TANULMÁNY 2011.innonet.hu/images/tanulm%E1ny-hianyszakmak_es_szakkepzes... · 2012-05-15 ·...

TANULMÁNY 2011.

Hiányszakmákés szakképzésa határ két oldalán

03

1. BEVEZETÉS

2. A TANULMÁNY ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK BEMUTATÁSA2.1. Területi jellemzők

2.2. A népesség számának és összetételének alakulása

3. GAZDASÁGI HELYZET3.1. Nyugat-dunántúli régió

3.2. Kelet-Ausztria érintett területei

4. FOGLALKOZTATÁSI HELYZET

5. A MUNKANÉLKÜLISÉG ALAKULÁSA

6. A KERESLETI OLDAL ELEMZÉSE6.1. Magyarország

6.2. Ausztria

7. BEJELENTETT BETÖLTETLEN ÁLLÁSHELYEK

8. KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA

9. SZAKKÉPZÉS A HATÁR KÉT OLDALÁN9.1. A magyar iskolai rendszer sajátosságai

9.2. Az osztrák iskolai rendszer sajátosságai

10. SZAKKÉPZÉS ÉS A MUNKAERŐPIACI ÖSSZHANG VIZSGÁLATA10.1. Magyarország

10.2. Ausztria

11. A SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ JÓ GYAKORLATOK BEMUTATÁSA

12. ÖSSZEFOGLALÁS

ÁBRA- ÉS DIAGRAMJEGYZÉK

FORRÁSJEGYZÉK

11.1. Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter

11.2. Regionális Fémipari Képzési Szövetség a Voitsbergi járásban

11.3. Fény- és Energiatechnikai Klaszter Burgenlandban

11.4. Waldvierteli Szakképzési Szövetség

11.4. Minősítési szövetség Waldviertel-ben11.5. Tanulási-, munkakultúra és életpálya-építés alakítása projekt

11.6. Szakmák Színháza, Mérnök Színház

11.7. Tanulószigetek az AUDI Hungária Motor Kft-nél

07

08

09

09

12

12

12

13

15

19

19

20

21

25

29

30

31

34

34

37

39

39

40

42

43

44

44

45

46

47

47

TARTALOMJEGYZÉK

HIÁNYSZAKMÁK ÉS SZAKKÉPZÉSA HATÁR KÉT OLDALÁN

Regionális Fejlesztési SzövetségIndustrieviertel – Projektmenedzsment

aMag. Dr. Ingeborg Derkits, Mag . Barbara MacaSchlossstraße 1, A-2801 KatzelsdorfT. +43 2622 [email protected]@industrieviertel.at

www.industrieviertel.atwww.netlab-online.eu

INNONET Innovációs és Technológiai Központ Nonprofit Kft.Budavári LászlóH-9027 Győr, Gesztenyefa u. 4. Tel: +36 96 506 [email protected]

www.innonet.hu

Szerzők:Török ZoltánNyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi KözpontKelemen Krisztina Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Fordítás:Dr. Mátyás Gyöngyi, Dream [email protected]

Grafika, kivitelezés:Stílus Műhely Reklám és Szolgáltató Bt.www.stilusmuhely.hu

HIÁNYSZAKMÁK ÉS SZAKKÉPZÉS A HATÁR KÉT OLDALÁN

04

A tanulmány a „NetLab – Hálózati együttműködés létrehozása a munkaerőpiacon osztrák-magyar határ menti térségben” projekt keretében készült.

A projektet tartalmilag és stratégiailag a következő partnerintézmények vezetik és támogatják:

A Netlab projektet az Ausztriai-Magyarország 2007-2013 határon átnyúló együttműködési program keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium és a Magyar Köztársaság támogatja.

Innovációs és TechnológiaiKözpont Nonprofit Kft.

05

HIÁNYSZAKMÁK ÉS SZAKKÉPZÉS A HATÁR KÉT OLDALÁN

06

1. BEVEZETÉS

1. BEVEZETÉS

Ausztriában és Magyarországon az elmúlt években köztudottá vált, hogy az iskolarendszerű képzés és

a munkaerő-kereslet struktúrája jelentősen eltolódott egymástól: a korábbinál jóval kevesebben

kívánnak szakmunkássá válni, jóval többen szereznek közép- és felsőfokon fehérgalléros

képzettségeket. Ez egyre növekvő feszültséget okoz a két ország munkaerőpiacán.

Az utóbbi évek kutatásait, és a témával foglalkozó előadásokat, írásokat elemezve megállapíthatjuk,

hogy folyamatosan növekszik a szakképzéssel szembeni elégedetlenség. Az elégedetlenség a

következő jelenségekre vezethető vissza:

- a szakképzés nem a munkáltatói igényeknek megfelelő kompetenciákkal rendelkező

munkaerőt bocsát ki (gyakorlat hiánya, nem megfelelő ismeret, a munkakultúra nem

megfelelősége),

- a szakmunkás pálya presztízse ma Magyarországon nagyon alacsony,

- drága és egyre kevésbé hatékony a szakképzés,

- nem készít fel az életen át tartó tanulás kihívásaira.

A probléma kezelésére kormányzati és nem kormányzati intézkedések egyaránt születtek. A

tanulmányban szeretnénk bemutatni azokat a nem kormányzati, helyi kezdeményezéseket, amelyek

jelentősen javíthatják a határmenti térség humánerőforrás gazdálkodását.

A globális pénzügyi és gazdasági válság következményei 2009-ben már komoly hatást gyakoroltak az

egész gazdaság, ezen belül a munkaerőpiac folyamataira, csökkentve a foglalkozatási rátát és növelve

a munkanélküliséget. A munkaerőpiaci folyamatokban az elsődleges hatást a keresletcsökkenés

idézte elő, amely régiónkban jellemzően az exportra termelő feldolgozóiparba tevékenykedő

vállalkozásokat érintett. Mivel az itt dolgozók között az átlagnál nagyobb mértékben találunk képzett

munkaerőt, ezért a munkanélküliek körében a legnagyobb növekedés a szakmunkás férfiak körében

valósult meg.

Kiemelten szeretnénk vizsgálni a gazdasági válság hatását a munkaerő kereslet és kínálat alakulására,

különös figyelemmel a hiányszakmák körére. Osztrák és magyar szakértők segítségével szeretnénk

feltárni, hogy a gazdasági válság mennyiben érintette a kialakult hiányszakmák körét, történtek-e

változások.

07

2. A TANULMÁNY ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK BEMUTATÁSA

A tanulmány kiterjed Magyarországon Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékre, Ausztriában

Burgenland tartomány egészére, Alsó-Ausztria déli munkaügyi körzeteire, valamint három

stájerországi munkaügyi körzetre. (Lásd. 1. sz. ábra)

08 2. A TANULMÁNY ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK BEMUTATÁSA

Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, AMS Österreich

1. számú ábra: A tanulmány által érintett területek

1. BEVEZETÉS


2.1. TERÜLETI JELLEMZŐK

A tanulmány által vizsgált terület több mint 21.000 km² területével az osztrák-magyar határmenti

terület teljes egészét lefedi.

A három magyarországi megye 11.326 km²-es összterülettel Magyarország területének 12%-át

jelenti.

Az osztrák rész Ausztria teljes területének 12%-át teszi ki, ezen belül az alsó-ausztriai terület Alsó-

Ausztria tartomány területének 20%-át, a stájerországi terület pedig Stájerország területének 12%-át

fedi le. Burgenland tartomány egésze a vizsgált terület részét képezi, összesen 3.965 km² területtel.

2.2. A NÉPESSÉG SZÁMÁNAK ÉS ÖSSZETÉTELÉNEK ALAKULÁSA

A vizsgált határmenti régió lakossága 2009-ben közel 2 millió fő volt, amely megközelítőleg azonos

mértékben oszlik el az osztrák, illetve a magyar rész között, kb. 1-1 millió lakossal.

A vizsgált terület több mint egynegyede (539.039 fő) él az alsó-ausztriai területeken, 283.965 fő a

burgenlandi és 159.461 fő a stájerországi területeken.

Ugyanebben az időszakban a lakosok száma Győr-Moson-Sopron megyében 447.033 fő, Vas

megyében 260.950 fő, Zala megyében pedig 290.204 fő volt. (lásd. 2. számú táblázat).

09

Magyar terület Osztrák terület Összesen

Lakosság száma (fő, 2009) 998.187 982.465 1 980.652

2Terület (km ) 11 326 9 814 21 140

Foglalkoztatottak száma (fő, 2009) 408.500 368.285 776.785

Munkaképes korú lakosság (15-64 éves, %, 2009) 69,6 66,6 -

Foglalkoztatási ráta (%, 2009) 59,9 71,5 -

Regisztrált munkanélküliek száma (fő, 2009) 44.680 29.297 73.977

1. számú táblázat: A vizsgált terület legfontosabb demográfiai és munkaerőpiaci adatai

Forrás: KSH, Statistik Austria


1. számú diagram: A népesség alakulása a vizsgált területen 2004 és 2009 között


Magyarország vonatkozó területeire összességében az elvándorlás jellemző. Kivételt képeznek ez alól

a regionális központok, mint Győr és Sopron, valamint a határhoz közeli városok, mint pl.

Mosonmagyaróvár. Győr-Moson-Sopron megyében közel 7 ezer fővel növekedett a lakosság száma

2004-hez képest. Ezzel szemben a régió déli, gazdaságilag gyengébb területein a lakosság száma

jelentősen csökkent. Különösen jellemző Zala megyére, ahol az elmúlt öt évben 6,5 ezer fővel

csökkent a népesség.

Az ausztriai területekre ezzel szemben a népesség folyamatos növekedése a jellemző.

Különösen szembetűnő a lakosság nagyarányú növekedése az alsó-ausztriai területeken (pl.

Schwechat, Baden, Mödling és Bruck), ami elsősorban a jó gazdasági helyzetnek és a jelentős

munkaerő-szükségletnek köszönhető. Stájerország érintett területeire a lakónépesség számának

stagnálása jellemző, Burgenlandnál növekedés figyelhető meg.

A 2. számú táblázat a lakosság korösszetételét mutatja be.

10

2. számú táblázat: A lakosság korösszetétele a vizsgált területen 2009-ben

2009 0-14 éves 15-64 éves 65 év feletti

Győr-Moson-Sopron 447 033 14,6 70,0 15,4

Vas 260 950 13,9 69,6 16,5

Zala 290 204 13,2 69,2 17,6

Nyugat-Dunántúl 998 187 14,0 69,6 16,4

Burgenland 283 965 14,2 66,1 19,7

Alsó-Ausztria érintett területei 539 039 15,4 66,3 18,3

Stájerország érintett területei 159 461 14,3 67,3 18,4

Kelet-Ausztria érintett területei 982 465 14,6 66,6 18,8

Összesen 1 980 652 14,3 68,1 17,6


A 2. sz. táblázatból jól látható, hogy a 14 évesnél fiatalabbak, illetve a 65 év felettiek aránya az osztrák

vizsgált területeken magasabb, mint Magyarország nyugati régiójában. A munkavállalási korú

népesség aránya viszont a magyar területeken magasabb. Ezek közül is kiemelkedik Győr-Moson-

Sopron megye, ahol a 447 ezer fős lakosság 70%-a a 15-64 évesek korcsoportjába tartozik.


3. GAZDASÁGI HELYZET

3. GAZDASÁGI HELYZET

3.1. Nyugat-dunántúli régió

A gazdasági szerkezetátalakulás a régión belül eltérően ment végbe. A legkedvezőbben Győr-Moson-

Sopron megyében, a legkedvezőtlenebbül a zalai térségben alakult. Zala megye lemaradását részben

indokolja a természeti és gazdasági erőforrások kiaknázatlansága.

