TANÍTÁSA FÖLDRAJZ · 2013-05-10 · TANÍTÁSA MÓDSZERTANI FOLYÓIRAT A FÖLDRAJZ XX. ÉVFOLYAM...

TANÍTÁSAMÓDSZERTANI FOLYÓIRAT

AFÖ

LDR

AJZ

XX. ÉVFOLYAM 20124M·ZAIK

www.mozaik.info.hu

A tanulók Európa-képzete –Egy térbeli intelligencia-

felmérés tapasztalatai(Makádi Mariann)

Világutazó állatok nyomában(Fûzné dr. Kószó Mária)

Interaktív tábláhozhasználható játékok és

animációk a földrajzórán(Devosa Iván)

Ismerjük meg hazánkat! –óratervezet

(Szili Henrietta)

MOZAIK KIADÓ2

A FÖLDRAJZ TANÍTÁSA 2012. december

Közlési feltételek:A közlésre szánt kéziratokat gépelve (két példányban),

floppy lemezen vagy e-mailen ([email protected]) küld-jék meg a szerkesztõség címére. A kéziratok lehetõleg ne ha-ladják meg a 8-10 gépelt oldalt (oldalanként 30 sorban 66 le-ütés). A rajzokat, ábrákat, táblázatokat és fényképeket különlapon megfelelõ szövegezéssel kérjük ellátni. (A szövegrész-ben pedig zárójelben utaljanak rá.)

Kérjük, hogy a szövegbeli idézetek név- és évszámjelölés-sel történjenek, míg a tanulmányok végén a felsorolt iroda-lom alfabetikus sorrendben készüljön. Kérjük szerzõtársain-kat, hogy a kéziratok beküldésével egyidejûleg szíveskedjenekközölni pontos címüket, munkahelyüket és beosztásukat. A cikk megjelenése után a lemezeket visszaküldjük.

A FÖLDRAJZTANÍTÁSAmódszertani folyóirat

Szerkesztõség:

Fõszerkesztõ: Dr. Ringlerné

dr. Szentpéteri Mária

fõiskolai docens

Szerkesztõbizottság:

Dr. Makra László

egyetemi docens

Szerkesztõség címe:

6723 Szeged, Debreceni u. 3/B

Tel.: (62) 470-101,

FAX: (62) 554-666

Kiadó:MOZAIK Kiadó Kft.Felelõs kiadó: Török Zoltán Tördelõszerkesztõ: Forró LajosBorítóterv: Deák Ferenc

Megrendelhetõ: MOZAIK Kiadó6701 Szeged, Pf. 301

Éves elõfizetési díj: 1680 Ft

A lap megvásárolható aMOZAIK Könyvesboltban:Budapest VIII., Üllõi út 70.

A Földrajz Tanításában megjelenõ valamennyi cikket szerzõi jog védi. Másolásuk bármilyenformában kizárólag a kiadó elõzetes írásbeli engedélyével történhet.

ISSN 1216-6642

Készült az Innovariant Kft.-ben, SzegedenFelelõs vezetõ: Drágán György

TARTALOMA tanulók Európa-képzete

Egy térbeli intelligenciafelmérés tapasztalataiMakádi Mariann fõiskolai docens, ELTE Földrajz Tanszék

Világutazó állatok nyomábanFûzné dr. Kószó Mária fõiskolai docens,

SZTE JGYPK Tanító-Óvóképzõ Intézet

Interaktív táblához használható játékok és animációk a földrajzórán

Devosa Iván tanársegéd, PhD doktorandusz,

SZTE JGYPK Informatika Alkalmazásai Tanszék

Ismerjük meg hazánkat! – óratervezetSzili Henrietta tanító,

SZTE JGYPK Gyakorló Általános Iskola

KÖNYVAJÁNLÓ Kõszegfalvi György: A magyarországitelepülésrendszer strukturális változása

Dr. Abonyiné dr. Palotás Jolán kand., egy.docens, DUF

Közgazdaságtudományi Tanszék

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

Afejünkben élõ térképek fejlesztésévelkapcsolatos cikkek (amelyek megjelentekfolyóiratunk 2010. 2. és 3. számaiban)

folytatásaként ezúttal egy tanulók körében vég-zett felmérés tapasztalatait adjuk közre. Aktuali-tását az adja, hogy a Nemzeti alaptanterv átdol-gozása után és az új kerettantervek, illetve a majd erre épülõ helyi tantervek alkotásakor,az új tankönyvek megírása elõtt van lehetõsé-günk arra, hogy újragondoljuk a földrajztanításegyik sarkalatos kérdését, és helyzetfeltárásonalapuló módosításokra kerüljön sor a térképzetkialakulásához szükséges fejlesztések tanításigyakorlatában is.

Tévképzetek a tanulók térképzetérõl?

A gondolati tér

Aföldrajztanítás során sokszor megfogalma-zódik: a földrajzban az a szép, hogy azzal

a térrel foglalkozik, ami körülvesz bennünket. A földrajzi tér objektív, a legtöbb eleme érzékel-

hetõ, vannak róla tapasztalataink, így viszony-lag könnyû az arról való ismeretelemeket értel-mezni, továbbgondolni, struktúrákba rendezni.Csakhogy a térrõl szerzett tapasztalatok eltérõekaszerint, hogy miként vagyunk jelen, mit te-szünk ott, ráadásul a megszerzett tapasztalatokszubjektív szûrõn mennek keresztül az agyunk-ban (1. ábra). Agyunk azonban nemcsak meg-szûri, hanem át is alakítja a téri információkat.Ennek a folyamatnak, mint a térbeli gondolko-dás egészének a lényegét elõször Piaget, J.(1970, 1992) írta le, majd több irányban fejlõ-dött tovább, különféle értelmezéseket nyert azidõk folyamán. A környezetpszichológiai kuta-tások feltárták, hogyan válik az objektív térszubjektívvé, hogyan jön létre saját gondolatiterünk és sokaságukból gondolati térrend-szerünk. A téri rekonstrukciós elmélet (Downs,R. és Stea, D. 2005) szerint a tér belsõvé vá-lási folyamata egyfajta többlépcsõs modelle-zés (2. ábra), amely során újrateremtjükagyunkban a világot. Így fokozatosan felépül tu-

MOZAIK KIADÓ 3

2012. december A FÖLDRAJZ TANÍTÁSA

Makádi Mariann

A tanulók Európa-képzeteEgy térbeli intelligenciafelmérés tapasztalatai

1. ábraTértípusok az ember térhez való viszonya

alapján (Trócsányi A. – Tóth J. 2002 nyománszerk. Makádi M.)

2. ábraA tér belsõvé válásának folyamata

(Down, R. és Stea, D., 1997 alapján szerk.Makádi M.)

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

datunkban a térbeli valóság, a gondolati leké-pezõdés során nem megfogható gondolati(kognitív) térképek születnek. Amikor ezeketa tudati tartalmakat térképen (vagy inkább tér-képszerûen) ábrázoljuk, akkor egy kézzelfogha-tó produktum, mentális térkép (elmetérkép)születik.

A tanulók Európa-képzetének vizsgálata

A földrajztanítás számos olyan alapgondo-latra épít, amelyek szinte evidenciaként vannakjelen a mindennapok gyakorlatában, hiszen a tantervek is ezeket erõsítik. A térrel kapcsolat-ban a következõk a legfontosabbak:

1. A tanulók térbeli intelligenciája az életkorelõrehaladtával fejlõdik.

2. A fiúk térbeli intelligenciája fejlettebb a lá-nyokénál.

3. A fiúk térrõl alkotott mentális képe reálisabb,mint a lányoké.

4. A „kitágult elérhetõ világ” és a technikai fej-lõdés segíti a tanulók téri intelligenciájánakfejlõdését.

Annak kiderítésére, hogy valóban helyesekezek a megállapítások, valamint hogy milyenképzetek vannak a tanulók fejében földrészünk-kel kapcsolatban, széles körû feladatlapos fel-mérést végeztem közoktatási intézményekbenmintegy 1800 tanuló bevonásával. (A feladatla-pos mérés egy szélesebb körû térbeli intelligen-cia felmérés része volt, amely 2011 decemberé-ben zajlott az alábbi intézményekben: SimorJános Általános Iskola – Bajna, Bálint MártonÁltalános és Középiskola – Törökbálint, Váci Utcai Ének-zenei Általános Iskola – Budapest,Szent István ÁMK – Tiszatenyõ, Verseghy Ferenc Gimnázium – Szolnok, Fazekas MihályFõvárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázi-um, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, BródyImre Gimnázium Alapfokú Mûvészetoktatási In-tézmény – Ajka.) Jelen tanulmányban csak a té-mát érintõ feladatok bemutatására kerül sor.

1. Rajzold le Európát! Ábrázold és nevezd megaz országokat a térképeden!

2. Sorold fel a táblázatban a hazánkkal szom-szédos országokat! Majd írj mindegyik or-szágról öt jellemzõ szót (kifejezést), lehetõlegabban a sorrendben, ahogyan az eszedbejutnak!

3. Képzeld el, hogy egy nyílegyenes autópályán100 km/óra átlagsebességgel utazol! Jelöld a térképen, hogy meddig jutnál el Budapest-tõl, ha 8.00–18.00 óra között folyamatosanautóznál! (Európa körvonalas térképén,amelyen láthatók az országhatárok.)

4. Jelöld x-szel a térképen Európa mértani kö-zéppontját! (Európa körvonalas, csak vízhá-lózatot tartalmazó térképén.)

Az 1. és a 2. feladatot alapvetõen 8. osztá-lyos tanulók (200 fõ) oldották meg az Európá-val kapcsolatos tananyag elrendezése miatt (ti.a téma feldolgozására leggyakrabban a 7. évfo-lyam utolsó harmadában és a 8. évfolyam elsõfélévében kerül sor). Azonban összehasonlítás-képpen 6. és 10. osztályosok kisebb csoportja(64 fõ) is megoldotta a feladatokat. A 3. és a 4.feladatot 6., 8. és 9–10. osztályos tanulók (1282fõ) egyaránt elvégezték, hiszen ezekben elsõdle-gesen a térbeli tájékozódás életkorokkal össze-függõ változásai álltak a vizsgálat fókuszában.

A téri intelligencia felmérésének tapasztalatai

Európa, mint téri egység

Aföldrészek felismerése, valamint ténylegesés viszonylagos fekvésük megfogalmazása

már az oktatás alapszakaszában (6. évfolyamvégéig) teljesítendõ földrajzi követelmény. Ígyfeltételezhetõ, hogy Európa ábrázolása nemnagy kihívás a tanulók számára annak tudatá-ban sem, hogy a felismerés és az ábrázolás igeneltérõ gondolkodási szintet jelent (különösen a felidézés szempontjából), valamint szoros össze-függésben van az ábrázolási készségek fejlettsé-

MOZAIK KIADÓ4


Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

gével is. A rajz elkészítéséhez nemcsak helyesfelidézésre, hanem megfelelõ helyzetértelme-zésre van szükség: az adott helyen milyen hely-zetben, mekkorában tudom ábrázolni a föld-részt. A tanulók üres A4-es lapot kaptak,amelyet 59,1%-uk fekvõ helyzetben helyezettmaga elé. Ám a lányok lényegesen nagyobb ré-sze (lányok 68,1%-a, fiúk 31,9%-a) látta át,hogy a majd elkészülõ rajz fekvõ alakzatú lesz,és a rendelkezésre álló helyet is jobban kihasz-nálták (átlagosan 60%-ban töltötték ki a lapot),összefüggésben azzal, hogy jobban képesek elõ-re megkomponálni a rajzukat. Európa tér-képe szabálytalan, bonyolult alakzat, így érthe-tõ, hogy a tanulóknak alig több, mint a fele voltképes azt felismerhetõen ábrázolni. E tekintet-ben viszont a fiúk bizonyultak jóval eredménye-sebbnek (a felismerhetõ Európa-körvonalak

aránya a fiúknál 62,7%, a lányoknál 43,9%),mert õk könnyebben egyszerûsítik a valóságot,könnyebben megragadják a lényegi elemeket,mint a lányok. Magyarázható ez azzal, hogy a tanulók passzívan szemlélik a térképeket, szintesoha nem kell lerajzolniuk, hiszen készen kapjákazokat. A munkafüzethasználat is egyre jobbankiszorul a tanulási folyamatból, így a gyerekekegyre kevesebb környezetébõl kiemelt Európát,körvonalas ábrázolást látnak. A tanár már nemrajzol térképet a táblára (helyette aktív táblánvetíti ki a komplett térképeket, amelyek ugyantartalmilag objektívebbek, de a tanulók térimegismerését hátráltatják azáltal, hogy nem ta-nítják meg a leegyszerûsítés (jelen esetben a körvonal-egyszerûsítés) módjait (3. ábra). Ígya tanulók kevésbé képesek egységben látni azeurópai teret.

MOZAIK KIADÓ 5


3. ábraEurópa egyszerûsített körvonala (szerk. Makádi M.)

