Takács Tibor Városfejlesztés Nyíregyházán · Takács Tibor Városfejlesztés Nyíregyházán...
Transcript of Takács Tibor Városfejlesztés Nyíregyházán · Takács Tibor Városfejlesztés Nyíregyházán...
Takács Tibor
Városfejlesztés Nyíregyházán Elképzelések és a gyakorlat a 20. század első felében
Nyíregyháza városfej lődésének komplex gazdaság- és társadalomtörténet i feldolgozására m é g csak kísérletek sem történtek, erre a jelen dolgozat keretei között én sem vál la lkozhatom. A városfejlődés felvázolásával , valamint a fejlődés i rányáról szóló e lképzelések ismertetésével csupán arra szeretnék választ kapni, hogy a nyíregyházi helyi társadalom, különösen a vezetésre hivatott helyi elit érzékelte-e а várost ért kihívásokat, ha igen, akkor milyen válaszokat adott a kihívásokra, és általában milyennek látta Nyíregyháza fejlődési lehetőségeit , mi lyennek képzelte el a város jövőjét. Vizsgálódásom elsősorban az 1945-öt mege lőző fél évszázadra koncentrál , de természetesen nem hiányozhat az e lőzmények ismertetése sem.
A 18. század közepén újratelepült Nyí regyháza fő törekvése kezdetben a földesuraktól va ló megváltakozás és ezzel összefüggésben a szabad királyi városi státusz elnyerése volt. A földesuraitól - 1803-ban a Dessewffyektől, 1824-ben a Károlyiaktól - képes vol t megvá l takozn i a közösség , a szabad királyi városi c ímet azonban sem ebben az időszakban, sem később nem tudta megszerezni. Á m a célkitűzés önmagában is a város lakosságának polgári ön tudatát, szabadságvágyát és a további fejlődésért való áldozatkészségét jelezte. A nagyobb polgár i szabadságot biztosí tó települési státusz e lnyerése mellett a városvezetés törekvései és a megtett lépések elsősorban Nyíregyháza mint forgalmi és igazgatási központ fejlesztését, a település központi szerepkörének erősítését célozták. így a vezetés már az 1840-es évektől szorgalmazta Nyí regyházának a vasúthálózatba való bekapcsolódását , amely aztán 1858 után rö v id távon a távolsági kereskedelem fontos gócpontjává tette a várost, míg hosszabb távon az adta meg a je lentőségét , hogy az innen ki induló vonalaknak köszönhetően Nyí regyháza egyér te lműen a megye központjává vált. Régi törekvése valósul t meg a városnak azzal, hogy 1876-ban ide helyezték a vármegye székhelyét , ami nemcsak a megyei adminisztráció, hanem számos állami hivatal ( törvényszék, pénzügyigazga tóság stb.) idetelepítését is e redményezte . A különböző hivatalok vagy a laktanyák felépítése nagy áldozatokkal jár t , de vállalta a közös ség, mert ebben látta a további fejlődés biztosítékát.
A vá rmegye vasúthálózatának és az adminisztrat ív infrastruktúrának a kiépülésével azonban ezek az erőfeszítések a 19. század végére jórészt túlhaladot takká váltak. A központ i szerepkör erősí tése és ál talában a város további fejlődésének az elősegítése megkövete l te új utak keresését, főleg azt köve tően , hogy - éppen a vasúthálózat kiépülésével - Nyí regyháza mint átrakóhely a Felvidék és Galícia felé i rányuló távolsági gabonakereskedelemben elfoglalt e lőnyös helyzetét az 1880-as évekre elvesztette, a század végén pedig már egyér te lműen a pangás j e lei mutatkoztak. 1
A változást és a lépéskényszert érzékelte Lukács Ödön , Nyíregyháza tör ténetének első monográfusa, aki szerint korábban „alig volt egyébre szükség, mint üstökön ragadni az önként kínálkozó alkalmakat, s kiaknázni az adott helyzetet". A viszonyok azonban a nyolcvanas évek közepére megvál toztak: „Most már igazán teremtő észre van szükség, hogy városunk fejlődésében pangás, sőt visszaesés ne álljon elő; melyek eddig úgyszólván önként kínálkoztak,
1 GEDULY, 1896. 259.
a kedvező alkalmat, az emelkedés rugóit, a felvirágzás tényezőit, önerőnkből kel l e lő teremteni. " 2 [Kiemelés - Т. T ] Vannak olyan lépések, amelyeket társadalmi úton szükséges meg
indítani: a korszerű gazdálkodási technikák és módsze rek elterjesztése érdekében például fontos lenne egy gazdasági tanintézet létesítését elérni a kormánytó l , gazdasági egyesület szervezni, és elemi gazdasági iskolát felállítani. Ezeket az ideákat a városnak is t ámogatn ia kel l , á m vannak olyan feladatok, beruházások, amelyeket kifejezetten a városnak mint testületnek kel l kezdeményezn ie .
M i v e l a vasutak további kiépülésével a város kitüntetett szerepe a távolsági t e rménykeres kedelemben megszűnt , Lukács szerint célszerű lenne a gabonát helyben feldolgozni, ezért szükséges egy gőzmalom és egy közraktár felállítása. Más ik fontos feladat a város kényelmi és „aesthetikai" szempontból va ló fejlesztése, amelynek részét képezi a tiszta ivóvíz biztosítása, az utcák, terek rendezése, parkok, sé tányok építése, ál talában a város szépítése és t isztán tartása, továbbá egy korszerű nagyvendéglő és egy gőzfürdő épí tése. Kívánatos volna Lukács szerint a Sóstót magas sz ínvonalú fürdőhellyé alakítani és lóvasúttal vagy kőút kiépí tésével köze lebb hozni a városhoz. A város kénye lmesebbé tételét szolgálná különböző kulturális és tudományos intézmények, gyűj temények létesítése is, nem utolsósorban egy ál landó kőszín-ház felépítése. Fontos feladatnak tekinti m é g a szegényügy, továbbá a város anyagi ügye inek teljes rendezésé t . 3
A Lukács Ö d ö n által felvázolt program középpont jában tehát a városnak mint centrumnak, elsősorban mint megyeközpontnak a fejlesztése, valamint a település arculatának városiasabbá tétele, urbanizálása állt. A ket tő természetesen összefüggött egymással , hiszen a kulturális és infrastrukturális fejlesztések révén feltehetően a vidéki tehetősebb intelligencia is kedvet kap ahhoz, hogy letelepedjen a városban. Lukács ugyanis hangsúly t fektetett a város és a vármegye összetar tozás-érzésének az ápolására: „Legyen városunk valóban szíve a vármegyének, mely együtt egy közös célért dobbanjon, lelkesüljön a megyével, mely minden felé szét-ágaztassa a megyében a közművelődés, előhaladás éltető elemeit, s viszont magába vonja, mintegy a visszereken az életfenntartás tápanyagát. " 4
A Lukács Ö d ö n által felvázolt program nem vált „hivatalossá ", mégis több évt izedre kijelölte a legfőbb városfejlesztési stratégiát, amely a 20. század első felében is h á r o m fő területre irányult: a nagyobb szabadságot biztosító törvényhatósági j o g elnyerésére; a központ i funkciók gyarapí tására elsősorban újabb in tézmények idehelyezésével ; továbbá a te lepülés arculatának város iasabbá tételére. Leg több eredményt ez utóbbin, a városrendezés és városszépítés területén ért el a város , már csak azért is, mert a más ik két célkitűzéssel szemben it t viszonylag nagy volt a mozgásszabadsága , nagyobbak voltak a lehetőségek, míg az in tézmények idetelepítése és m é g inkább a törvényhatósági j o g elnyerése már sokkal inkább a külső körü lményektől függött. A 20. századra koncentrálva: u tcákat nyitottak és rendeztek, a háborús és válságos időszakoktól eltekintve folyamatosan haladt az utcák, terek és já rdák kövezése , a parkosítás, számos köztéri szobrot állítottak fel , és kiépítet ték a város üdülőhelyét , Sóstót is. A térrendezés, parkosí tás két időszakban volt intenzív: a századelőn, különösen a t ízes évek elején , valamint a húszas évek másod ik felében.
