Temesváry Ferenc, Lugosi József - Pisztolyok
description
Transcript of Temesváry Ferenc, Lugosi József - Pisztolyok
L ugosi J ó z s e f — T e m e sv á r y F e r e n c
Z r ín y i K a to n a i K ia d ó B u d a p e s t , 1989
S z a k m a il a g e l l e n ő r iz t e d r . F o d o r I s t v á n
© D r . L u g o s i J ó z s e f © T e m e s v á r y F e r e n c
A f é n y k é p e k e t k é s z ít e t t e N é m e t h F e r e n c
A k ö t e t e t t e r v e z t e F a r a g ó I st v á n
T a r t a l o m
E lő szó ............................................ 7A PIS Z T O L Y T Ö R T É N E T E
A K E Z D E T ................................................ 9Az E L Ö L T Ö L T Ő PISZ T O L Y O K . . 11A M AGYAR PISZT O LY G Y Á R T Á S
H Ő SK O R A ........................................... 15A B A LK Á N I F E G Y V E R E K ................. 18A P IS Z T O L Y M IN T
M E S T E R R E M E K ............................... 20A M AGYAR PISZTO LY G Y Á R TÁ S
F E L L E N D Ü L É S E
ÉS H A N Y A TLÁ SA .......................... 22A TÖ B B LÖ V ETŰ PISZ T O L Y O K . . 30A H Á T U L T Ö L T Ő PISZ T O L Y O K . . 33A H Á T U L T Ö L T Ő , EG Y LÖ V ETŰ ,
FO R G Ó - ÉS Ö N T Ö L T Ő
P IS Z T O L Y O K ..................................... 33A M AGYAR PISZTOLYGYÁRTÁS
1888-TÓL N A PJA IN K IG .............. 37K é p j e g y z é k ................................... 221J e g y z e t .......................................... 258F e l h a s z n á l t i r o d a lo m ___ 260
E l ő sz ó
Az album szerzői a Magyar Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti M úzeum több ezer darabból álló, szinte felbecsülhetetlen értékű kézilő- fegyver-gyűjteményének a legszebb és legérdekesebb pisztolyaiból és revolvereiből válogattak a mű elkészítésekor. Az öt évszázad technikai fejlődését, valamint a művészi és ízlésbeli változásokat nyomon követő kötet megjelentetésének időszerűségét indokolja, hogy az egész világon felgyorsult a fegyvergyűjtemények publikálása. E törekvések Magyarországon sem újkeletűek, miként ez Thallóczy Lajos, XIX. századi, kiemelkedő kutató írásaiból is kitűnik: „A fegyvertani irodalom terén - bár tudjuk, hogy óhajtásunk egyelőre csak pium desideri- um - sok volna a teendő. Első a belföldi anyag gyűjtése, kapcsolatban a külföldi gyűjtemények tanulmányozásával. Ezt követné a nagyobb gyűjtemények cathalogusainak... publicatiója... A sok főúri fegyver- gyűjtemény, az érdekesebb városi múzeumok, a fegyvertárak illusztrált cathalogusai bizony nagyot lendítene a tudományág ismeretén.” Ilyen katalógusok azonban ritkán, kis példányszámban jelentek meg, és csak elvétve kerülnek a letűnt évszázadok mesterremekei, művészi formakincsei után érdeklődők kezébe. Ezt látva és tudva vállalkozott a Kiadó arra, hogy a kézi lőfegyverekről összefoglaló jellegű, szép kivitelű albumokat adjon ki.
E témakörben a szerzők elsőként a pisztolyok és revolverek bemutatására vállalkoznak, de a sorozaton belül arra is sor kerül, hogy a nagyobb előkészítést igénylő, a pisztolyokénál sokszorta gazdagabb puskagyűjtemények és tartozékaik művészi darabjait is közreadják. Ezzel felhívják a gyűjtők széles táborának a figyelmét nemzeti értékeinkre, a fegyvergyűjtés új, nemzeti múltunkat feltáró, gazdagító perspektíváira is.
A könyv segítségével az olvasó egy olyan „kiállításon” szemlélődhet, amilyen a valóságban sohasem jöhet létre. Úgy tanulmányozhatja a több száz pisztolyt és revolvert, ahogyan az más körülmények között nem lehetséges. A szerzők nem katalógust adnak az érdeklődők kezébe. A céljuk az, hogy a fegyvereket úgy mutassák be, olyan adatokat ismertessenek, amelyekhez csak a kézbevételükkel és sok-sok szakirodalom tanulmányozásával lehet hozzájutni. Ezáltal a kötet a gyűjtők, a fegyverek világában jobban elmélyülni kívánók érdeklődésének és óhajának is eleget tesz.
A múzeumok a gyűjtési koncepciót eleinktől örökölték, s ha történr tek is a változtatásra kísérletek, az értékrendben lényeges módosulás nem következett be. 1945-ig a Magyar Nemzeti Múzeum csak az állandó hadsereg megalakulásának időpontja - 1715 - előtti korszakból gyűjtött általános fegyvertörténeti anyagot. Az ezt követő évek katonai anyagának gyűjtése az 1918-ban létrejött Hadtörténeti Múzeum hatáskörébe tartozott. A Magyar Nemzeti M úzeum elsősorban önvé
delmi, vadász és céllövő fegyverekre korlátozta gyűjtését. A második világháború éveit követően az állami és magángyűjtemények nagyarányú pusztulása mindkét intézetet arra késztette, hogy a magyar nemzeti múltra vonatkozó emléktárgyakat - az addigi profiltól függetlenül - mentse meg, sőt a gyűjtést napjainkig terjessze ki. Az utóbbi évtizedekben a fejedelmi és főúri, valamint az úri, gazdag polgári anyag mellé ez ideig nem gyűjtött, sőt átmentésre méltatlannak minősített fegyverek is kerültek. így a múzeumok kiállítótermeiben nemcsak nemzeti múltunk, de jelenünk is kellő hangsúlyt kapott.
Amikor a szerzők közzéteszik a pisztolyokat és revolvereketbemu- tató munkájukat, nemcsak a Magyar Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti M úzeum gazdagságát, hanem a kisipari és a katonai lőfegyvergyártás hazai és nemzetközi elismerését is érzékeltetik. Törekvésük, hogy bemutassák azokat a sajátos hazai viszonyokat, amelyben a magyar készítmények születtek, felvázolják a fegyveripar kialakulását, fejlődését, válságát, hogy népünk alkotókészségét, mestereink dicséretre méltó ismereteit, a művészetek iránti fogékonyságukat érzékeltessék, maradéktalanul megvalósult. Mindez szervesen illeszkedik a világ legnevezetesebb pisztolyai, revolverei részletes ismertetéséhez, így válik egésszé - a könyv terjedelem szabta korlátaitól függetlenül - a mű.
A KIADÓ
A PISZTOLY TÖRTÉNETE
A KEZDETKözel ötszáz éve annak, hogy a pisztoly - a tűzfegyverek népes családjának legkisebb tagja - megjelent, majd a harceszközök sorában egyre nagyobb szerepet kapott. A lőpor feszítőerejét felhasználó hadi eszközök Európában a XIV. században kezdték meg pályafutásukat. Vannak a lőfegyverek használatára utaló, korábbi időpontokat feltüntető találgatások is, de ezek valós voltát a rendelkezésünkre álló hiteles forrásanyag kellő biztonsággal nem támasztja alá. Arany János a Toldi estéjében az emberiség életére oly nagy mértékben ható pornak költői megfogalmazását adva, feltűnését Lajos korára (1342-1382) teszi, „ lm az ész nem rég is egyszerű port talált, Mely egész hadakra képes szórni halált.”1 Ez a „nem rég” közel másfél évezredet jelent, ha hihetünk a jeles fegyvertörténésznek - August Demminnek - , aki bebizonyított ténynek tartja, hogy i. e. 85-ben már ágyúkat használtak.
A kutatások mai állása szerint a lőpor feltalálása nem tudományos tevékenységhez, hanem a véletlenhez kötődik. Valószínű, hogy a görögtűz alapanyaga segített hozzá a megismeréséhez. Favé, neves francia katonai szakíró szerint a salétromot ismerő kínaiak jöttek rá először, hogy a porrá tört, szénnel és kénnel összekevert salétrom meggyújtva félelmetes jelenségeket idéz elő. Jelentőségét felismerve a bizánciak is alkalmazták. Ez utóbbit az is bizonyítja, hogy Bölcs Leó és Zoo császárné fia, VII. (Bíborbanszületett) Konstantin (905-959), akinek egyébként nem volt különösebb hadvezéri tehetsége, meglátva a gyújtóanyagban rejlő lehetőségeket, a készítés módját állami titoknak nyilvánította. A gyártási titok azonban így is az arabok birtokába jutott. 1230-ban Marcus Graccus tudós történetíró a „Liber ignium ad comburendos hostes” (Az ellenség tűzzel való felégetésének könyve) című művében leírja a lőpornak hadi célokra történő felhasználását. E kézirat nyomán Albertus Magnus és Roger Bacon lejegyezte a lőpor keverésének módját. Egyes kutatók azt a feltevést is igazoltnak látják, hogy a tatárok 1241-ben Muhinál, Kínából származó röppentyűkkel gyújtották fel a magyar tábort. Ez a röppentyű egy gyújtózsinórral felszerelt, nyílvesszőre helyezett, lőporral töltött bambuszhüvely volt, amely begyújtása után az égő vesszőt messzire juttatta. A rakétaelven működő röppentyűről Susanne találóan jegyezte meg: „Ez egy hátráló ágyú, amely egyszersmind lövedék is.”
A közönséges lőpor fekete lőpor, illetve füstös lőpor néven vált ismertté. Alkotórészei a faszén, a salétrom és a kén. A kén felgyorsítja a szén elégését, s ehhez az oxigént a salétrom szolgáltatja. A szenet leggyakrabban mogyoró-, hárs-, fűz-, illetve szilfából 280-432 °C hőmérsékleten égették ki. A lőport általában 14,6 rész szénből, 11,5 rész kénből és 73,9 rész salétromból keverték. A salétrom arányának növelésével meggyorsult a gázfejlődés, s így a feszítőhatás is megnőtt. Keverés előtt a lőport finomra törték vagy őrölték. E műveletet régen zú
zómalmokban, nagyméretű kalapácsokkal végezték. A budai, a kassai és a borostyánkői lőpormalmok a maguk korában nagy hírre tettek szert. A XVI. században Eger, Szigetvár, Gyula, Huszt, Fogaras és Trencsén lőpormalmai jutottak jelentős szerephez. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején az Alföldön és a Dunántúlon is mind több lőpormalom kezdte meg működését.
A megnedvesített alapanyagot a keverőmalmokban pogácsaszerű darabokká, 2 cm vastag lőporlepényekké préselték. A lepényeket ezután szétzúzták, a keletkezett lőporszemcséket szitálva szétválogatták, végül fahengerekben forgatva csiszolták.
A lőpor eredetéről napjainkban is inkább csak sejtéseink vannak. Mondjuk mindezt annak ellenére, hogy a lőpor feltalálását igen sokan Schwarz Berthold szerzetes nevével hozzák kapcsolatba. A nagy bűvész - eredeti nevén Anglitzen Konstantin - a XIV. század elején Freiburgban, más adatok szerint Dortmundban született. Kísérletei közben arca gyakran megégett, a szénportól elsötétedett, s emiatt a kolostorban a „Schwarz” nevet ruházták rá. Amikor 1853-ban szobrot emeltek emlékére, a tudományos világ már azt is kétségbe vonta, hogy egyáltalán élt-e.
Oklevéladatok is bizonyítják - írja a Honművész 1883-ban hogy a magyar puskaművesség, a legelső kísérleteket leszámítva, a lőfegyverek feltalálásával egyidős. Már a XIV. században említik a puskaport, a bombardákat, a puskákat, sőt ugyanezen időszak második felében a városok nagyobb része a védelméhez puskaport, valamint nagyobb és kisebb lövőeszközöket is alkalmazott. A XIV. század második felében bukkan fel először a büchenmeyster (puskaműves?) név, de munkakörét, tevékenységét nem tudjuk pontosan körülhatárolni. Feltételezhető, hogy kis kézicsöveket gyártott, hasonlóakat, mint amilyenekből Nürnberg városa 1423-ban 200 darabot rendelt. Valószínűleg az 1430-ban, Augsburgban feltalált sclopetumok elődei - aXV. századi pisztolyok - lehettek, amelyekkel az olmützi püspök a huszita háborúk idején a hadseregét felfegyverezte.
A sclopetumot a szakírók nagy része nem tartja pisztolynak, mert csak két kézzel lehetett működtetni. Pisztolynak kizárólagosan azt a fegyvert tekintették, amely egy kézzel, feltámasztás, illetve válltámasz nélkül is használható volt.
A pisztoly szó eredete valójában tisztázatlan. A legelterjedtebb nézet szerint az itáliai Pistoia város nevéből származik. A származását egyesek - az 1483. évi breslaui inventáriumra hivatkozva - a kisméretű kézipuska megnevezéséből a Pischallen, illetve ennek elnémetese- dett alakjából, a Petstollen szóból vélik bizonyítottnak. Tiroli Ferdi- nánd főherceg híres ambrasi gyűjteményének 1596. évi leltárában először jelenik meg a „pistolos, altfränkisch Petstollen” kifejezés. Ebből Kalmár János, a XX. század második harmadának legjelentősebb magyar fegyver szakértője olyan következtetést vont le, hogy a pisztoly szó nem keletkezhetett korábban, mint a XVI. század vége.2
10
Az ELÖLTÖLTŐ PISZTOLYOKA pisztoly fejlődéstörténetének két nagy korszaka ismeretes. A XV. század végétől a XIX. század második harmadáig tartó szakaszt attól függetlenül elöltöltő korszaknak nevezzük, hogy a hátultöltés megoldására már a X V II-X V III. században is történtek kísérletek, nem is szólva a XIX. század első felének többirányú sikerrel kecsegtető próbálkozásairól. Az egyesített lőszer feltalálása tette lehetővé, hogy - a hatvanas évekre, a kísérleti évtizedeken túljutva - a hátultöltés kérdése megoldódjék. A hátultöltő periódus első fél évszázada alatt a pisztoly fejlődése meggyorsult, és a neves konstruktőrök fáradozása nyomán többet lépett előre, mint a megelőző négyszáz év alatt együttesen.
Az elöltöltő pisztolyok korszakában a puska és a pisztoly együtt fejlődött. Évszázadokon át szinte csak az elsütőberendezésük változott, műszaki vonatkozásban alig történt előrelépés. A töltéskor a lőport, a golyót és a fojtást a csőbe a torkolat irányából helyezték el. Az ágyazatba fektetett, hátsó részén zárt cső jobb oldalán, a csőfar közelében egy kisméretű serpenyőt alakítottak ki, amelyet a gyúlyuk - keskeny csatorna - kötött össze a lőport magában foglaló kamrával. Ezt a megoldást a hátultöltő fegyverek elterjedéséig alkalmazták, és csupán a serpenyőbe helyezett finom szemcsés lőpor meggyújtására szolgáló elsütőszerkezet változott.
A pisztoly történetének néhány évszázadot felölelő időszakában az elsütőszerkezetek több alaptípusát alakították ki. Voltak keréklakatos- ma már dörzskerekesként is említett - , továbbá kovás (ütőkakasos) és csappantyús, illetve gyutacsos pisztolyok. A kanócos elsütőszerkezet is említést érdemel. Egyrészt azért, mert ez volt az első típus a tűzi- fegyverek fejlődése folyamán, másrészt mert sokan még napjainkban is a kanócos elsütőszerkezettel működő kézibombardákat, a svédországi kéziágyűkat és az angliai, ún. pajzspisztolyokat is - annak ellené-
re, hogy ezek fél kézzel nem működtethetők - a pisztolyok népes családjába sorolják.
Az említett elsütőszerkezeti rendszerek közös vonása, hogy elsütőbillentyűvel működtek. A kanócos elsütőszerkezetet (lakatot) a XV. században találták fel, és a X V III. század elejéig használták. Megszerkesztése a lőfegyverek fejlődésének fontos állomása, ugyanis első ízben sikerült egy olyan ívelt pályán mozgó, osztott végű, égő kanóccal szerelt kart elsütőbillentyűvel működésbe hozni, amely a serpenyőbe helyezett lőport meggyújtva, a lőfegyvert működtette. Egyszerű, olcsó fegyverzár volt, de nyirkos, nedves időben megbízhatatlanná vált, szélben pedig a kanóc izzása meggyorsult. További nagy hátránya volt, hogy a fegyvert hosszabb időn át nem lehetett tűzkész állapotban tartani. Ugyanakkor az olcsósága, valamint száraz időben a megbízhatósága magyarázza, hogy később - a keréklakatos, azaz dörzskerekes és a kovás elsütőszerkezet feltalálása után is - tartalékberendezésként a fegyvereken gyakran alkalmazták.
A keréklakatos elsütőszerkezet biztonságosabb, de lényegesen bonyolultabb volt. A német szakirodalom a feltalálásának időpontját 1517-re teszi, és Johann Kiefus nürnbergi óraművesnek tulajdonítja. Az újabb kutatás ezt az időpontot nem fogadja el, ugyanis Hippolit (Ippolito d ’Este 1479-1520), esztergomi érsek levelezésében már 1501-ben említés történik egy olyan tűzfegyverről, amelynél a gyújtás kővel történik. E gyújtószerkezet Magyarországon is megjelenik. Az egri várkapitány rendelte el, hogy a gyártásukat Miskolcon kezdjék meg. A feltevések szerint a találmány Németországból került M agyarországra, majd finomítva, magyar közvetítéssel jutott el Itáliába.3 A szerkezet legfontosabb része egy recézett felületű acélkerék, amelyet a keréktestből kinyúló tengely kulccsal történt elforgatásával lehetett felhúzni. A kereket hátsó - felhúzott - helyzetében egy kétkarú emelő mellső végéből kinyúló fog akasztotta meg. A kerék előtt vagy mögött rugó hatására csuklósán mozgó kovatartó - amelynek az ajkát gyakran sárkány alakúra képezték ki - helyezkedett el. A kovatartót a kerékre hajtva, a pisztolyt hosszú időn keresztül üzemkész állapotban lehetett tartani. Az elsütőbillentyű elhúzásakor a forgó kerék a ráfek- vő kovát, illetve piritet dörzsölve szikrát keltett, amely a serpenyőbe helyezett lőport meggyújtotta. A láng a gyúlyukon, a már említett szűk csatornán keresztül a csőbe jutott, és a lövés bekövetkezett.
A keréklakatos pisztolyok magyarországi használatának első forrásai Székesfehérvár (1548-ban történt) elfoglalásával kapcsolatosak. Ezek voltak az ún. keréklakatos pufferek, amelyek a XVI. század végén, a XVII. század elején nemcsak a lovas-, hanem a gyalogosegységek katonáinál is megjelentek. Rendszerint a nyeregkápa két oldalán tartották, de övbe akasztva is viselték. Jellemzőjük a markolatot lezáró, különféle csontból készült szalagokkal, gyűrűkkel, geometrikus motívumokkal gazdagon díszített gomb, amelyet a XVI. század végén toj ásdad alakúra készítettek.
A keréklakatos elsütőszerkezetű pufferekről „Pauli Jovii Com, Bischofs von Nucera wahrhaftige Beschreibung” etc. című - Lyonban 1555-ben és Frankfurtban 1570-ben megjelent - munkájában Székesfehérvár 1548. évi ostromával kapcsolatosan a következőket olvashatjuk: „A mieinktől a pisztolyokon kívül semmit sem vettek el, ame
lyeket a német lovasság hosszú akasztó tüskéken, mint halált hozó és kész lőfegyvert először használt. A törökök nagyon megszerették ezeket, mert újdonság volt, és csodálatosan művészies, mert ezekhez nem kell gyújtókanóc, hanem csupán egy kis kerekecske, amelyet föl kellett húzni, reá kovát ütni, a kereket felhúzni és tüzet ad, a lőport meggyújtja és a pisztoly igen gyorsan elsül.”4
Ezeket az elsütőszerkezeteket költséges előállításuk ellenére - főleg a vadászok - a kanócos zárszerkezetekkel szemben előnyben részesítették. Elterjedésüket a XVI. század elején feltalált csőfúrás, valamint az 1570-es évekre tehető vékony csőkészítés megvalósítása nagymértékben elősegítette. Ezzel a technológiával a fegyver tömegét lényegesen csökkenteni lehetett.
1580 körül kísérletek folytak a hátultöltés bevezetésére. A törekvések ekkor - elsősorban az egységes töltény hiánya miatt - nem járhattak eredménnyel. A töltényűr lezárását sem tudták megoldani, ugyanakkor a felszabaduló lőporgázok gyakran balesetet okoztak. A csövek számának növelésével is próbálkoztak, és így jutottak el az orgonapisztoly megszerkesztéséhez, amely a gyorstüzelő pisztolyok ősének tekinthető. Ez a fegyver általában 7-8 orgonasípszerűen összeállított, koszorúban elhelyezett csőből állt. (Az egyetlen, Magyarországon megmaradt, 1607-ben készült példányt a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.) A csövek űrmérete 14 mm, a leghosszabb cső 154 mm, a legrövidebb 75 mm. A csöveket egy belső magcső körül helyezték el. A magcsőben lévő izzó kanóc a gyújtást csövenként, egymás után végezte. Ennek a pisztolynak elsütőberendezése nem volt, a külföldről ismert hasonló pisztolyok keréklakatos elsütőszerkezetűek. A tömege és a robbanás ereje miatt5 a használata nagy erőkifejtést igényelt. De a legnagyobb hátránya az volt, hogy nem lehetett vele pontosan célozni. Az 1560 körüli időben kialakult, két kerékrendszerrel működtetett, két, egymás alatt elhelyezett csővel készült pisztolyféleség köny- nyebb, biztonságosabb és pontosabb is volt.
A katonai és a polgári pisztolyok között már a XVI. században különbséget tettek. Az inventáriumok vadászpisztolyokról is megemlékeznek. Felépítésük a katonai pisztolyokéra hasonlított. A vadászpisztolyok nagy űrméretű, gyakran tölcséres csövű, söréttel is tölthető fegyverek, amelyeknek a vadászjellegét az ágyazat vadászjelenetes díszítése is hangsúlyozza. A XVI. században készített zsebpisztolyok hossza alig haladja meg a 15-18 centimétert.
Az ütőkakasos - ismertebb nevén kovás - elsütőszerkezetet a keréklakatos, dörzskerekes szerkezettel csaknem egyidejűleg találták fel. Ez már nem tartalmazta a drága és sok hiba forrását képező kereket6. E fegyverek is megtartották a sárkányt, kova-, illetve a pirittartó ajkakkal, de egy recézett felületű acéllemezzel egészültek ki. Az 1520- as évekből Itáliából származó írásokban már utalások találhatók erre a pisztolyra. A XIX. század közepéig használták. A kovás elsütőszerkezet főbb típusai: a holland, a spanyol, az itáliai, a svéd, az angol, a skót és a francia. Mindegyik közös jellemzője, hogy a gyújtás ütéssel kiváltott szikra által megy végbe. A kovatartó sárkányt kézzel lehetett felhúzni és megfeszített állapotban, tűzkész helyzetben tartani, kulcsra nem volt szükség. Elsütéskor a kova, illetve a pirit az acéllal ütközött,
13
és a keletkezett szikrák - valójában izzó acélrészecskék - a serpenyőbe helyezett finom lőport meggyújtották.
M int már említettük, e szerkezetnek is az egyik fő kelléke a kova. Formáját pattintással alakították ki. Megmunkálását - a technológiát- igyekeztek titokban tartani. A kovát a recézett felületü ajkak közé csavarral erősítették. A biztosabb felfekvés, illetve rögzítés érdekében gyakran posztóval vagy ólomlemezzel borították. Bár nincs más ásvány, amely ilyen sokféle és egymástól eltérő változatban fordul elő a Kárpát-medence területén, mégis alig lehetett olyan minőségben megtalálni, amely a puskaművesek igényeit kielégítette. A Bánátban a Gyalu-hegy és a horvát hegyvidék ismert lelőhelyek voltak, de a hazai szükségletre nem volt elegendő. A pirít keménysége a kováéval nem egészen azonos, a korabeli lőfegyverek gyújtószerkezeteiben mégis el- terjedten használták.
A kovás elsütőszerkezeti rendszert ütőkakasosnak is nevezik. A név a német Schnapphahnschloss szóból ered, bár vannak, akik a holland Snap-Haens (tyúktolvaj) szóból származtatják. Az utóbbiak véleménye szerint a tyúktolvajok találták fel, mivel az izzó kanóc fénye éjszaka árulkodó jel volt.
A kutatás a kovás elsütőszerkezet eredetére megnyugtató választ még nem adott. A legrégebbiek Svédországból ismeretesek, de a feltevések szerint Németországból kerültek oda, s így inkább német típusnak tekinthetők. Az Itáliában kialakított szerkezet hasonlóan korai eredetű. Felépítése a spanyolkovás elsütőszerkezettel csaknem megegyező. Ezeket gyakorta földközi-tengeri (mediterrán) típusnak is nevezik. Az itáliai típusú elsütőszerkezetnél a működő alkatrészeket, a rugókat a lakatlemez külső felületén helyezték el. A török és a balkáni fegyvereken a XIX. század közepéig alkalmazták.
A franciakovás elsütőszerkezetet - 1640 körül - a korábbi típusok kedvező tulajdonságait felhasználva szerkesztették meg. Leglényegesebb előnye az volt, hogy a mozgó alkatrészeket a lakatlemez belső oldalára szerelték. Ez nemcsak a fegyver könnyebb kezelését, a tokba való elhelyezését könnyítette meg, hanem az elszennyeződés, a sérülés lehetőségét is lényegesen csökkentette. A feltalálóról hiteles adataink nincsenek. Vannak, akik hosszú évtizedek alatt kifejlődött formának tekintik, mások az alkotót Marin le Bourgeoys személyében jelölik meg, aki az emberiséget számos találmánnyal gazdagította.
A kovás elsütőszerkezet lényeges előnye a zárszerkezeten lévő nyugaszok alkalmazása. Közülük az elsőt a felhúzó pályaív felénél alakították ki. Amikor a kakas ezt a pontot eléri, a billentyűt nem lehet elhúzni, tehát a fegyver biztosított állapotba kerül. A második nyugasz a pályaív végén található.
14
A MAGYAR PISZTOLYGYÁRTÁSHŐSKORA
A lőfegyverek fejlődése Magyarországon sem választható el az ipar helyzetétől. A magyar ipar fejlődésén belül a fegyveripar kibontakozását is jól nyomon lehet követni. Ennek az iparágnak a felvázolásakor ki kell emelnünk Kassát, amely már a középkorban jelentős helyet foglaltéi. A kassai puskaművesek az 1461-ből származó céhszabályzat szerint még nem önállóak, hiszen a lakatosokkal együtt alkotnak szervezetet, de a fegyveripar már szakosított iparágakra tagozódott. Az íjgyártók a XIV. századtól kezdve széles körben űzték mesterségüket, s velük együtt ugyancsak híresek voltak az ágyúöntők, a páncél- és a kardkovácsok. Ezek az iparosok túlnyomóan Magyarországra telepedett német szakemberek, akik például Kassa esetében nemzeti hovatartozásukat különválásukkal kívánták megerősíteni. 1636-ban kelt céhszabályzatuk mesterremekről szóló része a termékeik minőségére hosszú időn keresztül meghatározó maradt, mivel a követelmények szintjét igen magasan szabták meg. Ők nemcsak a cső minőségét, hosszát, az elsütőszerkezet belső, illetve külső fekvését szabályozták, hanem egy-egy pisztoly ágyazatának díszítését is előírták. Ahhoz, hogy valaki mester legyen, három remekművű fegyvert - közülük egyet áttört ezüstveretekkel - kellett készítenie. A pisztolyon kívül pisztolypuska, bányai puska „...az ki csontos az agya és rézzel boríto tt”, karabinpuska, puskakerék és puskakulcs gyártására is berendezkedtek.
Kassán a fegyverművesek egy ideig különváltak a lakatosoktól, de az 1727. évi árszabás szerint a lakatosokkal ismét egy céhszervezetet alkottak. Debrecenben - 1651-ben - a fegyverkészítést az ötvösökre bízták. Feltételezhető, hogy ezt a háborús viszonyok tették szükségessé, ugyanis a fegyvergyártókat is magukba tömörítő lakatoscéh nem győzte a munkát.
A fegyvergyártás másik központja Pozsony volt, ahol a fejlődés szintén a város előírt önvédelmével függött össze.7 Itt már a XIV. században dolgoznak fegyverkovácsok, kard-, sisak-, páncélművesek, s 1388-tól az íjkészítők és a sarkantyúsok is jól ismertek. Pozsony gyakran Bécsből szerzett mesterembereket, de egy 1456-ban kelt levélből tudjuk, hogy jó szakembert ott is csak nehezen lehetett találni. A har- mincadkönyv (vámkönyv) kimutatása is a helyi lőfegyvergyártásról tanúskodik. Eszerint 1457-1458-ban a vámon csak egy darab villáspuska jött át két aranyforint, azaz 23 korona értékben. A lőpor is a városban készült, amit az is bizonyít, hogy gyakran vásároltak ként, ecetet, égetett bort, szenet, salétromot. Ez utóbbit Bécsből, illetve a Pozsony megyei Pernekből szerezték be.
A X V I-X V II. század harci eseményei a fegyverzetek tökéletesedésével jártak, megélénkült a hadi áruk forgalma és a szükségleteknek megfelelő ipar jött létre. Itt kell utalnunk azokra az összefüggésekre, amelyek a felvidéki puskaművesség, illetve általában a fegyveripar és az ugyanitt kialakult lövészcéhek között figyelhetők meg. A lövészcéhek Magyarországon a XV-XVI. században, elsősorban német köz
vetítéssel terjedtek el. Az első szervezeteket Szepes vármegye polgárai alakították ki, őket Lőcse, Szepesváralja, Késmárk, és 1516-ban Igló követte. A század végén az iglói lövészcéh létrehozását a török veszély növekedése indokolta. Tagjai között több puskaműves is volt.8
A lövészcéhek virágzása, a polgárságnak a városok védelmében végzett fegyveres szolgálata a puskaműves ipar oly mérvű fejlődéséhez vezetett, hogy a Felvidék, Kassa és Besztercebánya közé eső területe a XVII. század végére a magyarországi fegyvergyártás egyik bázisává lett. Magyarországon a hadiipar igazi „konjunktúrája” elsősorban a X V I-X V II. századi török háborúk és a Habsburg-ellenes függetlenségi harcok következménye volt.
A hadiipar termelése a Rákóczi-szabadságharc idején ugyancsak ott érhetett el jelentős eredményeket, ahol az évszázados fejlődésbe szervesen be tudott kapcsolódni. Meg kell jegyezni, hogy - a nagy állami megrendelések ellenére - ezeken a helyeken sincs jele annak, hogy a puska-, a pisztoly- és a kardgyártásban, vagy a hadiipar más területén, például a puskapor előállításában az adott céhes kereteket átlépték volna. Magasabb termelési formák tehát nem bontakoztak ki. E tényen annak ismerete sem változtat, hogy a csőverés, a puska és a pisztoly készítésében volt bizonyos munkamegosztás. Ez csupán a fellendítéshez volt elegendő, de a céhes keretek szétfeszítéséhez nem.9
A termelés mennyisége a termelési kapacitás növekedése ellenére sem volt kielégítő, ezért a fegyver- és a lőszerszükségletet behozatallal, esetenként rekvirálással, illetve zsákmányolás útján próbálták fedezni. Kray Jakab lőcsei főbíró 1708. november 4-én, Munkácson, 87 pár rezes kápájú pisztolyt, 99 karabélyt - ez utóbbi ebben az időben még hosszú csövű pisztolyt is jelentett - adott át, de néhány nappal később, november 7-én újabb 195 karabélyt, december 12-én 149 karabélyt és 54 és fél pár pisztolyt jegyeznek fel az iratok. Az előrenyomuló kuruc sereg „.. .ahol mi fegyvert talált.. .” elszedte. 1703 őszétől 1704 tavaszáig a leszállított lőfegyverek száma elérte a 3000 darabot. Szendrő várában 1000 embernek elegendő pisztolyt és karabélyt találtak. Kassán az elkobzott muskéták száma meghaladta a 2000-et.
Rákóczinak az egyre növekvő szükségletek miatt a fegyvergyártást szorgalmaznia kellett. Útmutatásainak és elvárásainak megfelelően Lónyay Ferenc, a nemzeti hadsereg főhadbiztosa a puska, a karabély és a pisztoly gyártását a szepesi bányavárosok hámoraiban és kohóiban kezdte megszervezni. A pisztolygyártás legfőbb bázisa ebben a korban a Besztercebánya és Kassa közötti területen található. Besztercebányának és Rozsnyónak kiemelkedő szerep jutott, de Mecen- zéf, Remete, Svédler, Gölnicbánya, Szomolnok, Stósz termelése sem volt elhanyagolható. Bajmóc a fegyver javítás szempontjából érdemel figyelmet.
A tűzifegyverek csövét a X V III. század első éveiben a felvidéki hámorokban készítették, az ágyazat és a többi alkatrész előállítása pedig a távoli városokban élő lakatosok és puskaművesek dolga volt. Lónyay Ferencnek az 1704-1705-ös éveket felölelő elszámolásából megtudhatjuk, hogy Mecenzéfen 3453 különféle puska- és pisztolycsövet vertek, s ezekből 3233 puska és pisztoly készült.
Rákóczi 1704. április 26-án kelt utasításából is a fegyvergyártás központjaira lehet következtetni. A fejedelem elrendeli, hogy Lónyay
Ferenc: „Mecenzéfre azért, s úgy Csetnekre személlye szerint el mennyen, holott is két ezer pulhák, két ezer flinta, két ezer pár pisztoly és karabély, de nem tücséres csőköt repartiállyon, és négy ezer kard vasát.” Lónyay a megrendelt csövek feldolgozására először a lőcsei lakatosokkal szerződött, majd a Garam menti városok, Selmec-, Körmöc- és Besztercebánya mestereivel tárgyalt. A nagymérvű megrendelés teljesítését ezek sem győzték, s így a munka egy részét Zó- lyomlipcsén végezték el.
A nagy fegyverszükségletnek egyaránt voltak hasznos és káros következményei. A háborúk - s ez alól a Rákóczi-szabadságharc sem volt kivétel - a városok fegyvertáraiban őrzött katonai lőfegyverek igénybevétele mellett, a főúri gyűjtemények szétesését, esetenként a teljes megsemmisítését is eredményezték. Ugyanakkor a megnövekedett termelés következtében e korszakban - ezúttal a X V I-X V II. századra gondolunk - számos olyan műtárgyat alkottak, amelyre az Európa anyagi kultúráját kutató és féltő szakember még ma is büszke. A várak, a főúri gyűjtemények összeírásai is a fegyveripar magas m űvészi szintjének bizonyítékai. Pálffy János gyűjteményében még 1869-ben is 141 pisztoly volt.
I. Apafi Mihály gazdag fegyvertárában egy 1675. évi leltár szerint sok ékköves puskát és pisztolyt őriztek, és „...volt köztük egy pár, melynek még a kereke is arannyal volt befuttatva”.10 A különböző típusú puskákon, karabélyokon és pisztolyokon alkalmazott dús változatú művészi technika pazar előállítású fegyvereket eredményezett. Ezt a Regécen és Kassán 1683-ban végzett összeírás is bizonyítja. Né-
hányon a Rákócziak címere, Csáktornya ábrázolása képezi a díszítőelemek alapját, másokon a cső damaszkolásának nagyszerűsége, a kerék csiszoltsága, az ébenfa, a paliszander- vagy a színezüst markolat tűnik ki. Andrássy Géza gróf filigrános (áttört mintát alkotó díszítmény vékony arany- vagy ezüstdrótból), bőrtűs és niellós (zománcozáshoz hasonló, speciális keverékkel előállított díszítési mód) pisztolyai az ezüstkiállítások figyelemre méltó darabjai közé tartoztak. A vöttaui várkastélyban őrzött Zrínyi-féle karabély és pisztolypár csövén török hatást figyelhetünk meg. E fegyverek bronzból öntött csövét gyűrűkkel tagolták. A csövek első harmadán plasztikus medalionban Zrínyi Miklós közismert jelszava: SORS BONA, N IH IL A LIU D (Jó szerencse, semmi más) látható.
A pisztolyokat a csövön, az ágyazaton és a fémrészeken egyaránt díszítéssel látták el. M int minden fegyverzeten, a pisztolyokon is a keleti és a nyugati kultúrkör formában és motívumkincsben egyaránt élesen elválik. A Rákócziak már említett, 1683. évi leltárában nemcsak aranyozott, hanem zománcozott pisztolycsöveket és -vereteket is találunk. Gyöngyök, türkizek, különböző alakzatokban vésett, cizellált állatok, groteszkek, virágok, lombok, vadászjelenetek, gyöngyház, valamint elefántcsont berakások, cifrázatok, bronz-, ezüst- és aranyozott boglárok sorakoznak a fegyvereken. Zrínyi Péter 14 pár pisztolya között olyan is volt, amelynek szélét színarannyal futtatták be. Apafi pisztolypárján faragott csontok, aranydíszítmények, ezüstfejű szegecsekből kivert motívumok sokasága figyelhető meg. A pisztolytokokat színes bársonnyal, posztóval vonták be, arany- és ezüstskófium- mal (hímzéseken használt arany-, aranyozott ezüst- vagy rézdrót) vagy fonállal varrták ki, ezüstből készült szegecsekkel, arany- és ezüstrojtokkal díszítették.
A pisztolyok készítési helyét gyakran a készítő mester neve, bélyege segítségével pontosan meg lehet határozni. Sajnos a keleti - török, balkáni, perzsa - fegyvereknél ugyanez nem mondható el. Néha ugyan felkerül a csőre, hogy pl. készítette Ahmed, tulajdonosa Juszuf, de ezek, illetve a hasonló nevek az európai kutatás számára nem sokat mondanak.
A BALKÁNI FEGYVEREKA török és a balkáni fegyverek szerkezeti felépítése évszázadokon át nem változott. Elsütőszerkezetük spanyol típusú, kovás mechanizmus, amelyet még a XIX. században is használtak, a század második felében pedig a balkáni viseletek tartozéka lett. Olyannyira ragaszkodtak hozzá, hogy Belgiumban ilyen fegyvereket a XIX. század második felében eredeti, X V III. századi mustrák alapján gyártattak. Ezért e pisztolyok korát nagyon nehéz pontosan megállapítani.
A balkáni fegyverek formailag négy csoportba oszthatók, ezeket a csoportokat a markolatgombok alakváltozása határozza meg. Vannak gömbös, kúpos, kupolás és négykaréjos gombok. A kúpos gombú pisztolyok nagy része teljes sárgaréz ágyazatban fekszik, a felületeik esetenként vésettek, cizelláltak. A markolatot sok esetben simán
hagyták, de a gerincre ólom-, réz-, vagy ezüstrozettát helyeztek. Ennek alakja mandulamagra emlékeztet. Nemritkán ezeket a rozettákat korall- vagy türkizkövekkel gazdagították.
A kupolás gomb rendszerint faágyazatot, -markolatot zár. Felerősítése a gombban elhelyezett és a markolat végébe süllyedő fémtüskével, illetve hosszú oldalnyúlványokkal történik. Ez a pisztolyféleség teljes faágyazatban fekszik, amelynek díszítésére különös gondot fordítottak. Felületét faragott levél- és indamotívumokkal is mutatósab- bá tették. Ez utóbbiak közét, a cső alatti részt teljes hosszában, a markolat mindkét oldalát berakott réz- és ezüsthullámos szalagok töltik ki. Kedvelt motívum volt a markolat alsó felületén a Zülfikar, a kissé nyitott ollóra emlékeztető, kettős pengéjű kard, amely eredetileg M ohamed tulajdona volt, később Ali örökölte. E kard azáltal vált híressé, hogy két vitatkozó fél között tulajdonosa oly módon tett vele igazságot, hogy mindkét félnek fejét vétette. A keleti fegyverek gyakori felirata is erre utal „Ja burhan!” - Ó meggyőző bizonyíték!11
A négykaréjos gombok is tüskével és hosszú oldalnyúlványokkal csatlakoznak a markolathoz. Két oldalán sokszor a levélornamentika, a végén pedig a kisméretű, díszes felületű gömböcske tűnik fel. E csoportot a túldíszítettség jellemzi. A gombot öntési eljárással készítették, de a markolat egészét és az előágy nagy részét ún. balkáni rosszezüstből domborított, növénymintás lemezekkel borították. A markolat felső lemezét korall- és türkizkövekkel gazdagították. Ezek többnyire niellós rozettát vesznek körül. Ez utóbbi látszatra fekete zománc, de a készítési eljáráshoz nem fekete zománcot, hanem ezüst, vörösréz, ólom, kén és bórax összeolvasztásából kapott elegyet használtak. Megszilárdulása után porrá törték, s szalmiákkal a vésett tárgyak mélyedéseibe dörzsölték, majd zománcozókemencében beégették, végül csiszolták. Ötvösök készítették, az agyazók pedig a helyére illesztették.
Egyes esetekben a markolatgomb, sőt maga a markolat filigrános díszítést kapott. Ez a balkáni területeken különösen kedvelt díszítési eljárás volt. A filigrán vékony arany- vagy ezüstdrótból készült, az áttört mintát alkotó, finom, hatásában megkapó, bravúros technikai eljárást néha apró, gombostűfej nagyságú gömböcskékkel egészítették ki. Ez utóbbit a szakirodalom mint bőrtűs filigránt emlegeti.
A balkáni-török fegyverek csöveit a hazai ipar állította elő, de nem volt ritka, hogy az évszázadokon át Itáliában tevékenykedő Lazarino puskaművescsalád által készített csöveket vásárolták meg és használták fel. Ezek minősége jobb, értéke magasabb volt, s így nem csodálkozhatunk, hogy e jeles fegyverkovácscsalád nevét gyakran hamisították. A Cominazzo Lazarino, vagy csak egyszerűen Lazarino név a csőgerincre vagy a lakatlemezre került. Az írni és olvasni nem mindig tudó mesterek a szövegekben sok hibát követtek el, s így a körültekintő vásárlót nem lehetett becsapni. Mások a nyugati feliratokat utánozták, de az írni nem tudók csak a szövegimitációkig jutottak el.
A XVIII. századtól a spanyolt a francia elsütőszerkezetek váltották fel. A domborított torkolatpánt hossza megnőtt, és gyakran a 150-200 millimétert is elérte. Ezeknél a balkáni pisztolyoknál - az európaiakétól eltérően - csak töltővessző-utánzatot találunk.
Az elöltöltő pisztolyok töltésének egyik fő kelléke a töltővessző,
amely egyik végén kúposán kiszélesedett, és kezdetben fábói készült. A kúpos felületre Nyugaton gyakran szarukupakot erősítettek, amely lehetővé tette a pisztoly tömítését, ugyanakkor az ágyazat alsó részén elhelyezett töltővesszőtartó hüvelyekbe is jól illeszkedett. A fejlődés folyamán a vessző vékonyabb részének végére kétágú, egymással ellenkező menetű, csigavonalban hajlított töltéseltávolítót illesztettek. Törökországban és a balkáni államokban a töltővessző gyakran díszes formában, ezüstből, nagyméretű felkötőkengyellel készült, balusz- termotívumokkal tagolták, sőt esetenként ékkövekkel is díszítették. Legtöbbjük középen széthúzható, illetve szétcsavarható volt, ugyanis belsejében helyezték el a hosszú, középen vágott acéltüskét, amely csipeszként használva, a befulladt golyó eltávolítására szolgált.
A negyedik csoportba tartozó, kisméretű, gömb alakú markolatgombbal ellátott pisztolyok nagy része török készítmény, közülük néhányon a kéz védelmére szolgáló szikrafogó is feltűnik. A török fegyvereken állat- vagy emberábrázolás vallási okokból nem található. A törökök által megszállt balkáni területeken készült pisztolyokról ugyanez mondható el.
A PISZTOLY MINT MESTERREMEKA nyugat-európai pisztolyokat nem annyira a halmazati díszítés, mint inkább a finom kivitelezés jellemzi. A katonai és a polgári változatok - a balkáni fegyverekhez viszonyítva - szembetűnőbben térnek el egymástól.
Szerkezeti felépítésüket a francia elsütőszerkezetek alkalmazása jellemzi. Európában a lakatlemezt és a sátorlemezt lényegesen gazdagabban díszítették. A lakatlemezen indák és növények közé állatokat, ember- és sárkányfejeket, groteszkeket rejtettek, de a mester neve és működési területe is jól láthatóan olvasható. A pisztolypároknál előfordul, hogy a mester neve az egyik pisztolyra, míg a városnév a másikra került. A csőgerincen a mesternév, a készítés helye vésett, cizellált, maratott, étetett, tausírozott technikával jelenik meg.
A tausírozás a nem nemesfémnek nemesfém berakással való díszí-
tése. A csövön a mintát, vagy annak körvonalait kimélyítették, s az így nyert érdes felületre vékony nemesfém szalagokat kalapáltak. Ez az eljárás nem volt új keletű, hiszen már a krétai-mükénéi művészetben is használták. Köztudott, hogy az iszlám vallása tiltotta a nemesfémből készült tárgyak alkalmazását, így a tilalmat megkerülő fémművesek virágoztatták fel e díszítési megoldást. A távol-keleti és az európai középkori fémművességbe is tőlük jutott el. Másik megoldásnál a kimélyített vonalak közét megolvasztott arannyal vagy ezüsttel töltötték ki, majd a felületet csiszolták.
A sátorlemezek díszítésére - amelyek rézből, bronzból, ezüstből készültek - nagy gondot fordítottak, de az elefántcsont alkalmazása sem ritka. Nevét formája után kapta. Az ágyazaton baloldalt, a lakatlemez magasságában szerelték fel, mert valójában az elsütőszerkezet felerősítésére szolgáló csavarok alátétlemeze volt.
A sátorlemez pereme a X VIII. századtól kezdve profilált, egymáshoz kapcsolódó barokk kagylósor keretezi. Ezeket a lemezeket a kisipari remekeken domborították. Felületükön város-, várábrázolás, csata- és vadászjelenet, esetenként mitológiai képsor látható.
Már említettük, hogy a XVI. században a tűzgyorsaság növelése érdekében a kétcsövű pisztolyok is megjelentek. A csöveket vagy egymás mellett, vagy egymás alatt helyezték el. A két csövet két elsütőberendezés működtette. A második az ágyazat bal oldalára került, és egyben a sátorlemezt is helyettesítette.
A gyakorta ravaszkengyelnek nevezett sátorvasat is gondosan kidolgozták. Öntötték, vésték és cizellálták, egy-egy oválisban női fejjel, máskor geometrikus vonalakkal díszítették. Anyaguk rendszerint bronz vagy ezüst. Bronz használatakor a felületet gyakran aranybevonattal látták el.
A X V III. században az ágyazat készítésénél mind gyakrabban alkalmazták a diófát, amelyet inda- és levélfaragással díszítettek. A balkáni puskaművesekhez hasonlóan előszeretettel használták a teljes ágyazatot, amelyet a csőtorkolat alatt sima vagy faragott szaru-, csont-, elefántcsont, esetenként domborított, aranyozott rézlemezzel zártak le. A rövid csövű, főleg polgári célokat szolgáló pisztolyoknál rövid ágyazatot is készítettek. Ez utóbbi a csőközép hátsó harmadánál végződött, sőt a csövek alól, mellől teljesen el is maradhatott. Ez a megoldás gyakran megfigyelhető a terceroloknál, a zsebpisztolyok azon típusánál, ahol az elsütőszerkezet nem az ágyazat két oldalán, hanem a cső hossztengelyének meghosszabbításában, a markolat felső részének közepén kapott helyet.
A nyugat-európai pisztolytípusok markolata is eltér a keleti pisztolyokétól. A pufferek nagyméretű gombjai a XVII. századra eltűntek. A gombok részben korong alakúvá váltak, vagy ellaposodtak, sőt aXVII. század végére ovális lezárást kaptak. A X V III. századra az erősen aláhajló, madárfejre emlékeztető kiképzés vált jellemzővé, de az öntött, virágszirmokkal gazdagított, aranyozott vagy színezüstből készült markolat sem ritka. A csont, az elefántcsont alkalmazása is nagy lehetőséget nyújtott a csontfaragó művészek képességének bizonyítására. Díszítőelemül gyakran uralkodók, hadvezérek, mitológiai alakok szolgáltak. A gazdagon áttört, virág- és növénymintás markolatkupakok a balkáni pisztolyokhoz hasonlóan hosszú oldalnyúlványok-
kai kapcsolódtak az ágyazathoz. A megrendelő uralkodók, főurak, gazdag polgárok névjegyüket, családi címerüket is megörökítették. Ezeket a címerpajzsokat, kartusokat a markolat gerincén helyezték el.
A MAGYAR PISZTOLYGYÁRTÁS FELLENDÜLÉSE ÉS HANYATLÁSA
Pisztolyok a városok limitációiban is sűrűn előfordulnak. A kiemelkedő darabokkal az árszabások nem foglalkoznak. Különbséget tesznek ugyan a közönséges pisztolyok, puskák és a „cifra” darabok között, de ez kifejezetten az átlagfegyverre vonatkozik. Abaúj vármegye 1669. évi limitációja egy pár új pisztoly készítéséért 5 F t 40 dénárt, míg a „cifráért” 9 Ft-ot jelölt meg. A székesfehérvári, 1735-ből való árszabás egy pár pisztoly tisztítását 2 Ft-ban, egy közönséges pisztolyagy készítését 60 dénárban, míg ugyanezt diófából 1 F t 50 dénárban rendelte el. A Zólyom megyei kimutatásból megtudjuk, hogy egy mester évente 100 pár pisztolyágyazatot készített.
A szatmári békekötést követő rendelkezések, a belső viszonyok és a hazai adottságok a magyar ipar fejlődésére általában, a fegyveriparra pedig különösen hatottak. Enyhülésnek fogható fel a törvényhozó testület 1723-ban kiadott rendelete, amely - Ausztria érdekeivel egyetértésben - bizonyos ipart pártoló tendenciákat tartalmazott. A 117. törvénycikkelyben elrendelte, hogy a megfogyatkozott kézművesek pótlására az országba külföldről kell iparosokat behozni, akik 15 évre adómentességet kapnak. A törvény azt is előírta, hogy ezek az iparosok földet nem vásárolhatnak, nehogy az ipari tevékenységük kárt szenvedjen. A mesterek differenciálódását azonban nem tudták - valójában nem is akarták - megakadályozni. Az a nyugalmi állapot, amely a középkor óta meghatározó volt, a határokon túlról érkező anyagi változások következtében új áramlatok sodrába került. A kapitalizmus hatására a céhrendszer a hazai piacon az addig betol-
tött termelő-elosztó szerepét néhány évtized alatt elvesztette, és mind fokozódó mértékben a gyáripartól, következésképpen a tőkétől kezdett függeni.
