TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK … · 6 DIÓSD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI...

DIÓSD TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK,

SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÉS

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK

RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

EGYEZTETÉSI ANYAG

REND-ENG-TERV ÉPÍTÉSZ IRODA 2030. Érd, János u.15.

Telefon/Fax: 06-23-367-693, T: 06-20-9369-607 E-mail: [email protected]

Érd, 2009. február hó

Kizárólag a REND-ENG-TERV ÉPÍTÉSZ IRODA hozzájárulásával használható fel, a szerzıi jogok védelmére vonatkozó elıírások figyelembevételével!

2 DIÓSD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDO SÍTÁSA

Rend-Eng-Terv Építész Iroda 2030. Érd, János u. 15.

TERVEZİK NÉVSORA

Diósd község településrendezési terve tervi munkarészeinek, a Településszerkezeti terv, a Szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat

részleges módosításának dokumentációjához

Településrendezés: Szabóné Pányi Zsuzsanna - TT-1-13-0404-01

Rend-Eng-Terv Építész Iroda

Közlekedés: Nagy Sándor - 01-10290

László Zsolt - 01-6576

Via-Trita Bt

Közmővek: Benson Tiborné - It-Terv Bt

TRv-T, V3a-1 01-1239

Régészet: Takácsné Németh Gabriella

TARTALOMJEGYZÉK Borítólap Tervezık névsora Tartalomjegyzék ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK:

TERVI MUNKARÉSZEK Szöveges munkarészek

1. Bevezetés, elızmények 2. A módosító javaslatok ismertetése 3. Alátámasztó munkarészek 3.1. Közlekedés

3.1.1. Közúti közlekedés 3.1.2. Közforgalmú közlekedés

3.1.3. Gyalogos és kerékpáros közlekedés, parkolás 3.2. Közmőellátás

3.2.1. Vízi közmővek 3.2.2. Energia közmővek 3.3.3. Hírközlés

4. Örökségvédelmi hatástanulmány



Rajzi munkarészek T-3/2007. Közlekedési terv M=1:6.000 T-4/1-3/2007. Mintakeresztszelvények M=1: 100 T-5/2007. Vízi közmővek M=1:6.000 T-6/2007. Energia közmővek M=1:6.000 JÓVÁHAGYÁSRA KERÜL İ MUNKARÉSZEK:

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA

Szöveges munkarészek

Határozati javaslat

Leírás’ 2008. Rajzi munkarészek T-1/M/2008. Módosított Településszerkezeti terv M=1:4.000

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Szöveges munkarészek

Diósd Község Önkormányzat Képviselı-testületének ……………… Ör. számú rendelete a község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 3/2002.(IV.30.) Ör. sz. rendelet módosításáról

Rajzi munkarészek T-2/M/2008. Módosított Szabályozási terv M= 1:2.000

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Emlékeztetı a 2006. december 13-án Diósd Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában a 3/2002.(IV.30.) rendelet (Helyi Építési Szabályzat) módosításának tárgyában megtartott egyeztetı tárgyalásról

FELHASZNÁLT TERVEK

• Diósd Településrendezési terve (jóváhagyott munkarészek) - Pestterv Kft. • Diósd Településszerkezeti tervének, Szabályozási tervének és Helyi Építési Szabályzatának

módosítása’ 2006. - Rend-Eng-Terv Építész Iroda • Diósd Örökségvédelmi hatástanulmány - Pestterv Kft., Archeosztráda Kft.

Érd, 2009. február hó



TERVI MUNKARÉSZEK



Diósd község Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási tervének módosítása

1. Bevezetés, elızmények Diósd új építési elıírásoknak megfelelı Településszerkezeti tervét a község Képviselı-testülete a 43/2002. (IV.11.) Ök. számú határozatával hagyta jóvá. A Településszerkezeti terv jóváhagyása után került elfogadásra a 3/2002.(IV.30.) Ör. számú rendelet a község Helyi Építési Szabályzatáról, valamint a rendelet rajzi mellékletét képezı Szabályozási tervrıl Diósd igazgatási területének nagy részére. E tervvel párhuzamosan Diósd két kisebb területére (Antenna Hungária, Völgy utca) készült Szabályozási terv, amelyek 2002-ben önálló rendeletekkel kerültek elfogadásra. Az eredeti tervek elfogadása után eltelt három év során felvetıdött néhány olyan módosítási javaslat, amelyek miatt 2004-2005-ben szükségessé vált a község Településszerkezeti és Szabályozási tervének, valamint a Helyi Építési Szabályzatának részleges felülvizsgálata. A módosított terveket az eredeti határozat leíró munkarésze alapján, illetve az eredeti HÉSZ rendelet módosításával fogadta el az Önkormányzat (235/2005.(IX.8.) számú határozat a Településszerkezeti terv elfogadásáról, 27/2004.(X.21.). számú rendelet, 18/2005.(IX.20.) Ör. számú rendelet Diósd község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 3/2002.(IV.30.) Ör. számú rendelet módosításáról.) 2006. év folyamán ismételten felmerültek változtatási igények, amelyek miatt Diósd öt kisebb területén ismét szükségessé vált a PESTTERV Kft által készített (és korábban már módosított) Településrendezési eszközök módosítása. (168/2006.(VII.4.) számú határozat a módosított Településszerkezeti terv jóváhagyásáról, 21/2006.(VII.6.) Ör. számú rendelet Diósd község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 3/2002.(IV.30.) Ör. számú rendelet módosításáról.) Az elmúlt évben jóváhagyott részleges módosításokkal párhuzamosan felvetıdött néhány kisebb változtatási igény, amely miatt ismételten szükségessé vált Diósd Településszerkezeti és Szabályozási tervének, illetve érvényben lévı Helyi Építési Szabályzatának a felülvizsgálata. A módosítás a Településfejlesztési Bizottság elızetes állásfoglalása és a 2006. decemberében megtartott ülésén elhangzottak alapján elsısorban az alábbi területekre, illetve témákra vonatkozik: • Az M0 autóút melletti 1387/78, 77, 76 hrsz. alatti területek védıerdı besorolásúak, amelyek a Kt. határozata

alapján iparterületbe sorolandók. • Javítani szükséges a településszerkezeti tervet, mert nem ismerhetı fel a beépítésre szánt, és beépítésre nem

szánt területek határ-jelölése a terven, • Hiányzik a településszerkezeti terven az M0 autóút védıtávolságának mérete és határvonala, ez pótlandó. • A következı hibás jelöléseket módosítani kell:

o A Zöldfa utca Ságvári és Eötvös utca közötti szakaszának déli oldalán a szabályozási vonalat a közelmúltban megvalósult tényleges beépítés figyelembe vételével módosítani kell, például a 1930, 0931, 1933, 1937 hrsz.-ú telkeknél már idejét múlta a szabályozási vonal.

o A szabályozási vonal minden esetben csak olyan helyeken legyen jelölve, amely ingatlanoknál az még érvényesíthetı. Olyan ellentmondás ne legyen, hogy 2004-ben közterülettel megtoldott elıkert a szabályozási zónába esik.

o A szabályozási vonalak vezetésénél a mőszaki állapot legyen alapvetı. Például a József A. u. - Erkel F. u. - Eötvös utca közötti szakaszon a legtöbb ingatlannál nem létesítettek gépkocsi tárolókat, továbbá a közterületrıl a csapadékvíz a pincékbe bejuthat. Ez jó szabályozási vonal meghatározásával javítandó.

o Reitter Ferenc utca Diósdon nem létezik, csak a helyén lévı Tóth Ilona utca. (javítani szükséges)

o Duna utca- Tisza utca kapcsolat nincs kirajzolva a hatályos terven, ennek javítása szükséges. o A kertvárosias építési övezetekben az egyedi lakótelken egy ütemben legfeljebb egy lakás

épülhet. Ebben az övezetben legfeljebb két lakás építése is lehetséges, amennyiben minden más feltételt kielégítve második ütemben a generációk együttélését biztosítva családtag, vagy közeli hozzátartozó szándékozik a mellé-vagy ráépítést elvégezni. Közvetlen családtagok esetében az 1-2. ütemő építési munka egyidejő is lehet.

o Az építménymagasság számításánál az olyan építési telkeknél, ahol a telek bármely irányú lejtése eléri a 10 %-ot, 10 %-os engedmény adandó a jelenlegi maximált építménymagasság felett. Az engedmény megadásának elıfeltétele az eredeti terepszint geodéziai bemérése, és adattáblázat készítése az út hosszeséséhez viszonyítva.



o Az elıkerteknél az építési határvonal a 10 %-nál nagyobb eséső úttengelyre merıleges telkek esetében + 50 %-kal az elıírt 5 méterhez képest megnövelhetı a pincék, vagy az alagsorban elhelyezett gépkocsi tárolók használhatósága érdekében.

A fent részletezett módosítási igényeken túlmenıen a tervezési szerzıdés alapján felülvizsgálatra kerülnek a település útjainak szabályozási szélességei, a hatályos tervben szereplı győjt ıúthálózat, valamint egyes tömbök beépítési elıírásai is. Az ismertetett változtatások, kiigazítási igények közül néhány az érvényben lévı Településszerkezeti terv módosítását is szükségessé teszi. A változtatási javaslatok jellegébıl megállapítható, hogy a településfejlesztési koncepció módosítása nem vált szükségessé, mivel a fejlesztések tekintetében nem merült fel változtatási igény. A jelen dokumentációban részletesen ismertetésre kerülı módosításokat meghatározó településfejlesztési döntés az anyag mellékletét képezi (1. sz. melléklet). Az Önkormányzat az elmúlt év során elkészíttette a legutolsó módosítás elıtt hatályban lévı Településrendezési eszközök rajzi munkarészeinek (Településszerkezeti terv, Szabályozási terv) digitális változatát, amelyet a tervezés megkezdésekor rendelkezésünkre bocsátott. Ennek a digitális tervnek a felhasználásával készítettük el a jelen módosításokat tartalmazó tervanyagokat. Sajnálatos módon a hivatalos térkép digitális állományát Diósd Önkormányzata csupán a terv dokumentálása elıtti napokban kapta meg, ezért a tervek új térképre történı átdolgozására már nem volt lehetıség, csupán egyes elemek átvételére került sor (utóbbi két év telekalakításai, elızetes térképi vonalak ábrázolása). Ezeken túlmenıen beépítettük a tervbe jelen tervezési munka megkezdése elıtt a 2006. júliusában jóváhagyott tervmódosításokat, amelyek az alábbi területekre, illetve témákra vonatkoztak:

1. A Balatoni út és a Diófasor utca sarkán, a volt községi sporttelep (3025/7-es, 3025/8-as és 3025/4-es hrsz.-ú ingatlanok) területén tervezett – azóta megvalósult – bevásárlóközpont környezetére vonatkozó szabályozás és elıírások;

2. Az e területtıl délre fekvı Diófasor utcai lakóterület, és térsége szabályozása; 3. A Kossuth Lajos utcában, a 2392-es hrsz.-ú ingatlanon egy Idısek otthonának építése érdekében a

vonatkozó elıírások módosítása; 4. A felhagyott homokbánya területén fekvı 1024/1-es és 1024/7-es hrsz.-ú földrészletek kertvárosias

lakóterületbıl kisvárosias lakóterületbe való átsorolása; 5. A pincesor környezetében az utcák szabályozásának, illetve az építési elıírásoknak a módosítása.

E változtatásokat jóváhagyó 21/2006.(VII.6.) számú rendeletet beépítettük a község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 3/2002.(IV.30.) Ör. számú rendeletbe, s így az immár egységessé tett rendelet módosító javaslatát dolgoztuk ki a késıbbiek során. Szintén integráltuk a tervbe Diósd Északi községrész 2002.-ben készített Szabályozási tervét és Helyi Építési Szabályzatát. A hatósági munka megkönnyítése érdekében kiegészítettük a település legnagyobb részére hatályos Szabályozási tervet az annakidején külön dokumentációként elkészített, és a 4/2002.(IV.30.) számú rendelettel jóváhagyott szabályozással, és a község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 3/2002.(IV.30.) Ör. számú rendeletet is egységesítettük, azaz beleépítettük a fent említett jóváhagyó rendelet elıírásait. Esetenként kiigazítottuk a hatályos terv, illetve az alaptérkép tévedéseit (Duna-Tisza utca szelvényillesztési problémája, Reitter Ferenc utca nevének Tóth Ilona utcára történı kijavítása, Homokos és Kavicsos dőlı elnevezés kijavítása, stb.). A fentiekben ismertetett elıkészítı munkák után jelen tervezés elsı lépéseként egy tervezıi javaslatot készítettünk el, amely elızetes önkormányzati (Bizottsági) véleményezésre került. A Településfejlesztési Bizottság, illetve az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szakemberei elızetes állásfoglalása alapján készült el az az egyezetési anyag, amely az Étv. szerint illetékes államigazgatási szervek részére kiküldésre kerül, s az ı véleményük, illetve a Területi Fıépítészi Iroda végsı szakmai véleménye figyelembevételével kerülhet elfogadásra jelen módosító javaslat.



2. A módosító javaslatok ismertetése

2.1. A Településszerkezeti terv módosítása: A hatályban lévı – legutóbb kis mértékben 2006. nyarán módosított – Településszerkezeti terv alapvetıen jó, és a késıbbiek során is kiváló hátteret biztosíthat Diósd elfogadott Településfejlesztési koncepciónak megfelelı fejlesztéséhez. Így a jelen módosítás során ehhez a munkarészhez csupán kiigazítások szintjén kellett hozzányúlni. • A közlekedési hálózat vonatkozásában:

• E megbízás keretében felülvizsgáltuk a község útjainak hálózati besorolását. - A Szabályozási terv módosítása során arra a megállapításra jutottunk, hogy a település déli részén, a

Kavicsos utca és a Sashegyi út között húzódó Varjú utca a hatályos Településszerkezeti tervben foglaltaktól eltérıen nem győjt ıút. Ennek az a magyarázata, hogy a Varjú utca Homokos utca – amely szintén csupán kiszolgáló út – és Sashegyi út közötti szakaszán a reálisan kialakítható útszélesség általában mindössze 8 méter, de van olyan része az utcának, ahol a meglévı épület, és az ezzel szemben fekvı keskeny telek megırzése miatt csupán 4 méter lehet. Ez a szélesség nem teszi lehetıvé azt, hogy a Varjú utca győjtıútként funkcionáljon, ezért ezt a jelölését a Településszerkezeti tervbıl törlésre javasoljuk. A Kavicsos utca pedig teljes hosszában győjt ıút az érvényben lévı tervben ábrázolttal ellentétben, csak a forgalmát a település igazgatási területén kívül, a fıváros XXII. kerületében vezeti rá a Barackos útra, amely szintén győjtıútként mőködik.

- A hatályos Településszerkezeti tervben győjtıútként meghatározott Pacsirta utca folytatásának tekinthetı Zöldfa utca mára kialakult állapota már nem teszi lehetıvé az eredeti terv szerinti utcaszélességek következetes kialakítását, ezért a terv módosítása során javasoljuk a Zöldfa utca kiszolgáló útként, és nem győjt ıútként való szerepeltetését.

• Feltüntettük a Településszerkezeti tervlapon a Balatoni út diósdi szakaszán meglévı három

körforgalmi csomópontot, amelyek jelentıs mértékben segítik a településen megfigyelhetı nagymértékő átmenı és belsı forgalom kiszolgálását, minimálisra csökkentve az adott útkeresztezıdésekben korábban tapasztalható gépkocsi torlódások káros hatásait.

• Az Önkormányzat illetékes bizottsága 2006. decemberi ülésén kérte, hogy a települést érintı országos

és térségi jelentıségő kerékpárhálózat legutolsó tervezett változata kerüljön rá a tervre. Az érvényben lévı Településszerkezeti terv tartalmazza a kerékpárút-hálózat egy változatát, amelynek módosító javaslatát napjainkban készíti egy közlekedéstervezı cég. Sajnálatos módon az új – átvehetı – terv nem készült el jelen dokumentáció befejezéséig, ezért jelen tervünkben a hatályban lévı terv szerinti nyomvonalak maradtak meg változatlanul.

• Az övezetátsorolások vonatkozásában:

1. Az Önkormányzat döntése alapján átsorolásra javasoljuk a volt Csapágy-gyári szennyvíztisztító területét. A Petıfi Sándor utca és a Római-árok találkozásánál fekvı kis terület (2298/1, 2298/2) a hatályos Településrendezési terv szerint a Gip-2-es jelő ipari gazdasági övezetbe tartozik. Mivel a mindössze 700 m2 körüli terület már nem tölti be eredeti funkcióját, lehetıség nyílt az ingatlan más célú felhasználására. Ez alapján a települési fıút mentén fekvı terület besorolását településközpont vegyes területként célszerő meghatározni (224/2006.(XII.11.) sz. határozat).

2. Hasonlóképpen funkcióváltás miatt nyílt lehetıség a Diófasor utcában található volt

szennyvíztisztító - szennyvízátemelı telep területének átminısítésére. Az összességében kb. 12 500 m2 nagyságú terület jelentıs hányada már nem szükséges a korábbi funkcióból megmaradt létesítmény üzemeltetéséhez, így a 3025/1-es hrsz.-ú árok és a Diófasor utca között elterülı térség átsorolása megvalósítható. Ezt a területet célszerően lakóterületként használható fel a továbbiakban, ezért jelen tervmódosításban javaslatot teszünk a hatályos tervben szereplı területfelhasználás felülvizsgálatára.



3. Korábbi képviselı-testületi határozat született az M0 autóút és a Vadrózsa utca között fekvı 1387/76-os, 1387/77-es és 1387/78-as hrsz.-ú földrészletek átsorolásáról. Az Önkormányzat döntése értelmében a hatályos Településszerkezeti tervben védıerdı besorolású terület iparterületbe történı átsorolása a cél. Mivel a település Önkormányzata már korábban elviekben átsorolta ezt a területet, a 1387/78-as hrsz.-ú ingatlanon azóta egy jelentıs alapterülető csarnoképület is megvalósult. Az iparterületi besorolás környezetvédelmi szempontból nem jelent problémát, hiszen az ingatlanok szomszédságában is ipari gazdasági övezetekbe tartozó telephelyek találhatók. Arra azonban a további beépítések során feltétlenül oda kell figyelni, hogy az átsorolásra kerülı teljes terület beleesik az M0 autóút 100 méteres védısávjába.

4. A Diófasor utca 19-21. szám alatt mőködı Weltra Kereskedelmi és Szolgáltató Kft kérelmet nyújtott

be az Önkormányzathoz annak érdekében, hogy a tulajdonában lévı Kertészeti Áruház területe (3307, 3311, 3314/2-es hrsz.-ú ingatlan) a jelenleg hatályos kertvárosias lakóterület helyett a Diófasor utca túloldalán fekvı területhez hasonlóan településközpont vegyes területfelhasználási kategóriába tartozzon. Az összesen 5730 m2-es terület fejlesztési lehetıségeit nagymértékben javítaná az övezetátsorolás, és ezzel elısegítené az újonnan felépült bevásárlóközpont környezetének dinamikus fejlıdését. A kérelmet az Önkormányzat megtárgyalta, és elızetesen hozzájárult a terület átminısítéséhez a jól mőködı létesítmény tevékenységi körének bıvítése, illetve a cég fejlesztése érdekében.

0. Szintén lakossági kérelem érkezett a Hivatalhoz a Homokbánya közben fekvı 1033/11-es hrsz.-ú

835 m2-es ingatlan övezetátsorolása tárgyában. Az ingatlan tulajdonosa a telken kb. két éve felépített lakóháza alsó szintjén fallabda pályákat, illetve kisebb fitness klubot szeretne kialakítani, és ennek megvalósítása érdekében kérte, hogy a tárgyi ingatlan a kertvárosias lakóterület besorolásból kerüljön át településközpont vegyes (Vt-1 jelő) területbe. Az Önkormányzat megtárgyalta a tulajdonos kérelmét, de a 40/2007.(I.31.) sz. határozatával elutasította a telek övezetátsorolási igényét azzal, hogy a létesítmény megvalósításának az OTÉK és a HÉSZ vonatkozó §-a értelmében nincs akadálya a jelenleg érvényes Lke-3 jelő kertvárosias lakóterületen sem.

5. A hatályos Szabályozási tervben nem volt meghatározott a Zöldfa utca és a 1217-es hrsz.-ú utca,

valamint a Géza utca környezetében kialakult lakóterületek által határolt tömb övezeti besorolása. Ez a terület az önkormányzat tulajdonát képezi, és ma még nincsenek konkrét elképzelések a nagymérető ingatlan távlati hasznosításáról. A földrészlet körül kialakításra tervezett utcák telekalakítása megtörtént az elmúlt év során, és az így létrejövı 1218/2-es hrsz.-ú ingatlant az Önkormányzat szeretné megóvni a felaprózódástól, beépítéstıl. Mivel ez a terület a jelenleg érvényben lévı Szabályozási tervben Szabályozási terv-készítési kötelezettséggel van ábrázolva, a terv-módosítás szükségessége itt is nyilvánvaló. Jelen terv-módosításunkban e tömb zöldterületi felhasználására, közparkként való kialakítására teszünk javaslatot.

6. Több fejlesztési elképzelés született a Balatoni út mentén fekvı 2474/1-es és 2474/3-as hrsz.-ú terület

vonatkozásában. A nemrégen megépített posta épülete mellett felvetıdött orvosi rendelı, templom építési szándéka, ezért az Önkormányzat illetékes bizottsága úgy döntött, hogy a Zkp jelő közpark övezetbıl településközpont vegyes területbe kívánja átsorolni a területsávot.

7. Egy szálloda építésének gondolata tette szükségessé a 1398/1, 1396 és 1397-es hrsz.-ú ingatlanok

övezeti átsorolását. A jelenleg ipari gazdasági területként meghatározott területet a tervezett létesítmény elhelyezése érdekében szintén a kereskedelmi szolgáltató gazdasági területbe javasolt átsorolni.

8. A rajzi munkarész kiigazítása:

• Tájékoztató elemekként feltüntettük a tervlapokon a korábbi tervekrıl hiányzó védıterületeket,

védısávokat (pl. M0 100 méteres védıtávolsága, elektromos vezetékek, stb.).

• Egyértelmően ábrázoltuk a Településszerkezeti tervlapon a beépítésre nem szánt területek lehatárolását a hatósági munka megkönnyítése céljából.

Az Önkormányzat szándékát fejezte ki, hogy a beépítésre nem szánt területek rendeltetését a jóváhagyást követıen az ingatlan-nyilvántartásban haladéktalanul átvezetteti e beépítetlen – elsısorban zöld – területek megóvása érdekében.



9. A szöveges munkarész (leírás) módosítása:

• 2005. nyarán döntést hozott a képviselı-testület arról, hogy a kisvárosias lakóterület megengedett

legnagyobb szintterület sőrőségét a jelenleg hatályos 1,2 érték helyett 0,9 m2/m2-ben állapítja meg. Ezt az egyes területfelhasználási kategóriákra kötelezıen megállapított paramétert a Településszerkezeti terv határozatának mellékletét képezı leírás tartalmazza, amelynek elhatározott változtatását a fentieknek megfelelıen jelen módosító javaslatunkban szerepeltetjük.

2.2. A Szabályozási terv módosítása: • A közlekedési hálózat szabályozásának vonatkozásában:

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a Településrendezési eszközök módosítását elsısorban a község úthálózata szabályozási szélességeinek felülvizsgálati igénye tette szükségessé. A szabályozási terv módosítása során a városrendezési szempontok mellett már figyelembe kell venni, a megvalósíthatóságot, a végrehajtás realitását is. A mai jogszabályok alapján az utak Helyi Építési Szabályzatban és Szabályozási tervben elıírt szabályozási szélességeinek biztosítása az Önkormányzat feladata, és mivel a közterületi szabályozások a legtöbb esetben az ingatlanok kárára történnek, általában a magántulajdonosokat a jogszabályok alapján – amennyiben igényt tartanak rá – kisajátítási eljárás során, kártalanítás illeti meg. Kisajátítás alkalmával nemcsak a kisajátítandó földterület értékét, hanem a területen lévı épület, építmény (kerítés, vízóra akna, stb.) értékét is meg kell téríteni. A kártalanításnak piaci értéken, azaz a helyben kialakult forgalmi értéken kell történnie. Ebbıl következik, hogy a mai reális szabályozásnak figyelembe kell vennie a közlekedés igényein túlmenıen a jogos tulajdonosi érdekeket, valamint az Önkormányzat e célra felhasználható költségvetési lehetıségeit. Mindezeket szem elıtt tartva határoztuk meg a település különbözı kategóriájú útjainak megvalósítható szélességi méreteit, valamint vonalvezetésüket. A közterület-szabályozások módosítása az esetek nagy részében a hatályban lévı Szabályozási terv sok helyen túlzó közterület szélesítési igényeinek szőkítésérıl, a kialakult helyzethez való igazodásról szól. Az eredeti rendelet jóváhagyása óta elmúlt évek alatt ugyanis néhány, akkor még tervezett szabályozás megvalósult (elsısorban az önkormányzati területeken). Legtöbb esetben azonban patt-helyzet alakult ki, a tulajdonosokat nem lehet kötelezni a jelenleg elıírt szabályozás végrehajtására, a kisajátítás céljához, szükségességéhez viszonyítva azonban érezhetıen aránytalan költségeket igényelne a tervezett szabályozások megvalósítása. A tervezési munka lényegében ezeknek a szabályozásoknak a felülvizsgálatáról, a legtöbb esetben a kompromisszum keresésérıl szólt. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy városképileg bántó, illetve a közlekedés biztonságát veszélyeztetı helyzetek kialakulását a terv továbbra sem kívánja legalizálni. A tervezési munka kezdetén az Önkormányzat illetékes bizottságával közösen meghatároztuk a község útjainak besorolását, és a különbözı kategóriájú utak kialakítandó minimális szélességi méreteit. Felmerült az igény, hogy az utcák szabályozása az igazságosság elveit tartsa szem elıtt . Erre törekedtünk a terv-módosító javaslat elkészítése során, de sok esetben a kialakult beépítés, a domborzati viszonyok, vagy a mőszakilag megfelelı vonalvezetés ettıl eltérı szabályozást tesz szükségessé. Ebben az esetben elıfordul, hogy az utcák szabályozási vonala csupán az egyik oldali teleksort érinti. Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 27. §-ának (6) bekezdése felhatalmazást ad az Önkormányzat részére, hogy a kiszolgáló út változásából eredı telekérték-növekedés arányában – rendeletben – egyszeri hozzájárulás fizetésére kötelezheti az út másik oldalán lévı teleksor tulajdonosait. (E rendelet megalkotására példaként szolgálhat Budapest Fıváros XI. kerülete (Újbuda) Önkormányzatának 36/2006./IX.29./ XI.ÖK számú rendelete „a kiszolgáló és lakóút céljára történı lejegyzéssel összefüggı hozzájárulás megfizetésérıl”) • A településen egyetlen országos fıút halad keresztül. A 7. sz. fıút (Balatoni út) szabályozási

szélessége a jelenlegi tervhez hasonlóan az út szinte teljes hosszában meglevı, megmaradó. Tervünk csupán egyetlen helyen teszi szükségessé az érvényben lévı Szabályozási terv módosítását, az M0 autóút sávja és a Szabadság/Tétényi út vonala között, ahol a jelenlegi terven szereplı 30 méter helyett minimum 22 méteres szabályozási szélességet jelöltünk terv-módosító javaslatunkban.



• A Balatoni útról Törökbálint irányába vezetı 8102 jelő összekötı út – Szabadság útja –

Törökbálinti út – szabályozási szélessége a kialakult állapotokhoz igazodva döntı szakaszán 14,0 méter, a 7. sz. fıúttól délkeletre – a Tétényi út – 16,0 méter. A hatályos tervhez képest a déli szakaszon nem terveztünk változtatást, de az északi részen, a Balatoni úttól indulóan a korábbi 16 méteres tervezett szélesség csökkentését javasoljuk. Ez elsısorban az ısi településmag térségében jelent fontos módosítást, mert így az út délnyugati oldalán fekvı kismérető telkekbıl nem szükséges területsávokat kisajátítani, és az utca a most tervezett 14 méteres szélességével is képes a rajta áthaladó forgalmat levezetni. A Szabadság út északi szakaszán a jelenlegi szabályozási terv az ingatlanok többségében mindössze 1-1,5 méteres sáv igénybevételét tőzte ki, amelynek megvalósítása reálisan nem várható, és a forgalmi jelentıségéhez képest túlzottan nagy anyagi ráfordítást tenne szükségessé. A számtalan ingatlant érintı szabályozás végrehajtása szinte megvalósíthatatlan, hiszen a területsáv tulajdonosok részére kifizetendı költségein túlmenıen a telekalakítások miatt szükségessé váló egyéb kiadások is jelentısen megterhelnék az Önkormányzatot.

• Diósd igazgatási területén viszonylag nagy számmal találhatók a győjt ıutak kategóriájába tartozó

utcák. A Bizottság javaslatának és a szakmai megfontolásnak megfelelıen a győjtıutak szabályozási szélességét jellemzıen 14,0 - 20,0 méterben, a 7. sz. fıúttól délre fekvı területen min. 11,0 méterben célszerő meghatározni.

A 2006. december 13.-án megtartott bizottsági ülésen az alábbiak fogalmazódtak meg a győjtıutak célszerő kialakítása vonatkozásában: „A 12 méter széles út Diósdon már széles útnak számít, javasolnám, vegyük figyelembe kétsávos út esetében a 2*3,5 métert forgalmi sávonként, 2*50cm őrszelvényt, és a 2*1.5 méter járda szélességet, ez összesen 11 méter .Ez a szélesség azon utak esetében szükséges, ahol két forgalmi sávot szükséges elvezetni és a gyalogos forgalomra is mindkét oldalon biztosítunk lehetıséget. Ahol kialakítható út e mőszaki adottságok figyelembevételével 12 méter szélességen belül, akkor maradjon az úgy. Például a Kavicsos, Homokos, Sashegyi utak esetében, amelyekre sok a ráhordó út, ott ezt a 11 méter szélességet kellene tartani. Ezen a területen kialakult építési állapotok vannak, az út 1 méterrel való szélesítése a lakosság bizonyos kényszerhelyzetbe hozatala árán is problémákat, költségeket generálna, és nem hozna biztos megoldást.”

Fenti elhatározásoknak megfelelıen a település győjtıútjai az alábbi szabályozási szélességekkel tervezendık. - A Balatoni úttól északra meglévı győjt ıutak: Homokbánya utca – Fenyı sor – Vadvirág

utca; az új lakóterületet északról illetve keletrıl kerülı Vadrózsa utca; Kıbányai út; Völgy utca – Petıfi Sándor utca – Kossuth Lajos utca – Rákóczi Ferenc utca. A Homokbánya utca kialakult szélességével az elmúlt év végén került felújításra. Bár a Völgy utca és a Balatoni út közötti szakaszon az út szélessége mindössze 12,2-14,2 méter között változik, a kialakított keresztmetszetével a környezetében fekvı lakóterület forgalmát gond nélkül le tudja vezetni. A Völgy utcától északra tartó szakaszán a kialakult szabályozási szélesség 18-19 méter. Ennek északi irányú folytatásában a 17 méter szélességgel kialakult Fenyı sor található. Ezek az utcák Diósd viszonylatában kifejezetten széles útnak nevezhetık.

- Az említett északnyugat – délkelet irányú utcák folytatásaként a Fenyı sor északi végénél induló Vadvirág utca képezi a győjtıút-hálózat további részét, amelynek kialakult szabályozási szélessége 14-17 méter. Az eddig említett utcák vonatkozásában szabályozás nem szükséges. Ez a jelenleg hatályban lévı tervhez képest csupán a Homokbánya út déli részén jelent változást, ahol a tervezett 18 méteres szabályozási szélesség helyett a kialakult állapot megtartására teszünk javaslatot.

- A település északi részén, az M0 autóúttal párhuzamosan kialakított Vadrózsa utca a területre elkészített Szabályozási tervnek megfelelıen14-16 méter, amely megfelel az új lakóterület szélén jelentkezı forgalomnak. A lakóterület keleti oldalán, a fenti utca és a Kıbányai út összekötését biztosító – szintén Vadrózsa utca nevő – út a Szabályozási tervben szereplı 25 méteres szélesség helyett 22 és 27 méter között változó szélességével a község legszélesebb győjtıútja.

- Ez az út déli irányban a Kıbányai úthoz csatlakozik, amely 16 méteres szélességgel köti össze a Vadrózsa utcát a Rádiómúzeum területével az érvényben lévı és a jelenlegi terv szerint is.



- A Kıbányai út további, a Vadrózsa utca és a Szabadság útja közötti szakaszán a hatályos tervhez képest módosítást javasolunk. A jelenlegi terv ezen a részen 16 méteres szabályozási szélességet tervez, de a kialakult állapotok szem elıtt tartásával jelen módosítás során javaslatot teszünk az útszakasz túlnyomó részén már kialakult 12 méteres útszélesség megtartására.

- A Balatoni úttól északra fekvı településrész északkelet – délnyugati irányú győjtıútja a Völgy utca – Petıfi Sándor utca – Kossuth Lajos utca – Rákóczi Ferenc utca nyomvonalon halad. Az útvonal Völgy utcai szakaszán a hatályos tervben szereplı 16 méteres szélesség helyett 14 méteres szabályozási szélesség megvalósítására törekszünk kevesebb ingatlant érintı és kisebb területsávok igénybevételét szükségessé tevı szabályozási vonalak kijelölésével.

- A Völgy utca keleti irányú folytatását képezı Petıfi Sándor utca Homokbánya utca és Csapágy-gyár közötti szakasza csak minimálisan tér el negatív irányban a Szabályozási tervben szereplı 16 métertıl, így ott a szabályozási vonal eltörlésére tettünk javaslatot. A további szakaszon pedig a kialakult állapotok a 14 méteres szélesség kialakítását, illetve legtöbb helyen megtartását indokolják. A Kossuth Lajos utcai szakasz jelentıs mértékben kiszélesedik, 19 és 29 méter közötti, a további szakasz, a Rákóczi Ferenc utca 19 méteres szabályozási szélességgel indul, de a Szabadság útja elıtti részen szélessége összesen 9 méter körül alakul. Ennek ellenére a hatályos tervhez hasonlóan az útvonal keleti szakaszán szabályozás nem tervezett, a Petıfi Sándor utcában, a Csapágy-gyár elıtt a hatályos tervnek megfelelıen a 14 méteres szabályozás megtartására teszünk javaslatot, viszont az utca Homokbánya utcához közel esı szakaszán a tervezett minimális szabályozást törlésre javasoljuk, mert itt az utca szélessége a kialakult állapotban is közel 16 méteres. A győjtıútvonal Völgy utcai részén a tervben szereplı 16 méteres szabályozási szélesség helyett 14 méteres szélesség kialakítását irányozzuk elı, mivel az Érd felıl érkezı forgalmat ez az útszélesség is megfelelıen elvezeti.

- A település Balatoni úttól délre esı részén szinte minden észak – déli irányú utca meglévı

győjt ıútnak tekinthetı: Gyár utca, Diófasor utca, Sashegyi út, Kavicsos utca és az ezeket délen, a vasúttal párhuzamosan összekötı Holló utca.

- A Gyár utca kialakult szabályozási szélessége 15 méter körüli , amely a hatályos tervben szereplı javaslathoz hasonlóan megtartandó, és ezzel ez az utca a déli területrész egyik legszélesebb közterülete.

- A Diófasor utca a közterület nyugati oldalán futó mély árok miatt változó szélességő. Az utca déli részén az árok mindkét oldalán út kialakítása szükséges, emiatt az érvényben lévı Szabályozási tervben szereplı szabályozás megvalósítása nem célszerő, hiszen a terv a térképen nem is szereplı árok felsı éleitıl adja meg az elıírt szabályozási szélességeket. Ez a meghatározás nem egyértelmő, és a szélességek is meglehetısen túlzottak a kialakult utcaszélességekhez viszonyítva (12 illetve 6 méter az árok két partján). Terv-módosító javaslatunkban a szabályozási szélesség csökkentésére teszünk az utca hosszának legnagyobb részén javaslatot, hiszen az út mai állapota kialakultnak tekinthetı, ahol már csupán a járda kiépítése szükséges, és az az árok keleti partján, néhány villanyoszlop kiváltásával megoldható. Ezért nem tartjuk szükségesnek a teljes utca hosszában fekvı összes ingatlan utcai sávjának igénybe vételét, csupán a szükséges szakaszokon teszünk javaslatot szabályozásra minimum 20 méteres teljes keresztmetszeti szélességgel.

- A Sashegyi utca és a Kavicsos utca szabályozási szélessége a jelenlegi terv szerint 14 méter, amit a bizottság elızetes állásfoglalása alapján 11 méteres szélességgel szabályoztunk végig a kialakult állapotok szem elıtt tartásával, lehetıleg a két oldali telkek elıkertjének igazságosan történı igénybevételével. Bár az említett utcáknak ugyan mindegyike a győjtıutak közé sorolható a belsı területek felıl ráhordó kiszolgáló utak forgalmának levezetése miatt, a jelen terv-módosításban szereplı 11 méteres szabályozási szélesség az említett utcák esetében mégis elegendı lesz az egymással párhuzamos vonalvezetés, és így a megosztott teherviselés miatt.

- A hatályos tervben szereplı javaslatnak megfelelıen kiépítendı győjt ıútként jelöltük a község

igazgatási területének déli részén kelet-nyugati irányban áthúzódó Holló utcát, amely a vasúti pálya mentén haladva Érden a Balatoni úttól induló Porcsinrózsa utcához kapcsolódik, és a keleti végén, a fıváros határánál a nagytétényi Barackos út nyomvonalán folytatódik. Ez a nyomvonal tehát településeket összekötı útként csatlakozhat a közeljövıben az M0 autóút és az M6 autópálya találkozási pontjában épülı jelentıs forgalmi csomóponthoz, sıt a Barackos út XXII. kerületi vonalán továbbhaladva Budapest belsıbb részei felé is közvetlen összeköttetést biztosíthat.



Ennek megfelelıen az utca szabályozási szélességét – igazodva a fıvárosi győjtı utakat szabályozó FSzKT, valamint a XXII. kerület útszélességeit szabályozó KVSZ elıírásaihoz – 14 illetve 16 méterben határoztuk meg a hatályos tervben szereplı 10 – 12 méteres szélességtıl eltérıen.

