TDK DOLGOZAT · 2 képviselete. Ki is a fogyasztó? Az a személy, aki gazdasági vagy szakmai...
Transcript of TDK DOLGOZAT · 2 képviselete. Ki is a fogyasztó? Az a személy, aki gazdasági vagy szakmai...
TDK DOLGOZAT
BA Riczu Zsófia
2011
VERTEK MÁR ÁT? ÉLJ A JOGAIDDAL!
A fogyasztóvédelem ismerete és jelentőségének vizsgálata az egyetemisták
körében
Are you tricked? Live your rights!
Consumer protection and awareness of the importance of testing for university
students
Kézirat lezárása: 2011.11.13
Rezümé
Magyarországon a vásárlók nincsenek tisztában a jogaikkal, illetve az őket megillető
bánásmóddal. Dolgozatomban szeretném felmérni a fogyasztóvédelem ismeretét az
egyetemisták körében. Arra szeretnék választ kapni, hogy mennyire vannak tájékoztatva erről,
illetve kihasználják –e a lehetőségeket, ha sérelem érte őket, mint fogyasztókat.
Több érdekvédelmi szervezet is működik a vásárlók részére, de közel sem használják ki ezt
annyian, mint szükséges lenne. A piacgazdaság tisztességes működéséhez szükség van a
fogyasztóvédelemre azért, hogy a gazdasági fölényben lévő vállalatokkal szemben segítse a
jogaik képviseletében a fogyasztót.
Dolgozatommal szeretnék rávilágítani az egész társadalomra kiható problémára, amely
megoldást kínál mind a fogyasztóknak mind az eladóknak egyaránt. Szeretnék primer kutatást
is végezni ebben a témában. A kutatást elsősorban Borsod – Abaúj – Zemplén Megyében
szeretném elvégezni, de más nagyobb városok egyetemeit is megkérdezném a témával
kapcsolatban. A kutatás fő célkitűzései, hogy az egyetemisták mennyire vannak tisztában a
saját jogaikkal, élnek –e vele, illetve kerültek –e már olyan szituációba, ahol szükségessé vált
egy ilyen szervezet felkeresése?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel felépítve ismertetném a fogyasztóvédelem alapelveit,
szerepét és célját. Továbbá arra keresem a választ, hogy van –e lehetőség arra, hogy
megkönnyítsük a fogyasztók a jogaik érvényesítését egy adott szituáción belül.
Résumé
In Hungary, the consumers are not aware of their rights and the treatment they should get. In
my essay, I'd like to test the consumer protection knowledge among university students. I'm
curious about how much are they informed and whether they use their opportunities to
complain if they are hurt as consumers.
There are many organizations for the consumers, but they're not as used as they should be.
Consumer protections are needed to have a decent market economy so that help the
consumers to stand for their rights against the companies which are in economic mastery.
With my essay, I'd like to reveal the problem which has an influence on the whole society and
find a solution.
I'd like to make a primer research of this issue. I'd like to do it especially in Borsod-Abaúj-
Zemplén shire, but I'd also love to ask other bigger cities' universities.
The research's main aims are to find out how much the university students are aware of their
own rights, whether they live them or have been in a situation where they had to ask a
consumer protection organization.
With these questions and some similar ones I'd like to make the university students know the
consumer protection's main principles, function and aim. Furthermore I am searching for an
answer whether we have a chance to make the consumers situation easier when they have to
live their rights in a given situation.
Tartalom I. Bevezető ............................................................................................................................................... 1
II. A fogyasztóvédelem intézményrendszere .......................................................................................... 3
1. Állami intézményrendszer ............................................................................................................... 3
2. Helyi önkormányzatok .................................................................................................................... 4
3. Társadalmi szervezetek ................................................................................................................... 4
III. Tudatos fogyasztók ............................................................................................................................ 6
IV. Fogyasztóvédelem az Európai Unióban ............................................................................................ 9
V. Fogyasztók tájékoztatása és oktatása ................................................................................................ 17
4. A fogyasztók tájékoztatása ............................................................................................................. 17
5. A fogyasztó biztonsága .................................................................................................................. 18
6. A fogyasztók oktatása .................................................................................................................... 19
7. Civil szervezetek szerepe ............................................................................................................... 20
VI. A fogyasztóvédelem magyarországi helyzete ................................................................................. 22
8. A legjelentősebb jogszabályok: ..................................................................................................... 23
VII. Kérdőív és primer kutatás .............................................................................................................. 26
9. Kutatás módszertana ..................................................................................................................... 26
10. Feltevéseim a kérdőív összeállítása előtt: ................................................................................... 26
11. Demográfiai adatok ..................................................................................................................... 27
11.1 Nemek szerinti megoszlás ..................................................................................................... 27
11.2 Kor szerinti megoszlás .......................................................................................................... 27
11.3 Lakhely .................................................................................................................................. 28
11.4 Végzettség szerinti megoszlás ............................................................................................... 29
11.5 Karok szerinti megoszlás ....................................................................................................... 29
12. Kiértékelés ................................................................................................................................... 29
12. 6 Tájékozódás .......................................................................................................................... 29
12.7 A fogyasztóvédelem ismerete ................................................................................................ 30
12.8 Mennyit hall a fogyasztóvédelemről? ................................................................................... 30
12. 9 Lenne –e igény az oktatáson belüli fogyasztóvédelem hallgatásáról? ................................. 31
12.10 Károsítottak már meg? ........................................................................................................ 31
12.11 Panasztevők ......................................................................................................................... 32
12.12 Tudatos vásárlók .................................................................................................................. 33
12.13 Vásárlók könyve .................................................................................................................. 34
12.14 A fogyasztóvédelem kézbentartása ..................................................................................... 34
12. 15 Intézmények ....................................................................................................................... 34
12.16 Uniós szabályozás ............................................................................................................... 35
12.17 Külföldi jogok ..................................................................................................................... 35
13. Következtetés és javaslatok.......................................................................................................... 37
1
I. Bevezető
Mikor elhatároztam, hogy szeretnék TDK-t írni, még nem volt konkrét elképzelésem a
témáról, de egy személyes tapasztalat ez megváltoztatta.
Az egyetemi fénymásolóban odaadták egy diáknak a tankönyvemet, és nem tudták visszaadni.
Kértem, fizessék ki nekem, de nem akartak beleegyezni, és ebből bonyodalom adódott.
Mikor elkértem a vásárlók könyvét, annyit válaszoltak: nincs olyan, nem kötelező tartani. Ha
nem harcolok magamért, biztosan megkárosítottak volna, de szerencsémre tisztában voltak a
jogaimmal, és kifizették a könyvemet.
Feltettem magamban a kérdést: vajon minden fiatal olyan tájékozott ebben a kérdésben, mint
én? Mindenki kiharcolta volna magának az igazát, vagy hagyják magukat befolyásolni?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestem a választ, mikor elhatároztam, a
fogyasztóvédelem ismeretéről szeretnék írni a dolgozatomban.
Dolgozatommal szeretném bebizonyítani, milyen nagy szükség lenne a széles körű
tájékoztatás a fiatalok körében, mert nincsenek kellő képpen ismertetve a jogaikkal. Sokan
nem tudják kihez forduljanak, kitől kell segítséget kérni, vagy mi is pontosan a
fogyasztóvédelem.
Kutatásommal szeretném alátámasztani a hipotézisemet, miszerint a felsőoktatásnak nagy
szüksége lenne tanítani a fogyasztóvédelemről, nem csak azért hogy a hallgatók ismertete
szerezzenek, hanem éljenek is vele, mert a többi uniós tagországhoz képest Magyarország
még mindig le van maradva.
A fogyasztók érdekét öt alappillérre lehet építeni:
1) a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme,
2) a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme,
3) a fogyasztók tájékoztatása és oktatása,
4) a fogyasztói igények érvényesítése, illetve
5) a fogyasztók
2
képviselete.
Ki is a fogyasztó?
Az a személy, aki gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül árut vesz, rendel, kap,
használ, illetve akinek a részére a szolgáltatást végzik, továbbá, aki az áruval vagy
szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje.
A fogyasztóvédelem célja nem más, mint az egyensúlyteremtés a fogyasztó és az értékesítő
között a fogyasztó jogainak érvényesítése érdekében. Felbukkanásáról már a kereskedelem
kezdetétől beszélhetünk, de tényleges értelemben vett fogyasztóvédelem csak a múlt
században kezdett el kialakulni.
Ma már az állam valamelyest háttérbe vonult, és a civil szervezetek is helyet kaptak a
fogyasztóvédelemben. Ez a lépés elősegítette a tudatos fogyasztói szemlélet alakítását, hiszen
a szervezetek civil és hatóságjogi konferenciákat szerveznek, tájékoztatják a vásárlókat és a
szolgáltatásokat igénybevevőket és konkrét feladatokat vállalnak a tudatos fogyasztói
magatartás kialakításában is. Egyes szervezetek már jogi és mentálhigiéniás segítséget
nyújtanak a fogyasztóknak.
Az internet forradalmasította a gyors információáramlást és azok összegyűjtését, új
ismeretekkel segített ellátni a vásárlók körében és felgyorsította a gyors tapasztalatcserét, az
ügyintézést és a panaszok nyilvánosan való kezelését is.