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

Zsugorított Európa

A Föld mely részét is jelenti pontosan Euró-pa? Már 7. évfolyamon értelmezik a gyerekek,hogy földrészünk tulajdonképpen Eurázsia ha-talmas nyugati félszigete, és megtanulják, holvannak szerkezeti vagy megállapodás alapjánmeghúzott keleti határai. Azonban az atlasz tér-képén legtöbbször egyben látják Eurázsiát, mi-vel a keleti határok nincsenek ábrázolva, az eu-rópai részek nem különülnek el az ázsiaiaktól,így nagy az eltérés Európa elméleti fogalma éstérképi leképezõdése között. A tanulók képzeté-ben lévõ Európa-térkép jelentõsen kisebb a valóságosnál (4. ábra), és nemenként is kü-lönbözõ. A lányok egynegyed része rajzoltameg a földrész egész területét, a fiúknak viszontcsak 15%-a. A lányok teljesebb Európa-képzeteösszefüggésben áll azzal, hogy kevésbé egysze-

rûsítenek és fejlettebb a perifériális térlátá-suk (lásd késõbb szigetek és félszigetek ábrázo-lása és 8. ábra), a fiúk pedig inkább tartalmi,funkcionális fontosságuk alapján „rangsorolják”képzeteikben a teret. Az összehasonlító mintáknagyon tanulságosak abból a szempontból,hogy a tananyag befolyásolja-e a teljesítménye-ket. A 6. osztályosok térképein Európa egyhar-maddal kisebb területû, mint a 8. osztályoso-kén. Érthetõ, hisz még nem foglalkoztakrészletesen Európával a természetismeret órá-kon. Ám meglepõ a 10. osztályosok eredménye– ami eléggé hasonló a 6. osztályosokéhoz –: leg-feljebb nyugaton pontosabb. Valószínûsíthetõ,hogy annak az eredményét látjuk, hogy ezek a tanulók már csaknem két éve nem foglalkoz-tak Európával. Vagyis az évek múlásával valótökéletesedés reményénél fontosabb lenne a fo-lyamatos gyakorlás, a szinten tartás szerepe.

MOZAIK KIADÓ6


4.ábraMeddig terjed Európa? – földrészünk mentális területe a felmérés eredményeként

(szerk. Makádi M.)

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

Torzított Európa

Európa ábrázolását megnehezíti az erõsentagolt partvonal, ugyanakkor a nagy szigetekés félszigetek jó tájékozódási objektumok. Mi-vel ezek egyben földrészfogalmunk lényegi ele-mei is, jól jelzik a képzetek teljességét vagy ép-pen hiányosságait. A tanulók térképein valómegjelenésük gyakoriságát jól érzékeltetik az5. ábrán látható szófelhõk, amelyeken a fel-iratok betûmérete a szigetek, illetve a félszige-tek ábrázolásának gyakoriságával arányos. A nemek szerinti összehasonlításból kiderül,hogy a fiúk több elemet tüntetnek fel a térké-peiken, a lányok viszont a perifériális fekvésûtéri elemeket (pl. Izland, Kola-félsziget) gyak-rabban ábrázolják.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanulóktudatában torz Európa él. Annak kiderítésére,hogy mennyire tér el ez a téri képzet a valóság-tól, a területarányos négyszögezés módsze-rét alkalmaztam. Európa területét a jellegzetesterületegységeket magában foglaló négyszögek-re bontottam, amely mozaik alapján készült el azösszehasonlítás alapját képezõ Európa területmo-zaik-térkép (6. ábra). Ebbõl a térképbõl kiindulva,feltüntetésük arányában arányosan változtattama négyszögek területét, így kirajzolódtak a tanulókEurópáról alkotott mentális kartogram-térké-pei. Jól látható azokon, hogy a fiúk és a lányoktérképei különböznek egymástól. A fiúk kisebbEurópát „látnak”, de jobb térbeli lényegkieme-

lõ képességük folytán a nagy egységeket ponto-sabban ragadják meg (7. ábra). A lányok peri-fériális térlátása erõsebb, mint ahogyan Kelet-Délkelet-Európa képzetük is (8. ábra). Az ismegerõsítést nyert, hogy nemenként különbö-zõ motívumok befolyásolják a tértudatot.A fiúknál a sport hatása a legerõteljesebb (pl.focicsapatok székhelye), a lányoknál a kulturálisvonatkozások iránti nagyobb nyitottság (pl. val-lások, népek, szokások, popzene) és a szubjek-tivitás megnyilvánulása jellegzetes (pl. tetszik).Ezek a tapasztalatok összecsengenek a felmérés2. feladatában a szomszéd országokkal kapcso-latban tapasztaltakkal.

Szelektált országok irreális megjelenítése

A tanulók igen változó arányban és módonjelölték az országokat Európa-térképeiken. Az országjelölés azért nehéz, mert az országhatár-ok virtuális térelemek, amelyek a valóságban nemtapasztalhatók, így pontatlan képzetek kapcsolód-nak hozzájuk, sõt, tulajdonképpen nincsenek ismögöttük képzetek, hiszen nem megfoghatók,nem láthatók, legfeljebb egy-egy statikus szimbó-lum jelöli azokat a valóságban is (pl. országha-tár felirat, zászló) vagy valamely tevékenységjelzi létezésüket (pl. a határsorompó leengedé-se, a vámtiszt gépkocsiellenõrzése). A térképenviszont az országhatár jele adja az országfoga-lom keretét. Ám a tanulók térképein nem valóshatárvonalak húzódnak, az országok alakja,kiterjedése, mérete nem egyezik a ténylegessel,többnyire csupán szimbolikus. Nem is ábrázol-

MOZAIK KIADÓ 7


5. ábraEurópa félszigeteinek és szigeteinek ábrázolási gyakorisága szófelhõ módszerrel

(szerk. Makádi M. http://www.wordle.net segítségével)

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

ják az országok mindegyikét, csak többet-keve-sebbet valamely nehezen tetten érhetõ motivá-ció alapján. A térképek tanulmányozása alapjánúgy gondolom, hogy általában nincs mögöttük

sem tényleges tartalmi szándék, sem a teljesség-re törekvés. Ettõl függetlenül az ábrázolásokbanhatározott megjelenítési típusok különíthe-tõk el (9. ábra). A legtöbb foltszerûen (29,5%)

MOZAIK KIADÓ8


6. ábraEurópa kartogram-térképe (szerk. Makádi M.)

7. ábraA fiúk torzított kartogram-térképe Európáról

(háttérben az eredeti térkép) (szerk. Makádi M.)

8. ábraA lányok torzított kartogram-térképe

(háttérben az eredeti térkép) (szerk. Makádi M.)

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

vagy centrálisan (26,7%) ábrázolja az országo-kat. Jellegzetes a lányok térképein az érzelmialapú szimmetriára való törekvés, például virág-szerû centrális ábrázolásokban (10. ábra), a fi-úknál viszont az állatalakra emlékeztetõ térké-pek (11. ábra). Összességében a fiúk rajzainerõteljesen érzékelhetõ a rendszerszerûség meg-jelenése (pl. centrális és tengelyszerû rendezés,geometriai formákra való egyszerûsítés) (12.ábra). A kontrollcsoportok eredményei azt mu-tatják, hogy e tekintetben nincs lényeges válto-zás az életkorok elõrehaladtával.

MOZAIK KIADÓ 9


9. ábraAz országok megjelenítése alakrajzi típusainak aránya nemek szerint

10. ábraVirágszerû országtérkép Európáról

12. ábraGeometriai egyszerûsítésû országtérkép Európáról

11. ábraÁllat formájú Európa-térkép országokkal

fiúk

arányta

lan

tenge

lyszer

û

geometr

iai

állats

zerû

virág

szerû

centrá

lis

foltszerû

lányok összes

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

Keleti orientációjú nagy Magyarország

Az országtérképek elemzése során lényegesszempont volt Magyarország megjelenítése. A tanulók többsége (78,8%-a) ábrázolta hazánkterületét, bár elhelyezése több mint egyharma-duknál hibás volt. A hibás térképek kétharmadrészén keletebbre található, fõleg a lányok általkészítetteken. Az ország elhelyezésének eltéréséta valós helyzetétõl olyan módszerrel állapítot-tam meg, amelyet a tanulók is meg tudnak ol-dani, abból az indíttatásból, hogy a feladat kap-csán lehetõséget mutassak arra, hogyandolgozhatók fel egy felmérés tapasztalatai közö-sen a tanulókkal. Minden térképen hazánk hely-zetét Budapest hosszúsági köréhez viszonyítot-tam. Lemértem a fõváros feltüntetett helyénekirány- és távolságeltérését az adott térképen va-ló helyes helyzetétõl, majd a kapott eredmé-nyekbõl átlagszámítással meghatároztam Bu-dapest „mentális” koordinátáit. Ezt követõen a Google Map saját hely keresése funkciójáthasználva megállapítottam a mentális pont tér-képi helyét, amely Nyugat-Ukrajna KhmelnystaOblasty területére esik. A térkép vonalas arány-mértéke segítségével pedig meghatároztam a valós és a vélt hely távolságát (13. ábra). A feladatmegoldásokból az is kiderült, hogy a tanulók tudatában az ország területe 38,5%-kal nagyobb a valóságosnál. Ehhez mindengyerek által készített térképén lemértem az or-

szág legnagyobb észak-déli és nyugat-keleti ki-terjedését, az adatokból kiszámítottam a terüle-tüket, amelyet korrigáltam Európa-térképeikösszterületére, végül meghatároztam az átlagát.

Túlbecsült távolság

Az eddig ismertetett tapasztalatok mind az 1.feladathoz kapcsolódtak. A 3. és a 4. feladat el-sõsorban a méretek és nagyságrendek szem-pontjából közelíti meg a térképzetet. A 3. fel-adatban a tanulóknak az idõtartam ismeretébena távolságra kellett következtetniük. Csupánegynegyed részük tudta reálisan megítélni a 10óra alatt megtehetõ út hosszát a kontinensen. A legjobb eredményt a 8. osztályosok érték el.A 6. osztályosok teljesítménye érthetõen gyen-gébb, méretfogalmi bizonytalanságaikat jelzi,hogy sokan nem is válaszoltak a kérdésre (14.ábra). A feladat szándékosan nem adta meg,hogy melyik irányba tegyük a képzeletbeli uta-zást. A tanulók egyharmada felismerte, hogybármely irányban lehetséges, a fiúk közül azon-ban csaknem kétszer annyian, mint a lányok kö-zül. Akik csak egy-egy irányban gondolkodtak,többségben a nyugati-északnyugati irányt prefe-rálták, különösen a középiskolások. A lányok,különösen a 6. osztályosok viszont feltûnõ arány-ban többen a kelet-északkeleti irányba utaztak(15. ábra). Megállapítható tehát, hogy az életkorelõrehaladtával a képzeletbeli utazás vágyott

MOZAIK KIADÓ10


13. ábraHazánk helyzetének eltérése a valóságostól

a tanulók térképein

14. ábraA távolság megítélése életkorok szerint

6. évf.

helyes kis eltérés- kisebb

kis eltérés- nagyobb

nagyeltérés

nemválaszolt

8. évf. 10. évf.

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

iránya keletrõl nyugat felé helyezõdik. E mögött valószínûsíthetõ, hogy az Európa-ré-szekrõl kialakult tartalmi képzetek gyarapodásaés a felnõtt társadalom nyugatorientációja áll.Ugyanakkor a nemenként eltérõ adatok mögötta fiúk racionálisabb (vagy inkább gazdaságori-entáltabb, praktikusabb) gondolkodása húzódikmeg. Hasonló tapasztalatokkal szolgált az Euró-pa-középpont bejelölése is (16. ábra).

Üres országfogalmak

A felmérés 2. feladata a hazánkkal szomszé-dos országokra vonatkozott, azokat kellett felso-rolni és öt-öt tulajdonsággal jellemezni. A fiúkminden ország esetében jobb eredményt hoz-tak, mint a lányok (17. ábra). Felsorolásuk kiin-dulópontja ugyan leggyakrabban az északi

MOZAIK KIADÓ 11


15. ábraA tanulók távolságbecslési térképe. A nyilak

hosszúsága arányos a tanulói távolságtévedésekkel, vastagsága a preferált

irányokkal (szerk. Makádi M.)

16. ábraEurópa középpontjának helyzete az 1887-es katonai felmérés (Terebesfehérpatak), az 1992-es

mûholdas meghatározás (Tállya) és a tanulók mentális térképei (Brest Provinje) alapján (szerk. Makádi M.)

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

irány (34% Szlovákia), de a felsorolás sorrend-je 74%-uknál esetleges, nem követi sem a di-rekt, sem az indirekt irányt. Tehát a tanulók nemalkalmazzák reflexszerûen a felsoroláskor a föld-rajzi alapirányt és sorrendiséget. Az országok fel-sorolása is meglepetésekkel szolgált, hiszen emlí-tési gyakoriságuk alapján markánsan kirajzolódikegy északnyugat-délkelet irányú lejtõ: a legtöb-ben Ausztriát (95,5%), a legkevesebben Romá-niát (68%) nevezték meg. Ez ugyan illeszkedikaz elõzõ feladatokban szerzett térbeli mentálisképpel kapcsolatos tapasztalatok rendszerébe,mégis nehezen értelmezhetõ történelmi, nevelé-si és nemzetstratégiai szempontból. Vajon miebben a földrajztanítás felelõssége?

Az országokhoz kapcsolt tartalmi képzetek isazt jelzik, hogy nagy mulasztásai vannak a föld-rajztanításnak. A felsorolt jellemzõk mögött na-gyon kevés a földrajzi tartalom, sokkal inkábbtükrözik a felnõtt társadalom fejében lévõsztereotípiákat, mint a tananyagot. A jel-lemzõk kategorizálása alapján készített szófelhõ(18. ábra) jól mutatja, hogy az említett fogalom-körök mennyire nem fedik le a földrajztantárgytematikus egységeit. Látszólag a topográfiai ka-tegóriával elégedettek lehetnénk, ám ez több-nyire városok említését jelenti, a tanulók egyne-gyed része nem is tud mást említeni az egyesországokról! A legtöbb tényt Ausztriával (26%),a legkevesebbet Szlovéniáról (8%) közölték a gyerekek. A leggyakoribbak alacsony százalékos

arányai is jelzik, hogy nagyon kevés tartalomkötõdik az országokhoz a tanulók fejében.