Hazánkban a céhszervezeteket II. József (1780-1790) 1786-ban hozott rendeletével eltörölte ugyan, de ennek feltételei még nem voltak meg. A céhszervezetek elvett, de valójában funkcionáló céhprivilégiumai ugyanis a magyar kézműipar fejlődésének útját mindenütt és minduntalan keresztezték. Ez annál is inkább lehetséges volt, mert a hazai manufaktúrák alig különböztek a céhes kézműves ipartól. A gépek elterjedése, a gőzerő alkalmazása azonban a céhek keretein mind nagyobb rést ütött. A technikai fejlődésnek tehát a kézügyességre épített ipart minden körülmények között el kellett söpörnie.
A magyar fegyveripar fejlődése a jelentős hazai termelés ellenére - ahogyan ez a korabeli statisztikai feljegyzésekből, bel- és külföldi szakmunkákból egyaránt kitűnik - lassú ütemű volt. Amíg Pesten 1807-ben 19 lakatos, hat puskaműves és három kardkovács működött, addig a lakatosok száma 1840-re 74-re emelkedett. A puskaművesek, illetve kardkovácsok azonban megmaradtak a harminc évvel korábbi állapotban.
A fejlődést gátló, egyébként az egész XIX. századot jellemző körülményekre már Fényes Elek, neves statisztikus felhívta a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a vasipar évi termelése ugyan jelentős, a belső szükségletet mégsem tudja kielégíteni, így különösen a finomabb készítmények külföldről jönnek.13
A Magyarország fejlődését hátráltató, nagy gazdasági nyomás hatása a puskaműves iparban is megmutatkozott. Üzemalapítási törekvésekről tudunk, de a néhány éves, esetleg néhány évtizedes sikertelen tevékenységet követően a tulajdonosok tönkrementek és külföldön kerestek boldogulást. A Liptó megyei H radeken- Bécs kezdeményezésére - 1805-ben létesült fegyverüzem a jeles gazdasági szakíró, Csaplovics szerint kiváló készítményeivel a stájerországi üzemeket is felülmúlta. Ez a gyár elsősorban gyalogsági puskacsöveket készített, és karabély-, valamint pisztolycsöveket oly technológiával alakított ki, hogy a próbáknál 3000 csőből alig 25 bizonyult használhatatlannak. 1817-ben a háborús konjunktúra után mégis megszűnt. A M agyarországon megtelepülő és egy évszázadon át tevékenykedő Kirner család szinte az egyetlen volt, amely a fegyverkészítő mesterek népes családjából kiemelkedve - kisipari szinten - , a XIX. század folyamán versenyben tudott maradni az osztrák fegyveriparral.
A Kirner család legidősebb tagja, K irner György, Magyarországon még a kováspisztoly-gyártás korszakában kezdte meg működését, de ilyen készítmény tőle nem maradt fenn. Annál többet ismerünk az általa gyártott csappantyús fegyverekből, amelyek csaknem egy évszázadon át meghatározóak maradtak.14
A csappantyús elsütőberendezést 1814 és 1818 között fejlesztették ki, s az 1820-tól terjedt el. Feltalálója szintén ismeretlen. A kísérleteket Peter Hawker, James Purdey, Joseph Egg, Joseph M anton angol, illetve Joshua Shaw amerikai kutatók végezték, s így a feltalálót feltehetően közöttük kell keresnünk. A csappantyús elsütőberendezés alapja a sokak szerint Joseph Eggnek tulajdonított csappantyú felfedezése, amely lehetővé tette a nehézkes tűzkő elhagyását. A csappan-
tyú sárgaréz lemezből préselt, kisméretű harang volt, amelynek alsó részébe kalcium-klorát, üvegpor és enyvoldat keverékéből álló, durranóhiganyt helyeztek. A kovás lakatszerkezetek belső mechanizmusa megmaradt eredeti alakjában, de a mozgó kovatartó ajkak helyére kalapácsszerű kakas, a serpenyő helyére pedig a lőkúp került, s erre húzták rá a csappantyút. Elsütéskor a kakas a csappantyú alsó részére ütött, a szúróláng a csőbe helyezett lőport meggyújtotta, és bekövetkezett a lövés.
A csappantyús fegyverek csöveinél már alkalmazzák a XIX. század elején Henry Nock által feltalált „patent farokcsavart”. Ennél a megoldásnál a lőport befogadó töltőűr nem a csőben, hanem a farokcsavarban van.
Az első daraboknál a kalapács végét lapos, később csésze alakúra képezték ki, nehogy a robbanáskor a csappantyú szilánkjai sérülést okozhassanak.
A csappantyús elsütőszerkezet előnyei hamarosan megmutatkoztak. Az időjárás nem befolyásolta a pisztoly használatát, és a lövés időtartama is megrövidült. A finom lőport tartalmazó felporzót el lehetett hagyni. Lényegesen ritkábban mondott a fegyver „csütörtököt”, mint a kovás fegyver. Ez is közrejátszott abban, hogy a polgári életben gyorsan terjedt. A hadseregben jóval lassabban hódított teret. Ez nemcsak a konzervatív gondolkodás, hanem az átalakítással járó nagy anyagi kihatások következménye is volt. A svédek és az amerikaiak 1833-ban, a poroszok 1839-ben, a franciák 1840-ben, míg az angolok és a svájciak 1842-ben rendszeresítették.
Külön kell beszélnünk az osztrák hadseregről, amely a csappantyús elsütőszerkezet bevezetését 1835-ben határozta el.
Console fegyverkonstruktőr volt az, aki az osztrák hadsereg részére olyan megoldást javasolt, hogy a kovás kakast tartsák meg, a helyére azonban a kovakő helyett acéldarabot erősítsenek. Ez felelt meg a csappantyús lakatok kalapácsának. A serpenyőt is meghagyták, de egy kis mélyedést martak bele, amelybe egy 10-12 mm hosszú, 3 mm átmérőjű gyutacsot helyeztek. A serpenyőfedél recézett részét - amely a régebbi elsütőszerkezetnél a kovával ütközve szikrát keltett - levágták, de a fedélrészt meghagyták, hogy az a gyutacsot leszorítsa. Az elsütőbillentyű meghúzásakor a sárkányba helyezett acél a fedélre, a fedél csapója a gyutacsra ütött, és a lövés bekövetkezett.15
E fegyver különlegessége volt, hogy a gyutacsot a töltéssel egy vékony sárgaréz huzal kötötte össze. Záráskor a gyutacsfedél a drótot elvágta. A papírtöltényt a katona feltépte és tartalmát a csőbe ürítette.Tömítés után a pisztoly tűzkész állapotba került.
Console rendszerét az osztrák hadseregben 1835 és 1844 között használták. 1844-ben Augustin módosította a szerkezetet, s ezáltal a pisztoly elsütőberendezése biztonságosabb lett. Csaknem tizenöt év telt el addig, amíg az egyszerűbb - Európa polgári és katonai életében egyaránt elfogadott - , csaknem százszázalékos biztonsággal működő csappantyús elsütőszerkezetet az osztrák-magyar hadseregben is bevezették. Ennél a fegyvernél azonban a lövedék (golyó) alakja és a cső belső szerkezete megváltozott.
A pisztolyoknál ugyanúgy, mint a puskáknál, évszázadokon keresztül a gömb alakú, ólomból öntött lövedéket használták. Készíté- 24
sére egy fogó alakú eszköz, a golyóöntő szolgált. Ez utóbbit összecsukott állapotban az öntőnyílásán át folyékony ólommal töltötték meg. Szétnyitás után - a golyóöntő forma kiképzésétől függően - gömb vagy kúp alakú lövedéket kaptak. A hasonló sörétöntő tucatnyi sörét egyidejű öntését tette lehetővé.
Az Augustin-féle pisztoly érdekessége és újítása nemcsak az volt, hogy kúpos lövedékkel tüzelt, hanem hogy e fegyverek csövét huza- golták. A huzagolt fegyverek előállítására már a XVI. században kísérleteket folytattak, katonai használatukkal azonban csak a harmincéves háború - 1618-1648 - fegyvereinek egy részénél találkozunk. A kezdeti készítési nehézségek és a belőlük adódó kivitelezési gondok miatt ekkor még nem terjedtek el. A huzagok alakja és száma a korai fegyvereknél igen eltérő: általában 8-14 volt, de az ún. hajszálhuza- goknál ennek többszörösét is elérhette. A huzagokat készítették rozet- ta alakúra, háromszögletes éles bevágással, félkör alakúra, éles széllel és kerek mélyítéssel, valamint rózsa alakúra a két előbbi kombinációjával. A csavaros huzagolást August Kulter, nürnbergi puskaműves 1560-ban találta fel. Találmányának két szempontból volt jelentősége. Egyrészt a fegyverek csövét csak 25-30 lövés után kellett tisztítani, másrészt a pontosan illeszkedő golyó csőbe verése is lehetséges volt, mivel a töltés közben összesűrűsödő levegő a barázdáknál eltávozhatott. A szorosan illeszkedő lövedéket az ormózatok vezették, illetve forgómozgásra kényszerítették. Ez a találati valószínűséget nagyobb távolságok esetén jelentősen megnövelte. Huzagolás már a XVII. századi, 10 mm űrméretű csinkapuskáknál is megtalálható. Huzagolt csövű fegyvereket első ízben tömegesen az amerikai függetlenségi háború idején (1775-1781) alkalmazták.
A XIX. században az űrméreten azt a golyómennyiséget értették, amelyet egy meghatározott kaliberű (öbű, öblű, übü, átmérőjű) csőbe egy font ólomból készíthettek. Ennek megfelelően ezeknél a fegyvereknél minél nagyobb az űrméret, annál kisebb a cső átmérője.16
A XIX. században a damaszkcső a pisztolyok előállításánál is meghatározó volt. A cső anyagát damasznak, damasztnak, ritkábban sávacélnak is nevezték. Előállításakor először acél- és vaspálcákból sodrásokat készítettek, majd ezeket pálcákká kovácsolták. Ezt követően - a damaszk minőségéhez - a tervezett mintázathoz szükséges előírásoknak megfelelően az egyenként zsinór módjára font pálcát lapos, négyoldalú hasábbá kalapálták. A lapos hasábokat izzó állapotban vasmag köré tekerték, összekovácsolták, hideg állapotban kifúrták és esztergálták. Csiszolás után a csövön csodálatos mintázatok keletkeztek. A magyarok hosszú időn keresztül alkalmazták a damaszkcsöve- ket, s még 1918-ban is készítettek ezzel a technológiával pisztolyokat.
A damaszkcsövek a közönséges csöveknél lényegesen erősebbek voltak, de a lőpor adagolására ezeknél is gondosan ügyelni kellett. A szükséges lőpormennyiség kimérésére a puskapor-adagoló - a men- sura - szolgált, amelyen a skálabeosztás lehetővé tette a lőpor pontos kimérését.
A lőporok különböző minősége miatt az adagolandó lőpor mennyiségét lőporvizsgáló készülékkel határozták meg. Az első lőporvizsgáló készüléket Furttenbach a XVII. század elején tervezte. Ő a lőport egy kamrába helyezte, és egy fémfedővel zárta le. A lőpor meggyújtása
után a robbanás hatására a fedő felemelkedett, s a hatás erejét egy skálán lehetett leolvasni. 1685-ben Franciaországban próbamozsarat készítettek, amelyből egy meghatározott mennyiségű lőporral bronzgolyót lőttek ki. A lemért távolságból kiszámították a lőpor erejét. A pisztoly alakú lőporvizsgáló készüléket 1697-ben szerkesztették meg. Ezek a XIX. század elejéig kovás elsütőszerkezettel működtek. Az új elsütőberendezés, a csappantyú feltalálása után itt is kiszorította a kovás elsütőszerkezetet.
Az elöltöltő pisztolyok nélkülözhetetlen kelléke: a lőportartó, a fegyver töltésekor a lőport ebből juttatták a csőbe. A német Lands- knecht-csapatoknál már az 1490-1520 közötti években használták. Formája a célszerűségnek megfelelően alakult. A XVII. századig a korong, illetve félgömb alakú, palacklőportartók a gyakoriak. Ezeknek vadászváltozatait csont-fém berakásokkal, csontból, gyöngyházból formált indákkal, levelekkel, állatokkal, esetenként vadászjelenetekkel díszítették. 1580-tól holland közvetítéssel a háromszögletű, a sarkain és az élein vaslemezzel borított forma terjedt el. Olaszországban a csonkakúpra emlékeztető bordás lőportartókat és a bőrből díszesre préselt palackokat kedvelték. A XVI. századtól gyakori az ökör szarvából készített, laposra préselt lőportartó, amelyet a könnyű elő- állíthatósága miatt évszázadokon keresztül használták. A XV I-X V II. században egyes darabokat a keréklakatos szerkezetek felhúzására szolgáló kulccsal is felszerelték. A XVIII. században a szaru- vagy rézlemezből kialakított palackok terjedtek el. Ezek nagy részét a XIX. században már a lőporadagok beállítására szolgáló adagolóberendezéssel is ellátták.
Az ún. szarvasagancs lőportartókat a lőportartók külön típusaként tartják nyilván. A Kárpát-medence területén való elterjedésük a Thö- köly-Rákóczi-korban figyelhető meg. Ma már bizonyos, hogy nem „a magyar népies műipar legjellemzőbb alkotásai” közé tartoznak. Az emlékanyag egy részét többnyire körzővel kialakított, mértani elemek jellemzik. A második csoport motívumanyaga is geometriai eredetű, de a külső körökhöz csápok, vitorlák kapcsolódnak, s az így keletkezett stilizált figurákon keresztül a mesevilággal kerülnek kapcsolatba. A harmadik csoportot a növényi elemek hű, mértéktartó utánzata jellemzi. A nemesség fényűzését tükröző készítmények - a népi szarvasagancs lőportartók formáját követve, de lényegesen gazdagabban vésve - címerképekkel, latin nyelvű feliratokkal kiegészítve jelentek meg. Az Esterházy, a Teleky, a Zolnay családhoz kötődő, kiemelkedően szép lőportartók is alátámasztják, hogy ezek a főúri kultúrkörhöz tartoztak.17
A lőportartók kiegészítő darabjai a felporzók. Ezeket a finom lőporral megtöltött, kisméretű palackokat szaruból, csontból, elefánt- csontból, fából és bőrből készítették. Alakjuk a lőportartók formaváltozásait követték. Használatuk a lőportartókhoz hasonlóan a tűzifegy- verek feltalálásával kezdődött, és a hátultöltő fegyverek megjelenéséig tartott.
M int ahogyan a korábbiakban már említettük, a magyar városokban, fegyvergyártó központokban magas színvonalú fegyvergyártás folyt, s a készítmények nemcsak az ország határain belül, de a távoli területeken is keresletnek örvendtek. A céhes keretek szabályozósze-
repe ugyan akadályozta az általános fejlődést, de a kontármunka térhódításának megakadályozásában elvitathatatlanul jelentős szerepet játszott. Ez egyben azt is jelentette, hogy a fegyveripar a X VIII. század második felében a hazai piacokon a kereslet és a kínálat pillanatnyi feltételei között élvonalban tudott maradni. Mindez azonban a telepített gyárakra nem vonatkozik, jóllehet azok nyersanyagbázisokhoz kapcsolódtak. E létesítmények szakmunkásai külföldről érkeztek, és az üzemek felszámolása után itt telepedtek le. Felvetődik a kérdés, hogy ez utóbbiak a magyar puskaművesipar színvonalának minőségét mennyiben emelték.
A kérdéssel a korabeli szakemberek is sokat foglalkoztak, és megállapították, hogy a bevándorló kézműveslegények csak ritkán tartoztak a jobbak közé, hiszen a kiválóbbak hazájukban maradtak, illetve más, műveltebb országban telepedtek le. A nehézségeket még csak fokozta a régihez való ragaszkodás, a magyar iparosok utazási készségének hiánya. Pedig sem a német, sem az angol, sem a francia nem alkalmasabb a magyarnál - panaszolták az érdekeltek - akármiféle mesterségre és művészségre, amint ezt a külföldre kivándorolt magyar ifjak már eléggé megmutatták.18
A XIX. század elején a társadalmi osztályokat a társadalom anyagi gyarapodásával, az életszínvonal fokozatos emelkedésével az ez ideig szinte ismeretlen luxus iránti igény kezdte jellemezni. A polgári jólétet azonban a céhek hátráltatták, mert minden újnak ellenszegültek, tökéletlen és drága műveket alkottak. A helyzet 1846-ra megváltozott. A század elejének stílustalanságáról, ízléstelenségéről már senki sem beszélt, sőt az iparmű-kiállítás versenybizottsága megállapította, hogy a magyar műipartermékekben - a csinosság, a szépség szempontjából - hihetetlen mérvű előrehaladás észlelhető.
A gazdasági válság 1847-ben Magyarországot is érintette. Számos üzem és vállalkozás bezárta kapuit, illetve az ipari tevékenység megszüntetésének gondolatával foglalkozott. A kiutat ebből a kilátásta- lanságból 1848 jelenthette, elsősorban azok számára, akik a hadiiparba be tudtak és be is akartak kapcsolódni.
Magyarország függetlenségi harca, a hadsereg lőszer- és hadianyag-ellátása a magyar fegyveripar fejlődésében valójában új fejezetet nyitott. Fegyvergyárak és üzemek születtek, és olyan átalakulási folyamat vette kezdetét, amely az önálló magyar hadiipar megteremtéséhez, ugyanakkor a kisipari fegyvergyártás válságának elmélyüléséhez vezetett.
A szabadságharc bukása a fegyvergyárak és a kisipari termelőüzemek összefonódottságát megszüntette ugyan, de ez távolról sem jelenthette a régi termelési formákhoz való visszatérést. Jól példázza ezt Pest és Buda fegyveriparának, ezen belül elsősorban a Kirner család üzemének vizsgálata, amely az ország egész területére érvényes következtetések levonására is lehetőséget nyújt.
A Kirner-üzem 1848-49-ben - csaknem valamennyi magyarországi fegyverműhelyhez hasonlóan - lényegében megsemmisült. Fegyvertárát magyar és osztrák részről egyaránt kisajátították. A Bach-korszakban az iparengedélyeket bevonták, s ez a betanított munkások elvesztéséhez vezetett. Különösen a reszelőkészítő meste-
27 rek csekély száma akadályozta a termelést. Az elefántcsont-vésnökök
esetében is hasonló volt a helyzet. A vizsgált időszakban a tanácsi iratok egyetlen mestert említenek, aki „Elfenbein Gravaur Widerlage” aláírással kért a tanácstól működési engedélyt.
A Kirner család legidősebb tagja, Kirner György, 1808-ban telepedett le Magyarországon. Először Budán, majd Pesten nyitott üzletet. Fia és unokája csaknem egy évszázadon át a magyarországi kisipari fegyvergyártás meghatározó mesterei voltak. A magyar főurak náluk szerezték be a luxusfegyvereiket, a polgárság a céllövő, a párbaj-, az önvédelmi és vadászpisztolyokat, de a csendőrségi, rendőrségi pisztolyok jelentős része is ebből a műhelyből került ki. Mellettük még Ludvig József- ő 1850-től 1879-ig tevékenykedett - , Zoller M átyás és Antal, valamint Pauer József játszott jelentős szerepet. Ők szintén tapasztalhatták, hogy a vámszövetség és Ausztria területén nincsenek jó rajzolók, vésnökök, s hazánkban a fegyvergyártó ipar a művészettel igen gyéren, vagy éppen nem párosul, s a puskaművesek a szép fegyverek készítésekor jórészt önmagukra vannak utalva.19
Amikor a Kirner család legifjabb tagja - a későbbi császári, királyi, udvari puskaműves - 1863-ban iparengedélyt kért, már erősen éreztette hatását az az 1859-es rendelkezés, amely a lőfegyverek készítését nem kötötte képesítéshez. Ezt a könnyítést országosan nagyon sokan kihasználták, ami a minőség, a színvonal csökkenését eredményezte. 1867-ben már a hivatalos hatóságok is elismerték, hogy „szakképzettség az iparjog elnyeréséhez nem lévén szükséges, kontárok foglalták el azok helyét, kik ifjúságuk idejét szentelték valamely ipar megtanulására”.20 Ebből adódott, hogy a XIX. század hatvanas éveinek végén a puskaművesipar országszerte hanyatlani kezdett. Mindehhez nagymértékben hozzájárult, hogy Ausztria - amely fegyveriparának termékeit hazai piacon nem tudta értékesíteni - minden eszközzel igyekezett a magyar piacban rejlő lehetőségeket kihasználni.
A külföldi behatolás 1873-ban, a válság időszakában - amikor a német, a belga, az angol túltermelés hatása Magyarországra is átterjedt - igen nagy arányokat öltött. Ezekkel az országokkal csak a legnagyobb nehézségek árán lehetett a hazai körülmények közepette versenyezni. Vezető puskaműveseink mindezt tapasztalva belátták, hogy a kézműiparnak kell átalakulni „kézmüvészetté”, mert ennek hiányában menthetetlenül a gyáripar - éspedig nálunk a külföldi gyáripar - áldozatául esik.
A fegyvergyártásban 1860 körül világviszonylatban is megindult az acélcső térhódítása. Az 1862-es londoni tárlaton a franciák m utattak be egy díszes kivitelű, acélcsövű fegyverekből álló kollekciót. Ebben a periódusban a bemutatott darabok inkább csak érdekesek voltak, mert használhatóságukat a csövek tömege erőteljesen befolyásolta. Az acélcső elterjedését azonban nem lehetett megállítani, főleg azután, hogy Sir Josef W hitworth és Thomas Killby az új anyag előnyeit ismételten bebizonyította. Az acélcső 1879-ben, a lüttichi nagy fegyverpróbán végleg győzött. Bebizonyosodott, hogy az acél szilárdsága többszöröse a régi anyagokénak, s így alkalmas az alkatrészek, a csövek és zárak előállítására. Már 1874-ben megállapították: „ ...a luxusfegyvereknél is gyakrabban alkalmaztatik, kivált olyanoknál, ahol egyes závárrészek és rendszerek előállítása kovácsoltvasból jelentékeny technikai nehézségekkel és fokozottabb költségekkel jár.”21
M int korábban már utaltunk rá, a damaszkcső korszakában M agyarországon a kisipari üzemekben csöveket nem készítettek.
Az acélcső megjelenéséig lényegében Franciaországban is hasonló helyzet volt, ahol - Európa más államaihoz hasonlóan - viszonylag olcsón megszerezhető lüttichi csöveket használtak. A hazai csőkészítés a magas termelési költségek és a csövek előállításához szükséges anyag hiánya miatt is korlátozott volt. Az öntött acélcsövek elterjedése után megváltoztak a körülmények, ugyanis ekkor Franciaország már nemcsak a hazai csőszükségletet tudta kielégíteni, hanem nagyobb külföldi szállításokat is vállalhatott.
Az 1870-es években a magyar fegyveripar újabb válságát élte át. A válság a luxusadó miatt következett be. A vidéki fegyverkészítő és -javító üzemek néhány év alatt csaknem teljesen megszüntették m unkájukat, s az az egyetlen nagy „gyár” - és itt Kirner József üzemére gondolunk - , amely 1874 előtt még 20-24 munkást foglalkoztatott, kénytelen volt a létszámát 8-10 főre csökkenteni. Az előállított fegyverek száma pedig a fegyveradó életbe léptetése óta 75% -kai visszaesett.
A fegyvergyártás terén kialakult helyzettel 1878-ban a képviselőház is foglalkozott. A felszólalásokból kitűnik, hogy a magyar nagy- birtokos osztály az ipar fejlesztésének szükségességét még mindig kétségbe vonta. Magyarországon óvatosan kell az ipart fejleszteni - hirdették - , ugyanis „.. .oly kizárólagos törekvés, mely hazánkban hatalmas és exisztenciáját kizárólag biztosítani alkalmas iparos állammá kívánná fejleszteni, ártalmára válnék az országnak, mert agrikol fejlődésünknek elhanyagolásával... sőt nagymérvű veszélyeztetésével járna.”22 Csak kevesen voltak olyanok, akik ezt az álláspontot visszautasították, annak kihangsúlyozásával, hogy aki Magyarország földművelő jellege mellett száll síkra, az Magyarország szegénysége, gyarmati helyzete mellett agitál.23
A magyar fegyveripar az 1880-as években két irányban fejlődött. A készítmények egy része - annak ellenére, hogy a kisiparosok műhelyeiből kerül ki - a tömegtermékek kategóriájába sorolható, míg a másik része művészi alkotás. A nemes értelemben vett művészi érzék, fantázia, az utóbbiban is szegényesebb lett, s csak a divat követelménye volt az irányadó. Meghatározó maradt, hogy az 1879. évi nagy iparosgyűlés tiltakozása ellenére sem követelték meg a kvalifikációt. A hivatalos álláspontot a Nemzet hasábjain Heltai Ferenc így adta közre: „Egy újabb sorozatot képeznek azon mesterségek, amelyeknek qualifikátióhoz való kötése azért sem indokolt, mert ezen mesterségek a gyáriparral szemben elvesztették exisztenciájuk föltételeit. Ha lehetne, akkor föl kellene tartóztatni megsemmisülésük folyamatát, de minden erre irányuló kísérlet hasztalannak bizonyult eddig. A quali- fikátiótól való függővé tétel sem lenne más, mint ilyen kísérlet, amely megakaszthatná ezen átalakulást amely annál kevésbbé fájdalmas minél gyorsabb. Ezen iparágak a következők: Fehérítők... fegyverkovácsok ... puskaművesek.”24
A hosszú éveken át tartó küzdelem végül eredménnyel járt, mert az 1884. évi XVII. te. - az iparszabadság hangsúlyozása mellett - a sarkantyúsok, a puskaművesek és a kardkovácsok részére megkövetelte a képesítést.
Az 1884. évi statisztikai kimutatás szerint a Dráván inneni M agyarországon 141 puskaműves 71 alkalmazottal tevékenykedett. Az élvonalban állók a minőség tekintetében lépést tartottak az osztrák és cseh puskaművesekkel, a golyós fegyverek készítése terén pedig a biztonság oly tökélyét érték el, hogy még Anglia fegyveripara sem haladta túl a miénket, és ezt az európai fegyverkészítők is elismerték.25
A század második felében a verseny jellege is megváltozott. Míg kezdetben a piacot a minőségi áru iránti igény biztosította, a század vége felé már inkább az olcsó fegyvereket vásárolták. Ennek következtében, főleg a vidéki városokban, oly kontárkészítmények kerültek piacra, amelyek értéke alig érte el a szállítási, illetve a vámköltséget, „a fogyasztóközönség pedig nemcsak károsul, hanem teljesen tévútra vezettetik: A fegyvert veszi, mert olcsó, anélkül, hogy tudná, hogy teljesen hasznavehetetlen árut kapott”.26
A magyar fegyveripar legjelentősebb versenytársai a karinthiai Ferlach és a belga Lüttich, az 1880-as évek második felében különösen nagy mennyiségű olcsó termékkel árasztotta el az európai piacokat. A két versenytárs közül Ferlach volt kevésbé veszélyes, mert a gyártmányok árát nem csökkentette, és termelését a minőség rovására fokozta. Lüttich viszont a „gazdag tőke”, az olcsó és jó munkaerő lehetőségei révén minőségi fegyvereivel, alacsony áraival szerteágazó piacot tudott teremteni.
Magyarországon a kisipari fegyvergyártás nem tudott a külfölddel lépést tartani, mert hazánkban a korszerű megmunkálóeszközök megvásárlása, a beruházás nem volt gazdaságos. A mi körülményeink között arra nem kerülhetett sor, hogy a puskaművesek Birminghamhez - Anglia legjelentékenyebb fémipari központja - hasonlóan ösz- szeálljanak és közösen szerezzék be a drága gépeket.
A TÖBBLÖVETŰ PISZTOLYOKA pisztolyok fejlődéstörténetének valamennyi szakaszában igyekeztek a többlövetű fegyverek elméleti és gyakorlati kérdéseit megoldani. M ár a XVI. században is készítettek kétcsövű pisztolyokat. A XVII. században Lorenzoni a többlövetűség megoldása terén valami újabbal próbálkozott. Ő a markolat és a cső közé egy forgatható hengert helyezett el, s a lőpor, valamint a golyók egy-egy csatornában, a markolatban kaptak helyet. A gyújtást kovás szerkezet végezte. A sok hibalehetőség miatt széles körben nem tudott elterjedni.
A korábbiakban már a három- és a négycsövű pisztolyok is szóba kerültek. E fegyverek működési elve mintául szolgált a XIX. századi konstruktőrök számára. Egy részük a többcsövű forgópisztolyokkal, míg mások az egycsövű, de több töltés befogadására alkalmas forgódobbal kísérletezett.
A többcsövű fegyverek konstruktőrei közül kiemelkedett Allén, Bacon, Schmid, Perrin et Lepage, Mariette, Lhoist. Az általuk szerkesztett fegyverek akár négy, akár nyolc töltés befogadására voltak kialakítva, abban megegyeztek, hogy a csőkoszorút - egy forgókoszorú beiktatásával - az elsütőbillentyű oly módon forgatta, hogy egy-egy cső csappantyúja mindig a kakas elé kerüljön.
A többcsövű fegyverek tömegelosztása a pontos célzást nem tette lehetővé. A pisztolyt nagy súlya miatt nehéz volt tartani, a csövek továbbítása minden finomítás ellenére nehézkes és bizonytalan maradt, ezért a hadseregekben nem is rendszeresítették.
Az egycsövű, forgóhengeres pisztolyokkal való kísérletezés lényegesen eredményesebb volt. Az alapfegyver megszerkesztése Sámuel Colt nevéhez fűződik. Colt 1830-ban megtervezte, Anson Chase puskaműves 1832-ben kivitelezte, de Angliában és Franciaországban csak 1835-ben vették fel a szabadalmi jegyzékbe. A következő esztendőben az Egyesült Államokban is elfogadták. Colt az első gyárát 300 000 dolláros tőkével Pattersonban, New Jersey államban alapította. Az 1842. évi pénzügyi válságban gyára megbukott, de 1847-ben a mexikói háború idején - amikor is a fegyver kitűnőnek bizonyult - a gyártás űjra fellendült, és a Colt elindult diadalútján. Ez az első típus természetesen még elöltöltős fegyver volt, amelynél a tűzgyorsaságot a forgódob furatainak száma és a lövész kézügyessége határozta meg.
Colt forgópisztolyai különféle űrmérettel, valamint csőhosszal készültek. A kakasos mozgatású fegyvernél a kakas hátrafeszítésével fordult a henger, s a soron következő töltényfészek a cső nyílásához került. Az elsütőbillentyű meghúzásakor az elsütőemelő kioldott, s a kakas ráütött a csappantyúra. Ezt minden lövésnél meg kellett ismételni.
Sámuel Colt elöltöltő rendszerű forgópisztolyaival az 1851. évi londoni világkiállításon is részt vett, és ezzel betört az európai fegyverpiacokra. Mindenekelőtt az angol hadsereg fegyverszállítója lett és maradt mindaddig, amíg az angol Adams-féle forgópisztoly ki nem szorította a versenyből. Colt angliai sikerét állítólag Viktória királynő férjének, Fülöp hercegnek köszönhette, aki a fegyverhivatallal - átmeneti időre - az egyszerűbben használható és tűzgyorsabb Adams- Deane-féle forgópisztollyal szemben a Colt-forgópisztolyt fogadtatta el. Róbert Adams 1851-ben szerkesztett forgópisztolyánál az elsütőbillentyű hátrahúzásával egyidejűleg a henger elfordult, a kakas megfeszült, majd a billentyű további hátrahúzása közben az elsütőemelő kioldott, és a kakas előrecsapott a csappantyúra. A kakasfarok így feleslegessé vált. A forgópisztoly működtetéséhez viszont nagy kézierőre volt szükség, ezért Adams a forgópisztolyának szerkezetét 1853- ban úgy módosította, hogy a henger elfordítása és az elsütőberendezés megfeszítése - a billentyű használatától függetlenül - a kakas hátrahúzásával is elvégezhető volt. A kakasfarok ismét nélkülözhetetlen lett! Ez az Adams-féle forgópisztoly már ún. kettős mozgatású (Double-Action) forgópisztoly volt. Az Adams-féle forgópisztolyt Európában előszeretettel utánozták, és az Adams-Deane-forgópisz- tolyt az osztrák haditengerészetnél is bevezették. Az Adams-forgó- pisztolyt William Tranter, majd 1854-ben M. Mangeot és társa, Comblain tökéletesítették.
Több fegyverfajta megszerkesztésénél nem minden elmés szerkezet alkalmazható. Erre jó példa, hogy a gyútűs rendszer a forgópisztolyoknál nem vált be. Johann Nicolaus Dreyse fiának, Franz Dreysé- nek gyútűs forgópisztolya a kor különlegességének számított.
Az elöltöltő Coltokat 1873-ig gyártották. Gyakori közöttük a díszesen vésett példány. Kossuth Lajos amerikai útja alkalmával a feltalá
lótól egy fegyverkészletet kapott. A készlethez két Colt tartozik. A nagyobbik forgópisztoly 1851. évi ModelNavy. Dobja hat töltény befogadására alkalmas. Csöve huzagolt, a dobpalástra tengeri csatajelenetet véstek. A kisebbik fegyver a Model Dragon 1849, amely - díszítésén, méretein és feliratán - a nagyobb, 1851 -es fegyvertől csak apróbb részleteiben tér el. A dob palástján postakocsi kirablását ábrázoló jelenet, és a feltaláló Kossuth Lajos részére tett ajánlása látható.
Colton kívül Róbert Adams volt az, aki 1851-ben forgópisztolyt szabadalmaztatott. Ezt a fegyvert angol licenc alapján Belgiumban is gyártották. Továbbfejlesztett változatát a Deane Adams & Deane társulás 1855-től készítette. Az Adams-rendszerű pisztoly tökéletesítésére Németországban is folytattak kísérleteket. Több példány ismeretes, amelyet a suhli Heym cég állított elő. 1853-ban William Tran- ter kétbillentyűs revolvere került piacra, de nem terjedt el. A M an- geot-Comblain gyártmányú pisztolyok 1855-ben jelentek meg, de a Devisme-csappantyús, külső kakasos, együtemű pisztolyhoz hasonlóan csak rövid ideig tudtak felszínen maradni.
A Colt és változatai Magyarországra viszonylag későn érkeztek. A hazai piacokat a forgó csőkoszorús fegyverek uralták, s Bécsben Contriner, Pesten Kirner, Devecseren Prusa, Nagyszombaton Ber- ger forgalmazta őket. E fegyverek igazán nagy keresletnek nem örvendtek - Sharp 1850-es években megszerkesztett fegyverét is beleértve - , pedig e fegyver kezelése lényegesen könnyebb volt, mivel az elsütőbillentyű nem a csőkoszorút, hanem a kakasban elhelyezett ütőfejet az ütőszeggel együtt forgatta.
A többlövetű fegyverek elterjedése nem járt együtt az egylövetű pisztolyok teljes visszaszorulásával. Párbajok, céllövészetek alkalmával még nélkülözhetetlenek voltak, s így nemcsak gyártásuk, de behozataluk is folyamatos volt.
A párbajpisztoly a XIX. század első harmadában alakult ki. A párbajszabályok és -kódexek szigorú előírásai szerint párban, tökéletesen egyforma kivitelben készültek, hogy a párbajozó felek egyike se juthasson előnyösebb helyzetbe. Sima furatú, 25-30 cm hosszú csővel, célgömb és irányzék nélkül készültek. Párbajozásra pisztolyt már aXVIII. században is használtak, de ekkor még mindenki saját pisztolyával tüzelt, s így a fegyver a párbaj kimenetelét lényegesen befolyásolta. A XIX. század végén, a XX. század elején a párbajszabályok sokat módosultak, s súlyos esetekben célzóberendezéssel ellátott fegyvereket is igénybe vettek, de a gyorsítós fegyvereket a párbajokból továbbra is kizárták.
A gyorsító nem XIX. századi találmány, hiszen már a XVII. században készült lőfegyvereken is megtalálható. A XIX. századra azonban több változata alakult ki. A német rögtönző alkalmazása esetén külön billentyűt építettek a fegyverbe, míg a francia rögtönző általában az elsütőbillentyűben található. Ennek az utóbbi rendszernek a lényege, hogy a gyorsítást ugyanaz a kar végzi. Bekapcsolása az elsütőbillentyű előretolásával történik. A fegyver a beállítás finomságától függően a legkisebb érintésre kioldott, s bekövetkezett a lövés.
A HÁTULTÖLTŐ PISZTOLYOKAz egylövetű, hátultöltő pisztolyok tűzgyorsasága az elöltöltőkénél lényegesen nagyobb volt (kilenc lövés percenként, az elöltöltőké három lövés percenként). A hátultöltő fegyverek töltése kevésbé volt fáradságos és körülményes művelet, de az a körülmény, hogy a töltényeket egyenként kellett a töltényűrbe helyezni, még mindig erősen korlátozta a lőfegyver tűzgyorsaságát, nem szólva arról, hogy a katona a pisztoly megtöltése közben a célt nem figyelhette megszakítás nélkül. Kezdetben a tűzgyorsaság növelését úgy igyekeztek megoldani, hogy a pisztoly markolatára forgó rendszerű csöveket szereltek. Az egyik változatnál négy darab, párban forgó csövet alkalmaztak.
Jelentős technikai előrelépésnek számított annak a szerkezetnek a feltalálása, amely a billentyű meghúzásával a következő csövet a helyére forgatta, egyidejűleg megfeszítette a kakast, rögzítette a csövet, és a megfeszített kakast az elsütéshez kioldotta. Ilyen többcsövű pisztolyokat a belga Mariette puskaműves szerkesztett először. Ő fegyvereivel a XIX. század első felében Belgiumban és Franciaországban szinte monopolhelyzetet élvezett. Rajta kívül a forgó, többcsöves pisztolyok megalkotása terén az amerikai Allén, Schmid, Bacon, Per- rin Lepage, Lhoist, Darling, Hollis & Sheath, Stocking, Pecare & Smith, Robbins & Lawrence fegyverművesek is jelentős eredményeket értek el.
A forgó-, többcsöves pisztolyok tömegelosztása kedvezőtlen volt (a tömegpont jóval a markolat elé került), ezért ez a találmány nem lett népszerű. A forgó-, többcsöves rendszer módosított formában a Le- faucheux-féle pisztolyok közt tűnt fel ismét. Ezek a fegyverek azonban csak különlegességnek számítottak, miként az ún. „Deringerek” (forgó elsütőlap-rögzített csövek) is sajátosan szerkesztett maroklőfegyverek voltak. A Deringer-utánzatok Amerikában a XIX. század közepén (1859-1874) terjedtek el. Ausztriában a négycsövű pisztolyokat - a Sharps-elv szerint - J. Grünbaum, a bécsi M aurer fivérek és a különösen ismertté vált M. Biedermann 1890 körül készítette. Ezeket a pisztolyokat „Pepperbox”-nak (borsszórónak) is nevezték.
A HÁTULTÖLTŐ, EGYLÖVETŰ, FORGÓ- ÉS ÖNTÖLTŐ PISZTOLYOKAz elöltöltő rendszerű forgópisztolyok két nagy családjának (Colt, Adams) megjelenésével lényegében már ki is alakult a forgópisztolyok szerkezete. Az is bebizonyosodott, hogy a fegyveres erőknél jól használhatók. Mégis, a forgópisztolyok igazán csak a fémhüvelyű töltények elterjedésével együtt váltak széles körben kedvelt és alkalmazott fegyverekké. Az első fémhüvelyű forgópisztolytöltényt az ismert párizsi puskaműves, Casimir Lefaucheux 1830 körül szerkesztette, és Angliában 1832-ben szabadalmaztatta. Töltényének érdekessége, hogy a hüvely fenekén, a központban elhelyezett csappantyú gyújtása egy hozzá oldalról bevezetett, a hüvelyből kiálló gyúszeg megütésével
történt. Ez az ún. pecekgyújtás. Lefaucheux-töltényével a forgópisztoly hátultölthetőségének a problémája megoldódott. A Lefaucheux néven elterjedt forgópisztolyok technikai rendszerét egyébként J. Chaineux párizsi puskaműves dolgozta ki, s szabadalmaztatta 1853-ban. Napjainkban minden forgópisztolyt és pisztolyt, amely pecekgyújtású töltényt tüzel, Lefaucheux-pisztolynak neveznek. Lefaucheux fia, Eugen Lefaucheux is szerkesztett egy jó minőségű forgópisztolyt, amelyet 1858-ban a francia haditengerészetnél rendszeresítettek.
A Lefaucheux-forgópisztolyokat az amerikai polgárháborúban is használták. A francia, a belga, a német és az osztrák puskaművesek - zsebpisztolyként - nagy számban gyártották.
A központi és peremes gyújtású, fémhüvelyű töltények feltalálása lehetővé tette a különböző forgópisztoly-rendszerek kifejlesztését. A forgópisztolyoknak két nagy csoportja alakult ki. Az első csoportba azok a forgópisztolyok tartoznak, amelyeknél a henger a tokból csak szerszámok segítségével emelhető ki, a henger újratöltése azonban csak az üres hüvelyek egyenkénti eltávolítása után, annak forgatása közben történhet. E csoport legismertebb darabjai az osztrák Gasser- féle forgópisztolyok. A Gasser-gyár forgópisztolyai külföldön is ismertek voltak.
A forgópisztolyok második csoportjánál a henger a tokból szerszámok nélkül kiemelhető, cserélhető. Az 1870-es évek elején az amerikai Colt- és Remington-gyár olyan forgópisztolyokkal jelentkezett a fegyverpiacon, amelyeknél a henger könnyedén kivehető. Ez a technikai újítás az európai fegyverszerkesztők körében is kedvező fogadtatásra talált. A forgópisztolyoknál a cső és a henger között maradt rés továbbra is nagy hátrány volt, ugyanis itt a lőporgázok egy része elillant. Ennek kiküszöbölésére sokféle megoldással kísérleteztek. Az amerikai North az 1850-es években egy olyan forgópisztolyt szerkesztett, amelynek hengere a lövés pillanatában előremozgott és szorosan a csőhöz zárult. A Nagant-forgópisztoly is ilyen rendszerű volt. A későbbiekben bebizonyosodott, hogy a gázveszteség nem jelentős, s így ezt a megoldást nem fejlesztették tovább. A forgópisztolyok módosítása során később a henger tölténybefogadó képességét növelték. Megjelentek a hét-nyolc, sőt tízlövetű forgópisztolyok. A forgópisztolyok zárszerkezetét igyekeztek egyszerűsíteni. Ennek a törekvésnek jó példája az 1898 M, 8 mm űrméretű, nyolclövetű Rast-Gasser-for- gópisztoly.
A fémhüvelyes, egyesített töltényt tüzelő forgópisztolyok eddig ismertetett csoportjainál a henger ürítése-újratöltése viszonylag hosz- szadalmas művelet volt. A Smith & Wesson-féle forgópisztolyoknál azonban a henger tengelyére szerelt, és előre-hátra mozgó kivetőkoszorú a henger (és a cső) le-, illetve felbillentésével egyidejűleg annyira kilazítja az üres hüvelyeket a töltényfészekből, hogy utána az üres hüvelyek eltávolítása és a henger újratöltése már nem okoz jelentős időveszteséget. Ezek az első fenékgyújtású töltényt tüzelő forgópisztolyok. E megoldásnak nagy gyakorlati haszna volt, s nem csoda, hogy a Smith & Wesson-forgópisztolyok több világkiállításon aranyérmet nyertek, és a gyár monopoljogot szerzett fegyvereinek Amerikában történő gyártására és eladására. Később több amerikai és európai
fegyvergyáros megvásárolta a Smith & Wesson-forgópisztolyok gyártási jogát, és gyártmányaikkal elárasztották a világot. Egyesek viszont csak az ötletet vették át: az utánzatok között a legjelentősebbek a Webley-féle forgópisztolyok. Ezeknél és a Mauser-forgópisztolyok- nál a henger forgatása sajátságos módon történt (W ebley-Fosbery- Mauser-forgópisztoly).
A sokféle fajtájú, rendszerű, zseb forgópisztolyok külön említést érdemelnek. Ezeket az első világháború előtt Spanyolországban és Belgiumban gyártották. A fegyvergyárak Lefaucheux-forgópiszto- lyokat is hosszú ideig készítettek. Angliában a Webley-gyár a British Bulldogot gyártotta. Párizsban a világhírű Galand-gyár a Velodog- forgópisztolyokat szerkesztette és gyártotta. Azok a forgópisztolyok, amelyeknél a henger oldalra (jobbra vagy balra) billenthető, a Sm ith- Wesson-féle forgópisztolyokhoz képest nem jelentenek különösebb technikai előrelépést.
A forgópisztolyok 5-7-9, sőt 14 mm űrmérettel is készültek. Volt 250 grammos retikül-pisztoly és egy kilogrammnál nehezebb hadi forgópisztoly is. A századforduló nagyarányú ipari fejlődése a forgópisztoly nagy tömegű előállítását tette lehetővé, az viszont a megbízhatóság rovására ment. A belga fegyvergyárak ezeket az egyszerű, de megbízhatatlan forgópisztolyokat kilószámra adták el a vaskereskedéseknek.
A forgópisztolyt sok állam hadserege és rendőrsége napjainkban is használja.
A fegyverszerkesztők azt a kérdést is megoldották, hogy miként lehet a lőporgázok zárra ható feszítőerejét (a géppuskák működtetéséhez hasonlóan) a maroklőfegyvereknél is hasznosítani? Hamarosan kiderült, hogy erre van mód. Köztudott, hogy a pisztoly önvédelmi, kézi (marok-) lőfegyver. Ezért a vele szembeállított alapvető követelmény, hogy lehetőleg egy kézzel kezelhető (lapos, kicsi, könnyű) és öntöltően többlövetű fegyver legyen. A Wesson által 1854-ben szerkesztett, előágytáras pisztoly az akkor már ismert forgópisztolyokkal azért nem versenyezhetett, mert ismétlőszerkezetének működtetéséhez mindkét kézre szükség volt. A maroknyomással működtetett Gaulois- és Protektor-féle zsebpisztolyok viszont nem voltak eléggé hatásos lőfegyverek. A századforduló idején forgalomba hozott Bitt- ner-féle ismétlőpisztolyok sem terjedtek el, mert időközben a fegyverpiacon már megjelentek a később nevessé vált Browning-féle öntöltő pisztolyok.
Elkezdődött a vita: egyesek a forgópisztolyok jóságát bizonygatták, mások az öntöltő pisztolyokra esküdtek. S amíg a vita folyt, az öntöltő pisztolyok meghódították a világot, a hadseregekben is az új fegyvert rendszeresítették. A kézben jobban fekvő, laposabb forma, a nagyobb tűzgyorsaság és a nagyobb befogadóképességű tölténytár olyan előnyök voltak a forgópisztollyal szemben, amelyek eldöntötték a verseny kimenetelét.
Az öntöltő pisztolyok fejlődésében szembetűnő a méretek csökkenése. A méret és a külső kivitel szempontjából a katonai pisztolyok és a polgári pisztolyok közötti különbségek mindinkább elmosódtak. Az érdeklődés - gyakran a használhatóság rovására - a kisméretű, köny- nyű pisztolyok felé tolódott el.
Az öntöltő pisztolyok zárszerkezete két nagy csoportba osztható. Az egyik csoportba a reteszeletlen pisztolyok tartoznak, ezeknél a szán és a zár lövés közben nincs a csővel mereven összekapcsolva. A kapcsolatot egy rugó biztosítja, amely a zárszerkezetet nekiszorítja a csőnek. A rendszer működésének lényege, hogy a zár abban a pillanatban indul meg hátrafelé, amikor a gáznyomás a hüvelyfenéken keresztül a zárra hat. Ez csak akkor következik be, amikor a gáznyomás képes leküzdeni a helyretoló rugó erejét és más, a zár mozgását hátráltató erőket. Az ellenállási erő teljes hiánya gyors mozgáshoz vezetne, és a zár már a lövés pillanatában megindulna hátrafelé. Ennek elkerülése végett viszonylagosan nehéz zárat alkalmaztak. A gáznyomás a reteszeletlen zártestet hátratolta, eközben a töltényvonó kivetette a már kilőtt lőszer hüvelyét, majd a zár az elsütőberendezést is felhúzta. A hátrasiklás befejeztével a helyretoló rugó a zártestet ismét előretolta és nekifeszítette a cső végének. Ennek a zárszerkezetnek az előnye az egyszerűség, hátránya, hogy a tömegzár a pisztoly tömegét megnöveli. A pisztolyhoz a reteszeletlenség miatt nagyhatású töltény nem használható. Ebbe a csoportba a Browning-, Mannlicher-, Zbrojov- ka- stb. pisztolyok tartoznak.
A második nagy csoportot a reteszelt zárszerkezetű pisztolyok alkotják. Ezeknél a fegyvereknél többféle reteszelési módozat ismert. A félig reteszelt zárnál a zár mozgatását a lövés első pillanataiban késleltetik. Ezt a zár tömegének és egyéb súrlódási erők növelésével érték el: pl. az 1901 M, Bergmann öntöltő pisztolynál. Az 1907 M, Savage öntöltő pisztolynál a lövés pillanatában a zár áll, a nyitás csak később indul meg. Itt a gáznyomást kezdetben csak a lövedéknek a huzagokba való sajtolására használták fel. A lövedék a huzagokban mozogva igyekszik a csövet a tengelye körül elfordítani. A cső elfordulásával a zár a csőtől szétkapcsolódik. Ez akkor fejeződik be, amikor a lövedék a csőtorkolathoz ér. A lövedék csőből történő kirepülése után a visszamaradó gázok a felszabadult zárat hátralökik. Külön csoportot alkotnak a csővisszafutásos rendszerű pisztolyok. Ennek a megoldásnak az a lényege, hogy a zárral mereven összereteszelt cső a lövés ideje alatt a zárral együtt mozog hátrafelé. A zár szétkapcsolódása a csőtől ennél a rendszernél különböző időben történhet. Pl. az együttmozgás csak a lövedék csőben való mozgási ideje alatt, vagy a zár teljes hátrasiklásáig tarthat. A mozgó részek szétkapcsolódási helyzete alapján két rendszer közismert. Az egyik, amikor a cső és a zár szétkapcsolódása (kire- teszelés) csak a zár leghátsó helyzetében jön létre. Ez a hosszú csőhát- rasiklásos rendszer. Jellegzetes képviselői a Frommer-pisztolyok. Azt a reteszelési megoldást, amelynél a cső és a zár szétkapcsolódása lényegesen hamarabb megy végbe, minthogy a zár hátsó helyzetét elfoglalná, rövid csőhátrasiklásos rendszerűnek nevezik. Itt a cső visz- szafutási ideje a lövedék csőben való mozgási idejével megegyezik. A kireteszelés a lövedék csőből való kirepülésekor következik be. Ismert típusai a Mauser-, a Steyr-, a Roth-Steyr-, a Colt- és a Tokarev- pisztolyok. A merev reteszelésű rendszerek előnye, hogy amíg a lövedék a csövet nem hagyta el, a zárszerkezet nem nyílhatott ki, s ezzel nagyobb a lövés közbeni biztonság. Hátránya a bonyolult, több alkatrészből álló szerkezet.