- Tervezett győjt ıút a hatályos tervben csupán a település északi részén került kijelölésre az

alábbi nyomvonalakon: Somogyi utca, Zöldfa utca, Pacsirta utca, Mikszáth Kálmán utca, Tisza utca, a Tisza utca északi folytatásában tervezett út valamint az új északi lakóterület belsı feltáró útja.

- Ezek közül a Somogyi utca és a Mikszáth Kálmán utca hatályos szabályozását változatlanul hagyjuk.

- A Pacsirta utca szabályozási szélessége az érvényben lévı terv szerint 16 méterre tervezett, amelynek megvalósítása irreálisan magas ráfordítást igényelne, ezért ezt a szélességet 13-14 méterben javasoljuk meghatározni a kialakult állapotokhoz igazodva.

- A Tisza utca a hatályos tervben szintén 16 méteres szabályozási szélességgel volt tervezve, de az utca tényleges kiépítése 2006. végén megtörtént a kialakult 10 méteres szélességén belül, így az út további 6 méterrel történı kiszélesítésének reális megvalósítása már nem várható. Emiatt törlésre javasoljuk a Szabályozási terv Tisza utca nyugati oldalán tervezett útszélesítési javaslatát.

- A Tisza utca északi folytatásában tervezett utca szélessége szintén 16 méterben volt meghatározva, azonban ennek kialakítása során a tervezettnél jóval szélesebb közterületi sáv került kijelölésre (21-22,4 méter), amelyhez hozzáigazítottuk a Szabályozási tervet. A kiszélesedı közterület ezen a szakaszon azért elınyös, mert a mellette fekvı önkormányzati tulajdonú területen a közeljövıben egy óvoda, a késıbbiek során pedig más intézmény jellegő létesítmény(ek) kialakítása tervezett, amelyek megközelítése, az esetleges közterületi parkolás ezen a széles sávon belül gond nélkül megoldható. (Az utcaszakasz északi végénél a győjtıút-hálózat teljessé tétele érdekében korábban tervezett 16 méter széles győjtıút nyomvonalát már a Településrendezési terv elızı módosítása megváltoztatta, és a domborzati viszonyok szem elıtt tartásával az elképzelt egy, 16 méter széles út helyett két, egymással párhuzamosan futó 12 méter széles út vezet fel a Kıbányai út nyugati végéig a pincesor térségében.)

- Az északi településrész utolsó tervezett győjt ıútja mára már megvalósult, az új lakóterület telekalakítása során a 1387/179-es hrsz.-ú (a korábbi terven jelölt „A” jel ő) utca 16 méteres szélességgel kiszabályozásra került.

• Diósd útjai az említetteken túlmenıen a kiszolgáló utak kategóriájába tartoznak, amelyeknek a

szélessége jellemzıen 9,5-12,0 méter. Ez természetesen eltérı a település különbözı jellegő területrészein. A kiszolgáló utak elıírt szélességi méreteit általánosan a Helyi Építési Szabályzat, a helyi adottságok figyelembe vételével az egyes utak esetében konkrétan a Szabályozási terv határozza meg. Azoknál a tömbbelsıkben kialakítandó, vagy szélesítendı utcáknál, amelyeknél a Szabályozási terv nem határoz meg szabályozást, vagy minimális útszélességet, a most módosításra kerülı HÉSZ 52. §-a az irányadó.

- Diósd nyugati, Érddel és Törökbálinttal határos – volt üdülı – területén a meglévı úthálózat

szabályozási szélességei elegendıek, az utcákat ezen a területen szabályozás szinte nem is érinti .

- Szintén nem szükséges szabályozni a nemrég kialakított OTP lakóterületen, hiszen a telekalakítás, és ezzel párhuzamosan a közterületi sávok megvalósítása az elfogadott Szabályozási tervnek megfelelıen történt meg.

- Az e területtıl keletre kialakított, és már részben beépült gazdasági területen a funkciójának megfelelı szélességő utak kerültek kialakításra. A hatályos Szabályozási terv tartalmaz ezeknél az utcáknál útszélesítési javaslatokat, de véleményünk szerint pl. a Vadrózsa utcáról nyíló 1387/33-as hrsz.-ú utca jelenlegi 9-10,5 méteres szélessége helyett szükségtelen a 14-16 méteres szabályozási szélesség elıírása, így tervünkben ezt a szabályozást törlésre javasoljuk.

- Az ettıl délre esı területen – részben a konkrét telekalakítási tervek készítése során felmerült igények, részben a praktikus telekmegosztások megvalósíthatóságának szem elıtt tartásával – tettünk javaslatot a meglévı és tervezett utcarendszerek kialakítására, szélesítésére.



Ez alapján az érvényben lévı tervhez viszonyítva kismértékő változtatásokat javasolunk mind az utcák vonalvezetése, mind pedig a szabályozási szélességek tekintetében. Az utcák szélességét az elızetes bizottsági állásfoglalás figyelembe vételével 12 méter helyett 9,5 méterben határoztuk meg a Felsıgazdag dőlı, valamint az annak folytatásában, illetve az attól délre tervezett két utca vonatkozásában. A Lajos utca szélességét 7 méterrel ábrázoltuk a módosított terven a hatályos terv 7,5 méterével szemben a 138/2005.(V.26.) számú képviselı-testületi határozatnak megfelelıen (azzal, hogy a kialakult telekállapotok miatt az elıkert ezen a szakaszon 3 méter lehet). Az utca esetleges egyirányúsítása a hozzá merılegesen csatlakozó északi kiszolgáló utca megnyitásakor megvalósítható szükség esetén.

- Módosításra szorult a Zöldfa utca és a 1217-es hrsz.-ú utca, valamint a Géza utca környezetében kialakult lakóterületek által határolt tömb övezeti besorolása (ld. Településszerkezeti terv módosító javaslata) és szabályozása. A területet szinte körülövezı tervezett utcaszabályozás telekalakítási vázrajza már elkészült, a területen található keskeny parcellák összevonásra, a tömböt keletrıl, északról és nyugatról határoló 12 méter széles utcák kialakításra, a Zöldfa utca pedig kiegészítésre került. Ezt a telekalakítást ugyan a tervünk egyeztetési anyagának elkészítésekor még nem vezette át véglegesen a Földhivatal, csupán elızetes térképi vonalként szerepelt a hivatalos ingatlan-nyilvántartásban, de mivel ez a terület az önkormányzat tulajdonát képezi, így terv-módosító javaslatunk készítésekor – feltételezve a telekalakítás végrehajtását – töröltük a Szabályozási tervbıl a 1218-as (telekalakítási vázrajz szerint már 1218/2-es) hrsz.-ú tervezett közparkot érintı szabályozási vonalakat. (a 1218/1-es hrsz.-ú utca sávja már kialakultnak tekinthetı.)

- A Kıbányai és a Zöldfa utca között fekvı, az említett területtıl nyugatra lévı lakóterület tervezett két utcájának nyomvonala a konkrét telekalakítási tervnek megfelelıen csekély mértékben módosul, de változatlanul 12 méteres szabályozási szélességgel alakítható ki.

- A kiszolgáló utak közül szabályozás szempontjából meg kell említeni a Pacsirta utca folytatásának tekinthetı Zöldfa utcát, mivel ezt a ma érvényben lévı terv még győjtıútként szerepelteti. A hatályos Településszerkezeti tervben győjtıútként meghatározott, de terv-módosító javaslatunkban csak kiszolgáló útként kezelt Zöldfa utca mára kialakult állapota már nem teszi lehetıvé az eredeti terv szerinti utcaszélességek következetes kialakítását. A Szabályozási terv a Zöldfa utca nyugati részén 18 méteres szélességet irányozott elı, az utca keleti részén a tervezett útszélesség 14 méter volt, amelynek a megvalósítására törekedett a település. Ez a folyamat jól megfigyelhetı az utca mentén fekvı telkekbıl kialakított közterületi sáv mai állapotán. Az elmúlt idıszakban azonban történtek hibás lépések ennek végrehajtása során, és kiadásra kerültek olyan építési engedélyek, illetve eladásra kerültek olyan sávok, amelyek lehetetlenné teszik már az utcaszélesítés eredeti tervek szerinti végrehajtását. Ezt a sajnálatos tényt figyelembe véve tettünk javaslatot az utca leszabályozására, amely csak igen változó szélességek meghatározásával volt lehetséges. A nyugati részen 12 méteres szabályozási szélességet jelöl tervünk, de a Zöldfa utca keleti részén sok esetben a kialakult állapot megırzése lehet csak a városrendezés alapja, és így az utca szélessége helyenként 8 méteresre, néhány helyen pedig még ennél is keskenyebbre (5,4-6,4 méter) szőkül össze. Ez azonban azért nem jelent nagy gondot az adott szakaszon, mert az utca Szabadság útjára való kikötése a meglévı – helyi védelem alatt álló – beépítettség miatt amúgy sem valósítható meg az eredetileg 14 méteresre tervezett útnak megfelelı módon.

- A korábban önálló Szabályozási tervvel rendelkezı Zöldfa utca – Ságvári Endre utca – József Attila utca – Eötvös utca által határolt tömbön belül tervezett utca a terv szerint nagyjából kialakult, csupán a nyugati végének Eötvös utcára történı kikötése nem történt meg. A kialakult telekállapotok és beépítettség figyelembe vételével a tömbbelsıben húzódó közterület tervezett nyugati irányú kikötését töröljük a tervbıl, és az utca itt az Eötvös utcával párhuzamosan kialakított 6 méter széles Hársfa utcának fut neki a módosított Szabályozási tervben. Ennek megvalósításához már csupán a 1942/1-es hrsz.-ú ingatlan leszabályozására van szükség.

- A település sőrőn beépült belsı területein csak néhány korrekcióra tesz javaslatot tervünk. Az

Eötvös utca déli szakaszán korábban tervezett minimális mértékő szabályozást törlésre javasoljuk, az Erkel utca déli részén a 8,4 méter helyett a 10 méteres szabályozási szélesség megvalósítását szükségtelennek érezzük, ezért szintén töröljük a tervbıl, a Patak utca, valamint a Zöldfa utca és a Duna utca között húzódó 2066/5-ös hrsz.-ú utca folytatásában tervezett út szabályozási vonalait kis mértékben módosítjuk.



- A folyó nevő utcák szabályozása a kialakult viszonyok miatt igen nehéz, hiszen ezek a közterületek jelenleg 4-5 méter szélesek, visszafordulási lehetıség nélkül, mivel a terület északi határán, a Pacsirta utca mentén húzódó Római-árok a keskeny utcák északi irányú kikötését szinte minden folyó nevő utca esetében lehetetlenné teszi. A hatályos terv szerinti 8 méteres szabályozások végrehajtása az utcák mentén meglévı telkek alakja és méretei miatt nem oldható meg, a Maros utcával párhuzamosan a tervben szereplı Szamos utca pedig a valóságban nem létezik, ezért ezeket az utcákat 6 méteres szabályozási szélességgel javasoljuk megtartani , illetve szükség esetén kialakítani a Dráva és a Rába utca északi végén visszafordulási lehetıség biztosításával. A Körös és a Maros utca esetében a telekviszonyok a visszaforduló kialakítását nem teszik lehetıvé, ezért ezeknek az utcáknak az északi irányú, a Pacsirta utca vonaláig tartó szakaszait megtartottuk jelen terv-módosításban is, és a késıbbiekben meg kell vizsgálni a Római-árok esetleges áthidalásának lehetıségét e két utca nyomvonalában. Amennyiben megoldható, az utcák a kedvezıbb használat biztosítása érdekében szükség esetén egyirányúsíthatók.

- Az e területtıl nyugatra fekvı részen csupán a jelenleg 5 méter széles Szılı utca szabályozása említendı meg. Tervünkben az utcát 8 méter szélességgel szabályoztuk végig, de az út mentén fekvı telkek alakja és mérete miatt a 3 méteres elıkert engedélyezésével (ld. Szabályozási terven jelölt építési hely határa).

- A Petıfi Sándor utcától délre, a Gyár utca és a Homokbánya utca közé esı területen a hatályos terv tartalmaz egy Római-árok mentén tervezett utcát, amely a 2734-es hrsz.-ú telek területén vezetett volna ki a Homokbánya utcára. Mivel az utca délnyugati irányú kikötése lehetetlenné vált, az utca kiszabályozását töröljük a tervb ıl. Ez a megoldás azért nem okoz problémát, mert a teljes telektömb területét egyben kezelve kell majd a terület felosztását, belsı úthálózatát, telekalakítási javaslatát meghatározni az építési törvény 24. § (2) és (3) bekezdése szerint az érintett ingatlantulajdonosok kezdeményezése alapján. Ezen a területen az építési telkek kialakításának feltétele a HÉSZ elıírásainak megfelelı utak és közmővek létrehozása.

- Szabályozás szempontjából különlegesnek tekinthetı Diósdon a Balatoni úttól délre fekvı

településrész, amely korábban üdülıterület, még korábban zártkert jellegő térség volt, és telekstruktúrája ennek az idınek a „városrendezési elveit” tükrözi. A terület feltáró útjai elsısorban a győjtıutaknál már ismertetett észak – déli irányú utcák, illetve az ezekkel párhuzamosan futó, de déli irányban csak a keskeny Varjú utcának nekifutó Homokos utca, amelynek szabályozási szélességét – annak ellenére, hogy nem győjtıút – a többi párhuzamos utcához hasonló módon a korábban tervezett 14 méter helyett 11 méter szélességgel szabályoztuk végig.

Ezeket a feltáró utakat jelenleg 3-6 méteres kereszt-irányú utcák kötik össze (madár nevő utcák), amelyekrıl a belsı telkek megközelítése biztosított. Ezek az utcák talán megfeleltek még az üdülıterületi használat során, de a mai viszonyok között – amikor e térségben a telektulajdonosok részérıl egyre erıteljesebben jelentkezik a lakóház építési igény – az utcák szélessége gátat szab a lakóterületi jellegő beépítésnek. A keskeny utcák nem alkalmasak sem az építési forgalom, sem a majdani használat során jelentkezı kiszolgáló forgalom (szemetes autó, tőzoltó autó, stb.) lebonyolítására, és nem teszik lehetıvé a közmővek elıírásoknak megfelelı elhelyezését sem. Mivel azonban egyre több területen jelenik meg a telekalakítási szándék, a most módosításra javasolt Helyi Építési Szabályzatban igyekeztünk a késıbbiek során kialakításra kerülı utcákra megfelelı szabályozást elıírni (52. §). E térségben a Diófasor utca és a 3025/1-es hrsz.-ú árok közötti sávban jelentkezett elıször a területrendezés igénye. A hatályos Szabályozási terv ezt a hatalmas tömböt tervezett keresztutcákkal kisebb tömbökre osztotta fel, és az elmúlt év során a telektulajdonosok igénye (és finanszírozása) alapján megindult ezeknek a telektömböknek az átalakítása. A telekrendezések célja a hosszú, keskeny parcellák helyett jól beépíthetı, kedvezı hosszúsági és szélességi méretekkel rendelkezı lakótelkek kialakítása. A telekalakítási igények figyelembe vételével már e telektömb északi részén módosításra került a Szabályozási terv a volt sportpálya helyén megépült bevásárlóközpont miatt szükségessé váló módosítással együtt. Jelen tervünkbe ezt a módosítást is átvezettük, és az e területtıl délre fekvı sávban is javaslatot tettünk a kereszt-irányú utcahálózat kialakítására a 9,5 méteres szabályozási szélesség és a legcélszerőbb vonalvezetések figyelembe vételével.

Töröltük a hatályban lévı Szabályozási terv már megvalósult, és jelenleg feleslegesnek mutatkozó utcáinak elıírt szabályozását.



E területtel kapcsolatban megemlítendı, hogy módosításra javasolt az árok mentén tervezett út szabályozása is. Az út északi, Balatoni útra kikötı szakaszát már az elızı terv-módosítás megszüntette, az ettıl délre vezetı szakaszon – a 2977-es hrsz.-ú ingatlan vonaláig – az utca két részbıl tevıdik össze. Az árok nyugati oldalán egy szélesebb közterület kialakítása javasolt (a 9,5 méteres szabályozási szélességgel szemben most 8,5 méteres szélességgel), az árok keleti partján pedig egy 6 méteres út végigvezetése tervezett, amely egyes szakaszain már kiszabályozásra is került. A 2977-es és a 2968/4-es hrsz.-ú ingatlanok között a kialakult telekállapotok szem elıtt tartásával a nyugati oldali út végigvezetése már nem valósítható meg, így az utca nyomvonala itt csak az árok keleti partján folytatódik, majd délen a korábbi törés helyett egyenes vonalban ráköt a győjtı útként tervezett Holló utca vonalára, illetve egy kereszt-irányú tervezett utcán (3066) keresztül kivezet a Diófasor utcához. (Fel kell hívni e területtel kapcsolatban az Önkormányzat figyelmét arra, hogy a Római-árok Holló utca felé történı kivezetését mielıbb meg kell oldani a település északi része felıl érkezı jelentıs csapadékvíz-mennyiség biztonságos levezetése érdekében!)

Az árok nyugati oldalán tervezett út a hatályos tervhez hasonlóan a tömb közepe táján, a 2999-es hrsz.-ú ingatlanon fog majd kikötni a Gyár utcára a korábbi szabályozás szerinti 12 méteres szélesség helyett azonban 9,5 méteres szabályozási szélességgel.

- Feltüntettük a terven a meglévı három körforgalmi csomópont területét. E csomópontok

kialakítása miatt szükségessé vált szabályozások már végrehajtásra kerültek, az ennek megfelelı telekalakítások megtörténtek, így a korábban tervezett és feleslegessé váló szabályozási vonalak törölhetık a tervbıl.

- A területen további új szabályozási javaslatot nem tettünk , a kialakult keskeny belsı utcák

kiszélesítésére a tulajdonosok telekalakítási és építési szándékainak jelentkezése esetén lesz lehetıség az építési törvény, illetve a Helyi Építési Szabályzat hatályban lévı, és jelen módosítás során javasolt elıírásainak megfelelıen.

10. Az övezetátsorolások szabályozási elemeinek vonatkozásában:

A Településszerkezeti terv övezeti besorolásokat módosító javaslatainál ismertetett változások esetenként szükségessé teszik a Szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat módosítását is. 11. A volt Csapágy-gyári szennyvíztisztító 2298/1-es és 2298/2-es hrsz.-ú területének Gip-2-es jelő

ipari gazdasági övezetbıl településközpont vegyes területbe való átsorolása során a település egyéb területein már alkalmazott Vt-2-es jelő övezet kijelölése tervezett.

12. A Diófasor utcában található volt szennyvíztisztító telep e funkcióra szükségtelenné váló területének

(Gip-2) átminısítése során a teljes terület Lke-11-es jelő kertvárosias lakóterületként szabályozható le.

13. Az M0 autóút és a Vadrózsa utca között fekvı 1387/76-os, 1387/77-es és 1387/78-as hrsz.-ú, a

hatályos tervben védıerdı besorolású földrészletek iparterületbe történı átsorolása során a környezı gazdasági területek övezeti besorolásához alkalmazkodva a Gip-1-es jelő ipari gazdasági övezet kijelölése volt a Képviselı-testület elızetes döntésének megfelelı szabályozás. Az iparterületi besorolás környezetvédelmi szempontból nem jelent problémát, hiszen az ingatlanok szomszédságában is ipari gazdasági övezetekbe tartozó telephelyek találhatók. Arra azonban a további beépítések során feltétlenül oda kell figyelni, hogy az átsorolásra kerülı teljes terület beleesik az M0 autóút 100 méteres védısávjába, így bármilyen beruházás engedélyeztetése során ki kell kérni az illetékes közútkezelı hozzájárulását, és ezeken a telkeken csak olyan létesítmények elhelyezése lehetséges, amelyekben a végzett tevékenység nem érzékeny az országos jelentıségő fıút zaj-, rezgés- és légszennyezésére.

14. A Diófasor utca 19-21. szám alatt mőködı Weltra Kereskedelmi és Szolgáltató Kft tulajdonában lévı

Kertészeti Áruház területét (3307, 3311, 3314/2-es hrsz.-ú ingatlan) a jelenleg hatályos Lke-11 jelő kertvárosias lakóterületi besorolás módosításával a Vt-7* jel ő településközpont vegyes övezetbe javasoljuk átsorolni. Ez az övezeti besorolás nagyjából a Diófasor utca túloldalán fekvı területhez hasonló jellegő beépítést eredményezhet a Helyi Építési Szabályzat késıbbiek során ismertetésre kerülı elıírásainak megfelelıen.



15. Szabályozási tervünk készítése során javaslatot teszünk a Zöldfa utca és a 1217-es hrsz.-ú utca, valamint a Géza utca környezetében kialakult lakóterületek által határolt – az önkormányzat tulajdonát képezı – tömb övezeti besorolására. Ez a terület a jelenleg érvényben lévı Szabályozási tervben Szabályozási terv-készítési kötelezettséggel van ábrázolva övezeti megjelölés nélkül. A terület esetleges távlati célokra történı megırzése érdekében e tömb zöldterületi felhasználására, közparkként való kialakítására teszünk javaslatot a Zkp-2 jelő övezet meghatározásával.

16. A Balatoni út mentén fekvı 2474/1-es és 2474/3-as hrsz.-ú területen, az új posta épülete

környezetében felmerült fejlesztési igényeket (orvosi rendelı, templom) figyelembe véve az Önkormányzat illetékes bizottságának döntése alapján a Zkp-1 jelő közpark övezetbıl Vt-5 jelő településközpont vegyes övezetbe javasoljuk átsorolni a területsávot a kapcsolódó fıút menti területek övezeti besorolásához hasonlóan.

17. Övezetátsorolási igény merült fel a tulajdonosok részérıl a 1398/1, 1396 és 1397-es hrsz.-ú ingatlanok

területének vonatkozásában. Ennek megfelelıen a három ingatlant a jelenleg hatályos tervben szereplı Gip-1 jelő ipari gazdasági övezetbıl Gksz-2 jelő kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetbe javasoljuk átsorolni. A terület funkcióváltása a környezet szempontjából kedvezı hatású, hiszen a terület déli szomszédságában lakótelkek találhatók, s a tervezett övezetátsorolás révén kialakuló beépítéssel egy átmeneti zóna hozható létre a lakó- és a kialakuló-félben lévı ipari gazdasági terület között.

18. Egyéb szabályozási elemeinek vonatkozásában:

Igényként vetıdött fel az Önkormányzat részérıl az építési vonalak feltüntetése a Szabályozási terven. Az OTÉK hatályba lépése óta azonban nem az építési vonalak meghatározásra van lehetıség, hanem az építési határvonalak által közrefogott építési helynek, amelyen belül az épület szabadon elhelyezhetı.

a. Ezek a határvonalak a telekhatárokhoz kötıdnek, így mivel a telekhatárok bármikor módosulhatnak az elıírások betartásával, ezek térképi ábrázolása általában nem célszerő. Kötelezı építési vonal meghatározására lehetıséget nyújtanak a vonatkozó jogszabályok, de ennek elıírása csupán azokon a helyeken indokolt, ahol a kialakult beépítettséghez való igazodás igénye ezt szükségessé teszi (pl. elıkert nélküli beépítés, 5 méteresnél nagyobb, meghatározott mérető elıkert kialakítása). Azokon a területeken, ahol az elıkert méretét az általános elıírásoktól eltérıen kívánjuk meghatározni, ott általában a Helyi Építési Szabályzatban kerülhetnek megfogalmazásra ezek a szabályok. Vannak olyan utcák azonban, ahol a kötelezı építési vonalat és az építési hely határát (elsısorban elıkert) mégis ábrázoltuk a Szabályozási terv-lapon. A kötelezı építési vonalak feltüntetését csak azokban az utcákban tartottuk célszerőnek, ahol a kialakult beépítési jelleg megırzésének igénye indokolja (József A. utca, Kossuth L. utca, Baross G. utca, Rákóczi F. utca, Apponyi A. utca, Béla utca, Eötvös utca). Az építési hely határának meghatározása általában olyan területeken vált szükségessé, ahol a keskeny utcák szabályozása a kialakult kis mélységő telkek méreteit még tovább csökkentik, és a kötelezı 5 méteres elıkert megtartása esetén az ingatlanok beépíthetısége nehézkessé, vagy megoldhatatlanná válik (Szılı utca, Lajos utca, stb.)

b. A József Attila utca és a Zöldfa utca között fekvı tömbben, ahol a tömbbelsı feltáró útjáról nyíló nyúlványos telkeket (1934/3, 1937/1) alakítottak ki, tervünkben a kötelezı minimális elıkerti és hátsókerti érték meghatározásával egy-egy beépíthetı sávot jelöltünk ki a környezı telkeken kialakult lakóépületek nyugalmának biztosítása érdekében.

c. Feltüntettük a Szabályozási terven az Északi községrész jelen tervbe integrált, korábban jóváhagyott Szabályozási tervének szövegesen nem egyértelmően meghatározható építési helyeit is a hatályos terv szerint.

2.3. A Helyi Építési Szabályzat módosítása: A Helyi Építési Szabályzat módosítására számos területen szükség volt.

• A felülvizsgálat során nyilvánvalóvá vált, hogy vannak a hatályos rendeletnek olyan pontjai, amelyek az érvényben lévı magasabb szintő jogszabályokkal nem állnak összhangban (pl. a település teljes igazgatási területére vonatkozó Szabályozási tervben kisebb területekre vonatkozóan Szabályozási terv-készítési kötelezettség elıírása, kizárólag telekhatáron kialakítandó övezethatár). Megfigyelhetık a rendeletben felesleges szövegismétlések, illetve egyéb jogszabályok elıírásainak e rendeletben történı – esetleg pontatlan – megemlítése.



• Nem következetesek az elıírások a kötelezı és tájékoztató elemek meghatározásában, számos tájékoztató elemet – amelyek jóváhagyása a Szabályozási terv elfogadásától független, nem az Önkormányzat döntési kompetenciájába tartozó elem – kötelezı elemként kezel a rendelet 2. §-a.

• Kiegészítésre szorult a rendelet a telekalakításra vonatkozó elıírásokkal, amelyek az építési törvény

2006. évi módosítása miatt váltak szükségessé (szabályozási vonallal érintett ingatlanok beépítési lehetısége, kötelezı telekalakítás, közmővesítés, útkialakítás, két övezethez tartozó telkekre vonatkozó elıírások).

• Az Önkormányzat részérıl vetıdött fel a Diósd nagy részén jellemzı lejtıs telkek vonatkozásában az a

javaslat, hogy az építménymagasság számításánál az olyan építési telkeknél, ahol a telek bármely irányú lejtése eléri, vagy meghaladja a 10 %-ot, 10 %-os engedmény legyen adható a jelenlegi maximált építménymagasság felett. A Helyi Építési Szabályzatban megfogalmazásra került, hogy az engedmény megadásának elıfeltétele az eredeti terepszint geodéziai bemérése, és adattáblázat készítése az út hosszeséséhez viszonyítva. Ez az elıírás a HÉSZ 6. §-ában megfogalmazott „Általános beépítési elıírások” módosítását jelenti.

• Fentiekhez hasonlóan a Képviselı-testület határozata alapján kerül bele jelen módosító javaslatba (6.

§), hogy az elıkerteknél az építési határvonal a 10 %-nál nagyobb eséső úttengelyre merıleges telkek esetében + 50 %-kal az elıírt 5 méterhez képest megnövelhetı a pincék, vagy az alagsorban elhelyezett gépkocsi-tárolók használhatósága érdekében. Az elıkertekre vonatkozó egyéb javaslatok is pontosításra kerültek e terv-módosítás keretein belül. (Az egyeztetı eljárás során kikerült a tervbıl.)

• Az Önkormányzat részérıl felmerült annak az igénye is, hogy a község kertvárosias lakóterületein és

egyes településközpont vegyes területein a jelenleg hatályos tervben meghatározott telkenkénti két lakás helyett csupán egy lakás építésére nyújtson lehetıséget a Helyi Építési Szabályzat. Ezt az igényt a 21/2006.(VII.6.) számú HÉSZ-módosító rendelet már figyelembe vette az akkor változtatásokkal érintett – lakóház-építést lehetıvé tevı – övezeteknél (Lke-13, Vt-7 övezet). A mostani módosítás során ezt az elıírást kiterjesztjük a többi kertvárosias lakóterületre. A településközpont vegyes területeken a lakásszámokra vonatkozó elıírások különbözıek attól függıen, hogy az adott terület milyen célt szolgál. Vannak olyan településközpont vegyes övezetbe sorolt területek, ahol a lakásépítés eleve kizárt, mivel az adott terület valamilyen intézménynek ad otthont (Vt-1*, Vt-3, Vt-5, Vt-6, Vt-6*). A Rádió és Televíziómúzeum területéhez kapcsolódó (Vt-8) illetve a Vadrózsa utcai (Vt-9), valamint a Balatoni út mentén megépült új bevásárlóközponttól délre kialakított településközpont vegyes területen (Vt-7) az egyéb rendeltetéső épületek létesítése mellett a telkenkénti egy lakás megépítése engedélyezett. Ehhez az elıíráshoz hasonlóan került meghatározásra a Weltra Kft. kérelme alapján jelen terv-módosítás során kialakításra (3307, 3311, 3314/2-es hrsz.-ú ingatlanok lakóövezetbıl átminısítésre – ld. Településszerkezeti terv-módosító javaslat) kerülı Vt-7*-os övezet, ahol szintén az egy lakás engedélyezésére tettünk javaslatot. Viszont központi elhelyezkedésük miatt változatlanul telkenkénti két lakás építési lehetıségét lenne célszerő megtartani a Vt-1-es, Vt-2-es, Vt-2* és a Vt-4-es jelő övezetekben az Önkormányzat ettıl eltérı döntése hiányában. E témával kapcsolatban felvetıdött a generációs lakás építési lehetıségének biztosítási igénye, amely szerint egy telken két lakás építése is legyen lehetséges, amennyiben családtag, vagy közeli hozzátartozó részére készül a második lakás. Mivel azonban a tervezett vagy megépített épületek használatát nem lehet korlátozni, ez a javaslat „kiskaput” nyitna a szigorú elıírásokon, így az egyetlen lakás építését általános elıírásként javasoljuk megtartani, és szükség esetén több generáció együttélését egy lakáson belül mőszaki megoldással, jó építészeti terv készítésével és megvalósításával kell biztosítani.

• A lakóterületek övezeti elıírásaiban törlésre javasoljuk a bizonytalanságot okozó elıírásokat, mint például: „Kialakítható legkisebb telekterület: 600 m2, a kialakult állapot szerint… „ vagy „A HÉSZ jóváhagyásakor már kialakult telek beépíthetı, ha területe eléri az 550 m2-t.” Ez az elıírás ugyanis ellentétes a 6. § (4) bekezdésével, amely kimondja: „A kialakult, építési joggal rendelkezı telek építési jogosultsága a telek nagyságától függetlenül fennáll.” Szintén nem egyértelmő az alábbi elıírás: „Megengedett legnagyobb építménymagasság: a kialakult állapot szerint, új építésnél és átépítésnél a meglévı szomszédos beépítés figyelembevételével állapítandó meg, de max. 6,0 m.”, ezért a kialakult állapot figyelembe vételét ezekben a §-okban törlésre javasoljuk.



• Néhány kialakult lakóövezetben, ahol a kis mérető telkek a jellemzıek, lehetıséget biztosítunk az 500 m2 nél kisebb telkek általános esetben elıírt beépíthetıségénél nagyobb beépítési % megvalósítására. Így az Lke-4-es, Lke-5-ös, és Lke-11-es jelő övezetben a 20 %-os beépíthetıség helyett kisebb telkeken 30 %-os beépíthetıség engedélyezésére tettünk javaslatot.

• Az Északi községrész 4/2002.(IV.30.) számú rendelettel jóváhagyott Szabályozási tervét integráltuk jelen

terv-módosítás során. Így a Helyi Építési Szabályzat kiegészítésre került a területen található lakó és településközpont vegyes övezetek, valamint a Zkp-1* jelő övezet („az intenzív közparkok területei”) elıírásaival. Az Lke-13, Lke-13*, Lke-14 és Lke-15 jelő kertvárosias lakóterületek elıírásai a fenti rendelethez képest változatlanul kerültek át a HÉSZ-módosító javaslatunkba, de a településközpont vegyes területek esetében – az elıírások változatlanul hagyása mellett – az övezetek jelét módosítani kellett, mivel az egymással párhuzamosan készülı HÉSZ-módosítások során több Vt-5 (TV-5) illetve Vt-6 (TV-6) jelő övezet került kijelölésre. Ennek az ellentmondásnak a feloldása érdekében az Északi községrészre vonatkozó Szabályozási tervben szereplı TV-5-ös övezetet Vt-8-as övezetként jelöljük, melynek elıírásait a HÉSZ 40. §-a, a TV-6-os jelő övezetet pedig Vt-9-es jellel különböztettük meg, amelyet a HÉSZ 41. §-a szabályoz.

• Beillesztésre került a rendelet-módosító javaslatba egy új településközpont vegyes övezet is. A Weltra Kft

kérelme alapján átminısítésre kerülı jelenlegi lakóterület helyett egy Vt-7* jel ő építési övezet meghatározására tettünk javaslatot a 3307, 3311, 3314/2-es hrsz.-ú ingatlanok területén. Ezek a telkek jelenleg az Lke-11 jelő övezetbe tartoznak, ahol a kialakítható minimális teleknagyság az érvényben lévı elıírások szerint 700 m2, és az övezet telkei oldalhatáros módon építhetık be. Ebben az övezetben az építési telekre meghatározott legnagyobb megengedett beépítési mérték jelenleg 20 %, a kialakítható legkisebb zöldfelületi mérték pedig a területen 50 % lehet. A HÉSZ 18. §-a az ingatlanokon elhelyezhetı épületek építménymagasságát legfeljebb 5,0 méterben határozta meg. A Településszerkezeti terv módosításánál ismertetett javaslat szerint e területet a településközpont vegyes területbe soroltuk, de a kialakult állapotok, és a közelben létesítendı bevásárlóközpont miatt itt egy új övezet meghatározására teszünk javaslatot. A javasolt Vt-7* jel ő övezet általános elıírásai az érvényben lévı HÉSZ-ben meghatározott Vt-2-es jelő övezetéhez hasonlóak, az övezetben elhelyezhetı építmények közül azonban a kétlakásos lakóépület építésének lehetıségét az Önkormányzat nem kívánja megengedni. Az elızı HÉSZ-módosítás során a bevásárlóközpont környezetében kialakított Vt-7-es jelő övezethez hasonlóan a szóban forgó területen is javaslatot teszünk a tömbre jelenleg érvényben lévı Lke-11 jelő övezet elıírásai szerint kialakítható minimális teleknagyság (700 m2) értékének csökkentésére, és az új övezetben a kialakítható minimális teleknagyságot 650 m2-ben határozzuk meg. Az ingatlanok maximális beépíthetıségét pedig 30 + 20 % javasoljuk megengedni úgy, hogy a + 20 % csak nem lakó funkció megvalósítása esetén alkalmazható. Az építési övezet egyéb javasolt paraméterei a következıképpen alakulnak: a kialakítható legkisebb zöldfelület a telek minimum 30 %-a legyen, az építménymagasság megengedett legnagyobb értéke ebben az övezetben az Önkormányzat Bizottságának döntése szerint – a Vt-7-es övezet elıírásától eltérıen, de az Lke-11-es jelő lakóövezet elıírásaihoz igazodóan – 5,0 méter, és a telkek oldalhatáron állóan építhetık be.

• Az Önkormányzat 216/2006. számú határozatában döntést hozott arról, hogy a tervezett közösségi ház területén (2502/2) a Vt-1 jelő településközpont vegyes övezet megengedett legnagyobb beépíthetıségét 50 %-ról 90 %-ra emeli meg, és a kialakítandó legkisebb zöldfelület arányát 30 %-ról 10 %-ra csökkenti. Ugyanez a határozat döntött elızetesen arról is, hogy a tervezett Polgármesteri Hivatal telkén (2510) a Vt-6 jelő építési övezet beépítési %-át 60 helyett 90 %-ra növeli a 20 %-os minimális zöldfelület 10 %-osra való csökkentésével egyidejőleg. E döntés végrehajtása érdekében két új övezet kialakítására tettünk javaslatot. Ez a tervezett közösségi ház 2502/2-es hrsz.-ú telkének vonatkozásában Vt-1*, a Polgármesteri Hivatal tömbjében pedig Vt-6* jel ő övezet meghatározásával járt, amely övezetek elıírásai általában a Vt-1-es, illetve a Vt-6-os jelő építési övezetek elıírásaival azonosak, csupán a beépíthetıség és a kialakítandó kötelezı zöldfelületi arány tekintetében térnek el az eredeti elıírásoktól. A minimálisan kialakítandó zöldfelületek 10 %-os arányának rendeletbe történı beillesztése megtörtént, de az Önkormányzat elızetes döntése szerinti 90 %-os beépíthetıség meghatározására nincs lehetıség az OTÉK elıírásai értelmében. Az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 25. §-a a településközpont vegyes övezet megengedett legnagyobb beépíthetıségét 80 %-ban határozza meg, ezért rendelet-módosító javaslatunkban ezt az értéket szerepeltetjük.



• A Balatoni út mentén fekvı 2474/1-es és 2474/3-as hrsz.-ú területen kijelölésre kerülı Vt-5 jelő településközpont vegyes övezetre a terület közepén kialakított egyetlen telekre hatályban lévı elıírások maradnak érvényben. Ezek az elıírások korábban kizárólag a posta megépítési lehetıségét biztosították. A teljes fıút menti területsáv átsorolása miatt azonban az elhelyezhetı létesítmények felsorolása kiegészítendı igazgatási épülettel, oktatási, mővelıdési, egészségügyi épülettel, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épülettel, idegenforgalmi és egyéb közösségi szórakoztató épülettel, valamint sportépítmény elhelyezésének lehetıségével. Kitér a rendelet vonatkozó §-a az esetlegesen megépítendı templom toronyépítési szándéka esetén az általános építménymagassági elıírástól való eltérés lehetıségére. Torony építésénél a megengedett legnagyobb építménymagasság 18,0 m lehet a javaslat szerint.

