzéssel kapcsolatos (bejövő anyagok, áruk ell.)• Termeléssel kapcs. (folyamatos teszt, WIP ell., gyártási teszt, folyamat szabályozás)• Külső értékelési ktg. (utólagos termék értékelés, készletek, tartalékok értékelése)
MINŐSÉG KÖLTSÉGEK
MINŐSÉG KÖLTSÉG TÍPUSOK:HIBA költségek (a gyártott ill. értékesített termékszolg. nem-megfelelésének költségei melyek a gyártásban keletkeznek, vagy a vevőnél de a gyártó átvállalja):• Belső hiba költségek (hiba elhárítás, újramegmunkálás, javítás, újra ellenőrzés,
bevizsgálás, többlet műszak, selejt, selejt kezelés, munkaidő kiesés-állás idő, késztermék ÉCS)
• Külső hiba ktg. (reklamáció-ügyfél kezelés, viszáru kezelés,termék visszahívás, garanciális, kártérítés, bírság, elveszett vásárló alernatív jöv., good-will vesztés)
TQM ELVEK – MINŐSÉG és FOLYAMAT elemzési / fejlesztési eszközök
MINŐSÉGFEJLESZTÉS ESZKÖZEIOlyan döntő részben statisztikai ábrák, táblázatok, amelyek a probléma keresésben, feltárásban, okok és megoldási lehetőségek alternatíváinak feltárásában és a folyamatos ellenőrzésben nyújtanak segítséget
TQM ESZKÖZÖK - Ellenőrző lap
ELLENŐRZŐ LAP (Adatgyűjtő lap)Adatok nyilvántartására szolgál, lényege, hogy a lap sémája könnyen áttekinthetőmiközben az adatok bevitele (rögzítése) történik. • A jelenségek tényfeltárásában van szerepe.
HibaABC
1IIIIII
2IIII
3II
4II
5I
6I
7IIIIIII
8IIIIIII
Óra
TQM ESZKÖZÖK - Szórási diagram
SZÓRÁSI DIAGRAM A szórási diagram két változó egymáshoz való viszonyát mutatja be. Például pozitív kapcsolat van a szervizhívás hossza és a szerelőknek a szükséges alkatrészekért történő pótútjainak a száma között
Ter
mel
éken
ység
Önkényes távolmaradás
46
TQM ESZKÖZÖK - Ishikawa diagram
ISHIKAWA DIAGRAM (Ok-okozati / Halszálka diagram)Olyan módszer mely a problémák okainak elemzésében segít. Az egymásba illeszkedő (egymásból elágazó) problémákat ötletroham (brain-storming) keretében tárják fel, úgy hogy minden önálló szálka illeszkedik a fő ágakhoz.
PROBLÉMA ELEMZÉS
Fő probléma
alprobléma
•részprobléma
•részprobléma
•részprobléma alprobléma
•részprobléma
•részprobléma•részprobléma
•részprobléma
•részprobléma
•részproblémaalprobléma
•részprobléma
•részprobléma
•részproblémaalprobléma
TQM ESZKÖZÖK – Pareto abra
Pareto abraolyan módszer, amely a hibák, problémák, vagy hiányosságok feltárásával segítséget nyújt a problémamegoldásra történő fókuszálásban
A cégek problémáinak 80%-át a lehetséges okok 20%-a okozza (Joseph M. Juran)
Okok
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
%
100 –
-
80 –
-
60 –
-
40 –
-
20 –
-
0
Gya
koris
ág (e
lőfo
rdul
ás %
)
54
124
3 2
Kum.%
– 100
-
– 80
-
– 60
-
– 40
-
–20
-
– 0
KarcPorozus
CsorbaKoszos
Egyéb
TQM ESZKÖZÖK - Folyamatábra
FOLYAMATÁBRAA folyamatábra szövegdobozokkal és azokat összekapcsoló vonalakkal grafikusan mutatja be a folyamatokat vagy rendszereket (lásd: 35. ábra/e rész). Ez egyszerű, de nagyon találó eszköz egy folyamat elmagyarázására vagy megértésére.