A térséget több lábon álló gazdasági szerkezet jellemzi. Meghatározó szerepe van ebben a

multinacionális cégeknek, a magas külföldi tőkearánynak és exporthányadnak. Az ezer lakosra jutó

külföldi érdekeltségű vállalkozások száma és a jelen levő külföldi tőke fajlagos nagysága alapján,

országos szinten a közép-magyarországi régió után következik a sorban. A régióban a befektetések

háromnegyede az iparba került. Ugyanakkor a külföldi tőke jelenléte igen differenciált a térségben,

elsősorban az északi és középső területekre koncentrálódik. Mindegyik ágazatban jellemző, hogy a

megtelepült külföldi érdekeltségű vállalkozások és a helyi vállalkozások közötti együttműködés,

valamint a beszállítói kapcsolatok még gyengék.

3.2. Kelet-Ausztria érintett területei

Ausztria gazdasági fejlettsége, a viszonylag alacsony inflációs és munkanélküliségi ráta, valamint a

szociális juttatások kiterjedt hálózata alapján az Európai Unió élenjáró országai közé tartozik.

A gazdasági fejlődés üteme a nemzetközi pénzügyi válságot megelőző években meghaladta az uniós

átlagot. A nemzetközi pénzügyi válságot, és annak reálgazdasági hatásait megelőzően a fellendülés

hordozói a feldolgozott termékek előállításának nagymértékű emelkedése, az erre építő

exportgazdaság, továbbá - lassuló ütemmel - az építőipar teljesítményének növekedése volt.

A 2008. második felében fokozatosan jelentkező gazdasági lassulás mérséklésére hozott válságkezelő

intézkedések alapvetően eredményesek voltak, és ennek következtében 2009-ben a gazdasági

visszaesés mértéke Ausztriában az EU országok nagy többségéhez képest még viszonylag mérsékelt

volt. A gazdasági válságkezelő intézkedések hatására ugyanakkor az azt megelőzően szinte

kiegyensúlyozott államháztartási egyenleg 3,4%-os hiányba csapott át, és jelentősen növekedett az

államadósság szintje is. A munkahelyek megtartására irányuló kormányzati válságintézkedések

eddigi eredményességét mutatja, hogy a munkanélküliségi ráta a gazdasági teljesítmény

csökkenésének mértékéhez viszonyítva csak jóval mérsékeltebb ütemben emelkedett.

12



A vizsgált területen 2009-ben 776.785 főt tett ki a foglalkoztatottak száma, arányait tekintve 47,4% az

osztrák területen, 52,6% pedig a magyar területen.

2. számú diagram: Foglalkoztatottak számának alakulása a vizsgált területen 2004 és 2009 között


A teljes vizsgált területet tekintve megállapítható, hogy 2007-ig folyamatosan növekedett a

foglalkoztatottak száma. A következő évben viszont már elkezdődött a visszaesés valamennyi

területen. 2007-es évhez képest a teljes vizsgált területet nézve 5,8%-kal csökkent ez az érték.

Magyarországot súlyosabban érintette a gazdasági válság a vizsgált időszakban 2009-ben. Vas

megyében 9,4%-kal, Zala megyében 8,4%-kal, Győr-Moson-Sopron megyében 2,1%-kal csökkent a

foglalkoztatottak száma a 2007-es évhez képest.

Ausztria tartományai közül leginkább Alsó-Ausztria vizsgált területein érezhető leginkább a

visszaesés, itt 8,3%-kal kevesebben dolgoznak, mint két évvel korábban. Stájerországban ennél

valamivel kedvezőbb a helyzet, itt 7,2%-os a csökkenés mértéke. Ugyanakkor Burgenlandban a

foglalkoztatottak számának kismértékű növekedése tapasztalható 2007-hez képest, a 2008-as évhez

viszonyítva azonban már minimális visszaesést láthatunk.

A következő, 3. számú táblázat a vizsgált terület foglalkoztatási rátáját mutatja.

13

3. számú táblázat: Foglalkoztatási ráta (15-64 év), %

Forrás: Kistérségi Munkaügyi Statisztikai Rendszer, Statistik Austria

A nyugat-dunántúli régióban a foglalkoztatási arány 2006-ig alig változott. 2007-ben emelkedett, az

utóbbi két évben pedig a gazdasági válság hatására csökkent. A régió három megyéje közül Győr-

Moson-Sopron megyében csökkent legkevésbé (1,5%-ponttal) a foglalkoztatási ráta az előző évhez

képest. Ezt az értéket tekintve még jelen gazdasági helyzetben is a nyugat-dunántúli régió második

helyen áll a Budapest központú közép-magyarországi régió (62,2%) után országos szinten.

4. FOGLALKOZTATÁSI HELYZET14

Ausztria egész területén, csakúgy, mint a vizsgált tartományokban, egyértelműen növekedett a

foglalkoztatási ráta 2004 és 2008 között. 2009-ben már itt is érezhető a visszaesés. A recesszió hatása

a vizsgált tartományok közül Stájerországban érzékelhető legkevésbé. Itt 0,7%-pontos a

foglalkoztatási ráta csökkenése az előző évhez képest. Alsó-Ausztriában az országos átlagnál

kedvezőbb, 72,4%-os volt a foglalkoztatás, míg Burgenlandban némileg az országos átlag alatt volt

2009-ben.

2004 2005 2006 2007 2008 2009

Győr-Moson-Sopron 59,3 60,8 60,5 63,9 62,9 61,4

Vas 63,9 63,0 61,5 63,9 61,1 58,1

Zala 62,9 63,4 61,7 63,1 61,1 59,0

Nyugat-Dunántúl 62,7 62,7 61,1 63,6 61,9 59,9

Magyarország 56,8 56,9 56,1 57,2 56,7 55,4

Burgenland 67,1 68,1 69,5 72,5 72,8 71,2

Alsó-Ausztria érintett területei 69,4 69,9 71,5 72,8 73,9 72,4

Stájerország érintett területei 67,2 68,9 69,9 70,7 71,6 70,9

Kelet-Ausztria érintett területei 67,9 69,0 70,3 72,0 72,8 71,5

Ausztria 67,8 68,6 70,2 71,4 72,1 71,6


Az osztrák és magyar munkaügyi központok regisztrált adatai alapján 2009-ban 79.402 regisztrált

munkanélküli volt a vizsgált területen. A munkanélküliek közel kétharmada, 50.105 fő a magyar,

egyharmada, 29.297 fő pedig az osztrák célterületről származik.

A 3. sz. diagram áttekintést nyújt a regisztrált munkanélküliek számának alakulásáról a vizsgált

részterületeken.

3. számú diagram: A regisztráltak számának alakulása (2004-2009)

Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Arbeitsmarktservice Österreich

A vizsgált magyarországi megyékben 2005-ig a regisztrált munkanélküliek számának állandó

növekedése figyelhető meg. 2006-ban 7,6%-kal csökkent a számuk a régióban, azonban 2007-től

újabb visszaesés tapasztalható. A 2008-as évhez képest Győr-Moson-Sopron megyében 33,0%-kal,

Vas megyében 30,5%-kal, Zala megyében pedig 15,0%-kal növekedett a regisztráltak száma. Országos

szinten 27%-kal több álláskeresőt tartanak nyilván a munkaügyi kirendeltségek, mint előző évben.

Ebből látható, hogy a válság az iparilag fejlettebb észak-nyugati megyéket sújtotta leginkább.



15

Ausztriában is hasonlóan alakult a helyzet. A 2005. évi átmeneti emelkedést követően, 2006-től

folyamatosan csökkent a regisztráltak száma. A gazdasági válság hatása 2009-ben mutatkozott meg a

munkanélküliek számában. Országos szinten 22,6%-kal nőtt a számuk előző évhez képest. Itt is a

fejlettebb, alsó-ausztriai területeket érintette jobban a válság: 24,4%-kal nőtt a regisztrált

álláskeresők száma az előző évhez viszonyítva. Burgenlandban ez az arány 15%-os, Stájerországban

pedig 19,3%-os.

4. számú diagram: Éves átlagos munkanélküliségi ráta 2004-2009 között (%)


Az éves átlagos munkanélküliségi rátát tekintve Magyarországon kedvezőtlenebb volt a helyzet. A

vizsgált három megye közül 2009-ben Zala megyében magasabb volt a munkanélküliségi ráta

(13,0%), mint az országos átlag (12,8%). Az ausztriai területek közül pedig Burgenlandban volt

magasabb ez az érték (8,4%), mint az osztrák átlag.

16 5. A MUNKANÉLKÜLISÉG ALAKULÁSA

Ha a válságot megelőző évhez (2007.) hasonlítjuk a 2009. évi értékeket, azt tapasztaljuk, hogy a

legnagyobb emelkedés Zala (3,7%-pont) és Vas megyében (3,6%-pont) volt. Az érintett osztrák

tartományokban viszont szinte minimális a változás, 0,5%-pont és 1,2%-pont közötti értékeket

találunk. Itt is a gazdaságilag fejlettebb alsó-ausztriai területeket sújtotta jobban a válság, 5,8%-ról

7,0%-ra emelkedett az éves átlagos munkanélküliségi ráta.

A 4. számú táblázatban az osztrák és magyar területek munkanélküliségi struktúráját hasonlítottuk össze.

A táblázatból kiolvasható, hogy viszonylag magas a regisztrált munkanélküli nők Győr-Moson-Sopron

megyei 46,8%-os értéke a többi megyéhez viszonyítva (45,5% körüli), az osztrák területek átlagát

tekintve pedig mind a három magyar megye magas értékeket mutat. A nyugat-dunántúli régióban a

regisztrált munkanélkülieken belül a nők aránya 50% felett volt az elmúlt években. A válság hatására

kerültek be magasabb számban férfiak a regisztrációba.

Ugyanez az arány az osztrák részen 38,5% és 42,5% között mozgott 2009-ben.

5. A MUNKANÉLKÜLISÉG ALAKULÁSA 17

2009 Nők 15-24 50+ Tartós

Győr-Moson-Sopron 14 286 46,8 17,6 20,0 8,2

Vas 12 043 45,5 18,8 20,8 14,9

Zala 18 350 45,8 16,6 24,0 22,6

Nyugat-Dunántúl 44 680 46,0 17,5 21,8 15,9

Burgenland 8 297 42,7 15,2 24,8 3,9

Alsó-Ausztria érintett területei 16 329 40,9 14,9 24,0 6,5

Stájerország érintett területei 4 671 38,5 17,6 18,6 4,0

Kelet-Ausztria érintett területei 29 297 41,0 15,4 23,3 5,7


4. számú táblázat: Strukturális munkanélküliség, 2009

A fiatal pályakezdők (15-24 évesek) munkanélküliségi adatai között Vas megye mutatja a legnagyobb

értéket (18,8%). Mindhárom megye esetében magasabbak ezek az értékek az osztrák területek

átlagánál. A fiatalkorú munkanélküliség (15-24 év) különösen alacsony mértékét sikerült elérni Alsó-

Ausztria érintett területein (14,9%), míg a stájerországi körzetek jóval magasabb értéket mutatnak

(17,6%).

Az 50 év feletti munkanélküliek aránya Győr-Moson-Sopron és Vas megyében közel azonos (20,0 és

20,8%), Zalában ehhez képest 4%-kal magasabb. Az osztrák vizsgált területekkel összehasonlítva

elmondható, hogy ez az érték is nagyjából megfelel a burgenlandi, az alsó-ausztriai, de az osztrák

országos átlagnak is, a stájer területek kiemelkedően alacsony értékétől viszont jócskán elmarad.

Az 50 év felettiek munkanélküliségét tekintve a stájerországi körzetek jelentős eltérést mutatnak a

vizsgált terület többi részét illetően. Míg 2009-ben a stájer területeken az 50 év felettiek

munkanélkülisége a teljes munkanélküliség 18,6%-át tette ki, addig ugyanez az érték Kelet-

Ausztriában (23,3%), az alsó-ausztriai területeken (24,0%) és Burgenland tartományban (24,8%) is

jóval magasabb értéket mutatott.

