TARTALOM

1. Bevezető 1. oldal

1.1. Bemutatkozás 1.

1.2. Az iskola beiskolázási körzete 9.

2. Jogi státusz 12. oldal

2.1. Az intézmény neve ( közfeladata, típusa, alaptevékenysége ), emblémája 12.

2.2. A fenntartó szerve és székhelye 14.

2.3. Az intézmény jogállása 14.

2.4. Az intézmény besorolása 14.

2.5. Az alapítás éve 14.

2.6. Az alaptevékenysége 15.

2.7. Működési köre 15.

2.8. Székhely, a rendelkezésre álló ingatlan 15.

2.9. Egyéb jogi személyek ( Tárogató Alapítvány) 16.

3. Nevelési program 17 . oldal

3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, 17.

céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 21.

3.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 24.

3.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő 29.

pedagógiai tevékenységek

3.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 33.

3.6. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok 36.

3.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását 40.

segítő programok

3.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 49.

3.9. Egészségnevelési és környezetnevelési program 53.

3.9.1. A mindennapos testedzés feladatai 72.

3.10. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és 75.

felszerelések jegyzéke

3.10.1. Kötelező eszközök és felszerelések jegyzéke 75.

3.10.2. Funkcionális taneszközjegyzék 82.

3.10.3. A tankönyvválasztás elvei 95.

3.11. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, 97.

továbbfejlesztésének lehetőségei

4. Az iskola képzési rendszere, működése 103. oldal

4.1. A tanulói jogviszony 103.

4.1.1. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 103.

4.1.2. A tanulói felmentések 104.

4.2. A képzés szerkezete, átjárhatóság 105.

4.3. A speciális képzés területei 106.

4.3.1. Ének-zene emelt szintű képzés 106.

4.3.2. Francianyelv-oktatás 111.

4.3.3. Tenisz 115.

4.4. Általános munkarend 117.

4.4.1. Napközi otthon, tanulószoba, étkeztetés 123.

4.4.2. Iskolai szolgáltatások 126.

( Diákönkormányzat, ISK, könyvtár, zeneoktatás, hittan)

4.5. Pályaválasztás 130.

4.6. Hagyományok 131.

5. Feltételek 134. oldal

5.1. Tárgyi feltételek 134.

5.2. Személyi feltételek 136.

5.3. Finanszírozási feltételek 137.

5.4. A program megvalósításához szükséges 138.

fejlesztési területek

6. Helyi tanterv 139. oldal

6.1. Helyi tanterv 1-4. évfolyamon 140.

6.2. Helyi tanterv 5-8. évfolyamon 141.

6.3. Helyi tanterv 1-8. évfolyamon 141.

6.4. Kiegészítő helyi tantervek 141.

6.5. Az iskola helyi tantervének tantárgy – és óraterve óraszámokkal 142.

7. A tanulók értékelése, minősítése, a beszámoltatás formái, rendje 143. oldal

7.1. A tanulók értékelése 143.

7.1.1. A szöveges minősítés 143.

7.1.2. Értékelő lapok 149.

7.1.3. Értékelés egyéb területei és formái 1-8. évfolyamon 150.

7.1.4. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 155.

7.2. Az írásbeli beszámoltatás célja, formái, rendje, korlátai és értékelése 157.

7.3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

Meghatározásának elvei és korlátai 163.

8. Az átmenetiség szabályozása 169. oldal

8.1. Érvényben lévő tantervek 169.

8.2. Érvénybe lépő egyéni foglalkozásra fordítható órák száma 170.

9. Záradék 171. oldal

9.1. Legitimációs zárlat 171.

9.2. A pedagógiai program módosításának lehetőségei 171.

9.3. A program teljesítése 171.

9.4. A pedagógiai program hozzáférhetősége 172.

10. Eljárásrend 173. oldal

10.1. Véleményezés, elfogadás, jóváhagyás / jegyzőkönyvek / 174.

10.2. Iskolaorvos véleményezése 175.

11. Alapító okirat 176. oldal

12. Mellékletek 177. oldal

Iskolánk oklevele, ismertetője

„Ne annyit markolj, amennyit akarsz,

hanem amennyit a kezedben tudsz

tartani.”

/ Seneca/

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- Nevelési program

- Helyi tanterv

1

„..... elitnevelés és tömegnevelés

egymástól el nem választható szerve

egység kell hogy legyen, csak akkor

értékes az eredmény, ha megvan a

kettő egyensúlya .”

/ Kodály Zoltán /

1. BEVEZETŐ

1.1. Bemutatkozás

A Kodály Zoltán Általános Iskola 1983 szeptemberében nyitotta meg kapuit

Győr-Szabadhegyen.

2

A Győrt keletről megközelítő dombságnak szélső része a szabadhegyi terasz,

mely mintegy húsz méterrel magasabban fekszik a város általános szintjénél. A

városrész határa a Kakashegy.

A települést már a XII. században említi oklevél. A régi írások szerint királyi

szőlősök, vincellérek voltak őslakói. Az önálló községet később Győrhöz

csatolták, de ennek időpontjáról nincsenek megbízható adatok. A városrész

falusias jellege a XX. század közepéig nem változott. A felépült József Attila

lakótelep az 1970-es évektől topográfiailag is a városhoz kapcsolta Szabadhegyet.

A városrész falusias jellege eltűnőben van, a terület fokozatosan urbanizálódik az

épülő sorházakkal, lakónegyedekkel. A városrész gazdasági infrastruktúrája

átlagos színvonalú. A szolgáltató szféra az elmúlt években sokat fejlődött.

Bölcsőde, három óvoda, általános iskola és gyógypedagógiai módszertani

központ, általános- és középiskola, szakközép és szakiskola valamint művelődési

ház működik itt.

A terület legfiatalabb intézménye iskolánk. 1982-ben, Kodály Zoltán

világhírű magyar zeneszerző és zenepedagógus születésének századik évfordulója

alkalmából alapította Győr városa, harmadik ének-zene tagozatos, 8 évfolyamos

általános iskolájaként. Az 1983/84. tanévben Tárogató Utcai Általános Iskola

néven kezdte meg működését a modern intézmény.

1985. május 24-én avatták fel Bardocz Barna ötvösművész néprajzi ihletésű

„ Kodály-emlék” reliefjét, ami azóta is aulánkat díszíti.

3

1986. május 23-án került sor a névadásra, amit a zeneszerző emlékéhez méltó

szellemű nevelőmunkánkkal érdemeltünk ki. A névadó ünnepség díszvendége

Kodályné Péczely Sarolta volt.

Ekkor került sor Csáki - Maronyák József Kossuth-díjas festőművész Kodály

portréjának leleplezésére.

Az iskola arculatát a kezdetek óta az emelt szintű ének-zenei képzés, és a

francia nyelv második idegen nyelvként történő oktatása határozza meg.

Az emelt szintű ének-zenei oktatás első osztálytól indul. A Liszt Ferenc

zeneiskolával együttműködve hangszeres zenetanulásra is lehetőség van.

4

Francia nyelvi képzésünk 3. évfolyamtól indul az átlagosnál jobb képességű

tanulóknak.

1994 óta tanulóink egy része első osztálytól 6. osztályig teniszoktatásban vehet

részt. 1996-ban iskolánk udvarán két salakos teniszpályát létesítettünk,

amelyeken minden éven megrendezzük a városi „Tárogató” teniszversenyt.

Elmondhatjuk, hogy diákjaink több mint 70 %-a speciális képzésben részesül.

Iskolánk vonzáskörzetének jellemzője, hogy a lakótelepről, a családi házas

részből és a legújabban épülő igényes lakónegyedekből egyaránt járnak hozzánk

gyerekek. A szülők iskolai végzettsége, foglalkozása, anyagi háttere, igényszintje

nagy szóródást mutat. A családok jelentős része kényszerül többletmunka

vállalására anyagi hátrányainak kompenzálásáért.

Így a szülői többletigények kielégítése mellett kiemelten fontos feladatunk a

szerényebb képességű tanulók felzárkóztatása, a hátrányos helyzetű és sajátos

nevelési igényű tanulók támogatása, képzése.

Az iskolai élet mind hangsúlyosabb szerepet kap a tanulók nevelésében, a

szabadidejük hasznos eltöltésében, hiszen a családoknak egyre kevesebb idejük

van a gyermekeikkel való foglalkozásra. Reggeli ügyeletet, ebédet, napközit,

igény esetén tanulószobát biztosítunk a jelentkezőknek.

Tanórán kívül számos lehetőség van szórakozásra, a tudásanyag, az ismeretek

bővítésére a modern könyvtárban, informatikai-számítógépes szaktanteremben,

szakkörökön, az iskolai sportkör és a diákönkormányzat rendezvényein.

Rendszeresen szervezünk hangverseny-, kiállítás-, színházlátogatást, kirándulást,

táboroztatást.

Lehetőséget biztosítunk a különböző egyházaknak hittanoktatásra, a szülők

igénye alapján.

Oktató-, nevelőmunkánk nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet

mellett sem, és biztosítja az ismeretek, a vallási vagy világnézeti információk

tárgyilagos és többoldalú közvetítését.

Nevelőtestületünknek elsődleges célja, hogy felkészítse és képessé tegye

tanulóinkat a sikeres továbbtanulásra.

5

Az elmúlt évek pályaválasztási statisztikája igazolja munkánk sikerét.

6

Továbbtanulási mutató

23 24

23

41

26

24 25

22 23

34

28

52

43

37 39

35 3

8

21

33 31

42

32

54

48 48

53

51

43 57

38

53

33

39 5

0 48

58

35 38

26

26

21

24

27 25

26 2

3

15

10

30

22

15 14

21

5

10,0 %

20,0 %

30,0 %

40,0 %

50,0 %

60,0 %

70,0 %

80,0 %

90,0 %

100,0 %

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Szakképző iskolaSzakközépiskolaGimnázium

7

Sikerrel felvételiznek diákjaink a város hat-, illetve nyolcosztályos

gimnáziumaiba is. A középiskolai visszajelzések pedig azt mutatják, hogy volt

tanítványaink mindenütt helytállnak. Ezekre az eredményekre valóban büszkék

lehetünk.

Pedagógiai programunk

- A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény

- A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló többször

módosított 11/1994. ( VI. 8. ) MKM rendelet és mellékletei

- *a Kormány 130/1995. (X.26.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv

kiadásáról és melléklete ( NAT )

- *a Kormány 63/2000. ( V. 5.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv

kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26. ) Korm. rendelet módosításáról

* 2004. szeptember 1-jén az iskola első évfolyamán, ezt követően minden

tanévben felmenő rendszerben a következő évfolyam tekintetében

hatályukat vesztik.

- az oktatási miniszter többször módosított 28/2000. ( IX. 21. ) OM

rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról

- a többször módosított 243/2003. ( XII.17. ) Korm. rendelet a Nemzeti

alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

- a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, az oktatási miniszter 2/2005.

( III.1.) OM rendelete

- a tankönyvpiac rendjéről szóló többször módosított 2001. évi XXXVII.

törvény

- a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló,

többször módosított 3/2002. (II.15.) OM rendelet

- 3/2004. ( I. 22. ) Kgy. sz. a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által

fenntartott közoktatási intézmények minőségirányítási programja

- az Alapító okiratunknak megfelelően, - értékes hagyományainkat

megőrizve -, a megyei fejlesztési terv és a városi oktatás fejlesztésének

középtávú programja elveihez igazodva nyolc évre készült.

8

A nevelési terv, a helyi tanterv felülvizsgálatát az igazgatóválasztási

ciklushoz kötötten elvégezzük, esetleges módosításának szükségességét

figyelemmel kísérjük.

9

1.2. Az iskola beiskolázási körzete

20/2010. OKSB sz. határozat

Akác u. (Sashegy)

Akácos u. (Sashegy)

Alkonyat u. (Sashegy)

Alsókert u.

Aranka u. (Sashegy)

Banai út

Banai úti őrház

Betérő u. (Sashegy)

Bianka u. (Sashegy)

Bimbó u. (Sashegy)

Boldizsár u. (Sashegy)

Bornemissza u.

Brassói u.

Búzamező u. (Sashegy)

Csaba köz

Csendes u.

Csengő u. (Sashegy)

Dalos u. (Sashegy)

Dobó u.

Dombalja u. (Sashegy)

Erdélyi u.

Erdőszél u. (Sashegy)

Estike u. (Sashegy)

Fagyal u.

Farkas Márton u.

Fehérvári dűlő

Fehérvári út 65-…, 80-..

Fehérvári úti őrház

Fenyőfa u. (Sashegy)

Fényes u. (Sashegy)

Fuvaros u.

Gazda u.

Gesztenyi u. (Sashegy)

Gurdony u.

Gyopár u.

Hegyalja út (Sashegy)

Hegytető u.

Holdfény u. (Sashegy)

Holló u. (Banai úti kertek)

Hordós u.

Illatos u. (Sashegy)

Isaszeg u.

Írottkő u. (Sashegy)

10

Jáki u.

József Attila u. (50-végig, 67 végig)

Kakashegy u.

Kakashegyi dűlő

Kankalin u. (Sashegy)

Kárpát u.

Kedves u. (Sashegy)

Keskeny u. (Sashegy)

Kikelet u. (Sashegy)

Kisdiófa u.

Kiskapu u. (Sashegy)

Külső Fehérvári út

Lejtős u. (Banai úti kertek)

Lovas u.

Mézes u. (Sashegy)

Móra Ferenc tér

Nyeges u.

Orgonás dűlő (Banai úti kertek)

Pajzs u.

Pattantyús u.

Páva u.

Pipitér u.

Rekettye u. (Sashegy)

Rozgonyi u.

Rózsahegy u.

Rövid u.

Salétrom u.

Soproni út

Szalma u.

Széna u.

Szőnyi Márton u.

Takaros dűlő

Takaros utca (Banai úti kertek)

Tarsoly u.

Tatai u.

Tárogató u.

Templom u.

Török Ignác u.

Tusnádi u.

Tűzmadár u.

Új u.

Üteg u.

Vadalma u. (Sashegy)

Vadgesztenye u.

Varga Katalin u.

11

Vándor u.

Venyige u.

Virágos u.

Zöld u.

12

„ Az iskola dolga,

Hogy megtanítsa velünk, hogyan kell tanulni.

Hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,

Hogy megtanítson bennünket a jól végzett

munka örömére és az alkotás izgalmára,

Hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk

És hogy segítsen megtalálni azt,

amit szeretünk csinálni. ”

/ Szent- Györgyi Albert /

2. JOGI STÁTUS

2. 1. Az intézmény neve ( közfeladata, típusa, alaptevékenysége ), emblémája:

Kodály Zoltán Általános Iskola

OM azonosítója : 030541

Közfeladata, típusa: közoktatási intézmény, általános iskola

Alaptevékenysége: általános iskola

Bélyegzője:

Igazgató : Dr. Mészárosné Naszódi Beatrix

13

Emblémája

1997-ben Vártok Emese grafikus tervezte

- Borsos Miklós rajzának és Kodály Zoltán kézírásának felhasználásával

Teniszeseink jelképe

1996-ban tervezte Kurcsics László grafikus

Kórusunk jelképe

2006-ban Vártok Emese tervei alapján készült.

14

2.2. A fenntartó szerve és székhelye:

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése

9021 Győr, Városház tér 1.

2.3. Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személy.

2.4. Az intézmény besorolása:

A tevékenység jellege szerint: közszolgáltató költségvetési szerv

A közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény

A feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő

2.5. Az alapítás éve

Az intézményt 1982 őszén Kodály Zoltán születésének 100. évfordulójára

alapították,

működését az 1983/84-es tanévben kezdte meg.

Határozat az iskola létrehozásáról: Győr Megyei Városi Tanács VB

104/ 1982. ( X.15.)

Ének-zene szakosított tantervű osztályok indítása 1983. III. 24.

Alapító okirat: 142 /1992. ( X. 29.) Kgy. sz. határozat

Módosítások: 121 /1994. ( VI. 30.) Kgy. sz. határozat

347 /1996. ( X. 24. ) Kgy. sz. határozat

303 /1997. ( IX.11. ) Kgy. sz. határozat

272 /1999. ( VII. 1. ) Kgy. sz. határozat

120 / 2002. ( IV. 25.) Kgy. sz. határozat

123 / 2004. ( IV. 15. ) Kgy. sz. határozat

139 / 2005. ( V. 5. ) Kgy. sz. határozat

326 / 2005. ( X. 6. ) Kgy. sz. határozat

385 / 2006. ( XI. 30 ) Kgy. sz. határozat

215 / 2007. ( VII. 5. ) Kgy. sz. határozat

10 / 2008. ( I. 24. ) Kgy. sz. határozat

164 / 2009. ( V. 21. ) Kgy. sz. határozat

281 / 2009. ( IX. 17. ) Kgy. sz. határozat

15

2.6. Az alaptevékenysége: általános iskola

Alaptevékenység

Az intézmény feladatai ( szakfeladat szerint ) 2010. január 1-jétől:

562913 Iskolai intézményi étkeztetés

562917 Munkahelyi étkeztetés

682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

841403 Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások

852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása ( 1-4.

évfolyam)

852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű

nevelése, oktatása ( 1-4. évfolyam)

852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.

évfolyam)

852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű

nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés

855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése

855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés

855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai

nevelése

856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

869042 Ifjúság-egészségügyi gondozás

931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

Az iskola vállalkozási tevékenységet nem folytat.

2. 7. Működési köre:

Győr város közigazgatási területe, illetve az irányító és felügyeleti szerv által

meghatározott felvételi körzet.

2.8. Székhely, a rendelkezésre álló ingatlan:

9028 Győr, Tárogató u. 18.

Telefon: * 527-468 * 419-915 Központ / Fax

527-353

414-741 konyha

Telephely nincs.

16

Az iskola rendelkezésre álló ingatlana:

8357.számú tulajdoni lapon 612 helyrajzi számon nyilvántartott Győr,

Tárogató u.18. szám alatti ingatlan és épület.

2.9. Egyéb jogi személy :

Tárogató Alapítvány

Bejegyzési száma : Pk A. 50.530/1993/2.

célja: a győri Kodály Zoltán Általános Iskola tanulmányi munkájának, zenei,

kulturális és sporttevékenységének anyagi támogatása

17

„Tizenöt éven alul mindenki tehetségesebb,

mint azon felül.

Másképp énekel a felnőtt is, ha magával

hozza a gyermekkori ének rajongó lelke-

sedésének emlékét.

És jól látja, megjegyzi magának a gyermek:

Lelkiismeretes munka nélkül nincs eredmény.˝

/ Kodály Zoltán /

3. NEVELÉSI PROGRAM

3. 1. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

feladatai, eszközei, eljárásai

Pedagógiai alapelvek

Iskolánk szellemét alapvetően a gyermekközpontúság határozza meg, aminek

legfőképpen a tanulókkal szemben tanúsított humánus, empatikus, egyéni

bánásmódban kell megnyilvánulnia.

Vezérelvünk olyan személyiségek nevelése, akik megtanulják kezelni az őket

ért kihívásokat, megoldani a konfliktusokat, és akikben kialakul az egészséges

versenyszellem, amely megőrzi az emberi tisztességet. Meghatározó a

humanista hagyományokra épülő erkölcsiség és szellemiség kialakítása.

Kiemelt jelentőséggel bír programunkban a más népek, kultúrák iránti

nyitottság, megértés.

Célok, feladatok

- Törekszünk magas szintű oktatásra, szilárd, továbbépíthető

alapműveltség átadására.

- A tanulók rendelkezzenek alkalmazásképes tudással, az élethosszig

tartó tanulás képességével, a személyes boldoguláshoz szükséges

kompetenciákkal és egyenlő esélyekkel a társadalomba való sikeres

beilleszkedéshez.

- A tanuláshoz, a munkához való helyes viszony kialakítása tanulni

vágyó és tanulni tudó, önmaguk iránt is igényes gyermekek nevelése.

18

- Az önálló ismeretszerzés – feldolgozás technikáinak megtanításával az

önálló tanulás és önművelés felé irányítjuk tanulóinkat. A tantárgyi

tartalmak feldolgozása során alkalmazzuk a kooperatív – interaktív

( együttműködésre építő ) tanulási technikákat és tanulásszervezési

módokat.

- A tanulási esélyek egyenlőségének biztosítása intenzív

differenciálással; a tehetségek felfedezése, kibontakoztatása; a

tanulásban elmaradók segítése; a hátrányos helyzetből jövőkkel való

külön foglalkozás.

- Az ismeretek megalapozása a motivált tanulók tevékenykedtetésével,

a felfedezés lehetőségének megteremtésével és a tanulói kreativitás

fejlesztésével történjék.

- Szükségesnek tartjuk, hogy a tanulók tegyenek szert olyan használható

tudásra, amellyel a magasabb iskolatípusba való lépés biztosított, és

amellyel képesek a fejlődő, állandóan változó világban való

eligazodásra, illetve képességeiknek megfelelő pályaválasztásra.

- Testileg, lelkileg és szellemileg egészséges személyiséget nevelünk.

Ennek érdekében pozitív értékrend kialakítására és megszilárdítására

törekszünk.

- Fontos feladatunknak tekintjük, hogy diákjainkat nyitott, megfelelő

önismerettel és reális önértékeléssel rendelkező fiatalokká neveljük.

- Törekszünk arra, hogy szeretetteljes légkörben az emberi értékek

közvetítésével toleranciára, segítőkészségre és szolidaritásra neveljük

tanulóinkat, segítve ezzel őket a közösségben való aktív beilleszkedésre

illetve együttélésre.

- Szükségesnek tartjuk az emberi együttlét és érintkezéskultúra

/viselkedési szokások/ alapvető normáinak megismertetését és

megtartását.

- A szocializációs nehézségekkel küzdő tanulók beilleszkedésének

segítése érdekében kiemelten együttműködünk a szülőkkel. Ha

szükséges, külső szakember véleményét, munkáját is igényeljük.

- Célunk diákjainkban kialakítani az olyan életmód iránti igényt,

amellyel megerősíthetik testi, lelki egészségüket.

19

- Fontos feladatnak tekintjük a szenvedélybetegségek kialakulásának

megelőzését felvilágosító előadásokkal, külső szakemberek

bevonásával, tanórán kívüli rendezvényekkel, akciókkal.

- Kiemelt célként kezeljük a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló

magatartási formák kialakítását, s ezzel növeljük tanulóink személyes

biztonságát.

- Célunk, hogy fejlődjön tanulóink felelősségérzete önmaguk, szűkebb

környezetük, nemzetünk és hazánk iránt.

- Nevelési célunk, hogy a tanulók ismerjék és ápolják lakókörnyezetük,

lakóhelyük ( Szabadhegy, Győr, Kisalföld ) történelmét, hagyományait,

kulturális örökségét.

- Különös hangsúlyt fektetünk a gyermekeinkkel való foglalkozások

során a környezetkímélő magatartás kialakítására.

- A tanulókban alakuljon ki a környezettudatos magatartás, életvitel.

- Feladatunk, hogy minden tanulónk egyenlő bánásmódban részesüljön

mindenkinek azonos jogokat biztosítsunk és mindenkivel szemben

azonos követelményeket támasszunk.

- Intézményünkben tilos a tanuló hátrányos megkülönböztetése, vagy

valamiféle különbségtétel a tanulók között.

- Az iskolai közösség demokratikus működésének tudatosításával

megalapozzuk tanulóink felkészülését a jogok és kötelességek törvényes

gyakorlására.

- Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális

örökségének jellemző sajátosságait, amit leginkább a hagyományok

ápolásán keresztül látunk megvalósíthatónak (- kiemelt névadónk

munkásságának megismertetése). Ezáltal is fejlesztjük a tanulókban a

nemzeti azonosságtudatot.

- Erősítjük az Európához tartozás tudatát azáltal, hogy tanulóinkat

nyitottá tesszük az európai kultúra, életmód, szokások és hagyományok

iránt.

- Céljaink elérésében számítunk a szülők aktív közreműködésére is.

20

Eljárások, módszerek

Pedagógiai programunkban kitűzött nevelési céljainkat és feladatainkat a

tevékenységközpontú tanulásszervezés előtérbe helyezésével kívánjuk elérni.

Alapmódszerek

- Tanári magyarázat ( frontális tanítás) : beszélgetés, kérdezve - kifejtés,

előadás, szemléltetés.

- Munkáltatás ( egyéni, de nem önálló ) : variációs módszer, házi feladat.

- Individuális ( egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.

Motiváló módszerek

- csoportmunka, pármunka

- játék

- szerepjáték ( drámapedagógia )

- vita

- kutató-felfedező módszer

- kooperatív módszerek

- projekt módszer

- az informatikai és elektronikus oktatási segédanyagok használata

- külső szakember bevonása a tanítási-tanulási folyamatba

21

3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A nevelés keretében folyamatosan törekszünk a gyerekek szociálisan értékes,

tehát közösségfejlesztő, valamint önfejlesztő magatartás – és

tevékenységformáinak ösztönzésére, megerősítésére, ezzel párhuzamosan

pedig a bomlasztó, romboló megnyilvánulásaik leépítésére.

Ennek eredménye az egyén építő magatartásának és

tevékenységrepertoárjának megszilárdulása.

A személyiségfejlesztés kiemelt feladata a pozitív énkép, az önismeret

fejlesztése életközeli helyzetekben, szituációkban.

A személyiség fejlődéséhez szükséges követelmények az életkori sajátosságok

alapján négy szakaszra bonthatók

Bevezető szakasz : 1-2. osztály

Kezdő szakasz : 3-4. osztály

Alapozó szakasz: 5-6. osztály

Fejlesztő szakasz: 7-8. osztály

A bevezető szakasz pedagógiai és pszichológiai feladatai

iskolai szokások megtanulása

kíváncsiság, érdeklődés felébresztése

érzelemvilág gazdagítása

önismeret, önértékelés, önbizalom erősítése

akaraterő, fegyelmezettség

humánus magatartási módok megerősítése

/ tisztelettudó, tolerálja a másságot /

konkrét gondolkodás kialakítása

együttműködési képesség megalapozása

társas kapcsolatok iránti igény felkeltése

22

Kezdő szakasz pedagógiai és pszichológiai feladatai

reális énkép kialakítása

az erkölcsi normák iránti fogékonyság fejlesztése

emlékezet fejlesztése

logikus gondolkodás fejlesztése

környezetvédelem fontosságának tudatosítása

test és lélek harmonikus fejlesztése : mozgásigény, mozgáskultúra, játék,

hallás, ritmusérzék fejlesztése

helyzethez illő viselkedés, a társas kapcsolatok magatartás módjainak,

szokásainak megismerése, elsajátítása

a kudarcok elfogadása, okainak megszüntetésére való törekvés kialakítása

a tolerancia fejlesztése

a kooperáció továbbfejlesztése

Az alapozó szakasz pedagógiai és pszichológiai feladatai

a szociális készségek, képességek beépítése a mindennapi tevékenységbe

társadalomba való beilleszkedés előkészítése

a közösségben, csoportban való együttműködési képesség továbbfejlesztése

önismeret, önértékelés, a társak értékelési képességének bővítése

konfliktusok rugalmas kezelése

másokért, önmagáért való felelősségérzet megerősítése

dönteni tudás képességének kialakítása

aktív részvétel az ismeretszerzésben

A fejlesztő szakasz pedagógiai és pszichológiai feladatai

önképzés igényének kialakítása

véleménynyilvánítási formák alkalmazása

káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése

a kooperatív tevékenységmódok alkalmazása

23

környezetvédelmi tevékenységekbe való bekapcsolódás

nemzeti hagyományok ápolása, nemzeti azonosságtudat fejlesztése

más népek megismerése, megbecsülése, Európához való tartozás tudatának

erősítése.

továbbtanulásra való felkészítés

A pedagógusoknak e munkájához szükségesek

a tanulási folyamat konstruktív felépítése

továbbképzések- tanfolyamok

előadások

konfliktuskezelési technikák ismerete

konzultáció szakemberekkel

/ gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, védőnő, orvos /

önképzés, sajtó és szakirodalom figyelemmel kísérése

új mérési módszerek, eljárások átvétele

egyénre szabott foglalkozások ( megfigyelés, beszélgetés, kérdőív )

családdal való együttműködés

versenyeken való részvétel

személyes példamutatás nevelő ereje

szakmai tudás

hatékony osztályfőnöki munka

osztályban tanítókkal való együttműködés.

24

3.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a :

tanórák - szaktárgyi órák

- osztályfőnöki órák

tanórán kívüli foglalkozások - napközi

- séta, kirándulás,

- szakkörök

- énekkar

projekttevékenységek

diákönkormányzati munka,

szabadidős tevékenységek.

A társas kapcsolatok fejlesztésénél előtérbe helyezzük a tanulók

toleranciára nevelését, az együttműködési készség kialakítását, a

másság elfogadását.

A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink

A tanórán résztvevő tanulók egy osztályközösség tagjai, az

osztályközösséget pedig a :

közösségi érdek,

közös cél, tartja

közös értékrend és a össze

tudat

Mivel az osztályközösség a tanulók fő iskolai tevékenységének,

tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet – és

munkaközössége, ezért legfontosabb célunk ebből a leginkább nem

nevelési szempontból összetömörült csoportból olyan valódi közösséget

formálni, amely képes :

- a közös cél ( normarendszer ) elfogadására,

25

- a közös értékrend elfogadására és az iskola szervezett

keretein ( tanórák ) belül ennek megfelelő viselkedésre,

munkálkodásra.

Mindezek megvalósításához több esztendő kitartó, türelmes munkájára

van szükségünk. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására

kell törekednünk:

a tanulás támogatása : kölcsönös segítségnyújtással,

közösségi ellenőrzéssel, a munkaerkölcs erősítésével

a tanulók kezdeményezéseinek segítése

a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése

(példamutatással ; helyes cselekvések bemutatásával; bírálat,

önbírálat segítségével ; )

a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató

képességének kifejlesztése

a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények

továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért

eredményekre való építés

olyan nevelőkollektíva kialakítása ( megtartása ) mely

összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes

osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja

különböző változatos munkaformákkal (homogén

csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka,

kísérlet, verseny…) az együvé tartozás, az egymásért való

felelősség érzésének erősítése.

A tanórán kívüli foglalkozásokon megvalósítható közösségfejlesztési

feladataink

A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a

közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások

érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei.

26

Feladatunk

neveljük a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és

ellenőrzésére,

átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai

irányításával biztosítsuk, hogy a különböző játékok,

tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a

közösséghez való tartozás érzését,

ismertessük meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető

szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus

kapcsolathoz elengedhetetlenek,

a sokoldalú és változatos foglalkozások megtartásával

( irodalmi, zenei, képzőművészeti.. ) járulunk hozzá a

közösségi magatartás erősítéséhez,

a sétákon, kirándulásokon mélyítsük el a természet iránti

tiszteletet és a környezet iránti felelősség érzését.

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége,

melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval ( vagy pedagógus

közösséggel ) együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan

intézik saját ügyeiket.

Feladata

olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok

kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal

összhangban vannak,

a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi

munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése,

régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,

27

olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai

élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik,

fejlődik maga a közösség,

a közösség iránti felelősségérzet ( felelősségtudat ) kialakítása,

fejlesztése,

a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető

tevékenységek szervezése,

olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját

közösségének sikereire, értékeli más közösségektől

megkülönböztető tulajdonságait.

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai

A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré

szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez,

társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nem csak a csoporton belül

érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket

élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építenünk.

Feladatunk

jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal , szüleikkel

valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel,

olyan közösségek létrehozása, pl.: énekkar, ünnepélyeken való

szereplések, amelyek nem csak befogadják, hanem

tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális

örökségünket,

a csoporton belüli kapcsolatok erősítése,

a csoportokban végzett közös munka során az önismeret

elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a

foglalkozásvezetők elfogadása az együttműködés

megalapozása / fejlesztése,

a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni

képességekre , aktivitásra való építés ( - versenyek- ) ,

az egyes tevékenységformák tematikájának kidolgozását

határozza meg az elsajátítandó ismeretek készségszintű

28

alakítása mellett az életkor- és rétegspecifikus jellemzők

figyelembevétele és az egyedi személyiséghez alkalmazkodó

kapcsolatteremtési mód,

a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a

résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne alkalmanként,

véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra

ösztönözzön,

olyan erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése,

amely során csodálkozva fedezhetik fel önmagukban a másik

iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és

képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést,

olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi

kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész

személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív

töltésű életmód kialakítására.

Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes

területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien

tevékenyen hozzájárulnak :

- az egyén ( tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,

- véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,

- a közösségi szokások, normák elfogadásához ( etikai értékrend),

- a másság elfogadásához,

- az együtt érző magatartás kialakulásához,

- a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

Mivel valamennyi terület feladata azonos, és az iskola nem differenciáltan,

egymástól függetlenül fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen

- egymást erősítve – kiemelten fontos megjelölni azokat a feladatokat,

amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie

mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés

nemcsak a pedagógusok feladata, hanem az iskola valamennyi dolgozójáé,

hiszen

megjelenésével,

viselkedésével,

beszédstílusával,

társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója

példaként áll a diákok előtt.

29

3.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai

tevékenységek

A felnövekvő nemzedékre a XXI. században komoly lehetőségek és

kihívások várnak. Lépést kell tartania a technikai, az információs forradalom

rohanó fejlődésével, ugyanakkor meg kell birkóznia a társadalom kisebb-

nagyobb közösségeinek kapcsolatrendszereivel, a mássággal, önmaga és

mások érzelmeivel, a tömeghatásokban születendő indulatokkal.