Az első világháborúban számos pisztolyfajtát használtak, közöttük
több, korábban polgári célokra készített fegyver is megtalálható volt. A pisztoly szerkezete lényegesen a két világháború között sem változott. Az új pisztolyok csak szerkezetileg vagy esetleg külső alakjukban jelentettek újat, technikai jellemzőik nem mutattak elődjeiknél többet.
A második világháború folyamán az öntöltő pisztolyok vesztettek jelentőségükből, s elsősorban a tisztek egyéni fegyverei voltak.
A céllövő fegyverek a pisztolyok különleges csoportját alkotják. M ár az elöltöltő fegyverek idején voltak virágzó lövészegyletek.
A céllövő pisztolyoknál nem fontos az átütőerő nagysága, viszont lényeges a fogásuk, a tömegelosztásuk, az irányzékuk, valamint a gyorsító. A legrégibb hátultöltő, céllövő pisztolyokat a vadászpuskákhoz hasonló zárszerkezettel gyártották (Schott-zár). Valamivel később azok a pisztolyok terjedtek el, amelyeken a nyitás, a cső lebille- nése, a hüvely kivetése, a kengyel mellett vagy alatt elhelyezett fogantyú segítségével történt. Rendkívül sokféle típusú, billenőcsövü pisztoly került forgalomba. A mozdulatlan csövű pisztolyoknál a závárzattömb süllyedt le. Napjaink gyorstüzelő pisztolyainak zárszerkezete az öntöltő pisztolyokéhoz hasonló.
A pisztolyok között különleges helyet foglal el a világítópisztoly (jelző- és rakétapisztolynak is nevezik). A harcvezetés egyik eszköze. A kilőtt, különböző színekben égő robbanóanyagok - mint jelek, jelzések - utasítások közlésére, célok és területek világítására szolgálnak.
A MAGYAR PISZTOLYGYÁRTÁS 1888-TÓL NAPJAINKIG
Magyarországon a XIX. század végén a katonai pisztolygyártás nem választható el a Magyar Fegyvergyár alapításától.
A fegyvergyár felállítására hozott határozat - a magyar puskaművesség általános helyzetét tekintve - nem okozott lényeges változást. A gyár a szakiparosok összegyűjtését és alkalmazását 1889-ben kezdte meg. A mezőgazdasági fejlődést erőltető magyar nagybirtokos osztály felelőssége ezúttal is kitűnik, mivel csak annyiban támogatta a fegyvergyártást, amennyiben az hatalmi érdekeit szolgálta. Magyarországon egy fegyvergyár felállítását már 1875-ben is sürgették, azért, hogy „ ... vessenek véget azon régi szokásnak, mellyel a magyar pénzt amennyire lehet, Ausztriában költik e l...”27.
A magyar fegyvergyár megteremtésére a Magyarországra beépülni szándékozó külföldi cégek - Ross, Greenwood és Nordenfelt angol gyárosok, Haenek türingiai, Moller hamburgi, Loewe berlini érdekeltségek - szövetkeztek. A pénzvilág erre azonnal felfigyelt, s a kezességet az Unió Bank vállalta. A kormány telket és 15 évre szóló adó- mentességet adott, valamint lehetővé tette, hogy a felszerelést vámmentesen hozhassák be. Egyesek felhívták a figyelmet arra, miszerint: „Megbocsáthatatlan mulasztást, valóságos bűnt követne el a magyar kormány és a közelebb összeülő magyar delegáció a magyar nemzet ellen, ha egész határozottan nem követelné most az ismétlő
fegyverek beszerzése alkalmával, hogy az állam ne magánipar útján, hanem saját kezűleg állítsa elő az új lőfegyvereket, maga építsen gyárat haladéktalanul, még pedig nem Ausztriában, hanem magyar területen, a magyar fővárosban.”28
A parlamenti ellenzék elégedetlen volt, mert már a születése pillanatában látszott, hogy e gyár alárendelt szerepet fog betölteni. A tényleges építkezést a Soroksári út mentén, a főváros és Erzsébetfalva között a Nádorkert területén, 1888. június 18-án kezdték meg. A gépekre a megrendelést a berlini Loewe cég kapta, de az a szállítás egy részét azzal a megjegyzéssel engedte át az angol Greenwood és Bathley vállalatnak, hogy e lépéssel a magyar honvédelmi miniszter úr intencióinak vélt megfelelni. Az angol cég azonban hibás, sőt használhatatlan gépeket szállított, s így a magyar fegyvergyár a termelését nem tudta megkezdeni. A magyar honvédelmi miniszter ezt látva, a nagy állami megrendeléseket a steyri cégnek adta át.
A magyar fegyvergyár igazán még meg sem született, s 1890. augusztus 26-án máris megkezdődött a felszámolása. Néhány hónapi szünet után a részvényesek berlini tanácskozása mégis úgy döntött, hogy a hibás gépeket kicserélik, és a gyár profilját gépgyártással bővítik.
Az új vezetőség 1891. február 21-én tartotta meg alakuló ülését. A fegyvergyárban dízelmotorokat kezdtek gyártani, és igyekeztek a világpiacot meghódítani. A Magyar Általános Hitelbank ezt látva, újabb és újabb ágazatok kifejlesztését tette lehetővé. 1903-ban From- mer Rudolf kapott igazgatói megbízást, aki 1935. november 1-ig - nyugdíjba vonulásáig - a fegyvergyártási ágazatot az üzem életében meghatározóvá tette. Igazgatósága idején egy olyan pisztolysorozat kifejlesztése és gyártása indult útjára, amelynek minden egyes darabját Frommer neve fémjelezte. Frommer készítményei közül elsőként az 1901 M - illetve az 1906 M -ből kifejlesztett - mereven reteszelt, külső kakasos pisztoly érdemel említést. Frommer Rudolf első nagy sorozatban készülő pisztolya már a sikeres pisztolysorozat előhírnöke. Alakja jellegzetesen a korábbi öntöltő pisztolyokhoz hasonlít. Ű rmérete 7,65 mm. Az 1919 M, híres Frommer Stop 1911-től készült. Külső kakasos, mereven reteszelt, 7,65 mm űrméretű, speciális lőszert tüzelő fegyver volt. Cserélhető tárjába hét db töltényt lehetett elhelyezni. 1926-ban válltámaszt terveztek hozzá, amelyet eredetileg Németországban a Parabellum-pisztolyoknál alkalmaztak. A Benke- Thiemann-féle hosszabbítóra Fémsajtoló Budapest „Benke” szabadalma minta „A” felirat került. A fegyver 9 mm űrméretű változatban is készült. Egyes források szerint a második világháború előtt felújították, és 1938 M jelzést kapott.
1920 körül az 1919 M Frommer Stop mellett megjelent a Frommer Baby. Valójában a Frommer Stop kicsinyített változata, és ebben a méretben szinte egyedülálló. Űrmérete 7,65 mm, illetve 9 mm. Cserélhető tárába öt töltényt helyezhettek el. A Frommer gyártmányú 6,35 mm űrméretű Liliput szintén az 1920-as évek elején készült.
A Liliput megnövelt méretű változata az 1929 M ön töltő, súlyzá- ras, kakasos elsütőszerkezetű Frommer-pisztoly 9 mm-es Browning- pisztolylőszert tüzelt. Cserélhető tárjába hét töltény fért.
A magyar honvédségnél a második világháború alatt és előtt rend
szeresített 9 mm űrméretű, Browning-rendszerű pisztoly is Frommer nevét viselte, bár a fegyvert nem Frommer tervezte. E pisztolyból 7,65 mm űrmérettel, 1937 P. Mód. (u) jelzéssel a német hadsereg megrendelésére is készült egy sorozat.
Frommer Rudolf a magyar pisztolygyártás egyik legnagyobb alakja, aki kiváló gazdasági szakember is volt. Mérnökei közreműködésével 1935-ig közel 150, többségében fegyverekkel kapcsolatos találmányt szabadalmaztatott. Elfogadott és általunk is ismert találmányainak száma 129, amelyeket 22 országban 862 szabadalmi bejelentéssel védett.29
A Fegyver- és Gépgyár Rt. a nagy gazdasági világválság után nem tudott igazán talpra állni. Ezért a gyár mögött álló pénzügyi körök úgy döntöttek, hogy a gyár 1935. november 15-én a Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt.-vei egyesül. így született meg a Fémáru Fegyver- és Gépgyár Rt. A telepek átszervezése, a korszerűsítés, a piacelosztás és az új részlegek létesítése a háborúra való felkészülés jegyében ment végbe.
Frommer Rudolf helyét Dammang András, a lámpagyár volt vezetője vette át. Már 1935 elején, a két vállalat egyesítésének előkészítő szakaszában bebizonyosodott, hogy az új vezérigazgató kiváló szervező, és képes a részvényesek - elsősorban a Magyar Általános Hitelbank - érdekeit a hadügyi koncepció részévé tenni. Elképzelései szerint a két üzem összevonása nemcsak az üzleti körök, épületek jobb kihasználását, hanem az adminisztráció, a gyártás racionalizálását, új ágazatok és korszerű technológia kifejlesztését is jelenti.
Dammang András elképzeléseit a Honvédelmi Minisztérium egyre nyilvánvalóbbá váló „nemzetvédelmi” programja is igazolta. Ennek egyik megnyilvánulása a nagytétényi katonai gyakorlótéren létesített, lőszergyártással foglalkozó szerelőüzem volt. Ezen a területen az FFG polgári fegyverek gyártására is berendezkedhetett, „de... köteles üzemének teljesítőképességét (kapacitását) változatlanul oly módon biztosítani, hogy az üzem a kincstári rendelések legyártására, a HM kívánságára bármikor zökkenés nélkül azonnal rendelkezésre állhasson”.30 E létesítmény megvalósításával az FFG a Weiss Manfréd Művekkel szemben még mindig lépéshátrányban maradt, ahol a haditermelésre való átállás a nemzetközi tilalmak ellenére már 1928— 1931 között megindult. A csepeli üzem úgy vélte, hogy az FFG új gyáregysége miatt „...létalapjukban vannak megtámadva”.31 Weiss Alfonz 1935 szeptemberében még perrel fenyegetőzött, de a következő év júniusában a nagyobb hadi megrendelések érdekében szándékától eltekintett.
1937-ben a fegyvergyártási osztály műszaki felújítása került előtérbe. Ez szükséges volt ahhoz, hogy a megígért nagy katonai megrendeléseknek eleget tudjanak tenni. A gyár kiadásai nőttek, ugyanakkor a katonai megrendelések elmaradtak, illetve kisebbek voltak a szükségesnél. Az egyensúlyt a polgári cikkek gyártásával, fejlesztésével, az új piacok bekapcsolásával nem, illetve alig lehetett fenntartani. Az 1937. évi megrendelés csak csepp volt a tengerben, amely alapján 18 000 darab, új kivitelezésű, 1929 M pisztolyt és alkatrészt kellett gyártaniuk.32
A kizárólagos katonai befektetések 1938-ban még bizonytalanok
nak tűntek, így Darányi Kálmán Győrben elhangzott „Nemzetvédelmi és nemzetépítő” programjával összefüggésben, az Országos Iparegyesület véleményét nem fogadta nagy tetszés. Eszerint: „Az ipar tudatában van annak, hogy az ország érdekében nemcsak hazafiság- ból, hanem ama biztonság elérésére is, amely nélkül ipari munka nem végezhető, áldozatot kell hozni.”33
A hadiipar mozgósítása, a diktatórikus intézkedések által kiváltott ellenérzés felvetette a fegyvergyárak államosításának gondolatát. E ttől elsősorban anyagi okok miatt eltekintettek és a hatékonyabb ellenőrzés, illetve beavatkozás útját választották.
1938. szeptember 16-án Dammang András, a Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár vezérigazgatója összegezte a Honvédelmi Minisztérium megrendeléseit. Ebben megállapította, hogy a gyár az új beruházásokra 13 milliós megrendelést kapott, s a közeljövőben a kincstárral további 39 milliós megállapodás jön létre. Ezzel együtt a belső piac1938-ban lényegesen nem változott, de a fegyvergyár az exportüzletekben jelentős eredményeket könyvelt el.
A harmincas évek közepétől Magyarországon is jellemzővé vált az „irányított gazdaság”, amely valójában az állammonopolista tendenciák megnyilvánulása volt. Ez a fegyvergyár esetében is megmutatkozott. 1939-ben a helyzet tovább romlott, mert a Honvédelmi M inisztérium sürgette a korszerűsítést, a termékek naprakész szállítását, ugyanakkor vonakodott fizetni, vagy pedig - különböző kifogásokkal -jelentős milliókkal hátralékban maradt. A fegyvergyár 1939 közepére ilyen körülmények között is jelentősen fejlődött. Ez a fejlődés természetesen csak az ország belső viszonyait tekintve jelentős. Egészében a magyar gyáripar fejlődése lassú, egyenetlen volt és még a közepesen fejlett ipari államok mögött is messze elmaradt.
A vállalat négyéves - 1935-1939-ig tartó - újjászervezésének időszaka 1939-ben lezárult, s ez a belső szerkezet átalakítását és a vezetési koncepció megváltozását eredményezte. Az új üzemrészek kialakítása, a termelési kapacitás növekedése, a belső tartalékok átcsoportosítása tette lehetővé, hogy az egyesített üzem a háborús konjunktúra diktálta fegyvergyártásból mind nagyobb igényeket tudott kielégíteni.
A Honvédelmi Minisztérium tartozásai 1940-ben meghaladták a 10 millió pengőt, ennek ellenére rá tudták kényszeríteni a gyárat egy csappantyú- és gyutacsüzem létesítésére, bővítésekre, a fémüzem kapacitásának növelésére. A Honvédelmi Minisztérium helyzetét köny- nyítette az a körülmény, hogy Dammang András, a gyár akkori vezér- igazgatója, a katonai körökkel szoros kapcsolatban állt, és a hadműveletek megindulását biztosra vette. Ő is azt vallotta, hogy ebből M agyarország sem maradhat ki. Rácz Jenő vezérkari főnök megfogalmazása szerint már csak azért sem, mert „... a kis entente államok részéről nem váltana ki olyan ellenhatást, ami háborús veszélyt idézne elő, vagy pedig országunk gazdasági életét tartósan megbénítaná”.34
A fegyvergyárban a nagy katonai megrendelések mellett a polgári igények kielégítésére is gondot fordítottak. A Magyar Lövészszövetség felhívására neves versenyzők útmutatásai alapján a gyár szakemberei 6 és 8 mm űrméretű céllövő versenypuskát szerkesztettek. A 6 mm űrméretű fegyver nehéz és könnyebb változatban készült, és
az olimpiai Matsch nevet kapta, A 8 mm űrméretűt nagy Matsch néven emlegették. A haderőn kívüli kiképzés és lövészet céljára külső formájában a hadi fegyverhez hasonlító, 6 mm űrméretű fegyver is készült. 1940-ben a Turul II. és a W alther-rendszerű céllövő pisztolyok gyártását beszüntették.
A fegyvergyár részlegeinek teljesítménye 1940 első felére a Honvédelmi Minisztérium megrendelésének megfelelően elérte a száz százalékot. Csak 1940 szeptemberétől kellett bizonyos lőszerfajtákat lassabb ütemben gyártaniuk, hogy a folyamatosságot biztosíthassák, és egyben más, új típusok előállítását is megkezdhessék. Ugyanakkor - mivel a nagy megrendelések lefutottak, újakra pedig nem volt kilátás - a munkáslétszámot csak ideig-óráig lehetett tartani, pedig Rüdiger Imre altábornagy, anyagi csoportfőnök már ekkor kifejtette: „ ...a szociális és az általános nemzetgazdasági szemponton túlmenően honvédelmi szempontból sem lehet érdektelen, hogy az esetleges, bekövetkező háború esetén a hadianyag utánpótlását biztosító hadiüzemek begyakorolt munkásai régi munkahelyükön ismét kedvvel dolgozhassanak. .. ne növeljék a proletárok elégedetlen és nemzeti szempontból meg nem bízhatók tömegét.”35
Németország részéről 1941 első felében olyan igény jelentkezett, hogy a fegyvergyár szűntesse meg a kőbányai zománcgyárát, és a megürülő csarnokokban repülőgépgyárat rendezzen be. E kérdésben a vállalat vezetőségének több tagja a német igényeket támogató vezér- igazgatói állásponttal szembehelyezkedett. Az indoklásuk az volt, hogy a terv megvalósulása esetén a vállalatnak egyik legrégibb - mind bel-, mind külföldön sok sikert elért - üzemága nemcsak a háború tartamára, hanem még az aztán következő időre is megszűnne. Mivel a vállalat mögött álló Magyar Általános Hitelbank is ezt a nézetet vallotta, a német elképzelések megvalósítására csak később kerülhetett sor.
A fegyvergyár az 1941 nyarán kidolgozott Messerschmitt-prog- ram céljára 1942-ben megvásárolta a Magyar Pamutipar Rt. pestszentlőrinci gyártelepét, és Pestszentlőrinci Ipartelepek Rt. - közismerten P ÍR T - néven repülőgépgyárat alapított. A gyár 1943-ban már 1300 főt foglalkoztatott, és 60 millió pengő támogatásban részesült. Az elképzelésekkel szemben hamarosan bebizonyosodott, hogy az új létesítmény képtelen havonként 15 repülőgéptest előállítására. A termelésben mutatkozó, alapvetően a nyersanyagellátásra visszavezethető problémákat az állami felügyelet kiterjesztésével sem tudták felszámolni.
A gyár 1943-ban kapott megbízást az 1939 M, Király-féle géppisztoly gyártására. A vezetőség vállalta, hogy kilenc hónap múlva megkezdik a termelést, de ennek feltételeként szabta, hogy a pisztolygyártási programot megváltoztatják. A pisztolygyártás Németország részére az 1942. április 7-én, majd a július 9-én kelt szerződés értelmében bérmunkában folyt. A német megrendelés teljesítésében - a német nyersanyagszállítmányok elmaradása miatt - lemaradás mutatkozott, ezért a gyár a második sorozat, 30 000 darab pisztoly előállítása alól felmentést kért. A központi kérdés, a pisztolygyártás maradt, amelynek havi termelését 12000-ről 18000-re kívánták felemelni. Ugyanakkor a megrendelések között géppisztoly, géppuska, gránát
vető, nehézpuska, rakétapisztoly is szerepelt, emellett a vashüvelyek kifejlesztésével továbbra is kísérleteztek.
A Honvédelmi Minisztérium 1943 közepén tervbe vette, hogy a hadseregben az 1937 M pisztoly helyett a német szolgálati pisztolyt vezetik be. A gyártól jelentést kértek, hogy képesek-e ennek gyártására. A válaszlevélből kitűnt, hogy a gyár számára ez nem jelent gondot, mivel Németország részére e fegyver 9 mm űrméretű változatát folyamatosan szállították. A pisztolytöltények előállításánál azonban zavarok mutatkoztak, ennek okát a munkaerőhiányban jelölték meg. A probléma kiküszöbölésére a Deutsche Waffen- und M unitionsfabriken A. G.-nál pisztolytölténygyártó gépsort rendeltek. A poseni üzem a gépek szállítását 1944 elejére vállalta.
1944. július 2-án végrehajtott légitámadás a fegyvergyár történetében döntő jelentőségű volt: a fegyvergyártó részleg teljesen megsemmisült. Ezt követően az események felgyorsultak, a fegyvergyár is a kitelepítés sorsára jutott. A gyár kitelepítésének egyik helyéül Losoncot jelölték ki, de a hadi események alakulása miatt Vitályos László, a fegyvergyár helyettes igazgatója október 2-án bejelentette, hogy a Honvédelmi Minisztérium a losonci bázis kiépítését tárgytalannak tekinti. Ez egyben azt is jelentette, hogy a már kiszállított 15 vagon gépet és három vagon agyfát Pápára vagy Mosonmagyaróvárra, a D unántúlon kijelölt két bázis egyikére tovább kellett vinni.
A nyilas Nemzeti Számonkérő Szék a pápai és a mosonmagyaróvári építkezés ütemét lassúnak találta, és ezért a vállalat vezérigazgatóját szabotázs vádjával megidézték. Hamarosan kiderült, hogy a gyártelep körvonalai hiába bontakoztak ki, az útnak indított 53 gépszállítmányból a helyszínre csak 40 érkezett meg. A kényszerből áttelepített 100- 120 munkáscsaládot pedig inkább a továbbmenekülés, mint a termelés megindítása foglalkoztatta.
A szervezetlenséget a korszerű gépsorokkal felszerelt törökbálinti szerelőüzem esete is jól érzékelteti. A gyárat 1944. szeptember végén szólították fel, hogy tegyen javaslatot a törökbálinti szerelőüzem, a trotilöntöde, a présmű és a gyutacsüzem kitelepítésére. „A triöntöde, de különösen a présmű áthelyezését az ezzel összefüggő nagyszabású építkezés szükségessége miatt - olvashatjuk a november 1-jén kelt válaszlevélben - kb. egy esztendő után véljük lebonyolíthatónak. A gyutacsüzem áthelyezését pedig keresztülvihetetlennek tartjuk.”36
A december 19-én kelt, Tarcsay ezredesnek címzett levélből kiderül, hogy Pápára a tervezett gépparknak csupán a 60-70 % -a érkezett meg, s „ ... A munka folytatásához és befejezéséhez egyébként még két zárt vasúti szerelvényre, összesen 60-80 vagonra van szükségük, melyek szerszám- és szerkezeti anyagokat, szerszámokat, további közlőműveket és egyéb szükséges üzemi anyagokat és berendezéseket szállítanának.”37
A Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Rt. egy részlegével az Országos Kitelepítési Kormánybiztosság rendelete alapján Mosonmagyaróvárra települt. Ide irányították a losonci bázisra menekített gépeket, és a szerszámgyártást is itt tervezték újra megindítani. A helyzet azonban itt sem volt jobb, mint Pápán, ugyanis a gyár berendezésére, illetve az üzem munkáinak megindítására mindössze 180 levente korú fiatalt tudtak összeszedni.
A pápai hatóságok december 30-án utasítást kaptak Pápa kiürítésére. A német katonai parancsnokság közlése szerint ennek végrehajtására 500 vagonra volt szükség, „...viszont wagon egyáltalán nem áll rendelkezésükre, annyira nem, hogy a bevetésre készülő, bevetésre szállítandó lőszer is napok óta berakatlanul az állomáson tárolódik”.381945. január 4-én harminc nyitott vagont a fegyvergyár rendelkezésére bocsátottak. Az első 15 vagon 341 géppel és két kísérővel január 9-én indult el az ausztriai Steyrbe. Néhány nap múlva jelentették az igazgatóságnak, hogy a német hatóságok Bécsből - feltehetően a vasúti vonalak túlzsúfoltsága miatt - a szállítmányt Szilézia felé irányították, de a szerelvény Gleiwitzben a Szovjet Hadsereg birtokába jutott.39
A második szállítmány 14 vagonja megérkezett Steyrbe, és az Enns folyó két partján települtek le. Ez a későbbiekben komoly gondot okozott, ugyanis a katonai események úgy alakultak, hogy az Enns nyugati partja amerikai, a keleti pedig szovjet megszállási övezetbe került. Emiatt a gyár vezetősége - amely az Enns jobb (keleti) partján állította fel irodáit - elvesztette a kitelepített munkások és a géppark feletti felügyeletét. 1945 augusztusában tudomásukra jutott, hogy a potsdami konferencia határozatai alapján a megszálló hatalmak fennhatósága alá kerülő ellenséges javak hadizsákmánynak tekintendők, s ezek felett a tulajdonosok elvesztették rendelkezési jogukat.
A további események során megközelítőleg fél év alatt a vállalati vagyon 69 % -a elpusztult.
A háború után a termelőmunka a kőbányai üzemben kezdődött meg. A Soroksári úton a rendelkezésre álló erők nagy részét a romok eltakarítása kötötte le. A régi pisztolyüzem megmaradt gépeit kézi- szerszámok gyártására állították be. A fegyvergyártás megindítására hosszú ideig még gondolni sem lehetett.
1946 februárjában a Szövetséges Ellenőrző Bizottság 600 db vadászpuska és 350000 db vadásztöltény, valamint bányagyutacs gyártását engedélyezte.40 A vadászpuskák előállításához szükséges gépek tervezése és termelése márciusban meg is kezdődött.
Március 6-án a gyár a Lampart nevet vette fel. Előtérbe került a gyár racionalizálása, de lényeges változást csak az 1948-as év márciusa hozta meg, amikor is a gyárat állami kezelésbe vették. Ekkor engedélyt kaptak a demokratikus rendőrség fegyvereinek előállítására. A helyreállítási munkálatok felgyorsultak, 400 szerszámgépet tettek gyártásra alkalmassá, és 350 újat állítottak munkába. Ezzel kezdetét vette az 1948 M, rövid hátrasiklásos, mereven reteszelt, külső kakasos pisztoly gyártása, amelyet az 1911 M , Colt-Browning elemeinek fel- használásával Tokarev fejlesztett ki, és 1930, majd 1933 M T T (Tokarev, Tula) jelzést kapott. Űrmérete 7,62 mm volt, és a 7,63 mm- es palackhüvelyes Mauser-lőszer alapján megalkotott P 30 jelű szovjet lőszert tüzelt. A gyár termékei közül még a 7,65 mm űrméretű súlyzáras, külső kakasos, revolverező elsütőszerkezetű pisztoly volt ismert, ez a Walther PP változata. A köznyelven R Walthernak is nevezték, az R betű arra utalt, hogy 1948-tól az ötvenes évek közepéig a rendőrség rendszeresített kézifegyvere volt. A 7,65 mm űrméretű FÉG AP jelű Browning szintén a Walther PP-re emlékeztet. E pisz
toly különleges könnyűfém tokját a csővel egybeépítették. Cserélhető tára nyolc töltény befogadására alkalmas.
A soroksári telepet 1949-ben kettéosztották. így alakult meg a gépgyártási részből a Eémáru- és Szerszámgépgyár Nemzeti Vállalat, a többi részleg Lámpagyár Nemzeti Vállalat néven működött. A gyár a kézi lőfegyverek gyártására és javítására is felkészült. 1954-ben a szalagokról havonta 2400 db pisztoly és 8000 db puska került le.
Az ipar szerkezetének megváltoztatása 1954-ben már éreztette hatását. Amíg 1953-ban a Honvédelmi Minisztérium által megrendelt termékek részaránya 85% volt, ez 1955-re 10%-ra csökkent. Ebből a korból még az 1958 M, magyar gyártmányú, rövid csőhátrasiklásos, mereven reteszelt Tokagypt pisztoly érdemel említést.
A gyárnak a FÉG RK 59 jelű lőfegyvere - amely a Walther PP- re emlékeztet - ugyancsak a közismert készítmények közé tartozik. A 9 mm űrméretű fegyver az R 61 FÉG jelű pisztolytól csak a csővezető hosszúságában tér el.
A gyár fejlődése során egy fegyvertípusból 1962-ben már havonta 20000 darabot állítottak elő, s a termelés szintje hamarosan 52000-re emelkedett, emellett az előállított hét típus az exportigényeket is teljesen kielégítette. A légpisztolygyártás minősége szintén elérte a világ- színvonalat.
A nagy múltú gyár nevét 1965. április elsejével Fegyver- és Gázkészülékgyárra (közismerten FÉG) változtatták, és az általa gyártott pisztolyok továbbra is megfelelnek a korszerű követelményeknek.
9Keréklakatos, huzagolt pisztoly, Christianus Baier műhelyéből.1643
8Keréklakatospisztolypár,türingiaijeggyel.XVII. század
10II. Mátyás király pisztolypárjának részletei.XVII. század
tv«Wme V
12Kovás pisztoly,két elforgatható csővel.XVIII. század
11Három elforgatható csővel készült kovás pisztoly. XVII. század
Kovás pisztolypár fémágyazatban. XVII. század
Keréklakatos puffer / / I vadászjelenetekkel,
f ' ■ ; j i k . kettőzött' M , elsütőberendezéssel.
XVI. század
\
Wl"-''
S f lU kÈ :« « M p
Pt IÄ / : Wi’/ m
> I ß f t ̂ 1 c ñ mm k ix
. •' /
,k ir r# i w k
i t t / ! $1 w / i p.;h-4%\ !).
y i n : f e !/ ' ^S' W .
.ialá¿ J ¡ » \ • mi Ç t i g g ^ '%
! h ' S »
* P I »-vw\ W ' C ^
% ® ) ; § / f i S #gL̂ jr f/ f§IV , w . /
w $ /
írni"WM /#7- J * /
ri..- - 'Vîm*.;?
S í i t ^ \ t ‘
fî fè
^ 'I7̂ Asi' / A
f/V >tu .;:'#sî‘ Ä /■— ? -r* \ &P «
^ V'f c
s % * t e ,
«£ iîft . I
% \m , w\ i x ^2 & y4 k J ^ L L m
t k ß n r .Mu
rMÆ■4m-f• ü . ,I «
% V I
Iijfc 'v \ \ I *
Hiv*"' I^ î ^ k i m
w m g ß/
Gyöngyházlemezekkel gazdagon berakott, m itológiai jelenetekkel és földöntúli lényekkel ékesített,keréklakatos pisztolypárXVII. század
' S ' \
?! ft ît<.
f c -̂ V,
•-/
» , r wy T . t é
Kovás elsütőszerkezetű pisztolypár,Ponsino Borgognone Brescia felirattal.XVII. század
I j |I I
'X \i 1
. : •; . \ i"vvV; ' \
A 'V ,;sw > -
m' m -
■
v^P*. ■■ n \ > r f
». 3 > •■ ;• m
X, m
V e
Pisztolyrészlet, aranyozott ezüstágyazatban XVII. század
32Kovás pisztoly, Pacholick pozsonyi mester műhelyéből. 1740 körül
Kovás pisztoly, Andreas Gans augsburgi mestertől XVIII. század
Kovás pisztoly, Esquibel madridi m ester készítménye 1750
Pacholick és Esquibel mester pisztolyának lakatlemeze. (32, 33) XVIII. század közepe
Kovás pisztoly, kastélymotívumos lakatlemezzel. XVIII. század
Kovás pisztoly,Joh. Jac. Kuchenreuter neves olasz m ester nevével XVIII. század
Kovás pisztoly, Haetischweiler IN Carlsbad felirattal XVIII. század
39Elöltöltő, franciakovás elsütőszerkezetű utazópisztoly. XVIII. század második fele
41Elöltöltő, franciakovás elsütőszerkezetű utazópisztoly. XVIII. század második fele
40Elöltöltő,franciakovás elsütőszerkezetű utazópisztoly.XVIII. század második fele
42, 43, 44, 45A vadász-, a katonai, valamint a polgári önvédelmi pisztolyok m éretei jelentősen eltérnek egymástól. XVII-XVIII. század
47Pisztoly faragottgyökér-ágyazatban, Chevallier rueni m ester műhelyéből. XVIII. század
46Lazarino-csővel szerelt,Picino Frusca bresciai műhelyében készült pisztoly; a XIX. században csappantyús elsütőszerkezettel látták el.
48, 49, 50 Kovás pisztolyok, terzerol elsütőszerkezettel. XVIII. század
51, 52 Terzerol elsütőszerkezetű, szuronyos pisztolyok. XVIII. század
M A
66, 67, 68 Kovás pisztolyokFatou, Joseph Lamette Laisne párizsi és Wilson m ester londoni műhelyéből. XVIII. század
£ I !I® 1I®
? ,>.'1
4 m
£
Jfl
*
i 1
x ’
f s<- # 3 .■ í f
f 4 '1 -h w *V
í / r
i U - Ï
Ékkövekkel kirakott, kovás pisztolypár Bongarde Düsseldorp felirattal.XVIII. század
70Rövid ágyazatú, kovás pisztolypár, Fieveznam uri műhelyéből. 1760 körül
■' -I I
■f J U
s f W-S1' c 1
\ W t
1 tf) -* s / ;'tkm 1 1 6
Díszes, skófiumos, török pisztolytokpár keleti pisztolyokkal. XVII-XVIII. század
<r S
í>*í
' - ' V .» ft*... i r l \
81, 82, 83Balkáni pisztolymarkolatok, filigrános, ezüstkristályos, ékköves díszítéssel.XVIII. század
ftf. * ■X »V. ¡fc.
. * > . * . * • ..- , . r « , . * *
. . • v.* *» * >; * * r # * i ; . •„*.£. . . •
-> 1; 1 .... ♦ • »* * *•* » * 1*1
Keleti kovás pisztoly, turbános markolatgombbal XVIII. század
Keleti kovás pisztoly, niellós ezüstlem ez borítással XVIII. század
93Elöltöltő, spanyolkovás, trombonos utazópisztoly.XVIII. század második fele iff
jU a !Mi t¿mUí i M
' m
I- ÍR-M» * » %
Ü : '
v H , ■
. JToT* *
5 í : :,•* * • «
• » i .•
94Elöltöltő, franciakovás elsütőszerkezetű, trombonpisztoly. XVIII. század második fele
Ezüsthuzalokkal díszített trombonpár, puskatus alakú markolattal.XIX.század
96 1Elöltöltő,franciakováselsütőszerkezetű fpisztoly. 1XVIII. század f
w
\
.
WA ( p u102Kovás pisztolypár, gazdagon m etszett művű csövén előrecsapódó, rugós szuronnyal.XIX. század eleje
;c ,í l W
| Á '
108Lobbanásmérő készülék. XVIII. század második fele
Csappantyús pisztoly (111) részlete.
113Csappantyús pisztoly ujjtámaszos sátorvassal Kirner József pesti műhelyéből.XIX. század
A csappantyús ( l l l ) é s hátultöltő pisztolyok külsőleg kezdetben csaknem teljesen azonosak. XIX. század második fele
120Contriner bécsi m ester műhelyében készített M ariette-rendszerű, csappantyús, kötegelt pisztoly. XIX. század közepe
Amerikai, Allen-rendszerű, kötegelt pisztoly.XIX. század első fele
119
123Osztrák, Grünbaum-gyártmányú, továbbfejlesztett Sharp-pisztoly. XIX. század közepe
124Hátultöltő, Biederm ann-gyártm ányú, Sharp-rendszerű pisztoly.XIX. század közepe
1
Osztrák, négycsövű, Biedermann, hátultöltő pisztoly.XIX. század vége
127Osztrák, Grünbaum, hátultöltő pisztoly.XIX. század második fele
Angol, .45-ös, négycsövű Lancaster-pisztoly.XIX. század második fele
131Belga gyártmányú hátultöltő pisztoly, Francotte Liége felirattal. XIX. század vége
130Cseh gyártmányú hátultöltő pisztoly,Nowotny prágai műhelyéből. XIX. század vége
1331867 M Wánzl-záras, hátultöltő pisztoly, Kirner József Budapesten felirattal. XIX. század második fele
132Hátultöltő pisztoly Kirner József császári-királyi puskaműves budapesti műhelyéből.XIX. század vége
135Német,suhli gyártmányú, Schulhof-rendszerű hátultöltő sportpisztoly. 1882 körül
134Magyar gyártmányú, Schulhof-rendszerű sportpisztoly Zoller Mátyás Budapest felirattal. XIX. század vége
Házilag készített, hátultöltő pisztoly. XIX. század vége
137
138Leopold Gasser bécsi műhelyében készült, Flobert-rendszerű céllövő pisztoly.XIX. század második fele
Csappantyús pisztoly, lakatlemezén sáskák által vontatott, harci szekéren ülő férfialakkal.XIX. század
142Csappantyús pisztoly, oroszlánfejes markolatgombbal XIX. század
'
’ -.■ ■ H ■' \ ' /'• • 1 ‘V . / ••••■ . á ■>' v■. f- i *■./
ff m m
| ; J<t{ f i i t e'fi:1 S í
r. ita,; ív '•*
■:
' I f- ' ■■ Ö í.
■ UÍ n S
, j r % ■fák*'* \
m
w mf i
\ Jcé € f ‘
Egylövetű, elöltöltő pisztoly (143) részlete adományozó emléklappal.
.
145Aranyveretesfoglalványokkaldíszítettcsappantyús pisztoly, Contriner bécsi m ester műhelyéből.1850 körül
Magyar, Kirner, egylövetű, elöltöltő pisztoly XIX.század második fele
Elöltöltő, Paeckert, csappantyús pisztoly X IX.század közepe
Elöltöltő,csappantyús pisztoly XIX. század közepe
151Elöltöltő, Nowotny, csappantyús, céllövő pisztoly. XIX. század közepe
152Osztrák, Contriner, elöltöltő,csappantyús pisztoly XIX.század második fele
Magyar, Kiszela, hátultöltő pisztolypár. XIX. század második fele
FEGYVERGYÁROSPESTEK,
11'l * *» ■'í :
é é ÉP'IjN "n ) f
160Francia, Pauly-Robert, egylövetű, hátultöltő pisztoly. XIX. század eleje
t.
Osztrák, elöltöltő, csappantyús pisztoly (átm eneti típus). XIX.század második fele
162 163Osztrák, 1859 M, elöltöltő,csappantyús pisztoly. XIX.század
üI
f ,I *1!
164Francia, Giffard, céllövő pisztoly. XIX. század vége
*/ ■
Hátultöltő pisztoly, Kirner József udvari fegyvergyáros pesti műhelyéből.XIX. század második fele
165Hátultöltő pisztoly, Gastinne Renette A páris felirattal.1884
' ' V-.äJj
169Pisztolykészlet,Tugendpozsonyi mester műhelyéből.1829
szto'
Bérenger-rendszerű pisztolykészlet, Nowotny bécsi műhelyéből.XIX. század közepe
173Osztrák, 1844 M, Augustin, gyutacsos, elöltöltő pisztoly. XIX.század
174Amerikai, hatlövetű, Colt, elöltöltő forgópisztoly. XIX. század közepe
175Osztrák, hatlövetű, Innsbrucki-Colt, elöltöltő forgópisztoly. XIX. század második fele
177Angol, .45-ös ötlövetű, Adams-Witton-rendszerű, elöltöltő forgópisztoly. XIX. század közepe
Belga, hatlövetű, elöltöltő, Adam s-Davidh, csappantyús forgópisztoly. X IX.század
178Angol, ötlövetű,T ranter-rendszerű, elöltöltő forgópisztoly. XIX. század második fele
179Osztrák, ötlövetű, Adams-Gasser, elöltöltő forgópisztoly. XIX. század második fele
181Osztrák, 7,7 m m -esBittner középágytáras ism étlőpisztoíy.XIX. század második fele
180Német, hatlövetű, Dreyse-gyútűs forgópisztoly. XIX. század második fele
Belga, hatcsövű Lefaucheux-forgópisztoly. XIX. század második fele
183Belga, hatcsövű Lefaucheux-forgópisztoly. XIX. század második fele
184Belga, hatcsövű Arendt-forgópisztoly. XIX. század második fele
■ M
187Belga, 5 m m űrméretű, hatlövetűLefaucheux-forgópisztoly. XIX. század vége
186Belga, 8 m m űrméretű, hatlövetűLefaucheux-forgópisztoly. XIX. század vége
189Belga, 7 m m űrméretű, hatlövetűLefaucheux-forgópisztoly. XIX. század vége
188Belga, 7,65 m m űrméretű, hatlövetűLefaucheux-forgópisztoly. XIX. század vége
190Bajor, 1871 M, W erder-egylövetű, hátultöltő pisztoly. XIX.század
197Belga,7,65 m m űrm éretű, ötlövetű V elodog-forgópisztoly.XIX. század
196Francia, 1873 M, hatlövetű Cham elot-Delvigne-forgópisztoly. XIX.század
195Osztrák-magyar,1872 M, hatlövetű,Gasser, tiszti forgópisztoly. XIX. század
205Francia, 1892 M, hatlövetű Lebel-forgópisztoly. XIX. század
206Amerikai, ötlövetű Colt-forgópisztoly. XIX .század
207Spanyol, 6 m m űrm éretű, ötlövetű V elodog-forgópisztoly.XIX .század
208Belga, hétlövetű Pieper-forgópisztoly. X IX .század
212
Francia,Gaulois-ismétlőpisztoly. XIX. század vége
211
Amerikai, kétcsövű Rem ington-ism étlőpisztoly. XIX. század
213Német, négycsövű Reform -ism étlőpisztoly. X IX .század
214Ném et, kétcsövű, négylövetű Bár-ism étlőpisztoly. X IX.század
215Német, 1908 M, Schwarzlose, öntöltő pisztoly. XX. század
l§§miH üK
Kiül216Német, Lignose-3, öntöltő pisztoly.
Osztrák-magyar, 1907 M, Roth-Steyr, öntöltő pisztoly.XX. század
225Amerikai,1903 M, Colt-Browning, öntöltő pisztoly.XX. század
226Csehszlovák, Mars, öntöltő pisztoly. XX. század
227Spanyol, Express, öntöltő pisztoly. XX. század
228Angol, 1906 M,•32-es űrméretű, W ebley-Scott, öntöltő pisztoly.XX. század
229Angol, W ebley-Scott, öntöltő pisztoly.XX. század
230Angol, W ebley-Scott, öntöltő pisztoly.XX. század
233Ném et, 1938 (H) M, Sauer-Sohn, öntöltő pisztoly. XX. század
Pi
Mi
247Magyar, 1929 M, öntöltő pisztoly. XX. század
248Magyar, 1937 M,9 m m -es öntöltő pisztoly. XX. század
Magyar,1937 M, 7,65 m m űrméretű öntöltő pisztoly.XX. század
269Osztrák-magyar,világítópisztoly.1914-18
270Magyar, 1942 M, világítópisztoly. XX. század
271Amerikai, M-8, világítópisztoly. 1941-45
280Német,1896 M,7,63 m m -es Mauser, öntöltő pisztoly, XIX.század
1896 M, 9 m m -es Mauser öntöltő pisztoly.1916, XX. század
285Magyar,9 m m -es Browning (Short),öntöltő pisztoly. XX. század
286Magyar,7,65 m m -es Browning öntöltő pisztoly. 1980-as évek
Cat. 9mm Browning short MADE IN HUNGARY FE@-BUDAPEST
Csehszlovák,1970 M, Zbrojovka. öntöltő pisztoly. XX. század
Csehszlovák,1983 M, Zbrojovka öntöltő pisztoly. XX. század
* VZOR 70 CAL ^65MADE IN CZECHOSLOVAKIA
fa üâoQU a a u u u q q q q i <4\ ü u u u u a f l a Q ü Q U ü U Q \ ll A a u u a a a u u ou t i ö a a a \ 1L \ a u ü a Q a u ü u a . Q ü t 3 ä ä \ li \ a u a o a o ü a a ü Q ü a a ü \ '| \ ü u a ü b ü U Q ü Q ü ü Q ü a \ r a \ö a ü ú a a Q ű O ü .ü Q ű a ö l | i \ e » a a u a û u a u a u Q a u a'
lüüQb ü tn ú a o ü a a a a \ a a a t iö o ö ö U ö ö ü a o ú l ü u a a Q ü a a a ü ö a a u a \ u u a a ü a a u a a ű u a a ü \ ~ g ̂a u a a a u a a a a a a a u ü\\o a û a a a a a o a a a a a a \ « SW o t S Q Q Q a a u a a a u u u c
l \ o a a u a a a a a a u a u a ü \ c | \ á U ö a u ó a.u ö u a a a a o l | \ ü o a a ö u a a u o o Q b o a l ' »V ő a a o á a a u a a u a a a a \ * a a a u u a a u u a a a a \ M \ a a a a a t > a a a a a a a a a \ Wk\tt' a ata t t o a a a a a a a a a i
. r
\
289Takács Károly olim piai bajnok W alther-Olimpia gyorstüzelésű sportpisztolya. XX. század
K é pje g y z é k
1 Elsütőszerkezet XVII. század Kanócos megoldással, hosszú, keskeny, félköríves lezárású lakatlemezzel. Rugói belsőfekvésűek. A szorítócsavaros kivitelezésű sárkányfej stilizált állatfejet mintáz. Fő méretek: a lakatlemez hossza: 195 mm, szélessége: 23 mm. Magyar Nemzeti Múzeum.(Továbbiakban MNM.) Ltsz.: 56.5395
2 ElsütőszerkezetXVII. század eleje
Dörzskerekes rendszerű szerkezet. A lakatlemezen beütött pajzsban hd monogram látható. Gyűrűs híddal lezárt kereke kívülfekvő megoldással készült. Felporzócsatornája automatikusan nyílik. Bajor mester munkája. Fő méretek: a lakatlemez hossza:155 mm, szélessége: 55 mm. MNM. Ltsz.: 54.1725
3 ElsütőszerkezetXVIII. század közepe
Kovás rendszerű szerkezet. Vésett peremű lakatlemezén és a sárkányon virágmotívumok sorakoznak. A sárkány és az acél között g io . b a t a felirat látható. Fő méretek: a lakatlemez hosz- sza: 150 mm, szélessége: 29 mm. MNM. Ltsz.: 71.9468
4 ElsütőszerkezetXIX. század
Csappantyús rendszerű szerkezet, vésett felületű sárkánnyal és lakatlemezzel készült. Lakatlemezén a növényornamentika között d Ah n is (Gusztáv) pesti mester neve olvasható. Fő méretek: a lakatlemez hossza: 125 mm, szélessége: 32 mm. MNM. Ltsz.: 71.9469
5 Halálorgona 1607Rézzel forrasztott, orgonasípokra emlékeztető, növekvő nagyságú, 8 sima furatú csővel készült fegyver. Az elöltöltő csövek egy begyújtásra szolgáló magcső körül helyezkednek el. A torkolat alatt ötszögletűre kiképzett, vésett, rövid, barna színű faágyazatát le- vélmotívumos szalagok, csontbetétek és lemezek díszítik. A leltárkönyvi bejegyzések szerint a halfarokra hasonlító markolatlemezen pw n betűk és i607- es évszám volt. Fő méretek: teljes hossz: 350 mm, csőhossz: 75-154 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.:
22 3 55.3840
6 Pisztoly XVI. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul nyolcszögletes alakú csővel készült pisztoly. Mester jegy nem található rajta. Az ágyazatát, a markolatát és a markolatgombját az egyszerű kivitelezés jellemzi. A sátorvasán és a kengyel közepén balusztertag látható. Fő méretek: teljes hossz: 490 mm, csőhossz: 300 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 56.3945
7 Pisztoly XVII. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, nyolcszögletes, maratott felületű csővel készült pisztoly. Lakatlemeze egyszerű kidolgozású, sátorvasa maratott. A csőtorkolat alatt kezdődő teljes ágyazata hullámos pferemű. Fémkupakos töltővessző tartozik hozzá. Markolatát kétoldalt gyöngyház tulipán és korongberakás díszíti. Ellaposodó, ovális markolatgombját fémgyűrűvel erősítették meg. Fő méretek: teljes hossz: 708 mm, csőhossz: 515 mm, űrméret: 11 mm. MNM. Ltsz.: 55.2566
8 Pisztolypár XVII. század Keréklakatos elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, hengeres, hátul nyolcszögletes kiképzésű csövén a tü- ringiai Zellában 1600—1760-ig viszonylag kevés eltéréssel alkalmazott kasjegyet z e l felirat egészíti ki. Lakatlemeze egyszerű kivitelezésű. Csőtorkolatnál kezdődő, fekete színű, faragott ágyazata van. Díszítő motívumanyagából a háromlevelű lóherére emlékeztető formák kiemelkednek. A csőfarnyúlvány két oldalán kacskarin- gós, a markolat irányában liliomos lezárású díszek váltakoznak. Ovális, kétoldalt hatszirmú rozettával kitöltött markolatgombját fém keretezi. A szirmok végeit, a volutákat és a liliomokat rézszegecsek gazdagítják. A pisztolyhoz vasveretes töltővesszők tartoznak. Fő méretek: teljes hossz: 670,680 mm, csőhossz: 467,472 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.: 55.3448. 1-2
9 Pisztoly XVII. század Keréklakatos elsütőszerkezetű pisztoly. A huzagolt, feketített, nyolcszögletű, felforrasztott irányzókkal és ékelt, réz célgömbbel szerelt csövén c h r is t ia n u s b a ie r 1643 felirat olvas-
ható. Kerékrendszere belső fekvésű. A vésett lakatlemez közepén kétfejű sas, az oldalakon vázába helyezett rózsa és két hatszirmú rozetta, a váza oldalán türingiai - 1650 körül alkalmazott - mesterjegy figyelhető meg. Rögzítőcsavarjai alatt csontbetétek vannak. Elsütőberendezése kétbillen- tyűs, gyorsítóval ellátott. Csőtorkclat- nál kezdődő, barna színű faágyazata bordázott, oldalt harántcsíkos. Rövid markolatát féltojás alakú markolatkupak zárja le. Töltővesszőjének egyik végén belsőmenetes fémhüvely, a másikon baluszteresen kidolgozott tömőfej található. Fő méretek: teljes hossz: 595 mm, csőhossz: 395 mm, űrméret:12 mm. MNM. Ltsz.: 55.3854
10 Pisztolypár XVII. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, hengeres csövét két sűrűn kan- nelírozott felület három tükörre osztja. Metszett művű, aranyozott vésetei és gondos kivitelezése miatt a szakirodalom a fegyveripar remekei közé sorolja. A többszörösen tagolt felületek növény- és indaornamentikája között
" stilizált sárkányalakok, a torkolatnál egy-egy sisakos harcos figyelhető meg. Az első tükrön az önmagát tőrrel halálosan megsebző Lucretia, T arqui- nius Collatinus neje látható, akit T arqu in ius S uperbus fia, Sextus gyalázott meg. A középsőn H olo- fernes fejével és kivont karddal Ju d ito t ism erjük fel. M indkét női alakot két oldalról egy-egy m ellékalak egészíti ki. A hátsó tükörfelü- letet lándzsás, sisakos vitézt közrefogó angyalok, haditrófeás sárkányok díszítik. A lakatszerkezet kidolgozása a csőhöz hasonló ízlést tükröz. Az egyiken a páncélba öltözött M ars három lovas harci szekéren ülve, lovai előtt térdre ereszkedett harcossal látható. A kerékborítón két torzfő ékeskedik. Az aranyozott, vésett felületű kovatartó t sárkány fej re alakították ki. Párjának lakatlem ezén Bellona, a róm ai hadi istenasszony, a lovai elő tt legázolt harcos tűnik fel. A sátorvas kengyelét haditrófea tölti ki. K özepén a pajzs stilizált em berfej alakú. Barna faágyazata - levél- és indaintarziákkal díszítve- a csőtorkolatnál kezdődik. V iszonylag rövid m arkolata ellaposodik. Ovális m arkolatkupakját
pikkelyes keretezésű, haditrófeás m otívum zárja le. Fa töltővessző tartozik hozzá. G áspár Spát m ester alkotása. A hagyom ány szerintII. M átyás király (1557. február 24.-1619. m árcius 20.) apósától, T iro li F erd inánd tó l kapta. F elületének díszítése a róm ai Equiria ünnepségekre em lékeztet, am elynek ideje m egközelítőleg egybeesett II. M átyás születésnapjával. Fő m éretek: teljes hossz: 570 m m , csőhossz: 375 m m , űrm éret: 12 mm. M N M . L tsz.: 55.3860. 1-2
11 P isz to ly X V II. század Kovás elsütőszerkezetű, három elforgatható, sima furatú , m in d három hengeres csövén serpenyővel és acéllal szerelt pisztoly. L a katlem ezének egykori vésetei ma m ár alig láthatók. A rögzítőbillentyű t a sátorvas előtt helyezték el. H osszú töltővesszőjét szarulemez zárja le. Barna színű faágyazata a lakatlem eznél kezdődik. M arkolatának gerincén szív alakú ezüstlem ezre vésett, nyílvesszőket tartó oroszlános cím erkép és c o n c o r -
d e s v i n c u n t felirat látható. Fő m éretek: teljes hossz: 655 m m , csőhossz: 453 m m , űrm éret: 12 mm. M N M . L tsz.: 55.3861. 1
12 P isz to ly X V III. század Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. K ét, egymás alatti, sima furatú , elöl hengeres, hátu l szögletes, fo rgatható, kétserpenyős csövén s e
d a n felirat látható. Sátorvasba épített, díszítés nélküli, reteszelőbillentyűvel készült. A csőtorkolatnál kezdődő, faragott, barna színű faágyazatát hosszú oldalnyúlványokkal ellátott, dom boríto tt, torzfős, fém m arkolatkupak zárja le. Fő m éretek: teljes hossz: 485 m m , csőhossz: 293 m m , ű r m éret: 13 mm . M N M . Ltsz.: 69.9277. 1
13 Pisztolypár XVII. század Kovás elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, rézzel tausírozott, növényornamentikával borított csővel készült pisztoly. Vas töltővesszővel, külső lakattal látták el. A fémből kidolgozott markolat végén lévő markolatkupak áttört kivitelezésű. Fő méretek: teljes hossz: 470 mm,
csőhossz: 313 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.: 56.4197. 1-2
14 Pisztolypár XVIII. század Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, gyűrűkkel tagolt, hátul szögletes és bordás csöve gerincén g i r o n i m o m u t t o - Bresciá- ban 1670-1700 között működött mester-felirat, a vésett lakatlemezen f r a n c e s c o g a r a t t o ? , az ugyancsak Bresciában, 1660-1685 között ismertté vált fegyverműves neve látható. Sátorlemezét és sátorvasát finoman vésett növények, gyümölcsök és sárkányalakok díszítik. A csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatát hosszú oldalnyúlványokkal ellátott, a sátorlemezhez hasonlóan virágokkal, sárkányokkal borított markolatkupak zárja le. Töltővessző is tartozik hozzá. Fő méretek: teljes hossz: 386 mm, csőhossz: 233 mm, űrméret: 11 mm. MNM. Ltsz.: 56.3995. 1-2
15 Pisztoly XVI. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, két egymás alatt fekvő, sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, gyűrűkkel tagolt csővel készült, puffernak is nevezett pisztoly. Nagyméretű lakatlemezén kettőzött elsütőberendezés található. A serpenyőfedők és a sárkányok vésése egyszerű. A sátorvas kengyele és az elsütőbillentyű vége ba- luszteres kidolgozású. A barna faágyazat első részét, a csőtorkolat alatt, akantuszos csontlemez borítja. Az ágyazat csontdíszei nagyon változatosak. A lovast, a puskát tartó vadászt, a rohanó kutyákat, a vaddisznó elejtésének részleteit aprólékosan munkálta ki alkotója. A gyalogos vadász lándzsával, a lovas karddal igyekszik a vadászkutyák által letepert vaddisznónak a halálos döfést megadni. Egy gyalogos puskás vadászkutyával követi őket. A további szabad felületen tavon úszkáló és repülő madarak figyelhetők meg. Az ágyazat alsó része szintén gazdag díszítésű. A csontborítású töltővesz- szőtartó hüvelyén levő fegyveres férfi képe elmosódott. Az inda- és növényornamentikák csontberakását nagy művészi hozzáértés jellemzi. Angyalokkal, állatokkal, torzfőkkel díszített, nagyméretű, gömb alakú markolatgombját tűzaranyozott szalagok öt mezőre tagolják. A mezőket indák, növények, gránátalma-motívumok éke
sítik. A gomb végét tűzaranyozott oroszlánfej zárja. Fő méretek: teljes hossz: 540 mm, csőhossz: 300 mm, űrméret: 11 mm. MNM. Ltsz.: 55.3244
16 PisztolypárXVI. század
Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, hengeres, gazdagon metszett művű csővel készült, puffernak is nevezett pisztoly. A cső díszítésének sorát egy kardot tartó katona nyitja meg, a továbbiakban növények között egy női alak látható lándzsával és madárral, majd kezében nyílvesszőt tartó másik női alak zárja a sort. Lakatlemezét a növényornamentika teljesen kitölti. A kerékfedő lemezen kétfejű sas tűnik elő. Sátorvasának kengyele ba- luszteres kidolgozású. Az aranyozott felületű, öntöttbronz sávokkal tagolt ágyazaton csontbetétek, szalagok, virágok, groteszkek, emberfők sorakoznak. A csőtorkolat alatt lándzsát tartó és fúvós hangszeren játszó alakokkal díszített csontlemezt helyeztek el. Ro- zettákkal, emberfőkkel motivált, aranyozott felületű, nagyméretű, gömb alakú markolatgombját öntöttbronz szalagok öt mezőre osztják. A markolatgombot oroszlánfő díszíti. Érdekessége, hogy a pár egyik darabja a Magyar Nemzeti Múzeum, a másik darabja a Hadtörténeti Múzeum tulajdonában van. Fő méretek: teljes hossz: 540 mm, csőhossz: 292 mm, űrméret: 13 mm. MNM. Ltsz.: 55.3243. HM. Ltsz.: 89.127.1
17 Pisztoly XVI. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes csővel készült, puffernak is nevezett pisztoly. Lakatlemeze díszítés nélküli, kerékborítója áttört. A sárkány oldalán indás motívumok maradványai láthatók. Viszonylag vékony sátorvas tartozik hozzá. Barna faágyazatát vékony csontszalagok díszítik, s a torkolat alatt csontlemezzel záródik. A csőrögzítő csap magasságában elhelyezett csontbetéteken levélornamentika, a markolati részen szélkerékmotívum látható. Csontszalagokkal és négy fo- natos dísszel mezőkre osztott markolatának vége nagyméretű gömb. Fő méretek: teljes hossz: 500 mm, csőhossz: 290 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.3857
18 Pisztoly XVI. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, díszítés nélküli csővel készült, puffernak is nevezett pisztoly. A csövön az 1590-es években beütött augsburgi fáklya- és retekjegy, a nagyméretű lakatlemezen szablya alakú bélyeg látható. Teljes barna faágyazatát a torkolat alatt csontlemez zárja le. Csontból kidolgozott szalagdíszei a markolatgombig húzódnak. A csőrögzítők magasságában ovális, vésett felületű csontbetéteket helyeztek el. Sátorvasa áttört, két balusztertagból kiképzett kengyele van, elsütőbillentyűje csontbetétben mozog. Nagyméretű, gömb alakú markolatgombját csontszalagok hat mezőre tagolják. A fonatos díszű szalagok közét csontgyűrűk és körmotívumok töltik ki. Fő méretek: teljes hossz: 495 mm, csőhossz: 295 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 55.3241
19 Pisztolypár XVI. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, hengeres, majd szögletessé váló, maratott és aranyozott csővel készült pisztoly. Aranyozott sátorvasának kengyelét két balusztertag képezi. Vésett felületű, aranyozott bronzágyazatát, a cső két oldalán S motívumok díszítik. Áttört, aranyozott, bronz kerékborító lemezén stilizált sárkányfejek láthatók. Egyik töltővesszője belsőmenetes, a másik sima, ez utóbbit felhúzókulcsnak képezték ki. Sokszirmú rozetta díszíti. Kisméretű, gömb alakú markolatgombja előtt indák és levelek váltakoznak. Oldalt akasztóhorog látható. Fő méretek: teljes hossz: 165 mm, csőhossz:96 mm, űrméret: 4 mm. MNM. Ltsz.: 56.5430. 1-2
20 Pisztoly XVI. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes csővel készült, puffernak is nevezett pisztoly. A csövön az 1580-as években Augsburgban beütött fáklya- és retekjegy látható. Nagyméretű, díszítés nélküli lakatlemezére biztosítót szereltek. Sátorvasa áttört, kengyelét két balusztertag képezi. Elsütőbillentyűje csontbetétben mozog. Barna faágyazatát a csőtorkolat alatt csontlemez zárja. A csőrögzítő kapcsok magasságában ovális csontbetétek láthatók. Az
ágyazat csontszalagjai a markolatgombig húzódnak. A sátorvas előtti részt faragott felületű csonttulipán, a cső- farnyúlvány két oldalát S motívumos csontbetétek díszítik. Nagyméretű, gömb alakú csontszalagok a markolatgombját hat mezőre tagolják. A fonatos díszű szalagok közét csontgyűrűk és körmotívumok töltik ki. Fő méretek: teljes hossz: 510 mm, csőhossz:285 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 55.3242
21 Pisztolypár XVII. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, hengeres csövét két sűrűn kan- nelírozott felület három tükörre osztja. Metszett művű, aranyozott vésetei és gondos kivitelezése miatt a szakirodalom a fegyveripar remekei közé sorolja. A többszörösen tagolt felületek növény- és indaornamentikája között stilizált sárkányalakok, a torkolatnál egy-egy sisakos harcos figyelhető meg. Az első tükrön az önmagát tőrrel halálosan megsebző Lucretia, Tar- quinius Collatinus neje látható, akit Tarquinius Superbus fia, Sextus gya- lázott meg. A középsőn Holofernes fejével és kivont karddal Juditot ismerjük fel. Mindkét női alakot két oldalról egy-egy mellékalak egészíti ki. A hátsó tükörfelületet lándzsás, sisakos vitézt közrefogó angyalok, haditrófeás sárkányok díszítik. A lakatszerkezet kidolgozása a csőhöz hasonló ízlést tükröz. Az egyiken a páncélba öltözött Mars háromlovas harci szekéren ülve, lovai előtt térdre ereszkedett harcossal látható. A kerékborítón két torzfő ékeskedik. Az aranyozott, vésett felületű kovatartót sárkányfejre alakították ki. Párjának lakatlemezén Bellona, a római hadi istenasszony, a lovai előtt elgázolt harcos tűnik fel. A sátorvas kengyelét haditrófea tölti ki. Közepén a pajzs stilizált emberfej alakú. Barna faágyazata - levél- és indaintarziákkal díszítve - a csőtorkolatnál kezdődik. Viszonylag rövid markolata ellaposodik. Ovális markolatkupakját pikkelyes keretezésű, haditrófeás motívum zárja le. Fa töltővessző tartozik hozzá. Gáspár Spát mester alkotása. A hagyomány szerint II. Mátyás király (1557. február 24.-1619. március 20.) apósától, Tiroli Ferdinándtól kapta. Felületének díszítése a római Equiria ünnepségekre emlékeztet, amelynek ideje megközelítőleg egybeesett II.