Az országokkal kapcsolatban felsorolt foga-lomlistákat és az abból kiragadott Top5 listákat(1. táblázat) tanulmányozva megállapítható,hogy abban a szegényes utazási élmények(strandolás, sörözés és fagyizás) és a médiaha-tás (foci és popzene, politikai aktualitások ésbotrányok) érvényesül. Szinte teljesen kimarada kultúra, és igen alacsony szinten mozog a ma-gyarság történetével és a magyar földrajzi térrelkapcsolatos ismeretek szintje. Példaként: Auszt-riával kapcsolatban Mozart neve csak mint Mo-zart-golyó kerül elõ, Szlovákiáról az X-faktorosTakács Nikolas többször említõdik, mint Tria-non, Romániával kapcsolatban a tanulók 7%-aemlíti Drakulát, de csak 4%-a Székelyföldet. Vagyis a tanulók fejében tulajdonképpen nin-csenek országképek, mert nincsenek ma-radandó földrajzi képzetek, a tananyag for-mális, nem lényegkiemelõ, és a megtanítottcsekély képzet sem rögzül a térhez.

Mi a teendõ?

Asilány Európa-képzet és ország-képzetmegismerése után felmerül a kérdés: lehet-

séges-e a mai tananyagstruktúrában a hiányos-ságok felszámolása, vagy menthetetlenül hala-dunk tovább a téri elbutulás folyamatában? A téri képzetek nem ragadhatók ki a tudásrend-

MOZAIK KIADÓ12


17. ábraA hazánkkal szomszédos országok említési

gyakorisága nemek szerint(sötét – fiúk, világos – lányok)

18. ábraA szomszédos országok jellemzõinek gyakori-

sága tartalmi kategóriák szerint (szerk. Makádi M.)

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

szerbõl, az itt jelzett problémák a társadalmi fo-lyamatok és az oktatás problémáinak is leképe-zõdései, amelyek lassan változtathatók az isko-larendszerben. Ugyanakkor számos lehetõségvan a kezünkben, amellyel apró lépéseket tehe-tünk a földrajztanítás keretében. Ennek legfõbbelemei az alábbiakban foglalhatók össze:

1. Elismerve azt, hogy fontos a téri részletekpontos megismertetése a tanulókkal, a valósá-got modellezve, a lényeget kiemelve kelleléjük tárni. Ennek egy eleme a térbeli leegysze-rûsítés módjainak megtanítása, a téri megraga-dások nagyobb hangsúlya.

2. A térrel kapcsolatos tudás (ismeretek és ké-pességek), valamint a hozzájuk kapcsolódó térikompetenciák csak következetes stratégia alap-ján fejleszthetõk. Ennek érdekében ki kell dol-gozni a térbeli intelligencia fejlesztésénekrendszerét, amelynek az alábbi területekre fel-tétlenül ki kell terjednie: – az egyes térelemek egészben való értelmezése;

– a téri struktúra feltárása;– a térelemek téri elhelyezése és viszonyítása;– a téri képzetek kialakítása és felidézése;– a téri tartalmakkal kapcsolatos képzetek kife-

jezése;– a térelemek méret- és nagyságrend-viszonyítása.

Nem kell nagy dolgokra gondolni, ellenke-zõleg, apró lépések tudatosan egymásra építettsorozatára. Pl. a téri képzetek könnyebben fel-idézhetõk, ha valamilyen alakzathoz kötõdnek.Ebben segíthet a téri alakzatok geometriai for-mákra való egyszerûsítése térképvázlati ábrázo-láskor (19. ábra), vagy hasonlítása ismert tár-gyakhoz (pl. az olasz csizma mintájára Romániaalakja az aranyhalhoz, a Skandináv-félszigetegy szamárfejhez).

3. A tér kisebb-nagyobb és különbözõ szem-pontú egységeivel kapcsolatos tartalmak és te-vékenységek kialakításában sokkal több tanulóiaktivitásra van szükség annak érdekében, hogymaradandó képzetek alakuljanak ki.

MOZAIK KIADÓ 13


Top5 – Ausztria1. Bécs – 53,5%2. síelés – 34,5%3. Alpok – 25,5%4. német nyelv – 21,5%5. hegyvidék – 16,5%

Top5 – Szlovákia1. Pozsony – 28%2. síelés – 14%3. magyarok, ~ nyelv – 12,5%4. hegyvidék – 11,0%5. Felvidék – 9,0%

Top5 – Románia1. Erdély – 49,5%2. Bukarest – 27,0%3. székelyek – 14,0%4. Kárpátok – 12,0%5. magyarok, ~ nyelv – 11,0%

Top5 – Horvátország1. tengerpart, tenger – 61,0%2. Zágráb – 19,5%3. turizmus – 18,5%4. nyaralás – 13,0%5. Adria / Adriai-tenger – 12,5%

Top5 – Szerbia1. Belgrád – 17,5%2. Montenegró – 15,5%3. szerbek, ~ nyelv – 17,5%4. Vajdaság – 7,0%5. vízilabda – 5,0%

Top5 – Ukrajna1. Csernobil – 17,0%2. Kijev – 16,0%3. földgáz/földgázvezeték – 12,0%4. nagy terület – 7,5%5. Szovjetunió – 7,0%

Top5 – Szlovénia1. Ljubljana – 16,0%2. hegyvidék – 11,5%3. kicsi – 11%4. szlovén nyelv – 5,5%5. fejlett – 5,0%

1. táblázatA szomszéd országok jellemzõinek toplistái

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

Irodalom

[1]Anderson, J. R. (1990): A téri kép-reprezen-táció. In: Séra L., Kovács I., Komlósi A. (szerk.): A képzelet. Tankönyvkiadó, Buda-pest, 144–159.

[2]Downs, R. (1990): A téri reprezentáció fejlõ-dése a gyerekeknél és a térképészetben. In:Séra L., Kovács I., Komlósi A. (szerk.): A kép-zelet. Tankönyvkiadó, Budapest, 83–105.

[3]Herendiné Kónya Eszter (2007): Kisiskolásoktérbeli tájékozódó képességének fejlesztési le-hetõségei (doktori értekezés). DebreceniEgyetem, 181.

[4]Kovács I. – Komlósi A. (szerk.): A képzelet.Tankönyvkiadó, Budapest, 83–105.

[5]Lakotár K. (2008): Gondolatainkban élõországképek. Tizenévesek kognitív ország-képei szomszédainkról, Szombathely, 128.

[6]Makádi M. (2010): A fejünkben lévõ „tér-ké-pek” kialakítása I. Térszemléletfejlesztés tér-

kép nélkül. A Földrajz Tanítása. Mozaik Ki-adó, Szeged, XVIII. évf. 2. 9–15.

[7]Makádi M. (2010): A fejünkben lévõ „tér-ké-pek” kialakítása II. Térszemléletfejlesztés aMozaik Kiadó földrajzi atlaszaival. A FöldrajzTanítása. Mozaik Kiadó, Szeged, XVIII. évf. 3.3–14.

[8]Piaget, J. (1970): Az észleleti tér, a képzeti térés az alaklátás (a sztereognosztikus észlelés).In: Válogatott tanulmányok. Gondolat Kiadó,Budapest

[9]Reyes, Nunez, J.: A torzított kartogram-térké-pek világa (http://lazarus.elte.hu/hun/dolgo-zo/jesus/otka0810/tkartogram.htm)

[10]Piaget, J. – Inhelder, B. (2004): Gyermeklé-lektan. Osiris Kiadó, Budapest, 76–132.

[11]Trócsányi A. – Tóth J.(2002): A magyarságkulturális földrajza 2. Pro Pannonia KiadóAlapítvány, Pécs, 47–59.

MOZAIK KIADÓ14


19. ábraEurópai országok területének lehatárolása geometriai alakzatokkal (szerk. Makádi M.)

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

Írásomban olyan projektötleteket mutatokbe, amely egynapos vagy akár egész hetesprogram megvalósításához adhat tám-

pontot az iskolák számára. Az állatok világnap-jához (október 4.) vagy az õszi madárvonulásokfigyelemmel kíséréséhez – mint például a da-ruleshez – kapcsolódnak ezek a projektelemek,amelyeket az iskola adottságaihoz igazítva ter-vezhetnek és valósíthatnak meg a pedagóguskollégák.

Az állatok vonulásának talán a leglátványo-sabb természeti jelensége a madarak vonulása.Õsszel a csapatokba verõdött költözõ madara-kat látva mindig sok-sok kérdés merül fel ben-nem, azok a kérdések, amelyeket sok híres tu-dós is megfogalmazott már. Mi készteti azállatokat a hatalmas utazásokra? Milyen útvo-nalat választanak? Miért követik minden évbenugyanazt az útvonalat az egyes fajok? Hogyanképesek tájékozódni az állatok a több száz, vagytöbb ezer kilométeres útjuk során? Miként segí-tik az állatokat a Föld felszíni képzõdményei –mint például a hegységek vagy a folyók? Hon-nan van energiájuk a madaraknak a hosszú uta-záshoz? Minden évben csodálattal figyelem,hogy a tanyánkon fészkelõ füstifecskék õsz ele-jén útra kelnek Dél-Afrikába, ahonnan – hakedvezõ volt számukra az utazás és szerencsé-sek voltak – ugyanahhoz a tanyához, ugyanah-hoz a fészekhez érkeznek vissza a fecskeszülõk,vagy a fiókáik. Hogyan képesek ezek a mada-rak visszatalálni a fészkelési vagy születési he-lyükre? Problémafelvetésként feltehetjük ezeketa kérdéseket tanítványainknak is. Szerencsérebõséges ismeretterjesztõ és szakirodalom állnyomtatott és elektronikus formában is a tanu-lóink rendelkezésére, így egy kis kutatómunká-val választ kaphatnak a feltett kérdésekre. Mie-lõtt elkezdenénk az állatok vándorlásánaktémáját feldolgozni, emlékezzünk meg Assisi

Szent Ferencrõl, akinek a nevéhez kötõdik azÁllatok Világnapja. Ferenc – ahogy az életrajz-írói egyszerûen nevezik – 1182-ben született Assisiben egy gazdag posztókereskedõ fiaként.Õ azonban nem használta ki a gazdagságbólszármazó kényelmet, hiszen levetette drága ru-háit, a szülõi házat elhagyta és a betegek, eleset-tek védelmezõje lett. Isten igéinek hirdetõje volt,szerzetesrendet is alapított, amelyet III. Hono-rius pápa megáldott. Assisi Szent Ferenc gon-dolkodásának és tetteinek középpontjában a feltétel nélküli szeretet állt. Az állatokkal valóbeszélgetéseirõl és prédikációiról már életébenlegendák születtek és terjedtek. 1228-ban, a ha-lálát követõ második évben szentté avatták,ezért emlegetjük Assisi Szent Ferencként. A megtisztelõ cím odaadása tovább folytatódott,hiszen a 20. század közepén VI. Pál pápa a kör-nyezetvédõk védõszentjévé avatta. Magyaror-szágon 1991 óta szerveznek rendszeresen „Álla-tok Világnapja” megemlékezéseket. Kezdetbenelsõsorban az állatvédõ vagy természetvédõszervezetek rendeztek programokat erre a nap-ra, de napjainkban egyre több óvoda, iskola, éskülönbözõ intézmény emlékezik meg valami-lyen formában errõl a jeles napról. Ezeknek a programoknak a tervezése során legfontosabbszempont, hogy az érzelmekre, az állatokhoz va-ló pozitív viszonyulásra építsünk. Ha lehetõsé-günk engedi, akkor a természetben vagy olyanhelyen szervezzük a foglalkozásokat, ahol alkal-muk lesz a gyerekeknek élõ állatokat megfigyel-ni, megsimogatni, esetleg kézbe venni. Az állat-kertek, állatbemutatók, állattenyésztõ vagymadármegfigyelõ helyek (madárlesek) kiválóhelyszínei lehetnek ennek a programnak. A fel-sõ tagozatos tanulókat vagy középiskolásokatállatmenhelyekre is elvihetjük. A szomorú álla-tok látványa megrázó élmény lehet, így erre elõ-re fel kell készíteni a tanulókat és a szülõk bele-

MOZAIK KIADÓ 15


Fûzné dr. Kószó Mária

Világutazó állatok nyomában

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

egyezése is szükséges. Az Állatok Világnapjaprogramjához több kiadvány is ad ötletet (Pin-tér, 2005; Sárfalvi, 1999), ezért ezek részletezé-sére jelen írásomban nem térek ki. Helyette ar-ra vállalkozom, hogy a „világutazó” állatoknyomába szegõdjem, és erre ösztönözzem az ol-vasókat is. Elõször nézzük meg a problémafel-vetõ kérdéseinkre a válaszokat. Az állatok közülrészletesebben a költözõ madarak „utazásait”elemezzük.

Mi készteti a madarakat a költözésre?