A város a korszerű követe lményeknek megfe le lő építési szabályrendeletekkel, valamint telekátengedésekkel és egyéb kedvezményekkel is hozzájárult ahhoz, hogy a belső területek igazán városias külsőt kapjanak. 1904-ben elhatározták a város általános felmérését és egy
2 LUKÁCS Ö., 1886. 346-347. 3 Uo. 347-357. 4 Uo. 354.
átfogó szabályozási terv elkészítését, amely 1910-re valósult meg. Emellett az infrastruktúra fejlesztésére, urbanizálására is tettek lépéseket . A legnagyobb beruházás a rendszeres közvilágítás kiépí tése volt 1897-ben, összefüggésben a vil lanyvilágításra való áttéréssel. Komoly h i ányosságot jelentett viszont a vízvezeték- és csatornahálózat kiépít tetésének az elmaradása. M á r az 1890-es években próbafúrásokat végeztek , ezeket 1911-ben és 1912-ben újabbak követték, á m bő vízadó rétegeket nem találtak. Legközelebb a húszas évek közepén gondolkozhatott a vezetés a terv megvalósí tásán. 1926-ban immár sikeres próbafúrásokat hajtottak végre, és a vízvezeték-hálózat terve is elkészült , amelyet a Népjólét i Minisz tér ium is jóváhagyot t , á m az újra kedvezőt lenné váló pénzügyi viszonyok miatt a megvalósí tásra nem került sor.5
Bár Lukács Ödön számos elképzelése városi beruházásban megvalósul t ( így például felépült a gőzfürdő és a Korona szálló, továbbá kisvasút, illetve villamos hozta köze lebb a városhoz a kiépített Sóstófürdőt), magából az építkezésekből a 20. században a város egyre k i sebb mér tékben vette k i a részét. Ugyan a húszas években nagyszabású e lképzelések születtek a Korona szálló átépítésére és modernizálására , sőt egy új szálloda és kulturális centrum felépítésére is, ám a pénzügyi nehézségek miatt ezeket nem tudták megvalós í tani . Többen szorgalmazták egy városi bérház felépítésének a tervét is, mondván , a házingat lan jóva l jövede lmezőbb , mint a föld, ám a városvezetés makacsul ragaszkodott a birtokaihoz. A z 1920-as években az állami kezdeményezésű kislakás-építési programban ugyan részt vett Nyíregyháza, ezen túlmenőeri azonban semmire sem vállalkozott . 1922-ben két városatya, Szabó László és Prok Gyula ügyvédek indí tványozták a képviselő-testületnek, hogy a bevéte lek fokozása, továbbá a lakásínség enyhítése céljából a város adjon el a birtokaiból 400 holdat, a befolyó összegből pedig bérházakat építsenek. A szakosztályok és a tanács javas la tára a képviselőtestület elvetette az indítványt, mondván , a lakásínség megoldása nem a települések, hanem mindeneke lő t t az állam és a magán tőke feladata, és egyébként is, a 400 hold „ eltékozlásával" a prob lémát nem lehetne megoldani, a város háztartása viszont súlyosan m e g r e n d ü l n e . 6
A városi elit másik fontos törekvése Nyí regyháza központi szerepkörének erősítésére irányult, e lsősorban újabb in tézmények idehelyezésével , illetve a központi szerep betöltését elősegítő közlekedési infrastruktúra megteremtésével . Utóbbi elsősorban a városból kiinduló vasútvonalak építését jelentette, ami sikerrel is jár t : a tízes évektől kezdve Nyíregyházáról már tizenegy irányba indultak k i vasútvonalak. Ezek közül a város kétségtelenül a Nyíregyházavidéki Kisvasutak létrehozásában és k iépí tésében játszotta a legnagyobb szerepet. A vasúthoz képest a közúthálózat kiépítet tsége nem mutatott ilyen kedvező képet, á m ebben a város h i báztatható a legkevésbé, mivel az részben a vármegye , részben az ál lam feladata lett volna. A húszas évek közepén mindenesetre megélénkül t az autóbusz-forgalom is, szinte minden irányba indultak járatok, á m a gazdasági válság n y o m á n a harmincas évekre megszűn tek az ezeket működ te tő társaságok. ( A M Á V A U T járatai nem érintették Nyíregyházát . ) 1931 után a Magyar Teherfuvarozók Országos Szövetkezete (MATEOSZ) néhány teherkocsija ugyan komoly forgalmat bonyolí tott a megyében , á m je len tősége a vasúthoz képest e lhanyagolha tó volt. A város felismerte a modern közlekedési eszközök je lentőségét is, így repülőtér céljaira ingyen adott át területet az ál lamnak, rendszeres repülőjáratok azonban csak 1931-től 1934-ig jár tak Nyí regyháza és a főváros között, ezután gazdasági okokból a jára tokat megszün te t t ék . 7
5 A város fejlődésére vonatkozó adatokat lásd PISSZER, 1929. 87-97.; NAGY, 1931. 39-67. 6 SZSZBML, V. B. 181. Kgy. 204/1922. és K. 15548/1922. 7 HEIM, 1900. 312-316.; KEMÉNY, 1913. 53-57.; FEKETE, 1939. 312-325. A kisvasúthoz lásd még OROSZ,
2003. különösen 9 39.
M i v e l a modern polgári közigazgatás a lapintézményeinek a rendszere az 1880-as évekre k i épült , a városi elit felismerte, hogy megyeszékhelyként ezen a területen a város elérte fejlődésének határait. Bencs László polgármester 1897-ben kifejtette, hogy a város fejlődik, de nem eléggé: „A megnyugvás veszedelmes, s egyet jelent a visszafejlődéssel, éppen ezért újabb közhasznú intézmények létesítésére kell gondolnunk. " 8 Bencs szavai j ó l mutatják, hogy a vezetés városfejlesztésen gyakorlatilag in tézmények felállítását, illetve idetelepítését értett. Helyzetfel ismerő képességéről tanúskodik ugyanakkor, hogy a városvezetés törekvései immáron a több megyére kiterjedő, regionális i l letékességgel bíró szervek, továbbá oktatási intézmények telepítésére irányult. A város sikerként könyvelhet te el, hogy Geduly Henrik püspökké választásával evangélikus püspöki székhely lett és maradt a korszak végéig , és hosszas küzdelmek végén ide került a hajdúdorogi görög katolikus püspökség is.
A regionális centrumszerep erősítése érdekében törekedet t a városvezetés arra, hogy Nyíregyházát kamarai székhellyé tegye. A város - a helyi ipartestület kezdeményezésére -1912-ban küzdelmet indított egy új , Nyí regyháza-központú kereskedelmi és iparkamara feláll í tásáér t . 9 A vi lágháború ki törése levette a napirendről a kérdést , m í g 1918-ban végképp eldőlt, hogy a törekvés nem jár t s ikerrel . 1 0 M á r ekkor azt tanácsol ták a nyíregyháziaknak, hogy inkább egy agrárkamara felállításáért indí tsanak mozgalmat, á m amikor az első vi lágháború után ezeket kiépítették, kü lönösen fájó volt a nyíregyháziak számára , hogy a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara székhelye nem ide, hanem Debrecenbe került. A szakmai testületek kö zül egyedül az ügyvédi kamará t állítottak fel Nyí regyházán 1924-ben. A városvezetés te rmészetesen féltékenyen őrizte Nyí regyháza megszerzett pozíciói t is, és minden olyan törekvést hevesen ellenzett, amely a vonzáskörzeté t veszélyeztet te, legyen szó a Debrecen és Nagykál ló közöt t tervezett va sú tvona l ró l , 1 1 Ujfehértó községnek a nyíregyházi járásbí róság illetékességi területétől való e l c sa to lásá ró l , 1 2 vagy akár a Nyí regyház i Fo lyammérnöki Hivatal megszüntetésének és a Debreceni Kul túrmérnöki Hivatalba való beolvasztásának a t e rvé rő l . 1 3
Miután a 19. század első felében a szabad királyi városi c ímet nem sikerült megszerezni, Nyí regyházán már az 1870-es években felvetődött a törvényhatósági jog e lnyerésének az igénye. 1883-ban a képviselő-testület a gyakorlati tennivalók kidolgozása céljából egy bizottságot is kiküldött, amely azonban érdemi munká t nem végzet t . 1895-ben újabb bizottságot állítottak fel, és a következő évben a közgyűlés elfogadta az előterjesztést, amelyben Nyíregyháza kérte a kormánytól a törvényhatósági j o g ú várossá nyilvánítását . A nyíregyházi polgárok elszántságát mutatja, hogy a függetlenségi eszmék szilárd báz isának számító város 1896-ban szabadelvű országgyűlési képviselőt választott , hogy elnyerje a ko rmány j ó i n d u l a t á t . 1 4 A ké relmet a belügyi kormányza t vé leményezésre megküldte Szabolcs vármegyének , amely azonban csak 1900-ban tárgyalta a kérdést, és természetesen elutasította a városnak a megyéből való kiválását célzó tervét. A belügyminisz tér iumban végül azzal halasztot ták el a döntést, hogy előkészület alatt áll a városi törvényhatóságokról szóló törvény, és majd ennek tárgyalása
8 Nyíregyháza, 1897. november 18. 3-4. 9 SZSZBML, V. B. 181. Kgy. 626/1912. és K. 21127/1912. A kereskedelmi miniszterhez 1913-ban intézett kére
lem: SZSZBML, XV. 8. 2. d. 1 0 Nyírvidék, 1918. április 6. 2., május 30. 2. 11 Szabolcs, 1904. február 13. 2. 1 2 SZSZBML, V. B. 181. Kgy. 902/1928. és K. 42786/1928. A kérdés a törvényszék épületének átalakításával igény
be vett közterület használati díjának és az épület használatbavételét engedélyező szemledíjnak a város részéről történő elengedésével kapcsolatban is előkerült. Lásd még SZSZBML, V. B. 181. Kgy. 103/1929. és K. 638/1929.
1 3 SZSZBML, V. B. 181. Kgy. 207/1932. és K. 5842/1932. 1 4 MARGÓCSY, 1995. 212-213.
során döntenek Nyí regyháza kérelméről is. Éveken át azonban nem történt e lőrehaladás az ügyben, így 1906-ban a város megújította kérelmét , á m a vármegye és a kormány vé leménye most sem változott .