Mátyás születésnapjával. Fő méretek: teljes hossz: 570 mm, csőhossz: 375 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 55.3860. 1-2
22 Pisztolypár XVII. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, bordázott, gyűrűkkel tagolt csővel készült pisztoly. A csőfaron az 1625-1640 közötti időszakban beütött i f mesterjegy látható. Lakatlemezét koronás, bajuszos emberfő, rézből kidolgozott kerékborítóját emberfejű, szárnyas, állattestű figurák díszítik. Sátorvasát az egyszerű kivitelezés jellemzi. A kovaszorító ajkak sárkányfej alakúak. Csőtorkolat alatt kezdődő teljes ágyazatát a gyöngyházlemezek szinte teljesen beborítják. Emberek, földöntúli lények, állatok, mitológiai jelenetek, szfmkszek, sárkányok, lovas katonák sűrűn váltakoznak a felületén. Az egyik markolatán g e o m e t r i q v e ,
PE R S P E C T IV A , A Q U ITR A C TU R E, ARI-
m e t r i q v e feliratokkal jelzett négy nagyobb alak emelkedik ki. Rövid, rézborítású, szögletessé váló markolatának gerincét fémhuzalokkal rakták be. Markolatgombját ovális, vésett nö- vénymotívumos, fém markolatkupak zárja le. Párjáról a feliratos alakok hiányoznak. Fő méretek: teljes hossz: 770 mm, csőhossz: 590 mm, űrméret:8 mm. MNM. Ltsz.: 55.3389. 1-2
23 Pisztolypár XVII. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes csővel készült pisztoly. Lakatlemeze és serpenyője egyszerű kivitelezésű. A fegyverben az eredeti kovakő látható. A torkolatnál kezdődő barna színű faágyazatán gyöngyházzal, csonttal gazdagon kirakott növényi, állat- és emberalakok, szalagdíszek sorakoznak. Az előagy két oldalán egy-egy nyúl, kutya és egy dudán játszó, stilizált férfialak figyelhető meg. A markolat motívumanyagát egy rohanó róka vezeti be. A markolatgomb előtti részt két kiterjesztett szárnyú madár, az indák közét gyöngyházból kidolgozott makkok, gránátalmákra emlékeztető formák díszítik. Markolatát oldalnyúlványokkal ellátott, kissé ellaposodó, féltojás alakú, fém markolatkupak zárja le. A réz töltővesszőtartó hüvelyben csontkupakú, barna színű fa töltővesz- sző található. Fő méretek: teljes hossz: 525 mm, csőhossz: 340 mm,
űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 58.7687. 1-2
24 Pisztoly XVII. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, réz célgömbbel ellátott csővel készült pisztoly. Domborodó lakatlemezét kiterjesztett szárnyú sasok díszítik. A lemez kerék feletti részén, a tengely két oldalán egy-egy sasmotívum ismétlődik. A torkolatnál kezdődő barna faágyazatának csaknem minden négyzetcentiméterét gyöngyház és csontlevelek, indák, valamint állat- és stilizált emberalakok díszítik. Az előagy két oldalának megmunkálása azonos. A motívumanyagból itt az egymásnak háttal álló sárkányok, kutyák, a lakat túloldalán kiterjesztett szárnyú madár hátán ülő, lándzsás férfi hívja fel magára a figyelmet. A markolat képsorát egy szörnyet lovagló gyermek vezeti be, majd sárkányok, inda-, növény- és virágmotívumok következnek. Kissé ellaposodó markolatát ovális, féltojás alakú, vésett felületű, a lakatlemezzel hasonló ízlésben díszített, vasból készült markolatkupak zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 513 mm, csőhossz: 330 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 56.3944. 1
25 Pisztoly1600 körül
Keréklakatos elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, hengeres csövén Nürnbergben, 1600 körül beütött l h
monogramos jegy látható. Vésett művű lakatlemeze és aranyozott kovatartója van. Ébenfa ágyazatát faragott csont- és gyöngyházlemez-berakások díszítik. Markolatát gyöngyház díszítésű, korong alakú markolatgomb zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 795 mm, csőhossz: 580 mm, űrméret: 10 mm. MNM. Ltsz.: 56.5314
26 PisztolyXVII. század
Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul nyolcszögletes csővel készült pisztoly. Ágyazatát csontlemezek és -szalagok díszítik. Kissé aláhajló, csontberaká- sos markolatát toj ásdad alakú markolatgomb zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 770 mm, csőhossz: 565 mm, űrméret: 10 mm. MNM. Ltsz.: 56.5315
27 Pisztoly XVII. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, nyolcszögletes, maratott felületű csővel készült pisztoly. Lakatlemeze egyszerű kidolgozású, sátorvasa maratott. A csőtorkolat alatt kezdődő teljes ágyazata hullámos peremű. Fémkupakos töltővessző tartozik hozzá. Markolatát kétoldalt gyöngyház-, tulipán- és korongberakás díszíti. Ellaposodó, ovális markolatgombját fémgyűrűvel erősítették meg. Fő méretek: teljes hossz: 708 mm, csőhossz: 515 mm, űrméret: 11 mm. MNM. Ltsz.: 55.2566
28 Pisztolypár XVII. század Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, hengeres, gyűrűkkel tagolt, bordázott csövén l a z a r i n o c o m i n a z -
zo, az 1650-1696 között működött fegyverműves neve, lakatlemezén vésett, metszett művű állatfej, állat hátán nyargaló sárkány, valamint p o n s i -
n o b o r g o g n o n e b r e s c i a felirat látható. Sátorvasát és sátorlemezét rendkívül gazdag vésés borítja. Kengyelét és a kengyel előtti felületet, valamint a kengyel előtti lemez két oldalát - indák és növények között - több mezítelen ember alakja díszíti. A sátorlemeze hasonló kidolgozású. Töltővesszőjének végét virágszirmot tartó majom zárja le. A töltővesszőtartó hüvelyeken az emberábrázolás ismétlődik. A markolat gerincének díszítése különösen dús. A csőfarnyúlvány mögötti motívum egy nagyméretű emberalak. Öntött, levélindás, állat- és emberalakos, vésett markolatkupakját hosszú oldalnyúlványokkal látták el. Fő méretek: teljes hossz: 485 mm, csőhossz: 316 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 58.7686. 1-2
29 Pisztoly XVII. századKovás elsütőszerkezetű, sima furatú, célzósínes, metszett művű, aranyozott csővel készült pisztoly. Gazdagon metszett lakat- és sátorlemezén aranyozott növényornamentika, ezüst sátorvasának közepén kisméretű, aranyozott rozetta látható. A csőtorkolat alatt kezdődő, aranyozott ezüstágyazatát vésett akantuszlevelek töltik ki. Díszítése a markolatgerincen különösen gazdag. Egyszerű töltővessző tartozik hozzá. Az ágyazathoz hasonlóan kivitelezett, kisméretű, gömbös markolatkupakját hosszú oldalnyúlvá
nyokkal látták el. Fő méretek: teljes hossz: 392 mm, csőhossz: 273 mm, űrméret: 13 mm. MNM. Ltsz.:56.4000
30 PisztolypárXVII. század második fele
Kovás elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes csővel készült pisztoly. Lakatlemezén alig kibetűzhetően l o u r o u x mester neve, a lemez többi részén virágot szagoló nő, a bronzból öntött sátorvas kengyelén pedig női fej látható. Bronz sátorlemezén stilizált nő- és férfi-, valamint szörnyalakok sorakoznak. A csőtorkolatnál kezdődő ágyazatot a mester elefántcsontból dolgozta ki. A markolat végét stilizált állatokkal, szörnyekkel díszített sisakot viselő harcos feje zárja le. Rézkupakos töltővessző tartozik hozzá. A New York-i Metropolitan Museumban lévő hasonló példány keréklakatos elsütőszerkezettel készült. Fő méretek: teljes hossz: 485 mm, csőhossz: 312 mm, űrméret: 13 mm. MNM. Ltsz.: 55.3859. 1-2
31 PisztolypárXVII-XV III. század fordulója
Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, nyolcszögletes, egyszerűen kivitelezett csővel készült pisztoly. Vésett felületű réz sátorvasát tulipánokra és akantuszlevelekre emlékeztető motívumok töltik ki. Fekete színű faágyazata a torkolat alatt kezdődik, piros, szabálytalanul vezetett vonalak díszítik. Markolata ellaposodik, ovális markolatgombját rézből kidolgozott, haditrófeás lemez zárja le. A trófea közepén nagyméretű, ovális, harántcsíkos peremezésű pajzs helyezkedik el. Fa töltővesszője van. Fő méretek: teljes hossz: 625 mm, csőhossz: 420 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.: 56.3914. 1-2
32 Pisztolypár XVIII. század Kovás elsütőszerkezetű, sima furatú, hengeres, damaszkolt, célgömbbel és irányzósínnel ellátott, az egész felületén ezüsttel gazdagon tausírozott, török csővel készült pisztoly. Lakatlemezén - növényornamentika között - p a c h o l i c k i n p r e s p u r g felirat - az 1740 körül működő mester neve és működési területe - látható. Aranyozott, öntöttbronz sátorlemezét vadászjelenet, lovas és gyalogos vadá
szok, vaddisznót megtámadó vadászkutyák, a torkolat irányában baluszte- resen tagolt, torzfős és akantuszleve- les, rézből öntött sátorvasának kengyelét pedig egy vadászkutya és egy puskát töltő vadászmotívum díszíti. A csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatát elöl rokokó stílusú, vésett bronzlemez, a fa töltővesszőjének végét csavaros bronzkupak zárja le. Öntött, aranyozott, bronz markolatgombját gazdag növényornamentika között ülő, fegyvert tartó, kutyát simogató vadász alakja tölti ki. Fő méretek: teljes hossz: 465 mm, csőhossz: 310 mm, űrméret: 13 mm. MNM. Ltsz.: 55.3707. 1-2
33 PisztolypárXVIII. század közepe
A kovás elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, gyűrűkkel tagolt, hátul szögletes, arannyal tausírozott pisztoly. Csövén E SQ U IB E L ANO DE 1750 EN
m a d r i d felirat olvasható. Az 1734— 1768 között működött mester neve két bélyegben ismétlődik. Lakatlemezén hadijelenetet, összeroskadó lovast, ágyúkat, szablyát emelő embert, leszúrt harcost láthatunk. Sátorvasának kengyelét kagylókkal övezett mezőben szablyás, távcsöves katona, a sátorvashoz hasonlóan kidolgozott sátorlemezét pedig egymással szemben álló lovaskatonák és egy haditrófea díszíti. A torkolat alatt kezdődő ágyazatát rokokó stílusú veretek borítják. Madárcsőrös markolatát pajzsos és lándzsás harcossal motivált, fém markolatkupak zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 465 mm, csőhossz: 316 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.:56.4005. 1-2
34 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, damaszkolt, ezüst tausírozású, női mellképpel díszített csővel, célgömbbel szerelt pisztoly. Lakatlemezén egy kastély körvonalai, a lakat mögött a n d r e a s g a n s , az 1715-1760 között működött mester neve, majd a u g s -
p u r g - működési területe - látható. Bronz sátorlemezén növényornamentika között egy stilizált templom tűnik fel. Bronz sátorvasát kagylós motívum díszíti. Szarukupakos töltővesszővel, vésett, aranyozott töltővesszőtartó hüvelyekkel is ellátták. A csőtorkolat
alatt kezdődő barna faágyazatát elöl szarulemez, vésett kagylómotívumos, leveles, madárcsőrös markolatgombját aranyozott bronz markolatkupak zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 440 mm, csőhossz: 292 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.: 56.4002. 1
35 Pisztolypár XVIII. század Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, hengeres, célzósínes, célgömbbel, rézirányzékkal szerelt csővel készült fegyver. Vésett lakatlemezét kastélymotívum, szablyát tartó lovas és sátor díszíti. Aranyozott bronz sátorlemezén gyalogos, lovas katonák, sátrak, tüzelő ágyú és egy kastély látható. Bronz sátorvasának kengyelén egy babérkoszorút tartó harcos alakja, a sátorvason a torkolat irányában torzfős akantuszlevél-motívum van. A csőtorkolat alatt kezdődő barna faágyazatát elöl vésett, aranyozott bronzlemez zárja le. Szarukupakos töltővesszője, valamint torz emberfőt ábrázoló töltővesszőtartó hüvelye van. Markolata gerincén ötágú, koronás, lándzsás harcosokkal övezett lili- omos, oroszlános címerpajzson d e o
f i d e l i s e t r e g i felirat olvasható. Aranyozott, öntött bronzlemezzel borított madárcsőrös markolatkupakján egy torz emberfőn álló, lándzsát tartó harcos tűnik fel. Fő méretek: teljes hossz: 495 mm, csőhossz: 344 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4193. 1-2
36 Pisztolypár XVIII. század Kovás elsütőszerkezetű, huzagolt, hengeres, célzósínes, metszett művű csővel készült pisztoly. Csövén kétoldalt növényornamentika, kagylós motívumok, a csőfaron vadászkutya, vállán vadászfegyvert tartó nő, az irányzólécen JOH. JAC. K U CH E N RE U TER neve,a csőfaron az 1709-1783 között élő mester bélyege látható. Lakatlemezét vésett művű fák, őz- és szarvasalakok, profilált peremű, aranyozott sátorlemezét szarvas-, kutya-, kagyló- és növénymotívumok töltik ki. Bronzból öntött sátorvasának kengyelén a szarvas- és a kutyaalak ismétlődik. A csőtorkolat alatt kezdődő barna színű faágyazatában aranyozott, bronz töltővesszőtartó hüvelyekkel ellátott, szaruvéges töltővessző található. Vésett felületű, kutyával és egy kagylóktól övezett, ülő szarvasalakkal díszített
markolatkupakja hosszú oldalnyúlványokkal készült. Fő méretek: teljes hossz: 498 mm, csőhossz: 393 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.:56.4006. 1-2
37 Pisztolypár XVIII. század Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. A sima furatú, hengeres, célzósínes, célgömbbel szerelt fegyver csövén h e -
t i s c i i w e i l e r , az 1710-1740 között működött karlsbadi mester fegyverjegye látható. A lakatlemezen gazdag vésetek között lovas és gyalogos vadászok, vadászkutyák sorakoznak. Aranyozott, bronz sátorvasának kengyelén indák, levelek, poncolt alapon álló, kezén sólymot tartó vadász, a torkolat irányában akantuszlevelek és torzfő figyelhető meg. Aranyozott sátorlemezét egy finoman kidolgozott - lovas és gyalogos vadászokkal, vadászkutyákkal ábrázolt - medvevadászat tölti ki. A lakatlemezen j o h . h a e t i s c h w e i -
l e r i n c a r l s b a d , a mester neve és működési területe ismétlődik. A pisztolyhoz szarulezárású töltővessző tartozik. Csőtorkolat alatt kezdődő, faragott, barna színű faágyazatának markolatgerincét egy nő- és egy férfialakos, két vadászkutyás és egy torzfős medalion díszíti. Aranyozott szőlőfürt-, szarvas-, valamint kutyák által megtámadott vaddisznóval borított markolatkupakja hosszú oldalnyúlványokkal készült. Fő méretek: teljes hossz: 478 mm, csőhossz: 308 mm, űrmérct: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4119. 1-2
38 Pisztolypár XVIII. század vége Spanyolkovás elsütőszerkezettel készült elöltöltő pisztoly. A cső felülete csillagokkal, pontokkal, különféle vonalakkal gravírozott. A fémből készült, puskatus alakban végződő ágyazatnak is hasonló a díszítése. A sárgarézből készült első foglalványkarikát, a tokfark feletti részt és a tusát változatos minták díszítik. Fő méretek: teljes hossz: 460 mm, csőhossz: 262 mm, űrméret: 17 mm. Hadtörténeti Múzeum (továbbiakban HM.) Ltsz.: 1610/1.2./pu.
39. PisztolyXVIII. század második fele
Kovás középfekvésű elsütőszerkezetű, terzerol típusú, elöltöltő trombon- pisztoly. A cső és a tok sárgarézből készült. Az erősítőgyűrűvel ellátott cső a
csőtorkolat felé kiszélesedik. A cső alsó részén egy kisméretű, kihajtható szurony található. A fémből készült töltővesszőt a cső bal oldalán helyezték el. A tok két oldalán gravírozott hadi emblémák (dob, zászlók) láthatók. Fő méretek: teljes hossz: 270 mm, csőhossz. 150 mm. HM. Ltsz.: 432/1987 gysz.
40 PisztolyXVIII. század második fele
Kovás elsütőszerkezetű, terzerol típusú, elöltöltő pisztoly. A sárgaréz cső elöl hengeres, hátul hatszögletű. A csőtorkolat felé szélesedő erősítőgyűrűvel látták el. A tok mindkét oldalán hadiemblémák (dob, bárd, lándzsa) található. A kakas felhúzás után rögzíthető. Fő méretek: teljes hossz: 220 mm, csőhossz: 115 mm. HM. Ltsz.: 432/1987 gysz.
41 PisztolyXVIII. század második fele
Kovás elsütőszerkezetű, terzerol típusú, elöltöltő pisztoly. A cső elöl hengeres, hátul hatszögletű. A pisztoly teljesen fémből készült. A tokot és a markolatot gravírozott díszítés borítja. Fő méretek: teljes hossz: 155 mm, csőhossz: 70 mm, űrméret: 9 mm. HM. Ltsz.: 432/1987 gysz.
42 PisztolyXVII. század
Kovás elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul bordás csővel készült pisztoly. Vésett lakatlemezén növényornamentika között fegyveres vadász, vadászkutya, a sárkány előtt vadállatok egy csoportja figyelhető meg. Bronzból öntött sátorvasa gazdag díszítésű. A kengyelén puskát töltő vadász, vadászkutya, a torkolat irányában torzfő, továbbá akantuszleve- lekből képzett korona tűnik fel. Sátorlemezén növények között, vadászkutyáktól űzött szarvas látható. A torkolat alatt kezdődő, gazdagon faragott, barna színű faágyazatát elöl szarulemez zárja le. Markolatgerincét torzfő és állatalakos rézmedalion fedi. Hosz- szú oldalnyúlványokkal ellátott, réz markolatkupakján a puskás vadászok és a torzfők ismétlődnek. Fa töltővesz- sző tartozik hozzá. Fő méretek: teljes hossz: 510 mm, csőhossz: 335 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 58.7575
43 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű, terzerol elrendezéssel, sima furatú, hengeres, lecsavarható csővel készült fegyver. A lakatház két oldala vésett, egyik oldalon o l l i v a n t mesternév és 1785 körüli koronás c p angol jegy láthatók. Barna színű faágyazatán faragott, csontlemezekkel, virágokkal, négyszögekkel, indákkal gazdagon berakott díszítés van. Markolatgerincét bástyamotívum gazdagítja. Fő méretek: teljes hossz: 220 mm, csőhossz: 87 mm, űrméret: 13mm. MNM. Ltsz.: 56.5442
44 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű, terzerol elrendezéssel készült pisztoly. Két egymás alatti, huzagolt, hengeres, kicsavarható bronzcsövén Liége-ben beütött bélyegek, a bronzból készült zárszerkezetház két oldalán vázában elhelyezett virágmotívum látható. Rövid, recézett markolata ólomszegekkel berakott. Stilizált akantuszlevéllel és két ovális rozettával díszített markolatgerincét biztosítólemezzel is ellátták. Fő méretek: teljes hossz: 218 mm, csőhossz: 83 mm, ürméret: 11 mm. MNM. Ltsz.: 56.5023
45 Pisztoly XIX. századA csappantyüs elsütőszerkezetű, huzagolt, nyolcszögletes, célgömbbel és irányzókkal szerelt fegyver csövén arany tausírozással j. a d a m k u c i i e n -
r e u t e r , az 1794-1869 között ismertté vált mester neve, vésett lakatlemezéna . r e g e n s b u r g felirat látható. Csappantyúvédővel, külső rugóval készült. Sátorvasának kengyelét akantuszle- vélből kinövő sárkányfej díszíti. Rövid, barna színű faágyazatának recézett markolatát faragott akantuszlevelek, haditrófeák gazdagítják. Ovális markolatgombját domborított rozet- tás lemez zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 162 mm, csőhossz: 75 mm, űrméret: 9 mm. MNM. Ltsz.: 56.5443.1
46 Pisztoly XVIII. század Csappantyús elsütőszerkezetű, átalakított kovás lakattal készült pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes alakú, célzósínes, irányzék- kal szerelt csövén oválisban férfimell- kép és l a z a r o l a z a r i n o mester neve látható. A rendkívül gazdagon vésett, levelekkel, összefont nyakú sárkányokkal kitöltött lakatlemezén pedig
PIC IN O FR U SC A IN B R E SC IA - a z 1 7 1 0 —
1730 között működő puskaműves neve és működési helye - figyelhető meg. Az áttört indamotívumos sátorlemezét középen női alak díszíti. A csőtorkolat alatt kezdődő, faragott, barna színű faágyazatát elöl szarulemez zárja le. A lakatlemez előtt mindkét oldal sárkányalakokkal kitöltött. Barna színű, fa töltővessző tartozik hozzá. A hátsó töltővesszőtartó hüvely baluszteres tagban folytatódik, majd egy levelekkel határolt, szárnyas sárkányalakban végződik. A sátorvasát a kengyel előtt növények közötti szárnyas, a kengyelt női alak gazdagítja. A vésett felületű, hosszú oldalnyúlványokkal ellátott markolatkupakját sárkányok, akantuszlevelek, valamint oválisban elhelyezett női alak motiválja. Fő méretek: teljes hossz: 515 mm, csőhossz: 377 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.3999
47 PisztolyXVIII. század
Kovás elsütőszerkezetű, sima furatú, hengeres, célzósínes csővel készült. Vésett lakatlemezén a növényornamentika között L CHEVALLIER A RO UEN
mesternév, a lakat mögött vaddisznóábrázolás látható. Ezüstből kidolgozott sátorvasát a torkolat irányában akantuszlevél zárja le. Áttört sátorlemezét női fej és sárkányalakok, markolatgerincét áttört, koronás kartus díszíti. A csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű ágyazata faragott gyökér. Vésett, lombozatos, szörnyalakokkal kirakott markolatkupakján hosszú oldalnyúlványok vannak. Fő méretek: teljes hossz: 512 mm, csőhossz: 335 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.: 54.1498. 1
48 PisztolyXVIII. század
Kovás elsütőszerkezetű, terzerol elrendezésű pisztoly. Négy huzagolt, hengeres csövének egyikén e x jegy, a lakatház két oldalán haditrófea látható. Kétbillentyűs sátorvasa erősen kiszélesedik. Rövid, recézett, barna színű famarkolata van, markolatgombját kétoldalt oválisán dolgozták ki. A markolatgerincén lévő rézhuzalok a biztosítólemeznél végződnek. Fő méretek: teljes hossz: 227 mm, csőhossz: 82 mm, űrméret: 11 mm. MNM. Ltsz.: 58.7607
49 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű, terzerol elrendezésű, huzagolt, hengeres, tagolt csővel készült pisztoly. A vaságyazat két oldalát barokk kagylós trófea, a sátorvas kengyelét növényornamentika díszíti. Sárkányában még az eredeti kovakő található. Fő méretek: teljes hossz: 145 mm, csőhossz: 30 mm, űrméret: 8 mm. MNM. Ltsz.:56.5025. 1
50 Pisztoly XVIII. század vége Kovás elsütőszerkezetű, terzerol elrendezésű, sima furatú, lecsavarható, hengeres csővel készült pisztoly. Biztosítóját a markolatgerincen helyezték el. Elsütőbillentyűje sátorvas nélküli. Csöve alján 1780-1800 között alkalmazott angol jegyek, a lakatházon j & w r i c h a r d s l o n d o n felirat látható. Rövid barna faágyazatát ezüsthuzalokkal képzett virág- és növényornamentika, valamint ezüstszegek díszítik. Fő méretek: teljes hossz: 100 mm, csőhossz: 23 mm, űrméret: 8 mm. MNM. Ltsz.: 56.5436. 1
51 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű, terzerol elrendezésű pisztoly. Sima furatú, nyolcszögletes cső oldalán e x jelzés, a cső alatt a sátorvas hátrahúzásával működtethető döfőszurony, a markolatgerincen biztosítólemez található. Rövid, barna színű markolatának recézett gerincét bevert ezüsthuzal díszíti. Fő méretek: teljes hossz: 243 mm, csőhossz: 95 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 56.5019. 1
52 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű, terzerol elrendezésű pisztoly. A sima furatú, nyolcszögletes, damaszkolt cső oldalán e x jegy látható. A cső alatt a sátorvas hátramozdításával működtethető rugós szurony, a markolatgerincen biztosítólemez van. A markolatnyak recézett, a markolatgomb két oldalát ovális motívum díszíti. Fő méretek: teljes hossz: 236 mm, csőhossz: 108 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 56.5018. 1
53 Pisztoly XVII. századKovás elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, vésett csővel készült pisztoly. Fegyverjegy nem található rajta. Lakatlemezén nö
vényornamentika, gránátalma, csontból kidolgozott sátorlemezén pedig erdőrészlet, kastélybejárat, szarvas, rohanó kutyák és a háttérben egy vadász látható. A sátorvasát vésés gazdagítja. A csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatát faragott csontlemezek, apró csontgyűrűk töltik ki. Az ellaposodó, a markolatkupaknál szögletessé váló és félköríves lezárású markolatát rohanó állatok, a profilált, vésett markolatkupakját pedig két nagy tulipánmotívum díszíti. Fő méretek: teljes hossz: 425 mm, csőhossz: 250 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 56.4015
54 Pisztoly XVIII. század Díszítés nélküli, spanyolkovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, hengeres, lándzsa alakú motívummal zárt, célzósínes, vésett, eredetileg tausírozott csövén beütött mesterjegy, a cső oldalán elmosódott török fegyverbélyeg látható. A markolatgombig húzódó csőfarnyúlványát poncolt alapú (apró pontokkal díszített) növény- és indamotívumok borítják. A torkolat alatt kezdődő, csontlemezzel lezárt ágyazatát egy újabb korban készített pánt kapcsolja a csőhöz. A gombos elsütőbillentyű és a rövid markolat teszi jellegzetessé. Szaruból készült gömbölyű markolatgombját csontgyűrűk gazdagítják. Fő méretek: teljes hossz: 390 mm, csőhossz: 248 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 56.3892
55 Pisztoly XVII. század Díszítés nélküli, spanyolkovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul nyolcszögletes csöve van. A kovaszorító ajkak csavarja ke- resztalakban áttört. A sátorvasán ujjtámaszt is kialakítottak. Sátorlemezén hosszú akasztóhorog figyelhető meg. Barna színű, vésett felületű faágyazatát áttört fémlemez borítja. A markolatán lévő motívumanyagot az egymást arányosan váltó levelek és indák finomabbá teszik. Gömb alakú markolatgombjának a vaspántokkal tagolt végét gömbsüvegre emlékeztető lemez zárja. Fő méretek: teljes hossz: 350 mm, csőhossz: 230 mm, űrméret:15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4107
56 Pisztoly XVII. század Spanyolkovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, hengeres, célzósí
nes, sűrűn bordázott csövét középen gyűrűk tagolják. Vésett és maratott elsütőszerkezete, valamint lakatlemeze van. A csőtorkolatnál kezdődő, barna színű faágyazatát a torkolat alatt 75 mm hosszú, virágokkal, indákkal, levelekkel ékesített ezüstlemez fedi. Az ujjtámaszos sátorvasának alátétlemeze és a sátorlemez is hasonló. A csőfar- nyúlvány két oldalát áttört, a markolatgomb alatt torzfőkbe átmenő reneszánsz levelek borítják. Szikrafogós, bőrpárnával szerelt markolata áttört lemezzel díszített markolatgombban végződik. Szarulemezes, fa töltővesz- sző tartozik hozzá. Fő méretek: teljes hossz: 275 mm, csőhossz: 168 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4100
57 Pisztoly XVIII. század Kisméretű, díszítés nélküli, spanyolkovás elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, majd szögletes alakú csővel szerelt pisztoly. A csőtorkolatnál kezdődő, öntöttezüstből készült leveles, indás ágyazatát 100 mm hosz- szú, alul kimetszett torkolatpánt kapcsolja a csőhöz. A kimetszésben három kereszt alakú jegy figyelhető meg. A kúpos markolatgombbal ellátott elsütőbillentyű két oldalát fonatos dísz övezi. A hagyomány szerint eredetileg a Thurzó család egyik tagjáé volt, később Törökországban tűnik föl. 1891- ben Ali Ahmed Musa, török követségi tisztviselő ajándékaként került a Fe- hérváry-gyűjteménybe. Fő méretek: teljes hossz: 495 mm, csőhossz: 338 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.3931
58 Pisztoly XVIII. század Díszítés nélküli, spanyolkovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul enyhén szögletes csövén a növényornamentika-maradvány még látható. A csőtorkolat alatt kezdődő, rézborítású ágyazatát két, karé- jos lezárású pánt kapcsolja a csőhöz. A vésett ágyazatát hullámmotívumos keretben, kacskaringós díszek és növények töltik ki. Vas sátorvasának kengyelét rézlemez fedi. Markolatán ólomkristályokból képezett, csepp alakú rozetták, valamint tíz gyöngyház gyűrű található. Hosszú, kúpos, vas töltővesszője vésett, markolatgombja rácsozott. Fő méretek: teljes hossz: 530 mm, csőhossz: 351 mm,
űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4441
59 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű, sima furatú, hengeres csövű, célzósínnel ellátott pisztoly. Vésett, növénydíszes lakatlemeze, vas sátorvasa egyszerű kivitelezésű. A csőtorkolat alatt kezdődő faragott ágyazatát 160 mm hosszú, domborított, indás, leveles, ezüst torkolatpánt kapcsolja a csőhöz. Markolatán ezüstspirál berakások találhatók. A markolat gerincén - a csőfarnyúlvány mentén - ezüstfiligrános, ezüstrombuszokkal és kristályokkal kitöltött lemez, mandula alakú medalionban elhelyezett kristályok és ezüstrombuszok gazdagítják. Filigrános művű ezüst markolatkupakja hosszú oldalnyúlványokkal készült. Fő méretek: teljes hossz: 505 mm, csőhossz: 320 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4435
60 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű, sima furatú, hengeres, célzósínes, berakott rézlemezekkel díszített, vésett csővel készült pisztoly. Lakatlemezén a . n a h i -
e v mester neve olvasható. Sátorvasának kengyelét haditrófea tölti ki. A vésett akantuszleveles sátorlemeze áttört. A csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatát 218 mm hosszú, domborított művű, leveles, indás, ro- zettás ezüstlemez kapcsolja a csőhöz. A töltővessző csak imitáció. Az ágyazatán a lakatlemez előtt, valamint a markolatán ezüsthuzal berakások láthatók. Markolatgerincén egyszerű kartus, a hosszú oldalnyúlványokkal ellátott, torzfős markolatkupakja két oldalán haditrófea figyelhető meg. Fő méretek: teljes hossz: 530 mm, csőhossz: 355 mm, űrméret: 17 mm. MNM. Ltsz.: 56.4146. 1
61 Pisztoly XVIII. század Díszítés nélküli, kovás elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, célzósínes, vésett felületű csővel készült pisztoly. A kovatartó ajkakat tüzet fújó sárkányfej formára képezték ki. A sárkánya mögött trófea látható. Sátorvasának kivitelezése egyszerű, sátorlemezét áttört, vésett sárkány- és emberfejek borítják. A csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatát 140 mm hosszú, domborí
tott indákkal, levelekkel ékesített ezüst torkolatpánt kapcsolja a csőhöz. Ágyazata dúsan faragott. Markolatát ezüsthuzal beverés, markolatgerincének medalionját levelek, indák gazdagítják. A hosszú oldalnyúlványokkal ellátott ezüst markolatkupakját vésett felületű, haditrófeás gomb zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 515 mm, csőhossz: 340 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4136
62 Pisztoly XIX. századKovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, rendkívül gazdagon metszett művű csövén emberek, állatok, haditrófeák rajzai láthatók. Sátorvasát nagy ba- juszú, emberfejes motívum zárja. A sárkány külsején is ugyanez a motívum tűnik fel. A lakatlemezre - eltorzított arányú - ülő és álló emberalakot véstek. Sátorvasa és a sátorlemeze öntöttréz. A csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatát drótbandázs kapcsolja a csőhöz. Markolatgerincét egyszerű kidolgozású, mandula alakú medalion díszíti. Pikkelyes, öntöttréz markolatkupakja hosszú oldalnyúlványokkal készült. Fő méretek: teljes hossz: 555 mm, csőhossz: 360 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4521. 1
63 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, célzósínes, akantuszleveles csövén n . i. monogram látható. Vésett lakatlemezét növényornamentika borítja. Vas sátorvasát a csőtorkolat irányában akantuszlevél zárja le. Sátorlemeze áttört, egyszerű kidolgozású. A csőtorkolat alatt kezdődő, faragott, barna szinű faágyazatát 230 mm hosszú, da- maszkolt, áttört, plasztikusan díszített torkolatpánt kapcsolja a csőhöz. Markolatát rézsodrony erősíti. Akantuszleveles, torzfős markolatkupakja hosz- szú oldalnyúlványokkal készült. Fő méretek: teljes hossz: 555 mm, csőhossz: 384 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4430
64 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű, sima furatú, hengeres célzósines, metszett művű csővel készült pisztoly. Lakatlemezén az egykori vésetek gyengén láthatók. Sátorvasának kengyelét indák, sátor
lemezét áttört, vésett levelek között lévő két sárkányfej díszíti. A torkolat alatt kezdődő ágyazata 193 mm hosz- szan domborított, levélmotívumos ezüstlemezekkel kapcsolódik a csőhöz. A markolatgerincet is hasonlóan megmunkált ezüstlemezek borítják. Rövid oldalnyúlványokkal ellátott, vésett, lombozatos markolatkupakján torzfő figyelhető meg. Fő méretek: teljes hossz: 520 mm, csőhossz: 345 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4131
65 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes csövén l a z a r i n o mester neve, növénydíszes lakatlemezén az 1690— 1770 között alkalmazott l e r m e i n b r e -
c i a ü ü hibásan beütött felirat figyelhető meg. A csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatát 180 mm hosz- szú, domborított, plasztikus rozetták- kal, levelekkel, indákkal kitöltött ezüst torkolatpánt kapcsolja a csőhöz. Ezüst sátorvasát a torkolat irányában akan- tuszlevél zárja le. Áttört, vésett sátorlemezén növények között torzfők láthatók. A markolatgerincet a plasztikus, a torkolatpánthoz hasonlóan kidolgozott, fonatos díszű ezüstlemez teljesen beborítja. Lombozatos, öntöttezüst markolatkupakja hosszú oldalnyúlványokkal készült. Fő méretek: teljes hossz: 478 mm, csőhossz: 305 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4429
66 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, gyűrűkkel tagolt, hátul szögletes, arannyal tausírozott, haditrófeás csőgerinc gyűrűi előtt f a t o u a p a r i s , Franciaország- ban 1790-1800 között ismert kiváló mester felirata olvasható. Metszett művű, haditrófeás sátorvasát és sátorlemezét ezüstből készítették. A torkolat alatt kezdődő barna színű faágyazatát ezüsthuzalokból képzett indák, növények, virágok, levelek tömege borítja be. Markolatgerincén, a csőrögzítő kapocs mögött és a markolatgomb közelében zászlókkal, kardokkal, dobokkal képzett haditrófeát láthatunk. Ezüstből kiöntött haditrófeás markolatgombját hosszú oldalnyúlványokkal látták el. A fegyver a francia kisipari fegyverművészet egyik legje
lesebb darabja. Fő méretek: teljes hossz: 397 mm, csőhossz: 247 mm, űrméret: 17 mm. MNM. Ltsz.:56.4001
67 PisztolyXVIII-X IX . század fordulója
Kovás elsütőszerkezetű, sima furatú, hengeres, majd nyolcszögletessé váló, arannyal gazdagon tausírozott csővel készült pisztoly. A torkolatnál zászlókból, kardokból képzett haditrófea, a csőfarnál sárkányra emlékeztető motívum, a vésett felületű, állatokkal és növényekkel kitöltött, arannyal tausírozott lakatlemezen j o s e p h l a m e t t e
l a i s n e a p a r i s felirat látható. Aranyozott ezüst, haditrófeás sátorlemezén a motívumanyagot oroszlánok gazdagítják. A csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatán oroszlánok által tartott, kilencágú, koronás, emberfős címerpajzs e művészi darab hovatartozásának bizonyítéka. Hosszú oldalnyúlványokkal ellátott, rohanó és ordító oroszlánokkal, haditrófeával díszített markolatkupakja aranyozott. Fő méretek: teljes hossz: 352 mm, csőhossz: 198 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 68.8576. 1
68 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, hengeres, célgömbbel szerelt, metszett művű, kandallómotívu- mos, haditrófeás csövén l o n d o n felirat olvasható. Lakatlemezén az aranyozott alapra helyezett haditrófea ismétlődik. Sárkánya és acélja hasonló díszítésű. A lakatlemezen az 1790 körül működött kiváló angol mester, w i l s o n neve tűnik fel. Öntött, vésett felületű sátorvasát nap- és holdmotívumok, valamint növények, sátorlemezét nagyméretű haditrófeák borítják. Rögzítőcsavarjai aranyozottak. Fémkupakos töltővessző tartozik hozzá. Csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazata indás és leveles ezüsthuzal-, ezüst haditrófea-bera- kással, ezüst markolatkupakja hosszú oldalnyúlványokkal készült. Fő méretek: teljes hossz: 405 mm, csőhossz:242 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4160. 1
69 Pisztolypár XVIII. század Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, hengeres, célzósínes, célgömbbel szerelt csővel készült. Rend
kívül gazdagon díszített, vésett lakatlemezén növények között kivont kar- dú férfi és egy sárkányalak, a peremen b o n g a r d e a . d ü s s e l d o r p felirat figyelhető meg. Öntöttréz sátorvasának kengyelén két zöld és három piros, a torkolat irányában három piros és egy türkiz ékkövet helyeztek el. Sátorlemezén indák között növényekből kinövő, haltestű, nagy keblű, egymásnak háttal álló, sárkánnyal viaskodó hableányok láthatók. A csőtorkolat alatt kezdődő ágyazatának markolatgerincén két hableány alakja ékköves, koronás címerpajzsot tartva jelenik meg. Türkizköves, piros ékköves, lombozatos markolatkupakját hosszú oldalnyúlványokkal látták el. Fő méretek: teljes hossz: 510 mm, csőhossz:339 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4168. 1-2
70 Pisztolypár XVIII. század Kovás elsütőszerkezetű, huzagolt, hengeres, gyűrűkkel tagolt csővel készült pisztoly. Vésett növényorna- mentikás, emberfejes lakatlemezén f i
e v e z a . n a m u r , az 1760 körül működött mester neve olvasható. Sátorlemezét indák és növények között sárkányfejek, valamint sárkányokkal viaskodó római harcos, sátorvasának kengyelét fáklyát tartó harcos, a torkolat irányában torzfő és akantuszlevél díszíti. Rövid, faragott, barna színű faágyazata van. Markolatgerincét koronás, állatfejes, liliomos címerpajzs gazdagítja. Vésett művű, haditrófeás, torzfőt közrefogó, ülő gyermekkel motivált, fém markolatkupakja hosszú oldalnyúlványokkal ellátott. Fő méretek: teljes hossz: 428 mm, csőhossz:243 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.: 56.4195. 1-2
71 Pisztolypár XVIII. század Kovás szerkezetű pisztoly. Sima furatú, hengeres, majd bordássá váló, célzósínes, réz célgömbbel szerelt csövén d o m e n i c o b o n o m i n o , 1640-1670 között Bresciában működő mester neve, a gazdagon metszett, növényornamentikával borított sárkány előtt a lakatlemezen p i e t r o m (arino fecit) olvasható. Sátorvasán és sátorlemezén indák, növények, szörnyalakok sorakoznak. Elsütőbillentyűje áttört. Csőtorkolat alatt kezdődő fekete ágyazatát elöl szarulemez zárja, töltővesszővel. Ágyazatának veretei a sátorlemezhez
hasonlóan sárkányalakokkal, virágokkal kitöltöttek. Markolata ellaposodik. Növényekkel, sárkányokkal gazdagon díszített markolatkupakja hosszú oldalnyúlványokkal ellátott. Hossza: 520 mm, csőhossz: 355 mm, úrméret:12 mm. MNM. Ltsz.: 56.3911. 1-2
72 Pisztolypár 1777Kovás elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, majd csatornázott, feketített, célgömbös csővel készült pisztoly. A csőfarhoz hasonlóan kidolgozott lakatlemezen c z e r m á k 1777 , a Pozsonyban működött magyar mester neve és e remekbe készült darab készítési ideje látható. Sátorvasa és sátorlemeze vésett. A torkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatát elöl szarulemez zárja le. Töltővesszője szarukupakos. Markolatgerincét kartus, markolatgombját vésett markolatkupak díszíti. Fő méretek: teljes hossz: 408 mm, csőhossz: 267 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.: 56.3996. 1-2
73 Pisztolytokpár XVII. század Az utolsó belgrádi basa nyergének tartozéka. Dús hímzésű felületét aranyezüst skófiummal varrták ki. Az aranyozott ezüst, kék, zöld, lila, sárga és piros színű flitterek ezreitől a tokot borító bársony szinte alig látszik. Alul nyitott, felül kiszélesedik, hátoldala barna színű bőr. Két oldalán ezüstszálakkal szőtt paszomány figyelhető meg. Fő méretek: magassága: 420 mm, szélessége: 165 mm. MNM. Ltsz.: 55.3573.a-b
74 Pisztoly XVIII. század Aranyozott, spanyolkovás elsütőszerkezetű, mesterbélyeggel ellátott pisztoly. Négy mezőre osztott, sima furatú, hengeres, aranyozott csöve ara- beszkekkel gazdagon tausírozott. A csőtorkolat alatt kezdődő, bőrrel bevont faágyazatát a csőhöz két, vésett felületű pánt kapcsolja. Acéllemezén négyzetekbe helyezett keresztmotívumok figyelhetők meg. Gombos elsütőbillentyűje sátorvas nélkül készült. Markolatát arabeszkes, niellós ezüstlemez fedi. Szaruból kidolgozott, gömb alakú markolatgombját ezüsthuzalok díszítik. Az eredeti naplóbejegyzések szerint egy tuniszi sejktől jutott az Orczy-gyűjteménybe, majd innen ajándékként a Magyar Nemzeti Múzeum birtokába. Fő méretek: tel
jes hossz: 405 mm, csőhossz: 286 mm, űrméret: 13 mm. MNM. Ltsz.: 55.3517. 1
75 Pisztoly XVIII. század Spanyolkovás elsütőszerkezetű, sima furatú, gazdagon aranyozott és tausírozott csővel készült pisztoly. A csőtorkolat alatt kezdődő, fekete színű bőrrel bevont ágyazatát a csőhöz három vésett és aranyozott, niellós pánt kapcsolja. Markolatát és markolatgerincét a csőrögzítő pántokéhoz hasonló díszítés borítja. Textillel bevont, gömb alakú markolatgombját gyűrű osztja két mezőre. Az aranyozott, niellós mezők peremét kristálysor zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 390 mm, csőhossz: 240 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.: 55.3516
76 Pisztolytokpár XVIII. század Török eredetű; bőrrel bevont felületét domborított rózsák, levelek díszítik, előlapján aranyozott ezüstlemez található. Fő méretek: magassága: 365 mm, szélessége: 150 mm. MNM. Ltsz.: 55.3259. 1-2
77 Pisztolypár XVIII. század Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, célzósínes, rézzel tausírozott csövén elmosódott keleti jegy látható. Kiszélesedő sátorvasát nyolcszirmú ro- zetták, lakatlemezét növények díszítik. Csőtorkolat alatt kezdődő, aranyozott, öntöttbronz ágyazatát 135 mm hosszú torkolatpánt kapcsolja a csőhöz. Felületét plasztikus haditrófeák, rózsák és virágok borítják. Tur- bános markolatgombja az ágyazattal egybeöntve készült. Fő méretek: teljes hossz: 495 mm, csőhossz: 308 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 55.3258. 1-2
78 Pisztolypár XVIII. század Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes csövén olasz csőbélyegek, lakatlemezén c h i n e l l i , 1730 körül működött olasz mester neve látható. A csőtorkolat alatt kezdődő öntöttezüst ágyazatát granulációs díszű inda- és növényornamentika borítja. A pisztolyon aranyozás nyomai figyelhetők meg. Fő méretek: teljes hossz: 390 mm, csőhossz: 265 mm, űrméret: 13 mm. MNM. Ltsz.: 56.4428. 1-2
79 Pisztoly XVIII. század Spanyolkovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul rövid szakaszon szögletes csövén elmosódott török jegy látható. A csőtorkolatnál kezdődő ezüstágyazatát 95 mm hosszú, alul kimetszett, leveles- indás díszítésű ezüst torkolatpánt kapcsolja a csőhöz. Ágyazatának többi része a torkolatpánthoz hasonlóan plasztikus kidolgozású. Ezüstmarkolatának végét kúpos markolatgomb zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 515 mm, csőhossz: 350 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4423
80 Pisztoly XVIII. század Spanyolkovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes csövén elmosódott török bélyeg látható. A csőtorkolatnál kezdődő, növény- és indamotívumos, plasztikus kidolgozású, öntöttezüst ágyazatát 90 mm hosszú torkolatpánt kapcsolja a csőhöz. Töltővesszőtartó hüvelye a sátorvas két oldalához hasonlóan fonatos díszítéssel készült. Markolata az ágyazattal egybeöntött, kúpos markolatgombja többszörösen tagolt. Baluszteresen kiképzett, vas töltővessző tartozik hozzá. Fő méretek: teljes hossz: 490 mm, csőhossz: 327 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4424
81 Pisztoly XVIII. század Spanyolkovás elsütőszerkezetű, sima furatú, hengeres, gyűrűkkel tagolt csővel, egyszerűen kivitelezett vas sátorvassal, áttört, vésett vas sátorlemezzel készült pisztoly. A torkolat alatt kezdődő ágyazatát 116 mm hosz- szú, domborított növényornamentikával díszített torkolatpánt kapcsolja a csőhöz. Markolatát és markolatgerincét filigrános, ezüstkristályokkal és rombuszokkal, valamint korallkövek- kel borított lemez teszi tetszetőssé. Plasztikus díszű markolatkupakján hosszú oldalnyúlványok vannak. Fő méretek: teljes hossz: 505 mm, csőhossz: 330 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4106
82 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű pisztoly. A sima furatú, hengeres, célzósínnel ellátott, ezüst tausírozású csövének oldalán i d i d - Jönköpingben beütött - svéd jegy, valamint elmosódott keleti
bélyeg látható. Gazdagon vésett sátorlemezét és sárkányát növényornamentika borítja. Vas sátorvasának kengyele bordázott, sátorlemezét filigrános művű, ezüstkristály- és gyöngyberakásokkal díszítették. Csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatát 173 mm hosszú, indás torkolatpánt kapcsolja a csőhöz. Ezüstkristályos, lándzsacsúcs alakú töltővesszője imitáció. Markolatgerincén filigrános, ezüstkristályos és sodronyos díszítések között három korallkő és három tulaezüstös rombuszalak található. A markolat alsó részén, a filigrános motívumok középpontjában két sor ezüstkristály húzódik. Vésett, lombozatos, ezüst markolatkupakján hosszú oldalnyúlványok vannak. Fő méretek; teljes hossz: 540 mm, csőhossz: 355 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 58.7605
83 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, hengeres, célzósínes csövéről az eredetileg állatalak formájú fegyverjegy kikopott. Vésett növényornamentikával borított lakatlemeze és sárkánya, vasból kidolgozott sátorvasának bordázott kengyele van. Filigrános peremezésű sátorlemezét ezüstkristályok, sodronyok és rozetták töltik ki. A csőtorkolat alatt kezdődő, faragott ágyazatán a töltővesszőtartó hüvelyeket három sorban húzódó ezüstszögekkel rakták ki. Csont töltővessző tartozik hozzá. Markolatát ezüst sodronyszálakból készült, kacs- karingós formátumú berakások díszítik. Markolatgerincén tíz ezüstkristályból kialakított kör látható. Középen korallköves rozetta, alatta ugyancsak korallköves, nagy mandulamotívum, valamint négyszög keresztmetszetű tulaezüst lemezdíszítés található. Lombozatos, öntöttezüst markolatkupakja hosszú oldalnyúlványokkal készült. Fő méretek: teljes hossz: 525 mm, csőhossz: 350 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4412
84 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes csövén kopott mester jegyek találhatók. Öntöttréz sátorvasa vésett, kengyelét rombusz-, sátorlemezét ékmotívumok díszítik. Lakatlemezén a török bélyeg ismétlődik. Barna színű
faágyazatát 143 mm hosszú, alul öt helyen kimetszett, poncolt alapú levélmotívumokkal kitöltött torkolatpánt rögzíti a csőhöz. Áttört markolatán kör, valamint rombusz alakú rézlemez és piros zománcdíszes gyöngyházle- mez-berakások vannak. Öntött, kúpos markolatgombján négyliliomos keresztalak, valamint körgyűrűk sorakoznak. Vas töltővessző tartozik hozzá. Fő méretek: teljes hossz: 505 mm, csőhossz: 340 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4444. 1
85 Pisztoly XIX. század eleje Díszítés nélküli, spanyolkovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes csövén ic mester jegy, a csőfaron nagyméretű akantuszlevél, 1825 évszám látható. A csőtorkolatnál kezdődő, vésett, rézágyazatának peremén félkörívekből képzett vonalsor húzódik végig. 165 mm hosszú, poncolt alapon növényekkel, indákkal gazdagon kitöltött torkolatpántját három helyen kimetszették, 55 mm hosszú csőrögzítő pántját kinyitott könyvmotívumok díszítik. Poncolt alapú, indadíszes markolata és sátorlemeze a torkolatpánthoz hasonló. Kúpos, tagolt markolatgombját négyliliomos keresztmotívum gazdagítja. Vas töltővessző tartozik hozzá. Fő méretek: teljes hossz: 475 mm, csőhossz: 330 mm, űrméret:15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4420. 1
86 Pisztoly XIX. századKovás elsütőszerkezetű, francia lakattal készült pisztoly. Sima furatú, hengeres, réz célgömbbel szerelt, célzósínes, ezüsttel tausírozott csövén török mesterjegy látható. Sárkányát és lakatlemezét finom vonalú növény- és indadíszek töltik ki. A torkolat alatt kezdődő barna színű faágyazata vésett. Réz sátorvasának egyik végét ba- luszteresen kidolgozott, fenyőfa-ornamentika zárja le. Kissé szélesedő kengyele sűrűn kannelírozott. Sátorlemeze profilált peremű. Markolatának tetejét filigránok, ezüstkristályok dúsan borítják. Markolatán nagyméretű mandulaalakban tulaezüst rombuszmotívum, tetején négy piros ékkő található. Tagolt, pikkelyes markolatgombbal záródik. Fő méretek: teljes hossz: 475 mm, csőhossz: 298 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 53.868
87 Pisztolypár XVIII. század Spanyolkovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, vésett csöve elöl hengeres, hátul szögletes. A cső vésetei között a pontozásos technikát gyakran alkalmazták. A csőgerincen az S alakú motívumok, oldalt a félkörívekkel összekötött liliomok a torko-- latpánt alá húzódnak. Lakatlemezén elmosódott török bélyeg, rugórendszere felett vésett díszlemez látható. A csőtorkolatnál kezdődő rézágyazatát135 mm hosszú, ezüstlemezből kialakított, alul hat helyen kimetszett, poncolt alapon növényekkel, indákkal kitöltött torkolatpánt erősíti a csőhöz. Csavarosan megmunkált töltővesszőtartó hüvelyét torzfő zárja le. A markolatán és a sátorlemezén poncolt alapon megjelenő növény- és indadísz tíz rozettával és tizenkét ékkővel ismétlődik. Oldalán M alakú motívumsort helyeztek el. Áttört markolatgombja vésett felületű. Harántcsíkos, vas töltővessző tartozik hozzá. Fő méretek: teljes hossz: 468 mm, csőhossz: 305 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.: 56.4421. 1-2
88 Pisztolypár XVIII. század Vésett, kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, célzósínes, rézhuzalokkal tausírozott, növényornamentikával borított, metszett művű csövének gerincén s n monogram, a cső oldalán beütött mesterjegy, mellette l . l a z a r i n o
mester neve látható. Öntött, sárgaréz sátorvasának kengyelét nyolcszirmú rozetta tölti ki. A torkolat alatt kezdődő ágyazatát rendkívül finoman kidolgozott ezüst filigránműves rátét borítja. A filigránok között ezüst rombuszalakok, valamint ezekből képzett rozetták váltakoznak. Markolatának és markolatgerincének a kivitelezése az ágyazat többi részéhez hasonló. A markolatgerinc díszítéséhez három korallkő, két nyolcszirmú, ezüstkristályos és rombuszos rozetta és egy mandula alakú motívum tartozik. Gazdagon ezüstözött filigránműves markolatkupakját hosszú oldalnyúlványokkal látták el. Fő méretek: teljes hossz: 480 mm, csőhossz: 303 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4434. 1-2
89 Pisztoly XVIII. század Spanyolkovás elsütőszerkezetű pisz
toly. Sima furatú, célzósínes csövén csőbélyegként liliomok által övezett lóalak, szövegimitáció, lakatlemezén elmosódott török bélyeg látható. Gombos elsütőbillentyúje van. Torkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatának torkolatpántja hiányzik. Bőrrel borított markolatának gerincén profilált peremű, niellós díszű, rézszegekkel felerősített ezüstlemezt találunk. Niellós, ezüstlemezzel fedett markolatgombja kissé nyomott. Fő méretek: teljes hossz: 503 mm, csőhossz: 365 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 58.7604
90 Pisztoly XVIII. század Egyszerűen kivitelezett, kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, célzósínes, metszett művű csővel. Sátorvasának kengyelét egy rozetta és két tulipánmotívum gazdagítja. Csőtorkolat alatt kezdődő, öntöttréz ágyazatát 125 mm hosszú torkolatpánt kapcsolja a csőhöz. Felületét vésett, poncolt alapú, aranyozott, hatszirmú rozetták, rácso- zott, kagylós motívumok, haditrófeák díszítik. Sátorlemezén és markolatgerincén tulaezüst kagylók által övezett haditrófeák láthatók. Haditrófeás, kúpos markolatgombját a markolattal egybe öntötték. Fő méretek: teljes hossz: 474 mm, csőhossz: 295 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4417
91 PisztolyXVIII. század
Aranyozott, spanyolkovás elsütőszerkezetű lakattal készült pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, majd oldalt szögletessé váló csövén s í p felirat, liliomos lovas csőbélyeg látható. Csőtorkolat alatt kezdődő fekete ágyazatát elöl barokkos ízlésű, áttört lemez díszíti. Markolatát vésett felületű, niellós ezüstlemez borítja. Fehér, csont markolatgombján 15 borda található. Fő méretek: teljes hossz: 460 mm, csőhossz: 332 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 55.3520.