Komoly az eltérés azonban a tartós munkanélküliek (1 évnél hosszabb ideje munkanélküliek)

arányában mind a magyar megyék, mind pedig az osztrák területek értékeivel összehasonlítva. Még a

legjobban teljesítő Győr-Moson-Sopron megyei 8,2% is 1,7%-ponttal több a legrosszabb alsó-

ausztriai 6,5%-nál, a stájer és burgenlandi értékekhez képest a magyar megyék négy-ötszörös átlagot

mutatnak. Kiemelkedően magas Zala 22,6%-a, ami majdnem háromszorosa a Győr-Moson-Sopron

megyei átlagnak.

A tartós munkanélküliek száma 2009-ben a stájerországi területeken 4,0%, Burgenlandban 3,9%,

alsó-ausztriai területeken pedig 6,5% volt. Kelet-Ausztria egészére vonatkozóan ez az érték 5,7% volt.

5. A MUNKANÉLKÜLISÉG ALAKULÁSA18

6. A KERESLETI OLDAL ELEMZÉSE

6.1. Magyarország

A társadalmi-gazdasági rendszerváltást követően a külföldi tőkebefektetések tekintetében előnyt

jelentett a nyugati határ közelsége, aminek eredményeként napjainkban a külföldi érdekeltségű

vállalkozások tizede működik a régióban. A külföldi befektetők elsősorban az ipar területén ruháztak be.

A beruházások eloszlása azonban nem történt egyenletesen, elsősorban az erősebb ipari háttérrel

rendelkező északi és középső területeket részesítették előnyben.

Részben a külföldi tőke domináns jelenlétének köszönhetően a gazdasági fejlettségi mutató (az egy főre

jutó GDP) alapján a második legfejlettebb területté vált a Nyugat-dunántúli régió. A bruttó hozzáadott

érték döntő részét az országos arányoktól eltérően az ipar adja, melynek részesedése 2006-ban 40,1%

volt.

A foglalkoztatásban való magas részesedés is az ipar jelentőségét mutatja. A feldolgozóiparon belül a

legnagyobb foglalkoztató a gépipar, amely a különösen magas exportorientáltsága miatt érzékenyen

reagál a világgazdaságban zajló folyamatokra.

A régió munkáltatói körében az év elején zajlott munkaügyi központ felmérés alapján (294

megkérdezett) a munkaerő iránti kereslet további mérséklődése várható, ugyanis a megkérdezett cégek

2009. II. negyedévre ugyan stagnáló létszámot prognosztizáltak. Azonban az elmúlt 3 évben az áprilisi

megkérdezésekkor 1-2%-os emelkedést terveztek a II. negyedévre a felmérésbe bevont cégek. A

mostani stagnálás azért is figyelemre méltó, mert a szezonális hatások miatt a II. negyedévekre eddig

egyértelműen a foglalkoztatás bővülése volt jellemző.

A munkáltatók egy évre szóló előrejelzése szerint 500 fővel, 0,4%-kal csökkenhet a létszámuk. A korábbi

megkérdezésekkor kivétel nélkül mindig növelést jeleztek a munkáltatók egy évre előrevetítve.

A pénzügyi és gazdasági válság foglalkoztatást érintő negatív hatásai tehát egyértelműen érződnek már

a megkérdezett cégeknél.

Ugyanakkor a munkáltatóknak a munkaerővel szembeni elvárásai nagyon különbözőek. Szellemi

munkára jelentkezők esetében szinte alapkövetelmény a számítástechnikai ismeret, amellyel sok

esetben társul idegennyelv(ek) tudásának az elvárása.

Fizikai dolgozók esetében, amennyiben a felvétel szakmunkára irányul, megfelelő szakképzettség,

szakmai tapasztalat, betanított munkások esetében néhány alapkészség valamint a munkáltatók által

összeállított munkavégző képességet felmérő tesztek megfelelő szintű kitöltése szükséges a felvételhez,

amit a munkaerő betanítása követ.



19

6.2. Ausztria

A '90-es években jellemző volt a szerkezetváltás felgyorsulása az egyes szektorokban, különösen

Bécsben és Burgenlandban. Az ágazati szerkezet átalakulása erőteljesebb volt a keleti régióban, mint

Ausztria teljes területén.

Bécsben a szerkezetváltás hatásai kiélezett munkaerőpiaci helyzethez vezettek az elmúlt években.

Alsó-Ausztria ugyancsak érintett volt a feldolgozóiparban tapasztalható visszaesés által. Itt új

foglalkoztatási lehetőségek jöttek létre, nagyobb számban, mint Bécsben, a szolgáltatási szektorban.

Burgenland a korábbi szerkezetváltást a hasznára tudta fordítani, ebben nagy jelentősége van az

Európai Unió Strukturális Alapjaiból származó pénzeszközöknek.

Az AMS előrejelzése szerint a Bécsben tapasztalható visszaesés a növekedésben rányomja bélyegét a

foglalkoztatás fejlődésére Ausztria keleti területén.

A foglalkoztatás fellendülése Alsó-Ausztriában a szolgáltatási ágazat területén az osztrák átlag felett

van. Ez a tartomány ezen túlmenően profitál a konjunkturális fellendülésből az export által, aminek

hatására gyengül a foglalkoztatottak számának visszaesése a feldolgozóiparban.

Az AMS prognózisa szerint 2012-re a foglalkoztatottak száma 68.500 fővel fog nőni a keleti régióban,

ebből 44.400 a nők száma.

További szerkezeti változás jellemzi a gazdaságot: a feldolgozó- és építőiparban 1,3%-os, az

alapanyaggyártás területén 1,6%-os, a szolgáltatási szektorban pedig 1,4%-os növekedéssel

számolnak, ez utóbbi ágazatban a foglalkoztatási arány 80,3%-ra nő (ez 2,7 %-pontos növekedést

jelent).

Összességében elmondható, hogy az előrejelzések szerint Ausztriában a következő trend figyelhető

meg:

- nő a kereslet a magasabb szakképzettséget igénylő tevékenységek iránt, különösen a

technikai területen, az egészségügyben és a vállalkozásokra kiterjedő szolgáltatások

területén,

- keresletnövekedés néhány kisipari szakmában (fémipar, elektronikai ipar)

6. A KERESLETI OLDAL ELEMZÉSE20


A következő táblázat a havonta bejelentett betöltetlen álláshelyek számának éves átlagát mutatja a

2004-2009 közötti időszakban.

A fenti táblázatból jól látható, hogy 2006-ban volt legmagasabb a betöltetlen álláshelyek száma mind

a magyar, mind az osztrák területeken.

A magyar megyék adatai szerint a nyugat-dunántúli régióban 25%-kal csökkent a 2006-os évhez

viszonyítva a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma. Legnagyobb mértékű a csökkenés Vas, illetve

Győr-Moson-Sopron megyében (40-40%). Legkevésbé Zala megyében érezhető a visszaesés, itt

kismértékű növekedést tapasztalhatunk 2006-hoz képest. Mindhárom megyére elmondható, hogy a

2008-as évhez képest nagyon jelentős a visszaesés, a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma 4326-

ról 3365-re esett vissza a régióban.

A 9. számú táblázat adatai szerint Alsó-Ausztria vizsgált területein 2006-ig jelentősen növekedett a

bejelentett betöltetlen állások száma, az ezt követő két évben gyenge, 2009-ben viszont már

drasztikus visszaesés tapasztalható. Hasonlóan a magyarországi régióhoz, Ausztria keleti területén is

közel 1000-rel esett vissza az üres álláshelyek száma 2008-hoz viszonyítva.

7. BEJELENTETT BETÖLTETLEN ÁLLÁSHELYEK 21

2004 2005 2006 2007 2008 2009

Győr-Moson-Sopron 1758 1598 1971 1681 1683 1181

Vas 1033 1171 1080 663 831 646

Zala 1558 1047 1436 1248 1812 1538

Nyugat-Dunántúl 4349 3816 4487 3592 4326 3365

Burgenland 677 724 923 728 649 655

Alsó-Ausztria érintett területei 1970 2097 2266 1998 2184 1309

Stájerország érintett területei 392 326 344 457 454 369

Kelet-Ausztria érintett területei 3039 3147 3533 3183 3287 2333


5. számú táblázat: A havonta bejelentett új álláshelyek számának éves átlaga, 2004-2009 között

A vizsgált terület összességéről elmondható, hogy a szezonalitás jellemzi, azaz a téli hónapokban

csökken a betöltetlen álláshelyek száma. Különösen igaz ez a mezőgazdaság és a vendéglátóipar

területén.

Előretekintésként elmondható, hogy 2010. I. félévében ismételten megindult a bejelentett üres

álláshelyek számának növekedése. Ez a közfoglalkoztatási programok beindulásának köszönhető

Magyarországon.

Az 5. számú diagram azt mutatja, hogy hogyan változott a betöltetlen álláshelyek száma az előző

évhez képest az egyes gazdasági szektorokban.

A nyugat-dunántúli régióban összességében 22,2%-kal csökkent a bejelentett álláshelyek száma, míg

Ausztria érintett területein ez az arány 29%-os. A válság legnagyobb vesztesei Győr-Moson-Sopron

megye, illetve Alsó-Ausztria, míg a gazdaságilag kevésbé fejlett területeken minimális növekedés is

megfigyelhető.

22 7. BEJELENTETT BETÖLTETLEN ÁLLÁSHELYEK


5. számú diagram: A bejelentett álláshelyek száma gazdasági szektoronként 2008-2009

Bejelentett álláshelyek száma gazdasági szektoronként 2008-2009

0 250 500 750 1 000 1 250 1 500 1 750 2 000 2 250

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

Gy-M

-

SV

as

Za

laB

gld

.

Als

ó-

A.

Stá

jero

.

Mezőgazd., v ad-,erdő, halgazd., bány ászat Feldolgozóipar, vill .energia, vízellátásÉpítőipar KereskedelemSzálláshely -szolg., v endéglátás Szállítás, raktározásIngatlanügy ek, pü. közv etítés, gazd. szolg. Közig., v édelem, kötelező TB, oktatásEü-i, szoc. ellátás, egy éb szolg.

Győr-Moson-Sopron megyében valamennyi szektorban visszaesést figyelhetünk meg, ugyanakkor

kismértékű növekedés tapasztalható Zala és Vas megyében az ingatlanügyek, pénzügyi közvetítés,

gazdasági szolgáltatások, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, oktatás, továbbá az

egészségügyi-szociális ellátás, illetve egyéb szolgáltatások szektorában.

Ausztria vizsgált tartományaiban ennél összetettebb a helyzet. A válság legnagyobb vesztesei itt az

ingatlanügyek, pénzügyi közvetítés, gazdasági szolgáltatások, a feldolgozóipar, valamint a szállítás,

raktározás. A mezőgazdaságra a stagnálás jellemző. Azonban itt is megfigyelhetünk növekedést: a

válság ellenére Burgenlandban jelentősen megnőtt a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, és az

egészségügyi-szociális ellátás, illetve egyéb szolgáltatások területén az üres álláshelyek száma.

A 6. számú diagram az egy álláshelyre jutó munkanélküliek számának változását mutatja 2004 és 2009

között. Ez a mutatószám azt mutatja, hogy a munkaügyi központokhoz bejelentett egyetlen üres

álláshelyre hány regisztrált álláskereső „pályázhat” – a betöltetlen álláshely munkakörétől

függetlenül.