A hivatalos formátumú fogyasztóvédelmi alapjogokat az ENSZ Fogyasztóvédelmi
Alapokmánya fogalmazta meg először, melyek tartalmazták, hogy a fogyasztónak joga van az
alapvető szükségletekhez, a biztonsághoz, az egészséges környezethez a tájékoztatáshoz, az
oktatáshoz és a kártérítéshez kár esetén.
3
II. A fogyasztóvédelem intézményrendszere1
1. Állami intézményrendszer
A Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt áll a jelenlegi
fogyasztóvédelem. Miután a felelős miniszter kidolgozta a
törvénytervezetet, a Kormány elé terjeszti ezt és javaslatot tesz a
megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire, továbbá
kezdeményez a fogyasztói jogok védelme és érvényesítése
érdekében.
A minisztérium működteti a fogyasztói beadványokat fogadó hatóságokat, az őket támogató
ügyfélszolgálatokat és az elektronikusan elérhető állami ismertetőket. A Nemzeti
Fogyasztóvédelmi Hatóság dolga ellenőrizni a jogszabályokban leírtakat. A hatóságnak van
egy központi szervezete és a megyei kormányzatok által működtetett területi felügyelőségei.
Ha a törvény másképp nem dönt, az NFH dolga ellenőrizni az áruk minőségét, összetételét,
csomagolását, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendeletek betartását, továbbá az
általános szerződési feltételek létrejöttét a fogyasztó és az eladó között.
Hatásköre van vizsgálatokat indítani tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra valamint
gazdasági reklámtevékenységekre vonatkozóan. ezek megsértése esetén a következő
jogkövetkezményeket állapíthatja meg:
- elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
- megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,
- határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást
azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles
értesíteni a fogyasztóvédelmi hatóságot,
- a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja az áru forgalmazását,
illetve értékesítését,
1 Dr. P. Kovács István: Fogyasztóvédelem intézményrendszere, Fogyasztóvédelem, 2001
április
4
- elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes termék forgalomból
való kivonását vagy visszahívását,
- elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes termék
megsemmisítését a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével,
- a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet
ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme
vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges,
- a jogsértés megállapításától számított legfeljebb egy évig megtilthatja az alkoholtartalmú
ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, e rendelkezések ismételt
megsértése esetén pedig elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap
időtartamra történő ideiglenes bezárását, illetve
- fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki2.
2. Helyi önkormányzatok
A helyi önkormányzatoknál találhatóak azok a képviselő – testületek, melyek a fogyasztók
önszerveződését támogatják illetve az érdekérvényesítő tevékenységet és tanácsadói irodát
működtethetnek. A képviselő – testület és a jegyzők is rendelkeznek fogyasztóvédelmi feladat
– és hatáskörrel, ezeket külön jogszabályok határozzák meg.
A képviselő – testület szabályozza a helyi alapkérdéseket a fogyasztóvédelemre vonatkozóan,
míg a jegyzőnek kereskedelmi hatóságként fontos szerepe van a kereskedelmi tevékenységek
bejelentésével, engedélyezésével és nyilvántartásával kapcsolatban.
3. Társadalmi szervezetek
Míg az államnak és a helyi önkormányzatoknak az a feladata, hogy támogassák a fogyasztói
érdekek képviseletét, addig a társadalmi szervezetek tevékenysége más dologra irányul:
- érdekfeltáró munkájukkal segítsék a fogyasztók gazdasági érdekeinek és fogyasztói jogainak
érvényesítését, ennek keretében feltárják a fogyasztói problémákat, értékeljék a fogyasztói
jogok érvényesülését,
- figyelemmel kísérjék a fogyasztókkal szemben alkalmazott általános szerződési feltételeket,
- képviseljék a fogyasztókat az érdekegyeztető fórumokon és testületekben,
2 http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/ujjogi/int_rend.html
5
- eljárást, vizsgálatot, intézkedést kezdeményezzenek a fogyasztói jogok vagy fogyasztói
érdekek védelme érdekében,
- véleményezzék a fogyasztókat érintő jogszabálytervezeteket, jogszabály-módosítást
kezdeményezzenek a fogyasztói jogok vagy fogyasztói érdekek érvényesítése vagy védelme
érdekében,
- közreműködjenek a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában és figyelemmel kísérjék
annak érvényesülését,
- a fogyasztók tájékoztatását szolgáló és jogérvényesítésüket elősegítő tanácsadó irodákat és a
fogyasztók tájékoztatását szolgáló információs rendszert működtessenek,
- a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése és a fogyasztók tájékozottságának javítása
érdekében fogyasztóvédelmi oktatást és tájékoztatást szervezzenek, illetve végezzenek,
- a tevékenységük során tapasztaltak nyilvánosságra hozatalával tájékoztassák a
közvéleményt,
- a fogyasztói érdekek védelme céljából részt vegyenek a nemzetközi szervezetek
tevékenységében,
- közreműködjenek a nemzeti szabványosításban a Magyar Szabványügyi Testület szervein
keresztül.3
Ezen szervezetek támogatásáról az állam az éves költségvetésről szóló törtvényben
gondoskodik.
Fontos kiemelni, hogy a társadalmi szervezetek úgynevezett közérdekű keresetet indíthatnak
egy közösségi érdek érvényesítésének érdekében. Mit is jelent ez?
Ha valakinek a tevékenysége széles körben érinti a fogyasztókat és ezzel hátrányt okoz, a
fogyasztói érdekképviseletet ellátó társadalmi szervezetek pert indíthatnak a fogyasztók
védelme illetve a hátrány kiküszöbölése érdekében. A per akkor is elindítható, ha a károsult
fogyasztók személye nem megállapítható. Ez a kereset a jogsértést követően egy évig
nyújtható be, és a jogsértő köteles a sérelmet szenvedett fogyasztó igényét kielégíteni az
ítéletnek megfelelően.
3 http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/ujjogi/int_rend.html
6
III. Tudatos fogyasztók
„Mindannyian fogyasztók vagyunk. A fogyasztók alkotják a gazdaság legnagyobb csoportját,
hatással vannak majdnem minden állami és magándöntésre, ugyanakkor e döntések nagy
többsége visszahat a fogyasztókra. A gazdaság összes kiadásainak kétharmadáért a
fogyasztók felelősek. De ők a gazdaság egyetlen olyan fontos csoportja, amely nem
hatékonyan szervezett, és amelynek véleménye gyakran nem talál meghallgatásra.”
J. F. Kennedy, 1962.
Tudatos fogyasztónak
nevezzük azt, aki kialakított
egy olyan fogyasztói
magatartást, mely a vásárlói
döntéshozást a mérhető és
összehasonlító faktorok
alapján befolyásolja. Ezek a
fogyasztók többsége
tájékozódnak az interneten és
információk után kutatnak,
hogy átgondoltan
választhasson a potenciális termékek és szolgáltatások között.
Fontos, hogy értsenek a piacgazdasághoz, a reklámokhoz. Tudnia kell, hogy a reklámok
felturbózzák a vásárló igényeit egy termék iránt és ez által nagyobb keresletet generáljon a
fogyasztó számára. Értenie kell a piaci szereplők gondolkodását, stratégiájukat,
árpolitikájukat és eladási trükkjeiket, az eladók motivációját és nem utolsó sorban a
gondolkodásmódjukat.
A vásárlónak tudnia kell, mire van igénye. Nem hagyhatja befolyásolni magát a felturbózott
marketinggel, elvégre a valós szükségleteinek kielégítésére vásárol, hiszen minden eladónak a
vásárló pénzére van szüksége.
7
Meg kell tudnia különböztetni a minőséget az olcsó hamisítványoktól, a piaci értéket a
használati értéktől. Értenie kell a pénzhez és annak kezeléséhez, okosan kell vele
gazdálkodnia, éreznie kell az optimum számítás lényegét és jól kell alkalmazni azt.
A reklámok versenyt indítanak a vásárlók között, hogy utolérjék egymást és megerősítsék
márka – fogyasztói szokásukat. Ezek alapján azt hihetnénk, hogy csak nagy
reklámköltségvetéssel bíró márkák közül választhatunk, melyeknek nem feltétlenül
ugyanilyen magas a minősége, holott a valóságban a fogyasztók által vásárolt termékek
tartják életben a választási lehetőség nélküli fogyasztói társadalmat.
Ebből kiindulva tehát a fogyasztók maguk dönthetik el, mire van szükségük és milyen az
elképzelésük egy adott termékről, csak az ő döntésükön múlik egy ellenszenves áru
fogyasztásának mellőzése.
A fogyasztóknak hatalmukban áll hozzájárulni a változáshoz. A tudatos vásárló kellő
információval rendelkezik választási lehetőségeiről és felelősen tud választani ezek közül.
A következő öt érv magyarázattal szolgál a tudatos vásárlók döntéshozatalára:
- étkezz egészségesen: a friss étel nem tartalmaz tartósítószert, mesterséges színezéket és káros
adalékanyagokat. Otthon termesztett és elkészített ételekkel a szűkebb környezetünk jólétéhez
is hozzájárulhatunk: a kistermelőknél vásárolt zöldségek, gyümölcsök idény szerint
kaphatóak, nem kell tartanunk a szállítás alatt kezelt anyagoktól.