92 PisztolyXVIII. század
Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, vésett, célzósínes csővel készült fegyver. Lakatlemezén szövegimitáció látható. A csőtorkolat alatt kezdő
dő, aranyozott, öntöttbronz ágyazatát poncolt alapú rozetták, haditrófeák, növények és indák díszítik. A markolatgerincén erőteljesen kidolgozott haditrófea található. Markolatgombja turbános. Fő méretek: teljes hossz: 480 mm, csőhossz: 303 mm, űrméret:17 mm. MNM. Ltsz.: 56.4728
93 TrombonpisztolyXVIII. század második fele
Spanyolkovás elsütőszerkezetű, elöltöltő pisztoly. A cső felső részén utólag beütött 134-es szám látható. A cső a csőtorkolat felé tölcsérszerűen kiszélesedik. A csőtorkolat felső részét vonalminták díszítik. A faágy oldalát háromszög alakú - közepükön körökkel telített - csontlemezekkel rakták ki. A tusán ezeket a részeket apró rézszögekkel vették körül. A faágy puskatus alakban végződik. A tusaborító lemez csontból készült. Fő méretek: teljes hossz: 430 mm, csőhossz: 235 mm, atorkolatátmérő: 32 mm. HM. Ltsz.: 2574/pu.
94 TrombonpisztolyXVIII. század második fele
Franciakovás elsütőszerkezetű, elöltöltő pisztoly. A pisztoly elsütőszerkezetének zárlemezén i o n i felirat olvasható. A lemezen a kakas mögött két lyuk található. A cső a torkolata felé fokozatosan szélesedik, közepén gyűrű díszíti. A farész puskatus alakban végződik. A faágy felületét keleties díszítésű gyöngyház lapocskák és ezüsthuzalok (hullámos, cikcakk stb. alakban) ékesítik. Fő méretek: teljes hossz: 285 mm, csőhossz: 140 mm, torkolatátmérő: 32 mm. HM. Ltsz.: 2369/pu.
95 TrombonpisztolypárXIX. század
Kovás elsütőszerkezetű, tölcséres, hengeres csővel készült pisztoly. Vésett lakatlemezén rézlemez berakás található. Utólagosan felszerelt, a torkolat alatt kezdődő, fekete színű ágyazatát ezüstszegek, hullámos, spirális ezüsthuzalok díszítik. Puskatus alakú markolata az ágyazathoz hasonló kivitelezésű. A markolatgerincre felnyúló, vas tusaborító lemezét később helyezték rá. Fő méretek: teljes hossz: 360 mm, csőhossz: 180 mm, torkolatátmérő: 40 mm. MNM. Ltsz.: 56.4083. 1-2
96 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű, elöltöltő pisztoly. A cső elöl hengeres, majd hatszögletű, hátul ismét hengeres. A kakast és a zárlemezt gravírozott levélminták rendkívül gazdagon díszítik. A markolat felső részén ötágú korona alatt címeridomban szí betűk láthatók. A zár és sátorlemezen hadiemblémák (zászlók, dobok, kürtök, Pallas Athéné) figyelhetők meg. Gravírozott markolatkupakja van. Fő méretek: teljes hossz: 520 mm, csőhossz: 340 mm, űrméret: 14 mm. HM. Ltsz.: 432/1987 gysz.
97 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű, elöltöltő pisztoly. A hengeres cső hátsó harmadában két gyűrű található. A cső felső részén folyóírással London városnév figyelhető meg. A nyolcszögletes csőfar felső részén egy gravírozott emberfej látható. A markolatot ezüstberakású levél- és virágminták borítják. A sátorvasat és a markolatkupakot is emberfej díszíti. Fő méretek: teljes hossz: 520 mm, csőhossz: 325 mm, űrméret: 16 mm. HM. Ltsz.: 432/ 1987 gysz.
98 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű, sima furatú, hengeres, ezüsttel tausírozott, török szöveges, keleti motívumos csővel készült, elöltöltő pisztoly. Egyszerűen kivitelezett lakatlemezén elmosódott török szöveg látható. A torkolat alatt kezdődő ágyazatát bevert ezüsthuzalok és -szegek, valamint háromszög alakú gyöngyházlemezek díszítik. Rézszegekkel kivert, ezüsthuzalos markolatgombja gömb alakú. Fő méretek: teljes hossz: 390 mm, csőhossz:252 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 56.3930
99 Pisztoly XVIII. század Franciakovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes csövén az egykori maratás nyomai figyelhetők meg. Zárszerkezetét növényornamentika borítja. A csőtorkolat alatt kezdődő ágyazatát kacs- karingós, hullámvonalas ezüsthuzalok, ezüst- és bronzszegek töltik ki. A zárszerkezet után az ezüsthuzalok csepp és kör alakú gyöngyház lemezekkel egészülnek ki. Nagyméretű fa markolatgombjának díszítése az ágya
zatéhoz hasonló. Fő méretek: teljes hossz: 410 mm, csőhossz: 246 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 53.900
100 Pisztolypár XVIII. század Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, akantuszleveles, aranytausírozá- sú, lombozatos berakásokkal készült csövén török szöveg látható. Lakatlemezét gazdagon vésett növényornamentika borítja. Rácsozott serpenyőtartója rézborítással, sátorvasa és sátorlemeze öntöttbronzból készült. A sátorvas közepét vésett felületű torzfők, a sátorlemezt durván kidolgozott vadászjelenet, lovas és gyalogos vadászok díszítik. A csőtorkolat alatt kezdődő, faragott, barna színű faágyazatát 145 mm hosszú, trébelt művű, lombozatos torkolatpánt erősíti a csőhöz. Markolatgerincén egy kör alakú, valamint két korallból, négyszög keresztmetszetű, tulaezüst lemezből és ezüstkristályokból képzett rozetták- ból álló, mandula alakú medalion található. Ezüstszálakkal gazdagon berakott markolata alatt Mohamed igazságot osztó kardja, a Zülfikar tűnik fel. Öntöttréz, fonatos díszű markolatkupakja hosszú oldalnyúlványokkal készült. Fő méretek: teljes hossz: 550 mm, csőhossz: 364 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4413. 1-2
101 Pisztoly XVIII. század Spanyolkovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, damaszkolt csövén beütött török bélyeg látható. Lakatlemeze egyszerű kivitelezésű. Sátorlemezének közepét hatszirmú virág borítja. Sátorvasa újabb eredetű. A csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatát berakott csont-, elefántcsont- és gyöngyházlemezek, valamint a közéjük bevert rézszegek díszítik. Markolatának vége szögletes alakú. Ovális, hullámvonalas motívumokkal kitöltött markolatkupakjának felülete vésett. Fő méretek: teljes hossz: 410 mm, csőhossz: 260 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.: 56.4101
102 PisztolypárXIX. század eleje
Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, rendkívül gazdagon metszett mű
vű csövén előrecsapó rugós szurony található. A szuronyrögzítőt a csőfar- nyúlványon helyezték el. A cső felületét stilizált katonák, szörnyalakok, valamint szárnyas állatok különféle változatai díszítik. A szurony felületét s a lakatlemezt indák, levelek, virágok borítják. A kengyel rozettával ékesített, ujjtámaszos sátorvasának kivitelezése hasonló. A sátorvas hátsó részét szövegimitáció és íj monogram, a torkolat alatt kezdődő ágyazaton bevert ezüsthuzal, valamint ezüstlemezekből kialakított lombozatok láthatók. Fő méretek: teljes hossz: 378 mm, csőhossz: 222 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4456. 1-2
103 Pisztoly XVIII. század Díszítés nélküli, kovás elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, célzósínes, vésett felületű csővel készült pisztoly. A kovatartó ajkakat tüzet fújó sárkányfej formára képezték ki. A sárkánya mögött trófea látható. Sátorvasának kivitelezése egyszerű, sátorlemezét áttört, vésett sárkány- és emberfejek borítják. A csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatát 140 mm hosszú, domborított indákkal, levelekkel ékesített ezüst torkolatpánt kapcsolja a csőhöz. Ágyazata dúsan faragott. Markolatát ezüsthuzal beverés, markolatgerincének medalionját levelek, indák gazdagítják. A hosszú oldalnyúlványokkal ellátott ezüst markolatkupakját vésett felületű, haditrófeás gomb zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 515 mm, csőhossz: 340 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4136
104 Pisztoly XIX. század eleje Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, metszett művű csövén zárt mezőben, poncolt alapon indák és két nyolcszirmú rozetta, valamint j o h a n n
r a m r a a b győri mester felirata figyelhető meg. Lakatlemeze és sárkánya is hasonló díszítésű. Sátorvasának kengyele vésett. A csőtorkolat alatt kezdődő, faragott, barna színű faágyazata egymást keresztező, négyes vonalrendszerrel rombuszosan faragott. A rombuszalakban 5-5 ezüstszegecs, a markolatgerincen pedig berakott ezüsthuzal látható. Kerek markolatgombját domborított rozettákkal, haditrófeával borított ezüstlemez fedi.
Fő méretek: teljes hossz: 375 mm, csőhossz: 227 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4451. 1
105 TrombonpisztolyXVIII. század
Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl tölcséres, hátul nyolcszögletű, arannyal gazdagon tausírozott csövén Angliában, 1780 körül beütött, elmosódott fegyver jegy és Lo n
d o n felirat figyelhető meg. Sárkányának oldala, valamint lakatlemeze ezüsttel, arannyal tausírozott. Indák között itt is a l o n d o n felirat látható. A csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatát virágok, indák, ezüstszögek és tulipánmotívumok borítják. A motívumanyag az agyon, valamint a lakatszerkezet magasságában gazdagodik, és helyenként rézbetéttel egészül ki. Markolata puskatus alakú. A rézből kidolgozott tusaborító lemezét levelek, indák, esetenként stilizált állatalakok díszítik. A hagyomány szerint az augsburgi Parnicius családtól származott Magyarországra. Fő méretek: teljes hossz: 470 mm, csőhossz: 244 mm, torkolatátmérő: 36 mm. MNM. Ltsz.: 56.4080
106 TrombonpisztolyXIX. század eleje
Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Tölcséres, hengeres, rézzel gazdagon tausírozott csövén elöl kacskaringós motívumokat, a cső hátsó részén leveleket és indákat figyelhetünk meg. A csőfar- nyúlványon lévő 1092 - megközelítőleg 1682 - török évszám nem a készítés idejét jelzi. Vésett lakatlemezén egy stilizált férfialak mellett cirill betűs szöveg látható. Sátorvasának kengyele kiszélesedik, sátorlemeze egyszerű kidolgozású. A torkolat alatt kezdődő, fekete színű ágyazatát ezüsthuzalok, ezüstlemezek és ezüstszögek díszítik. A puskatus alakú markolat két oldalán az ezüstszálakból berakott hullámvonalak, ezüstszegek egy-egy nagyméretű rozettával ismétlődnek. A szokatlan kidolgozású tusatalpát fémlemez borítja. Fő méretek: teljes hossz: 447 mm, csőhossz: 225 mm, torkolatátmérő: 40 mm. MNM. Ltsz.: 56.4091
107 TrombonpisztolyXIX. század
Kovás elsütőszerkezetű, tölcséres, elöl hengeres, hátul szögletessé váló,
ezüsttel gazdagon tausírozott, maratott és vésett csővel készült pisztoly. A csőfaron és a csőfarnyúlványon rombusz alakú motívum figyelhető meg. Maratott, poncolt alapú lakatlemeze dúsan vésett. A csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatát faragások, valamint ezüsthuzalok és indamotívumok díszítik. Puskatus alakú, fonatos markolata van. Fából készült töltővessző tartozik hozzá. A tusatal- pat vaslemez borítja. Fő méretek: teljes hossz: 517 mm, csőhossz: 280 mm, torkolatátmérő: 40 mm. MNM.Ltsz.: 56.4081
108 LobbanásmérőXVIII. század második fele
Lőporerősség mérésére szolgáló, formailag pisztolyra emlékeztető, franciakovás elsütőszerkezetű készülék. Az elsütőszerkezet és a faágy egy szabvány pisztoly tartozéka, erre szerelték a lőporerősség-mérőt. A mérőkeréken a beosztás 1-22 között van. A mérőkerékből kinyúló kar egy, az elsütőszerkezettel összekötött csészét zár le. A csészét a megmérendő lőporral megtöltik, majd a karral lezárják. Ilyen helyzetben a tárcsa számosztása a nullán áll. A franciakovás zárszerkezetet megfeszítik, majd ennek csészéjét felporozzák a felporzó (nagy finomságú) lőporral. Ezután visszazárják a serpenyőfedelet és elsütik a fegyvert. A vizsgálandó lőpor ereje a kart egy bizonyos magasságig felemeli (a kar nem tud visszaesni, mert a racsnis szerkezet nem engedi). Ez az érték a tárcsán leolvasható, s ellenőrizhető, hogy megfelelő erősségű-e a lőpor. A sátorvas sárgarézből készült. A lobbanásmérő hossza: 290 mm. HM. Ltsz.: 2326/Fe
109 LobbanásmérőXVIII. század második fele
Lőporerősség mérésére szolgáló, formailag pisztolyra emlékeztető készülék, egyszerű kovás lakatszerkezettel. Faágyazatának markolatát profilált peremű rézkupak zárja. Hengeres puskaporos kamráján 12 osztással jelzett, fogazott tárcsa látható. A lobbanásmérő hossza: 325 mm, tárcsaátmérő: 51 mm. MNM. Ltsz.: 55.3705
110 Pisztolypár XVIII. század Csappantyús elsütőszerkezetű, átalakított, eredetileg kovás lakattal készült
pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, gyűrűkkel tagolt, hátul szögletes, recézett csövén a csőbélyegeken d i e s -
QU IBEL M ADRID ANNO 1719 - a z 1690- 1732 között tevékenykedő mester neve, működési területe és a produktum készítésének ideje - látható. Lakatlemezét virágmotívumok, sátorlemezét torzfő díszíti. Sátorvasának kengyelén a torzfő ismét megjelenik. A csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatát elöl szarulemez zárja. Markolata recézett, a nagy, nyitott szájú torzfőt ábrázoló markolatkupakját ezüstből formázták. Fő méretek: teljes hossz: 420 mm, csőhossz: 272 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4572. 1-2
111 Pisztolypár XIX. század Csappantyús elsütőszerkezetű pisztoly. Huzagolt, nyolcszögletű, feketített, célgömbbel, állítható irányzékkal szerelt, bordázott csövén j. Sp r i n g e r
i n w i e n , az 1850-1885 között működött mester arannyal tausírozott felirata olvasható. Maratott, vésett lakatlemezét levelek, indák, fekvő nő- és férfialak díszíti. A növényornamentika az ujjtámaszos sátorvasán ismétlődik. Rövid, barokk stílusú, dúsan faragott, barna színű faágyazatát maratott felületű markolatkupak zárja. Fő méretek: teljes hossz: 410 mm, csőhossz: 260 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 56.4703. 1-2
112 PisztolypárXIX. század második fele
Magyar gyártmányú, hátultöltő, egylövetű, díszesen kivitelezett, külső ka- kasos, Roux-kulcsos céllövő pisztoly. Huzagolt, nyolcszögletű, patkóda- maszkos, fecskefarkas illesztésű, célgömbbel szerelt billenő csövén a tausírozott, geometrikus dísz között l u d -
v ig J ó z s e f p e s t e n felirat - az 1850— 1879 között működött mester neve, működési területe - , alul f w jelzés figyelhető meg. A vésett lakatlemezén lévő fátylas, fekvő nőalak mellett egy lobogón a mester neve ismétlődik. A sátorlemezen vésett levelek között, virágos réten női akt látható. A baszkül gerincére magasságban állítható irányzékot szereltek. Fából kidolgozott, stilizált, akantuszlevelekkel borított markolatát vésett felületű, farkasfogas peremezésű, díszes, fém markolatkupak zárja le. Párjának lakatlemezét faun, a sátorlemezét pedig najád
képe díszíti. Fő méretek: teljes hossz: 395 mm, csőhossz: 240 mm, űrméret:11 mm. MNM. Ltsz.: 56.4669. 1-2
113 Pisztolypár XIX. századCsappantyús elsütőszerkezetű pisztoly. Huzagolt, nyolcszögletes, bordázott, ékelt célgömbbel, állítható irányzékkal szerelt csövén maratott keretezésben k i r n e r j o s e f p e s t e n feliratot - az ismert magyar mester nevét és működési területét -, lakatlemezén növényornamentika között háromágú, szigonyt tartó, meztelen férfialakot, a tenger istenét figyelhetjük meg. A lakatlemezen a k i r n e r p e s t e n felirat ismétlődik. A szokatlan formában készült, mezőkre tagolt, ujjtámaszos sátorvasát növényornamentika borítja. Rövid, barna színű faágyazata elöl stilizált halfejben végződik. Fényezett, bordázott, kétoldalt egymásba kapcsolódó levélsorral díszített markolatát profilált peremű, vésett felületű vaslemez zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 415 mm, csőhossz: 253 mm, űrméret: 9 mm. MNM. Ltsz.:56.4600. 1-2
114 PisztolypárXIX. század
Csappantyús elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, a csőfarnál és a torkolatnál nyolcszögletűre, középen tizenhat szögletűre kidolgozott, célgömbbel és állítható irányzékkal szerelt csövén aranytausirozással p i r k o
in w i e n - az 1850-1867 között működött mester - felirat olvasható. Lakatlemezén, valamint sárkányán az indák, levélmotívumok között a p i r k o
mesternév ismétlődik. Csőfarnyúlvá- nya a markolatgerincen végighúzódva a markolatgombot lezáró, rombuszo- san tagolt zárólemezhez csatakozik. Ujjtámaszos sátorvasát a növény ornamentika teljes egészében kitölti. Gyorsítós szerkezeti rendszere egybil- lentyűs. Rövid, barna színű faágyazatát elöl akantuszlevelek díszítik. Faragott markolata bordázott. A markolatgerincén lévő két, négyszögű nyíláshoz a puskatushoz hasonló hosszabbító csatlakozik. Fő méretek: teljes hossz: 410 mm, csőhossz: 250 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.: 67.8305. 1-2
115 Pisztoly(1. 156. sz. kép leírását.)
116 Pisztoly XIX. század Csappantyús elsütőszerkezetű pisztoly. A damaszkolt, huzagolt, nyolcszögletű, célgömbbel szerelt csövét koronás címerpajzsban bástyakép és sas díszíti. A maratott lakatlemezének felülete vésett. Két elsütőbillentyűvel, gazdagon vésett sátorvassal készült. Barna színű faágyazata bordázott. A bordák közötti részt hullámdísz borítja. A bordáknak megfelelően profilírozott markolatán vésett levelekkel díszített lemez figyelhető meg. Fő méretek: teljes hossz: 250 mm, csőhossz: 115 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 56.4987. 1
117 Pisztoly XIX. század Csappantyús elsütőszerkezetű pisztoly. Huzagolt, nyolcszögletes, két egymás alatt lévő, célgömbbel szerelt, indákkal, levelekkel dúsan díszített csövén r a f l e d o n a d i o n a p o l i felirat olvasható. A lakatlemezeken az r . d o
n a d i o n a p o l i mesternév ismétlődik. Kétbillentyűs, kétkakasos elsütőszerkezettel, vésett sátorvassal készült. Recés markolatán levágott sarkú ezüstlemezen koronás monogram található. Töltővessző tartozik hozzá. Fő méretek: teljes hossz: 223 mm, csőhossz: 102 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.: 56.4984
118 Pisztolypár XIX. század Csappantyús elsütőszerkezetű pisztoly. A huzagolt, nyolcszögletű, célgömbbel és irányzékkal szerelt cső gerincén l u d v i g a . p á p á n mesternév olvasható. Alsó szerelésű sárkánya a sátorvas helyén mozog. Barna színű faágyazatának recézett markolatát kétoldalt ovális, berakott rozetta díszíti. Ovális markolatgombját vésett lemez zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 300 mm, csőhossz: 194 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.5055. 1-2
119 PisztolyXIX. század első fele
Osztrák gyártmányú, az amerikai Al- len-rendszert követő, hat sima furatú csőből álló, kötegelt, csappantyús elsütőszerkezetű, forgókoszorúval ellátott pisztoly. A tok gerincén p a t e n t
felirat látható. Sátorvasa ujjtámaszos. Vésett tokját és sátorvasát indák díszítik. Recézett, barna színű, fa markolathéját rézlemez zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 215 mm, csőhossz:
95 mm, űrméret: 10 mm. MNM. Ltsz.: 56.5083
120 PisztolyXIX. század közepe
Osztrák gyártmányú - Franz Contri- ner által készített - , forgókoszorúval ellátott, csappantyús, Mariette-rend- szerű, hatcsövű, kötegelt pisztoly. Együtemű elsütőtovábbítóval és lakatszerkezettel. Lapos kakasa alsó fekvésű. Tokját és markolatát indákkal, valamint emberfejű szörnyalakokkal díszített rézlemez borítja. A bal oldali alak kezében f r a n z , míg a jobb oldali kezében c o n t r i n e r - 1850 körül, Bécsben működött mester - felirat, a markolatgerincen oroszlán, kezében nyilat tartó férfiakt, az elsütőgyűrű mögött pedig a s monogram látható. Fő méretek: teljes hossz: 230 mm, csőhossz: 110 mm, űrméret: 11 mm. MNM. Ltsz.: 56.5081
121 Belga M ariette-pisztolyXIX. század közepe
A csappantyús gyújtású, négycsövű, elöltöltő damaszkoltcsövű pisztoly. A csőkötegen ovális körben e l g és ötágú csillag, a markolat belső oldalán m a r i
e t t e b r e v e t e felirat látható. A toklemezeket gravírozott díszítés borítja. Fő méretek: teljes hossz: 220 mm, csőhossz: 92 mm, űrméret: 9 mm. HM. Ltsz.: 1693/pu.
122 Belga M ariette-pisztolyXIX. század közepe
A csappantyús gyújtású, négycsövű, elöltöltő pisztoly csövei lövéskor elfordulnak. A csőkötegen korona alatt z, ovális alakon belül e l g és ötágú csillag látható. A pisztoly toklemezeit gazdag gravírozott díszítés borítja. A markolat belső oldalán m a r i e t t e
b r e v e t e felirat olvasható. Fő méretek: teljes hossz: 190 mm, csőhossz:60 mm, űrméret: 8 mm. HM. Ltsz.: 1008/pu.
123 PisztolyXIX. század közepe
Osztrák, Grünbaum-gyártmányú, hátultöltő, huzagolt, négycsövű, célgömbbel és irányzékkal szerelt, pe- remgyújtásos lőszert tüzelő pisztoly. A Sharp-pisztoly továbbfejlesztett változata. A kötegelt csövű pisztolyok csoportjába tartozik, azonban e fegyvernél nem a csőköteg, hanem - a ka
kasban - az ütőfej az ütőszeggel együtt fordul el. Tokját és markolatát vésett indák díszítik. A tok bal oldalán, j.GRÜ N BA U M ’S SE L B ST SPA N N E R , a jobboldalán p a t e n t w i e n felirat olvasható. Az 1850-es évektől készült alaptípustól a fegyver az alsó, hosszú kulcsos, T-záras csőreteszben és a felcsapható elsütőbillentyűs, kettős működésű, külső kakasos elsütőszerkezetben tér el. Barna színű markolathéja recézett. Fő méretek: teljes hossz: 190 mm, csőhossz: 97 mm, űrméret: 9,6 mm. MNM. Ltsz.: 68.8697
124 PisztolyXIX. század közepe
Hátultöltő, négy huzagolt, billenő csővel készült, B iederm ann-gyárt- m ányú fegyver. A Sharp-rendsze- rű pisztoly osztrák változatát 1860 u tán gyártották. A kötegelt csövű pisztolyok csoportjába tartozik, azonban itt nem a csőköteg, hanem az ütőfej és ütőszeg fordul el a kakasban. Egyszerű, külső kakasos elsütőszerkezete együtem ű. Az elsütőem elője a tok nyúlványához simul. Illesztett célgöm bbel és irányzékkal. A tok jobb oldalán b i e d e r m a n n p a t e n t felirat figyelhető meg. Barna színű, fa m arkolathéja recézett. Fő m éretek: teljes hossz: 215 m m , csőhossz: 122 m m , űrm éret: 10,5 mm. M N M . L tsz.: 56.5086
125 L a n c a ster -p isz to lyX IX . század m ásodik fele
A négycsövű, hátu ltö ltő pisztolyt Charles Lancaster londoni puskam űves 1882-ben szerkesztette. E zt a pisztolyt a gyarm atosító háborúkban az angol tisztek használták. Sajátossága, hogy lövéskor a rögzített csövek m ögött az ütőszeg forog. Ü rítésnél a tok bal oldalán lévő kar lenyom ásakor a cső lebillen, s a hüvelyeket egy ejektoros kivető egyszerre húzza ki. A csőköteg bal oldalán 455 c . f ., felső ré szén C H A R L E S L A N C A S T E R P A T E N T
151. N EW B O N D ST. L O N D O N , az elsÜ- tőlem ezen C h a r l e s l a n c a s t e r
p a t e n t felirat olvasható. A csőköteg alsó részére 6-os szám ot ü tö ttek be. Fő m éretek: teljes hossz: 290 m m , csőhossz: 160 m m , ű r m éret: 11,43 mm. H M . Ltsz.: 1010/pu.
126 Osztrák Biederm an-pisztolyXIX. század vége
A négycsövű, hátultö ltő pisztolynál lövések leadásakor a rögzített csövek m ögött az ütőszeg forog. A csőköteg barn íto tt. A cső felső ré szén H. B IE D E R M A N N ’S P A T E N T felírat olvasható. A tokrészt gravírozott viráglevélm inták díszítik. A m arkolata recézett fa. A tok alsó részére az 1231-es számot vésték. Fő m éretek: teljes hossz: 250 m m , csőhossz: 127 m m , űrm éret: 7 mm. HM. Ltsz.: 0632/pu,
127 Osztrák Grünbaum-pisztolyXIX. század második fele
Hatcsövű, hátultöltő pisztoly. A rögzített csövek mögött az ütőszeg forog. Az elsütőbillentyű előtt lévő kar oldalra fordításával a csövek lebillenthetők. A tok bal oldalán g r u n b a u m ’s és gra- vírozásos díszítés, a jobb oldalán p a
t e n t ’ w i e n és szintén gravírozásos díszítés látható. Fő méretek: teljes hossz: 250 mm, csőhossz: 125 mm, űrméret: 7 mm. HM. Ltsz.: 0841/pu.
128 Pisztoly XIX. század eleje Francia gyártmányú, hátultöltő, egylövetű, Robert-rendszerű, huzagolt, nyolcszögletes, damaszkolt csövű pisztoly. Felfelé billenthető zártömbjét a baszkülhöz egyszerű billenőretesz rögzíti. Rejtett kakasos elsütőberendezéssel, merev irányzékkal készült. A cső oldalán ornamentális virágdíszek és három próbajel látható. A vésett zártömb gerincén keretben p i s -
TO LET R Ó B E R T B RÉV ETÉ A PA R IS felirat olvasható. Markolata recézett. Ovális, vésett markolatgombját fémlemez zárja le. Az 1812 M Pauly-pisztoly továbbfejlesztett változata. 1831-1832- ben Franciaországban r o b e r t nevű mester alkotta meg. Fő méretek: teljes hossz: 375 mm, csőhossz: 245 mm, űrméret: 13,6 mm. MNM. Ltsz.: 56.5054
129 PisztolyXIX. század közepe
Német gyártmányú, hátultöltő, egylövetű, 1856 M, Dreyse-féle gyútűs - az 1841 M porosz gyútűs puska elemeiből szerkesztett - pisztoly. A Dreyse- féle egyesített papírhüvelyű lőszert alkalmazták hozzá. Négyhuzagos, nyolcszögletű csöve a gerincén töltő
nyílással ellátott, négylapú kamraházban folytatódik. Jobboldalt a töltőkamra fordítókarja található. Rövid ágyazattal, díszítés nélküli sátorvassal készült. Lapos szögben hátranyúló, ívelt markolta recézett. Fő méretek: teljes hossz: 355 mm, csőhossz: 252 mm, űrméret: 8,2 mm. MNM. Ltsz.: 56.5049
130 Pisztoly XIX. század vége Cseh gyártmányú, hátultöltő, egylövetű, finoman kivitelezett pisztoly. A huzagolt, nyolcszögletes, fecskefarkas illesztésű, célgömbbel és irányzékkal szerelt, billenő cső gerincén írott betűkkel j. n o w o t n y i n p r a g felirat - az ismert, 1860-1900 között tevékenykedő cseh mester neve és működési területe - , a cső alsó lapján 4544-es fegyverszám figyelhető meg. A sátorvason a fegyverszám, a lakatlemezen a mester neve j. n o w o t n y a p r a g u e változatban ismétlődik. Külső kakasos lakatszerkezete, egybillentyűs visszrög- tönzős elsütőszerkezete, ujjtámaszos sátorvasa van. Indamotívumos basz- küljét (zárszerkezetét) finom vésés borítja. Recézett markolatát ovális, majd rombuszossá váló, tagolt, díszes rézlemez zárja. Fő méretek: teljes hossz: 420 mm, csőhossz: 260 mm, űrméret: 9 mm. MNM. Ltsz.: 56.4642
131 Pisztoly XIX. század végeHátultöltő, egylövetű, belga A. Fran- cotte-gyártmányú pisztoly. Huzagolt, nyolcszögletű, fecskefarkas illesztésű, célgömbbel és irányzékkal szerelt, billenő csővel készült. Külső, középen fekvő lakatos, kettős nyugaszú elsütőszerkezete pedálzáras. A cső gerincén A. FR A N CO T TE B .TE A. LIÉG E. - a z i s
mert, 1845-1885 között tevékenykedett mester - felirat, baloldalt i l betűk, csillagos t belga ellenőrző és végső feketelőporos jegy, oválisba helyezett e l g , valamint 320- a s kaliberjel figyelhető meg. Sátorvasa ujjtámaszos. Famarkolata és előagya recézett. Markolatát rombusz alakú, fém markolatlemez zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 375 mm, csőhossz: 240 mm, űrméret: 8 mm. MNM. Ltsz.:56.5061
132 Pisztoly XIX. század vége Magyar gyártmányú, hátultöltő, egylövetű pisztoly. A hengeres, teknő- vájatos, huzagolt, vésett, fecskefarkas
illesztésű, célgömbbel ellátott, billenő cső gerincén k i r n e r J ó z s e f c s .
KIR. PUSKAM ŰVES B U D A PE ST E N - aZ
1864- 1905-ig működő magyar mester 1872-1905 között alkalmazott felirata- figyelhető meg. A lakatlemezen a mester neve ismétlődik. Külső kakasos, oldallakatos, Roux-kulcsos, csú- szóreteszes elsütőszerkezete van. Fecskefarkas illesztésű irányzéka magasságban 100-as, illetve 200-as jelzésű helyzetbe állítható. Ágyazata recézett. A válltámasz rögzítésére szolgáló, hornyos markolatát legömbölyített markolatgomb zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 460 mm, csőhossz: 300 mm, űrméret: 9 mm. MNM. Ltsz.: 56.4672
133 PisztolyXIX. század második fele
Magyar gyártmányú, hátultöltő, egylövetű, egyedi kivitelezésű céllövő pisztoly. A csöve huzagolt, hat balmenetes, barázdás, nyolcszögletű, majd sík lapokkal határolt csövet célgömbbel és irányzékkal szerelték fel. Felfelé nyíló, csapózáras elsütőszerkezete az 1867 M, Wánzl-puskáéhoz hasonló. A cső gerincén k i r n e r J ó z s e f B u d a p e s
t e n -a z ifjabb József 1872 és 1905 között alkalmazott felirata - , a cső bal oldalán kör alakba írt koronás próba jegy és a 9-e s szám figyelhető meg. Hátul fekvő, rugós lakatszerkezettel készült. Vésett felületű lakatlemezén a k i r n e r
j . mesternév ismétlődik. Ujjtámaszos sátorvassal, egyszerű elsütőbillentyűvel látták el. Csatornázott markolatát tagolt, a markolatnak megfelelően profilált, vésett zárólemez fedi. Fő méretek: teljes hossz: 400 mm, csőhossz: 220 mm, űrméret: 8,9 mm. MNM. Ltsz.: 58.4648
134 Pisztoly XIX. század Magyar gyártmányú, hátultöltő, egylövetű, Schulhof-rendszerű sportpisztoly. Huzagolt, nyolcszögletű, oldalirányban állítható célgömbbel, magasságban állítható, rugós alapú irányzékkal szerelt, finoman kidolgozott, vésett, barnított, márványozott csövén arannyal tausírozott z o l l e r m .
B u d a p e s t felirat - az 1860-tól ismert mester neve és működési helye - látható. A külső kakasos, Aydt-rendsze- rű, billenős zártömbös, állócsövű fegyverhez központi gyújtású lőszert használtak. Elsütője egybillentyűs.
Sátorvasa ujjtámaszos. Védett felületű tokját, zártömbjét és sátorvasát indamotívumok díszítik. Barna színű fa markolathéja recézett. Fő méretek: teljes hossz: 415 mm, csőhossz: 277 mm, űrméret: 9 mm. MNM. Ltsz.: 56.5078
135 Pisztoly 1882 körülNémet, suhli gyártmányú, hátultöltő, egylövetű, Schulhof-rendszerű, külső kakasos elsütőszerkezetű, Aydt-típu- sú, billenő zártömbös sportpisztoly. Központi gyújtású lőszert tüzel. A huzagolt, nyolcszögletű, vésett, oldalirányban állítható célgömbbel, és magasságban állítható irányzékkal szerelt, finoman kidolgozott, gazdagon vésett cső gerincén i m m a n . m e f f e r t i n
s u h l - 1870-1895 között működött mester - felirat, baloldalt 19207- e s
fegyverszám látható. Elsütőszerkezete egybillentyűs, sátorvasa ujjtámaszos. A márványozott tok bal oldalát íjat tartó Ámor, a jobb oldalát nyíl és bot díszíti. Az indás vésetek a sátorvason, a zárfelhúzón és a csőtorkolatnál is megtalálhatók. Barna színű markolata és előagya recézett. Fő méretek: teljes hossz: 390 mm, csőhossz: 275 mm, űrméret: 6,7 mm. MNM. Ltsz.: 56.5077
136 Pisztoly XIX. század vége Francia gyártmányú, hátultöltő, külső kakasos, együtemű revolverező, harmonikapisztoly. Ezt a típust A. JARRE
Lefaucheux-lőszerre készítette. Hengeres, huzagolt, csövén célgömb és oldalra szorított irányzék található. A cső és a kerettag egy darabból készült. Jobbról balra haladó hasábtára 11 töltény befogadására alkalmas. A cső alsó felületén 448-as fegyverszám, a jobb oldalon oválisba írt a . j a r r e c i e s . g . d .
g . felirat látható. Sima, barna színű, fa markolathéján nincs díszítés. Fő méretek: teljes hossz: 245 mm, csőhossz: 110 mm, űrméret: 9,4 mm. MNM. Ltsz.: 56.5014
137 Pisztoly XIX. század vége Hátultöltő, házilag készített, durva kivitelű pisztoly. Sima furatú, nyolcszögletű, központon gyúló lőszert tüzelő, billenő csövéről a célgömb lekopott. Irányzék nélküli fegyver. Rejtett kakasos lakatszerkezete a sátorvassal feszíthető. Barna színű faágyazata két részből áll. Fő méretek: teljes hossz:
335 mm, csőhossz: 240 mm, űrméret:16,4 mm. MNM. Ltsz.: 56.5053
138 PisztolyXIX. század második fele
Osztrák gyártmányú, belga csővel szerelt, hátultöltő, egylövetű, Flobert által feltalált, Remington szabadalma alapján gyártott céllövő pisztoly. Huzagolt, nyolcszögletű, célgömbbel, egyszerű nyílt irányzékkal ellátott csövén LEOPOLD GASSER WIEN - 1836—1871 között működött mester - felirat, a cső bal oldalán a belga gyártmányú, huzagolt csöveknél a végső ellenőrzéseknél alkalmazott koronás r belövőjegy, koronás, csillagos e l g jel, valamint csillagos a ellenőrző jegy és az f l
9 m c kaliberjelzés található. A cső alján 1400-as fegyverszám mellett koronás i b r , valamint f d h jelzés látható. A tokon és a zárótárcsán a jegyek egy része ismétlődik. Elsütőberendezése Remington-rendszerű, tárcsazáras, gyorsítóval készült. Rövid, barna színű faágyazatának kannelurás markolatát díszes, a markolatnak megfelelően profilált fémlemez zárja. Fő méretek: teljes hossz: 380 mm, csőhossz: 230 mm, űrméret: 8,5 mm. MNM. Ltsz.: 73.9649
139 Osztrák, 1798 M pisztolyXVIII. század
Franciakovás elsütőszerkezettel készült elöltöltő pisztoly. A zárlemezen c e s a r r m e n j , alatta d i b r e s c i a , a faágyon h 9111 felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 429 mm, csőhossz: 265 mm, űrméret: 18 mm. HM. Ltsz.: 1545/pu.