6. számú diagram: Egy érvényes álláshelyre jutó munkanélküliek száma (2004-2009)

Egy érvényes álláshelyre jutó munkanélküliek száma

(2004-2009)

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0

16,0

18,0

20,0

Győr-Moson-

Sopron

Vas Zala Burgenland Alsó-Ausztria

érintett területei

Stájerország

érintett területei

%

2004 2005

2006 2007

2008 2009

1Az egy érvényes álláshelyre jutó regisztrált munkanélküliek száma 2009-ben Vas megyében volt a

legmagasabb, közel 19 fő, a többi vizsgált területen nagyjából azonos, 12 fő körüli értéket mutat.

Említésre méltó, hogy Zala megyében, illetve az érintett stájerországi területeken a 2005-ös évhez

képest javulást figyelhetünk meg: Zala megyében 14,7-ről 11,9-re, míg Stájerországban 14,4-ről 12,7-

re csökkent ez az érték.

A válság előtti évhez (2007.) képest a legnagyobb mértékben (közel 6 fővel) Győr-Moson-Sopron

megyében, valamint Alsó-Ausztriában (5,5 fővel) nőtt ez a mutatószám. Zala megyénél ehhez az

évhez viszonyítva is javulást láthatunk, 12,7 főről 11,9 főre csökkent az egy üres álláshelyre jutó

munkanélküliek száma.

7. BEJELENTETT BETÖLTETLEN ÁLLÁSHELYEK24

1 A mutatószám arra utal, hogy mennyi előjegyzett munkanélküli – ez csupán statisztikai számítás a konkrét munkát figyelmem kívül hagyva - jöhet számításba egy meghirdetett üres állásra pályázóként.



A 7. számú diagram a szakmai képzésben résztvevő regisztráltak számának alakulását mutatja 2004 és

2009 között. Az adatok nem tartalmazzák a nyelvi, illetve számítástechnikai képzésben résztvevők

számát.

8.1 Magyarország

2009-ben munkaerőpiaci képzésben részt vevő érintett létszám 5.997 fő volt. Ez a létszám mintegy

5,4 %-kal magasabb az előző évinél. Az új belépők száma 4.302 fő, a 2008. évi létszámnál 6,4%-kal

kevesebb. Az érintett létszámból teljes DEFA (Decentralizált Foglalkoztatási Alap) finanszírozású volt

2.161 fő, az össz érintett létszám 36%-a, 18 százalékponttal kevesebb a 2008. évinél.

A TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) 1.1 programok keretében az ESZA (Európai

Szociális Alap)-ból finanszírozott képzések a 2008. évi 17,9%-os aránnyal szemben 42,5%-os arányt

képviselnek. Ez jelentős javulás, mutatja, hogy 2009-ben ez a forrás volt a legerősebb.

25


27. sz. diagram: Szakmai képzésben résztvevő regisztráltak száma (2004-2009)

2 Az adatok a nyelvi és számítógépes tanfolyamokon résztvevők nélkül értendők.

Szakmai képzésben résztvevő regisztrált munkanélküliek

száma 2004-2009 között (fő)

0 500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

2004 2005 2006 2007 2008 2009

Győr-Moson-Sopron VasZala BurgenlandAlsó-Ausztria érintett területei Stájerország érintett területei

A regionális képző központ (ReMeK – Regionális Képzési Központ) által az együttműködési

megállapodás alapján – indított képzésekben részvevők száma 1.069 fő volt, amely az összlétszám

17,8%-át jelenti.

A közlekedési hatósági képzések kivételével gyakorlatilag a teljes beiskolázott létszám heti 20 órát

meghaladó intenzív képzésen vett részt. Az intenzív képzések magas arányát okozza az a körülmény is,

hogy az álláskeresési támogatásban részesülők nem vehetnek részt nem intenzív (20 óra/hét alatti)

képzésen. Ez a szabályozás hátrányosan érinti azokat az álláskeresési járadékban részesülőket, akik

piaci (egyéni) képzésben szeretnének részt venni.

A képzési szakterületek szerinti megoszlás azt mutatja, hogy a gazdasági-szolgáltatási és a műszaki

szakterületen volt a legnagyobb a részvételi arány (1896 fő, illetve 1856 fő). A két szakterület a

résztevők mintegy 62%-át fogadta be. A műszaki szakmacsoporton belül 726 fő gépészeti, 529 fő

informatikai, 233 fő építészeti 232 fő közlekedési szakmacsoportban vett részt képzésen.

A gazdasági-szolgáltatási szakterületen a kereskedelem-marketing szakmacsoport a legnépesebb,

749 fővel, ezt követi a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport 484 és a közgazdasági

szakmacsoport 402 fővel.

Csökkentettük a beiskolázást az idegennyelvi képzéseknél: amíg 2008-ban 21,5%-os arányt

képviseltek, 2009-ben az összes képzésben részt vevő érintett létszámnak csak 15,6%-át tették ki

nyelvi képzések.

A kereslet-, illetve termelés-visszaesést követő foglalkoztatási szint csökkenését, a térségenként

másfél-kétszeresére emelkedett munkanélküliséget a beszűkült álláskínálat mellett leginkább az

egyénekbe történő hosszabb távú befektetéssel, vagyis a munkaerő piaci képzésekkel lehetett

mérsékelni. Jellemző, hogy az egyes meghirdetett képzésekre néha többszörös volt a túljelentkezés.

Képzési igénnyel jelentek meg egy olyan képzett, motivált réteg is, akik a válság következtében

veszítették el munkahelyüket, és készen állnak a munkavállalásra.

A képzési jegyzék összeállításánál figyelembe vettük azt is, hogy az álláskeresők mindegyik rétegének

legyen képzési kínálat. A legnagyobb kínálat 2009-ben a fizikai munkakörökre képesítő szakmai

képzéseknél volt.

26 8. KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA


A képzésben résztvevők életkor, iskolai végzettség szerinti összetétele

Az iskolai végzettség szerinti összetételt vizsgálva megállapítható, hogy a képzésbe kerülők közül

szakközépiskolát és technikusi vizsgát tett álláskeresők képezik a legnagyobb arányt, 31,9%-kal. 8

általánost végzett a képzésbe kerülők 20%-a. A szakképző iskolát végezettek 22,1%-ot képviselnek, a

gimnáziumot végzettek a résztvevők14,3%-át, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők a 11,3%-át

teszik ki.

A 8. és 9. számú diagram a szakmai képzésben résztvevő regisztráltak számának alakulását mutatja, a

megszerezni kívánt szakma gazdasági ágazatonkénti bontásában.

Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

8. sz. diagram: Szakmai képzésben résztvevő regisztráltak száma gazdasági ágazatonkénti bontásban (Nyugat-dunántúli régió, 2007-2009)

A képzésben résztvevők korcsoport szerinti összetétele

Felnőttképzésben csak a tankötelezettséget (18 életévet betöltötte) teljesítők vehetnek részt. A

képzésben résztvevők 6,1%-a 20 év alatti, elsősorban az első szakképesítés megszerzése a cél. Az

életkort tekintve a képzésbe bekapcsolódók közül a 20-29 éves korosztály a legaktívabb (39,6%).

Kisebb, de még jelentős létszámban kapcsolódnak de a 30-45 évesek (34,1%). A 46-55 év közöttiek

aránya 16,9%. Alacsony, de nem elhanyagolható az 55 év felettiek 3,2%-os részvételi aránya.

Szakmai képzésben résztvevő regisztráltak száma gazdasági

ágazatonként a Nyugat-dunántúli régióban (2007-2009, fő)

0

50

100

150

200

250

300

2007 2008 2009 2007 2008 2009 2007 2008 2009

Gy-M-S Vas Zala

Mezőgazd., vad-, erdő-, halgazd., bányászat Feldolgozóipar, vill.energia, vízellátásÉpítőipar KereskedelemSzálláshely-szolg., vendéglátás Szállítás, raktározásIngatlanügyek, pü. közvetítés, gazd. szolg. Közig., védelem, kötelező TB, oktatásEü-i, szoc. ellátás, egyéb szolg.

9. sz. diagram: Szakmai képzésben résztvevő regisztráltak száma gazdasági ágazatonkénti

bontásban (Kelet-Ausztria, 2007-2009)

Forrás: Arbeitsmarktservice Österreich

Ausztriában a vizsgált területen a legnagyobb arányban feldolgozóipari szakmák képzésein vettek

részt a munkanélküliek, ezt követi a pénzügyi közvetítés, gazdasági szolgáltatás ágazata. Ebben a két

ágazatban nőtt legnagyobb mértékben a képzésben résztvevők száma 2007-hez képest. A többi

szakmát érintően egységesebb a kép: közel azonos létszámmal vettek részt munkanélküliek

különböző képzésben az elmúlt három évben.

8. KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA28

8.2. Ausztria

Szakmai képzésben résztvevő regisztráltak száma gazdasági

ágazatonként Kelet-Ausztria vizsgált területein (2007-2009, fő)

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

2007 2008 2009 2007 2008 2009 2007 2008 2009

Bgld NÖ Stmk

Mezőgazd., vad-, erdő-, halgazd., bányászat Feldolgozóipar, vill.energia, vízellátás

Építőipar KereskedelemSzálláshely-szolg., vendéglátás Szállítás, raktározás

Ingatlanügyek, pü. közvetítés, gazd. szolg. Közig., védelem, kötelező TB, oktatás

Megjegyzés: ebben a bontásban Alsó-Ausztria, illetve Stájerország egészére vonatkozó adatok szerepelnek –

eltérően a tanulmány eddigi részeitől.

9. SZAKKÉPZÉS A HATÁR KÉT OLDALÁN

A munkaerőpiac és szakképzés viszonyában nagyon fontos kérdés, hogy a vállalkozások milyen

igényeket fogalmaznak meg a szakképzéssel szemben. A következő fejezetekben külön bemutatásra

kerül a magyar és osztrák helyzet.

A cégek többsége azonban nem fogalmaz meg a szakképzéssel szemben hosszú távú elvárásokat.

Üdvözlendő dolog, hogy a régióban működő multinacionális cégek (amelyek súlya meghatározó a

régióban) egy részének van kapcsolata a területen működő oktatási intézményekkel. Gyakran

előfordul, hogy a cég belső képzéseinek lebonyolításához is igénybe veszi partneriskola

közreműködését.

A hiányszakmákban kevés tanuló végez, ez nem azért van, mert az adott szakmában nincs megfelelő

képzési kínálat, hanem azért, mert érdeklődés, jelentkezés hiányában nincs, vagy alig van képzés.

A pályát választó fiatal (illetve gyakran a szülő) arra törekszik, hogy ún. divatos iskolát, szakmát

válasszon, amely „értékes” a munkaerőpiacon. Jegyezzük meg azonnal: a közvélemény által

„értékesnek” tartott szakma ilyen minősítése nem feltétlenül esik egybe tényleges munkaerő-piaci

értékével. Ennek oka lehet, hogy a szülőknek és a pályaválasztóknak nincsenek reális ismereteik a

munkaerőpiac helyzetéről, aminek következménye, hogy a fiatalok egy része nem a megfelelő

irányban tanul tovább, és a képesítés megszerzése után – ha keres – nem talál munkát. Ebben a

folyamatban jelentős szerepet játszik a szakmunkás életpálya presztízsének lányeges csökkenése is.

Az oktatási intézmény érdeke, hogy a fenntartó által engedélyezett felvételi keretszámot kitöltse

(normatív finanszírozás!), és az intézmény jó kihasználtsággal működjön. Annak ellenére, hogy a

régió iskolái komoly profilmódosításon mentek át az elmúlt évtizedben, az intézmények egy része

olyan szakmákra iskolázza be a fiatalokat, amelyben már jelenleg sem lehet elhelyezkedni. Ez a

probléma Ausztria területén is jelentkezik. Egyes szakmákra jellemző a túlképzés, más szakmákban

viszont hiány jelentkezik. Ugyanakkor vannak olyan területek, ahol jelentős hiány van

szakmunkásokból, ilyenek például az egészségügy, építőipar, vas- és fémipar, ruhaipar.