Az elmúlt évek gyors változásai arra hívták fel a figyelmünket, hogy

tanítványaink nevelésében új feladatok várnak ránk. Már nem csak tudásban

kell gyarapodniuk, hanem alkalmazkodniuk kell a környezetükhöz, annak

feladataihoz, elvárásaihoz, és alkotó módon együtt kell működniük az adott

közösség tagjaival.

Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a

személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során

alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok.

Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának

mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről,

igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól.

A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor

épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha

a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének,

azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított

tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók

képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást,

készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás

egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek

érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az

egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki

az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az

önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek

eredményeként a személyes méltóság.

A közoktatásból tehát az emberi értékekre igényes, alkalmazkodó-képes,

érzelmi életében stabil, jól gondolkodó, kreatív, értékes embereknek kell

kikerülniük.

A tanulók egy jelentős csoportjánál az alulteljesítések, a kudarcok hátterében

gyakran nem értelmi, hanem

magatartási, beilleszkedési,

érzelmi képességek hiánya szerepel.

30

A magatartási, beilleszkedési, érzelmi képességek hiánya a kisgyermeknél

már alsó tagozatban megmutatkozik

a gyermekközösségekbe való rossz beilleszkedésben,

a gyermek-felnőtt közötti kapcsolatokban,

a foglakozásokon való passzivitásban,

az önkifejezés sikertelenségében,

abban, hogy nem tudnak társaikkal együttműködni,

képtelenek az eredményekért kitartóan küzdeni,

nem tudnak az új környezethez alkalmazkodni,

nem tudják a másságot elfogadni,

nem tudják vagy nem akarják a szabályokat betartani.

E tényezők a tanulóknál behozhatatlan lemaradást, hamis énképet, sőt

személyiségtorzulást okozhatnak. Ezek a hátrányok egy életre elzárhatják őket

a tanulástól, a sikeres életfeltételektől. Ezért fontos olyan képességeknek a

fejlesztése, amelyek alkalmassá teszik a tanulókat a másokkal való

együttműködésre, erősítik a környezettudatos életvitel erkölcsi alapjait, segítik

a társas szokások és beállítódások elemeinek megalapozását, a másokra

figyelés képességét, a mások elfogadását, a közös cselekvés koordinálásának

képességét.

Fontos szerepe van az iskolai közösségeknek a kisgyerek fejlődésében. A

közösségekben bontakozik ki az ÉN , a szubjektum világa, amely megismeri

önmagát, az őt befolyásoló és meghatározó mikro – és makrokörnyezetet.

Megismerhet itt sokféle szituációt, reagálást, magatartást. A közösségben

kialakuló gazdag viselkedésrepertoárja segítségére lesz majd a

konfliktuskezelésben, az önvédelemben és ellenálló képességének

növelésében. E képességek birtokában érezhetik magukat jól mindannyian az

iskolában, az osztályban, a tanórákon.

Pedagógiai tevékenységek, melyek elősegítik az előzőekben felsoroltak

elérését

- Előzmények felderítése

Fontos a gyermeki viselkedés okát és célját megismerni. Érdeklődés a

gyermek felől az óvónőktől, szülőktől, osztályfőnöktől. Beszélgetés a

gyermekkel.

31

- A gyermek számára először egy védő időszak biztosítása

A nevelőnek el kell érnie, hogy szétoszlassa a gyermekben a magával

hozott bizalmatlanságot, és pedig belátó, türelmes és jóindulatú vezetéssel.

Legyenek ismeretei a gyermek lelki fejlődéséről, annak zavarairól, ne

ragadjon le külsődleges jelenségeknél.

- A gyermek számára osztálytisztség kijelölése

Az osztálytisztség fontos feladatokat tölthet be. Eszköz lehet arra, hogy az

osztály „ magányosait ˝ és „kívülállóit ˝ , akik nem nagyon törődnek másokkal

és a közösséggel rávegye a közösségben való részvételre és annak

megtapasztalására, hogy ezzel saját maguk is jól érezhetik magukat.

Lehetőleg mindenkinek azt a feladatot adjuk, ami lehetővé teszi, elősegíti a

saját nehézségeinek megoldását. ( Pl.: Rendetlent a szekrények rendben

tartásával megbízni.)

- A gyermek érdeklődésének ébrentartása az osztálytisztség tekintetében

Ahhoz, hogy a gyermekek egy dolgot komolyan vegyenek, előbb látniuk

kell, hogy azt mi is komolyan vesszük. Nem elég tehát kiadni a tisztséget,

melegen kell tartanunk a gyermeki érdeklődést a dolog iránt.

- A gyermek jó oldalainak tudatos ápolása

Minden gyermeknek van legalább egy ún. „ jó oldala ˝ . Feladatunk ennek

megtalálása, majd a megtalált jó oldalak ápolása. A pozitív tapasztalatok,

amiket a pedagógus ezáltal biztosít kisugároznak a gyermek egész lényére és

erősítik az egész embert.

- A gyermek előrehaladásában az osztály érdekeltté tétele, együttműködésének

biztosítása

Fontos az emberi kötődések létrehozását elősegíteni, bevonni ebbe a

segítőkész gyermekeket.

Az osztállyal megértetni, hogy :

nem kell rögtön elutasítással, kizárással reagálni,

keresni kell a nehézségek megértését,

a háttérokokat meg kell ismerni,

meg kell próbálni tevékenyen segíteni.

32

- A szülők megnyerése

Nagyon fontos a szülőkkel való kapcsolattartás, hisz meg kell

állapítanunk, hogy a gyermek családi környezete – igényszintje és

értékrendszere függvényében – észleli-e a viselkedési és

teljesítményzavarokat, elismeri-e a lemaradásokat, problémának éli-e meg

azokat, változtatni szeretne –e rajtuk.

Meg kell nyerni a szülőt az együttműködésre. Fontosak a problémákat

finoman feltáró, segítő szándékú beszélgetések fogadóórán, családlátogatások

során, spontán helyzetekben.

Mit tehetünk ?

bátorítás ( Nem fékezni, nem javítani állandóan. ),

pozitív megerősítés,

bizalom ( Gyakorolunk, idővel tudni fogod ! ) ,

elfogadás,

türelem,

személyes odafordulás,

a sikert észrevenni,

választási lehetőséget adni, a tilalom helyett,

helyes viselkedésminták nyújtása,

örülni a sikernek,

veszélyeket megjelölni,

bizalmat felépíteni,

a fejlődést elősegíteni ( Fokozatosan a feladatokat, felelősséget

átadni. ),

szabadságot adni a világos határokon belül,

alapvető szabályok elsajátíttatása,

nyugodt légkör biztosítása,

átérzés, együttérzés,

hozzáférés, részesedés,

odafigyelés, megértés,

a verseny és az együttműködés ellentétének feloldása

Ha az előzőekben felsorolt pedagógiai tevékenységeink nem hoznak

pozitív eredményt ez esetben feltétlenül fel kell venni a kapcsolatot a

Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó Győri Kistérség iskolánkba

kihelyezett pszichológusával.

A pozitív elvárás kifejezésre juttatása nem csupán az érintett gyermek

önbizalmát, önértékelését formálja, hanem alakítja társai róla alkotott képét és

az osztályban elfoglalt társas helyzetét.

33

3.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

„ A tehetség fejlődése mindig sok fáradság és nagy erőfeszítés eredménye.˝

/ Paul Michel/

Lehetőséget kell teremteni a tehetséges tanulóknak képességeik

kibontakoztatására.

Az iskolai tehetségnevelés nemcsak iskolai – pedagógiai -, hanem fontos

társadalmi és ezen belül kultúrpolitikai kérdés is. A társadalom

„tehetségszemlélete˝ és a tehetségekkel való bánásmódja mindig erősen

befolyásolja az iskolai – pedagógiai - lehetőségeket. Intézményünkben

lehetőséget biztosítunk a tehetséges tanulók képességeinek

kibontakoztatására.

Az általános iskolai tehetséggondozás leghatékonyabb formája az emelt

szintű képzés. Iskolánk arculatát az ének-zene emelt szintű, és a francia nyelv

2. idegennyelvként történő oktatása, valamint a speciális teniszoktatás

határozzák meg. Mindhárom területen jelentős eredmények dicsérik jelenlegi,

és volt tanítványaink rátermettségét, szorgalmát.

Pedagógiai programunkban fontos célként szerepel a tanórán kívüli

kreativitásfejlesztés, a tehetséggondozás. A kötelező tanulási időn túl igénybe

vehető iskolai szolgáltatásokkal gondoskodunk azokról az alkalmakról,

amikor a tanuló érdeklődését felkeltjük, kifejlesztjük és kielégítjük. Mindezen

szituációk hozzájárulnak a tehetség kibontakoztatásához.

Tehetségen kimagasló értelmi képességet, kreativitást értünk, megfelelő

szorgalommal párosulva. A magas értelmi szintű tanulók az átlagos fejlődési

ütemnél gyorsabban haladnak, érzékenységükkel átélésre és átérzésre való

képességükkel kiemelkednek társaik közül. Ezt a tehetséget a tanár felismeri

és sajátos módon az átlagtól eltérően gondozza, képezi.

Széles teret, tág és sokféle tevékenységi kört kell az iskolának nyújtania

ahhoz, hogy a tehetség megnyilatkozzék. A tanárok kialakítják ezeket a

helyzeteket, így lehetővé válik a képességek optimális kibontakozása, azok

magas fokú fejlesztése. Mindez a tanulók által végzett, tanár által irányított,

de mégis önálló, alkotó, produktív tevékenység, melyben elengedhetetlen a

gondolkodás fejlesztése. Ez a közös tevékenység kialakít a tanulóban olyan

tulajdonságokat, amelyek hozzájárulnak továbbtanulásának és

pályaválasztásának sikeréhez.

Olyan képességeket fejlesztünk, amelyek szoros kapcsolatot teremtenek

ember és környezete közt, kötődést családhoz, baráthoz, társadalmi és

természeti környezetéhez egyaránt. Mindezeket tudatosítjuk

tanítványainkban, hisz ezt kívánja tőlünk a középiskolai képzés és a

34

társadalmi fejlődés is. A nálunk szerzett ismeretek, kifejlesztett képességek

későbbi tanulmányaik során is mérhetőek.

A tudásbeli, képességbeli és magatartásbeli összetevők hatékony

megalapozásával és fejlesztésével - a 8 év alatt - hozzájárulunk ahhoz, hogy

az értékes ember személyiségvonásai kialakuljanak. Felkészítünk a sokoldalú

társadalmi életre, kulturálódásra, megőrizve értékeinket, hagyományainkat,

sőt azokat az évek során továbbfejlesztjük.

A fentiekkel nevelésünk, oktatásunk tanórán és tanórán kívüli területein a

tehetségek fellelését, támogatását, segítését és fejlesztését valósítjuk meg.

Ezek a növendékeink jól veszik a rájuk váró későbbi akadályokat, a helyes

gondolkodás, magatartás, kommunikációs helyzetek alkalmazásával, mindig

jobb munkára, s eredményekre sarkallva magukat.

A 6. és 8. évfolyamokon kiemelt feladatként kezeljük a tanulók

képességszintek szerinti fejlesztését, az országos kompetenciamérés

eredményeinek feladat-és osztályszintre történő lebontásával és beépítésével a

nevelési-oktatási folyamatba.

Negyedik évfolyamon a tanév végén történő országos kompetenciamérés

eredményeinek figyelembevételével tervezzük meg a nem szakrendszerű

oktatásban a készség-és képességfejlesztést.

A tehetséggondozó munkához a következő tevékenységi köröket biztosítjuk:

- Tanórákon differenciált munkával sarkalljuk a diákokat az intenzív

munkavégzésre. Előtérbe helyezzük a kooperatív tanulási technikákat.

- Ösztönözzük a tanulókat az önálló, problémafelvető gondolkodásra,

önkéntes gyűjtőmunka, kutatómunka elvégzésére.

- Lehetőség szerint csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, az

informatikát, a technika és életvitelt így a tehetségesebb tanulók

szélesebb körű ismeretekhez jutnak.

- Szaktanári segítséget biztosítva felkészítjük a diákokat tanulmányi és

egyéb versenyekre, vetélkedőkre, végezzük a pályamunkák, pályázatok

gondozását.

- Kiegészítő, ill. speciális ismeretek átadása céljából „ rendhagyó órákat ˝

tartunk, művész- tudós előadókat hívunk, a zenei ismeretek bővítésére

diákhangversenyeket szervezünk.

35

- Lehetőség és igény szerint szakköröket indítunk, melyek a képességek

optimális fejlesztéséhez nyújtanak segítséget.

- Projektfoglalkozásokat, projektdélutánokat szervezünk különböző

témakörökben kapcsolódunk Győr kulturális intézményeihez, pl.

múzeumok programjaihoz ( témák pl.: népi hagyományaink, kézműves

foglalkozások, játszóházak, egészségnevelés, természettudományi

kísérletek).

Az 1-4. évfolyamon a tehetséggondozásra fordítható kevés óraszám miatt

a tehetségekkel való foglalkozás a tanórákon differenciált foglalkozásokkal,

csoportmunkával, szorgalmi feladatokkal és gyűjtőmunkával történik.

A napközi szabadidejében kell lehetőséget biztosítani azokra a

foglalkozásokra, melyek a tanulók képességeinek kibontakoztatásához,

jellemüknek fejlődéséhez segítséget adnak. A foglalkozások sport, manuális

és művészeti jellegűek, színterük különösen a gyermekek által nagyon kedvelt

játszóház.

Lehetőséget biztosítunk színház - és bábszínház bérlet vásárlására alsó és

felső tagozatos tanulóink számára egyaránt.

Fontos feladatunknak tartjuk, hogy diákjaink megismerjék városunk

nevezetességeit, múzeumait. Figyelemmel kísérjük, és alkalmanként igénybe

vesszük a Városi Művészeti Múzeum nyújtotta szolgáltatásokat is.

36

3.6. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok

A nevelési és oktatási intézmények gyermek – és ifjúságvédelmi feladatait az

alábbi jogszabályok határozzák meg:

A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX.

törvény

A nevelési – oktatási intézmények működését szabályozó - többször

módosított - 11/1994. ( VI.8.) MKM rendelet 6. §.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló- többször

módosított - 1997. évi XXXI. törvény

Az általános iskolai gyermekvédelem célja

A prevenció, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése, és a

veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, ill. a veszélyeztetettség

megszűntetésében együttműködés a különböző szakemberekkel.

Segítségnyújtás abban, hogy a gyermek a saját családjában

nevelkedjen mindaddig, amíg biztosítottak számára a fejlődéséhez

szükséges erkölcsi, érzelmi, értelmi és anyagi feltételek.

A tanulási esélyegyenlőség segítése, hogy mindenki a számára

megfelelő oktatásban részesüljön.

Feladatok

Az iskola gyermekvédelmi felelőse minden tanévben – az iskolai

munkaterv részeként – Gyermekvédelmi munkatervet állít össze. Tanév

elején felmérést készít a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók

létszámáról, és a környezetükre jellemző tényezőkről.

A veszélyeztetett – és hátrányos helyzetű tanulókról nyilvántartást készít,

amelyet évközben az osztályfőnökkel folyamatosan kiegészítenek.

A veszélyeztetett helyzetű tanuló érdekvédelmét kéri írásban a Gyermekjóléti

Központnál.

37

A nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz a gyermekvédelmi munkában.

Tájékoztatjuk a tanulókat és a szülőket

- A gyermekvédelmi felelős személyéről, fogadóóráinak időpontjairól,

helyéről. / Ellenőrző útján , hirdetőtáblán, családlátogatáson, szülői ér-

tekezleten, fogadóórákon /.

- A tanulók jogairól, kötelességeiről /osztályfőnöki órán, Házirendben,

diákköri faliújságon / .

- A szociális támogatások lehetőségeiről, módjáról, helyéről

/ fogadóórákon, hirdetőtáblán , családlátogatáson / .

- A tankönyvtámogatás a többször módosított 2001. évi XXXVII.

törvény a tankönyvpiac rendjéről alapján történik.

- Az intézményben jól látható helyre kifüggesztjük a Gyermekjóléti

Központ, a Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Központ Győri

Kistérség, Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztály, telefonszámát,

címét.

- A 11/1994. ( VI. 8. ) MKM rendelet 6/A. § ( 1 ) szerint a tanulókkal az

egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó magatartásformát a

szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint ( pl.

kirándulás) ismertetjük. Az ismertetés tényét és tartalmát

dokumentáljuk.

Családlátogatást rendszeresen végzünk

Az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős közösen keresi fel a

hátrányos helyzetű családokat szükség esetén.

A tanulókkal és a szüleikkel őszinte, és diszkrét kapcsolatot alakítunk ki.

Figyelemmel kísérjük a tanulók

- elemi szükségleteinek ( élelem, ruházat, tanszer ) meglétét

- az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakítását

családon belül és családon kívül

- hiányzásuk valós tartalmát

Igazolatlan hiányzás esetén értesítjük a szülőt és a Gyermekjóléti

Központot, továbbá a Polgármesteri Hivatal Jegyzőjét;

38

- magatartási helyzetét

Elbeszélgetéssel, meggyőzéssel, tanácsadással segítjük a tanulókat.

- szabadidős tevékenységét

A tanulók érdeklődési körének megfelelő elfoglaltságot, szórakozást,

sportolási lehetőséget ajánlunk.

- tanulmányi előmenetelét

Fokozott figyelemmel kísérjük a bukásra álló tanulókat,

felzárkóztatásuk érdekében korrepetálásokat tartunk.

Tehetséggondozó foglalkozásokat tartunk. Törekszünk arra, hogy tanulóink a

képességeiknek megfelelő eredményeket érjék el. Segítjük őket a

pályaválasztásban. Olyan hiányszakmák felé igyekszünk irányítani őket,

amelyekkel ösztöndíjat tudnak szerezni.

A családi életre nevelés elsősorban osztályfőnöki órákon, napközis

foglalkozásokon történik. A tanítási órákon a tananyaghoz kapcsolódó

feladatokon keresztül beszélgetünk a jó családi közösség fontosságáról.

Családlátogatáskor tapintatosan felhívjuk a figyelmet a megfelelő családi

légkör kialakításának szükségességére.

Különösen nagy hangsúlyt fektetünk az egészségvédő és mentálhigiénés

programok szervezésére. A védőnő egészségügyi felvilágosító

tájékoztatásokat tart, figyel a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók

egészségi állapotára és mentálhigiénés helyzetére.

Iskolánkban működik a „ DADA˝ program. A bűncselekmények és a

szenvedélybetegségek megelőzése érdekében előadót hívunk a Rendőrség

Bűnmegelőzési Osztályától.

Pályázatot készítünk a WHO Egészséges Városokért Programiroda

felhívására, így is gyarapítjuk a tanulók egészséges életmóddal kapcsolatos

ismereteit.

Szorgalmazzuk a napközis foglalkozásokon és az iskolai étkeztetésben való

részvételt, mert vannak esetek, hogy csak így biztosított a meleg étkezés a

tanuló számára.

Kapcsolatok

A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű

tanulók problémáinak megoldása érdekében együttműködünk a

39

Gyermekjóléti Központtal

Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Központtal ( Győri Kistérség )

Családsegítő Központtal

Győr – Moson – Sopron Megyei Önkormányzat Területi

Gyermekvédelmi Szakszolgálatával

Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztályával

Gyámügyi Osztállyal

Rendőrséggel

Bírósággal

Városi Vöröskereszttel

Máltai Szeretetszolgálattal

Védőnői Szolgálat és a házi gyermekorvosi rendszerrel

A gyermekvédelmi felelős szervezi, segíti és összehangolja az iskolán belüli

és iskolán kívüli gyermekvédelmi munkát. Rendszeresen kapcsolatot tart a

helyi iskola – egészségügyi szakszolgálattal is.

Félévkor és év végén beszámolót készít a nevelőtestület számára. Közösen

értékeljük munkánkat, eredményeinket, ill. keressük az eredménytelenség

okait. Módszereinket fejlesztjük, arra törekszünk, hogy a veszélyeztetett,

hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókon

hatékonyabban tudjunk segíteni.

40

3.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

Gondolatok a tanulási kudarcról

Minden kor, minden társadalom a maga jellegzetes eszközeivel próbálja

átadni a felhalmozódott tudást, tapasztalatot a következő nemzedéknek .

A „rossz tanulóval ˝ , mint pedagógiai, pszichológiai problémával sok

jobbító szándékú kísérlet foglalkozott és foglalkozik mind a mai napig,

hiszen a „ rossz tanuló ˝ a nevelők kudarcának élő bizonyítéka.

Az utóbbi években a tanulási zavart mutató gyermekek növekvő száma

miatt a jelenség egyre inkább a figyelem középpontjába került.

A tanulási kudarccal küzdő gyermekek az iskolába lépés pillanatáig

többnyire problémamentesnek látszanak. A tulajdonképpeni problémák a

beiskolázással kezdődnek, amikor az egyébként jó intelligenciájú gyerek

csak nehezen, vagy egyáltalán nem tud eleget tenni az iskolai

követelményeknek, erősen frusztrálódik, látván, hogy a többiek

megbirkóznak a tananyaggal.

A tanulással szemben támasztott kezdeti pozitív belső motivációkat a

kudarcok kioltják.

A kudarcok elkerülésére védekezési és kitérési stratégiákat alkalmaz, mint

pl. iskolakerülés, hazugság, lopás, munkamegtagadás, agresszivitás,

bohóckodás, szorongás, félelem, kapcsolatfelvételek kerülése.

Szomatikus tünetek is felléphetnek, mint pl.: a hányás, evési-alvási

zavarok, dadogás, tikk, stb.

A tanulási zavarok kialakulásának lehetséges okai

Organikus tényezők :

- örökletes beszédhiba

- szülési sérülés

- betegségek

Pszichés vagy emocionális tényezők :

- érzelmi elhanyagoltság

- motiválatlanság

- antiszociális családi háttér

Környezeti tényezők :

- családok szegényes beszédpéldája

- beszélgetések elmaradása

- zaklatott, felgyorsult életritmus

- sivár miliő

41

Az iskolai munkát nehezítő problémák jelei megmutatkoznak

a percepció zavarában : vagyis a látás, hallás, tapintás és

mozgásérzékelésen keresztül a formák, arányok, dimenziók, irányok,

konstanciák észlelési nehézségében.

a beszédszerveződés, a nyelvi készség zavarában, vagyis a

beszédészlelés, a beszédmegértés, a szerialitás, szimbólumképzés, szó

és jelentés asszociáció, artikuláció, motoros programozás, beszéd és

nyelvi integráció, szókincs akadályozottságában.

az emlékezet gyengeségében, vagyis a memória különféle fajtáinak

sérülésében ( pl.: az emlékezet működésének egyenetlensége, vagy a

verbális megőrzés és felidézési folyamatok disszonanciája )

a lateralitás, és /vagy a saját testen és térben tájékozódás

akadályozottságában ( megjegyzés: a tanulás folyamatát nehezíti a

keresztezett illetve kevert laterális dominancia. Fontos, hogy

iskolakezdés előtt legalább egy évvel kialakuljon a domináns kéz. )

a mozgáskoordináció a finommozgás zavarában: vagyis ha a

gyermeknek görcsös a testtartása, nehezen öltözködik, nehézséget

jelent számára a ruha gombolása, a cipő megkötése, vagy ha a

labdajátéknál ügyetlen, biciklizni nem, vagy nehezen tud.

A tanulási kudarcok tünetei az iskolai teljesítményben

Az olvasás- írás terén : - betűk és számjegyek tévesztése

- betűkihagyások, toldások

- szótagkihagyások

- reverziók

- rossz kombinációk

- szóroncsok

- betűk összeolvasásának megkésése

- olvasási tempó lelassulása

- szövegmegértési nehézségek

- betű és íráskép kusza, rendezetlen

- sor és vonalközben való eligazodás

nehezített

A számolás terén : - kialakulatlan vagy gyenge téri tájékozódás

- kialakulatlan vagy keresztezett domi-

nancia

- mozgás, - beszédkoordináció zavara

- globális mennyiség felismerésének hiánya

- relációs jel helytelen alkalmazása

- helyi érték fogalmának kialakulatlansága

42

A beszéd terén : - fejletlen nyelviség

- gyenge szókincs

- kevés aktívan használt szókészlet

- szótanulás gyengesége

- gyenge szövegemlékezet

- rövid, egyszerű mondatok

A magatartás terén : - dekoncentráltság

- ingadozó teljesítmény

- fáradékonyság

Célkitűzéseink

„ Eszményeim és világképem kialakulására befolyással volt minden

jó könyv, de módosítani segített minden rossz ember. ˝

/ Ráth – Végh István /

A viselkedési zavar, megromlott társas kapcsolatok ( felnőtt és

iskolatárssal ), a labilis önértékelés és ennek ellensúlyozásaként kialakult

torz, kompenzáló magatartási formák : a hiperaktivitás, feszültség,

szorongás, agresszió megléte és nem utolsósorban a család nehéz szociális

helyzetéből adódó szegénységet, elesettséget alapjaiban megváltoztatni

nem tudjuk, de önismeret, önbecsülés, önbizalom, önértékelés erősítésével

segíthetünk az e tényezőből adódó hátrányok leküzdésében, lehetséges

mértékű csökkentésében, a továbbhaladás elősegítésében, tudatos fejlesztő

tevékenységek alkalmazásával.

A személyiségfejlesztés kiemelt feladata tehát a pozitív énkép, az

önismeret és önértékelés fejlesztése életközeli helyzetekben,

szituációkban.

A társas kapcsolatok fejlesztésénél előtérbe kell helyeznünk a tanulók

toleranciára nevelését, az együttműködési készség kialakítását, az inkluzív

iskola megteremtését, a másság elfogadását.

Fontos feladatunk a tanulási esélyegyenlőség segítése. Ennek

érvényesítéséhez iskolánk a fenntartókkal, családokkal, civil

szervezetekkel együttműködve biztosítja a nevelő-oktató munka feltételeit:

kulcskompetenciák megalapozása, tanulási nehézségek feltárása, tanulók

személyiségének a megismerése – az ahhoz illeszkedő pedagógiai

módszerek alkalmazása, differenciált és egyénre szabott tanulási

követelmények alkalmazása.

43

A szociális hátrányok és a tanulási nehézségek leküzdését segítő

felzárkóztató tevékenységeket órarendbe illesztve differenciált foglalkozás

keretében, illetve tanítási órán kívüli foglalkozásokon, pl. napköziotthon

tanulmányi ideje alatt, tanulószobai foglalkozások keretében valósítjuk

meg.

Kapcsolat a Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó Győri

Kistérséggel

Az általános iskolában a problematikus diák fejlesztésének szándéka

szükségszerűen növeli a tanár igényét a tanácsadás iránt. A

Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó Győri Kistérség

„kihelyezett tanácsadással˝ segíti munkánkat. Pszichológusuk havi

rendszerességgel látogatva intézményünket a problémás esetekről tudomást

szerez, majd adott esetben vizsgálatot végez és terápiát alkalmaz.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek

A tanulók fejlesztése diagnosztizálással, ok-feltárással kezdődik és a segítés

módjának megtervezésével folytatódik.

A vizsgált területek és eljárások a következők :

A gyerekek viselkedése - megfigyelés

Általános tájékozottság - beszélgetés

Beszédkészség, beszédhibák - a pedagógus jelzésére az iskolánkba

kijáró logopédus fejleszti tanulóinkat

Számolási készség, számfogalom - feladatlap

Téri orientáció, testséma - feladatlap, megfigyelés

Vizuális, verbális emlékezet - teszt

Rajzkészség, emberalak ábrázolás - Goodenaugh – féle értékelés

A gondolkodás fejlettsége - teszt

A figyelem vizsgálata - teszt

Az eredményesség záloga a tervezett fejlesztő eljárások módszeres

véghezvitele. Amikor a pedagógus fejlesztő tevékenységet végez a tanulókkal,

akkor nem a konkrét tananyagot tanítja meg. Nem korrepetál, hanem, olyan

alapkészségeket fejleszt, amelyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják.

A fejlesztő tevékenység területei az iskolában :

Mozgásfejlesztés

Testséma-fejlesztés

Percepciófejlesztés

Verbális fejlesztés

44

Mozgásfejlesztés

A mozgásfejlesztési gyakorlatok, a nagy és finommozgásos tevékenységek

fejlesztik : - a fizikális állapotot

- a testsémát

- a téri tájékozódást

- az egyensúlyérzéket

- a ritmusérzéket

segítik : - az állóképességet

- a kezdeményezőképesség növekedését

- a reális önértékelést

a) A nagymozgások fejlesztése

A fejlesztésben célzottan kerül sor az alapmozgások különböző formáinak

gyakoroltatására a fokozatosság elvének betartásával.

Pl.: testnevelésórán : - dobások különböző labdafajtákkal

- ugrókötél gyakorlatok

- utánzó járások

- futás hullámvonalban, ingafutás

- nyuszi ugrás, békaügetés, indián szökdelés

- mászás, kúszás padon, karikán keresztül

b) A finommozgások fejlesztése

Az írás elsajátításához a kéz izomzatának fejlettsége mellett szükség van a

sík lapon való téri tájékozottságra is. Ennek megfelelően kézlazító és

síkban való tájékozódást fejlesztő gyakorlatokat is be kell iktatni a

programba.

A motoros fejlesztést célszerű a nagymozgások finomításával kezdeni s

csak ezek kellő fejlettsége után javíthatjuk a finommozgásokat.

Pl.: rajzórán : - színezés

- körülrajzolás

- labirintus játék

technikaórán : - gyurmázás

- dróthajlítás

- képek nyírása, illesztése

- gyöngyfűzés

- bábkészítés

45

Testséma-fejlesztés – téri tájékozódás

a) Testséma- fejlesztés

A fejlesztő munka minden mozzanatában szerepet kap a térészlelés, a téri

orientáció kialakítása, tudatosítása. A gyermekekben csak hosszú tanulási,

tapasztalási, gyakorlási folyamatokban válik tudatossá, hogy ők maguk

hogyan töltik be a teret s csak saját magukhoz viszonyítva képesek

érzékelni a rajtuk kívüli világot.

A fejlesztés lehetőségei a különböző tantárgyakban a következők :

Pl.: anyanyelvórán : - mondóka a testrészekről

- szerepjáték

környezetismeret-órán: - testrészek megnevezése saját testen

és másén

- érzékszervek funkciói

testnevelésórán: - rendgyakorlatok

- gimnasztika

- páros gyakorlatok

technikaórán: - az emberi test kialakítása plasztikus

anyagból

rajzórán : - hiányos rajzon az emberi test

részeinek kiegészítése

b) Téri tájékozódás

A téri tájékozódás biztonságát célszerű minél előbb gyakoroltatni a síkban

is. Ez elengedhetetlen a könyvben, füzetben való eligazodáshoz. A

fejlesztési területek tantárgyanként a következők :

Pl: környezetismeret-órán : - egyszerű vaktérkép kiegészítése

testnevelésórán : - labdavezetés, labdasétáltatás

- személyek, tárgyak helyének

meghatározása bekötött

szemmel

Percepciófejlesztés

A tanulási kudarcokkal küzdő gyerekek jelentős részének percepciós

(észlelési ) zavaraik vannak. Ahhoz, hogy a tanulási nehézségeket feloldjuk,

meg kell erősítenünk az érzékelési apparátust.

46

Vizuális percepció fejlesztésének területei :

Pl.: anyanyelvórán : - nyomtatott betűk átírása, vonal-

követés

- szótagokból szóalkotás

- betűk azonossága, különbsége

matematikaórán: - szimmetria felismerése

- iránykövetés „ két nyíl helyett egy ˝

rajzórán : - színismeret

- alak- háttér felismerése

testnevelésórán : - ugróiskola

Auditív percepció fejlesztési területei :

Pl.: anyanyelvórán: - hangkeresés , hangfelismerés,

hangösszevonás

- zöngés, zöngétlen hangok

felismertetése

- magánhangzók és mássalhangzók

felismerése

szótagismétlés

időtartam-gyakorlat

énekórán : - zörejek felismerése

- hangutánzások

- hangszerek hangjának felismerése

- ritmizálás

Taktilis percepció fejlesztésének lehetőségei :

Pl.: matematikaórán : - mértani formák tulajdonságai ta-

pintással

technikaórán : - plasztikus anyagok formázása

Kinesztetikus percepció fejlesztésének területei

Pl.: anyanyelvórán: - „ Milyen betűt rajzoltam a hátadra?

Írd le ! ˝

matematikaórán - „ Milyen formát rajzoltam a hátad-

ra ? Rajzold le ! ˝

47

Verbális fejlesztési területek :

Pl.: anyanyelvórán: - szógyűjtő, mondatalkotási

gyakorlat

- szómagyarázatok

- dramatikus önkifejezés

- mesealkotás képről

környezetismeret-órán

- fogalomalkotás

- élménybeszámoló

A tanulási kudarcok enyhítését szolgáló tényezők

Személyes, közvetlen kapcsolat.

Barátságos , megnyugtató nevelői magatartás.

Törődés, odafigyelés.

Minél kisebb létszám.

Elterelő ingerek csökkentése.

A tanulási tér redukálása.

Jól tagolt, strukturált tevékenységek.

Egyéni haladási tempó, egyéni motiválás.

Sikerélmény biztosítása.

Szorongás csökkentése.

Differenciált órai munka.

Helyes tanulási technikák kialakítása.

Kapcsolat a szülőkkel

- A szülőket különböző megközelítési módokkal informáljuk. Tájékoztatjuk

őket a fejlesztési tevékenységekről.