A város nem adta fel ilyen irányú próbálkozásai t , és 1917-ben újra kére lmet adott be a kormányza thoz a törvényhatósági j o g elnyerésére, és bár ú g y tűnt, hogy a központ és a vá rmegye hozzáál lása is megvál tozot t , a háborús helyzet következ tében a törekvés ismét sikertelen maradt. A húszas évek elején más városokkal karöl tve, a Magyar Városok Országos Kongresszusa támogatásával próbálkozot t i smét Nyí regyháza , most is s ike r t e lenü l . 1 5 Ezzel a tö rvényhatósági jogú városi c ím kérdése a korszakban végképp lekerült a napirendről . 1933-ban a város tett m é g egy kísérletet, hogy az 1929-es közigazgatás i törvényre hivatkozva kivonja magát a vá rmegye vagyonfelügyelet i ha tósága alól, és közvet lenül a be lügyminisz ternek legyen alárendelve, ám Szabolcs vármegye törvényhatósága el lenkezésén ez a törekvése is megbuko t t . 1 6
A városi elitnek az önálló törvényhatóság elnyerésére irányuló erőfeszítései mindenekelőt t azért bizonyultak hiábavalónak, mert a városnak országosan nem volt olyan súlya, hogy k i tudta volna harcolni jogál lásának megvál toztatását . Ennek a dualizmus idején poli t ikai okai is voltak, mivel a város kevés kivételtől eltekintve mindig ellenzéki képviselőket küldött az országgyűlésbe, és ráadásul a vármegye is következetesen ellenezte Nyí regyháza kiválását . A kérdés azonban nem is ebből a szempontból érdekes a számunkra , sokkal fontosabb, hogy magában a városban is erős ellenzéke volt az i lyen i rányú próbálkozásoknak. 1897-ben Menyhárt János ügyvéd és az általa vezetett városházi e l lenzék (a Nádasy testvérek, Beniczky M i k sa, Mikecz József stb.) indított támadás t a mozgalom ellen, javasolva, hogy a kérvényt vonj á k vissza. A fő érv: a törekvés eleve kudarcra ítélt vál la lkozás , arról nem beszélve, hogy a magasabb jogál lás j óva l nagyobb terheket jelentene a po lgárok s z á m á r a . 1 7 Mások hálát lansággal vádol ták a várost , és rámutat tak arra, hogy Nyí regyháza „szintepéldátlanul gyors és rohamos fejlődése ideje a vármegye központjának idevaló áthelyezésével éppen összeesik. " 1 8
Hasonló érveléssel találkozhatunk 1907-ben is: a mostani keretek közöt t is meg lehet teremteni a további fejlődés lehetőségét, ráadásul a törvényhatósági cím elnyerésével a közköl t ségek je lentős emelkedésével is számolni k e l l . 1 9 Ezek az érvek, főleg a köl tségek emelkedése feletti aggodalmak, előkerültek az ügy közgyűlés i tárgyalásán is, és m é g csak nem is k izárólag a legendásan takarékos gazdák részéről. Bár a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az indítványt (csak egyetlen képviselő nem élt a szavazati jogáva l ) , több hozzászóló is aggoda lmát fejezte k i a köl tségek gyarapodásával kapcsolatban, ami főleg a tisztviselői létszám és fizetés emelkedéséből adódik majd. M é g a város fejlődését mindig a szívén viselő Meskó Lász ló országgyűlési képvise lő sem rajongott az ötletért, és bár az indítvány elfogadását javasolta, úgy látta, hogy az önál ló törvényhatóságért indított küzde lmet - Miskolccal szemben, ahol a 200 városatya közül 181 kérelmére indult meg - nem közszükségle t vetette f e l . 2 0
1 5 A törvényhatósági jogért folytatott küzdelemhez lásd SZSZBML, V. B. 1.86. I I I . 864/1906. és I I I . 1061/1923. Vö. HÁRSFALVI, 1982. 132-153.
1 6 SZSZBML, V. B. 181. Kgy. 833/1933. és K. 15117/1933. 1 7 Nyírvidék, 1897. október 21. 1-2.; HÁRSFALVI, 1982. 138-140. 1 8 Nyírvidék, 1900. május 6. 4. 1 9 Független Szabolcsi Újság, 1907. január 23. 1-2. A lapban február 12. és március 2. között Somogyi Gyula és
Szikszay Pál folytatott élénk vitát az önálló törvényhatóságról. 2 0 Független Szabolcsi Újság, 1907. január 30. 1-2.
Meskó szavai vi lágosan rámuta tnak arra, hogy a városi elit m é g ilyen fontos várospoli t ikai célki tűzésekben is nagyfokú megosztot tságot mutatott. A törvényhatósági címért folytatott küzdelem kudarcában ez a belső megosztot tság éppúgy szerepet já tszot t , mint a vá rmegye ellenkezése és a belügyi kormányzat közömbössége . Ez a húszas években vált egészen nyi lvánvalóvá, amikor már Szabolcs megye is haj landóságot mutatott Nyí regyháza önál lóságának támogatására , ráadásul a város országgyűlési képviselője maga a belügyminiszter , Rakovszky Iván volt. A m i k o r a polgármester 1925-ben a kére lemnek a törvényhozás útján va ló el intézését kérte a minisztertől , Rakovszky kijelentette, hogy ő maga is szeretné a város előrelépését , azonban „ a város polgárainak egy tekintélyes része " arra kérte őt, hogy az önál lóság iránti ké relmet ne teljesítse, mert arra Nyí regyháza városa nem érett meg. „A belügyminiszter úr önagyméltósága tehát most már nem tudja, hogy tulajdonképpen a város lakosságának mi az igazi óhaja. " 2 1
A városvezetés energiáinak nagy részét lekötötte a városszépítés , a vonzáskörzet kiterjesztése vagy legalább megtartása és a törvényhatósági címért folytatott küzdelem. ( A Lukács Ödön által felvetett ideák közül néhány a kul túra területén is megvalósul t , így megépül t a színház, igaz, magántőkéből , de a város végül átvette a tönkrement r észvény tá r saság tó l , 2 2
Nagykál lóból idekerült a vármegyei múzeum, Szabolcs-vármegyei Bessenyei Kör néven közművelődési egyesület alakult.) Á m még e törekvések mögöt t sem sorakozott fel egyönte tűen a városi polgárság , és még a helyi eliten belül is nagy vé leménykülönbségek voltak. Talán ez is szerepet já t szot t abban, hogy a vezetés a fentebb vázol t há rom nagy területen kívül nem törekedett kitörési pontokat keresni, amit a kortársak is komoly kri t ikaként fogalmaztak meg.
Somogyi Gyula már 1898-ban úgy látta, hogy Nyí regyházán az ipar és a kereskedelem területén nincs igazi fejlődés, pedig egy szarvasmarha- és sertéshizlalóval egybekapcsolt gazdasági szeszgyár és szeszfinomító telep számára kiváló adot tságokkal rendelkezik a v á r o s . 2 3 A z egyik ellenzéki városatya, Sándor Mór 1907-ben, a törvényhatósági j o g ú városi c ím elnyeréséért a város által elkészített kérvényt részletesen elemezve annak a vé leményének adott kifejezést , hogy Nyí regyháza m é g nem elég fejlett az önállóságra, á m ha a város vezetői helyes irányba terelik a város fejlődését, akkor az önál ló törvényhatósággal j á ró terheket is elbírja majd a város . Ez az irány meglá tása szerint az ipar és a kereskedelem fejlesztése lenne. 2 4 A Tiszavidék c ímű helyi lap 1929-ben szintén az iparfejlesztés e lmaradását kérte s z á m o n a városvezetésen, „Miért megy ki Szabolcs vármegye területéről minden nyers áruként? " - tette fel a kérdést, és kárhoztat ta azt a várospolit ikát , amely a fejlesztésen kizárólag városszépí tés t é r t e t t . 2 5
2 1 SZSZBML, V. В 186. I I I . 1061/1923. és К. 15849/1925. A szóban forgó kérelmet Huray Dániel és társai (döntően gazdák és iparosok) még 1922-ben írták, és ebben a város önállóságával szemben a korábbról már jól ismert érveket sorolták fel. így pl. az önállóság nagy terheket róna a lakosságra, a város pénzügyei sincsenek olyan állapotban, hogy az átalakulás zökkenőmentes legyen, a vármegye gyámkodását és ellenőrző szerepét nemcsak szükségesnek, hanem az adott viszonyok között kifejezetten kívánatosnak tartják. A kérvény megfogalmazói úgy látták, hogy az önállóság egyedül a városi tisztviselőknek az érdeke, míg a város közönségének semmiféle érdeke nem fűződik hozzá, sőt egyenesen a hátrányára lenne.
2 2 A Nyíregyházi Színház Rt. 1893-ban alakult, a részvényesek - néhány intézmény (így pl. maga a város) kivételével - magánszemélyek, városi polgárok voltak. A színház épülete a következő évben készült el, a részvénytársaság azonban pár év múlva tönkrement. Az épületet a város vette meg, míg a Színház Rt. 1899-ben feloszlott.
2 3 Szabolcsi Hírlap, 1898. március 3. 1. 2 4 Szabolcs, 1907. február 2. 1-2. 2 5 Nyíregyháza „fejlődése". Tiszavidék, 1929. augusztus 18. 5.
A két vi lágháború között egyre többen voltak, akik a szociális és az egészségügyi szempontokat hiányolták a fejlesztési e lképzelésekből . Klekner Károly kórházigazgató-főorvos, képvi selő-testületi tag a Korona szálló bőví tésének a tárgyalása során azzal támadta a tervet, hogy vannak jóval fontosabb közegészségügyi feladatok is, amelyeket a városnak meg kellene oldan i a . 2 6 Többen sürgették a szociális kérdések alapos rendezését , az erre fordítandó összeg emelését az 1940. évi köl tségvetés tárgyalásakor is; a nyilas Budaházy Menyhér t egyenesen megduplázta volna ezt az ö s s z e g e t . 2 7
A z időről időre megfogalmazott kri t ikák mellett a továbblépés miként jének, a fejlesztés irányának és ezzel kapcsolatban a városvezetés feladatainak a komplex v izsgálatára kevesen vállalkoztak. Lukács Ödön 1880-as évekbel i programja után a jelek szerint csak az 1910-es években foglalkoztatta ismét a közvé leményt a kérdés. A Hónap c ímű nyí regyházi folyóirat 1912 januárjában közöl te Bosnyák Béla írását, amelyre Lukács Tihamér reflektált a Nyírvidék február 4- i számában. Bosnyák Béla szerint a városfejlesztés nem merülhet k i pusztán a városszépí tésben, hanem emellett fontos a város gazdasági alapjainak erősítése, a városba folyó j ö v e delmek szaporítása. Bosnyák úgy látta, hogy a város gazdasági alapját a környező mezőgazdasági vidék képezi , ezért e lsősorban a környéken lakó parasztság mezőgazdasági kultúráját emelő földműves-iskola létesítésére van szükség. Ha a szabolcsi paraszt művel tebb lenne, akkor többet és jobbat termelne, akkor több pénzt költene, többet is tenne a bankba, tehát Nyíregyháza fellendülését is e r e d m é n y e z n é . 2 8
Lukács Tihamér abból indult k i , hogy az igazi, európai ér telemben vett város az ipar, a kereskedelem és a szellemi tevékenységek színtere, a mezőgazdasági te rmelés e redményeinek csupán az értékesítő piaca. A z igazi városokkal szemben támasztott kulturális , szociális és közbiztonsági köve te lmények kielégí tése rengeteg pénzbe kerül, ezt pedig csak az ipar és a kereskedelem tudja biztosítani , mert az iparba és kereskedelembe fektetett tőke gyorsabban és gyümölcsözőbben megtérül , és az ipari és kereskedelmi népesség jobb fogyasztó is. Lukács ezért következetes és céltudatos iparfejlesztési polit ikát várt el a város vezetésétől , amelynek a nagyipar megteremtése é rdekében nem szabad visszariadni s e m m i n e m ű áldozattól sem. Emellett fontos a közlekedés további fejlesztése, mindenekelőt t a fővárossal való gyors és közvet len vasúti kapcsolat megteremtése . Az intelligens kereskedő és iparos osztály megteremtése érdekében fontos a megfele lő szakiskolák létesítése. Ahhoz, hogy a szellemiek terén is a 20. századi városok nívójára emelkedjen Nyíregyháza , Lukács szerint mindenekelőt t egy teljes képzettséget nyújtó főiskola, egy állandó színház, egy népkönyvtár és egy megfelelő múzeumépüle t felépítése szükséges . A közegészségügy terén először a vízvezeték és a csatornázás kérdését kellene megoldani, de az utak portalanítására és egy mentőá l lomás létesítésére is gondot kell fo rd í t an i . 2 9
A két elképzelést je lentős szemléletbel i eltérés je l lemzi . Nem arról van szó, hogy valamely ik elképzelés merészebb , e lőbbre muta tóbb , nagyobb távlatokban gondo lkodóbb lenne, mint a másik , a különbség sokkal inkább abban mutatkozik meg, ahogyan a két szerző Nyíregyháza és a környező vidék viszonyát látja. Bosnyák Béla szerint a város és v idéke sorsközösséget alkot, a város fejlődésének záloga a környék felemelkedésében rejlik, ezért - és ez különösen áll Nyíregyházára - a városfejlesztő poli t ikának figyelmet kell fordítania a környékbel i népesség helyzetére. Ez azért is é rdeke a városnak, mert ha „a földmíves népesség
2 6 Tiszavidék, 1928. december 1. 1-2. 2 7 Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1939. szeptember 24. 2-3. 2 » BOSNYÁK, 1971. 42-45. 29 LUKÁCS Т., 1971. 46-51.
fogyasztóképességét és igényét, kultúráját és termelését emelnénk, hathatósan támogatnánk a nyíregyházi kereskedőket és iparosokat, bankokat, ügyvédeket, orvosokat stb. egyaránt. " 3 0
Lukács T ihamér éppen e l lenkezőleg, a várost a környező mezőgazdaság i v idékkel szemben határozza meg, a város fejlődését éppen az szolgálja, ha minél inkább különbözik a vidékétől . „Nyíregyházát a jövőben én úgy képzelem el, mint igazi városias élet színhelyét, melynek utcáin eleven élet zsibong, melynek határában hatalmas gyárak dolgozzák fel a vidék mezőgazdasági terményeit, melynek kereskedelme közvetlen összekötést tart fenn a legelső piacokkal, s amely a csupán az ipar és kereskedelem gócpontjain összegyülemlő nagytőkék kedvező hatása alatt otthona a művészeteknek, a tudománynak. " 3 1 Ennélfogva a városfejlesztés nála elsősorban iparfejlesztést jelent, emellett a kulturális in tézmények létesítése terén fogalmaz meg teendőket . Mindazonál ta l a két elképzelés nem zárta k i egymást , sokkal inkább a városfejlesztés különböző aspektusait, e l térő preferenciáit je lezték.
A vi lágháború természetesen nem kedvezett a város jövőjéről , fejlesztési lehetőségeiről való e lmélkedéseknek. A tá rsada lom a megélhetésér t küzdött , a vezetés energiáját is a közellátás biztosí tásának óriási és egyre súlyosbodó problémája kötöt te le. Bencs Kálmán , az 1918 elején megválasztot t polgármester székfoglalójában rámutatott , hogy „a háború az állami, városi és társadalmi életünk régi kereteit végképpen ledöntötte ", így számot kell vetni a következményekkel . A háború befejezésével szociális és kulturális feladatok egész sora vár megvalósításra, amelyek jelentős többletkiadást fognak jelenteni a város számára. M i v e l a pótadó emelése nem já rha tó út, a polgármester szerint hozzá kell látni az új jövedelemforrások fe l t á rásához . 3 2 A bevételek fokozásához Bencs Ká lmán szerint a városgazdálkodás radikális átalakítása szükséges . Mindenekelő t t javí tani kel l a városi vagyon jövede lmezőségé t , rendezn i kel l a kölcsönöket , meg kel l reformálni a város pénzkezelését és a számvevőséget , ezen kívül fontos lenne új üzemek létesítése, illetve a meglévők célszerűbb v e z e t é s e . 3 3
A város előtt álló legfontosabb feladatokat Garay Kálmán tanácsnok 1918 jú l iusában a Nyírvidék hasábjain tárta a közvé lemény elé. „A nagy feladatok egész sora várt már a háború előtt megvalósításra. De talán még ennél is fontosabbak az új feladatok, amelyek megvalósítását a háború érlelte meg parancsoló szükségességgé" - indította fejtegetését Garay. Az új feladatok megoldásához e lőször is biztosítani kel l a megfelelő tárgyi feltételeket, a megfelelő közigazgatási szervezetet. Garay szerint ezért az első mego ldandó kérdés a városi alkalmazottak szolgálati viszonyainak és javadalmának a rendezése. Ugyanis csak a jó l fizetett és biztos egzisztenciával rendelkező tisztviselőtől várható el, hogy munkájá t teljes odaadással végezze, képességei t teljes egészében a város j avá ra fo rd í t sa . 3 4
A második lépés az újonnan megvalósítandó feladatok megállapítása. Garay ezek sorában első helyre tette a szociálpolit ikát, mivel a város modernizációja el sem képzelhető az alsóbb néposztá lyok anyagi és szellemi színvonalának emelése nélkül. Megfele lő szociálpolit ikával javí tható a munkások é le tkörülménye, ami a szükségletek és anyagi lehetőségek emelkedését eredményezi , így hozzájárul a mezőgazdasági és ipari termelés , valamint a kereskedelem forgalmának emelkedéséhez . Egy sor megoldandó problémát sorolt fel a munkanélkül i ség elleni küzdelemtől kezdve a népkonyhákon , ingyenes orvosi rendelőkön keresztül a népkönyvtárak ig : t isztában vol t azzal, hogy ezek megteremtése nagyobbrészt ál lami feladat, á m úgy látta,
3 0 BOSNYÁK, 1971.43. 3 1 LUKÁCST., 1971.46. 3 2 Nyírvidék, 1918. január 27. 2. 3 3 Nyírvidék, 1918. március 3. 2. 3 4 Garay Kálmán: Városi feladatok I . Nyírvidék, 1918. július 5. 2.
hogy „ az államhatalom, helyesebben az uralmon lévő pártok nem akarnak szociálpolitikát csinálni", ezért a népjóléti gondoskodás terén a városoknak kell kezdeményezőkén t fellépni. Nyí regyházán nincs más teendő, mint az ezen a területen m ű k ö d ő egyesületek tevékenységét összehangolni és irányítani a városháza szociálpoli t ikai ügyosztálya és az egyletek képvise lőiből álló népjóléti tanács által.
A megvalós í tandó feladatok közöt t másod ik helyen említette a „ többtermelés " problémáját , e lsődlegesen a mezőgazdasági termelés fokozását . Ehhez megfelelő alapot biztosí t a város kedvező birtokstruktúrája, a sok életerős és a háború alatt anyagilag erősödő parasztbirtok léte, a cél tehát nem más , mint a parasztbirtokban rejlő energiák ébrentartása és fokozása, méghozzá a gazdák látókörének szélesítésével, a modern mezőgazdasági ismeretek elterjesztésével. M i v e l az á l lam a nagybirtok osztály szempontjait tartja szem előtt, így a tanfolyamok szervezése, mezőgazdaság i iskola felállítása, a szövetkezet i eszme propagálása, mezőgazdaság i ipari ü z e m e k létesítésének az elősegítése stb. mind-mind szintén városi feladat. Ú g y látta, hogy - az üzemi szervezet ha tékonyabbá tétele mellett - lehetővé kellene tenni a legfontosabb közszükségle tek községi üzemek által történő kielégítését i s . 3 5
„A városi közigazgatási szervezet legnagyobb hibája, hogy a szervezet fejlődése nem tartott lépést a közigazgatási funkciók egyre fokozódó differenciálódásával"- írta Garay, aki szerint a feladatok je len tős része má r különleges műszak i , gazdasági , egészségügyi stb. szaktudást igényel. A városi feladatok helyes megoldásának biztosítása a modern városigazgatás szellemében ezért e lengedhetet lenül megkövete l i a városi szervezet - szinte a teljes ügyosz tá ly i és hivatali, illetve a szakosztályi rendszer - átalakítását. Garay Ká lmán nem titkolta, hogy ez anyagi á ldozatokkal jár, á m fontosnak tartotta, hogy ne a fedezet, hanem a szükséglet kerülj ön előtérbe, hiszen az átalakítás a közönség érdekei t szolgálja, így tulajdonképpen nem is áldozatnak, hanem hasznos befektetésnek t e k i n t h e t ő . 3 6 Garay Ká lmán tervezetét m é g jú l iusban a szakosztá lyok elé terjesztette, amelyek annak első elemét, a tisztviselői fizetések felemelését egyhangúan elfogadták, majd a képviselő-testület is megszavazta. 3 7
A további elképzelések gyakorlati megvalós í tásá t a forradalom kitörése, a k o m m ü n megalakulása, majd a román megszál lás megakadályozta . A válsággal terhelt bizonytalan időszakban nagyobb v o l u m e n ű elképzelések megvalósí tására nem is gondolhatott a város , azt azonban felismerték a vezetők, hogy az infláció kiváló lehetőséget nyújt az adósságoktól való megszabaduláshoz. Azzal , hogy a városvezetés kihasznál ta ezt a kedvező lehetőséget, e lőkészí tet te az alapot a későbbi fejlesztésekhez, amelyek a húszas évek közepén meg is indulhattak. Tudatosodott a veze tésben az is, hogy a városfejlődés számára a Trianonban megvont határok is kedvező lehetőségeket teremtettek. Miként Nagy Elek városi műszaki tanácsos rámutatot t : „Nyíregyházának az utolsó évtizedben elért gyors fejlődését kétségtelenül fokozta olyan vidékeknek a város érdekkörébe kapcsolódása, mely vidékek a békediktátum előtt más városok felé gravitáltak. " 3 8
M i n t láttuk, a fejlesztés i ránya az első v i lágháború után sem terjedt túl a h a g y o m á n y o s területeken, azaz szinte kizárólag a városrendezésre és a városszépítésre korlátozódott . Bá r születtek tervek nagyobb arányú infrastrukturális beruházásokra , például a vízvezeték kiépí tésére is, a húszas évek végén kirobbant gazdasági vá lság nyomán olyan nehéz pénzügyi helyzetbe került a város , hogy ezeket má r nem tudta megvalósí tani . „Ebben a súlyos helyzetben nem
3 5 Uő: Városi feladatok I I . Nyírvidék, 1918. július 6. 2-3. 3 6 Uő: Városi feladatok I I I . Nyírvidék, 1918. július 7. 2. 3 7 Nyírvidék, 1918. július 18. 2 , július 28. 2-3. 3 8 NAGY, 1931. 67.
fűtenek alkotási vágyak, mert ez a mai viszonyok mellett lehetetlen " - hangoztatta Bencs Kálm á n polgármester 1929-es újraválasztása a lkalmával , jelezve a körü lmények változását . A legsürgősebb népegészségügyi és szociális p rob lémák megoldása mellett immáron a városi háztar tás egyensúlyának biztosítását tekintette a legfőbb fe l ada tának . 3 9 A következő év elején elmondott p rogrambeszédében is a takarékosságot állította a középpontba , hangsúlyozva , hogy a város fejlesztésével j á ró kiadásokat nem lehet egyetlen generáció nyakába varrni akkor, amikor a po lgárság igen súlyos körü lmények közöt t él, ugyanakkor a beruházások előnyeit a következő generációk is élvezni fog ják . 4 0
Gyakorlatilag ez az attitűd jellemezte az egész harmincas évek városgazdálkodását . A z új polgármester , Szohor Pál 1935-ös megválasz tásakor szintén a „borzasztó gazdasági válsággal" való küzde lemre helyezte a hangsúlyt . A megoldás t az „ésszerű" takarékosságban, „reális" költségvetés elkészí tésében l á t t a . 4 1 A szigorú takarékosság, továbbá a rövidlejáratú kölc sönök hosszúlejáratúvá alakítása kétségtelenül egyensú lyban tartotta a városi háztartást , ám ennek köszönhetően a fejlesztések is elmaradtak. Ez a felsőbb hatóságok által is elvárt és támogatott várospoli t ika azzal a következménnyel já r t , hogy a városvezetők „elfelejtettek" nagyobb távlatokban gondolkodni, pedig erre az évt ized végén , amikor már megvolt a fedezete a beruházásoknak, nagy szükség lett volna.
A válságból va ló kilábalás, az é lénkülő gazdaság mellett új utak keresésére ösztönzött a harmincas évek v é g é n és a negyvenes évek elején a terület-visszacsatolásokkal és a háborúval megvá l tozó helyzet is. Pisszer János építőmester, házbi r tokos , képviselő-testületi tag az elsők közöt t ismerte fel a Felvidék, Kárpátalja, majd az Észak-Erdé ly visszacsatolásából fakadó új kihívásokat . A Trianon nyomán a város vonzáskörzetébe került szatmári , beregi részek a bé csi döntéseket köve tően újra a korábbi centrumaik felé gravitáltak, amivel Nyí regyháza vonzáskörzete és forgalma csökkent . Ráadásul a város elvesztette a Galícia felé irányuló te rményexportban elfoglalt e lőnyös helyzetét is. Pisszer a kormányza t i polit ika vál tozásából is egyérte lműen azt vette k i , hogy Nyí regyházának a csonka országban megnőt t fontossága a területgyarapodásokkal erősen csökkent . Ú g y vélte, hogy Ny í r egyháza vezetőinek fokozottan őrködnie kel l a város érdekei véde lmében, emellett a további takarékosság helyett aktív városfejlesztő politikát kellene f o l y t a t n i 4 2
Bácsfalvy Antal tanár, képviselő-testületi tag 1940-ben hosszú cikksorozatban vizsgál ta Nyí regyháza fejlődését és fejlesztési lehetőségeit . Ú g y látta, hogy a város az első vasútvonal megépítésétől , illetve a megyeszékhely idehelyezésétől töretlenül fejlődött a gazdasági vá lság begyűrűzéséig , nagyjából 1930-ig 4 3 A győri program n y o m á n megindult gazdasági fellendülés és élénkülés Nyí regyházán is j ó alapot biztosít arra, hogy a város ismét az alkotások útjára térjen. Á m - tette hozzá Bácsfalvy - nem az eddigi módszerekkel , mivel a „ liberal kapitalizmus" végleg megbukott, így új eszmék és új módsze rek n y o m á n lehet csak a fejlődés útjára vezetni a v á r o s t . 4 4 A város a további fejlődés szempont jából kedvező helyzetben van, m i vel v idékének nemcsak közigazgatási , hanem gazdaság i és kulturális központja is. M i v e l
3 9 SZSZBML, V. B. 181. Kgy. 1050/1929. 4 0 Uo. Kgy. 1/1930. 4 1 Uo. Kgy. 209/1935. 4 2 Pisszer János: Nyíregyháza helyzete. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. október 12. 5., Uő: Vicinálosodunk?
Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. november 16. 6. 4 3 Bácsfalvy Antal: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. A tespedés nem szükségképpeni.
Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. október 5. 5. 4 4 Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. Romboló világerők sodrában. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap,
1940. október 7. 3.
újabb in tézmények letelepítésére nincs mód , ezért a város fejlődése elsősorban a környéktől függ, annál is inkább, mert a város nem önmagáér t van, hanem azért, hogy a v idékének gazdasági és kulturális szükségletei t kielégítse. Ebből a szempontból azonban Nyí regyháza helyzete meglehetősen kedvezőt len , mivel a környékén lévő falvak népe szegény és földnélküli , míg dél és nyugat felé saját határának tanyái fekszenek. Bácsfalvy úgy látta, hogy a nemzet kulturális és gazdasági fe lemelkedésének legfőbb akadályát képező tanyarendszer hátrányai Nyí regyházán m é g fokozottabban jelentkeznek. 4 5 Szerinte az egyetlen lehetséges megoldás csakis a tanyarendszer teljes felszámolása lehet, és attól sem kel l félni, hogy ezek a nagy telepek önálló községekké válnak, mivel a nagy határ inkább csak gátja, mintsem előmozdítója az igazi városi f e j lődésnek . 4 6
Ugyanilyen fontos a modern mezőgazdasági ismeretek elterjesztése a földművelők között , aminek alapja a színvonalas népoktatás , á m nem hiányozhatnak a korszerű gazdasági iskolák sem. Különlegesen szomorú a helyzet Nyí regyházán , ahol több g imnáz ium és szakiskola m ű ködik, de egyik sem foglalkozik a mezőgazdák szakszerű o k t a t á s á v a l . 4 7 Pedig a mezőgazdaság alacsony te rmelékenysége sürgőssé teszi a korszerű ismeretek elterjesztését. A megoldás Bácsfalvy szerint a gazdasági tankötelezet tség lehet, bizonyos területnagyság fölött csak az gazdálkodhat , aki gazdasági középiskolát végzett . Az is érthetet len, hogy a nagy mezőgazdasági v idék központjában nem létesültek nagyobb ipartelepek, amelyek nemcsak a földnélküli agrárnépességnek biz tos í tanának munkát , hanem az adójuk révén a város költségvetése is kedvezőbb képet mutatna 4 8
Bácsfalvy Antal hosszan foglalkozott a háztulajdon helyzetével , ami korántsem véletlen, mivel maga is tekintélyes házbir tokosként került a legnagyobb adófizetők listájára, és a Nyíregyházi Háztula jdonosok Egyesüle tének alelnöki tisztét is ellátta. Elsődleges fontosságot tulajdonított a háztulajdon megmentésének , amely szerinte a város fejlődésének az alapját ké pezi, sőt, a házépí tés és a városfejlesztés ugyanazt j e l e n t i . 4 9 A gyors és hatásos intézkedések között megemlí te t te többek közöt t a házadó csökkentését , a házbérek kötöt tségének enyhí tését, a házakat terhelő bankadósságok és adóhátra lékok rendezésé t és a kamat lábak leszállítását. Azzal persze t isztában volt , hogy ezeknek a kérdéseknek a megoldása nagyobbrészt nem városi feladat. A várostól az útburkolás és kövezés után fizetendő díjak rendezését , valamint az Erkert és a Bujtos talajvizének csökkentését k ö v e t e l t e . 5 0
4 5 Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. A népi erők széthullása. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. október 8. 3^1.
4 6 Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. A népi erők megmentése, összefogása és fokozása. A tanyarendszer megszüntetése. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. október 11. 3-4.
4 7 Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. A népi erők fokozása - Gazdasági oktatás. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. október 14. 3-4.
4 8 Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. A népi erők fokozása - Gazdasági tankötelezettség, új egzisztenciák teremtése, nagyipar, Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. október 15. 3-4.
4 9 Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. A háztulajdon helyzete és a városfejlesztés, Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. október 17. 3-4. és Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. A háztulajdon nemzeti jelentősége. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. október 21. 3-4.
5 0 Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. A városi háztulajdon megmentése. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. október 23. 3-4. A házingatlan védelmét szolgálta a tűzkárbiztosítás és a tűzrendészet átalakítására vonatkozó elképzelései is. (Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. A tüzkárbiztosítás és tűzrendészet egyesítése szövetkezeti alapon. Adósság és kamatcsökkentés, Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. november 7. 3^1.)
Bácsfalvy a szociális ellátás teljes rendszeré t is átalakítaná. A város feladata nem a segélyezés , a karitász kel l , hogy legyen, hanem az anya- és csecsemővédelem, óvodák, napközi otthonok építése, mezőgazdasági , ipari és kereskedelmi szakoktatás, népfőiskola, népkönyvtárak, sokgyermekes szegény csa ládoknak házépí tés , kedvezményes vagy ingyenes színházi e lőadások és hangversenyek s z e r v e z é s e . 5 1 Ú g y látta, hogy elképzeléseinek megvalós í tásához a hozzáál lás gyökeres megvál toztatására , a klasszikus liberalizmussal való szakításra, és helyette tervszerű irányításra, és ha kell , kényszer re van s z ü k s é g . 5 2 M i v e l nagy alkotásokra csak egységes társadalom képes , szükség van a liberalizmus és az individualizmus végérvényes feladására , és egy új , egységes magyar életszemlélet , egységes nemzeti v i lágkép kialakítására. A tá rsada lom szét tagolódásának megszünte tése - a német és az olasz pé lda n y o m á n - csak felülről indulhat k i . 5 3
Látható , hogy Bácsfalvy a város helyzeté t és az előtte álló feladatokat széles, vi lágméretű összefüggésekbe helyezte, és a város fejlődési lehetőségét a szabadversenyes kapitalizmust m e g h a l a d ó új eszmék - néven nem nevezi, de nyi lvánvalóan a fasizmus, és m é g inkább a nácizmus - megértésétől és alkalmazásától tette függővé. (Maga Bácsfalvy leg inkább Imrédy Bé la szélsőjobboldali pártjához állt közel . ) Ideológiai és poli t ikai beáll í tot tsága mellett sem lehet azonban elvitatni, hogy elgondolásai az élet legkülönbözőbb területeit érintették, i lyen értelemben átfogó reformprogramot adott, m é g arra is volt gondja, hogy a program megvalós í t ásának anyagi fedezetéről gondoskodjon. A z új feladatok megvalós í tásához szükséges pénz e lőteremtését elképzelése szerint úgy lehetne megoldani, hogy a nem városi feladatnak minősülő teendőket (pl. oktatás) átveszi az ál lam, amelyektől megszabadulva je len tős összegek szabadulnának fel a városfejlesztés s z á m á r a . 5 4 Legfőbb é rdeme - legalábbis várospoli t ikai szempontból - éppen a totalitás igénye, ugyanis sem a vezérlő gondolata, sem pedig az egyes teendők tekintetében nem tekinthető eredetinek. A klasszikus liberalizmus vá lsága közhelynek számítot t , m í g a konkrét programpontok közül többet már Lukács Ödön is megvalós í tandó-nak tartott fél évszázaddal korábban. M é g i s , Bácsfalvy Antalhoz hasonló komplex vizsgálatra és programadásra Lukács óta nem vál la lkoztak a városban. Komplexi tása kü lönösen akkor tűnik k i , ha összevetjük a városházán ebben az időben készülő , 1943-ban beterjesztett városfejlesztési tervvel.
A város fejlesztésének irányt szabó, átfogó program nem született a korszakban, nagyobb távla tokban egyedül az építési szabályrendeletek előírásai adtak valamilyen keretet a város min t fizikai entitás fejlődésének. A város gazdálkodásának kereteit az évről évre elfogadott köl tségvetés határozta meg, ezeket azonban többnyire minden távlati e lgondolástól mentesen, koncepció t lanul állították össze. Hosszabb távú célok és törekvések gyűj teményének egyedül
5 1 Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. A társadalmi és szociális feladatok helyes értelmezése. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. október 29. 3-4.
5 2 Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. Az üdvös törvények és rendeletek nem hatolnak a dolgok gyökeréig, Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. november 15. 3-4., Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. Máshol szerzett tapasztalatok, amelyekből azonban mindenki tanulhat. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. november 22. 3-4. és Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. november 29. 3-4.
5 3 Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. Új életszemléletre, új stílusra van szükség. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. december 13. 3-4.
5 4 Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. Honnan vegye a város a pénzt az új feladatokhoz? Az állami feladatokat vegye át az állam. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. október 25. 3-4. A befejező cikkében még egyszer sorba vette a legfontosabb városi teendőket, majd összegszerűen is felsorolta azokat a tételeket, amelyeket a város megtakaríthat, ha a nem városi feladatokat átveszi az állam. Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. Befejezés - Összegzés. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. december 24. 3-4.
azok a „programok" tekinthetők, amelyekben a polgármesterek megválasz tásuk alkalmával vagy a képviselő-testület a lakuló közgyűlésén je löl ték k i működésük fő irányait , ezeket azonban távolról sem tekinthetők komplex fejlesztési terveknek.
A város fejlődését a maga összete t tségében vizsgáló, a település egészének jövőjét meghatározó program csak a korszak végén született, ez is csak azért, mert a városrendezési törvény (1937. V I . tc.) kötelezte rá a városokat . Nyíregyháza városfejlesztési terve hosszas előkészí tő munkáka t követően 1943 októberére készül t e l . 5 5 A tervezet a városi élet szinte teljes egészét lefedi, ilyen ér te lemben az első, a komplexi tás igényével készült hivatalos fejlesztési programnak tekinthető. Elemzésénél azonban gondot jelent, hogy mivel jogszabá ly i e lőírásoknak megfelelően született, így igazából nem tűnnek k i belőle a helyi priori tások, hogy a helyi vezetés mely területek fejlesztését tartja az elsődlegesnek.
A terv elsőként a város természeti adottságai t vázolja fel, majd a népszámlálás i és egyéb stat iszt ikákon, felméréseken alapuló összesí téseket közöl a népesség számáról , foglalkozási, nyelvi és felekezeti megoszlásáról , a területről és a lakóházakról . Külön figyelmet szentel a bokor tanyák lakosságának: mivel a gazdák kezén lévő földterület az eddig folytatott mezőgaz dasági kultúrával nem biztosíthatja az ott é lő több, mint 25 000-es népesség megélhetését , így fennáll a lehetősége annak, hogy az eddig m é g nem számot tevő kirajzás a környező községekbe je lentőssé válik. „Ha a város nem akarja elveszíteni a bokortanyák túlnépesedését, akkor a városban megfelelő ipari megélhetést is kell biztosítani és a mostani külterjes mezőgazdasági üzemeket belterjesekké kell átformálni, mert ellenkező esetben a kivándorlás feltétlenül bekövetkezik. " 5 6
Később , immáron a mezőgazdaság területén megvalós í tandó feladatok között azonban kevés konkrét elképzelés szerepel, az i romány nagyrészt csupán annak megál lapí tására szorí tkozik, hogy a város határában főként gabonát , tengerit és burgonyát termesztenek, ugyanakkor az ipari növények termesztése je lentékte len; a ló, baromfi és juh tenyésztése megfelelő, míg a szarvasmarháé és a sertésé alacsony fokú; a tárházak megfelelőek, szükségesnek mutatkozik azonban egy korszerű hűtőház építése. A z átalakulás útját csak felvillantja akkor, amikor a szőlő- és gyümölcs termesztésnek az utóbbi időben tapasztalható örvendetes fejlődéséről, és ennek kapcsán életerős belterjes ü z e m e k létrejöttéről s z ó l . 5 7 A tanyavi lág fejlesztési terve -amely a városfejlesztési tervezet mel lékle té t képezi - mindehhez csak annyit tesz hozzá, hogy az e redményes belterjes gazdálkodás é rdekében tagosításra lenne szükség.
Nagyobb terjedelemben foglalkozik a tervezet az iparral. Megállapít ja, hogy a városban csupán kisebb ipari üzemek - villanytelep, vasöntöde, gépjavító műhely, cukorkagyár, olajsajtoló, asztalos ü z e m e k - vannak, illetve újabban zöldségszárí tók és gyümölcskonzerv-gyárak létesültek. A je len tősebb ipari vál la la tokban mindösszesen 1017 munkás dolgozik. A megvalósí tandó feladatok közé sorolja a környék burgonyatermését feldolgozó keményí tő- és szeszgyár, általában is mezőgazdasági t e rmékeke t feldolgozó ipari üzemek telepítését, kü lönösen egy dohánygyár létesítését, hiszen Szabolcs vármegye adja az ország dohánytermelésének harmadát , négy bevál tó is működöt t , a feldolgozására azonban Debrecenben és Munkácson került sor. A célok között szerepel a házi szövőipar fejlesztése, bőrgyár létesítése, egy hű tőházzal egybekötöt t új közvágóhíd, és mindenekelőt t legalább két tégla- és cserépgyár építése.
5 5 MOL, К 150. IV-30. 3553. es. 64802/1944. Nyíregyháza megyei város városfejlesztési tervezete (a továbbiakban Városfejlesztési tervezet)
5 6 Uo. 5. 5 7 Uo. 9.
Utóbbi már csak azért is k ívánatos volna, mert korábban négy téglagyár is működöt t Nyíregyházán, most pedig egy sem.
A tervezet azon túl, hogy a k ívánatos létesí tményeket felsorolja, a megvalós í tás módoza taival , eszközeivel nem foglalkozik, így p l . semmit sem mond arról, hogy az üzemek létesítését a város vagy a magántöke feladatának tartja-e, utóbbi esetben pedig m i lehet a város szerepe. Ez különösen annak fényében jelent nagy hiányosságot , hogy az ipar fejlesztésének központi szerepet szán: „Az iparüzemek telepítését a városnak különös gonddal kell támogatni, mert... Nyíregyháza város fejlődése, illetve a bokortanyák túlnépesedésének elhelyezése az iparosítás kérdésével van szoros összefüggésben. " 5 8
A kereskedelemmel kapcsolatos feladatok gyakorlatilag a piacok rendezésére korlátozódnak, emellett a tervezet szerint „felmerülhet" egy nagyobb üzle tház létesítése a főtéren, a Korona szálló és a törvényház közöt t i t e r ü l e t e n . 5 9 Részletesebben és konkré tabban fogalmazza meg a város feladatait a fejlesztési terv azokon a területeken, amelyek szabályozása, fejlesztése hagyományosan a város feladata volt , így mindenekelőt t a közlekedéssel kapcsolatban. A leginkább nagyszabású e lképzelések a közúti közlekedés fejlesztéséről születtek, mivel nem csupán a városon átmenő főutak megfelelő kiépítését és esetleg áthelyezését tartotta fontosnak, hanem - a korszerű köz lekedés k ívánalmainak megfelelően - az á tmenő forgalom elterelését is a városközpontból . Ez egy „kőrút-szerű útvonal" kiépítését , azaz a város sugaras szerkezetű úthálózatának radikál is átalakítását jelentette. A tervezet emellett is tartalmaz még néhány nagyobb volumenű elképzelést új utcák nyitására, valamint a város központ i tereinek forgalmi és esztétikai rendezésére , ami azonban igazán korszerű a tervben, a főutak, a helyi je lentőségű utak és a lakóutcák differenciált kezelése . A vasúti közlekedésse l kapcsolatban -amellett, hogy p l . célként foga lmazódik meg a pályaudvar bőví tése - a legjelentősebb elgondolás az volt, hogy a kisvasúinak a távolsági személyforgalom céljait szolgáló vonalá t a városból a M Á V vonalai mel lé ke l l helyezni, a teherszállítást pedig meg kell szüntetni. A vil lamos fejlesztése nem szerepelt a tervek között , helyette autóbuszjáratok bevezetését irányozta e l ő . 6 0
A tervezet ki tér az utcák és utak burkola tának korszerűsí tésére, a burkolt útfelületek meny-nyiségi növelésére is, és ami f igyelemreméltó , fontosnak tartaná kerékpárutak kiépítését a főbb útvonalak mentén. A burkolat kérdése már a közműfejlesztés részét képezi . Ezen a területen a legfontosabb feladatnak a vízvezeték- és csatornahálózat megteremtését tartja, az 1927-ben elkészült tervek á tdolgozása a l ap j án . 6 1 A z infrastraktúra-központú, mérnöki szemlélet dominanciája a tervezet m á s részeiben is érvényesült , így például a közigazgatás , a közbiztonság, a honvéde lem és a tűzbiz tonság a terv készítői számára kizárólag a városházát , az ál lamrendőrségi székházat, a laktanyákat és a tűzoltólaktanyát jelentette, de a közművelődés fejlesztését is kizárólag a sz ínház bőví tésében, egy kultúrház épí tésében, továbbá különböző társadalmi, kulturális és műve lődés i egyesületek, szervezetek székházának megépí tésében l á t t a . 6 2
Természetesen voltak olyan területek, mint a hitélet, a közokta tás vagy a közegészségügy, ahol a város feladata nem is lehetett más , mint a megfelelő infrastruktúra, mindenekelőt t az épület biztosí tása, illetve ennek az igénynek a je lzése. A hitélet területén a templomok,
5 8 Uo. 9-10. 59 Uo. 10. 60 Uo. 10-16, 6 1 Uo. 16-19. 6 2 Uo. 7-9.
a közoktatás terén az óvodák és az elemi iskolák számának növelésében, valamint egyes k ö zépiskolák bőví tésében jelöl te meg a fő feladatokat, illetve az internátusi férőhelyek számának növelését tartotta fontosnak, tekintettel arra, hogy a városban tanulók több mint a fele bejáró v o l t . 6 3 A közegészségüggyel kapcsolatban többek között egy tüdőbeteg-szanatór ium felépítése, az egészségház bőví tése, egy uszodával összekötöt t termál- és gyógyfürdő épí tése, a zöldterületek és a sportterek területének növelése szerepelt a tervek k ö z ö t t . 6 4
„A városfejlesztési program felállítása... nem műszaki, hanem várospolitikai feladat, amelynek a megoldásával a természeti adottságok szem előtt tartása mellett, a gazdasági és szociális, valamint pénzügyi szempontoknak van döntő szerepük" - fogalmazta meg Harrer Ferenc a törvény szüle tésének az i d e j é n . 6 5 Ennek - úgy tűnik - Nyí regyháza városfejlesztési terve csak részben felelt meg. Az egész tervre a műszak i szemlélet nyomta rá a bélyegét , amely a komplex városfejlesztési programot is alapvetően városrendezési feladatnak tekintette. A tervezetet a mérnöki hivatal dolgozta k i , és a megvalós í tás eszközének is a mérnöki hivatalt je lölték meg, így az nem véletlenül az infrastruktúra fejlesztésének a terén volt a legkidolgozottabb. Ugyanakkor például az ipar és a mezőgazdaság esetében már jóva l elnagyoltabb a program, a készítői láthatóan nem egészen voltak t isztában azzal, hogy ezeken a területeken m i lyen szerepet szánjanak (vagy szánhatnak) a városnak.