• A meglévı ipari telephelyen belül a jelenlegi tevékenységi kör módosulásakor esetlegesen szükségessé váló

kereskedelmi és szolgáltató létesítmények kialakíthatósága érdekében a 1398/1, 1396 és 1397-es hrsz.-ú ingatlanok területe a településen már létezı Gksz-2 jelő kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetbe sorolható át a Gip-1 jelő ipari gazdasági övezetbıl. Ennek megfelelıen a kialakítható minimális teleknagyság 700 m2, az ingatlanok maximális beépíthetısége 50 % a jelenlegi elıírásokhoz hasonlóan és a telkek szabadonállóan építhetık be. Az építési övezet egyéb meglévı paraméterei: a kialakítható legkisebb zöldfelület a telek minimum 20 %-a, a szintterületi mutató 1,5 m2/m2, az építménymagasság megengedett legnagyobb értéke pedig ebben az övezetben a 2006-os rendeletmódosításnak megfelelıen 12,5 méter.

• A rendelet-módosító javaslat 52. §-a tartalmazza a közlekedési területekre és létesítményekre vonatkozó

elıírásokat. A település útjainak szélessége a (6) bekezdés szabályai szerint, illetve a Szabályozási terven ábrázolt szabályozási vonalak figyelembe vételével alakítandó ki. Diósd község Képviselı-testülete a 163/2005.(VI.29.) számú határozatának 7. pontjával elhatározta egy „Társadalmi tervtanács” létrehozását, amely az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal illetékesei mellett ún. külsı szakemberek részvételével – szükség esetén a szakhatóságok bevonásával – tárgyalhat meg települési jelentıségő mőszaki problémákat, és a tervtanács állásfoglalása alapján kerülhetnek egyes témák (pl. kirívó esetekben az általánostól eltérı útszélességek meghatározása) a Képviselı-testület elé a végsı döntés meghozatala érdekében. Ez a pont az államigazgatási szervek véleménye alapján törlésre került. Foglakozik a rendelet-módosító javaslat a zsákutcák kialakításának szabályozásával, és a magánutak létrehozására vonatkozó elıírásokat is meghatározza.

• Az Északi községrészre hatályos HÉSZ elıírásainak átvétele során néhány helyen kiegészítettük a 3/2002.(IV.30.) számú rendelet természetvédelemre és környezetvédelemre vonatkozó elıírásait.

• Kiemeltük a rendelet szövegébıl az elıvásárlási joggal és a beültetési kötelezettséggel terhelt

ingatlanok helyrajzi számos felsorolását, és a rendelet-módosító javaslatunk 1. és 2. számú függelékeként szerepeltetjük e két listát az egyszerőbb módosítási lehetıség biztosítása érdekében.

3. Alátámasztó munkarészek

Jelen tervmódosítás nem tartalmaz olyan javaslatokat, amelyek az elfogadott Településfejlesztési koncepció alapján elkészült, jelenleg érvényben lévı Településszerkezeti terv elhatározásaihoz képest jelentıs mértékő lakóterület, illetve gazdasági terület-bıvítést eredményeznének. Emiatt nem tartottuk szükségesnek a település lakónépesség-növekedésének, intézményellátásának az átfogó felülvizsgálatát, és a néhány éve jóváhagyott tervekben megfogalmazott számításokat, következtetéseket nem bíráltuk felül, mivel a jelen módosítások csak a tervek egy-egy kis részterületét érintik. Szintén ez a magyarázata annak, hogy a jelen módosítás során nem ismertetjük részletesen a környezet- a táj- és a természetvédelem területeit, hiszen e témákat jelen módosítás nem érinti, azokat a Pestterv által 2001.-ben készített Településrendezési eszközök tartalmazzák.



3.1. Közlekedés

19. Elızmények: Diósd község közvetlenül a fıváros mellett fekvı, Érddel, és Törökbálinttal határos, dinamikusan fejlıdı település. Az országban megfigyelhetı forgalomnövekedés mind agglomerációs helyzetére, mind a 7. sz. fıút keresztezı forgalmára tekintettel fokozottan érinti. A családi házas övezetekben az építmény felújítások, bıvítések, illetve új lakóterületek kialakítása, míg a 7. sz. fıúttól déli területeken a korábbi üdülıterületek fokozatos családi házas beépítése és további telekalakítási igények figyelhetık meg. A szerkezeti terv módosítása során felül kellett vizsgálni a meglévı győjtıút hálózati rendszert, a kis szélességő utcák, zsákutcák helyzetét. A település úthálózata folyamatos felújítás alatt áll. A már felújított utcák is bizonyítják, hogy a település belsı forgalmát nem az utcák viszonylag kis szabályozási szélessége, hanem azok rossz, balesetveszélyes felülete, a vízelvezetés hiánya akadályozza inkább. A megfelelıen kiépített utak az átgondolt forgalomszabályozás és parkolási rend mellett még a történelmi városmag igazán sajátos kanyargós, szők részein is biztosítani tudják az ingatlanok megközelítését, kiszolgálását. 3.1.1. Közúti közlekedés

20. Külsı közlekedési kapcsolatok: A települést érinti az M0 gyorsforgalmi út, mellyel a keresztezı 7. sz. elsırendő fıút révén közvetlen kapcsolata is van. Ugyanakkor ez a gyorsforgalmi út a Budapest körgyőrő részeként nem ráhozza a forgalmat Diósdra, hanem mellette vezeti el. A hamarosan megvalósuló M6 autópálya kapcsolata pedig várhatóan lehetıvé teszi a 7. sz. fıút átmenı forgalmának csökkenését is, ami így is inkább csak Érdre irányul. További javulást jelentenek a már megépült körforgalmak is a 7. sz. fıúton, melyek révén a fıúti forgalom folyamatos haladása mellett lehetıvé vált a települési forgalom ki- és becsatlakozása és keresztezési mozgásai is. További külsı kapcsolatot jelent a 8102. j. összekötı út, melynek szabályozási szélességét a meglévı állapothoz jobban igazítva határoztuk meg. Itt is elmondható, hogy a szabályozási szélességen belüli jó terület kihasználással, a burkolat és járda felújítással, a vízelvezetés javításával a meglévı útpályaszélesség a forgalom levezetésére elegendı, ha a folyamatos haladás az elıbbiek révén biztosított. A 81102 j. útnak a közúthálózati szerepe megváltozhat, az a település győjtıútját képezheti a folytatás kiépítése révén. Bár a délen elhelyezkedı Kavicsos út egyben belsı győjtıút is, de a Fıváros XXII. kerületével való kapcsolata révén (a Barackos út irányába) a felülvizsgálat során szükségessé vált győjtıútként való kijelölése a közigazgatási határig. Ugyanakkor a Varjú utca ebbıl a kategóriából törlésre került, funkcióját a közigazgatási határon kívül futó Barackos utca látja el, mely a határnál a Holló utcához csatlakozik.

21. Belsı úthálózat: Diósd településszerkezete alapvetıen 3 részre tagolható: az északi és északnyugati részen családi házas övezet helyezkedik el, illetve áll kialakítás alatt, melynek telekosztásai jó, feltáró és bekötı útjai megfelelı szélességőek. A történelmi településmag és az azt övezı területek telkei kicsik, esetenként teljesen szabálytalanok, vagy éppen túl hosszúak és keskenyek együttesen. Így az utcák kialakítása is esetenként törtvonalú, keskeny. A 7. sz. fıúttól délre fekvı területek alapvetıen hosszú telkőek, megközelítésük nehézkes és jellemzıen itt található a legtöbb „nyeles” telek is. A fentiek miatt a különbözı szabályozási szélességek mellé két-két mintakeresztszelvényt is adtunk, figyelembe véve a csatornás, vagy a nyílt árkos vízelvezetési módot, attól függıen, hogy az adott utca, adott szakaszán melyik alakítható ki jobban.



A Zöldfa utca kikerült a győjtıút kategóriából, mert a tervezett minimális győjtıúti szabályozási szélesség sem valósítható meg az idıközbeni területátalakulás miatt. (részletezve lásd a szabályozási tervben, illetve a korábbi fejezetekben). A zsákutcák végeire a Helyi Építési Szabályzatban is leírt 12,0 m külsı sugarú forduló kör, vagy a jóval kisebb területigényő T forduló alakítandó ki, ez utóbbi 6,0 méteres lekerekítı ívekkel. Összességében elmondható, hogy a meglévı belsı úthálózat az út minıségének javítását és a szükséges szélesítéseket követıen a várható forgalmaknak megfelel. A jelenleg burkolatlan utakat pormentesített burkolattal (lehetıleg aszfalt) kell ellátni, az elhanyagolt, rossz felülető burkolt utakat fel kell újítani. A felújításnak, új út építésének minden esetben vele járója kell legyen a vízelvezetés megoldása, a közmővek és járdák elhelyezése, esetleges áthelyezése is. 3.1.2. Közforgalmú közlekedés Diósdon a BKV 13. sz. járata közlekedik, melynek útvonala megfelelı kialakítású. Kötöttpályás közlekedésként Nagytétény – Diósd elnevezéssel ugyan vasútállomás található Budapest XXII. kerületében Nagytétény területén, de a gyakorlati közlekedés szempontjából ez Diósdot nem érinti. A fent említetteken és helyközi buszjáratokon kívül egyéb közforgalmú közlekedés nincs. 3.1.3. Gyalogos és kerékpáros közlekedés, parkolás Valamennyi meglévı és beépítendı útszakaszon javasoljuk az 1,5 m széles járdák létesítését a gyalogosforgalom biztonsága érdekében. A szők szakaszokon a kétoldali járdaelhelyezés megfontolandó, ahogy azt a mintakeresztszelvényeken is ábrázoltuk. A meglévı járdák tönkrement burkolatát ugyancsak átépíteni szükséges, lehetıleg az útfelújításokkal, közvilágítás korszerősítéssel egy idıben. A sétány jellegő gyalogos utak esetében az esztétikus kialakítás, a megfelelı növényzet telepítése és az utcabútorok elhelyezése érdekében javasoljuk részletes terv készíttetését. A településen átvezetı, tervezett kerékpárutat a vonatkozó tervlapokon jelöltük. Keresztmetszeti elhelyezésére a 7. sz. fıúti kialakításnál adtunk javaslatot. A többi kisebb szabályozási szélességő úton egyedi tervezéssel, egyoldali járdakialakítás mellett, vagy ároklefedés révén elhelyezhetı. A parkolást a település egész területén lehetıleg a telkeken belül kell megoldani. Egyes indokolt (pl. közintézmény parkolóhelyei) esetekben a 12 - 16 m szabályozási szélességő utakon a párhuzamos parkolás helyi jelleggel (nem az utca hosszában, csak egyes kijelölt szakaszain) az árok lefedésével, a kétoldali járda egyik oldali elhagyásával, a közmővek áthelyezésével, vagy a növényzet elhagyásával elhelyezhetı. Más esetben a fenti átalakítások révén parkoló csak akkor helyezhetı el a szabályozási szélességen belül, ha gyalogosközlekedés, a vízelvezetés egyedi tervezéssel ugyan, de biztonsággal megoldható. A 9,5 méter és annál keskenyebb szabályozási szélességek esetén jármővek parkolása az utcában nem megengedhetı. A fenti parkolási elıírások szigorú betartása teszi csak lehetıvé a meglévı és javasolt szabályozási szélességek alkalmazása esetén a biztonságos közlekedést.



3.2. Közmőellátás

22. Elızmények: Diósd község a fıváros szomszédságában fekvı, D, DNY- ról Érddel, É, ÉNy-ról Törökbálinttal határos, 575 hektár területen fekvı, dinamikusan fejlıdı település. Lakossága meghaladja a 7300 fıt, de a közeljövıben további lélekszám növekedés prognosztizálható. Lakásállománya elérte a 3500-at, ebbıl ivóvízhálózatba bekapcsolt 4453 db, zárt közcsatorna hálózatba bekötött 1382, gázzal ellátott 3375 db. Külterülete nincs, közigazgatási határa egyben bel,- illetve lakóterület-határ. Ingatlanai túlnyomórészt családi házas, egyedi beépítésőek, a településmag mellett található lakótelep kisvárosi jellegő. A településre elmondható, hogy változatos, szelíd völgyekkel, dombokkal szabdalt. Úthálózata három, egymástól elválasztható részbıl tevıdik össze. A községet kettéválasztja a 7 sz. fıközlekedési út, mely állami tulajdonban van, kezelıje a Magyar Közút Kht. Az ettıl DK-re fekvı településrész az érdi és a Bp. XXII. kerületi közigazgatási határig a valaha volt gyümölcsösök, kertek szerkezetét ırizte meg. A 7 sz. fıközlekedési úttól ÉNY-ra elterülı településrész megırizte üdülıövezeti jellegét, kertvárosias, családi házas terület. A település mértani közepén helyezkedik el a történelmi településmag. Szerkezete, megjelenése, a történelem során a község lakói által folytatott életforma számos jelét ırzi. Utcái keskenyek, kanyargósak, telekhatáron álló házakkal. A hajdan volt szılıtermelés részeként létesített pincék jelentıs része ma is fellelhetı, néhol a közút alá nyúlva, változó mélységben kiépítve. Diósd település közmővesítése a korábban készített rendezési tervhez képest sokat fejlıdött. A településrıl elmondható, hogy a központi részen összközmővel rendelkezik, a vezetékes víz, szennyvíz és villamos-energia ellátás hálózatai mellett, kiépült a vezetékes földgázhálózat, továbbá a hírközlési rendszerei. A település kertvárosi, üdülıterületi részein a szennyvíz-csatornázás nem épült még ki. A település vízrendezése sem megoldott még, itt is sok a feladat. A vizsgálat készítése során, a közmő-üzemeltetıktıl szereztük be a meglévı közmőhálózatokat, valamint vizsgáltuk a csatlakozó szomszédos területeken Nagytétény, Érd, Törökbálint közmőellátását is. A következıkben a területet érintı közmőhálózatok meglévı és tervezett elemeit ismertetjük. 3.2.1. Vízi közmővek

23. Vízellátás: Diósd belterülete teljes egészében ellátott vízellátás szempontjából. A település az Érd térségi vízellátó rendszer része. Érdrıl egy vízátadási ponton keresztül érkezik a víz. Innen nyomásfokozó tölti a diósdi 1000 m3-es ellennyomó medencét, melynek túlfolyó szintje 188,45 mBf. A községi vízhálózat elsı nyomásszintjét ez adja meg. Az érdi vízátvételen túl saját vízbázisa is van Diósdnak, 5 mélyfúrású kút formájában, korábban, 2000-ben még mind az öt kút üzemelt, ma már azonban csak az 5 sz. és a 6 számú kút üzemel. Az 1. számú kút véglegesen lezárt, míg a 2. sz., 3. sz. és 4. számú kutak jelenleg nem üzemelnek, felülvizsgálatuk folyamatban van, mivel erısen lecsökkent a kapacitásuk. Korábban a település vízellátását ezekkel a vízmő kutakkal biztosították, és csak csúcsban kellett számolni az érdi víz átadásával. Az alapzóna a település nagy részének vízellátását biztosítja a helyi kutakról, illetve a regionális rendszerrıl megtáplálva. A II. zónát a 6-os számú kút nyomásfokozón keresztül látja el a hozzá tartozó hálózattal és ellennyomó medencével. A VI. –os számú kút és átemelı-gépház feldolgozza a vizet az Éva utcai 100+150 m3-es medencéhez és ezzel rásegít a II.-es zónára. A III-as zóna az alapzóna medencéjétıl nyomásfokozó segítségével táplált hálózattal mőködik. A település hálózata nagyrészt körvezetékes, amelynek vezetékei NA 150, NA 100 és NA 80 mm-es keresztmetszettel üzemelnek. A megtápláló regionális fıvezeték a már említett NA 600 mm-es vezeték, és a Zöldfa utcai NA 300 mm-es vezeték, amely a diósdi rendszert a törökbálinti rendszerrel köti össze.



A település várható többlet vízigénye: Lakossági vízigények: Fogyasztói létszám: 7300 fı Évszakos egyenlıtlenségi tényezı: 1,5 Fajlagos vízigény: 150,0 l/fı/nap Átlagos többlet vízigény: 1095,0 m3/d Napi csúcs vízigény: 1642,5 m3/d Ipar, intézmény, kereskedelem többlet becsült vízigénye Átlagos vízigény: 200,0 m3/d Napi csúcs vízigény: 300,0 m3/d Távlati többlet vízigény összesen: Átlagos vízigény: 1295,0 m3/d Napi csúcs vízigény: 1942,5 m3/d A település távlati lakossági vízigénye 11200 fı esetén: Átlagos napi vízigény: 1680,0 m3/d Napi csúcs vízigény: 2520,0 m3/d Az OTP Ingatlan Rt. megvásárolta a diósdi rádióadó területének nagy részét (keleti), mely a Vadrózsa és a Kıbányai út felsı szakasza (Rádió Múzeumhoz vezetı bekötıút) közé esik, közvetlen az M0 autóúttól délre. A területen lakópark kerül kialakításra. A fejlesztés a Beruházó elképzelése szerint 3 ütemben valósul majd meg. A területen az ingatlanok értékesítését megelızıen teljes elıközmővesítés létesítendı. A tervezett lakópark vízellátására engedélyezési terv készült 2006 áprilisában. A tervezett lakóparkot a Kıbányai úti 1000 m3-es medencébıl (mint szívó oldali medencébıl) táplált nyomásfokozó fogja biztosítani. Ez a meglévı nyomásfokozó egyébként Diósdról DN 300 mm-es gerincvezetéken keresztül Törökbálintot és Biatorbágyot látja el. A nyomásfokozó egy kompakt kivitelő, nagy teljesítményő, frekvencia szabályozott berendezés, melyen a szekunder oldali nyomás szabályozható bizonyos keretek között) és állandó értéken tartható. A meglévı nyomásfokozó gépház jelenlegi 5,1-5,2 bar közötti szekunder nyomásértékét 6,1 bar értékre kell átszabályozni, mely értéken eredetileg is mőködött a berendezés. Az átszabályozott nyomással a terület legmagasabb pontján is biztosítható minimum 2 bar kifolyási nyomás. A tervezett lakópark átlagos napi vízigénye: 77 m3/d csúcs vízigénye: 158 m3/d A tervezett lakópark vízhálózatának csatlakozási pontja a Kıbányai úti víztároló medence és nyomásfokozó gépháztól induló meglévı DN 200 mm-es gerincvezeték végpontja, mely a Kıbányai és Vadrózsa utca elágazásáig tart, szemben a Rádió Múzeumhoz vezetı bekötıúttal. (81102 j. közút) A meglévı gerincvezetékrıl a tervezett lecsatlakozás DN 200 mm-es KM PVC nyomócsı, a lakópark körül létesülı körvezeték, mely ebbıl ágazik el két irányban, DN 150 mm-es KM PVC. A körvezetéken belüli tervezett vezetékek DN 100 KM PVC nyomócsövek.

24. Vízelvezetés: A vizsgált település vízelvezetése elválasztott rendszerben történik.

25. Szennyvízelvezetés: Diósd településen az infrastrukturális fejlesztések közül a szennyvízcsatornázás csak részben épült ki, a település 45 %-a csatornázott. Diósd, Érd, és Tárnok településnek közös szennyvíztisztító telepe van, amely mechanikai, biológiai tisztítással rendelkezik, jelenleg fejlesztés alatt. A tervezett OTP lakópark szennyvizeit fogadni tudja, figyelembe véve az elkészült engedélyezési tervet. A tervezett lakópark hálózata gravitációs, de a terület egy részérıl a szennyvizeket csak átemelıvel lehet biztosítani. A tervezett lakópark átlagos napi szennyvíz mennyisége: 70 m3/d



intézményi szennyvíz mennyiség: 35 m3/d összes szennyvíz: 105 m3/d Qócs = 11 m3/ó 3,1 l/s A tervezett lakópark csatornái Ø 20-as KG PVC csıbıl készülnek. A keletkezı szennyvizeket a lakópark területérıl észak-déli irányú vonalvezetéssel lehet elvezetni. A diósdi gravitációs szennyvízcsatorna-rendszer fıgyőjtıje a már nem üzemelı szennyvíztisztító központi átemelıhöz érkezik a Balatoni út, Ifjúsági útja, Hunyadi utca, Szabadság út nyomvonalon. A másik nagyobb rendszer a Zöldfa utcától indul, és a központon keresztül a Kossuth utca, Dózsa György úton épült ki. A régebben épült csatornák DN 30 cm-es beton illetve ac., míg az új csatornák DN 200 mm-es KG PVC csövekbıl épültek. A csatornarendszerrel összegyőjtött szennyvizek a központi átemelı és nyomóvezeték segítségével az érdi csatornarendszerbe, és azon keresztül az érdi szennyvíztisztító telepre jutnak. A tisztított szennyvíz befogadója a Duna. A szennyvízelvezetés hiánya miatt a talaj, a felszíni- és felszín alatti vizek szennyezıdhetnek. A szennyvíz a talajba és azon keresztül a talajvízbe kerül, amely az elsı vízadó réteg, hosszabb távon pedig a rétegvizek elszennyezését és a talaj nitrátosodását okozhatja. Törekedni kell arra, hogy a keletkezett szennyvíz minél nagyobb hányada ellenırzött körülmények között, tisztítótelepen kerüljön tisztításra. Budapest Fıváros Fıpolgármesteri Hivatal megbízására készíti a FÖMTERV ZRt. a Dél-Budai Regionális Szennyvíz Program vízjogi létesítési engedélyezési tervét Tervszám: 21.06.150 (2007 március). A terv foglalkozik Diósd település szennyvíz-elvezetésével is, a terv a település 100 %-os csatornázottságával számol 2010-re. A tervezett hálózat a közmőjavaslati tervlapon került bemutatásra. FÖMTERV vízjogi terv Tsz:21.06.150 Diósd összesen 2006-ban össz. szennyvíz számlázott 520,1 m3/d illegális rákötés 28,4 m3/d idegenvíz 234,1 m3/d összesen: 782,6 m3/d Diósd összesen 2010-ben össz. szennyvíz számlázott 1332,0 m3/d idegenvíz 199,8 m3/d összesen: 1531,8 m3/d Diósd összesen 2040-ben össz. szennyvíz számlázott 1881,6 m3/d idegenvíz 94.1 m3/d összesen: 1975,7 m3/d Jelenleg az érdi szennyvíztelepre jelentıs idegenvíz érkezik, ami az illegális csapadékvíz bekötésébıl adódik, ennek vizsgálata szükséges, és az ideiglenes csapadék bekötések mielıbbi megszüntetése.

26. Csapadékvízelvezetés: Diósd felszíni vizeinek elvezetését a két nagyobb mélyvonulatban kialakult Diósdi árok és a Sulák-patak vezeti le, mint fı befogadók.



A településen belül az összegyülekezı csapadékvizeket általában az utak mentén kialakított nyílt árokhálózattal vezetik el. Az árokhálózat burkolt illetve földmedrő. Mindkét típusnál a karbantartás hiányosságai fedezhetık fel. A csapadékcsatornák hiánya több utcában is észlelhetı. Diósd településre javasolt egy csapadékvíz elvezetési koncepcionális tanulmányterv elkészítése. Az új beépítési területeken a csapadékvíz-elvezetésre a következı fejlesztéseket javasoljuk. Az új beépítéseknél biztosítani kell a csapadékvizek elvezetését, azaz új burkolt utat csak vízelvezetéssel lehet megépíteni. Itt teszünk javaslatot – a központi belterületen – zárt csatornák további kiépítésére. A településen az árokhálózatoknál csıátereszként minimum 40 cm-es szelvényméretet kell alkalmazni. A 8,0 m szabályozási szélességő meredek utcáknál az útburkolatot „vápásan” célszerő kialakítani, hogy a csapadékvíz középen lepelszerően tudjon levonulni. Ez esetben az utca mélypontján keresztirányú ráccsal lefedett, négyszög szelvényő csatornát kell kialakítani és az összegyőjtött csapadékvizet zárt csatornával lehet a befogadóba vezetni. Az új beépítéseknél az ingatlanokon épült házak tetıfelületén összegyülekezı csapadékvizeket csapadékvíz-tározókban javasoljuk felfogni, és annak vizét locsolásra felhasználni. A településben sürgetı vízrendezési feladatok: - az Arany János utca és az M0 melletti terület vízrendezése; - Eötvös utca, Rákóczi út zónájában mőtárgy vizsgálat; - a Hunyadi utcában a Rákóczi útnál hordalékfogó mőtárgy vizsgálat;

- áteresz vizsgálat a Székesfehérvár - Pusztaszabolcs vasútvonal alatt, valamint Érd területén további vizsgálatok;

- Homokbánya úti vízelvezetést a Tó utca irányában megcsapolni, ennek a vizsgálata; - Pacsirta utca vízelvezetését zárt rendszerben kiépíteni; - Árvalányhaj utca vizeit Érddel közösen megoldani; - Fürdı utca vizeit Érddel közösen megoldani. A tervezett OTP lakópark csapadékvíz-elvezetésére elkészült a kiviteli és engedélyezési terv 2006-ban. A lakótelep külsı csapadékvíz-elvezetésének terveit a G.Á.L. Mérnöki Tervezı Iroda Bt. készítette. A térség felszíni vizeinek természetes befogadója a Római árok idıszakos vízfolyás, melynek felsı szakasza az érintett lakóterülettıl NY-ra, az egykori kıbányától induló, kb. 250 m hosszú É-D irányú fás-bokros vízmosás, amely a Pacsirta utca vonalában csatlakozik a Római árok nyílt szelvényéhez. Az érintett 1188 hrsz.-ú vízmosás az elızetes tervek szerint megfelelı rendezés után záportározóként hasznosítható. A tervezett OTP lakótelep csapadékvizeit levezetı CS-O-O jelő Ø 50 cm-es KG PVC csatorna a Kıbányai út D-i oldaláról indul, a 3. sz. hordalékfogótól, amelybe egy 60/50 cm-es nyílt, burkolt árok köt be. Innen a csatorna egy rövid szakaszán D felé fordul egy tervezett út K-i oldalán vezetve, majd NY-i irányban épül ki az 1347/1-es hrsz.-ú földúton, a tervezett víztározó felsı szakaszának irányában. A lakóterület tervezett fıgyőjtıje a CS 1-O-O árok, mely a „ B „ jelő út és „ A „ jelő út mentén a Kıbányai útra vezeti le a lakóutcák árkaiban összegyőjtött csapadékvizeket. A Kıbányai út végén, a Rádió Múzeum bejáratánál az árok hordalékfogóba köt, ahonnan Ø 50 cm-es csatornán jut a csapadékvíz a tervezett záportározóba. A Római árok jelenlegi medre a befogadó Sulák árok kapacitásával összhangban az NQ 10 %-os csapadékok levezetésére épült ki, mellyel összhangban készülhet el a Pacsirta utcai szakasz rendezése is. Ennek megfelelıen a Római árok felsı szakaszán kiépítendı záportározót annak figyelembe vételével kell megvalósítani, hogy onnan csak az NQ 10 %-os nagyvizeknek megfelelı vízhozamok kerülhessenek az alsó szakaszra. Az ennél nagyobb árvízi csúcsokat (a belterület biztonsága érdekében az NQ 2 %-os árvízi hozamokat) be kell tározni és késleltetni a mederbe vezetését. A Diófasor utca környezetében található volt zártkerti, majd üdülıterületi rész fokozatosan lakóterületként épül be. A telkek fekvése feltétlenül szükségessé teszi a terület vízelvezetésének mielıbbi megoldását, amely összefüggésben van a korábban említett „áteresz vizsgálat a Székesfehérvár - Pusztaszabolcs vasútvonal alatt” sürgetı feladatával valamint a 3025/1-es hrsz.-ú árok teljes szakaszának karbantartásával, és a vasút közelében meglévı rendezetlen állapotok megszüntetésével. A lakó utcákban a tervezett árkok 40 cm fenékszélességgel, 40 cm mélységgel alakíthatók ki szintén betonlap burkolatos kivitelben. A határsebességek túllépésének megakadályozása érdekében a nagy eséső szakaszokon a tervezett árokmederbe energia-csökkentı bordákat terveztek.



3.2.2. Energia közmővek

27. Hıenergia ellátás: A meglévı épületek esetében a téli hıveszteség pótlására, valamint a használati melegvíz elıállítására, és technológiai, továbbá fızési energia hordozóként, vezetékes földgáz kerül felhasználásra. Gázellátás: Diósd községben a gázellátás, a vízellátáshoz hasonlóan teljes mértékben kiépült. A földgázhálózat üzemeltetıje a TIGÁZ ZRt. A gázellátás biztosítására a földgáz DN 160 mm-es KPE nagyközép-nyomású vezetéken érkezik a település nyomásszabályozójához a Százhalombatta gázátadó állomástól, amely a Balatoni út déli oldalán a Mikszáth Kálmán utca magasságában került kialakításra, szabványos védıtávolsággal. A nyomásszabályozótól kiinduló középnyomású hálózat ágvezetékes rendszerő. A fıvezeték DN 160 mm-es átmérıvel indul a TIGÁZ telepig, a Balatoni út, Gárdonyi Géza, Gyár, Petıfi, Kossuth utcák és a Homokbányai út mentén DN 110 mm-es átmérıjő. Az elosztóhálózat DN 90 mm-es, amely a tervlapokon ábrázolt nyomvonalon üzemel. A település középsı szők utcás részein, ahol nem volt biztosítható a középnyomású gázhálózat védıtávolsága, kisnyomású rendszer üzemel. A kisnyomású rendszer nyomásszabályozója a József Attila utca sarkán található, amely az elıbb ismertetett középnyomású rendszerrıl kapja a gázt. A kisnyomású rendszer fıvezetéke a Ságvári utcában DN 160 mm-es átmérıvel épült ki, a további vezetékek DN 90, illetve DN 63 mm keresztmetszetőek. A település ÉNY-i, Diósligeti részének gázellátását a már említett Homokbánya utca menti DN 110 mm-es középnyomású vezeték biztosítja. Az ismertetett gázellátó hálózat a település további gázigényének kiadására már nem alkalmas. A település többlet várható gázigénye: 900 m3/h A település összes becsült többlet földgáz-igénye 900 m3/h E többlet gázigény kiszolgálása a középnyomású vezetékrendszer Törökbálint felıli új betáplálásával biztosítható vezeték párhuzamosítással. Ennek tervezése folyamatban van jelenleg. A vezeték kiépítésével biztosítható lesz a tervezett OTP lakópark gázellátása. A tervezett új lakóépületek közvetlen földgáz ellátását a tervezett középnyomású földgáz hálózatról lehet biztosítani. A középnyomású elosztásról telkenként építhetı ki a bekötés. Mivel a gázelosztás a telkek között középnyomáson javasolt, telkenként egyedi nyomáscsökkentı elhelyezésrıl kell gondoskodni. Az egyedi nyomáscsökkentık telepítésénél a megjelenésre is figyelemmel kell lenni. A legkedvezıbb elhelyezési mód a föld alatti elhelyezés. Föld feletti elhelyezés esetén a nyomáscsökkentıt az elıkertbe megfelelı növénytakarással kell elhelyezni. A helyi nyomáscsökkentıktıl a telken belüli elosztás kisnyomású vezetékekkel történik, ezekrıl elégítik ki közvetlen a fogyasztói igényeket. A telken belüli kisnyomású elosztóvezetéket is föld alatti elhelyezéssel kell megépíteni. Megújuló energiaforrások: A környezetkímélı, tiszta energiaforrások: a napenergia, a szélenergia a bio-energiák, a geotermikus energiák, kiaknázására és hasznosítására célszerő egy, a teljes szabályozási területegységet felölelı átfogó tanulmány elkészítése, és egy olyan ösztönzı energiatakarékossági pályázati dokumentációs csomagterv kidolgozása, amely a speciális helyi viszonyokhoz és lehetıségekhez igazított alapváltozatokat tartalmazza a megújuló energiaforrások helyi lehetıségeinek feltárására, és reálisan, a gyakorlatban is megvalósítható felhasználási lehetıségeket kínálja. Energia közmőhálózatok: A vizsgált területen található, közterületeken épült közmőhálózatok nyomvonalát az üzemeltetıi adattárakban fellelhetı nyilvántartás alapján tüntettük fel.



28. Villamosenergia ellátás: Nagyfeszültségő táppontok és hálózatok: Diósd beépítése szempontjából adottságként kell kezelni az ELMŐ Diósdi alállomását, amely jelentıs nagy és középfeszültségő hálózatot tartalmaz, és érinti a település déli részét. Az alállomás a község középdéli területén, a Daru és a Sashegyi út között található. A vonatkozó szakági tervlapunkon rögzítetteknek megfelelıen a tervezési területen húzódik keresztül, az Alberfalvi 220/120/10 kV-os villamos energia átalakító alállomástól a Dunamenti – Százhalombattai 220/120/20 kV-os villamos alállomáshoz csatlakozó kettıs rendszerő 120 kV-os, és 220 kV-os villamos távvezeték- hálózatok nyomvonala. Az alállomás megtáplálása a 120 kV-os távvezeték történik, mely a délen húzódó távvezetékrıl került bekötésre a Sashegyi út és a Diófasor utca között ingatlanokon keresztül. A 120 kV-os távvezeték mellett húzódik a másik nagyfeszültségő, 220 kV-os távvezeték is, amely szintén érinti a település délkeleti részét. Középfeszültségő táppontok és hálózatok: A Szabályozási Terv által érintett terület és közvetlen környezetének primer oldali középfeszültségő villamos energia ellátása 20 kV-os tápfeszültség szinten a Diósdi 120/20 kV-os alállomástól indított 20 kV-os szabadvezeték hálózatokkal történik. Diósd község villamosenergia ellátását az alállomástól kiinduló 20 kV-os szabadvezeték hálózaton és arra felfőzött transzformátorokon keresztül történik. Kisfeszültségő hálózatok: A közületi jellegő fogyasztók a részükre telepített önálló transzformátor állomásoktól saját területükön belül kiépített kisfeszültségő hálózatokon keresztül vételezik a villamos energiát. A vizsgált területen és az azt közvetlenül környezı utcákban a meglévı, zömében családi házas jellegő beépítés lakóépületei esetében a kisfeszültségő villamos energia ellátás a kommunális 20/0,4 kV-os transzformátor állomások szekunder kapcsaitól indított légvezetékes, illetve földkábeles kisfeszültségő gerinchálózati kitáplálásokkal, és betonoszlopos, szigetelt szabadvezetékes hálózatokkal valósultak meg. A tervezett OTP lakóparknál a kisfeszültségő hálózat földkábel formájában kerül kiépítésre. Diósd Naphegyen, a Vadrózsa utca – Kıbányai utca által határolt, jelenleg beépítetlen területen az OTP Ingatlan Rt., mint beruházó 3 ütemben 152 db családi ház építésére és társasházi (sorházas) ingatlan építésére alkalmas telket alakított ki. A villamosenergia biztosítására egy kompakt, betonházas 20/0,4 kV-os 630 kVA teljesítményő transzformátor-állomás került kiépítésre. Az új állomás a Kıbányai utcában haladó 20 kV-os szabadvezeték hálózat, és a Rádió Múzeumot tápláló egyik 20 kV-os kábel közé került felfőzésre. Az új állomás JM 1830 24/630 típusú, betonházas kompakt transzformátor állomás. A település becsült várható egyidejő villamosenergia-igénye : 900 kW A többlet energiaigényt a kis, és középfeszültségő hálózatok fejlesztésével és transzformátor telepítésével lehet megoldani.



3.3.3. Hírközlés

29. Távközlés: A területen az alábbi hírközlési szolgáltatók mőködnek: Antenna Hungária Rt. 1119 Budapest, Petzval J. u. 31-33. Magyar Telekom Rt. MSZI Budapesti MSZK Nyilvántartási osztály 1073 Budapest, Dob u. 78. T – Kábel Magyarország Kft. 1089 Budapest, Baross u. 133. Diósd távbeszélı hálózati ellátása a „Magyar Telecom” Távközlési NyRt. Budapesti TMSZK 23-as hívószámú biatorbágyi góckörzetéhez tartozik. A gócközponti-, a HTI- és az átkérı-kábelek az alközpont irányába a (Balatoni út) 7. sz. fıútvonallal párhuzamos nyomvonalvezetéssel érik el a települést, illetve haladnak keresztül rajta. Az alközponthoz kiépített leágazás a Fı utcán csatlakozik a Távközlési központ épületéhez. Az innen kiépített távközlési vezetékek a központi belterületen a régi alépítményekben és földkábeles hálózatokkal, míg a település többi részén, a belterületi utcák mindkét oldalán földkábeles, a családiházas beépítésnél szigetelt légvezetékes hálózatokkal épültek ki. Ahol a távközlési légvezetékek betongyámos faoszlopos tartószerkezeteken kerültek elhelyezésre, ott az elıfizetıi csatlakozások ennek megfelelıen föld- vagy légkábeles kivitelezéssel épültek ki. A távbeszélı hálózat a település nagy részén kiépült, az T-COM NyRt. a térségben színvonalas szolgáltatást nyújt, igény esetén a távbeszélı hálózatokon keresztül vehetı igénybe az internet, e-mail, telefax és az adatátviteli szolgáltatások. Az alközpont és a hálózatok bizonyos tartalék kapacitással rendelkeznek. Nyilvános távbeszélı állomások a Diófasor utca 2. sz., a Gyár utca 1. sz., a Homokbánya utca 5. sz., az Ifjúság utca 6. sz., a Petıfi Sándor utca 49. sz., a Rákóczi út 36. sz., a Sashegyi út 15. sz., a Szabadság útja 63. sz. és a Szent István tér 2. számú épületek elıtt találhatók. Távközlési igények: A Kıbányai út – Vadrózsa utca – M0 körgyőrő által határolt kb. 29 ha területen az OTP INGATLAN Rt. beruházásában ingatlanok kerültek felosztásra. A Magyar Telekom Rt. Értékesítési Igazgatósága a lakópark részére közcélú távbeszélı, ISDN és ADSL igényeknek kielégítését biztosítja majd, hiszen jelenleg a terület ellátatlan. Ezen igények kielégítése hosszú távon a jelen projekt szerint optikai kábelrıl történı ellátással, kültéri szekrénybe telepített MSAN és EDA berendezésekkel és rezes elosztó hálózat kiépítésével valósul majd meg. A tervezett lakópark ellátására a terület törzsellátását optikai kábel segítségével, új építéső Rittal gyártmányú KE –01T/611 –B4/11 szekrénybe telepített berendezésekkel biztosítják majd. Az optikai kábelt a Katicabogár utca, Katicabogár köz sarkán található T- Com RSS –bıl indítják majd. A tervezett lakópark ellátását földalatti kábelhálózat kiépítésével biztosítják majd. A település távközlési és hírközlési alapellátása megfelelı, ezért közterületre új antennák elhelyezésével nem számolunk. A távközlési hálózatok fejlesztése során várhatóan kiépítésre kerül a nagysebességő, többszörösen védett, aktív optikai hálózat, valamint az üzleti kommunikációs adatátviteli rendszer, mely tovább javítja majd az ellátás színvonalát. Újabb nyilvános távbeszélı állomás elhelyezését a tervezett kereskedelmi – szolgáltató épületek közterületi frontján lehet megvalósítani. Légvezetékes távközlési hálózat a szabályozási területen a külsı területegységeken építhetı, a kisfeszültségő légvezeték hálózat tartóoszlopsorának felhasználását a helyi Önkormányzattal, majd azt követıen az ELMŐ Rt.-vel elızetesen egyeztetni kell. A tervezett épületeken belüli tevékenységek megoszlásának ismeretében (a továbbtervezés során) lehet meghatározni a tényleges szükségletet és azon belül az analóg ISDN vonalak szám szerinti megoszlását.