9. SZAKKÉPZÉS A HATÁR KÉT OLDALÁN 29

9.1. A magyar iskolai rendszer sajátosságai

A gyerekek 3 éves korban lépnek be a magyar közoktatás kapuján, ekkor kezdik el az óvodát. A

tankötelezettség a 6. vagy 7. betöltött életév után kezdődik, a gyermek iskolaérettségétől függően.

Ekkor kezdenek el a szeptemberben kezdődő tanévben általános iskolába járni. A tankötelezettség 18

éves korig (azonban abban a tanévben mikor a 18. életévét betölti még tanköteles), a nagykorúság

eléréséig tart. Az eredetileg hagyományosan 8+4 éves általános iskola-középiskola felosztás mellett

egyre több a 6+6 és a 4+8 éves képzés is, amikor a gyerekek nem 8, hanem 6 vagy akár 4 általános

iskolai év után már gimnáziumban folytatják tanulmányaikat, azonban változatlanul 12 évet töltenek

együttesen az alapfokú és középfokú oktatásban. A középiskolák elvégzésekor érettségi vizsgát

tesznek a tanulók. A gimnáziumok mellett a szakközépiskolákat is választhatják, ahol a 4 éves képzés

után 1 vagy 2 év alatt szakmát is tanulhatnak.

Különleges csoportot alkotnak az oktatási rendszerben az alapfokú művészetoktatási intézmények.

A szakképzést érő kritikák közül mostanában az a legsúlyosabb, hogy sem mennyiségi, sem minőségi

értelemben nem biztosított a szakmunkás-utánpótlás. A szakmunkáshiány a gazdaságilag nem pangó

térségekben másfél évtized után ismét állandósult.

A hazai iskolaszerkezet alakulása a kilencvenes években nagyrészt spontán módon zajlott, ahol a fo-

lyamatokat döntően befolyásolta a decentralizációból fakadó, viszonylag kontrollálatlan helyi mozgás

szabadsága, valamint hatottak a társadalomban és a gazdaságban bekövetkezett változások is.

Az elmúlt bő évtizedben igen változatosan alakult, hogy a fogyó létszámú szakmunkástanulók hol

kapják gyakorlati képzésüket. Erre a rendszerváltáskor háromnegyed részben az iskolán kívül, főleg

nagyvállalati tanműhelyekben került sor. A nagyvállalatok összeomlása számtalan tanműhely

megszűnését, másoknak állami, önkormányzati és Szakképzési Alap forrásokból való megvásárlását

eredményezte, aminek következtében három év alatt kiegyenlítődött, majd az évtized végére

majdnem kétharmad-egyharmad arányra módosult az iskolában és az iskolán kívül gyakorlati

oktatásban részesülők aránya, amit mindenki kedvezőtlennek tartott. Az utóbbi két évben a gazdaság

megerősödése és több tanulóra bejelentett igénye révén ismét kiegyenlítődött és visszabillenőben

van az arány. Manapság azonban az iskolán kívül gyakorlati oktatásban részesülőknek a korábbinál

jóval kisebb hányada van nagyvállalati tanműhelyben, jellemzőbb a nem csoportos formában, pl.

kisvállalkozóknál folytatott gyakorlat. A tanulókért bizonyos értelemben harc is folyik a két szféra

között.

30 9. SZAKKÉPZÉS A HATÁR KÉT OLDALÁN

Ausztriában a 8 éves általános iskolai oktatás két részre oszlik: 6-10 éves korig van az „elemi iskola”,

majd ezt követően 10-14 éves korig már bizonyos szakosodás következik, ami általában meghatározza

a későbbi iskolákba történő továbbtanulást, szakirányultságot is.

Választhat a diák, hogy vagy

- a 8 osztályos gimnázium első 4 évére iratkozik be (hasonlóan a magyar rendszerhez) és általában itt is

folytatják a felső 4 évfolyamon tanulmányaikat vagy váltanak a magasabb szintű szakközépiskolába

(BHS)

- vagy az ún. Hauptschule-ba, amelyekben a tanulókat a gimnáziumokkal ellentétben teljesítmény

alapján csoportosítják. Ezekből az iskolákból általában egyenes út vezet a technikumokat (PLS), vagy a

BHS-be vagy a BMS-be - szakmunkásképzőbe, (de az AHS-be a gimnáziumokba való átlépés sem

lehetetlen.)

- Új középiskola

Az elemi iskola 4.osztálya után az új kísérleti középiskola minden 10-14 éves tanuló rendelkezésre áll.

A tanítás az AHS alsó szintjének tanrendje szerint történik, amelyet a az általános iskola és a

gimnázium közös tanári csapata állít össze. Miután ezen iskolát sikeresen befejezték, közép vagy

magasabb szintű szakképző iskolába mehet a diák.

Az iskolakötelezettség összesen 9 iskolai szint, 15 éves korig tart. 14 éves kortól a következő

továbbtanulási lehetőségek vannak:

- „PTS” (Polytechnische Schule) - technikum

- „AHS” gimnázium (4 év, érettségivel végződik)

- „BHS” (Berufsbildende höhere Schule - Magasabb szintű szakképző iskola) - 5 éves szakképző

intézmény, mely az érettségi mellett szakmai bizonyítványt ad, lsd. magyar szakközépiskola +

érettségi

319. SZAKKÉPZÉS A HATÁR KÉT OLDALÁN

9.2. Az osztrák iskolai rendszer sajátosságai

9. SZAKKÉPZÉS A HATÁR KÉT OLDALÁN32

A duális rendszerű szakképzés sajátosságai

Alapja egy munkáltatóval kötött munkaszerződés, amely nem kötődik az iskolaévhez, bármikor

elkezdhető, és ennek birtokában kötelező őt felvenni a területileg illetékes, az adott szakmát oktató

„részidős” szakiskolába. Ezek az iskolák általában régiós szinten szervezettek, az adott

szakmacsoporthoz tartozó szakmákat fogják össze. Előfordulhat, hogy egy-egy ritka szakmából csak 1-

2 tanuló (például kéziszövő) tartozik az iskolához. Ez a tanároktól nagy rugalmasságot és speciális

felkészültséget igényel.

A duális rendszerben résztvevők kezdettől fogva teljes munkaidőben, heti 38-40 órát dolgoznak a

munkahelyen. Szabadság is annyi jár nekik, mint egy kezdő dolgozónak (évente mintegy 5 hét). Hamar

alkalmazkodniuk kell a munkahelyi követelményekhez, ami egy 15-16 éves fiatal számára nem könnyű

feladat.A szakmunkástanulók speciális munkaviszonyuk alapján bérjellegű juttatásban részesülnek,

mely a tanulmányok előrehaladásával emelkedik. Ennek mértéke nem csak szakmafüggő, hanem az a

körülmény is érvényre jut, hogy a tanuló csak fokozatosan válik alkalmassá hasznos és eredményes

munka végzésére az őt alkalmazó cég számára. A szakmunkástanulóknak aktív társadalombiztosítási

jogviszonyuk van: jár nekik a táppénz, és a tanulóként eltöltött idő a nyugdíj szempontjából szolgálati

időnek számít. Az egyes szakmák gyakorlásához szükséges ismereteket és készségeket az ún.

„szakmaleírás” tartalmazza, mely rendeleti formában jelenik meg. A szakmunkástanuló-jogviszony

célja a gazdasági kamara által szervezett és bonyolított szakmunkás-vizsga sikeres letétele. A tanulók

későbbi karrierjét nagymértékben befolyásolja, hogy hol, és főként, hogy milyen ismereteteket

oktattak nekik, továbbá, hogy ők ebből mennyit tettek magukévá.

- „BMS” (Berufsbildende mittlere Schule – Szakmunkásképző) - 3 vagy 4 éves szakképző iskola, amely

iskolarendszerű képzés során a szakmunkás bizonyítványt szerez. A továbbiakban egy kiegészítő

vizsga letétele után lehetséges a felsőfokú továbbtanulás.

A szakma tanulására bármikor jelentkezhet a diák (a duális rendszerbe), de legkorábban a 9. osztály

elvégzése után függetlenül attól, hogy milyen iskolatípusba járt. A legtöbb szakmát tanulni kezdő a

„PTS” iskolatípusból jön.

Elméletileg minden iskolatípusból megvan a lehetőség a tanulmányok folytatására és (esetleges

pótlólagos vizsgák letétele után) a felsőoktatásba való továbblépésre.

Az Európai Uniós országoktól eltérően a 14-19 éves tanulók csak 62 %-a jár egy olyan iskolába,

ahonnan tovább lehet tanulni. Kb. 37% tanul szakmát – az egyes tartományokban ez különböző.

Munkaviszonya mellett minden szakmunkástanuló köteles szakképző iskolába is járni. Ennek

gyakorlati kivitelezése változó: van, ahol heti egy, másfél, illetve két napon folyik az oktatás, vagy

pedig blokkokban (ezek pl. Alsó-Ausztriában 10, illetve 5 hetesek). Az oktatott tárgyak 65 %-a szakmai

(melyek gyakorlati részét tanműhelyekben vagy laborokban sajátíthatják el a tanulók), a fennmaradó

35% közismereti, gazdasági és menedzsment jellegű, továbbá ide tartozik az adott szakmához

kapcsolódó szakmai idegen nyelv is.

A szakmunkásképzés előírt tartalma független a képzés végző vállalkozás méretétől. A vállalkozások a

tanulókban saját leendő, jól képzett munkatársaikat látják, s részben saját céges tanműhelyt is

fenntartanak a speciális elméleti és gyakorlati oktatás megvalósítására. A képzés lezárulását, illetve a

végzettség megszerzését követően a legtöbb cég megtartja a kész szakmunkásokat, hiszen ők már

elmélyültek az adott vállalkozáshoz kapcsolódó részben igen speciális szakismeretekben és

munkamódszerekben. A jól képzett szakmunkásokat lényegesen kevéssé fenyegeti a

munkanélküliség veszélye, mint a csupán gimnáziumi végzettséggel rendelkezőket.

9. SZAKKÉPZÉS A HATÁR KÉT OLDALÁN 33

10. SZAKKÉPZÉS ÉS A MUNKAERŐPIACI ÖSSZHANG VIZSGÁLATA

10.1. Magyarország

A társadalmi-gazdasági rendszerváltást követően a külföldi tőkebefektetések tekintetében előnyt

jelentett a nyugati határ közelsége, aminek eredményeként napjainkban a külföldi érdekeltségű

vállalkozások tizede működik a régióban. A külföldi befektetők elsősorban az ipar területén ruháztak

be. A beruházások eloszlása azonban nem történt egyenletesen, elsősorban az erősebb ipari

háttérrel rendelkező északi és középső területeket részesítették előnyben.

Részben a külföldi tőke domináns jelenlétének köszönhetően a gazdasági fejlettségi mutató (az egy

főre jutó GDP) alapján a második legfejlettebb területté vált a Nyugat-dunántúli régió. A bruttó

hozzáadott érték döntő részét az országos arányoktól eltérően az ipar adja, melynek részesedése

2007-ben 42,6 % volt.

A foglalkoztatásban való magas részesedés is az ipar jelentőségét mutatja. 2009. I-III negyedévében a

nyugat-dunántúli régióban az alkalmazásban állók száma 230.621 fő volt, melynek 38,1%-át (87.818

főt) az iparban alkalmazták, közülük pedig 91,2% (80.097 fő) dolgozott a feldolgozóiparban.

A feldolgozóiparon belül a legnagyobb foglalkoztató a gépipar, amely a különösen magas

exportorientáltsága miatt érzékenyen reagál a világgazdaságban zajló folyamatokra. A feldolgozóipar

jelentőségét jól szemlélteti, hogy gazdasági világválság kirobbanása előtt a munkaügyi szervezethez

ebből az ágazatból sokkal több új állásbejelentés érkezett, mint az azt követő hónapokban.