- maradj tiszta: nem mindegy, hány zacskót és csomagolóanyagot hozunk el a
szupermarketből. Az üvegek, papírok, dobozok és egyéb tasakok nehezen bomlanak le, évek
múltán is a szeméttelepen vannak. Ha kevesebb a csomagolás, kevesebb a szemét, jobban
óvható a környezet,
- kérd a vállalatokat, hogy viselkedjenek felelősen: a vállalatok társadalmi felelősségvállalása
azt jelenti, az emberek igazi szükségleteit tartják szem előtt, és nem gyártanak mindig újakat.
Támogatják a társadalmat és befektetnek, nem profit – generáló fogyasztóként tekintenek a
vásárlókra.
- alakíts saját etikai kódexet: mielőtt a fogyasztó vásárolni indul, tudnia kell, mit kell vennie.
A termékek azért vannak, hogy eladják magukat, és a fogyasztó sokat vegyen, mindig többet
8
és többet. Célirányos vásárlás esetén mindig csak azt veszi meg a vásárló, amire szüksége
van.
- anyák napja, nőnap, valentin nap – nem vásárlási ünnep: sok üzlet igyekszik hasznot
kovácsolni ezekből az ünnepekből, melyeket a társadalom még csak el sem fogadott
egységesen. Van, aki tart nőnapot, más ellenzi azt. A virágok és kis ajándékok elárasztják
aznap a piacot, de a szeretet nem gyárban elkészíthető, felesleges ilyennel támogatni a
multikat.
A tudatos vásárlók szeretnének megvalósítani egy igazságos és szolidáris társadalmat élhető
környezettel és működőképes gazdasággal.
Ehhez a fogyasztóknak kritikusan kell gondolkodniuk, és egyéni felelősségüket felismerve a
fenntarthatóság megvalósításában részt kell venniük benne. Ezen termékeknek és
szolgáltatásoknak az egész társadalomnak hozzáférhetőnek kell lennie. Olyan infrastruktúrát
és szabályozási feltételeket kell megvalósítaniuk, melyek lehetővé teszik, hogy fenntartható
életformát és fogyasztási szokásokat válasszanak. A társadalmi szereplők együttműködésben
tesznek a fenntartható fogyasztásért.
9
IV. Fogyasztóvédelem az Európai Unióban4
Az Európai Unió odafigyel fogyasztói egészségére, biztonságára és gazdasági jólétének
védelmére, továbbá alapértéke a jogok és jólét elősegítése. A polgárok kulcsszerepet töltenek
be a határok nélküli területek belső piacán, az ő aktív részvételük nélkül nem működhetne
sikeresen. Azért van szükség a fogyasztóvédelem egységes megnyilvánulására az Európai
Unió piacán, mert a tagállamok szabályozása egymástól eltérő és ezzel nem érvényesülhet az
Unió által elvárt fogyasztói érdekek magas szintű védelme. Biztosítaniuk kell, hogy bármely
tagállamban hozzájussanak a legbiztonságosabb árukhoz, szolgáltatásokhoz és a tisztességes
tájékoztatáshoz.
Az Unióban a fogyasztói érdekek védelme szintén öt alapelvre épül, melyek alig térnek el a
már fentebb említett öt alappillértől. Ezek a jogok az úgynevezett végső felhasználókat illetik
meg, tehát azokra vonatkozik, akik nem üzleti célból szereznek meg vagy használnak
valamely ingó és ingatlan dolgot vagy szolgáltatást, illetve abban az esetben, ha a terméket
vagy szolgáltatást egy, a kereskedelmi vagy az üzleti tevékenységet üzletszerűen folytató jogi
vagy természetes személy hozta a forgalomba.
Ezeket a fogyasztói jogokat az Unió minden tagállamának biztosítania kell, mert csak ez által
valósítható meg az egységes európai fogyasztóvédelem. Hatékony eszköze a jogalkotás,
illetve az egységes fogyasztóvédelmi szabályozás kialakítása. A szabályozás a fogyasztói
érdekek védelmében a következőket célozza meg:
- az egyes árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozó műszaki-biztonsági előírások szavatolják a
fogyasztók személyi biztonságát és egészségét, azáltal, hogy csak megfelelően biztonságos
áru vagy szolgáltatás kerülhet ki a piacra, illetve az
egészséget károsító áruk reklámjai visszaszoruljanak
az európai reklámhordozókról,
- a tisztességtelen szerződési feltételek vagy
hátrányos kölcsönszerződések, illetve megtévesztő
reklámok ne veszélyeztessék a fogyasztók gazdasági
4 Dr. Geri István: TRAPEX jelentősége a csatlakozásra való felkészülésben,
Fogyasztóvédelem, 2002. február
10
érdekeit, ne késztessék őket hátrányos üzletek megkötésére,
- a fogyasztók az áru vásárlásához vagy a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges
valamennyi valós tájékoztatást (áru adatai, gyártó és forgalmazó adatai, minőségi adatok, ár,
használati-kezelési útmutató stb.) megkapják, illetve minden, az érdekeik érvényesítéséhez
szükséges ismerettel rendelkezzenek, lehetőleg iskolai oktatás keretében megszerezve azokat,
- a hibás áru vagy szolgáltatás okozta kár a lehető legolcsóbb, leggyorsabb és leghatékonyabb
eljárással megtéríthető legyen,
- a fogyasztói érdekek képviseletében eljáró civil szerveződések közösségi és nemzeti szinten
egyaránt részt vehessenek a fogyasztók érdekeit érintő szabályok kialakításában, azaz
hallathassák a hangjukat5.
A 2007 és 2013 közötti időszakra az Európai Közösségek új fogyasztóvédelmi programját az
Európai Parlament és a Tanács 2006-ban elfogadta, melynek célja a tagállamok politikájának
felügyelete, hozzájárulás a fogyasztók hatékonyabb védelméhez és a biztonság és védelem
Unión belüli egységes szintjének megteremtése, illetve egy integrált belső piac létrehozása.
Fontos tényező volt Uniós tagállammá válásunkhoz a fogyasztóvédelem területére vonatkozó
magyar jogszabályok közösségi normáknak való megfelelése, illetve a közösségi színvonalú
fogyasztóvédelem elérése hazánkban.
1997-ben a csatlakozni kívánó országok között az Európai Bizottság jelentésében alapvető
hiányosságként tüntette fel hazánkban a fogyasztóvédelem alapvető hiányosságait, mert
Magyarországon nem volt átfogó fogyasztóvédelmi törvény. Erre való tekintettel megalkották
az 1997. évi CLV törvényt, mely meghatározza a fogyasztók
- egészségének és biztonságának védelméhez való joga érvényesítése céljából az egészséges
és biztonságos áru és szolgáltatás alapvető kritériumait és a gyártói felelősséget ezek
biztosításáért,
- vagyoni érdekei biztosításához való joga érvényesítése céljából a fogyasztási
kölcsönszerződésre vonatkozó speciális rendelkezéseket,
- megfelelő tájékoztatáshoz és oktatáshoz való joga érvényesítése céljából a fogyasztók
tájékoztatására (a címkézés, a használati és kezelési útmutató, a megfelelőség-tanúsítás, az
5 http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=5
11
árfeltüntetés és a csomagolás kötelező szabályai), valamint a fogyasztói oktatásra vonatkozó
alapvető rendelkezéseket,
- gyors, hatékony és olcsó jogérvényesítéshez fűződő joga gyakorlása céljából a békéltető
testületekre, az ügyfélszolgálatokra és a közérdekű keresetindításra vonatkozó
rendelkezéseket,
- érdekei képviseletéhez való jogának gyakorlásához szükséges fogyasztói érdekek
képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel kapcsolatos alapvető szabályokat6.
Mindemellett más hazai jogszabályok is tartalmaznak fogyasztóvédelmi rendelkezéseket. A
törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Polgári Törvénykönyv módosítása is hatályba lépett a
fogyasztóval kötött szerződések tisztességtelen szerződési feltételeire vonatkozóan és a házaló
kereskedésről szóló kormányrendelet, továbbá az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és
az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló kormányrendelet is. A fogyasztóvédelmi
törvényben foglalt felhatalmazás alapján íródott az 1999-ben az ingatlanok időben megosztott
használati jogának megszerzésére irányuló (time-share) szerződésekre vonatkozó
kormányrendelet, a távollevők között kötött szerződésekről szóló kormányrendelet és a
tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó kormányrendelet.
Fogyasztóvédelmi intézmények az Európai Unióban
Két hivatalos szervezet jogosult közösségi támogatások révén segíteni az intézmények
munkáját: az Európai Szövetség a Fogyasztók Képviseletének Összehangolására a
Szabványosításban és az Európai Fogyasztók Szervezete.