Csomagoló állomás
PecsételésSúlymérésCímkézés
Gyors-fagyasztvatárolás(60 perc)
Tárolás(4-6 óráig)
Rakodó helység
TQM ESZKÖZÖK - Hiszorgam
HISZORGAM Olyan oszlop diagram, mely grafikusan megmutatja a leggyakrabban előfordulóértékeket éppúgy, mint a gyakoriságokat
Mért jellemző
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
%
100 –
-
80 –
-
60 –
-
40 –
-
20 –
-
0
Gya
koris
ág
54
124
3 2
TQM ESZKÖZÖK – Szabályozási tábla
SZABÁLYOZÁSI TÁBLA (SPC, statisztikai munkafolyamat ellenőrzés)Idő függvényében készült görbék, amelyek megmutatják a munkafolyamat kontrollálandó felső és alsó értékeit. Az ellenőrző ábrákat úgy szerkesztik, hogy az új adatok könnyen összehasonlíthatók a múltbéli eredményekkel.
IDŐ
Felső határ (abnormális)
Alsó határ (abnormális)
Középérték (cél érték)
-10%
0%
-10%
Teljesítmény-menedzsmentés MINŐSÉG
47
TELJESÍTMÉNYMENEDZMENT
1. Alapítás (legnehezebb)2. Szegmentálódás, egy részterület
áthelyezése3. Bővítés, jelenlegi helyszín mellett
új létesítése telepítése4. Áttelepülés, a meglévő létesítmény
bezárása és átköltöztetése a másik helyszínre
HELYKIVÁLASZTÁSI STRATÉGIAA helykiválasztás stratégiai CÉLJA az elhelyezéséből eredő előnyök kihasználása, maximalizálása és a hátrányok, konkrét költségek együttes minimalizálása. Tartósan és véglegesen befolyásolja a:
A teljesítmény értékelése számos tényezőtől függ, de hangsúly a folyamatok integráltságán van
Állandó ktg-eket. Változó ktg-eket.KÜLÖNBÖZŐ SZERV. MÁS és MÁS LEHET A CÉLJA TELEPÍTÉSKOR!:1. Ipari, termelő => Klg. minimalizálás2. Kereskedelmi, szolgáltató => Klg. Bevétel max.3. Logisztikai és lerakatok => Szolg. színv. max.
A DÖNTÉSÉT is számtalan tényező befolyásolja:1. Piacgazdaság, globalizáció, gazdasági motivációk2. Kommunikáció (nemzetközi is)3. Gyorsabb és megbízhatóbb utazás és szállítás4. Könnyű tőkeáramlás az (országok között is)5. Munkabérek (termelékenység, képzés, morál)
6. Ökonómiai szempontok ktg.-ek, elmaradó jövedelmek,
7. Versenytársak (klaszteresedés)8. Infrastruktúra (település)9. Üzem kapcs. R. ellátási lánc10. Valuta és ADÓ
RITKÁN hozunk ilyen döntéseket (esetei):
VÉGE
PROJEKT MENEDZSMENT
PROJEKTMENEDZSMENT FOLYAMATATERMELÉSFEJLESZTÉS A termelésfejlesztéstől függ, hogy az új termék tervből v. modellből milyen gyorsan lesz termék, milyen gyorsan lehet felfutatni a termelést a tervezett szintre. Jellegzetessége a tanulási görbe.
• 80%-os tanulási görbe azt jelenti, hogy a mennyiség 2x-ére növekedve a költségek 80%-ra esnek vissza.
• azaz a 50 db legyártása tán a 100. valaminek a legyártása az 50. ktg-ének 80%-a• Inflációmentes azaz infláció korrigált pénzben mérhető
TANULÁSI GÖRBEA tanulási görbe a felhalmozódó tapasztalat (termelt volumen) és a termelési költségek közötti összefüggést írja le.
Magyarázata:• Munkaerő tapasztalatszerzése• Technológia javulása
jártasság gyakorlat
jobb munk.e. szerv.
t.design egysz. átterv.
módszerek, eljárásokátállási idők, készlet g.ktg.hatékonyság,
PROJEKTMENEDZSMENTPROJEKT Általános elnevezés ami arra utal, hogy sajátos fókuszált módon hangoljuk össze a a termék vagy szolgáltatás létrehozásához szükséges erőforrásokat.