Erre a kérdésre régóta keresik az ornitológu-sok és etológusok a választ. Kutatásaik nyo-

mán sok mindenre fény derült, de vannak ma-dárfajok, akiknek a viselkedése és vonulásamég ma sem minden téren tisztázott. A mérsé-kelt éghajlati és a hideg északi területeken fész-kelõ költözõ madarak közül a legtöbb fajnálmegállapították a kutatók, hogy a vonulási ösz-tönt a hidegre fordult idõjárás miatt lecsökkenttáplálékforrás okozza. Ezt közvetlenül tapasztal-hatják is a tanítványaink, ha kivisszük õket a Szegedi Vadasparkba, hiszen ott télen is lát-hatják a fehér gólyáknak egy csoportját (körül-belül 30-as egyedszámban). Ha megkérdezik azodalátogató tanulócsoportoktól, hogy szerintükmiért vannak itt télen is a gólyák, többségük aztválaszolja, hogy biztosan levágták a szárnyukrólaz evezõtollakat, hogy ne tudjanak repülni. Az evezõtollak megkurtítását valóban alkalmaz-zák olyan esetben, ha nem akarják, hogy a ma-darak messzebbre elrepüljenek, elkóboroljanak.Például a gyöngytyúkoknál végzik el ezt a be-avatkozást paraszti gazdaságokban. Ez a be-avatkozás nem okoz fájdalmat az állatoknak, haóvatosan végzik. Ennek ellenére mégsem ez azoka, hogy a Szegedi Vadaspark területén marada fehér gólyák egy csapata. Ezt õk „önként” vál-lalják, mert azok az egyedek, akik itt születtek,tapasztalhatják, hogy bõségesen van táplálékegész évben a számukra, melyhez különösebberõfeszítés nélkül hozzájutnak. Tehát mint fen-tebb már említettem, a vonulás egyik oka a táp-lálék hiánya, de ez nem minden madárfajnál

váltja ki a költözési ösztönt. A vonulás okátegyes kutatók (Alerstam, 1978; Horváth, 1994.)a geológiai korokra vezetik vissza és a velük szo-rosan kapcsolatos éghajlati változásokra, neve-zetesen a jégkorszakokra. A jég visszavonulásá-val a növény- és állatvilág is változott. Az évszakok változása eredményezte, hogy bi-zonyos fajok megtalálták életfeltételeiket ahhoz,hogy nyáron szaporodhattak, és csak télre kel-lett eredeti hazájukból visszavonulniuk. Az al-kalmazkodás lassú folyamatát láthatjuk ebben,amely napjainkban is folyik. Korábbi kutatásokszerint a madárvonulás szempontjából legideá-lisabb idõjárási feltételek anticiklon esetén ala-kulnak ki. Anticiklon esetén a szél is általábangyenge, iránya gyakran változik, így a rizikó ki-sebb, hogy a madár eltér eredeti irányától. Az erõs szél hidegfront alkalmával csak akkorjó, ha iránya megfelel (hátszél esetén) a madárszámára, mert akkor kisebb energia-befektetéstigényel a repülés.

A különbözõ kutatási eredmények alapjánmegállapítható, hogy többféle külsõ és belsõ té-nyezõ kombinációja válthatja ki a vonulási ösz-tönt. A nappalok hosszának lerövidülése mellettmás elméletekkel is magyarázzák ezt a vonulásilázat. Igazolták, hogy minden állat engedelmes-kedik egy úgynevezett belsõ naptárnak, amitcirkaannuális idõérzéknek nevez a szakiroda-lom (a latin kifejezés jelentése: cirka = körülbe-lül, annuális = évi). Ez a belsõ „óra” határozzameg az állatok számára, hogy mikor párosodja-nak, neveljék az utódokat, mikor induljanak a téli szállás felé stb., de ezt az ösztönös viselke-dést külsõ tényezõ, vagy komplex tényezõk ak-tivizálják. Korábban már említettem, hogy azegyik elmélet szerint a jégkorszakra vezethetõvissza a madarak vonulási viselkedése. Ezen el-mélet szerint a jégkorszak elõtt bõséges madár-állomány népesítette be az Északi Földgömböt,de a jég terjeszkedése miatt bekövetkezõ táplá-lékhiány (jégkorszakban) arra kényszerítette a madarakat, hogy délebbre húzódjanak. Évez-redek elteltével, amikor enyhébbre fordult azidõjárás, visszamentek az eredeti északi élõhe-lyükre a madarak. Az évszakos idõjárás változá-

MOZAIK KIADÓ16


Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

sával évezredek során beléjük rögzült a vonulá-si szokás. Ez az elmélet azonban nem ad ma-gyarázatot azoknak a madaraknak a vonulásá-ra, amelyek olyan földrészen élnek, ahol sohanem volt jég, tehát van még hiányzó rész,amelyre fényt kell deríteni az ornitológiával fog-lalkozó kutatóknak.

Honnan ismerjük a madarak vonulásiútvonalát?

Atechnika fejlõdésével a madarászok többfé-le módszert fejlesztettek ki ennek kideríté-

sére. Egyik módszer a madárgyûrûzés, amelyetmajdnem 100 éve végeznek a gyûrûzési enge-déllyel rendelkezõ ornitológusok. Világszertemadárgyûrûzõk százai fogják be, mérik meg ésengedik sértetlenül útjukra a kis vándorokat. A jelölõgyûrû a madarakra fiókakorban vagymár kifejlett korban kerül. A gyûrûzés, a kor, il-letve az ivar megállapítása után a megjelölt ma-dár ismét szabadon folytathatja megszokottélettevékenységét. Napjainkban a leggyakrab-ban alkalmazott módszer, hogy alumínium gyû-rûvel jelölték, jelölik meg a madarakat. Mindenjelölõgyûrûn található egy felirat, amely azadott ország kódját jelöli – ez Magyarországon:„BUDAPEST” – és egy sorszám. Egyes fajok,mint például a szürke daru esetében másféle je-lölést is alkalmaznak: a színes gyûrûs jelölést. Az elsõ darut 1989-ben Finnországban, költõ-helyén jelölték meg színes gyûrûvel. Ez egy 6cm hosszú, mûanyag henger, amely 3 db 2 cmvastagságú színes sávból áll. A madár mindkétcsüdjére helyeznek egy-egy gyûrût, az egyikenaz ország kódja, a másikon az egyedi kód talál-ható. A kódok összesen 6 szín kombinációjábóltevõdnek össze. Ezzel a módszerrel a madarakbefogása nélkül gyûjthetnek a madarászok ada-tokat a vonulásról és az egyes egyedekrõl, hi-szen távcsövekkel is leolvashatók a színes kó-dok. A beérkezõ adatokat a megfigyelõkeljuttatják a gyûrûzõ-központokba (minden or-szágban van ilyen központ), ahonnan ilyenkorvisszaküldik a megtalált daru eddigi „életrajzát”.

Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, ha vala-hol egy meggyûrûzött madarat találnak, vagy

valamilyen megkerülési információ jut a tudtuk-ra, azt jelezzék a Madárgyûrûzési Központnak.A következõ adatokat jegyezzék fel: a jelölõgyû-rû felirata és sorszáma, a megtalálás dátuma,helye és a madárfaj, ha ez megállapítható. Fon-tos a madár vagy tetem állapota (friss tetem, ré-gi, mumifikálódott, felismerhetetlen tetem),esetleg az elhullás körülményei, ha erre lehetkövetkeztetni. Ha tanácstalanok, érdemes a kö-vetkezõ címen érdeklõdni: Madárgyûrûzési Köz-pont címe: MME, 1121 Budapest, Költõ u. 21.E-levél: [email protected].

A madárvonulások másik megfigyelésimódszere a radarmegfigyelés, amelyek alapjánmár tudjuk, hogy évente körülbelül két milliárdmadár indul útnak Európából. A radarmegfi-gyelések elsõsorban repülés-biztonsági okokbóltörténnek. Ezekbõl a megfigyelésekbõl tudjuk,hogy a legtöbb költözõ madár 300–700 métermagasan repül kedvezõ idõjárás esetén, de a Szahara fölött 2000 méter magasra emelked-nek, hogy elkerüljék a földbõl áramló elviselhe-tetlen hõséget. Ködben vagy alacsonyan járófelhõk esetében a felhõtakaró fölé emelkednek.Az egyik Csomolungma expedíció tagjai arrólszámoltak be, hogy vadludak, darvak, gólyák ésmás különbözõ aprómadarak csoportja repültát a Himalája fölött, mintegy 8700 méter maga-san. Az expedíció tagjai egereket vittek maguk-kal, hogy megfigyeljék, mi történik velük ebbena magasságban. Az egerek mozdulni sem tudtakaz oxigén hiánya miatt, miközben madarak ez-rei szálltak ebben a magasságban. Ezt a nagyonfejlett légzési és keringési rendszerük biztosítja.(Dröscher, 1991.)

Az utóbbi évek ûrtechnikája a madártanikutatásokban is teret hódít. A nagyobb testûmadarak – például gólyák, ragadozó madarak,darvak – testére olyan adókészülék erõsíthetõ,melynek elektronikus jelei mûholdakkal fogha-tók. Ezek a precíz készülékek szinte méterrepontosan követik a madarak útját. Olyan terü-leteken is megfigyelhetõ a madarak mozgása,ahova a madarászok nem tudják követni õket,vagyis a hagyományos gyûrûzéses módszerek-kel nem szerezhetõk adatok a vándorlásról. A legújabb megfigyelési módszernek a geoloká-

MOZAIK KIADÓ 17


Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

torok alkalmazása tekinthetõ. A fentebb bemu-tatott mûholdas nyomkövetõk csak nagyobbtestû madarakon alkalmazhatók a méretük miatt,de a geolokátorok már kis termetû énekes mada-rakon is alkalmazhatók. A geolokátorok mûködé-se nem a GPS technikán alapul. Ezt a technikaieszközt a Brit Antarktiszi Kutatások (BritishAntarctic Survey) vezették be, de a Svájci Ma-dártani Intézet (Swiss Ornitological Institute)fejlesztése révén jutott el oda, hogy a kis testûmadarakon, például a fecskéken is alkalmaz-hassák a kutatók.

Magyarországon fészkelõ költözõ madarak vonulási útvonala

Aköltözõ madarak között megkülönbözte-tünk rövid,- közép- és hosszútávú költözõ

madarakat. Például a gólyák, fecskék, poszátákhosszútávú, míg a seregély, a vörösbegy, nyárilúd középtávú; a vetési varjú és az egerészölyvpedig rövidtávú vonuló.

Az Európában fészkelõ hosszútávú költözõmadarak három nagy útvonalat követnek.Egyik útvonaluk délnyugat felé halad, azazÉszak- és Északkelet Európából Nyugat-Euró-pa, majd az Ibériai-félszigeteken keresztül vezet.A másik fõ útvonal északról dél felé vezet, azazaz északi országokból Olaszországon és Szicíliánát halad. A harmadik fõ útvonal délkelet irány-ban a Balkán-félszigeten és Kis-Ázsián keresztül.Érdemes ezeket a fõ útvonalakat térképen ta-nulmányozni diákjainkkal.

A madárvonulás hazánkban két nagyobbszakaszban történik. Az elsõ idõszak nyár végé-re, kora õszre esik, amikor a nálunk költõ fajokfokozatosan délebbre húzódnak. A másik októ-ber és november derekán zajlik, amikor az észa-kabb országban fészkelõ költõ madarak pihen-nek meg Közép-Európa enyhébb idõjárású éstáplálékban gazdag részein, majd vonulásukatfolytatva november végén, decemberben mégdélebbre vonulnak, ahol az egész telet átvésze-lik, és fajtól, az idõjárástól függõen március-áp-rilis között indulnak vissza északi fészkelõ helye-ikre. A hazánkon átvonuló fajok közül a darvakés libák (vetési lúd, kis lilik, nagy lilik stb.) csa-

patai érkeznek õsszel legnagyobb számban. Vonulás szempontjából október a darvak hava,a november pedig már a ludaké. A vonulás leg-látványosabb része a hatalmas csapatok behú-zása, amikor a darvak beszállnak éjszakázó he-lyükre. Az éjszakázó helyek kijelölését azhatározza meg, hogy mekkora a vízmélység, mi-lyen távolságban vannak a nappali táplálkozó-és ivóhelyek, és mennyire zavarják a kiváló hal-lású, igen éber és érzékeny madarat napköz-ben. A vonulás alatt olyan vizes élõhelyeket ke-resnek leginkább, ahol a több ezres csapat elfér,a sekély vízben álló madarak pedig könnyenészreveszik a ragadozók közeledtét. Mivel a vo-nuló madarak több ország területén is áthalad-nak, ezért nagyon fontos cél a természetvédelem-ben a nemzetközi együttmûködés. Ezt a feladatotlátják el az úgynevezett nemzetközi egyezmé-nyek, amelyek közül három szabályozza a ván-dorló állatok védelmét.

1. Ramsari egyezmény: nemzetközi jelentõségûegyezmény a vadvizekrõl, mint a vízimadaraktartózkodási helyérõl. 1971-ben Iránban, Ram-sarban írták alá, amely keretet biztosít a vizesélõhelyek nemzetközi védelmének. Fõ céljaezek mennyiségi és minõségi védelme, helyeskezelése és fenntartható hasznosítása. Elõírja,hogy állítsák össze a nemzetközileg jelentõs ár-terek, tavak jegyzékét.

2. Berni egyezmény: az európai vadon élõ nö-vények, állatok és természetes élõhelyeik védel-mérõl szóló egyezmény. A kontinensünk (Euró-pa) élõvilágának védelméért létrehozottegyezmény, amelynek megalkotása 1979-benaz Európa Tanács égisze alatt történt. Magyar-ország 1990-ben csatlakozott ehhez a megálla-podáshoz.

3. Bonni egyezmény: a vándorló vadon élõ ál-latfajok védelmérõl szóló egyezmény. 1979-benjött létre, célja a vándorló állatfajok és vonulásiterületeik összehangolt védelme.

(Környezetvédelmi lexikon I.–II. kötet, 195; 212.)

A hazánkban megjelölt fehér gólyák vonulá-si útvonala: Magyarország, Bulgária, a Boszpo-rusz környéke, Törökország, a Földközi-tenger

MOZAIK KIADÓ18


Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

keleti partvidéke, Egyiptom, Szudán. A végcél a Dél-Afrikai Köztársaság. (Lásd az 1. számú áb-ra térképvázlatát, amely a gólyák vonulási útjátmutatja be.) Néhány mûholdas adóval felszereltmadár több információt tud szolgáltatni, mint a közel száz éve végzett gyûrûzések. A gólyáknappal, szeleken vitorlázva repülnek, mindig a felszálló légáramlatokat keresik, hogy energiá-jukkal takarékoskodjanak. Mivel a gólyák vitor-lázó repülõk, a meleg felszálló légáramlatokatkeresik, ezért kikerülik a Földközi-tengert.

A Magyarországon fészkelõ füstifecskék azAlpokon átrepülve jutnak el Afrika déli vagydél-nyugati részére, miközben a szaharai sivata-gon is át kell repülniük. Egy sivatagi kutató be-számolója alapján derült fény egy érdekes ese-ményre. A kutató a sivatag karavánútján haladta terepjárójával, amikor kb. 20 madárból állófüstifecske csapat röpült be a kocsi belsejébe.Ezeket újabb csapatok követték egészen addig,míg az autó teljesen megtelt. Kiderült, hogy a fecskék ösztöne jelezte, hogy homokvihar kö-zeledik és a biztos halál elõl menedéket keres-tek. További megfigyelések igazolták, hogy a si-vatagon átkelõ költözõ madarak a karavánutakmellett szoktak repülni, hogy veszély esetén me-nedékbe tudjanak húzódni. Ez a jelenség az em-ber szemszögébõl nézve is elõnyös, hiszen az el-

tévedt beduinok a madarak röptét követve jut-nak el a legközelebbi oázishoz.

A foltos nádiposzáta a leggyakrabban vonulófajok egyike. Ez a madárfaj Izland és a Földközi-tenger szigeteinek kivételével egész Európábannádasokban és egyéb sûrû vízparti növényzet-ben, mocsarakban, néha gabonaföldeken költ.Magyarországon legnagyobb tömegben a Fertõ –Kis-Balaton vonalán vonulnak délre. A gólyák-hoz hasonlóan õk is hosszútávú vonulók. Átlagosrepülési sebességük: 89 km/nap, amely lassúnakszámít a többi madáréhoz képest. Ez a viszonylagkis repülési sebesség azzal magyarázható, hogy a nádiposzáták többször megállnak pihenni éstáplálkozni. A telet Kamerun, Szudán déli része,Etiópia, Mozambik és Angola által határolt terü-leten, Afrikában töltik.

Mi segíti a madarakat a tájékozódásban?

Aköltözõ madarakat a Föld felszíni formái: a hegységek, folyók, szárazföldek partvo-

nala segítik a tájékozódásban nappal, de éjsza-ka is tudják követni a számukra megfelelõ útvo-nalat. Tudósok kísérletekkel bebizonyították,hogy a vándorló állatok – köztük a költözõ ma-darak is – mágneses irányérzékkel rendelkez-nek. Wiltschko professzor (idézi Dröscher,1991) bebizonyította, hogy a költözõ madarakhárom módszer segítségével képesek rátalálni a célhoz vezetõ irányra:

1. A „nap iránytûvel”A madarak agyának van egy különleges képes-sége, amellyel képesek igazodni a nap járásá-hoz. Ez azt jelenti, hogy a tengerészek navigáci-ós rendszeréhez hasonlóan a madarak is kitudják „számítani” a nap állásából és az adottidõpontból pillanatnyi helyzetüket. A madarak-nak ezt a képességét valószínûleg a különlegesszemük és agyuk biztosítja. A madarak szemé-nek ideghártyájából, a retinából egy fésûhözhasonló képzõdmény nyúlik az üvegtestbe, ezt a szervet fésûszervnek (pecten) hívják. A „napiránytû” valószínûleg úgy mûködik, hogy a fé-sûszerv által a retinára vetített árnykép ingerü-letbe hozza az érzékelõ sejteket, és ezek a sejtek

MOZAIK KIADÓ 19


1. ábraA fehér gólya repülési útvonala

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

átadják az ingerületet a hozzájuk kapcsolódóidegsejteknek, amelyek „szögmérõként” meg-határozzák a Nap állását.

2. A „csillag iránytûvel”Az égbolt csillagképe sokkal bonyolultabb, minta nap állása. A kutatások azt bizonyítják, hogya madarak nem rendelkeznek a bonyolult csil-lagképek felismerésével. Kiderült, hogy ha a madaraknak néhány percig módjukban állmegfigyelni legalább 16 csillag mozgását azégen, abból már meg tudják határozni az észak-déli tengelyt, amely körül a csillagok mozognak.Ehhez viszonyítva határozzák meg a madarak a röpülésük irányát õsszel dél, délkelet vagy dél-nyugat felé, míg tavasszal vagy nyár elején(visszafelé) az észak, észak-kelet vagy az észak-nyugati irányt. Tehát nem a csillagképbõl, ha-nem a csillagok mozgásából következtetnek a helyzetükre.

3. A „mágnes iránytûvel”A madarak belsõ „mûszerük” segítségével a föl-di mágneses mezõ erõvonalainak azt a mere-dekségét mutatja, amellyel azok elérik a földfel-színt. Ezt a beesési szöget inklinációs szögneknevezi a szakirodalom. Az Északi- és Déli-sar-kon ez az erõvonal merõleges a Földre, a mág-neses egyenlítõ vonalán párhuzamosan fut a földfelszínnel. A „mágneses mutató” mindig a sarkok irányába tér ki, a madarak ehhez vi-szonyítják az aktuális helyzetüket. Minél na-gyobb a kitérés, annál közelebb vannak a ma-darak a sarkvidékhez.

Honnan van energiájuk a madaraknaka nagy úthoz?

Elsõsorban onnan, hogy minden madárigyekszik a leggazdaságosabb repülési se-

bességet választani. Ha túl lassan repülnének,túl sok energiát pazarolnának arra, hogy fennmaradjanak. Ha viszont túl gyorsan repülnének,sok energiát kellene fordítani ahhoz, hogy le-gyõzzék a levegõ súrlódását. A kettõ között vanaz a bizonyos energiatakarékos repülési sebes-ség, amely minden madárfajnál más és más, deamelyet minden egyed pontosan betart.

A madarak repülési képességét meghatároz-za a szárnyuk és az evezõtollaik nagysága ésegymáshoz viszonyított aránya. A szárnyindexaz elsõ evezõtoll arányát adja meg a szárny tel-jes hosszához viszonyítva. Ezt a 2. számú ábrajól szemlélteti. Minél hosszabb az evezõtollakbólálló rész a szárny teljes hosszához viszonyítva,annál nagyobb ez az index. A hazánkban telelõmadarak (nem vonulók) közül például az ökör-szem szárnyindexe 16,5. A középtávú költözõmadarak esetében 25 és 35 között, míg a hosszútávú költözõ madarak esetében 40 fö-lött van ez a szám. A sarlósfecske esetében 72,3a szárnyindex. Ebbõl a számból tehát következ-tetni lehet arra, hogy a megvizsgált madár köl-tözõ-e és milyen hosszú távra képes költözni.

1973-ban dr. Dietrich Hummelnek – aki re-pülõgépmérnök és mûkedvelõ ornitológus volt– sikerült bebizonyítani, hogy minden repülõmadár légörvényt hoz létre a szárnyai mögött,mindkét oldalon. A nyomában repülõ másikmadár így viteti magát az elõtte repülõvel. Ezál-tal az ék alakzatban, vagy másképpen nevezveV-alakzatban repülõ csapat 25–50% energiátképes spórolni. Ezzel magyarázható, hogy a na-gyobb madarak, mint például a darvak vagy a nyári ludak, energiatakarékos ék alakzatbanrepülnek, mint ahogyan azt a 3. számú ábrán ismegfigyelhetjük. Az ék alakzat csúcsán a leg-hosszabb szárnnyal rendelkezõ madár halad, demivel ennek a madárnak van a legnehezebbdolga, ezért társai gyakran le is váltják. A ma-darak számára az a legkedvezõbb, ha hátszéllelrepülnek, ilyen esetben a darvak például a 63kilométer óránkénti sebességrõl 80–115 km/óra sebességre is képesek felgyorsulni. A hosz-szú távú gyorsasági rekordot a sertefarkú sarlós-fecske tartja, amely Kelet-Szibériából Dél-Auszt-ráliáig és Tasmániáig repül 144 km/órasebességgel, a szél segítségét leszámítva. A ha-zánkban élõ sarlósfecskék 90 km/óra sebesség-gel akár napi 2000 kilométert is megtesznek. A poszáták, partfutók, pettyes lilék, nagy sársza-lonkák õsszel indulnak Észak-Amerika keletipartjaitól délkelet felé. Amikor elhagyják a Ber-muda-szigeteket, találkoznak az északkeleti pas-

MOZAIK KIADÓ20


Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

szátszéllel, amely szinte elszállítja õket Dél-Afri-kába. Ezt az utat nagy kitérõvel teszik meg,hogy a passzátszél hatását ki tudják használni,így körülbelül 3800 kilométert kerülnek, hogybiztonságosan érkezzenek célba. Felmerül a kér-dés, hogy mi történne ezekkel a madarakkal, haa passzátszél valami okból elállna, vagy másho-va tolódna? Valószínû, hogy a madarak az Atlanti-óceánba vesznének. A madarak számá-ra energiaforrást biztosít a zsírkészletük is, hi-szen a költözõ madarak belsõ órája (ösztönük)hatására tápanyagot raktároznak zsírfelhalmo-zás formájában az indulás elõtt. A költözõ ma-darak raktározott zsír mennyisége átlagosan a testük súlyának egyharmada, de ennek meny-nyisége a rendelkezésükre álló táplálékforrásmennyiségétõl függ, amelyet pedig az idõjáráskörülményei határoznak meg. Ezért a kutatókoksági összefüggést találnak a költõhelyükrevisszatérõ madarak száma, a telelõhely, és a vo-nulási útvonal idõjárása között. A vonuló ma-darak tehát elõrelátóan, energiatartalékokkalfelszerelve indulnak a hosszú utazásra. Ha túlkevés zsírt tudnak elraktározni, akkor sokan el-pusztulnak a hosszú út során. (Dröscher, 1991)

A fecskék vándorútja gyakran nyolc kilomé-ter magasságban van fenn a levegõben. A fecs-ke, míg itthon van Európában, ezer méter ma-

gasságra sem száll fel a levegõbe, amikor pedigelindul nagy útjára, olyan magasságban halad,ahol már dermesztõ a hideg s alig elég az oxi-gén a tüdõ táplálására. Felmerül a kérdés, hogymégis miért választják ezt a magasságot? A ma-dár ösztöne „kitalálta”, hogy a mozgó – a gyorsvonatnál sokkal nagyobb sebességgelmozgó – állati testnek az a magasság való. Me-chanikai szakemberek kísérletekkel bizonyítot-ták, hogy a levegõ ritkasága lecsökkenti az el-lenállást, amelyet le kell küzdeni. A hidegfelemészti a kábító nagyságú mechanikai mun-ka által elõállított hõnek azt a feleslegét, amelyártalmas lehetne az élõ organizmusra. Az oxi-gén ritkasága pedig egyenesen az elégéstõlmenti meg az apró – csak abszolúte apró, rela-tíve óriási nagy – madártüdõket, amelyekbe a sûrûbb oxigén betódulása „megfojthatná” a tulajdonosukat.

Javasolt tanulói tevékenységek

Madárgyûrûzési bemutató: hívjunk meg vagy lá-togassunk meg egy gyûrûzési engedéllyel rendel-kezõ ornitológus madárgyûrûzését! Ezt a progra-mot tavasszal vagy õsszel szervezhetjük, amelymaradandó élményt nyújt a tanítványaink szá-mára, mert az eszközökön, a gyûrûzési technikánés vizsgálatokon kívül kézbevehetik, megsimo-gathatják a befogott madarakat. Kérjük meg azornitológus szakembert, hogy részletesen beszél-

MOZAIK KIADÓ 21


2. ábraSzárnyindex

3. ábraA darvak ék alakú vonulása

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

je meg a gyerekekkel, milyen vizsgálatokat, mi-lyen célból végeznek a gyûrûzés során, mert ígyderülhet fény sok oksági összefüggésre.

„Képzeletbeli utazás madárszárnyakon” szituá-ciós játék: ha lehetõségünk van rá, akkor az is-kola udvarán játszassuk el, ahol a betonra elõ-zetesen egy hatalmas Föld-térképet rajzolunk. A tanteremben is megvalósítható ez a játék; eb-ben az esetben olyan térképet rakjunk ki a tér-képtartóra, amelyen a Föld országai láthatók.Osszuk a ki tanulóknak költözõ madarak fotóitvagy névkártyáit úgy, hogy minden faj nõstény éshím példányairól is legyen kép vagy névkártya.Az egy fajba tartozók képeznek tanulópárokat. A tanulópárok feladata felkutatni szakkönyvek,internet vagy madárvonulási atlasz segítségével a repülési útjukat. Kérjük meg õket, hogy necsak az útvonalukat mutassák be a társaiknak,hanem az elõzetes kutatásaik alapján mondjákel, milyen körülmények között „szárnyalhat-nak”, azaz mi segíti, és mi nehezíti a vándorlá-sukat, a telelõ helyen való tartózkodásukat,majd a visszatérésüket. A gyerekekbõl 3–4 fõ-nek „madarász” feliratú névkártyát adjunk. Az õfeladatuk az, hogy kutassák fel a lehetõségeit,hogy milyen módon tudják a madarak életétmegkönnyíteni. Másik 3–4 tanulónak pedig a „magyar lakos” feliratú névkártyákat adjuk.Az õ feladatuk pedig az, hogy derítsék ki, mit te-hetnek a madarak érdekében.