A tagállamok és az Európai Bizottság létrehozta az Európai Fogyasztó Központok hálózatot,
mely tájékoztatja a fogyasztókat, növeli az informáltságot és biztosítja a megfelelő
jogorvoslatot fogyasztói jogsértés esetén. Magyar képviselője a Nemzeti Fogyasztóvédelmi
Hatóság - Európai Fogyasztói Központ. A gyors információcserét a fogyasztók egészségét és
biztonságát veszélyeztető termékekről teszi lehetővé a tagállamok között a RAPEX, ezt a
piacfelügyeleti ellenőrzés szempontjából fontos megemlíteni.
6 http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=5
12
13
A fogyasztóvédelem tíz alapelve az Európai Unióban
1. Vásároljon, amit akar, és ahol csak akarja!
Ha másik EU – tagállamba utazunk, hazatéréskor nem kell vámot vagy kiegészítő ÁFÁ-t
fizetni. Ez nem csak személyes vásárlásokra igaz, hanem az internetes, postai vagy telefonos
rendelésekre is. Tehát az ország hatóságai nem akadályozhatják meg egy olyan árucikk
behozatalát, melyet egy másik tagállamban törvényesen vásároltunk meg. Kivételt képeznek a
lőfegyverek és a közerkölcsöt sértő cikkek.
2. Ha nem működik, küldje vissza!
Az uniós jogszabályok előírják, hogy amennyiben az általunk vásárolt termék nem felel meg
az eladóval a vásárlás idejében kötött megállapodásnak, jogunkban áll visszavinni,
megjavíttatni vagy kicserélni. Esetlegesen kérhetünk árengedményt, teljes pénzvisszatérítést,
mely a termék átvételét követően legfeljebb két napig érvényes.
Az átvétel utáni első hat hónapban az eladónak be kell bizonyítania, hogy az eladott termék
megfelelt az eladási szerződés feltételeinek. Ez az elv akkor is véd, ha az általunk vásárolt
nem az, amiben megállapodtunk. Tehát ha veszünk egy márkás terméket amiről kiderül hogy
hamisítvány, jogunkban áll visszaküldeni.
3. Az élelmiszerek és más fogyasztási cikkek szigorú biztonsági előírásai
Az EU rendelkezik kifejezetten olyan jogszabállyal, melynek célja az általunk vásárolt
termékek biztonságának biztosítása. Bár egy rendszer sem tud 100%-os biztonságot nyújtani,
az Unió biztonsági előírásai világszinten a legszigorúbbak közé tartozik.
Élelmiszerbiztonsága a „teljes élelmiszerláncot ellenőrizni kell” elvén alapszik. Jogszabályai
ennek függvényében szabályozzák a gazdálkodók által termelt élelmiszert, az élelmiszer
feldolgozását, a színezőanyagok és adalékanyagok felhasználását és az élelmiszerek eladását.
Egyes jogszabályok a világ más részeiben lévő kereskedelmi partnereinktől az EU-ba
behozott élelmiszerek biztonságát szabályozzák.
14
Más fogyasztási cikkekre (játékok, kozmetikai cikkek) külön jogszabályokat alkalmaznak.
Általános követelmény az Európai Unióban, hogy az itt eladásra kerülő termékek
biztonságosak legyenek. Ha egy vállalat maga veszi észre, hogy az általa forgalomba hozott
termék nem biztonságos, törvényben előírt kötelessége tájékoztatni erről az érintett uniós
országok hatóságait. A vállalatnak vissza kell hívnia termékét, ha jelentős veszélyt jelent.
4. Tudnia kell, mit eszik
Ha szeretnénk megtudni mi található az élelmiszerben, megtudhatjuk a csomagoláson
található tájékoztatást, hiszen az élelmiszer – címkézésről szóló uniós jogszabály előírja ezt.
A címkén fel kell tüntetni a termék előállításához használt összetevők részletét, a
színezőanyagokat, tartósítószereket, édesítőszereket és egyéb kémiai adalékanyagokat is. Ha a
termék olyan összetevőt tartalmaz, mely allergiás reakciót válthat ki a fogyasztóból (pl.
mogyoró), még elenyésző mennyiség esetében is fel kell tüntetni.
Jogszabályok határozzák meg, mely termékek nevezhetőek „bio” termékeknek, vagy mely
európai régióból származik az árucikk. Prosciutto di Parma esetében tudhatjuk, hogy a sonka
pármai, a Kalamata címkézésű olajbogyó pedig Kalamatából való. Ha géntechnológiával
kezelt terméket vásárolunk, megtudhatjuk, mert fel kell címkézni, hogy géntechnológiával
van módosítva.
5. A szerződéseknek tisztességes feltételeket kell biztosítaniuk a fogyasztó számára
Az uniós jogszabályok tiltják a tisztességtelen szerződéses feltételek alkalmazását,
függetlenül attól, melyik tagországban írtunk alá szerződést – az uniós jog védelmet biztosít a
visszaélésekkel szemben.
Ilyen eset például, ha a szerződést csak magas összegű kártérítés esetén lehet felbontani vagy
az kifizetett előleg nem visszatérítendő még akkor sem, ha a vállalat nem teljesíti a
szerződésben foglalt kötelességeit.
15
6. Esetenként a fogyasztók meggondolhatják magukat
Ha egy üzletkötő rávesz minket olyan szerződés aláírására, mint például új szőnyeg vásárlása
több száz euró értékben, az uniós jog megvéd minket az ilyen típusú kereskedéstől. Általános
elv szerint hét napig fel lehet bontani a szerződést, kivételnek számítanak a biztosítási
szerződések (egyes EU tagállamokban) és a 60 eurónál kisebb összegű vásárlások.
Az uniós jog megvéd minket a csomagküldő szolgáltatóktól, interneten és telefonon értékesítő
vállalkozásoktól és más távértékesítőktől is. Tiltja a „tehetetlenségre alapozott eladást”, mikor
olyan árut küldenek ki amit nem rendeltünk meg és követelik annak kifizetését. Weboldalról,
csomagküldő szolgálattól vásárolt terméket és szolgáltatást hét munkanapon belül
felbonthatunk indok nélkül. Egyes pénzügyi szolgáltatások esetén a szerződés felbontására
rendelkezésre álló idő maximum tizennégy munkanap.
7. Az árak összehasonlításának megkönnyítése
Az uniós jogszabályok kötelezik a forgalmazót, hogy termékén tüntesse fel az egységárat
(mennyibe kerül litere/kilója), ily módon könnyítve meg annak eldöntését, melyiket érné meg
jobban megvásárolni. A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalatoktól a szabványosított
módon közölt információt is megkövetelik, hogy közöljék a fogyasztóval. A kölcsönöket
biztosító hitelkártya cégeknek nem csak a havi részletek nagyságát, hanem a kamatláb éves
százalékos arányát is meg kell adnia.
8. A fogyasztót nem szabad félrevezetni
A jogszabályok tiltják a fogyasztókat félrevezető és
megtévesztő reklámokat. Telefonos értékesítő és internetes
csomagküldő esetén külön előírás az eladókkal való nyílt és
őszinte beszéd. Kötelesek részletes tájékoztatást nyújtani
magukról, arról, hogy mit értékesítenek, mennyibe kerül a
termék (adóval és szállítással) és mennyi a szállítási ideje.
A hitelkártya – szolgáltatók kötelesek a hitel -
megállapodásról részletes tájékoztatást nyújtani, és
16
tartalmaznia kell minden adatot arra vonatkozóan, mennyi kamatot fizet, meddig érvényes a
megállapodás és hogyan lehet ezt felbontani.
9. Fogyasztóvédelem üdülés idején
Mi a teendő, ha luxusszálloda helyett egy építkezéshez érkezünk vagy csődbe megy az utazási
iroda? Az uniós jog védelmet kínál. Elsősorban az utazásszervezőknek kell biztosítaniuk a
hazautazást, ha az üdülés alatt a cég csődbe menne. Kötelességük a kártérítés felajánlása, ha a
brosúrában feltüntetett üdülés nem az elvárásoknak felelt meg. Jogunkban áll foglalást
törölni, ha tudtunk nélkül emelnek az árakon vagy megváltoztatták az üdülőhelyet.
10. Határokon átnyúló viták hatékony rendezése
A belső piac nélkülözhetetlen a fogyasztóknak, épp ezért fontos, hogy a fogyasztók megfelelő
információ alapján választhassanak maguknak árut és szolgáltatást. Támogatni, védelmezni
kell érdeküket, különös tekintettel az egyre bonyolódó piacok helyszínére. Terjedésük és
méretük megnőtt az utóbbi években, mely köszönhető az euró bevezetésének és az e-
kereskedelem fellendülésének is.
Másik célja az uniónak, hogy a piac szélesebb választékot és jobb ár – érték arányt nyújtson
vásárlóinak, így biztosítva az európai fogyasztóknak a legjobb árakat.
17
V. Fogyasztók tájékoztatása és oktatása
Az utóbbi években megnőtt a száma azon eseteknek,
melyben a fogyasztóvédelem is szerepet kapott.
Kevesebb árut vagy szolgáltatást kaptak a mint amire
az előzetes bejelentések alapján számítottak, rosszam
minőségű volt a termék, rosszul számláztak, vagy
megkárosították és becsapták a vevőket.