6. számú táblázat: Új bejelentések száma a nyugat-dunántúli régióban

Forrás: KSH, 2009. I-III. negyedév

2008. I-III. negyedév 2009. I-III negyedév

Új állásbejelentések a régióban összesen 41.917 db 30.307 db

...Ebből feldolgozóipar: 15.271 db 5.793 db

10. SZAKKÉPZÉS ÉS A MUNKAERŐPIACI ÖSSZHANG VIZSGÁLATA34

Tanulók összesen (fő)

Szakmai vizsgát tettek száma

(fő)

Bejelentett új álláshelyek száma

2008-ban (fő)

Bejelentett új álláshelyek száma

2009-ben (fő)

Szerkezetlakatos 50 32 608 337

Ács, állványozó 52 38 152 155

Szakács 50 52 546 437

Szerszámkészítő 8 23 125 93

Forgácsoló 37 0 661 180

Szociális ápoló, gondozó 64 64 238 398

Hegesztő 7 7 734 272

Kőműves 129 129 877 726

Szabó, varrónő 78 78 1235 487

Mezőgazdasági gépszerelő, -javító

14 14 27 11

A regisztrált álláskeresők száma a Nyugat-Dunántúlon a 2008-as évben havi átlagban 29.215 fő volt,

2009-ben azonban elérte a 44.680 főt. Ez több mint 50%-os növekedést jelent. A regisztráltak

gazdaságilag aktívakon belüli aránya 2008-ban 6,3%-os volt, 2009-re ez az arány 9,5%-ra emelkedett.

A régió 3 megyéje közül Győr-Moson-Sopron megye helyzete a legkedvezőbb, ahol 2009-ben

mindössze 6,9%-os volt a nyilvántartott álláskeresők aránya (ez a 2008-as évhez képest 2,8%-pontos

növekedés). A nyilvántartott álláskeresők aránya 2009-ben átlagosan Zala megyében volt a

legmagasabb, elérte a 13%-ot, az arányszám az előző évben tapasztaltakhoz képest azonban Vas

megyében emelkedett leginkább, 3,7%-pontot.

A régió megyéi eltérő munkaerő-piaci jellemzőkkel, képzési struktúrával rendelkeznek. Ennek

ellenére vannak olyan jelenségek, amelyek ettől függetlenül általánosak.

A régió képzési szerkezetéről elmondható, hogy nem felel meg a munkaerő-piaci elvárásoknak, hiszen

folyamatos a munkáltatók igénye jól képzett szakmunkásokra, mégis ők csupán a végzettek egyik

legkisebb arányát képviselik.

7. számú táblázat: A végzett tanulók és a bejelentett álláshelyek száma néhány hiányszakmában

Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ


A Nyugat-dunántúli régióban a válság ellenére is érezhető a gépipari szakmunkások hiánya. Ezt a

hiányt a frissen végzett fiatalok sem fogják csökkenteni.

2009-ben a Nyugat-dunántúli régióban 32 fő végzett szerkezetlakatosként, és közülük a felmérések

szerint többen nem akarnak a megszerzett szakmájukban elhelyezkedni. Viszont a 2008-as évben 608

fő, a 2009-es évben 337 fő szakképzett munkaerőt alkalmaztak volna a térség munkáltatói

szerkezetlakatosként. Ennél is rosszabb a helyzet a forgácsoló szakmában, ahol az elmúlt évben

egyáltalán nem került ki végzős a régió munkaerő-piacára. Érdekességképpen megnéztük a 4 évvel

ezelőtti beiskolázási szándékokat és azt tapasztaltuk, hogy Győr- Moson-Sopron megyében 3 iskola is

szeretett volna indítani ilyen képzést, amely érdeklődés hiányában nem realizálódott. Hasonlóan

rossz a helyzet a géplakatos, az érettségihez kötött mechatronikai műszerész, valamint a hegesztő

szakmákban is, ez utóbbiban az elmúlt évben (2008) a munkaerőpiacon 272 fő iránt mutatkozott

igény.

Szerszámkészítő szakon mindössze egy végzős osztály volt az elmúlt évben (2008), holott a

munkaadói igények alapján ennek a létszámnak többszörösére lenne kereslet.

Komoly nyomás nehezedik a régió munkáltatóira, nem áll rendelkezésükre elegendő szakképzett

munkaerő a gépipari szakterületen.

A vendéglátás hiányszakmái évről-évre visszatérő gondként jelentkeznek. Ennek oka, hogy a határ

közelsége és az EU munkaerő-piacának részleges megnyitása jelentős elszívó erőt jelentenek ebben a

szakmacsoportban.

Szakács munkakörbe 437 főre jelentettek be üres álláshelyet a munkáltatók 2009-ben, ugyanakkor

csupán 52 fiatal került be az elmúlt időszakban a munkaerőpiacra a régió nappali tagozatos

szakképző-intézményeiből.

Hasonló tendenciát tapasztalunk a pincéreknél, hiszen végző és elhelyezkedni akaró fiatalok kicsit

több mint, fele annyian vannak, mint ahány üres álláshely volt 2009-ben.

Vendéglátással foglalkozó cégek jelezték, hogy munkaerőigényük kielégítése érdekében

hatékonyabb segítséget igényelnek, különös tekintettel a várható nagyberuházásokra Bezenye és

Hegyeshalom térségében.

A vendéglátáshoz hasonlóan az építőipari szakmák esetében is komoly elszívó erőt jelent a nyugati

országok munkaerőpiacán elérhető jobb kereseti lehetőség. Sok jól képzett szakember keres

magának munkát Ausztriában vagy még távolabbi országokban, a jobb boldogulás reményében.

Az elmúlt évben (2008) 38 fő szerzett ács-állványozó szakképesítést a régióban, viszont a munkaadók

10. SZAKKÉPZÉS ÉS A MUNKAERŐPIACI ÖSSZHANG VIZSGÁLATA36

ennek a létszámnak közel négyszeresére jelentettek be új munkaerőigényt a munkaügyi szervezet

kirendeltségein. Hasonló a helyzet a kőműves szakmában is.

Magyarország a környező országok lakosai körében többek között magas színvonalú privát

egészségközpontjairól, idősgondozásáról ismert. Főként a nyugati határ közelében egyre több

szociális intézmény is létesül, mind állami, mind magánkézben lévők. Ezért kiemelt fontosságú, hogy

ezekben az intézményekben jól képzett szociális ápolók, gondozók tevékenykedjenek. A régió

oktatási rendszere sajnos ezeknek a szakembereknek a képzése terén jelentős hiányosságokat mutat,

a jelenleg a szakmában dolgozók átlagéletkora pedig viszonylag magas, fennáll a kiöregedés veszélye.

A ruhaipart a gazdasági válság okozta változások nem érintették olyan mértékben, mint például a

fémipart, a régióban főleg a középső és déli területeken (Vas és Zala megyékben) továbbra is jelentős

kereslet mutatkozik a szabók, varrónők iránt.

A régióban (különösen a déli területeken) nagyszámú, főleg mikro mezőgazdasági vállalkozás

tevékenykedik (a KSH 2009. szeptember 30-i adatai alapján 39.613 darab). Ezek hosszabb távú sikeres

működéséhez elengedhetetlen feltétel, hogy rendelkezésre álljanak azok a képzett mezőgazdasági

gépszerelők, -javítók, akik a tevékenység során esetlegesen meghibásodó mezőgazdasági gépeken a

javítási munkákat megfelelően el tudják végezni. A jelenleg ezeket a tevékenységeket végzők

átlagéletkora viszonylag magas, ismereteik gyakran nem kellően korszerűek, ezért fontos a fiatal,

naprakész tudással rendelkező szakemberek képzése.

10.2. Ausztria

Ausztriában hasonló változások zajlanak a vállalati struktúrákban és a munkahelyi

követelményekben, mint világszerte. A munka még inkább alkalmazkodik az igényekhez és ennek a

rugalmasságnak ugyanilyen mértékben kell érvényesülnie a szakképzésben is.

Szinte minden gazdasági ágazatban magasabb követelmények fogalmazódnak meg a szakképzéssel

szemben is.

A Munkaerőpiaci Szolgálat egyaránt fontosnak tartja a foglalkoztatottak számára indított szakképzési

programokat és a munkanélküliek számára szervezett képzéseket is. Két célcsoport különösen nagy

jelentőségű a szakképzés területén: a szakképzetlenek és a munkaerőpiacra visszatérő nők.

Fő célkitűzésük, hogy erősítsék a szakmai képzéseket.

A szakmai képzés előtérbe kerülése során a képzés hatékonyságára is nagy hangsúlyt fektetnek. Tehát

nemcsak az számít, hogy a résztvevők nagyobb tudásra tegyenek szert, és hogy magasabb

képzettséget


szerezzenek, hanem az is, hogy a munkanélküliek ezt az új szakképzettséget mennyire tudják

hasznosítani a munkahelyen. Vizsgálják azt is, hogy hány személy helyezkedett el a képzés befejezése

után. Emellett egyre fontosabbá válnak azok a képzések, amelyek a munkaerőpiacon jelentkező

hiányok megszüntetésére irányulnak. Ez azzal jár, hogy ki kell bővíteni a képzésbe bevonni kívánt

célcsoportot magasabb alapképzettséggel rendelkező munkanélküliekkel.

Ugyancsak a szakképzés és a munkaerőpiac összhangba hozását segítik elő a vállalati igényekhez

igazodó kooperatív képzések.

Az egyik ilyen eszköz a munkahelyi képzés. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok támogatást kapnak azért,

hogy a munkahelyen képezzék a foglalkoztatottakat, a munkanélküliséggel veszélyeztetett

célcsoportokat, mint pl. az idősebbek vagy az alulképzettek.

Másik eszköz a munkaalapítvány, a melynek keretében a vállalatokkal közösen három hónapos,

féléves vagy kétéves képzési programokat dolgoznak ki, az érintettek továbbra is munkanélküli

járadékot kapnak, képzésben vesznek részt a vállalatnál, tanfolyamokra járnak, és az egészet a

Munkaerőpiaci Szolgálat és a vállalat közösen finanszírozzák.

Az Osztrák Munkaerőpiaci Szolgálat négyfajta képzést kínál a munkanélküliek részére: álláskeresési és

pá-lyaorientációs tanfolyamokat (főképpen fiataloknak és nőknek), intenzív szakmunkásképzéseket,

illetve továbbképzéseket a CAD, az ügyvitel, a könyvelés, a számítástechnika és az egészségügy

területén. Szakmunkásokat főleg az idegenforgalom, fürdő- és klímatechnika, építéstechnika,

fémipar és villanyszerelés területén képeztek, ezeken túlmenően a facility operator, a kertépítő, az

asztalos és az ács tanfolyamok is népszerűek voltak.

A pályakezdő fiatalok esetében nem speciális szakmákra, hanem nagyobb szakmacsoportokra

koncentráltak, mint pl. termelőipar, vendéglátás, szolgáltatások, fém- és villamosipar.

A fiatalok számára nemcsak az egyéves alapképzések, hanem a hároméves szakmunkásképzések is

rendelkezésre állnak. Ezek a képzések képzőintézményeknél vagy vállalatoknál található

tanműhelyekben zajlanak és főként hiányszakmákra helyezik a hangsúlyt. Pl. mechatronika,

logisztika, fémmegmunkálás, villanyszerelés, kommunikációs technika, vegyipari labortechnika,

gépipari technika, tájkertészet és a kertészeti eladó.

A burgenlandi ipari üzemek elsősorban a következő szakképesítésű munkatársakat keresik: HTL

végző-söket, műszaki személyzetet, fejlesztőket, elektrotechnikusokat, hegesztőket és

mechatronikusokat. Különleges végzettségű kollégákat bútoripari tapétázót, szövőipari szakmunkást

vagy ipari szabót gyakran évek óta nemzetközileg is keresnek, de alig találnak. Hiányszakma az ápoló

és gasztronómiai személyzet is.

38 10. SZAKKÉPZÉS ÉS A MUNKAERŐPIACI ÖSSZHANG VIZSGÁLATA


11.1. Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter

A Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter 2008. december 17-én az alapító tagok által közösen

aláírt Konzorciumi szerződéssel vette kezdetét.

A Klaszter 2009-ben támogatást nyert a Nyugat-dunántúli Operatív Program keretén belül

meghirdetett induló klasztereknek szóló pályázaton, így a tagi hozzájárulásokon felül sikerült uniós

forrásokat is bevonni a célkitűzések megvalósítására.

A Klaszter tagvállalatai fémipari megmunkálással foglalkozó, kis- és középvállalkozások, melyek

megrendeléseiket tekintve az egyedi alkatrészgyártástól kezdve, a kis- és közepes sorozatgyártáson

át, a nagyszériás alkatrészgyártásig terjed.

Közös célunk a fémiparban tevékenykedő győri és Győr környéki vállalatok összefogása,

versenyképességük javítása, a fémipari tevékenységekből adódó együttműködésen és közös

képviseleten, érdekérvényesítésen keresztül, továbbá a fémiparban tapasztalható képzett

szakemberhiány mérséklése.

Magyarországon az elmúlt években több ágazatban jelentős munkaerőhiány alakult ki, több helyen a

szakképzett munkaerő hiánya, a munkaerő képzettségének és készségeinek gyengesége

tapasztalható. Az ország gyorsabban fejlődő térségeiben, így a klaszter régiójában, Győr és Győr

környékén is különösen fizikai munkásokból hiányzik a fiatal utánpótlás. A munkaadók elégedetlenek

az oktatási rendszerből frissen kikerülő pályakezdők szakmai felkészültségével is, szívesebben

vesznek fel olyanokat, akik már rendelkeznek megfelelő gyakorlattal. Mindebből az következik, hogy

a foglalkoztatás bővülését a gazdasági fejlődés lelassulása mellett a munkaerő-kereslet és kínálat

képzettségek szerinti összetételének eltérése is akadályozza.

Mindezen problémák leküzdése közös együttműködésre ösztönözte a Győrben és Győr környékén

elhelyezkedő fémipari cégeket, melynek hatására létrejött a „Professio” Fémipari és Szakképzési

Klaszter.

A tagok közös érdeke a szakemberhiány újszerű, innováción alapuló megoldása. Közös cél a

versenyképesség javítása, a szakemberhiány mérséklése. A szakemberhiány megoldása érdekében

tervezett lépéseink növelik a klasztertagok egyedi és közös versenyképességét. A klaszter sikerei

előmozdítják a régiónk versenyképességének, jövedelemtermelő képességének megőrzését és

javítását, valamint a munkaerőpiac minőségi fejlődését, az újszerű szakmunkás felnőtt

továbbképzéssel.

11. A SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ JÓ GYAKORLATOK BEMUTATÁSA 39

A klaszter tagjai szeretnék visszaállítani a forgácsoló szakma becsületét, továbbá a piaci igényeink

figyelembevételével biztosítani a megfelelő minőségű és mennyiségű szakember utánpótlást.

Szeretnék elérni, hogy a képző iskolák közreműködésével, a jelen kor technológiai követelményeinek

figyelembevételével, közösen formálják az elméleti oktatási anyagot, ezen felül a gyakorlati

képzésekre tagvállalataink telephelyein nyújtunk szervezett lehetőséget, akár tanulmányi szerződés

keretében is.

A célok elérése érdekében a klaszter szoros kapcsolatban áll Győr város, illetve a régió oktatási,

képzési és munkaügyi intézményeivel.

Klaszterünk a következő négy fő irányt fogalmazta meg, és egyben tűzte ki magának feladatként:

- a szakma vonzóvá tétele, pályaorientáció

- szakmai oktatók, szaktanárok fejlesztése

- elméleti oktatási anyag fejlesztése

- gyakorlati képzés fejlesztése

11.2. Regionális Fémipari Képzési Szövetség a Voitsbergi járásban

Az utóbbi években a nyugat-stájerországi Voitsberg járás fémipari vállalatai specializálódtak, egyrészt

azért, hogy lépést tudjanak tartani a technológiai fejlődéssel, másrészt pedig azért, hogy

versenyképesek tudjanak maradni. Ennek eredményeképpen ugyan sikeresen törtek be néhány piaci

szegmensbe, a képzési előírásokban meghatározott szakmai készségeket és ismereteket azonban

néhány vállalat nem tudta teljes mértékben, illetve megfelelő színvonalon megtanítani. Ehhez a

problémához társul még az is, hogy a demográfiai előrejelzések szerint 2010-től drasztikusan

csökkenni fog a 15 évesek száma. Ez a képző cégek számára is kedvezőtlen, mivel ennek a

korosztálynak kb. a 40%-a szakmunkásképzést céloz meg. Ezzel egyidőben a nyugdíjba vonuló

szakmunkások sem fognak már a munkaerőpiacon rendelkezésre állni.

Ennek a kezdődő szakmunkáshiánynak enyhítésére a Stájerországi Vidéki Továbbképző Intézet 8

innovatív fémipari nagyvállalat közreműködésével kidolgozta és megvalósította a Fémipai Képzési

Szövetség koncepcióját, melynek célcsoportját a résztvevő vállalatok szakmunkástanulói és oktatói

alkotják.

40 11. A SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ JÓ GYAKORLATOK BEMUTATÁSA

A Szövetség céljai:

- a fémipari szakmunkások iránti szükséglet kielégítése a régióban

- vállalati hálózatok létrehozása, illetve oktatók cseréje és továbbképzése

- a struktúra optimalizálása a regionális szakképzésben

- a fiúk és lányok esélyegyenlőségének javítása

- hatékony információs tevékenység és sajtómunka

Annak érdekében, hogy a szakmunkás-utánpótlás területén hathatós változásokat tudjanak elérni,

három területen is programokat és intézkedéseket határoztak meg, amelyek a térségben gyorsan és

hatékonyan megvalósíthatók.

1. Vállalati hálózatok létrehozása, oktatói workshopok

A regionális képzési szövetség egyik jellegzetessége a nyolc megnevezett és különböző termékre

szakosodott vállalat intenzív hálózati kapcsolatrendszere, ami elősegíti a cégek kölcsönös

megismerését és tapasztalatcseréjét. A szakmunkástanulók toborozásának és képzésének

témakörét a rendszeresen megrendezésre kerülő oktató workshopok tárgyalják meg és fejlesztik

tovább. A résztvevő vállalatok ebben a kommunikációs fórumban érdekes és távlati lehetőséget

látnak arra, hogy a jelenlegi kísérleti projekthez hasonló innovatív képzési modelleket hozzanak

létre és valósítsanak meg közösen térségükben.

2. Szakmunkásképzés

Azoknak a fiataloknak, akik gyakorlatorientált műszaki szakképzést céloznak meg, vonzó és

színvonalas továbbképzési, szakképzési perspektívát is nyújtó képzési modellt kínálnak, s mindezt

nemcsak a gyakorlati és elméleti szakképzést, hanem a személyiségfejlesztést illetően is.

3. Információs tevékenység és nyilvánossági munka, know-how átadás

A szakmunkásképzés vonzerejének és imázsának fokozása érdekében, tehát, hogy a fiatalok a

jövőben is a szakképzés mellett döntsenek, a szövetség nagyon intenzív információs

tevékenységet fejt ki, amelynek során az előnyöket és az esélyeket mind a szülőkkel, mind a

fiatalokkal ismerteti. A társadalomnak fel kell ismernie, hogy az egyéni ambíciókon és

képességeken alapuló szakmai karrier szakmunkás-bizonyítvánnyal is elérhető. A szakmunkás

nem egyenlő a segédmunkással – ezt a képet a közvéleményben is tudatosítani kell.

A Fémipari Képzési Szövetséget a régió vállalatainak hozzájárulásai és közpénzek

(társfinanszírozó az Európai Unió, Európai Regionális Fejlesztési Alap) finanszírozzák.


11.3. Fény- és Energiatechnikai Klaszter Burgenlandban

A szolárcellák jobb hatásfokú kihasználása rendkívül nagy gazdasági előnyt jelent, emiatt ennek a

területnek egyre nagyobb a jelentősége. Ausztriában üzemek sora foglalkozik ezzel a területtel. A

következő években várhatóan mintegy 150, magasan képzett munkatársra lenne igény a

vállalkozások részéről, de eddig nem volt egyetemi szintű, megfelelő speciális képzés ehhez

kapcsolódóan. A Burgenlandi Ipari Szövetséggel történt kb. 1,5 éves együttműködés eredményeként

került elindításra az egyetemi szinten képzett mérnökökre a dél-keleti régióban..

A vállalkozások közvetlen igényének kielégítésér 1 évvel ezelőtt létrejött a Fény– és Energiatechnikai

Klaszter (ARGE-ZUTEC). A JKU Linz, a ZIS-FF (Nemzetközi tanulmányok centruma, Fürstenfeld) és az

ARGE-ZUTEC együttműködése révén néhány hónapja létrejött az egyetemi és a mesterképzés, ami

egyedülálló Ausztriában.

A képzés költségeit az ARGE-ZUTEC és Burgenland tartomány fizeti.

A klaszterben egyesült üzemek átvállalják a munkavállaló költségeit. Ezen vállalatok a „külsős”

hallgatók közül választhatnak és nekik ösztöndíjat, illetve később munkát ajánlhatnak. Mottójuk: „a

közösség és az ipar házhoz hozza a képzést”. A tanulmányok bármely érdeklődő számára elérhetőek.


11.4. Waldvierteli Szakképzési Szövetség

A Waldvierteli Szakképzési Szövetség - melynek több mint 35 waldvierteli vállalkozás a tagja – ősszel

sikeresen vont mérleget a 2011 év során eddig megvalósított 50 szakképzésről. A 2012. februárjában

véget érő jelenlegi projekt keretében összesen 102 tanfolyam valósul meg, több mint 1200

résztvevővel.

A félidei számadás-készítéssel egyidejűleg a Waldvierteli Szakképzési Szövetség utódprojektjének

tervezése is megkezdődött, amely immáron az 5. a sorban. E projekt legfontosabb adatai az év végére

előirányzott adatok alapján megint csak figyelemre méltóak: kb. 40 vállalkozás dolgozott ki közösen

képzési katalógust, amely több mint 70 különféle témakört foglal majd magában, melyek részben két

vagy három tanfolyami csoportban kerülnek lebonyolításra. Az év végéig a részletes tervezés zajlik,

mielőtt 2012 februárjában megkezdődik majd a program megvalósítása .

A szakképzési szövetség lényege és célja az érintett vállalkozások munkatársai képzettségi szintjének

növelése, a folyamatosan változó követelményekhez való alkalmazkodás, különösképpen a

„Productive Ageing” megközelítés szellemében. Utóbbinak a célja, hogy idősebb korban is biztosítsa

a tanulási készséget és a munkaképességet. Ide tartozik pl. az egészségfejlesztő intézkedések

kidolgozása és gyakorlati átültetése a cégeknél. A képzés témái 2011 évben a marketing és

értékesítés, az üzemgazdaságtan és jog, a projekt-, folyamat- és minőségbiztosítás, a technika, a

nyelvek, a számítástechnika, vezetés és személyiségfejlesztés, valamint az egészség.

A képzéseket az érintett waldvierteli vállalkozások személyügyekért és képzésért felelős

szakembereinek tapasztalatcseréje egészíti ki és kíséri, akik az Alsó-ausztriai Képzési Tanácsadás

munkatársai vezetésével 6-8 hetente találkoznak a személyügyi munka szempontjából fontos

témákkal kapcsolatos szakmai eszmecsere céljából, mint pl. Productive Ageing, az egészség

kérdésköre a vállalkozásnál, a szakmunkástanulók támogatása, a vezetői utánpótlás kifejlesztése,

vagy a személyügyi marketing új médiái.

A Waldvierteli Szakképzési Szövetségnek a 2011. évben az alábbi cégek tagjai: APV Technische

Produkte GesmbH, ASMA GmbH, AVIA-EIGL-cégcsoport, Backhausen interior textiles design GmbH,

„Die Käsemacher”-cégcsoport, EGSTON GmbH, ELK Fertighaus AG, GLS Tanks International, HARTL

Haus-cégcsoport, Hirth GmbH, Janetschek Druckerei GmbH, KASTNER cégcsoport, KTW/Injectoplast,

MIRAPLAST, POLLMANN cégcsoport, Privatbrauerei ZWETTLER, Pro Pet Austria, Reißmüller

Baugesellschaft, SONNENTOR, Test-Fuchs, Tyco Electronics és a Waldviertel Akademie.


Mivel a vállalkozások a képzéseket közösen, „nagyban tételben” rendelik meg, így azoknak az ára az

eredeti árnál kedvezőbb és így kisebb cégek számára is elérhetővé válnak. További szempont, hogy a

képzéseket a vállalkozás és az érintettek igényeihez lehet szabni. Ezen túlmenően lényeges, hogy a

képzésekre Waldviertelben, maguknál a vállalkozásoknál kerül sor, így csak keveset kell utazni, és

alacsonyabb az utazási költség is. Kétségkívül nyer-nyer helyzetről van szó!

11.5. Tanulási-, munkakultúra és életpálya-építés alakítása projekt

A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. tavaszán pályázatot írt ki arra, hogy a 12-17

éves hátrányos helyzetű tanulók körében csökkenteni kell a bukások- hiányzások számát, javítani kell

az alapképességeket, a szakmára való felkészültséget, valamint segíteni kell Győrben és a

kistérségekben tanuló 8. osztályosokat abban, hogy sikeresen válasszanak továbbtanulási irányt,

szakmát, iskolát.

A pályázati cél 100 hátrányos helyzetű tanuló tanodai foglalkoztatását, 18 álláskereső pedagógus és

szakmunkás 2008. június 1-jétől 20 hónapon keresztül főállásban történő foglalkoztatása, 39 győri és

Győr környéki általános iskolában 3 ezer 8. osztályos tanuló részére egyéni és kiscsoportos

pályaorientációs tanácsadást.

A foglalkoztatási, a tanodai és a pályaorientációs szolgáltatás szervezeti és működési rendszerét a

pályázó a munkaügyi központtal közösen dolgozta ki írásba foglalta, a gyakorlatban kipróbálta. A

gyakorlati tapasztalatok és az eredmények egyértelműen igazolják, hogy a modell bevált.

A tanodai programokat 215 tanuló vette igénybe önkéntesen, 90% egyértelműen javított

eredményein. A pályaorientációs szolgáltatás keretében évente 1500-1500 nyolcadikos tanuló

részére 6 órás kiscsoportos foglalkozás került megtartásra, amellyel a tanulók és az iskolák nagyon

elégedettek voltak. Ezen szakmai tájékoztató füzeteket és filmeket juttattak el az iskolákba.

11.6. Szakmák Színháza, Mérnök Színház

A szombathelyi Weöres Sándor Színház és a szakképzésben érdekelt munkaadói szervezetek

(Gazdasági Kamarák) összefogásával jött létre az a produkció, amely a kétkezi szakmunkákat hivatott

népszerűsíteni a pályaválasztás előtt álló tanulók körében.

Az előadáson öt szakmát, szakmacsoportot mutatnak be – mégpedig 1. ács, állványozó,

villanyszerelő, 2. gépi forgácsoló, géplakatos, hegesztő, szerkezetlakatos, 3. elektromechanikai

műszerész, elektronikai műszerész, 4. kórházi ápoló, ápolási asszisztens, csecsemő és gyermekápoló,

5. női, férfiszabó, könnyűipari technikus.


Az előadások célja, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalok és szüleik élményszerű bepillantást

nyerjenek a lakatosok, az asztalosok, az elektroműszerészek, a szabók és a kórházi ápolók munkájába.

A történet főhősei Merlin, Jancsi és egy életre kelt madárijesztő, akik a mese világába ágyazott

történet keresztül mutatják meg a hiányszakmák rejtelmeit és azok szépségét A történetben a fiatal

főszereplő Jancsi, Merlin, a varázsló segítségével készít egy robotlányt, aki kórházba kerül. A

fordulatos epizódok mindegyike azt célozza, hogy felkeltse a 7-8. osztályos diákok és szüleik

érdeklődését a hiányszakmák iránt.

A szakmák színházának sikerét látva előkészülőben van a mérnök színházi produkció.

11.7. Tanulószigetek az AUDI Hungária Motor Kft-nél

A képzés szerkezete:

Az elméleti képzés aránya az iskolában (50%, 40%, 30%) a szakma jellegétől függ. A gyakorlati képzés

az Audi Hungária Motor Kft-nél (50%, 60%, 70%) szinten a szakma jellegének függvénye.

A rotációs rendszer, mint egy szakmánként forgatásos rendszer működik. Ennek alapján minden

tanuló minden (az oktatásba ún. „bevont területek”) területen kap képzést.

A gyakorlati idő az alapképzést követő nyári termelési gyakorlat, valamint az azt követő (utolsó) tanév.

Szerszámkészítő szakképesítés esetén a teljes képzési időt magába foglalja. Míg a gépi forgácsoló

szakképesítés esetén az alapképzést követő két év az ezen időszak.

A tanulószigetek ténylegesen szigetként funkcionálnak a termelés területén, ami annyit jelent, hogy

fizikailag integrálva vannak, de működésüket tekintve az oktatás irányítása alá tartoznak. Jelenleg két

tanulósziget működik vállalatunknál, amelyeken szerszámkészítő és a CNC ismeretek oktatása zajlik.

Ezen oktatási helyeken a képzés a szakmák központi programjának megfelelően életszerű

körülményeket szimulálva zajlik. Ezután az itt elsajátított ismeretekkel felvértezve, rotációs

rendszerben minden tanuló a termelésben „élesben” alkalmazhatja tudását.

Az idei évben kerül kialakításra további két tanulósziget a motorgyártás és a járműgyártás területén.


12. ÖSSZEFOGLALÁS

A szakképzés helyzete kiemelkedően fontos Ausztriában és Magyarországon is napjainkban.

Magyarországon ma egy millióval kevesebb ember dolgozik, mint 20 évvel ezelőtt, ezzel szemben a

vállalkozások szakmunkás hiányról panaszkodnak. A foglalkoztatás politikának nem csak a tömeges

munkanélküliségre kell reagálni, hanem a mennyiségi és minőségi szakember hiányra is. Ausztriában

a duális szakképzési rendszernek több évtizedre visszatekintő hagyománya van. A munka világa

folyamatos változásban van. A munkahelyek egyre nagyobb rugalmasságot követelnek a

munkavállalótól és ez változásokat indukál a szakképzési rendszerben is. A szakképzés fejlesztése

során mind a két országban nagyobb figyelmet kell fordítani a vállalti igényekre. Ezzel érhető csak el,

hogy a gazdaságban jelentkező szakképzett munkaerő-keresletnek meg tudjunk felelni és

támogassuk a gazdaság fejlődését. Tanulmányunkkal szeretnénk hozzájárulni ehhez a célhoz azáltal,

hogy bemutatunk olyan sikeres projekteket, amelyek innovatív módon járulnak hozzá a

munkaerőpiac fejlődéséhez.

12. ÖSSZEFOGLALÁS46

FORRÁSJEGYZÉK

ÁBRA- ÉS DIAGRAMJEGYZÉK 47

ÁBRA- ÉS DIAGRAMJEGYZÉK

1. számú ábra: A tanulmány által érintett területek

1. számú diagram: A népesség alakulása a vizsgált területen 2004 és 2009 között

2. számú diagram: Foglalkoztatottak számának alakulása a vizsgált területen

08

10

13

Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, AMS Österreich

3. számú diagram: A regisztráltak számának alakulása (2004-2009)

4. számú diagram: Éves átlagos munkanélküliségi ráta 2004-2009 között (%)

5. számú diagram: A bejelentett álláshelyek száma gazdasági szektoronként 2008-2009

6. számú diagram: Egy érvényes álláshelyre jutó munkanélküliek száma (2004-2009)

7. sz. diagram: Szakmai képzésben résztvevő regisztráltak száma (2004-2009)

8. sz. diagram: Szakmai képzésben résztvevő regisztráltak száma

15

16

22

23

25

27








gazdasági ágazatonkénti bontásban (Nyugat-dunántúli régió, 2007-2009)

9. sz. diagram: Szakmai képzésben résztvevő regisztráltak száma 28

Forrás: Arbeitsmarktservice Österreich

gazdasági ágazatonkénti bontásban (Kelet-Ausztria, 2007-2009)

1. Fazekas Károly- Molnár György (szerk.) Munkaerőpiaci tükör 2010., Budapest

Közgazdaságtudományi Intézet 2010

2. Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2010. évre, Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi

Központ 2010

3. Munkaerőgazdálkodási felmérés 2010. I-IV negyedéves elemzés, Nyugat-dunántúli

Regionális Munkaügyi Központ 2010

2001 és 2009 között


FORRÁSJEGYZÉK48

12. : http://money.oe24.at/Industrie-beklagt-Facharbeitermangel/23205111

13. http://portal.ksh.hu/

14. http://kisterseg.afsz.hu/index.php?static=kister

15. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/eurostat_tablak/index.html

16. http://internet.munka.hu/engine.aspx?page=full_afsz_stat_merop_2009

17. http://internet.munka.hu/engine.aspx?page=full_afsz_stat_merop_2010

18. http://internet.munka.hu/engine.aspx?page=full_afsz_stat_telepules_adatok_2009

19. http://internet.munka.hu/engine.aspx?page=full_afsz_stat_telepules_adatok_2010

20. http://www.nyugatrmk.hu/

Az ipar szakmunkáshiányra panaszkodik

4. Irányvonal: A gazdaság szakember hiányban szenved:

http://portal.wko.at/wk/format_detail.wk?angid=1&stid=633005&dstid=29&titel=Leitl%3A%2

C%E2%80%9EWirtschaft%2Cleidet%2Cunter%2CFachkr%C3%A4ftemangel%E2%80%9C

5. Piac tanulmány - Szakember hiány – Aktuális szituáció Ausztriában:

http://portal.wko.at/wk/dok_detail_file.wk?angid=1&docid=1677869&conid=583450

6. Az osztrák üzemeknél 30.000 szakember hiányzik:


7. Közigazgatási összefoglaló:


8. Szakmunkáshiány Ausztriában:

http://oe1.orf.at/artikel/284305

9. Kevés szakember a nyitás ellenére (Ausztria) :

http://www.wienerzeitung.at/nachrichten/wirtschaft/international/24422_Fachkraefte-trotz-

der-Oeffnung-rar.html

10.Szakmunkáshiány Alsó-Ausztriában:

http://www.wirtschaftsblatt.at/home/oesterreich/branchen/facharbeitermangel-in-

niederoesterreich-nimmt-zu-428899/index.do

11.Nyitás keletre eddig még csak 8700 szakember érkezett:

http://diepresse.com/home/politik/eu/670752/Ostoeffnung_Bisher-kamen-8700-

Arbeitskraefte

TANULMÁNY 2011.innonet.hu/images/tanulm%E1ny-hianyszakmak_es_szakkepzes... · 2012-05-15 ·...

Documents

Transcript of TANULMÁNY 2011.innonet.hu/images/tanulm%E1ny-hianyszakmak_es_szakkepzes... · 2012-05-15 ·...