A tervezet nagy része így csupán a meg lévő helyzet felvázolását, illetve az elérni k ívánt célok puszta felsorolását adja, a kü lönböző részterületekre vonatkozó elképzelések egymás tó l függetlenek. Például leszögezik, hogy: „Idegenforgalmi érdekessége a városnak nincs",66
ugyanakkor Sóstófürdő fejlesztéséről külön programot csatoltak a tervezethez. Persze egy általános fejlesztési tervtől alapos és részletező elképzeléseket nem is várhatunk el, á m éppen ebből a szempontból hiányolható a komplexi tás , a totalitás. Minden hiányossága el lenére azonban a tervezet készítői egy sor megvalós í tandó feladattal t isztában voltak, így például felismerték, milyen problémákat vet majd fel a motor izác ió és a közúti közlekedés v o l u m e n é n e k növekedése , ami a város úthálózatának nagyfokú átalakítását követeli meg. Világosan látták, hogy a növekedő agrárnépesség megtar tása csak az iparfejlesztéssel, számottevő gyár ipar telepítésével lehetséges, ezzel viszont je lentősen m e g n ő a belterületi lakosság száma, amit a lakásszükséglet felmérésénél , illetve a városias kialakí tásra szánt terület határának a megá l lap í tásánál is figyelembe vettek.
A városi elit a vizsgált korszakban többnyire felismerte a várost ért új kihívásokat , és p ró bált is az új helyzetnek megfelelő válaszokat adni, á m ezek többnyire nélkülözték a távla tokat és a koncepciót . Tartalmukban ezek a válaszok alig különböztek egymástól , nagy részük ugyanúgy megta lá lha tó Lukács Ödön által az 1880-as években felvázolt programban, mint fél évszázaddal később Bácsfalvy cikksorozatában vagy a városfejlesztési tervben. Ez egyrészről azt je lz i , hogy az elérni kívánt célok tekintetében a városvezetés nagyfokú következetességet képviselt . A városfejlesztés középpont jában a városrendezés és a városszépí tés , Sóstó k iépí tése, a közegészségügy, a közoktatás fejlesztése állt, ahol sikerült je lentős e redményeke t elérni , és az időközben megnövekede t t igények is folyamatosan újabb célok kitűzésére késztet ték a vezetést.
Sok elképzelés azonban azért bukkant fel minduntalan, mert a 19. század végén megva lós í -tandónak tartott beruházások és fejlesztések 60 év elteltével sem valósultak meg. Kü lönböző ,
63 Uo. 6-7. 64 Uo. 19-21. 6 5 HARRER, 1936. 356. 6 6 Városfejlesztési tervezet, 22.
elsősorban persze financiális okok miatt nem sikerült például a vízvezeték- és csa tornahálózat kiépítése vagy egy kultúrház felépítése. Ezzel szemben még lépéseket sem nagyon tett a városvezetés gazdaiskola létesítésére, a mezőgazdá lkodás szerkezetének átalakítására és belterjessé tételére, vagy nagyobb vo lumenű gyáripar megte lepedésének elősegítésére. (Habár maga a város épített egy szeszgyárat az első v i lágháború utolsó évében, ám a szakér te lem h i ányában ezt hamar bezárta, az épületeket pedig eladta.) Á m éppen az iparosodással kapcsolatban szeretnék rámuta tn i arra, hogy a megvalósul t és elmaradt beruházások, fejlesztések megítélésében nem árt a körültekintés.
M i n t láttuk, az iparfejlesztést a kortársak is sürgették, és elmaradásáért hibáztat ták a vezetőket . Emellett a történeti irodalomban is szokás a városvezetés t felelőssé tenni, hogy számottevő gyáripar nem alakult k i N y í r e g y h á z á n . 6 7 A hazai várostörténeti kutatások azonban azt mutatják, hogy Budapest és szűkebb agglomerációs övezete kivételével az ipar, a gyári nagyipar Magyarországon nem játszot t központi szerepet a magyarországi vá ros fe j lődésben . 6 8
Ezek fényében nem biztos, hogy elsősorban az iparosí tás e lmaradását kellene számon kérni a nyíregyházi városvezetésen, mivel semmi sem utal arra, hogy az iparfejlesztés létező kihívásokra adott adekvá t válasz lett volna. Mindent összevetve - a kétségtelenül meglévő h iányosságok ellenére - a település urbanizációjára és még inkább a legfőbb városi funkció, a központi szerepkör erősítésére irányuló nyíregyházi várospolitika összességében a hazai városfejlődés főbb tendenciáinak felismeréséről tanúskodik.
Felhasznált források
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Nyíregyháza Rendezett Tanácsú Város (1929-től Megyei Város) Közgyűlésének és Képviselő-testületének iratai, 1872-1950. Nyíregyháza rendezett tanácsú város (1929-től Megyei Város) polgármesterének iratai, 1872-1950. Bay (ludányi) család iratai, 1549-1981. Nyíregyháza város levéltára nyomtatvány gyűjteménye, 1867-1954. Magyar Országos Levéltár, Belügyminisztériumi Levéltár, Általános iratok
Felhasznált irodalom
Bosnyák Béla: Nyíregyháza jövője. In: „Én szőke városom." írások Nyíregyházáról. Összeáll. Hársfalvi Péter és Katona Béla. Nyíregyháza, 1971. 42-45. Fekete József: A közlekedés története Szabolcs vármegyében. In: Szabolcs vármegye. Szerk. Dienes István. Bp., 1939. 312-325. Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza, 1896. Gyáni Gábor: Az ipari vállalkozás szerepe a dunántúli városfejlődésben. In: Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Szerk. V. Fodor Zsuzsa. Veszprém, 1995. 7-18.
6 7 TAKÁCS, 1987. 103-164., TAKÁCS, 1997. 127-138. 6 8 GYÁNI, 1995. 7-18., GYÁNI, 1997. 15-24.
SZSZBML V. B. 181.
V. B. 186.
X I I I . 27. XV. 8.
MOL, К 150.
BOSNYÁK, 1971.
FEKETE, 1939.
GEDULY, 1896. GYÁNI, 1995.
GYANI, 1997.
HARRER, 1936.
HÁRSFALVI, 1982.
HEIM, 1900.
KEMÉNY, 1913.
LUKÁCS Ö., 1886.
LUKÁCST., 1971.
MARGÓCSY, 1995.
NAGY, 1931.
OROSZ, 2003. PISSZER, 1929.
TAKÁCS, 1987.
TAKÁCS, 1997.
Gyáni Gábor: Iparosodás és urbanizáció Magyarországon. In: Kőfallal, sárpalánkkal... Várostörténeti tanulmányok, 7. Szerk. Németh Zsófia - Sasfi Csaba. Debrecen, 1997. 15-24. Hairer Ferenc: Városrendezés és városfejlesztés. In: A mai magyar közigazgatás. Szerk. Mártonffy Károly. Bp., 1936. 355-364. Hársfalvi Péter: Az önkormányzat Nyíregyházán a X V I I I - X I X . században. Bp., 1982. Heim Péter: Vasút, posta, távíró, távbeszélő. In: Magyarország vármegyéi és városai. Szabolcs vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp., é. n. [1900.] 312-316. Kemény György: Szabolcs vármegye gazdaságföldrajzi monográfiája. Bp., 1913. Lukács Ödön: Nyíregyháza szabad, kiváltságolt város története. Nyíregyháza, 1886. Lukács Tihamér: Nyíregyháza jövője. In: „Én szőke városom." írások Nyíregyházáról. Összeáll. Hársfalvi Péter és Katona Béla. Nyíregyháza, 1971. 46-51. Margócsy József: Nyíregyháza nemzet-, i l l . országgyűlési képviselői 1848-1944 között. In: Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv, 11. Szerk. Nagy Ferenc. Nyíregyháza, 1995. 205-225. Nagy Elek: Nyíregyháza fejlődése. In: Nyíregyháza és Szabolcsvármegye községei. Szerk. Hűnek Emil. Bp., 1931. 39-67. Orosz Károly: A nyírvidéki-rétközi kisvasút. Nyíregyháza, 2003. Pisszer János: Nyíregyháza város fejlődése. In: Szabolcsvármegye fejlődése és kortörténete. Szerk. Háger László. Nyíregyháza, 1929. 87-97. Takács Péter: A polgárosodás útján, 1848-1918. In: Nyíregyháza története. Szerk. Cservenyák László - Mező András. Nyíregyháza, 1987. 103-164. Takács Péter: Nyíregyháza iparosodása. In: Kőfallal, sárpalánkkal... Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Németh Zsófia - Sasfí Csaba. Debrecen, 1997. 127-138.
Nyíregyháza főtere a 20. század elején és az 1930-as években (SZSZBML, XIII. 27.)