A fogyasztónak segítségre van szüksége az áruk és
szolgáltatások kiválasztásához, és ehhez tájékoztatásra
van szüksége a termék jellegzetességéről,
mennyiségéről, minőségéről és a használatával járó
veszélyekről. Tudatni kell vele a használatával járó
veszélyekről, és el kell látni információval melyek
szükségesek jogai érvényesítéséhez.
Egy hátrányos helyzetű fogyasztó szempontjából a jogvédelem és az oktatás a kiemelkedő, az
információ háttérbe szorul. Ilyen helyzetben ez az eset olyan csoportra utal, aki nem tud
kiigazodni a társadalom útvesztőjében és sokszor még saját érdekeiket sem ismerik, nem
tudják megvédeni azokat. Számukra a kizárólagos eszközt az állam nyújtja, vagyis egy erős
protektív védelem. Fontos az oktatás, minek segítségével ki tudják szűrni a számukra fontos
információt, érvényesíthetik jogaikat hatékony védelemmel ruházhatják fel magukat.
Ezek összefüggésben állnak azzal, hogy a hátrányos helyzetű rétegekhez nehezebben
juttatható el az információ, mert az információkereső emberek jobban iskolázottak, jobban
keresők és jobb életszínvonalon élnek. Egyes fogyasztói csoportok számára is nagy
jelentőségű a megfelelő jogi háttér, információáramlás és oktatás kiépítésének.
4. A fogyasztók tájékoztatása
Magyarország tájékoztatási kötelezettsége többszintű, elsőként az alaptörvényt kell
megvizsgálni. Bár az alkotmány a fogyasztói jogot nem nevesíti külön, mégis levezethetőek a
benne megjelenő gazdasági és szociális alapjogokból és az igazságszolgáltatáshoz való
18
jogból. Ha ezt összehasonlítjuk az európai gyakorlattal, észrevehetjük, hogy az alkotmányunk
nem nevesít olyan jelentős fogyasztóvédelmi jogokat, mint az oktatás és az információ.
A fogyasztó tájékoztatására vonatkozó szabályok megtartásáért a gyártó a felelős, a forgalmi
ár feltüntetése pedig a forgalmazó dolga.
Ha ezekkel az információkkal nincs ellátva az áru, pótolnia kell a forgalmazónak. Ha vita
merül fel, be kell bizonyítania a forgalmazónak, hogy ő megadta a kellő tájékoztatást. A
fogyasztó érvényesítheti jogait a gyártóval és a fogalmazóval szemben is, és ez
könnyebbséget jelent neki ha egyik fél nehezen vagy egyáltalán nem érhető el, továbbá a
fogyasztó mérlegelheti, melyik félnél van nagyobb esélye követelése teljesítésére. A
rendelkezéssel megelőzhető a gyártó és forgalmazó közti vita kialakulása.
A hiányos tájékoztatás többféle veszélyt jelent a gyártó számára, ugyanis a
termékfelelősségről szóló törvény értelmében a fogyasztó komoly kárigénnyel léphet fel vele
szemben. Tehát a megfelelő tájékoztatás nem csak a fogyasztó, hanem a gyártó és forgalmazó
szempontjából is nagyon fontos.
5. A fogyasztó biztonsága
Ha egy termékről kiderül egy ellenőrzés során hogy nem
biztonságos (pl. életveszélyes), a hatóság elrendelheti a
fogyasztók széles körű tájékoztatását, hogy erről időben
értesüljenek. A tájékoztatás egyik eszköze a Trapex.
A Trapex gyors értesítési rendszert jelent, mely gyors, a formalitást kerülő tájékoztatást nyújt
a veszélyes termékekről különböző országok fogyasztóvédelmi hatóságai számára.
Kialakításakor a Rapexet másolta le, mely az Európai Unió tagországai működtetnek. Ha
valamelyik tagország az életre vagy egészségre veszélyes terméket találnak kereskedelmi
forgalomban, tájékoztatja a többi tagország ellenőrőz hatóságait. Ezzel a figyelmeztetéssel
megvizsgálhatják saját piacukon a veszélyes termékek előfordulását, és szükség esetén
intézkednek a fogyasztók védelmének érdekében. A Trapek 1999-ben indult kilenc taggal, ez
mára tizenkettőre bővült. Összehangolását, munkaszervezését és a koordinációs titkárság
üzemeltetését a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelősség vállalta magáram, a közölt adatokért
19
pedig a bejelentő szervezet vállalja a teljes felelősséget. A vállalkozás sikeres volt, az EU
fogyasztóvédelmi szakemberei eredményes projektként értékelték.
6. A fogyasztók oktatása7
A fogyasztóvédelem középtávú koncepcióját, céljait és prioritását a kormány az 1036/1999.
(IV.21) számú határozatában fogalmazta meg. Ezek között szerepel, hogy a fogyasztók
fogyasztóvédelmi oktatásának az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kell kapnia az alsó – és
középfokú, valamint a felsőoktatásban.
fogyasztóvédelmi ismeretek oktatására az Oktatási Minisztérium ajánlást adott ki, melyben
felhívta az egyetemek és főiskolák figyelmét az Európai Unió fogyasztóvédelmi elvárásaira és
a magyar fogyasztóvédelmi jogszabályokra. Intézményi szintű koncepciót kellett kidolgoznia
a felsőoktatási intézmények vezetőinek a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatására. Egy
felmérés szerint az alábbi intézmények járnak elől fogyasztóvédelmi ismeretek oktatásában:
- a Miskolci Egyetem fogyasztóvédelmi jog területen sikereket ért el, hasonló nevű
tankönyvvel
- a Pázmány Péter Egyetemen a fogyasztóvédelem több szemszögből mutatja be hallgatóinak
- a Budapesti Gazdasági Főiskolán a kereskedelmi, idegenforgalmi és vendéglátóipari szakon
kapott hangsúlyt a fogyasztóvédelem oktatása, melyhez tankönyvet is készítettek
- a Gábor Dénes Főiskola külön tantárgyat szentel a témának, több mint húsz diplomaterv
témája is ez volt
- a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján önálló tárgykén oktatják, saját jegyzettel is
rendelkeznek
- a Szolnoki Főiskolán a fogyasztóvédelem önálló és kötelező tárgy minden szakon, két
jegyzetet is kidolgoztak erre vonatkozóan
Volt szó általános iskolai szintű oktatásról is – ezzel a fogyasztóvédelmi törvény és a
kormány fogyasztóvédelmi koncepciója is foglalkozott -, mégsem került bevezetésre. Az
7 Bán Benedek: A fogyasztók tájékoztatása és oktatása a fogyasztóvédelemben
20
Európai Unióban a fogyasztóvédelem oktatása kötelező a középiskolákban, és a vezetőség és
a tanári kar pozitív hozzáállásának köszönhetően indították el a kísérleti oktatást. Mellé
készültek segédanyagok is az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület közreműködésével.
Ezzel szemben Magyarországon gyenge a fogyasztói öntudat. Bár a fogyasztóvédelmi
alaptörvény előírja az iskolai fogyasztóvédelmi oktatást, mégsem került bevezetésre az
általános iskolákban. Nálunk a soroksári Qualitas Gimnázium és Szakközépiskola említhető
meg, ahol már évek óta folyik ilyen oktatás a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség segítségével.
Először az osztályfőnöki órák témája volt, de a diákoknak jobban tetszett a mostani blokkos
rendszer. Ez a nappali oktatást jelentette, és a diákok a Főfelügyelőség laboratóriumába is
bejárnak. Így kevésbé érzik nehéznek a tantárgyat és nincs számonkérés.
Mindezek mellett az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület a közigazgatási hovatalokkal
karöltve a fogyasztóvédelem világnapjához kapcsolódóan rendezvényeket és vetélkedőket
szervez évek óta. Egy 2004-es vetélkedőn például a diákok használhatatlan és selejtes
termékeket gyűjtöttek, voltak tesztkérdések, tanárok által készített keresztrejtvények. El
kellett menniük egy próbavásárlásra, ahol tudniuk kellett reklamálni egy hibás vasaló vagy
kozmetikai cikk miatt, továbbá egy nyári utazást is le kellett foglalniuk.
7. Civil szervezetek szerepe8
Fogyasztóvédelmi mozgalom az Európai Unióban először Magyarországon alakult ki a térség
országai közül, de a szervezetek együttműködése nem a leghatékonyabb.
A fogyasztóvédelmi törvény IX. fejezete fogalmazza meg az állam és önkormányzatok által
támogatandó célként azt, hogy a civil fogyasztóvédelmi szervezetek értékfeltáró munkájukkal
segítsék a fogyasztók gazdasági érdekeinek és fogyasztói jogainak érvényesítését,és ennek
keretében tájrák fel a problémákat, értékeljék a fogyasztóvédelmi jogok érvényesülését.
8 Dr. Ritter Tamásné: A civil és az önkormányzati fogyasztóvédelem együttműködése,
Fogyasztóvédelem, 2003 február
21
Ezek a társadalmi szervezetek kiemelten fontos szerepet töltenek be a fogyasztóvédelmi
rendszer hatékony működésében. Elsősorban információt gyűjtenek, oktatnak, tájékoztatnak,
és jogi tanácsot adnak.