30. Mobil távközlés: A mobil távközlési ellátás szempontjából a vizsgált terület lefedettnek tekinthetı, helyszíni szemlénk alkalmával mindhárom hazai Mobil Távközlési Szolgáltató hálózatára fel tudtunk jelentkezni, és megfelelı térerısségeket mérhettünk.



Fentiek alapján közterületre újabb mobil távközlési bázis állomások, vagy antenna berendezések elhelyezését nem tervezzük. Diósd területén jelenleg a „Pannon GSM” a „T – Mobil” és a „Vodafone” mobil távközlési szolgáltatók MOBIL távközlési ellátást szolgáló antenna berendezéseket és bázisállomásokat üzemeltetnek. Mobil távközlési bázisállomás és antenna berendezés elhelyezésének lehetıségét a mindenkori hatályos jogszabályok, jelenleg a módosított 29/1999 (X.6.) KHVM rendelet és a szintén módosított 37/2007 (XII.13.) ÖTM rendelet vonatkozó alpontjai rögzítik.

31. Hírközlés: A polgári adatátviteli és hírközlési kapcsolatok megvalósítására a meglévı távközlési hálózatokon keresztül nyílik lehetıség. A tervezett fejlesztési területeken a felépítendı új épületek tőzvédelmi, vagyonvédelmi és diszpécser rendszereinek üzemeltetése során célszerőnek tartjuk az egyedi alközpontok kábelhálózattal történı összekapcsolását, így megoldható a központi felügyelet, a szelektív behatárolás és a szükséges beavatkozások megtétele, bármilyen hiba, vagy rendellenesség esetén.

32. Telekommunikáció: A mősorszóró telekommunikációs adóállomások vételére az Antenna Hungária Rt. és a T-Kábel Magyarország Kft. nagyközösségi kábel-TV hálózatokat épített ki Diósd térségében, a tervezett fejlesztési területek esetében is hasonló jellegő, a földi és a mőholdas mősorszóró állomások vételére is alkalmas rendszerek kiépítésével számolunk.



4. Örökségvédelmi hatástanulmány Készült a 2001. évi LXIV. törvény 66. § (2) bekezdése, illetve a 4/2003.(II.20.) NKÖM rendelet alapján „a tervezés alá vont terület és a tervezett rendezési cél által megkövetelt mértékben, értelemszerő tartalommal” kidolgozva Diósd község Településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához, részleges módosításához. Diósd község teljes közigazgatási területére a Településrendezési eszközök korábbi részleges módosítása kapcsán 2006.-ban készített cégünk Örökségvédelmi hatástanulmányt. Ezt megelızıen 2005. nyarán készült el egy Örökségvédelmi hatástanulmány, amelynek az épített örökség védelmével foglalkozó részeit a PESTTERV Kft., a régészeti szakterület munkarészeit az Archeosztráda Kft. készítette. A hatástanulmányok részletesen ismertetik a védett kulturális (régészeti és épített) örökséget, az örökségi értékek elemzését a település egészére vonatkozóan. Mivel a jelen dokumentáció tárgyát képezı módosítások az örökségvédelem vonatkozásában nem hoznak új elemeket, ezért a 2006.-ban készült tanulmány egyes részeit változatlanul átvettük. A település története: Magyarország Régészeti Topográfiája 7. kötetében szerepelnek összefoglalóan a Diósd területén található régészeti lelıhelyekre vonatkozó ismert adatok, az ıskortól a törökkor végéig terjedıen. (Dinnyés István, Kıvári Klára, Lovag Zsuzsa, Tettamanti Sarolta, Topál Judit, Torma István: A budai és szentendrei járás. (Szerkesztette: Torma István) Akadémiai Kiadó Budapest 1986. (MRT 7.)) Az alábbi, a középkort megelızı idıszakra vonatkozó összefoglalás nyomtatásban megjelent: Wágner Ferenc Diósd története címő könyvében 2001-ben, a 45-50. oldalakon.

Régi korok emlékei Diósd területén Egy település legkorábbi történetét a kisebb-nagyobb számban fennmaradt, megtalált és feltárt régészeti jelenségek, leletek segítségével idézhetjük fel. Diósd esetében építkezések, bányamővelés alkalmával véletlenül elıkerült leletekrıl van tudomásunk, illetve az 1970-es években végzett, az egész akkori budai járásra kiterjedı régészeti terepbejárások alkalmával győjtött adatok állnak rendelkezésre. Ezen adatok segítségével csak igen vázlatos, hiányos képet lehet megrajzolni Diósd területén az újkıkortól a honfoglaláskorig terjedı idıszak eseményirıl.

Neolitikum/Újkıkor Az újkıkor az ember tudatos környezetalakító tevékenységében döntı változást hozott: a zsákmányoló-győjtögetı életmódot felváltotta az élelemtermelı gazdálkodás. Ez az új életmód állandó jellegő települések létrejöttéhez és a kézmőipar gyors ütemő fejlıdéséhez vezetett. A község Dny-i határában, a Diósdi-tóparton, az 1940-es években Halász Árpád talált olyan kerámiatöredékeket (nagymérető, pelyvás anyagú edény körömcsípéses oldaltöredéke és egy félbetörött hengeres nyakú edény), amelyek kétségkívül az újkıkor korai-középsı szakasza (Krisztus elıtti 5000-3700 között) emberének készítményei.

Rézkor Azoknak a gazdasági és társadalmi változásoknak a kezdete, amelyek a Kárpát-medencében a rézkorszak kezdetét jelzik, a Krisztus elıtti 3300 körüli évekre tehetıek. A korszakot az új nyersanyag, a réz felhasználásáról nevezték el. A réz felhasználása mellett az életmód is jelentısen átalakult, a pásztorkodás lépett elıtérbe. Középsı rézkori kerámialeleteket ıríz a Magyar Nemzeti Múzeum, amelyek Halász Árpád 1940-es évekbeli győjtésébıl származnak. Ezek lelıhelye a Szidónia-hegy gerincén D-i irányben nyíló sziklahasadék, a Rókalyuk-barlang.

Bronzkor A korai bronzkor (Kr.e.2000-1700) népei egy Anatóliából kiinduló, a Balkán-félsziget népcsoportjait is magával sodró migráció utolsó állomásaként telepedtek le a Kárpát-medencében. A korai bronzkor egyik jellegzetesen alföldi népe volt a Nagyrévi kultúra. A kultúra elterjedési területe a Duna Pest és Fejér megyei szakasza, a Tisza Szolnok megyei szakasza, valamint a Duna-Tisza köze. A népesség telepeit, temetıit a jellegzetes leletanyag alapján sorolja a régészettudomány egy csoportba. A kulturális egységet az egyik elsı ismert lelıhelye, a Szolnok megyei Nagyrévrıl nevezték el. Magyarország területén ugyanis a szkíták, illetve a kelták elıtt élt népek nevét nem ismerjük. A Szidónia-hegy keleti oldalán, alulról számolva a harmadik homokbánya területén bányamővelés közben (MRT 7. kötet, Diósd 4. számú lelıhelye!) fıleg kerámiatöredéket tartalmazó gödrökre lett figyelmes Szeles Sándor 1964-ben. A Magyar Nemzeti Múzeum régésze, Patay Pál rövid leletmentést végzett a helyszínen. Az elıkerült tárológödrök leletei alapján az itt elıkerült településrészlet a korabronzkori Nagyrévi kultúra népéhez köthetı.



Egy nagyrészt megmaradt, felfelé szőkülı szájú, ún. méhkas alakú verem legalján 3 öntımintát, 1 kıbalta töredéket, 1 csiszolókı töredéket, 1 vaskos ütıkövet, valamint 10 közepes és nagyobb mérető edény sok töredékét találták, kormos, hamus rétegben. Ezt a réteget 10-15 cm vastag agyagréteg takarta, majd efölött kevert betöltés húzódott, kevés apró edénytöredékkel. A gödör nem egyszerő hulladékgödör lehetett, hanem ún. áldozati gödör, mely megtalálható több rézkori-, korabronzkori településen is, a Dunántúlon. A leletek közül kiemelésre érdemes 2 urnaszerő nagy edény, melyek nyakán átfúrások láthatóak. A feltáró elemzése alapján az edényeket valamilyen folyadék erjesztésére használhatták. Az elıkerült öntıminták homokkıbıl készültek, laposbalta és horgony alakú ékszer öntésére szolgáltak. Ezzel újabb igazolást nyert, hogy a réztermıhelyektıl távolabb fekvı telepeken is folyt bronzöntés. Településtörténeti szempontból érdekesnek tartotta a lelıhely fekvését Patay Pál. A Nagyrévi kultúra addig ismert telepei vagy síkvidékiek voltak (pl. Budafok, Soroksár), vagy Duna menti löszteraszokon létesültek (pl. Százhalombatta - Földvár, Dunaújváros - Kosziderpadlás). Szintén a Szidónia-hegyen, a mészkıbánya örlıüzeménél tárta fel ugyanezen kultúra tizenkét hulladékgödrét Schreiber Rózsa. Gazdagon illusztrált, alapos elemzésében a nagyrévi kultúra finomabb felosztásáról is olvashatunk. A telepen jelentıs állatcsont-anyag is napvilágot látott. Szarvasmarha, kiskérıdzık, ló, valamint gímszarvas húsát fogyasztották az itt élık.

Késıbronzkor A Kr. e. 12. században a keleti Alpoktól a Tiszáig húzódó területen létrejött egy nagy mővelıdési egység, az urnamezıs kultúra. A kulturális egység elnevezését a nagy sírszámú hamvasztásos urnasíros temetık (pl. Budapest-Békásmegyer) adták. A népesség jelentıs bronzmővességet folytató magaslati telepei (Sághegy, Velem - Szentvid, Tihany, Pécs-Jakabhegy) és nyíltszini települései is jól ismertek a Dunántúlon. Ezen idıszak szórványos kerámiatöredékei kerültek elı a Rókalyuk-barlangban, és a Diósdi-tó partján.

Kései vaskor, kelták A kései vaskor kezdetén, a Kr. e. 4. században érte el a nyugatról érkezı kelta törzsek vándorlása a Dunántúl területét. Hagyományosan hozzájuk kötik a fazekaskorong elsı alkalmazását, a fejlett vaseszközök használatának széles körő elterjesztését, a pénzverés megjelenését a Kárpát-medencében. Kisszámú késıkelta (Kr.e. 2-1. századi) kerámiatöredék került elı a Rókalyuk barlangban a Szidónia-hegyen, és a Diósdi-tóparton.

Római kor A Krisztus utáni elsı század folyamán a késı kelta népcsoportokat a Dunáig terjeszkedı Római Birodalom hódította meg. Telepeiken egy ideig még tovább folyt az élet, míg bele nem olvadtak a római civilizációba. A bennszülött lakosságot katonai felügyelet alatt álló igazgatási egységekre, civitasokra osztották. Ilyen volt például az eraviscusok területe, amely a mai Pest, Fejér és Tolna megyék nagy részére kiterjedt. A katonai felügyelet abból állt, hogy a civitas vezetıje (praefectusa) a környéken állomásozó egyik római csapat tisztje volt. A praefectus mellé azonban a helyi lakosság arisztokráciájából alakított tanácsot is szerveztek. A római kormányzat mindent megtett azért, hogy ez a törzsi arisztokrácia azonosítsa érdekeit a római uralom érdekeivel. A bennszülött lakosság fegyverforgató korú férfiait segédcsapati szolgálatra is igénybe vették. A Diósdi-tó partján az 1940-es években Halász Árpád korai római (1-2. századi) edénytöredékeket is győjtött. A Csapágyárugyár Ény-i sarkánál homokkitermelés alkalmával 1959-ben kılapokból összeállított sírládák maradványai kerültek elı. Az elıkerült lóherekiöntıs üvegkancsó és bronz ládikaveretek alapján a sírok a Kr. u. 4. századra tehetık. A Szidónia-hegy délkeleti lejtıjén fekvı homokbányában 1966-ban Soproni Sándor leletmentése alkalmával egy kılapokból összeállított, É-D-i tájolású, csontvázas, késı római sir került elı. Az egyik, másodlagosan felhasznált kılap egy feliratos sírtábla töredékének bizonyult. A sírkırıl, amelyet Traianus uralkodásának utolsó évtizedében (Krisztus után 107-117 között) állítottak, Mócsy András írt tudományos elemzést. Ugyanezen a lelıhelyen tárt fel Vaday Andrea további 8, római kori, kevés melléklettel bíró, részben bolygatott csontvázas sírt 1968-ban. Az Erzsébet utcában 1971-ben vízvezeték árok ásásakor késı római sírt bolygattak meg. A homokkı lapokból összeállított, É-D-i tájolású, sírládás csontvázas temetkezést Tettamanti Sarolta tárta fel. Leletei: l. Constantinus 324 és 330 között vert PROVIDENTIAE AVGG hátiratú pénze, a bal alkarcsontokon 4 szálból csavart bronz karperec, bronz pántgyőrő, bronz és vas lemezveretes faládika maradványai és annak kulcsa kerültek elı. A temetkezés kora a 4. század második negyedére tehetı.

Népvándorláskor A nagyarányú népmozgásokkal jellemezhetı korszakból Diósd területén eddig csak az avarok jelenlétére van adat. Feltehetıen sírokból kerültek elı a Halász Árpád egykori győjteményében ırzött avar kori leletek: orsógombok, bronztő és vascsatok, melyek lelıhelye „Diósdliget- Tamási telek elıtt, 1942”



Irodalom: Magyarország Régészeti Topográfiája 7. kötet, fıszerk. Gerevich László, Pest megye régészeti topográfiája. A budai és szentendrei járás. Akadémiai Kiadó, Budapest 1986 Mócsy András: Decurio Eraviscus. Folia Archaeologica XXl(1970) 59-66. Patay Pál: A nagyrévi kultúra leletei Diósdon, Archaeológiai Értesitı 92(1965) 163-167. Schreiber Rózsa: A nagyrévi kultúra telepe Diósdon, Archaeológiai Értesitı 108(1981) 135-156. Schreiber Rózsa: A korabronzkor problémái Budapesten, Archaeológiai Értesitı 99(1972) 151-166. Régészeti emlékek: A jelen tervezés során nem tervezett olyan módosítás, fejlesztés, amely nyilvántartott régészeti lelıhelyet érintene. Az idézett MRT 7. kötete alapján szerepelnek Diósd község Településszerkezeti és Szabályozási tervében a nyilvántartott régészeti lelıhelyek. A tervezési területre Diósd község többször módosított 3/2002.(I.30.) Ör. számú rendeletével jóváhagyott Szabályozási terve van érvényben. A régészeti lelıhelyekre a Helyi Építési Szabályzat jelen módosító javaslatának 63. §-a elıírásai vonatkoznak. Ennek megfelelıen:

33. „A régészeti lelıhelyek és a Kaptárkövek (a Szabályozási terven feltüntetve) ex lege, az örökségvédelmi törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.

34. A nyilvántartott régészeti lelıhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince- és mélygarázs-építés, közmővesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapesti Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni.

35. A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a Hivatal által nyilvántartott régészeti lelıhelyeket lehetıség szerint el kell kerülni. Ha a lelıhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelıhelyeket elızetesen fel kell tárni (megelızı feltárás). A megelızı feltárásra vonatkozóan a beruházónak szerzıdést kell kötnie a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával.

A tervezési területen, a nyilvántartott régészeti lelıhelyek környezetében nagy valószínőséggel számítani lehet régészeti emlékek elıkerülésére, ezért az alábbi elıírás is szerepel a hatályos rendeletben:

36. Amennyiben régészeti lelıhelynek nem minısülı területen földmunkák során váratlan régészeti emlék illetıleg lelet kerül elı, úgy a tevékenységet azonnal fel kell függeszteni, és az emléket vagy leletet haladéktalanul be kell jelenteni a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának.”

A 2001. évi LXlV. törvény 11. §-a alapján a régészeti lelıhelyek ex lege, a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Erre való tekintettel a földmunkával járó beruházásoknál a HÉSZ említett elıírásaival párhuzamosan az alábbi jogszabályokat kell figyelembe venni: A régészeti lelıhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince- és mélygarázs-építés, közmővesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), ill. telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a KÖH területileg illetékes Budapesti Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni. A 2001. évi LXlV. törvény 22. §-a értelmében a régészeti lelıhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetıség szerint el kell kerülni. Ha a lelıhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás máshol nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelıhelyeket elızetesen fel kell tárni. A megelızı feltárásra az örökségvédelmi törvény 22. § (3) bekezdése, valamint a 18/2001. (X. 18) NKÖM rendelet 14. §-a értelmében a beruházónak szerzıdést kell kötnie a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával. A Településszerkezeti terv, és az egész községre vonatkozó Szabályozási terv jelen részleges felülvizsgálata során felmerülı módosítások nem érintenek nyilvántartott régészeti lelıhelyet. Amennyiben régészeti lelıhelynek nem minısülı területen földmunkák során váratlan régészeti lelet, vagy emlék kerül elı, a 2001. évi LXlV. (kulturális örökségvédelmi) törvény 24. §-ában foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát.



A tervezési területeken jelentkezı módosítási szándékok:

- A kisvárosias lakóterületekre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterületsőrőség értéke 1,2 m2/m2-rıl 0,9 m2/m2-re csökken.

- A 2298/1-es és 2298/2-es hrsz.-ú földrészletek (volt csapágy-gyári szennyvíztisztító) az ipari gazdasági területbıl a településközpont vegyes területbe kerülnek átsorolásra.

- A 3046-os hrsz.-ú földrészlet (volt Diófasor utcai szennyvíztisztító) szennyvízátemelı telep területén túl fennmaradó része az ipari gazdasági területbıl a kertvárosias lakóterületbe kerül átsorolásra.

- Az M0 autóút és a Vadrózsa utca között fekvı 1387/76-os, 1387/77-es és 1387/78-as hrsz.-ú földrészletek a védıerdı besorolású területbıl az ipari gazdasági területbe kerülnek átsorolásra.

- A Diófasor utcai 3307-es, 3311-es és 3314/2-es hrsz.-ú ingatlanok (Kertészeti Áruház területe) a kertvárosias lakóterületbıl a településközpont vegyes területbe kerülnek átsorolásra.

- A Zöldfa utca és a 1217-es hrsz.-ú utca, valamint a Géza utca környezetében kialakult lakóterületek által határolt tömb (a telekalakítás során létrejövı 1218/2-es hrsz.-ú ingatlan) közparkként kerül besorolásra.

- A Balatoni út mentén fekvı 2474/1-es és 2474/3-as hrsz.-ú terület közpark övezetbıl településközpont vegyes övezetbe kerül átsorolásra.

- A 1398/1, 1396 és 1397-es hrsz.-ú ingatlanok a jelenleg ipari gazdasági övezetként meghatározott területbıl a tervezett szálloda elhelyezése érdekében településközpont vegyes övezetbe kerülnek.

1.) Településhálózati és tájhasználati változás: A Településrendezési eszközök módosítását igénylı területek legnagyobbrészt Diósd belterületék központi részén, vagy annak közelében helyezkednek el, de ezek nem jelentenek jelentısebb új fejlesztési lehetıségeket. Az eredeti tervben már szereplı fejlesztési területek a település szerves részét képezik, ezért a területeken tervezett fejlesztéseknek különösebb településhálózati jelentısége nincs. Diósd kapcsolata a környezı településekkel, illetve a felsıfokú ellátást biztosító fıvárossal a tervezett módosítások miatt nem változik. A belterületi elhelyezkedés miatt a tájhasználatban sem következik be változás a tervezett változtatások révén. 2.) Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás: Általában egy település természeti, földrajzi, táji, gazdasági és történeti adottságai határozzák meg a település szerkezetét, területfelhasználását. Az elsı javasolt módosítás a településen belül a tervezett kisvárosias lakóterületek kialakítható szerkezetét kedvezı módon változtatja meg, hiszen a megengedett szintterületsőrőség csökkentése jelenleg az Önkormányzat célja, amely az eredetileg megengedettnél kisebb mértékő beépítést von maga után. A további módosító javaslatok közül csupán az M0 autóút és a Vadrózsa utca között fekvı 1387/76-os, 1387/77-es és 1387/78-as hrsz.-ú földrészletek átsorolása (védıerdıbıl ipari gazdasági területbe) jelent területhasználati és beépítettségi változást, de mivel e területek szomszédságában hasonló jellegő iparterületek találhatók, illetve a tárgyi terület egy része is beépült, a módosítás nem jár az örökségvédelem szempontjából káros következményekkel. A másik területhasználati és beépítettségi változással járó módosítás a Balatoni út mentén fekvı 2474/1-es és 2474/3-as hrsz.-ú terület közpark övezetbıl településközpont vegyes övezetbe történı átsorolásra, amelyre szintén igaz, hogy a terület egy része már beépült, így a tervezett módosítás nem jár az örökségvédelem szempontjából káros következményekkel. Fentiek alapján a területek zöldfelületi jellege a beépítés után ugyan jelentısen megváltozik, de a módosítással érintett területeken a jelenleginél kedvezıbb természeti jellegő kialakítás tervezett, és a beépítésre szánt ingatlanokon elıírható intenzív növénytelepítéssel kialakítandó elı-, oldal- és hátsókertek biztosíthatják az újonnan beépülı területek környezetbe illesztését.

A jelenleg érvényben lévı elıírások a további öt területen eredetileg is lehetıvé teszik új létesítmények kialakítását, csupán az eredeti lehetıségekhez képest kissé más jellegő beépítést eredményeznek a javasolt változtatások.



Az összes módosítással érintett terület esetében a meglévı utcahálózat megırzését tartalmazza a terv, ezért a tervezett övezet-átsorolások a település kialakult szerkezetét nem érintik.

3.) Infrastrukturális változás: A tervi elhatározások szerint a területeken várható infrastruktúra-fejlesztés a község kialakult úthálózatának, és közmőrendszerének a továbbfejlesztésével oldható meg. A tervezéssel érintett területek úthálózata tekintetében a terv a környezı területek kialakult közlekedési rendszeréhez hasonló szerkezetet tart meg. A jelen módosításban szereplı úthálózat-fejlesztési javaslatok pedig csupán a jelenlegi belsı hálózat minıségi javítását vonhatják maguk után. A közmővesítés terén a tervezett új beépítésre szánt területek ellátása a meglévı közmőhálózatokról biztosítandó. 4.) Népesség, életmód, társadalom és kultúra változása: A tervezési területen jelentkezı fejlesztés a társadalom és a kultúra változását nem vonja maga után.

Hatáselemzés:

1.) Történeti településhálózati következmények: A módosítással érintett területek nagy része ugyan a község belterületének központi részein terül el, de mivel a módosítások általában csupán egy-egy ingatlant érintenek, a kialakult telekstruktúrán, a történetileg kialakult régi településmag szerkezetén jelen módosítás nem változtat, így a történeti településszerkezet védelme biztosított. Ennek megırzését szolgálják az utak szabályozási szélességeinek csökkentésére vonatkozó javaslatok is, elsısorban az ısi településközpont területén. 2.) Természeti, táji hatások: Mivel a beépítésre szánt területeken említésre érdemes természeti területek nem találhatók, ezeken a területeken a természeti jelleg erısítésére gondot kell fordítani. A tervi elképzelések szerint az övezet-átsorolási javaslatokkal érintett területek beépítése során általában a jelenleginél jóval több és értékesebb növény kerül telepítésre. A tervezéssel érintett területek övezeteiben elıírt kötelezıen kialakítandó, általában minimum 30 %-os zöldfelületen intenzív növénytelepítés szükséges, amely különösen a határoló utak felé nézı, illetve a gazdasági terület esetében a szomszédos területek felé nézı elı-, oldal- és hátsókertekben fontos követelmény. Az érintett területeken elhelyezésre kerülı létesítmények esztétikai kialakítására kiemelten oda kell figyelni. A természet védelmét szolgálja a Zöldfa utca és a 1217-es hrsz.-ú utca, valamint a Géza utca környezetében kialakult lakóterületek által határolt tömb (a telekalakítás során létrejövı 1218/2-es hrsz.-ú ingatlan) közparkként történı besorolásra. Ez a javaslat a nagymérető terület beépítéstıl történı megóvását tőzte ki célul, ami nagy jelentıségő a szomszédos lakóterületek környezeti hatásai, illetve az egész település zöldfelületi rendszerének tekintetében. 3.) A településkép feltárulásának változásai: A településkép jelen tervezéssel érintett területek esetében a területeket határoló illetve a belterületet átszelı utak felıl feltáruló látványt jelenti, amelyre a tervezett létesítmények elhelyezkedése során nagy gondot kell fordítani. A javasolt módosítások a jelenlegi lehetıségekhez képest általában nem befolyásolják a településkép alakulását. Az érvényben lévı Helyi Építési Szabályzatnak az épületek kialakítására vonatkozó elıírásai változatlanul érvényben maradnak, amelyek biztosítani tudják a megfelelı megjelenéső építmények elhelyezését jelen tervezési területeken belül is.



Összegzés: Elızetes vizsgálatunk, és a rendelkezésünkre álló adatok nyomán megállapítható, hogy a jelen módosítással érintett területeken nyilvántartott régészeti lelıhely nem található, így a tárgyi területeken végrehajtandó építkezések tervezésénél az általános örökségvédelmi elıírásokat kell figyelembe venni! Diósd jelenleg érvényben lévı Helyi Építési Szabályzatában az illetékes múzeum javaslatára szerepelnek az örökségvédelemmel foglalkozó elıírások.

4.) A készülı településrendezési terv hatása a mővi értékekre: A helyi épített értékek védelmével a 2001.-ben elfogadott Településrendezési terv, és annak megfelelıen az Önkormányzat többször módosított 3/2002.(IV.30.) számú rendelete szól. A település jelenleg érvényben lévı Szabályozási tervén különbözı sraffozásokkal, OTÉK által elıírt jelölésekkel feltüntetésre kerültek a védett területek, illetve létesítmények, valamint a védelmi javaslatok területi lehatárolásai (tervezett egyedi mőemléki védettség területe, javasolt mőemléki környezet területe, régészeti lelıhelyek). Jelen munka tervezési területein sem országosan védett, sem helyi jelentıségő épített érték nem található.

A megırzésre érdemes településszerkezet, beépítési jelleg védelme érdekében jelen módosítás során javaslatot tettünk egyes területeken a kötelezı építési vonal elıírására. Azokon a területeken, ahol az elıkert méretét az általános elıírásoktól eltérıen kívánjuk meghatározni, ott általában a Helyi Építési Szabályzatban kerültek megfogalmazásra ezek a szabályok. Vannak olyan utcák azonban, ahol az építési hely határát mégis ábrázoltuk a Szabályozási terv-lapon. A kötelezı építési vonalak meghatározását csak azokban az utcákban tartottuk célszerőnek, ahol a kialakult beépítési jelleg megırzésének igénye indokolja (József A. utca, Kossuth L. utca, Baross G. utca, Rákóczi F. utca, Apponyi A. utca, Béla utca, Eötvös utca), de ezek a szabályozási tervlapon nem kerültek ábrázolásra, csupán a HÉSZ e területekre vonatkozó §-aiban kerültek elıírásra.

A terület elızetes régészeti vizsgálata mellett az alábbi adatszolgáltatásokat vettük figyelembe:

tervelızmény - PESTTERV Kft.: Diósd Településszerkezeti és Szabályozási terve. Múzeumi adatszolgáltatás nem volt. Nyilatkozat: Mint Diósd település Örökségvédelmi Hatástanulmányának Régészeti fejezetét készítı régész nyilatkozom, hogy a régészeti tanulmányt a 4/2003.(II.20.) NKÖM rendeletnek és a hatósági elıírásoknak megfelelıen készítettem el, a tervezett megoldások megfelelnek a hatályos jogszabályoknak. Továbbá nyilatkozom arról, hogy a régészeti tanulmányrész elkészítésére az érvényes szakirányú régész végzettségem alapján jogosult vagyok.

Takácsné Németh Gabriella sk. okleveles régész

A hatástanulmány megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és a hatósági elıírásoknak, továbbá a hatástanulmány elkészítésére a 4/2003(II.20.) NKÖM rendelet 6 § (1) bekezdés b.) pontja alapján jogosult vagyok.

Szabóné Pányi Zsuzsanna vezetı településrendezı tervezı (TT-1-13-0404-01)



TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

HATÁROZATI JAVASLAT LEÍRÁS’2008.

Az egyeztetésre kerülı módosítási javaslatok a határozat mellékletét képezı módosított leírás tervezetében csupán az alábbiak szerint kiemelt szövegrészek: kék, dılt, félkövér betőkkel emeltük ki a beillesztésre kerülı szövegrészeket. (A tájékoztatás kedvéért piros álló betőkkel illesztettük be a 168/2006.(VII.4.) számú határozattal jóváhagyott szövegrészeket.)



Határozati javaslat Diósd Község Önkormányzatának Képviselı-testülete: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §-ának (3) bek. B.) pontja alapján a 43/2002.(IV.11.) számú határozatát az alábbiak szerint módosítja. 1./ Jóváhagyja Diósd Településszerkezeti tervének mellékelt módosított leírását (Leírás’ 2008.), valamint

a község igazgatási területe T-1/M/2007. jelő (M=1:4.000-es méretarányú) módosított Településszerkezeti tervét (Diósd 43/2002.(IV.11.) ÖK. sz. határozattal jóváhagyott Településszerkezeti tervének módosítása), amely az alábbiak szerint változott.

- A Varjú utcát győjtıút helyett kiszolgáló útként, a Kavicsos utcát pedig teljes hosszában győjtıútként határozza meg.

- A kisvárosias lakóterületekre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterületsőrőség értékét 1,2

m2/m2-rıl 0,9 m2/m2-re csökkenti. - A 2298/1-es és 2298/2-es hrsz.-ú földrészleteket (volt csapágy-gyári szennyvíztisztító) az ipari

gazdasági területbıl a településközpont vegyes területbe sorolja át.

- A 3046-os hrsz.-ú földrészleten a volt Diófasor utcai szennyvíztisztító - szennyvízátemelı telep területét az ipari gazdasági területbıl a kertvárosias lakóterületbe sorolja át.

- Az M0 autóút és a Vadrózsa utca között fekvı 1387/76-os, 1387/77-es és 1387/78-as hrsz.-ú

földrészleteket a védıerdı besorolású területbıl az ipari gazdasági területbe sorolja át.

- A Diófasor utcai 3307-es, 3311-es és 3314/2-es hrsz.-ú ingatlanokat a kertvárosias lakóterületbıl a településközpont vegyes területbe sorolja át.

- A Zöldfa utca és a 1217-es hrsz.-ú utca, valamint a Géza utca környezetében kialakult lakóterületek

által határolt tömböt (a telekalakítás során létrejövı 1218/2-es hrsz.-ú ingatlant) közparkként sorolja be.

- A 2474/1-es és 2474/3-as hrsz.-ú területet közpark övezetbıl településközpont vegyes övezetbe sorolja

át.

- A 1398/1, 1396 és 1397-es hrsz.-ú ingatlanok ipari gazdasági területét településközpont vegyes övezetbe sorolja át.

2./ Felkéri a jegyzıt, hogy a módosítások regisztrálásáról gondoskodjon. Határidı: azonnal Felelıs: Jegyzı 3./ Felkéri a jegyzıt, hogy a Településszerkezeti terv alapján a Szabályozási tervet és a módosított Helyi

Építési Szabályzatot terjessze a Képviselı-testület elé.

Határidı: 2008……………………... Felelıs: Jegyzı

Diósd, 2008. …………………… Dr. Csizmadia Julianna Spéth Géza jegyzı polgármester



LEÍRÁS’ 2008.

1. A településszerkezeti tervlap

1. A településszerkezeti tervlap az alábbi kötelezı településszerkezeti és területfelhasználási elemeket tartalmazza, amelyek betartásától nem lehet eltekinteni, eltérésekre kizárólag a Településszerkezeti terv további módosításával van lehetıség: a) a belterületi határ, amely egybeesik a közigazgatási határral, b) beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek, c) területfelhasználási egység határa, d) területfelhasználási egység jele és szintterület-sőrősége, e) a területfelhasználást befolyásoló védıtávolságok, védıterületek, f) mőemléki környezet határa, g) helyi értékvédelmi terület határa, h) helyi egyedi mővi érték, i) helyi jelentıségő természetvédelmi terület határa, j) gyorsforgalmi út, országos fıút, országos mellékút (települési fıút) települési mellékút (győjtıút) és

kiemelt kiszolgáló út nyomvonala, k) közúti csomópont, l) vasút nyomvonala, m) kerékpárút nyomvonala, n) közmővek alaplétesítményeinek hálózatai és telephelyei.

2. A településszerkezeti tervlap az alábbi tájékoztató településszerkezeti és területfelhasználási elemeket tartalmazza, amelyek betartása kötelezı, de esetleges módosulásuk nem teszi szükségessé a Településszerkezeti terv módosítását, mivel ezen elemeket nem a Képviselı-testület határozza meg: a) mőemlék, b) régészeti lelıhely határa.

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS

2. A település közigazgatási területének felosztása 1. Diósd község teljes közigazgatási területe belterület. 2. Diósd község közigazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt (beépített és további beépítésre

kijelölt) és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. 3. A település közigazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege,

valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Lakóterület

a/1. kisvárosias lakóterület, a/2. kertvárosias lakóterület.

b) Vegyes terület b/1. településközpont vegyes terület.

c) Gazdasági terület c/1. Kereskedelmi szolgáltató terület, c/2. Nem zavaró hatású ipari terület.

d) Különleges terület d/1. Sporttelep,

d/2. Temetı, d/3. Rádió és Televízió Múzeum. 4. A beépítésre szánt területek egyes területfelhasználási egységei építési használatának megengedett felsı

határát (legnagyobb szintterület-sőrőségét) és a közüzemi közmővesítettség mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:



Területfelhasználási egységek Tervi jele Legnagyobb

szintterület-sőrőség Közüzemi

közmővesítettség mértéke

Kisvárosias lakóterület Lk 1,2 0,9 teljes Kertvárosias lakóterület Lke 0,6 teljes Településközpont vegyes terület Vt 1,5 (1,65)* teljes Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület Gksz 1,5 (2,0)** teljes Ipari gazdasági terület Gip 1,0 teljes Különleges terület-sporttelep Ksp 0,5 teljes

Különleges terület- temetı Kte 0,5 teljes

Különleges terület- múzeum területe Kmúz 0,5 teljes

* Az érték kizárólag a 2392.-es hrsz.-ú ingatlan területére vonatkozik! ** Az érték kizárólag a 3025/4-es, 3025/7-es, 3025/8-as hrsz.-ú ingatlanok területére vonatkozik!

5. A település közigazgatási területének beépítésre nem szánt területei használatuk általános, valamint sajátos jellege szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Közlekedési és közmőelhelyezési, hírközlési területek (KÖu, KÖk), b) Zöldterületek: közparkok (Zkp), c) Erdıterületek: védıerdı (Ev), d) Mezıgazdasági területek (M), e) Vízgazdálkodási területek (V).

3. A területfelhasználási egységek hasznosításának feltételei

1. A területfelhasználási egységeket, a tervezett szerkezeti elemek és területfelhasználás figyelembevételével

és a terület adottságai alapján, a továbbtervezés során építési övezetekre, illetve övezetekre kell felosztani. 2. A tervlapon feltüntetett védıterületeknek, védıtávolságoknak és védısávoknak a területfelhasználásra

gyakorolt hatásait az érintett építési övezetek és övezetek kialakításánál figyelembe kell venni. 3. A tervezett megváltozó területfelhasználások, fejlesztések és új beépítések megvalósításához szükséges

elıfeltételeket (szabályozási és telekalakítási tervek készítése, elıközmővesítés, útépítés, telekrendezés) a megvalósítás elıtt biztosítani kell.

4. A felhagyott szennyvíztisztító telep gazdasági területének lakóterületként való hasznosításának feltétele rekultivációs terv készítése, és annak bizonyítása, hogy a terv végrehajtása révén a terület alkalmassá vált lakóterületi felhasználásra.

5. Növelni kell a település zöldfelületeinek nagyságát és növényzettel való fedettségét. 6. Az elsıdlegesen természet- és tájvédelmi célú területek jellegét, rendeltetését megváltoztatni nem lehet. Az

esetleges másodlagos funkció és használat nem zavarhatja és nem veszélyeztetheti ezen területek természeti, táji értékeit.

4. Közúthálózatok, közlekedés

1. A településszerkezeti terv tartalmazza és meghatározza az országos fı-és mellékutak, a vasút, a települési

fıutak és a helyi győjtıutak, kiemelt kiszolgáló utak és kerékpárút nyomvonalát. 2. A közúthálózat tervezett fejlesztése érdekében a szabályozási tervben az adottságoknak megfelelıen kell

meghatározni a szükséges és biztosítható építési területsávok szélességét. 3. A tervezett létesítmények normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. Amennyiben ez

nem oldható meg, akkor csak az Önkormányzat parkolási rendeletében meghatározott módon lehet ettıl eltérni.