• rutinmunkán kívül esőegyedi munka
• időben korlátozott: kezdete és vége van
• önálló ktg.vetés, erőforrásai elkülönülnek
• szervezete is egyedi
Jellemzői:
ANYA-SZERVEZET
Projekt
Projekt
ProjektProjekt
ProjektEgyéb
érintettekSzállítók
Szerződés
ÜgyfélSzállítók Szponzorok
Ere
dmén
y
Elvárások
• anyaszervezet (standardizálás, infrastrukt., tapasztalat gyűj-temény, p.irányítás)
• branch manager• project manager(esetleg strat igazgató)
• alproj.v.szakmai vezetők közreműködők
P. szervezet:
PROJEKT FOLYAMAT
ELŐKÉSZÍTÉS:• ötlet• megvalósíthatósági tanulmány• döntés
Javaslat tervP. meghatározás, leírásP. Megvalósíthatósági t.Durvább becslésekElőzetes tárgyalásokHatározatok, döntésekPályázat/ Közbeszerzés
P.FELÁLLÍTÁS:• szervezeti keret• működési mechanizmus• tevékenységi rendszer• ütemterv
Finomított ü.tervek, erőforrástervIndító szemle és értekezletJóváhagyás
P.vezető
VÉGREHAJTÁS:• ü.feladatok végrehajt.• ellenőrzése• korrekció
Részletező tervekMunkaleosztásFelügyelet, ellenőrzésKorrekciók, e.allokációkProblémamenedzsment
PROJEKTZÁRÁS:• realizálás,• dokumentálások
Eredmények bemutatása, disszeminációÉrtékelésJótállás, garancia
48
VEVŐ és KERESLET MENEDZSMENT
VEVŐ- és KERESLET menedzsment
A VEVŐKÖZPONTÚSÁG okai:1. nő a piaci koncentráció2. csökken a beszállítók száma3. a vevők kölcs. előnyös együttműk. várnak el4. új együttműködési formák
Szállító
INFO
Beszerzés Termelés Értékesítés Vevő
KERESLETI INFORMÁCIÓ jelentősége:• felesleges kapacitások elkerülhetők• csökkenthetők a raktári készletek• rugalmasabb termelés ütemezés• összes lekötött tőke csökken• igényeknek való jobb megfelelés
észleltVevői igény
szem.igényelvárt
term/szolg
INFOmásoktól
Múltbeli tapasztalat
észleltSzolgál-
tatásÉrtéke-
sítésTer-
melésTermék terv.fejl.
Vevői igény
INFO
KOMMUNIKÁCIÓ
VÁLL. FOLY. VEVŐ KÖZP. MDZSelése:1. Értéket képviső term/szol. piacra vitele2. Term/szol. előáll.folyamatának H/G mdzsje3. Marketing piacorientáció erősítés4. Alkalmazotti képzés és motiváció
VEVŐ- és KERESLET menedzsment VEVŐI ÉRTÉK
VEVŐI ÉRTÉKVEVŐI ÉRTÉK akkor keletkezik, ha a vevői tranzakcióból származóhasznosság érzet meghaladja >= a tulajdonlás teljes költségét. (felhasználás + karbantartás + üzemeltetés + partnerváltás)
Észletlthaszon
VEVŐIÉRTÉK <=
Tulajdonlás ktg.-e
ÁR ⇒ Kereslet visszaesés
pontos szállításrövidebb átfutási idő
rugalmas reagálás
alacsonyabb készletszintalacsonyabb rendelési/gy. ktg
kisebb készlethiány
MagasTULAJDONLAS Ktg-eversenytársakhoz képest
Alacsony
Magas rendű érték
Versenyző érték
Alacsonyabb rendű erték
Magas
Alacsony
ÉSZLELT HASZONversenytársakhoz
képest
VEVŐMENEDZSMENTVEVŐMENEDZSMENT a vevőkkel kialakított kapcsolat menedzsmentje
• 1. VEVŐ MEGTARTÁS, CR, VEVŐI ÉLETCILUS, VEVŐ GONDOZÁS• 2. VEVŐI ELÉGEDETTSÉG MENEDZSMENTJE• 3. VEVŐKAPCSOLATOK MARKETINGJE
ÖSSZETEVŐI:
őösszes vevvevővisszatérő CR =
1.VEVŐMEGTARTÁS
A visszatérő vevőjövedelmezőbb mert:• megszerzés + ktg-et,
időt, energiát jelent• hajlamos nagyobb
tételben vásárolni• kevésbé ár érzékeny• újabb ügyfeleket hoznak• integrálhatja besz. R-ét
Az árbevétel 80%-a a vevők 20%-ától származik!
technikaiminőség
tapaszta-lati min.
funkcio-nális min.