Országunkban minden igyekezet ellenére sem olyan magas szintű a tájékoztatás a
fogyasztóvédelemről, mint az Európai Unióban. Bár a szabályozás megfelelő színvonalú
jogokat biztosít a fogyasztóknak, ezek betartása és társadalmi elfogadottsága nem olyan erős,
mint a nyugati államokban. Nagy különbség, hogy amíg az Európai Unióban oktatják ezeket
az ismereteket, addig hazánkban még a felnőtt generáció sincs tisztában az alapvető
fogyasztói jogaival. Ezért is vállalt jelentős szerepet az állam a fogyasztóvédelem
fejlesztésében, mégpedig a civil szervezetek finanszírozásával. A folyamatosan növekedő
támogatás eredményeként a fogyasztóvédelem területén működő különféle szervezetek
tevékenysége jelentősen fejlődött.
A fogyasztóvédelmi civil szervezetek pontos száma nem mondható meg hazánkban, mivel
bármikor alakulhatnak vagy meg is szűnhetnek.
22
VI. A fogyasztóvédelem magyarországi helyzete
A közép – és újkori árucsere legfontosabb színterei a vásárok voltak, ami arra enged
következtetni, hogy meghatározott napokon az árusok megjelentek a portékával, a vevő és az
eladó megegyeztek, majd a keresleti – kínálati viszonynak megfelelően üzletet kötöttek.
A valóságban nem ment minden ilyen egyszerűen. Szigorú törvények és rendeletek több
szintről szabályozták a vásárlást, melyeket tekinthetünk a fogyasztóvédelem elődeinek is.
Az általános erkölcsi és vallási szabályokat nem volt könnyű betartani a középkorban és
kikényszeríteni az eladóktól, a vásárokon alapkövetelmény volt az élet – és vagyonbiztonság
biztosítása, melyet a katonai kíséret teremtett meg.
A 14. századi céhek kialakulása jótékonyan hatott a gazdaságra és az áruk minőségére is.
Buda rendelkezett a céhek minőségbiztosítási rendszeréről, mely előírta hogy jó minőségből
lehet csak dolgozni.
Mátyás korában a király megerősítése a céhszabályzatokra ritka volt, végül Mária Terézia
elrendelte a hazai áruk lepecsételését, így meg lehetett különböztetni a külföldiektől.
1872-ben az ipartörvény eltörölte a céheket és s korszerű ipargyakorlásnak adott teret. A mai
EU direktívának megfelelő tartalmú az 1883. évi XXXIV. sz. törvény, mely a csomagokban
árult termékek minőség és mennyiségtartalmának helyes megjelöléséről rendelkezik.
Mai versenytörvényünk őse az 1923. évi V. törvénycikk, a másik 1931-ből származik, mely a
fogyasztói értékeket megsértő cikkről ír egy cikkelyben. A fogyasztóvédelem fejlődése ezek
után megállt és csak 1945 után folytatódhatott, majd az 1968-as Új Gazdasági Mechanizmus
bevezetése után a fogyasztás felfogásában pozitív elmozdulás történt, de kísérőjelenségként
megmaradt a hiány a gazdaságban.
A fogyasztóvédelem iránti társadalmi igény
a Nyugat – Európai országokhoz képest
másfél évtizeddel később jelent meg,
melynek fogalmán eleinte a
minőségvédelmet, később pedig az ellátási
biztonság garantálását értették. Jogi
értelemben tehát ez nem volt
23
fogyasztóvédelmi szabályozás, a vevők jogvédelmét inkább a tradicionális polgári jogi
intézmények szolgálták.
Első sorban a Polgári Törvénykönyvet kell megemlíteni, mely a legfontosabb garanciális
szabályokat, az ún. minőségvédelmi célú szavatossági, jótállási kártérítési normákat
tartalmazza. Nem nevesíti külön a fogyasztókat, de az általános polgári jogi szabályozás erre a
körre is kiterjed. Áttörést jelentett egy 1977-es törvény módosítása, mikor lehetővé vált jogi
személyek által alkalmazott egyoldalú előnyt tartalmazó általános szerződési feltételek
közérdekű bírósági megtámadása.
Az 1978-ban elfogadott belkereskedelmi törvény már külön fejezetben szabályozta a
fogyasztók tájékoztatását. Az 1984. évi IV. (tisztességtelen gazdasági tevékenységről) és az
1990. évi LXXXVI. (tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról) törvények fogyasztóvédelmi
célú rendelkezéseket is tartalmaztak.
A rendszerváltást követően megnőtt az intenzív érdeklődés a fogyasztóvédelem iránt, ennek
oka volt a nyugati piacokon érvényesülő kereskedelmi módszerek és hirdetési szokások
begyűrűzése az országba, és mindezek pozitív hatása felerősítette a fogyasztóvédelem
kiszolgálását. Olyan gazdaságpolitikai igény merült fel, mely képes volt összehangolni a piaci
rendszer működését a fogyasztók érdekeinek és biztonságának védelmével.
Első lépésként 1991-ben létrehozták a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget, melynek feladata
a fogyasztóvédelem állami ellátása volt. Az utána következő évtizedekben számos jelentős
törvény és jogszabály született erre vonatkozóan, melyek érintik a fogyasztóvédelem területét.
8. A legjelentősebb jogszabályok:
- az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény
- a 117/1991 (IX. 10) kormányrendelet a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról (ezt
utoljára a 151/2003 (IX. 22.) Kormányrendelet módosította
- az 1993. évi X. törvény a termékfelelősségről, mely EU irányelv alapján készült és több
pontban szigorúbb is annál. Fogyasztóvédelmi szempontból rendkívül jelentős, mert a
fogyasztó számára többletjogokat biztosít a Polgári Törvénykönyvvel szemben. Hibás termék
24
esetén a fogyasztó érvényesíteni tudja a gyártóval
szemben a hibás termék miatt bekövetkezett kárát
- a 17/1994 (VI.30) IKM miniszteri rendelet a házaló
kereskedésről, amelyet a 44/1998 (III.1.)
Kormányrendelet módosított; ennek értelmében a
fogyasztó nyolc napon belül elállhat az üzlethelységen
kívül (házaló kereskedés) és a távollevők között
(katalógusból, televízióból, telefonon vásárlás) kötött
szerződésektől
- az 1995. évi XC. törvény az élelmiszerekről, mely meghatározza a forgalmazására
vonatkozó jogszabályokat, a fogyasztói tájékoztatás és címkézés előírásait
- az 1996. évi LVII. tv. a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról,
ennek fogyasztóvédelmi vonatkozása, hogy tiltja a fogyasztók megtévesztését és
tisztességtelen befolyásolását
- az 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, mely a
szolgáltatásorientált gazdaságunkban ezen a bonyolult szerződésekkel szabályozott területen
védi a fogyasztók érdekeit
- az 1997. évi LVIII. tv. a gazdasági reklámtevékenységről, amely az újabb EU irányelvek
figyelembe vételével 2000-ben átfogóan módosult, ez meghatározza a megengedett és tiltott
reklámok körét, valamint egyes termékekre reklámtilalmakat határoz meg
- az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről
szóló 4/1997. (I. 22.) Kormányrendelet
- 1998-ban hatályba lépett a Polgári Törvénykönyv jelentős módosítása a szerződési feltételek
és szavatossági normák tekintetében
- a piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (V. 8.) Korm. rendelet, amely a fogyasztók élete
és biztonsága érdekében az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel
kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról rendelkezik
25
- a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetéről, feladata – és hatásköréről, valamint a
fogyasztóvédelmi bírság felhasználásáról szóló 89/1998. (V.8.) kormányrendelet
- ugyancsak a fogyasztóval kötött szerződések tisztességtelen feltételeit szabályozza a
18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet , amely a Polgári Törvénykönyvnél részletesebb szabályokat
határoz meg az EU irányelvei alapján
- a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának valamint
forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény
- a 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény
alapján (annak végrehajtására) tartalmazza az egyes szabálysértéseket, köztük az úgynevezett
fogyasztóvédelmi szabálysértéseket is
- a 7/2001. (III.29.) GM rendelet a fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának
feltüntetéséről rendelkezik, melynek értelmében a forgalomba kerülő termékek eladási ls
egységárát fel kell tüntetni
26
VII. Kérdőív és primer kutatás
Kérdőívemmel a Miskolci Egyetem diákjai között végeztem kutatást, mellyel ki szerettem
volna deríteni a tanulók tájékozottságát a fogyasztóvédelemről, és megtudni, mennyire
érdeklődnek iránta.
Lenne –e kereslet az oktatáson belül a fogyasztóvédelemre? Ha megkárosították már őket,
tudták, kihez kell segítségért fordulni?
9. Kutatás módszertana
Negyven kérdőívet küldtem szét, melyeket ki tudtam értékelni, kérdéstípusai a következőkből álltak:
- skálás kérdések
- több kimenetelű szelektív kérdések
- kombinatív zárt kérdések
A kérdőívet a Miskolci Egyetemistáktól kérdeztem le 18 – 25 év között, 2011. november. 10
és 12 között, és 15 kérdést tartalmazott.