Madár-matematika: a madarak repülési sebes-ségéhez és a megtett távolság adataihoz kap-csolódhatnak a számítási feladatok. Példakéntbemutatunk egy ilyen számítási feladatot. A sar-ki csér a hosszútávú költözõ madarak egyike.Észak-Amerikából a déli-sarki tengerekhez vo-nul, így körülbelül 20 000 km távolságot teszmeg átlagosan 12 nap alatt. (A repülési sebes-séget az idõjárás is befolyásolja.) Kérdés: hánykilométert tesz meg naponta a sarki csér éshány km/óra sebességgel repül ezen idõ alatt?

„Varázsoljunk levegõvel”: sok érdekes kísérletvégezhetõ el a levegõvel kapcsolatosan. Ezekközül példaként bemutatunk kettõt.

1. Hõlégballon modellezése: Mûködése a me-leg levegõ sûrûségcsökkenésén, ill. Archimédesztörvényén alapszik. Szükség van egy 20, illetve35 literes, vékonyfalú nylon szemeteszsákra,amelynek nyílását ragasztószalaggal, vagy vé-kony drótgyûrûvel tegyük alaktartóvá. A zsákotkét borszeszégõ fölé helyezve, 15–20 másod-perc múlva a levegõ felmelegszik, és a ballon el-emelkedik. A várható emelkedési magasságtanteremben: 1,5–3 méter között lesz. (Ez a kí-sérlet tûzveszélyes, ezért csak tanári bemutatókísérletként javasoljuk.) A tanulók feladatául aztadjuk, hogy kutassák fel a magyarázatot.2. Pingponglabda a hajszárító fölött: ehhez a kí-sérlethez egy pingponglabda és egy hajszárítószükséges. Helyezzük el a hajszárítót az asztal te-tején úgy, hogy a levegõt kifúvó része fölfelé áll-jon. Kapcsoljuk be, majd a mûködõ hajszárítófölött engedjük el óvatosan a pingponglabdát.A kísérlet elõtt érdemes megkérdezni a tanulók-tól, hogy mi fog történni a pingponglabdával,ha a mûködõ hajszárító fölött elengedjük. A ta-nulók többsége azt föltételezi, hogy fölrepül a pingponglabda. Ezzel szemben azt tapasztal-ják, hogy a pingponglabda a hajszárító fölöttilégáramlatban 10–15 centiméter magasságbanlebeg. (Ezt a kísérletet is tanári bemutatásra ja-vasoljuk, az elektromos áram használata miatt.A kísérlet nagy ügyességet igényel, ezért érde-mes többször kipróbálni a bemutatás elõtt.) A diákok feladata a magyarázat megkeresése.

Madarak a költészetben, irodalomban, zené-ben: Gyûjtessünk a tanítványainkkal olyan iro-dalmi alkotásokat, zenemûveket, népdalokat,amelyek költözõ madarakról szólnak. Madarak-hoz kapcsolódó mondákat is kerestethetünk ve-lük, amelyet közösen értelmezhetünk.

Sárkányeregetés: készíttessünk papírsárkányt a tanulókkal és kedvezõ idõjárás esetén próbál-juk ki a röptetésüket! A sárkányeregetés azegyik legõsibb repülõ játék, amellyel a közös él-ményen alapuló tevékenység mellett megtanít-hatjuk a gyerekeknek az aerodinamika alapel-veit is. A papírsárkány készítésének technikájáttöbb, gyerekeknek szóló ismeretterjesztõ iroda-lom is bemutatja, így annak leírását, bemutatá-sát tanulói feladatként adhatjuk.

MOZAIK KIADÓ22


Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

A madarakon kívül sok más állatcsoport isképes hosszú távon vándorolni. Az afrikai ele-fántok is több száz kilométert képesek megtenni,ha élelmet vagy ivóvizet keresnek. Alig több,mint száz évvel ezelõtt megszokott látványt nyúj-tottak a több ezres bölénycsordák vonulásai,akik a téli és a nyári legelõhelyük között vonul-tak a prérin. Mivel a 19. század végére csaknemkipusztította az emberiség õket, ezért ma márcsak rezervátumokban élnek amerikai bölények.A rénszarvasok vándorlását követik a Skandiná-via északi területein élõ lappok, akik a rénszar-vasból élnek. Sokáig sorolhatnám még azoknakaz állatoknak a példáját, akik a táplálék forrásamiatt vándorolnak. Helyette érdekességként a lemminget említem meg, amely a 4–5 éven-ként bekövetkezõ túlszaporodása miatt kénysze-rül vándorolni. Sok legenda kering a lemmingektömeges öngyilkosságáról. Ennek alapjául szol-gál, hogy a nagy létszámú állatsereg kénytelenelhagyni addigi életterét még akkor is, ha halá-los veszélyek nehezítik az útjukat. A zsúfoltságmiatt bekövetkezõ stressz hatása és ingerültségad jelt a lemmingeknek az indulásukra. Nemszándékos öngyilkosságból, hanem új élettér ke-resésébõl vándorolnak az ösztönüket követve,mindig a völgyek felé. Vándorlásuk során sajnostöbbször végzetes akadályokba ütköznek, amelya tömeges halálukat okozza. Ilyen végzetes aka-dály lehet a lemmingek számára egy fjord, vagyszéles folyó, vagy egy gyorsvonat stb.

A bálnák hatalmas területet úsznak át a ten-gerekben. A szürkebálnák például 5000 km tá-volságot úsznak évente a Jeges-tengertõl a Bering-szoroson át az Aleut-szigetek menténAmerika csendes-óceáni partvonalát követveDél-Kaliforniáig. A bálnák az utódaik érdekébenvállalkoznak erre a hosszú tengeri utazásra,mert a világra jövõ utódaiknak nincs a bõrükalatt elegendõ zsírréteg, amely megvédené õketa Jeges-tenger fagyos vizétõl. A szürkebálnák fõélelemszerzõ területe a Jeges-tenger, ahol ele-gendõ mennyiségben találnak apró rákokban(krillben) gazdag planktont, ezért amint elegen-dõ zsírréteget raktároznak fel a bõrük alatt a ki-csiny bálnaborjak, újra visszaindulnak a Jeges-tengerhez. A kékbálna, a hosszú szárnyú bálna,

a grönlandi bálna, valamint az ámbráscet is „vi-lágutazó”, mert a táplálkozó és a szaporodóhely között vándorolnak. A tengerekben élõ ál-latok tömegesen úsznak egyik részrõl a másikra.A cápákra erõsített rádióadó segítségével kide-rült, hogy a cápák nyáron Új-Funland szigeté-nek környékén, míg télen Charleston vidékéntartózkodtak. A hosszú utazásuk oka az volt,hogy követték a számukra ehetõ állatok: herin-gek, tintahalak vonulását, akik szintén más, ki-sebb állatok csoportjaira vadászva vándorol-nak. A lazacok is vándorló halak, amelyek a tengerben élnek, de szaporodásuk (ívás) ide-jén felúsznak az édesvizû folyókon. Ellentétbena lazacokkal, az angolnák az édesvízbõl vándo-rolnak a tengerbe, hogy ott rakják le ikráikat.Az angolnák az Atlanti-óceánban jönnek világ-ra, ahonnan 5000 kilométert vándorolva Euró-pa folyóiban úsznak tovább, majd a kifejlett pél-dányok visszaúsznak a szülõhelyükre, aholutódokat nemzenek. A 4. számú ábra térkép-vázlatán jól látható, hogy az európai folyamiangolna születésének helyérõl, a Sargasso-tengertõl Európa folyóiba vándorol. Ezt az angol-nák hátára erõsített apró, ultrahangos rádióadóknyomon követésével derítették ki a kutatók. Ezt az utat körülbelül 3 év alatt teszik meg az an-golnák. Az emlõsök, madarak, halak mellett a rovarok is képesek „világraszóló” utazásokra,gondoljunk csak a sáskajárásokra, amikor a 10milliárdot is meghaladó sáskahad vonul át Ará-bia felõl az afrikai kontinens felé minden növénytletarolva. Nyomor és éhség jár a sáskák nyomá-ban, emberek és állatok ezrei pusztulnak éhen. A sáskák kedvezõ körülmények között nagyongyorsan elszaporodnak, és hatalmas rajokban re-pülnek újabb területekre. Magyarországon kétsáskafaj okoz idõnként gondot a tömeges megje-lenésével: az olasz sáska és a marokkói sáska.

A világutazó állatok közül azért írtam leg-részletesebben a madarak vonulásáról, mert azõszi idõszakhoz ez köthetõ legjobban és nagyonlátványos természeti jelenség. Szerencsésnek ér-zem magam, mert sokat tartózkodhatok termé-szetes vagy természetközeli helyeken, így ha le-hetõségem van rá, folyamatosan nyomonkövetem a madarak vonulását; ezt magánem-

MOZAIK KIADÓ 23


Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

berként, de pedagógusként is végzem. Háromévvel ezelõtt sikerült egy õszi daruvonulást meg-figyelni a Szegedi Tudományegyetem JuhászGyula Pedagógusképzõ Kar Tanító- és Óvókép-zõ Intézetének 2. évfolyamos hallgatóival Fehér-tónál, amely a Kiskunsági Nemzeti Park terüle-téhez tartozik. Óriási élményt nyújtott ez a prog-ram a tanítószakos hallgatók számára. A terepifoglalkozás elõtt megkérdeztem a tanítványai-mat, hogy szerintük hány daru vonulását figyel-hetjük meg. A legtöbben százas, néhányan ez-res és csak az avatottabbak (madarászatbanjáratosabbak) beszéltek tízezres nagyságrendûbecslésekrõl. Egyik diákomat idézve: „Nemgondoltam volna, hogy több tízezer madár vo-nulását nézhetem végig néhány óra alatt. Cso-dálatos látvány volt, hogy tényleg szabályos V-alakzatban húztak be az éjjeli pihenõhelyükre(tóra) a darucsapatok. Megtanultam, hogy miértszállnak V-alakzatban, és miért a vízben töltik azéjszakáikat”. Többször visszatértünk beszélgeté-sünk során az ott szerzett tapasztalatokra és él-ményekre. Érdemes tehát kivinni a tanítványa-inkat madármegfigyelõ programokra, mintamilyenek az Európai Madármegfigyelõ Napok-hoz (EMN) kapcsolódnak. A Magyar Madártaniés Természetvédelmi Egyesület idén is meghir-dette (2012. október 6–7.) az Európai Madár-

megfigyelõ Napok (EMN) elnevezésû országosprogramját. A rendezvény amellett, hogy euró-pai szintû információgyûjtést tesz lehetõvé azõszi madárvonulásról, sokakat csábíthat ki a szabadba. Az EMN-t a madártani szervezetekvilágszövetsége, a BirdLife International indítot-ta útjára 1992-ben, azóta minden évben többtucat ország több 10 ezer madár- és természet-kedvelõje vesz részt rajta. Az akció egyben ver-seny is az európai államok között. A játékban a helyszínek, a résztvevõk, és a látott madarakszáma alapján értékelik a résztvevõ országokat,a legmagasabb számokat elérõk nyernek. Magyarország az utóbbi években mindig az elsõhárom helyezett között szerepelt.

Irodalom[1]Alerstam, T. (1978.): Analysis and a theory of

visible bird migration. Oikos, 30: 273–349.

[2]Bankovics Attila és társai (2009): Magyarmadárvonulási atlasz. Kossuth Természettársorozat. Kossuth Kiadó Zrt.

[3]Cholnoky Viktor (2005): Vándormadarak.In: Ponticulus Hungaricus. IX. évfolyam 7–8.szám. 2005. július-augusztus.

[4]Dröscher, Vitus B. (1991): Vándorutak az ál-latvilágban. Mi micsoda sorozat. Tessloff ésbabilon Kiadó, Nünberg.

[5]Halmos Gergõ (2009): Fehér gólyák a klíma-változás tükrében. Madárvonulás. http://www.lelegzet.hu/archivum/2005/09/3304.h-pp.html

[6]Horváth Gábor (1994): Madárvonulás és amakroszinoptikus helyzetek. Pécsi Tudo-mányegyetem. http://madarvonulas.lap.hu/-madarvonulasrol-_magyarul/20777156

[7]Környezetvédelmi lexikon I–II. kötet (1993)Akadémiai Kiadó és nyomda, Budapest.

[8]Pintér Tibor (2005): Az állatok világnapja. In:Nyiratiné Németh Ibolya (szerk.): Zöld jelesnapok. Magyar Környezeti Nevelési Egyesü-let, Budapest. 183–194.

[9]Sárfalvi Judit – Nagy Irén (1999): Iskolásokaz állatkertben. Fõvárosi Állat- és Növény-kert, Budapest.

MOZAIK KIADÓ24


4. ábraAz angolna vándorlásának útvonala

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

Manapság egy tanár számára egyre ne-hezebb a tanulók figyelmét felkelteni ésmegtartani. Minden újdonság varázsa

egy idõ után elmúlik, ezért újabb és újabb dol-gokat kell felmutatni a gyerekek számára, hogya tanórák a számukra is hasznosak és legfõkép-pen érdekesek is legyenek. Az internet számoslehetõséget kínál a keresgélésre.

A térképolvasás a földrajz tantárgy különle-ges területe. A térképolvasás azért is fontos,mert fejleszti a képi memóriát, a megfigyelõké-pességet, valamint a következtetés és logikusgondolkodás képességét (Tillingerné, 2004). A térképolvasás során a földrész, ország megis-merésének menetében az elsõ lépés a fekvésénekés a helyzetének a felismerése, majd természetes,illetve mesterséges határainak a megismerése. A kognitív térképek tartalmi elemeit jelölõ sza-vak rögzítik a tudatunkban az egyes országokat(Lakotár, 2009). A cél az, hogy a képi informá-ciók dekódolásra kerüljenek, a térképismeretfejlõdjön és kialakuljon a tudatos megfigyelés,mindez játékos formában. A modern IKT eszkö-zök és számítástechnikai programok, így többekközött a Google Earth számos funkciója(DEVOSA, 2009) alkalmas erre, de a fiatalabbgyerekek jobban lelkesednek a puzzle-hoz ha-sonló online játékokért, mely jól kihasználhatópéldául a világ országainak megismerésében ésmegtanulásában. Ezt több játékfejlesztõ is észre-vette már. Ilyen összerakós online játékokat talá-lunk a http://foldrajz-online.avasi.hu weboldalon,„Földrajzi animációk” menüpontban, ahol pél-dául több földrész (Afrika, Ázsia, Dél-Amerika,

Európa és Észak-Amerika) közül választhatunk,és annak a földrésznek az országait kell a meg-felelõ helyre rakni a térképen. A puzzle esetébena tanulók eleinte csak az országok alakját fogjáknézni, hogy hová illhet a földrészen, de késõbbmeg is tanulhatják, mivel miközben ráhúzzák a megfelelõ országot a földrészre, amelynek meg-jelenik a neve is. Minden egyes helyes helyre tettországért dicséret jár („Ügyes!”), az aranyosanábrázolt felfedezõ turistától, ami megerõsíti a ta-nuló helyes ismereteit, míg a nem megfelelõ il-lesztésért nem letorkollást kap, csak egy „Próbáldújra” üzenetet – megfelelve a korszerû didaktikaielveknek is. A játék nem tétre megy, így nemérezhet semmi frusztrációt a tanuló, és otthon isgyakorolható: az aktív részvétel elõsegíti a felso-rolt földrész országainak – nevének és elhelyezke-désének – játékos megtanulását.

Az alábbi kép Afrika térképét mutatja – a kezdõ állapotot –, melyre rá kell helyezni a kék területen elhelyezkedõ országokat (1. áb-ra). A zöld területek segítenek abban, hogy hon-nan hiányzik még ország.

A 2. ábra a helyrerakott puzzle-t jelenítimeg, egy nagy dicsérettel egybekötve.

Ezen kívül lehetõség van Ázsia, Dél-Ameri-ka, Európa és Észak-Amerika – valamiért Afrikanem szerepel itt – topológiai térképének megte-kintésére is, szintén játékos formában. Ebben azesetben a feladat az, hogy a játékos meg tudjamutatni egér segítségével, hogy az adott országaz adott földrészen – amit kérdésként kap – holtalálható a térképen (3. kép), melynek segítsé-gével leellenõrizhetõ, hogy a puzzle-vel mennyi-

MOZAIK KIADÓ 25


Devosa Iván

Interaktív táblához használható játékokés animációk a földrajzórán

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

MOZAIK KIADÓ26


1. ábraForrás: http://foldrajz-online.avasi.hu/


Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

re sikerült elsajátítani az adott ország földrajzi el-helyezkedését és nevét.

Ezeket a játékokat a tanóra keretei között isalkalmazhatjuk egy interaktív táblán. Afrika ese-tében akár egy egész osztályt mozgósíthatunk,ha egy országot egy tanuló rak helyre. Termé-szetesen ilyenkor az elsõ tanulóknak van a leg-nehezebb, míg az utolsó tanulóknak a legköny-nyebb dolguk.

A földrajztanításban a szemléltetés kulcsfon-tosságú. A tanított ismeretek többségével a ta-nuló közvetlen környezetében és tapasztalataisorán nem találkozik, pl. vulkánkitörés. Néhányföldrajzi jelenségrõl és folyamatról részismereteivannak, ezért fontos szerepe van a szemléltetés-nek (Varajti, é.n.). A már említett – Földrajz-on-

line elnevezésû – weboldal tanároknak, diákok-nak, valamint utazóknak és gyûjtõknek készült.Ezen a honlapon lehetõség van arra, hogy a ta-nulóknak bizonyos természeti eseményekrõl,képzõdményekrõl, változásokról animált videó-kat mutassunk meg. Többek között:

– az aszterodiáról,

– a Coriolis-erõrõl,

– a cunamiról,

– a dûnérõl,

– az El Nino-ról,

– az évszakokról (a keringés következményeirõl),

– a Földrõl éjjel,

– az óceánfenékrõl,

– a Föld vulkánjairól,

MOZAIK KIADÓ 27



Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

– a földrengésrõl,

– a földrengéshullámokról,

– a földtörténetrõl,

– a Föld szerkezetérõl,

– a forró pontokról,

– a folyókanyarulatról,

– a folyóteraszról.

A 4. ábrán és az 5. ábrán a Coriolis-erõ ha-tását tekinthetjük meg animált videók formájá-ban, hogy hogyan tért el a tervezett út a való-di úttól, tehát hogyan változott a cél a kétfélgömbön.

Mint az közismert, a korszerû oktatási mód-szerek és az IKT technológiai háttere nélkül a kompetencia alapú oktatás nem valósíthatómeg hatékonyan (DEVOSA, 2010).

Visszatérve a térképismerethez, egy angolweboldalon (http://geographygames24.com/dino-geography/) lehetõség nyílik arra, hogy megtuda-koljuk a tanulótól, tudja-e az országok elhelyezke-dését a Földgömbön (6. ábra). Az esetlegesenbetöltõdõ reklámot a jobb alsó sarokban lévõ„Play the game” feliratra kattintva átléphetjük.

A játék neve Dino földrajz és a feladat az,hogy a kérdésként kapott 10 országot megmu-

MOZAIK KIADÓ28




Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

tassuk az egér segítségével a Földgömbön, me-lyet a nyilak segítségével tudunk forgatni. Min-den helyes válasz 500 pontot ér, míg a helytelenválaszok 100 pont levonással járnak. A helyesválaszért a dinoszaurusz megdicsér („Nicework”), a helytelen válasznál pedig megmondjaannak az országnak a nevét, amire kattintot-tunk. Az on-line játék gyorsaságot igényel, mi-vel egy ország megtalálására csak 30 másod-perc áll rendelkezésre. A játék végén egyösszesítést kapunk arról, hogy hány országot ta-láltunk el a 10-bõl: tehát a tanuló tudásán kívülannak alkalmazási hatékonyságát is méri. Ezt megnehezíti az is, hogy a Földgömb forga-tása a nyilak hosszabb ideig tartó nyomva tar-tásával érhetõ el, amely pont az ellenkezõirányba forog, mint ahogy várnánk. A játékcsak a legalapvetõbb angol nyelvtudást várjael, vagyis hogy a játékos tudja, hogy a kiírt or-

szág neve mit jelent magyarul. Segítségképpenarról is információt kapunk, hogy az adott or-szág melyik földrészen található, hogy mi a fõ-városa, illetve mekkora a népessége, és mi azelsõszámú hivatalos nyelve, valamint látható azország zászlaja is.

Egy másik honlapon egy hasonló elven mû-ködõ játékot találhatunk földrajz kvíz címszóalatt. A feladat mindössze annyi, hogy a kisre-pülõvel berepülõ kis Einstein figura által húzottszalagon található országot – amit felül is kiír a játék – megkeressünk a térképen (7. ábra).

Egy adott helyre kattintás után csak annyit írki, hogy helyes vagy helytelen a válasz és ennekmegfelelõen ad vagy elvesz 5 pontot a játékos-tól. Minden egyes helyes válasz után az eltaláltország elsötétedik. A játék akkor ér véget, ami-kor az összes országot megtaláltuk a térképen.Ekkor egy gratuláló üzenetet kapunk („Good

MOZAIK KIADÓ 29


6. ábrahttp://geographygames24.com/

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

work, you found all of them”) és kiírja a gyûjtöttpontokat. A játék természetesen nem csak Eu-rópa esetében játszható:

Afrika:http://quizzes4all.com/game.php?id=410

Ausztrália:http://quizzes4all.com/game.php?id=410

Dél-Amerika:http://quizzes4all.com/game.php?id=418

Európa:http://quizzes4all.com/game.php?id=414

Kanada:http://quizzes4all.com/game.php?id=412

Közel-Kelet:http://quizzes4all.com/game.php?id=418

USA:http://quizzes4all.com/game.php?id=206

Az angolul jól tudók számára érdekesek le-hetnek a városokkal kapcsolatos kvízek:

Bécs:http://quizzes4all.com/game.php?id=356

Dubai:http://quizzes4all.com/game.php?id=371

Dublin:http://quizzes4all.com/game.php?id=381

London:http://quizzes4all.com/game.php?id=359

Mumbai:http://quizzes4all.com/game.php?id=378

New York:http://quizzes4all.com/game.php?id=364

Párizs:http://quizzes4all.com/game.php?id=368

MOZAIK KIADÓ30


7. ábraForrás: http://quizzes4all.com

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

Sydney:http://quizzes4all.com/game.php?id=375

Tokió:http://quizzes4all.com/game.php?id=373

Ezek a játékok fejlesztik a képi memóriát, azalakzat-felismerést és a megfigyelõképességet is.Emellett a kooperatív tanulási technikák alkal-mazására is lehetõség nyílik interaktív táblahasználatával, mely a tanulókban elõsegíti a sa-ját képességeik használatát – így a tanulási fo-lyamat eredményesebb lesz a hagyományos ok-tatásnál, tanulási motivációjuk magasabb szintûlesz, képesek egymásnak segítséget nyújtani.

Lezárásként egy nagyon ötletes játékot ve-gyünk szemügyre: Statetris Europe, mely egyesí-ti magában a Tetris és tanulás elõnyeit, ugyanisa „lehulló” országokat a billentyûzet kurzor-gombjaival kell a helyükre illeszteni. Induláskorhárom nehézségi szint közül választhatunk, ígyszó szerint játék lesz a földrajz tanulása. Elérhe-tõség: http://www.i-am-bored.com/ bored_link.cfm?link_id=24583

Irodalom

[1]Devosa Iván (2009): A Google Earth felhasz-nálási lehetõségei a földrajzoktatásban. Föld-rajz tanítása – módszertani folyóirat 2009/5.Mozaik Kiadó, Szeged.

[2]Devosa Iván (2010): Az Információs és Kom-munikációs Technológiák (IKT) felhasználásaföldrajzórákon. Földrajz tanítása – módszer-tani folyóirat 2010/3. Mozaik Kiadó, Szeged.

[3]Devosa Iván (2010): Kooperáció és digitáliskompetenciafejlesztés földrajzórán számítógépsegítségével. Földrajz tanítása – szakmódszer-tani folyóirat 2010/4 Mozaik Kiadó, Szeged.

[4]Lakotár Katalin (2009): Tizenévesek kognitívországképei szomszédainkról az egyes régi-ókban.

[5]Tillinger Péterné (2004): Kompetenciák fej-lesztése a földrajz és a biológia és természet-ismeret tantárgyakban, Budapest.

[6]Varajti Károly (é.n.): A Földünk és környeze-tünk tantárgy tanítása az iskolarendszerû fel-nõttoktatásban. OKI.

[7]http://www.schoolhistory.co.uk/gcselinks/modern/Cold_War/berlinwall.ppt

[8]http://foldrajz-online.avasi.hu/?page_id=42

[9]http://foldrajz-online.avasi.hu/?page_id=2

[10]http://geographygames24.com/dino-geogra-phy/

[11]http://quizzes4all.com/game.php?id=414

[12]http://www.craziness.com/games/play-geog-raphy-game-usa

[13]h t t p : / / w w w . i - a m - b o r e d . c o m /bored_link.cfm?link_id=24583

MOZAIK KIADÓ 31


8. ábrahttp://www.i-am-

bored.com/bored_link.cfm?link_id=24583

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

Tanító: Szili Henrietta

Osztály: 4. osztály

Tantárgy: Környezetismeret

Témakör: Ismerjük meg hazánkat!

Tananyag: Világhírû értékeink

Óra típusa: Új ismeretszerzõ óra

Felhasznált irodalom:• Csókási Andrásné – Horváth Andrásné –

Mészárosné Balogh Ágnes: Környezetünk tit-kai; Mozaik Kiadó; Szeged; 2012.

• mozaBook• http://www.youtube.com/watch?v=YepRFe65uno

Munkaformák: frontális osztálymunka, cso-portmunka, egyéni munka

Didaktikai feladatok: ismétlés, motiválás,célkitûzés, alkalmazás, rögzítés, összefoglalás,ellenõrzés, értékelés

MOZAIK KIADÓ32


Szili Henrietta

Ismerjük meg hazánkat!Óratervezet

Az óra szerke-zete és didak-tikai feladatok

Az óra menete IdõMódszerek,eszközök,

munkaformák

I. Bevezetõ rész

ismétlés

memóriafejlesztés

motivációérzelmi nevelés

célkitûzés

II. Fõ rész

Jelentés. Felszerelés elõkészítése.