2. vevői ELÉGEDETTSÉG
KeresgélőBalek maradóAlacsony
Boldog vándorló
Elégedett maradóMagas
AlacsonyMagas
Lojalitás
Elég
edet
tség
elvá
rt m
in.
1§ A vevőnek van igaza.2§ Ha nincs, akkor az 1§
3.VEVŐKAPCSOLAT marketingje
FÓKUSZ a kölcsönösen előnyös hosszú távú kapcs.
Vevői magatartás
egyedi értékesítésCél
FolyamatosNem foly.Vevőkapcs.
HosszúrövidIdőtáv
NagykicsiKiszolg.szinv
Magas fokúkorlátozottVevő elvárás megfelelés
mindenki felelős
termék (termeléstől)minőség
Vevői értékTranczakcióOrientáció
Kapcs.mark.Tranzakció
KAPCSOLAT MENEDZSMENTI koncepció McDonald, 1998
Klasszikus kapcsolat
LOGISZTIKA
K+F
IR
TERMELÉSSZOLG.
marketing
IR
Kereskedelem Beszerzés
SZÁLLÍTÓ VEVŐ
Kapcsolat menedzsmenti
LOGISZTIKA
K+F
IR
TERMELÉSSZOLG.
marketing
IR
SZÁLLÍTÓ VEVŐ
Kulcsszámlák, kulcsvevők
koordinációja
Kategória menedzsment
KERESLET TERMÉSZETE
FÜGGŐ KERESLETŰ A FÜGGŐ KERESLETŰ termékek esetén a termék iránt jelentkező kereslet kapcsolatban van egy másik termék keresletével (pl.: kiegészítő, alkatrész, alapanyag, vagy helyettesítő viszonyban van). Tipikusan alkatrészek, részek.
FÜGGŐ és FÜGGETELEN kereslet
FÜGGETLEN KERESLETŰ A FÜGGETLEN KERESLETŰ termékek esetén a termék iránt jelentkezőkereslet szabadon változik a fogyasztói keresletnek megfelelően. Tipikusan ilyen a végtermékek kereslete.
Azért fontos mert
ELŐREJELZÉS!CÉLJA valamilyen mennyiség meghatározása (gyártható, leszállítható, eladható)
49
KERESLET ELŐREJELZÉS
Előrejelzési ADATBÁZIS
ELŐREJELZÉS FOLYAMATARendelések
Statisztikák
Stratégia
Taktika
Előrejelzési TECHNIKÁK
Előrejelzést támogató
rendszerek
Előrejelzés
Előrejelzést FELHASZNÁLÓK
• Pénzügy• Marketing• Értékesítés• Termelés• Logisztika
• rugalmasság• pontosság• karbantartás • felülről lefelé Top-down
• alulról felfelé Bottom-up• matematikai• statisztikai• tapasztalati• szimulációs
n
Dt
ntii∑
+−=+ = 1
1t M
Kvantitatív módszerek
Mozgóátlag:
)(M M n1n nn MD −+=+ αExponenciális simítás:
• trend folytatódjon, szezon• a megelőző adat nem befolyásolt• a vevőkör, termékszerk. nem változott
A módszer korlátai
Kvalitatív módszerekBrainstorming módszer
Életciklus-elemzésAnalógia állítás
A becsléseknél figyelembe veendő
tényezők• adatok elérhetősége• elemzés ktg.-e egyre kisebb.• időhorizont probléma• a modell független változói között lehet összefügg. (faktor)• a kül. termék életszakaszok eltérő technikát igényelnek
Delphi módszer
Szakértői vélem.-ekTeszt marketingKérdőív/Vevő vél.
gazdasági
technológiai
kereslet
)(xba y(M) +=
Korreláció és regresszió sz.:
Additiv&Multiplikatív:RCSzT M trend1n ⋅⋅⋅=+
2xn -x
yxn-xy b
2∑∑=