4. A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani, az utcafásításokat el kell végezni. 5. A kerékpárút kialakításáról a felmerülı igényekkel párhuzamosan, fokozatosan gondoskodni kell a

településszerkezeti tervlap szerinti nyomvonalon. 6. Meg kell oldani a településen belüli tömegközlekedést.



5. Közmővek

1. A közmővezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Az utak alatt a közmővek elrendezésénél mindig a távlati összes közmő elhelyezési lehetıségét kell figyelembe venni.

2. A közterületek gazdaságosabb kihasználása érdekében törekedni kell a zárt csapadékvízelvezetés megvalósítására.

3. A közmővezetékeket és közmőlétesítményeket közterületen vagy közmőterületen kell elhelyezni, azok ágazati elıírásai szerinti biztonsági övezetének a helyigényét is köz- vagy közmőterületként kell szabályozni. Ettıl eltérı esetben a közmőveknek vagy biztonsági övezetüknek szolgalmi jog bejegyzésével kell helyet biztosítani. Szolgalmi joggal terhelt területen mindennemő építési tevékenység csak a kedvezményezett hozzájárulásával engedélyezhetı.

4. Az újonnan beépítésre tervezett területeken a közmővek kiépítését egységes rendszerben, elıközmővesítéssel kell megoldani.

5. A település beépített és beépítésre szánt területének hasznosítását csak teljes körő közmőellátás esetén szabad lehetıvé tenni. A vezetékes közcsatorna hálózat teljes körő kiépítéséig a szennyvíz eltávolítását zárt tárolóba való győjtéssel és szippantással kell megoldani. A közcsatorna kiépülése után el kell rendelni a közhálózatra történı egy éven belüli kötelezı rákötést. A szennyvizek szikkasztása nem engedélyezhetı.

Szennyvízkezelı kisberendezés alkalmazhatóságát Települési Szennyvízkezelési Program keretében lehet megalapozni, mely programot el kell készíttetni.

6. A település területére egységes vízrendezési tervet kell készíteni. 7. A meglévı vízelvezetési útvonalak megırzésérıl és karbantartásáról gondoskodni kell. 8. Közmővezetékek, közmőlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is

figyelemmel kell lenni elsısorban a községközpontban, a mőemléki környezetben és a helyi értékvédelmi területen.

9. Új villamosenergia (közép- és kisfeszültségő, közvilágítási) hálózatokat a mőemléki környezetben és a helyi értékvédelmi területen térszín alatti földkábellel kell megvalósítani.

10. Ahol a meglevı vezetékhálózatok föld feletti elhelyezése egyelıre fennmarad, területgazdálkodási szempontból (az utcabútorozási és utca fásítási lehetıség biztosítása érdekében) a hálózatokat lehetıleg közös oszlopsorra kell összevonni.

ÉRTÉKVÉDELEM

6. A település védett és védendı épített értékei

1. Országos mőemléki védelem alatt álló építmények:

- Szt. Gellért kápolna – Szt. István tér - Nepomuki Szt. János szobor – Szt. István tér

2. Az országos mőemléki védelem alatt álló épület és létesítmény, valamint a szerkezeti tervben kijelölt mőemléki környezetük védelmérıl A kulturális örökségvédelmi törvény betartása mellett települési eszközökkel is gondoskodni kell.

3. A régészeti lelıhelyek ex lege, az örökségvédelmi törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Védelmüket az örökségvédelmi törvény érvényesítésével kell biztosítani.

4. Helyi egyedi védelmet kell biztosítani, helyi értékvédelmi rendelet megalkotásával, az alábbi épületek és létesítmények esetében: - Rk. Templom – Szt. István tér - Tájház – Béla u., Ófalu - Szt. Flórián szobor – Kossuth L. u. - Községháza – Szt. István tér - Közösségi ház – Szt. István tér - Rádió és Televízió Múzeum – Rádióállomás – Kıbányai u.

5. Helyi értékvédelmi területként védendı az Ófalu településszerkezete és a beépítés jellege. 6. A meglévı építészeti értékek és a településkép védelmének érdekében a Helyi Építési Szabályzatban

bıvíteni kell az építésengedély köteles tevékenységek körét.

7. A település természetvédelmi értékei 1. Országos szinten védett a Természetvédelmi törvény nevesítése alapján („ex lege”) a diósdi „római”

barlang.



2. Külön rendelettel nem, de az 1996.é.LIII.tv.elıírásai által védett természeti területek Diósd területén a természetes és természetszerő erdı- és gyeptársulások: - a Rádió és Televízió Múzeum területén és környékén fennmaradt karsztgyepek területe, - a felhagyott kıfejtı területén és a környezı szurdokban fennmaradt erdıtársulások, melyek természetvédelmi elıírásait a fenti törvény vonatkozó végrehajtási utasítása, a természeti területek jegyzékérıl szóló rendelet hivatott tartalmazni.

3. A kaptárkövek, kaptárfülkék (Árvalányhaj u.) ex lege, az örökségvédelmi törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.

4. Helyi szintő védettség alá vonandó a kıfejtı és környékének erdıterületei, valamint a Rádió- és Televízió Múzeum területének karsztgyepei, melyek védettsége az ezt kihirdetı önkormányzati rendelettel jön létre.

5. A helyi szinten védett területek kezelıje a települési önkormányzat, mely kezelıi feladatait (szakmai felügyelet biztosítása, kezelési terv készítése, stb) átruházhatja a helyi, térségi táj- és természetvédelmi civil szervezetre.

KÖRNYEZETVÉDELEM

8. Általános leírás

1. Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése és megvalósítása során érvényre kell

juttatni a környezetvédelmi elıírásokat. 2. A településen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

(a) a legkisebb mértékő környezetterhelést és igénybevételt idézze elı, (b) megelızze a környezetszennyezést, (c) kizárja a környezetkárosítást, (d) megszüntesse, de legalább enyhítse a meglevı ártalmakat és szennyezéseket.

3. A település ipari létesítményeinél és intézményeinél a magasabb rendő jogszabályokban és tervekben elıírt környezetvédelemi jellegő adatszolgáltatási kötelezettségek betartását figyelemmel kell kísérni (pl. légszennyezı pontforrások emissziós értékei, szennyvízkibocsátás, keletkezı veszélyes hulladékok, stb.).

4. Az érdekelt szakhatóságoktól minden évben meg kell kérni a települést érintı környezetterhelési adatokat, ezek felhasználásával nyomon kell követni a település környezeti állapotának változását.

9. Földvédelem

1. Az erózió és defláció elleni védelem érdekében a mezı- és kertgazdasági mővelés alatt álló területeken

környezetkímélı (talajvédı) gazdálkodást kell folyatni, biztosítva a földfelszín minél nagyobb arányú és minél állandóbb jellegő zöldfelületi fedettségét és a lehetı legkedvezıbb talajnedvességi állapotot. A lejtıs és talajhibás (köves) területek talajvédı mővelése során az eróziós károk minimalizálását kell biztosítani.

2. A mezıgazdasági területeket a termıföld minıségének és a termıképesség megırzésének érdekében a rendeltetésüknek megfelelıen kell hasznosítani, illetve a mővelési águknak megfelelıen mővelésben tartani.

3. A mezıgazdasági területeken a mőtrágya és a növényvédı szerek használatát minimalizálni kell, el kell indítani az ökogazdálkodásra való áttérést.

4. A földterületeket a szennyezés ellen védeni kell, a szennyezett területek rekultivációja szükséges.

10. Vízkészletek minıség- és mennyiségvédelme 1. A szennyvízelvezetı hálózat további kiépítésével a település még csatornázatlan ingatlanjainak a

szennyvízelvezetı hálózatra történı rákötését biztosítani kell. 2. A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek, külvizek) megfelelı (elı) tisztításáról gondoskodni kell. 3. A vízben élı szervezetre veszélyes (vegyi) anyagok kijuttatása és elhelyezése ellen védeni kell a vízfolyás

közeli területeket, a vízparti sávokat, valamint a felszín alatti vízkészleteket, különös tekintettel az érzékeny vízbázisok területeire. A felszín alatti vízkészletek, vízbázisok védelme érdekében a település teljes területén tilos a szennyvizek szikkasztása.

4. Az idıszakos vízfolyások medrét rendszeresen karban kell tartani. Szükség esetén hordalékfogókat kell létesíteni, amelyek tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell.

5. A község területének a külvizek és belvizek elleni megfelelı védelmét, csapadékvíz elvezetésének megoldását a felszíni vízrendezés eszközeivel biztosítani kell.



11. Levegıtisztaság-védelem 1. A településre vonatkozó levegıtisztaság védelmi kategória („védett 1.”) határértékeinek betartásáról és

betartatásáról folyamatosan gondoskodni kell. 2. A közlekedési eredető légszennyezés csökkentése érdekében alapvetıen a forgalomszabályozás eszközeit

kell alkalmazni. Az M0 mentén véderdısávokat kell telepíteni, az utcafásításokat el kell végezni. 3. A meglévı, helyhez kötött légszennyezı források esetében technológia-váltással, vagy a szennyezı forrás

felszámolásával meg kell szüntetetni a határérték feletti terhelést.

12. Zaj és rezgés elleni védelem

1. A különbözı felhasználású területekre vonatkozó zajvédelmi kategóriák határértékeinek betartásáról és betartatásáról folyamatosan gondoskodni kell.

2. A közlekedési eredető zajterhelés csökkentése érdekében alapvetıen a forgalomszabályozás eszközeit kell alkalmazni, az M0 mellett kijelölt zajvédı erdısávokat kell telepíteni.

3. A lakóterületeken és a természetvédelmi területeken, valamint az ezekre hatással lévı szomszédos területeken a meglévı, helyhez kötött zajforrások esetében technológia-váltással vagy kitelepítéssel meg kell szüntetetni a határérték feletti zajterhelést.

13. Élıvilág védelem

1. Az ökológiailag értékes területek védelme érdekében biztosítani kell a gyep- és erdımővelési ágak

megtartását, az élıvilág és élıhely fennmaradásához szükséges építési és használati korlátozásoknak érvényt kell szerezni.

2. Törekedni kell a magasabb ökológiai értékő területek (erdı) növelésére. 3. A védelemre érdemes, értékes természeti területek védetté nyilvánítási eljárását a szerkezeti terv

elfogadásával párhuzamosan meg kell kezdeni.

14. Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás 1. A településen keletkezı kommunális hulladék elhelyezése csak engedéllyel rendelkezı hulladéklerakón

történhet. 2. A települési (kommunális) hulladékot ellenırzött és elıírt módon a település egészén szervezett szelektív

győjtéssel kell a kijelölt hulladéklerakóra juttatni. A szelektív győjtéssel lehetıvé kell tenni a települési hulladékok (részleges) utóhasznosításának feltételeit is.

3. A település közigazgatási területén belül hulladék és veszélyes hulladék lerakása, kezelése tilos.

Melléklet

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁT EL İSEGÍTİ FELADATOK, INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK

1. Tervkészítési feladatok

A településrendezés elısegítése érdekében a következı tervek, hatástanulmányok, programok elkészíttetésérıl kell gondoskodni: 1. Helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosításának elkészítése. 2. A Szabályozási terv alapján helyi fejlesztési programok indítása. 3. Települési környezetvédelmi program karbantartása, aktualizálása. 4. Rekultivációs terv készítése a felhagyott szennyvíztisztító telep területére. 5. A tervlapon jelölt közlekedésfejlesztési feladatok terveztetése. 6. Vízügyi szakvélemény alapján komplex vízrendezési tanulmányterv készítése. 7. Települési Szennyvízkezelési Program készítése. 8. Tanulmányterv készítése az épített környezet helyi értékvédelmérıl és a védelem módjának

meghatározásáról. 9. Kezelési és fenntartási útmutató készítése a helyi védettségő természetvédelmi területekre. 10. Turisztikai fejlesztési koncepció készítése.



2. Tervegyeztetési feladatok

1. A község rendezése során figyelembe kell venni a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét. 2. Az ezután készülı területrendezési tervekben érvényesíteni kell a község településrendezési tervében

szereplı elhatározásokat. 3. A továbbiakban készülı, a község közigazgatási területére vonatkozó mőszaki terveket és fenntartási

terveket a településszerkezeti tervvel összhangban kell elkészíteni. Amennyiben eltérés válik szükségessé, úgy elızetesen a településszerkezeti tervet határozattal módosítani kell.

3. Jogalkotási feladatok

1. Új rendeletet kell alkotni, illetıleg a meglévı rendeletet módosítani kell a következı témakörökben: a) Helyi építési szabályzat b) Helyi értékvédelem (mővi és természeti értékvédelem) c) Természeti területek és egyedi tájértékek jegyzéke d) Települési környezetvédelem e) Települési hulladékgazdálkodás f) Települési csendvédelem g) Állattartás h) Közterületek (utak, terek, zöldfelületek) használata, fenntartása i) Parkolás j) Reklámok, hirdetések létesítése, engedélyezése k) Út- és közmőépítési hozzájárulás l) Fakivágás és pótlás

4. A településszerkezeti terv megvalósításával kapcsolatos egyéb feladatok

1. Azokra a területekre, amelyek tervezett felhasználása a jelenlegihez képest megváltozik, további részletes

szabályozási terv készítését kell elrendelni a konkrét fejlesztési program ismeretében. 2. A település népességének növekedésével párhuzamosan figyelemmel kell kísérni a közintézmények

kihasználtságának alakulását. A lakosság igényeinek megváltozásával együtt gondoskodni kell a szükséges intézménybıvítésekrıl, illetve új intézmények létesítésérıl (telekvásárlás, építés). A telekvásárlásokat és a közintézmények létesítését a tervlapon jelölt településközpont vegyes területeken kell megtenni.

3. Amennyiben az önkormányzat helyi közutat, közmővet létesít, úgy az érintett ingatlantulajdonosokat út- és közmőépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni.

4. Az út- és közmőépítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

5. A településszerkezeti tervben foglaltak megvalósítását, megvalósíthatóságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

6. A településrendezési feladatok megvalósítását elısegítı sajátos jogintézmények közül az elıvásárlási jog és az útépítési és közmővesítési hozzájárulás alkalmazása indokolt. A helyi építési szabályzatban meg kell határozni az Önkormányzatot megilletı elıvásárlási joggal érintett ingatlanok listáját. Külön rendeletben kell szabályozni a útépítési és közmővesítési hozzájárulás mértékét és arányát.

5. A terv megvalósítását elısegítı tárgyi és személyi feltételek

1. A településfejlesztési koncepció és a településszerkezeti tervben rögzített célok megvalósulása érdekében

településfejlesztési alapot kell létrehozni, és pénztámogatást nyújtó pályázatokon kell részt venni. 2. A település környezetvédelmi feladatainak ellátása, valamint a környezetvédelmi támogatások megszerzése

érdekében települési környezetvédelmi alapot kell létrehozni. 3. Folyamatosan gondoskodni kell a településrendezési terv érvényesítése érdekében a szükséges

továbbterveztetésekrıl és egyéb kapcsolódó feladatokról. Kelt: Diósd, 2008. év............. hó .... nap



HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA

Az egyeztetésre kerülı módosítási javaslatok a rendelettervezetben csupán az alábbiak szerint kiemelt szövegrészek: kék, dılt, félkövér betőkkel emeltük ki a beillesztésre kerülı, és kék álló áthúzott betőkkel szedtük az elfogadott rendeletbıl törlésre kerülı szövegrészeket. (A tájékoztatás kedvéért piros álló betőkkel illesztettük be a 21/2006. (VII.6.) számú rendelettel jóváhagyott szövegrészeket, illetve piros álló áthúzott betőkkel illesztettük be a jelen rendeletben feleslegessé váló hatályos elıírásokat.) Az államigazgatási egyeztetı eljárás és az OTÉK 2008. 09. 12.-ével hatályba lépett változások után zöld, dılt, félkövér betőkkel emeltük ki a beillesztésre kerülı, és zöld álló áthúzott betőkkel szedtük az elfogadott rendeletbıl törlésre kerülı szövegrészeket.



HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Diósd község Önkormányzat Képviselıtestületének 3/2002. (IV.30.) számú RENDELETE …/ 2009. (......) számú RENDELETE

a község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 3/2002. (IV.30.) számú rendelet módosításáról

egységes szerkezetben Diósd Község Önkormányzat Képviselıtestülete az 1990. évi LXV tv. 16. §-ában (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. 7. §-ának (1) (3) bekezdésében c. pontjában biztosított jogkörében, továbbá hivatkozással a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel közzétett OTÉK 1. § (1) bekezdésében foglaltakra, a község közigazgatási területére vonatkozóan megalkotja a Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendeletét, és egyúttal jóváhagyja a település Szabályozási Tervét, valamint elrendeli azok kötelezı együttes alkalmazását. Jelen rendelet megalkotásának célja a település közigazgatási területén az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelıen megszabni és biztosítani. Ennek keretében a települési önkormányzat az országos szabályoknak megfelelıen, illetve az azokban megengedett eltérésekkel kiegészítésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatosan, a telkekhez főzıdı sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan alkotja meg rendeletét.

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya, alkalmazása

1. § (1) Jelen rendelet területi hatálya Diósd község teljes közigazgatási területére kiterjed. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá építési telket és telket alakítani,

építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bıvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerősíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni, az általános érvényő elıírások (pl. OTÉK és szabványok) betartása mellett kizárólag a jelen rendelettel meghatározott Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban HÉSZ) és a Szabályozási terv szerint, azok együttes alkalmazásával szabad.

(3) A Szabályozási terv tömb mélységő szabályozást tartalmaz, amely a település döntı részére biztosítja az építési jogokat. Az újonnan beépítésre kerülı lakó- és településközpont vegyes területekre a Szabályozási Terv és a HÉSZ további Szabályozási Tervek (SZT) készítését írja elı az építési jog biztosítása érdekében, a 3.§ szerint. A késıbbiekben készülı SZT-ek a mindenkori érvényes HÉSZ és Szabályozási terv részét képezik.

(4) A rendelet területi és tárgyi hatályát tekintve minden természetes és jogi személyre nézve kötelezı elıírásokat tartalmaz.

(5) A rendeletben foglalt elıírásoktól való eltérésre kizárólag a HÉSZ és a Szabályozási terv módosításával van lehetıség.

(2) Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel és függelékkel együtt alkalmazható:

1. sz. melléklet: A T-2/M/2008 jelő Módosított szabályozási terv (nyolc szelvény) – M = 1 : 2000 2. sz. melléklet: A település közútjainak tervezési osztályba sorolása 3. sz. melléklet: A település győjtıútjai: 1. sz. függelék: Beültetési kötelezettséggel terhelt ingatlanok jegyzéke 2. sz. függelék: Magánutak kialakítására vonatkozó elıírások 3. sz. függelék: Agresszíven gyomosító és/vagy allergiát okozó, valamint a várostőrı növényfajok

jegyzéke



A szabályozási tervlap 2. §

(1) A település közigazgatási területén a HÉSZ elıírásainak területi értelmezéséhez szükséges térképi, rajzi

információkat a szabályozási terv tartalmazza. 1(2) A HÉSZ rajzi melléklete (a PESTTERV Kft. által 2-04-417 törzsszám alatt készített

tervlap): SZT 1 terv (két szelvény) M=1: 2 000 (3) A R. rajzi mellékletét képezı Szabályozási Terv

a) a Balatoni út, a Diófasor utca, a 3036/2 - 3036/8-as hrsz.-ú ingatlanok, a 3025/1-es hrsz.-ú árok és a 3016-os hrsz.-ú ingatlan által határolt területen hatályát veszti, helyébe e terület vonatkozásában jelen rendelet 1 számú melléklete lép.

b) a 1024/1-es és 1024/7-es hrsz.-ú ingatlanra hatályát veszti, helyébe e terület vonatkozásában jelen rendelet 2 számú melléklete lép.

c) a 1378-as hrsz.-ú pincesor területére hatályát veszti, helyébe e terület vonatkozásában jelen rendelet 3 számú melléklete lép.

(4) A HÉSZ 2.§ (3) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (1) A Szabályozási terv az alábbi kötelezı szabályozási elemeket tartalmazza:

a) közigazgatási határvonal, amely egybeesik a belterületi határvonallal; b) tervezett szabályozási vonal, szabályozási szélesség; c) övezet, építési övezet jele és határa; d) érvényes szabályozási terv határa; e) további szabályozási terv (SZT) készítési kötelezettséggel érintett terület határa; f) elıvásárlási joggal terhelt terület határa; d) beültetési kötelezettségő terület; e) levegıtisztaság-védelmi terület; f) mőemléki környezet határa; g) helyi mővi érték; h) helyi értékvédelmi terület határa; i) helyi jelentıségő természetvédelmi terület határa; j) védıtávolságok határa; g e) megszüntetı jel; f) építési hely határa;

(2) A kötelezı szabályozási elemek módosítására kizárólag a szabályozási terv és a HÉSZ módosításával van lehetıség.

(5) Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén haladhat, ezért telekalakítás (összevonás, megosztás) nem engedélyezhetı úgy, hogy egy telekre két övezet elıírásai legyenek érvényesek. Ilyen telekalakítási igény esetén a szabályozási tervet elızetesen módosítani kell annak érdekében, hogy eldönthetı legyen, mely övezet, építési övezet elıírásai vonatkoznak a majdani telekre, építési telekre.

(3) 2 A Szabályozási terven jelölt tájékoztató elemek nem jelen rendelet jóváhagyási körébe tartoznak. Alkalmazásuk kötelezı. A Szabályozási terv az alábbi tájékoztató szabályozási elemeket tartalmazza:

a) mőemlék; b) régészeti lelıhely határa; c) mőemléki környezet határa; d) helyi mővi érték; e) helyi természeti érték; f) helyi értékvédelmi terület határa; g) helyi természetvédelmi terület határa; h) védıtávolságok, védıterületek, védısávok határa.

(4) A Szabályozási tervben és építési szabályzatban az építési övezeteket és övezeteket rövidített övezeti kóddal, illetve a szabályozási tervlapon az alábbi ábra szerinti jellel és tartalommal kell feltüntetni:

ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET RÖVIDÍTETT KÓDJA: Lke – 1

ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET TELJES JELE:

1 Módosította: a 18/2005. (IX.20.) ör. ………………1. §-a. Hatályos 2005. szeptember 20. ……………napjától 2 Beiktatta: a 18/2005. (IX.20.) ör. 1. §-a. Hatályos 2005. szeptember 20. napjától



Bm beépítési mód (SZ: szabadonálló, O: oldalhatáron álló, Ikr: ikresen

csatlakozó, CS:csoportházas, Z: zártsorú) Beép% legnagyobb megengedett beépítési mérték (%) Szm legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) Ém legkisebb és legnagyobb megengedett építménymagasság (m) Tt legkisebb telekterület méret (m2) Zöld% kötelezı legkisebb zöldfelület mértéke (%)

További szabályozási tervek (SZT) és telekalakítási tervek készítésére

Telekalakításra vonatkozó rendelkezések 3. §

(1) Azokon a területeken, ahol a jelen HÉSZ és Szabályozási terv nem biztosít építési jogokat (és mőszaki

akadály elvileg nem gátolja a telekalakítást és a beépítést), a településszerkezeti tervben meghatározott területfelhasználás, a telekalakítás és a beépítés csak további SZT készíttetése és jóváhagyása után engedélyezhetı. Ezek a területek:

a) a jelen HÉSZ és Szabályozási terv szerint további szabályozási terv (SZT) készítési kötelezettséggel érintett területek;

b) azon területek, ahol a HÉSZ-ben rögzített elıírásoktól eltérı építési igény jelentkezik. (1) Telket alakítani csak úgy szabad, hogy a telek beépítettsége és beépíthetısége ne korlátozza a szomszédos

ingatlanok használatát, beépítését, illetve a telkek közterület vagy magánút csatlakozása és közmővel történı ellátása biztosított vagy biztosítható legyen.

(2) 3A telekalakításoknál a telekalakításról szóló 85/2000 (XI.8.) FVM. rendelet szerint kell eljárni, az új beépítésre szánt területek esetében a fenti rendelet szerint telekalakítási tervet kell készíteni a szabályozási tervben meghatározott építési övezeti elıírások betartásával.

(2) A területen nyúlványos telek nem alakítható ki. (3) A már meglévı, az övezeti elıírásokban meghatározottaknál kisebb telkek esetében a telekhatárok

változtatása csak akkor lehetséges, ha a telekhatárok megváltoztatása szabályozási vonal miatt szükséges, vagy a telekhatárok megváltoztatásával az érintett telkek az elıírt telekméretekhez közelítenek, vagy azoknak megfelelnek.

(4) Különbözı építési övezetbe sorolt telkek egyesítése vagy telekalakítása esetén a telkek telekhatár rendezése után kialakult vegyes övezető telekre a nagyobb telekrész beépítési paraméterei vonatkoznak.

(5) Új beépítésre szánt, vagy jelentıs mértékben átépítésre kerülı (pl. rehabilitációs) területeken – amennyiben a kialakult telkek az övezeti elıírásoknak nem felelnek meg – a beépíthetıség feltétele, hogy a telkeket az elıírásoknak megfelelı építési telekké, telekké kell alakítani az érintett telekcsoport legalább telektömbönként történı újraosztásával. Telekalakítás során a kialakuló építési telkek száma nem lehet több a telekalakítással érintett telekszámnál.

II. FEJEZET AZ ÉPÍTÉS ENGEDÉLYEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOSTÓL ELTÉR İ

HELYI SZABÁLYAI

Az építési engedélykérelmek elbírálásának kiegészítı szabályai 4. §

3 Módosította: a 18/2005. (IX.20.) ör. 2. §-a. Hatályos 2005. szeptember 20. napjától

Lke – 1 Bm Beép [%] Szm

Ém [m] Tt [m2] Zöld [%]



(1) Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott engedélyköteles építési munkák köre bıvül. A mőemléki környezet területén, valamint a helyi értékvédelmi területen az engedélyköteles építési tevékenységek köre az alábbiakkal bıvül:

a) bármilyen hirdetı-, reklám- és cégtábla és berendezés létesítése, b) utcabútorok elhelyezése, c) a közterületeken történı bármely egyéb építési tevékenység (pl. út-keresztmetszet kialakítása,

útburkolás, járdaépítés, vízelvezetés stb.). (2) Az építési engedélyezési tervdokumentációhoz csatolni kell és az engedélyezéskor figyelembe kell venni a

Településfejlesztési Bizottság írásos véleményét az elkészült tervekrıl az alábbi esetben: a) önkormányzati beruházás keretében vagy önkormányzati tulajdonon végzett építési tevékenység.

(3) A felhagyott homokbánya területén a tervezett épületeket az utca vonalához közel, 5 méteres elıkert megtartásával kell telepíteni.

III. II. FEJEZET ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK, ÖVEZETEK EL İÍRÁSAI

A közigazgatási terület tagozódása

5. § (1) Diósd teljes közigazgatási területe belterület. (2) Az építési szempontból megkülönböztetett, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek építési

övezetekre és övezetekre való területi tagozódását a szabályozási terv ábrázolja.

Általános telekalakítási és beépítési elıírások 6.§

(1) A település közigazgatási területén építési telket, telket kialakítani csak úgy szabad, hogy az a szabályozási

tervben meghatározott területfelhasználásra alkalmas legyen, továbbá területe, alakja, beépítettsége és megközelíthetısége a HÉSZ-ben megadott értékeknek, a szabályozási tervnek és a vonatkozó egyéb jogszabályoknak megfeleljen.

(1) Az egyes telkek beépítési lehetıségeit az általános elıírásokon túlmenıen az adott telekre vonatkozó övezeti, építési övezeti elıírások határozzák meg, melyek betartása kötelezı.

(2) Az újonnan beépítésre szánt területeken a telekalakítás és beépítés csak jóváhagyott szabályozási terv és telekalakítási terv alapján történhet.

(3) Az üdülıterületbıl lakóterületté – már korábban történt, valamint jelen terv szerint – átsorolt területeken a lakóbeépítés feltétele a szabályozási tervben meghatározott építési övezeti elıírásoknak megfelelı telekalakítás.

(4) A település igazgatási területén új építés esetén építési engedély csak az építési szabályoknak megfelelıen kialakított, kiszolgáló útról gépjármővel közvetlenül megközelíthetı telekre adható. Az egynél több telket kiszolgáló magánutakat közforgalom elıl nem szabad elzárni, biztosítani kell, hogy az általuk kiszolgált telkek bármilyen jármővel (szgk., tőzoltó, mentı stb.) akadályoztatás nélkül, bármikor megközelíthetıek legyenek.

(5) A jelen HÉSZ és Szabályozási terv jóváhagyásakor már kialakult, építési joggal rendelkezı telek építési jogosultsága a telek nagyságától függetlenül fennáll.

(6 2) Építési engedély kiadásánál Új épület építésénél, meglévı épület bıvítésénél figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védıterületeket, védıtávolságokat, védısávokat.

(7) A talaj- és felszíni vizek áramlását és minıségét veszélyeztetı építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki.

(8) Az elıkertek mélységét (azaz az utca felıli építési határvonalat) a jellemzıen utcában jellemzı beépítettségő telkekhez alkalmazkodóan, a kialakult beépítésnek megfelelıen, esetileg kell meghatározni. Foghíjbeépítés vagy átépítés esetén az utcában 70 %-ban jellemzı elıkert méretekhez kell alkalmazkodni.

(4) Amennyiben az utcai telekhatárok, vagy a szabályozási vonal az út tengelyvonalával nem párhuzamosak, az utcától távolabb esı telekhatár-szakaszt illetve szabályozási vonalat kell figyelembe venni az építési hely meghatározása során. Az utóbbi szigorító rendelkezéstıl kizárólag abban az esetben lehet eltekinteni, ha a telek adottságai a beépítést a szigorító feltétel betartásával nem teszik lehetıvé.



(9 5) A település központjában a Kossuth L., Rákóczi F., Apponyi A., Baross G. utcákban és az Ófaluban jellemzıen kialakult, hagyományos, elıkert nélküli beépítési formát meg kell ırizni, ezekben az utcákban az elıkert 0 m (kötelezı építési vonal).

(10) Az újonnan felhasználandó és beépítendı területeken az elıkert legkisebb mélysége 5,0 m. (6) Azokon a telkeken, ahol a szabályozási terven építési határvonal van feltüntetve, az építményeket a

határvonal figyelembe vételével kell elhelyezni. Kötelezı építési vonal (meghatározott 0 méteres elıkert) esetében az épület utcai homlokzata hosszának legalább 50 %-a ezen a vonalon kell, hogy álljon.

(11) Ahol az oldalkertek legkisebb szélességét, a hátsókertek legkisebb mélységét jelen rendelet külön nem szabályozza, az OTÉK elıírásai a mérvadók.

(12 7) Oldalhatáron álló beépítés esetén - ha a beépíthetıség és a szomszédos telkek beépítettsége lehetıvé teszi - az oldalsó telekhatártól legalább 1,0 m-es csurgótávolságot kell elhagyni.

(13 8) Az épületek kizárólag magastetıvel alakíthatók ki a mőemléki környezet területén, a helyi értékvédelmi területen, a Kossuth L., Rákóczi F., Gárdonyi G., Dózsa Gy., Baross G., Apponyi A., József A. utcákban, a Sashegyi u. 7. sz. fıúttól É-ra lévı szakaszán.

A gerincmagasság illeszkedjen a meglévı, szomszédos épületek gerincmagasságához, a tetıhajlásszög maximum 45º lehet.

(9) Az építmény egy-egy homlokzatára vetített építménymagassága (homlokzatmagassága) nem haladhatja meg az építési övezetben megengedett építménymagasság értékét, kivéve 10 %-osnál nagyobb eséső lejtıs telek esetén a völgy felıli homlokzatot, melynek magassága az építmény alatti eredeti terep lejtésébıl adódó szintkülönbségének legfeljebb felével megnövelhetı. Ilyen esetben a homlokzatok legmagasabb pontjából a terepre függılegesen vetített távolság nem lehet nagyobb, mint az építési övezetben megengedett építménymagasság 10 %-al megnövelt értéke. Az engedmény megadásának elıfeltétele az eredeti terepszint geodéziai bemérése, és adattáblázat készítése az út hosszeséséhez viszonyítva.

(14 10) Az Ófalu területén terepszint alatti építmények önállóan nem, csak a terepszint feletti építmények alatt, max. egy szint mélységig létesíthetık, ahol a talajmechanikai adottságok ezt lehetıvé teszik. Kivételt képeznek a közmőaknák. Az Ófalu kivételével a többi építési övezetben a terepszint alatti építmények a talajmechanikai adottságoknak megfelelıen, az OTÉK szerint létesíthetık.

(15) 4A község beépített és beépítésre szánt területein, ahol a vezetékes közcsatorna hálózat már kiépült, építés engedélyezése csak az építési telek teljes közmővesítettsége esetén lehetséges. A közcsatorna hiányában a beépítés engedélyezhetı átmenetileg részleges közmővesítéssel, a szennyvizek zárt tárolóba való győjtésével és szippantással történı eltávolításával. A közcsatorna hálózat kiépülése esetén el kell rendelni a közhálózatra történı egy éven belüli kötelezı rákötést. A szennyvízcsatorna megépítése után legkésıbb 1 éven belül az érintett fogyasztókat és azokat, akiket a csatornahálózat 100 m-en belül megközelít, kötelezni kell a csatornára való rákötésre. Ezután közmőpótló létesítése és használata sem engedélyezhetı.

Szennyvízkezelı kisberendezés alkalmazhatóságát kizárólag a Települési Szennyvízkezelési Program keretében kell megalapozni. A település teljes területére vonatkozóan a szennyvizek szikkasztása nem engedélyezhetı, még ideiglenes jelleggel sem.

(16) A település építési övezeteiben megengedett környezetterhelési határértékekre vonatkozó szabályozási elıírásokat a „Környezetvédelmi elıírások” címő fejezet tartalmazza. (17) Építési és/vagy rendeltetés-megváltoztatási engedély csak akkor adható ki, ha a létesítményben tervezett

tevékenység képes betartani az adott övezetre, építési övezetre elıírt környezetterhelési határértékeket. (18) A település területén az állattartást külön helyi önkormányzati rendelettel kell szabályozni. 5 (19) Valamennyi létesítmény normatíva szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. Amennyiben ez

nem oldható meg, akkor az Önkormányzat parkolási rendeletében meghatározott módon lehet ettıl eltérni. (11) Az északi községrészben, a 1379. hrsz.-út (Kıbányai út) és az 1382/2, 1381/3, 1382/1. hrsz.-ú utak által

határolt területen az építési telkek határvonalain elsısorban nem tömör kerítés és/vagy élı sövény létesíthetı. Tömör kerítés legfeljebb 1,5 m magassággal létesíthetı.

(12) Az északi községrészben, a 1379. hrsz.-út (Kıbányai út) és az 1382/2, 1381/3, 1382/1. hrsz.-ú utak által határolt területen az építési telkeken és határvonalaikon a természetes terepfelületet legfeljebb 1,0 m-es függıleges eltéréssel (kiemelés, bevágás) szabad megváltoztatni.

4 Módosította: a 18/2005. (IX.20.) ör. 2. §-a. Hatályos: 2005. szeptember 20. napjától 5 Beépítette: 18/2005. (IX.20.) ör. 22. §-a. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól



A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI

A LAKÓTERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI

Diósd kisvárosias lakóterületének építési övezete (1) 6A beépítésre szánt területek építési övezeti jeleiben a terület felhasználás jele (bető) az alábbiak szerint

megváltozik (a kódszám változatlan marad):

építési övezet jele építési övezet megváltozott jele KL Lk KEL-1 – KEL-12 Lke-1 – Lke-12 TV-1, TV-2, TV-3, TV-4 Vt-1, Vt-2, Vt-3, Vt-4 KG Gksz IG-1, IG-2 Gip-1, Gip-2 SP Ksp TE Kte Múz Kmúz

A beépítésre szánt területek tagolódása 7.§.

(1) A lakóterületek építési övezeti tagolódása:

• kisvárosias lakóterület: Lk-1 – Lk-3; • kertvárosias lakóterület: Lke-1 – Lke-16.

(2) A vegyes területek övezeti tagolódása:

• településközpont vegyes terület: Vt-1 – Vt-10. (3) A gazdasági területek övezeti tagolódása:

• kereskedelmi, szolgáltató terület: Gksz – Gksz-2; • iparterület: Gip-1 – Gip-2.

(4) A különleges területek övezeti tagolódása:

• sportolási terület: Ksp-1 – Ksp-2; • temetı területe: Kte; • a Rádió és Televízió Múzeum területe: Kmúz.

(2) A beépítésre nem szánt területek övezeti jelei az alábbiak szerint megváltoznak:

övezet jele övezet megváltozott jele K KÖu, KÖk, KP-1, KP-2 Zkp-1, Zkp-2 EV Ev M M VT V

A LAKÓTERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI

Diósd kisvárosias lakóterületének építési övezetei

6 Beiktatta: a 18/2005. (IX.20.) ör. 4. §-a. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól



7 8Lk-1 jelő építési övezet 7 8. §

Az építési övezet jele: Lk-1. SZ 35 30 K K 1,0

(1) Az építési övezetbe Diósd lakótelepei tartoznak, tömbtelkes, többlakásos, középmagas lakóépületekkel. (2) A lakóépületek földszintjén igény szerint elhelyezhetık az épületek rendeltetésszerő használatát nem zavaró

hatású, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmények, valamint egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális és sportlétesítmények.

(3) Az övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó elıírásai a következık: Kialakítható legkisebb telekterület: a kialakult állapot szerint, tovább nem osztható.

Beépítési mód: szabadonálló Megengedett legnagyobb beépítettség: 35 % Megengedett legkisebb építménymagasság: 2,5 m Megengedett legnagyobb építménymagasság: a kialakult állapot szerint, a meglévı építménymagasság

nem növelhetı, a lapostetıs épületeken magastetı létesíthetı.

Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 30 % (4) Az övezet telkein a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54 67-es bekezdésében

felsoroltak közül az a), c), d), e), g), h) és m j) pontban meghatározott létesítmények helyezhetık el. (5) Az övezetben a haszonállattartás minden fajtája tiltott. A telkenként megengedett legnagyobb szintterületi

mutató 1,0 m2/m2.