140 Osztrák, 1838 M pisztolyXIX. század
Az elöltöltő pisztoly gyutacsos elsütőszerkezettel készült. A kovás zárszerkezet kakasának ajkai közé kova helyett acéldarabot erősítettek, a serpenyőbe kis teknőt vájtak, amelybe a gyutacsot helyezték, a fedelet átalakították. A pisztolyt Guiseppe Console szerkesztette. A gyutacs robbanóanyagát vékony rézlemezbe helyezte. A cső felső részén s betű és i8-as szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 440 mm, csőhossz: 265 mm, űrméret: 18 mm. HM. Ltsz.: 1627/pu.
141 Pisztoly XIX. század Csappantyús elsütőszerkezetű, sűrűn
bordázott, hengeres, ékelt célgömbbel, irányzékkal szerelt, damaszkolt csővel készült pisztoly. Dúsan vésett sárkánya a pisztoly bal oldalán kapott helyet. Lakatlemezét metszett művű, kagylókkal, növényekkel, feltételezhetően sáskák által vontatott harci szekéren ülő férfialakkal díszítették. Hátul rácsozott sátorvasa a markolatgombig nyúlik. A kengyelét stilizált akantuszlevél és kagylóalak tölti ki. Rövid, barna színű faágyazatának markolata recézett. Fő méretek: teljes hossz: 273 mm, csőhossz: 138 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4570. 1
142 Pisztoly XIX. század Csappantyús elsütőszerkezetű pisztoly. Huzagolt, nyolcszögletes, célgömbbel és ékelt irányzékkal ellátott csövén s e n g e r und s c h l e g e l m i l c h
i n o e d e n b u r g felirat látható. Csőfar- nyúlványa vésett, lakatlemeze gazdag díszítésű. Aranyozott, bronz sátorlemezét lombmotívum borítja. A markolatgombig nyúló sátorvas középső része kiszélesedik. A torkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatát elöl bronzlemez zárja. Markolata recézett, oroszlánalakos markolatgombja vésett. Fő méretek: teljes hossz: 290 mm, csőhossz: 135 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 56.3890
143 Pisztoly XIX. század közepe Elöltöltő csappantyús pisztoly. A pisztoly csövének felső részén mester jegy:IOSEPH. KUCHENREITER. A RATISBONNE
felirat, a zárlemezen két párbajozó lovas katona képe látható. A kakast gravírozott virágminták borítják. A markolaton lévő, ovális alakú emléktáblán „Gr. Batthyányi Lajos ajándékából bírja Pulszky Ferencz Ikerváron, oc- tob. 9én 1848” olvasható. A sárgaréz markolatborító kupak oroszlánfejben végződik. A sárgaréz sátorvasát hadiemblémák díszítik. Háromlapkás (felcsapható) nézőkéje van. A pisztolyt Pulszky Ferenc Batthyány Lajostól kapta. Fő méretek: teljes hossz: 420 mm, csőhossz: 265 mm, űrméret: 14 mm. HM. Ltsz.: 1308/pu.
144 Pisztoly XIX. század közepe Elöltöltő csappantyús pisztoly. Kiss Ernő tábornok, aradi vértanú pisztolypárjának egyik darabja. A nyolcszögletű cső felső részén 2 . a . v. l e b e d a
w p r a z e felirat található. A csőfart gravirozott levélminták borítják. A gravírozott tokfark alatt aranykeretben, arannyal kirakva p a t e n t l e - b e d a a p r a g u e szöveg látható. Irányzéka csavarral állítható. A sátorvasa gravírozott. A farészeket recézéssel díszítették. A fegyver érdekessége a gravírozott, rövid zárszerkezet, valam int a lőkupak, amely a cső irányában halalakba megy át. A m arolatkupak végét faragott koponya zárja. Fő m éretek: teljes hossz: 410 m m , csőhossz: 250 mm. H M . L tsz.: 1227/pu
145 Pisztolypár XIX. század Csappantyús elsütőszerkezetű pisztoly. Nyolcszögletes, huzagolt, célgömbbel, állítható irányzékkal szerelt, arannyal tausírozott csövén f . c o n t r i -
n e r i n w i e n - 1850 körül működött, Európában jó hírnevet szerzett mester- felirat olvasható. Csőfarnyúlványán leveleket, virágokat, egy-egy állatfejet tartalmazó rendkívül gazdag díszítés található. Aranyveretes lakatlemezét maratott és vésett, kiterjesztett szárnyú sas motiválja. A sárkány alatt a mester keresztneve, a sátorlemezen, haditrófeák között, a vezetékneve ismétlődik. A lakatlemezhez hasonlóan kivitelezett, ujjtámaszos sátorvasának kengyelén szablyát tartó kar figyelhető meg. Rövid, barna színű faágyazatának elején vésett, maratott, aranyveretes repülő madárral gazdagított fog- lalvány kapott helyet. A markolata recézett. Az ovális lezárású markolatgombon - oválisban - koronából kinövő, madáralakos, b . d . monogramos címerpajzs látható. Fő méretek: teljes hossz: 415 mm, csőhossz: 270 mm, űrméret: 10 mm. MNM. Ltsz.: 56.4668. 1-2
146 PisztolypárXIX. század második fele
Csappantyús elsütőszerkezetű párbajpisztoly. Sima furatú, hengeres, célgömb és irányzék nélküli csövén osztrák sasos belövőjegy látható. Csőfar- nyúlványát, hátul fekvő lakatját és sátorvasát vésett indák, levelek díszítik. Sima, barna színű faágyazatát töltő- és tisztítóvesszővel is ellátták. Fém markolatvégződése ovális lezárású. Fém golyóöntő is tartozik hozzá. Bordó színű vászonnal borított tokját zöld színű filccel bélelték. Fő méretek: teljes
hossz: 355 mm, csőhossz: 200 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.:56.5253
147 Pisztoly XIX. század közepe Csappantyús elsütőszerkezetű, elöltöltő pisztoly. A nyolcszögletes cső bal oldalán aranyberakású mesterjegy és i o h a n n , a cső felső részén a fokozatosan keskenyedő célzóvájat előtt mesterjegy és i n l e m b e r g , a cső bal oldalán mesterjegy és p a e c k e r t felirat látható. A lakatlemezen egy hattyú és p a e c k e r t , valamint virágmintás gra- vírozás figyelhető meg. A sátorvasat egy medve rajza díszíti. A fémrészek gravírozottak. Fő méretek: teljes hossz: 380 mm, csőhossz: 243 mm, űrméret: 13 mm. HM. Ltsz.: 432/ 1987 gysz.
148 PisztolyXIX. század második fele
Lefaucheux-rendszerű hátultöltő pisztoly. A cső elöl szögletes, hátul hengeres. A cső felső részén arannyal berakva: k i r n e r j ó s e f m . k i r . u d v a r i
f e g y v e r g y á r o s p e s t e n 2. felirat látható. Az irányzéka állítható. A markolatát rendkívül gazdag virág- és levélmintás faragás díszíti. A zárlemez és a kakas gravírozott. A zárlemez hátsó részén aranyberakással a k i r n e r név olvasható. A sátorvas alatti kar a cső billentésére szolgál. Fő méretek: teljes hossz: 380 mm, csőhossz: 230 mm, űrméret: 11 mm. HM. Ltsz.: 432/1987. gysz.
149 PisztolypárXIX. század közepe
Bérenger-elsütőszerkezetű pisztoly. Huzagolt, nyolcszögletes, rendkívül ékesen damaszkolt, célgömbbel és irányzékkal szerelt csövén k i r n e r é s
f i a p e s t e n - az üzem által 1856 és 1869 között alkalmazott - felirat látható. Alsó kulcsos kamrájának oldalát, tetejét és hosszan hátranyúló vésett csőfarnyúlványát arannyal tausíroz- ták. Lakatlemezét vésett, arany tausí- rozású növényekből kinövő nőalak, valamint sárkányok díszítik. A lakatlemezén a k i r n e r mesternév ismétlődik. Ujjtámaszos sátorvasa hasonló kidolgozású. Mechanizmusát két billentyűvel és gyorsítóval látták el. Rövid, barna színű faágyazatát ovális markolatkupak zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 380 mm, csőhossz: 172 mm,
űrméret: 9 mm. MNM. Ltsz.: 56.4637. 1-2
150 Pisztoly XIX. század közepe Csappantyús elsütőszerkezetű, elöltöltő pisztoly. A nyolcszögletű da- maszkcsövet a csőfarnál gravírozott levélminták díszítik. A nézőke állítható. A toknyúlványon 2-es szám látható. A gravírozott sátorvason a középső ujj számára támaszkiképzés található. A zárlemezt és a kakast gravírozott virág- és levélminták borítják. A zár- szerkezetet egy, a kakas alatt lévő biztosítólapkával is ellátták. A famarkolaton hosszanti vésetek vannak. Fő méretek: teljes hossz: 400 mm, csőhossz: 240 mm, űrméret: 12 mm. HM. Ltsz.: 432/1987. gysz.
151 Pisztoly XIX. század közepe Csappantyús elsütőszerkezetű, elöltöltő céllövő pisztoly. Az áldamaszk nyolcszögletű cső hátsó részét levélminták díszítik. A cső felső részén m a t t h i a s n o w o t n y i n w i e n felirat látható. A toknyúlványt gravírozott levélminták borítják. Középső részén ovális körben í-es szám figyelhető meg. A sátorvasat, a kakast és a lakatlemezt szintén levélminták díszítik. A lakatlemez közepén n o w o t n y név olvasható. A famarkolat mindkét oldala recézett. Ujjtámasztós sátorvasa van. Fő méretek: teljes hossz: 420 mm, csőhossz: 250 mm, űrméret: 15 mm. HM. Ltsz.: 432/1987. gysz.
152 PisztolyXIX. század második fele
Csappantyús elsütőszerkezetű, osztrák gyártmányú elöltöltő pisztoly. A nyolcszögletű damaszkcsövet a csőfarnál aranyberakás díszíti. A hátsó irányzék állítható. A sátorvason a középső ujj számára támaszkiképzés van. A gravírozott zárlemez közepén jós. c o n t r i n e r felirat látható. A kakasa szintén gravírozott. A pisztoly érdekessége, hogy jobb oldalon is van lőkupak, amelyet egy kis kiterjesztett szárnyú koronás sas zár le. A famarkolatot faragott levélminták díszítik. Fő méretek: teljes hossz: 440 mm, csőhossz: 280 mm, űrméret: 12 mm. HM. Ltsz.: 432/1987. gysz.
153 PisztolypárXIX. század első fele
Csappantyús elsütőszerkezetű, elöl
töltő pisztoly. A hatszögletű cső a csőtorkolat felé keskenyedik. A cső felső részén i. c h r i s t o p h k u c h e n r e i t e r
feliratot ezüsttel rakták ki. A csőfarnál Kuchenreiter mesterjegye látható. Az irányzéka felcsapható. A lakatlemezenJOH. CHRISTOPH KUCHENREITER SZÖVeg
olvasható. A sátorvas ujjtámaszos kivitelezéssel készült. A faragott díszítésű markolat közepén üres címerpajzs látható. A markolatkupakok típusa aXVIII. század végére jellemző. Fő méretek: teljes hossz: 410 mm, csőhossz: 255 mm, űrméret: 14 mm. HM. Ltsz.: 432/1987 gysz.
154 PisztolypárXIX. század közepe
Colt, 1851-es, ModelNavyés 1849 N° Model Dragon típusú forgópisztolyok készletben. A nagyobbik 1851 Model Navy, 38-as kaliberű, csappantyús, elöltöltő forgópisztoly, együtemű, kézzel megfeszíthető, külső kakasos lakatszerkezettel készült. Kerete felül nyitott, dobja hat töltés befogadására alkalmas. Nyolcszögletes, huzagolt csövén célgömb van. A csőfar a korai Coltokra jellemzően a keret mellső tagjával egy darabból kimunkált. A cső gerincén a d r e s s s a m l c o l t
n e w ’y o r k c i t y felirat, a bal oldalán koronás c p és koronás v próbajegy figyelhető meg. A paláston a tengeri csatajelenet, a c o l t s p a t e n t n ° 201, majd az e n g r a v e d b y w . l . o r m s b y .
n e w ’y o r k felirat mellett a fenti jegyek ismétlődnek. A palást élén e n g a g e d 16
m a y 1843, a markolat gerincén G ovr k o s s u t h f r o m c o l . c o l t felirat olvasható. Barna színű fa markolathéjjal szerelték. A kisebbik példány 1849 n ° i
m o d e l d r a g o n , amely - díszítését, méreteit és feliratát nem számítva - a nagyobb, 1851 -es fegyvertől csak apró részleteiben tér el. A cső gerincén s a m l c o l t , a markolat gerincén g o v r
k o s s u t h f r o m c o l - c o l t felirat, a dob palástján postakocsi-rablási jelenet, míg keretben c o l t s p a t e n t n ° 31059 felirat látható. A készlet származását a zöld színű béléssel borított, barna fadobozának tetején rézlapon t o g o v r
KOSSUTH FROM THE INVENTOR felírat pontosítja. A tartozékai hiányoznak. E készletet Kossuth Lajos a feltalálótól, Sámuel Colttól 1851—1852-es amerikai útja idején kapta. Fő méretek: teljes hossz: 330 mm, 275 mm; csőhossz: 182 mm, 144mm; űrméret: 9,4
mm, 7,7 mm. A doboz méretei: 375 x 220 x 64 mm. MNM. Ltsz.: 63.8348. 1-2
155 PisztolypárXIX. század első fele
A pisztoly huzagolt, nyolcszögletes, állítható irányzékkal és ékelt célgömbbel szerelt csövén jós. c o n t r i n e r , a Bécsben 1798-1848 között működött mester neve és arannyal tausírozott bélyege, a lakatlemezen a bélyeg mellett i n w i e n felirat látható. Rugósán működő adagolóval, ujjtámaszos sátorvassal készült. Kétbillentyűs mechanizmusát gyorsítóval is ellátták. Rövid, barna színű faágyazatát indák, növények borítják. Markolata recézett. Ovális markolatgombjának talpára az i b p monogramot ütötték. Hosszú csőfarnyúlványában kiképzett fészek az arctámaszos, puskatus alakú hosszabbító felszerelését tette lehetővé. A készlethez fakalapács, töltő- és tisztítóvessző, egy kisebb és egy nagyobb méretű, R monogramos palack, golyóöntő, csavarhúzó és fém puskapor-adagoló is tartozik. Mindkét pisztoly kidolgozása hasonló. Fő méretek: teljes hossz: 460 mm, csőhossz: 298 mm, űrméret: 13 mm. MNM. Ltsz.: 56.5259. 1-2
156 PisztolykészletXIX. század második fele
Magyar gyártmányú, hátultöltő, központon gyúló, huzagolt csövű, Lefau- cheux-kulcsos, külső kakasos elsütőszerkezettel készült pisztoly. Nyolcszögletű csövének torkolatánál célgömböt, a baszkül gerincén billenthető, kétlapos irányzékot helyeztek el. Lekerekített baszküljét, lakatlemezét, ujjtámaszos sátorvasát gazdag vése- tek, sárkányfejek díszítik. A csövön k i r n e r , a jobb oldali lakatlemezen p e s t e n - az ifjabb József által 1869— 1872 között alkalmazott - felirat olvasható. A gerincen a feltűzhető, arctámaszos tusa részére fészek figyelhető meg. Rozettás markolatgombját empire stílusban dolgozták ki. A készlethez felcsatolható tusa, szaru lőportartó, golyóöntő, szarutölcsér, réz lőpormérce, a tusa rögzítésére szolgáló szarutolóka, tisztító- és töltővessző tartozik. Barna színű fatokját zöld színű posztóval bélelték ki. Fő méretek: teljes hossz: 415 mm, csőhossz: 242 mm, űrméret: 11,5 mm. A doboz mé
retei: 450 x 250 x 90 mm. MNM. Ltsz.: 56.5249
157 Pisztolypár XIX. századA csappantyús elsütőszerkezettel készült elöltöltő fegyver nyolcszögletű, damaszk csöve hornyolt, a felső részén arannyal k i r n e r p e s t e n feliratot, a tokfarkakon í-es és 2-es számot rakták ki. A zárlemezeket virágmintákkal gravírozták, a végükön arannyal kirakott k i r n e r j . p e s t e n felirat olvasható. A levélmintás faragással díszített faágyak ébenfából készültek. A dobozt belül bordó színű bársony borítja. A doboztető belső részén k i r n e r Jó z s e f
FEGYVERGYARA; ÉREM A LONDONI ÁL
TALÁNOS MÜKIÁLLÍTASRÓL 1851; ARANY
ÉREM A PESTI IPAR-MŰKIALLÍTÁSRÓL
1846. feliratok láthatók. Fő méretek: teljes hossz: 430 mm, csőhossz: 240 mm, űrméret: HM. Ltsz.: 89. 10. 1.
158 PisztolypárXIX. század második fele
Egylövetű hátultöltő pisztolypár. A gyorsítóbillentyűvel szerelt alsó kulcsos pisztolyok Lefaucheux-féle töltény tüzelésére alkalmasak. A nyolcszögletű csövek felső részén arany berakással FEGYVERGYÁROS KISZELA KÁ
ROLY p e s t e n felirat, az egyik pisztolyon í-es, a másikon 2-es szám látható. A zárlemezen k i s z e l a , a rögzítőlemezen p e s t e n szavak olvashatók. A fémrészeket gravírozott virágminták töltik ki. A doboz belsejét kék színű bársony borítja, a fedélre k i s z e l a k á r o l y
FEGYVERGYÁROS PESTEN SZÖVeget
a r a n n y a l í r t á k . Fő m é r e t e k : t e l j e s
h o s s z : 410 m m , c s ő h o s s z : 240 m m ,
ű r m é r e t : 11 m m . HM. L t s z . : 1290/ pu.
159 PisztolypárXIX. század közepe
A csappantyús elsütőszerkezetű, elöltöltő pisztoly csövét és a tokot gravírozott levélminták díszítik. A fegyver angol gyártmányú, a tok bal oldalán w.
p a r k e r l o n d o n felirat látható. A pisztoly markolata recézett fa. Az elsütőbillentyű a lövés után felcsapható. Az elsütőbillentyű előtt a tokon, a korona rajza alatt v és c p betűk vannak. A dobozt belül zöld színű bársony borítja. A doboztető felső oldalán lévő papíron „ w . PARKER /GUN MAKER/TO HIS/ MA-
JESTY AND THE/ HONBLE BOARD OF ORD-
NANCE/ N° 233, HIGH HOLBORN/ MER-
CHANTS DEALERS AND OTHERS SUPP-
LYD WITH ALL KIND OF PIRE-ARMIS, OF
THE BEST DUALITY, ON THE LOWEST
TERMS, AND SHORTEST NOTICE” SZÖVeg
olvasható. A kisméretű pisztoly terzerol rendszerű. Fő méretek: teljes hossz: 130 mm, csőhossz: 50 mm, űrméret: 10 mm. HM. Ltsz.: 2465/pu.
160 Pauly-Robert-pisztolyXIX. század eleje
A svájci Sámuel Johannes Pauly 1812. szeptember 29-én Párizsban egy fémhüvelyű tölténnyel tüzelő, egylövetű, hátultöltő fegyvert szabadalmaztatott. A pisztoly zárszerkezete egyszerű, felnyitható tömbzáras rendszerű volt. A nyolcszögletű cső felső részén: p i s t o -
l e t r o b e r t b t e a p a r i s felirat olvas- ható. A csőfart és a tokot gravírozott virágminták díszítik. Fő méretek: teljes hossz: 370 mm, csőhossz: 215 mm, űrméret: 16 mm. HM. Ltsz.: 2569/pu.
162 Csappantyús pisztolyXIX. század második fele
Az osztrák hadseregben - az 1850-es években - az 1859 M pisztoly bevezetése előtt rövid ideig ezt az átmeneti típusú, elöltöltő fegyvert alkalmazták. A zárlemezen 854-es szám, a zárlemez- rögzítőn 39- e s szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 400 mm, csőhossz:250 mm, tömege: 1450 g, űrméret: 17 mm. HM. Ltsz.: 1628/pu.
163 1859 M pisztoly XIX. század Az elöltöltő pisztoly Lorenz-rendsze- rű csővel készült. 1860-ig volt rendszerben az osztrák hadseregben, ekkor az 1870 M, 11 mm űrméretű Gasser- forgópisztollyal váltották fel. A zárlemezen az osztrák sas és 864-es szám, a cső felső részén l . f l o r i a n s c h ü t z , r .
felirat, az osztrák sas képe alatt a w. j. betűk, az első foglalványkarikán 44-es szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 400 mm, csőhossz: 265 mm, tömege: 1540 g, űrméret: 13,9 mm. HM. Ltsz.: 1625/pu.
164 Céllövő pisztolyXIX. század vége
A gázok cseppfolyóssá tételének megoldása adta az ötletet a francia Gif- fardnak - aki eredetileg léghajókísérleteket folytatott - egy sűrített gázzal működő fegyver előállítására. A cseppfolyós szénsavval töltött gáz
pisztolyát a múlt század nyolcvanas éveiben találta fel. A gázt a cső alatt lévő acélhengerben helyezték el. Az elsütőbillentyű meghúzása a gáztartály szelepét nyitotta, miáltal az egy-egy lövéshez szükséges folyékony, majd robbanásszerűen széttáguló gáz- mennyiség a lövedéket kirepítette. A cső felső részén aranyberakással sTE STEPHANDISE D’ARMAS-ST e t i e n n e ,
valamint sT e t i e n n e , a légtartályonPOIDS, PLEIN, 186 GRMES, POIDS VIOE 162g r m e s feijrat olvasható. A tokot és a sátorvasat gravírozott virágminták díszítik. Fő méretek: teljes hossz: 460 mm, csőhossz: 255 mm, űrméret: 8 mm. HM. Ltsz.: 88. 12. 1
165 Pisztoly 1884Hátultöltő, egylövetű, francia g a s -
t i n n e - r e n e t t e gyártmányú, igen díszes kivitelű, arannyal gazdagon tausírozott pisztoly. Huzagolt, nyolcszögletes csövén fecskefarkas illesztésű célgömb és irányzék van. Külső kakasos, oldallakatos, kettős csúszórete- szes elsütőszerkezetű pedálzárral működik. A cső alsó lapján g a s t i n n e - r e -
n e t t e , az 1855-től Párizsban tevékenykedett mester neve, valamint az i884-es évszám - a fegyver készítési ideje - látható. A gerincen a mesternév a p a r i s felirattal egészül ki. A barnított, gazdagon aranyozott lakatlemezén a mesternév ismétlődik. Ujjtámaszos sátorvasára a p a monogramot ütötték. Fából kidolgozott, feketített ágyazatának recézett markolatát arannyal tausírozott, ovális levélmotívumokkal díszített lemez zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 420 mm, csőhossz: 270 mm, űrméret: 11,7 mm. MNM. Ltsz.: 68.8577
166 PisztolyXIX. század második fele
Magyar gyártmányú, hátultöltő, egylövetű, Lefaucheux-rendszerű, díszesen kivitelezett pisztoly. Huzagolt, nyolc-, illetőleg hatoldalú, fecskefarkas illesztésű, célgömbbel ellátott csövén az arannyal tausírozott motívumok mellett k i r n e r j ó s e f m . k i r u d v a
r i f e g y v e r g y á r o s p e s t e n , az 1864— 1905 között működött, kiemelkedő magyar mester neve és működési területe látható. A lakatlemezen a k i r n e r
név ismétlődik. Egyszeres, csúszóre- teszes, külső kakasos Roux-kulcsos elsütőszerkezete van. A baszkül gerin
cén elhelyezett irányzék szabályozható. A sátorvasat borító Roux-kulcs vége ujjtámaszos. Ágyazata nemes fából készült. Indásan faragott markolatát a markolatnak megfelelően profilált fémlemez zárja. A markolat gerincét ötágú koronás címer díszíti. Fő méretek: teljes hossz: 375 mm, csőhossz: 230 mm, űrméret: 10,8 mm. MNM. Ltsz.: 67.8527
167 PisztolykészletXIX. század eleje
Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, célgömbbel, állítható irányzékkal szerelt, barnított, ezüsttel tausírozott csövén i o h . k u c h e n r e u t e r (Johann Andreas II. Kuchenreuter Regens- burg) - 1758-1808 között működött mester - felirat látható. Díszítés nélküli lakatlemezén a mester neve ismétlődik. Egyszerűen kivitelezett sátorvasa és elsütőbillentyűje van. A csőtorkolat alatt kezdődő, faragott, barna színű faágyazatát elöl szarulemez, aláhajló markolatát fém markolatkupak zárja le. Mindkét pisztoly kidolgozása hasonló. A készlethez réz töltővessző, rézfejű tisztítóvessző, csavarhúzó, fakalapács, olajozó, kefe, fojtáseltávolító és fémből készült lőporadagoló is tartozik. Zöld színű bársonnyal borított, barna színű fatokban helyezték el. Fő méretek: teljes hossz: 350 mm, csőhossz: 220 mm, űrméret:13 mm. MNM. Ltsz.: 56.5260
168 PisztolykészletXIX. század első fele
Csappantyús elsütőszerkezetű, párbajozáshoz készült fegyver. Sima furatú, nyolcszögletes, irányzék és célgömb nélküli csövén az 1827 és 1832 között alkalmazott felirat - k i r n e r g y ö r g y
p e s t e n - látható. Dúsan vésett lakatlemezén és a csőfarnyúlványán indák és levelek között a mester neve ismétlődik. Haditrófeás sátorvasa ujjtámaszos. Rövid ágyazatát elöl vésett lemez zárja le, sima, barna szinú famarkolata ovális végződésű. A készlethez egy töltő-tisztító vessző, fakalapács, golyóöntő és csappantyútartó doboz tartozik. A pisztolykészletet zöld filccel bélelt, barna színű fatokban helyezték el. A doboz fedelén k i r n e r g y ö r g y
p o l g á r i p u s k a m ű v e s p e s t e n , g e o r g k i r n e r b ü r g e r l i c h b ü c h s e n m a c h e r
p e s t h felirat olvasható. Fő méretek:
teljes hossz: 380 mm, csőhossz: 235 mm. űrméret: 14 mm. A doboz méretei : 425 x 260 x 60 mm. MNM. Ltsz.: 56.5247
169 Pisztolykészlet 1829Csappantyús elsütőszerkezetű fegyver. Huzagolt, nyolcszögletes csövét ékelt célgömbbel, csőfarnyúlványát állítható irányzékkal szerelték fel. Csövén t u g e n d , lakatlemezén i n
p r e s z b u r g - a jeles pozsonyi mester neve és működési területe - látható. Ujjtámaszos sátorvasa vésett, elsütőbillentyűje gyorsítóval készült. Rövid, őzpatára emlékeztető lezárású, stilizált akantuszlevéllel díszített markolata recézett. A markolatgerincén lévő kimunkált fészek az arctámaszos, puskatus alakú hosszabbító felerősítését teszi lehetővé. A készlethez töltővesz- sző fakalapáccsal, tisztítóvessző, golyóöntő, szarutölcsér, fojtásvágó, fém puskapor-adagoló, csappantyús doboz és egy felszerelhető, arctámaszos hosszabbító tartozik. Zöld színű filccel bélelt, barna színű fatokját belül rézszegekkel verték ki. Fő méretek: teljes hossz: 470 mm, csőhossz: 327 mm, űrméret: 13 mm. A doboz méretei: 650 x 310 x 80 mm. MNM.Ltsz.: 56.5248
170 PisztolykészletXIX. század közepe
Osztrák gyártmányú pisztoly. Ezt a típust Róbert Adams 1851-ben, a Deane, Adams & Deane cégnek szerkesztette, majd Beamont továbbfejlesztette. Az 1855 után készült készlet, az aranytausírozású felirat tanúbizonysága szerint m o r i z t h i l e n i n w i e n
cégnél készült. Az elöltöltő, huzagolt csövű, csappantyús, együtemű fegyvert Adams-rendszerű elsütőszerkezettel látták el. A cső gerincén fecskefarkas illesztésű célgömb, a zárt keret felső részén irányzóvájat található. A csövet, a keret mellső és felső tagját egy darabból dolgozták ki. Forgódobja öt töltet befogadására készült. Csuklós töltőszerkezete retesszel kapcsolódik a csőhöz. A lakatház két oldalán indás vésetek, a jobb oldalon ADAMS-BEAMONT, PATENT, LONDON
felirat látható. Barna színű fa markolathéja recézett. A készlet a fegyveren kívül egy rugós, fémből készült lőpo- ros palackot, fanyelű kulcsot (a lőku- pak kicsavarására), a kúpos lövedékek
öntésére szolgáló golyóöntőt, egy tisztítóvesszőt golyóvonóval és tisztítószerelékkel is tartalmaz. Fő méretek: teljes hossz: 316 mm, csőhossz: 125 mm, űrméret: 11 mm. A doboz méretei: 345 x 178 x 64 mm. MNM.Ltsz.: 56.5258
171 PisztolykészletXIX. század közepe
Bérenger-rendszerű pisztoly. Huzagolt, nyolcszögletes, ékelt célgömbbel szerelt csövének gerincén m a t h i a s
n o w o t n y i n w i e n , az 1850 körül közismert jeles osztrák mester neve és működési területe olvasható. Lakatházát, csőfarnyúlványát, ujjtámaszos sátorvasát gazdagon vésett indák, levelek díszítik. Kamraházát alsó kulcs működteti. Elsütőbillentyűjét gyorsítóval, csőfarnyúlványát irányzékkal látták el. Barna színű famarkolata kanne- lírozott. A készlethez golyóöntő, fakalapács és vashorog tartozik. Zöld színű filccel bélelt, barna színű fatokban helyezték el. Az eredeti jegyzőkönyvi bejegyzés szerint Damjanich János tábornoké volt. Fő méretek: teljes hossz: 340 mm, csőhossz: 135 mm, űrméret: 10 mm. A doboz méretei: 400 x 180 x 62 mm. MNM. Ltsz.:56.5254
172 Pisztolykészlet 1883 Osztrák, Springer gyártmányú, egylövetű, huzagolt, billenő csövű, hátultöltő, központi gyújtású, angol T zárás pisztoly a tartozékaival együtt. Nyolcszögletű csövére fecskefarkas illesztésű célgömböt, a csőfarnyúlvá- nyon állítható irányzékot szereltek. A cső gerincén j o h . s p r i n g e r ’s e r b e n
w i e n , a bal oldalon g u s s , a jobb oldalon s t a h l felirat látható. Hátul fekvő, visszrögtönzős, külső kakasos elsütőszerkezete, ujjtámaszos sátorvasa van. Fémrészei barnítottak. Kannelíro- zott, barna színű famarkolatát fém markolatgomb zárja. A készlethez go- lyóöntő, olajozókanna, irányzék- és ütőszegállító kulcs, csavarhúzó, tisztítóvessző kóctartóval és gyutacskiemelővei, valamint golyóillesztő állvány is tartozik. A fegyvert vörös posztóval bélelt, világosbarna színű fadobozban helyezték el. A doboz felső lapján kör alakú rézemblémán h o l i c s 1883 4. n o v
s t e e p l e - c h a s e , belül a kétfejű osztrák sas mellett j o h . Sp r i n g e r t e r b e n
K. K. KAMMER -GEWEHR LIEFERANTEN
w i e n felirat olvasható. Fő méretek: teljes hossz: 410 mm, csőhossz: 263 mm, űrméret: 9,2 mm. A doboz méretei: 450 x 225 x 73 mm. MNM.Ltsz.: 56.5246
173 Osztrák, 1844 M pisztolyXIX. század
Ez a gyutacsos elsütőszerkezetű, elöltöltő pisztoly tizenöt éven keresztül (1844-1859) volt az osztrák és a magyar lovasság fegyvere. A huzagolt csövű pisztolyhoz golyó alakú lövedék helyett hegyes lövedéket használtak. A cső felső részén f é r d . f r u h w i r t h
felirat, ío -es szám, a zárlemezen az osztrák sas képe és 850-es szám látható. Az első foglalványkarika és a markolatkupak sárgarézből készült. Fő méretek: teljes hossz: 423 mm, csőhossz:265 mm, tömege: 1550 g, űrméret: 17 mm. HM. Ltsz.: 1735/pu.
174 Amerikai hatlövetű ColtXIX. század közepe
A gravírozott felületű hengert fenyőfák és nyulakat üldöző vadászkutya rajza díszíti. A tok mindkét oldala gravírozott. A markolat alsó részére a 660- as számot ütötték be. A markolatborító recézett falemez. Fő méretek: teljes hossz: 320 mm, csőhossz: 140 mm, űrméret: 9 mm. HM. Ltsz.: 1251/pu.
175 Osztrák Colt-forgópisztolyXIX. század második fele
Az Innsbrucki Gépgyár 1849-ben megvásárolta a Colt-Dragon-forgó- pisztoly gyártási licencét. Az osztrák hadsereg tisztjeinek személyi fegyvere volt, de a polgári kereskedelemben is kapható volt. A hatlövetű, elöltöltő forgópisztoly csöve elöl henger alakú, hátul szögletes. A töltő-tömítő szerkezet a cső alatt található. A tok bal oldalán p a t e n t 1849, a jobb oldalán k . k . p .
m a s c h i n f a b r i k In n s b r u c k felirat olvasható. Fő méretek: teljes hossz: 286 mm, csőhossz: 135 mm, tömege: 1130 g, űrméret: 9,5 mm. HM. Ltsz.: 1301/pu.
176 Belga Adam s-D avidh-forgópisztolyXIX. század
A billentyűkakasos mozgatású, hatlövetű pisztoly kakasáról a felhúzótoldatot (kakasfarkot) elhagyták, így kézzel nem lehet a kakast megfeszíteni. A cső bal oldalán lévő rúd, a tömítőrúd a töl
tővesszőt helyettesíti. A nyolcszögletű cső alsó részén 78i, a henger felületén ovális alakban e l g és ötágú csillag, valamint a korona rajza alatt n betű látható. A tok oldallemezei gravírozottak. A sátorvaslemezre a i67-es számot ütötték be. A markolat aljába csappantyútartót építettek. A recézett markolathéjak fából készültek. Fő méretek: teljes hossz: 360 mm, csőhossz: 178 mm, űrméret: 10,6 mm. HM. Ltsz.: 1318/pu.
177 Angol Adams-W itton-forgópisztolyXIX. század közepe
A .45-ös ötlövetű, elöltöltő pisztoly a Witton and Daw puskaművesüzem- ben kézi megmunkálással készült. A nyolcszögletű cső felső részén l . a . c ., a korona rajza alatt p és v betűk, a tok felső részén w it t o n b e o s g t h e l e n s l o n d o n felirat olvasható. A tok jobb oldalába b . 18882. a d a m s ’p a t e n t n ° 34637 r szöveget, egy címerpajzs rajzába pedig l . a . c-t véstek. Markolatát recézett fa borítja. Fő méretek: teljes hossz: 330 mm, csőhossz: 145 mm, űrméret: 11,43 mm. H. M. Ltsz.: 1923/pu.
178 Angol forgópisztolyXIX. század második fele
William Tranter 1853-ban kétbillen- tyűs, elöltöltő, ötlövetű forgópisztolyt szabadalmaztatott. Az alsó billentyű a zárszerkezet és a kakas megfeszítésére, a rövidebb felső pedig a kakas fesztele- nítésére és az elsütésre szolgált. A kakas e megoldás következtében farok nélkül készült. A Tranter-rendszerű forgópisztolyokat 1856 és 1863 között nagy mennyiségben gyártották. A csappantyús forgópisztoly töltése az elöltöltő forgópisztolyéhoz hasonlóan történt, de a tömítést a töltővessző helyett a tok bal oldalára szerelt tömítő- szerkezettel végezték. A nyolcszögletű cső töltőkarját w. t r a n t e r p a t e n t s felirat és gravírozás díszíti. A tok jobb oldalán n 140791, a bal oldalán: w h , a felső részén: a . c l a y t o n h íg . h s t s o u t h a m p t o n felirat olvasható. A fémrészeket gravírozás borítja. Fő méretek: teljes hossz: 330 mm, csőhossz: 155 mm, űrméret: 11 mm. HM. Ltsz.: 1127/pu.
179 Adam s-G asser-forgópisztolyXIX. század második fele
Ausztriában a Bécs melletti Ottak- ringben Leopold Gasser gyártott nagy űrméretű, Adams-rendszerű forgópisztolyokat. Az ötlövetű, billentyű- kakasos mozgatású, elöltöltő forgópisztoly is itt készült. A töltő-tömítő szerkezetet a tok bal oldalán helyezték el. A tok első részén i b , alatta 917, a tok bal oldalán, az osztrák sas képe s c h e i- n ic c , valamint o t t a k r in g alatt z w ien felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 355 mm, csőhossz: 120 mm, űrméret: 13,9 mm. HM. Ltsz.: 0741/ pu.
180 Német, Dreyse-forgópisztolyXIX. század második fele
A gyútűs puska feltalálójának fia, Franz Dreyse 1850-ben egy gyútűs elsütőszerkezetű, hatlövetű forgópisztolyt szerkesztett. Ez a megoldás azonban nem vált be, s a pisztoly csak a kor különlegességének számított. A pisztoly fémrészeit gravírozással díszítették. A hátsó tokrész a gyútűs elsütőszerkezet befogadása miatt beszúrással készült. A tok felső részén f . v . d r e y s e s ö m m e r d a , a tok bal oldalán c a l . 0,35. 12. c r a n . p u l v . felirat, a tok jobb oldalán 3580-as szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 305 mm, csőhossz: 100 mm, űrméret: 9 mm. HM. Ltsz.: 1020/pu.
181 Osztrák, B ittner-ism étlőpisztolyXIX. század második fele
Középágytáras ismétlőpisztoly. A nyolcszögletű csövének felső része recézett. A tok jobb oldalán p a t e n t b i t t n e r , s ez alatt, ovális alakon belül c b alatt w betű látható. A bal oldali markolathéjon 10, alatta 1290. A zárdugattyú mozgatása a sátorvas előretolá- sával történt. Fő méretek: teljes hossz: 300 mm, csőhossz: 150 mm, űrméret: 7,7 mm. HM. Ltsz.: 2287/ pu.
182 Belga, Lefaucheux-forgópisztolyXIX. század második fele
A többcsövű forgópisztolyokat a hadseregekben nem rendszeresítették. Ennek egyik fő oka az volt, hogy a pisztolyok tömegközéppontja a markolat előtt volt, s emiatt a pisztoly tar
tása nehéz, fárasztó, a célzás pedig bizonytalan volt. A hatcsövű pisztoly csőkötegének hátsó részén ovális körben e l g és ötágú csillag, emellett a korona alatt u betű látható. A fémrészek barnítottak. Fő méretek: teljes hossz:160 mm, csőhossz: 57 mm, űrméret:9 mm. HM. Ltsz.: 0694/pu.
183 Belga Lefaucheux-forgópisztolyXIX. század második fele
A pisztoly hengerének kiemelkedő felületét vonalminták díszítik. Az elsütőbillentyűje felhajtható. Díszített markolatlemezekkel készült. A henger hátsó részén ovális körben e l g , a tok jobb oldalán c. d . betűk, a henger felületén 578-as szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 126 mm, csőhossz:48 mm, űrméret: 7 mm. HM. Ltsz.: 1001/pu.
184 Belga Arendt-forgópisztolyXIX. század második fele
A forgópisztoly a Mariette-piszto- lyokhoz hasonlóan többcsövű. A hatcsövű pisztoly elsütőbillentyűje használat után felhajtható, a fémrészei barnítottak. A tok elején a r e n d t b r e v e t e , a henger elején m a , 1., a csőköteg hátsó részén ovális körön belül e l g és ötágú csillag, mellette az n felett korona látható. Fő méretek: teljes hossz:131 mm, csőhossz: 52 mm, űrméret:7 mm. HM. Ltsz.: 0695/pu.
185 Belga forgópisztolyXX. század eleje
Belga gyártmányú, tőrrel és bokszer- rel kombinált, Lefaucheux-rendsze- rű, hátultöltő, huzagolt csövű forgópisztoly. A csak revolverező, együtemű lakatszerkezete külső kakasos. Kerete zárt, dobja hatfuratú, elsütőbillentyűje felhajtható, a jobb oldalon elhelyezett töltényrekesztője lefelé nyílik. A lövés és a lövedék vezetése a forgódob kamráiban történik. A keret bal oldalára tőrt szereltek, a markolatát bokszernek képezték ki. A bokszer jobb oldalán csillagos g , belga ellenőrző jegy, a bal oldalon r- és koronás g s , a dob hátsó felületén a végső belga próbajel - oválisba helyezett e l g - , valamint a csillagos G betű látható. Fő méretek: teljes hossz: 150 mm, csőhossz: 39 mm, űrméret: 7,5 mm. MNM. Ltsz.: 56.5450
186 Belga Lefaucheux- forgópisztolyXIX. század vége
A hatlövetű pisztoly nyolcszögletes csöve barnított. A tok bal oldalán 76-os szám, a cső jobb oldalán csillag alatt l , a henger felületén ovális alakban e l g és ötágú csillag, valamint ötágú csillag alatt l betű, a henger hátsó részén 6-os szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 260 mm, csőhossz: 125 mm, űrméret: 8 mm. HM. Ltsz.: 1056/pu.
187 Belga Lefaucheux- forgópisztolyXIX. század vége
A hatlövetű pisztoly nyolcszögletű csővel készült. Az elsütőbillentyű a lövés után felhajtható. A tok bal oldalán, a korona rajza alatt i., c., a hengeren ötágú csillag alatt w, a korona alatt e l g és ötágú csillag látható. A tok bal oldalát a korona alatt r ., valamint ötágú csillag alatt w díszíti. Fő méretek: teljes hossz: 140 mm, csőhossz: 58 mm, űrméret: 5 mm. HM. Ltsz.: 0693/pu.
188 Belga Lefaucheux- forgópisztolyXIX. század vége
A hatlövetű, nyolcszögletű csővel készült pisztoly elsütőbillentyűje használat után felcsapható. A tok bal oldalán, korona alatt M. f ., a henger felületén ötágú csillag alatt 0 ., valamint a korona rajza alatt oválisban e l g és ötágú csillag látható. A cső jobb oldalát korona alatt r . és ötágú csillag alatt lévő d . díszíti. Fő méretek: teljes hossz: 210 mm, csőhossz: 100 mm, űrméret:7,65 mm. HM. Ltsz.: 0737/pu.
189 Belga Lefaucheux- forgópisztolyXIX. század vége
A hatlövetű pisztoly fémrészeit dús, gravírozott díszítés borítja. Az elsütőbillentyű használat után felhajtható. A henger felületén, körön belül e l g betűk és ötágú csillag, a korona alatt u betű látható. A tok jobb oldalára 15276- os, a henger hátsó részére 16-os számot véstek. Fő méretek: teljes hossz: 200 mm, csőhossz: 85 mm, űrméret: 7 mm. HM. Ltsz.: 2490/pu.
190 Bajor, 1871 M W erder-pisztolyXIX. század
A bajor hadseregben a jól bevált Wer-
der szerkesztette egylövetű, hátultöltő puska mintájára, vele teljesen azonos zárszerkezettel készült pisztolyt is rendszeresítettek. A nagy tömege, valamint a forgópisztoly elterjedése miatt csak rövid ideig alkalmazták. A tok felső részén i87i, 1873, bal oldalán 474; jobb oldalán: f . g . 11.36, a jobb oldali markolathéjon 86,474, c f , a cső alsó részén pedig a 36-os szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 400 mm, csőhossz: 205 mm, űrméret: 11 mm. HM. Ltsz.:
191 Olasz, 1889 MG lisenti-forgópisztolyXIX. század
A Chamelot-Delvigne-Schmidt- rendszerű forgópisztoly csöve nyolcszögletű. A hatlövetű pisztoly szerszámok segítsége nélkül szétszedhető. A kilőtt, üres töltényhüvelyek ürítése a tok bal oldalán levő hengerzáró kar 90°-os elmozdítása, valamint a cső alatti ürítővessző cső fordításával, egyenként történt. A tok bal oldalán d o s c h i , alatta oroszlán képe, majd c a s t e l l i b r e s c ia 1916 felirat, a tok jobb oldalán m 774 és egy körön belül r p betűk láthatók. Elsütőbillentyűje lövés után felhajtható. Fő méretek: teljes hossz: 235 mm, csőhossz: 114 mm, tömege: 880 g, űrméret: 10,4 mm, a lövedék kezdősebessége: 245 m/s, torkolati energia: 34,5 mkg. HM. Ltsz.: 0656/pu.
192 Ném et, 1883 M forgópisztolyXIX. század
Az 1879 M forgópisztoly rövidített változata a gyalogsági csapatok és a tisztek részére készült. A hatlövetű pisztoly markolatának alsó részén 33. a . 4. 132. felirat látható, ami azt jelenti, hogy a fegyver a 33. tüzérezred 4. üteg 132. pisztolya volt. A cső bal oldalán 10,6; 3846 Q., a tok bal oldalán, a korona rajza alatt e r f u r t -1895, a cső alsó részén z d c betűk láthatók. Fő méretek: teljes hossz: 270 mm, csőhossz: 117 mm, tömege: 940 g, űrméret: 10,6 mm, lövedék kezdősebessége: 220 m/s, torkolati energia: 42 mkg. HM. Ltsz.: 0628/pu.
193 Amerikai, .45-ösColt-Frontier-forgópisztolyXIX. század
Rochards és Mason 1871-72-ben a Colt-forgópisztolyokat tökéletesítet
te. Ez a pisztoly típus 1892-ig az Egyesült Államok hadseregének szolgálati maroklőfegyvere volt. A pisztoly hengere csak szerszámmal emelhető ki. Ún. „Single Action” forgópisztoly, ugyanis a henger forgása csak a kakas ismételt hátrahúzásával lehetséges. A kilőtt, üres töltényhüvelyek a hengerfészkekből csak egyesével szedhetők ki. A tok bal oldalán p a t . s e p t . 19. i87i , p a t . ju ly . 2 .1872, a markolat alsó részén 29470, a cső felső részén co u rs p t . f . a . m fg . c° H a r t f o r d , c t . u .s .a . felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 350 mm, csőhossz: 190 mm, űrméret: .45 coll = 11,43 mm. HM. Ltsz.: 0878/pu.
194 O sztr á k -m a g y a r ,1870/74 M fo r g ó p isz to lyX IX . század
Az 1,52 kg töm egű, hatlövetű forgópisztoly billentyűkakasos feszítőszerkezete a használatkor nagy erő t igényelt. A fegyver szétszereléséhez külön csavarhúzóra volt szükség, ezért a szétszedésre a szabályzat külön intézkedett. Az üres hüvelyek kivetése egyenként a tok jobb oldalára szerelt hüvelykitoló rúddal tö rtén t. A tok bal oldalán 17235, valam int fJ?, a cső felső részén, l . g a s s e r alatt w ie n felirat, a henger felületén korona alatt l g , s ez alatt 70-es szám látható. A tok jobb oldalát a m agyar korona alatt a m agyar cím er díszíti. Fő m éretek: teljes hossz: 325 m m , csőhossz: 185 m m , töm ege: 1370 g, ű rm éret: 11 m m , lövedék kezdő- sebessége: 210 m /s, torkolatienergiája: 44 mkg. H M . L tsz.: 1051/pu.
195 O sztr á k -m a g y a r1872 M fo r g ó p isz to lyX IX . század
A hatlövetű, G asser tiszti forgópisztoly csak szerszám ok segítségével szedhető szét. Az üres hüvelyek kivetése a tok jobb oldalára szerelt hüvelykitoló rúddal tö rtént. A nyolcszögletű cső bal oldalán a nyíllal á tlő tt akna rajza alatt s. m a r k e , a tok bal oldalán l . g a s s e r p a t e n t w ie n felirat és 133529, a henger elején 16-os szám látható. Fő m éretek: teljes hossz: 230 mm, csőhossz: 120 m m , töm ege: 770 g, ű rm éret: 9 mm. H M . L tsz.: 0672/ pu.
196 F ra n cia , 1873 MC h a m e lo t-D e lv ig n e -fo r -p isz to lyX IX . század
Szerszám ok nélkül könnyen szétszedhető hatlövetű forgópisztoly. A francia hadseregen kívül 1874- ben több hadseregnél rendszeresítették. Zárszerkezete billentyűka- kasos m ozgatású. A cső első fele hengeres, a m ásodik fele nyolcszögletű. Az üres hüvelyek kivetése egyenként történt. A tok bal oldalán f 14170, a jobb oldalán M red ’
a r m e s , ez alatt s ' e t i e n n e felirat látható. A cső jobb oldalára s 1875, a bal oldalára 74170-es szám ot ü tö ttek. Fő m éretek: teljes hossz: 242 m m , csőhossz: 114 m m , tömege: 1195 g, űrm éret: 11 m m , a lövedékkezdősebessége: 190 m / s , to rkolati energia: 21 mkg. H M . Ltsz.: 0612/pu.
197 B e lg a V e lo d o g -fo rg ó p isz - to ly
X IX . század A különleges alakú, hatlövetű pisztoly fekete bakelit m arkolathéját szőlőlevél és szőlőfürt díszíti. A lövés u tán az elsütőbillentyűje felhajtható. A henger hátsó részén korona alatt ovális körben e l g és ötágú csillag, az ötágú csillag alatt w, a korona alatt c betű látható. A tok jobb oldalán a korona alatt r , felső részein h u z e l l a m .
B u d a p e s t felirat olvasható. Fő m éretek: teljes hossz: 135 m m , csőhossz: 37 m m , űrm éret: 7,65 mm. H M . L tsz.: 71. 1. 1.
198 Osztrák-magyar, 1898 MRast-Gasser-forgópisztolyXIX. század
August Rast által szerkesztett nyolclövetű pisztolyt Ottakringben a Leo- pold Gasser-gyár gyártotta. 1898-tól az első világháború végéig kb. 180000 db készült belőle. A sátorvas erőteljes előrenyomásával a tok bal oldali része kihajtható, s a fegyver szerszámok nélkül szétszedhető. Az üres hüvelyek ürítése egyesével történt. A tok bal oldalán PATENT RAST GASSER WIEN, amarkolat alsó részén 24 l r és 8, a tok bal oldalán l w , az osztrák sas rajza, 15 és 43933 látható. Fő méretek: teljes hossz: 227 mm, csőhossz: 115 mm, tömege:
940 g, űrméret: 8 mm, lövedék kezdő- sebessége: 240 m/s, torkolati energia: 23,7 mkg. HM. Ltsz.: 2614/pu.