Adatforrás: primer adatok
Kutatási módszer: személyes megkérdezés
Kutatási eszköz: kérdőív
Kapott eredmények feldolgozása: Microsoft Office Excel 007
10. Feltevéseim a kérdőív összeállítása előtt:
- a diákok nincsenek tisztában a jogaikkal
- a diákok többsége nem tett panaszt még a fogyasztóvédelemnél
- a diákok, mint fogyasztók tájékozatlanok és nem is mutatnak érdeklődést ez iránt
- a diákok nem tudják, kinél tehetnek panaszt, ha megkárosítják őket
- kevés hallgató tart igényt a fogyasztóvédelmi ismeretek hallgatására
27
- nem ismerik az intézményeket, melyek a fogyasztóvédelemhez tartoznak
- a tanulók nincsenek tisztában a jogaikkal, ha külföldre utaznak
11. Demográfiai adatok
11.1. Nemek szerinti megoszlás
Kérdőívemet 18 nő és 22 férfi töltötte ki, a diagramon látható eloszlásuk:
1. Diagram: Nemek szerinti megoszlás
Forrás: saját szerkesztés, 2011
11.2. Kor szerinti megoszlás
A kérdőív kitöltőit három korcsoportba osztottam: 18 – 20 év közöttiek, 21 – 23 év közöttiek
és a 24 – 25 év közöttiek.
2. Diagram: Kor szerinti megoszlás
Forrás: saját szerkesztés, 2011
45% 55%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
Férfi Nő
Nemek szerinti megoszlás
23%
50%
15% 0%
20%
40%
60%
18 - 20 21 - 23 24 - 25
Kor szerinti megoszlás
28
11.3. Lakhely
A megkérdezettek Borsod – Abaúj Zemplén Megyét, Nógrád Megyét illetve Hajdú – Bihar
Megyét jelölhették be, a többit egyéb kategóriába soroltam.
3. Diagram: Megyék szerinti eloszlás
Forrás: saját szerkesztés, 2011
A kérdőív alapján a kitöltők 45%-a miskolci, ami majdnem a fele a megkérdezetteknek. Ezt
követi Mályi, végül pedig megegyező számban több kisebb település Hajdú – Bihar illetve
Nógrád megyéből.
4. Diagram: Város szerinti eloszlás
Forrás: saját szerkesztés, 2011
80%
10% 5% 5% 0%
20%
40%
60%
80%
100%
Borsod - Abaúj - Zemplén Megye
Hajdú - Bihar Megye
Nógrád Megye Egyéb
Megyék szerinti eloszlás
45%
1% 5% 5% 5% 5% 5% 5% 5% 5% 5% 0%
10% 20% 30% 40% 50%
Város szerinti eloszlás
29
11.4. Végzettség szerinti megoszlás
5. Diagram: Végzettség
Forrás: saját szerkesztés, 2011
11.5. Karok szerinti megoszlás
Az egyetem hat karáról töltötték ki a kérdőívet a következő eloszlással:
6. Diagram: Karok szerinti megoszlás
Forrás: saját szerkesztés, 2011
12. Kiértékelés
12.1 Tájékozódás
A negyven megkérdezett embert megkérdeztem, honnan szokott tájékozódni a
érdekképviseleteknek, mint szórólapokon vagy újságokban. Az internetes felhasználók 40%-
át teszik ki a megkérdezettek létszámának, ami majdnem a fele. Második helyen a szórólap
áll, 25%-kal, utána pedig az újság 15%-kal.
30%
55%
15%
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60%
Szakközépiskola
Gimnázium
Egyetem
Végzettség
1%
50%
5% 15% 1% 1% 0%
10%
20%
30%
40%
50%
60% Karok szerinti megoszlás
30
A fennmaradó tájékozódási források 10 illetve 5 -5 %-ban oszlik el, ez a televízió, a plakát és
az üzleti egység.
7. Diagram: Tájékozódás forrása
Forrás: saját szerkesztés, 2011
12.2. A fogyasztóvédelem ismerete
Talán alapvető válasznak kéne hogy legyen, mégis, mikor feltettem a kérdést, hogy mit jelent
a fogyasztóvédelem, sokan nem tudták a választ.
8. Diagram: Fogyasztóvédelem ismerete
Forrás: saját szerkesztés, 2011
12.3. Mennyit hall a fogyasztóvédelemről?
Az utóbbi időben nem csak megnőtt az érdeklődés a fogyasztóvédelem iránt, hanem egyre
több reklámot és figyelmet szentelnek neki. Mindezek ellenére a hallgatók többsége nem
érzékeli ezeket a változásokat.
25% 1% 5% 15% 5%
40%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
Szórólap TV Plakát Újság Üzleti egység
Internet
Tájékozódás forrása
90%
5% 5%
Fogyasztóvédelem ismerete
Fogyasztók védelme
Társadalom védelme
Fogyasztó szokások vizsgálata
31
9. Diagram: Mennyit hall a fogyasztóvédelemről?
Forrás: saját szerkesztés, 2011
12.4. Lenne –e igény az oktatáson belüli fogyasztóvédelem hallgatásáról?
Nagyon kíváncsi voltam a hallgatók véleményére ezzel kapcsolatban, és érdekelt, lenne –e
kereslet a tantárgyra, mert úgy gondolom, a fiatalok nincsenek tisztában sem az alapvető
fogalmakkal a fogyasztóvédelmen belül, sem pedig a jogaikkal. Európai Uniós
tagországokban külön tárgyat szentelnek a témának, de a magyarországi diákok el vannak
maradva és szükségük lenne a megfelelő tájékoztatásra.
10. Diagram: Fogyasztóvédelem az oktatásban
Forrás: saját szerkesztés, 2011
12.5. Károsítottak már meg?
Nagyon kíváncsi voltam, hány húsz év körüli fiatal mondhatja el magáról, hogy egy
termékkel vagy szolgáltatással megpróbálták őt megkárosítani. A kapott eredmény meglepett,
nem gondoltam volna erre a magas számra.
15%
85%
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Igen Nem
Többet hall -e a fogyasztóvédelemről, mint régen?
65%
35%
0%
20%
40%
60%
80%
Igen Nem
Fő
Igény a fogyasztóvédelem hallgatására
32
11. Diagram: Károsítottak már meg?
Forrás: saját szerkesztés, 2011
A megkárosított hallgatók közül heten nők, öten pedig férfiak. Nemek szerinti megoszlásban
ez 41 – 59 %-ban osztja meg a kérdezetteket.
12.6. Panasztevők
A negyven megkérdezettből tizenhatan tettek már panaszt, közülük tíz ember közvetlenül az
üzletvezetőnek, ketten a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak, ketten a bíróságnak és
ketten egyéb módon oldották meg. A fennmaradt huszonnégy ember még nem jutott el idáig.
12. Diagram: Panasztevők
Forrás: saját szerkesztés, 2011
Azok a megkérdezettek, akik panaszt tettek, egységesen azt válaszolták, hogy orvosolták a
problémát.
A panasztevők közül nemüket tekintve a nők 44%-a és a férfiak 63%-a tett panaszt, ez azt
mutatja, hogy a férfiak sokkal jobban érvényesítik jogaikat, mint a nők. Kor szempontjából
30%
70%
Károsítottak már meg?
Igen
Nem
5%
62%
5% 5% 0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
Nemzeti Fogyasztóvédelmi
Hatóság
Üzletvezető Bíróság Egyéb
Panasztevők
33
megfigyelhető, hogy az idősebbek azok, akik bepanaszoltak már terméket vagy szolgáltatást:
tizennégyen 21-23 év között vannak, ketten 24 – és 25 év között és ketten 18 – 20 között.
Tehát minél idősebb valaki, annál inkább él a jogaival.
13. Diagram: Arányok
Forrás: saját szerkesztés, 2011
12.7. Tudatos vásárlók
A megkérdezettek 5%-a közül csupán két ember mondhatja el magáról, hogy tudatos vásárló,
ami nagyon elenyésző a negyvenes létszám mellett. Úgy gondolom, kellő tájékoztatással a
tudatos vásárlók felé ez a szám is módosulna.
14. Diagram: Tudatos vásárlók
Forrás: saját szerkesztés, 2011
63%
44%
27%
56%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
Férfi Nő
Panasztevők aránya nemek szerinti megoszlásban
Igen
Nem
5%
95%
Tudatos vásárlók
Igen
Nem
34
12.8. Vásárlók könyve
A megkérdezettek fele már kérte el a vásárlók könyvét, a másik pedig nem. Véleményem
szerint a fogyasztók nem használják annyiszor a vásárlók könyvét, mint ahányszor szükség
lenne rájuk. Az eladók vagy igyekeznek kibújni alóla hogy odaadják, a fogyasztók pedig nem
harcolnak az igazukért.
12.9. A fogyasztóvédelem kézbentartása
Kérdőívemben több válasz közül volt lehetőség választani, és az államot mindenki kivétel
nélkül bejelölte. A megkérdezettek 27,5%-a írta az önkormányzatokat is, akik kézben tartják a
fogyasztóvédelmet, a harmadik legtöbbet pedig a társadalmi szervezetek kapta, 20%-kal.
7,5%-ot kapott az Alkotmányvédelmi Hivatal, mint megjelölhető opció és mindösszesen egy
ember írta be a rendőrséget, mint kézben tartó testület.
12.10. Intézmények
Kérdőívemben ez volt az egyik olyan kérdés, amire a legjobban kíváncsi voltam. Több
lehetséges választ felsoroltam, köztük olyanokat, melyek nem léteznek, és ezzel ki tudtam
szűrni a megkérdezettek tájékozottságát. Sokan, akik fentebb azt írták, egy ötös skálán
négyesnek érzik tudásukat a fogyasztóvédelemhez, beikszeltek nem létező fogyasztóvédelmi
intézményrendszert is.
Nemzeti
Fogyasztóvédelmi
Hatóság
Országos
Fogyasztóvédelmi
egyesület
Fogyasztóvédők
Baráti Köre
Fővárosi
Fogyasztóvédő
Bíróság
Pénzügyi
Szervezetek
Állami
Felügyelete
Nemzetgazdasági
Minisztérium
Gazdasági
Versenyhivatal
100%
85%
75%
55%
40%
25%
20%
15. Táblázat: Intézmények
Forrás: saját szerkesztés, 2011
35
12.11. Uniós szabályozás
A megkérdezettek 50%-a vélekedik úgy, hogy Európában jó szintű a szabályozása a
fogyasztóvédelemnek. 25% elég jónak mondja, míg 20%-nak semleges, míg 5% szerint
egyenesen rossz.
16. Diagram: Európai szabályozás
Forrás: saját szerkesztés, 2011
12.12. Külföldi jogok
A kitöltők 95%-a nem tudja, milyen jogok érvényesek rá az ország határain kívül, és az
Európai tagországokon belül. Mindössze két ember, a megkérdezettek 5%-a jelölte be, hogy
tisztában van jogaival az Európai Unióban.
Ez az 5%-os érték véleményem szerint elenyésző, ami azt jelenti, hogy sokkal szélesebb körű
tájékoztatásra lenne szükség a fogyasztók között nemzetközi szinten is.
5%
20% 25%
50%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
Rossz Semleges Elég jó Jó
Európai Uniós szabályozás
36
17. Diagram: Külföldi jogok
Forrás: saját szerkesztés, 2011
Kérdőívemben 1-től 5-ig lehetett értékelni, mennyire érdeklődnek a fogyasztóvédelem iránt,
hányan tettek panaszt és mennyire érzik magukat tájékozottnak a téren. A negyven
megkérdezett hallgatók átlaga:
Érdeklődés a fogyasztóvédelem iránt 2,29
Jellemző –e a panasztevés 3,19
Felvilágosultság segítségkérés terén 3,24
18. Táblázat
Forrás: saját szerkesztés, 2011
5%
95%
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Igen Nem
F
ő
Külföldi jogok
37
13. Következtetés és javaslatok
A diákok nincsenek tisztában a jogaikkal
Kérdőívem kiértékelése során beigazolódottnak tekintem azt a felvetésemet, miszerint a
diákok nemhogy nincsenek tisztában a jogaikkal, de nem is élnek vele.
A diákok többsége nem tett panaszt vásárlásai során
A hallgatóknak szélesebb körű tájékoztatásra lenne szükségük, mert nem tudják kihez
fordulhatnak, ha megkárosították őket. A diákok körében elenyésző az a létszám, akik
célirányosan tudják kezelni az ilyen helyzeteket.
A diákok, mint fogyasztók, tájékozatlanok és nem is mutatnak érdeklődést ez iránt
A kérdőívem alapján a tanulók valóban hiányos ismeretekkel rendelkeznek a
fogyasztóvédelmet illetően, és minimális számú hallgató az, aki érdeklődik iránta. Úgy
gondolom, ez is oka lehet annak, hogy a fiatalok nincsenek kellőképpen tájékoztatva a
témáról.
A diákok nem tudják, kinél tehetnek panaszt, ha megkárosítják őket
Vannak már akik éltek jogaikkal és tettek panaszt terméket vagy szolgáltatást illetően,
többségük még sincs tisztában azzal, hová fordulhatnak ilyen problémákkal.
Kevés hallgató tart igényt a fogyasztóvédelmi ismeretek hallgatására
Bár a kérdőívem során azt a következtetést vontam le, hogy a diákok nincsenek tisztában az
alapvető jogaikkal, úgy szűrtem le a kutatásom során, hogy ezen változtatni szeretnének.
Legtöbben a gazdasági vonalon tanulók érdeklődnek a dolog iránt, illetve a joghallgatók, ők
szívesen tanulnának is külön tantárgy keretében a fogyasztóvédelemről.
Nem ismerik az intézményeket, melyek a fogyasztóvédelemhez tartoznak
Ez a hipotézisemet teljesen bebizonyítottnak tekintem. Értékelésem során azt figyeltem meg,
hogy a hallgatók minden intézményt bejelöltek, amiben szerepel a fogyasztóvédelem, legyen
szó hamis vagy igazi intézményről. Nem logika alapján követték a kitöltést, hanem találomra
karikázták be a válaszokat.
-A tanulók nincsenek tisztában a jogaikkal, ha külföldre utaznak
38
Kérdőívem során a hallgatók nyíltan felvállalták ismeretük hiányát a jogaikkal kapcsolatban.
95%-uk nem tudja, kihez fordulhatna vagy kit kérdezhetne meg külföldön ha segítségre van
szüksége, de még a kinti jogaikkal sem tudnának élni, ha arra kerül sor.
39
Irodalomjegyzék
1. Bán Benedek: A fogyasztók tájékoztatása és oktatása a fogyasztóvédelemben, Budapest,
2004
2. Community Rapid Information System: Közösségi Gyorsinformációs Rendszer
3. Dr Fazekas Judit - Köncse Tamásné: Fogyasztóvédelmi Kódex Budapest, 1998.
Közgazdasági és jogi kiadó
4. Dr. Agg Géza: Fogyasztóvédelem, 2001 augusztus
5. Dr. Bodnár József – Mitev Hrisztó – Szücs András (szerk.): Fogyasztóvédelem I.
6. Dr. Bodnár– Mitev Hrisztó – Szücs András: Fogyasztóvédelem I
7. Ficzere L.- Forgács I.: i.m. és Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról
8. Dr. Geri István: TRAPEX jelentősége a csatlakozásra való felkészülésben,
Fogyasztóvédelem, 2002. február
9. Dr. P. Kovács István: Fogyasztóvédelem intézményrendszere, Fogyasztóvédelem, 2001
április
10. Dr. Ritter Tamásné: A civil és az önkormányzati fogyasztóvédelem együttműködése,
Fogyasztóvédelem, 2003 február
11. Fábián László: Fogyasztóvédelem, Budapest, 2009
12. Fazekas Judit: Fogyasztóvédelmi jog
13. Fogyasztóvédelmi szemle
14. Fogyasztóvédelmi vetélkedő, Népszabadság, 2002. június 12, szerző: Varga Zsuzsa
15. Garai István – Ritter Tamásné: A társadalmi szervezetek helye és szerepe a
fogyasztóvédelemben, Budapest, 1998
16. Lakhi Katalin, Veresné Szűcs Éva: Az építési termékek fogyasztóvédelmi
követelményeinek érvényesítése
40
17. Naresh K. Malhotra: Marketingkutatás KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft,
Budapest, 2002
18. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság „Fogyasztóvédelem I” belső kiadványa, Budapest,
2001
19. Tanulj vásárolni! Népszabadság, 2004. március 23, szerző: B. J. G.
Internetes hivatkozások
1. http://mathom.dura.hu/mszeib/diakok/fogyasztoved.htm
2. http://fogyasztovedelem.hu/Varia_x/indulo.html
3. http://www.nfh.hu/informaciok/ellenorzes
4. http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/ujjogi/int_rend.html
5. http://www.feketelista.hu/mit-jelent-a-kozerdeku-kereset/
6. http://mediapedia.hu/tudatos-fogyaszto
7. http://vargza.blogter.hu/177437/a_tudatos_fogyaszto
8. http://tudatosvasarlo.hu/cikk/elsetalni-hirdetes-mellett-fogyasztok-hatalma
9. http://www.tudatosvasarlo.hu/tve
10. http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=5
11. http://ec.europa.eu/consumers/cons_info/10principles/hu.pdf
Törvények
1. 1990. évi LXXXVII. törvény
2. 1993. évi X. törvény
3. 1995. évi XC. törvény
4. 1996. évi LVII. törvény
5. 1996. évi CXII. törvény
41
6. 1997. évi LVIII. törvény
Kormányrendeletek
1. 4/1997. (I. 22.) Kormányrendelet
2. 79/1998. (V. 8.) Korm. rendelet
3. 89/1998. (V.8.) kormányrendelet
4. 117/1991 (IX. 10) kormányrendelet (ezt utoljára a 151/2003 (IX. 22.) Kormányrendelet
módosította
5. 17/1994 (VI.30) IKM miniszteri rendelet (44/1998 (III.1.) Kormányrendelet módosított)