8Lk-2 jelő építési övezet

7/A 9. §

Az építési övezet jele: Lk-2. SZ 30 50 6,5 4.000 1,0

(1) Az építési övezetben (1010/46 hrsz.) egyedi lakótelken legfeljebb tízlakásos lakóépület helyezhetı el. (2) A lakóépület földszintjén elhelyezhetık az épületek rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású, a helyi

lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szociális létesítmények. (3) Az építési övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó elıírásai a következık:

Kialakítható legkisebb telekterület: 4.000 m2 Beépítési mód: szabadonálló Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % Megengedett legkisebb építménymagasság: 2,5 m Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,5 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 50 %

(4) A melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54 67-es pontjában felsoroltak közül az a), c), d) e), f), g), h), m) és n j) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el.

(5) Az övezetben a haszonállattartás minden fajtája tiltott. A telkenként megengedett legnagyobb szintterületi mutató 1,0 m2/m2.

Lk-3 jelő építési övezet

7/B 10. §

Az építési övezet jele: Lk-3 SZ 30 50 7,0 3.000 1,0

(1) Az építési övezetbe Diósd tömbtelkes, többlakásos lakóépületekkel beépíthetı területei tartoznak.

7 Módosította: a 18/2005. (IX.20.) ör. 5. §-a. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól 8 Beiktatta: 18/2005. (IX.20.) ör. 6. §-a. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól



(2) A lakóépületek földszintjén igény szerint elhelyezhetık az épületek rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmények, valamint egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális és sportlétesítmények.

(3) Az övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó elıírásai a következık: Kialakítható legkisebb telekterület: 3.000 m2

Beépítési mód: szabadonálló Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % Megengedett legkisebb építménymagasság: 2,5 m Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,0 m

Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 50 % (4) Az övezet telkein a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54 67-es bekezdésében

felsoroltak közül az a), c), d), e), f), g), h), m) és n j) pontban meghatározott létesítmények helyezhetık el. (5) Az övezetben a haszonállattartás minden fajtája tiltott. A telkenként megengedett legnagyobb szintterületi

mutató 1,0 m2/m2. (6) A felhagyott homokbánya területén a tervezett épületeket az utca vonalához közel, 5 méteres elıkert

megtartásával kell telepíteni.

A kertvárosias lakóövezetek általános elıírásai 11. §

(1) A kertvárosias lakóövezetekben – eltérı övezeti elıírás hiányában – a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló épület, sportépítmény, a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület helyezhetı el.

(2) A kertvárosias lakóövezetekben telkenként legfeljebb két fı rendeltetéső épület építhetı. (3) Az építési övezetben elıírt minimális teleknagyságot vagy 14 méteres telekszélességet el nem érı építés

telken legfeljebb egylakásos lakóépület helyezhetı el. (4) A kertvárosias lakóövezetekben a megengedett legkisebb építménymagasság 2,5 m. (5) A kertvárosias lakóövezetekben a telkenként megengedett legnagyobb szintterületi mutató 0,5 m2/m2. (6) A kertvárosias lakóövezeteken belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének

67-es bekezdésében felsorolt létesítmények helyezhetık el az állattartási rendeletben meghatározottak figyelembevételével.

Diósd kertvárosias lakóterületének építési övezetei

KEL Lke-1 jelő építési övezet 8 12. §

Az építési övezet jele: KEL Lke-1 SZ 30 % 50 K (6, 0) (550) 600 0,5

(1) Az építési övezetben egyedi lakótelkeken legfeljebb kétlakásos lakóépületek, továbbá az OTÉK 13.§ (2)

bekezdésének 2., 4., pontjában felsorolt épületek helyezhetık el. (2) Az övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó elıírásai a következık:

Kialakítható legkisebb telekterület: 600 m2 a kialakult állapot szerint, további telekmegosztás csak akkor engedélyezhetı, ha a megosztott telkek területe min. 600 m2, a megosztás utáni telekszélesség min. 16,0 m. A HÉSZ jóváhagyásakor már kialakult telek beépíthetı, ha területe eléri az 550 m2-t.

Beépítési mód: szabadonálló Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: a kialakult állapot szerint, új építésnél és átépítésnél a

meglévı szomszédos beépítés figyelembevételével állapítandó meg, de max. 6,0 m.



Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 50 % (2) Az övezet telkein a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak

közül az a), c), d), e), f), g), h), és m) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el. (3) Az övezetben a haszonállattartás nem engedélyezhetı.


Az építési övezet jele: KEL Lke-2 SZ 30 % 50 5,0 (600) 700 0,5

(1) Az építési övezetben egyedi lakótelkeken legfeljebb kétlakásos lakóépületek, továbbá az OTÉK 13.§ (2) bekezdésének 2., 4., pontjában felsorolt épületek helyezhetık el.

(2 1) Az övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó elıírásai a következık: Kialakítható legkisebb telekterület: 700 m2,

a HÉSZ jóváhagyásakor már kialakult, a min. területet el nem érı telek is beépíthetı, ha területe a 600 m2 –t eléri.

Beépítési mód: szabadonálló Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 50 %

(3 2) Az építési övezetben a Tisza u. – Rába u. közötti területen a lakóbeépítés ill. átépítés csak telekrendezés után lehetséges. A telekalakításokat az alábbi elıírások együttes alkalmazásával lehet végrehajtani:

legkisebb telekterület: 700 m2 min. telekszélesség: 16,0 m min. telekmélység: 20,0 m. (4) Az övezet telkein a melléképítmények közül az OTÉK 1.sz mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak

közül az a), b), c), d), e), f), g), h), i), és m) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el. (2) Az övezetben a haszonállattartás nem engedélyezhetı. Az építési övezetben állattartás céljára szolgáló

építmények nem helyezhetık el.


Az építési övezet jele: KEL Lke-3 SZ 30 % 50 6, 0 700 0,5


bekezdésének 2., 4., pontjában felsorolt épületek helyezhetık el. (2 1) Az övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó elıírásai a következık:

Kialakítható és beépíthetı legkisebb telekterület: 700 m2 Beépítési mód: szabadonálló Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 50 %

(3 2) Az építési övezet Szabadság u. – 1647 hrsz-ú u. – Hajnalka u. - közötti részén, a Szabadság u. ÉK-i oldalán lévı telkek hosszirányban megosztandók, az ilyen módon, az M0 autóút melletti kiszolgáló út DNy-i oldalán keletkezı teleksor telkei min. 16,0 m-es szélességgel alakíthatók ki.

(4) Az övezet telkein a melléképítmények közül az OTÉK 1.sz mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), i), és m) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el.

(5) Az övezetben a haszonállattartás nem engedélyezhetı. (3) A felhagyott homokbánya területén a tervezett épületeket az utca vonalához közel, 5 méteres elıkert




9Lke-3* jelő építési övezet 10/A 15. §

Az építési övezet jele: Lke-3* SZ 30 50 6,5 700 0,5


bekezdésének 2., 4., pontjában felsorolt épületek helyezhetık el. (2) Az építési övezet telkeire és azok építési használatára vonatkozó elıírások a következık:

Kialakítható legkisebb telekterület: 700 m2 Beépítési mód: szabadonálló Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,5 m Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 50 %

(3) Az építési övezet telkein a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz mellékletének 54-es pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), i), és m) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el.

(4) Az építési övezetben állattartás céljára szolgáló építmények nem helyezhetık el.


Az építési övezet jele: KEL Lke-4 SZ 20 (30) % 50 5, 0 (550) 600 0,5

(1) Az építési övezetben egyedi lakótelkeken legfeljebb kétlakásos lakóépületek, továbbá az OTEK 13.§ (2)


Kialakítható legkisebb telekterület: 600 m2 A HÉSZ jóváhagyásakor már kialakult, a min. területet el nem érı telek is beépíthetı, ha területe az 550 m2 –t eléri.

Beépítési mód: szabadonálló Megengedett legnagyobb beépítettség: 20 %

Az 500 m2-nél kisebb telkeken a megengedett legnagyobb beépítettség 30 %.

Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 50 %

(3 2) Az építési övezetben a Szılı u. – Endre u. közötti területen a lakóbeépítés ill. átépítés csak telekrendezés után lehetséges. A telekalakításokat az alábbi elıírások együttes alkalmazásával lehet végrehajtani: legkisebb telekterület: 600 m2

min. telekszélesség: 16,0 m min. telekmélység: 20,0 m (4) Az övezet telkein a melléképítmények közül az OTÉK 1.sz mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak

közül az a), b), c), d), e), f), g), h), i), és m) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el. (5) Az övezetben a haszonállattartás nem engedélyezhetı.

KEL Lke -5 jelő építési övezet 12 17. §

Az építési övezet jele: KEL Lke-5 SZ 20 (30) % 50 5, 0 (600) 700 0,5


bekezdésének 2., 4., pontjában felsorolt épületek helyezhetık el.

9 Beiktatta: a 18/2005. (IX.20.) ör. 7. §-a. Hatályos: 2005. szeptember 20. napjától



(2 1) Az övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó elıírásai a következık: Kialakítható legkisebb telekterület: 700 m2

Az 500 m2-nél kisebb telkeken a megengedett legnagyobb beépítettség 30 %. A 1373 - 1374-es, és a 1378-as hrsz.-ú földrészleteken fekvı pincesoron a kialakítható legkisebb telekterület 120 m2 lehet, amennyiben ezt a méretet a területen meglévı pince megtartása szükségessé teszi.

Kialakítható minimális legkisebb telekszélesség: 16,0 m A 1373 - 1374-es, és a 1378-as hrsz.-ú földrészleteken fekvı pincesoron a kialakítható legkisebb telekszélesség 9,0 m lehet, amennyiben ezt a méretet a területen meglévı pince megtartása szükségessé teszi.

Beépítési mód: szabadonálló A 1373 - 1374-es, és a 1378-as hrsz.-ú földrészleteken fekvı pincesoron kizárólag présház építhetı zártsorú beépítési móddal.

Megengedett legnagyobb beépítettség: 20 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 50 %


(4) Az övezetben a haszonállattartás nem engedélyezhetı. (2) A 1345-ös hrsz.-ú ingatlanon a beépítés elıtt üregkutatás, pincefelmérés elvégzése szükséges.


Az építési övezet jele: KEL Lke-6 O 30 % 50 4, 5 (500) 700 0,5



Kialakítható legkisebb telekterület: 700 m2 A HÉSZ jóváhagyásakor már kialakult, a min. területet el nem érı telek is beépíthetı, ha területe az 500 m2 –t eléri.

Beépítési mód: oldalhatáron álló szabadonálló beépítés is engedélyezhetı, amennyiben a telekszélesség ezt lehetıvé teszi, az elıírt oldalkert biztosítható, s a szomszédos telkek építési jogai ezáltal nem csorbulnak.

Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % 10A HÉSZ jóváhagyásakor már beépült telkeknél a lakóépület átépítése vagy új lakóépület létesítése esetén a meglévı beépítettség elıírtnál nagyobb mértéke megtartható.

Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 50 % (3 2) Az építési övezetben a Rákóczi F. u., Apponyi A. u., József A. u. és Baross Gábor utcában, ahol

utcavonalas, elıkert nélküli beépítés alakult ki, ott ezt a jellegzetes beépítési módot meg kell ırizni. (3) Az övezet telkein a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak

közül az a), c), d), e), f), g), h), és m) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el. (4) Az övezetben a haszonállattartás nem engedélyezhetı.

10 Módosította: 18/2005. (IX.20.) ör. 8. §-a. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól




Az építési övezet jele: KEL Lke-7 O 30 % 50 3, 5 K 0,5



Kialakítható legkisebb telekterület: a kialakult állapotnak megfelelıen, tovább nem osztható, max. 2 telek összevonható.

Beépítési mód: oldalhatáron álló szabadonálló beépítés is engedélyezhetı, amennyiben a telekszélesség ezt lehetıvé teszi, az elıírt oldalkert biztosítható, s a szomszédos telkek építési jogai ezáltal nem csorbulnak.

Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % A HÉSZ jóváhagyásakor már beépült telkeknél a lakóépület átépítése vagy új lakóépület létesítése esetén a meglévı beépítettség elıírtnál nagyobb mértéke megtartható.

Megengedett legnagyobb építménymagasság: átépítés, ill. új építés esetén a meglévı földszintes beépítés figyelembevételével állapítandó meg, de max. 3,5 m lehet.

Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 50 % (3 2) Az építési övezetben meg kell ırizni a hagyományosan kialakult, halmazos településszerkezetet, a

jellegzetes fésős, utcavonalas beépítési módot. (4 3) Az övezetben csak utcai oromfalas, az utcára merıleges gerincő, nyeregtetıs épületek létesíthetık. A

gerincmagasság illeszkedjen a meglévı, szomszédos épületek gerincmagasságához, a tetıhajlásszög maximum 45º lehet. Az utcai oromfalon loggia, erkély nem létesíthetı. Tetıtérbeépítés esetén csak a tetısíkban elhelyezett tetıablak alkalmazható.

(5) Az övezet telkein a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), c), d), e), f), g), h), és m) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el.

(6) Az övezetben a haszonállattartás nem engedélyezhetı.


Az építési övezet jele: KEL Lke-8 Z 30 % 50 4, 5 K 0,5



Kialakítható legkisebb telekterület: a kialakult állapotnak megfelelıen, tovább nem osztható, max. 2 telek összevonható.

Beépítési mód: zártsorú Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: átépítés, ill. új építés esetén a meglévı szomszédos

épületek magasságához kell alkalmazkodni, de nem haladható meg a 4,5 m-es építménymagasság.

Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 50 % (3 2) Az építési övezetben meg kell ırizni a hagyományos, zártsorú, utcavonalas beépítési módot. (4 3) Az övezetben csak az utcával párhuzamos gerincő, nyeregtetıs épületek létesíthetık. A gerincmagasság

illeszkedjen a meglévı, szomszédos épületek gerincmagasságához, a tetıhajlásszög maximum 45º lehet. Tetıtérbeépítés esetén csak a tetısíkban elhelyezett tetıablak alkalmazható.






Az építési övezet jele: KEL Lke-9 Ikr 30 % 50 K (5, 0) K 0,5

(1) Az építési övezetben egyedi lakótelkeken legfeljebb egylakásos lakóépületek, továbbá az OTÉK 13.§ (2)

bekezdésének 2.), 4.) pontjában felsorolt épületek helyezhetık el. (2) Az övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó elıírásai a következık:

Kialakítható legkisebb telekterület: a kialakult állapotnak megfelelıen, a telkek tovább nem oszthatók, max. 2 telek összevonható.

Beépítési mód: ikresen csatlakozó Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: a kialakult állapot szerint, új építésnél és átépítésnél az

ikerpárhoz alkalmazkodva, de max. 5,0 m. Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 50 %




Az építési övezet jele: KEL Lke-10 O 30 % 50 5, 0 (600) 700 0,5



Kialakítható legkisebb telekterület: 700 m2

A HÉSZ jóváhagyásakor már kialakult, a min. területet el nem érı telek is beépíthetı, ha területe a 600 m2 –t eléri.

Kialakítható legkisebb telekszélesség: 14,0 m A HÉSZ jóváhagyásakor már kialakult telek csak akkor építhetı be, ha szélessége min. 14,0 m.

Beépítési mód: oldalhatáron álló, szabadonálló beépítés is engedélyezhetı, amennyiben a telekszélesség ezt lehetıvé teszi, az elıírt oldalkert biztosítható, s a szomszédos telkek építési jogai ezáltal nem csorbulnak.


(2) Az építési övezet azon területein, ahol a meglévı telkek területe, szélessége nem felel meg az elızı pontban rögzített paramétereknek, ott a beépítés feltétele a telekrendezés.






Az építési övezet jele: KEL Lke-11 O 20 (30) % 30 5, 0 (550) 700 0,5



Kialakítható legkisebb telekterület: 700 m2

A HÉSZ jóváhagyásakor már kialakult, a min. területet el nem érı telek is beépíthetı, ha területe az 550 m2 –t eléri.

Kialakítható legkisebb telekszélesség: 14,0 m A HÉSZ jóváhagyásakor már kialakult telek csak akkor építhetı be, ha szélessége min. 14,0 m.


Megengedett legnagyobb beépítettség: 20 % Az 500 m2-nél kisebb telkeken a megengedett legnagyobb beépítettség 30 %.

Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 50 %


(4 2) Azokon a telkeken, amelyeknek a hosszabbik oldala párhuzamos az úttal, a lakóbeépítés csak akkor engedélyezhetı, ha a min. telekmélység 20,0 m.


(6) Az övezetben az állattartás az erre vonatkozó helyi rendeletnek megfelelıen engedélyezhetı.


Az építési övezet jele: KEL Lke-12 CS 40 % 50 6, 0 K/SZT 0,5

(1) Az építési övezetben egyedi lakótelkeken legfeljebb két egylakásos lakóépületek, továbbá az OTÉK 13.§ (2)


Kialakítható legkisebb telekterület: a kialakult állapotnak megfelelıen, ill. új kialakítás esetén szabályozási terv szerint.

Beépítési mód: csoportos, (sor-, lánc-, átriumházas) Megengedett legnagyobb beépítettség: 40 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40 50 %





Lke-13 jelő építési övezet 25. §

Az építési övezet jele: Lke-13 SZ 20 60 7,5 700 0,5

(1) Az építési övezetben egyedi lakótelkeken, több önálló rendeltetési egységet, de legfeljebb egy lakást magába

foglaló lakóépületek, továbbá az OTÉK 13.§ (2) bekezdésének 2., 3.,4. pontjában és a 13.§ (3) bekezdésének 3. pontjában felsorolt épületek és építmények helyezhetık el. Az építési övezetben építési telkenként egy önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek helyezhetık el.

(2) Az építési övezet telkeire és azok építési használatára vonatkozó elıírások a következık: Kialakítható legkisebb telekterület: 700 m2

Kialakítható legkisebb telekszélesség: 18,0 m Kialakítható legkisebb telekmélység: 40,0 35,0 m Beépítési mód: szabadonálló Megengedett legnagyobb beépítettség: 20 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 60 %

(3) Az építési övezet telkein az elıkert legkisebb mélysége (azaz az utca felıli építési határvonal): - az utca északi oldalán fekvı építési telkek esetében 10,0 m - az utca déli oldalán fekvı építési telkek esetében 5,0 m

(4) Az építési övezet telkein az oldalkert legkisebb szélessége: 3,75 m (5) Az építési övezet telkein a hátsókert legkisebb mélysége:

a) min. 10,0 m-es elıkert esetén: 10,0 m b) min. 5,0 m-es elıkert esetén: 15,0 m

(5) Az építési övezet telkein a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), c), d) e), f), g), h), i), m) és n) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el.

(6) Az építési övezetben állattartás céljára szolgáló építmények nem helyezhetık el. (5) Az építési övezetben építhetı maximális lakásszám: 80 db.

Lke-13* jelő építési övezet

25. §

Az építési övezet jele: Lke-13* O 20 30 7, 5 700 0,5

(1) Az építési övezetben egyedi lakótelkeken, több önálló rendeltetési egységet, de legfeljebb egy lakást

magába foglaló lakóépületek, továbbá az OTÉK 13.§ (2) bekezdésének 2., 3.,4. pontjában és a 13.§ (3) bekezdésének 3. pontjában felsorolt épületek és építmények helyezhetık el.


Kialakítható legkisebb telekszélesség: 18,0 m Kialakítható legkisebb telekmélység: 40,0 m Beépítési mód: oldalhatáron álló

Szabadon álló beépítési mód is megengedhetı abban az esetben, ha a telek szélessége ezt lehetıvé teszi, az elıírt oldalkert biztosítása mellett, s ha a beépítés a szomszédos telkek érdekeit nem sérti.


(3) Az építési övezet telkein az elıkert legkisebb mélysége: 5,0 m (4) Az építési övezet telkein az oldalkert legkisebb szélessége: 7,5 m (5) Az építési övezet telkein a hátsókert legkisebb mélysége: 15 m (6) Az építési övezet telkein a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében

felsoroltak közül az a), c), d) e), f), g), h), i), m) és n) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el.




Lke-14 jelő építési övezet

26. §

Az építési övezet jele: Lke-14 SZ 20 60 6, 5 700 0,5

(1) Az építési övezetben egyedi lakótelkeken, több önálló rendeltetési egységet, de legfeljebb egy lakást magába

foglaló lakóépületek, továbbá az OTÉK 13.§ (2) bekezdésének 2., 3.,4. pontjában és a 13.§ (3) bekezdésének 3. pontjában felsorolt épületek és építmények helyezhetık el. Az építési övezetben építési telkenként egy önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek helyezhetık el.


Kialakítható legkisebb telekszélesség: 18,0 m Kialakítható legkisebb telekmélység: 40,0 35,0 m Beépítési mód: szabadonálló Megengedett legnagyobb beépítettség: 20 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,5 m Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 60 %

(3) Az építési övezet telkein az elıkert legkisebb mélysége (azaz az utca felıli építési határvonal): - az utca északi oldalán fekvı építési telkek esetében 10,0 m

- az utca déli oldalán fekvı építési telkek esetében 5,0 m (4) Az építési övezet telkein az oldalkert legkisebb szélessége 3,25 m (5) Az építési övezet telkein a hátsókert legkisebb mélysége:

a. min. 10,0 m-es elıkert esetén: 10,0 m b. min. 5,0 m-es elıkert esetén: 15,0 m

(6) Az építési övezet telkein a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), c), d) e), f), g), h), i), m) és n) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el.


Lke-15 jelő építési övezet

27. §

Az építési övezet jele: Lke-15 Z 30 55 6, 5 540 (760) 0,5

(1) Az építési övezetben építési telkenként egy önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek

zártsorú beépítéssel helyezhetık el. (2) Az építési övezet telkeire és azok építési használatára vonatkozó elıírások a következık:

Kialakítható legkisebb telekterület - a sorház nem szélsı eleme esetén: 540 m2

- a sorház szélsı eleme esetén: 760 m2

Kialakítható legkisebb telekszélesség - a sorház nem szélsı eleme esetén: 12,0 m - a sorház szélsı eleme esetén: 17,0 m

Kialakítható legkisebb telekmélység: 45,0 40,0 m Beépítési mód: zártsorú Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,5 m Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 55 %

(3) Az építési övezet telkein az elıkert legkisebb mélysége (azaz az utca felıli építési határvonal): - az utca északi oldalán fekvı építési telkek esetében 10,0 m

- az utca déli oldalán fekvı építési telkek esetében 5,0 m (4) Az építési övezetben a sorházak szélsı elemeinek telkein az oldalkert legkisebb szélessége:

5,0m



(5) Az építési övezet telkein a hátsókert legkisebb mélysége: 1. min. 10,0 m-es elıkert esetén: 10,0 m 2. min. 5,0 m-es elıkert esetén: 15,0 m

(6) Az építési övezet telkein a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), c), d) e), f), g), h), m) és n) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el.


Lke (KEL) -1316 jelő építési övezet 19/A 28. §

Az építési övezet jele: Lke-1316 O 20 50 5,0 700 0,5

(1) Az építési övezetben egyedi lakótelkeken legfeljebb egylakásos lakóépületek, továbbá az OTÉK 13.§ (2)


Kialakítható legkisebb telekterület: 700 m2 Kialakítható legkisebb telekszélesség: 14,0 m Beépítési mód: oldalhatáron álló,

szabadonálló beépítés is engedélyezhetı, amennyiben a telekszélesség ezt lehetıvé teszi, az elıírt oldalkert biztosítható, s a szomszédos telkek építési jogai ezáltal nem csorbulnak.



(4 3) Azokon a telkeken, amelyeknek a hosszabbik oldala párhuzamos az úttal, a lakóbeépítés csak akkor engedélyezhetı, ha a min. telekmélység 20,0 m. E szabály alól kivételt képeznek azok az ingatlanok, amelyek a meglévı telekállapotok rendezése érdekében újonnan kialakuló utcák mentén fekszenek. Az ilyen telkek esetében a minimális telekmélység 14 méter, és az új utca megnyitása miatt kialakuló elıkert legkisebb mélysége 2 méter lehet.


(6) Az övezetben az állattartás az erre vonatkozó helyi rendeletnek megfelelıen engedélyezhetı.

Lke-17 jelő építési övezet 29. §

Az építési övezet jele: Lke-17 O 30 50 4,5 600 0,5

Az övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó elıírásai a következık:

Kialakítható legkisebb telekterület: 600 m2 Beépítési mód: oldalhatáron álló Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 50 %



A VEGYES TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI

A vegyes területek építési övezeteinek általános elıírásai

30. §

(1) A településközpont vegyes övezetekben – eltérı övezeti elıírás hiányában – a megengedett legkisebb építménymagasság 2,5 m.

(2) A településközpont vegyes övezetekben a telkenként megengedett legnagyobb szintterületi mutató 1,2 m2/m2.

(3) A településközpont vegyes övezeteken belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 67-es bekezdésében felsorolt létesítmények helyezhetık el az állattartási rendeletben meghatározottak figyelembevételével.

Diósd településközpont vegyes területének építési övezetei

Vt-1 jelő építési övezet

1120 31. §

Az építési övezet jele: TV Vt-1. SZ/O/Z K 50 % 30 K (5,0) K (600) 1,2

(1) Az építési övezetben elhelyezhetı legfeljebb kétlakásos lakóépület, továbbá igazgatási épület, kereskedelmi,

szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, amely nincs zavaró hatással a lakófunkcióra, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

(2) Az építési övezetnek az építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó elıírásai a következık: Kialakítható legkisebb telekterület: a kialakult állapotnak megfelelıen, de min.

600 m2 Beépítési mód a kialakult állapotnak megfelelıen szabadonálló,

oldalhatáron álló és zártsorú Megengedett legnagyobb beépítettség: 50 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: a kialakult állapotnak megfelelıen, de max.

5,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 30 %

(3) Az építési övezetben új beépítés, illetve átépítés esetén meg kell ırizni a jellemzı, hagyományos beépítési jelleget, a beépítési módot, ahol jellemzı, az utcavonalas beépítést, a Kossuth L. u. északi oldalán a magastetıs épületformát.

(4) Az övezet területére a lakóterületre érvényes környezetterhelési határértékek vonatkoznak. (5) Az övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül

az a), c), d), e), h) és m) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el. (6) Az építés övezetben a haszonállattartás nem engedélyezhetı.

Vt-1* jelő építési övezet 32. §

Az építési övezet jele: Vt-1*. K 80 10 5,0 600 1,2

(1) Az építési övezetben elhelyezhetı igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely

szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, amely nincs zavaró hatással a lakófunkcióra, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

(3) Az építési övezetnek az építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó elıírásai a következık: Kialakítható legkisebb telekterület: 600 m2

Beépítési mód kialakult Megengedett legnagyobb beépítettség: 80 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 10 %

11 Az alcím törlése a 18/2005. (IX.20.) ör. 9. §-al.



(3) Az építési övezetben új beépítés, illetve átépítés esetén meg kell ırizni a jellemzı, hagyományos beépítési jelleget, a beépítési módot, ahol jellemzı, az utcavonalas beépítést.

(4) Az övezet területére a lakóterületre érvényes környezetterhelési határértékek vonatkoznak. (5) Az övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül

az a), c), d), e), h) és m) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el. (6) Az építési övezetben állattartás céljára szolgáló építmények nem helyezhetık el.

Vt-2 jelő építési övezet 12 21 33. §

Az építési övezet jele: TV Vt-2. SZ/O 50 30 K (6,0) K (700) 1,2

(1) Az építési övezetben elhelyezhetı legfeljebb kétlakásos lakóépület, továbbá igazgatási épület, kereskedelmi,

szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, amely nincs zavaró hatással a lakófunkcióra, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, továbbá az OTÉK 31. § (2) bekezdésében elıírtak figyelembevételével nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

(2) Az építési övezetnek az építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó elıírásai a következık: Kialakítható legkisebb telekterület: a kialakult állapotnak megfelelıen, de min.

700 m2 Beépítési mód jellemzıen szabadonálló, de oldalhatáron álló is

lehet szabadonálló beépítés is engedélyezhetı, amennyiben a telekszélesség ezt lehetıvé teszi, az elıírt oldalkert biztosítható, s a szomszédos telkek építési jogai ezáltal nem csorbulnak.

Megengedett legnagyobb beépítettség: 50 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 30 %

(3) Az övezet területére a lakóterületre érvényes környezetterhelési határértékek vonatkoznak. (4) Az övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak

közül az a), b), c), d), e), f), g), h) és m) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el. (5) Az övezetben a haszonállattartás nem engedélyezhetı.

1321/A §

14Vt-2* jel ő építési övezet 21/A 34. §

Az építési övezet jele: Vt-2* SZ 50 30 K (6,0) K (700) 1,2

(1) Az építési övezetben elhelyezhetı legfeljebb kétlakásos lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi,

szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, amely nincs zavaró hatással a lakófunkcióra, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, üzemanyagtöltı állomás, továbbá az OTÉK 31. § (2) bekezdésében elıírtak figyelembevételével nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

(2) Az építési övezetnek az építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó elıírásai a következık: Kialakítható legkisebb telekterület: a kialakult állapotnak megfelelı, de min.

700 m2 Beépítési mód: szabadonálló Megengedett legnagyobb beépítettség: 50 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 30 %

(3) Az övezet területére a lakóterületre érvényes környezetterhelési határértékek vonatkoznak.

12 Az alcím törlése 18/2005. (IX.20.) ör. 10. §-al. 13 Beépítette: 27/2004. (X.22.) ör. Hatályos: 2004. október 22-tıl. 14 Módosította: 18/2005. (IX.20.) ör. 11. §-a. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól.



(4) Az övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h) és m) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el.


TV Vt-3 jelő építési övezet Oktatási, egészségügyi funkciójú településközpont vegyes területek

22 35. §

15Az építési övezet jele: Vt-3 SZ 30 50 K(7,5) 12,0 K(10.000) 1,2

(1) Az építési övezetben elhelyezhetı oktatási, mővelıdési, egészségügyi épület és sportépítmény. (2) Az építési övezetnek az építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó elıírásai a következık:

16Kialakítható legkisebb telekterület: a kialakult állapotnak megfelelı, de min. 10.000 m2 Beépítési mód szabadonálló Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: a kialakult állapot szerint, ill. max.7,5 12,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 50 %

(3) Az építési övezet területére a lakóterületre érvényes környezetterhelési határértékek vonatkoznak. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében

felsoroltak közül az a), c), d), e), h) és m) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el. (5) Az építési övezetben a haszonállattartás nem engedélyezhetı.

17Vt-4 jelő építési övezet 23 36. §

Az építési övezet jele: TV Vt-4. SZ 50 30

6,0 K 1,2 (1) 18Az építési övezetben elhelyezhetı legfeljebb kétlakásos lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi,

szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, idegenforgalmi és egyéb közösségi szórakoztató épület, amely nincs zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) Az építési övezetnek az építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó elıírásai a következık: Kialakítható legkisebb telekterület: a kialakult állapotnak megfelelıen, tovább nem

osztható Beépítési mód: szabadonálló Megengedett legnagyobb beépítettség: 50 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 30 %



19Vt-5 jelő építési övezet 23/A 37. §

Az építési övezet jele: Vt-5. SZ 80 10 6,5 (18,0) 500 1,2

(1) Az építési övezetben postaépület, igazgatási épület, oktatási, mővelıdési, egészségügyi épület,

kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, idegenforgalmi és egyéb közösségi 15 Módosította: 18/2005. (IX.20.) ör. 11. §-a. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól 16 Módosította: 18/2005. (IX.20.) ör. 12. § (2) bekezdése. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól. 17 Törölte: 18/2005. (IX.20.) 13. § (1) bekezdése. 18 Módosította: 18/2005. (IX.20.) ör. 13. § (2) bekezdése. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól. 19 Beépítette: 18/2005. (IX.20.) ör. 14. §. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól.



szórakoztató épület, valamint sportépítmény helyezhetı el, amely nincs zavaró hatással a lakófunkcióra. Templomtorony kialakítása esetén a megengedett legnagyobb építménymagasság 18,0 m.

(2) Az építési övezet telkére és beépítésére vonatkozó elıírások a következık: Kialakítható legkisebb telekterület: 500 m2 Beépítési mód szabadonálló Megengedett legnagyobb beépítettség: 80 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,5 m legkisebb építménymagasság: 4,5 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 5 10 %

(3) Az elıkert mélysége a telek északi homlokvonalától min. 4,0 méter lehet, a többi homlokvonaltól nincs a kötelezı elıkert 0 méter.

(4) A zöldfelület többszintes növényállománnyal alakítandó ki. (5) Az építési övezet területére a lakóterületre érvényes környezetterhelési határértékek vonatkoznak. (6) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak

közül az a), c), h), m) és n) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el. (7) Az építési övezetben állattartás céljára szolgáló építmények nem helyezhetık el.

20Vt-6 jelő építési övezet 23/B 38. §

Az építési övezet jele: Vt-6. O/Z K 60 30 6,5 K 1,2

(1) Az építési övezetben igazgatási épület helyezhetı el. (2) Az építési övezet telkére és beépítésére vonatkozó elıírások a következık:

Kialakítható legkisebb telekterület: a kialakult állapotnak megfelelı, tovább nem osztható

Beépítési mód a kialakult állapotnak megfelelı oldalhatáron álló, vagy zártsorú

Megengedett legnagyobb beépítettség: 60 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,5 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 20 %

(3) A kialakult utcavonalas beépítési módot meg kell ırizni. Ezeken a területeken az elıkert 0 méter. (4) Az építési övezet területére a lakóterületre érvényes környezetterhelési határértékek vonatkoznak. (5) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak

közül az a), c), d), h), m) és n) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el. (6) Az építési övezetben állattartás céljára szolgáló építmények nem helyezhetık el.

Vt-6* jelő építési övezet

39. §

Az építési övezet jele: Vt-6*. K 80 10 6,5 K 1,2

(1) Az építési övezetben igazgatási épület helyezhetı el. (2) Az építési övezet telkére és beépítésére vonatkozó elıírások a következık:

Kialakítható legkisebb telekterület: a kialakult állapotnak megfelelı, tovább nem osztható Beépítési mód kialakult Megengedett legnagyobb beépítettség: 80 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,5 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 10 %

(3) A kialakult utcavonalas beépítési módot meg kell ırizni. Ezeken a területeken az elıkert 0 méter. (4) Az építési övezet területére a lakóterületre érvényes környezetterhelési határértékek vonatkoznak. (5) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak

közül az a), c), d), h), m) és n) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el. (6) Az építési övezetben állattartás céljára szolgáló építmények nem helyezhetık el.

20 Beépítette: 18/2005. (IX.20.) ör. 14. §-a. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól



Vt-7 jelő építési övezet 23/C 40. §

Az építési övezet jele: Vt-7 O 30+20* 30 6,0 650 1,2

(4) Az építési övezetben elhelyezhetı legfeljebb egylakásos lakóépület, továbbá igazgatási épület,

kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, amely nincs zavaró hatással a lakófunkcióra, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, továbbá az OTÉK 31. § (2) bekezdésében elıírtak figyelembevételével nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.


Kialakítható legkisebb telekszélesség: 14,0 m Nyúlványos telek, vagy Magánút kialakítása esetén a visszamaradó telek szélessége min. 12,0 m.


Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 + 20 %* * a + 20 % csak nem lakó funkció létesítése esetén alkalmazható.

Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 30 %

(6) Az övezet területére a lakóterületre érvényes környezetterhelési hatá rértékek vonatkoznak. (7) Az övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak


Vt-7* jelő építési övezet 41. §

Az építési övezet jele: Vt-7* O 30+20* 30 5,0 650 1,2

(1) Az építési övezetben elhelyezhetı legfeljebb egylakásos lakóépület, továbbá igazgatási épület,

kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, amely nincs zavaró hatással a lakófunkcióra, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, továbbá az OTÉK 31. § (2) bekezdésében elıírtak figyelembevételével nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.


Kialakítható legkisebb telekszélesség: 14,0 m Nyúlványos telek, vagy Magánút kialakítása esetén a visszamaradó telek szélessége min. 16,0 m.


Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 + 20 %* * a + 20 % csak nem lakó funkció létesítése esetén alkalmazható.

Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 30 %




közül az a), b), c), d), e), f), g), h) és m) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el. (5) Az építési övezetben állattartás céljára szolgáló építmények nem helyezhetık el.

Vt-8 jelő építési övezet A Rádió és Televíziómúzeum területéhez kapcsolódó településközpont vegyes terület

42. §

Az építési övezet jele: Vt-8 SZ 30 55 7,5 2.500 1,2

(1) Az építési övezetben több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, legfeljebb egylakásos lakóépület,

továbbá olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények helyezhetık el, amelyek alapvetıen nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) Az építési övezet telkére és építési használatára vonatkozó elıírások a következık: Kialakítható legkisebb telekterület: 2.500 m2 Beépítési mód: szabadonálló Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 55 %

(3) Az építési övezetben az elıkert legkisebb mélysége 5,0 m, az oldalkert legkisebb szélessége 10,0 m, az építési hely mélysége a telek utcai homlokvonalától számítva max. 45,0 m lehet.

(4) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), c), d), e), f), g), h) és m) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el.

(5) Az építési övezetben állattartás céljára szolgáló építmények nem helyezhetık el. (6) Az építési övezet területére a lakóterületre érvényes környezetterhelési határértékek vonatkoznak. (4) Az építési övezetben a területhasználat és a beépítés csak a természeti értékek védelmének biztosítása

mellett lehetséges a természetvédelmi törvény értelmében. (5) Az építési övezetben építhetı maximális lakásszám: 8 db.

Vt-9 jelő építési övezet Vadrózsa utcai településközpont vegyes terület

43. §

Az építési övezet jele: Vt-9 SZ 30 55 6,5 1.000 1,2

(1) Az építési övezet telkein több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, legfeljebb egylakásos

lakóépület, továbbá olyan kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények helyezhetık el, amelyek alapvetıen nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) Az építési övezet telkeire és azok építési használatára vonatkozó elıírások a következık: Kialakítható legkisebb telekterület: 1.000 m2 Beépítési mód: szabadonálló Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,5 m Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 55 %

(3) Az építési övezetben az elıkert legkisebb mélysége 5,0 m, az oldalkert legkisebb szélessége 5,0 m lehet, a hátsókert az OTÉK szerint alakítható ki.

(4) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), c), d), e), f), g), h) és m) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el.

(5) Az építési övezetben állattartás céljára szolgáló építmények nem helyezhetık el. (6) Az építési övezet területére a lakóterületre érvényes környezetterhelési határértékek vonatkoznak. (4) Az építési övezetben építhetı maximális lakásszám: 2 db.