- Rendszeres megfigyelést végzünk a gyermekek körében, ezek összegzését

megosztjuk a szülőkkel. Családlátogatáson, szülői értekezleten vagy

fogadóórán egyénenként ismertetjük a fejlesztő munka eredményeit.

48

A fejlesztési tevékenységek eredményessége

A tanulási kudarcok leküzdése minden osztályfőnök, szaktanár, napközis

nevelő közös feladata a fejlesztő pedagógussal és gyógypedagógussal

együtt. Iskolánkban szakképzett fejlesztő pedagógus, utazó logopédus és

gyógypedagógus segítségével végezzük el ezeket a feladatokat.

A fejlesztő tevékenységek végén, amikor tantárgyi teljesítménymérést

végzünk, nem biztos, hogy azonnal pontokban, százalékokban is

kimutatható az eredmény. Mégis egyértelműen megfigyelhető, hogy

megváltozik a gyerekek feladathelyzethez való viszonya, javul a

figyelmük. Ez biztatást ad arra nézve, hogy majd bizonyos idő elteltével a

teljesítményjavulás mérhetővé válik tantárgyi szinten is.

Sajátos nevelési igényű gyerekek

Az iskolában az intézmény alapító okirata szerint sajátos nevelési igényű

integrált csoport működhet.

A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését-oktatását, jogait,

gondozását, értékelését-minősítését, stb. a többször módosított 1993. évi

LXXIX. törvény a közoktatásról 30. §-a , 121. § 1. bekezdésének 29. a.)

és b.) pontja; az 52. § 6. bekezdése, a 69.§ 2. bekezdése; valamint a

14/1994. MKM rendelet; és az 1997. évi XXXI. tv. 148. § / 5. d pontja

határozza meg.

Intézményünk ennek megfelelően jár el.

Az oktatási miniszter 2/2005. ( III.1.) OM rendelete alapján tantervi

kiegészítést készítettünk a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez.

( A nevelőtestület ezt 2007. május 22-én fogadta el. )

49

3.8 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Az utóbbi években megnőtt a szociális hátrányokkal küszködő családok,

tanulók száma. Ennek előidéző okai különbözőek és összetettek ( gazdasági –

társadalmi változások, munkanélküliség, stb.). A család hagyományos nevelő

funkciói arányaiban és minőségükben megváltoztak. Az iskolának egyre több

nevelő feladatot kell átvennie a családtól; a pedagógustól rendkívül nagy

odafigyelést, empátiát igényel a hátrányos helyzetű gyermek kezelése. Ezért is

indokolt, hogy a gyermek- és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét és

biztosítsa a tanulóknak az esélyegyenlőséget és az őket megillető jogok

érvényesülését.

A szociális hátrányban nevelkedő gyerekek esetében a legfontosabb

teendőnk a tanulók problémáinak feltárása és a problémák okainak

megkeresése:

ha tudomásunkra jut, hogy valamelyik gyermek folyamatos

étkeztetése vagy egyéb alapvető ellátása nem biztosított,

intézkedéseket teszünk ennek megoldására.

Elősegítjük, és a gyermekek körében szorgalmazzuk, hogy

ismerjék meg, és éljenek azokkal a kulturális és technikai

lehetőségekkel, amelyeket családjuk nem, de intézményünk

biztosítani tud.

Az átlagosnál többet vállalunk a családok feladataiból az alábbi

területeken:

- pályaválasztás előkészítésében és lebonyolításában

- a pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos eljárásokban

- egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás

megszervezésében, különös tekintettel az SNI tanulók

integrált oktatására

- a szociális támogatás lehetőségeiről való tájékoztatásban

- ösztöndíj pályázatok figyelésében és részvételi segítésében.

A szociális hátrány felismerése után a felderítés legfontosabb eszköze a

családlátogatás. A szülőknek és a pedagógusoknak együtt kell törekedniük

arra, hogy a hátránykompenzáláshoz minden eszközt megragadjanak. A

segítségnyújtásban aktívan közreműködik a gyermekvédelmi felelős, és az

osztályfőnök, szükség esetén külső segítséget is igénybe veszünk

( Gyermekjóléti Központ ).

50

A szociális hátrányokkal küzdő tanulók kiemelt figyelmet igényelnek

valamennyi, az osztályban tanító pedagógustól, akik folyamatos

megbeszéléseken keresik a segítségnyújtás lehetőségeit.

Veszélyeztetettség

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi

XXXI. tv. ( továbbiakban: Gyermekvédelmi törvény) 5. §.-a szerint a

veszélyeztetettség „olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény

következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi

vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza”.

Veszélyeztetett

az alkoholista, züllött, elmebeteg, pszichopata, krónikusan beteg szülő

gyermeke,

a felbomlott és azáltal talaját vesztett család elhanyagolt gyermeke,

a bölcsődékben, óvodákban és iskolákban tartósan kirívó magatartású,

neurotizálódott gyermek és serdülő,

a tanulásban lemaradt, túlkoros gyermek,

a galerikhez csapódó, csavargó, iskolakerülő fiatal.

Hátrányos helyzet

A közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének módosított 14.

pontja szerint

hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei,

szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző

megállapította;

e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű

- az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó

szülője- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata

szerint- óvodás gyermek esetén a gyermek hároméves korában,

tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában

legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait

fejezte be sikeresen;

- az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek.

Kiemelten figyelünk a Gyermekjóléti Központ alapgondozásában

részesülő gyerekek anyagi helyzetének alakulására. Rendszeresen kapcsolatot

51

tartunk a családgondozókkal. Odafigyelünk arra is, hogy rendszeresen

étkeznek-e ezek a tanulók.

Az iskolánk eddig is sokat tett a szociális hátrányok enyhítése érdekében.

Felzárkóztató illetve tehetséggondozó foglalkozásokat tartunk

· Tanórán belül differenciált foglalkozást végzünk, melyen a

kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása folyamatosan

történik.

· Tanórán kívül korrepetálásokat és egyéni fejlesztő foglalkozásokat

szervezünk.

A kábítószerek és szenvedélybetegségek elleni küzdelem és bűnmegelőzés

· Kapcsolatban állunk a Rendőrség Bűnmegelőzési Osztályával,

ahonnan előadókat hívunk osztályfőnöki órákra, akik filmvetítéssel

egybekötött előadást tartanak, és válaszolnak a tanulók kérdéseire.

· Osztályfőnöki órák anyagaként is szerepeltetjük a drogprevenciót.

· Iskolánkban működik a DADA mentálhigiéniás program.

Motiválás arra, hogy a gyerekek napközis ellátásban részesüljenek

Szülői értekezleten, családlátogatás alkalmával ösztönözzük a hátrányos és

veszélyeztetett helyzetű tanulók szüleit arra, hogy vegyék igénybe a

tanulószobai és napközis foglalkozásokat, mert így biztosított az állandó

felügyelet és a szakszerű segítség.

Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel az áthelyező bizottsággal

A gyermekvédelmi felelős állandó kapcsolatban áll a Gyámügyi

Osztállyal, a Gyermekvédelmi Központtal, amennyiben nem biztosítottak

a tanuló fejlődéséhez szükséges erkölcsi, értelmi, érzelmi és anyagi

feltételek, azonnal jelzi a Gyermekjóléti Központnak ahol a szükséges

intézkedéseket megteszik.

A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása

Egyedi esetekben a nagyon nehéz anyagi körülmények között élő

tanulóknak a könyvtár biztosítja az ingyenes tankönyvellátást.

52

A pályaorientációs tevékenység

Az osztályfőnökök és a pályaválasztási felelős feladata, akik

együttműködnek a gyermekvédelmi felelőssel. Fontosnak tartjuk a

pályaismeret, és a társadalmi lehetőségek közötti eligazodás segítését. A

szülők és tanulók szakszerű tájékoztatása érdekében meghívjuk a

középfokú iskolák pályaválasztási felelőseit, akik tájékoztatják a szülőket,

és a tanulókat a feltételekről, lehetőségekről.

Táborozási hozzájárulások

Amennyiben az iskolai költségvetés finanszírozni tudja az ingyenes

táboroztatást, néhány rászoruló tanulót részesítünk ebből a keretből.

Ösztöndíjak, pályázatok

Folyamatosan figyelemmel kísérjük az ösztöndíjakkal kapcsolatos

pályázatokat, felhívjuk a tanulók figyelmét a lehetőségekre és segítjük

őket a pályázatok elkészítésében.

53

3.9. Egészségnevelési és környezetnevelési program

1. Helyzetelemzés

a) Lakókörnyezet

Iskolánk Győr város szabadhegyi részén, a József Attila - lakótelep és

a családi házas övezet határán található. A lakótelep szellős beépítésű: a

négyemeletes tömbök közt számtalan parkosított rész, játszótér,

tározótavak találhatók. A családi házak igényes kivitelűek, tehát iskolánk

környezete kimondottan színvonalasnak mondható. Az utcák szilárd

burkolatúak, parkosítottak, rendben tartottak. A rendezett, esztétikus

környezet ezáltal tanulóinknak természetes, a szülők részéről pedig

igényként jelentkezik.

A szabadhegyi régió az elsők közt volt a városban, ahol kísérleti

jelleggel bevezették a szelektív hulladékgyűjtést számtalan hulladéksziget

kialakításával ; így külön gyűjthető a fehér - és színes üveg, a műanyag

palack, a papír. A kezdeti zökkenők után az itt lakók számára ezek

használata egyre természetesebbé válik. A városrész legnagyobb

problémája a közlekedés. A lakótelep határán a MÁV által fejleszteni

kívánt veszprémi vasútvonal húzódik, aminek közvetlen hatása iskolánkra

nincs, legfeljebb a gyakoribb sorompólezárások miatt megközelíthetőségét

nehezíti.

Sokkal nagyobb gond a József Attila út és mellékutcáinak óriásira

növekedett forgalma. Igaz, nem közvetlenül a József Attila út mentén

helyezkedik el iskolánk, de a megnövekedett zaj - és légszennyezés

észlelhető. Ezt egy kissé ellensúlyozza, hogy az iskola előtti szakaszon a

Venyige és Kisdiófa út közt a Tárogató úton gépjárműforgalom nincs

- lezárt szakasz - csak gyalogosforgalom. Így jónak mondható iskolánk

biztonsága, biztonságos megközelíthetősége.

b) Az iskola

Iskolánk 1983-ban épült, az akkori szabványoknak megfelelően. ÉK-

DNY tájolású, így a déli oldalon reggeltől estig besüt a nap a termekbe, a

másik oldalra pedig egyáltalán nem érkezik direkt napfény.

Az udvar jó részét a sportpálya és a két teniszpálya foglalja el, az épület

előtt viszont nagyobb szabad tér található.

Nagy tornaterem öltözőkkel, konyha tágas ebédlővel, orvosi szoba is

megtalálható. A tantermek tágasak, a zeneoktatáshoz, kiscsoportos

tanításhoz kisebb helyiségek is rendelkezésre állnak.

54

Minden helyiség állapota megfelel az oktatás követelményeinek. Az

anyagi lehetőségek függvényében folyamatosan szükséges az

ergonómiailag megfelelőbb iskolabútorok vásárlása, a vizesblokkok

felújítása. A világítás korszerűsítése néhány éve készült el.

A tanulói összetétel heterogén ; vannak nagyon jó anyagi helyzetű és

nagyon rossz anyagi helyzetű családok. Ugyanúgy nagy különbségeket

tapasztalhatunk ha a szülők iskolázottságát, ( társadalmi helyzetét ) szocio-

ökonómiai helyzetét, igényeit vizsgáljuk. Szerencsére kevés a

veszélyeztetett tanuló, viszont a csonka családok aránya emelkedik.

c) Iskolaegészségügy

Heti egy alkalommal iskolaorvos rendel az intézményben, végzi a

szemészeti és belgyógyászati vizsgálatokat, beadja az előírt oltásokat,

előkészíti a 8. évfolyamosok pályaválasztáshoz kapcsolódó vizsgálatait.

Heti két alkalommal védőnő segíti a munkáját, tisztasági vizsgálatokat és

az iskolaegészségüggyel kapcsolatos feladatokat végzi.

A különböző mentálhigiénés problémáik megoldásában diákjaink

bátran kérhetik bármelyik nevelőjük, a gyermekvédelmi felelős segítségét.

Aki mégis jobban bízik egy idegen szakemberben, havi 1 alkalommal

szakképzett pszichológussal beszélheti meg problémáit.

d) Iskolai étkeztetés, konyha

A konyha a vonatkozó szabályoknak eleget téve működik. Vezetője

nagy figyelmet fordít a higiéniai követelmények maximális betartására. Az

ebédlő tágas, tiszta, korszerű, jól megvilágított, barátságos környezetet

biztosít a kulturált étkezéshez. Az egészséges étkezés érdekében több a

főzelék, a gyümölcs, kevesebb a sütemény. A kisalföldi jódhiányos víz

okozta káros hatások kiküszöbölése érdekében jódozott sót használnak.

55

e) Büfé

Iskolánk területén bérleti rendszerben működik a büfé. Mivel

működését külön jogszabályok határozzák meg, üzemeltetésébe nincs

beleszólásunk. Választéka átalakult, a péksütemények mellett megjelentek

a gyümölcsök , a müzliszelet, rostos üdítő. Kínálatát az iskola vezetősége

és a védőnő folyamatosan figyeli, javaslatokat tesz a változtatásra.

f) Iskolához fűződő viszony

Bármilyen egészségvédelemmel, környezeti neveléssel kapcsolatos

téma merül fel, a gyermekek és a szülők is legtöbbször partnereink.

Mindig vannak, akik bevonhatók a különböző programokba, akciókba,

akik szívesen segítenek. Ez a kisebb, alsó tagozatos gyerekek szüleire

jellemző inkább; ők örömmel vesznek részt pl. papírgyűjtésben,

kirándulások lebonyolításában.

Sajnos, mindig vannak azonban olyanok is, akik nem hogy nem

segítenek, nem partnerek, de például nem veszik komolyan a különböző

szűrővizsgálatok eredményeit, és az egészségügyi szolgálat többszöri

figyelmeztetése ellenére sem viszik gyermeküket szakorvoshoz.

A gyermekek bevonásának titka, hogy megértsék az egyes akciók,

programok lényegét. Ha megértik, érzelmileg is megérinti őket, szívesen

hajlandók tevékenykedni.

g) Egészségi állapot

Ma az egészség szempontjából a legnagyobb kihívások : a dohányzás,

az alkoholfogyasztás, a kábítószer - fogyasztás, a fizikai erőnlét hiánya, a

nem kielégítő táplálkozás, felelőtlen párkapcsolatok, a környezetért

felelősséget vállalás hiánya, a problémamegoldó képesség hiánya.

Ezek közül érzékeljük, hogy a dohányzás és az alkohol kipróbálása

alacsonyabb életkorra csúszott át. A drog és a felelőtlen párkapcsolatok

egyelőre nem fordulnak elő. A táplálkozási problémák részben a családok

anyagi helyzetére vezethetők vissza, részben a helytelen fogyasztási

szokásokra: a reklámok által sugallt életérzéshez az ott látott áruk

fogyasztásával próbálnak eljutni a fiatalokhoz.

A negatív egészségszemlélet helyett – ami az egészséget a betegség

hiányával definiálta – régóta próbáljuk az egészség pozitív definícióját

- amely jóléti, közérzeti állapotot jelent- elfogadtatni. Felismertük,

56

amennyiben a felnőttkori egészségi állapotban szeretnénk változást elérni,

akkor még az ártalmakkal való találkozás előtt, a legintenzívebb

szocializációs időszakban lehet igazán érdemben tenni valamit. Így a

célcsoport és az ideális életkor adott: az általános iskolás korosztály.

Az egészségi helyzetet az iskolaegészségügyi – hálózat segítségével

tudjuk felmérni, változását nyomon követni. Rendszeresek az orvosi

vizsgálatok (általános vizsgálat 2.,4.,6.,8. évfolyamon): pulzus-vérnyomás,

testsúly-testmagasság mérése, látás- és színlátás, hallásvizsgálat,

mozgásszervi vizsgálat, fogászati ellenőrzés.

A tanulók fizikai állapotának mérése testnevelésórákon történik,

amelyhez a Dr. Mérey Ildikó féle „ MINI HUNGAROFIT ” módszer

alapján összeállított tesztet alkalmazzák a testnevelő kollégák. Ezzel az

aerob kapacitást, valamint a mindennapi tevékenységeink során legtöbbet

használt izomcsoportok erő-állóképességét lehet mérni.

Sajnos az iskolaegészségügyi szolgálat és testnevelő tanárok adatai

összecsengenek: a tanulók edzettségi állapota romlik. Erről egyértelműen

az erőnléti felmérés valamint az orvosi vizsgálatok adatai tanúskodnak :

növekedett a túlsúlyos gyerekek aránya, egyre több a mozgásszervi

probléma. Valószínű, a látásproblémák növekedésének is életmódváltozás

az oka ; valamint a fogászati betegségek növekedése is a helytelen

étkezési szokásokra vezethető vissza. A megnövekedett gépkocsiforgalom,

levegőszennyezés, és az allergiás-asztmás betegségek közti közvetlen

kapcsolat nem igazolható.

h) A környezet – egészségnevelés eddigi színterei

Tanórákon

valamilyen formában a tananyagba minden órán beépítettük, direkt

vagy indirekt módon. Direkt módon természetismeret, biológia,

földrajz, kémia, fizika, testnevelés, technika, osztályfőnöki órákon

valósult meg.

Napközis és tanulószobai foglalkozások

a játék, a levegőzés keretében, a helyes napirend kialakítása

kapcsán ; és ide tartoznak a napközi foglalkozásai, rendezvényei

is.

projektfoglalkozások

vetélkedők ( egészséges életmód, táplálkozás), előadások

( bőrápolás, családi életre nevelés, szenvedélybetegségek),

pályázatok keretében tevékenykednek a diákok.

57

Szakkör

a képzőművészeti szakkör, valamint a sportkörök keretén belül van

jelenleg lehetőség egészségnevelésre és környezeti nevelésre.

Iskolaegészséügyi szolgálat

az állapotfelméréssel az aktuális egészségi helyzetét mérte fel a

tanulóknak. A szűrővizsgálatokkal a még panaszt nem okozó kóros

elváltozásokra sikerült fényt deríteni. A kötelező oltásokkal a

súlyos fertőző betegségek terjedésének lehet gátat szabni.

Rendszeresen részt vesz a védőnő az egészséges táplálkozás, a

higiénia, a nemi felvilágosítás, a családi életre nevelés, a felelős

párkapcsolat kialakításának kérdéseivel foglalkozó órákon,

gyakran ők tartják ezeket.

Nyári tábor

az alsósok számára Győrújbarátra szervezünk. Ebben elsősorban a

pihenésé, a regenerálódásé a fő szerep, de az aktív pihenésre nagy

figyelmet fordítunk.

Különös figyelmet fordítunk a napirendre: a négyszeri étkezés, a

csendes pihenő, a szobák-faházak tisztasági szemléje is

hozzátartoznak a tábor programjához.

Kirándulások

A tanulmányi kirándulások szervezése a pedagógiai programban

megfogalmazott nevelési célok alapján történik.

„ … a tanulók ismerjék és ápolják lakókörnyezetük történelmét,

hagyományait, kulturális örökségét ” illetve

„…megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző

sajátosságait”

Az osztályfőnökök az alábbi szempontok alapján előre

megtervezik a négy – négy tanév tanulmányi kirándulásait és

helyszíneit.

A nevelőtestület közös döntése : az év végi tanulmányi kirándulás

időtartama 1 nap. Az időpontban az év eleji tanévnyitó értekezleten

határoz a tantestület, melyet hivatalosan felhasználható tanítás

nélküli munkanapokból biztosítunk.

58

A helyszín kiválasztásának szempontjai

a tanulók életkorának, ismeretszintjének és befogadóképességének

megfelelő legyen

törekedjen Győr és környéke természeti jellegzetességeinek

megismerésére, honismereti értékeinek megtekintésére

kapcsolódjon a tananyaghoz / történelem, hon – és népismeret,

anyanyelv, természetismeret, földrajz, stb./

helyi járattal megközelíthető legyen

A fentiek alapján a különböző évfolyamokon a következő helyek

meglátogatása javasolt :

Alsó tagozat

1. évfolyam :

- Xantus János Állatkert

- Szabadhegy

2. évfolyam :

- Kismegyer

- folyópartok

- Püspökerdő

3. évfolyam:

- Gyirmót: Holt – Rába Természetvédelmi bemutató útvonal

- Gyermekek Háza foglalkozásai

- Tűzoltóság

4. évfolyam :

- belvárosi séta

- múzeumi órák

- Városi Könyvtár, könyvtári órák

- Mentőállomás

59

Felső tagozat

5. évfolyam:

- Püspökerdő, Duna-part, Rába-part

- belvárosi séta a Káptalandomb nevezetességei, Egyházmegyei

Kincstár

- Városi Könyvtár, könyvtári órák

6. évfolyam:

- Borsos Miklós Múzeum

- Kovács Margit Múzeum, Patikamúzeum

- Ménfőcsanak: Bezerédj-kastély

- Duna-part, Rába-part

7. évfolyam:

- Xantus János Múzeum

- irodalmi emlékhelyek, legendák-mondák a városról

- múzeumi órák

- Duna-part, Rába - part

8. évfolyam:

Győr - Művészeti Múzeum

- Zsinagóga

- egyéb múzeumok ( pl.: Jedlik emlékkiállítás, Fruhmann –

ház, Zichy-palota)

- múzeumi órák

- Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár

- könyvtári órák

- jeles győriek munkássága, emlékhelyei a városban

- Duna-part, Rába-part

Versenyek

alsó és felső tagozatban számtalan egyéni és csapatverseny indul

minden évben a természetvédelem, környezetvédelem,

egészségvédelem, egészséges életmód, káros szenvedélyek elleni

küzdelem témakörében ; emellett a sportversenyek, képzőművészeti és

irodalmi pályázatok száma is szinte felsorolhatatlan. Szép

eredményekkel veszünk részt ezeken a megmérettetéseken.

60

A teljesség igénye nélkül néhány verseny : Kaán Károly

természetismereti, Herman Ottó biológiai, Teleki Pál földrajzi,

Hevessy György kémiai, ÁNTSZ – és WHO által szervezett

vetélkedők; Föld Napja tiszteletére szervezett versenyek; atlétikai

versenyek, röplabdakupa, teniszversenyek, ügyességi versenyek, stb.

Évről évre több levelezős feladatmegoldó versenyre, drogprevenciós és

káros szenvedélyek elleni rajzversenyekre is neveznek tanulóink.

Úszásoktatás

alsó tagozatban minden gyereknek lehetősége van arra, hogy

szervezett úszásoktatás keretében megismerkedjen az úszás alapjaival.

Akciók, programok

lehetőség szerint, a rendőrség szerevezésében részt vesz iskolánk a

DADA programban. Ennek keretén belül a dohányzás, az

alkoholfogyasztás, a drog és az AIDS veszélyeivel ismerkednek meg,

valamint az ezen veszélyek kikerüléséhez szükséges technikákat

sajátíthatják el rendőrségi szakember irányításával. Emellett évente 1-2

tanulónak lehetősége van nyári bűnmegelőzési – tábori részvételre is.

A védőnő segítségével, irányításával órákon a dohányzás, drog,

alkoholfogyasztás és az AIDS veszélyeivel ismerkednek meg a

tanulók, valamint elsajátíthatnak néhány, ezen veszélyek kikerüléséhez

szükséges technikát.

Családi életre nevelés

a család, mint a társadalom legkisebb működő közössége szerepének,

fontosságának megértetése nemcsak osztályfőnöki órák, hanem szintén

minden óra keretében folyik. Hisz egy biztos, szerető, elfogadó,

támogató családi háttér nélkül bármilyen nevelés szinte

elképzelhetetlen. Az iskolaegészségügyi szolgálat és a

gyermekvédelmi felelős segítségével próbáljuk megerősíteni a

gyerekekben a család szerepét, fontosságát. Ebben például a

történelmi, etikai, irodalmi, művészeti tárgyak is nagy segítségre

vannak. Másrészt, mivel érzékelhető, hogy egyre több a felbomlott

család, az egyedülálló szülő, második-harmadik-többedik

párkapcsolat, a gyerekek sokszor nem is érzékelik a teljes család

nyújtotta biztonságot, nincs erről saját élményük. Ennek

ellensúlyozására minden tanórai és tanórán kívüli lehetőséget

megragadva folyamatosan hangsúlyozzuk a család szerepét.

61

Diákönkormányzat

számos akció szervezésében és lebonyolításában játszik kulcsszerepet.

Évek óta szervezi a papírgyűjtést, az elemgyűjtést, illetve a

Kommunális Szolgáltató segítségével a környezet takarítását,

szemétgyűjtést; különböző virágosítási akciókat.

2. Alapelvek

A környezettudatos magatartás ki kell, hogy terjedjen az emberi

kapcsolatokra és az ember-környezet kapcsolatára.

A tanítási órákon és azokon kívül is érvényesüljön az intézmény

ökológiai kultúrája, társas harmóniája.

A fenntartható fejlődés elvének megvalósítása.

Egyik legfontosabb a létminőség választásához szükséges értékek

megmutatása, valamint az ehhez tartozó viselkedési normák és formák

kialakítása. A környezetkímélő intézményműködés.

3. A környezeti – és egészségnevelésben érvényesülő kulcskompetenciák

Az EU országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be

azokat a tudásokat és képességeket, amelyek alkalmassá teszik az embereket a

változó világhoz való gyors és hatékony alkalmazkodáshoz, másrészt e

változások befolyásolásához. Ezekre minden egyénnek szüksége van

személyes boldogulásához, fejlődéséhez.

- Természettudományos kompetencia

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra,

hogy magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk az ember és a természeti

világ közt lezajló folyamatokban. E kompetencia magában foglalja az emberi

tevékenység okozta változások megértését, és az ezzel kapcsolatos, a

fenntartható fejlődés fenntartásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.

Ezen kompetenciák birtokában képes cselekedni mind lokálisan, mind

globális vonatkozásokban. A természettudományos kompetencia kritikus és

kíváncsi attitűdöt, a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt

magában foglalja.

- Szociális kompetencia

A személyes, értékorientációs, interperszonális kompetenciák a harmonikus

életvitel, a közösségi beilleszkedés feltételei. Felöleli a magatartás minden

62

olyan formáját, amely révén az egyén, ha szükséges konfliktusokat is meg tud

oldani.

A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját

fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel. Megértse, hogy az

egészséges életvitelnek ebben mekkora szerepe van. E kompetencia alapja az

a képesség, hogy hatékonyan tudjunk kommunikálni, empatikusak vagyunk.

Idetartozik a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság.

A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai

Énkép, önismeret

Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe saját befogadó-

alkotó tevékenysége során alakulnak ki. Ennek a viszonynak alakításában

alapvető az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagunkért; az

önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek.

Környezettudatosságra nevelés

A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók olyan

magatartásának, életvitelének kialakulását, hogy a felnövekvő nemzedék

képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel az élő természet

fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható

fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amely révén olyan

tájékozott, tevékeny, kreatívan gondolkodó állampolgárok nevelődnek, akik

eligazodnak a természet, a környezet területén, és felelősséget vállalnak

tetteikért. Mindez akkor valósítható meg, ha a természettudományos

gondolkodásmód fejlesztése különös figyelmet kap. Ha a tanulók érzékennyé

válnak a környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet

változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet

értékeinek felismerésére, megőrzésére, a környezettel kapcsolatos jogaik és

kötelességeik gyakorlására.

A környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi

alapelvnek kell lennie. Alakuljanak ki tudatos fogyasztói szokásaik.

A környezeti nevelés során ismerjék meg azokat a folyamatokat, amelyek

következtében a környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét példákon

ismerjék fel a modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait.

Kapcsolódjanak be a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe.

Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk

megelőzése váljék meghatározóvá.

63

Testi és lelki egészség

Az iskolának minden tevékenységével a tanulók egészséges testi, lelki és

szociális fejlődését kell szolgálni. Személyi és tárgyi környezetével elő kell

segíteni azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak

a kialakulását, amelyek az egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletet és

magatartást fejlesztik. Nemcsak a betegségek megelőzésére tanít, hanem az

egészség, a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevel. Fel kell

készíteni a gyerekeket arra, hogy egészséges életvitelt alakítsanak ki, a

konfliktusokat legyenek képesek megoldani. Alakuljon ki elfogadó

magatartásuk a beteg, a sérült, fogyatékos emberek iránt. Ismerjék meg a

háztartás, a közlekedés, a veszélyes anyagok egészséget, testi épséget

veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek megelőzésére.

Kapjanak támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának

megelőzésében (dohányzás, drog- és alkoholfogyasztás, helytelen

táplálkozás). Foglalkozni kell a szexuális kultúra kérdéseivel, a családi életre

és a harmonikus párkapcsolatra történő felkészítéssel.

4. Kulcsproblémák

Az életmód változása miatt kevés az aktív testmozgás, ennek

következtében a fizikai aktivitás, a teljesítőképesség csökkent, nőtt

egyes betegségek aránya.

A káros fogyasztói szokások miatt nőtt a táplálkozási problémák

aránya: nem megfelelő minőségű és összetételű táplálék ; ennek

következménye akár hiánybetegségek kialakulása lehet.

A felgyorsult élettempó a stressz növekedését vonta maga után. Nőtt

az agresszivitás, csökkent a tolerancia, a problémákat nehezen tudják

megoldani a gyerekek. Többször nem tudnak mit kezdeni

szabadidejükkel, nem ismerik az aktív pihenés fogalmát.

5. Stratégiai célok

A mozgásszervi betegségek visszaszorítása érdekében a mindennapos

testmozgás lehetőségének megteremtése.

A súlyosabb problémával küzdő, gyógytestnevelésre szoruló tanulók

gondjait nem tudjuk önerőből megoldani, mivel nincs

gyógytestnevelőnk. A városi lehetőségekhez igazodunk.

64

A jódhiányos táplálkozás okozta struma elkerülése érdekében a

jódozott só használatát az iskolai étkeztetésben fenntartani, az otthoni

étkezésben szorgalmazni.

A fogbetegségek megelőzése érdekében nagy hangsúlyt fektetni a

fluoridok szerepének megismertetésére.

A tartós zajártalom halláscsökkenésben játszott szerepét alaposabban

megismertetni.

A szűrővizsgálatok segítségével minél hamarabb felfedni az egyenlőre

még panaszt nem okozó kóros állapotokat.

Hosszú távon minden tantermet megfelelő árnyékolással ellátni. Rövid

távú feladat a déli oldalon lévő helyiségek árnyékolásának

megoldása.

A lakókörnyezet már működő környezetvédelmi programjaiba,

akcióiba aktívabban bekapcsolódni. A szelektív hulladékgyűjtés első

lépéseként a műanyagflakonok szelektív gyűjtését megvalósítani.

Távlati cél a Kommunális Szolgáltatóval történő egyeztetés után az

iskola egész területén szelektíven gyűjteni a hulladékot.

A nem megfelelően táplálkozó gyerekek egészségvédelme érdekében a

konyha étrendjének további változtatása, még egészségesebbé tétele.

Az iskola környezetének, belső tereinek esztétikumát fenntartani,

illetve fejleszteni.

A lehetőségek függvényében még több kirándulást, túrát,

szabadidőprogramot szervezni.

Takarékosságra nevelés.

Szorgalmazzuk a büfé üzemeltetőjénél az egészségesebb táplálkozás

igényeinek még nagyobb arányú kielégítését.

A szabadon felhasználható órakeret terhére - amennyiben lehetőség

van rá- környezet - és természetvédelemmel, egészségneveléssel

kapcsolatos szakkör működtetése.

6. A céloknak megfelelő tevékenységek

Minden tanórán a tantárgy jellegéből, a tananyag témájából adódóan

jelenjen meg a környezeti – és egészségvédelmi jelleg.

Tanórán kívüli foglalkozások során

65

o napközis foglalkozások aktív testmozgással való kiegészítése

( ha van rá lehetőség)

o szakkörökön az ember és környezet harmonikus kapcsolatának

megláttatása, az egészséges táplálkozás, az esztétikus és

egészséges lakótér iránti igény kialakítása

o kirándulásokon, nyári táborokban, még nagyobb hangsúllyal

kerüljön elő az egészséges életmód, az aktív pihenés témaköre

o nagyobb mértékben részt vállalni a környezetvédő szervezetek

által szervezett akciókban

o iskolai szintű rajz- és irodalmi pályázatok, versenyek,

vetélkedők szervezése, valamint a más kiírók által szervezett

megmérettetéseken való nagyobb arányú részvétel

o az energiatakarékosságra az iskola minden tanulója-dolgozója

nagy figyelmet fordítson; víztakarékosság, WC-k, mosdók

használata során ; szellőztetés; világítás, feleslegesen ne

működjenek a gépek

o Jeles Napok megünneplése - Víz Világnapja, Madarak és Fák

Napja, Föld Napja, stb.

o több tájékoztató az egészséges étkezéssel, életmóddal,

hulladéktermeléssel és kezeléssel kapcsolatban, amire pl. a

büfé működtetőjét valamint a konyha dolgozóit is meghívnánk.

Anyagi vonatkozások

o A tanórák keretében megvalósuló, mindenki számára kötelező

programok ingyenesek.

o A választható foglalkozásokon – szakkör, erdei iskola,

kirándulás, versenyek – nem mindenki számára előírt, kötelező

anyagot dolgoznak fel, ezért ezek költségtérítésesek lehetnek.

Szponzorok, pályázati lehetőségek, támogatók keresésével,

bevonásával a költségek jelentős mértékben csökkenthetők.