199 Orosz, 1895 MNagant-forgópisztolyXIX. század
Ezt a hétlövetű pisztolyt Louis Na- gant, belga fegyverszerkesztő szabadalmaztatta. Az orosz hadseregben 1895-ben rendszeresítették. Kezdetben a belga Pieper-gyár készítette, a tulai fegyvergyár csak később vette át a tömeggyártását. A szovjet tisztek a második világháború idején is alkalmazták. A pisztoly sajátossága, hogy a minél kisebb gázveszteség elérésére olyan palack alakú, különleges töltényt szerkesztettek hozzá, amelynél a lövedék csúcsa nem emelkedik ki a hüvelyből. A fegyver elsütőszerkezete lehetővé teszi, hogy lövésnél a henger nekifeszül a csőnek, a töltény nyitott része kissé behatol a cső hátsó részébe, s ezáltal tömít. A pisztoly szerszámok segítsége nélkül szétszedhető. A kilőtt töltényhüvelyek ürítése egyenként történt. A tok bal oldalán 18326-os
szám, TULSZKIJ IM PE R . PETRA V ELIK
o r u z s . z a v o d 1912 orosz betűs felirat, a kakason ötágú csillag látható. Fő méretek: teljes hossz: 234 mm, csőhossz:115 mm, tömege: 780 g, űrméret: 7,62 mm, lövedék kezdősebessége: 300 m/s, torkolati energia: 32 mkg. HM. Ltsz.: 2318/pu.
200 Orosz,1873 M forgópisztolyXIX. század
A lefelé billenthető csövű, hatlövetű Smith-Wesson-forgópisztolyt az orosz hadseregen kívül a török és a japán hadseregben is rendszeresítették. A katonai pisztolyok csövén az orosz kettős sas rajzán kívül k . o . , a későbbieken n . k . betűjeleket is láthatunk. Az előbbi Kaszaverij Ordinec, az utóbbi N. Kusakovics kapitány névjegye, ők voltak a fegyverek katonai átvevői. A cső felső részén „ s z m i t a i v e s s z o n a
o r u z s e j n a j a f a b r i k a g . s z p r i n g f i l d
a m e r i k a ” , orosz betűs felirat, a markolat alsó részén: 11615- ö s szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 320 mm, csőhossz: 180 mm, tömege: 1170 g, űrméret: 10,6 mm, a lövedék kezdősebessége: 230 m/s, torkolati energia: 43 mkg. HM. Ltsz.: 0986/pu.
201 AmerikaiHopkins-Allen-forgópisztolyXX. század eleje
Lefelé hajtható csővel készült Smith- Wesson-rendszerű, hatlövetű pisztoly. Az üres hüvelyek kivetése a cső lebillentése után egy ejektoros szerkezettel egyszerre történt. A cső felső részén: THE HOPKINS AND ALLÉN ARMS
CO. NORWICH. DONN. U.S.A. PAT. D ’AUG 2.
1906, a tok felső részén s a f e t y p o l i c e ,
a markolat belső részén E.3149 felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 280 mm, csőhossz: 125 mm, űrméret:7,65 mm. HM. Ltsz.: 0981/pu.
202 Angol,.455-ös W ebley-Fosberyöntöltő forgópisztolyXIX. század
Ez a hatlövetű forgópisztoly az ilyen típusú fegyverek nagy családjában rendkívüli ritkaságnak számít. Működési elve az öntöltő pisztolyoknál közismert lőporgázok hátralökő erején alapul. Lövéskor a lőporgázok ereje a hengert a csővel együtt hátralöki, ezalatt a henger - a toknyúlványból kiálló szemölcs által vezérelve - 7,2 -ed fordulatot tesz jobbra. A cső lefelé billenthető Smith & Wesson rendszerű. A cső felső részén p. w e b l e y & só n .
l o n d o n B irm in g h a m , a tok bal oldalán w e b l e y f o s b e r y , a szárnyas lövedék rajza alatt w & s, mellette 455 c o r -
d i t e felirat látható. A tok jobb oldalára a 3441-es, elejére a 441-es számot vésték. A tok jobb oldalát a korona rajza alatt bp betűk díszítik. Fő méretek: Teljes hossz: 272 mm, csőhossz: 150 mm, ürméret: 11,43 mm, a lövedék kezdősebessége: 183 m/s, torkolati energia: 29 mkg. HM. Ltsz.: 1852/ pu.
203 Amerikai, Sm ith & Wesson-forgópisztolyXX. század eleje
A h a tlö v e tű p is z to ly h e n g e r é b ő l az ö ssz es h ü v e ly t e g y e je k to r se g íts é g é
v e l , a c ső le b ille n té s é v e l e g y id e jű le g
le h e t e ltá v o líta n i. A c ső fe ls ő ré szé n
u.s. r e v o l v e r c °, a sá to rv a s a lsó ré
sz é n 40522-es sz á m , a fe k e te b a k e lit
m a rk o la th é ja k o n u. s. fe lir a t lá th a tó .
Fő m é re te k : te lje s h o ss z : 265 m m ,
c ső h o s sz : 125 m m , ű rm é re t: 8 m m .
HM. Ltsz.: 0629/pu.
204 Angol, .455-ösWebley Mark VI.forgópisztoly1915
A Webley-forgópisztolycsaládot Har- ry Webley szerkesztette. A cső le- billentésekor a kilőtt töltény hüvelyeit egy ejektoros szerkezet automatikusan kivetette. A hatlövetű pisztolyt a brit hadseregben 1915-ben rendszeresítették, és 1936-ig szerepelt a hadsereg arzenáljában. A markolathéj bakelitből készült. A tok bal oldalán .is, korona rajza alatt g r . , alatta p , majd m a r k
v i . ,újabb korona rajza alatt 7a , alatta e ,
w e b l e y m a r k vi p a t e n t s , 1918, a hengeren 390239 felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 285 mm, csőhossz:150 mm, tömege: 1077 g, űrméret: 11,43 mm, a lövedék kezdősebessége:183 m/s, torkolati energia: 29 mkg. HM. Ltsz.: 1049/pu.
205 Francia, 1892 MLebel-forgópisztolyXIX. század
A Lebel ezredes által szerkesztett hatlövetű pisztoly hengerének mozgatása Abadie-rendszerű. Az 1873 M forgópisztolyt váltották fel vele. A henger jobb oldalra billenthető. „Balkezes forgópisztolynak” is nevezték, mert a francia tisztek gyakran úgy alkalmazták, hogy jobb kezükben volt szablyá- juk, a bal kezükben pedig a forgópisztoly. 1892-től 1938-ig gyártották. A francia tisztek még a második világháborúban is alkalmazták. Kisebb mennyiséget a román hadsereg is átvett. Szerszámok nélkül szétszedhető forgópisztoly volt. Az üres hüvelyek kiürítése egyesével történt. A tok jobb oldalán Mre d ’a r m e s s l e t i e n n e és l 13527, a cső felső részén lévő körön belül s , majd ismét egy körön belül b ,
M lei 892, s 1922 felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 239 mm, csőhossz:118 mm, tömege: 840 g, űrméret: 8 mm, a lövedék kezdősebessége: 225 m/s, torkolati energia: 20 mkg. HM. Ltsz.: 1273/pu.
206 Amerikai Colt-forgópisztolyXIX. század
Ötlövetű forgópisztoly. A cső felső részén c o l t s p t . f . a . m f g . co., alatta Ha r t f o r d , c t . u . s. a ., a markolathéja- kon pedig c o l t felirat olvasható. A markolat alsó részére a 20 735-ös számot ütötték be. Fő méretek: teljes hossz:
165 mm, csőhossz: 56 mm, űrméret:7,65 mm. HM. Ltsz.: 0596/pu.
207 Spanyol Velodog-forgópisz-tolyXIX. század
Az ötlövetű pisztoly elsütőbillentyűje lövés után felcsapható. A tok bal oldalán C A L 6 m /m , a csillagkép alatt a , a markolat alsó részén 2495, a henger hátsó felén 47 látható. Fő méretek: teljes hossz: 145 mm, csőhossz: 38 mm, űrméret: 6 mm. HM. Ltsz.: 0665/pu.
208 Belga Pieper-forgópisztolyXIX. század
A hétlövetű pisztoly hengere bal oldalra billenthető, s a cső alatt látható kivetőrúd megnyomásával az összes kilőtt hüvely egy mozdulattal üríthető. A markolathéjakon h . p i e p e r p a
t e n t , a tok felső részén h . p i e p e r b t e
l i e g e felirat, a cső jobb oldalán lévő korona rajza alatt r , ötágú csillag alatt e betű látható. A cső alsó részére az 5524-es számot ütötték be. Fő méretek: teljes hossz: 290 mm, csőhossz: 140 mm, űrméret: 7,65 mm. HM. Ltsz.: 0373/pu.
209 Belga Bayard-forgópisztolyXIX. század
A balra billenthető hengerű, hétlövetű pisztolynál az üres hüvelyek kivetése, a henger balra fordítása után a hüvelykivető rúd megnyomásával egyszerre történik. A tokjának belső felén 8836, a cső felső részén h . p i e p e r s p a t e n t
l i e g e b e l g i u m felirat látható. A markolathéjakat a vágtató lovas képe alatt b a y a r d felirat díszíti. Fő méretek: teljes hossz: 260 mm, csőhossz: 115 mm, űrméret: 7 mm. HM. Ltsz.: 0674/pu.
210 CsehszlovákGrand-forgópisztolyXX. század
A hatlövetű pisztoly hengere a töltés, illetve az ürítés végrehajtásához bal oldalra fordítható. A cső bal oldalánCA L. 38. SPECIAL., M ODEL GRAND , a tok jobb oldalán csehszlovák oroszlán képe mellett 65. m a d e in C z e c h o s l o v a
k i a , 9 586 a 01971, rombuszban k , a tok bal oldalán z b r o j o v k a b r n o n p , a markolathéjakon a Zbrojovka gyár emblémája látható. Fő méretek: teljes hossz: 280 mm, csőhossz: 125 mm, űrméret: 9mm. HM. Ltsz.: 81.515.1.
211 Amerikai, kétcsövűRem ington-pisztolyXIX. század
Az egymás fölött Bock-rendszer megoldással elhelyezett csövek lövés után az ürítéshez felfelé hajthatók. A cső felső részén r e m i n g t o n a r m s c o i l l i -
o n n . y . felirat olvasható, a cső alján 59.
Fő méretek: teljes hossz: 140 mm, csőhossz: 75 mm, űrméret: 10 mm. HM. Ltsz.: 0988/pu.
212 Francia Gaulois-pisztolyXIX. század vége
Sajátos megoldású, maroknyomásos pisztoly. A töltés és a lövés a maroknyomáskor, az ürítés és hüvelykivetés a benyomott markolat visszafelé haladásakor történt. A biztosító-tűzváltó kart a tok bal oldalára helyezték el. A tok bal oldalán lévő öt lyuk a töltöttség ellenőrzését könnyítette meg. A cső felső részén g a u l o i s , a tok felső részén c a l . 8 m/m felirat olvasható. A hü- velykivetőnyílás-védőn N3, a cső alsó részén 13437 felirat látható. A tok mindkét oldala gravírozott. Teljes hossz: 125 mm, csőhossz: 55 mm, űrméret: 8 mm. HM. Ltsz.: 79.365. 1.
213 Ném et Reform pisztolyXIX. század
A négy csövet egymás alá függőlegesen helyezték el. Lövéskor az elsütőbillentyű meghúzását követően a csövek felfelé mozognak. A tűzváltó kar a tok bal oldalán van. A csövek bal oldalán 232, d . r . p ., a kiterjesztett szárnyú sas képe alatt b r e v e t e , jobb oldalán korona alatt u betű, a markolathéjakon r e f o r m , p i s t o l e felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 140 mm, csőhossz: 81 mm, űrméret: 6,35 mm. HM. Ltsz.: 0990/pu.
214 Ném et Bár-pisztolyXIX. század
A pisztoly tárja két lövés után elfordítható, s így újabb két lövés adható le vele. Az elsütőbillentyűje lövés után felhajtható. A tár bal oldalán lévő két korona alatt u betű, d e u t s c h l a n d
98382-PATENT-BELGIEN 134 215, a CSŐ fe l-
ső részén - b á r - p i s t o l -, a tár jobb oldalán e n g l a n d i i 998, alatta r u s s l a n d ,
majd n o r d a m e r i k a felirat olvasható. A tár alsó részére a 328o-as számot ütötték be. Fő méretek: teljes hossz: 180 mm, csőhossz: 55 mm, űrméret: 6,35 mm. HM. Ltsz.: 0989/pu.
215 Német,1908 M Schwarzloseöntöltő pisztolyXX. század
A pisztoly előresikló rendszere egyedülálló megoldásnak számít. A zárdugattyúval egybeépített tok mozdulatlan, csak a cső képes mozogni, és sem bütykös, sem reteszelőszerkezet nem csökkenti a lökés erejét. A mozdulatlan zárdugattyú növeli a lövész biztonságát, ugyanakkor - mivel hiányzik a hátrasikló zárdugattyú, amely a hát- ralökés energiájának egy részét felfogná - a pisztoly erősen „rúg”. A cső alatt lévő spirálrugó a cső előremozgá- sakor összenyomódik. A túlságosan merev rugó akadályozza a fegyver működését és megnehezíti a fegyver felhúzását. A pisztoly rejtett, revolver típusú kakassal készül. A markolatbiztosítékot a markolat előtt helyezték el. Kevés alkatrészből álló fegyver. A tok bal oldalán a . w . s c h w a r z l o s e
g .m .b .h . b e r l i n , a tok jobb oldalán s c h w a r z l o s e , alatta géppuska rajza, mellette N ° ii29, a korona képe alatt b és u látható. Fő méretek: teljes hossz:138 mm, csőhossz: 105 mm, űrméret:7,65 mm, a tár befogadóképessége: 7 db töltény. HM. Ltsz.: 1288/pu.
216 Német,Lignose-3öntöltő pisztolyXX. század
A suhli gyár Lignose (előtte Berg- mann) Einhand egykezes pisztolyát egy kézzel lehetett kezelni. A szán és a zár felhúzásához elegendő az elsütőbillentyű előtt levő, homorú végződésű sátorvasat meghúzni. Witwold Chylewski osztrák állampolgár találmánya. Az egykezes mechanizmus lehetővé tette, hogy a fegyvert felhúzzák, csőre töltsék, és akár lőjenek is anélkül, hogy a zsebből kivennék. A gyakorlatban nem vált be, helyét más biztosítószerkezetek vették át. A szán bal oldalán a k t - g e s . l i g n o s e b e r l i n
ABTEILUNG SUH L-CAL. 6,35-D . R. P ., a
szán jobb oldalán 43369 számsor, a jobb oldali markolathéjon l i g n o s e , a tok jobb oldalán, a korona rajza alatt n felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 120 mm, csőhossz: 55 mm, űrméret:6,35 mm, a tár befogadóképessége: 5 db töltény. HM. Ltsz.: 1240/pu.
217 Belga, 1908 MBergm ann-Bayard öntöltőpisztolyXX. század
A Theodor Bergmann által tervezett, nyomórugóval működtetett pisztolyt Bergmann Marspistole néven 1903- ban kezdték gyártani. 1907-ben az Anciens Etablissements Pieper (A. E. P.) a gyártás jogát megvásárolta, és a belgiumi Herstalban gyártották tovább. A pisztoly Bayard-változata annyiban tér el elődjétől, hogy a cső valamivel hosszabb lett, a markolatváz (tok) szélesebb, s négy helyett hat hu- zagot alkalmaztak. A spanyol, a görög és a dán hadseregben is rendszeresítették. Gyártását az első világháború vége felé befejezték. A szán bal oldalán BREVETE, S. G. D. G., ANCIENS E T A B
LISSEM ENTS PIEPER, H ERSTAL LIEGE,
b e r g m a n ’s p a t e n t , a szán jobb oldalán rombuszban egy c betű, a tok alsó részén 15546 gyártási szám olvasható. Fő méretek: teljes hossz: 250 mm, csőhossz: 102 mm, ürméret: 9 mm. HM. Ltsz.: 0987/pu.
218 Ném et, 1907 M Dreyseöntöltő pisztolyXX. század
A Dreyse-pisztolyt Louis Schmeisser, a Rheinische Metallwaren und Maschinenfabrik sömmerdai részlegének mérnöke tervezte. A pisztolyt rendőrpisztolyként hirdették. Rugója rendkívül erős és merev volt. A szán hátra- húzását könnyítő rovátkákat a szán elejére marták be. Ez a megoldás nem bizonyult kedvezőnek. Az első világháború idején sok német tiszt egyéni lőfegyvere volt. A tok bal oldalán a korona rajza alatt n . d r e y s e , r h e i n i s c h e
M ETALLW AAREN - M ASCHINENFABRIK,
A B T. s ö m m e r d a felirat, a záron 128953
gyártási szám, a két markolathéjon a Dreyse-cég emblémája látható. Fő méretek: teljes hossz: 158 mm, csőhossz: 93 mm, tömege: 680 g, űrméret: 7,65 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 270 m/s, a torkolati energia:17,5 mkg. HM. Ltsz.: 1977/pu.
219 Amerikai, 1907 M Savageöntöltő pisztolyXX. század
A pisztoly terveit William Condit készítette. Miután Elbert H. Searle-val
társul, együtt tökéletesítették a fegyvert. Sajátossága, hogy lövéskor a pisztoly csövét a kirepülő lövedék elfordítja, ekkor a csövén levő szemölcs úgy illeszkedik a zár vájatába, hogy ameddig a lövedék a csövet el nem hagyta, a zár nem nyílhat ki. A tárban lévő 10 töltény nem egymás alatt, hanem cikcakk alakban helyezkedik el. A tok bal oldalán s a v a g e , a tok elején 16I603, a szán felső részén s a v a g e a r m s
CO. U TICA N. Y. USA. CA L. 32. PATEN TED
NOVEMBER 21. 1905- 7. 65. M -M , a bakelitmarkolathéjakon s a v a g e alatt indiánfej, alatta q u a l i t y felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 170 mm, csőhossz: 95 mm, tömege: 550 g, űrméret: 7,65 mm, a tár befogadóképessége: 10 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 275 m/s, torkolati energia: 18 mkg. HM. Ltsz.: 0971/pu.
220 Osztrák-magyar,1905 M Mannlicheröntöltő pisztolyXX. század
Hátrasikló rendszerű, külső kakasos pisztoly. Zárszerkezete a Mauserül 896 M) pisztolyéhoz hasonlít. A fegyver az ún. rövid hátrasiklás elvén működik. A zárdugattyú és a cső egy ideig együtt halad hátrafelé, majd egy ponton a csőütközőhöz ér és megáll. A zárdugattyú ezután egyedül siklik hátra a zárdugattyúházban, eközben mozgását bütykös szerkezet és rugó lelassítja. A cső és a zárdugattyú elválásának pillanatában megtörténik az üres hüvely kihúzása, majd a zárdugattyú továbbsiklásakor annak kivetése. A tárat a markolatban helyezték el (6 db tölténnyel). A fegyver jó lőszaki tulajdonságai miatt az osztrák és a magyar katonatisztek nagyon kedvelték, s nem hivatalos oldalfegyverként viselték. A hadsereg hivatalos fegyverként nem fogadta el. A pisztoly Európában és Dél-Amerikában is népszerű volt. A cső bal oldalán 1219, a tok bal oldalán w a f f e n f a b r i k , alatta s t e y r , a jobb oldalán s y s t e m , alatta m a n n l i c h e r
felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 240 mm, csőhossz: 155 mm, tömege: 900 g, űrméret: 7,63 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 310 m/s, torkolati energia: 26,9 mkg. HM. Ltsz.: 1933/pu.
221 Német, 1908 MParabellum öntöltő pisztolyXX. század
A Parabellum-pisztoly egyike a legismertebb és legszélesebb körben használt pisztolyoknak. Alaptípusát Hugo Borchardt Észak-Amerikában szerkesztette. Jellegzetessége a csuklós kötésű zárrendszer és az eltávolítható tár. Ezt a pisztolytípust 1898-ban Georg Luger áttervezte. Eleinte Bor- chardt-Luger-pisztolynak nevezték. 1899-ben új, a Parabellumnak nevezett töltényt alkalmazták hozzá. A Parabellum szó a Deutsches Waffen und Munitionsfabrik fedőneve volt. Az 1908 M pisztoly különféle csőhosz- szakkal és 7,65 és 9 mm űrmérettel készült, 14 ország fegyveres erőiben szolgálati pisztolyként rendszeresítették. 1941-től minden olyan üzemet és gyárat, amely a német fegyveres erők részére termelt, hárombetűs kódjelzéssel láttak el. A Mauser-gyár a „byf ’ jelet kapta. A Mauser-gyár a rendőrségnek is gyártott Parabellumot. 1942 decemberében valamennyi Parabellum-pisztoly gyártását megszüntették, mert minden kapacitást a P-38 (Walther) pisztoly gyártására állítottak át. Az utolsó sorozat Parabellumot 1942-ben Portugáliának gyártották. A szán bal oldalán 3712, a tok bal oldalán12, a csőfar felső részén 41, a zárszerkezeten byf, 70, a szán jobb oldalán kiterjesztett szárnyú sas képe alatt 655 felirat látható. Fő méretek: teljes hossz:225 mm, csőhossz: 102 mm, tömege: 870 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadó- képessége: 8 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 350 m/s, a torkolati energia: 50mkg. HM. Ltsz.: 0617/pu.
222 Osztrák-magyar, 1912 MSteyr öntöltő pisztolyXX. század
A pisztoly tervezési munkái 1910-ben kezdődtek. 1911-től gyártották, s1912-ben rendszeresítették. Hátrasikló, elforduló csövű fegyver. Steyr- Hahn (Steyr-kakas) névvel is illették, így különböztették meg az 1907 M Roth-Steyr-pisztolytól, amelynek kakasa nem látható. Rögzített társzerkezete az 1907 M Roth-Steyr-pisztolyé- hoz hasonlóan tölthető. A Steyr-fegy- vergyár a román hadsereg részére is gyártott ebből a típusból. 60°-ban elforduló csövű fegyver. A tok bal oldalán a markolatnál lévő gomb a tárnyo
mó rugót nyomja le, amikor a pisztolytár kiürült, s a szán hátulmaradt, így a szán előreengedhető. A tok bal oldalán 9523 q és k ., a szán bal oldalán 9808 q. s t e y r 1917, a sátorvas jobb oldalán, w n , valamint osztrák császári sas képe és 16. látható. Fő méretek: teljes hossz: 217 mm, csőhossz: 130 mm, tömege: 950 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 360 m/s, torkolati energia: 50 mkg. HM. Ltsz.: 0360/pu.
223 Osztrák, Kolibriöntöltő pisztolyXX. század
Ez a pisztoly a világ legkisebb öntöltő fegyvere. A nők számára tervezett önvédelmi pisztolyt Georg Grabner1913-ban szerkesztette Kremsben, a Franz Pfannl Fegyver- és Lőszergyárban. A cső bal oldalán 20541.13, az osztrák sas rajza, a jobb oldali markolathéjon f p , alatta keretben k r e m s a /d látható. Fő méretek: teljes hossz: 65 mm, csőhossz: 30 mm, űrméret: 2,7 mm, a tár befogadóképessége: 7 db töltény. HM. Ltsz.: 88.3.1.
224 Osztrák-magyar, 1907 MR oth-Steyr öntöltő pisztolyXX. század
A Roth-Steyr-pisztolyt Georg Roth, Georg Krnka és Karéi Kmka tervei alapján készítették. 1904-ben már gyártották, de csak 1907-ben rendszeresítették a lovasságnál. Az első világháború idején az osztrák-magyar hadsereg több alakulatánál használták. A pisztolyt a steyri és a budapesti fegyvergyárban nagy mennyiségben gyártották. A fegyver reteszelt zárdugaty- tyúval és hátrasikló, elforduló csővel készült. A markolatban elhelyezett tár szerkezete rögzített megoldású (nem távolítható el). Töltésnél a 10 db töltényt tartalmazó tölténykeretet felülről illesztették a vezetősínbe, s lenyomták a tárba, majd a keretet üresen kihúzták. A pisztolynak nem volt biztosítéka. A csőre töltött fegyvernél a felhúzást (az ütőrugó megfeszítését) az elsütőbillentyű erőteljes hátrahúzá- sával kellett végrehajtani. A tok felső részén w a f f e n f a b r i k s t e y r , jobb oldalán 40940, hátsó részén w n - az osztrák császári sas rajza - és 10-es szám, a tok elején k betű látható. Fő méretek: teljes hossz: 233 mm, csőhossz: 128
mm, tömege: 1008 g, űrméret: 8 mm, a tár befogadóképessége: 10 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 320 m/s, torkolati energia 39 mkg. HM. Ltsz.: 0620/pu.
225 Amerikai, 1903 MColt-Browning öntöltő pisztolyXX. század
A John Moses Browning által szerkesztett pisztolyt 1903 és 1946 között gyártották; kb. 57 200 db készült belőle. A szán bal oldalán p a t e n t e d
C O L T ’S PT. FA. MFG. CO. APR . 20. 1987. DEC.
22.1903. H a r t f o r d , c t . u s a , a tok bal oldalán 224519; a szán jobb oldalán c o l t
AU TO M ATIC CA LIBR E 32 RIM LESS SMO-
k e l e s s ; a tár alsó részén c a l . 32. c o l t ;
a bakelit markolathéjakon c o l t felirat és a Colt-gyár jegye (ágaskodó ló) látható. Fő méretek: teljes hossz: 170 mm, csőhossz: 100 mm, űrméret:7,65 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény. HM. Ltsz.: 1260/pu.
226 Csehszlovák Marsöntöltő pisztolyXX. század
A Mars típusú pisztolyokat a Kohout és Spol (Kohout és társa) cég Kydné- ben gyártotta. Markolatbiztosítója nincs, a szánnak nincsenek hornyai, ahová a bal oldali markolatlemez mögött elhelyezett, hüvelykujjal működtethető biztosító beleakadhatna. A markolat alja vékonyabb, mint a felső része. A tok bal oldalán 2496 * 36,3044, a sátorvas bal oldalán a csehszlovák oroszlán képe, a szán bal oldalán Autó
mat. pístoie M ARS/Cai. 6.35, a markolathé- jakon Mars portréja alatt m a r s felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 115 mm, csőhossz: 55 mm, űrméret: 6,35 mm, a tár befogadóképessége: 5 db töltény. HM. Ltsz.: 1046/pu.
227 Spanyol, Expressöntöltő pisztolyXX. század
Rendkívül érdekes szerkezetű pisztoly. A tömegének csökkentése érdekében a szánt a cső felőli részén köny- nyítették. A szánt a felhúzását könnyítő recézéssel is ellátták. A tűzváltó kar a tok jobb oldalán, hátul található. A szánrögzítő kar a tok bal oldalán, az elsütőbillentyű felett van. A szán bal oldalán THE B E ST AU TO M ATIC PISTO L-
e x p r e s s - , a jobb oldalán - f ö r t h e 635
c a r t r i d g e felirat, majd a korona rajza
alatt u betű látható. Fő méretek: teljes hossz: 110 mm, csőhossz: 50 mm, űrméret: 6,35 mm. HM. Ltsz.: 1239/ pu.
228 Angol, 1906 MW ebley-Scott öntöltő pisztolyXX. század
A 15 982 számú brit szabadalom alapján 1906-ban kezdték gyártani. Rendőri modellnek nevezték, mert a londoni rendőrség is használta. A hátrasikló rendszerű pisztoly külső kakassal, rugós ütőszeggel készült. A tokon az elsütőbillentyű mögé hüvelykujj-bizto- sítót helyeztek el. A tok bal oldalán 8i6i8i, a szán bal oldalán w e b l e y &SCO T T LTD (LONDON & BIRMINGHAM)
7.65 M/M 32 AU TO M ATIC PISTO L, SA FE,
szárnyas lövedék rajza alatt w & s , a szán felső részén korona képe alatt b.
v., a csőfaron ugyanezek a motívumok és b p látható. Fő méretek: teljes hossz: 156 mm, csőhossz: 89 mm, űrméret: 7,65 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény. H. M. Ltsz.: 1045/pu.
229 Angol W ebley-Scottöntöltő pisztolyXX. század
A belső kakasos kivitelű pisztoly szánja teljesen burkolt, csak felül van rajta egy kis kivetőnyílás. Markolatbiztosítéka nincs. A pisztoly méretei azonosak a külső kakasoséval, a tömege kb. 5 grammal kevesebb. A modellnek több változata van, ezek főként a markolathéjak anyagában és rajzolatában különböznek. A szán bal oldalán w e b l e y
& SCO T T L TD (LONDON & BIRMINGHAM)
6.35 M/M AU TO M ATIC PISTOL, SA FE , SZár- n y a s lö v e d é k k é p a la t t w & s , a c ső fa lo n a k o ro n a ra jz a a la t t b v , b f , v p b e tű k , a m a rk o la t h á ts ó ré s z é n 129144 sz á m s o r lá th a tó . F ő m é re te k : te lje s h o ssz : 109 m m , c ső h o ssz : 54 m m , ű r m é r e t : 6,35 m m , a tá r b e fo g a d ó k é p e s sé g e : 6 d b tö lté n y . HM. L ts z . : 1235/pu.
230 Angol W ebley-Scottöntöltő pisztolyXX. század
Ez a típusa 6,35 mm űrméretű pisztolyok kakasos változata. A szán felső része úgy van kivágva, hogy a cső felső része látható. Markolatbiztosítéka nincs. A szán bal oldalán w e b l e y &
SCO T T L ™ (LONDON & BIRMINGHAM)
6.35 M/M AU TO M ATIC PISTO L, SA F E , a
szárnyas lövedék rajza alatt w & s, ezután 7 db recézés látható. A szán jobb oldalán a korona képe alatt b v betűk, a markolat hátsó részén 158536 számsor található. Fő méretek: teljes hossz:110 mm, csőhossz: 54 mm, űrméret:6.35 mm, a tár befogadóképessége: 6 db töltény. HM. Ltsz.: 0974/pu.
231 Ném et Sauer-Sohnöntöltő pisztolyXX. század
Az első 6,35 mm űrméretű Sauer- pisztolyok 1920 és 1922 között kerültek forgalomba. Az 1913 M, 7,65 mm űrméretű Sauer-Sohn-pisztoly pontos mása. Később Grosses Modell6.35 Kai. néven is készítik. A tok bal oldalán 56840, a cső bal oldalán p a t e n t ,
a cső felső részén j. p. s a u e r & s o h n .
s u h l , a cső jobb oldalán c a l . 6,35, a táron s & s. Cai. 6,35 felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 125 mm, csőhossz:65 mm, űrméret: 6,35 mm, a tár befogadóképessége: 7 db töltény. HM. Ltsz.: 1242/pu.
232 Ném et, 1913 MSauer-Sohn öntöltő pisztolyXX. század
A spirális helyretoló rugó a cső körül van, ezért egy meglehetősen nagy henger foglalja magába. A zárdugaty- tyú külön egységet alkot. A hátrasikló rendszerű pisztoly rejtett ütőszeggel készült. 1918-tól 1920-ig nem változtattak a pisztolyon, később az elsütőszerkezetet és a markolathéjak alakját módosították. A pisztoly bal oldalán, közvetlenül a sátorvas mögött lévő mechanikus biztosítót hüvelykujjal lehetett működtetni, és a szánt nyitott helyzetben rögzíteni. A cső bal oldalán p a t e n t , felső részén j. p. s a u e r &
s o h n , s u h l , jobb oldalán c a l . 7,65, a tok bal oldalán 18690 felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 144 mm, csőhossz: 78 mm, tömege: 550 g, űrméret: 7,65 mm, a tár befogadóképessége: 7 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 260 m/s, a torkolati energia16 mkg. HM. Ltsz.: 1917/pu.
233 Ném et, 1938 (H) MSauer-Sohn öntöltő pisztolyXX. század
A pisztoly első elnevezése Sauer Selbstlade Pistole - Modell H.-Kal7,65 volt. Később a megnevezése Modell 38 (H) lett. A pisztoly típusjelé
ben lévő H betű (Hahnselbstspanner/ önfelhúzó) azt jelzi, hogy a fegyver elsütőszerkezete kettős működésű. Amikor a tár nincs a fegyverben, akkor a pisztollyal csőre töltött állapotban sem lehet lőni. Mechanikus biztosítéka van. Ebből a pisztolytípusból a Luftwaffe több százezer darabot kapott. 1944-től a kakasmozgató biztosítékot elhagyták, ezáltal a termelése gyorsabbá vált. A szán bal oldalán 1. p. s a u e r & s o h n s u h l , alatta c a l . 7.65.
A sátorvas bal oldalán kiterjesztett szárnyú sas alatt 37, a szán jobb oldalán p a t e n t , a tok jobb oldalán 279876 gyártási szám, kiterjesztett szárnyú sas rajza alatt n felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 155 mm, csőhossz: 86 mm, tömege: 730 g, űrméret: 7,65 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 290 m/s, torkolati energia: 20 mkg. HM. Ltsz.: 1039/pu.
234 Olasz, Berettaöntöltő pisztolyXX. század
Az 1680-ban alapított Fabrica di Armi Pietro Beretta a világ egyik legrégebben működő fegyvergyára. A 9 mm-es Parabellum pisztolytöltényhez készült pisztoly. Belső kakasos, külön hüvelykivetővei szerelt, reaktív, 1915 típusú fegyver. A cső felerősítése a Mauser-zsebpisztolyéhoz hasonló. A fegyver a 7,65 mm űrméretű pisztoly módosított változata. Markolatbiztosító lemeze a rendőrség részére „r e ”
(Regio Esercito), a katonaság részére „p s ” (Publica Sicurezza) jelzéssel készült. Markolatváza egyenes. Gyártását 1919-ben szüntették meg. A szán bal oldalán p i e t r o b e r e t t a -b r e s c i a -
C A SA FONDATANEL 1680. CA L. 9M.-
b r e v e t t o 1915, 724; a tok bal oldalán 724; a tok jobb oldalán körben if felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 170 mm, csőhossz: 95 mm, tömege: 875 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 258 m/s, torkolati energia: 27,2 mkg. HM. Ltsz.: 0969/pu.
235 Olasz, 1923 M Berettaöntöltő pisztolyXX. század
Az 1915 M Beretta-pisztoly továbbfejlesztett változata. A méreteit megnövelték és külső kakassal látták el. Ez volt az első Beretta-fegyver, amely hí-
vatalos modell elnevezést kapott. (Modello 1923.) A szánrögzítő fogantyút a tok bal oldalán, az elsütőbillentyű fölé helyezték el. A tárrögzítő a markolat alsó részén található. A tok bal oldalán, a korona rajza alatt r e .
(Regio Esercito = olasz rendőrség), a szán bal oldalán p i s t o l a -b e r e t -
T A -9mmBREV. 1915- 1919-M2 . 1923, a t o k é s a
szán jobb oldalán 304402, a markolat alsó részén 10 felirat látható. A fémből készült markolathéjakon oválisban p b
(Pietro Beretta) betűk vannak. Fő méretek: teljes hossz: 152 mm, csőhossz:86 mm, tömege: 570 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény, a lövedék kezdősebessége:255 m/s. HM. Ltsz.: 0968/pu.
236 Spanyol Astra-300öntöltő pisztolyXX. század
Az Astra-300-at az Esperanza y Un- ceta gyár készítette. 1922-től a spanyol haditengerészet és a rendőrség használta. Csőkeresztmetszete módosított Browning-típus. A szán felső részén a s t r a , valamint u n c e t a y c o m p a ñ í a
s. a . g u e r n i c a e s p a n a felirat, a tok jobb oldalán 580118 számsor, valamint kiterjesztett szárnyú sas képe alatt w aA . 251, a cső felső részén 9 m/m KURZ.
felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 160 mm, csőhossz: 100 mm, űrméret: 9 mm. HM. Ltsz.: 0777/pu.
237 Spanyol Star-Böntöltő pisztolyXX. század
Ezt a pisztolyt a Star, Bonifacio Echeverría S. A. gyárban készítették. Katonai és rendőrségi célokra egyaránt használták. Háromféle, 105 mm, 130 mm és 160 mm csőhosszal gyártották. Külalakja és működési elve az amerikai 1911 M Colt-pisztolyéhoz hasonlít. A szánrögzítő kar a tok bal oldalán, a sátorvas felett található. Az elsütőbillentyű bal oldala mögé a tárkiol- dót, a tűzváltókart pedig a tok bal oldalának hátsó részére, a markolat fölé helyezték el. A tok bal oldalán égő gránátban p betű, a szán bal oldalán f . Patr. 08 - sugárzó csillag -o T a d B . ECHEVERRIA Q » r A T Q QS T A R EIBAR-ESPANASA C A L - 9 m m J 3 C S0jobb oldalán c a l. 08. felirat látható. A tok jobb oldalán kiterjesztett szárnyú sas képe alatt Wa. a . d . 20, a markolatház alsó részén 253367 számsor, a tár alsó részén s t a r felirat található. Fő mére
tek: teljes hossz: 210 mm, csőhossz:120 mm, tömege: 1050 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképessége: 9 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 350 m/s, torkolati energia: 50 mkg. HM. Ltsz.: 0646/pu.
238 Amerikai, 1911 M Colt öntöltő pisztolyXX. század
A John Moses Browning által szerkesztett pisztolyból 1912 és 1957 között kb. 2695000 db készült. Működéskor a pisztoly csöve az alatta levő kettős csukló segítségével lefelé süly- lyed, a felül levő szemölcsök reteszelése kioldódik, s a závárzat csak ezután mozog hátrafelé. Külső kakasos megoldású fegyver. A szán bal oldalán p a -
TENTED APR. 20, 1987. SEPT. 9. 1902, DEC.
19., 1905, FEB. 14. 1911, AUG. 19. 1913, ágaskodó 10 képe, C O L T ’S PT. F. A. MFG. CO.
H a r t f o r d , c t . u .s .a . , a tok bal oldalán UNITED STA TES PR O P ER TY , ü Szán jobboldalán m o d e l o f 1911. u.s. a r m y , a tok jobb oldalán n ° 359234 felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 215 mm, csőhossz: 127 mm, tömege: 1050 g, űrmérete: 11,43 mm, a tár befogadó- képessége: 7 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 215 m/s, torkolati energia: 34mkg. HM. Ltsz.: 1916pu.
239 Amerikai, 1911A1 M Colt öntöltő pisztolyXX. század
Az 1911 M típusú pisztolyt 1921-ben korszerűsítették, és 1911A1 M néven az Egyesült Államok hadseregében rendszeresítették. Egyszerű szerkezete és a biztonságos működése miatt rendkívül népszerű fegyver volt. A szán bal oldalán p a t e n t e d a p r . 20.1887.
SEPT. 9 . 1902., DEC. 10. 1905. FEB. 14. 1911.
a u g . 3., 1913, ágaskodó ló képe, c o l t s
P T. FÁM FG. CO. HARTFORD. CT. U.S.A. a
tok bal oldalán g . h . d ., a tok jobb oldalán UNITED STA TE S PR O PER TY, M 1911AI
U.S. a r m y n ° 1116570 felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 218 mm, csőhossz: 127 mm, tömege: 1125 g, az űrméret: 11,43 mm, a tár befogadóképessége: 7 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 250 m/s, torkolati energia: 46 mkg. HM. Ltsz.: 1263/pu.
240 Ném et 1934 M Mauser öntöltő pisztolyXX. század
Szerkezete hasonlít a Browning pisz
tolyokéhoz. Helyretoló rugóját a cső alatt helyezték el. A szán (tömegének csökkentése érdekében) elöl a felső részén nyitott. A szán bal oldalán: 101342
gyártási szám, w a f f e n f a b r i k m a u s e r
A.-G. OBERNDORF A. N. M AUSERS P A
TEN T, alatta Mauser-embléma, a tok alsó részén 342 szám olvasható. A markolathéj egy darabból készült. Fő méretek: teljes hossz: 152 mm, csőhossz:87 mm, űrméret: 7,65 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 290 m/s, torkolati energiája: 20 mkg. HM. Ltsz.:80.293.1.
241 Ném et W alther-PPKöntöltő pisztoly1931
A pisztoly a PP-modell kisebb és könnyebb változata. A PPK típusjelet a Polizei Pistole Kriminal (a bűnügyi rendőrség pisztolya) szavak kezdőbetűiből alkották. Markolathéjai számos változatban készültek. A leggyakrabban a műanyagból egybeöntött módozatot használták. A második világháború idején készült pisztolyokat zömmel fa markolathéjjal gyártották. Ezeket a pisztolyokat beilleszthető pótcsővel is felszerelték. Ekkor a Zielmu- nition 20 nevű, 4 mm-es gyakorlótöltényt lehetett vele tüzelni. A szán bal oldalán keretben w a l t h e r , majd w a f
fenfabrik W alther, Zella-M ehlis (Thür), alatta W alther’s Patent Cal. 7,65 m m , és Mód. P P K , 3
tok jobb oldalán 258928K felirat, a markolathéjakon a Walther-embléma látható. Fő méretek: teljes hossz: 156 mm, csőhossz: 85 mm, tömege: 565 g, űrméret: 7,65 mm, a tár befogadóképessége: 7 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 290 m/s, torkolati energia: 20 mkg. HM. Ltsz.: 1035/pu.
242 Magyar From m er-Stopöntöltő pisztolyXX. század
A pisztoly felépítése az ún. Stop-Patent rendszeren alapul, gyakran 1912- es modellnek is nevezték. Jellemzője a kétutas nyomórugó-vezető. Rugórendszerét a cső alatti, ún. alagútban helyezték el. A működtetőberendezés egy belső bilincsekkel ellátott forgócsap. Ezt a pisztolytípust az osztrákmagyar hadsereg tisztjei is használták. A Magyar Királyi Honvédségnél 1919 M jelzéssel rendszeresítették. A pisztoly 9 mm űrmérettel is készült. A
s z á n b a l o ld a lá n f e g y v e r g y á r b u d a -
P E ST -F R O M M E R -P A T . STO P CAL. 7.65 (.32)
felirat, a tok bal oldalán 324553 számsor látható. A sátorvas bal oldalán, egy körön belül, a korona rajza alatt b p betűk és a kör alatt i-es szám, a tár alsó részén f r o m m e r 7,65 mm felirat található. Fő méretek: teljes hossz: 164 mm, csőhossz: 98,5 mm, tömege: 595 g, űrméret: 7,65 mm, a tár befogadóképessége: 7 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 280 m/s, a torkolati energia: 18,5 mkg. HM. Ltsz.: 0710/ pu.
243 Magyar, 1910 M From m eröntöltő pisztolyXX. század
A 1906 M pisztoly módosított változatát markolatbiztosítóval látták el. Nem sokáig szerepel a gyár termékei között, mert az első világháború kitörésekor minden fegyvergyár haditermelésre állt át. Csendőrségi pisztolynak is nevezték. A működési elve egyedi. A csőre töltött pisztolynál a csövet és a zárat három szemölcs mereven reteszeli. Lövéskor a zár és a cső együtt, hosszan hátrasiklik, majd a zár megakad, a zárfej (a szemölcsöknél) elfordul, megszűnik a reteszelés, a cső visszaugrik a helyére, s közben az üres hüvely kivetődik - amikor a cső megáll - , ezzel egy időben lebillenti a zárakasztót, így a zár előresiklik (közben betölti a következő töltényt). A zárfej a csőhüvely belső vájatához érve elfordul, s újra megtörténik a reteszelés. Az elsütőberendezés markolatbiztosítóval készült, a lövő az elsütőbillentyű meghúzásával egyidejűleg a markolatbiztosítót is meg kell hogy nyomja. Az utolsó töltény kilövése után a zár nyitva marad, a tok bal oldalán levő zárakasztó gomb benyomásával a zár előrecsúszik. A tok bal oldalán f e g y v e r -
G Y Á R -B U D A PE ST -FR O M M E R -P A T 8376
felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 190 mm, csőhossz: 110 mm, űrméret: 7,65 mm, a lövedék kezdősebessége: 340 m/s. HM. Ltsz.: 0916/ pu.
244 Magyar From m er-Babyöntöltő pisztolyXX. század
A Frommer-Stop-pisztoly kisebb változata, 9 mm űrmérettel is készült. A tok bal oldalán f e g y v e r g y á r - b u -
D A PEST-FRO M M ER PAT. B A B Y C A L 7,65
m m (.32); 352079, egy körön belül a koro
na képe alatt b p látható. Fő méretek: teljes hossz: 120 mm, csőhossz: 55 mm, űrméret: 7,65 mm. HM. Ltsz.: 78.120. 1
245 Magyar,From m er-Liliputöntöltő pisztolyXX. század
Külsőleg a Frommer-Stop és Baby modellekhez hasonlít, szerkezetileg azonban teljesen eltérő, hátrasiklásos rendszerű. 1923-ban hirdetik először. A szán bal oldalán f e g y v e r g y á r B u
d a p e s t FROM M ER P A T LILIPUT CA L. 6.35
(.25), a tok bal oldalán 431140 gyártási szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 110 mm, csőhossz: 50 mm, űrméret: 6,35 mm, a tár befogadóképessége: 5 db töltény. HM. Ltsz.: 0779/ pu.
246 Magyar,From m er-Babyöntöltő pisztolyXX. század
A pisztoly szerkezeti felépítése azonos a Frommer-Stop öntöltő pisztolyéval. Méreteit úgy kisebbítették, hogy a szánból és a csőből levágtak. A szánon olvasható á r betűk is ezt jelzik, ugyanis elöl a levágás miatt hiányzik a f e g y v e r g y felirat. A szán bal oldalánA R -B U D A PE ST-FR O M M E R -PA T. STO P
c a l . 7,65 mm (.32), a tok bal oldalán 315905
számsor látható. A fából készült markolathéjában f s betűk vannak. Fő méretek: teljes hossz: 125 mm, csőhossz:55 mm, űrméret: 7,65 mm. HM. Ltsz.: 74.81.1.
247 Magyar, 1929 Möntöltő pisztolyXX. század
1929 és 1935 között gyártották. A gyártási számozás 1-től 50000-ig tartott. A reteszeletlen tömegzáras pisztoly zárhengerrel és markolatbiztosítóval készült. Az ütőszeget is magába foglaló zárhengert a szán hátsó részéhez csavarmenetes szánsisak kapcsolja. A helyretoló rugó a cső alatt található. Tölténye a 9 mm-es Browning- Short-tölténnyel azonos. A szán bal oldalán f e g y v e r g y á r - B u d a p e s t 29M,
a tok bal oldalán 11468 számsor, a sátorvas bal oldalán a magyar korona rajza látható. Fő méretek: teljes hossz: 175 mm, csőhossz: 100 mm, tömege: 735 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadóké
pessége: 6 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 270 m/s, a torkolati energia: 22,6 mkg. HM. Ltsz.: 0595/ pu.
248 Magyar, 1937 M.öntöltő pisztolyXX. század
Az 1929 M pisztolyt 1936-ban egyszerűsítették, néhány szerkezeti elemét kiiktatták a fegyverből. A szán hátsó végét zártömbszerűen alakították ki. A markolatbiztosító és a helyretoló rugó az 1929 M pisztolyéval azonos. A német légierő részére 7,65 mm űrmérettel is készült. A szán bal oldalánF É M Á R U -F E G Y V E R - és G É P G Y Á R R T . 37M
felirat, a tok bal oldalán 82178 számsor, a sátorvas bal oldalán magyar korona rajza látható. A pisztoly fémrészei barnítottak. Fő méretek: teljes hossz: 170 mm, csőhossz: 100 mm, tömege: 740 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadó- képessége: 7 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 270 m/s, a torkolati energia: 22,6 mkg. HM. Ltsz.: 1615/ pu.
249 Francia,1935 A. M. S. A. C. M.öntöltő pisztolyXX. század
A pisztoly szerkezeti felépítése a Browning-rendszer Petter-féle módosításán alapul. Először Choletben, a Société Alsacienne de Constructions Mécaniques (S. A. C. M.) cég gyártotta, majd később az előállításába a St. Etienne-i a Manufacture d’Armes de St. Etienne (M. A. S.) gyár is bekapcsolódott. A pisztoly külső kakasa félig és teljesen felhúzott állapotban is rögzíthető. Szétkapcsoló biztosítékát kihúzáskor a tár működteti. A hüvelykujj-biztosítót a szán végén, baloldalt helyezték el, a fegyver csőre töltését egy mutató jelzi. Az ütőszeg rugója esésre vagy ütésre nem csapódhat rá a töltényre. A német megszállás után a pisztolyt P 625 (f) típusnévvel gyártották. A tok bal oldalán, m l e
1935. A., kiterjesztett szárnyú sas képe, alatta w a A . 25, majd E 2946A , s ez alatt s. a . c. m . felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 196 mm, csőhossz: 110 mm, tömege: 740 g, űrméret: 7,65 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény, a lövedék kezdősebessége:340 m/s, a torkolati energia: 33 mkg. HM. Ltsz.: 0927/pu.
250 Olasz, 1934 M Berettaöntöltő pisztolyXX. század
A burkolt műanyag markolattal készült pisztoly az 1931 M tökéletesített változata. A fegyvert az olasz hadseregben rendszeresítették. Később önvédelmi pisztolyként kereskedelmi forgalomban is kapható volt. A pisztolyt Mód. 934 (Corto) elnevezéssel árusítják. 7,65 mm űrmérettel is gyártják. Ezt a változatot 1935 M pisztolyként is említik. Az olasz rendőrségnél, haditengerészetnél és a légierőnél napjainkban is alkalmazzák. A szán bal oldalán p. b e r e t t a -c a l .
9 . C O R T O -M °934. - B R E V E TT A TA , alatta g a r d o n e v. t . 1942 x x , a tok bal oldalán korona rajza alatt r és ellipszisben t i s ,
a szán jobb oldalán 939374, a tok bal oldalán 939374, téglalapban p a , ellipszisben ív ű , a markolathéjakon pedig p b
felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 150 mm, csőhossz: 89 mm, tömege: 625 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképessége: 7 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 295 m/s, a torkolati energia: 27 mkg. HM. Ltsz.: 0946/pu.
251 Szovjet, 1933 M,Tokarev (TT)öntöltő pisztolyXX. század
Szovjetunióban az öntöltő pisztolyok tervezése az 1920-as években kezdődött. 1930-ig többféle pisztolyt próbáltak ki, majd 1930 júniusában a szovjet és a külföldi pisztolyokkal ösz- szehasonlító lőtéri próbákat hajtottak végre. Itt Tokarev fegyverszerkesztő pisztolya bizonyult a legjobbnak. T okarev a pisztolyát viszonylag nagy teljesítményű töltényre szerkesztette. A nagy találati pontossághoz a pisztoly kedvező tömegelosztása is hozzájárult. A cső mélyre helyezésével csökkent az erőátvitel karja, és a fegyver tömegközéppontja közelebb került a markolathoz, amelynek megfelelő szögállása és mérete jó fogást tesz lehetővé. A tok bal oldalán f v 2728, Tula- gyár jele és 1944. felirat látható. A szán hátsó részén nyolc vékony és nyolc vastagabb rovátka található. A fából készült markolathéjak recézettek. Fő méretek: teljes hossz: 196 mm, csőhossz: 115 mm, tömege: 875 g, űrméret: 7,62 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény, a lövedék kezdőse
bessége: 425 m/s, a torkolati energia:51.5 mkg. HM. Ltsz.: 0786/pu.
252 Szovjet, 1933 M,Tokarev (TT)öntöltő pisztolyXX. század
Az eredeti Tokarev-pisztolytól csak annyiban különbözik, hogy a szánon a rovátkák száma huszonnégy. Az 1933 M Tokarev-pisztolyt Magyarországon 1948-ban rendszeresítették és gyártották. A magyar pisztolyok markolathéját 1956-ig a régi, azt követően az új címer díszítette. 1963-ig volt rendszerben. A tok bal oldalán pm 874 -
a tulai fegyvergyár jele -1 9 4 0 látható. A fekete bakelit markolathéjakon az ötágú csillag körül c c c p felirat olvasható. Fő méretek: teljes hossz: 196 mm, csőhossz: 115 mm, tömege: 875 g, űrméret: 7,62 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 425 m/s, a torkolati energia:51.5 mkg. HM. Ltsz.: 2362/pu.
253 Lengyel, 1935 M,Radomöntöltő pisztolyXX. század
1935-ig a lengyel fegyveres erőknél különböző pisztolytípusokat használtak (Browning, Colt, Luger, Mauser stb.). 1935-ben az egységes pisztolytípus bevezetésére pályázatot írtak ki, amelyet Piotr Wilniewczyc és Jan Skrzypinski nyert meg. A termelést a radomi állami fegyvergyárban kezdték meg. A pisztolyt általában Radom néven ismerik, bár elnevezése VIS 35, amely a két tervezőmérnök nevének kezdőbetűiből és az I betűből származik. Ennek a rövidítésnek más magyarázata is van, ugyanis Wilniewczyc W-vel írja a nevét, a VIS viszont latinul erőt jelent. A gyártás 1936-tól 1939-ig folyt, és kb. 180000 db készült belőle. A német megszállás alatt P-35p néven tovább gyártották. Ebben az időszakban a pisztoly minősége a lengyel munkások szabotázsa miatt jelentősen romlott. A szán bal oldalánF. B. RADOM VIS mód. 35, Pat. Nr. 15567, a
tok jobb oldalán h . 7899 felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 200 mm, csőhossz: 118 mm, tömege: 825 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 350 m/s, a torkolati energia:50 mkg. HM. Ltsz.: 0962/pu.
254 Lengyel, 1935 M,Radom pisztolyXX. század
A katonai pisztolyt 5,6 mm űrmérettel sportcélokra szerkesztették át. A szán bal' oldalán F. b . r a d o m ., alatta 1937,
majd lengyel sas képe visvwz 35, alatta Pat. Nr. 15567 látható. A sátorvas bal oldalán oválisban d alatta 2, az elsütőbillentyű jobb oldalán k . v„ a tok jobb oldalán 4887, a tár alsó részén lévő oválisban g betű alatt 2-es szám található. Fő méretek: teljes hossz: 210 mm, csőhossz: 130 mm, tár befogadóképessége: 10 db töltény, űrméret: 5,6 mm. HM. Ltsz.: 0537/pu.
255 Belga, 1935 M,Browning öntöltő pisztolyXX. század
A pisztoly szerkezete a John Moses Browning által 1925-26-ban szabadalmaztatott megoldások alapján készült. A rögzített, álló, hátsó irányzókkal ellátott típust 1935-ben Ordinary Model néven hirdették. A belga, a litván, a román és a dán hadseregben rendszeresítették. A német megszállás után a pisztoly P 640 (b) jellel készült. A tok bal oldalán m r , kiterjesztett szárnyú sas rajza alatt WaA 140, a szán bal oldalán f a b r i q u e n a t i o n a l e d ’a r -
m e s d e g u e r r e h e r s t a l b e l g i q u e ,
b r o w n i n g é p a t e n t d e p o s e , a cső, a szán és a tok jobb oldalán 29812 d gyártási szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 200 mm, csőhossz: 118 mm, tömege: 860 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképessége: 13 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 350 m/s. HM. Ltsz.: 0933/pu.
256 Belga, 1935 M, BrowningH. P. öntöltő pisztolyXX. század
Az 1935 M pisztoly másik változata az ún. állítható hátsó irányzékos modell volt. A h . p betűk jelentése - High Power - nagy teljesítmény. Ebből a pisztolytípusból a francia hadsereg sokat vásárolt. Az íves irányzéka 50-500 méteres beosztással készült. A tok bal oldalán oroszlán képe alatt p . v . , a csillag alatt E., a szán bal oldalán f a
b r i q u e NATIONALE D ’ARM ES d e g u e r
r e , h e r s t a l BELGIQUE, BROW NING’S
p a t e n t d e p o s e , oroszlán képe alatt p. v., csillag rajza alatt e felirat látható. A cső jobb oldalán ovális kör felett korona, s az ovális körben e l g és ötágú
csillag, a szán és a tok jobb oldalán 628i gyártási szám található. Fő méretek: teljes hossz: 197 mm, csőhossz: 118 mm, tömege: 900 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképessége: 13 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 360 m/s, a torkolati energia: 49 mkg. HM. Ltsz.: 0930/pu.
257 Csehszlovák, 1927 M,Zbrojovka öntöltő pisztolyXX. század
Ezt a pisztolyt Frantisek Myska 1927- ben szerkesztette. Az 1924 M pisztolyt tökéletesítette, kiiktatta a forgó csőzárat. A cseh rendőrség szolgálati fegyvere volt 1951-ig. A német megszállás után az fnh kódjellel (fnh = Böhmische Waffenfabrik AG. in. PRAG) gyártották. A háború után először a c e s k a z b r o j o v k a a . s . v . p r a -
z e , majd c e s k á z b r o j o v k a n A r o d n i
p o d n i k elnevezés került a fegyverekre. A szán bal oldalán fnh Pistole M odell 27
Kai. 7,65, a szán felső részén 349525, a tok jobb oldalán 349525, kiterjesztett szárnyú sas rajza alatt W aA7 , a tár alsó részén p. Mód. 27 felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 160 mm, csőhossz:99 mm, tömege: 700 g, űrméret: 7,65 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 300 m/s, a torkolati energia: 22 mkg. HM. Ltsz.: 0551/pu.
258 Magyar, 1937 Möntöltő pisztolyXX. század
Az 1937 M 9 mm-es öntöltő pisztoly7,65 mm-es űrméretű változatát a magyar fegyvergyár a német légierő számára gyártotta. A pisztoly az űrméretén kívül abban különbözik a 9 mm-es űrméretű változattól, hogy a tok jobb oldali végén egy külön biztosítékot is elhelyeztek. A szár bal oldalán: p. Mód.
37, Kát. 7,65. Budapest, p a jz s b a n FFG.
A tok bal oldalán c-110451 gyártási szám olvasható. Fő méretek: teljes hossz: 172 mm, csőhossz: 100 mm, tömege: 740 g, űrméret: 7,65 mm, a tár befogadóképessége: 7 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 300 m/s, a torkolati energia: 22 mkg. HM. Ltsz.: 2306/pu.
259 Német, P-38(Walther) öntöltő pisztolyXX. század
Ezt a pisztolytípust a második világ
háború ideje alatt fejlesztették ki. Bonyolult szerkezetű fegyver. A tárkioldó a markolatház alján található. Az első sorozatokban az ütőszeg szögletes keresztmetszetűre, a haditermelés idején kör alakúra készült. A P-38 típusú pisztolyt a következő gyárakban készítették: ac kódjellel a Waffenfabrik Carl Walther Zella-Mehlisben, byf kódjellel a Mauser-Werke Oberns- dorfban, SV W kódjellel a Spreewerk GmbH. Berlin-Spandauban, cyq kódjellel a Waffenwerke Brünn A. G. Vsetinben, dov kódjellel a Fabrique Nationale d’ Armes de Guerre Hers- talban. A szán bal oldalán p. 38., byf,
alatta 44, majd 6273 x, a szán jobb oldalán kiterjesztett szárnyú sas képe alatt WaA. 135, a tok bal oldalán és elején 6273x, a tár jobb oldalán p. 38. feliratok láthatók. Fő méretek: teljes hossz:215 mm, csőhossz: 125 mm, tömege: 960 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadó- képessége: 8 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 350 m/s, a torkolati energia: 50mkg. HM. Ltsz.: 2510/pu.
260 Csehszlovák 1952 M Zbrojovka öntöltő pisztolyXX. század
Csehszlovákiában a Tokarev-pisz- tolyt cserélték ki vele. A hátrasiklás közben töltő fegyver a német MG-42 (Grunov) géppuskához hasonló zár- szerkezettel készül. A bakelit markolathéja recézett. Érdekes szerkezeti megoldása, hogy a markolathéjakat a markolat hátsó részeinek közepén csak egy patentszalag fogja össze. Tűzváltó karját a tok bal oldalára, hátul helyezték el. A tok bal oldalán j 12203 rid., a tok jobb oldalán két keresztbe tett kard rajza mellett 53 látható. Fő méretek: teljes hossz: 210 mm, csőhossz: 120 mm, tömege: 1050 g, űrméret: 9 mm, a lövedék kezdősebessége: 480 m/s, a tár befogadóképessége:8 db töltény, HM. Ltsz.: 88.11.1.
261 Japán,1925 M Nambu öntöltő pisztolyXX. század
A japánok a Hirohito császár uralkodását megelőző korszakot Taishónak nevezték. A 14-es típus Taisho uralkodása 14. évének típusa. A császár 1911-ben lépett trónra (1911 + 14 + + 1925). A Nambu-pisztoly teljes ne
ve r i k u s i k i n a m b u k e n j u (vagyis katonai típusú nambu pisztoly). Hirohito 1925-ben foglalta el trónját. Uralkodásának korszaka a Sova nevet kapta. Ezen a pisztolyon a 12.9 azt jelenti, hogy Sova 12. évének 9. hónapjában, azaz 1937 szeptemberében készült. Érdekesség, hogy az 1926 előtt rendszeresített fegyverek és más hadfelszerelési cikkek típusát az akkori uralkodó uralkodásának évével jelezték. 1926-tól 1940-ig azonban más rendszert alkalmaztak. Ezek a fegyverek a japán állam alapításától számított év számát kapták. A modell megjelölésére ennek az évszámnak utolsó két számjegyét alkalmazták. A tok bal oldalán japánul a jujonen síkí szót olvashatjuk, amely T yp 14-et jelent. A tok jobb oldalán 36340 és 12.9., a záron 340-es szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 226 mm, csőhossz: 114 mm, tömege: 830 g, űrméret: 8 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 290 m/s, a torkolati energia: 27 mkg. HM. Ltsz.: 1297/pu.
262 Koreai öntöltő pisztolyXX. század
A hátrasikló rendszerű, belső kakasos pisztoly a Koreai Néphadsereg szolgálati fegyvere. A biztosítószerkezet a tok bal oldalán található. A szán bal oldalán két koreai írásjel mellett kettős körön belül ötágú csillag, mellette 7,62,
a szán és a tok jobb oldalán 68226 számsor, a fekete színű bakelit markolathéjakon ötágú csillag látható. Fő méretek: teljes hossz: 160 mm, csőhossz:90 mm, űrméret: 7,62 mm. HM. Ltsz.: 88.8.1.
263 Magyar, RK-59öntöltő pisztolyXX. század
Az alumíniumötvözetű tokkal készült, revolverező típusú pisztolyt a magyar rendőrségnél vezették be. Ezt a típust az R-61 öntöltő pisztoly váltotta fel. A markolathéjak fekete színű bakelitből készültek. A szán bal oldalán r . k .
59, alatta c a l . 9 m m m ., ezek mellett egy kör, majd f é g , alatta Budapest felirat, a markolat alsó részén 64, a tár alsó részén a . felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 150 mm, csőhossz: 85 mm, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképessége: 5 db töltény. HM. Ltsz.: 75.343.1
264 Magyar R-61öntöltő pisztolyXX. század
A pisztoly az RK-59, PA-63 pisztolyokhoz hasonlóan alumíniumötvözetű tokkal készült. A magyar rendőrség szolgálati fegyvere volt. A markolathéjak fekete bakelitből készültek. A szán bal oldalán r ö i , alatta Cal 9 mm. M.j
mellette a Magyar Népköztársaság címere, majd f é g , alatta Budapest felirat, a tok bal oldalán i. m ., körön belül k . i. s,
alatta 16, mellette b 5168 számsor látható. Fő méretek: teljes hossz: 156 mm, csőhossz: 95 mm, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképessége: 5 db töltény. HM. Ltsz.: 75.346.1
265 Szovjet Makarovöntöltő pisztolyXX. század
A Tokarev-pisztolyhoz viszonyított kisebb méret és tömeg az új, rövidebb töltényre való áttérés eredménye. A pisztoly jó fogása, a rögzített cső, valamint az elsütőszerkezet megoldása a TT-típusnál pontosabb lövés leadását teszik lehetővé. Automatikája a mozgó zárszerkezet adogatásán alapul. A szán bal oldalán o g 978, a tok bal oldalán o g 978. Tula gyár jele és 1964,
körön belül n s , a barna színű bakelit markolathéjakon ötágú csillag látható. Fő méretek: teljes hossz: 160 mm, csőhossz: 95 mm, tömege: 730 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 315m/s,HM . Ltsz.: 75.13.1. 1-2
266 Magyar, PA-63öntöltő pisztolyXX. század
Ez a pisztolytípus készült először a világon alumíniumötvözetű tokkal. Re- volverező típusú fegyver, A jobb oldali markolathéjon hüvelykujjtámaszt alakítottak ki. A markolathéjak fekete színű bakelitből készültek. A tűzváltó a szán bal oldalán látható. A szán bal oldalán pa 63 mellett a Magyar Nép- köztársaság címere, mellette pajzsban f f g , a markolat bal oldalán, körön belül, k i és 13, emellett 1, m és 0-028 számsor látható. Fő méretek: teljes hossz:175 mm, csőhossz: 100 mm, tömege: 545 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadó- képessége: 7 db töltény, HM. Ltsz.:70.52.1. 1-2
267 Magyar Tokagypt-58 öntöltő pisztoly1958
A budapesti Fegyver- és Gépgyár a Tokarev pisztoly módosított változatát az egyiptomi hadsereg részére gyártotta. A tűzváltó kar a bal oldali markolat felső részénél található. A szán bal oldalán t o k a g y p t 58, alatta Cal. 9 mm P ara, mellette az egyiptomi címer, majd Made in H ungary, alatta a FÉG
1958., a tok bal oldalán e 08571, a cső felső részén 71 látható. Fő méretek: teljes hossz: 195 mm, csőhossz: 116 mm, tömege: 850 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 340 m/s, HM. Ltsz.: 75.349.1
268 Magyar, W alam-48 öntöltő pisztolyXX. század
A tűzváltó kar a szán bal oldalán, a felhúzást könnyítő recézett részen van. A szán felső részén, a töltőűr mögött, a csőre töltöttséget jelző csap található. A markolathéjak barna színű bakelitből készültek. A pisztoly az 1948 M. R, öntöltő pisztoly 9 mm űrméretű változata. A FÉG Egyiptom részére gyártotta. A pisztoly fémrészei barnítottak. A szán bal oldalán w a l a m 48
alatt Cai. 9 mm Brow. short, majd mellette az egyiptomi címer, Made in Hungary,
alatta f é g 1958, a markolat alsó részén01 felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 178 mm, csőhossz: 100 mm, tömege: 870 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 280 m/s, HM. Ltsz.: 75.362.1
269 Osztrák-magyar világítópisztoly1914-1918
Billenőcsövű, külső kakasos pisztoly. A sátorvas formáját követő, majd elhajló kar a csőbillentő. Az osztrákmagyar hadseregen kívül a német és az orosz hadseregben is használták. A tok bal oldalán 5291, a z f e . a . x i „ w n az osztrák sas képe és 15 -ö s szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 390 mm, csőhossz: 230 mm, űrméret: 26 mm. HM. Ltsz.: 1759/pu.
270 Magyar, 1942 M világítópisztolyXX. század
A világítópisztoly az 1937 M, 9 mm
űrméretű, öntöltő pisztoly tokjának a felhasználásával készült. A tok bal oldalán elhelyezett karral a zárrész felfelé billenthető. A pisztoly külső kakasos megoldású. A zár felső részén 42M.
f 0536 felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 245 mm, csőhossz: 200 mm, űrméret: 26 mm. HM. Ltsz.:1250/pu.
271 Amerikai, M-8világítópisztoly1941-1945
Billenőcsövű világítópisztoly. A csőrögzítőt és billentőszerkezetet az európai világítópisztolyoktól eltérően, a cső felső részén helyezték el. A rövid csövű világítópisztoly markolathéjai fekete színű bakelitből készültek. Fő méretek: teljes hossz: 190 mm, csőhossz: 105 mm, űrméret: 40 mm. HM. Ltsz.: 2026/pu.
272 Német, „L”világítópisztoly1941-1945
A Walther-világítópisztoly kétcsövű változata. Alumíniumötvözetű tokkal gyártották. A tok hátsó részén található karral a bal, illetve jobb cső állítható tűzkész helyzetbe. A világítótöltény a két csőből egyszerre nem lőhető ki. A csövek felső részén, körön belül 4; alatta kiterjesztett szárnyú sas képe, a tok bal oldalán l . n . 24483, o j r - Emil Ek- kold Waffenfabrik, Suhl;a jobb oldalán 30257 számsor látható. Fő méretek: teljes hossz: 320 mm, csőhossz: 170 mm, űrméret: 26 mm, HM. Ltsz.: 0019/pu.
273 Ném et, 1942 MW alther-világítópisztolyXX. század
Külső kakasos, lebillenthető csövű, alumíniumötvözetű tokkal készült pisztoly. A német hadseregben a második világháború idején nagy meny- nyiségben használták. A csőbillentő kar a sátorvas alatt található. A német hadseregben nemcsak alumínium, hanem cinkötvözetű tokkal is gyártották. A tok bal oldalán du v -Berlin-Lübek- ker Maschinenfabrik, alatta 41, 8127, a tok jobb oldalán kiterjesztett szárnyú sas képe alatt 214-es szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 285 mm, csőhossz: 155 mm, űrméret: 26 mm. HM. Ltsz.: 0349/pu.
274 Magyar, 1952 M világítópisztolyXX. század
A billenőcsövű pisztolyt a Haditechnikai Intézet fejlesztette ki. A markolathéjak bakelitből, a tok és a cső alumíniumból készült. A töltőűr a csőnél vastagabb, erősített. A markolat alján látható, téglalap alakú kivágat a pisztolyszíj befűzésére szolgál. A tok bal oldalán 52M. j. 819. felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 310 mm, csőhossz: 155 mm, űrméret: 26 mm. HM. Ltsz.: 71.5.1
275 Ném et HK 4 öntöltő pisztoly
Hátrasikló csövű, reteszeletlen zárú, revolverező típusú, külső kakasos pisztoly. A pisztolyhoz négyféle űrméretű lövedék használata lehetséges cserecsővel. A fémrészek is barnítottak. A szán bal oldalán h e c k l e r &
k o c h g m b h , alatta OBERNDORF/N
m a d e i n g e r m a n y és Mód HK 4, a tok alsó részén 1811, a fekete műanyag markolathéjon h k felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 157 mm, a csövek hossza: 85 mm, tömege: (tár nélkül) 480 g. A lövedék kezdősebessége:5,6 mm - 290 m/s, 7,65 mm - 270 m/s. A torkolati energia: 5,6 mm - 11,2 mkg, 7,65 mm - 18,5 mkg.
276 Ném et HK 4 öntöltő pisztoly cserecsövei és tárai
A 7,65 mm-es űrméretű cserecső bal oldalán 7,65, sas képe alatt n , alatta h k , a tár bal oldalán 7,65 alatt h k 3/72,
az 5,6 mm-es cserecső felső részén 115544, oldalán .22LR, sas képe alatt n ,
felirat olvasható. A tár alsó része piros színű műanyagból készült. A tár bal oldalán .22LR h k 8/70, a 6,35 mm űrméretű cserecső felső részén 106485 oldalán 6,35, sas alatt n , ezalatt h k h í , a tár bal oldalán h k 6,35, a 9 mm űrméretű cserecső felső részén 115554, oldalán 9K ,
ezalatt h k , sas, 11, a táron h k 9K felirat olvasható. HM. Ltsz.: 89.200.1.
277 Ném et P7K3 öntöltő pisztoly
A pisztolyhoz három űrméretű cső tartozik. Az 5,6 mm űrméretű töltény lövéséhez a szánt is ki kell cserélni. A pisztoly fémrészei barnítottak. A tok jobb oldalán 10 11K 3 felirat sas képe, alatta n ,ih , a csereszán bal oldalán
P7K3 H ECK LER K OCH G M BH S a l a t t a 9K/
7,65 O B ER N D O R F/N M ADE IN W -GERM ANY
felirat olvasható. A szán jobb oldalán sas rajz alatt n ,ih betűk vannak. A fekete műanyag markolathéj mindkét oldalán h k P 7K3 látható. A markolatbiztosító a markolat elején található. A fegyver poligon-huzagolással, és a cső alatt kis hidraulikus hátralökés- csökkentővel készült. Fő méretek: teljes hossz: 160 mm, a cső hossza: 96,5 mm, tömege: 5,6 mm űrmérettel 865 g, 7,65 mm űrmérettel: 875 g, 9 mm űrmérettel 880 g, a tár befogadóképessége 8 db töltény. A lövedék kezdősebessége: 5,6 mm - 330 m/sec, 7,65 mm - 305 m/sec, 9 mm - 275 m/sec. A torkolati energia: 46-55 mkg.
278 Ném et P7K3 öntöltő pisztoly cserecsövei és tárai
Az 5,6 mm űrméret szánjának bal oldalán P 7K 3 alatta 22 l r , mellette h e c k
l e r KOCH GM BH , majd OBERNDORF/N
m a d e in w - g e r m a n y felirat, a jobb oldalán 1011-es szám sas képe, alatta n
betű látható. A 7,65 mm-es űrméretű cserecsövön 11, sas alatt n ,h k 7,65, a 7,65 mm-es táron P 7K3,oK (áthúzva),ig / 7,65
látható. A 9 mm-es űrméretű cserecsövön 11, sas alatt N,HK9K , tárán P 7K 3
alatt ih , 9K van. A csőcserélő kulcsonP 7K 3 TO O L HANDLING SEE U SE R M ANUAL
olvasható. HM. Ltsz.: 89.201.1.
279 Ném et, 1914 M Parabellum öntöltő pisztolyXX. század
A 200 mm csőhosszúságú pisztolyt a géppuskás alakulatok, a tüzérség, a haditengerészet és a léghajók legénysége karabély helyett használta. Az erfurti fegyvergyárban 1918-ig gyártották. A tok bal oldalán 72, a szán bal oldalán 2172, a csőfar felső részén 1914, a záron, a korona alatt e r f u r t , a cső alsó részén 2172 és 8,82, a tok elején 2172 a , a sátorvas elején a korona rajza alatt r c
felirat látható. íves irányzéka 1—8-ig beosztással készült. Fő méretek: teljes hossz: 320 mm, csőhossz: 200 mm, tömege: 1007 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképessége: 8 db, illetve csigatárral 32 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 380 m/s, a torkolati energia: 58,8 mkg. HM. Ltsz.: 2284/ pu.
280 Osztrák-magyar, 1912/16 MSteyr öntöltő pisztolyXX. század
‘A német és az olasz hadseregben alkalmazott kézi sorozatlövő fegyvereknek megfelelő pisztolyt igyekeztek kialakítani az osztrák-magyar hadsereg részére. Ez a pisztolytípus azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A kis darabszámban készült, ritka pisztoly a jobb oldalán lévő tűzváltó- val sorozatlövésre is állítható. A tok bal oldalán 206, a szán bal oldalán 206 és s t e y r 1917, a tok jobb oldalán 16., alatta1, a sátorvas jobb oldalán w n - osztrák sas rajza - 16 látható. Fő méretek: teljes hossz tusával: 555 mm, anélkül 205 mm, űrméret: 9 mm, csőhossz: 129,5 mm, a tár befogadóképessége: 16 db töltény, tömege a tusával 1650 g, anélkül 980 g. HM. Ltsz.: 88.4.1. 1-2
281 Német, 1896 MMauser öntöltő pisztolyXX. század
1916-ban Németországban a Fegyvervizsgáló Bizottság a Mauser-gyá- rat egy 9 mm űrméretű, önműködő pisztoly kifejlesztésével bízta meg. A pisztoly tervei elkészültek, de gyártására nem került sor. Az 1896 M 7,63 mm-es Mauser öntöltő pisztolyból 9 mm űrmérettel viszont egy öntöltő pisztolyt alkottak, s 1916-18 között mintegy 100000 db-ot gyártottak belőle. A 9 mm űrméretet a markolathéjakba belemart, s vörössel kitöltött 9-es szám is jellemezte. Az íves irányzéka 50-500 méterig beosztással készült. A tok jobb oldalán: w a f f e n f a b -
r i k m a u s e r , alatta OBERNDORF a n e c -
k a r felirat olvasható. A szán bal oldalán 20 5 2-e s szám, a korona rajza alatt u, a cső alsó részén m ., Dávid-csillag, 3, k ,
z, c , y betűk, a cső felső részén w a f f e n -
f a b r i k m a u s e r o b e r n d o r f a / n , a kakason s n 052, a tok hátsó részén 2052, a markolathéjakon 9 -es szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 298 mm, csőhossz: 138 mm, tömege: 1150 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképessége: 10 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 360 m/s, a torkolati energia:53 mkg. HM. Ltsz.: 1245/pu.
282 Ném et, 1896 MMauser öntöltő pisztolyXIX. század
A Paul Mauser által szerkesztett pisztoly sajátosságai: a markolathéj víz
szintesen rovátkolt fa, a biztosíték billentyűje tömör, a kakason egy kis kerek nyílás található, a hátsó irányzék kis átmérőjű forgó csapon mozgatható, a cső mindkét oldalán, teljes hosz- szúságban barázdák húzódnak, a nagy markolatváz teljesen lekerekített. íves irányzéka 50-1000 m-ig beosztással készült. A tok bal oldalán a Mauserembléma látható. A szán bal oldalán 851527 és a korona rajza alatt u betű található. A csőfar felső részén: w a f f e n -
FABRIK, M AUSER, OBERNDORF A/N, a tok jobb oldalán w a f f e n f a b r i k , m a u s e r
o b e r n d o r f a . n e c k a r d . R. P. u . a . p.
felirat olvasható. Fő méretek: teljes hossz: 300 mm, csőhossz: 140 mm, tömege: 1180 g, űrméret: 7,63 mm, a tár befogadóképessége: 10 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 425 m/s, a torkolati energia: 50 mkg. HM. Ltsz.: 0413/pu.
283 Amerikai, 1909 M .45-ösColt-New Service-forgópisztolyXX. század
Hatlövetű forgópisztoly. 1898-tól az 1911 M, Colt, öntöltő pisztoly bevezetéséig az amerikai hadsereg fegyvere. A jobbra billenthető hengerű forgópisztolyt közkedveltsége miatt még 1941-ben is gyártották. A bemutatott pisztoly az amerikai Patton tábornok szolgálati fegyvere volt. A cső bal oldalán c o l t d . a . 45, a cső felső részénC O L T ’S PT. FA MFG. CO. HARTFORD CT.
USA. PATD. AUG. 5. 1884. JUNE 5. 1900. JULY
4. 1905 az alsó részén „ u n i t e d s t a t e s
p r o p e r t y ” , R. a . c., a tok bal oldalán, körön belül g p s és mellette a Colt- gyár emblémája, a markolat hátsó részén v. m. i.-u. s. m. a .-u . s. c., a tok jobb oldalán r . a . c , a markolat alsó részénU. S. A R M Y MODEL 1909, N° 44 864 f e l ír a t
látható. Fő méretek: teljes hossz: 280 mm, csőhossz: 140 mm, tömege: 1135 g, a lövedék kezdősebessége: 180 m/s, a torkolati energia: 28,3 mkg. HM. Ltsz.: 89.3.1
284 Spanyol, Garaté AnituaforgópisztolyXX. század
Hatlövetű forgópisztoly. A Smith- Wesson-rendszerű forgópisztoly csöve lebillenthető. A cső lebillentésével
egyidejűleg a henger felemelkedik, és a tengely hosszanti középfuratában elhelyezett kivetőrúd végére szerelt hüvelykivető koszorú a hengerből valamennyi üres hüvelyt eltávolítja. A pisztolyhoz pisztolytartó heveder és pisztolytáska is tartozik. 1988-ban került Angliából - ajándékként - a Hadtörténeti Múzeumba. A pisztoly a spanyol polgárháború idején Zalka Máté tulajdona volt. A cső első részén M ANU FACTU RA ESPEO IA L DE REVOL-
VERS (GARATÉ AN ITUA Y C IA - EIBAR
(Es p a ñ a ) felirat olvasható. A tokon és a hengeren a korona rajza alatt v betű, a tok jobb oldalán m a r c a r e g i s t r a d a
szöveg látható. Fő méretek: teljes hossz: 246 mm, csőhossz: 130 mm, tömege: 880 g, űrméret: 11 mm, a lövedék kezdősebessége: 225 m/s, a lövedék torkolati energiája: 20 mkg. HM. Ltsz.: 88.2.1. 1-2
285 Magyar, Browning (Short) öntöltő pisztolyXX. század
A pisztoly szerkezete a PA-63 öntöltő pisztolyéval megegyezik, tölténye azonban nem Makarov-, hanem Browning short. A szán bal oldalánCal. 9 m Browning short, alatta M ADE IN
H u n g a r y f é g - b u d a p e s t felirat olvasható. A tok bal oldalán n, 87, egy körön belül M betű, a szán jobb oldalán vv 8952 számsor látható. Fő méretek: teljes hossz: 175 mm, csőhossz: 100 mm, űrméret: 9 mm. HM. Ltsz.: 89.1.1
286 Magyar Browning öntöltő pisztoly1980-as évek
A pisztoly szerkezetileg a PA-63 öntöltő pisztollyal azonos, csak az űrméretében különbözik tőle. A szánbal oldalán Cal. 7,65 mm, Browning MADE
IN HUNGARY FÉG-BUDAPEST felirat ol- vasható. A tok bal oldalán N; 87 egy körön belül m betű, a szán jobb oldalán v oo569-es szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 175 mm, csőhossz:100 mm, űrméret: 7,65 mm. HM. Ltsz.: 89.2.1
287 Csehszlovák, 1970 M Zbrojovka öntöltő pisztolyXX. század
A külső kakasos, revolverező típusú
pisztoly tűzváltókar-elhelyezésének érdekes a megoldása, ugyanis a bal oldali tokrészen a markolathéjba s ü l lyesztették. A bakelit markolathéjat pontokkal recézték. A szán bal oldalán VZOR 70 CAL. 7,65, alatta M ADE IN C Z E
CH O SLOVAKIA, a recézett rész után a Zbrojovka gyár jele látható. A szán végén a csehszlovák oroszlán mellett 74, a tok és a cső jobb oldalán ötágú csillag mellett 568696 számsor, a jobb oldali markolathéjon a Zbrojovka gyár jele található. Fő méretek: teljes hossz:170 mm, csőhossz: 95 mm, űrméret: 7,65.mm. HM. Ltsz.: 83.244.1
288 Csehszlovák, 1983 MZbrojovka öntöltő pisztolyXX. század
A külső kakasos, revolverező típusú pisztoly fémrészei barnítottak. A markolathéj bal oldala a magyar PA-63 pisztolyhoz hasonlóan hüvelykujj tá- maszos. A szánrögzítőt és a tűzváltó kart a tok bal oldalán helyezték el. A tárkioldó gomb a tok bal oldalán, a sátorvas tövénél található. A szán bal oldalán Z, MOD. 83. CAL. 7,65, alatta MADE IN
C z e c h o s l o v a k i a felirat olvasható. A cső és a szán jobb oldalán 010327, a tok jobb oldalán 87-es szám mellett a csehszlovák oroszlán képe látható. A tár kapacitása: 13 db töltény. Fő méretek: teljes hossz: 175 mm, 95 mm, űrméret: 7,65 mm. HM. Ltsz.: 88.1.1
289 Takács KárolysportpisztolyaXX. század
Hátrasikló rendszerű, belső kakasos Walther-Olimpia pisztoly. A cső bal oldalán tizenkét függőleges rovátka alatt o r s z . r e k o r d , mellette egy függőleges rovátka alatt v. r e k o r d , majdTA K Á C S KÁR OLY HELSINKI 1952. OLIM
P IA , a cső jobb oldalán egy függőleges rovátka alatt v. b ., mellette két függőleges rovátka alatt o l . b a jn . , öt függőleges rovátka alatt b a j n o k s á g felirat olvasható. A szán bal oldalán keretbenW ALTHER, W affenfabrik W alther Zella-Meh-
lis (Thün), a la t t a Walthers Patent, Olympia-
pistoie, a szán végén 8343, a szán jobb oldalán KNÉBL F., B U D A PE ST Cal. 22. Kurz
194 felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 315 mm, csőhossz: 190 mm, űrméret: 5,6 mm. HM. Ltsz.: 88.5.1
J e g y z e t
1 Arany János: Összes költői művei. Franklin Társulat, Budapest, é. n. 1176. oldal.
2 K alm ár János: Régi magyar fegyverek. Natura Kiadó,Budapest, 1971. 219. oldal.
3 D ite, T ibor: Stam m t das Radschloss aus Deutschland oder aus Italien? In: W affen- und Kostümkunde X V I I . Berlin, 1976.2. sz. 109. oldal.
4 Thierbach, M .: D ie geschichtliche Entwickelung derHandfeuerwaffen. Dresden, 1886. 3. oldal.
5 Kalmár János: Eine Schnellfeuerpistole des X V II. Jahrhunderts. In: Zeitschrift fü r historische W affen- und Kostümkunde X V . Berlin,1937-1939 - Walther de Gruyter et Co. 86. oldal.
6 Balázs József-Pongó János: Pisztolyok, revolverek. Zrínyi Katonai K iadó, Budapest, 1977. 18. oldal.
7 A magyarországi kisipari fegyvergyártás történetét lásd: Tem esváry Ferenc: Pistolen, Feuerwaffen des Ungarischen Nationalmuseums I . Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.
8 Bruckner Győző: A szepesmegyei lövészcéhek élete. I n : Közlemények Szepes vármegye múltjából. Reiss-nyomda, Lőcse, 1911.
9 H eckenast Gusztáv: Fegyver- és lőszergyártás a Rákóczi-szabadságharcban. Akadémiai K iadó, Budapest, 1959. 138. oldal.
10 Czuberka Alfréd: Kuruczkori fegyverek. Szent István Társulat, Budapest, 1906. 93. oldal.
11 K ardos Árpád: Nemes-Tacskándi Csergheő Ervin m. kir. honvéd főhadnagy fegyvergyűjteményének részletes leírása. Széchenyi N yom da, Budapest, 1899. 23. oldal.
12 Kalmár János: Régi magyar fegyverek... i. m. [2] 37-39. oldal.
13 Fényes Elek: Magyarország leírásaI. Beimel K iadó, Pest, 1847. 85. oldal.
14 Tem esváry Ferenc: Egy magyar puskaművescsalád élete és működése. Fólia Archaeologica X I . , 1959. 207-227. oldal.
15 Csillag Ferenc: A kézi lőfegyverek és a hadművészet. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1965. 44. oldal.
16 A mondottak nem tévesztendők össze az Angliában alkalmazott kaliberjelzéssel, amelynek alapját a colméret (25,4 mm) képezi. Ennek megfelelően az 5,6 mm -es csőfurat megfelelt 22/100 colnak, vagyis .22 jelzés került a fegyverre. A .30 -7.6 mm, a .38 - 9 mm, míg a .44 -10.6 mm körül mozgott.
17 Jankó János: Régi hazai lőportartók szarvasagancsból. Archaeológiai Közlemények X V I I I . , 1895. 81-117. oldal.
18 U dvardy Károly: Héti Lapok,1838. 61. oldal.
19 K irner József: Vadászfegyverek a londoni tárlaton IV.A vámszövetség és Ausztria. In: Vadász és Versenylap V I., 1862. 368-370. oldal.
20 Magyarország anyagi érdekei III . Pest, 1861. 419. oldal.
21 K irner József: Phosphor bronz alkalmazása a fegyvereken. In: Vadász és Versenylap X V I I I . ,1874. 77-78. oldal.
22 P. Szathmáry Károly:Országgyűlés Képviselőházának Naplója. Pesti Könyvnyomda, Budapest, 1878. január 29.
23 Uo.24 N em zet II I . Esti kiadás, 1884.
augusztus 14.25 K irner József: Fegyveripar. In:
Keleti Károly: Budapesti 1885-i Országos Általános Kiállításról hivatalos jelentés. Athenaeum N yom da, Budapest, 1886. 271. oldal.
26 Uo. 272. oldal.
27 Nemzeti H írlap I. 1875. szeptember 29. 270. oldal.
28 Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből. Folia Histórica - Magyar Nemzeti M úzeum évkönyve 5. 1977. 139-176. oldal. Vő. Katonai LapokI I . 1866. 479. oldal.
29 A Fegyvergyár részletes történetét lásd még: Folia Histórica 6. 1978. 161-190. old., 9. 1981. 115-190. old., 11. 1983. 134-203. old., 12. 1984. 123-172. old., 13. 1987. 169-215. old. M úzsák Közművelődési Kiadó.
30 OL. (Országos Levéltár) M ÁH. (M agyar Általános Hitelbank) Z-58. Ipari osztály iratai. 36. cs. Szerződéstervezetek. 140. d.
31 Feljegyzés a FÉ G Rt. ügyében. 1935. december 27. OL. M ÁH.
Z-58. M unkaügyi osztály iratai. 41. cs. 143. d.
32 Az új típusú pisztolynál a szán nem volt bilinccsel lezárva. A zár és a szán egy darabból, a csőfar vastagabbra készült. A biztosításon is kisebb változtatásokat eszközöltek.
33 Görgey István előterjesztése az Országos Iparegyesület végrehajtó bizottsági ülésén. Vagyonváltság és az ipar. Magyar Ipar L IX . 1938. március-április. 3. szám, 22. old.
34 H adtörténeti Levéltár. Honvédelmi M inisztérium. Elnöki Iratok V I - I . 1937 2272.
35 D ombrády Loránd: A magyar gazdaság és hadfelszerelés1938-1944. Zrínyi, Budapest, 1981. 56. oldal.
36 1944. szeptember 29-én kelt, 77.
235/eln. 3. C./1944. számú levél a fegyvergyárnak és a válasz 1944. november 1-jén 6169/1944 megjelöléssel. OL. FÉG. Z-1085. 31. cs. 35. d.
37 1944. december 19-én kelt levél Tarcsay ezredesnek, a KÁB (Központi Átvételi Bizottság) megbízottjának, a pápai kirendeltség ügyeiről OL. Z-466. Fegyvergyár, 7. cs. 76. d.
38 1944. december 12-én kelt jelentés. Uo. 7. cs. 76. d.
39 1945. február 12-én kelt 212/1945 sz. jelentés a honvédelmi miniszternek és a honvédség főparancsnokságának.Uo. 7. cs. 75. d.
40 Feljegyzés a FÉ G 1946. II. 15-i megbeszéléséről. OL. M Á H . Z -58 . 41. cs. 151. d.
F e l h a s z n á l t i r o d a l o m
- Balázs József-Pongó János: Pisztolyok, revolverek. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1977.
- Ballagi Aladár: Brassai ötvösök és ötvösművek. Archaeológiai Értesítő (a továbbiakban Arch. Ért.). X . 1890. 385-402. old.
- Bárczay Oszkár: A hadügy fejlődésének története I—II. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1895.
- A bécsi gyűjteményekből Magyarországnak jutott tárgyak kiállítása a Magyar Nemzeti Múzeumban. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1933.
- Bobula János: Huszonöt év a magyar ipar szolgálatában 1872-1897. Márkus Nyomda, Budapest, 1897.
- Boeheim, Wendelin: Handbuch der Waffenkunde. Seemann, Leipzig, 1890.
- Bruckner Győző:A szepesmegyei lövészcéhek élete. Közlemények Szepes vármegye múltjából. Lőcse, 1911.
- Csillag Ferenc: A kézi lőfegyverek és a hadművészet. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1965.
- Demkó Kálmán:A felső-magyarországi városok életéről a XV-XVII. században. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1890.
- Demmin, August: Die Kriegswaffen - in ihren geschichtlichen Entwickelungen von den ältesten Zeiten bis auf die Gegenwart. Gera-Untermhaus, Köhler, Leipzig, 1891.
- Dolleczek, Anton: Monographie der k.u.k.österreichisch-ungarischen blanken und Handfeuer-Waffen. Reprint. Akademische Druck- u. Verlagsanstalt, Graz, 1970.
- Duralik, Jan (Mudra, Miroslav)
Sáda, Miroslav: Alté Handfeuerwaffen. Artia Verlag, Praha, 1977.
- Fabricius Károly: Vázlatok az erdélyi szászok ipari tevékenységéről az 1595-1605-iki hadi években, főtekintettel a nagy-szebeni műötvösségre.Arch. Ért. X I I I . 1879. 60-69. old.
- Fejérpataky László: Magyarországi városok régi számadáskönyvei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1885.
- Fényes Elek: Magyarország leírása, 1-2. Beimel Kiadó, Pest,1847.
- Futó Mihály: A magyar gyáripar története. A Magyar Gazdaságkutató Intézet Különkiadványa. Pesti Lloyd Társulat Nyomdája, Budapest, 1944.
- Galgóczy Károly: Az ipar fontossága Magyarországon, hátramaradásának okai és előmozdításának eszközei. A Hazai Ipart Pártoló és Terjesztő Egyesület, Budapest, 1880.
- Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői. Élet- és jellemrajzok. Dobrowsky és Franké, Budapest, 1887.
- Hayward, John F.: Die Kunst dér altén Büchsenmacher I—II. Paul Parey Verlag, Hamburg und Berlin, 1968-1969.
- Heckenast Gusztáv: Fegyver- és lőszergyártás a Rákóczi-szabadságharcban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959.
- Horváth Mihály: Az ipar és kereskedés története Magyarországban a három utolsó század alatt. Egyetemi Nyomda, Buda, 1840.
- Kalauz a régiségtárban. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest,1912.
- Kalmár, Johannes: Dér „Mordschlag” in dér Kriegstechnik des 16-19. Jahrhunderts.Zeitschrift fúr historische Waffenkunde XII I . 1932. 260-263. old.
- Keleti Károly: Hazánk és népe a közgazdaság és társadalmi statisztika szempontjából. Róth Kiadó, Pest, 1871.
- Kemény Lajos: A kassai egyesült lakatos, sarkantyús, páncélgyártó és csiszár czéh szabályzata 1461. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle X . 1903. 426-427. old.
- Kemény Lajos: Kassai fegyvergyártókról. Arch. Ért. X X V . 1905. 270-274. old.
- Kemény Lajos: Üveggyártás és fegyvergyártás a XVI. században. Arch. Én. X X V I . 1906. 188-189. old.
- Kőnek Sándor: Magyar birodalom statisztikai kézikönyve folytonos tekintettel Ausztriára. Franklin Társulat, Budapest, 1875.
- Köpeczi Béla: Hogyan látta Rákóczi 1705 elején a szabadságharc helyzetét? Századok, 90. 1956. 211-220. old.
- Kossuth Lajos: Jelentés az első magyar iparműkiállításról 1842. Landerer-Heckenast, Pest, 1843.
- Lugs, Jaroslav: Das Buch vöm Schiessen. Artia, Praha, 1968.
- Lugs, Jaroslav:Handfeuerwaffen. I—II.2. Auflage, Deutscher Militárverlag, Berlin, 1968.
- A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene alapításának századik évfordulója alkalmábólII. Érem és régiségtár. Hornyánszky Kiadó, Budapest, 1902.
- Mérei Gyula: Magyar iparfejlődés 1790-1848. Közoktatási Kiadóvállalat, Budapest, 1951.
- Mudrony Soma: Az 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiállítás katalógusa. Pesti Nyomda, Budapest, 1885.
- Müller, Heinrich: Gewehre-Pistolen-Revolver- Hand und Faustfeuerwaffen vöm 14. bis 19. Jahrhundert. Union Druckerei, Leipzig, 1979.
- Nagy Géza: Pozsonyi ' puskaművesek s a régi magyar puskaművesség. Arch. Ért. X X I . 1911. 209-227. old.
- Nagy László: Magyar fegyverek. 1630-1662.Csanádegyházmegyei Könyvnyomda, Temesvár, 1911.
- Nemes Mihály-Nagy Géza:A magyar viseletek története. Franklin Társulat, Budapest, 1900.
- Nyáry Albert: A modenai Hip- polyt-codexek. Századok IV. 1870. 275-290.-, 355-370,. 661- 687. old., VI. 1872.287-305., 355- 376. old., VIII . 1874.1-16.,73-83. old.
- Ortvay Tivadar: Pozsony város története 1-4. Stamfel Kiadó, Pozsony, 1892-1912.
- Ráth Károly: A magyar iparkiállítások múltban és jövőben. Pesti Nyomda, Budapest, 1881.
- Ráth Károly: Az országos iparosgyűlések 1872-1889. Hazai Ipartestületek Központi Bizottsága - Márkus Nyomda, Budapest, 1899.
- Sándor Vilmos: Nagyipari fejlődés Magyarországon 1867-1900. Szikra, Budapest, 1954.
- Schöbel, Johannes: Prunkwaffen, Waffen und Rüstungen aus dem Historischen Museum Dresden. Militärverlag, Leipzig, 1973.
- Siklóssy László: Műkincseinkvándorútja Bécsbe. Táltos, Budapest, 1919.
- Eugène Heer: Neue StockeiI—III. Journal Verlag, Schwäbisch Hall, 1978.
- Streitman János: Néhány szó az iparállapot és ipartörvény érdekében. Bucsánszky Nyomda, Pest, 1869.
- Szabó Károly: Az egri vár hadi szereinek és más szerszámainak összeírása 1562-ből.Történelmi Tár. 1881. 746-763. old.
- Szabóky Adolf: Budapest iparosai 1877-ben. Országos Magyar Iparegyesület. Pesti Nyomda, Budapest, 1877.
- Szadeczky Lajos: Iparfejlődés és acéhek története Magyarországon I—II. Ranschburg, Budapest,1913.
- Szendrei János: Magyar hadtörténelmi emlékek az ezeréves orszá
gos kiállításon. Franklin Társulat, Budapest, 1896.
- Szendrei János: Magyar hadtörténelmi emlékek a külföldi múzeumokban. Hadtörténelmi Közlemények X X V I I I . 1927.541-555. old.
- Temesváry Ferenc: Egy magyar puskaműves család élete és működése. Fólia Archeologica (a továbbiakban Föl. Arch.). X I. 1959. 207-227. old.
- Temesváry Ferenc: Adalékok a pest-budai kisipari fegyvergyártás történetéhez. Föl. Arch. XIV. 1962. 229-251. old.
- Temesváry Ferenc: Díszfegyverek főúri kincstárakból. Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, • Tihany, 1969.
- Temesváry Ferenc: A kisipari fegyvergyártás gazdaságtörténeti kérdései a XIX. században. Föl. Arch. X X I . 1970. 201-218. old.
- Temesváry Ferenc: Művészifegyverek. Városi Tanács V. B., Sárvár, 1971.
- Temesváry Ferenc: A sárvári Ná- dasdy Ferenc Múzeum fegyver- gyűjteménye. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980.
- Temesvárry Ferenc: Fegyverkincsek, díszfegyverek, Corvina, Budapest, 1982.
- Temesváry Ferenc: Kelet és Nyugat között. Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1982.
- Temesváry Ferenc: A váci Vak Bottyán Múzeum fegyvergyűjteménye. Vak Bottyán Múzeum, Vác, 1984.
- Thallóczy Lajos: Apafi Mihály fogarasi kincstára. Arch. Ért. XI I . 1878. 137-141. old.
- Thallóczy Lajos: Adalék a magyar fegyvergyártás történetéhez. Arch. Ért. XI I . 1878. 182-183. old.
- Thallóczy Lajos: Magyar fegyverekről. Arch. Ért. Új folyam I. 1881. 178-186. old.
- Thaly Kálmán: Munkácsi fegyverek és lőszerek lajstroma 1704-ből. Történelmi Tár, 1884. 151-161. old.
- Thaly Kálmán: A kard-, kézi lőfegyver- és tölténygyártás történetéhez hazánkban. Hadtörténelmi Közlemények IV. 1891. 132-135. old.
- Thierbach, Moritz: Die ges-chichtliche Entwickelung dér
Handfeuerwaffen I—II. CarlHöckner Verlag, Dresden, 18861 87.
- Thierbach, Moritz: Über die Entwickelung des Steinschlosses.Zeitschrift für historische Waffenkunde I I I . 1902-1905. 305-311. old.
- Thomas, Bruno, Gamber, Ort- win, Schedelmann, Hans: Die schönsten Waffen und Rüstungen aus europäischen und amerikanischen Sammlungen. Militärverlag VEB, München, 1963.
- Toldy László: Budapest Műkincsei. In: RADISICS Jenő(szerk.): Magyar Műkincsek I. Műbarátok Köre, Budapest, 1896. 21-52. old.
- Wagner, Eduard: Ars bellageren- di. Artia Verlag, Praha, 1980.
- Anleitung für die Instandhaltung und Behandlunng des Revolvers M. 70. (70/74), Wien, 1899.
- Balázs József-Pongó János: Pisztolyok, revolverek. Budapest, 1977. Zrínyi Kiadó.
- Basic field manual. Revolver, Colt caliber 45 M 1917, and revolver, Smith and wesson caliber 45 M1917. Washington, 1941.
- Csillag Ferenc: A kézi lőfegyverek és a hadművészet. Budapest, 1965. Zrínyi Kiadó.
- Description of the automatic pistol, caliber. 45 model of 1911. Washington, 1917.
- Deutsches Waffen - Journal, Schwabisch-Hall, 1965-1988.
- Günter Wollert-Reiner Lid- schun-Wilfried Kopenhagen: Schützen-Waffen Heute (1945— 1985). Berlin, 1988.
- International Revue über die gesamten Armen, Hannover, 1884-1918.
- I. V. Hogg: Die deutschen Pistolen und Revolver 1871-1945.Stuttgart, 1974.
- Kalmár János: Régi magyar fegyverek, Budapest, 1971.
- Günter Schmitt: Samnel Colt’s Revolver, Satteldorf, 1968.
- Klaus-Peter König: Das große Buch der Faustfeuerwaffen. Die Pistolen und Revolver unserer Zeit in Hand-habung und Technik. Stuttgart, 1980.
- K r ie g s te c h n is c h e Z e i ts c h r i f t fü r O ffiziere a lle n w a ffen . Berlin, 1898-1917.
- Magyar Katonai Szemle, Budapest, 1931-1944.
- Magyar Katonai Közlöny, Budapest, 1908-1930.
- Technika 'woomzszmz, Moszkva, 1961-1988.
- Truppendienst, Wien, 1962-1988.
- Werner Eckerdt-Otto Mora- wietz: Die Handwaffen des Bran- denburgisch - preussisch -deutschen Heeres 1640-1945. Hamburg, 1973.