A GAZDASÁGI TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI

A gazdasági területek építési övezeteinek általános elıírásai 24 44. §

(1) A gazdasági területek kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (KG Gksz), illetve ipari gazdasági (IG Gip)

területekre tagozódnak. (2) Az építési telkek be nem épített részén (lehetıleg a telekhatárok mentén) összefüggı védı zöldsávokat kell

kialakítani. (3) A gazdasági övezetekben – eltérı övezeti elıírás hiányában – a megengedett legkisebb építménymagasság

2,5 m. (4) A gazdasági övezetekben a telkenként megengedett legnagyobb szintterületi mutató 1,0 m2/m2. (5) A gazdasági övezeteken belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 67-es

bekezdésében felsorolt létesítmények helyezhetık el az állattartási rendeletben meghatározottak figyelembevételével.

21Gksz-1 jelő építési övezet

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 25 45. §

Az építési övezet jele: KG Gksz-1 SZ 40 30 K (5,0) K (700) 1,0

(1) Az építési övezetben elhelyezhetı mindenfajta, nem jelentıs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú

épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási és egyéb irodaépület, üzemanyagtöltı, sportépítmény, valamint az OTÉK 31. § (2) bekezdésében elıírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetı egyéb közösségi szórakoztató épület.

(2) Az építési övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó elıírásai a következık: Kialakítható legkisebb telekterület: a kialakult állapot szerint, ill. min. 700 m2 Beépítési mód szabadonálló Megengedett legnagyobb beépítettség: 40 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 30 %

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h) l), m) és n) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el.


22Gksz-2 jelő építési övezet Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

25/A 46. §

Az építési övezet jele: Gksz-2 SZ 50 20 12,5 700 1,0

(1) Az építési övezetben elhelyezhetı mindenfajta, nem jelentıs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú

épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási és egyéb irodaépület, sportépítmény, valamint az OTÉK 31. § (2) bekezdésében elıírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetı egyéb közösségi szórakoztató épület.

(2) Az építési övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó elıírásai a következık: Kialakítható legkisebb telekterület: 700 m2 Beépítési mód: szabadonálló Megengedett legnagyobb beépítettség: 50 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 12,5 m

21 Módosította: 18/2005. (IX:20.) ör. 15. §-a. Hatályos 2005. szeptember 20. naptól 22 Beépítette: 18/2005. (IX.20.) ör. 16. §-a. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól



Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 20 % (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak

közül az a), b), c), d), e), f), g), h) l), m) és n) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el. (4) Az építési övezetben állattartás céljára szolgáló építmények nem helyezhetık el.

IG Gip-1 jelő építési övezet Ipari gazdasági terület

26 47. §

Az építési övezet jele: IG Gip-1. SZ 50 30 K (7,0) K (1.500) 1,0

(1) Az építési övezetben nem zavaró hatású ipari építmények, valamint az OTÉK 31. § (2) bekezdésében

elıírtak figyelembevételével a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetık el.

(2) Az építési övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó elıírásai a következık: Kialakítható legkisebb telekterület: meglévı esetben a kialakult, tervezett új

kialakításnál min. 1.500 m2 Beépítési mód szabadonálló Megengedett legnagyobb beépítettség: 50 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: a kialakult, ill. max. 7,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 30 %

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), c), d), e), f), g), h) l), m) és n) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el.

(4) Az építési övezetben a haszonállattartás nem engedélyezhetı.

IG Gip-2 jelő építési övezet A településgazdálkodás és a közmővek telephelyeinek területei

27 48. §

Az építési övezet jele: IG Gip -2. SZ 30 50 K (5,0) K 1,0

(1) Az építési övezetben az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei helyezhetık el. (2) Az építési övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó elıírásai a következık: Telekterület: a Szabályozási Terv szerint, kialakult Beépítési mód: szabadonálló

Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: a kialakult, de max. 5,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 50 % (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében

felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), l), m) és n) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el.


KÜLÖNLEGES TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI

A különleges területek építési övezeteinek általános elıírásai 49. §

(1) A különleges övezetekben – eltérı övezeti elıírás hiányában – a megengedett legkisebb építménymagasság

2,5 m. (2) A különleges övezetekben a telkenként megengedett legnagyobb szintterületi mutató 0,3 m2/m2. (3) A különleges övezeteken belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 67-es

bekezdésében felsorolt létesítmények helyezhetık el az állattartási rendeletben meghatározottak figyelembevételével.



23Ksp-1 jelő építési övezet Községi sporttelep területe

28 50. §

Az építési övezet jele: Ksp-1 SZ 10 80 7,0 12,0 20.000 0,3

(1) Az építési övezetben csak az OTÉK 24. § (3) bekezdés 5. pontjában meghatározott terület funkciójának

megfelelı épületek helyezhetık el. (2) Az építési övezet telkére és építési használatára vonatkozó elıírások a következık:

24Kialakítható legkisebb telekterület: 20.000 m2 Beépítési mód: szabadonálló 25Megengedett legnagyobb beépítettség: 10 % 26Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,0 12,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 80 %

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1.sz. mellékletének 54. bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), h), m) és n) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el.


27Ksp-2 jelő építési övezet Községi sportterület

28/A 51. §

Az építési övezet jele: Ksp-2 SZ 10 80 10 6,5 10.000 0,3



Kialakítható legkisebb telekterület: 10.000 m2 Beépítési mód: szabadonálló Megengedett legnagyobb beépítettség: 10 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,5 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 80 %

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1.sz. mellékletének 54. pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d), e), h), m) és n) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el.

(4) Az építési övezetben a haszonállattartás nem engedélyezhetı. (3) A felhagyott homokbánya területén a tervezett épületeket az utca vonalához közel, 5 méteres elıkert


TE Kte jelő építési övezet A temetı területe

29 52. §

28Az építési övezet jele: Kte SZ 10 70 4,5 15.000 0,3


megfelelı épületek helyezhetık el.

23 Módosította: 18/2005. (IX.20.) ör. 17. § (1) bekezdése. Hatályos 2005. szeptember 20. naptól 24 Módosította: 18/2005. (IX.20.) ör. 17. § (2) bekezdés. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól 25 Módosította: 18/2005. (IX.20.) ör. 17. § (3) bekezdése. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól 26 Módosította: 18/2005. (IX.20.) ör. 17. § (4) bekezdése. Hatályos: 2005. szeptember 20. napjától 27 Beépítette: 18/2005. (IX.20.9 ör. 18. §-a. Hatályos: 2005. szeptember 20. napjától 28 Módosította: 18/2005. (IX.20.) ör. 19. § (1) bekezdése. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól



(2) A temetı területén és a telekhatártól számított 50,0 30,0 m széles sávban kegyeletsértı tevékenység nem folytatható.

(3) Az építési övezet telkére és építési használatára vonatkozó elıírások a következık: 29Kialakítható legkisebb telekterület: 15.000 m2 Beépítési mód: szabadonálló 30Megengedett legnagyobb beépítettség: 10 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 70 %

(4) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. bekezdésében felsoroltak közül az a), c) és m) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el.


Múz Kmúz jelő építési övezet A Rádió és Televízió Múzeum területe

30 53. §

Az építési övezet jele: Múz SZ 10 70 5,0 K 0,3



Telekterület: a szabályozási terv szerint, kialakult Beépítési mód: szabadonálló Megengedett legnagyobb beépítettség: 10 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult, ill. 5,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 70 %

(3) Az építési övezet területén biztosítani kell az ott élı, védett növényfajok károsodás nélküli fennmaradását, ennek feltételeit helyi természetvédelmi rendeletben kell meghatározni.

(4) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1.sz. mellékletének 54. bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c) d), és m) pontokban meghatározott létesítmények helyezhetık el.


A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI

A beépítésre nem szánt területek tagozódása 54. §

(1) A közlekedési területek övezeti tagozódása:

� utak területe: KÖu � kötöttpályás közlekedési területek: KÖk

(2) A zöldterületek övezeti tagozódása:

� intenzív közparkok: Zkp-1 � extenzív közparkok: Zkp-2

(3) Az erdıterületek övezeti tagozódása:

� védelmi-, védıerdık: Ev (4) A mezıgazdasági területek övezeti tagozódása:

� mezıgazdasági rendeltetéső terület: M (5) Az egyéb területek övezeti tagozódása:

� vízgazdálkodási területek: V

29 Módosította: 18/2005. (IX.20.) ör. 19. § (2) bekezdése. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól 30 Módosította: 18/2005. (IX.20.) ör. 19. § (3) bekezdése. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól



A KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZM ŐTERÜLETEK ÖVEZETE

A K jel ő közlekedési övezet

Közlekedési területek 31 55. §

(1) A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartoznak a meglévı és tervezett közutak és a vasút

területe a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt. (2) A község területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell

kialakítani. (3) A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közmővek létesítményei és

berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetık el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthetı.

(4) Közutak építése, átépítése, korszerősítése a kerékpárút hálózat kialakítása érdekében az alábbiak szerint történhet:

a) Kiszolgáló utakon a gyalogosok és kerékpárosok biztonságos közlekedését figyelembe vevı megoldást kell kialakítani.

b) Az OTÉK szerint elıírt kerékpártárolók minden közintézmény, sport-, oktatási- és kereskedelmi létesítmény, hivatalok, nagyobb munkahelyek, tömegközlekedési megállók stb. mellett közterületen vagy közforgalmú területen is elhelyezhetık.

(5) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: a) M0 autóút (tervezett autópálya) B.I. b) 7. sz. fıút B.III.b c) 8102.j. összekötı út B.IV.b d) 81102. j. bekötı út B.V.c e) Győjtıutak B.V.c f) Kiszolgáló utak B.VI.d

(6 5) A tervezett közutak kiépítéséhez az alábbi szabályozási szélességek biztosítandók az adottságokhoz alkalmazkodó módon:

a) 7. sz. fıút: meglevı, megmaradó (22,0 méter) b) 8102 j. összekötı út: 14,0-16,0 méter, 31c) győjtıút: jellemzıen 16,0 - 20,0 14,0-20,0 méter, a 7. sz. fıúttól délre lévı területen min. 14,0 11,0 m,

(6) 32d) kiszolgáló utak: jellemzıen 9,5-12,0 m.; min. 8,0 m, Kérelemre a Társadalmi tervtanács véleményének figyelembe vételével, a Képviselı-testület engedélyével (szükség esetén az illetékes szakhatóságok bevonásával) az útszélesség az alábbiak szerint csökkenthetı: max. 10 telek kiszolgálása esetén, kizárólag meglévı esetben, ha a közmővek még elhelyezhetık: 7,0 m. Kérelemre a Képviselı-testület engedélyével az útszélesség csökkenthetı.

(6) Zsákutca kialakítására - indokolt esetben - maximum 20 lakótelek megközelítése esetén van lehetıség, de a zsákutca hossza 150 m-nél több nem lehet. Telekszámtól függetlenül a zsákutca végén min. 12,0 m sugarú, a visszafordulást biztosító kör elhelyezése, vagy min. 6,0 m sugarú lekerekítı ívekkel ellátott T alakú fordulási hely kialakítása szükséges, ahol a T zsákutcával ellentétes szárai min. 4,0 m szélességben és min. a 6.0 m sugarú lekerekítı ívek végéig építendık meg.

(7) Sétáló utcát, gyalogutat vagy kerékpárúttal kombinált gyalogutat legalább az alábbi szabályozási szélességgel kell kialakítani:

- sétáló utca: legalább 6 m, - gyalogút: legalább 3 m, - kerékpárúttal kombinált gyalogút: legalább 6 m.

(9) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánút a területen kialakítható. A magánút kialakításának feltétele a csatlakozó közterület kezelıjének hozzájárulása. A magánút minimális szélessége a (13) bekezdés szerint alakítandó ki, amennyiben a biztonságos közlekedés feltételei, és a szükséges közmővezetékek elhelyezése biztosítható. Magánút kialakítása esetén a kiszolgáló vagy lakóutakra vonatkozó egyéb általános és szakági rendelkezéseket be kell tartani.

(10) Magánutat kialakítani új út megnyitása céljából csak akkor szabad, ha a visszamaradó telekméretek az övezeti elıírásoknak megfelelnek.

31 Módosította: 18/2005. (IX.20.) ör. 20. § (1) bekezdése. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól 32 Módosította: 18/2005. (IX.20.) ör. 20. § (2) bekezdése. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól



(11) A magánútról kiszolgált telkek csak akkor tekinthetık építési teleknek, ha a magánút az Étv. vonatkozó elıírása szerint az ingatlan-nyilvántartásba útként van bejegyezve. A magánút céljából kialakított és ekként nyilvántartott ingatlan nem építhetı be. Magánutat megszüntetni csak akkor lehet, ha az arról kiszolgált építési telkek más módon megközelíthetıvé, illetıleg kiszolgálhatóvá válnak.

(12) A magánút által feltárt telkeket úgy kell kialakítani és azon az építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne. A magánút felıli építési határvonal és a magánút felıli telekhatár közötti területsáv elıkertnek számít, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(13) A magánút szélessége: a) legfeljebb 6 lakótelek megközelítése esetén legalább 7,0 m, b) 6-nál több lakótelek kialakítását lehetıvé tevı lakótelkek megközelítése esetén legalább 9,5 m, c) egyéb rendeltetéső telkek megközelítése esetén legalább 12,0 m

kell legyen, a szükséges közmővezetékek, térvilágítás és felszíni vízelvezetés biztosítása mellett. A c) pont szerint kialakított magánút esetén legalább egyoldali fasor helybiztosítása kötelezı. Egyedi, indokolt esetben a magánút szélessége ettıl eltérıen is megállapítható. Ilyen esetben a magánút szélességét a „önkormányzati (társadalmi) tervtanács” véleménye, illetve a Képviselı-testület döntése alapján kell meghatározni szükség esetén az illetékes szakhatóságok bevonásával.

(14) A magánutat a tulajdonos, illetve a tulajdonostársak kötelesek kialakítani és fenntartani. A magánút alatt létesülı, és az érintett ingatlanokat kiszolgáló közmővezetékek kiépítésérıl és karbantartásáról a magánút tulajdonosa köteles gondoskodni. A közmőbevezetés szempontjából a magánút közmő-becsatlakozását a közüzemi hálózatba úgy kell tekinteni – a kapacitás-meghatározás és a külön szabályozott díjtételek, közmőfejlesztési hozzájárulás kivételével –, mintha az egy közterületi közmőcsatlakozás volna.

(15) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani a 6. § (22) bekezdésének figyelembe vételével.

(16) A már mőködı közintézmények bıvítése, átalakítása esetén a parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolása.

(17 7) A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani. (18) Az új vállalkozások, forgalomvonzó létesítmények építési engedélyének megadását alátámasztó forgalmi

méretezés elkészítéséhez lehet kötni. (19 8) A közlekedési övezet telkein csak szabadon álló beépítéssel és legfeljebb 5 %-os beépítettséggel

létesíthetı épület, építmény. 33(20) Országos közút területén, a közút felett tilos reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú

berendezést elhelyezni. (21) Az autópálya, autóút tengelyétıl mért 100 m-es, csomóponti ágainak 50 m-es védıtávolságán belül

bármilyen létesítmény elhelyezéséhez, valamint munka végzéséhez az út kezelıjének: az Állami Autópálya Kezelı Rt. engedélye szükséges.

(22) Autópálya, autóút tengelyétıl mért 100 m-es távolságon belül, külterületen épület, reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés nem helyezhetı el.

(22) A (2) bekezdésben megfogalmazott útszélességek a magán utakra is vonatkoznak.

Közmőterületek, közmővekre vonatkozó elıírások 32 56. §

(1) A közmőlétesítmények ágazati elıírások szerinti védıtávolságain belül mindennemő építési tevékenység

csak az illetékes üzemeltetı hozzájárulása esetén engedélyezhetı. Közmőlétesítmények és közmőhálózatok elhelyezéséree vonatkozólag az OÉSZ elıírásait, az MSZ 7487 szabványt, valamint a megfelelı ágazati szabványokat kell figyelembe venni. során a vonatkozó az elıírások szerinti védıtávolságokat biztosítani kell. A védıtávolságon belül mindennemő tevékenység csak az illetékes üzemeltetı, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhetı végezhetı.

(2) Építmények építésére engedély csak az adott építési övezetre vonatkozó elıírásoknak megfelelı közmővesítés biztosítása esetén adható.

(3) Mindenféle házi-kút létesítése engedélyköteles. (Amennyiben a tervezett kút házi vízszükséglet kielégítése céljából készül és a tervezett vízhasználat nem haladja meg az 500 m3/év mennyiséget, valamint a talajvíz réteget csapolja meg, akkor az Önkormányzat jegyzıje engedélyezi a tevékenységet. Minden egyéb esetben a KDV VIZIG az engedélyezı hatóság.)

(2) A község beépített és beépítésre szánt területein, ahol a vezetékes közcsatorna hálózat már kiépült, építés csak az építési telek teljes közmővesítettsége esetén lehetséges.

33 Beépítette: 18/2005. (IX.20.) ör. 20. § (3) bekezdése. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól



(3) Beépítésre szánt, csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti jelleggel közmőpótlóként zárt, ellenırzötten üzemeltetett szennyvíztároló medencék alkalmazása engedélyezhetı lehetséges. A zárt szennyvíztározó medencébıl az összegyőjtött szennyvizeket rendszeres és ellenırizhetı módon a kijelölt szennyvízleürítı helyre kell szállíttatni.

(4) A szennyvízcsatorna megépítése után legkésıbb 1 éven belül az érintett fogyasztókat és azokat, akiket a csatornahálózat 100 m-en belül megközelít, kötelezni kell a csatornára való rákötésre. Ezután közmőpótló létesítése és használata sem engedélyezhetı lehetséges.

(5) Szennyvízkezelı kisberendezés kizárólag a Települési Szennyvízkezelési Program alapján, a szakhatóságok eseti hozzájárulásával telepíthetı.

(6) A település teljes területén a szennyvizek szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhetı lehetséges. (7) A közcsatorna hálózatot elválasztott rendszerben kell megvalósítani. (8) Az elıírttól eltérı szennyezettségő szennyvizeket telken belül kell elıtisztítani (ipari szennyezettség, olaj-,

zsír-, hordalékfogó, stb.) és csak ezután szabad bevezetni a közcsatornába vagy a közmőpótlóba. Az elıtisztítást a hatóságok által elıirt mértékig kell elvégezni. A szennyvíz elıtisztításból származó veszélyes hulladékot elszállításig úgy kell tárolni, hogy az környezeti szennyezést ne okozzon.

(9) A vízfolyások, vízfelületek partéleitıl a karbantartás számára szabadon kell hagyni az alábbi szélességő sávokat: − VIZIG kezelés esetén 6-6 m-t, − társulati kezelés esetén 4-4 m-t, − önkormányzati kezelés esetén 2-2 m-t, − nyílt árkok mentén az egyik oldalán legalább 2 m-t, a másik oldalán legalább 1 m-t.

(10) Nyílt árkos vízelvezetéső utcákban az építési telkek személy-bejáratait, és a gépkocsi-behajtókat úgy kell kialakítani, hogy az áthidalások, ill. csıátereszek az árok lefolyási szelvényét ne csökkentsék.

(11) A 20 gépkocsinál nagyobb férıhelyszámú parkolót létesíteni csak kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal szabad, a felületérıl összegyőlı csapadékvizet hordalékfogó mőtárgyon keresztül szabad csak a közcsatorna hálózatba, vagy élıfolyásba vezetni. Szénhidrogén szennyezettségnek kitett út, illetve parkoló felületrıl összegyőlı csapadékvizeket benzin és olajfogó mőtárgyon is keresztülvezetve szabad közcsatornába, vagy élıfolyásba vezetni.

(12) Szilárd burkolat nélkül parkoló létesítése tilos. Gyephézagos burkolatú parkoló létesítése esetén a burkolat alatt vízzáró réteg kialakítása szükséges, amelyrıl az összefolyó vizeket csak hordalékfogó és olajfogó mőtárgyon keresztül szabad a csatornába vezetni.

(13) A beépített, illetve beépítésre szánt területeken a csapadékvíz elvezetésére az út szilárd burkolatú kiépítésénél, illetve rekonstrukciójánál csapadékvíz nyílt vagy felszín-közeli elvezetı hálózatot kell kiépíteni.

(14) A mőemléki környezet területén és a helyi értékvédelmi területen a földfelszín felett vezetett vezetékhálózatok (villamos energia, táv- és hírközlés) átépítése, rekonstrukciója vagy új hálózat építése csak földfelszín alatti kialakítással engedélyezhetı lehetséges.

(15) 34Közcélú antenna és tartószerkezete 6,0 m felett önállóan csak építési engedéllyel telepíthetı. A 6,0 m alatti szerkezetek építési engedély nélkül, bármely épületen elhelyezhetık a tulajdonos hozzájárulásával. Az északi községrészben, a 1379. hrsz.-út (Kıbányai út) és az 1382/2, 1381/3, 1382/1. hrsz.-ú utak által határolt területen a hírközlés vezeték nélküli ellátásához szükséges antennák nem telepíthetık.

(16) A település területén lévı közép- és nagyfeszültségő (20 kV, 120 kV, 220 kV) villamos hálózatok védısávjait a szabályozási terv szerint kell biztosítani. Felhasználásuk a vonatkozó ágazati szabványnak megfelelıen lehetséges.

(17) A nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetı el, a berendezés csak a telkek elıkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetı, vagy aknás kivitelben készíthetı. Az épület gázbekötı vezetékek föld alatti vezetéssel építendık.

(18) A település területén lévı közép és nagyközép-nyomású földgázvezeték védısávjait a szabályozási terv szerint kell biztosítani. Felhasználásuk a vonatkozó ágazati szabványnak megfelelıen lehetséges.

(19) Felhagyott, feleslegessé vált közmőhálózatokat és közmőlétesítményeket fel kell bontani, funkciót vesztett vezeték –létesítmény nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

34 Módosította: 18/2005. (IX.20.) ör. 21. §-a. Hatályos: 2005. szeptember 20. napjától



ZÖLDTERÜLETEK ÖVEZETEI

A KP Zkp-1 jelő zöldterületi övezet (az intenzív közparkok területei)

33 57. §

KP Zkp-1 SZ 2 3,5 1.000

(1) A közparkokat úgy kell kialakítani, hogy azokat kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen. (2) Az övezet telkei max. 2 % mértékig építhetık be, földszintes, max. 3,5 m építménymagasságú épülettel,

melynek építési helyét és egyéb paramétereit részletes szabályozási kertészeti tervben kell meghatározni. (3) Az övezet telkein a közparkokat legalább 80 %-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. (4) A közparkokat kertészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani. (5) Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztetı

létesítmények helyezhetık el. A park intenzív fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(6) Az övezetben a haszonállattartás nem engedélyezhetı. (7) 35A HÉSZ építési övezeti és övezeti elıírásai közül az állattartást szabályozó elıírások valamennyi

elıforduló helyen az állattartás céljára szolgáló építmények elhelyezésének szabályozására vonatkoznak.

A Zkp-1* jelő zöldterületi övezet (az intenzív közparkok területei) 33 58. §

Zkp-1* SZ 2

3,5 (50,0) 4.000 (1) A közparkokat úgy kell kialakítani, hogy azokat kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen. (2) Az övezet telkei max. 2 % mértékig építhetık be, földszintes, max. 3,5 m építménymagasságú, környezetbe

ill ı, magastetıs épülettel, melynek építési helye a területfelhasználási egység határvonalától min. 5,0 m távolságra jelölhetı ki.

(3) Zászlótartó oszlop kialakítása esetén a megengedett legnagyobb építménymagasság 50,0 m. (4) A zöldterülethez szükséges parkoló a területegység közlekedési területtel határos részén alakítható ki úgy,

hogy burkolat széle a zöldfelületbe 12 m-nél mélyebben nem nyúlhat bele. (5) Az övezet telkein a közparkokat legalább 80 %-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. (6) A közparkokat kertészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani. (7) Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztetı

létesítmények helyezhetık el. A park intenzív fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(8) A közpark közlekedési védıtávolságba esı részét a meglévı növényállományt kiegészítı, többszintes zárt növénytelepítéssel, védızöld-területi jelleggel kell kialakítani.

(9) Az övezetben állattartás céljára szolgáló építmények nem helyezhetık el.

A KP Zkp-2 jelő zöldterületi övezet (az extenzív közparkok területei) 34 59. §

KP Zkp-2 SZ 0 / 0,5

3,0 10.000 (1) Az övezet telkeinek természetes illetve természetszerő növénytársulással fedett részei nem építhetık be és

eredeti terepfelszínük nem bontható meg. A természetvédelmi közparkfunkcióhoz szükséges épületek, építmények a telkek növényzettel nem fedett, vagy degradált területein helyezhetık el, max. 0,5 %-os beépítettséggel. Amennyiben a telek nem rendelkezik ilyen beépíthetı területtel, a telek beépíthetıségi indexe 0 %.

(2) Az övezethez tartozó közparkokat az eredeti növényzeti fedettséggel kell fenntartani. a parkok területe csak a természetvédelmi szempontoknak megfelelıen fásítható.

35 Beépítette: 18/2005. (IX.20.) ör. 22. §-a. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól



(3) A közparkokat a természetvédelmi szempontoknak megfelelıen kell kezelni és fenntartani, helyi védettségük esetén, a védettségi rendeletben meghatározott kezelési utasítások szerint.

(4) Az övezet telkein természetvédelmi bemutatóterületek, tanösvények alakíthatók ki. A park extenzív fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(5) A park elsısorban védett növényeinek élıhelye: az ott lévı védett növényállomány megóvása mellett a más területekrıl áttelepítendı védett növények fogadóterülete is.

(6) Az övezetben a haszonállattartás minden fajtája tilos.

ERDİ ÖVEZET

Az erdıövezet általános elıírásai 35 60. §

(1) Az erdıövezetbe tartozó telkek tovább nem oszthatók, de igény és lehetıség szerint összevonhatók. (2) Diósd erdıterületei védelmi rendeltetésőek, melyek közül a természetvédelmi területen kívüli erdık

véderdık (tervi jelük: Ev). (3) A meglévı erdıterületek nem csökkenthetık, az erdıterületek a kapcsolódó parlagterületek

hozzátelepítésével, a belterületi szegélyek és a környezetvédelmi védıterületek erdısítésével növelhetık. (4) Az erdıterületekre erdıgazdasági üzemterv készítendı. Az új erdıterületek erdészeti telepítési terv alapján

létesítendık, majd üzemterv alapján tartandók fenn. (5) Az erdıterületek nem építhetık be.

Az Ev jelő erdıövezet (véderdıterületek) 36 61. §

(1) Az övezet elsıdlegesen védelmi (talaj-, zaj-, rezgés-, levegıtisztaság- és egyéb környezetvédelmi) célú

erdıterületek kialakítására szolgál. (2) Az övezet nem építhetı be, területén csak az erdıgazdasági mőveléshez szükséges, vagy közérdekbıl

szükséges infrastruktúra építményei (utak, közmővek, stb.) helyezhetık el. (3) Az övezethez tartozó erdıterületek min. 85 %-ban zárt faállománnyal telepítendık be, fennmaradó részük

gyepes és cserjés felületként alakítható ki. (4) Az M0 autóút és az északi községrészben, a 1379. hrsz.-út (Kıbányai út) és az 1382/2, 1381/3, 1382/1.

hrsz.-ú utak által határolt területen tervezett lakóterület között kijelölt védıerdısávot a lakóterület kiviteli elıkészítését megelızıen kell telepíteni, erdıtelepítési kiviteli terv alapján.

MEZİGAZDASÁGI ÖVEZET

A mezıgazdasági övezet általános elıírásai

37 62. §

(1) A mezıgazdasági övezetek földrészletei elsıdlegesen a növénytermesztési tevékenységek területei, ezért az itt levı termıföldek nem csökkenthetık, gazdasági épület csak a jelen szabályzatban elıírt feltételek teljesítésével építhetı.

(2) Ha egy mezıgazdasági földrészlet rendelkezik természetközeli erdı, gyep (rét, legelı) vagy nádas- mővelési ágú alrészletekkel is, ezen a részek mővelési ága nem változtatható.

(3) A telekmegosztás nem engedélyezhetı abban az esetben, ha a beépített földrészlet a megosztás elıtti vagy utáni állapotában: - az övezetben elıírt minimális területnagyságnál kisebbé, - vagy közterületrıl megközelíthetetlenné válik.

Az M jelő mezıgazdasági övezet 38 63. §

M SZ 3,0 3,5 1.500



(1) A mezıgazdasági övezet földrészletein új építési hely csak az alábbi (3) bek. elıírásainak teljesülése esetén jelölhetı ki. A meglévı építési helyeken levı épületek megtarthatók, felújíthatók, a szintterület növelése nélkül építhetık át.

(2) Az övezet gyep (rét, legelı) és nádas mővelési ágú földrészleteinek illetve alrészleteinek területe nem csökkenthetı, mővelési ága nem változtatható meg, építési helyként nem jelölhetı ki.

(3) Az övezetben az engedélyezhetı mezıgazdálkodási termelés folytatásához szükséges beépítés paramétereit és a legkisebb beépíthetı telek méretét az alábbi táblázat elıírásait betartva kell meghatározni. Beépítési mód A beépíthetı telek legkisebb területe A beépítésnél alkalmazható legnagyobb (m2) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadonálló Legalább 1.500 Legfeljebb 3 % Legfeljebb 3,5 m

(4) Az övezet telkein a gazdasági épületek mellett a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54

67-es bekezdésében felsoroltak közül csak a mezıgazdasági termeléshez, a környezet védelméhez és egyéb közérdek teljesüléséhez szükséges bármely létesítmény elhelyezhetı el.

(5) Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények engedélyezéséhez és az alkalmazott állattartási technológia mőködtetéséhez legalább a környezetvédelmi, a közegészségügyi, az állategészségügyi és a vízügyi hatóság hozzájárulását kell beszerezni.

EGYÉB TERÜLETEK ÖVEZETE

VT jelő övezet Vízgazdálkodási területek

39 64. §

(1) Az övezetbe a kis vízfolyások medre és partja, a vízbeszerzési területek és védıterületeik tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással, a vízpartok zöldfelületi célú hasznosításával, illetve a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos létesítmények helyezhetık el, ettıl eltekintve az övezet területe nem építhetı be.

(2) A kisvízfolyások part-éltıl mért 2-6 m széles fenntartási sávja csak gyepként (rét, legelı) vagy útként alakítható ki.

(3) A vízfolyások, vízmedrek területét érintı beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetık, természeti terület esetén a természetvédelmi szakhatóság egyetértésével.

IV. III. FEJEZET

ÉRTÉKVÉDELEM

36Mővi értékvédelem 40 65. §

(1) Országos jelentıségő, egyedileg védett mőemlék (M) épület és létesítmény:

− Szent Gellért kápolna, Szent István tér, hrsz. 2503, − Nepomuki Szent János-szobor, Szent István tér, hrsz. 2424/2.

(2) Az 1. bekezdésben felsorolt mőemléképület és létesítmény mőemléki környezete határvonalát a Szabályozási Terv tünteti fel. A mőemléki környezet országosan védett terület.

(3) A mőemlékek és a mőemléki környezet védelme tekintetében a kulturális örökség védelmérıl szóló 2001. évi LXIV. törvény elıírásait kell betartani.

(4) Az országos mőemléki védelem alatt álló épület és létesítmény építési hatósági ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapesti Regionális Irodája illetékes eljárni. A mőemléki környezetben és a régészeti lelıhelyeken folyó építési hatósági ügyekben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként meg kell keresni.

(5 3) Helyi, egyedi mővi értékként az alábbi épületekre kell helyi védelmet elrendelni: − R.k. templom, Szt. István tér, 2509 hrsz. − Tájház, Béla u., Ófalu, 2006/1 hrsz. − Szent Flórián-szobor, Kossuth L. u., 2424/2 hrsz.

36 Módosított: 18/2005. (IX.20.) ör. 23. § (1) bekezdése. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól



− Rádió és Televízió Múzeum, Rádióállomás, Kıbányai u., 1381/1 hrsz. − Községháza, Szt. István tér, 2510 hrsz. − Közösségi ház, Szt. István tér, 2501 hrsz. A helyi, egyedi védelem körét az Önkormányzat a helyi építészeti értékek védelmérıl alkotott külön rendeletében kibıvítheti.

(6 4) Helyi értékvédelmi területként helyi védelmet kell elrendelni az Ófalu területére. (7 5) A helyi értékvédelem tárgyában az Önkormányzatnak rendeletet kell alkotnia. (8 6) Az épített (mővi) értékek helyi védelmét a 4. § szerint az építési engedélyezés kiegészítı szabályainak,

valamint a helyi értékvédelemrıl szóló önálló rendelet elıírásainak együttes betartásával, továbbá a 13 17.§, 14 18. §, 15 19. § építési övezeti elıírásainak alkalmazásával kell biztosítani.

(9 7) A nyilvántartott régészeti lelıhelyek és a Kaptárkövek (a Szabályozási terven feltüntetve) ex lege, az örökségvédelmi törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.

(10 8) 37A nyilvántartott régészeti lelıhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince- és mélygarázs-építés, közmővesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapesti Regionális Irodáját az illetékes örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként meg kell keresni.

(11 9) 38A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a Hivatal által nyilvántartott régészeti lelıhelyeket lehetıség szerint el kell kerülni. Ha a lelıhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelıhelyeket elızetesen fel kell tárni (megelızı feltárás). A megelızı feltárásra vonatkozóan a beruházónak szerzıdést kell kötnie a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával vonatkozó jogszabályban meghatározott szervvel.

(12 10) 39Amennyiben régészeti lelıhelynek nem minısülı területen földmunkák során váratlan régészeti emlék illetıleg lelet kerül elı, úgy a tevékenységet azonnal fel kell függeszteni, és az emléket vagy leletet haladéktalanul be kell jelenteni a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának.

40Táj és természetvédelem 41 66. §

(1) Természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését,

méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon.

(2) Az országos védettségő természeti értékek területén, illetve a külön rendelettel nem meghatározott, de a törvény ereje által védett természeti területeken beruházás, épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulásával végezhetı.

(3) Az északi községrészben, a 1379. hrsz.-út (Kıbányai út) és az 1382/2, 1381/3, 1382/1. hrsz.-ú utak által határolt területen a területhasználat és a beépítés csak a természetvédelmi törvény elıírásainak betartása, a természeti értékek védelmének biztosítása mellett engedélyezhetı.

(4) A helyi védettségő természeti területek kezelésérıl és fenntartásáról külön önkormányzati rendeletben kell határozni, a természetvédelmi törvény általános elıírásai alapján. A helyi védelem alá vont területeken új beépítés a védelem érdekeinek sérelme nélkül létesíthetı, a meglevı épületek és építmények a természeti értékek sérülésének veszélye nélkül tarhatók fenn, a helyi védettségő területekre kezelési terv készítendı.

(5) Helyi védelem alá helyezendık az alábbi – szabályozási terven lehatárolt – természeti területek: − a felhagyott mészkıfejtı és környéke (461, 462, 463 hrsz.) − a diósdi fennsík (Naphegy) karsztgyepei: a Rádió és Televízió Múzeum területe (1381/1 hrsz.). − természetes és természetszerő erdı- és gyeptársulások: 1188, 1508, 1510, 1526, 1527 hrsz.

(6) A helyi védettségő területeken kívül esı, újonnan beépítésre szánt területrıl az áttelepíthetı védett növényfajokat a természetvédelmi hatóság engedélyével, botanikus szakember bevonásával át kell telepíteni a védett, védendı területekre.

(7) Helyi védelem alá helyezendık az alábbi természeti értékek: − diósdi „Szidónia barlang” és kaptárfülke, 960 hrsz,

37 Módosította: 18/2005. (IX.20.) ör. 23. § (2) bekezdése. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól 38 Módosította: 18/2005. (IX.20.) ör. 23. § (3) bekezdése. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól 39 Módosította: 18/2005. (IX.20.) ör. 23. § (4) bekezdése. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól 40 Módosította: 18/2005. (IX.20.) ör. 24. §-a. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól



− Árvalányhaj utcai kaptárkövek: 966, 986 hrsz.

V. IV. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI EL İÍRÁSOK

Általános elıírás

42 67. §

(1) Új beruházások, létesítések engedélyezéséhez (a magasabb rendő jogszabályokban rögzített környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek esetén) meg kell követelni a várható hatások vizsgálatát és dokumentálását.

(2) Az északi községrészben, a 1379. hrsz.-út (Kıbányai út) és az 1382/2, 1381/3, 1382/1. hrsz.-ú utak által határolt területen a lakóterület határától mért 1000 m-es távolságon belül (kivéve, ha a szakhatóság az adott objektumnál ennél kisebb védıtávolságot határoz meg) települési környezetet zavaró, szennyezı tevékenység nem folytatható. Az ezen távolságon belül meglevı M0 autóút környezetszennyezı hatásaitól intenzív védelmi célú zöldfelületekkel kell elválasztani a területet.

Földvédelem

43 68. § (1) Az erózióveszélyes területek védelmét a felszíni vízrendezés, az ökotechnikai eljárások és a talajmegkötı

növényzet telepítésének együttes alkalmazásával kell megoldani. (2) Az erdıterületek és az állandó növényi fedettséget biztosító mővelési ágú mezıgazdasági területek (pl.:

gyep) mővelésbıl való kivonása, valamint ezek és az állandó vagy idıszaki vízborítású területek átsorolása más mővelési ágba tilos, kivéve, ha ezt közcélú létesítmény-elhelyezés, üzemeltetés vagy katasztrófaelhárítás elkerülhetetlenné teszi. Az idıszakos felszínborítottságú mezıgazdasági területek (szántó, kert, ültetvény) talajvédı mővelése biztosítandó, a termıréteg lemosódásának és szél általi elhordásának meggátlásával.

(3) A köves – karsztos terület felszínének megbontása során meg kell oldani az altalaj szennyezésének kizárását, szennyezıanyagok bejutását, továbbá a termıtalaj elkülönített deponálását és helyben való újrahasznosítását.