7. Módszerek

A tanulók problémamegoldó gondolkodása, vitakészsége,

önismerete, konfliktuskezelő képesség folyamatos fejlesztése.

66

Önálló ismeretszerzés, kooperatív készség fejlesztése.

Együttműködésüket kortárscsoportban, de más korosztállyal is

sikeresen alkalmazzák. Ennek érdekében a páros-kiscsoportos

tanulás, a drámapedagógia, az önálló megfigyelés, kísérletezés, a

terepmunka, a könyvtári kutatómunka, erdei iskola, versenyek-

vetélkedők, különböző akciók adta minden lehetőséget

megragadunk.

A pedagógusok személyes példamutatását nagyobb mértékben

előtérbe helyezni.

8. Kapcsolatok, támogatók, segítők

Szülői szervezet - szülők, család

A szülők egészségére vonatkozó felvilágosító tájékoztatás

igényfelmérés : fontosnak tartják-e az egészség- és

környezetnevelési programot;

Mik az elvárásaik?

A család egészségesen él – e ? – kérdőív.

Helyi civil szervezetek

Állatkert

ÁNTSZ

Reflex Környezetvédelmi Szervezet

Kommunális Szolgáltató

Művelődési ház

Tárogató Alapítvány

Pályázatok útján minden kiíró szerv, szervezet

9. Információáramlás

A tanár-diák, iskola - szülő, iskola - fenntartó, illetve diákok közti

információcsere nélkülözhetetlen.

Megvalósul :

o faliújság, hirdetőtáblák

o iskolarádió

o iskolagyűlés

o helyi újság

o helyi TV, rádió

o szórólapok, tájékoztatók, az iskola életéről szóló album

keretében

o az intézmény honlapja

67

10. Ellenőrzés, mérés

Ellenőrzési terület

Az intézmény környezetbarát működtetése

az iskola bejárása - energiatakarékosság ellenőrzése

- víztakarékosság ellenőrzése

felelős: igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintéző, karbantartó

hozott intézkedés : hetesek figyelmének felhívása

A tantermek tisztaságának megőrzése

az iskola bejárása

felelős : gazdasági ügyintéző, teremfelelősök

hozott intézkedés: mindenkitől meg kell követelni a tisztaság

fenntartását

Jódhiányos táplálkozás kiküszöbölése

konyha számláinak ellenőrzése

felelős: konyhavezető

hozott intézkedés: jódozott konyhasó vásárlása

Egészséges táplálkozás

a heti étlap ellenőrzése

felelős: konyhavezető, élelmezési ügyintéző, minőségbiztosítási

csoportvezető

hozott intézkedés: az étrend változtatása

Mindennapos testmozgás

szakköri naplók ellenőrzése

felelős : tanítói munkaközösség-vezető, testnevelő tanárok,

igazgatóhelyettesek

hozott intézkedés: a testmozgás lehetőségeinek megteremtése

Kirándulások, szabadidős programok szervezése,

összehasonlítani az előző félévivel

felelős : szabadidőszervező, osztályfőnökök

hozott intézkedés: változatos programszervezés

Mérési terület

Változnak-e a gyerekek egészség szokásai ?

mérés: mérőlapok

gyakoriság: évente

célcsoport: 4. és 8. évfolyam

68

Változnak-e a fogyasztói szokások ?

mérés: kérdőív

gyakoriság: félévente

célcsoport: a büfé üzemeltetője, dolgozója

Változnak-e az egészségügyi mutatók

mérés: az iskolaegészségügyi hálózat adatainak

összehasonlítása

gyakoriság : évente

célcsoport : 3. és 7. évfolyam

11. Értékelés

A tantárgyak tartalmi követelményrendszerei alapján az adott

tantárgynak megfelelően.

Mérési és értékelési eredmények feldolgozása: a mérés gyakoriságától

függően.

A tanév zárása után az eredmények feldolgozása, ezek alapján a

további feladatok meghatározása elengedhetetlen.

Jutalmazás : tanév végén

12. Szükséges módosítások

Új célok, feladatok megfogalmazása: az előző év tapasztalatai alapján

mindig a tanévnyitó értekezleten.

Iskolaegészségügyi hálózat mérési eredményei

Az iskolaegészségügyi feladatokról szóló miniszteri rendelet által

meghatározott korcsoportok vizsgálati adatai alapján készült.

Jelen esetben a tanulók rendelkezésre álló egészségügyi

törzslapjaiban rögzített vizsgálati eredmények értelmében:

1. év - 1., 3. évfolyam 2. év - 1., 3. évfolyam 3. év - 1.,3., 5. évfolyam 4. év - 1.,3., 5. évfolyam 5. év - 1.,3., 5., 7. évfolyam

A 6. évtől folyamatosan követhető az 1.,3., 5., 7. évfolyam tanulóinak

vizsgálati eredménye.

1. év: 1998/99 tanév - 100 fő

2. év: 1999/00 tanév - 111 fő

3. év: 2000/01 tanév - 160 fő

69

4. év: 2001/02 tanév - 154 fő

5. év: 2002/03 tanév - 211 fő

6. év: 2003/04 tanév - 214 fő

7. év: 2004/05 tanév - 209 fő

8. év: 2005/06 tanév - 190 fő

9. év: 2006/07 tanév - 198 fő

10. év: 2007/08 tanév - 188 fő

11. év: 2008/09 tanév - 184 fő

Fogszuvasodás

18 %

40 %

46 %

32 %

19 %

29,5 %

5 %5 %

20 %

33 %34 %

0 %

5 %

10 %

15 %

20 %

25 %

30 %

35 %

40 %

45 %

50 %

1998

/99

1999

/00

2000

/01

2001

/02

2002

/03

2003

/04

2004

/05

2005

/06

2006

/07

2007

/08

2008

/09

Év

Százalé

ko

s e

loszlá

s

70

Lúdtalp

7 %

14 %

20 % 19 %17 %

28 %

33 %

44 %

34 %31 %

13 %

0 %

5 %

10 %

15 %

20 %

25 %

30 %

35 %

40 %

45 %

50 %

1998

/99

1999

/00

2000

/01

2001

/02

2002

/03

2003

/04

2004

/05

2005

/06

2006

/07

2007

/08

2008

/09

Év

Százalé

ko

s e

loszlá

s

Túlsúly

6 %

13 %

9 %

14 %

17 %

21 %

17 %

13 %

10 %

8,4 %

15 %

0 %

5 %

10 %

15 %

20 %

25 %

1998

/99

1999

/00

2000

/01

2001

/02

2002

/03

2003

/04

2004

/05

2005

/06

2006

/07

2007

/08

2008

/09

Év

Szá

za

lék

os

elo

szlá

s

71

Hanyag tartás

4 %

6 %

2 %

5 %

1 %1,5 %

4 %

3,7 %

2,5 %

7 %

5 %

0 %

1 %

2 %

3 %

4 %

5 %

6 %

7 %

8 %

1998/99 1999/00 2000/01 2001/02 2002/03 2003/04 2004/05 2005/06 2006/07 2007/08 2008/09

Év

Százalékoseloszl

ás

Szemüveges

17 %

7 %

18 %

14 %

21 %19 %

24 %

15,5 %

10,7 %

15 %

18 %

0 %

5 %

10 %

15 %

20 %

25 %

30 %

1998

/99

1999

/00

2000

/01

2001

/02

2002

/03

2003

/04

2004

/05

2005

/06

2006

/07

2007

/08

2008

/09

Év

Szá

za

lék

os

elo

szlá

s

72

3.9.1. A mindennapos testedzés feladatai

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény általános rendelkezése

között szerepel, hogy a helyi tantervbe be kell építeni a mindennapi testedzés

céljait szolgáló foglalkozásokat, az iskolai sportkör foglalkozásait.

Továbbá a NAT kiemelt fejlesztési feladatai között szerepel a testi és lelki

egészség fejlesztése, azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és

szokásoknak a kialakítása, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges

életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Ennek egyik

segítő pillére lehet a mindennapos testnevelés.

A mindennapos testedzés célja

A gyerekeknek igénye és vágya a mozgás, amiről az iskola a maga

kötelmeivel mindinkább leszoktatja őket. A mindennapos testedzésnek az a

legfontosabb célja, hogy ezt az egészséges, gyermekekben spontán meglévő

mozgásvágyat erősítse, és olyan tevékenységet mutasson, amely a

gyerekeknek tapasztalatot nyújt az örömszerző mozgásról. A mindennapos

testnevelésre azért van szükség, hogy a gyermekek szellemi terhelését

testmozgással ellensúlyozzuk, ezáltal hozzásegítsük a tanulmányi sikerekhez.

Az 1-4. évfolyam helyi tantervébe legalább heti három testnevelésórát be kell

építeni. Minden olyan napon, amikor nincs testnevelésóra, a játékos

testmozgást meg kell szervezni. A játékos testmozgás új fogalomként épül be

a törvénybe. A törvény a minimális időt legalább harminc percben határozza

meg. A játékos egészségfejlesztő mozgás megszervezhető oly módon is, hogy

a tanító a tanítási óra közben gondoskodik arról, hogy a gyerekek

mozogjanak. Figyelembe kell venni, hogy a gyerekek nincsenek hozzáöltözve

a testmozgáshoz, tehát nem kell átöltözniük. A játékos egészségfejlesztő

mozgás tartalma nem kötött. Időpontját és helyét a tanító határozza meg.

Helye lehet a folyosón, a tornateremben vagy az udvaron. Megfelel az

előírásnak az is, ha hagyományos játékkal töltik el ezt az időt, amennyiben ez

átmozgatja a tanulókat. A cél az, hogy megszakadjon az egész napos ülés

folyamata. A játékos testmozgás megvalósítható a sportköri foglalkozás

keretében is.

Amikor a mindennapos testnevelés jótékony hatását elemezzük, nem szabad

megfeledkezni a feltételekről: az igazgató, a tantestület, a fenntartó, a

testnevelő, a szülői környezet, a program és a létesítmények. A program

sikere érdekében feltétlen egyetértés és együttműködés szükséges az

érintettek részéről.

73

Tárgyi feltételek

Az iskola tárgyi feltételei minden tekintetben megfelelnek a mindennapos

testnevelés bevezetéséhez szükséges feladatoknak.

Az iskola rendelkezésére áll:

1 db 18 x 32 m-es függönnyel elválasztható műanyag borítású

tornaterem

1 db szabályos méretű betonos szabadtéri kézilabdapálya

2 db szabadtéri salakos teniszpálya

az iskola előtt és mögött betonos udvar

tornaszerek, melyek listáját és mennyiségét az Intézményi

eszköznyilvántartás tartalmazza

Az iskola közelében található a Móra park, ami szintén teret adhat a

szabadidős tevékenységeknek.

Személyi feltételek

A mindennapos testnevelés bevezetéséhez szükség van az intézményvezetői

elkötelezettség mellett, az egész tantestület bevonására, különös tekintettel az

osztályban tanító és a napközis nevelőkre, valamint a testnevelés szakos

kollégákra.

A mindennapos testmozgás megvalósítása

Iskolánkban a mindennapos testedzés rendszerét a diák-sporttevékenység, a

tömegsport foglalkozások, és az öntevékeny testedzés együttesen alkotja.

Jelenleg évfolyamonként két osztály működik. A teniszes „b” osztályokban a

heti három testnevelésóra mellett két teniszóra van. Így az ő esetükben

megvalósul a mindennapos testmozgás. Az osztály másik, nem teniszes fele

tanítójukkal játékos egészségfejlesztő feladatokat végez a teniszórák

időtartama alatt.

Az „a ” osztályokban azokon a napokon, amikor nincs órarend szerinti

testnevelésóra, délután játékos sportfoglalkozást tartanak a napköziben.

Tehát a mindennapos testedzés a következőképpen valósul meg :

74

1- 4. évfolyamon az „a” osztályokban : 3 testnevelésóra + 2 játékos

sportfoglalkozás / sportkör ;

1 - 4. évfolyamon a „ b ” ( teniszes ) osztályban : 3 testnevelésóra + 2

tenisz / 2 játékos sportfoglalkozás.

Az 1-4. „a” osztályaiban a játékos sportfoglalkozás 2 óráját azokon a napokon

kell megszervezni, amelyeken nincs órarendbe épített testnevelésóra.

További lehetőségek

Lehetőség van évente egy sportnap megtartására, melyen

sporttevékenységet folytatnak a gyerekek alsós és felsős nevelők

irányításával.

Délután a napköziben a tanulási idő előtt játékos sportfoglalkozást

tartanak a napközis nevelők szabad levegőn napi fél órában.

Második, harmadik és negyedik - lehetőség szerint, a szülők igénye

alapján - évfolyamon úszásoktatás folyik.

A sportköri foglalkozásokba az 1-4. évfolyam tanulóit is bevonják

a testnevelő tanárok.

75

3.10. A nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A nevelő - oktató munka hatékonyságának fejlesztése indokolja, hogy

kiválasszuk a megfelelő taneszközöket és felszereléseket, az ide

vonatkozó jogszabályok figyelembevételével.

3.10.1. Kötelező eszközök és felszerelések jegyzéke

A közoktatási törvény 38. § ( 1 ) szerint :

„ A közoktatási intézménynek rendelkeznie kell a feladatai ellátáshoz

szükséges feltételekkel.˝

A feltételek közé tartoznak az intézmény épületei, helyiségei, eszközei,

felszerelései az 1/1998. ( VII. 24. ) OM rendelet alapján.

Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató

( rendelet szerint ) Eszközhiány

Tanterem Osztályonként 1

Szaktanterem Iskolánként ( szaktantermek jegyzékén )

1-1

Tornaterem Nyolc évf.ált.

iskolában

1

Sportudvar Iskolánként 1

Igazgatói iroda Iskolánként 1

Nevelőtestületi szoba Iskolánként 1

Helyettesi iroda Iskolánként 1

Gazdasági vezetői iroda Önálló gazd. esetén

iskolánként

1

Ügyviteli helyiség Iskolánként 1

Könyvtár Iskolánként ( ha nem előírás a könyvtár )

1

Orvosi szoba Iskolánként 1

76

Kiszolgáló helyiségek

Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató

( rendelet szerint ) Eszközhiány

Sportszertár Iskolánként 1

Aula

( előtér, közösségi

tér )

Iskolánként

1

Porta Iskolánként 1

Ebédlő Iskolánként 1

Főzőkonyha Iskolánként 1

Melegítőkonyha Iskolánként 1

Tálaló – mosogató, ezen

belül felnőtt étkező

Iskolánként

1

Öltöző Iskolánként és

nemenként

1

Hideg-meleg vizes

zuhanyozó

Iskolánként és

nemenként

1

Személyzeti WC Épületenként és

nemenként

1

Tanulói WC Iskolánként és

nemenként

1

Mosléktároló Iskolánként 1

Éléskamra Iskolánként 1

Szárazáru raktár Iskolánként 1

Földesáru raktár Iskolánként 1

Egyéb raktár Iskolánként 1

Szertár Épületenként 1

Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai

1. Tanterem

Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató

( rendelet szerint ) Eszközhiány

Tanulói asztalok, székek Tanulók létszámának

figyelembevételével

Nevelői asztal, szék Tantermenként 1

Eszköztároló szekrény Tantermenként 1

Tábla Tantermenként 1

Ruhatároló fogas Tanulók létszámának

figyelembevételével

Szeméttároló Helyiségenként 1

Sötétítő függöny Ablakonként 1

77

Szaktantermek

2/1. Számítástechnika terem

Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató

( rendelet szerint ) Eszközhiány

Tábla +flipchart 1

Számítógépasztal Kettő tanulónként 1

Számítógépek és

tartozékai

Kettő tanulónként 1

felszerelés

1

Nyomtató 1

Programok Szükség szerint 1

Lemeztároló doboz 2

2/3. Természettudományi szaktanterem

Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató

( rendelet szerint ) Eszközhiány

Vegyszerálló tanuló

asztalok ( víz, gáz,

csatlakozással )

Három tanulónként 1

Elszívóberendezés Tantermenként 1

Vegyszerálló mosogató Két asztalonként 1 5

Fali mosogató Tantermenként 1 1

Poroltó Tantermenként 1

Mentő láda Tantermenként 1

Eszköz- és

vegyszerszekrény

2

Méregszekrény

( zárható )

Tantermenként 1

Eszközszállító tolókocsi 1

Törpefeszültségű

csatlakozások

Tanulóasztalonként 1

78

2/ 4. Művészeti nevelés szaktanterem

Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató

( rendelet szerint ) Eszközhiány

Rajzasztal ( rajzpad ) Tanulók létszámának

figyelembevételével

1

Tárgyasztal Tantermenként 1

Mobil lámpa (reflektor ) 2 2

Vízcsap ( falikút ) 2 1

Pianínó Iskolánként 1

Ötvonalas tábla Tantermenként 1

CD-vagy lemezjátszó,

magnetofon

Tantermenként 1

Tároló polcok Tantermenként 1

2/5. Technikai nevelés szaktanterem

Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató

( rendelet szerint ) Eszközhiány

Tanulói munkaasztal Tizenöt tanuló részére

Állítható magasságú

támla nélküli szék

Tizenöt tanuló részére 15

Tornaszoba

Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató

( rendelet szerint ) Eszközhiány

Kislabda 5

Labda 5

Tornaszőnyeg 2

Tornapad 2

Zsámoly 2

Bordásfal 2

Mászókötél 2

Gumikötél 5

Ugrókötél 5

Medicinlabda 5

Stopper 1

Kiegészítő tornakészlet 1 Egyéni fejlesztést szolgáló

speciális tornafelszerelések Pedagógiai program szerint

79

Tornaterem

Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató

( rendelet szerint ) Eszközhiány

Kosárlabdapalánk 2

Gyűrű 1

Mászórúd 2 2

Sportudvar

Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató

( rendelet szerint ) Eszközhiány

Szabadtéri labdajátékok

felszerelése

1

Magasugró állvány, léc 1

Távol -,

magasugró gödör

1

1

Futópálya 1 Egyéni fejlesztést szolgáló

speciális tornafelszerelések

Egy osztály egyidejű

foglalkoztatásához szükséges

mennyiségben

Igazgatói iroda

Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató

( rendelet szerint ) Eszközhiány

Iróasztalszék 1

Tárgyalóasztal 1

Szék 2

Iratszekrény 1

Fax 1

Telefon 1

80

Nevelőtestületi szoba

Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató

( rendelet szerint ) Eszközhiány

Fiókos asztal Pedagóguslétszám szerint

1

Szék Pedagóguslétszám szerint

1

Napló és folyóirattartó 1

Könyvszekrény 2

Ruhásszekrény vagy

fogasok

Pedagóguslétszám

figyelembevételével

Mosdókagyló 1

Tükör 1

Ügyviteli helyiség

Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató

( rendelet szerint ) Eszközhiány

Asztal Felnőtt létszám

figyelembevételével

Szék Felnőtt létszám

figyelembevételével

Iratszekrény 1

Lemezszekrény 1 1

Írógép 1

Írógépasztal és szék 1-1

Fénymásoló 1

Számítógépasztal és szék 1

Számítógép nyomtatóval,

telefon

Közös vonallal is

működtethető

81

Könyvtár

Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató

( rendelet szerint ) Eszközhiány

Tanulói asztal Szék egy iskolai osztály

egyidejű foglalkoztatásához

szükséges mennyiségben

Egyedi világítás Olvasóhelyenként 1 20

Könyvtárosi asztal, szék 1-1

Szekrény ( tároló ) Háromezer könyvtári

dokumentum elhelyezésére

Tárlók, polcok,

szabadpolcok

2

Létra ( polcokhoz ) 1

Telefon 1

Fénymásoló 1 1

Számítógép, nyomtató 1

Videó,( lejátszó, felvevő)

televízióval

1

CD vagy lemezjátszó 1

Írásvetítő 1

82

3.10.2. Funkcionális taneszközjegyzék

Az 1/1998. ( VII. 24. ) OM rendelet értelmében „ taneszközre van szükség

minden olyan tananyag feldolgozásához, amelyik a szemléltetés, illetve

tanulói tevékenység nélkül nem valósítható meg . ˝

Taneszköznek az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak

elérését segítő tárgyat tekintjük.

A taneszközök kiválasztásánál előnyben részesítjük

az esztétikus, tartós ;

az állandóságot képviselő ;

a legújabb ismereteket közvetítő;

a NAT követelményeinek megfelelő eszközöket.

A taneszköz – kínálatból

a korszerűbb;

a tanulói aktivitást igénylő ;

az ismeretszerzéshez, képességfejlesztéshez,

személyiségfejlesztéshez

nélkülözhetetlen;

a megfelelően forgalmazott ;

a könnyen kezelhető eszközt választjuk

Az alábbiakban mellékeljük a jelenleg még hiányzó taneszközök jegyzékét. A

hiányzó eszközök pótlását folyamatosan végezzük, anyagi lehetőségeink

függvényében.

A 2002/2007. (VII. 31.) rendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása

( továbbiakban NAT 2007) új, korszerű változásokat, feladatokat határozott meg.

A NAT 2007 a kulcskompetenciák fejlesztését tartja kiemelt feladatnak. Ezek

közül az egyik a digitális kompetencia, melynek fejlesztéséhez megfelelő oktatási

környezet kialakítására kell törekednünk.

A kulcskompetenciák fejlesztésének egyik feltétele a hatékony, differenciált

tanulásszervezés. Ennek meghatározó szempontjai: a tanulók aktivitásának

83

kibontakoztatása; a kooperatív tanulási technikák alkalmazása; a tanítás-tanulás

különböző szervezeti formáinak előtérbe állítása; az információs, kommunikációs

technikák és elektronikus oktatási segédanyagok használata.

A fejlesztés megvalósításához szükségesek: korszerű számítógépek monitorral,

laptopok, projektorok, aktív táblák, csoportfoglalkozáshoz alkalmazkodó

mozdítható bútorok, oktatásban alkalmazható szoftverek.

Nevelőmunkát segítő eszközök hiányának jegyzéke

( funkcionális taneszközjegyzék segítségével )

1. ANYANYELV ÉS IRODALOM

1.1.1.1. Páros és csoportos kommunikáció gyakorlására alkalmas

információhordozó

1.1.1.2. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak gyakorlására

alkalmas információhordozó

1.1.1.16. A könyvtári és könyvtárhasználati ismeretek megszerzését,

gyakorlását elősegítő eszköz

Magyar irodalom

1.1.2.18. Kommunikációs helyzetgyakorlatokat bemutató, képességfejlesztésre

alkalmas eszköz

1.1.2.22. A közlésfolyamat /kommunikáció/ szemléltetésére alkalmas eszköz

1.1.2.23. A helyesírási képesség mérésére, ellenőrzésére és értékelésére

alkalmas tanulói munkaeszköz

1.1.2.24. Az elbeszélő irodalmat bemutató, ismeretbővítésre, képességfejlesz-

tésre alkalmas eszköz

1.1.2.27. A színház, a dráma, a dramatikus népi játékok szemléltetésére

alkalmas taneszközkészlet

1.2.3.1. A szövegalkotási képesség fejlesztését szolgáló különböző műfajú

szövegek mintáit bemutató eszköz

1.2.3.2. A tömegkommunikáció műfajait szemléltető eszköz

1.2.3.3. A fogalmazási képesség fejlesztésére alkalmas, szövegalkotást és

szövegelemzést előkészítő, kreatív gyakorlatokat tartalmazó eszköz

84

2. ÉLŐ IDEGEN NYELV

Német

2.0.3.1. A tanult szavak, kifejezések és néhány mondatos egyszerű közlések

hallás utáni megértését, továbbá hallás utáni leírásuk készségét fej-

lesztő /és mérő/ eszközkészlet

2.0.3.4. Egyszerű, életszerű beszédhelyzetekbe a beszédszándékoknak meg-

felelő bekapcsolódás, szerepjáték készségét fejlesztő /és mérő/ eszköz

2.0.3.6. Képek, képsorok, illusztrációk, ábrák alapján történő leírás, bemutatás,

egyszerű történet elmesélése képességét fejlesztő /és mérő/ eszköz

2.0.3.13. A négy nyelvi alapkészséget, a szókincset és a nyelvi ismereteket

komplex módon fejlesztő /és mérő/ munkaeszköz

2.0.3.17. Az életkornak és a tanult témaköröknek megfelelő életszerű beszéd-

helyzetekbe az elvárt beszédszándékoknak megfelelő bekapcsolódás,

szerepjáték készségét fejlesztő eszköz

2.0.3.19. Egyszerű, szerkesztett szövegek globális megértését, egyszerű auten-

tikus szövegek teljes megértését, valamint a szövegek hangos olvasá-

sának készségét fejlesztő /és mérő/ eszköz

2.0.3.21. Összefüggő szövegek alkotását segítő eszköz

2.0.3.25. A négy nyelvi alapkészséget, a szókincset és a nyelvi ismereteket

komplex módon fejlesztő /és mérő/ munkaeszköz

Angol

2.0.3.1. A tanult szavak, kifejezések és néhány mondatos egyszerű közlések

hallás utáni megértését, továbbá hallás utáni leírásuk készségét fej-

lesztő /és mérő/ eszközkészlet

2.0.3.2. Egyszerű, életszerű beszédhelyzetek megértését fejlesztő /és mérő/

eszközkészlet

2.0.3.3. A tanult szavak, kifejezések és egyszerű mondatok helyes kiejtését

/hanglejtés, hangsúly, ritmus/ fejlesztő eszköz

2.0.3.4. Egyszerű, életszerű beszédhelyzetekbe a beszédszándékoknak meg-

felelő bekapcsolódás, szerepjáték készségét fejlesztő /és mérő/ eszköz

2.0.3.7. Ismert szavakat, kifejezéseket és egyszerű mondatokat tartalmazó szö-

vegek megértését fejlesztő /és mérő/ eszköz

2.0.3.9. A szó és egyszerű mondat szintű autentikus szövegek értését fejlesztő

/és mérő/ eszköz

2.0.3.10. A nyelvtani elemek kombinációját és a nyelvtani rendszer áttekintését

szolgáló munkaeszköz

2.0.3.11. Egyszerű, tényszerű információk, továbbá a beszédszándékoknak

megfelelő közlések írásbeli megfogalmazásának készségét fejlesztő

/és mérő/ eszköz

85

2.0.3.12. A tankönyvi feladatokat kiegészítő eszköz

2.0.3.13. A négy nyelvi alapkészséget, a szókincset és a nyelvi ismereteket

komplex módon fejlesztő /és mérő/ munkaeszköz

2.0.3.14. Egyszerű párbeszédek, leíró és elbeszélő szövegek hallás utáni értésé-

nek készségét fejlesztő /és mérő/ eszközkészlet

2.0.3.15. A tanult szavak, kifejezések, egyszerű mondatok és rövid, összefüggő

szövegek, párbeszédek helyes hanglejtéssel, hangsúllyal és ritmussal

történő elmondását fejlesztő eszköz

2.0.3.16. Dalok, versek, rövid prózarészletek helyes hanglejtéssel, hangsúllyal

és ritmussal történő kiejtését fejlesztő eszköz

2.0.3.17. Az életkornak és a tanult témaköröknek megfelelő életszerű beszéd-

helyzetekbe az elvárt beszédszándékoknak megfelelő bekapcsolódás,

szerepjáték készségét fejlesztő eszköz

2.0.3.19. Egyszerű, szerkesztett szövegek globális megértését, egyszerű autenti-

kus szövegek teljes megértését, valamint a szövegek hangos olvasásá-

nak készségét fejlesztő /és mérő/ eszköz

2.0.3.23. A nyelvtani szerkezetek bemutatását, nyelvtani rendszer áttekintését

szolgáló demonstrációs eszköz

2.0.3.24. A tankönyvi feladatokat kiegészítő eszköz

2.0.3.25. A négy nyelvi alapkészséget, a szókincset és a nyelvi ismereteket

komplex módon fejlesztő /és mérő/ munkaeszköz

Francia

2.0.3.1. A tanult szavak, kifejezések és néhány mondatos egyszerű közlések

hallás utáni megértését, továbbá hallás utáni leírásuk készségét fejlesz-

tő /és mérő/ eszközkészlet

2.0.3.2. Egyszerű, életszerű beszédhelyzetek megértését fejlesztő /és mérő/

eszközkészlet

2.0.3.3. A tanult szavak, kifejezések és egyszerű mondatok helyes kiejtését

/hanglejtés, hangsúly, ritmus/ fejlesztő eszköz

2.0.3.4. Egyszerű, életszerű beszédhelyzetekbe a beszédszándékoknak meg-

felelő bekapcsolódás, szerepjáték készségét fejlesztő /és mérő/ eszköz

2.0.3.7. Ismert szavakat, kifejezéseket és egyszerű mondatokat tartalmazó szö-

vegek megértését fejlesztő /és mérő/ eszköz

2.0.3.9. A szó és egyszerű mondat szintű autentikus szövegeket értését

fejlesztő /és mérő/ eszköz

2.0.3.10. A nyelvtani elemek kombinációját és a nyelvtani rendszer áttekintését

szolgáló munkaeszköz

2.0.3.11. Egyszerű, tényszerű információk, továbbá a beszédszándékoknak

megfelelő közlések írásbeli megfogalmazásának készségét fejlesztő /és

mérő/ eszköz

86

2.0.3.12. A tankönyvi feladatokat kiegészítő eszköz

2.0.3.13. A négy nyelvi alapkészséget, a szókincset és a nyelvi ismereteket

komplex módon fejlesztő /és mérő/ munkaeszköz

2.0.3.17. Az életkornak és a tanult témaköröknek megfelelő életszerű beszéd-

helyzetekbe az elvárt beszédszándékoknak megfelelő bekapcsolódás,

szerepjáték készségét fejlesztő eszköz

2.0.3.23. A nyelvtani szerkezetek bemutatását, nyelvtani rendszer áttekintését

szolgáló demonstrációs eszköz

2.0.3.25. A négy nyelvi alapkészséget, a szókincset és a nyelvi ismereteket

komplex módon fejlesztő /és mérő/ munkaeszköz

MATEMATIKA

3.0.1.2. Matematikai problémák, viszonykapcsolatok jelölését, ismeretszerzést

és bővítést, készségszintű jártasságot elősegítő, gyakorlásra és ellenőr-

zésre alkalmas tanulókísérleti és demonstrációs eszköz

3.0.1.7. A negatív szám és a törtszám fogalmának kialakítására és ismeret-

bővítésre, szemléltetésre, gyakorlásra és ellenőrzésre alkalmas de-

monstrációs és tanulói munkaeszköz

3.0.2.21. A szövegértést és szövegelemzést, a nyelv logikai elemeinek helyes

használatát segítő, változatos, szöveges és nem szöveges, gyakorlati

és matematikai problémákat tartalmazó eszköz

3.0.2.22. A számrendszer fogalmának megértését, elmélyítését elősegítő helyi-

értékes írásmód bemutatására és gyakorlására alkalmas eszköz

3.0.2.23. A számolási készség fejlesztésére alkalmas eszköz

3.0.2.24. Egyszerű, a legalapvetőbb számolási technikák elvégzésére képes

munkaeszköz

3.0.2.26. Az egyenes- és fordított arányosság fogalmának kialakítását és

változatos alkalmazását bemutató, képességfejlesztésre alkalmas

eszköz

3.0.2.49. A bizonyítási igény szemléltetésére, képességfejlesztésre alkalmas

eszköz

3.0.3.53. A nyelv logikai elemeinek, a matematikai logika alapjainak szem-

léltetésére, elmélyítésére alkalmas eszköz

3.0.3.58. Egyenlőtlenségek azonos átalakítását, megoldását szemléltető eszköz

3.0.3.59. Szöveges feladatok megoldástípusait bemutató eszköz

3.0.3.60. Algebrai kifejezéseket és azok azonos átalakításait szemléltető eszköz

4. EMBER ÉS TÁRSADALOM

Történelem és társadalmi ismeretek

4.1.1.1. A társadalmat alkotó közösségek életét bemutató és működésük

szemléltetésére alkalmas eszköz

4.1.1.3. Magyarország fővárosát, nagyobb városait és közigazgatási egységeit

87

szemléltető, ismeretbővítésre, gyakorlásra és ellenőrzésre alkalmas

eszköz

4.2.3.3. A társadalmi beilleszkedési zavarok bemutatására alkalmas eszköz

4.2.3.5. A mai magyar államszervezet működésének szemléltetésére alkalmas

eszköz

4.2.3.6. A helyi önkormányzatok munkájának megismerését szolgáló és

gyakorlati megvalósulását szemléltető eszköz

4.2.3.7. A fegyveres testületek /rendőrség, honvédség, stb./ tevékenységének

szemléltetésére alkalmas eszköz

4.2.3.9. A Magyar Köztársaság külpolitikájának és külkapcsolatainak és a kül-

földön tartózkodás szabályainak szemléltetésére alkalmas eszköz

4.3.3.2. Az ember mint személyiség bemutatására alkalmas eszköz

4.3.3.3. Az ember mint társadalmi, erkölcsi és szellemi /többdimenziós, össze-

tett/ lény bemutatására és ennek összetevőinek és mozgatóinak szem-

léltetésére alkalmas eszköz

4.4.3.1. A történelmi időben való tájékozódás képességének fejlesztését

elősegítő eszköz

6. FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK

Földrajz

6.0.3.4. Az űrkutatás eszközeinek és jelentőségének bemutatására alkalmas

eszköz

6.0.3.14. A szárazföld vizeinek típusait, kapcsolatait, felhasználásuk módjait és

a vízszennyezés legfőbb okait és következményeit vizsgáló, bemutató

tanulói munkaeszköz

6.0.3.16. A légkör alapfolyamatait bemutató, az időjárási térképek elemzési ké-

pességét fejlesztő tanulói munkaeszköz

6.0.3.18. A Föld jellegzetes felszínformáinak bemutatására alkalmas eszköz

6.0.3.22. A természetföldrajzi övezetesség horizontális és vertikális

bemutatására alkalmas eszköz és tanulói munkaeszköz

6.0.3.27. Európai Unió társadalmi-gazdasági földrajzának szemléltetésére alkal-

mas demonstrációs eszköz

6.0.3.28. Tipikus tájakat, jellegzetességeiket, sajátosságaikat bemutató eszköz

és tanulói munkaeszköz

7. MŰVÉSZETEK

Ének-zene

7.1.1.1. Nemzetiségeink és etnikai kisebbségeink gyermek- és népdalai, hang-

szeres népzenéje bemutatására alkalmas eszköz

7.1.3.16. A zenei ismeretek bővítésére alkalmas elektronikus eszköz

7.2.1.7. A bábkészítéshez szükséges eszköz és munkaeszköz

88

7.2.1.8. A különböző bábtechnikákkal történő játékra alkalmas eszközkészlet

7.2.1.9. Sík-, bot- és gyűszűbábok készítésére alkalmas munkaeszközkészlet

7.2.2.19. A kommunikáció verbális, nem verbális és metakommunikatív fajtái

szemléltetésére alkalmas információhordozó

7.2.2.20. A színházat és a színpadot bemutató eszköz

Vizuális kultúra

7.3.1.5. A tárgykultúra modellező anyagainak tapasztalati ismeretet adó,

szemléltetésre alkalmas munkaeszköz

7.3.1.6. Egyszerű kézműves technikák bemutatására, jártasság szintű fejlesz-

tésére alkalmas eszköz

7.3.2.7. A térbeli modellezés képességét fejlesztő kézműves technikák ismer-

tetésére alkalmas munkaeszközkészlet

7.3.3.2. Az időbeliség, a mozgás megragadását megértető modellek bemutatá-

sára alkalmas eszköz

7.3.3.6. Téri helyzeteket, összetett formák felépítésének, szerkezetének rajzi-

plasztikai értelmezését segítő eszköz

7.3.3.7. Térábrázolási konvenciók használatának képességét fejlesztő, a

különböző korokban, kultúrákban való alkalmazásuk ismeretét

bemutató eszköz

7.3.3.9. Életstílusok, épületek és tárgyak formavilága közötti kapcsolat

megértetésére /népművészet, művészettörténet/ alkalmas eszköz

Mozgóképkultúra

7.4.3.3. A mozgóképkultúra és médiaismeretek elsajátíttatására alkalmas

eszköz

7.4.3.5. Mintegy 20 /a történetmesélés és a drámai szituáció különbségeit,

a dokumentum és a fikció hatásmechanizmusát szemléltető / filmet

tartalmazó eszköz

7.4.3.6. A technikai képírás fejlődését, a reprodukciós és távközlési technikák

elterjedésének kulturális hatását szemléltető eszköz

8. INFORMATIKA

Számítástechnika

8.1.2.1. A számítógép üzemeltetési rendjének szemléltetésére alkalmas eszköz

8.1.2.2. A számítógép-tanterem egészség- és balesetvédelmi előírásait bemuta-

tó, ismeretszerzésre alkalmas információhordozó

8.1.2.3. Interaktív kapcsolat kialakítására, fejlesztésére alkalmas eszköz

8.1.2.4. Rásegítő vázlatokat, jó grafikájú, valóságközeli figurákat tartalmazó

89

elektronikus rajzoló program

8.1.2.5. Interaktív kapcsolattartásra alkalmas készségfejlesztő elektronikus

program

8.1.2.7. Az információ különféle megjelenési formáit szemléltető eszköz

8.1.2.8. A kommunikációs alapfogalmak emberközeli ábrázolására alkalmas

információhordozó

8.1.2.9. Különböző témakörökhöz tartozó piktogramokat szemléltető és fel-

használó, jó grafikájú, játékos elektronikus program

8.1.2.11. Különböző algoritmusokat és azok felépítését szemléltető információ-

hordozó

8.1.2.12. Különféle algoritmusok szemléltetésére, a kreativitás, kombinációs és

szervezőkészség fejlesztésre alkalmas vizuális eszköz

8.1.2.13. Irodalmi szövegek, történetek elemeinek /képek, szövegek, hangok/

összerakásra, gyakorlásra alkalmas játékos vizuális eszköz

8.1.2.14. A keresési algoritmusok összeállítására, gyakorlására alkalmas szótár-

és lexikonszerű eszköz

8.1.2.15. Négy alapműveletes elektronikus tanulókísérleti eszköz

8.1.2.16. Programozható, több számrendszert ismerő, képességfejlesztésre

alkalmas eszköz

8.1.2.17. A számítógépes műveletvégzés, a programozás helyes sorrendjének

szemléltetésére alkalmas eszköz

8.1.2.18. A problémák adekvát módon való megfogalmazására és

számológéppel

történő megoldására alkalmas eszköz

8.1.2.19. Különféle algoritmusok készítésének gyakorlására, feladat alapján

„üres” folyamatábrák szöveges kitöltésére alkalmas munkaeszköz

8.1.2.20. Az 5-6. osztályos tananyag megértetésére alkalmas modulrendszerű

eszköz

8.1.3.21. Különböző számítástechnikai eszköz kezelését bemutató, szemlélte-

tésre alkalmas eszköz

8.1.3.23. Az informatikai alapfogalmak /adat, jel, stb./ szemléltetésére alkalmas

eszköz

8.1.3.24. A bit fogalmának bemutatását, fizikai fogalmakkal való megfelelte-

tését tartalmazó, szemléltetésre alkalmas eszköz

8.1.3.25. Régi számítógépek alkatrészeinek szemléltetésére alkalmas

információhordozó

8.1.3.28. Az iskolában használatos operációs rendszer alapfunkcióit bemutató

eszközkészlet

8.1.3.29. A tananyaghoz kapcsolódó, az oktatott operációs rendszer főbb utasí-

tásainak elsajátíttatására alkalmas eszköz

8.1.3.31. A vírus viselkedését szemléltető eszköz

8.1.3.32. Nyelvi, matematikai és fizikai szemléltető, modellező eszköz

8.1.3.33. A menü- és egérhasználatot szemléltető és gyakoroltató eszköz

8.1.3.34. A billentyűzet kezelését, gyakorlását segítő eszköz

8.1.3.35. A számítógép szakszerű üzembe helyezési algoritmusát megjelenítő

eszköz

90

8.1.3.36. Egyszerű ismétlődéseket és elágazásokat tartalmazó algoritmusok

értelmezését és kódolását segítő információhordozó

8.1.3.37. Feladatok algoritmizálását elősegítő segédeszköz

8.1.3.38. Véletlen eseményeket bemutató elektronikus szimulációs eszköz

8.1.3.39. A gazdasági élet egyszerűbb eseményeit, modelljeit, visszacsatolásokat

szemléltető információhordozó

8.1.3.40. Egy szövegszerkesztő, illetve ábraszerkesztő alapfunkcióit szemléltető

eszköz

8.1.3.41. Egy szövegszerkesztő, illetve ábraszerkesztő alapfunkcióinak

gyakoroltatására alkalmas eszköz

8.1.3.42. Az adatbázis hivatali és mindennapi életben betöltött szerepének,

jelentőségének szemléltetésére alkalmas eszköz

Könyvtárhasználat

8.2.2.11. A különböző könyvtártípusok megismerésére alkalmas eszköz

8.2.3.12. A könyvtártípusokat bemutató információhordozó

8.2.3.13. Dokumentumfajták megkülönböztetését, a szaktárgyakhoz való

való felhasználás lehetőségeit ismertető eszköz

8.2.3.16. A dokumentumismeret elmélyítését szolgáló tanulói munkaeszköz

9. ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK

Technika

9.1.1.1. A tervezéshez és az azt megelőző vizsgálódásokhoz szükséges de-

monstrációs és munkaeszköz

9.1.1.4. A képzőművességet, az eszköz- és géphasználatot, a helyes szerszám-

használatot /eszközhasználatot/, baleseti veszélyforrásokat, környe-

zetünk védelmét /anyagtakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés, stb./

szemléltető eszköz

9.1.1.10. Az egészséges életmód, az elemi higiénés szokások megismertetésére

alkalmas eszköz

9.1.1.11. A képi gondolkodás, az ábrázolóképesség fejlesztésére alkalmas

munkaeszköz

9.1.3.44. A technikatörténet világában való tájékozódáshoz képességének ki-

alakítására szolgáló információhordozó

9.1.3.45. Magyar tudósok, feltalálók életét, munkásságát bemutató információ-

hordozó

9.1.3.47. A közlekedési jelzéseket megismertető demonstrációs eszköz

9.1.3.48. A gyalogos- és a tömegközlekedés szabályainak elsajátítására alkalmas

demonstrációs eszköz és munkaeszköz

9.1.3.49. A közlekedési kultúra, helyes magatartásforma és szokásrend kialakí-

tását bemutató eszköz

9.1.3.50. A kerti munkák elvégzéséhez szükséges természeti jelenségek meg-

91

figyelésére alkalmas mérési eszköz

9.1.3.51. A konyhakerti talajműveléshez szükséges ismereteket bemutató infor-

mációhordozó

9.1.3.52. Talajvizsgálati módszerek megismerésére, talajvizsgálatok elvégzésére

alkalmas munkaeszköz

9.1.3.53. A kerti szerszámok gyakorlott használatának elsajátításához szüksé-

ges munkaeszköz

9.1.3.54. A rovarkártevők elleni védekezést, növényszaporítási műveleteket

megismertető eszköz

9.1.3.55. A környezetbarát technika jelentőségének felismerésére, környezet-

barát szemlélet kialakítására alkalmas ismeretbővítő eszköz

9.1.2.12. A tervezéshez és az azt megelőző vizsgálódásokhoz szükséges tanuló-

kísérleti eszközkészlet

9.1.2.15. Közvetlen környezetünk természeti és feldolgozott anyagainak

tulajdonságvizsgálatához, átalakításához /eszköz, tárgykészítéshez/

szükséges munkaeszköz

9.1.2.16. A kézművességet, az eszköz- és géphasználatot, /műveleti sorrendet/,

a baleseti veszélyforrásokat bemutató, szemléltetésre alkalmas eszköz

9.1.2.18. A közvetlen környezet jellemzőit, építésének főbb fázisait, a környe-

zetvédelem lehetőségeit, a közlekedési eszköz alapvető működését,

történetét bemutató, az elemzését segítő eszköz

9.1.2.19. A kerékpáros közlekedés technikájának, szabályrendszerének gyako-

roltatására alkalmas eszköz

9.1.2.20. A gyalogos-, a tömeg- és a kerékpáros közlekedés szabályait, forgalmi

helyzeteit /veszélyhelyzeteit/ bemutató, illetve gyakoroltató eszköz

9.1.2.22. A kiskerti munkálatok, a növényápolás bemutatására alkalmas eszköz

9.1.3.24. A technikai problémákkal kapcsolatos összefüggések megértésére, a

lényegkiemelés elsajátítására szolgáló eszköz

9.1.3.29. Szabványok megismeréséhez, és alkalmazásuk gyakorlásához szüksé-

ges információhordozó

9.1.3.30. Modern tervezési mechanizmusokat bemutató, ismeretszerzésre és

-bővítésre alkalmas eszköz

9.1.3.31. Az anyagvizsgálat elemi módszereinek megismertetéséhez és alkal-

mazásához szükséges egyszerű anyagvizsgálati tanulókísérleti eszköz-

készlet

9.1.3.32. Az anyagok és a belőlük készített tárgyak tulajdonságai közötti össze-

függések megláttatására alkalmas eszköz

9.1.3.33. Az anyagátalakítás és a különböző anyagfeldolgozási technológiák

szemléltetésére alkalmas eszköz

9.1.3.36. A környezetvédelmi szemlélet kialakítására alkalmas eszköz

Az alapvető balesetvédelmi szabályok, elsősegélynyújtási ismeretek

megszerzésére alkalmas demonstrációs eszköz

9.1.3.43. A számítógépes rendszerek és a robotok a termelésben játszott jelentő-

ségének megismerésére alkalmas információhordozó

92

Háztartástan

9.2.1.1. A háztartási munkák takarítás, rendcsinálás, önellátás eszközeit, szer-

számait bemutató információhordozó

9.2.1.2. A takarítás, polcrendezés, asztali rendcsinálás gyakorlására alkalmas

egyszerű munkaeszköz

9.2.1.4. A gyermek otthoni munkafeladatait bemutató információhordozó

9.2.1.5. Az otthon „munkahelyeit” bemutató információhordozó

9.2.1.6. A felnőtt /szülői/ foglalkozásokat bemutató információhordozó

9.2.1.7. Családi bevételeket, kiadásokat bemutató információhordozó

9.2.1.8. A takarékosságot /idő, energia, pénz/ bemutató információhordozó

9.2.1.9. Az otthon és a családtagok viszonyát bemutató információhordozó

9.2.1.10. A zsebpénz beosztását, tervezését szemléltető információhordozó

9.2.1.11. A gazdálkodással kapcsolatos szerepjátékok gyakorlására szolgáló

különféle játékos munkaeszköz

9.2.1.12. Az otthon és az iskola közelében lévő szolgáltató intézményeket meg-

ismertető információhordozó

9.2.1.13. Egy település szolgáltató központja munkáját bemutató eszköz

9.2.2.14. A család egészségét befolyásoló tényezőket bemutató eszköz

9.2.2.15. A személyi tisztaság és a környezet rendjének módozatait szemléltető

eszköz

9.2.2.16. A tisztálkodás fontosságát bemutató információhordozó

9.2.2.17. A helyes fogápolás bemutatására alkalmas eszköz

9.2.2.18. A korszerű hajápoláshoz szükséges munkaeszköz

9.2.2.19. A ruházat tisztaságának megőrzésére szolgáló munkaeszköz

9.2.2.25. Az anyagkalkuláció, a munkaelosztás tervezését szemléltető

információhordozó

9.2.2.27. Önálló költségvetési terv készítésének gyakorlására alkalmas

tanulókísérleti eszköz

9.2.2.28. A textíliák eredetét, textilkészítési eljárásokat szemléltető információ-

hordozó

9.2.2.29. A ruházkodás fejlődését, a korszerű öltözködést és a népviseletet

szemléltető eszköz

9.2.2.30. Egyszerűbb anyagvizsgálatok bemutatására szolgáló munkaeszköz

9.2.2.31. A szövés, fonás, hurkolás, nemezelés gyakorlásához szükséges munka-

eszköz

9.2.2.32. Az öltésfajták, szövésminták alkalmazását, összehasonlítását bemu-

tató eszköz

9.2.2.33. Településfajtákat, a lakóhelyi környezetet szemléltető információ-

hordozók

9.2.2.34. A családi ház, a lakáskialakítás terveinek szemléltetésére alkalmas

eszköz

9.2.2.35. A lakás helyiségeinek helyes kihasználtságát bemutató információ-

hordozó

9.2.2.36. A népi építkezést és a modern házberendezéseket szemléltető

információhordozó

9.2.2.37. A ház, a lakás modellezésére alkalmas munkaeszköz

93

9.2.2.38. A lakás berendezésére, korszerűsítésére alkalmas interaktív eszköz

9.2.3.42. A személyi higiénia anyagait, eszközeit szemléltető

információhordozó

9.2.3.45. Az emberi test tisztántartásának szükségességét, az egészség megőrzé-

sét szemléltető eszköz

9.2.3.46. A megelőző szűrővizsgálatok jelentőségét bemutató eszköz

9.2.3.47. Élelmiszerek tápanyag- és energiatartalmát szemléltető információ-

hordozó

9.2.3.48. Az egészségfenntartáshoz szükséges vitaminok és ásványi anyagok

szerepének bemutatására alkalmas eszköz

9.2.3.49. Fehérjék, szénhidrátok szerkezetmodelljét szemléltető demonstrációs

eszköz

9.2.3.50. A nagyüzemi konzervgyártás, tartósítás folyamatát bemutató

információhordozó

9.2.3.51. A vásárlás szempontjait friss, előrecsomagolt vagy tartósított élelmi-

szereket bemutató információhordozó

9.2.3.52. Egy-egy napi ételsor tápanyag- és energiatartalmának kiszámítását

gyakoroltató munkaeszköz

9.2.3.53. A komplettálás és a fehérjeegyensúly biztosítását szemléltető eszköz

9.2.3.54. Egy tartósító eljárás fázisait szemléltető információhordozó

9.2.3.55. Konyhatechnikai eljárásokat bemutató információhordozó

9.2.3.56. Az ételkészítés higiéniáját bemutató információhordozó

9.2.3.57. A háztartási gépek fajtáit, működését és a hibák felismerését bemutató

eszköz

9.2.3.58. Az anyagkalkulációt, munkamegosztást szemléltető eszköz

9.2.3.59. Különböző konyhai berendezések összeállítására alkalmas

demonstrációs eszközkészlet

9.2.3.60. A modern háztartás energiaszükségletét szemléltető információ-

hordozó

9.2.3.61. Lakást, lakókörnyezetet bemutató eszköz

9.2.3.62. Egy városi csomópont tereptárgyainak elkészítéséhez szükséges

munkaeszköz

9.2.3.63. A textilanyagok csoportosítását, felhasználási területeit szemléltető

informáicóhordozó

9.2.3.64. A textíliák karbantartását, tisztítását szemléltető információhordozó

9.2.3.65. A szabás-varrás eszközeit, a varrógépet, kézi munkaeszközeit

szemléltető információhordozó

9.2.3.66. Egyszerű ruhatervezést, szerkesztést, méretvételt, műszaki rajzokat

szemléltető információhordozó

9.2.3.67. A divat alakulását, divatirányzatokat bemutató információhordozó

9.2.3.68. A háztartásvezetés feladatait, a személyi alkalmasság kiválasztását

bemutató információhordozó

9.2.3.69. Munkaszervezési időtervek készítését, folyamatok leírásának gyakor-

lását elősegítő információhordozó

9.2.3.70. Az időtényező és a kifáradás összehasonlítását szemléltető eszköz

9.2.3.71. A háztartási pénzgazdálkodást /jövedelmek, kiadások, folyamatos

könyvelés, takarékossági formák/ szemléltető információhordozó

94

9.2.3.72. Tőkebefektetéseket, hiteleket, rendszeres gazdálkodást /háztartási

napló vezetését/ bemutató eszköz

9.2.3.73. A háztartási költségvetés elkészítését bemutató eszköz

Pályaorientáció

9.3.3.1. Különféle képességeket szemléltető; egyes foglalkozások eltérő

képességigényeit bemutató információhordozó

9.3.3.2. A munkahelyi ártalmakat és stresszhelyzeteket szemléltető

információhordozó

9.3.3.3. Munkanélküli állapot kezelésének jogi módozatait, átképzési lehetősé-

geket bemutató információhordozó

9.3.3.4. Interjúk készítésére alkalmas hordozható munkaeszköz

9.3.4.5. Különböző érdeklődési területeket szemléltető és a hozzájuk kapcso-

lódó érzelmi motivációk bemutatására alkalmas információhordozó

9.3.3.6. Pályaválasztási alapfogalmakat, azok értelmezését bemutató

információhordozó

9.3.3.7. Pályaképeket, foglalkozásleírásokat, valamint pályaalkalmassági

vizsgálatokat ismertető, bemutató információhordozó

9.3.3.8. Pályaválasztási ismeretforrásokat, álláslehetőségeket szemléltető

információhordozó

10. TESTNEVELÉS ÉS SPORT

10.0.1.3. Sportünnepélyek, bemutatók végzésének segítésére és megfigyelésére

alkalmas információhordozó

10.0.1.10. Küzdőfeladatok és játékok tanulását, gyakorlását szolgáló szer, eszköz,

labda és ütő

10.0.1.11. Szabadban végzett, az évszakoknak, az időjárásnak megfelelő foglal-

kozásokhoz ügyességet, edzettséget, fizikai képzettséget,

egyensúlyérzéket fejlesztő, változatos, idényjellegű szer és eszköz

10.0.1.12. A vízbiztonság és az úszómozgások elsajátítását segítő szer, eszköz,

játék

10.0.3.21. Önvédelmi és küzdősportok végzéséhez szükséges speciális küzdő és

védőfelszerelés, valamint a sportágra jellemző felszerelés, öltözékek

és eszköz

95

3.10.3. A tankönyvválasztás elvei

Tankönyvön a következőket értjük

a szerzői jogvédelem alá eső, nyomtatott formában megjelent és

jogszabályban meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított

- könyv, amely a tanulók részére pedagógiai szempontból

feldolgozza,

továbbá rendszerezi valamely műveltségi terület, - részterület

ismereteit;

- szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény, atlasz kottakiadvány, stb.,

amelyek alkalmazása nélkül a tankönyv ismeretei nem sajátíthatók

el, ill. amelynek alkalmazása nélkülözhetetlen valamely műveltségi

terület, - részterület ismeretanyagának átadásához;

az az elektronikus és képi ismerethordozó, amely tartalmánál fogva

megfelel a tankönyv követelményeinek.

A tankönyvek kiválasztásának elvei

A tankönyv feleljen meg a kerettanterv és a kerettantervre épülő helyi

tanterv tananyagtartalmának és követelményeinek.

Szerkezete legyen jól áttekinthető, lehetőleg kövesse a tanterv

elrendezését.

Az egyes pedagógiai szakaszokban egymásra épüljenek.

Szakmailag hibátlan legyen.

Adjon lehetőséget a differenciálásra.

Előnyben részesüljön a tartós, több éven át használható tankönyv.

Az ismeretszerzés tevékenységre, egyéni tapasztalatszerzésre épüljön.

A tankönyv esztétikus és jól áttekinthető képanyaga, ábrái egészítsék

ki a leírtakat.

96

A tankönyv választásának módja

A tanulócsoportok számára a tankönyvek választásáról a

munkaközösségek, ha nincs, akkor a tantárgyat tanító tanárok döntenek

a szakmai igazgatóhelyettes egyetértésével.

A választást módosítani csak a tankönyv feldolgozása után ( következő

tanév ), indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet.

A kiválasztás szempontjainak azonos mértékben megfelelő

taneszközök közül a kedvezőbb árút részesítjük előnyben, ezzel

figyelembe véve a szülők anyagi helyzetét.

Az intézmény minden tanévben - az országos tankönyvjegyzék

megjelenése után - nyilvánosságra hozza a következő tanév

tankönyvlistáját. Ebből a szülő eldöntheti, mely tankönyvekre tart

igényt és ezeket az iskola megrendeli.

A tankönyvekkel kapcsolatos feladatokat az iskola Szervezeti és

működési szabályzata tartalmazza.

97

3.11. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái,

továbbfejlesztésének lehetőségei

A szülők jogait és kötelességeit az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

13.§ -14.§-a, valamint az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről

és a gyámügyi igazgatásról 12.§ - 13.§-a fogalmazza meg. Az iskola a törvény

kötelezettségeit figyelembe véve, azokat betartva jár el.

Az iskola és a család jó kapcsolatának igénye a pedagógusok és a szülők

között erőteljesen fogalmazódik meg. A gyermek gondozása, nevelése : az

iskolai és otthoni tanulás, a szabadidő hasznos eltöltése, a gyermek erkölcsi,

szellemi, testi fejlődése az iskola és a szülők együttes feladata. Bővülnek az

iskola nevelő funkciói: a tanulás mellett feladat a gyerekek teljes

élettevékenységének áttekintése, irányítása. A tanár a tanórákon és a tanórán

kívüli foglalkozásokon segítő szerepben legyen jelen.

A tanár és szülő kapcsolatnak a tapintatosságra, a körültekintésre, a

korrektségre, a tiszteletre kell alapulnia, és mindenkor a gyermek érdeke

irányítsa a kapcsolatot.

Az együttműködés formái

1. Szülő – pedagógus kapcsolata

- szülői értekezlet

- SZSZ értekezlet

- fogadóóra

- családlátogatás

- bemutatóórák, nyílt tanítási órák

Szülői értekezletet évente 3 alkalommal tartunk

Szeptember elején, tanévkezdéskor a tanév indításának teendőit, a

tanév feladatait, a változásokat beszéljük meg a szülőkkel.

Februárban, félévkor az első félév munkáját értékeljük, a második

félévet készítjük elő.

Májusban, a tanév végén értékeljük a gyerekek, az osztály éves

munkáját.

98

A szülői értekezletet többnyire a szülői szervezet megbeszélése előzi meg,

ahol a szülők képviselőit részletesen tájékoztatjuk, illetve kikérjük

véleményüket az iskola életéről.

A szülői szervezetbe választás útján osztályonként 2-2 szülő kerül. Ők

képviselik a szülőket a SZSZ értekezletein, tolmácsolják a szülők kéréseit,

problémáit, észrevételeit az iskolavezetés felé. Segítenek az iskolavezetésnek

az információk továbbadásában.

A szülői fórumokon tájékoztatjuk a szülőket a kompetencia alapú oktatás

előnyeiről, a kulcskompetenciák fejlesztésének fontosságáról és az országos

mérések eredményeiről, azok értelmezéséről.

Fogadóórát évente 4 alkalommal tartunk, keddenként ( október, november,

március, április hónapokban ). A fogadóórán minden szülőnek lehetősége

nyílik a tanítókkal, napközis nevelőkkel, tanárokkal személyesen beszélgetni

gyermeke előmeneteléről, problémáiról.

A szülői értekezleten és a fogadóórán kívül is lehetőséget biztosítunk arra,

hogy a szülők egyénileg felkeressék a pedagógust - előzetes egyeztetés után.

Fontosnak tartjuk a családlátogatást első, ötödik, nyolcadik osztályban, illetve

osztályfőnök-váltáskor a tanuló minél jobb megismerése érdekében. A

problémás, a hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett tanulóknál komoly

segítséget jelent, ha az osztályfőnökkel együtt a gyermekvédelmi felelős vagy

a védőnő, ill. az iskola asszisztense is részt vesz a családlátogatásokon.

Bemutatóórákon, nyílt tanítási órákon szintén lehetőségük van a szülőknek,

hogy informálódjanak gyermekükről, és bepillantsanak iskolánk életébe.

2. Pedagógus – tanuló kapcsolata

- tanórák , felzárkóztatás, szakkörök

- tanulmányi, szakmai és sportversenyek

- iskolai rendezvények

- osztálykirándulás

- egyéb

Tanóra

A tanóra az iskolai nevelés és oktatás alapvető szervezeti kerete, ahol az

azonos életkorú gyerekek folyamatos pedagógiai irányítás mellett oldják meg

feladataikat.

99

Felzárkóztatás

A tananyag elsajátításában hiányosságokat mutató tanulók számára

szervezzük a hiányos alapismereteik pótlására, a tanulmányi színvonal

kiegyenlítésére.

Jellegénél fogva nem válhat állandóvá, így kiegészítő oktatási forma lehet. A

lemaradt tanulóval egyénileg kell foglalkozni, ezért a hatékonyság érdekében

ügyelni kell arra, hogy a foglalkozásokon 1-3 tanulónál több ne legyen jelen.

Szakkör

A szakköröket a sokoldalú képesség- és készségfejlesztés, a szabadidő

hasznos eltöltése, az időtálló általános értékek továbbadása céljából alakítjuk

ki. Létrehozásukban összehangoljuk a tanulói érdeklődést és a tanári

adottságokat. A tantárgyi jellegű foglalkozások mellett a művészetek iránti

fogékonyságot alapozó és fejlesztő területek és a manuális tevékenykedtető

formák kapnak helyet. Kiemelten kezeljük az informatika területét.

A szakkörök indítását a nem kötelező órák száma ill. az anyagi lehetőségek

határozzák meg.

A sportkörök ISK keretében kerülnek megszervezésre. Finanszírozhatón túli

igény esetén önköltséges formában is szervezhető szakkör.

Tanulmányi, szakmai és sportversenyek

A tanév folyamán a következő versenyeket rendezi az iskola :

- szaktárgyi versenyek

- vers- és prózamondó versenyek

- mesemondó versenyek

- sportversenyek, kupák

A legjobb eredményt elért, a legtehetségesebb tanulók vesznek részt a városi,

megyei, területi és országos szervezésű versenyeken, vetélkedőkön ( Pl.

Oktatási Közlönyben megjelent, MPI által szervezett).

A meghirdetett versenyek között válogatunk, a versenyző kiválasztása

önkéntességre épül.

A tanulóknak lehetőségük van különböző pályázatokon és levelezős

versenyeken is indulniuk. Néhány példa a versenyek sokrétűségéből :

Holenda Barnabás matematika

Zrínyi Ilona matematika

100

Öveges fizika

Radnóti versmondó

Gönyűi mondaíró, mondamondó

Kazinczy szépkiejtési

Simonyi Zsigmond anyanyelvi

Móricz prózamondó

Váci versmondó

Ezüst - toll helyesíró

Kormos versmondó

Petőfi - versenyek

Arany János - versenyek

Rajz- és képzőművészeti pályázatok

Környezetvédelmi pályázatok

Atlétika

Röplabda - kupák

Kosárlabda-kupák

Labdarúgó - kupák

Szaktárgyi versenyek

Angol és német nyelvi versenyek

TIT , TITOK , Bölcs Bagoly, Jonatán, Bendegúz levelezős versenyek

A versenyekre való felkészítés a szaktanár feladata.

Iskolánkban évente a következő rendezvényeket tartjuk, amelyek a

pedagógus és diák együttes munkáját tükrözi.

Október 6. - megemlékezés az aradi vértanúkról.

Október 23. - megemlékezés az 1956. októberi forradalom

tiszteletére.

Mikulás napra a gyerekek műsorral készülnek.

Kodály – nap: megemlékezés névadónkról.

Karácsonyi ünnepély : minden évben a 4. évfolyam készíti az

ünnepi műsort.

Március 15. – megemlékezés az 1848-49-es szabadságharc és

forradalomról.

Diáknap : a diákönkormányzat által meghatározott program alapján

működik.

101

Osztálykirándulás : évente egy alkalommal az osztályfőnök

szervezésében.

Ezenkívül még sok lehetőség nyílik a tanulók és pedagógusok kapcsolatának

erősítésére. Ezek: klubdélutánok szervezése, táboroztatások, közös

bábszínház-, hangverseny-, színházlátogatások, pályázatok írása, tanulmányi

versenyre való felkészülés, projektfoglalkozások.

3. Pedagógus – tanuló – szülő kapcsolata

Lehetőséget adunk a szülőknek iskolai programokon való részvételre, hogy

bepillanthassanak iskolánk életébe. A következő programokba, feladatokba

vonjuk be a szülőket.

farsang

tanévnyitó, tanévzáró ünnepély

Kodály - nap

bemutatóórák

hangversenyek

papírgyűjtés

osztálydíszítés

tankönyvrendelés

emelt szintű ének – zene oktatásban résztvevők szereplései

játszóház

4. Pedagógus – pedagógus kapcsolata

A közös tantestületi értekezleteken és a munkaközösségi megbeszéléseken

hasznos szakmai eszmecserét folytatunk. Ezen felül fontosnak tartjuk, hogy

megismerhessük egymás munkáját bemutatóórák tartásán és hospitáláson

keresztül, különösen a 4. és 5. osztályos átmenet megkönnyítése érdekében.

Kiemelten segítjük a pályakezdő és új kollégák beilleszkedését. A jó

munkaközi kapcsolat bővítésére szükségesek olyan együttes, közös

programok, ahol megismerhetjük egymás iskolán kívüli tevékenységét, a

másik kolléga személyiségét. Ezeket segítik elő a tantestület közös

programjai: pl.: kirándulások, rendezvények.

102

Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei

Iskolánk igyekszik tanulóinknak egyre több lehetőséget biztosítani a

tanuláshoz és a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Ehhez szükséges a szülőkkel

való szoros együttműködés.

A következőkben szeretnénk a szülők segítségét kérni :

az adó 1 % felajánlásához

lehetőség biztosítása egy munkahely vagy egy vállalat

látogatásához

közös programok szervezéséhez

103

„ Akiben tehetség van köteles azt

kiművelni a legfelsőbb fokig, hogy

embertársainak mennél nagyobb

hasznára lehessen. Mert minden

ember annyit ér, amennyit ember-

társainak használni, hazájának

szolgálni tud. “

/Kodály Zoltán /

4. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDSZERE, MŰKÖDÉSE

4. 1. A tanulói jogviszony

A belépés feltétele: a tanulói jogviszony létesítésekor a többször

módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 66. paragrafusa és a

11/1994. ( VI. 8.) MKM rendelet 17. § ( 1) szerint járunk el.

Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell

mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, továbbá az iskolába

lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.

Az emelt szintű oktatás belépésének feltételeit lásd a 4.3. speciális képzés

területei részben.

A továbbhaladás feltételeire a többször módosított 1993. évi LXXIX.

törvény a közoktatásról 71. paragrafusa az irányadó.

4. l. l. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

Az intézmény magasabb évfolyamába az a tanuló léphet, aki az előző

évfolyam helyi tantervében rögzített követelményeket legalább elégséges

szinten teljesítette.

Ha az első évfolyamra felvett tanulót szakértői és rehabilitációs bizottság

vagy nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti az

értékelés és minősítés alól, akkor az első évfolyamot előkészítő évfolyamként

végzi és fejezi be.

104

Az előkészítő jellegű évfolyam jelentését és az egyéni továbbhaladás

módját a többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 70. § 7-

10. bek. határozza meg.

Az 1-4. évfolyamokon a szülő kérésére az igazgatónak engedélyeznie kell

az évfolyam megismétlését.

Amennyiben 1-3. évfolyamon a tanuló hiányzása meghaladja a 250

tanítási órát, hiányzásai miatt az évfolyamot ezen pedagógiai szakaszban

köteles megismételni. ( 1993. évi LXXIX. tv. törvény 71. § . )

Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen

osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása

együttesen a kettőszázötven tanítási órát, egy adott tantárgyból a tanítási órák

harminc százalékát meghaladja a többször módosított 11/ 1994. ( VI.8.) MKM

rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről 20. § ( 6 ) a, d pontja

alapján járunk el.

A tanulói jogviszony megszűnésére a többször módosított 1993. évi LXXIX.

törvény a közoktatásról 75. §-a az irányadó.

4.1.2. A tanulói felmentések

A tanulói felmentések ügyében a Közoktatási törvény 69. § (2-4), 70.§

( 7-10) és a 11/1994.( VI. 8. ) MKM rendelet 23. § ( 5 ) alapján járunk el.

A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát, csatolni

kell a szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó

szakértői véleményét.

105

4. 2. A képzés szerkezete , átjárhatóság

Az iskola belső szervezeti struktúrája : 8 évfolyamos általános iskola

A közoktatási törvény 8. § ( 3 ) szerint :

Az alapfokú nevelés – oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a

nyolcadik évfolyam végéig tart.

Négy részre tagolódik:

a) 1 – 2. évfolyam - bevezető szakasz

b) 3 – 4. évfolyam - kezdő szakasz

c) 5 – 6. évfolyam - alapozó szakasz

d) 7 – 8. évfolyam - fejlesztő szakasz

Az átjárhatóság érdekében a helyi tantervekben ( lásd 6. fejezet ) részletesen

megfogalmazzuk a követelményeket. A belső szakaszok lezárásaként, a ki - és

belépés érdekében teljesítménymérést végzünk. A mérés tájékoztatást nyújt

tanárnak, diáknak, szülőnek egyaránt a követelmények gyermekenkénti

elsajátításáról.

A tanulók osztályokba és csoportokba szerveződnek. Az osztályok és

csoportok szervezésének elvei tanórán belül és kívül:

- életkor szerint

- képesség szerint

- érdeklődés szerint

- kimeneti cél szerint

Átvétel más iskolából:

A más iskolából érkező tanuló osztályba sorolását a Közoktatási törvény 46.§

(1) és 66. § (5) bekezdés alapján végezzük.

Amennyiben a tanuló emelt szintű képzésben kíván részt venni, a szaktanár

felméri tudását, beilleszthető-e a speciális tantervű csoportba. A szaktanár

véleményének kikérése után az átvételről az igazgató dönt.

106

4. 3. A speciális képzés területei

4.3.1. Ének-zene emelt szintű képzés

Intézményünkben 1983 óta emelt szintű ének-zene oktatás folyik. Ezt az

Alapító okiratunk is rögzíti.

Az ének-zene oktatás személyiségformáló szerepe

A zenei nevelés speciális, mással nem helyettesíthető feladatot vállal a

fiatalok lelki, érzelmi, értelmi nevelésében. A sokoldalú zenei tevékenység

pozitív hatású a többi tantárgyra is.

Az iskolai ének-zene tanítás célja a harmonikus személyiség kibontakoztatása

a zene sajátos eszközeivel. Az iskoláskorban ért hatások életre szólóan

meghatározzák a fiatalok viszonyát a zenéhez is. A zene által közvetített

értékek fokozzák örömünket, kiegyensúlyozottabbá, felvértezettebbé tesznek,

segítenek elkerülni a téves vágányra vezető pótcselekvéseket.

A zene formálja az ízlést ; fogékonnyá tesz más kultúrák értékeinek

befogadására ; fejleszti az alkotókészséget. A csoportos muzsikálás az

egymásra figyelésre, felelősségre nevel.

A ritmuskészség fejlesztése segíti a mozgási és szellemi tevékenységek

harmonikus rendezettségének kialakulását, segíti a beszédértést, a kifejező,

érthető beszéd készségének létrejöttét. Az oktatás során erős kötődés alakul ki

a zenei hagyományokhoz, a népzenéhez ; mindez szolgálja az egészséges

magyarságtudat kialakulását.

Célja, feladata

- A tanulók örömmel és szívesen énekeljék a magyar gyermek- és népdalokat,

más népek dalait, történeti énekeket, az európai századok kultúr-

kincsének legszebb egyházi és világi dallamait, a zeneirodalom értékes,

zeneileg igényes, énekelhető műzenei szemelvényeit.

- A tanulók a felfedezés örömével hallgassák meg a magyar és európai nép- és

műzene legértékesebb darabjait, illetve azok részleteit.

107

- A tanulók legyenek képesek a zenei anyag sajátos összetevőinek / dallam,

ritmus ,tempó, dinamika, hangszín, többszólamúság, szerkezet,.../ felismeré-

sére , felidézésére, reprodukálására.

- A tanulókban fokozatosan alakítsuk ki az alapvető zenei készségeket az ének-

lés zenei írás- olvasás, tudatos zenehallgatás és zenei rögtönzés

tevékenységekben.

- A tanulókat elindítsa a zenei gondolkodással párhuzamosan a komplex művé-

szi gondolkodás felé, a bemutatott zenei és más művészi alkotások tartalmi

és formai összehasonlítása révén.

- A tanulók megismerhessék a zenetörténeti korok fő jellegzetességeit és a nagy

alkotók példaértékű munkásságát.

- A tanulókban alakuljon ki az igény a zene fizikailag és szellemileg oldó és

frissítő hatásának tanórán kívüli, egyéb iskolai foglalkozásokon és más

élethelyzetekben való érvényesítésére is.

- A zenei anyag segítségével alakuljon ki a tanulókban a helyes zenei ízlés,

tudjanak különbséget tenni az értékes és értéktelen zenei alkotások között.

- A zenével való foglalkozás legyen olyan élményt adó, hogy a tanulók tartó-

san elkötelezetté váljanak az értékes zene befogadására, aktív művelésére, a

közös éneklésre, társas zenélésre, hangverseny- és operalátogatásra.

- Az iskolai zenei nevelést hassa át Kodály Zoltán / névadónk / zenei örök-

ségének ápolása, emberi és zenei tevékenységének megismertetése.

A felvétel módja

Előkészítő folyamat

Fontosnak tartjuk, hogy az emelt szintű oktatásban folyó munkát minél

szélesebb körben megismertessük beiskolázási körzetünkben, illetve betekintési

lehetőséget nyújtsunk minden érdeklődő számára. Ennek érdekében nyílt és

bemutató tanítási órákat szervezünk, óvodás csoportokat fogadunk játékos

foglalkozásra, hangversenyeinkre / Kodály-nap, karácsonyi koncert / várjuk a

zeneszerető közönséget, és megragadunk minden alkalmat / pl. városi

fesztiválok, szereplések / , hogy munkánkat bemutassuk.

Iskolánkról a környező óvodákban tájékoztatást tartunk.

108

A leendő elsősök számára az iskolába való beíratás előtt meghallgatást

hirdetünk. A jelentkezők zenei képességét vizsgáljuk játékos formában.

Az emelt szintű oktatás működése

Az emelt szintű ének- zene oktatás 1. évfolyamon indul, a tanulók (ill.

szüleik) 8 évfolyamra választják a képzést. Hangszeres oktatást 3. évfolyamtól

intézményünkben a Liszt Ferenc Zeneiskola tanárai végeznek, hangszerválasztás

a gyerekek számára nem kötelező. A hangszereket - lehetőség szerint- iskolánk

kölcsönzi diákjainak.

Az oktatáshoz szorosan kapcsolódik a kórusmunka. Kodály a magyar népdalt

eljuttatta a színpadig, zenekari illetve vokális műveiben egyaránt. A kórus

feladata az is, hogy ezt az utat végigjárva megismertesse a tanulókat a

kórusirodalom legszebb darabjaival. Az együtténeklés az érzelmi gazdagodáson

túl felelősségérzetre nevel, közösséget formál, sikerélményhez juttat. Neveli az

egész iskolai közösséget is, s rendszeres munkával iskolán túl is számottevő

értéket képvisel, közvetít.

Értékelés

Az ének- zene tantárgy a többi tantárggyal azonos formai módon értékel:

melyet részletesen 6.4. A tanulói értékelés címszó alatt találjuk.

Fontos az egyedi, egyénre szabott ösztönző szóbeli értékelés, mely a zenei

készségfejlesztés minden területére kihat. Az értékelés 1 - 4. évfolyam félévéig a

szöveges minősítés ( 6.4.1. fejezet) szerint történik. 4. - 8. évfolyamon az

érdemjegyek szóbeli és írásbeli feleletek alapján születnek. A jegyeknek a

tantervi követelmények elsajátításának mértékét tartalmaznia kell, ezen túl

ösztönző erővel is kell rendelkeznie.

A tanuló tudásának értékelésekor a tantárgy iránti érdeklődését, önmagához

viszonyított előrehaladását, aktivitását is figyelembe vesszük.

Az ének-zene emelt szintű képzéssel járó kötelezettségek / pl. énekkar,

szereplések, stb./ teljesítése befolyásolja a tanuló szorgalmának minősítését.

109

Tanszer- és eszközszükséglet

Az emelt szintű képzésben résztvevő osztályokban Szabó Helga által írt

tankönyveket használunk. Az alapvető készségfejlesztő füzeteket / 333 olvasó-

gyakorlat, Ötfokú zene, Válogatott bicíniumok / szükség esetén a tanulók

vásárolják, első illetve második osztályban.

Második osztályban kezdődik a furulyatanítás, a hangszert a szülők szerzik

be. Az eredményes oktatás érdekében és a zenehallgatáshoz jó minőségű

lemezekre /CD és hagyományos / , magnókazettákra, műsoros videokazettákra,

kottákra van szükség. A hangzóanyagok az iskolai könyvtár leltárába kerülnek.

Elengedhetetlen eszközök a lemezjátszók, magnók, CD-lejátszók; a két

szaktanteremben ezeknek folyamatosan, rendszeres karbantartás mellett az

oktatás jó színvonalát kell segíteniük, szolgálniuk.

A hangszeres oktatáshoz iskolánk kölcsönzi - lehetőség szerint - a

hangszereket /hegedű, cselló, fuvola /.

Évente 2-3 alkalommal hangversenyen vesznek részt tanulóink. Ezek

keretében megismerkednek a zeneirodalom klasszikus és modern műveivel.

Célunk, hogy diákjaink hangversenyre járó, zeneértő fiatalokká, felnőttekké

váljanak. Lehetőséget teremtünk operabérlet vásárlására. Megfelelő létszám

esetén az iskola biztosítja a tanári kíséretet. Alkalmanként a győri színház gyerek

- előadásaira is látogatást szervezünk.

Az emelt szintű ének-zene oktatás eddig elért eredményei

A munka a kívülállók számára az iskolai kórus szereplésein mérhető le.

Ennek színvonalát mutatja, hogy többször meghívást kapott a városi Tavaszi

Fesztiválra, egyéb városi rendezvényekre. ( Filharmóniai koncert, Halmos

emlékkoncert, városházi karácsony, Kultúrával a Nyugat Kapujában… )

Már rádiófelvétel is készült iskolánk énekkarával. A leghosszabb adás 25

perces volt, a műsorokat a Bartók Rádió közvetítette.

Az 1999-es és a 2000-es Éneklő Ifjúság városi rendezvényén kórusunk az

„arany minősítés diplomával˝ címet nyerte el. 2002-ben az „Év kórusa”

minősítéssel gazdagodott az elismerés. 2004 áprilisában újra „arany minősítés

diplomával”, 2005-ben arany fokozat dicsérő oklevéllel, 2006-ban arany fokozat,

2007-ben arany fokozat diplomával címet kapott a nagykórus.

Nagy sikerrel szerepeltek diákjaink külföldön is: Eisenstadtban, Galántán,

Dunaszerdahelyen, Kuopioban. A dunaszerdahelyi Comenski iskola zenei

tagozatának létrehozásában aktív segítséget adott iskolánk. 2003 júniusában

Komlón, nemzetközi kórusfesztiválon, majd decemberben a Vigadóban

megrendezett Kodály Zoltán III. Magyar Kórusversenyen szerepeltünk

eredményesen.

110

Az 1995. évi finnországi koncertutat vállalatok támogatták az iskolai

alapítványra befizetett összegekkel. A kuopioi iskola fúvós osztályát 1996-ban

egyhetes viszontlátogatáson fogadta iskolánk, ill. a koncertező osztály. A két

iskola között kialakult kapcsolat eredményeképpen egyik nevelőnk 1997 nyarán

egyhetes meghívásnak tett eleget. Bemutató tanítást és előadást tartott Kuopio

énektanárainak a Kodály módszerről. 2001-ben és 2005-ben újabb csoportok

cseréjére került sor. Ezt a kapcsolatot folyamatosan ápoljuk.

Az 1996-97-es tanévben francia ill. japán pedagógusok vettek részt nagy

megelégedéssel ének-zene órákon. A város által elindított furulyafesztiválon

tanulóink eredményesen mutatkoztak be. Ezt továbbra is bemutatkozási

lehetőségnek tekintjük. Az egyik csoport a Kultúrával a Nyugat Kapujában

rendezvénysorozat megyei gálaműsorára is kapott meghívást 2000 őszén, a felsős

diákokból alakult kamaracsoport 2003-ban ezüst fokozatot ért el ugyanezen

rendezvényen a közös kamaramuzsikájával.

Az emelt szintű oktatásban részesülő tanulók ( kiegészülve régi

tanítványokkal ) 2000 december óta nagy sikerrel lépnek fel széles közönség

elé a Szent Anna - templomban. A karácsonyi koncert hagyománnyá vált, hiszen

kiváló alkalom a tagozat munkájának bemutatására lakókörzetünkben ; azontúl a

szereplőknek is élmény a helyszín, a zene és a nagyszámú érdeklődő miatt. A

helyszín a lehetőségekhez képest változhat. A református Betlehem-templom, a

Bencés-templom is örömmel adott helyet az adventi koncertnek.

A 2007-es Kodály emlékév programjaival magas színvonalon teljesítettük

feladatainkat: részt vettünk versenyeken, iskolánk is hirdetett városi vetélkedőt, a

Kovács Margit ÁMK-val közösen koncertet és kiállítást szerveztünk mindkét

intézményben, illetve meglátogattuk decemberben a budapesti Zeneakadémia

Kodály – maraton koncertfolyamát.

A győri Zsinagógában hangversenyt adtunk az emlékév nyitásaként, melyet

decemberben zártunk egy újabb hangversennyel.

Kapcsolatot ápolunk a galántai Kodály Zoltán iskolával. Kórusunk és tanáraink

látogatást tettek az intézményben és a városban. Galántáról fogadtunk

kiállításokat, melyeknek megnyitóin aktívan részt vettünk, s a galántai iskola

kórusa az évek alatt többször is vendégszerepelt nálunk.

2008-ban jártunk Mayerhofenben (Tirol), ahol nemzetközi drogellenes

kiállítás megnyitóján műsort adtunk.

2009-ben felléptünk az Énekel a Város rendezvényen, a Biblia Éve

alkalmából rendezett koncerten.

2008-ban és 2010-ben kórusunk részt vett a Tavaszi Kórusfesztiválon,

rendszeres résztvevői vagyunk a Furulyafesztiváloknak.

Mindezek mellett a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy tanítványaink örömmel

muzsikáljanak a hétköznapokon is. Ennek megvalósítására törekszünk minden

nap.

111

4.3.2. Francianyelv-oktatás

Iskolánkban alapítása óta /1983 / magas színvonalon folyik a francia nyelv

oktatása, 3-8. évfolyamig.

A francia választott, második idegen nyelv ; a kötelező német vagy angol

mellett tanulják jó képességű diákjaink.

A nyelvtanulás személyiségformáló szerepe

A nyelvtanulás folyamata jótékony hatású a személyiségfejlődésre, az

értelmi képességek kibontakoztatására.

- A szótanulás, a memoriterek nagy mértékben fejlesztik a memóriát, a

nyelvtan megértése - használata pedig a logikus gondolkodást.

- A megtanult nyelvi elemek más szituációkban való alkalmazása a

gyerekek kreativitását fokozza.

- Az értő olvasás gyakorlása megkönnyíti a lényeglátást, egy szöveg

lényeges elemeinek felismerését.

- A hangképzésre, intonációra, mimikára történő tudatos odafigyelés

pozitívan hat vissza az anyanyelvi kommunikáció minőségére.

Egy másik nép kultúrájával, történelmével való megismerkedés gazdagabb

személyiségűvé tesz. Egy szép idegen nyelv ismerete állandó örömforrást

jelent a tanulók számára. A nyelvtudás gyakorlati haszna pedig

/ továbbtanulásnál, állás vállalásánál / szinte felbecsülhetetlen.

A NAT által meghatározott fő célkitűzésünk

„ A tanuló hétköznapi, turisztikai, egyszerűbb munkákra nézve munkavállalói,

fogyasztói helyzetekben a nyelvet használni tudja . ”

Elsősorban fontos a nyelv megszerettetése és a gyakorlati nyelvi készségek

kimunkálása.

3 - 4. osztály :

112

- a helyes nyelvtanulási szokások kialakítása

- az írás- olvasás elsajátítása

- a szövegértés, mondatalkotás csíráinak kialakítása, az alapvető szókincs

és nyelvtani alapelemek elsajátítása.

5-8. osztály :

- a NAT által megkövetelt beszédszándékok, fogalomkörök, témakörök

megtanulása

- az alapfokú nyelvtudáshoz szükséges szókincsek és nyelvtani

ismereteknek elsajátítása.

A francia nyelvi csoportba történő felvétel módja

Nemzetközi kísérletek sora igazolja, hogy az idegen nyelv - tanulás

megkezdésének legoptimálisabb időpontja a 8-9. életév. Francianyelv -

oktatásban tanulóink harmadik osztálytól részesülnek. A jó bizonyítvánnyal

rendelkező, érdeklődő gyermekek felvétele a szülők írásbeli kérelme alapján

történik.

Eszközszükséglet

A taneszközök kiválasztásánál fontos szempontnak tartjuk, hogy ne

jelentsenek nagy anyagi terhet a családok számára.

Tartalmazzák a NAT által megkövetelt beszédszándékokat, fogalomköröket,

illetve a javasolt témaköröket.

Fejlesszék mind a négy alapkészséget, különösen a beszédértést és a

beszédkészséget.

Tárgyi feltételek

Az iskolavezetés minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a

munkához szükséges tárgyi feltételeket biztosítani tudja. A szaktanteremben

írásvetítő, kazettás magnó, az iskolai könyvtárban videolejátszó áll rendelkezésre.

Videokamera teszi lehetővé a szerepjátékok, bemutató órák, találkozók

megörökítését. Könyvtárunkban megfelelő számú szótár és mintegy 400 francia

könyv várja diákjainkat. A könyvek nagy részét Győr testvérvárosának,

Colmarnak, illetve a Francia Nagykövetségnek köszönhetjük.

113

Értékelés, osztályozás

A francia második, választott idegen nyelv. A 3. osztályban megkezdett nyelv

tanulását 8. osztály végéig folytatják a gyerekek. Ha egy diák nem képes a

követelményszintet teljesíteni, felmentését a szülő - tanév végén - írásban kérheti

a nyelv tanulása alól.

Harmadik osztályban és negyedik osztály első félévében érdemjegyet még

nem adunk, szöveges értékeléssel tájékoztatjuk a szülőket. Az osztályozás

bevezetésekor főleg a jegyek motiváló erejére támaszkodunk.

Egy nyelv megszerettetésének alapvető feltétele, hogy minél több

sikerélményhez juttassuk tanítványainkat. Ez oldott légkörű tanórákon, sok-sok

pozitív visszajelzéssel lehetséges. A jó osztályzatok oldják a gátlásokat, segítenek

leküzdeni a fel-felbukkanó nehézségeket.

Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a leírt eredmények eléréséhez sem

szülői segítségre, sem különórákra nincs szükség. A gyerekek a tanórákon a

rendszeres, önálló otthoni munkához minden támogatást megkapnak

Tanórán kívüli lehetőségek

- Azoknak a diákjainknak, akik alapfokú nyelvvizsgát szeretnének tenni, alapo-

sabb felkészítésük érdekében szakköri foglalkozást szervezünk.

- A Kodály- hét keretében minden decemberben - harmadik osztályos - nyílt

órára várjuk a szülőket és az érdeklődő kollégákat.

- Minden tanév végén iskolai versenyt szervezünk a 3-7.évfolyamoknak.

Franciaországból igyekszünk beszerezni az érdekes újságokat, könyveket a

gyerekek munkájának jutalmazásához.

- Minden lehetőséget megragadunk arra, hogy tanulóink használhassák a

francia nyelvet. Elkísérjük őket a város francia nyelvű kulturális

rendezvényeire. Találkozókat szervezünk számukra a tanítóképző főiskola

anyanyelvi lektoraival és hallgatóival.

Jean Desille tanár úr 1993 óta - tanévenként néhány hétig - anyanyelvi

lektorként segítette munkánkat. 1999-ben felső tagozatos diákjainknak 5 napos

párizsi tanulmányi kirándulást szerveztünk. Ezek a közvetlen kapcsolatok, a

bemutatók és a közös ünneplések nagy mértékben fokozzák a gyerekek

lelkesedését, tanulási kedvét.

114

Iskolai franciatanításunk eddigi eredményei

Alsó tagozatban legfontosabb feladatunknak a nyelv megszerettetését tartjuk.

A „szeresse !”célkitűzés mindvégig megmarad, de felső tagozatban egyre

fontosabbá válik a „ tudja!” is. Tanítványaink szorgalmát, lelkesedését dicséri,

hogy - 1989 óta minden évben - nyolcadikos diákjaink egy része sikeres

nyelvvizsgát tesz.

Nagy öröm számunkra, hogy volt diákjaink közül mintegy harmincan francia

szakos tanárnak készülnek. Közülük többen - az Apáczai Csere János

Tanítóképző Főiskola hallgatóival együtt - iskolánkban végezték francia nyelvi

szakmai gyakorlatukat.

Összegzés

Magyarországon a francia nyelvtudás iránti igény a rendszerváltozás óta

erőteljesen megnövekedett. A külföldi tőkebefektetők között Franciaország a 3.

helyen áll, hazánkban mintegy 300 vegyes vállalat működik.

Magyarország tagja az Európai Uniónak , melynek egyik munkanyelve a

francia. Ismerete tehát az élet minden területén egyre fontosabbá válik. Erre a

megnövekedett igényre válaszolva igyekszünk tanítványainkat úgy felkészíteni,

hogy nyelvtudásuk segítse továbbtanulásukat, illetve majdani munkába állásukat.

115

4.3.3. Tenisz

Iskolánkban az 1994/95-ös tanévben indult el a teniszoktatás speciális

képzésként, a mindennapos testnevelés keretében.

Célja

A játék - és sporttevékenység, valamint a testedzés lehetőségeinek és

eljárásainak a felhasználásával úgy fejleszteni a tanulókat, hogy a játékban

/ majd később a versenyszintű sportban/ kialakult emberi kapcsolatok és

viselkedésformák szokásokká alakulva beépüljenek a gyermek

viselkedésrendszerébe.

Feladata

Formálja a tanulók mozgás-, játék- és sportkultúráját. Elő kell segítenie a

gyermekek egészséges testi fejlődését, fokoznia kell edzettségüket, teherbíró

képességüket, alapvető fizikai képességeiket.

A labdás ügyesség, a mozgáskészség fejlesztése. Mozgásos feladatokkal

kialakítani a legfontosabb jártasságokat és készségeket, amelyek a sportág

jellegéből adódnak. Elősegíteni az egészséges testi fejlődést, fokozni a

szervezet edzettségét, ellenálló képességét.

A sport révén kialakítani olyan tulajdonságokat / bátorság, határozottság,

becsületesség /, melyekkel a tanuló a közösségi élet elemi szabályait meg

tudja tartani. Felkelteni a tanulókban az érdeklődést, a kedvet a sport,

valamint a versenyszerű sportolás iránt. Formálni személyiségüket, hogy

kialakuljon igényük a mindennapos testedzésre, a szabadidő hasznos

eltöltésére. A tenisz megszerettetésével a sportág népszerűsítése, a tehetségek

felkutatása.

A felvétel módja

A mozgásos tevékenység részben a gyermekek normális testi fejlődését

elősegítő tényező, a gyermek megismerő tevékenységének nélkülözhetetlen

feltétele. Különösen vonatkozik ez a mozgásos játékokra, sportra.

116

Erre alapozva az általános iskolába való beiratkozás előtt kerül sor az

iskolaérett óvodás gyermek - válogató jellegű - ügyességi felmérésére,

ismerkedésre.

Olyan játékos feladatokra invitáljuk az óvodásokat, amelyekből kiderül,

hogy képesek-e a tulajdonságaikban rejlő lehetőségeiket a feladatok

megoldásában felhasználni.

A teszt alapfeladatai a következő területeket célozzák meg:

- labdaérzék

- ritmus

- mozgáskoordináció

- értelmi fejlettség

- rátermettség

- gyorsaság

- rugalmasság

- izomzat

- kitartás

Működése

A teniszoktatás működését két szintérre lehet felbontani:

a.) tanórák keretein belüli

b.) tanórákon kívüli foglalkozások

Értékelés

A teniszoktatás speciális jellemzője, hogy a teljesítményt nem

érdemjegyekkel fejezi ki.

Első osztályban szóban történik az értékelés. Második osztálytól tanév

közben szöveges értékelés a testnevelés tantárgy tantervi követelményeinek

teljesítése alapján kapnak a tanulók, a szöveges értékelés negyedévenként

tartalmazza a teniszre vonatkozóan is a tanuló teljesítményét.

Feltételek

Az iskola korszerű tornaterme, az udvaron felépült két salakos teniszpálya

maximálisan biztosítja a teniszoktatás folyamatos működését - teniszedző

irányításával - az év bármely szakában.

117

4.4. Általános munkarend

Az iskola életével, a munkarenddel és ezek változásaival kapcsolatos

döntéseket az iskolavezetőség hozza meg. Az intézmény munkarendjét

részletesen a Szervezeti és Működési Szabályzatának VI. fejezete; és annak

kiegészítése tartalmazza.

Az iskola tanulóinak jogait és kötelességeit a házirend fogalmazza meg,

munkarendjüknek részletes leírásával együtt.

A házirend betartása a tanulók számára kötelező.

A tanév helyi rendjét mindenkor az oktatási miniszter által kiadott rendelet

alapján az iskola vezetősége határozza meg. A tanév rendjét a nevelőtestület

hagyja jóvá, ami rögzítésre kerül az iskola éves munkatervében. A tanév

folyamán - az éves munkaterv figyelembevételével - részletes havi

munkarendet az iskolavezetés készít, a munkaközösség - vezetők

bevonásával. / A havirend a tanári szobában kifüggesztésre kerül. /

Az oktatás és nevelés az iskola helyi tantervének tantárgy – és óraterve

alapján történik. A tanítási órák 45 percesek. Az óraközi szünetek időtartama

10, illetve 15 perc. A napköziben és a tanulószobán az egységek időtartama

60 perc.

Tanítási órákon való részvétel rendje

A tanulók számára van kötelező és szabadon választott tanóra.

A szabadon választott tanóra kötelezően választott lesz:

o 1. évfolyam 2 óra ének

2 óra tenisz

o 2. évfolyam 2 óra ének

2 óra tenisz

o 3. évfolyam 2 óra ének

2 óra francia

2 óra tenisz

o 4. évfolyam 2 óra ének

2 óra francia

2 óra tenisz

o 5. évfolyam 2 óra ének

2 óra francia

2 óra tenisz

118

o 6. évfolyam 2 óra ének

2 óra francia

o 7. évfolyam 2 óra ének

2 óra francia

o 8. évfolyam 2 óra ének

2 óra francia

o 5 – 8. évfolyam 3 óra énekkar / kamarazene

A további választható órákat az intézmény tantárgy- és óraterve

tartalmazza.

A kötelezően választott tanórákon való részvételt a szülők a képzés

kezdeti évfolyamán vállalják azzal, hogy gyermeküket intézményünkbe

íratták, és megismerték Pedagógiai programunkat, képzési rendszerünket.

A kötelezően választott foglalkozást az értékelés, minősítés

szempontjából, továbbá a mulasztás és magasabb évfolyamra lépés

szempontjából úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát.

Egyéb szabadon választott foglalkozásokra is van lehetőség, ezek tanévre

választhatóak ( lehetnek pl. szakkörök, sportkörök).

Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében

tartózkodhat az iskolában. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit

csak pedagógusi felügyelettel használhatják.

Éves eseménynaptár

Ünnepek :

Tanévnyitó ünnepély

Aradi vértanúk ünnepe

Az 1956-os forradalom ünnepe

Kodály Zoltán születése évfordulójának ünnepe

Karácsonyi ünnepély

Az 1848-as forradalom és szabadságharc ünnepe

Tanévzáró bizonyítványosztás

Rendezvények :

Szaktárgyi versenyek

Kodály - heti rendezvények

Kodály – Röplabda-kupa, Kosárlabda - kupa

Tárogató teniszverseny

Énektagozatosok évzáró hangversenye

119

A 8. évfolyamosok búcsúztatása

A diákönkormányzat rendezvényei, akciói :

Papírgyűjtés

Farsang

Diáknap

Kiállítások

Kirándulások

Értekezletek :

Tanévnyitó értekezlet : a tanév céljai, feladatai, programjai

Félévzáró értekezlet : az első félév értékelése

Tanévzáró értekezlet : a tanév értékelése, összegzés, a következő

tanév előkészítése

Nevelési értekezlet : pedagógiai, nevelési feladatok, problémák

megbeszélése

Szülői megbeszélések :

Szülői értekezlet évente 3 alkalommal

/ szeptember, február, május /

Fogadóóra általában évente 4 alkalommal

/ október, november, március, április /

Szülői Szervezet értekezletei

/ általában a szülői értekezletek napján /

Szakmai napok :

Belső továbbképzések

Prevenciós foglalkozások

Tanítási szünetek tekintetében a minden tanévben kiadott „ Az oktatási

miniszter rendelete a tanév rendjéről” alapján jár el az intézmény.

Iskolánk pedagógiai célokra az oktatási miniszter fenti rendeletében

meghatározott számú tanítás nélküli munkanapot használ fel. E napok

felhasználásáról a nevelőtestület dönt, ami az éves munkatervben rögzítésre

kerül.

Egy tanítás nélküli nap programját a diákönkormányzat határozhatja meg.

120

A belső kommunikáció rendszere

A tantestületet érintő kérdéseket értekezleteken beszélik meg a

pedagógusok, ezeken hoznak döntéseket, határozatokat ; az értekezletekről

jegyzőkönyv készül.

A szakmai problémákat a munkaközösségi megbeszéléseken vitatják meg.

Az év folyamán a tájékoztatás egyik eszköze a Körözvények füzete, ebben

a tantestület egészét, vagy egy nagyobb csoportját érintő információkat közöl

az igazgatóhelyettes. Az egy-egy munkaközösséget érintő információkról a

munkaközösség-vezetőktől értesülhetnek a pedagógusok. A havi munkarend

és friss tudnivalók az információs táblákon olvasható.

A tanulókat érintő információkat a hathetente megrendezett

iskolagyűlésen és az iskolarádión keresztül közöljük. Az információk

átadása, a tudnivalók közlése elsősorban az osztályfőnök feladata.

A szülők tájékoztatásának eszköze az üzenő füzet, tájékoztató füzet

/ellenőrző /. Ezekben ismertetjük a szülőkkel az időszerű tudnivalókat,

programokat / pl. fogadóórák, szülői értekezletek, ünnepélyek, szünetek, stb. /

Alkalmanként előre elkészített tájékoztató lapon értesítjük a szülőket, illetve

mérjük fel igényüket.

Heti rendszer

A tanév folyamán az oktatás ciklus - órarend alapján történik. A tanév

elején kialakul a tanórán kívüli délutáni foglalkozások rendje / zeneórák,

énekkar, felzárkóztatók, szakkörök, hittanóra /. Ezek időpontját és helyét az

igazgatóhelyettesek rögzítik.

Napi életrend :

6 00 - tól Hajnali ügyelet - a szülő írásbeli kérése alapján

7 30 - 7 45 Gyülekező az iskola előtti téren ill. az aulában / időjárástól

és évszaktól függően /

7 45 - 8 00 Felkészülés az első tanórára a tantermekben

8 00 - 8 45 Első tanítási óra

8 45 - 8 55 Óraközi szünet /a tanulók a tantermekben vagy a folyosón

tartózkodnak /

8 55 - 9 40 Második tanítási óra

121

9 40 - 9 55 Tízórai szünet / a tízórait tanári felügyelettel minden tanuló

ott fogyasztja el, ahol a 2. órája volt /

9 55 - 10 40 Harmadik tanítási óra

10 40 - 10 55 Óraközi szünet / az alsó tagozatosok egész évben, a felsősök

a tavaszi és őszi hónapokban a szünetet szabadban töltik /

10 55 - 11 40 Negyedik tanítási óra

11 40 - 11 50 Óraközi szünet

11 50 - 12 35 Ötödik tanítási óra

12 35 - 12 45 Óraközi szünet

12 45 - 13 30 Hatodik tanítási óra

13 30 - 14 00 Ebéd az iskola ebédlőjében

Az alsó tagozatosok tanítási óráik befejezése után ebédelnek, majd kezdődnek

délutáni foglalkozásaik.

A napközi otthon rendje / részletesen lásd 4.4.l. fejezet / :

14 órától a felső tagozatos tanulók számára az év eleji beosztás szerint

énekkar, hittan, szakköri, sportköri foglalkozások működnek.

Az iskola élete a szünetekben :

Téli és tavaszi szünidő

A munkanapokon a szülők írásban jelzett igénye alapján napközi

ügyeletet biztosít az iskola.

Nyári szünidő

Napközi az iskolában helyben a tanév végéhez ill. a / következő / tanév

elejéhez kapcsolódó hetek.

122

Központi nyári napközis tábor

Városi központi tábor minden évben más - más intézményben, központi

szervezésben.

Győrújbaráti gyermektábor: a nyár folyamán heti turnusokban üdülhetnek

a tanulók, a tábort az iskola és a tábor igazgatása közösen szervezi.

A táborhoz illetve a szünidei ügyeletekhez az iskola pedagógusai

biztosítják a felügyeletet.

123

4.4.1. Napközi, tanulószoba, étkeztetés

Napközi

A napközi az együttműködés, az együttes tevékenység színtere.

Közösségteremtő erejével kiegészíti a család szocializációs szerepét.

Nemcsak az iskolai tanulmányok segítése, hanem az egyes gyerekek

otthonosság- és komfortérzetének biztosítása is a jól működő napközi feladata

éppúgy, mint az étkezési kultúra, az illemtudó viselkedés és a kommunikáció

fejlesztése.

A napközi otthon lehetővé teszi, kimunkálja egész napjuk, hetük tartalmi

és tevékenységi egyensúlyát, s ezáltal elősegíti rendszeres és zavartalan

részvételüket az iskolai oktatásban, a tanítási órákon kívüli programokban,

nyugodt felkészülésüket a tanórákra.

Fontos az egységes és egymásra épülő szokásrendszer kialakítása, az

önállóság kifejlesztése.

Figyelemmel kell kísérni és megkönnyíteni a hátrányos- és veszélyeztetett

helyzetű tanulók beilleszkedését, valamint kompenzálni kell a kedvezőtlen

családi és környezeti hatásokat.

A napközi otthon lényeges feladatai a helyes tanulási technikák

elsajátíttatása, az igényes, alkotó munkára nevelés, a szabadidő kulturált

eltöltésének biztosítása.

El kell sajátíttatni a tanulókkal a személyi és közösségi higiénia

szabályait. Az egészségkultúrában tudjanak tájékozódni, életrendjük,

életmódjuk kialakításának egyik vezérmotívuma egészségük fejlesztése

legyen.

A belépés feltétele

A szülők igénye és írásbeli kérése alapján 1-4. évfolyamokon szervez az

iskola napközis csoportokat.

Igényfelmérés tanév végén, a leendő első osztályosok esetében beíratáskor

történik. / A következő évi napközis csoportok kialakítása végett. /

A napközibe való beiratkozás a szülők tanév eleji írásbeli kérelmére történik.

A napközi otthonba való beiratkozásnak nem feltétele az étkezés

befizetése, ha a tanuló a foglalkozásokon részt vesz.

124

A napközis csoportok fajtái : - homogén csoport

/ igényfelmérés után alakít- / egy osztályból /

ható ki / - összevont csoport

/ okt. törv. létszámhatárok miatt ! /

A kilépés feltétele

Csak nagyon indokolt esetben, szülő írásbeli kérésére történhet, melyet a

foglalkoztatási naplóban rögzíteni kell.

A működés rendje

A napközi működését az iskola közvetlenül a tanórák befejezése után indítja.

A foglalkozások 1530

óráig tartanak. 1530

- 1630

óráig összevont napközis

ügyelet van.

Napközis foglalkozásokról alkalmi eltávozás csak szülő írásbeli kérelmére, a

napközis nevelő engedélyével történhet.

A napközis csoportok napirendje : étkezés / ebédeltetés /, szabadidős

foglalkozás, játékos testmozgás, tanóra, étkezés / uzsonna /.

A szabadidős tevékenységek fajtái: - manuális készségfejlesztés,

- ének-zene-tánc,

- bábkészítés, bábozás,

- játék- és sportfoglalkozás,

- séták, kirándulások,

- vetélkedők,

- kommunikációs készségfejlesztés

A foglalkozásokon készségüket, önállóságukat, projektek készítése során

fejlesztjük.

A szabadidős tevékenységek sorát színesítik az évszakonként megtartott

játszóházi foglalkozások, melyeken a tanulók érdeklődési körüknek megfelelő

elfoglaltságot találnak.

Megfelelő arányban kell alkalmazni az oktató jellegű és a kifejezetten

szórakoztató jellegű elfoglaltságokat, valamint az épületben és a szabadban

eltöltött időt.

A tanítói munkaközösség dolgozza ki munkatervében - minden tanév

elején - az éves célkitűzéseket, fő feladataikat és programjaikat.

125

Tanulószoba

A szülők igénye és írásbeli kérése alapján, megfelelő számú jelentkező esetén

5-8. évfolyamon tanulószobai foglalkozásokat szervez az iskola.

/ Foglalkozás - 12 45 - 15 30 – ig tart (hétfőtől – csütörtökig)./

- 12 45 - 14 00 – ig tart pénteken.

Feladata : - önálló, rendszeres tanulásra nevelés

- helyes tanulási technikák elsajátítása

- tanult ismeretek rögzítése, gyakorlása

- egyéni foglalkozás, korrepetálás

A tanulószoba felügyelő tanárait az igazgató bízza meg, működési rendjét az

iskola vezetősége határozza meg. A felügyelő tanárnak naplót kell vezetnie a

foglalkozásokról. A tanulószobai foglalkozást fel kell tüntetni a

tantárgyfelosztásban, a működési feltételeit az iskolai költségvetésben

biztosítani kell.

Étkeztetés

Az intézmény főzőkonyhát működtet. Minden tanuló és munkatárs

igénybe veheti ezt a szolgáltatást, térítés ellenében. A diákok étkezése a

tanórák befejezéséhez kapcsolódik, a felügyeletet pedagógus látja el.

Feladat: a helyes, kulturált étkezési szokások kialakítása.

126

4.4.2. Iskolai szolgáltatások

Az iskola diákönkormányzata

A diákönkormányzat az iskola gyermekszervezete, melyet a tanulók

közös tevékenységük megszervezésére, a tanulók érdekképviseletére, a

házirendben meghatározottak szerint hoztak létre.

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját

működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,

évente egy tanítás nélküli munkanap programjáról, tájékoztatási rendszerének

/ faliújság, iskolagyűlés, iskolarádió stb. / létrehozásáról és működtetéséről.

A diákönkormányzat működési szabályzatát a választó tanulóközösség

fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Diákönkormányzat véleményt

nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a

tanulókkal kapcsolatos kérdésekben. Feladatainak ellátásához térítésmentesen

használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az

iskola működését.

Tekintetbe véve az életkor-pedagógiai sajátosságokat, irányított és

korlátozott működésű önkormányzat létrehozása történt meg.

A 6-14 éves korosztály csak tevékenységeinek egy részét képes

öntevékenyen megtervezni és szervezni. Az érdekképviseletet, az

érdekvédelmet csak irányítva képes megoldani.

A diákönkormányzat célja

- az iskolával, szülőkkel, más intézményekkel együttműködve, olyan

programok, akciók szervezése, létrehozása, melyek során a gyermek

önként vállalt feladatokat örömmel végez, teljesít. A szabadidő

kulturált eltöltését is segíti.

A diákönkormányzat feladata

Tartalmas, folyamatos, az önkéntességre épülő programok, akciók

létrehozása.

A tanulók érdekképviselete.

A diákönkormányzat tagja lehet

- iskolánk minden olyan tanulója, aki elfogadja a diákönkormányzat

célkitűzéseit, működési szabályzatát.

127

Könyvtár

Helyzetelemzés

Az iskolában az alapítás éve óta ( 1983/84. ) működik könyvtár. Jelenleg

110m2 - es önálló helyiségben található.

2009-ben a könyvtár állománya 15.373 könyvtári egység /14.242 kötet

könyv, segédkönyv, 1131 nem nyomtatott AV-dokumentum, / 25 féle

folyóirat jár a könyvtárba, ezek elsősorban pedagógiai szaklapok.

A könyvtár gyűjtőkörébe beletartozik minden olyan nem hagyományos

dokumentumtípus is / hangkazetta, videokazetta, CD-lemez, hanglemez,

dia.../, amelyek segítségével korszerű oktató-nevelő munka valósítható meg.

A könyvtári feladatokat főfoglalkozású könyvtáros látja el. A könyvtár

minden nap igénybe vehető. Nyitvatartási ideje heti 22 óra.

DVD, CD- lejátszó, videomagnó, számítógép és nyomtató segítik a könyvtár

működését. Ezekkel a korszerű eszközökkel magas színvonalú szolgáltatások

biztosítottak.

Minden osztályban könyvtárhasználati órák kerülnek megtartásra, az

anyanyelv és informatikaórák keretében.

Használói kör

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény tanulói és dolgozói vehetik

igénybe.

A könyvtár célja, feladata

Az iskolai oktató-nevelő munka támogatása, segítése, az ehhez szükséges

dokumentumok biztosítása.

A tanulók önálló könyv- és könyvtárhasználatra nevelése. Legyen a könyvtár

a tanulás fontos eszköze és színtere. A tanulók használják rendszeresen az

iskolai könyvtárat, igényeljék szolgáltatásait. Alakuljanak ki

könyvtárhasználói szokásaik. Sajátítsák el az önálló ismeretszerzéshez

szükséges ismereteket, technikákat, módszereket. Váljon igényükké az

önművelés.

128

A könyvtár működési rendje

A könyvtár a 11/1994. MKM rendelet 6/c. §. alapján működik.

1) A beiratkozás és a könyvtári szolgáltatások igénybevétele ingyenes.

2) A könyvek kölcsönzési határideje egy hónap, igény esetén

meghosszabbítható.

3) A tanulók egy alkalommal, maximum 6 db könyvet kölcsönözhetnek.

4) Az elveszett vagy megrongált könyv helyett az olvasó köteles új

példányt beszerezni, illetve az árát megtéríteni.

5) A beiratkozás egy tanévre szól. A tanév végén minden kikölcsönzött

dokumentumot vissza kell hozni.

6) A különböző AV-dokumentumok, régebbi folyóiratok, csak a

pedagógusok számára kölcsönözhetőek.

7) A kézikönyvtár mindenki számára csak helyben használható rész.

8) A könyvtárban DVD és videovetítéseken, szabadidős foglalkozásokon

lehet részt venni.

9) A könyvtáros minden osztálynak rendszeresen könyv- és

könyvtárhasználati tanórákat tart.

10) A szaktanárok könyvtárhasználatra épülő szakórákat tarthatnak a

könyvtárban.

11) A könyvtár minden tanítási napon az olvasók rendelkezésére áll. Az

iskola éves munkatervében kerül rögzítésre a heti nyitvatartás.

/ Nyitvatartása heti 22 óra. /

129

Hangszeres zeneoktatás

A győri Liszt Ferenc Zeneiskola tanárai folytatnak intézményünkben

hangszeres oktatást zongora, hegedű, cselló, fuvola, ütő tanszakokon.

A Liszt Ferenc Zeneiskolával jó az együttműködés, részt veszünk egymás

rendezvényein, ünnepségein.

Kulturális rendezvények

A tanév folyamán kiemelkedő rendezvénysorozatunk iskolánk névadójának,

Kodály Zoltánnak a tiszteletére rendezett megemlékezés. A

rendezvénysorozat alkalmával sokszínű programokba ( versenyek, előadások,

kiállítások, hangversenyek) vonjuk be iskolánk minden tanulóját - a

legkisebbektől a legnagyobbakig, - sőt a szülők számára is többféle

lehetőséget kínálunk az intézmény munkájának megismeréséhez. A

programok színességével az a célunk, hogy névadónk szellemi örökségéhez

méltók legyünk, és megmutassuk az érdeklődőknek az igényesen végzett,

magas szintű pedagógiai munkánkat.

/ Részletesebben lásd 4.6. fejezet /

Hittan

Az intézmény vallás tekintetében semleges, ugyanakkor biztosítja, hogy

tanulói hitoktatásban részesüljenek. Az iskola az evangélikus, katolikus és

református hitoktatásnak ad helyet.

A hittanórák óra - és terembeosztását az igazgatóhelyettesek és a hitoktatók

év elején közösen végzik el.

130

4.5. Pályaválasztás

Nagy felelősség a fiatalok számára utat mutatni és ezzel részt vállalni

jövőjük formálásában. Különösen nehéz pályaválasztási tanácsot adni ma,

gyorsan változó világunkban. A helyes pályaválasztás előkészítése az

általános iskola fontos feladata. Ez az előkészítő folyamat egymással szoros

kapcsolatban lévő három mozzanatot foglal magában:

A különböző pályák, foglalkozások, szakmák bemutatását a tanulóknak.

A diákok sokoldalú, alapos megismerését, személyiségük és a pálya

követelményeinek szembesítését, a tanulók fejlesztését a választott

foglalkozás szempontjából .

Tájékozódást az iskola- és pályaválasztási szándékok alakulásáról, a reális

pályaválasztási döntés közvetlen előkészítését.

Ezeket a feladatokat az osztályfőnököknek kell elvégezniük a

pályaválasztási felelős segítségével, irányításával. Törekszünk arra, hogy a

tanulók megismerjék a különböző pályaköröket, ezeken belül az őket érdeklő

pályákat részletesen. Ezeket osztályfőnöki órákon / esetleg meghívott előadók

segítségével /, iskolalátogatásokon, videofilmek megtekintésével lehet

megvalósítani.

A pályaválasztási döntés kialakításakor mindig a teljes személyiséget kell

figyelembe venni. 5., 6. osztályban az érdeklődés feltérképezése az egyik fő

feladat, az önismeret kialakítása, fejlesztése mellett. 8. osztályra el kell

érnünk, hogy a gyerekek képesek legyenek a reális önértékelésre. A döntésnél

figyelembe kell venni a tanulók testi jellemzőit, egészségi állapotát.

Minden évben folyamatosan az iskolaorvos és a védőnő vizsgálja meg,

illetve szűri a tanulók pályaalkalmasságát, esetlegesen szakorvosi vizsgálatra

küldi a gyerekeket.

A reális döntés előkészítéseként egyéni beszélgetéseket kell folytatni a

tanulókkal. A szülőkkel együtt kell kialakítani a megfelelő döntést.

A nyolc és hatosztályos gimnáziumok lehetővé teszik a tehetséges

tanulóknak, hogy a negyedik, illetve hatodik osztály elvégzése után kilépjenek

az általános iskolából.

A pályaválasztási feladatokat a 11/1994. ( VI. 8. ) MKM rendelet 6. § ( 7)

és 8. számú melléklete, valamint az oktatási miniszter – adott tanév rendjéről

kiadott – rendelete alapján végezzük. A jelentkezéseket az erre rendszeresített

jelentkezési lapon továbbítja az iskola. A jelentkezési lapok pontos kitöltését

az osztályfőnök végzi.

4. 6. Hagyományok

131

Szervezeti hagyományok

Az iskola belső életét a Házirend szabályozza, ennek ismerete és betartása

mindenki számára kötelező.

Az iskola diákszervezete a diákönkormányzat / működését részletesen lásd

4.4.2. fejezet /.

Az iskola és külső kapcsolatai

Kiemelkedően jó az iskola és a környező óvodák kapcsolata, elsősorban a

Tárogató Úti Óvodával és a Móra Ferenc Óvodával. Az óvónők többször

látogatnak tanórákat az első osztályokban, és a leendő elsős tanítónők is

megnéznek óvodai foglalkozásokat. Egymás szakmai programján is részt

vesznek a kollégák.

Tantárgyi hagyományok

Első osztályban nyílt bemutatóórákat tartunk :

- az óvónőknek,

- a szülőknek,

- a leendő elsős szülőknek.

A 3. osztályos francia nyelvi csoportban is nyílt bemutatóórát tart a szaktanár

a szülők részére.

A leendő elsősök számára minden évben az iskola arculatát bemutató nyílt

napot szervezünk, ekkor megismerkedhetnek intézményünkkel,

bepillanthatnak hétköznapjaiba /pl. könyvtár, számítástechnika,

teniszfoglalkozás stb. /.

Tantárgyi versenyeket a városi, területi versenyek előfordulójaként tartunk.

Ezeken kívül megszervezésre kerülnek :

- Alsó tagozatban a matematika és anyanyelvi versenyek,

évfolyamonként.

- Vers- és prózamondó versenyek.

- „ Tündérsíp ” mesemondóverseny.

- Francia nyelvi verseny.

A legjobb eredményt elért tanulókkal városi és megyei szervezésű

vetélkedőkön, versenyeken veszünk részt. Ezek egyéni illetve

csapatversenyek, tantárgyi illetve művészeti versenyek / pl. : Holenda

Barnabás matematika, Zrínyi Ilona matematika, anyanyelvi és helyesírási,

132

vers- és prózamondó, Kazinczy szépkiejtési, környezetvédelmi stb./, lehetnek

levelezős versenyek vagy pályázatok.

Jelentős a sportversenyek száma, elsősorban röplabda, kosárlabda,

atlétika és tenisz sportágakban.

A névadó kultusz hagyományai

Minden évben megemlékezünk iskolánk névadójának, Kodály Zoltán

születésének évfordulójáról. Egész tanévben fontosnak tartjuk, hogy

névadónk szellemi örökségét követve oktassuk és neveljük tanítványainkat.

A december 16-i évforduló - Kodály születésnapja - köré szervezzük

iskolánk legfontosabb ünnepségsorozatát. Ekkor versenyeket rendezünk

/ Kodály Zoltán életútja, népdaléneklési, mesemondó, anyanyelvi / ,

kiállításokat készítünk tanulóink munkáiból, lehetőség szerint előadókat

hívunk meg / témái pl.: Kodály Zoltán öröksége, Kodály és a népzene, a

Kisalföld népi hagyományai /. Hangversenyt szervezünk, melyen iskolánk

diákjai ill. meghívott vendégművészek lépnek fel. A programsorozatot

ünnepi koncert zárja, melyre a szülőket és az iskolával kapcsolatot tartó

intézmények vezetőit, munkatársait várjuk.

Ünnepek az iskolában

Az állami ünnepek közül kiemelten fontos az 1956. október 23-i

forradalom és az 1848. március 15-i forradalom és szabadságharc ünnepe.

Ezekre a magyar munkaközösség, az ének szakos tanárok a 7. és a 8.

évfolyam tanulóinak bevonásával ünnepi műsorral készülnek. A két

évfordulón az egész iskola számára ünnepélyes megemlékezést tartunk. Az

Aradi vértanuk évfordulójáról is megemlékezünk.

Az iskola életéhez kapcsolódóan ünnepélyes tanévnyitót tartunk, ahol

köszöntjük új első osztályosainkat; a tanévzáró bizonyítványosztást

osztálykeretben szervezzük. A végzős 8. évfolyamosoktól a hetedikesek

vesznek búcsút, ezen a búcsúztatón a diákok, tanárok és a szülők vesznek

részt.

Bensőséges, családias jellegű ünnep iskolánk életében a karácsony. Erre

az alkalomra az alsó tagozatosok kedveskednek a diákoknak műsorral.

Osztálykeretben kerül sor a Mikulásünnepre.

Rendezvények

A diákönkormányzat rendszeresen megszervezi hagyományos

rendezvényeit, akcióit. Ilyen: a farsang, diáknap, papírgyűjtés,

környezetvédelmi akció, kirándulás.

133

A testnevelő tanárok minden évben Kodály-röplabdatornát és

kosárlabdatornát szerveznek. Hagyomány már, hogy májusban városi szintű

teniszverseny színhelye iskolánk.

Kapcsolatok külföldi iskolákkal

1989 óta a finnországi Kuopio város Saarijarvi általános iskolájával baráti

kapcsolatot ápolunk.

Az együttműködés célkitűzései a következők:

Szoros baráti, szakmai kapcsolat kiépítése és elmélyítése a két iskola

között.

Az iskolavezetés rendszeres kapcsolattartása, információk nyújtása

/ szakmai tapasztalatcsere /.

Bővíteni az ismeretséget és barátságot a tanárok között.

Az énektanárok továbbképzés jellegű cseréje ( lehetőség szerint).

A tanulói levelezés kibővítése, ennek kapcsán a baráti kapcsolatok

erősítése.

Diákcsoport üdültetése, - igény és lehetőség szerint művészeti

csoportok cseréje.

Ebben a megállapodásban foglalt célkitűzések megvalósítása a két

iskola önkéntes együttműködésén alapul, amelyet részleteiben mindkét

fél elfogadott.

Kapcsolatot ápolunk a galántai Kodály Zoltán Magyar Tanítási

Nyelvű alapiskolával is, együtt ápoljuk névadónk hagyományát,

szerepléseket szervezünk.

134

„ Kitűnővé egy szerencsés perc alatt is válhatunk

hasznos emberré a fáradságos évek tesznek. ˝

/ Kemény Zsigmond /

5. FELTÉTELEK

5.1. Tárgyi feltételek

Az épület : 1983-ban épült 16 tantermes iskolaként. A termeken kívül

tornatermet ( 576 m2

), ebédlőt ( 213 m2

) és rendezvényekre alkalmas aulát

(363 m2

) foglal magában.

Főzőkonyha működik az iskolában. Az aulában büfé áll a tanulók

rendelkezésére.

Tervezője Lang János ( GYŐRI TERV ).

A beruházás lebonyolítója a Győr - Sopron megyei Beruházási Vállalat volt.

A kivitelezést a Győr – Sopron megyei Állami Építőipari Vállalat végezte.

Elhelyezkedése

A József Attila lakótelep és Győr-Szabadhegy családi házas területe között

fekszik, bölcsőde és óvoda szomszédságában – forgalomtól elzárt, csendes

helyen.

Hasznos alapterülete 4 575 m2

Egy tanulóra jutó hasznos alapterület : 12,6 m2

( 2009/2010. tanév )

Környezete ( növényzet, padok ) rendezett. Udvarán két salakos teniszpálya

és egy betonozott sportpálya található.

Eszközellátottság, szükséges berendezések

Eszközellátottságunk közepes. Minőségét – elhasználtságát – és korszerűségét

figyelembe véve felújításra szorul. Pályázatok készítésével segíthetjük a

hiányok pótlását, és folyamatos támogatásra számíthatunk a fenntartónktól is.

135

A funkcionális taneszközjegyzék segítségével összeállítottuk - részletesen

lásd. 3.10.- milyen eszközökre van feltétlenül szükségünk. Ezek beszerzését

folyamatosan végezzük.

A berendezés nagyon elhasználódott, de cseréjére nincs anyagi fedezetünk.

136

5.2. Személyi feltételek

Tanulók

2009/2010-es tanévben iskolánkba 362 diák jár 198 fiú és 164 lány, 16

osztályba. Az 1-4. évfolyamokon 8 napközis csoport működik, felsőben 1

tanulószobai csoport van.

Az egy tanulócsoportra jutó átlaglétszám : 23 fő

Nevelőtestület

Tantestületünk valamennyi tagja nő.

33 fő pedagógus

1 fő könyvtáros

A pedagógusok folyamatosan vettek és vesznek részt továbbképzéseken és új

diplomát adó képzésben. / Továbbképzési terv szerint. /

Gyermekvédelmi felelős, szabadidő- szervező, rendszergazda fél-fél állásban,

részfoglalkozásúként dolgozik intézményünkben.

Gazdasági, adminisztratív, technikai dolgozók 15 fő

gazdasági, adminisztratív dolgozó : 4 fő

karbantartó : 1 fő

kézbesítő – házfelügyelő : 1 fő

takarító : 1 fő

konyhavezető : 1 fő

konyhai dolgozó : 7 fő

Iskolaorvos és védőnő, valamint logopédus, pszichológus, gyógypedagógus

is segíti munkánkat.

137

5. 3. Finanszírozási feltételek

A jelenlegi tanévben ( 2009 / 2010.) 16 osztályban – 8 alsós és 8 felsős –

tanulnak diákjaink. 8 napközis és 1 tanulószobai csoport működik.

A tanévenkénti változásokat és ezek részleteit az éves munkatervekben

rögzítjük.

Tervezőmunkánk során évfolyamonként 2 osztállyal számolunk figyelembe

véve a várható tanulólétszámot és iskolánk adottságait is. / Alapító okirat /

Az ellátandó órák száma a 6. fejezetben olvashatóak, az előírtaknak

megfelelően.

138

5. 4. A program megvalósításához szükséges fejlesztési területek

- szemléltető és taneszközök bővítése, újítása ( az eszköz- és

felszerelés- jegyzék alapján )

- az épület folyamatos állagmegóvása, bútorzat részleges cseréje

- hangszerek és javításuk

- kórus utaztatása

- könyvtárfejlesztés

- továbbképzés, önképzés támogatása

/ Az 5 éves továbbképzési program szerint. /

- a közalkalmazottak erkölcsi és anyagi megbecsülése

- a kulcskompetenciák fejlesztéséhez ( digitális kompetencia ), a

hatékony tanulási módszerek alkalmazásához (kooperatív tanulási

technikák) korszerű informatikai eszközökre van szükség

( laptopok, projektorok, aktív táblák)

139

6. Helyi tanterv

A helyi tantervek tantárgyankénti bontásban külön kötetben találhatóak

140

6.1. Helyi tanterv 1-4. évfolyamon

Magyar nyelv és irodalom

Matematika

Környezetismeret

Technika és életvitel

Testnevelés és sport

Ének-zene

Rajz

141

6.2. Helyi tanterv 5-8. évfolyamon

Magyar nyelv és irodalom

Történelem

Matematika

Természetismeret

Fizika

Biológia

Kémia

Földrajz

Ének-zene

Rajz

Technika és életvitel

Testnevelés

Osztályfőnöki

6.3. Helyi tanterv 1-8. évfolyamon

Emelt szintű ének-zene 1-8. évfolyam

Idegen nyelv - angol 2-8. évfolyam

- német 2-8. évfolyam

- francia 3-8. évfolyam

Informatika 4-8. évfolyam

Tenisz 1-5. évfolyam

6.4. Kiegészítő helyi tantervek

Tantervi kiegészítés a sajátos nevelési igényű tanulók

fejlesztéséhez

A nem szakrendszerű oktatás megszervezése 5-6. évfolyamon

142

6. 5. Az iskola helyi tantervének tantárgy – és óraterve óraszámokkal

143

7. A tanulók értékelése, minősítése, a beszámoltatás formái, rendje

7.1. A tanulók értékelése

Az értékelés a pedagógiai folyamatok egyik alapszakasza, a visszacsatolás

funkcióját látja el.

- értéket állapít meg

- viszonyít egy korábbi kritériumhoz

- információt szolgáltat a különböző szintű döntésekhez

- lehetővé teszi a visszacsatolást.

Az értékelés a személyiségfejlesztés legfontosabb eszközei közé

tartozik. A tanulók értékelése személyre szóló, közvetlenül hat a

személyiségfejlődésre : alakítja az énképet, megerősít, motivál,

formálja a magatartást.

Követelmények : legyen

- tényszerű ( az ellenőrzés tapasztalatain alapuló )

- konkrét

- nevelő hatású ( ösztönözzön )

- feladat-meghatározó ( a továbbfejlesztés lehetőségei )

- demokratikus

Az értékelés alapelvei : legyen

- személyre szóló

- igazságos

az érdemjegy ill. az osztályzat megállapítása a tanuló

értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz

- kiszámítható

- pozitív

- reális

7.1.1. A szöveges minősítés

A gyermeki teljesítmények értékelése, minősítése többelemű rendszer,

melyben érvényesül az egyén önmagához viszonyított fejlődésének

tükrözése, a munkához, tanuláshoz való viszonyának figyelembevétele, a

tárgyi tudás egzakt mérése és a képességekben, készségekben bekövetkező

változások rögzítése.

144

A többször módosított közoktatási törvény 70. §-a foglalkozik az

általános iskolába járó tanulók értékelésének, minősítésének kérdésével. A

törvény vonatkozó előírása és indoklása szerint: „ Az első-harmadik

évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon

félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól

vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.”

A fenti törvénynek megfelelve a szöveges értékelés rendszere a

következő szempontoknak megfelelően alakult ki:

illeszkedik az iskola pedagógiai programjának rendszerébe ;

összhangban van a helyi tantervvel, annak

követelményrendszerével;

meghatározza az egyén fejlesztésének stratégiáját;

pozitívan hat a tanulói személyiség fejlődésére, ösztönöz;

támaszkodik a gyermek önértékelésre való képességére ;

személyre szóló;

konkrét, mindenki számára érthető;

motivációs eszköz;

gyermekközpontú, segítő szándékú;

minden egyes gyereket önmagához viszonyítva értékel;

önismeretre tanít;

segítséget nyújt a felzárkóztatási módok alkalmazására

Az értékelés, minősítés rendszerességére vonatkozó eljárások

Az első évfolyamon negyedévenként szöveges értékelést, / lásd :

Értékelő lap 1. osztály / minősítést kapnak tanulóink. Ez érvényes

a félévi értesítőre és az év végi bizonyítványra is.

Év végén, a szöveges értékelés előtt, „Önértékelést” készíttethetnek

a pedagógusok tanítványaikkal a mellékelt kérdéssor segítségével.

/ Lásd: Önértékelés 1-2. évfolyam. /

Második évfolyamtól a negyedik évfolyam első félévéig a

félévenkénti szöveges minősítés mellett a szülők elvárásainak

eleget téve a tanítók a tanulók teljesítményét, előmenetelét év

közben rendszeresen érdemjegyekkel is értékelik, minősítik.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei a következők :

jeles ( 5 ) , jó ( 4 ) , közepes ( 3 ), elégséges ( 2 ), elégtelen ( 1 ).

145

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes és

megközelítőleg objektív értékelése érdekében a tanulók írásbeli

dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért

pontszám érdemjegyre történő átváltását megközelítőleg az alábbi

százalékok alapján végzik a pedagógusok :

Teljesítmény Érdemjegy

100 - 93 % - jeles ( 5 )

92 - 80 % - jó ( 4 )

79 - 65 % - közepes ( 3 )

64 - 45 % - elégséges ( 2 )

44 - 0 % - elégtelen ( 1 )

Az iskolánk által alkalmazott szöveges minősítés, értékelés

érdemjegyre, osztályzatra való átváltása a következőképpen

történik :

Szöveges minősítés Érdemjegy

kiválóan megfelelt - jeles ( 5 )

jól megfelelt - jó ( 4 )

megfelelt - közepes ( 3 )

- elégséges ( 2 )

felzárkóztatásra szorul - elégtelen ( 1 )

A „megfelelőt” közepes ( 3 ) érdemjegyre váltható, ha a tanuló

írásbeli dolgozatai, feladatlapjai, tesztjei 80 – 65 % közöttiek, ha

ennél gyengébb ( 45 %-ig ) elégséges ( 2 ) osztályzatot ill.

érdemjegyet adunk.

A készségtárgyak ( technika, vizuális kultúra, ének-zene,

testnevelés ) hagyományos értelemben vett értékelésére is szükség

van. Szövegesen minősítünk: kiválóan megfelelt, jól megfelelt,

megfelelt.

A magatartás és szorgalom értékelése és minősítése szövegesen és

érdemjeggyel történik.

Az értékelésnél figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat.

Az „Értékelő lap”-okat félévkor és év végén kapják kézhez a tanulók

( 4. évfolyam félévéig). Az érdemjegyek és osztályzatok a közoktatási

törvény 70. § ( 2) szerint a következők:

146

Magatartás Szorgalom

5 - példás 5 - példás

4 - jó 4 - jó

3 - változó 3 - változó

2 - rossz 2 - hanyag

A magatartást és szorgalmat az osztályfőnök szöveggel félévenként

értékeli. Az értékelésben támaszkodik az osztályában tanító

szaktanárok és az osztálytársak véleményére.

A magatartás és szorgalom minősítését félévkor és év végén az

osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének

kikérésével végzi.

A 2-4. évfolyamon félévkor és év végén, a szöveges minősítés előtt

önértékelést készíttethetnek a pedagógusok tanítványaikkal a mellékelt

kérdéssor segítségével . / Lásd: Önértékelés 1-2. évfolyam

Önértékelés 3-4. évfolyam /

Az írásbeli értékelés megjelenhet tájékoztató füzetben,

tantárgyi füzetekben, munkafüzetekben és felmérő lapokon is.

A félévi és év végi lezáró minősítés formája táblázat is lehet,

abban aláhúzással kijelölve a tanulóra vonatkozó

megfogalmazásokat.

A szülőket a tájékoztató füzeten és az „ Értékelő lap ” – okon

keresztül értesítjük a tanulók teljesítményéről, előmeneteléről,

magatartásáról és szorgalmáról.

Az első-harmadik évfolyamokon év végén a tanuló szöveges

minősítése az oktatási miniszter által engedélyezett

bizonyítvány pótlapon ( pótlapokon ) történik.

A helyi pedagógiai programban található Értékelő lapok helyett

a pedagógusok használhatnak más formában megfogalmazott

minősítő értékelést is, melynek évfolyamonként egységesnek

kell lennie. A munkaközösség-vezetővel kerüljön egyeztetésre

az alkalmazott minősítő értékelés formája.

Ha a tanuló „ felzárkóztatásra szorul ” minősítést kap, először szóban

tájékoztatjuk a szülőt a fennálló problémákról, majd többszöri alkalom

után írásban is megtesszük ugyanezt.

147

Lépései :

1) Értékelni kell a tanulók teljesítményét, előmenetelét az

„Értékelő lap ” alapján.

A tanulók magatartását és szorgalmát értékeljük,

minősítjük az „ Értékelő lap ” alapján.

2) Fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó

tényezőket, melyek lehetnek :

beszédhiba, tanulási zavarok ( dyslexia, dysgrafia,

dyscalculia ) – tanulást befolyásoló részképességek

zavara, figyelemzavar, szociális fejlődés zavara, az

alapkészségek elsajátításának alacsony szintje, stb.

3) Javaslat a tanulók felzárkóztatására a sikeres

továbbhaladáshoz

Fejlesztés lehetséges módjai

személyre szólóan összeállított ismeretfejlesztő anyag

bátorítás

o pozitív megerősítés

o bizalom

o személyes odafordulás

o helyes viselkedésminták nyújtása

o alapvető szabályok elsajátíttatása

o nyugodt légkör

külső segítség keresése – Gyermekpszichológiai és

Pedagógiai Tanácsadó Győri Kistérség – logopédus,

pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus,

szaktanácsadók, valamint védőnő, iskolaorvos.

148

Fejlesztés formája

az egyéni foglalkozásra szánt időkeretben

órai differenciálással

iskolai fejlesztő pedagógus foglalkozásai

Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó Győri

Kistérség szakszolgáltatásain

„utazó logopédus” fejlesztő foglalkozásai

„utazó gyógypedagógus” fejlesztő foglalkozásai

149

7.1.2. Értékelő lapok

150

7.1.3. Az értékelés egyéb területei és formái 1-8. évfolyamon

Értékelés 4. évfolyam végétől – 8. évfolyamig – osztályozással

Az osztályzat akkor éri el a kívánt pedagógiai hatást, ha széles körű

ellenőrzés és minden lényeges mozzanatra kiterjedő értékelés alapján

született meg. Ne csak a hiányosságokat vegyük számba, hanem emeljük

ki azt, ami jó.

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

5-jeles, 4-jó, 3-közepes, 2-elégséges, 1-elégtelen

A tanuló akkor értékelhető reálisan, ha minimum 3 érdemjegye van egy

félévben, de törekedni kell arra, hogy havonta kapjon legalább egy jegyet.

Figyelemmel kell lenni a szóbeli és írásbeli számonkérés helyes arányára.

A tanulók félévkor és év végén munkájuk minősítéseként osztályzatot

kapnak. Az év végi osztályzatban az egész éves teljesítményüket

értékeljük, figyelembe véve a javuló illetve romló tendenciát is.

Az a tanuló, aki egy adott tantárgyból egész évben kimagasló teljesítmény

nyújt, év végén bizonyítványába jeles helyett kitűnő osztályzatot kaphat. A

kitűnő osztályzat megítélése a szaktanár joga.

A magatartás és a szorgalom értékelése 4. évfolyam végétől 8. évfolyamig

A magatartás nem más , mint válasz egy bizonyos szituációban rejlő

kihívásra, amely viselkedésmintákat követ és tettekben, cselekvésben

nyilvánul meg.

Magatartás 5 – példás

4 – jó

3 – változó

2 – rossz

A tanulók értékelésénél figyelembe kell venni az életkori sajátságokat.

151

Példás

Nevelőivel, társaival szemben őszinte, becsületes, segítőkész,

tisztelettudó. Mindig az alkalomhoz illően öltözve, rendesen és tisztán jelenik

meg. Magatartása példamutató. A Házirend követelményeit betartja.

Közösségben aktivitásával, kezdeményezéseivel jó irányba befolyásolja

társait.

Aktív magatartásával előmozdítja a tanítási órák sikerét. Kiveszi részét a

diákköri munkából.

Jó

Magaviselete jó, csak ritkán és kis mértékben vét a Házirend, a társadalmi

együttélés szabályai ellen.

A közösségben vállalt , vagy kapott feladatoknak eleget tesz. Ritkán

kezdeményez, de társai jó kezdeményezéseit támogatja. Iskolai megbízatásait

képességeinek megfelelően elvégzi. Társas kapcsolataiban megbízható,

korrekt és tisztelettudó.

Változó

Magaviselete fegyelmezetlen. Felszerelését, ellenőrzőjét gyakran otthon

felejti. Közösségi feladatokat önként nem vállal, nem kezdeményez. Egyéni

érdekeit igyekszik a közösség rovására érvényesíteni.

Társas kapcsolataiban nem tiszteli társait, társaival szemben önző, nem

őszinte. Tanáraival szemben tiszteletlenül viselkedik. Zavarja a tanóra

menetét. Durván beszél. Rongálja az iskola és társai felszerelését.

Rossz

Magatartása ellen gyakoriak, vagy súlyosak a kifogások. Közösségben

passzív, rossz irányba befolyásolja társait, cinikus. Bomlasztóan hat a

közösségre, akadályozza társait a munkájukban. Veszélyezteti társai testi

épségét. Durván beszél, szemtelenkedik. Többször igazolatlanul hiányzik.

Dokumentumot hamisít. Szándékosan rongálja az iskola és társai

felszerelését, vagy eltulajdonítja azokat.

152

A szorgalom a követelményeknek megfelelő feladatok képességekhez mért

teljesítése.

Szorgalom : 5 – példás

4 – jó

3 – változó

2 – hanyag

Példás

Tanulmányi munkáját mind a tanórákon, mind otthon képességeinek

megfelelően végzi, tudása maximumát nyújtja, szorgalmi feladatokat végez.

Teljesítménye egyenletes, kitartó. Munkájára aktivitás, önállóság jellemző.

Képességeinek megfelelően többletfeladatot vállal és teljesíti is azt.

Jó

Jó szorgalmú az a tanuló, aki figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi,

felkészül a tanórára. Munkájában esetenként igényli az ösztönzést.

Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Szorgalmi

feladatot ritkán vállal.

Változó

Tanulmányi munkáját az iskolában és otthon nem mindig képességeinek

megfelelően végzi. Teljesítménye hullámzó, erőfeszítésre nem hajlandó.

Munkavégzése pontatlan, nem rendszeres, felszerelése hiányos. Otthoni

feladatait rendszertelenül végzi, munkájára és felszerelésére igénytelen.

Hanyag

Tanulmányi munkájában passzív, - rossz a tanuláshoz való viszonya.

Teljesítménye többnyire messze a képessége alatt marad, mert nem hajlandó

rendszeresen dolgozni. Esetleg a minimális szintet sem teljesíti. Feladatait

nem készíti el. Az iskolai felzárkóztató foglalkozásokon nem vesz részt, a

tanári segítséget elutasítja.

153

A magatartást és szorgalmat az osztályfőnök értékeli. Az értékelésben

támaszkodik az osztályában tanító szaktanárok és az osztálytársak

véleményére, ill. az ún. „ Magatartás füzetre”. A füzetet egész évben

folyamatosan a tanárok vezetik, bejegyzik a magatartási vétségeket, a házi

feladat és az ellenőrző hiányát; ugyanakkor pirossal írják be a dicséreteket.

A magatartás és szorgalom osztályzatokat félévkor és év végén az

osztályfőnök a szaktanárokkal gondosan egyezteti, majd a tantestület

osztályozó értekezleten hagyja jóvá.

Az elmarasztalás és jutalmazás módja 1-8. évfolyamon

Az elmarasztalás fokozatai :

- szaktanári figyelmeztetés

- osztályfőnöki figyelmeztetés

- osztályfőnöki intő

- igazgatói intő

A jutalmazás fokozatai :

- szaktanári dicséret

- osztályfőnöki dicséret

- igazgatói dicséret

- nevelőtestületi dicséret

Az elmarasztalást és a jutalmazást az osztályfőnök az ellenőrzőbe és a

naplóba jegyzi be.

A házi szaktárgyi versenyek jutalmazása:

1. hely – oklevél, szaktanári dicséret , 5-ös tantárgyi érdemjegy

2. hely – szaktanári dicséret, 5-ös tantárgyi érdemjegy

3. hely – 5-ös tantárgyi érdemjegy

A jutalmazáshoz az iskola által elkészített egyedi Kodály-emléklapot és

Kodály – oklevelet használjuk. /10.2. sz. melléklet /

Az egész évben kiemelkedő munkát nyújtó tanulók általános

nevelőtestületi dicséretben részesülnek. A jeles eredménnyel végzett tanulók

oklevelet, a kitűnő eredménnyel végzettek könyvet kapnak.

Csoportos jutalmazási formák: anyagi hozzájárulás kirándulásokhoz,

kulturális programokhoz.

154

A tantestület által használt egyéb értékelési formák

A tanítók, a tanárok egyénileg – a módszertani szabadság jegyében –

alkalmazhatnak különböző értékelési módokat, szimbólumokat ( pl. piros

pont, +, „kisjegy ” , stb.)

Az értékelő naplóba és a tájékoztató füzetbe kerülő érdemjegyeket a

következő egységes módon jelöljük 2-8. évfolyamig:

kék színnel : szóbeli és írásbeli felelet

piros színnel : témazáró, összefoglaló dolgozat , mérés

zöld színnel : a fent említett szimbólumok érdemjegyre váltása, gyűjtő

és szorgalmi munka értékelése

Az értékelő naplóban a tanulók félévi minősítését, osztályzatait kékkel, év

végi minősítését, osztályzatait pirossal zárjuk le.

A továbbhaladás

A magasabb évfolyamba lépésről és a felmentésről a pedagógiai program

4.1.1. és 4.1.2. pontjai rendelkeznek.

Azok a tanulók, akik a tanévet eredményesen elvégzik, magasabb

évfolyamba lépnek. Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától

függetlenül – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

A javítóvizsga rendje :

- a vizsgát 3 szaktanár vezeti ( egyikük az elnök), írásban és szóban

feleltetik a tanulót

- a javítóvizsgáról jegyzőkönyv készül.

Az értékelés közlésére az Oktatási Minisztérium által rendszeresített

nyomtatványokat használja az iskola. / Haladási és mulasztási naplót,

tájékoztató füzetet, bizonyítványt és törzslapot. / A dokumentumok

vezetése a szaktanár ill. az osztályfőnök feladata.

155

7.1.4. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérése a különböző életkori szakaszokban lévő

motorikus, vagyis kondicionális és koordinációs képességek fejlettségi

szintjére keresi a választ.

A mérés fő célja

Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése,

egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú

fiatalok körében. A minőség-ellenőrzés területén pedig az általános fizikai

teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése.

Felhasznált módszer

A dr. Mérey Ildikó féle „MINI HUNGAROFIT” módszer alapján

összeállított teszt.

A módszer tartalma

Az aerob kapacitást valamint azon izomcsoportok erejét, erő-

állóképességét vizsgálja, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a

leggyakrabban használunk és amelyek gyengesége a tartási

rendellenességek leggyakoribb okozója.

Mérések a következők

2000 m-es síkfutás

az alsó végtag dinamikus erejének mérése ( helyből távolugrás )

a vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése

( fekvőtámaszban karhajlítás és -nyújtás folyamatosan, kifáradásig)

a hátizmok erő-állóképességének mérése ( hason-fekvésből

törzsemelés és -leengedés folyamatosan, kifáradásig)

a hasizmok erő-állóképességének mérése ( hanyatt - fekvésből

felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig)

156

Formája

Évente kétszer, ősszel és tavasszal az e célra elkészített mérési és

értékelési útmutató alapján. ( „ Útmutató a tanulók fizikai és motorikus

képességeinek méréséhez ” - OM 2000.)

Értékelés

A tanulók teljesítményét - mindkét alkalommal - 1-4. évfolyamon

szóban, 5-8. évfolyamon egy - egy érdemjeggyel értékeljük, kiemelt

figyelemmel az önmagához mért fejlődésre.

157

7. 2. Az írásbeli beszámoltatás célja, formái, rendje, korlátai és értékelése

Az iskolai írásbeli beszámoltatás célja

A tanulók teljesítményét a nevelési, tanítási - tanulási folyamat

során rendszeresen ellenőrizni, értékelni kell. Időnként, ahol lehetséges és

szükséges, mérésekkel is alátámasztva. A teljesítmény mérésének

elsőrendű célja a tények minél pontosabb feltárása a javító beavatkozás

érdekében.

Az ellenőrzés részint folyamatos, részint időszakos tevékenység. A

tanultak rendszeres ellenőrzése minden tanítási folyamat szerves része,

amire a tanárnak és a tanulónak egyaránt szüksége van, illetve ami nélkül

folyamatos haladás nehezen képzelhető el. A kedvező eredmény kedvet ad

a további munkához, a kevésbé sikeres teljesítmény pedig rávilágít azokra

a pontokra, ahol még tisztázásra, gyakorlásra, elmélyítésre lesz szükség.

Az ellenőrzés nem csak a tanár kötelessége, hanem a diák számára is

természetesnek kell lennie.

Fontos, hogy tanítványainkban kialakuljon a rendszeres önellenőrzés igénye

és gyakorlati módszere.

Az iskolai írásbeli beszámoltatás legyen

megbízható: a körülményektől, a tanár személyétől, hangulatától

függetlenül ugyanazt az eredményt adja

igazságos és érvényes : az írásbeli beszámoltatás valóban azt mérje,

amit a célja szerint számon akar kérni

kivitelezhető : reális idő álljon a tanuló rendelkezésére

értékelhető és összehasonlító : az írásbeli beszámoltatás csak akkor

éri el teljes célját, ha megmutatja, hogy a tanulók mennyit sajátítottak

el a tanított anyagból, illetve társaikkal összevetve hogyan teljesítettek

Az írásbeli beszámoltatás formái

- írásbeli felelet

- röpdolgozat

- dolgozat

- témazáró

- tanév eleji felmérés

- félévi, év végi felmérés

158

Az írásbeli beszámoltatás rendje

- A tanév eleji, a félévi és az év végi felmérések rendje a tanév egyes

időszakaihoz igazodik.

- A témazárók íratásának rendje a tanmenetekben szabályozott.

- A dolgozatok íratásának rendje a tanmenetekben kerül megtervezésre.

- Az írásbeli felelet és a röpdolgozat íratásához kidolgozott rend nincs, a

szaktanárnak jogában áll eldönteni, hogy mikor írat.

Az írásbeli beszámoltatás korlátai

- dolgozat, témazáró, tanév eleji, félévi, év végi felmérés íratása esetén

az osztályban tanító szaktanárok előzetes egyeztetése alapján egy

tanítási napon

o 1 – 4. évfolyamon 1

o 5 – 8. évfolyamon 1, maximum 2 írásbeli beszámoló íratása a

megengedett

- Az osztályfőnökök feladata

figyelemmel kísérni a tanulók osztályzatait

egyeztetni a szaktanárokkal, hogy az egyes rendelkezések

betartásával kapták-e a tanulók az osztályzataikat

Az iskolai írásbeli beszámoltatás szerepe és súlya a tanulók értékelésében

- az iskolai írásbeli beszámolóra érdemjegyet vagy szöveges értékelést

( 1-4. évfolyam) adunk, ennek szerepét és súlyát az egyes beszámoló-

típusoknál fejtjük ki részletesen

Az iskolánkban alkalmazott írásbeli beszámoltatások rendszere, formái jellemzői

Írásbeli felelet

- a mindennapos számonkérés egyik formája

- célja: a szaktanár méri a tanulók óráról órára való felkészülését,

valamint bizonyosságot szerez arról, hogy az előző órai tananyagot a

159

tanulók milyen mértékben sajátították el, tudják-e alkalmazni az

ismereteket

- rendje: a szaktanár jogában áll eldönteni, hogy milyen

gyakorisággal, s hány tanulót érintve alkalmazza az írásbeli feleletet

- korlátai: a ráfordítható idő maximum 10 – 12 perc

- értékelése: érdemjegyek

szövegesen is 1-4. évfolyamon

az érdemjegy a szóbeli felelettel egyenértékű kék színnel

beírt jegy

a félévi, év végi értékelésnél feleletnek számít

Röpdolgozat

- az írásos beszámoltatás egyik fajtája

- célja: a tanult anyag megértésének, elsajátításának, begyakorlásának

mérése 2-3 óra tananyagából válogatott lényegre irányuló kérdések

alapján a biztonságos továbbhaladás érdekében

- rendje : a szaktanár dönti el, hogy milyen gyakorisággal, s hány

tanulót érintve alkalmazza a röpdolgozat íratását

- korlátai: a ráfordítható idő maximum 15 -20 perc

egy hónapon belül tantárgyanként 1-1 íratható

- értékelése: érdemjeggyel

szövegesen is 1-4. évfolyamon

az érdemjegy a szóbeli felelettel egyenértékű

kék színt használunk

a félévi, év végi értékelésnél feleletnek számít

Dolgozat

- a tanmenetekben előírt, tantárgyanként eltérő tartalmú kötelező

írásbeli beszámoló, amelyet a tanár ellenőriz és értékel

- célja : a tanár ezen keresztül méri, hogy a tanuló milyen szinten

tudja alkalmazni a megszerzett ismereteket, látja-e az

összefüggéseket, képes-e önállóan kiemelni a lényeget, képes-e a

logikus gondolkodásra, az írásbeli önálló munkára, gondolatainak

kifejtésére

- rendje: íratható házi dolgozatként és tanítási órán

160

A házi dolgozat nem egyenértékű az iskolai dolgozattal,

ugyanis ez nem minden esetben önálló munka. Előnye

abban áll, hogy korlátlan a ráfordítható idő, minden tanuló a

saját ütemében dolgozhat, s bármilyen forrásmunkát

használhat.

Osztályozni nem kötelező, de szorgalmi jeggyel

ösztönözhetjük a tanulót a további ismeretek szerzésére,

készségei fokának növelésére.

Az iskolai dolgozatok esetében az egyes tantárgyakban

kötelező vagy megengedett dolgozatok számát, mélységét a

helyi tanterv alapján elkészített tanmenet szabályozza.

A szaktanár köteles a dolgozatot két héten belül kijavítani,

értékelni.

- korlátai: a ráfordítható idő egy tanítási óra, azaz 45 perc. Az

osztályban tanító szaktanárok előre egyeztetve

szabályozzák, hogy 1-4. évfolyamon tanítási naponként 1,

5-8. évfolyamon maximum 2 dolgozat íratható

- értékelése: érdemjeggyel

szövegesen is 1-4. évfolyamon

megkülönböztetésére piros színt használunk

a félévi, év végi értékelésnél nyomatékosan figyelembe

vesszük az osztályzat kialakításában

Témazáró

- Egy adott időszak, nagyobb témakör, anyagrész után a tanulók

tudásszintjének mérése. ( Alsó tagozatban jól bevált módszer, a

témazáró előtt íratott tudáspróba, így az előzetes méréssel

ráirányíthatjuk a tanulók figyelmét az esetleges hiányosságokra, azok

pótlása érdekében. Nem osztályozzuk.)

- célja: egy-egy téma, azaz összefüggő nagyobb anyagrész

számonkérése, az összefüggések meglátásának felmérése, a tananyag

gyakorlati alkalmazásának foka, logikus gondolkodásra késztetés –

irányított kérdésekkel, feladatokkal

- formái :

a) a felmérő anyagát a szaktanár állítja össze

b) a munkaközösségek készítik el a témazárót

161

c) a választott tankönyv szerzői által javasolt feladatlapok

d) válogatás a tankönyvpiac kínálatából

- rendje :

a helyi tantervhez készült tanmenetekben tantárgyanként

szabályozott egy-egy téma összefoglalása, ismétlése után

beépített írásbeli beszámoltatás

- korlátai:

időráfordítás témától, tananyagmennyiségtől függően

1-4. évfolyamon 1 x 45 perc

5-8. évfolyamon 2 x 45 perc

az osztályban tanító szaktanárok előre egyeztetése alapján

1-4. évfolyamon tanítási naponként 1, 5-8. évfolyamon

tanítási naponként maximum 2 témazáró íratása a

megengedett

- értékelése:

szövegesen vagy érdemjeggyel történik, megkülönböztetésére

piros színt használunk, döntően befolyásolja a félévi és az év

végi osztályzatokat

Tanév eleji felmérés

- célja : a tanév eleji ismeretanyag mérése

útmutató az ismétlés irányát, mélységét tekintve

- formái : a szaktanár bármilyen formát alkalmazhat

- rendje: a tanév elejéhez kötött

- korlátai: a szaktanár jogában áll eldönteni, hogy mennyi időt szán

a tanév eleji felmérésre

- értékelése: szóban értékelünk, nem osztályozunk, a tanulók

figyelmét ráirányítjuk az esetleges hiányosságokra, s ezek

pótlásának nélkülözhetetlenségére

Félévi, év végi felmérés

- különbözősége a mérendő anyag mennyiségéből adódik, félévkor

az első félévi tananyag, év végén viszont az éves tananyag alapján

készül

162

- célja: viszonylag rövid idő alatt meghatározott kérdések, feladatok

alapján mérjük, hogy tanulóink tudásszintje hol áll egy előzetesen

rögzített cél-, illetve követelményrendszerhez képest

- formái: a szaktanár bármilyen formát választhat

- rendje: félévhez és a tanév végéhez igazodik

- korláta :

az osztályban tanító kollégák előzetes egyeztetése alapján

1-4. évfolyamon tanítási naponként 1 x 45 perc, 5-8.

évfolyamon tanítási naponként maximum 2 x 45 perc az

írásbeli beszámoltatás ideje

lehetőleg az 5. órában félévi és év végi felmérést ne

írassunk

- értékelése:

érdemjeggyel történik

szöveges értékelés 1-4. évfolyamon

megkülönböztetésére piros színt használunk

az érdemjegy kialakítását évfolyamonként és

tantárgyanként közösen meghatározott ponthatárok alapján

egységes százalékos rendszer határozza meg

a félévi és az év végi felmérés eredménye döntően

befolyásolja a félévi és az év végi osztályzat kialakítását

Országos mérések

A 4., 6. és 8. évfolyamokon kiemelt feladatként kezeljük az országos

kompetenciamérések lebonyolítását. Az eredményeket feladatszintre és

osztályszintre bontjuk le, elemezzük, értelmezzük azokat. Ennek alapján

tervezzük és hajtjuk végre a készség- és képességfejlesztést, a differenciálást.

163

7.3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátai

Az általános iskolában folyó oktatómunka hagyományos és szerves része az

otthoni felkészülés, amely az iskolában tanult ismeretek elmélyítésére,

kiegészítésére és rendszerezésére szolgál. Az egy-egy tanórán elvégzendő

tananyag mennyiségét a Nemzeti Alaptanterv, illetve a helyi tantervek alapján

készült tanmenetek határozzák meg. A biztonságos továbbhaladás érdekében

a tanítási órákon megismert anyagrészt el kell mélyíteni, be kell gyakorolni,

meg kell tanulni alkalmazni. Ezt az időtartamot minden tanuló a saját

igényeinek és az otthoni lehetőségeinek függvényében fordítja tanulásra,

felkészülésre. A tanulók eltérő képességei, igényei, körülményei miatt az

otthoni felkészülés időtartamát pontosan meghatározni nem lehet. A

tanulóknak ismerniük kell valamennyi tantárgy követelményrendszerét, az

egyes érdemjegyek eléréséhez szükséges követelményszintet, így a saját

képességeiket, teherbírásukat, célkitűzéseiket figyelembe véve alakítják ki a

másnapra való felkészülés időtartamát.

A mindennapos felkészülés történhet

1) a napközi otthonban

2) a tanulószobán

3) otthon

Napközi otthoni és tanulószobai tanulás

- A tanulók szervezett gyermekközösségben, nevelők irányításával

tanulják meg, készítik el leckéiket.

- Felkészülésüket és tudásukat rendszeresen ellenőrzik és értékelik.

- A felkészülésre fordítható idő:

o napközi otthonban délutánonként 60 perc

o tanulószobán délutánonként 2 x 45 perc, pénteken 45 perc

Ez az időtartam csak azokra a tanulókra érvényes, akiknek nincs

délutáni különórájuk ( hangszer, sport, hittan, stb. ) ; az egyéb

elfoglaltsággal rendelkező tanulók esetében ez az időtartam csökken,

amit otthoni felkészülés keretében pótolni kell.

164

Otthoni felkészülés

- Az otthoni tanulás során a tanulóknak a tanár közvetlen segítsége

nélkül, a saját értelmi képességeikre alapozva kell felkészülniük.

- A tananyag jó iskolai feldolgozása, a füzetbe bekerült logikus vázlat,

példák csökkenthetik a tanulási időtartamot, s fokozhatják a tanulás

intenzitását.

- Minden évfolyamon beépített téma az osztályfőnöki tanmenetekben a

- Hogyan tanuljunk tanulni ? - anyag, ehhez a tanulók otthoni tanulását

segítő tevékenységrendszert a fejezet végén fogalmaztuk meg. A téma

feldolgozása minden évfolyamon több osztályfőnöki óra keretében

javasolt, mivel segíti a tanulót az otthoni tanulásban.

Szóbeli házi feladatok

- célja:

ösztönözze a tanulót a tanórán már elsajátított ismeretek

megértésére, ismétlésre, az összefüggések meglátására, a

lényeg kiemelésére

a tantárgyi alapfogalmak, definíciók megtanulása

az írásbeli házi feladatok elkészítéséhez alapvetően szükséges

használja a tanuló önellenőrzésre a tankönyvek egyes

anyagrészei után található „ Kérdések, feladatok” részt !

a tanulók szóbeli kifejezőképességének fejlesztése, önálló

gondolatok összefüggő, szabatos megfogalmazás; ösztönzés a

szép beszédre a témához kapcsolódó, attól nem eltérő

mondatsor formájában.

- elvei:

óráról – órára adható

a tanítási órán aláhúzással, kiemeléssel irányítsuk a tanuló

figyelmét a lényegre, az összefüggésekre, így segítjük az

otthoni szóbeli felkészülését

- korlátai:

165

Egyik óráról a másikra egy lecke anyagánál többet nem adunk.

Már a tanítási órán tudatosítjuk a tanulókban, hogy a lényeget

kell otthoni szóbeli tanulás formájában elsajátítania, s nem

szükséges a betűről – betűre tanulás, „magolás”.

Írásbeli házi feladatok

Az írásbeli házi feladat az otthoni felkészülést igénylő feladat, amelyet a tanuló a

tantárgyi füzetbe, vagy a tantárgyhoz kapcsolódó munkafüzetbe készít el.

- célja:

az új ismeretek begyakoroltatása, megerősítése

a szabályok gyakorlati alkalmazása

mennyiségében és minőségében igazodik a tanulók optimális

terhelhetőségének szintjéhez

- elvei:

az írásbeli házi feladatok tantárgyanként eltérőek

a tantárgyi ismeretek alkalmazásához szükséges jártasságok,

készségek kialakításához, a képességek fejlesztéséhez

alapvetően fontos az írásbeli házi feladat

a gyakorlásnak, gyakoroltatásnak az egyik formája,

szükségszerűen rendszeresnek kell lennie, hiszen minden új

készségnek az előzőleg szerzett készségek rendszerébe kell

beilleszkednie

az írásbeli házi feladatok elkészítése a tanuló kötelessége

a szaktanár jogában áll az írásbeli házi feladatok ellenőrzése,

értékelése

a hiányzó házi feladatok, valamint a rendszeresen hibás és

hiányos írásbeli házi feladatok gátolják a tanulót és a szaktanárt

is a biztonságos továbbhaladásban, így a tanulót a füzetbe vagy

az ellenőrzőbe írt bejegyzéssel figyelmeztetjük sorozatos

hiányosságaiért

166

- korlátai:

Az egyes pedagógusok és az összes pedagógus által

meghatározható házi feladat mennyiségét az alábbiak szerint

szabályozzuk :

1) mivel a gyakorlatok elegendő száma szükséges ahhoz, hogy

a készség kialakuljon, ezért a szaktanárok által adott

minimális házi feladatot minden tanulónak meg kell oldania

2) tanulóink eltérő képességei, céltudatossága, szorgalma miatt

minden tantárgyból adunk a minimális házi feladaton kívül

a tanuló eredményességét segítő szorgalmi házi feladatot is,

ami viszont nem kötelező

A tanítási napokra, a hét végi pihenőnapokra és a szorgalmi

időben biztosított szabadnapokra tanulóink kapnak házi

feladatot, hogy a folyamatosságot biztosítani tudjuk.

A tanítási szünetekre ( téli szünet, tavaszi szünet, nyári szünet )

kötelező házi feladatot nem adunk.

Ajánlunk viszont érdekes, szórakoztató, a kikapcsolódást és a

szellemi felfrissülést szolgáló, élményt nyújtó ismeretszerzési

lehetőségeket adó feladatokat, olvasnivalókat nem kötelező

jelleggel, viszont tanulóink aktív pihenését szolgálva.

167

3 Az otthoni önálló tanulás leglényegesebb tényezői

1) A tanulási tevékenység megszervezése

- a másnapi órák számbavétele

- a tantárgyak tanulási sorrendjének meghatározása nehézségük

szerint

- a tantárgyak tanulási sorrendjének meghatározása jellegük

különbözősége szerint ( humán – reál, szöveges – nem szöveges)

váltakozó tanulás

- a szóbeli tanulás és az írásbeli feladatok elkészítésének sorrendje

- a tanszerek, segédeszközök kikészítése

- rend a tankönyvek, füzetek és egyéb taneszközök között

- tanulás közben pihenőszünetek tartása

- az idővel való gazdálkodás ( intenzív munka, koncentrált figyelem,

elterelő ingerek elleni küzdelem )

2) A tanulás tartalmi megoldása

- az észlelések pontossága ( az olvasás szöveghűsége, a

szemléltetési segítség – kép, illusztráció, táblázat – értelmes

felfogása )

- a tanult szöveg megértése ( a szavak értelme, a kifejezések

jelentése )

- a lényeges és a lényegtelen elkülönítése ( a lecke logikai váza,

értelmes szakaszokra bontása)

- a szóbeli tanulás és az írásbeli feladatok összekapcsolása

- az írásbeli feladatok tartalmi megértése, összefüggések meglátása

- az írásbeli feladatok tartalmi megoldása

168

3) A tanulásnál használt módszerek

- az egész részenként való tanulása, végül az egész egybefogása,

átismétlése

- a tanulás, olvasás és elmondás összekapcsolása, többszöri

ismétlése; a nem megértésen alapuló bevésés ( magolás )

értéktelenségének tudatosítása

- a tankönyv és az iskolában készített füzetvázlat összedolgozása

- a tanulás és a gyakorlati alkalmazás összekapcsolása

- a tankönyv tipográfiájának felhasználása ( cím, szedés, jegyzetek,

illusztrációk )

- segédeszközök használata ( térkép, lexikon, szótár, a kérdezés

lehetősége szülőktől, felnőttektől, társaktól )

- ellenőrzés, önellenőrzés ( a lecke felmondása, az írásbeli feladatok

átnézése, stb. )

- a házi feladatok reggeli átismétlése

169

8. AZ ÁTMENETISÉG SZABÁLYOZÁSA

8.1. Érvényben lévő tantervek

Tanév 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

2009/

2010

NAT

2

NAT

2

NAT

2

NAT

2

NAT

2

NAT

2

Kcs

Kcs

2010/

2011

NAT

2

NAT

2

NAT

2

NAT

2

NAT

2

NAT

2

NAT

2

Kcs

2011/

2012

NAT

2

NAT

2

NAT

2

NAT

2

NAT

2

NAT

2

NAT

2

NAT

2

Kcs: 2002. LXII. törvény a 2003. évi költségvetésről 83.§ és 103. § ( 4)

bekezdésében előírt óraszám és tananyagcsökkentés alapján felülvizsgált

helyi tanterv

NAT 2: 243/2003. ( XII.17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról,

bevezetéséről és alkalmazásáról alapján felülvizsgált helyi tanterv

170

8.2. Érvénybe lépő egyéni foglalkozásra fordítható órák száma ( hetente)

Tanév % 1.évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

2009/

2010

11

2,2

2,2

2,2

2,48

2,48

2,48

2,75

2,75

2010/

2011

12

2,4

2,4

2,4

2,7

2,7

2,7

3

3

171

9. ZÁRADÉK

9. 1. Legitimációs zárlat

Az iskola nevelőtestülete 2009. szeptember 15-i értekezletén egyhangúlag

elfogadta – a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

130/1998.(IV. 30.) számú határozatában és a 36/2001. ( VI. 13. ) OKSB sz.

valamint 5/2008. ( II. 20.) OKSB sz. határozatában jóváhagyott - pedagógiai

programjának módosítását.

A szülői szervezet 2009. szeptember 15. ülésén egyetértő véleményét fejezte ki

az iskola pedagógiai programjával kapcsolatban.

A diákönkormányzat 2009. szeptember 15. közgyűlésén a diáktanács-tagok

egyhangúlag egyetértő véleményüket fejezték ki a Pedagógiai Program

tanulói jogokat érintő tárgyköreivel kapcsolatos módosításaival.

A módosított pedagógiai program a 2010/2011. tanévtől hatályos.

9. 2. A pedagógiai program módosításának lehetőségei

A pedagógiai program módosításának kezdeményezése akkor történhet, ha a

nevelőtestület tagjainak 1/3-a, valamint az intézmény igazgatója vagy

vezetősége szükségesnek látja. Ha a szülői munkaközösség kezdeményezi a

nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület

dönt.

A módosítás elfogadásához a nevelőtestület többségi ( 50 % + 1 fő )

véleménye szükséges.

9. 3. A program teljesítése

Programunkat akkor tekintjük teljesítettnek, ha az első és második félév

lezárásakor a nevelőtestület által elvégzett értékelést, hatékonyságvizsgálatot,

a pedagógiai munka elemzését az intézmény fenntartója elfogadja.

172

9. 4. A pedagógiai program hozzáférhetősége

Az iskola pedagógiai programja – elfogadása után – mindenki számára

hozzáférhető az igazgatói és igazgatóhelyettesi irodában, ill. az iskolai

könyvtárban.

173

10. Eljárási rend

174

10.1. Véleményezés, elfogadás, jóváhagyás / jegyzőkönyvek /

175

10.2. Iskolaorvos véleményezése

176

11. Alapító okirat

177

12. Mellékletek

Iskolánk oklevele, ismertetője