1

MVM Hírlevél VII. évfolyam, 2018. február 19.

Tartalomjegyzék

Hírek az MVM Csoportról Tovább növelte termelését tavaly az atomerőmű 2-3 Az atomerőmű segíti az új blokkok építését, a szakemberek utánpótlását 3-4 Sokat tett a WIN az ismeretterjesztésért 4-5 Felújítják az ukrán-magyar villamosenergia-távvezetéket 5 Tőkeemelés a MAVIR-nál, fejlesztések Kecskemét térségében 6 Kiemelten jó a gáztárolók töltöttsége 6-7 Okos közműmérési megoldást vezetett be a KOM Zrt. Észak-Magyarországon 7-8 Az Európai Bizottság jóváhagyta a Mátrai Erőmű Zrt. tulajdonosváltását 8

A paksi bővítésről Az év második felében adnák be Paks II. létesítési engedélyének kérelmét 9-10

Atomerőmű-beruházás gumicsizmában - interjú Süli Jánossal 10-11 Aszódi Attila: nemzetközi ajánlások szerint is megfelelő a telephely 12-13

Alternatív energia Tavaly nőtt az EU szélenergiás áramtermelő kapacitása 13-14 A MOL Románia megnyitotta Bukarestben első elektromos autótöltőjét 14 A magyar autósok negyede nyitott az elektromos autó vásárlásra 15 Akkumulátor-gyárat támogat Svédországban az EIB 16

A hazai energiaszektor hírei Lázár János: több forrásból is érkezne gáz 16-17 Magyarország kitart amellett, hogy meghatározza energiamixét 17-18 MEKH: a magyar fogyasztók Európa egyik legalacsonyabb energiaárait fizetik 18 Az erőművek biztonságát javító eszközt fejleszt az Infoware 19

Külföldi energiaszektor Kulcsfontosságú a jó energiamix 19-21 Szuzuki Tosihiró szerint több atomerőművet kell építeni 21 Hosszú távú LNG-üzletet kötött az USA és Kína 22 Márciusban állhat bíróság elé Magyarország a légszennyezettség miatt 22-23

Hírek röviden 24 A paksi atomerőműben képeztek NAÜ-ellenőröket - Megalakult a közszolgáltató vállalkozások konzultációs fóruma - Szigorodnak a vélelmezett áramlopás eljárási szabályai - Egyszerűbb lett a gázkészülékek cseréje

2

Hírek az MVM Csoportról Tovább növelte termelését tavaly az atomerőmű

2018. február 15.

(fotó: telepaks.net)

A paksi atomerőműnél a megtermelt villamos energia mennyisége és a blokkok

teljesítményének kihasználtsága minden korábbinál magasabb volt 2017-ben,

ugyanakkor továbbra is a legalacsonyabb áron biztosította a hazai

áramtermelés felét - mondta Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.

vezérigazgatója budapesti sajtótájékoztatóján, melyről a hirado.hu, az Origó, a

magyaridok.hu, a magyarhirlap.hu, a ProfitLine/MTI is beszámolt. Az atomerőmű

az olcsó áram garanciája, a hazai szén-dioxidtól mentes villamosenergia-ellátás

alappillére, amely fenntartható módon járul hozzá a levegőtisztaság

megőrzéséhez - erről Zsuga János, a tulajdonos MVM Magyar Villamos Művek

Zrt. vezérigazgatója beszélt. Hamvas István tájékoztatása szerint a négy blokk

összesen 16 097,6 GWh villamos energiát termelt 2017-ben, ami a 35 éve

működő létesítmény történetének legmagasabb értéke. A blokkok

teljesítmény-kihasználása szintén rekordértékű, 91,9 százalékos volt 2017-ben,

ez világszínvonalon is kiemelkedő. A 15 hónapos termelési ciklus eredményeként

a 2. blokk az év minden pillanatában áramot termelt, miközben a biztonsági

kultúra javult, illeszkedve a másfél évtizede tartó folyamatba. Mindezeket az

eredményeket úgy érte el az atomerőmű, hogy nem a rekordok hajszolása volt

az első, hanem a biztonság - hangsúlyozta Hamvas István, hozzátéve: nyugodt év

volt a tavalyi, különösen a munkabéke szempontjából. Az atomerőmű a bruttó

hazai áramtermelésből 50 százalékkal, a fogyasztásból 35,7 százalékkal vette ki

részét, miközben az áramimport 28,6 százalék volt tavaly. Hamvas István azt is

kiemelte: az atomerőmű mindvégig a legolcsóbban termelő erőmű volt

Magyarországon, így a nagy mennyiség és az alacsony ár miatt meghatározó

szereplő volt a piacon. Kitért arra, hogy a 3. blokk után 2017-ben a 2. blokk is

100 százalékos kihasználással működött. A világban létesített ugyanilyen típusú

blokkok öt legjobbja között három paksi - jelezte Hamvas István, aki szerint az

eredményeket az innovatív gondolkodás hozza, amelynek egyik példája az átállás

3

a 15 hónapos üzemanyag-ciklusra. Az elmúlt év fontos eredményének nevezte

a vezérigazgató azt, hogy a négy blokk közül utolsóként a 4. blokk is megkapta a

hatóságtól az engedélyt az üzemidő hosszabbítására. Szólt arról, hogy másfél

évtizede folyamatosan, mérhetően javul a biztonsági kultúra. A biztonság

színvonalát nemzetközileg elfogadott rendszerben, 83 paraméter vizsgálatával

mérik. Ezek egyike a Nemzetközi Nukleáris Esemény Skála (INES). Tavaly a paksi

erőműben csak 0-ás besorolású esemény történt, szám szerint 17, ami a

létesítmény történetében a második legalacsonyabb érték. Az atomerőmű

környezetre gyakorolt hatásáról Hamvas István elmondta: a nemzetközi

egyezményeken alapuló hatósági korlátok alatt maradnak jelentősen a mért

értékek. A folyékony hulladék esetében a megengedett mennyiség 0,264

százalékát, a légnemű kibocsátásnál 0,083 százalékát mérték tavaly.

Zsuga János, az MVM vezérigazgatója gratulált az atomerőmű kollektívájának ahhoz, hogy a társaság több hazai elismerés után megkapta a Minőség-Innováció Nemzetközi Díjat is a 15 hónapos termelési ciklus bevezetéséért - erre a telepaks.net portálon Vida Tünde tért ki.

Az atomerőmű segíti az új blokkok építését, a szakemberek utánpótlását

2018. február 16., 15.

Bár az Európai Bizottság az atomerőmű mellett tervezett blokkok

engedélyezése fejében előírta, hogy az újakat minden tekintetben válasszák

külön a jelenlegiektől, Hamvas István, az atomerőmű vezérigazgatója úgy

fogalmazott: minden erejükkel segítik a blokképítést. A Népszava kérdésére,

hogy miben nyilvánulna meg az EU-feltételek teljesítése, Zsuga János, az MVM

vezérigazgatója megerősítette: a tervezett erőműre nem tekintenek

versenytársként, „nem tartunk ott”. Hamvas István a blokképítésre, mivel azt

még ők kezdeményezték, „a saját gyerekükként” tekint. A szakember-

utánpótlást is segítik, ez saját működésükben nem okoz fennakadást - idézte őt

Marnitz István.

Biztosan lesz elég pénz arra, hogy betanítsák a paksi bővítés kiképzőit - az

atomerőmű vezérigazgatója a HírTV kérdésére válaszolt. Hamvas István szerint

valószínűleg a közbeszerzést kiíró Paks II. Zrt. rosszul mérte fel a helyzetet. Január

végén ugyanis visszavonták a 355 milliós pályázatot az új blokkok üzemeltetőit

betanító instruktorok képzésére. Az indoklás szerint a meghirdetett keret

4

kevesebb volt, mint amennyiért a paksi atomerőmű vállalta volna a feladatot.

Hamvas István vezérigazgató azt mondta: a tender visszavonása még nem jelenti

azt, hogy ők drágán dolgoznának, és azt sem jelenti, hogy nincs erre pénz.

„Pusztán csak azt jelenti, hogy valószínűleg nem jól terveztek, illetve lehet, hogy

az ár olyan volt, ami nem találkozott az elvártakkal” - hangzott el a televízióban.

Sokat tett a WIN az ismeretterjesztésért

2018. február 12.

(fotó: telepaks.net)

Az atomerőmű 2017 végén Héliosz-díjjal ismerte el a WIN Magyarország

elnökének, Endrei Katalinnak az atomerőmű kormányzati és társadalmi

kapcsolatainak fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységét. A díjat az MVM

Paksi Atomerőmű Zrt. 2001-ben alapította, hogy elismerje az erőmű biztonságos

üzemeltethetősége, a célok elérése és a társadalmi kapcsolatok fejlesztése

érdekében kifejtett tevékenységet - emlékeztetett a telepaks.net portálon Vida

Tünde. Közben a Magyar Nukleáris Társaság szakcsoportjaként működő WIN

Magyarország is megtartotta évzáró-évnyitó találkozóját, ahol a két elnök, Endrei

Katalin és Szabó Ágota foglalta össze a tavalyi eredményeket. Endrei Katalin

kiemelte: sok területen erősítette kommunikációját a WIN. Az ismeretterjesztés

egyik jól bevált módja, hogy véleményvezéreket hívnak meg, akik a Pakson

szerzett személyes tapasztalatokat széles körben tudják terjeszteni, illetve

olyanok is szerepeltek a meghívottak listáján, akiknek a felmérések szerint az

átlagosnál erősebb a félelme a nukleáris energiával szemben. A Women in

Nuclear Magyarország megyei jogú városok vezetőit, gyógyszerészeket,

orvosokat, egyetemi vezetőket is vendégül látott a paksi atomerőműben. A

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal meghívására Magyarországon

tartózkodó ERRA világszervezet 19 nemzet képviselőjéből álló küldöttsége is a

WIN Magyarország vendége volt. Endrei Katalin hangsúlyozta: felelős nőként

olyan energiahordozókat kell támogatniuk, amelyek fenntartható fejlődést

biztosítanak, nem terhelik környezetüket. Szerinte az új blokkok építését az is

indokolja, hogy az elektromos közlekedés fejlődésével újabb és újabb piacok

5

nyílnak meg. A WIN szakmai konferenciákon, fesztiválokon is végzett

ismeretterjesztő munkát, illetve - ahogy Szabó Ágota, a WIN másik elnöke

mondta - az iskolákban igyekeznek a fiataloknak segíteni a pályaválasztásban.

A WIN alapszabályban rögzített feladata, hogy objektív párbeszédet folytasson a lakossággal, különösen a fiatalokkal és a nőkkel az atomenergia alkalmazásáról, a sugárzás hatásairól. A paksi évértékelő találkozón szó esett az idei tervekről is: szeretnék növelni a WIN ismertségét a szakmai szervezetek, döntéshozók körében, s növelni a taglétszámot a paksi atomerőműben, annak partnervállalatainál és társszervezeteinél is.

Felújítják az ukrán-magyar villamosenergia-távvezetéket

2018. február 12.

(fotó: facebook.com/mavir)

Korszerűsíti az Ukrajnából Albertirsáig húzódó 750 kV-os államközi

villamosenergia-távvezetéket a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli

Rendszerirányító Zrt. és az ukrán Ukrenergo - erről számolt be az ukrán Interfax

az Ukrenergo közlésére hivatkozva. Ez alapján írta a portfolio.hu: a két

rendszerirányító 2018. április 1-ig véglegesíti a projekt cselekvési tervét, ez a

rekonstrukció technikai részleteit is rögzíti. A MAVIR 2019 végéig új alállomás

építését is tervezi, amelybe a nyugat-ukrajnai távvezeték becsatlakozna. Jelenleg

az Albertirsa 750/400 kV alállomás fogadja az Ukrajna felől húzódó vezetéket. Az

ukrán fél a területén húzódó vezeték nyomvonalát is módosítaná a terv szerint

2019 végéig. A vezeték jövőbeni működésének garantálása mindkét ország

alapvető érdeke, miután Magyarország évente mintegy 3 terawattóra áramot

importál Ukrajnából, ami az ország teljes éves fogyasztásának csaknem 7

százaléka. Az ukrán állami energiacég számára a meglévő összeköttetés

fejlesztése az európai villamosenergia-rendszerekkel való kapcsolat erősítése,

illetve az ukrán és az ENTSO-E rendszerek összehangolt működésének biztosítása

miatt is fontos.

6

Tőkeemelés a MAVIR-nál, fejlesztések Kecskemét térségében

2018. február 15.

(korábbi fotó: index.hu)

Tőkét emel a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító

Zrt.-ben a kormány Kecskemét és a térség villamosenergia-ellátásának

fejlesztése érdekében. A Magyar Közlönyre a portfolio.hu hivatkozott. Eszerint

a társaság által megvalósítandó átviteli hálózatfejlesztést a tulajdonos állam

tőkeemeléssel finanszírozza, amelynek mértéke 2018-ban legfeljebb 5 246 500

000 forint, 2019-ben legfeljebb 15 154 700 000 forint. A határozat a 2018-ban

szükséges forrás biztosítására 5 246 500 000 forint egyszeri átcsoportosítását

rendeli el az idei központi költségvetésben. Ami a konkrét munkálatokat illeti, az

a korábbi közlések alapján vélhetően egyebek mellett egy 400/132 kV-os

alállomás, illetve két 400 kV-os távvezeték kiépítése. Az indoklás szerint a 2016-

ban elvégzett felmérések alapján Kecskemét térségében a fogyasztói igények

nagymértékű növekedése várható. Az üzembiztonsági számítások azt igazolták,

hogy a térségben prognosztizált terhelésnövekedéskor üzemzavar alakulhat ki,

az üzembiztonsági feltételek teljesítése pedig műszakilag leghatékonyabban egy

új 400/132 kV-os átviteli pont létesítésével érhető el Kecskemét térségében. A

fejlesztéssel egyebek mellett javul a Mercedes kecskeméti gyáregységének

ellátása, de az új infrastruktúra a paksi atomerőmű tervezett blokkjainak hálózati

integráltságát is szolgálja majd.

Kiemelten jó a gáztárolók töltöttsége

2018. február 16.

(fotó: hirado.hu)

A magyar gáztárolók töltöttsége európai összehasonlításban is jó - hangzott el

a Napi.hu és a Noguchi Portel Novelli közös szervezésű Hungarian Investment

Forum 2018 konferenciáján. A Napi portálon Dzindzisz Sztefan tudósításából

7

kitűnt: két uniós országban nőtt a tárolt földgázmennyiség a tavalyihoz képest:

Magyarországon és Romániában - jelezte előadásában Fritsch László, a Magyar

Földgáztároló Zrt. elnök-vezérigazgatója. Szerinte ugyanakkor nem az a fontos,

hogy mennyi a kapacitás, hanem hogy mennyi a fogyasztással arányos töltöttség.

Ez alapján hazánk a harmadik helyen van, csak Ausztria és Szlovákia előzi meg,

ám mivel ott főleg tranzitról beszélünk, kiemelten jól áll Magyarország. A

maximális napi betárolási mennyiség 28 millió köbméternyi gáz volt, míg 540

millió köbméter volt az a plusz mobilkapacitás, amelyet lekötöttek a kereskedők.

Tavaly 21 olyan napot regisztráltak, amikor ki- és betárolás is volt, ami

rugalmasságot ad a rendszernek - mondta a szakember. Az is elhangzott, hogy az

idei kitárolási szezonban átlagosan a napi fogyasztás 35 százalékát fedezik

tárolóból, de előfordult már 64 százalékos arány is. Az idei nem volt túl erős tél,

ennek ellenére a lekötött kitárolási kapacitást sokszor maximálisan használták.

Véleménye szerint valamilyen mértékben Magyarország a jövőben is függ majd

a gáztól.

Okos közműmérési megoldást vezetett be a KOM Zrt. Észak-Magyarországon

2018. február 14., 15.

(korábbi fotó: vg.hu)

A Központi Okos Mérés Zrt. (KOM) egy központi intelligens hálózati

mintaprojektnek köszönhetően csaknem 20 ezer fogyasztó közműóráit méri

okosan az északkelet-magyarországi régióban, ez pedig megalapozza az okos

hálózati rendszer belföldi kiépítését - mondta Molnár Gábor, a cég

vezérigazgatója Miskolcon. Sajtótájékoztatóján közölte: mintaprojektben

vizsgálják az országos okosmérési hálózat kialakításának lehetőségeit, több mint

100 ezer fogyasztási végpontot kiválasztva a villamos energia, a földgáz, a víz és

a távhő rendszeréből - tudósított a Napi, a Világgazdaság/MTI. A programban

kiemelt szerepet kapott az északkelet-magyarországi régió: számos új

technológiai megoldást alkalmazva, komplex módon valósítja meg a cég a

központi intelligens hálózati mintaprojektet. Ennek köszönhetően Miskolcon az

önkormányzati tulajdonú közműszolgáltatók és a cég összefogásával sikerült

8

összközműves mérési modellt létrehozni, kapcsolódva a borsodi megyeszékhely

okosváros törekvéseihez. A régióban kialakított okosmérési rendszerben szintén

fontos szerepet tölt be a Bükk-térségi Leader Egyesület, amelynek több mint 150

tagja közül számos település, intézmény vesz részt a programban napelemes

rendszerei termelésének mérésével. Ezáltal nemcsak a fogyasztás, hanem a

megújuló energia is helyet kap a projektben - mondta.

A MAVIR Zrt. 2013-ban alapította a Központi Okos Mérés Zrt. projekttársaságot, röviden KOM Zrt.-t.

Az Európai Bizottság jóváhagyta a Mátrai Erőmű Zrt. tulajdonosváltását

2018. február 12.

(fotó: vg.hu/MTI)

Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a cseh Energeticky a Prumyslovy Holding

(EPH) teljes irányítást szerezzen a Mátrai Erőmű Zrt. felett. Az MTI cikkét a Napi,

a vg.hu, a portfolio.hu, az mfor.hu is idézte. Eszerint a brüsszeli testület szakértői

a vizsgálatban megállapították, hogy az egyedüli irányítás megszerzése nem sérti

az uniós versenyjogi szabályokat, az érintett vállalatok tevékenysége között

ugyanis korlátozott az átfedés. Az Opus Global Nyrt. decemberben jelentette be:

egyik érdekeltsége és a cseh befektetési alap közös vállalata vásárolta meg a

Mátrai Erőmű Zrt. többségi, 72,62 százalékos tulajdonrészét. Az EPH

Csehországban és Németországban is jelentős szenes kapacitásokat birtokol,

emellett a Budapesti Erőmű Zrt.-nek is fő tulajdonosa. A Mátrában lévő

Magyarország legnagyobb széntüzelésű erőműve. A 966 megawatt

összteljesítményű létesítmény Magyarország áramfelhasználásának mintegy 14

százalékát állítja elő, miközben exportra is termel. A visontai telep egyes blokkjai

már földgázzal, illetve biomasszával működnek, azonban a bizonyos területeken

akár 40 éves technológiákat alkalmazó erőmű jelentős felújítást igényel.

Az értékesítés az erőműben lévő állami tulajdont nem érinti, a tulajdonosi jogokat gyakorló MVM Magyar Villamos Művek Zrt. a Mátrai Erőmű Zrt.-ben meglévő 26,15 százalékos részesedését megtartja - ezt írta a múlt év decemberében a Világgazdaság.

9

A paksi bővítésről Az év második felében adnák be Paks II. létesítési engedélyének kérelmét

2018. február 16.

(fotó: pakspress.hu)

A tervek szerint az év második felében adják be Paks II. létesítési engedélyének

kérelmét - mondta Aszódi Attila, az atomerőmű kapacitásának fenntartásáért

felelős államtitkár a budapesti Hungarian Energy Investors Forum 2018

energetikai konferencián. A kormany.hu, a hirado.hu, a magyarhirlap.hu/MTI

beszámolója szerint hangsúlyozta: ez a legnagyobb és legfontosabb nukleáris

engedélykérelem, mintegy 200 ezer oldalas dokumentációt kell összeállítani,

amelyben a tervező igazolja, hogy a létesítmény teljesíteni tudja a nukleáris

biztonsági szabályzatokban szereplő követelményeket. Dolgoznak az

engedélykérelem összeállításán, ez a munka határozza meg az évet. Az idei

feladatok közül kiemelte azt is: hamarosan elkezdődik a telephelyen a háttér-

infrastruktúra kialakítása, a különböző üzemekre, irodákra szükség van az új

blokkok építésének kiszolgálásához. Ezekre a létesítményekre is kiterjed az

Országos Atomenergia Hivatal ellenőrzése. Paks II. megvalósításához mintegy

6000 engedélyre van szükség, ezek közül eddig több mint 300-at szereztek meg

- jelezte. A telephely alkalmasságát megkérdőjelező álláspontokról szólva Aszódi

Attila kitért arra: bár a hatósági engedélyezési eljárás már lezajlott, érdemben

foglalkoztak a felmerült kérdésekkel; részletesen ismertették, miért volt

megalapozott mindaz, ami a földtani kutatási programban, illetve a hatósági

engedélykérelemben szerepel. Alaptalanok azok a támadások, amelyek az elmúlt

hetekben a telephely alkalmasságával kapcsolatban ismét elindultak, politikai

szándékúak, és nincs földtani szempontból tudományos alapjuk - jelentette ki az

államtitkár. A finanszírozással, illetve a magyar-orosz államközi megállapodással

kapcsolatban kiemelte: Magyarország nem hitelt vett fel, Oroszország 30 évre 10

milliárd eurós hitelkeretet biztosított, ami a projekt megvalósításának 80

százalékát fedezi. A hitelkeretből mindig annyit hívnak le, amennyi egy adott

időszakban a számlák kifizetéséhez szükséges, a kondíciókban 30 évre

10

megállapodtak, nincs változó paraméter. Rögzítették az előtörlesztés feltételeit

is, Magyarországnak jogában áll bármikor előtörleszteni a már felvett hitelt

névértéken, további díjak nélkül. Ez lehetővé teszi, hogy mindenkor a

legkedvezőbb finanszírozással valósítsák meg a projektet, a piacon nincs ilyen

hitel - hangsúlyozta Aszódi Attila.

A pakspress.hu arra is kitért, hogy a felvonulási területek kialakítása a

fővállalkozó hatásköre, csaknem hetven épület felépítése a feladat. Az

irodaépületek a felvonulási terület nyugati részén, az északi portához közel

helyezkednek majd el. Aszódi Attila azt is elmondta: még nem bizonyos, hogy az

Atomenergetikai Múzeum épületét le kell bontani, de mint látogatható

intézmény megszűnik, hiszen a terület a munkák miatt nem lesz alkalmas

látogatók fogadására. Az Országos Atomenergia Hivatalhoz mindeddig nem

érkezett új engedélykérelem a telephely felvonulási épületeire - tudta meg a

Népszava a hatóságtól, így februárban sem történik meg a beruházás első

kapavágása - jegyezte meg Marnitz István. Az engedélyeztetés zajlik - ezt közölte

a lappal Aszódi Attila.

Atomerőmű-beruházás gumicsizmában - interjú Süli Jánossal

2018. február 16.

(fotó: magyarhirlap.hu)

Paks II. nélkül nincs hosszú távú biztonságos áramellátás - mondta a Magyar

Hírlapnak Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért,

megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter. Viland

Gabriella kérdéseire jelezte, hol tartanak az engedélyek megszerzésében: „A

környezetvédelmi és telephelyengedélyen túl nagyjából háromszáz hatósági

jóváhagyással rendelkezünk, de mire elkészülnek az új blokkok, ez a szám

hatezerre nő majd. A következő fontos mérföldkő a létesítési engedély

megszerzése, ehhez az idén meg kell kapnunk az orosz féltől a hazai szabályoknak

megfelelő terveket”. Paks korábbi polgármestereként munkája számottevő

része azzal telt, hogy az új blokkok építésének várost érintő kérdéseivel

11

foglalkozott, tehát fel tudtak készülni, hogy hová helyezzék el az építőmunkások

ezreit. Mint jelezte: a városnak korlátozottak a lehetőségei, de Kalocsán két üres,

jó állapotú laktanya van, ahol akár 3500 főt is el lehet helyezni. Nagydorog

nyolcszáz embernek tud szállást adni. A fenntarthatóságot szem előtt tartva

ezeket az épületeket úgy alakítják ki, hogy ne csak átmenetileg, hanem később is

hasznosítani tudják, például alkalmasak legyenek szociális bérlakásoknak vagy

jobb minőségű idősek otthonának. Ami a szakmunkásokat illeti, figyelni kell arra,

hogy a megfelelő képzettségű szakemberekből ne legyen hiány. Szükség van jó

hegesztőkre, ácsokra, villanyszerelőkre, csőszerelőkre, kőművesekre. Szerinte

ezeket a szakmákat megfelelő képzésekkel meg kell erősíteni. „Fontos, hogy ne

csak a diplomás fiatalokat, de a kétkezi munkásokat is itthon tudjuk tartani,

megfelelő bérezéssel” - tette hozzá a miniszter. Újabb kérdésre azt válaszolta,

hogy az atomenergia és a megújuló energia kiegészíti egymást. A Nemzeti

Energiastratégiát 2011-ben fogadták el, amely az atom-, a megújuló és a

környezetkímélő módon felhasznált, hazai szénre alapozott villamos energiára

épül. Az időjárásfüggő megújuló energiaforrások mellett szükség van olyan

rendszerre is, amely az időjárástól függetlenül is tud működni. Szerinte tévhit,

hogy az atomenergia mellett nem fér meg a megújuló energia. Példaként

említette Csehországot, Franciaországot és Németországot is. Pakson is

naperőmű épülhet hamarosan, persze nem az atomerőmű helyett, hanem

mellette - tette hozzá Süli János, aki a meglévő atomerőműben évtizedekig

dolgozott, így jól ismeri a terepmunkát: „Amikor otthagytam a polgármesteri

posztot és a kormány tagja lettem, rájöttem, ugyanazzal kell foglalkoznom, mint

eddig, csak kiegészül a munkám. A miniszterelnök épp ezért kért fel. Harmincegy

évet dolgoztam az atomerőműben. Amikor még az egyes blokk épült, az

építkezésen gumicsizmát kellett húznunk. Amikor kineveztek Paks II. felelősének,

kollégáimtól kaptam egy pár új gumicsizmát, hogy az új építkezést is legyen

miben bejárni” - nyilatkozta a miniszter.

12

Aszódi Attila: nemzetközi ajánlások szerint is megfelelő a telephely

2018. február 13.

(fotó: paks2.hu)

Az Országos Atomenergia Hivatal által 2017. március 30-án kiadott

telephelyengedély igazolja, hogy Paks II. telephelye a magyar jogszabályi

rendszer szerint alkalmas az új blokkok felépítésére, de a nemzetközi ajánlások

szerint is megfelelő - szögezte le blogbejegyzésében Aszódi Attila, az atomerőmű

kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár. Írásának főbb megállapításait a

Paks II. projektcég honlapján ismertette. Eszerint a telephely földrengés-

veszélyeztetettségét, és az azt meghatározó neotektonikai jellemzését az elmúlt

harminc évben egymásra épülő geológiai, geofizikai, szeizmológiai kutatások,

illetve a korszerű elvárásoknak megfelelő Földtani Kutatási Program eredményei

alapján, minden ismeretet integrálva elemezték és értékelték - reagált az

államtitkár a sajtóban megjelent kritikákra. Felidézte: a telephely-engedélyezés

a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően több lépésben történt, ugyanis

a jogszabályi előírások szerint már a telephelyengedély-kérelem megalapozását

szolgáló telephely-kutatási programot is engedélyeztetni kellett az Országos

Atomenergia Hivatallal. Ez az engedélyezési folyamat 2014-ben zajlott, majd az

OAH által 2014. november 14-én kiadott telephely-vizsgálati és értékelési

engedéllyel zárult. A magyar hatóságon kívül a Nemzetközi Atomenergia

Ügynökség a SEED (Site and External Events Design Review Service) misszióban

vizsgálta a telephely-vizsgálati programot, azt megfelelőnek találta. A telephely-

vizsgálati kutatási program 2015-2016-ban zajlott, majd a Paks II. projekttársaság

- a kutatások eredményeire alapozva - 2016. október 27-én benyújtotta az OAH-

hoz a telephelyengedély iránti kérelmét. Az OAH - az engedélykérelem értékelési

folyamatába szakértőket és szakhatóságokat is bevonva - az engedélyt 2017.

március 30-án adta ki. Aszódi Attila írásában emlékeztetett rá, hogy az OAH

közmeghallgatást tartott Pakson, ahol a Paks II. projekttársaság tájékoztatást

adott az engedélykérelem tartalmáról, az elvégzett kutatások és vizsgálatok

eredményeiről, szakemberek válaszoltak a kérdésekre. A projekttársaság a

szükséges dokumentációt nyilvánosságra hozta honlapján, illetve a

közmeghallgatást megelőzően lakossági fórumokat is tartott a régió három

13

legjelentősebb városában, Pakson, Kalocsán és Szekszárdon. Az államtitkár arról

is írt, hogy a program tudományos eredményeinek ismertetésére a Magyar

Tudományos Akadémia két alkalommal is rendezvénynek adott helyet, ezek célja

a tudományos közvélemény szakmai részletességű tájékoztatása volt. Míg 2016

májusában a kutatási eredmények előzetes eredményeiről volt szó, egy évvel

később a telephelyengedély-kérelmet megalapozó legfontosabb információkat

is ismertették. Aszódi Attila írásában kiemelte: a meghatározott telephelyi

jellemzőket - összhangban a jogszabályokkal és a szakma szabályaival -

figyelembe kell venni a létesítmény tervezésénél, építésénél és működtetésénél.

A földrengésből származó erőhatásokra az épülő erőművet mérnöki

megoldásokkal készítik fel, hiszen a biztonság a legfontosabb egy atomerőmű

esetében - jelezte az államtitkár.

Alternatív energia Tavaly nőtt az EU szélenergiás áramtermelő kapacitása

2018. február 14.

(fotó: igwindkraft.at)

Az Európai Unió 28 tagállamában tavaly 16 ezer megawattal, 3,66 százalékkal

170 ezerre emelkedett a szélenergiás áramtermelési kapacitás, ami az

áramfogyasztás csaknem 12 százalékának fedezéséhez elegendő - közölte az

osztrák IG Windkraft az európai szélenergiaipari-ágazat képviseleti szerve, a

WindEurope adatait idézve. A tavaly újonnan létesített áramtermelő kapacitás

85 százaléka megújuló forrásokra támaszkodott. Ebből 55 százalék jutott a

szélenergiára, 21 százalék a napenergiára, 4 százalék pedig a vízenergiára. Az

újonnan létesült áramtermelő kapacitás 9 százaléka támaszkodott földgáz és 6

százaléka szén felhasználására. A szélerőműves áramtermelő kapacitás

létesítése három országra összpontosult tavaly, Németországra, Nagy-

Britanniára és Franciaországra, amelyek együttesen 80 százalékát adták a

növekedésnek. A legnagyobb szélerőműves áramtermelő kapacitása

Németországnak van, 56 ezer megawatt. A második legnagyobb kapacitás

Spanyolországban termel, 23 ezer megawattot. Nagy-Britannia 19 ezer,

14

Franciaország 14 ezer megawatt szélenergiás áramtermelő kapacitással

rendelkezik. Az áramfelhasználást legnagyobb arányban, 44 százalékban

Dániában fedezi a szélenergia. A második helyen Portugália és Írország áll

egyaránt 24 százalékkal, majd Németország következik 21 százalékkal. Az uniós

átlag 11,6 százalék. Az Európai Uniónak 933 ezer megawatt áramtermelő

kapacitása van, ennek legnagyobb részét, 20,2 százalékát gázerőművek adják, a

második helyen (18,1 százalékkal) a szélerőművek állnak, amit a szénerőművek

követnek 15,9 százalékkal, a vízerőművek 14,6 százalékkal, míg az

atomerőművek részesedése 12,7 százalék. (hirado.hu/MTI)

A MOL Románia megnyitotta Bukarestben első elektromos autótöltőjét

2018. február 16.

(fotó: europe.easybranches.com)

A MOL Románia megnyitotta első elektromos autótöltőjét Bukarestben, a

román főváros északi bejáratának közelében. A cég közlése szerint - melyet a

vezess.hu, a magyaridok.hu/MTI ismertetett - az elektromos töltőállomás AC és

DC 50 kW teljesítmény leadására képes, kompatibilis bármely Európában és

Ázsiában forgalmazott, elektromos vagy hibrid járművel. Az autók modelltől

függően 80 százalékra akár 20 perc alatt feltölthetők. Az elektromos autótöltő

megnyitása a MOL Csoport 2030-ig szóló hosszú távú stratégiájának része, amely

egyebek mellett azt célozza, hogy a hagyományos üzemanyag-értékesítés

helyett fő mobilitás-szolgáltatóvá váljon. A stratégia további eleme a MOL

részvétele a NEXT-E projektben. Ennek célja egy páneurópai, hat országot átfogó

elektromos töltőállomás-hálózat kifejlesztése: 222 standard gyorstöltő állomást

(50 kW) és 30 ultragyors töltőállomást (150-350 kW) telepítenek. Ez

kulcsfontosságú infrastruktúrát biztosít a járművek elektromos töltéséhez

Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Szlovéniában, Horvátországban

és Romániában. A MOL Románia hálózatában a következő e-töltők a NEXT-E

projektben nyílnak, 2018 végéig 14 elektromos autótöltőt telepít a vállalat. Ezzel

párhuzamosan a MOL tovább bővítette benzinkút-hálózatát Romániában, így

már 213 töltőállomást üzemeltet az országban.

15

A magyar autósok negyede nyitott az elektromos autó vásárlásra

2018. február 15., 16.

(fotó: piacesprofit.hu)

A magyar autósok negyede nyitott az elektromos autó vásárlásra, szakértői

becslések szerint év végére már 5000 felett lehet az elektromos autók száma

Magyarországon - közölte az Ipsos az MTI-hez eljuttatott közleményében,

amelyet legfrissebb felméréséről adott ki. A megkérdezett 863, jogosítvánnyal

rendelkező, saját vagy céges autót használó interjúalany mintegy harmada

jelezte: 2019-ig lecseréli jelenlegi autóját. Az új személyautó vásárlásakor 10-ből

9-en mérlegelnék egy alternatív meghajtású kocsi beszerzését - ismertette

Kovács Balázs, a kutatási projekt vezetője. A kutatócég becslése szerint a teljes

autós célcsoport negyede, míg a viszonylag új (5 évnél fiatalabb) autót használók

harmada venné számításba legközelebb az e-autó vásárlásának lehetőségét. A

felmérés alapján a gyerekes családok és a diplomás autósok különösen nyitottak

a tisztán elektromos hajtású gépkocsik vásárlására. Az új technológia mellett

nem csupán a racionalitás vagy a környezetvédelem szól a megkérdezettek

szerint, hanem az autózás újszerű élménye is. A legnagyobb félelmet a magas

beszerzési ár és a korlátozott utazási távolság jelenti. A felmérés szerint a

többség túlbecsüli a villanyautók valós kapacitását, az elektromos autótól elvárt,

egyetlen töltéssel megtehető minimális távolságot pedig átlagosan 375

kilométerben jelölték meg. A tényleges napi használatot felmérve ugyanakkor

kiderült: a legritkább esetben van szüksége egy áltagos magyar autóhasználónak

erre a hatótávra. Az Ipsos kutatói szerint az autóvezetők 54 százalékának egy

korszerű elektromos autó már jelenleg is megoldást kínálna a hétköznapokban.

A kormányzat a következő években az elektromos autók átlagosan 65-68

százalékos bővülésével számol - emlékeztetett az Ipsos, melyre a hirado.hu, a

ProfitLine, az autopro.hu, a piacesprofit.hu is hivatkozott.

16

Akkumulátor-gyárat támogat Svédországban az EIB

2018. február 13.

(fotó: thebarentsobserver.com)

Az Európai Beruházási Bank (EIB) 52,5 millió euróval támogatja a legnagyobb

európai akkumulátorgyártó-üzem megépítését Svédországban - számolt be a

Reuters hírügynökséget idézve az Automotive News Europe hírportál. A Swedish

Energy Agency 15 millió euróval járul hozzá a Northvolt Labs kísérleti és kutató

telepének megépítéséhez Västerasban - írta itthon az MTI alapján az

Autószektor, az nrgreport.com. A Northvolt Labs lítiumion akkumulátorokat

gyártó üzeme Skellefteaban épül meg. Az akkumulátorok jelenleg az

elektromos autók értékének mintegy 30-50 százalékát teszik ki, de gyártási

költségük rohamosan csökken. Az autóipari akkumulátorok európai piaca 2025-

re évi 200 gigawattóra teljesítményre nő, ami évi 250 milliárd eurós piaci

forgalmat jelent Maros Sefcovic energiaügyi uniós biztos tájékoztatása szerint.

A hazai energiaszektor hírei

Lázár János: több forrásból is érkezne gáz

2018. február 15., 16.

(fotó: kormany.hu)

Több terve is van a kormánynak arra, hogy ne 100 százalékban az orosz

gázimporttól függjön - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a

Kormányinfón. Miként a Napi portálon Szabó Dániel tudósított: három forrást

jelzett Lázár János. Már megépült a nemzetközi, Nyugat-Európával is

kapcsolatban lévő magyar-szlovák vezeték. Ismét utalt a Romániából

beszerzendő földgázra is, de a cikk szerint ő sem oldotta fel az ellentéteket,

amelyekre az elmúlt napokban a román szaktárca és a sajtó utalt. A miniszter

ugyanis arról beszélt, hogy az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV által

17

kitermelt fekete-tengeri lelőhelyek gázát vásárolnánk meg. Január 26-án Orbán

Viktor a V4-ek kerekasztal-beszélgetésén kijelentette, hogy „egy magyar állami

cég megnyerte a románok által kiírt gáztendert", aminek nyomán évi 4 milliárd

köbméter 30 éven keresztül érkezik majd hozzánk. Viszont a román sajtó szerint

korábban ilyen pályázatot még nem zártak le, így azon nem is nyerhetett

Magyarország. A közlés szerint február 5-én Szijjártó Péter külgazdasági és

külügyminiszter és Teodor Melescanu román külügyminiszter abban állapodott

meg, hogy a román fél 2020-ra megteremti a Magyarországra irányuló gázexport

műszaki feltételeit. Ezt a Kormányinfón Lázár János is megerősítette. Az általa

említett harmadik forrás pedig az lenne, hogy a horvátországi LNG-terminál

építésében részt venne a magyar kormány.

Lázár János arról is beszámolt: a kormány a villamos energiáról szóló törvény soron kívüli módosításával kötelezné az elosztókat, hogy fogadják a kiskapacitású napelemparkok termelte áramot. Ezt azzal magyarázta, hogy a következő években szeretnék növelni a kiserőművek számát, csökkentve az importfüggőséget. Jogi akadálymentességet és banki hitelt is kínálnak azoknak a földműveseknek, akik naperőművet létesítenek - erősítette meg a miniszter a kormany.hu beszámolója szerint. A Népszavában Marnitz István arra is kitért, hogy a kormány sürgősséggel arra kötelezi a (zömmel külföldi kézben maradt) áramvezeték-cégeket, hogy a földekre telepítendő napelemfarmok csatlakozását 3 kilométerig ingyen alakítsák ki.

Magyarország kitart amellett, hogy meghatározza energiamixét

2018. február 16.

A magyar álláspont szerint az energiamix megválasztásának továbbra is

tagállami hatáskörben kell maradnia - jelentette ki a budapesti Hungarian

Energy Investors Forum 2018 konferencián Kádár Andrea Beatrix, a Nemzeti

Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára. A Napi.hu

és a Noguchi Porter Novelli által szervezett konferencián emlékeztetett: a 2011-

ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia szerint Magyarország az atom-, a

fosszilis- és a megújuló energia hármasa mellett döntött. Arról is beszélt, hogy a

kormány kitart a szabályozott árak fenntartása, tehát a rezsicsökkentés

eredményeinek megvédése mellett is, szeretne hosszú távon stabil,

kiszámítható, garantált árú energiaellátást biztosítani a magyar családoknak.

Felidézte, mióta a magyar állam visszaszerezte a hatósági árszabályozást, a gáz

18

ára jelentősen csökkent, 2013 óta 25 százalékkal. Az uniós tagországok között

Magyarországon a második legolcsóbb a lakossági gázár, Európában pedig a

harmadik legolcsóbb, átlagosan évi 170 ezer forintot takarítottak meg a magyar

családok a rezsicsökkentéssel - hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár.

Azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy az E.ON a rezsicsökkentett árnál olcsóbban

adja a gázt a fogyasztóknak, a helyettes államtitkár hangsúlyozta: a vállalat

ajánlata az átlagosnál jóval magasabb fogyasztású rétegnek szól, a nagyobb

felhasználóknak nyújt kedvezményt, az átlagos lakossági fogyasztóknak nem

tudnak az állami tulajdonú nemzeti közműveknél kedvezőbb ajánlatot tenni.

(hirado.hu/MTI)

MEKH: a magyar fogyasztók Európa egyik legalacsonyabb energiaárait fizetik

2018. február 14.

(fotó: mekh.hu)

A magyar lakossági fogyasztók az európai uniós átlagnál jóval kedvezőbb áron

jutnak hozzá a villamos energiához és a földgázhoz a Magyar Energetikai és

Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) januári nemzetközi árösszehasonlító

vizsgálata szerint - közölte a hivatal is az MTI-vel. Ezt ismertetve a vg.hu, Napi, a

magyaridok.hu, az Origó azt írta: a lakossági fogyasztók számára biztosított

földgáz átlagára - 3,29 eurócent/kilowattóra - a vizsgált európai uniós fővárosok

közül Budapesten a második legolcsóbb. A villamos energia lakossági átlagára a

magyar fővárosban 2018 januárjában 12,06 eurócent volt kilowattóránként,

amely az unióban a harmadik legalacsonyabb ár. A MEKH jelezte: a hazai

egyetemes szolgáltatói gázáraknál a beszerzési (régiós) gázár csak egy tényező a

végfelhasználói árban. Lakossági fogyasztásnál a számla csupán 49 százaléka

maga a földgáz ára. Ehhez adódik hozzá a rendszerhasználati díj, a szállítás,

elosztás, tárolás költsége, ami a teljes díj 22 százaléka (melyek együttesen

garantálják az ellátás folyamatosságát), továbbá a 8 százalékos kereskedelmi

árrés, illetve legvégül az áfa. Az uniós gyakorlattal szemben Magyarországon

nem kell energiaadót fizetniük a lakossági fogyasztóknak - erre is felhívta a

figyelmet a hivatal.

19

Az erőművek biztonságát javító eszközt fejleszt az Infoware

2018. február 14., 15.

(grafika: infoware-zrt.hu)

Az erőművek biztonságát növelő eszközt fejleszt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési

és Innovációs Alapból finanszírozott támogatással az Infoware Zrt. A 318 millió

forintot meghaladó fejlesztéshez több mint 175 millió forint vissza nem térítendő

forrást nyert a cég. A vg.hu, az nrgreport.com, a Magyar Hírlap/MTI tudósítása

szerint olyan eszköz prototípusát mutatják be, amellyel minimalizálni lehet az

erőművek, alállomások és naperőművek földzárlat miatti kieséseit, jelentősen

növelve az áramellátás biztonságát. A projektben kifejlesztendő prototípust

alkalmazni lehet majd minden szigetelt, egyenáramú energiaellátó rendszerben,

amelyet hagyományos erőművekben, ipari üzemekben, fotovoltaikus

erőművekben vagy egyéb alkalmazásokban használnak. Az 1990-ben alakult,

többségében magyar tulajdonban lévő szigetszentmiklósi középvállalkozás

jelenleg is gyárt váltakozó és egyenáramú energiaellátó rendszereket a hazai és

a nemzetközi piacra. A projekt eredményeként ezeket olyan intelligens

funkciókkal egészíthetik ki, amelyek nemzetközi versenyelőnyt jelenthetnek. A

fejlesztés eredményét egyebek mellett a Paks II. erőműben is alkalmazni lehet -

közölte a cég.

Külföldi energiaszektor

Kulcsfontosságú a jó energiamix

2018. február 14.

(fotó: iea.org)

A világ energiaigénye 2040-ig a 2016-os mennyiség másfélszeresére nő a

Nemzetközi Energia Ügynökség szerint, amely a kereslethez több megújuló és

20

nukleáris, de kevesebb fosszilis alapú erőművet tart szükségesnek. Az IEA

legutóbbi előrejelzése most először tartalmazott fenntartható fejlődési

forgatókönyvet is: ennek középpontjában a párizsi egyezményben foglalt

klímavédelmi célok elérése áll - Hárfás Zsolt energetikai mérnök minapi

előadására a Világgazdaságban B. Horváth Lilla hivatkozott. Mint az

Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület rendezvényén ismertette: az IEA

várakozása szerint a globális áramtermelés a 2016. évi 24,8 ezer terawattóráról

2040-re 36 ezerre, a korábbi másfélszeresére nőhet. E kereslet úgy fedezhető,

ha (a 2016-os adatokhoz viszonyítva) az atomerőművek által előállított áram

mennyiségét több mint kétszeresére, a megújulókét pedig csaknem

négyszeresére emeljük, miközben a fosszilis alapú erőművek által termelt

villamos energia mennyiségét mintegy felére csökkentjük. Csupán így érhető el,

hogy az energetikához köthető szén-dioxid kibocsátása a vizsgált időszakban 57

százalékra csökkenjen. Mindez egybeesik az Európai Bizottság jövőképével,

miszerint az uniós tagállamok felében az atomenergia az energiamix egyik fontos

eleme és 2050-ig várhatóan az is marad.

A német kormány azonban a fukusimai baleset után úgy határozott, hogy leállítja

atomerőműveit, és jobban ösztönzi a megújuló energiaforrások hasznosítását. A

terv megvalósítása tart, ám számottevő mellékhatásai is vannak. Így például

tavaly a németországi beépített áramtermelő teljesítménynek a nap- és a

szélerőművek együtt majdnem a felét adták, ám - mivel az időjárás

függvényében működnek - a termelésnek csak bő negyede jutott rájuk. Közben

megkezdődött a nukleáris blokkok leállítása is, tehát a németországi áramigényt

egyre nagyobb arányban fedezik fosszilis energiahordozókkal. A gázüzemű

áramtermelés két év alatt 46 százalékkal nőtt, az ország oroszországi gázimportja

tavaly 53,4 milliárd köbméteres csúcsra ugrott, ezen belül egy év alatt

meghaladta a teljes magyarországi lakosság gázigényét. Ráadásul 51,2 millió

tonna feketeszenet is importált az előzetes adatok szerint, és bővíti a barnaszén

bányászatát. Hárfás Zsolt szerint a megújuló alapú kapacitás növekedése

ellenére nincs esélye a német klímacélok teljesítésének. Közben az árak is

megugrottak. (Az Eurostat adatai szerint januárban az átlagos berlini lakossági

áramár 70,72 eurócent volt, ami a magyarországinak két és félszerese.) A

szakértő a németországival szemben a hazai elképzeléseket, azaz a nukleáris és

a megújuló alapú áramtermelés együttes alkalmazását tartja követendőnek.

Magyarországon a növekvő áramkereslet fedezése mellett a termelésből kieső

21

kapacitások pótlását és a 30 százalék körüli import csökkentését kell megoldani.

Ami a pótlást illeti, a 2031-ig reálisan várható 7-8 ezer megawattból a két új paksi

blokk eleve 2,4 ezret képvisel. Ebből 2 ezer megawatt a később leállítandó, ma

még működő blokkok helyét veszi át. Utóbbi négy (káros anyagok kibocsátása

nélküli) egység adta tavaly az ország áramtermelésének felét, míg a megújulók

csaknem 10 százalékát. Az importáram csehországi, lengyelországi és ukrajnai

széntüzelésű erőművekből érkezik.

Szuzuki Tosihiró szerint több atomerőművet kell építeni

2018. február 14.

(fotó: autopro.hu)

Európai forgalmának növekedését várja idén a japán Suzuki Motor autógyár.

Szuzuki Oszamu, a konszern mostani vezérének apja, a Suzuki Motor alapítója

úgy látja, hogy 2050-2060 előtt nem kell számítani az elektromos autók tömeges

elterjedésére. A Suzuki idén 280 ezer autót tervez értékesíteni Európában

Oroszországot és Törökországot is beleértve, 10 ezerrel többet, mint tavaly -

jelentette ki Milánóban Szuzuki Tosihiró vezérigazgató a Quattroroute autóipari

magazin által rendezett konferencián. Hozzátette: Európában még messze nem

teljesültek az elektromos autók elterjedésének feltételei, ahhoz például, hogy az

Európában forgalomban lévő autók felét le lehessen cserélni elektromosra,

szerinte 18 atomerőművet kellene építeni a meglévő 78 mellé. Szerinte a dízel

járműveket hosszabb távon ki fogja szorítani a piacról a környezetvédelmi

követelmények betartásának emelkedő költsége, az elektromos autók

elterjedése azonban jóval lassabb lesz, mint arra sokan számítanak. A hibrid

járművek sokkal észszerűbb megoldást jelentenek - mondta, hozzátéve, hogy a

Suzuki együttműködésre lépett a Toyota autógyárral környezetbarát

technológiák, biztonsági rendszerek és informatikai megoldások fejlesztésében,

a beszállítói lánc optimalizálásában. (hir6.hu, autopro.hu/MTI)

22

Hosszú távú LNG-üzletet kötött az USA és Kína

2018. február 12.

(fotó: oilprice.com)

Hosszú távú LNG-szállítási szerződést kötött az amerikai Cheniere Energy és a

China National Petroleum Corporation (CNPC). Az amerikai vállalat évente 1,2

millió tonna cseppfolyósított földgázt szállít Kínába - írta az Oilprice alapján az

nrgreport.com portál. A szállított gáz mennyisége 2018-tól 2023-ig folyamatosan

emelkedik, majd a szerződés kifutásáig, 2043-ig fokozatosan csökken. Az üzletet

az amerikai elnök novemberi, kínai látogatása idején hozták tető alá. Az

előrejelzések szerint növekszik Kína gáz és olaj iránti kereslete, mert a környezeti

hatások miatt Peking minimálisra akarja szorítani a szén felhasználását. Kína

importja kőolajból januárban újabb rekordot ért el napi 9,57 millió hordóval. Ez

400 ezer hordóval több, mint tavaly márciusban. Az ázsiai ország földgázimportja

szintén emelkedett, elérte a 7,7 millió tonnát, ez minden idők második

legmagasabb havi értéke.

Márciusban állhat bíróság elé Magyarország a légszennyezettség miatt

2018. február 12. A határidő lezárultáig az érintett uniós tagállamok mindegyike, köztük

Magyarország is további tájékoztatást adott a levegőminőség javítása

érdekében tervezett intézkedéseiről - közölte az Európai Bizottság szóvivője,

leszögezve, hogy március közepén, a beérkezett levelek értékelését követően

szükség esetén bíróságra idézik a légszennyezettségi határértékeket túllépő

országokat. Mina Andreeva a bizottság szokásos sajtótájékoztatóján

megerősítette, hogy a határidőig mind a kilenc érintett állam - Csehország, az

Egyesült Királyság, Franciaország, Magyarország, Németország, Olaszország,

Románia, Spanyolország és Szlovákia - információkat küldött arról, miként

tervezi mielőbb orvosolni a problémát. Erről a Privátbankár, az mfor.hu, a

Tőzsdefórum, a Napi, a magyarhirlap.hu/MTI is beszámolt. Az Európai Bizottság

január végén rendkívüli ülésre hívta az uniós országokat, amelyekkel szemben

23

már második szakaszba lépett a magas légszennyezettség miatt korábban

megindított kötelezettségszegési eljárás, és tíz napot adott rá, hogy bemutassák

tervezett lépéseiket. A szóvivő újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az

ügyben az Európai Bírósághoz fognak fordulni, ha nem találják hitelesnek és

hatékonynak a tervezett tagállami intézkedéseket. A válaszok értékelése

várhatóan március közepéig tart, a bizottság szükség esetén ezután fog lépni.

Európában évente legalább 400 ezren halnak meg a rossz levegő miatt, és még

többen szenvednek légszennyezés okozta légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri

betegségekben. A rossz légminőség évente több mint 20 milliárd euróba kerül az

európai gazdaságnak - közölte az Európai Bizottság. Ha egy tagállam az Európai

Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást

indíthat, ekkor már egy figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, bírság

kiszabását javasolva az érintett országgal szemben.

Hírek röviden

2018. február 16.

A paksi atomerőműben képezték a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség újonnan felvételt nyert nukleáris biztosítéki ellenőreit és ott is vizsgáztak február elején. Az oktatást és vizsgát figyelemmel kísérte két NAÜ-megfigyelő is. A képzés sikeres megszervezésében az atomerőmű Nukleáris Biztonsági Osztálya és az OAH munkatársai is aktív szerepet vállaltak, amiért a NAÜ köszönetét fejezte ki. (oah.hu)

2018. február 12.

(fotó: kormany.hu)

Megalakult a közszolgáltató vállalkozások konzultációs fóruma, a véleményező és javaslattevő szervezet a köztulajdonban működő közszolgáltatásokat közvetlenül érintő gazdasági döntések előkészítésében játszik majd fontos szerepet - jelentette be Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján. Az együttműködési megállapodást 16 szervezet képviselője írta alá. A fórum résztvevői a tagokat érintő foglalkoztatáspolitikai,

24

munkaerőpiaci kérdésekben és a jövedelmek alakulásáról konzultálhatnak, illetve ajánlásokat fogadhatnak el. (kormany.hu/MTI)

2018. február 16.

Szigorúbbak lesznek az eljárási szabályok, ha áramlopást feltételeznek. A február 19-étől érvényes MEKH-rendelet a fogyasztót is védi - mondta Baranovszky György, a Budapesti Békéltető Testület elnöke. A rendelet részletezi a szolgáltató és a fogyasztó teendőit vélelmezett áramlopás esetére, az egyik fontos változás, hogy a szolgáltatónak tájékoztatást kell adnia a fogyasztó számára a mérőóra vizsgálatáról, és abban részleteznie kell az eljárás lényegét, a jogokat. A mérőóra vizsgálatát helyszíni eljárásban kell lefolytatni, ezt kötelező dokumentálni, az erről készített jegyzőkönyvben a fogyasztó megjegyzést tehet. (hirado.hu)

2018. február 16. Észszerű szabályokat vezetett be a kormány február elsejével a gázkészülékek cseréjére, így értékes időt és felesleges kiadásokat takaríthatnak meg a fogyasztók. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára, Bartal Tamás azt mondta: mostantól egyáltalán nem szükséges az elosztó közreműködése a készülékcseréknél. Ha a cserével együtt a gázvezetéket is át kell alakítani, ezentúl a tervező ellenőrzi és igazolja, hogy a terveknek megfelelően végezték-e a munkát. Mivel a folyamatból kivettek egy "felesleges szereplőt", egyszerűsödött az eljárás. (OrientPress/MTI)

Összeállította: László Judit