Tartalom és formaTartalom és formaTestet öltő versekTestet öltő versek

Ritmus a természetben

Testünk ritmusa

Ütemek ritmusa

Ritmus a beszédben

Hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok

• A magyarban a hangsúly mindig a szó első szótagjára esik.

• A mondatban a hangsúlyos elem a mondat elejére kerül.

• A szó eleji hangsúlyon kívül a szavak későbbi szótagjai mellékhangsúlyt kaphatnak, pl. érzelmi, hangulati tartalmak kifejezésére vagy a versritmus fenntartására.

Ütemhangsúlyos verselés

• A hangsúlyra épülő ritmusrendben az alapegység az ütem.

• Egy ütem 1-4 szótagból állhat.

• Ezzel a szótagmennyiséggel függ össze a népdalainkban gyakori 4 negyedes ütemezés.

Arszisz• Az ütem fő eleme (az "arszisz") egy hangsúlyos

szótag.• Általában az ütem első szótagjára esik, de pl.

kötőszóval vagy névelővel kezdődő ütemben a hangsúly a második szótagra, esetleg még hátrább is kerülhet.

• A hangsúlyos szótagot az elemzésben aláhúzással vagy hosszú éles ékezettel (/) jelöljük.

Theszisz

• A hangsúlytalan szótagok (a "theszisz") száma az ütemben maximum 3, jele az elemzési képletben vagy szótagonként egy-egy pont, vagy az "x".

Rigmus

• A versritmus (és a vershangsúly) nem feltétlenül esik egybe a szöveg természetes ritmusával és hangsúlyrendjével. Ha az eltéréseknél is a versritmust éreztetve mondjuk a szöveget, akkor rigmusszerűen, gépies ritmusban szavalunk.

Gyorsítás…„Kis kacsa fürdik fekete tóba,Anyjához készül Lengyelországba.”

„Szántottam gyöpöt,Vetettem gyöngyöt.”

A versrészletekben a legfeljebb 3 szótagból álló ütemek

gyorsítják a vers tempóját…

„Érik a ropogós cseresznye,Viszek a babámnak belőle.”

… és lassítás

A vers ritmusképlete:3|3||3|32|4||2|44|2||4|3

A négy szótagból álló ütemek és sorközépen a cezúra lassítják, elbeszélő jellegűvé teszik a

verset.

Siralmas énnéköm tetüled megválnom,Áldott Magyarország, tőled eltávoznom.

Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom!(Bornemisza Péter)

Egy üdítő kivétel…

Ez világ sem kell már nekem nálad nélkül, szép szerelmem,Ki állasz most én mellettem, egészséggel, édes lelkem.

(Balassi Bálint)

Ritmusképlete:4/4//4/4

4/4//4/4

Bár hosszú, 4 szótagos ütemekből áll Balassi Bálint

verse, mégis tempóját tekintve gyorsabb verseink sorába

tartozik.Szerinted mi lehet az oka?

Ritmus a szótag hossza alapján

• Az időmérték alapja a szótagok időtartama. A legismertebb időmértékes ritmusrend a görög-római verselés.

• Az időmértékes ritmus alapeleme a szótag, egységei a versláb, a kólon és a periódusok: a verssor és a strófa.

• A szótag az időmértékes versritmusban a következő magánhangzóig terjed, függetlenül attól, hogy a következő magánhangzó ugyanabban a szóban vagy az utána következőben található.

Rövid szótagok

• Rövid a szótag, ha a magánhangzója rövid, és utána legfeljebb egy rövid mássalhangzó van.

• Jelölése:

∩

Hosszú szótagok• Kétfajta hosszú szótag létezik.• 1. a természeténél fogva hosszú szótagnak a

magánhangzója hosszú• 2. a helyzeténél fogva hosszú szótagnak ugyan rövid

a magánhangzója, de utána vagy hosszú, vagy legalább két rövid mássalhangzó szerepel.

• Jelölése: _

További szabályok

• Kettőshangzók a mai magyar köznyelvben már nincsenek, de a régi szövegekben és az idegen nevekben - pl. Akhilleusz, Európa-, előfordulhatnak. A verstanban általában egy hosszú szótagot alkotnak, de két rövid magánhangzónak is tekinthetők.

• Általános szabály, hogy a sor belsejében a rövid szótag helyett állhat hosszú szótag. A sorvégi hosszú helyén állhat rövid szótag.

• A klasszikus időmértékes versben eredetileg nem volt rím, hangsúly és alliterációt.

Sok rövid… „Borozgatánk apámmal;

Ivott a jó öreg,S a kedvemért ez egyszer –Az isten áldja meg!Soká nem voltam otthon,Oly rég nem láta már,Úgy megvénült azóta –Hja, az idő lejár.

Beszéltünk erről, arról,Amint nyelvünkre jött;Még a szinészetről isSok más egyéb között.”

Petőfi Egy estém otthon című versében hármas és

negyedfeles jambusi sorok váltakoznak: A

jambusoknak köszönhetően ( _ ) a vers ritmusa tempós, az élőbeszéd ritmusához

közelít.

∩

…„Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?Századok ültenek el, s te alattok mélyen enyészőFénnyel jársz egyedűl. Rajtad sürü fellegek, és aBús feledékenység koszorútlan alakja lebegnek.Hol vagyon, aki merész ajakát hadi dalnak eresztvén,A riadó vak mélységet fölverje szavával,S késő százak után, méltán láttassa vezérlőPárducos Árpádot, s hadrontó népe hatalmát?”

A sok daktilusnak köszönhetően (_ ) az elbeszélő költemény ritmusa is egészen eleven marad a hosszú sorok ellenére.

∩∩

Sok hosszú• „Haragot, istennő zengd Péleidész Akhileuszét,

vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak, mert sok hősnek erős lelkét Hádészra vetette, míg őket magukat zsákmányul a dögmadaraknak és a kutyáknak dobta. Betelt vele Zeusz akaratja, attól kezdve, hogy egyszer szétváltak civakodva Átreidész, seregek fejedelme s a fényes Akhilleusz.”

Homérsoz Íliász című műve hexameterben íródott. A hexameter sor daktilusokból és spondeusokból

áll. A sok hosszú ütem lassítja, elbeszélő jellegűvé teszi a szöveget.

És ismét egy üdítő kivétel!

• Éj-mélyből fölzengő- csing-ling-ling – száncsengő.Száncsengő – csing-ling-ling – tél öblén halkan ring. Weöres Sándor

Száncsengő c. verse igazi kuriózum: a rendkívül pattogós

ritmusú vers ugyanis csupa hosszú szótagból

áll.Hogy lehet ez?

Hexameter

• „Istennő, haragot zengj, Péleidész Akhileuszét,vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak…”

(Homérosz: Íliász)1. Hat verslábból áll.

2. A hexametert spondeusok és daktilusok alkotják.

3. Az ötödik versláb mindig daktilus.

A sorok hossza és bennük szereplő sok hosszú szótag miatt alapvetően lassúbb sorok => elbeszélés tempója

Disztichon

• Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak,megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.

(A thermopülai hősök sírfelirata)

Az első strófaszerkezet a disztichon. Egy hexameterből, és annak két helyen (a harmadik és a

hatodik lábán) megcsonkított változatából, a pentameterből áll.

A pentameter két csonka lába változatosabbá, dinamikusabbá teszi a sort.

Jambus

"Anyám, az álmok nem hazudnak,Takarjon bár a szemfödél:Dicső neve költő-fiadnak,Anyám, soká, örökkön él…„

(Petőfi Sándor: Jövendölés)

A jambusi sorok általában könnyedebb hangulatú versekben, főleg dalokban

fordulnak elő. A jambusok dinamikussá teszik a verset. A jambusi sorok állnak

legközelebb tempójukban az élőbeszédhez.

Trocheus

„Árva gólya áll magában,Egy teleknek a lábjában,Messze, messze,Tengerekre,Csakhogy el van metszve szárnya.”

(Arany János: A rab gólya)

A trocheusi sorok lejtésüknek köszönhetően borongós, melankolikus

és egyben patetikus hangulatot árasztanak.

Szimmetria

• Márta, hajad,Bronz-ajakadKéri s lázad a vágyamIllatozóVészt okozóCsókba lehelni be lágyan.

(József Attila: Csókkérés tavasszal)

• Alszik a vár. Elhagyatott. Kong a terem, fojt a magány.Porbelepett ó-aranyos oszlopi közt lóg a falán.”

(József Attila: Várakozás)

József Attila verseinek játékos ugyanakkor önmagába záruló

szerkezetét a choriambusoknak a

köszönhetjük. A choriambus egy kólon,

ami egy hosszú, két rövid, majd ismét egy hosszú szótagból álló,

szimmetrikus szerkezet.

A rím• A rím: a szavak szóvégi összecsengése.• A rím hatását növelheti a rím terjedelme, tisztasága,

ritmikai egyezése, újszerűsége, bizarrsága és esetleg a hasonló-azonos hangzású szavak jelentései közötti kapcsolat is.

Megkérdé a kaján

„Mért van az ön haján ?”

(Timár György)

• A rímelő sorvégek közül az első a rímhívó, a második a felelő vagy válaszoló rím.

• A nem rímelő ("rímtelen") sor neve a különben rímes versben a vaksor, a jele: x.

• A rím az elhelyezkedését tekintve lehet végrím vagy belső rímként.

• Az alliteráció vagy betűrím a szavak első betűinek összecsengéséből származik.

• A rím terjedelmét a rímelő egység szótagszámával mérjük. Leggyakrabban 1 és 2 szótagos rímeket használnak a költők.

MOROG a MORD

Figyeld meg, milyen művészi hatás érhető

el az egyes rímképletek használatával!

Páros rím

„Gyöngy a csillag, ugy ragyog, gyöngyszilánkokként potyog, mint a szöllő, fürtösen, s mint a vizcsepp, hűvösen.” (József Attila: Gyöngy)

Keresztrím

„Kezed csillag énnekem, gyenge csillag fejemen. Vaskos göröngy a kezem, ott porlad a sziveden.”

(József Attila: Gyöngy)

Ölelkező rímÖlelkező rím

Minden Egész Minden Egész eltörötteltörött,,Minden láng csak részekben Minden láng csak részekben lobbanlobban,,Minden szerelem daraMinden szerelem darabokbanbokban,,Minden Egész Minden Egész eltörötteltörött.. (Ady Endre: Kocsi-út az éjszakába)

Bokorrím

„Fönn az égen ragyogó nap.Csillanó tükrén a tónakMint az árnyék leng a csónak.”

(Vajda János: Nádas tavon)

A vers látványaRadnóti Miklós

ERŐLTETETT MENET

Bolond, ki földre rogyván      fölkél és újra lépked,s vándorló fájdalomként      mozdít bokát és térdet,de mégis útnak indul,      mint akit szárny emel,s hiába hívja árok,      maradni úgyse mer,s ha kérdezed, miért nem?      még visszaszól talán,hogy várja őt az asszony      s egy bölcsebb, szép halál.Pedig bolond a jámbor,      mert ott az otthonokfölött régóta már csak      a perzselt szél forog,hanyattfeküdt a házfal,      eltört a szilvafa,és félelemtől bolyhos      a honni éjszaka.Ó, hogyha hinni tudnám:      nemcsak szivemben hordommindazt, mit érdemes még,      s van visszatérni otthon;ha volna még! s mint egykor      a régi hűs verandána béke méhe zöngne,      míg hűl a szilvalekvár,s nyárvégi csönd napozna      az álmos kerteken,a lomb között gyümölcsök      ringnának meztelen,és Fanni várna szőkén      a rőt sövény előtt,s árnyékot írna lassan      a lassú délelőtt, -de hisz lehet talán még!      a hold ma oly kerek!Ne menj tovább, barátom,      kiálts rám! s fölkelek!

Képversek

Apollinaire:A megsebzett galamb és a szökőkút

Vége