Az órát egy memóriajátékkal fogjuk kezdeni, mely-ben az elõzõ órán tanultakat elevenítjük fel. A táblánképeket és meghatározásokat láttok, ezeket kellmajd összepárosítani! Kezdjük a játékot!

Hoztam nektek egy diasort és egy szép dalt, nézzükés hallgassuk meg közösen!

http://www.youtube.com/watch?v=YepRFe65uno Milyen érzéseket keltett benned ez a dal? Mit éreztél a képek láttán? Van-e kedvenc helyed Magyarországon?

Mai órán Magyarország világhírû értékeivel ismerke-dünk meg.

Elsõként megnézünk a mozaBook segítségével egykis filmet, figyeljetek minden részletre, mert a végéna csoportoknak egy feladatlapot kell majd kitölteni-ük a látottakkal kapcsolatban.

1

4

6

táblakártyák(1. melléklet)frontálisosztálymunka

tanári utasítás

számítógépprojektor

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

MOZAIK KIADÓ 33




munkaformák

új ismeretanyagfeldolgozása

alkalmazás

ellenõrzés

értékelés

rögzítés

mozaBook: Budapest és a Duna

Az óra elején kiosztottam, kinek, milyen feladata leszma a csoportban, eszerint végezzétek a feladatokat!Kezdhetitek munkát!

Csoportfelelõsök:

Te vagy a biztató-dicsérõ, egy igazi csapatfelelõs!Te vagy az eszközfelelõs!Te vagy a csendkapitány!Te vagy a szóvivõ!Te vagy az idõfelelõs!

Ellenõrzésnél kivetítem a projektor segítségével a megoldásokat és a szóvivõk olvassák fel egyesévela mondatokat!

Az órán a csapatok pontokat fognak gyûjteni, igye-kezzetek minél többet felhalmozni, hogy óra végénsok piros pontra tudjuk majd beváltani.A táblázatot a mozaBook segítségével hoztam létre a „kalapács”, majd azon belül a „sün” ikonra kattintva.Ha hibátlanul dolgoztatok, 12 pontot sikerült szerez-netek. Kinek hány pontja lett? Ahány jó válasz, any-nyi pont.

Nézzünk meg néhány kisfilmet a mozaBook segítsé-gével:– Világörökségünk része: Hollókõ– Magyar szürkemarhák ridegtartása– szarvasmarha hangjának meghallgatása– Eszterházy-kastély animációjának megtekintéseMelyekrõl nem láttál filmet? Olvassuk el a könyvbõl,nyisd ki a tankönyvet a 26. oldalon!Soroljuk fel, milyen világhírû értékeinkrõl hallhat-

tunk az imént?• Hollókõ Ófalu• Várnegyed• Duna-parti látkép és az Andrássy út• Aggtelek-Domica cseppkõbarlangrendszer• tokaji borvidék• ókeresztény festett sírkamrák

3

3

13

mozaBookszámítógépprojektortanári utasítás(2. melléklet)feladatlap(3.melléklet)csoportfelelõsök

csoportmunka

projektorszámítógép

mozaBook

(4. melléklet)

értékelõtábla

tanári utasítástankönyvmozaBookprojektorszámítógép

tanári utasításfrontálisosztálymunka

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

MOZAIK KIADÓ34




munkaformák

ismétlés

ellenõrzés

értékelésrögzítés

ellenõrzés

értékelés

• Hortobágyi Nemzeti Park• Pannonhalmi Bencés Fõapátság• Fertõ-vidék

Tekintsetek át a másik oldalra! Tk. 27/1.Feladat: Emlékezz a tanultakra! Írd a képek alá a vi-lágörökséghez tartozó budapesti épületek nevét!

A megoldást megbeszéljük és kivetítem.• Megoldás: Mátyás templomHõsök tereOrszágház (Parlament)Jó válaszért piros pont jár.

A következõ feladatot csoportmunkában fogjátok el-végezni, de most mindenki írja a megoldásokat! Se-gítségül elõvehetitek az atlaszotokat!Tk. 27/2.Feladat: Keresd meg a térképen a világörökségein-ket! Írd a számokat a megfelelõ négyzetekbe!

A feladatot kivetítve ellenõrizzük!• Megoldás: 1. Fertõ-vidék2. Pécs3. Budapest 4. Aggtelek5. Hortobágy6. Pannonhalma7. Hollókõ8. Tokaj

Ahány jó válasza lett a csapatotoknak, annyi pontotírok be a táblázatba, 8 pont volt a maximum!Összefoglalásként oldjuk meg a Tk.: 27/3. feladatát!Megint csoportokban dolgozzatok, de mindenki írjaa választ!

Feladat: A képen világhírû magyar termékeket látsz.Írd a számokat a megnevezések elé! Melyik termék jut eszedbe az alábbi szavakról?

3

3

tanári utasítás

tankönyvceruzaegyéni munka

projektor

számítógép

tankönyvceruzaatlasz

csoportmunka

projektorszámítógép

mozaBook

értékelõtábla

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

MOZAIK KIADÓ 35




munkaformák

III. Befejezõ rész

Összefoglalás

ellenõrzés

értékelés

házi feladat

Írd a betûjelét a pontsorokra!A feladat ellenõrzése kivetítõn fog történni!

• Megoldás:2 Pick szalámi : a, c, j, l, p, r3 Unicum: b, d, m4 herendi porcelán : e, g, h, k, n1 szegedi paprika: f, t, m, n 5 tokaji aszú: b, d, i, m, o, s

Kinek hány pontja lett? 29 pont volt a maximum!Nézzük meg, hogy alakultak a pontok!

Piros pontokra beváltom:I. helyezett csapat: 3 piros pontII. helyezett csapat: 2 piros pontIII. helyezett csapat: 1 piros pont

Mindegyik csoport készüljön fel egy világhírû ér-tékünkrõl szóló bemutatóval! A bemutatón használ-hattok bármilyen technikai eszközt (pl. magnó, cd,számítógép, projektor). Törekedjetek arra, hogy mi-nél érdekesebben adjátok elõ a mûsorotokat! Készít-hettek plakátot is! A csoportok értékelni fogják egy-más munkáját!

Köszönöm a munkátokat!

4

2

1

2

tanári utasítástankönyvceruza

mozaBook

értékelõtáblamozaBookprojektorszámítógép

Szent-GyörgyiAlbert

Rubik Ernõ Kertész Imre Kodály Zoltán EgerszegiKrisztina

Puskás Ferenc

C-vitaminfelfedezõje

bûvös kocka Sorstalanságcímû könyv

írója

zeneszerzõ,népdalgyûjtõ

5 olimpiaiérmes úszó

egyiklegnépszerûbblabdarúgónk

Melléklet

1. melléklet (memóriajáték)

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

2. melléklet (feladatlap)

Magyarország fõvárosa: (1) ......................................... A térképen (2) ............. betûvel ésaláhúzással jelöljük. Pest a Duna (3) ............................ oldalán, Buda a (4) ...................................oldalán terül el. A fõváros két partját (5) .............................. híd köti össze, ebbõl (6) ..............közúti és (7) .............. vasúti híd. Hazánk elsõ kõhídja a (8) ............................. (9) ................................. hídnak különleges V alakja van és itt halad át a legforgalmasabbvillamosvonal is. A Lágymányosi híd új neve: (10) ................................................. A Duna folyamkét szigetet is kialakított: a (11) ........................................... és a (12) ............................................

MOZAIK KIADÓ36


Megoldás:1. Budapest 2. nagy 3. keleti

4. nyugati5. 9 6. 7

7. 28. Lánchíd9. Margit híd

10. Rákóczi híd11. Csepel sziget12. Margit sziget

1 2 3 Összesen

3. melléklet (csoportfelelõsök)

4. melléklet (értékelõtábla)

Te vagy a biztató-dicsérõ, egy igazi

csapatfelelõs!

Te vagy a csendkapitány! Te vagy az eszközfelelõs!

Te vagy az írnok! Te vagy az idõfelelõs! Te vagy a szóvivõ!

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

Ez év nyarán látott napvilágot KõszegfalviGyörgy legújabb munkája, amely a hazaitelepülésrendszer szerkezeti változásait és

jelenlegi helyzetét elemzi, s felvázolja a közeljö-võben várható alakulását. Kifejti a szerzõ, hogya közelmúlt társadalmi-gazdasági folyamataimélyreható átalakulásokat eredményeztek,amelyek sokoldalúan érintették a településrend-szerünk szerkezetét is.

A könyv írója leszögezi, hogy a „múlt szá-zad ötvenes-hatvanas évtizedeiben felerõsödötta magyarországi településrendszer strukturálisváltozásának folyamata. Az átfogó iparosításkövetkezményeként a lakosság jelentõs területikoncentrálódása ment végbe, felgyorsult az el-vándorlás a falvakból és a tanyákból az iparicentrumokba, a városokba. A jelentõs foglalko-zási átrétegzõdés miatt felerõsödött a távolabbfekvõ lakóhelyeikrõl rendszeresen ingázók szá-ma is”. Sokan a városok közelében elhelyezke-dõ községekben telepedtek le. Ugyanakkor a’70-es évektõl a fõvárosban és a nagyvárosok-ban élõk közül egyre nagyobb számban hagy-ták el egykori lakhelyüket, és a város körüli te-lepülésekbe költöztek. Ez részben a magánerõsotthonteremtés alacsonyabb költségeivel, rész-ben pedig a falusi környezet kedvezõbb minõ-ségi állapotával magyarázható.

A rendszerváltozás után ismét megszaporo-dott a városokból kitelepülõk száma. E folyamateredményeként megsokszorozódó funkcionáliskapcsolat, területi összefonódás következett bea város és a környezetében fekvõ településekközött. Felbomlott a hagyományos településiszerkezet, és méretében nagyobb településkép-zõdmények alakultak ki. Felerõsödött azagglomerálódás. Tehát a hosszú fejlõdés követ-

MOZAIK KIADÓ 37


KÖNYVAJÁNLÓKõszegfalvi György: A magyarországitelepülésrendszer strukturális változásaPécs. 2012. augusztus 21. ISBN 978-615-5001-58-1

Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

kezményeként kialakult települési szerkezet átalakult. Ez lényegében azt jelenti, hogy „a tár-sadalmi-gazdasági, tudományos-mûszaki éstechnológiai fejlõdés által a területi munkameg-osztás elmélyülésének következtében, a legin-kább érintett térségekben fekvõ települések, tele-püléscsoportok közötti funkcionális, hierarchikus,területi stb. jellegû kapcsolatok megsokszorozó-dása, sokrétûvé válása megy végbe … a funkci-onális és hierarchikus kapcsolatok elmélyülnek,… sok helyen összefonódnak.”

A fentiek eredményeként az alábbi telepü-lésképzõdmények – településstruktúrák jönneklétre:

– agglomerációk,

– agglomerálódó térségek,

– településegyüttesek.

Az agglomerációk fizikailag egybeépült tele-püléstestet alkotnak, a települések egymássalösszenõnek. Ezek: a budapesti, a miskolci, a pé-csi, a gyõri agglomerációk.

Az agglomerálódó térségek azok a település-struktúrák, amelyekben egyértelmûen felismer-hetõek az agglomerálódási folyamat ismérvei,de a folyamat még nem tekinthetõ befejezett-nek. Ezek: a balatoni, a zalaegerszegi, az egri ésa szombathelyi térségek.

A településegyüttes olyan jellegû területiösszefonódás, összeépülés, amely az agglome-rációk létrejöttének egyik sajátos kritériuma, cse-kély mértékû, vagy hiányzik. Ezek: a tatabányai,

a székesfehérvári, a kaposvári, a veszprémi, asoproni, a szekszárdi, a debreceni, a szegedi, abékéscsabai, a kecskeméti, a nyíregyházi, a szol-noki és a salgótarjáni.

Az epilógusban a mû vázlatos kitekintést tesza jövõbe. Elemzi, hogy a mai ismereteink alap-ján milyen hatótényezõk szerepe tekinthetõmeghatározónak. Bár prognózist nem ad, denéhány feltételezhetõ következtetést megfogal-maz. Így pl. azt, hogy „a településrendszerünkstrukturális változásának folyamata a jövõben ismarkáns tényezõje lehet a településrendszer fej-lõdésének. A lassúbb fejlõdés mérsékeltebb ha-tású lehet, a gyorsabb pedig erõteljesebb impul-zust jelenthet.”

Az urbanizáció különbözõ módon fogjaérinteni a városainkat. A mai településképzõd-mények jelentõs bõvülésével lehet majd szá-molni. A szolgáltató intézmények egy része, alogisztikai központok a városokhoz „közel-távo-labb” fekvõ területeken alakulnak ki. Valószínû-síthetõ, hogy a jövõben újabb településekkelgyarapodnak a településképzõdmények és azazokban élõ népesség száma. Megkerülhetet-lennek véli az új kihívásokhoz alkalmazkodó irá-nyítási modell kidolgozását, elfogadását és mû-ködését.

E hézagpótló, sok tényen alapuló, gondolat-ébresztõ munkát a szakembereknek és a témairánt érdeklõdõknek melegen ajánlom.

Dr. Abonyiné dr. Palotás Jolán

MOZAIK KIADÓ38


Fold12_4.qxd 2012.12.15. 9:20

TANÍTÁSA FÖLDRAJZ · 2013-05-10 · TANÍTÁSA MÓDSZERTANI FOLYÓIRAT A FÖLDRAJZ XX. ÉVFOLYAM...

Documents

Transcript of TANÍTÁSA FÖLDRAJZ · 2013-05-10 · TANÍTÁSA MÓDSZERTANI FOLYÓIRAT A FÖLDRAJZ XX. ÉVFOLYAM...