(4) Új külszíni bánya, anyagnyerıhely nyitása nem engedélyezhetı. (5) A rombolt és szennyezett felszínő területeket rekultivációs terv alapján kell helyreállítani és elsısorban

zöldfelületként újrahasznosítani. (6) 41A mezıgazdasági területeken történı beruházások építési engedélyezési eljárásába a talajvédelmi

hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, deponálás és felhasználás módjával.

(7) 42A talajvédelmi hatóságot be kell vonni a telepengedélyezési eljárásokba. (8) A fokozott érzékenységő karsztos területen a zártrendszerő szennyvízelvezetés és a környezetvédelmi

szempontból megfelelı csapadékvíz kezelés (elıközmővesítésként való) megoldása után engedélyezhetı beépítés.

(9) Az északi községrészben, a 1379. hrsz.-út (Kıbányai út) és az 1382/2, 1381/3, 1382/1. hrsz.-ú utak által határolt terület építés-elıkészítése, tereprendezése során – részletes tereprendezési terv alapján – meg kell oldani az eredeti terepfelszín védelmét. A megváltoztatott felszínő (tereprendezett) területek aránya nem haladhatja meg a beépítésre szánt területek 25 %-át, a beépítésre nem szánt területeken ezek 5 %-át.

Vízkészletek minıségvédelme

44 69. §

(1) A település csatornázatlan ingatlanjait a szennyvízelvezetı hálózat kiépítését követı legkésıbb 1 éven belül rá kell kötni a szennyvízelvezetı hálózatra. A település területén a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhetı (a teljes közmővesítettség megvalósításáig indokolt esetben átmenetileg a környezetvédelmi elıírásoknak megfelelı, ellenırzötten üzemelı, zárt tároló létesíthetı). A településen a szennyvizek kezelése és elhelyezése a 51 § (3) – (9) bekezdése alapján lehetséges.

41 Beiktatta: 18/2005. (IX.20.) ör. 25. §-a. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól 42 Beiktatta: 18/2005. (IX.20.) ör. 25. §-a. Hatályos: 2005. szeptember 20. naptól



(2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelı elıtisztítás és a minıség-ellenırzés után engedhetık a befogadóba.

(3) Meg kell oldani a nem szennyezett csapadékvizek helyben való elszikkasztását, illetve elszivárogtatását. (4) A természetes vízfolyások, vízállások felé irányuló vízmozgások meggátlása, akadályozása – vészhelyzet

kivételével - tilos, a vízmedrek kezelése során ezek természetszerő vízdinamikája, vízkészletük védelme valamint medrük és partjuk karbantartása biztosítandó.

(5) A természetes és természetközeli állapotú kisvízfolyások, vizes élıhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül a vizekre és a vízben élı szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (mőtrágya, növényvédı szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése, tárolása tilos.

Levegıtisztaság-védelem

45 70. §

(1) A településen a „védett 1” levegıtisztaságvédelmi övezeti elıírásoknak megfelelı határértékeket kell betartani.

(2) A légszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a megengedett határértéket meghaladó kibocsátásokat technológiai váltással, korszerősítéssel, vagy a tevékenység megszüntetésével.

(3) Új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellızés szempontjait és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását. A település légszennyezési terhelésének további csökkentése érdekében is szükséges a zöldfelületi rendszer folyamatos fejlesztése, az M0 autóút mentén tervezett védıerdısávok kialakítása.

(4) Külsı szerelt kémény kialakítása valamennyi övezetben tilos.

Zaj és rezgés elleni védelem 46 71. §

(1) Zajvédelem szempontjából a település közigazgatási területének egésze a „védett” kategóriába tartozik. (2) Zajt, illetve rezgést elıidézı kommunális és üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és

egyéb helyhez kötött potenciális szennyezıforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési (imissziós és emissziós) határértékeket ne haladja meg és ilyen módon környezetét ne zavarja.

(3) A lakó belterületi útszakaszok forgalmi zaj- és rezgéshatásait (a közlekedéssel kapcsolatos jogszabályi keretek között) forgalomcsillapítási eszközökkel kell mérsékelni. Az északi községrészben, a 1379. hrsz.-út (Kıbányai út) és az 1382/2, 1381/3, 1382/1. hrsz.-ú utak által határolt területet „csendes övezetbe” kell sorolni, és az ennek megfelelı sebességkorlátozást el kell rendelni. Az M0 autópálya és a település közti védıterületet zajvédelmi szempontból is hatékony véderdıként kell kialakítani.

(4) Potenciálisan zaj- és rezgéskibocsátó létesítmény (út, ipari, szolgáltató telephely, kereskedelmi és vendéglátó létesítmény) hatásterületén zaj- és rezgésterhelésre érzékeny létesítmény nem telepíthetı. A meglevı konfliktusterületeken a passzív akusztikai védelem eszközei alkalmazandók.

(5) Az északi községrészben, a 1379. hrsz.-út (Kıbányai út) és az 1382/2, 1381/3, 1382/1. hrsz.-ú utak által határolt terület és a szomszédos ipari gazdasági terület között, a tervezett győjtıút lakóterület felıli oldalán zajvédelmi szempontból is hatékony védızöldsáv, cserjesorral megerısített kettıs fasor telepítendı.

Élıvilág, élıhelyek védelme, tájvédelem

47 72. §

(1) A meglevı erdı, gyep (rét-legelı) területek és kopáros kivett területek megváltozása nem engedélyezhetı intenzívebb mezıgazdasági mővelési ágak és módok, valamint a nem természetszerő kivett területhasználat (pl: beépítés) irányába.

(2) A táj- és természetvédelmi védett és egyéb természeti területeket összekötı természetes illetve természetközeli elemegyüttesek sávjai (kisvízfolyások, fasorok, stb.) ökológiai folyosóként tartandók fenn.

(3) A meglevı gyep és kopáros kivett területek megváltozása során fellelhetı természeti értékeket (növénytársulások, védett növényegyedek) szakszerő áttelepítését meg kell oldania a beruházónak a beépítés terepi elıkészítése, megindítása elıtt, amennyiben védett növény eredeti termıhelyén nem tarható meg.

(4) A diósdi – fennsík (Naphegy) karsztgyeptársulás maradványának – a Rádió és Televízió Múzeum területén -, valamint a kıfejtı és a hozzá kapcsolódó természetes erdıtársulás megırzésérıl és bemutatásáról a védett



növények legértékesebb termıhelyeit magában foglaló természetvédelmi terület kijelölésével és kialakításával kell gondoskodni.

(5) Amennyiben védett növény eredeti termıhelyén nem tarható meg, gondoskodni kell alkalmas élıhelyre való szakszerő áttelepítésérıl.

(6) Védızöld sávok, véderdı sávok és közparkok telepítésénél többszintő növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez elsısorban a tájra jellemzı ıshonos fa- és cserjefajok használhatók.

(7) A HÉSZ-ben foglalt táj- és természetvédelmi elıírások közzétételérıl és folyamatos hozzáférhetıvé tételérıl az önkormányzatnak gondoskodnia kell, és ezeknek érvényt kell szerezni a természetvédelmi hatóság és a természetvédelmi társadalmi szervek bevonásával.

(8) A fenti élıvilágvédelmi elıírások együttesen alkalmazandók a HÉSZ táj- és természetvédelmi övezeti és értékvédelmi elıírásaival.

(9) A fák védelme érdekében a gyümölcsfák és az üzemtervezett erdıterületen álló faállomány, valamint a 3. számú függelékben felsorolt agresszíven gyomosító, vagy allergén fafajok 20 cm-nél kisebb törzsátmérıjő, spontán betelepült egyedeinek kivételével fa kivágása esetén a kivágott fák pótlásáról gondoskodni kell A pótlás mértéke legalább a kivágott fa 1 méter magasságban mért törzsátmérıjének a másfélszerese. A pótlásra elsısorban a 3. számú függelékben felsorolt várostőrı fajok alkalmazandók.

(10) A pótlásként ültetendı fák törzsátmérıjének egyenként legalább 6,0 cm-nek kell lennie. A fapótlás mértékébe nem számíthatók be az ültetést követı vegetációs idıszakban elpusztult faegyedek. Ezek pótlásáról újra gondoskodni kell.

(11) A visszapótlásra szánt növényzetet az építési telken belül, vagy annak közelében, az Önkormányzat által kijelölt területen kell telepíteni.

Hulladékgazdálkodás, - ártalmatlanítás 48 73. §

(1) A településnek a szervezett hulladékgyőjtésbe és szállításba bevont területein az Önkormányzatnak, illetve

általa megbízott szervezetnek kell végezni a kommunális hulladékelszállítást, az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelıen. Biztosítani kell a szelektív hulladékgyőjtés lehetıségét, az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtését.

(2) A kommunális és építési hulladék, valamint állati tetemek elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott módon és telephelyen történhet.

(3) Veszélyes hulladék keletkezésével járó ipari tevékenység esetén a veszélyes hulladékok elkülönített győjtésérıl és elszállításáról az elıállítónak folyamatosan gondoskodni kell. A kommunális eredető veszélyes hulladékok elkülönített győjtésérıl és elszállításáról az Önkormányzatnak kell gondoskodni.

(4) Az északi községrészben, a 1379. hrsz.-út (Kıbányai út) és az 1382/2, 1381/3, 1382/1. hrsz.-ú utak által határolt területen veszélyes hulladék keletkezésével járó ipari tevékenység telepítése és folytatása tilos.

(5) A település közigazgatási területén kommunális és veszélyes hulladék lerakása tilos, az ártalmatlanítást regionális rendszer keretén belül kell megoldani.

VI. V. FEJEZET

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

Elıvásárlási jog 49 73. §

(1) Az Étv. 25.§ (1) bekezdés alapján az önkormányzat elıvásárlási jogot állapít meg – saját érdekében – az 1.

sz. függelékben felsorolt ingatlanokra. (2) Az elıvásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. (1) 43 Elıvásárlási jog illeti meg a Községi Önkormányzatot az alábbi telkek esetében:

− 2517/1, 2517/2, 2520 hrsz – a temetı bıvítése céljára, − 2542, 2543 hrsz – az iskola telkének bıvítése céljára, − 2501,2502/1 hrsz – a közösségi ház bıvítése céljára.

(2 3) Az elıvásárlási jog gyakorlására a költségvetésben elkülönített fejezetet kell biztosítani.




Beültetési kötelezettség 74. §

(1) Az Étv. 29.§ (4) bekezdés alapján az önkormányzat beültetési kötelezettséget ír elı – saját érdekében – a 2.

sz. függelékben felsorolt ingatlanokra. (2) A beültetési kötelezettséget az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. (2) Az 1382/2 hrsz-ú közlekedési területen, a Zkp-1* jelő övezetben és a Vt-9 jelő építési övezetben a

szabályozási terv szerinti beültetést úgy kell végrehajtani, hogy levegıtisztaság- és zajvédelmi szempontból hatékony védızöldsáv jöjjön létre.

VII. VI. FEJEZET VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

Intézkedési elıírások

50 75. § (1) A HÉSZ-nek és a Szabályozási Tervnek megfelelıen a közterület szabályozásokat végre kell hajtani és a

földhivatali nyilvántartásban át kell vezettetni. (2) A további szabályozási terv készítési kötelezettséggel érintett területekre el kell készíttetni a szabályozási

terveket. (3) A Szabályozási tervben jelölt területekre telekalakítási tervet kell készíttetni. (4 2) A helyi értékvédelem tárgyában Önkormányzati rendeletet kell alkotni. (5 3) Elkészítendı a község Környezetvédelmi Programja, melynek keretében többek közt ki kell dolgozni a 41 -

48. 64. – 71. §-ban foglalt természetvédelmi és környezetvédelmi intézkedések feladattervét is.

Záró rendelkezések 51 76. §

(1) Jelen rendelet és a rendelet mellékletét képezı Módosított Szabályozási Terv 2002. április 30.

……………… napján lép hatályba. Ezzel egyidejőleg a 7/1992. (IV.16.) számú önkormányzati rendelet (az Általános Rendezési Terv jóváhagyásáról) és azt módosító 17/1997. (XII.22.), a 8/1995. (VII.25.) számú önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.

(2) A hatályba lépéssel egyidejőleg az Északi községrész Helyi Építési Szabályzatáról szóló 4/2002.(IV.30.) sz.-ú és a Völgy utca térségérıl szóló 5/2002.(IV.30.) sz.-ú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(3) A rendelet kihirdetésérıl a jegyzı gondoskodik. (4) Szabálysértést követ el, aki e rendelet rendelkezéseit megszegi. Diósd, 2002. április 11. ……………………..

Spéth Géza s.k. Kisfalvi István Dr. Tóth Tivadar s.k. polgármester jegyzı Az egységes rendelet kihirdetve: Diósd, 2002. november 17. ………………… jegyzı



2. sz. melléklet: A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

a) M0 autóút (tervezett autópálya) B.I. b) 7. sz. fıút B.III.b c) 8102.j. összekötı út B.IV.b d) 81102. j. bekötı út B.V.c e) Győjtıutak B.V.c f) Kiszolgáló utak B.VI.d

3. sz. melléklet: A település győjtıútjai:

- Homokbánya utca - Fenyısor utca - Vadvirág utca - Szent Imre herceg utca - Vadrózsa utca - Kıbányai utca - Géza fejedelem utca - Völgy utca - Petıfi Sándor utca - Kossuth Lajos utca - Rákóczi Ferenc utca - Mikszáth Kálmán utca - Tisza utca - Kocsis utca - Pacsirta utca - Sashegyi utca Balatoni úttól északra fekvı szakasza



1. sz. függelék: Elıvásárlási joggal terhelt ingatlanok jegyzéke 44 Elıvásárlási jog illeti meg a Községi Önkormányzatot az alábbi telkek esetében:

− 2517/1, 2517/2, 2520 hrsz – a temetı bıvítése céljára, − 2542, 2543 hrsz – az iskola telkének bıvítése céljára, − 2501,2502/1 hrsz – a közösségi ház bıvítése céljára.

2 1. sz. függelék: Beültetési kötelezettséggel terhelt ingatlanok jegyzéke Beültetési kötelezettséget kell elrendelni az 1382/2 hrsz-ú közlekedési területen, a 1380/117 és 1380/120 hrsz-ú Zkp-1* jelő övezetben, valamint a 1380/180 hrsz-ú Vt-8 és a 1380/157, 1380/187 hrsz-ú Vt-9 jelő építési övezetekekben a szabályozási terv szerint. 2. sz. függelék: Magánutak kialakítására vonatkozó elıírások (1) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánút a területen kialakítható. A magánút kialakításának

feltétele a csatlakozó közterület kezelıjének hozzájárulása. A magánút minimális szélessége az (5) bekezdés szerint alakítandó ki, amennyiben a biztonságos közlekedés feltételei, és a szükséges közmővezetékek elhelyezése biztosítható. Magánút kialakítása esetén a kiszolgáló vagy lakóutakra vonatkozó egyéb általános és szakági rendelkezéseket be kell tartani.

(2) Magánutat kialakítani új út megnyitása céljából csak akkor szabad, ha a visszamaradó telekméretek az övezeti elıírásoknak megfelelnek.

(3) A magánút céljából kialakított és ekként nyilvántartott ingatlan nem építhetı be. Magánutat megszüntetni csak akkor lehet, ha az arról kiszolgált építési telkek más módon megközelíthetıvé, illetıleg kiszolgálhatóvá válnak.

(4) A magánút által feltárt telkeket úgy kell kialakítani és azon az építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne. A magánút felıli építési határvonal és a magánút felıli telekhatár közötti területsáv elıkertnek számít, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) A magánút szélessége: a) meglévı magánút szélesítése esetén legalább 6,0 m, b) legfeljebb 6 lakótelek megközelítése esetén – amennyiben a kialakult beépítés lehetıvé

teszi – legalább 7,0 m, c) 6-nál több lakótelek kialakítását lehetıvé tevı lakótelkek megközelítése esetén legalább 9,5

m, d) egyéb rendeltetéső telkek megközelítése esetén legalább 12,0 m

kell legyen, a szükséges közmővezetékek, térvilágítás és felszíni vízelvezetés biztosítása mellett. A c) pont szerint kialakított magánút esetén legalább egyoldali fasor helybiztosítása kötelezı. 3. sz. függelék: Agresszíven gyomosító és/vagy allergiát okozó, valamint a várostőrı növényfajok jegyzéke ÖZÖNGYOM FAFAJOK Acer negundo-zöld juhar Ailanthus altissima-bálványfa Amorpha fruticosa-gyalogakác Cerasus fruticosa-cseplesz meggy Eleagnos angustifolia-ezüsfa Fraxinus pennsylvanica-amerikai kıris Morus alba-eperfa Pinus nigra-feketefenyı Populus x canescens-szürke nyár Populus x canadensis-kanadai nyár Robinia pseudoacaacia-fehér akác




ALLERGÉN FÁSSZÁRÚ NÖVÉNYFAJOK Ailanthus altissima-bálványfa Alnus glutinosa-éger (ıshonos) Betula pendula-nyír (ıshonos) Corylus avellana-mogyoró Fraxinus excelsior-magas kıris Salix alba-fehér főz (ıshonos) Ulmus laevis-vénic szil (ıshonos) VÁROSTŐRİ FAFAJOK Acer campestre-mezei juhar Acer platanoides-korai juhar Acer pseudoplatanus-hegyi juhar Aesculus x carnea-pirosló vadgesztenye Aesculus hippocastanum-közönséges vadgesztenye Celtis occidentalis-nyugati ostorfa Celisd australis-keleti ostorfa Cerasus avium ’Plena’-teltvirágú cseresznye Diospyros lotus-lótuszszilva Corylus colurna-törökmogyoró Ginkgo biloba-gikgofa Gleditsia triacanthos tövistelen fajtái-krisztustövis Liriodendron tulipifera-tulipánfa Paulownia tomentosa-császárfa Platanus hispanica-juharlevelő platán Pyrus betulifolia-díszkörte Pyrus pyraster-vadkörte Sophora japonica-japánkác Sorbus torminalis-barkóca berkenye Tilia cordata-kislevelő hárs Tilia platyphyllos-nagylevelő hárs Tilia tomentosa-ezüsthárs



RAJZI MUNKARÉSZEK



MELLÉKLETEK



Emlékeztetı

Készült 2006. december 13-án Diósd Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában. Tárgy: 3/2002.(IV.30.) rendelet Helyi Építési Szabályzat módosítása Jelen vannak: Szabóné Pányi Zsuzsanna REND-ENG-TERV Építész Iroda László Zsolt REND-ENG-TERV Építész Iroda Bankó Mihály képviselı Gál János bizottsági tag Sohajda Lajos képviselı Mezıfi László képviselı Szabóné Pányi Zsuzsa: A megbeszélés során elvi dolgokat tisztázva beszéljük át a pontokat. Sohajda Lajos: Kérem, mondja el, mi legyen az egyeztetés tárgya, például az utak szélessége? Szabóné Pányi Zsuzsa: Igen errıl is kell beszélnünk. Sohajda Lajos: A 12 méter széles út Diósdon már széles útnak számít, javasolnám, vegyük figyelembe kétsávos út esetében a 2x 3,5 métert forgalmi sávonként, 2x 50cm őrszelvényt, és a 2x 1.5 méter járda szélességet, ez összesen 11 méter .Ez a szélesség azon utak esetében szükséges, ahol két forgalmi sávot szükséges elvezetni és a gyalogos forgalomra is mindkét oldalon biztosítunk lehetıséget. Ahol kialakítható út e mőszaki adottságok figyelembevételével 12 méter szélességen belül, akkor maradjon az úgy. Például a Kavicsos, Homokos, Sashegyi utak esetében, amelyekre sok a ráhordó út, ott ezt a 11 méter szélességet kellene tartani. Ezen a területen kialakult építési állapotok vannak, az út 1 méterrel való szélesítése a lakosság bizonyos kényszerhelyzetbe hozatala árán is problémákat, költségeket generálna, és nem hozna biztos megoldást. Összekötı utaknál a 9,5 méter szélességet javaslom tartani. Szabóné Pányi Zsuzsa: A jelenlegi HÉSZ-ben így van, csak nincs pontosan megfogalmazva. Sohajda Lajos: A 16 méter széles utakról nem beszélnék, mint a Szabadság út például, ezek mindenképpen késıbbiekben megvalósítható feladatok. Tervezés alatt van egy kerékpárút átvezetés, annak a helyét kellene meghatározni többek között. Szabóné Pányi Zsuzsa: Tudomásom szerint erre volt egy néhány éve elfogadott változat. Sohajda Lajos: Jövı héten lesz egy egyeztetés a tervezı céggel az aktuális tervrıl, a kerékpárút szélességénél is a minimális szélességet kellene figyelembe venni. Kérdésként felmerült még, hogy a kényszerhelyzetekben kialakítandó zsákutcák esetében meg kellene határozni a minimális fordulókör sugarát az utcák végén, illetve egyéb más szabályok figyelembevételével a ráfőzhetı telkek számát korlátozni. Szabóné Pányi Zsuzsa: A fordulókör olyan legyen, hogy például tőzoltó autó, szemétszállító autó közlekedése biztosított legyen. Sohajda Lajos: A fordulókör tengelyének átmérıje 16 méter legyen. Amennyiben járda van, az mindig a 0.75 méter többszöröse legyen. László Zsolt: A járda és a kerítés között 0,5 méter területre van szükség. Sohajda Lajos: A közmő oszlop is a járda rovására helyezhetı el, ezért javasoltam az 50 centiméteres közúti őrszelvényt. Mivel a járda és a kerítés közötti terület jó lenne, ha lenne, de kevésbé van rá szükség, ezt nem tudjuk mindenhol kijelöltetni. László Zsolt: Egyébként általánosságban valamilyen plusz közmő elhelyezésére van igény? Sohajda Lajos: A föld alá víz, gáz, csatorna közmő kerül, ami most nincs mindenhol, ezért van szükség tartalék területekre, ugyan is a telekosztások miatt ezek bıvítésére kerülhet sor. Sohajda Lajos: A járda alá kerülne a kábeles, az úttest alá pedig a vezetékes közmő. László Zsolt: Javasolnám az utcákban a parkolás megtiltását, hogy ne parkoló sávvá alakítsák a lakók az úttestet. Ez várhatóan megoldódhatna a forgalmi sávok felfestésével. Sohajda Lajos: Javaslatom lenne arra az esetre, mikor egy út szélesítésérıl beszélünk, hogy mindig a meglévı út elméleti tengelyétıl jobbra, balra történjen a szélesítés. László Zsolt: Amikor a szabályozási vonalak megjelennek, akkor ezek az ingatlan nyilvántartásban is realizálódnak? Sohajda Lajos: Ha nincsenek lejegyezve, akkor nincs értelmük a módosításoknak. Szabóné Pányi Zsuzsa: Az új építési törvény szerint szigorú szabályok vonatkoznak a kisajátításra, amint a vonalak le vannak jegyezve, attól kezdve az Önkormányzat fizet. Ahogy egy új építési szabályzat életbe lép,



jöhet a polgár követelni. Ezért veszélyes egy szabályozási vonal, mert az, ha rákerül a tervre és hatályba lép, a tulajdonosnak joga van kérni a kártalanítást Egyéb részeken az útszélesség hogyan alakuljon? Sohajda Lajos: Az összekötı utak javasolt útszélessége 9,5 méter Szabóné Pányi Zsuzsa: Ez végrehajthatatlan terv. Sohajda Lajos: Egészen addig, ameddig az egy tömbön belül élı lakóközösség, rá nem jön hogy érdekükben áll az ennek megfelelı rendezés, addig nem lesz engedélyezve számukra a telekalakítás. Szabóné Pányi Zsuzsa: A már több évtizede használati megosztással kialakult telkek esetében tekintetbe kellene venni az aktuális állapotokat. Én a városrendezés híve vagyok, de amennyire lehet, a tulajdonosi jogokat is szem elıtt akarom tartani. Sohajda Lajos: Ez a lakosok és a leszármazottaik érdekében történik. Szabóné Pányi Zsuzsa: Az útszélesítés miatti telekméret csökkenés miatt beépíthetetlenek lesznek a telkek. Ezek a rendezési elvek kisebb területen mőködnének, de sok területen nagyok a tömbök Sohajda Lajos: Ezen a területen nagyon sok spekulatív módon ide került ember épít lakóházat, nem diósdi ıslakosok illetve azok családtagjai, akiket méltányossági alapon segíteni kellene a telekrendezésben az Önkormányzatnak. Az összekötı utakat tehát 9,5 méter minimális szélességőre kérnénk szabályozni. Kisebb szélességen megoldatlan lenne a kétirányú gépkocsi,- illetve a gyalogos forgalom. Szabóné Pányi Zsuzsa: A szabályozási tervre nem lenne célszerő rátenni ezeket, a szabályozásokat, mert attól kezdve a megvalósítás az Önkormányzat kötelessége. Sohajda Lajos: Ha tényleges beépítettség olyan, akkor azt hagyjuk, ami van, de ha a tényleges beépítettség a húsz évvel ezelıtti állapotot mutatja, akkor meg kell célozni a 9,5 méteres minimális útszélesség megvalósítását. Szabóné Pányi Zsuzsa: Kiszabályozva, úgy, mint önkormányzati kötelezettség? Sohajda Lajos: Igen. Mezıfi László: Én attól tartok, hogy ennek a megvalósítása túl magas anyagi terhet róna az Önkormányzatra. Szabóné Pányi Zsuzsa: Ha például 20 e Ft/m2 a telekár és az elsı igénylı megkapja, utána már mások is kérvényezni fogják valószínőleg. Ez az összeg nagyon magasra rúghat. Sohajda Lajos: Van másik megoldás is, hogy így hagyjuk, és azután nem adunk engedélyt semmire addig, amíg ki nem alakítják az utakat. Szabóné Pányi Zsuzsa: Ez az egyetlen megoldás az Önkormányzat részére, az új törvény szerint lehet a beépítés feltételének szabni, hogy a tulajdonosok magánútként kialakítsák az utat teljes hosszában. Sohajda Lajos: Megfelelı lenne ez a megoldás, akkor viszont a Helyi Építési Szabályzatba bele kell írni, hogy a kialakítandó magánutak szélessége sem lehet 9,5 méternél kisebb. Szabóné Pányi Zsuzsa: Még egy lehetıség van, ha a szabályozás csak az egyik oldalon vesz igénybe területet, akkor a másik oldali telkekre, mint egyszeri anyagi kötelezettség, rá lehet terhelni a költséget. Erre az Önkormányzatnak rendeletet kell alkotni. A HÉSZ-ben szerepel még, hogy milyen esetekben csökkenthetı ez a minimális útszélesség a Képviselı-testület hozzájárulásával. Sohajda Lajos: A kirívó, egyedi, indokolt esetekben a Tervtanács döntése szükséges (annak a tagjai meg vannak határozva), egyeztetve a Polgármesteri Hivatallal, szükség esetén a szakhatóságok bevonásával. Szabóné Pányi Zsuzsa: Nem kellene behatárolni, hogy milyen esetben, hány telekig? Sohajda Lajos: Kérem, javasoljon valamit! Szabóné Pányi Zsuzsa: Ki kell hagyni akkor az eddig a HÉSZ-ben szereplı 7 méteres minimális útszélességet. Vizsgáljunk meg konkrét eseteket, mint például a Zöldfa utca! Sohajda Lajos: Azon a részen minden eladható terület értékesítésre került már,ami megakadályozza az ottani rendezést. Nem lehet összekötni a Szabadság utat a Zöldfa utcával. Szabóné Pányi Zsuzsa: Diósd településszerkezeti tervében vannak győjtı utak jelölve. Sohajda Lajos: Azon utak szélessége 12 méter lesz. Szabóné Pányi Zsuzsa: Az OTÉK szerint ezekre más az elıírás, győjtı utak esetében az útszélesség 22 méter. Vannak szakhatóságok, akik felülbírálhatják a 12 méteres győjtı út- szélességet. Mezıfi László: A Vadvirág utca milyen széles lesz? Sohajda Lajos: A Vadvirág utca olyan utca hogy egyben győjtı út, ott megy a tömegközlekedés. A vonalvezetése olyan, hogy oda a 16 méteres győjtı utat rá lehet szerkeszteni. Szabóné Pányi Zsuzsa: Olyan útszélességet kellene meghatározni, ami megvalósítható. Sohajda Lajos: Mondjuk a 14 méteres útszélesség már megfelelı, abban már elhelyezhetı vízelvezetı árok is. Szabóné Pányi Zsuzsa: Menjünk végig a két évvel ezelıtti képviselı-testületi határozat pontjain. A Római árok mellett tervezett út végén a visszafordulást biztosító kör alakú mőtárgy jelölése szükséges. Sohajda Lajos: A Homokbánya út és a Gyár utca fölött található a Római árok. A mellette található út végén a visszafordulást biztosító rész megtervezése a feladat.



Szabóné Pányi Zsuzsa: Ilyen hosszú zsákutca legyen kialakítva? Sohajda Lajos: Mivel kijárat nincs, igen, de úgy, hogy a környezetében található tömbben használható telkek legyenek. Szükség van az út kialakítására a visszafordulást biztosító körforgalom kialakításával. Erre történtek már vizsgálatok, és határozatok is születtek ezzel kapcsolatban. László Zsolt: Megoldható lenne egy T-alakú forduló kialakítása, mivel a kör alakú forduló területigénye nagyobb, a fordulósugár 8-10 méter. A körforgalom az érintett telkek szempontjából nem tőnhet a legjobb megoldásnak. Sohajda Lajos: Nem a köralakhoz ragaszkodunk, a visszafordulás lehetısége kell, hogy biztosított legyen. Itt parcellázni majd csak úgy lehet, hogy a tulajdonosoknak maguknak kell kialakítani az utat ahhoz, hogy bármire is engedélyt kaphassanak. Közmőkapcsolatra kell majd egy keskeny kikötési lehetıséget hagyni. László Zsolt: A határozat 2-es pontja nem egyértelmő, nincs befejezve. Szabóné Pányi Zsuzsa: Biztos, hogy a jelölt útnak ott kell vezetnie? Sohajda Lajos: Nem biztos. Ahol a híd van, ott át tudnak menni, ahol rendezik a telkeket, ott lesz egy út. De az is lehetséges, hogy a 2-es pontot el lehet hagyni, ne tervezzünk utat, majd a területen felmerülı telekalakítási igény kapcsán az út kialakítása, mint feltétel jelentkezik. Szabóné Pányi Zsuzsa: Az M0 autóút melletti 1387/78, 77, 76 hrsz-ú telkek Ev-besorolásúak. Sohajda Lajos: Ezek a területek még véderdıként vannak feltüntetve, de az Önkormányzat értékesítette ezeket iparterületnek. Szabóné Pányi Zsuzsa: Milyen jelzésőre legyen módosítva a terület besorolása, mivel a különbözı ipari tevékenységek különbözı övezetekbe vannak sorolva? Sohajda Lajos: Mivel már értékesítésre került ipari területként és nem lett módosítva a besorolása, így utólag szükséges megtalálni a megfelelı jelzést, összehangolva a terület másik részén alkalmazott övezeti besorolással. Tó utcát és a Zöldfa utcát összekötı utak nincsenek forgalomtechnikailag összekötve, nekimennek a régi árok falának, visszaforduló nélkül. Most 8 méteres szabályozású zsákutcák, amelyek vészhelyzetben nagy problémát okozhatnak. Azokat 9,5 méterre szükséges kiszabályozni. Mezıfi László: Az ott nem lehet, mert ott már állnak a házak a kerítés mellett. Sohajda Lajos: A folyó elnevezéső utcákat akkor a kialakult állapotok figyelembe vételével, a beépíthetıség korlátozásával. Minimális útszélességként 6 méter legyen elıírva. Szabóné Pányi Zsuzsa: Meg fogjuk nézni, hogyan oldható meg ez a tervezet. Sohajda Lajos: A Rába utcai alatti árok megszőnt, fel van parcellázva, régen feltöltötték. A Csapágy gyár fölötti területen lévı szennyvíztisztító telep Gip-2 övezeti besorolását Vt-2-re kérjük módosítani! Szabóné Pányi Zsuzsa: A következı, javaslom, hogy a Kırös-Rába utca esetében a szabályozási vonalat vegyül le. Mezıfi László: Itt is fennállna az a veszély, hogy fizethet az Önkormányzat a tulajdonosoknak. Sohajda Lajos: Itt van egy átjárhatatlan rész, nincs útkapcsolat. Ki van bontva az út és beépített a terület, benne van az épület az útban. Hagyjuk a tulajdonosokra ennek a megoldását. Duna, Tisza utca útkapcsolatnál mi az álláspontjuk?- Nincs a térképen összekötve! Mezıfi László: A Tisza utca meg lett szélesítve. Szabóné Pányi Zsuzsa: A hiányzó útkapcsolat az új digitális térképen már szerepel. A közmővek és a nem önkormányzati kezeléső utak védısávjai nincsenek jelölve. Sohajda Lajos: A 70-es út védısávját például. A nagyfeszültségő elektromos vezetékekbıl egy párat lebontottak, a Sashegyi úttól egészen a Gyár utcáig. Láttam oszlopbontást, vezetékbontást. Szabóné Pányi Zsuzsa: Ezt majd a közmőves tervezınk megvizsgálja. A kerékpárút nyomvonaláról kérünk tájékoztatást a késıbbiekben. Sohajda Lajos: A december 18-i egyeztetés után tudjuk Önöknek bemutatni az útvonal tervet. Szabóné Pányi Zsuzsa: Beépítési vonal jelölése nem látható, ezt nem értem. Sohajda Lajos: Például, ha van egy tervezett útszélesítés, ahhoz képest az elıkert kialakítása milyen legyen. Szabóné Pányi Zsuzsa: Az nem szerepel általában a térképen, ezt leírjuk. A kötelezı építési vonal, az OTÉK szerint, ahol jelölve van, ott kötelezı betartani. Az OTÉK már építési helyet határoz meg építési határvonalakkal. Sohajda Lajos: De van egy utcakép is, amit szükséges rendezni. Szabóné Pányi Zsuzsa: Ha van utcakép, akkor érdemes ezt feltüntetni. Új parcellázásnál nem javasolt megszabni, ma már ez nem szokás. Sohajda Lajos: Szintterület sőrőséget pedig szeretnénk általában csökkenteni. Szabóné Pányi Zsuzsa: Rendben, annak nincs akadálya. A következı, hogy egyedi lakótelken egy lakás legyen elfogadott Diósd egész területén. A generációs lakás építésének lehetıségét egy építési szabályzatba megfogalmazni nem olyan egyszerő.



Sohajda Lajos: Zárójelbe tesszük, egy lakást lehet építeni. Szabóné Pányi Zsuzsa: Az építész dolga legyen, hogy egy lakáson belül alakítson ki két egységet. Ez alól ne legyen felmentés. Az építmény magasságot betesszük, ahogy kérték, és az elıkertre vonatkozó elıírást is. Sohajda Lajos: Ez azért volt, mert 15 %-os lejtéső teleknél az 5 méteres elıkertet nem lehetett betartani. Kérnék, hogy az építésre nem szánt területek be legyenek jegyezve a földhivatali nyilvántartásba. Szabóné Pányi Zsuzsa: Ez földhivatali dolog, nincs összefüggésben a rendezési tervvel, a földhivatali nyilvántartás nem felel meg a rendezési tervnek. Sohajda Lajos: Azért lenne erre szükség, hogy a tulajdonosoknak ne legyen módja gyorsan spekulálni ezekkel a beépítésre nem szánt területekkel. A településen már alig maradt terület, ahol a gyalogos forgalom zavartalanul folyhat. Szabóné Pányi Zsuzsa: Az Önkormányzat módjában áll, hogy a területet átminısítse. Egyedi kérelmekrıl:

- Zöldfa utcában Szigeti Rékának az ingatlanáról kéri a Hivatal szabályozási vonal levételét. - Pacsirta, Tó, Maros utcában a tulajdonos cserét javasol, az út kikötése helyett biztosítana

visszafordulási lehetıséget a területén. - a Veltra Kft.a tulajdonában lévı 3307, 3311, 3314/2 hrsz-ú ingatlanok átminısítését kérvényezi Vt-7-

es övezetbe. Indoklása szerint a jelenlegi besorolás akadályozza a fejlesztési, részben értékesítési terveiket, az átsorolás jelentısen elısegítené az Interspár Áruház közvetlen környezetének dinamikus fejlıdését.

Sohajda Lajos: Ebben az esetben csak a kérelmezı ingatlan tulajdona legyen átsorolva, 5 méteres építménymagasság kikötéssel. Incze Attila leadott területet az út kialakításához, a többi szomszéd megkérdezésének az az eredménye, hogy ık nem hajlandók területleadással hozzájárulni ehhez. Itt kb. 10 év, mire kialakul a megfelelı állapot. Diófasor utcával párhuzamos árok melletti út szélessége 8.5 méter legyen. Az árok alsó részét kellene rendezni, a vizet ott ki kell vezetni. Diósdon ez a mocsárrendszer azóta alakult ki, mióta a vasúti töltés oda került, mivel azon nincs áteresz. Mezıfi László: Ez a MÁV mulasztása. Sohajda Lajos: Megkérem Bankó Mihály képviselı urat, hogy a Gyár utca végénél az árok nyomvonalát vizsgálja meg. Bankó Mihály: A vasúti töltést megbontására nincs lehetıség, az nem engedélyezett. Sohajda Lajos: Átsajtolni lehetne, de az nagyon költséges eljárás. Mezıfi László: A MÁV-nak, ahogy a töltés elkészült, az átereszt is el kellett volna készítenie. Sohajda Lajos: A temetınél a megvásárolt területek bevonása, temetı bıvítés jelölése szükséges a terven. Szabóné Pányi Zsuzsa: Ezt akkor tudjuk elvégezni, ha már a földhivatali térképen át van vezetve. Körforgalmi csomópontokról:

- az Interspár Áruháznál épülı körforgalomról van tervünk - most épül Érd határában egy körforgalom.

A fentiek figyelembe vételével a februári képviselı-testületi ülésre tudunk összeállítani egy egyeztetési anyagot, amely önkormányzati elızetes jóváhagyása után küldendı majd szét az illetékes szakhatóságokhoz. Sohajda Lajos: Ezt a határidıt elfogadja a Bizottság. Diósd, 2007. január 04. Összeállította: Bálintné Menyhárt Anna

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK … · 6 DIÓSD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI...

Documents

Transcript of TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK … · 6 DIÓSD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI...