Takarmány alapanyagok...romfi tápanyag igényét és a keveréktakarmány receptek...

Tudás, ami Táplál

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása

a baromfiTakarmányozásban

2Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfiTakarmányozásban


TarTalomJEgyzÉk

Bevezetés � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �5

takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a BaromfitakarmányozásBan � � � � � �6

a Baromfi takarmány alapanyagok jellemzői � � � � � � � � � �8

gabona magvak � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 8kukoricaárpabúzarozszabTritikáleCirokmagköles

HüvElyEs magvak � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 14borsóÉdes csillagfürtlóbab

olaJos magvak � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 17szójababnapraforgólenmagrepcemaga kendermag

gyökgumós Takarmányok � � � � � � � � � � � � 19burgonyapehely, szárított burgonyaszeletmaniókaliszt

Cukoripari mEllÉkTErmÉkEk � � � � � � � � 20

malomipari mEllÉkTErmÉkEk � � � � � � � � 21búzakorpaEgyéb korpafélékTakarmánylisztekgabonacsírák

süTőipari mEllÉkTErmÉkEk � � � � � � � � � � 22

növÉnyolaJipari mEllÉkTErmÉkEk � � � 23Extrahált napraforgóExtrahált szójadaraExtrahált repcedaraExtrahált gyapotmagdaralenmagdara, lenmagpogácsaExtrahált földimogyoró daraTökmagpogácsa

szEszipari mEllÉkTErmÉkEk � � � � � � � � � 25malátacsíraszeszélesztő, sörélesztő

kEmÉnyíTőgyári mEllÉkTErmÉkEk � � � � 26Cgfkukorica gluténkukoricacsíra

a bio-üzEmanyag gyárTás mEllÉkTErmÉkEi 27a biodízelgyártás melléktermékeirepcepogácsanapraforgó pogácsaglicerin

a bioETanolgyárTás mEllÉkTErmÉkEi 28ddgs

zöldnövÉny liszTEk � � � � � � � � � � � � � � � � � 29

állaTi ErEdETű Takarmányok � � � � � � � � 29

Húsipari mEllÉkTErmÉkEk � � � � � � � � � � � 29Húslisztbaromfi vágóhídi fehérjelisztHidrolizált baromfi fehérjevérlisztHemoglobin

a Hal És HalfEldolgozási mEllÉkTErmÉkEk 30Halliszt

Takarmányzsírok, olaJok � � � � � � � � � � � 31

alTErnaTív fEHÉrJEforrások � � � � � � � � 32algalisztekrovarlárva lisztEgy sejt fehérjék (sCp)

az agrofeed takarmányozási tapasztalatai � � � � � � � � � � � � � � � � � � �33

táBlázatok � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �34

5

Bevezetés

takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a BaromfitakarmányozásBan

bEvEzETÉs

Az intenzív állattenyésztés, a hatékony hústermelés meghatározó tényezője a takarmányozás korszerűsége, szakmai és közgazdasági hatékonysága. Ezt felismerve az integrációk, nagyobb vállalkozások saját keverékta-karmány gyártásukra alapoznak, ezzel is biztosítva a szakmai rugalmasságot, az alapanyagok ismeretét, a lehető legmagasabb költséghatékonyságot. Ehhez természetesen megfelelő nagyságrendek, termelési volumenek szükségesek, hogy az alapanyag piacon az elérhető beszerzési árak kedvezőek legyenek. A kisebb vállalkozások, üzemek számára nagyobb takarmány-keverő üzemek, cégek biztosítják a szükséges keverék-takarmányt, jellemzően velük egyeztetett receptúrák alapján. Természetesen ennek ellenkező példái is elő-fordulnak, de ezek nem törik meg a nemzetközileg és a magyar piacon is bekövetkező szakmai és közgazdasági alapú koncentrációs trendet.

Az Agrofeed Kft., mint a magyar és közép-kelet európai állattenyésztés jelentős premix beszállítója, az ágazat takarmánygazdálkodási és keveréktakarmány gyártási szakmai igényét igyekszik teljes körűen kiszol-gálni. Ennek segítésére jelentettük meg az elmúlt évi partnertalálkozónk alkalmával az „Agrofeed Plusz Ta-karmányozási Program” című kiadványunkat, amely részletesen bemutatta a modern baromfitakarmányo-zás, a korszerű takarmánygazdálkodás elemeit, külön is kiemelve az alapanyag gazdálkodás sarokpontjait. Bemutattuk a baromfitermelés célkitűzéseinek és tele-pek üzemelési állapotának megfelelő takarmány recept összeállítás szakmai szempontjait, figyelembe véve a ba-romfi tápanyag igényét és a keveréktakarmány receptek optimalizálásának szempontjait is. A takarmány ada-lékok, kiegészítők használata teszi hatékonyabbá a mai kor követelményei szerinti keveréktakarmány gyártást, amihez szükséges a takarmány alapanyagok antinutri-tív anyagainak és a takarmányozásnak a baromfi húster-mékekre gyakorlat hatásának az ismerete is.

Ez évi partnertalálkozónk időpontjára kiadott új szakmai kiadványunk, a „Takarmány alapanyagok kor-szerű felhasználása a baromfi takarmányokban” a ke-veréktakarmány gyártó üzemek rendelkezésére álló, az egyre bővülő skálán beszerezhető takarmány alapanya-gokat, ezek leghatékonyabb felhasználási lehetőségeit mutatja be, bízva abban, hogy további ismeretek meg-osztásával elő tudjuk segíteni partnereink egyre hatéko-nyabb és eredményesebb munkáját.

Továbbra is elkötelezettek vagyunk abban, hogy keveréktakarmány gyártó partnereinkkel közösen együttműködve a termelési szinthez és elvárásokhoz igazított takarmányozási koncepció kidolgozásában, annak költséghatékony megvalósításában együttmű-ködjünk. Ennek egyik sarokpontja a keveréktakarmány gyártáshoz szükséges alapanyagok alaposabb ismerete, körültekintő beszerzése, és az alternatív alapanyagok és melléktermékek minél szélesebb körű felhasználása.

Jelen kiadványunk alapját Dr. Dublecz Károly ta-karmány alapanyagokról szóló munkája adta, amit Mákné Brasch Klára egészített ki az Agrofeed takar-mányozási gyakorlatának, partnereink tapasztalatának ismeretében, amit ez úton is köszönök nekik. Reméljük, hogy ez a kiadványunk is hozzájárul az Önök ismereti-hez és sikeresebb munkájához.

Dr. Zoltán Péter

baromfi üzletágvezető

győr, 2015� május 12�


Takarmány alapanyagok korszErű fElHasználása

Takarmány alapanyagok korszerű fel-használása a baromfiTakarmányozásban

A baromfi takarmány alapanyagok beszerzésére, tárolására, felhasználására és ellenőrzésére vonatkozó alapvető ismereteket a 2014-ben kiadott „Agrofeed Plusz Takarmányozási Program” kiadványunkban összefog-laltuk. Ebben kitértünk az alapanyagokra vonatkozó előírásokra, rendeletekre, az alapanyagok táplálóanyag tartalmára, minimum-maximum felhasználási lehető-ségeinek korlátaira.

Az alapanyagok beszerzését, logisztikai keze-lését a piaci lehetőségek és a cég beszerzési politikája egyaránt meghatározza, de mindenképpen szükséges azok megvásárlás előtti ellenőrzése (specifikáció, víz-tartalom, fizikai állapot), beltartalmi értékeinek, mik-robiológiai állapotának és esetleges toxin vagy egyéb káros anyag tartalmának az ismerete (takarmányvizs-gálatok szempontjai), hogy a keveréktakarmány gyár-táshoz szükséges alapanyagokat megfelelő minőségben tudjuk biztosítani. Ehhez szigorú minőségbiztosítási rendszert kell működtetni, amely a nyomon követhe-tőség feltételeit is biztosítja. Ezeknek a szempontoknak a fontosságára a figyelmet korábbi kiadványunkban felhívtuk, amint ezek részleteit is bemutattuk, beleértve a biztonságos takarmány kritériumait is, amely csak megfelelő alapanyagokkal biztosítható.

A kiváló minőségű és beltartalmi értékű takarmány alapanyagok beszerzésén túl azok megfelelő tárolásáról és kezeléséről is gondoskodni kell, ahhoz, hogy az alap-anyag ellátást a lehető legkisebb veszteséggel és megfelelő állagmegóvással egész évre biztosítani tudjuk.

A modern baromfifajták potenciális teljesítménye, a folyamatos genetikai előrehaladásnak köszönhetően évről évre javul, ami együtt jár a táplálóanyag igény változásával. Ez maga után kell, hogy vonja a keverék-takarmány receptúra és gyártás folyamatos igazodását, ezeknek a növekvő igényeknek a közgazdaságilag is megalapozott kielégítését.

A növekvő genetikai potenciál és az ehhez igazodó takarmányozás mellett a korszerű tartástechnológia, management is nagymértékben hozzájárul a világszer-te egyre jobb baromfitermelési teljesítményhez, ami sze-rencsére mind a hazai, mind exportpiaci partnereinknél nyomon követhető. A korszerű takarmányozás csak magas színvonalon összeállított, a szükséges tápanyago-kat megfelelő mennyiségben, az állat életkorának meg-felelő minőségben tartalmazó takarmánykeverékekkel

képzelhető el, az optimális termelés, a maximalizálható profit érdekében.

Az állattenyésztés termelési költségeinek körül-belül 65-70%-át a takarmányozási költségek teszik ki, így egyértelmű, hogy a takarmányozás a termelés gazdaságosságának meghatározója.

A keveréktakarmány receptúrák összeállítása so-rán az alapanyagok felhasználását meghatározza az ár, a beszerezhetőség és a minőség is. Az alapanyag beltartalmi mutatók egyazon alapanyag esetén is eltér-hetnek, ezért fontos a minőség, a beltartalom folyama-tos ellenőrzése.

Miután egyre drasztikusabb, akár éven belüli árin-gadozásokkal is számolni kell a főbb mezőgazdasági termények globális piacán, és mivel az élelmiszerek és alapanyagaik stratégiai termékké váltak az utóbbi évek-ben, ezért ezek figyelembe vétele nélkül korszerű takar-mánygazdálkodás nem alakítható ki. Az élelmiszerárak folyamatos növekedésével párhuzamosan a takarmány alapanyagoknál is hasonló tendencia figyelhető meg.

Az „ideális” baromfitakarmányok meghatározá-sa nem könnyű feladat. Magyarországon, Amerikához hasonlóan a legtöbben a baromfi számára a kukori-ca-szójadara alapú takarmányokat tekintik a leginkább megfelelőnek. A kukorica valóban ideális baromfitakar-mány, zsír- és keményítő tartalmából adódóan megfele-lően magas energia értékű, míg a szójadara viszonylag magas fehérje tartalmú alapanyag, ezen belül lizin szint-je is ideális, a többi növényi eredetű fehérjeforráshoz képest energia értéke is elfogadható. Tulajdonképpen ebből a két alapanyagból, megfelelő kiegészítésekkel (olaj, aminosavak, ásványi anyagok, vitaminok és egyéb hatóanyagok) már előállítható teljes értékű takarmány. Az amerikai tőzsdén azonban mindkét összetevő árá-nál jelentős drágulási trend figyelhető meg, amely vi-lágszerte érezteti a hatását.

Ugyanakkor a világ más részein (Észak-Európa, Oroszország, Közép-Ázsia, Kanada, Ausztrália) előny-ben részesítik a búza alapú keveréktakarmányokat, az éghajlati adottságok miatt. Ugyancsak tendencia a világ barom fi takar mányozásában az alternatív alapanyagok irányába történő elmozdulás, ezzel is támogatva a terme-lési költségek csökkentését, ami szükséges a baromfiiparra nehezedő felvásárlási árnyomás részleges kivédéshez.



Ezen alternatív alapanyagoknak a felhasználását alapvetően ezek ára és hozzáférhetősége határozza meg. Fontos szempont az is, hogy ezeknek az alapanya-goknak, lehetséges keveréktakarmány összetevőknek a táplálóanyag értékeit, felhasználhatóságát még mindig nem ismerjük teljes mértékben, esetenként nehezen hozzáférhetőek. A már „megszokott” alapanyagok, mint a kukorica, szójadara, foszfát, zsír és gyakorta a vitami-nok, premixek ára sokkal szélesebb körben ismert. A takarmány alapanyag piac jellemzően emelkedő árai a takarmány specialistákat arra ösztönzi, hogy új, al-ternatív alapanyagokat, ez által árcsökkentési lehető-ségeket találjanak.

Alapvetően három csoportra osztható az alterna-tív alapanyagok felhasználási lehetősége:

1. Korábban rendszeresen nem használt alapanyagok,2. Alapanyagok, amelyek beltartalmi értékeinek isme-

rete hiányos,3. Alapanyagok, amelyek maximális felhasználási kor-

látait még nem határozták meg.Gyakorta felvetődik a kérdés, hogy lehetséges-e

a hagyományos, jól bevált alapanyagok mellett „alter-natív” takarmány összetevők bekeverésével a költsé-gek növekedésének a mértékét fékezni. Az alternatív

összetevők árai általában relatíve alacsonyabbak, így jelentkezhet az az előny, hogy bekeverésükkel a kész ta-karmány alapanyag költsége csökkenthető. Másik olda-lon azonban általános jelenség, hátrány, hogy ezek az anyagok antinutritív faktorokat tartalmaznak.

Számos kutatást végeztek, hogy ezek az alapanya-gok milyen maximális bekeverési arányban alkalmaz-hatók, termelési depresszió nélkül. Számos új típusú adalékanyag (enzimek, növényi kivonatok, stb.) került kifejlesztésre, melyek alkalmazásával lényegesen csök-kenthetők az antinutritív hatások, tehát feltételezhető, hogy a korábban kidolgozott felső határokhoz képest magasabb arányú bekeverésekkel kalkulálhatunk.

A baromfitakarmányozás költségeinek mérséklé-sében a melléktermékek szélesebb körének alkalmazá-sa mellett megoldást jelenthet a táplálóanyagok jobb hasznosításának elérése is. Jobb hasznosulást, kedve-zőbb fajlagos takarmány felhasználást csak akkor re-mélhetünk, ha a hagyományos alapanyagok (kukorica, búza, szója, stb.), valamint a melléktermékek emészt-hetőségét egyaránt javítjuk. Az emészthetőséget javít-hatjuk fizikai (például hidrotermikus kezelés), kémiai (lúgos, vagy savas feltárás)eljárásokkal és hozzáadott enzimek alkalmazásával is.


a baromfi Takarmány alapanyagok JEllEmzői

Gabona maGvakA gabona magvak légszáraz állapotban 6-14% nyersfehérjét, 2-5% nyerszsírt, 2-10% nyersrostot, 65-70% N-men-

tes kivonható anyagot (főleg keményítőt), és 1-2% nyershamut tartalmaznak (1. táblázat). Energiatartalmuk nagy, ami egyrészt a mag belsejében levő endospermiumban raktározott keményítőnek, másrészt a csírában található zsírnak (olajnak) köszönhető. Nyersrost tartalmuk kicsi, az árpában sem haladja meg a 6%-ot és csak a kölesben és a zabban éri el a 8-10%-ot. Valódi sejtfal tartalmukat azonban a semleges tisztító rost tartalmuk (Neutral Detergens Fiber–NDF) pontosabban fejezi ki, ami akár 3-4-szerese is lehet a nyersrostnak. Az egyes táplálóanyagok mennyi-sége természetesen fajtánként, termőhelyenként, évjáratonként lényegesen változhat. Emiatt fontos, hogy a gabonák esetében is az aktuális értékek alapján történjen a receptúrázás.

A gabonák átlagos táplálóanyag tartalma ( g/kg) (1. táblázat)Gabona Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost Hamu NDF Keményítő CukorÁrpa (tavaszi) 105 20 46 24 153 532 21Árpa (őszi) 109 24 50 24 184 527 16Zab 110 47 102 29 266 398 14Cirok 95 30 21 16 92 637 10Kukorica 80 40 23 15 92 611 17Rizs 80 20 96 57 172 565 -Rozs 95 16 24 18 136 556 60Tritikále 115 16 25 19 118 563 35Búza 120 18 23 17 107 583 29

Fehérjéjük, elsősorban kis lizin tartalmuk miatt, alacsony biológiai értékű. A fehérje nagysága az egyes fajták között is lényegesen eltérhet, amit befolyásol a N-trágyázás mértéke. Az ökológiai gazdálkodásból származó gabonák fehérjetartalma például általában alacsonyabb, a kisebb mértékű N-műtrágyázás miatt. A

kukorica a lizin mellett triptofánból is keveset tartalmaz (2. táblázat). Ennek azonban a szójával, az egyéb fehér-jehordozókkal és a kristályos aminosavakkal történő ki-egészítés miatt nincs nagy gyakorlati jelentősége.

A libamájtermelés kivételével a baromfifajok fehér-jeigénye kizárólag gabona magvakkal nem fedezhető.

Gabonafélék átlagos nyersfehérje- és aminosav tartalma ( g/kg) (2. táblázat)Gabona Nyersfehérje LYS MET CYS M+C THR TRPÁrpa 107 3,8 1,7 2,4 4,1 3,6 1,3Zab 110 4,4 1,8 3,2 5,0 3,9 1,4Kukorica 80 2,3 1,6 1,8 3,4 2,9 0,6Cirok 95 2,1 1,6 1,7 3,3 3,0 1,1Rizs 80 2,8 2,1 1,9 4,0 2,8 1,4Rozs 95 3,7 1,7 2,4 3,4 3,3 1,1Tritikále 115 4,0 2,1 2,7 4,8 3,7 1,3Búza 120 3,5 1,9 2,8 4,7 3,6 1,4

Aminosavaik emészthetősége aminosavanként és gabonánként is eltér. Legjobban a kukorica, míg legy-gyengébben a rizs fehérje aminosavait emésztik a broj-lercsirkék (3. táblázat). Az utóbbi időben egyre szélesebb körben használjuk a tényleges ileális emészthetőségi együtthatókat. A méréseket döntően tyúk fajjal végezték, ezért a táblázatban szereplő együtthatók nem minden esetben adaptálhatók más madárfajokra, a pulykákra vagy a víziszárnyasokra. A takarmányok aminosav-tar-

talmát (2. táblázat) megszorozva az emésztési együttha-tókkal (3. táblázat) számíthatjuk a receptúrakészítéskor használható emészthető aminosav-tartalmakat.

a baromfi Takarmány alapanyagok jellemzői

(forrá

s: Je

roch

és m

tsai.,

2013

)(fo

rrás:

Jero

ch és

mtsa

i., 20

13)



Gabonafélék nyersfehérje- és aminosav tartalmának tényleges csípőbél emészthetősége brojler csirkékben (%) (3. táblázat)Gabona Nyersfehérje LYS MET CYS M+C THR TRPÁrpa 90 88 88 88 89 85 69Kukorica 90 92 94 87 90 85 81Rizs 68 76 71 65 68 66 50Cirok 86 90 89 79 84 83 87Tritikále 87 85 90 87 88 87 86Búza 88 86 91 90 91 87 86

A kukorica kevesebb, a kalászos gabonamagok azonban jelentős mennyiségű vízben oldódó, nem keményítő típusú összetett szénhidrátot (NSP–Non Starch Polysacharides) tartalmaznak. (4. táblázat). Ezek a vegyületek, a glükánok és a xilánok megnövelik a béltartalom viszkozitását, elfolyósítják a béltartalmat, befolyásolják a bélnyák mennyiségét, rontva ezzel a táp-lálóanyagok, elsősorban a zsírok emészthetőségét. Emel-

lett negatív módon befolyásolják a bél mikroflóráját és a nagyobb víztartalmú bélsár ürítésén keresztül rontják az alomminőséget, növelik a talpfekély kialakulásának kockázatát. A fenti negatív hatásokat a nagyobb árpa, búza, rozs, zab vagy tritikále tartalmú tápok etetésekor glükanáz és xilanáz enzim (NSP enzimek) kiegészítéssel lehet csökkenteni.

Gabonák átlagos arabinoxilán és β-glükán tartalma ( g/kg) (4. táblázat)

GabonaArabinoxilán 1-3,1-4–β-glükán

A mag viszkozitása (mPa·s)Teljes Oldható Teljes Oldható

Árpa 65 9 37 24 -Zab 102 9 36 27 4,8Rozs 86 29 18 - 12,3Tritikále 111 14 - - 5,3Búza 59 14 6 - 2,4Kukorica 37 8 1 - 1,0

Kevés nyershamujukban sok foszfort tartalmaz-nak, aminek jelentős hányada, 50-80%-a szerves kötés-ben, fitinfoszforsavként van jelen, és csak a fitáz enzim jelenlétében értékesül. A fitáz legnagyobb mennyiség-ben a rozsban található, de a búza és a Tritikále is többet tartalmaz, mint a kukorica (5. táblázat). Ezzel magya-rázható, hogy a búza és a rozs hasznosítható foszfor tar-talma 50-55% a kukoricára jellemző 20-25%-kal szem-

ben. Az aktuális fitázaktivitás azonban csökkenhet a gabonák szárítása és a takarmányiparban zajló hőkeze-lési eljárások hatására. A baromfitápokban is rutinszerű a fitáz enzim kiegészítés, ami jelentős mértékben javítja a fitin-kötésben lévő foszfor emészthetőségét. A fitáz ha-tása nagyobb a kukorica, mint a búza alapú tápok eseté-ben. A gabona magvak kálium és magnézium tartalma közepes, viszont csak kevés kalciumot tartalmaznak.

Gabona magvak átlagos makro elem tartalma ( g/kg) és fitáz aktivitása (FTU/kg) (5. táblázat)Gabona Kalcium Összes foszfor Fitin-P/nem fitin-P Fitáz aktivitás Magnézium NátriumÁrpa 0,7 3,5 2,3/1,2 350 1,2 0,15Zab 1,1 3,3 1,7/1,6 >50 1,6 0,2Kukorica 0,3 3,1 2,3/0,8 >50 1,5 0,1Cirok 0,3 2,9 2,3/0,6 >50 1,5 0,1Rozs 0,8 2,6 1,7/0,9 2630 1,1 0,1Búza 0,5 3,3 2,4/0,9 960 1,3 0,2Tritikále 0,5 3,4 2,3/1,1 1180 1,1 -

A gabonák mikroelem tartalmában nagyok az elté-rések, aminek oka elsősorban a talajok eltérő mikroelem ellátottsága. Abszolút mennyiségükön túl hasznosulásuk-ban is nagyok a különbségek, mivel a fitin-savak a kalcium és magnézium mellett mikroelemeket is megkötnek. Az egyes gabonák mikroelem akkumuláló képességében szin-tén nagyok a különbségek. A 6. táblázat adataiból látható, hogy a kukorica a nagyobb termésmennyiségekből is adó-dóan kevesebb mikroelemet tartalmaz, mint a kalászosok.

Gabona magvak átlagos mikroelem tartalma (6. táblázat)Mikroelem Mikroelem-tartalom (m g/kg)Vas 27 (kukorica) - 71 (zab)Mangán 5 (kukorica) - 45 (zab)Réz 1,5 (cirok) - 7 (árpa)Cink 12 (rizs) - 30 (őszi búza)Szelén 0,03 (kukorica) - 0,38 (rozs)Jód 0,08 (kukorica) - 0,13 (árpa)

(forrá

s: Je

roch

és m

tsai.,

2013

)(fo

rrás:

Jero

ch és

mtsa

i., 20

13)

(forrá

s: Je

roch

és m

tsai.,

2013

)(fo

rrás:

Jero

ch és

mtsa

i., 20

13)



Különösen a nagy olajtartalmú kukorica és zab csírája gazdag E- és K-vitaminban. A kukorica karoti-noid anyagaiból pedig kis mennyiségben A-vitamin képződhet a madarak szervezetében. D-vitamint nem tartalmaznak. Maghéjukban a B12-vitamin kivételével a B-vitamin-csoport minden tagja megtalálható (7. táblá-zat). Riboflavin tartalmuk ugyanakkor kevés. A termé-seredmények növelése a vitamintartalmak vonatkozá-sában is azok csökkenését eredményezi. A vitaminok emészthetősége is változó. A brojlerek például gyengén emésztik a kukorica niacin tartalmát, vagy például a biotint a kalászos magvakból. Takarmány receptúrák összeállításakor változékonyságuk miatt az alapanya-gok vitamin és mikroelem tartalmával nem számolunk, csak a premixben található szintekkel.

Gabonák átlagos vízben oldódó vitamintartalma (7. táblázat)Vitamin Vitamintartalom (m g/kg)Tiamin (B1) 3,8 (cirok) - 6,1 (zab)Riboflavin (B2) 1,1 (kukorica, búza) - 1,8 (árpa)Piridoxin (B6) 1,1 (zab) - 5,5 (kukorica)Niacin (B3) 12 (rozs) - 61 (árpa)Pantoténsav (B5) 6,0 (kukorica) - 13,4 (zab)Folsav 0,26 (búza) - 0,36 (kukorica)Biotin 0,050 (rozs) - 0,180 (cirok)Kolin 520 (kukorica) - 3310 (rozs)

A gabona magvak általános takarmányozási ismer-tetésén túl ezeket egyenként is bemutatjuk.

lyesebb, rákkeltő (karcinogén) toxinról van szó, amely nem csak a gazdasági állatok egészségét és termelési eredményeit befolyásolja negatívan, hanem kiválasztó-dik az állati termékekkel, például a tejjel és ez által ko-moly élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelent.

A kukorica azon növények közé tartozik, amelyek esetében jelentős területeken genetikailag módosított (GM) fajták is köztermesztésben vannak. Az első gene-rációs GM kukoricákat elsősorban a rovarkártevőkkel (Bt kukorica) és a különböző növényvédő szerekkel, főleg herbicidekkel (RR, Roundup Ready kukoricák) szembeni ellenálló-képesség érdekében állították elő. A második generációs GM növényekben azok tápláló-anyag-tartalmát (fehérjetartalom, aminosav-összeté-tel, karotintartalom, zsírsav arányok) és az antinutritív anyagok (glikozidok, fitátok, egyes rostfrakciók) szintjét módosították. A GM kukoricák termesztése hazánkban nem engedélyezett és mivel a hazai termesztésű kuko-rica bőven fedezi takarmányszükségletünket, jelenleg GM kukoricát nem etetünk a baromfi fajokkal.

A kukorica felhasználhatóságát és bekeverhetősé-gét a mikotoxinokon túl más antinutritív anyag

nem limitálja

árpa

Takarmányozásra az őszi vetésű (4 és 6 soros) árpát termesztjük. A takarmányárpa kitűnő ízű és jó étrendi hatású. Nyersfehérje tartalma a kukoricáénál nagyobb (10-12%), kedvezőbb aminosav-összetételű (több lizin, leucin és arginin található benne), ezért jobb biológiai értékű. Nagy adagú N-műtrágyázással az árpa fehér-

kukorica

A legnagyobb energiatartalmú gabonamag, hazai abrakbázisunknak mintegy 60-70%-át képezi. Ener-giatartalmának túlnyomó részét a benne felhalmo-zódott keményítő, továbbá a 3-4%-ot kitevő nyers-zsír- (csíraolaj-) tartalma adja. A legújabb kukorica hibridek között találhatók magas olajtartalmúak (8%), amelyek metabolizálható energiatartama meghalad-hatja 15 MJ/kg-os értéket (a hagyományos 14 MJ-al szemben). Csíraolaja jelentős mennyiségű ízanyagot és linolsavat tartalmaz, amelyek miatt az állatok szívesen fogyasztják. A kevésbé ízletes abrakféléket kukoricával együtt szívesebben elfogadják az állatok. Nyersfehérje tartalma a többi gabonáénál kb. 10-15%-kal kisebb, a fajtától, illetőleg a talaj N-tartalmától is függően átla-gosan 8-10%-ra tehető. A kukorica fehérjetartalmának nagyobb részét a zein adja, amelyben kevés lizin van,

de a triptofán tartalma is kicsi. Mindezért a kukori-cafehérje biológiai értéke gyengébb, mint a búzáé és a többi gabonamagé.

N-műtrágyázással növelni lehet a kukorica ter-méshozamát és nyersfehérje-tartalmát is. A nagyadagú N-műtrágyázás hatására növekszik ugyan a zein frak-ció, de ezzel egyidejűleg csökken a lizin és a triptofán tartalom, és ezzel a fehérje biológiai értéke is. A ku-korica nyersrost tartalma 2-3% vagyis kisebb a többi gabonamagénál. A szemes kukorica sárgásvörös színét a benne található karotinoid anyagok (kriptoxantin, zeaxantin) adják. A kukorica az egyetlen gabonamag, amelyben a kriptoxantinnak, és még inkább az oxika-rotinoid festékanyagoknak kismértékű A-provitamin aktivitása van. A kukorica csíraolajában 25-40 mg/kg E-vitamin található. B-vitaminokból a többi gabona-magnál valamivel kevesebbet tartalmaz. A kukorica ásványi anyagokban szegény, és ezért a legtöbb elem-ből minden állatfajjal történő etetésekor kiegészítésre szorul. A tojás sárgájának és a levágásra kerülő baromfi bőrének megkívánt élénksárga színét a tápok kukorica-tartalma kedvezően befolyásolja.

A kukorica takarmányértékét jelentősen befolyá-solja, hogy milyen mértékben szennyezett mikotoxi-nokkal. A kukoricaszemeken megtelepedett penész-gombák (Fusarium, Aspergillus és Penicillium fajok) és azok toxinjai (aflatoxin, zearalenon, T2 toxin, DON, ochratoxin, fumonizinek) nagymértékben meghatároz-zák az etethetőségét. A Fusarium gombák által termelt mikotoxinok évjárattól függően mindig jelen voltak a hazai kukoricatételekben. Az utóbbi években, az éghaj-latváltozással összefüggésben azonban a hazai kukori-cákon is megjelent az egyébként meleg égövi országokra jellemző aflatoxin. Az aflatoxinok és közülük az afla-toxin B1 azért érdemel külön említést, mert a legveszé-

(forrá

s: Je

roch

és m

tsai.,

2013

)



lyesebb, rákkeltő (karcinogén) toxinról van szó, amely nem csak a gazdasági állatok egészségét és termelési eredményeit befolyásolja negatívan, hanem kiválasztó-dik az állati termékekkel, például a tejjel és ez által ko-moly élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelent.

A kukorica azon növények közé tartozik, amelyek esetében jelentős területeken genetikailag módosított (GM) fajták is köztermesztésben vannak. Az első gene-rációs GM kukoricákat elsősorban a rovarkártevőkkel (Bt kukorica) és a különböző növényvédő szerekkel, főleg herbicidekkel (RR, Roundup Ready kukoricák) szembeni ellenálló-képesség érdekében állították elő. A második generációs GM növényekben azok tápláló-anyag-tartalmát (fehérjetartalom, aminosav-összeté-tel, karotintartalom, zsírsav arányok) és az antinutritív anyagok (glikozidok, fitátok, egyes rostfrakciók) szintjét módosították. A GM kukoricák termesztése hazánkban nem engedélyezett és mivel a hazai termesztésű kuko-rica bőven fedezi takarmányszükségletünket, jelenleg GM kukoricát nem etetünk a baromfi fajokkal.

A kukorica felhasználhatóságát és bekeverhetősé-gét a mikotoxinokon túl más antinutritív anyag

nem limitálja

árpa

Takarmányozásra az őszi vetésű (4 és 6 soros) árpát termesztjük. A takarmányárpa kitűnő ízű és jó étrendi hatású. Nyersfehérje tartalma a kukoricáénál nagyobb (10-12%), kedvezőbb aminosav-összetételű (több lizin, leucin és arginin található benne), ezért jobb biológiai értékű. Nagy adagú N-műtrágyázással az árpa fehér-

jetartalmát is lehet növelni, ugyanakkor lizin tartalma csökken, ami kedvezőtlen hatású. Nyersrost tartalma előnyös struktúrájú és nagyobb (4-5%) a kukoricánál, a búzánál és a rozsnál is. Nyerszsír tartalma kicsi (1,5-2,5%), kedvező viszont a zsírsav-összetétele. Számottevő mennyiségben tartalmaz vízben oldódó NSP anyagokat, amelyek közül az árpában a β-glükánok dominálnak.

Az árpa nagyobb rost, NSP anyag tartalma miatt csupán az idősebb állományok tápjaiban, 15-

20% bekeverési arány felett glükanáz enzim kiegészí-téssel célszerű szerepeltetni

Búza

Az utóbbi évtizedekben a nagy terméshozamú (5 t/ha), sikértartalomban szegényebb, ún. lágy bú-zákat már kifejezetten takarmányozási céllal term-esztik. A búza nyersfehérje tartalma (10-14%) na-gyobb a többi gabonához viszonyítva, de a biológiai értéke közel azonos azokéval, ugyanis kicsi lizin, metionin és treonin tartalma a benne levő fehérje hasznosulását korlátozza. Mérsékelt leucin és izole-ucin tartalma is.

Nagy energiatartalmát a benne levő keményítő adja. A búzában– hasonlóan az árpához – számottevő mennyiségű vízben oldódó NSP található. A búza ese-tében ez a szénhidrát döntően az arabinoxilán. A bú-zamag pelyvamentes, ezért nyersrost tartalma kicsi (2-3%). Rostjában kevés a lignin. Nyerszsír tartalma 2% körüli. A búza csíraolajában sok az E-vitamin, a héjában jelentős a B-csoportbeli vitaminok, főleg a niacin (B3-vi-tamin) mennyisége. A többi gabonamaghoz hasonlóan


szegény kalciumban, magnéziumban és keveset tartal-maz mangánból, rézből és kobaltból is.

Valamennyi táplálóanyagának az emészthetősége kedvező. A hazai tápokban általában 10-20%-ban sze-repel, felhasználása javítja a pelletminőséget. A gabona magvak közül a tyúkok a szemes búzát kedvelik a leg-jobban. A mag keményítője könnyen csirizesedik, ezért dercés szemcsenagyságúnál finomabbra nem célszerű darálni. A baromfi fajok zúzógyomor működésének elő-segítése céljából terjedőben van a szemes búza etetése. A brojlerekkel és pulykákkal végzett kísérletek eredmé-nyei alapján a nevelő és befejező szakaszokban 10-15% szemes búza etetése javítja a zúzó működést, serkenti a hasnyálmirigy emésztő enzim szekrécióját és a termelési eredményeket.

A búza 20-25% feletti bekeverési aránya esetén cél-szerű xilanáz enzim kiegészítést is alkalmazni

rozs

Kémiai összetétele hasonló a búzáéhoz. Nyersfe-hérje tartalma valamivel kisebb, 10-11%, de lizin tartal-ma több a búzáénál. Metioninból viszont a rozsban ta-lálható kevesebb. Nyersrostja és benne a lignintartalom is nagyobb, mint a búzáé. A vízben oldódó NSP anya-gok közül arabinoxilánból tartalmaz többet. Nyerszsír tartalma valamivel kisebb (1-2%) a búzáénál, nyersrost tartalma 2-3%. A vitaminok közül a B-csoportbeli vita-minok dominálnak, de niacinból (B3-vitamin) keveseb-bet tartalmaz, mint a búza. Mind makro-, mind mik-roelemekben szegény. Ez alól a Zn kivételt képez. A rozs táplálóanyagainak – különösen N-mentes kivonható

anyagainak – az emészthetősége jó. Mindezek ellenére napjainkban a többi gabonamagnál jóval kevesebb ro-zsot termesztenek takarmányozás céljára. A rozsot cél-szerű nagyobb szemcseméretűre darálni, mert a kisebb, lisztszerű szemcsék csirizesednek. Az anyarozzsal fertő-zött rozs etetése kockázatot jelent a tenyész- és növendék állományoknál egyaránt.

A rozs bekeverése maximum 5-10%-ban javasol-ható, idősebb korcsoportokban

zab

A zab kellemes ízű és jó dietetikai hatású takar-mány. Nyersfehérje tartalma (10-12%), a búzánál magasabb arányban tartalmaz lizint, metionint és tre-onint. A zabszem pelyvái a mag tömegének 20-40%-át is kitehetik, ezért nyersrost tartalma nagyobb (11-12%) a többi gabonamagénál. Az árpához hasonlóan jelen-tős mennyiségű ß-glükán található benne. Rostja 3-4% lignint is tartalmaz. Táplálóanyagainak a többségét a keményítő adja. Nyerszsír tartalma (4-5%) nagyobb a kukoricáénál is, és benne sok az értékes telítetlen zsírsav (linolsav és olajsav). Nyálkaanyagai védik a bél nyálka-hártyáját a mechanikai sérülésektől, illetőleg a toxikus anyagoktól és késleltetik a toxinok felszívódását. Lecitin tartalma serkenti az ivari aktivitást és javítja a súlygya-rapodást. A zab E-vitamin-tartalma is jelentős, kétsze-rese a többi gabonamagénak. Karotin nincs benne, de a B-csoport vitaminjai közül a B1- és B3- vitamint na-gyobb mennyiségben tartalmazza, mint a többi gabona. Alacsonyabb energiakoncentrációja folytán alkalmas a tenyészállatok, így a húshibrid szülőpárok elhízásának a megelőzésére. A zab héja, a szemes búzához hasonlóan,


egy szintig szintén serkenti a zúzógyomor működését és pozitívan befolyásolja az emésztési folyamatokat.

A zab felhasználása, rosttartalma miatt csupán 5-10%-ban ajánlott, de hántolt formában, na-

gyobb mennyiségben is felhasználható.

tritikále

A búza és a rozs hibridje. Gyengébb talajokon is jó termést ad (5 t/ha). Energiatartalma a búza és a rozs közé esik. Metioninban gazdagabb, triptofánban szegényebb a többi gabonamagnál. Nyersfehérje szintje és annak biológiai értéke egyezik a búzáéval. Az abrakkeverékek ízletességét 20-25% részarányig bekeverve nem rontja.

A Tritikále 15-20%-os bekeverési aránya felett NSP enzim alkalmazása szükséges. Az ivari folyama-

tokra kedvező hatású, ezért tenyészállatok, elsősorban a hímek abrakkeverékében javasolt


anyagainak – az emészthetősége jó. Mindezek ellenére napjainkban a többi gabonamagnál jóval kevesebb ro-zsot termesztenek takarmányozás céljára. A rozsot cél-szerű nagyobb szemcseméretűre darálni, mert a kisebb, lisztszerű szemcsék csirizesednek. Az anyarozzsal fertő-zött rozs etetése kockázatot jelent a tenyész- és növendék állományoknál egyaránt.

A rozs bekeverése maximum 5-10%-ban javasol-ható, idősebb korcsoportokban

zab

A zab kellemes ízű és jó dietetikai hatású takar-mány. Nyersfehérje tartalma (10-12%), a búzánál magasabb arányban tartalmaz lizint, metionint és tre-onint. A zabszem pelyvái a mag tömegének 20-40%-át is kitehetik, ezért nyersrost tartalma nagyobb (11-12%) a többi gabonamagénál. Az árpához hasonlóan jelen-tős mennyiségű ß-glükán található benne. Rostja 3-4% lignint is tartalmaz. Táplálóanyagainak a többségét a keményítő adja. Nyerszsír tartalma (4-5%) nagyobb a kukoricáénál is, és benne sok az értékes telítetlen zsírsav (linolsav és olajsav). Nyálkaanyagai védik a bél nyálka-hártyáját a mechanikai sérülésektől, illetőleg a toxikus anyagoktól és késleltetik a toxinok felszívódását. Lecitin tartalma serkenti az ivari aktivitást és javítja a súlygya-rapodást. A zab E-vitamin-tartalma is jelentős, kétsze-rese a többi gabonamagénak. Karotin nincs benne, de a B-csoport vitaminjai közül a B1- és B3- vitamint na-gyobb mennyiségben tartalmazza, mint a többi gabona. Alacsonyabb energiakoncentrációja folytán alkalmas a tenyészállatok, így a húshibrid szülőpárok elhízásának a megelőzésére. A zab héja, a szemes búzához hasonlóan,


egy szintig szintén serkenti a zúzógyomor működését és pozitívan befolyásolja az emésztési folyamatokat.

A zab felhasználása, rosttartalma miatt csupán 5-10%-ban ajánlott, de hántolt formában, na-

gyobb mennyiségben is felhasználható.

tritikále

A búza és a rozs hibridje. Gyengébb talajokon is jó termést ad (5 t/ha). Energiatartalma a búza és a rozs közé esik. Metioninban gazdagabb, triptofánban szegényebb a többi gabonamagnál. Nyersfehérje szintje és annak biológiai értéke egyezik a búzáéval. Az abrakkeverékek ízletességét 20-25% részarányig bekeverve nem rontja.

A Tritikále 15-20%-os bekeverési aránya felett NSP enzim alkalmazása szükséges. Az ivari folyama-

tokra kedvező hatású, ezért tenyészállatok, elsősorban a hímek abrakkeverékében javasolt

Cirokmag

Nagyobb területeken Amerikában és Afrikában termesztik, de jó szárazságtűrése miatt Európában is egyre több országban vetik. A cirok energiatartalma ki-sebb, nyersfehérje tartalma viszont nagyobb (11-13%) a kukoricáénál. Fehérjéjének biológiai értéke az árpáéval azonos. Szerves anyagainak emészthetősége jó (80%), ta-karmányértéke az árpa és a zab közé esik. Keményítőtar-talma a szárazanyag 60-66%-a. Szárazanyaga mintegy 3% olajat tartalmaz, amelynek kétharmada a csírában, a fennmaradó része az endospermiumban található. A cirokszem héjában felhalmozódó tannin antinutritív hatású, csökkenti a fehérje emészthetőségét. A nemesí-tő munka eredményeként az újabb cirok hibridek tan-nintartalma jelentősen csökkent, a hibridtől függően 0,8-1,2% között változik. A kis tannintartalmú hibridek eredményesen használhatók fel a baromfifajok takar-mányozása során is.

Keveréktakarmányokban a kukoricakomponens cirokkal, korcsoporttól függően 20-50%-ban he-

lyettesíthető


köles Energiatartalma és táplálóanyagainak emészthető-sége kisebb, rosttartalma viszont nagyobb (8-9%), mint a többi gabonamagé. Kemény és vastag héjú apró mag, ezért valamennyi állatfajjal daráltan etetik, egyébként egyben, emésztetlenül ürül ki a bélsárral a szervezetből.

A kukorica egy részét lehet helyettesíteni köles darával, amely jó étrendi hatású

Hüvelyes maGvakA hüvelyes magvak fehérjetartalma (20-40%) kétszer-háromszor nagyobb a gabona magvakénál. A borsó fehér-

jetartalma a legkisebb, a sárgavirágú csillagfürté a legnagyobb (8. táblázat). Fehérjetartalmukat a talaj N-ellátottsága kevésbé befolyásolja, mint a gabonákét. Az édes csillagfürt lényegesen több rostot és zsírt tartalmaz, mint a borsó vagy a lóbab. Keményítő azonban a csillagfürtben minimális mennyiségben található. Energiatartalmuk nagyjából megegyezik a gabona magvakéval. A csillagfürt nemesítés eredményeképpen már rendelkezésre állnak a hagyo-mányosnál magasabb, 8% zsírtartalmú fajták is. Az egyszerű cukrok mellett valamennyi pillangós mag tartalmaz több-kevesebb raffinóz típusú oligoszacharidot (lóbab-3,5-4,5%, borsó-4,0-6,5%, csillagfürt -5,5-7,5%), amelyeket a madarak nem tudnak emészteni.

Hüvelyes magvak táplálóanyag tartalma ( g/kg) (8. táblázat)

Hüvelyes mag Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost Hamu NDF Keményítő CukorLóbab 270 14 78 34 145 371 36Borsó 215 13 59 30 104 421 54Kékvirágú csillagfürt 300 50 143 31 235 0 48Fehérvirágú csillagfürt 340 77 114 35 180 0 64Sárgavirágú csillagfürt 380 50 148 43 200 0 56

Esszenciális aminosavaik aránya lényegesen eltér a gabonákétól (9. táblázat). A hüvelyes magvak fehérjetar-talma ugyanis gazdag lizinben, az utóbbihoz viszonyítva viszont kifejezetten szegény metioninban és cisztinben, sőt a borsó triptofán tartalma is szerény. A gabona mag-vak és a hüvelyesek tehát előnyösen egészítik ki egymás

aminosav garnitúráját. Aminosavaik emészthetősége elmarad a gabonákra jellemző értékektől és a különböző baromfi fajok között is nagyobb eltérést mutat. A puly-kák például jobban emésztik a pillangósok aminosavait, mint a brojlerek.

Hüvelyes magvak átlagos nyersfehérje- és aminosav tartalma ( g/kg) (9. táblázat)Hüvelyesek Nyersfehérje LYS MET CYS M+C THR TRPLóbab 270 16,5 1,8 3,2 5,0 9,2 2,3Borsó 215 15,6 1,9 2,9 4,9 8,0 1,9Kékvirágú csillagfürt 300 14,3 1,8 3,8 5,6 10,4 2,7Fehérvirágú csillagfürt 340 16,6 2,1 6,0 8,1 12,0 2,6Sárgavirágú csillagfürt 380 17,9 2,3 6,2 8,5 12,4 2,7

Borsó

A legelterjedtebb hüvelyes abrak. A közelmúltban nemesített fajták fehérjetartalma a korábbiakéhoz ké-pest nagyobb, átlagosan 21-23%. Nyersrost tartalma


(forrá

s: Je

roch

és m

tsai.,

2013

)(fo

rrás:

Jero

ch és

mtsa

i., 20

13)


A gabonákhoz hasonlóan elsősorban foszforban gazdagok, de kalciumtartalmuk is nagyobb, mint a ga-bonáké. Foszfortartalmuk 60-70%-a fitinfoszfor és a

búzához képest kisebb a fitáz-aktivitásuk (10. táblázat). Magjuk karotint nem tartalmaz és tokoferoljaik között kevés az E-vitamin aktivitással rendelkező α-tokoferol.

Különböző hüvelyes magvak összes P, fitin P és nem fitin P-tartalma, valamint fitáz aktivitása (10. táblázat)

Hüvelyes Összes P( g/kg)

Fitin P Nem fitin P ( g/kg)

Fitáz aktivitás(U/kg)( g/kg) (%)

Lóbab 5,5 3,8 69 1,7 284Borsó 4,1 2,4 59 1,7 260Kékvirágú csillagfürt 5,2 3,4 65 1,8 222Fehérvirágú csillagfürt 8,6 5,4 63 3,2 384Sárgavirágú csillagfürt 5,0 3,0 61 2,0 313

Jellemző rájuk, hogy kisebb-nagyobb mennyiség-ben mindig tartalmaznak antinutritív anyagot, sőt van olyan hüvelyes mag, amely e káros vegyületek inaktivá-

lása nélkül nem is etethető. Az inaktiválás rendszerint hőkezeléssel elérhető. Csersavat, alkaloidákat és glikozi-dokat úgyszintén tartalmazhatnak (11. táblázat).

Hüvelyes magvak antinutritív anyagai és élettani hatásuk (11. táblázat)Antinutritív faktor Előfordulás Élettani hatásProteáz inhibitorok legtöbb hüvelyes Csökkent növekedés, hasnyálmirigy hipertrófiaTanninok legtöbb hüvelyes Fehérje és keményítő emészthetőség csökken Lektinek legtöbb hüvelyes Növekedési depresszió, elhullásAmiláz inhibitorok legtöbb hüvelyes Keményítő emészthetőség csökkenGlikozidok oligoszacharidok legtöbb hüvelyes Gázképződés, puffadás szaponinok legtöbb hüvelyes Bél nyálkahártya permeabilitás változása vicin/konvicin lóbab Hemolitikus anémiaFitát legtöbb hüvelyes Ásványi anyagok hasznosulását befolyásoljaLupinin, lupanin stb. csillagfürt Takarmány felvételi és növekedési depresszió NSP anyagok legtöbb hüvelyes Fehérje, zsír és keményítő emészthetőség csökkenése

Borsó

A legelterjedtebb hüvelyes abrak. A közelmúltban nemesített fajták fehérjetartalma a korábbiakéhoz ké-pest nagyobb, átlagosan 21-23%. Nyersrost tartalma

közepes (5-6%), zsírtartalma kevesebb, mint 2%. A fajták között lényeges különbségek vannak tripszinin-hibitor aktivitás (TIU) tekintetében, ami hatással van az aminosavak emészthetőségére (12. táblázat). A fehér virágú fajták általában kevesebb tannint és lignint tar-talmaznak, mint a tarka virágúak. Emellett a borsó ke-ményítőjének szerkezete, kristályossága is befolyásolja szerves anyagainak emészthetőségét.

Eltérő tripszin inhibitor aktivitású borsófajták látszólagos csípőbél cisztin és metionin emészthetősége (12. táblázat)

Magas TIU-tartalmúfajta

Alacsony TIU-tartalmú fajta

TIU/mg sz.a. 8,73 1,45Cisztin emészthetőség 0,74 0,81Metionin emészthetőség 0,89 0,93

A borsót a baromfifajok abrakkeverékébe korcso-porttól függően 5-10%-os részarányban hasz-

nálhatjuk


(forrá

s: Je

roch

és m

tsai.,

2013

)(fo

rrás:

Jero

ch és

mtsa

i., 20

13)

(forrá

s: Je

roch

és m

tsai.,

2013

)


édes csillagfürt

Sárga virágú változata takarmányozási célra jobb, de kevesebbet terem, mint a fehér virágú csillagfürt. Hazai jelentőségét talajigénye (mészben szegény homo-kon is terem), a borsóénál nagyobb fehérje- (30-40%) és metionin tartalma adja. A csillagfürtben lévő alkaloidák összes mennyisége nem haladhatja meg a 0,05%-ot. E fö-lött depresszíven befolyásolja a termelési eredményeket. A sárga és a kékvirágú csillagfürtök alkaloida tartalma lényegesen eltér (0,007 és 0,04%). Elsősorban az import szójadara részbeni helyettesítésére jöhet számításba. Gondot okoz, hogy alkaloidatartalma (lupinin, lupa-nin, lupinidin, stb.) az „édes” fajtákban is évről évre újra megemelkedik és annak szinten tartása csak folyamatos nemesítő munkával lehetséges. Hazánkban is rendelke-zésre állnak takarmányozási célra alkalmas fajták, de ennek ellenére takarmányozásra jelentős tétel nem áll rendelkezésre. Lengyelországban, Németországban na-gyobb arányban történik felhasználása a baromfifajok takarmányozásában.

Az édes csillagfürt a baromfi takarmányokban, a korcsoporttól függően 10-15%-ban használható

lóbabA lóbabban is, mint általában a hüvelyes magvakban

vannak antinutritív anyagok (vicin, konvicin), ezek meny-nyisége az újabb hibridekben viszont olyan kevés, hogy leggyakrabban hőkezelés nélkül is etethetők. A mag tan-nintartalma a lóbab esetében is limitálhatja az etethető-ségét. Takarmányértéke leginkább a borsóéhoz hasonlít. Az újabb nemesített fajták nagyobb termésátlagai (2-3 t/ha) megalapozhatják termesztésének gazdaságosságát is.

A lóbab a tanninszegény változatokból akár 25%-os, a hagyományos nagyobb tannintartalmú faj-

tákból (16 g/kg tannin) az abrak 10-15%-át teheti ki

szójabab

Hüvelyes mag, de az előzőekben tárgyalt pillangós magoktól 15-20%-nyi olajtartalma alapvetően megkü-lönbözteti. Nyersen, hőkezelés nélkül etetve, antinutri-tív anyagai blokkolják a tripszin hatását, és ez által a fe-hérje emészthetőségét. A szója tripszin inhibitor anyagai hőlabilisak, különböző hőkezelésekkel (tósztolás, extru-dálás, pelyhesítés, extrahálás) inaktiválhatók. A hőha-tásnak természetesen nem szabad nagyobbnak lennie, a még éppen szükségesnél, mert a túlzott hőkezelés hatá-sára a fehérje minősége már romlik. A szója tripszin in-hibitor anyag tartalmát célszerű a vásárlás előtt megha-tározni. A direkt mérések mellett a gyakorlatban számos olyan módszert is használnak, amelyek közvetve nyújta-nak információt a szójadara hőkezelésére vonatkozóan. Egyik ilyen lehetőség a szója ureáz aktivitásának meg-



lóbabA lóbabban is, mint általában a hüvelyes magvakban

vannak antinutritív anyagok (vicin, konvicin), ezek meny-nyisége az újabb hibridekben viszont olyan kevés, hogy leggyakrabban hőkezelés nélkül is etethetők. A mag tan-nintartalma a lóbab esetében is limitálhatja az etethető-ségét. Takarmányértéke leginkább a borsóéhoz hasonlít. Az újabb nemesített fajták nagyobb termésátlagai (2-3 t/ha) megalapozhatják termesztésének gazdaságosságát is.

A lóbab a tanninszegény változatokból akár 25%-os, a hagyományos nagyobb tannintartalmú faj-

tákból (16 g/kg tannin) az abrak 10-15%-át teheti ki

olajos maGvakMivel ezeket a növényeket az olajipar számára termesztik, baromfifajokkal full fat formában csak kis mennyi-

ségben etetjük. Összetételükre mindenekelőtt a nagy, 30-40%-os olajtartalom a jellemző. Sajátosságuk, hogy igen nagy energiatartalmuk mellett érdemleges mennyiségű nyersfehérjét is tartalmaznak (13. táblázat). A fehérje mi-nősége magvanként eltérő. A szója a pillangós magvakra jellemző magas lizintartalmú, a növényi fehérjeforrások között a legkiegyensúlyozottabb aminosav garnitúrával rendelkező takarmány. Limitáló aminosavai a metionin és a cisztin. A többi olajos mag lizinben kissé szegényebb, kéntartalmú aminosavakból viszont többet tartalmaz.

Olajos magvak átlagos táplálóanyag és metabolizálható energiatartalma ( g/kg) (13. táblázat)

Olajos mag Nyersfe-hérje Nyerszsír Nyersrost Nyershamu NDF Keményítő Cukor AMEn

( MJ/kg)Lenmag 216 356 64 41 n.a. 0 30 17,6Repce (00) 200 400 70 40 144 0 46 18,5Szójabab (hőkezelt) 350 180 55 48 136 50 71 14,5Napraforgómag(alacsony héj tartalmú fajták) 170 440 170 33 n.a. 0 - 19

Napraforgómag (hántolt, alacsony héj tartalmú fajták) 210 520 30 34 n.a. 0 - 19,5

szójabab

Hüvelyes mag, de az előzőekben tárgyalt pillangós magoktól 15-20%-nyi olajtartalma alapvetően megkü-lönbözteti. Nyersen, hőkezelés nélkül etetve, antinutri-tív anyagai blokkolják a tripszin hatását, és ez által a fe-hérje emészthetőségét. A szója tripszin inhibitor anyagai hőlabilisak, különböző hőkezelésekkel (tósztolás, extru-dálás, pelyhesítés, extrahálás) inaktiválhatók. A hőha-tásnak természetesen nem szabad nagyobbnak lennie, a még éppen szükségesnél, mert a túlzott hőkezelés hatá-sára a fehérje minősége már romlik. A szója tripszin in-hibitor anyag tartalmát célszerű a vásárlás előtt megha-tározni. A direkt mérések mellett a gyakorlatban számos olyan módszert is használnak, amelyek közvetve nyújta-nak információt a szójadara hőkezelésére vonatkozóan. Egyik ilyen lehetőség a szója ureáz aktivitásának meg-

határozása, amelynek nagysága tájékoztatást nyújt arra vonatkozóan, hogy megfelelően történt-e a hőkezelés. Az ureáz mérése egyszerű, elvégzésére gyorsteszteket fejlesztettek ki. A szójadara túlzott hőkezelésének meg-állapítására az ureáz aktivitás értékek kevéssé alkalma-sak. Ebben az esetben széles körben használt mérőszám a KOH-ban oldódó fehérje arányának a meghatározása. A fehérjék oldhatósága ugyanis csökken a túlhevítés hatására bekövetkező aminosav-szénhidrát komplexek kialakulása miatt. A nyers szója ureáz aktivitása hőke-zelés hatására a kezdeti átlagosan 2,5-ös értékről 0,2 alá csökken. A KOH-ban oldód fehérje értéke 78-84% kö-zötti intervallumban tekinthető ideálisnak. 14. táblázat.

A szója hőkezelésének hatása a mag ureáz aktivitására,KOH-ban oldódó fehérje szintjére és brojlercsirkék testtömeg

gyarapodására (14. táblázat)

Idő(perc)

Testtömeg gyarapodás (g)

(10.-17. nap)Ureáz aktivitás

mgN/gKOH-ban oldó-

dó fehérje(%)

0 203b 2,03 8910 250a 1,65 7920 251a 0,02 7630 259a 0,02 67

A nemesítői munka eredményeképpen napjaink-ban rendelkezésre állnak olyan szójafajták is, amelyek a hagyományos fajtáknál (TIU= 25-30 mg/g fehérje) lényegesen kevesebb (TIU= 10-15 mg/g fehérje) tripszi-ninhibítort tartalmaznak és akár hőkezelés nélkül is etethetők (15. táblázat).


(forrá

s: Je

roch

és m

tsai.,

2013

)(fo

rrás:

Bata

l és m

tsai.,

2000

)


Brojlercsirkék hízlalási eredményei különböző TIU tartalmú szóják etetésekor (15. táblázat)

Szója típus (TIU/mg sz.a.)

Hizlalási nap10 24 42

Ascasubi (18,5) 232,1 ± 38,9 c 1005,4 ± 161,9 c 2917,7 ± 322,8 b

Aires (17,2) 258,3 ± 37,0 b 1087,8 ± 139,7 b 3006,7 ± 325,1 b

Pannónia kincse (24,7) 211,2 ± 37,0 d 852,3 ± 146,7 d 2575,1 ± 439,2 c

Pannónia kincsehőkezelt, pelyhesített (4,4)

274,4 ±37,6 a 1174,3 ± 135,9 a 3209,6 ± 288,2 a

A teljes zsírtartalmú szója („full fat”) etetése jelentős energiaforrást is jelent. A genetikailag módosított növé-nyek közül hazánkban és az Európai Unió országaiban a kukorica mellett a szójának van a legnagyobb jelentő-sége. Az Európai Unió évente közel 30 millió tonna szó-jadarát importál, amelynek döntő hányada genetikailag módosított. Az exportőr országok (Brazília, Argentína, USA) ugyanis döntően csak GM fajtákat termesztenek. A GM szójákat elsősorban herbicidekkel és rovarkárt-evőkkel szembeni rezisztencia érdekében állították elő, de lehetőség van a mag aminosav tartalmának növelé-sére vagy a különböző allergének és antinutritív anyag szintek csökkentésére is.

A megfelelően hőkezelt szójatermékek felhaszná-lási szintjét 32%-ban, proteáz enzim alkalmazá-

sával 36-38%-ban szokták maximalizálni

napraforgó

Egyike a legnagyobb területen termesztett olaj-növényeinknek. Vastag héja miatt nyersrost tartalma 24-26%, Nyerszsír tartalma 32-34%, fehérjetartalma

pedig 17-18%. Lizinben szegényebb, metioninban gazda-gabb, mint a hüvelyes magvak. A héj eltávolítására alkal-mas különböző hántolási technológiák a takarmányipar és az állattartók rendelkezésére állnak. Darája gyorsan avasodik, amire tekintettel kell lenni a felhasználásakor.

A kisebb héjtartalmú finomra darált vagy hántolt napraforgót 5-15%-ban használhatjuk a brojle-

rek és a tojótyúkok takarmányában

lenmag

A lenmag hozama 1,8-2,0 t/ha. 20-24%-nyi nyers-fehérje tartalmának biológiai értékét csökkenti, hogy kevés lizin és metionin van benne. Nyerszsírjában jelen-tős mennyiségű (60%) linolénsav található. A növényi eredetű takarmányok közül a legtöbb n-3-as zsírsavat a lenmag tartalmazza. Emiatt alkalmazható a baromfi ter-mékek zsírsavösszetételének módosítására, az állati ter-mékek n-3-as zsírsavtartalmának növelésére. Kitűnő az étrendi hatása, mert 5-6%, vízben duzzadó, olyan nyál-kaanyagokat tartalmaz, amelyek bevonják a nyálkahár-tyát, enyhítve ezzel a gyomor- és bélgyulladás tüneteit. Mivel apró magról van szó, darálása elengedhetetlen. Ez jól megoldható, ha 50%-ban kukoricához keverjük.

A lenmag maximális felhasználhatósági szintje 5-10%

repcemag

A nemesítési munkával előállított, ún. duplanullás fajták már nemcsak kevés erukasavat, hanem kevesebb glikozidot is tartalmaznak, így kisebb kockázattal etet-hetők. Napjainkban már a tannin-szegény 000-ás válto-zatokat is széles körben termesztjük. Táplálóanyagainak emészthetőségét nagyban javítja a darálás. Darált for-mában viszont a napraforgóhoz hasonlóan gyorsan ava-sodik. Olaja sok E-vitamint és a napraforgóhoz képest több linolénsavat tartalmaz.

A repcemag maximális felhasználhatósági szintje 5-8%


(forrás: Dublecz és Pál, 2012)


pedig 17-18%. Lizinben szegényebb, metioninban gazda-gabb, mint a hüvelyes magvak. A héj eltávolítására alkal-mas különböző hántolási technológiák a takarmányipar és az állattartók rendelkezésére állnak. Darája gyorsan avasodik, amire tekintettel kell lenni a felhasználásakor.

A kisebb héjtartalmú finomra darált vagy hántolt napraforgót 5-15%-ban használhatjuk a brojle-

rek és a tojótyúkok takarmányában

lenmag

A lenmag hozama 1,8-2,0 t/ha. 20-24%-nyi nyers-fehérje tartalmának biológiai értékét csökkenti, hogy kevés lizin és metionin van benne. Nyerszsírjában jelen-tős mennyiségű (60%) linolénsav található. A növényi eredetű takarmányok közül a legtöbb n-3-as zsírsavat a lenmag tartalmazza. Emiatt alkalmazható a baromfi ter-mékek zsírsavösszetételének módosítására, az állati ter-mékek n-3-as zsírsavtartalmának növelésére. Kitűnő az étrendi hatása, mert 5-6%, vízben duzzadó, olyan nyál-kaanyagokat tartalmaz, amelyek bevonják a nyálkahár-tyát, enyhítve ezzel a gyomor- és bélgyulladás tüneteit. Mivel apró magról van szó, darálása elengedhetetlen. Ez jól megoldható, ha 50%-ban kukoricához keverjük.

A lenmag maximális felhasználhatósági szintje 5-10%

repcemag

A nemesítési munkával előállított, ún. duplanullás fajták már nemcsak kevés erukasavat, hanem kevesebb glikozidot is tartalmaznak, így kisebb kockázattal etet-hetők. Napjainkban már a tannin-szegény 000-ás válto-zatokat is széles körben termesztjük. Táplálóanyagainak emészthetőségét nagyban javítja a darálás. Darált for-mában viszont a napraforgóhoz hasonlóan gyorsan ava-sodik. Olaja sok E-vitamint és a napraforgóhoz képest több linolénsavat tartalmaz.

A repcemag maximális felhasználhatósági szintje 5-8%

a kendermagKendermagból csak keveset termesztünk. Ez több-

nyire, mint madáreleség kerül felhasználásra. Egyébként vedléskor jó hatású a baromfira is, ugyanis a tollazat gyorsabban fejlődik és fényesebb lesz.

GyökGumós takarmányokA különböző gumók, gyökerek beszárítása és feldolgozása során képződő melléktermékek nem kifejezetten

baromfitakarmányok. Fehérjetartalmuk kevés, táplálóanyagaik döntő részét a szénhidrátok, a cukrok és a kemé-nyítő teszi ki (16. táblázat). Összetételük miatt elsősorban energiaforrásként a gabona magvak részleges kiváltására használhatók.

Gyökgumósok termékeinek átlagos táplálóanyag tartalma ( g/kg) (16. táblázat)

Gyökgumós takarmány alapanyagok Nyershamu Nyersfehérje Nyersrost Keményítő/cukor AMEn ( MJ/kg)

Burgonyapehely 45 78 21 645 (keményítő) 12,06

Burgonyaszelet 51 81 25 647 (keményítő) 10,64

Manióka liszt 51 26 52 590 (keményítő) 12,36

Manióka liszt (hámozott gumóból) 35 23 32 669 (keményítő) 12,76

Szárított répaszelet (cukorrépa) 39 47 48 589 (cukor) 9,85

Melasz (770 g/kg szárazanyag) 85 108 0 508 (cukor) 8,51

Takarmánycukor (990 g/kg/szárazanyag) 9 0 0 981 (cukor) 15,49


(forrá

s: Je

roch

és m

tsai.,

2013

)


Burgonyapehely, szárított burgonyaszelet

A burgonyapehely hőkezelése gőzzel történő pá-rolással, a burgonya-chipsé forrólevegős szárítással történik. Mindkét esetben lebomlanak a krumpliban található antinutritív anyagok, a proteáz inhibitorok és a szolanin. A két termék közül azonban a chips kemé-nyítőjének gyengébb az emészthetősége és ebből adódó-an energiatartalma is. Fehérje minőségük a magasabb lizintartalomból adódóan jobb, mint a gabonáké. Ma-gas kálium tartalmuk ugyanakkor nagyobb bekeverési szinteken hasmenést okozhat. Felhasználásuk pozitívan befolyásolja a pellet minőségét.

A burgonyapelyhet baromfival maximum 15-20%-ban, míg a burgonyaszeletet 5-10%-ban

lehet etetni

maniókaliszt

A manióka gyökér szárításával majd őrlésével elő-állított élelmiszer és takarmány, amelyet széles körben használnak a világ különböző részein (Afrika, Dél-kelet Ázsia, Dél-Amerika). Cassava és tapioka néven is ismert. Döntően keményítőt tartalmaz, így elsősorban energia-forrás. Kevés fehérjéjének is közel 50%-a amid anyag. Felhasználásakor figyelembe kell venni, hogy a sejtlég-zést blokkoló ciánglikozidokat és a szárítás körülménye-itől függően mikotoxinokat tartalmazhat.

A maniókaliszt felhasználása baromfi takarmá-nyokban maximum 10%-ban javasolt, etetéskor

emelni kell a fehérje alapanyagok arányát

CukoriPari melléktermékekA szárított répaszelet, a melasz és a takarmánycukor elsősorban szintén energiaforrásként vehetők figyelem-

be. A melasz nyersfehérjéje elérheti a 10%-ot, de annak nagy része, amid anyag (glutaminsav, glutamin, betain), így a baromfi fajok fehérjeforrásként nem tudják hasznosítani. Különösen sok káliumot tartalmaz, ami nagyobb adagban történt etetésekor hasmenést okozhat. Emellett sok benne a nátrium, a mangán, a cink és a réz is. Mindemellett a madárfajok szacharáz termelése is limitált.

A melaszt pellet kötő anyagként általánosan

használják, de arányát nem célszerű 3% fölé emelni. Szá-rított répaszeletből és takar-mánycukorból maximum 5-8%-ot lehet felhasználni



maniókaliszt

A manióka gyökér szárításával majd őrlésével elő-állított élelmiszer és takarmány, amelyet széles körben használnak a világ különböző részein (Afrika, Dél-kelet Ázsia, Dél-Amerika). Cassava és tapioka néven is ismert. Döntően keményítőt tartalmaz, így elsősorban energia-forrás. Kevés fehérjéjének is közel 50%-a amid anyag. Felhasználásakor figyelembe kell venni, hogy a sejtlég-zést blokkoló ciánglikozidokat és a szárítás körülménye-itől függően mikotoxinokat tartalmazhat.

A maniókaliszt felhasználása baromfi takarmá-nyokban maximum 10%-ban javasolt, etetéskor

emelni kell a fehérje alapanyagok arányát

malomiPari melléktermékekA korpák minőségét nagymértékben befolyásolja a mag hántolásakor a korpákba kerülő aleuron réteg és az

endospermium mennyisége. Nyersfehérje és esszenciális aminosav tartalmuk is ennek függvényében változik. A kiőrlés hatására az eredeti maghoz képest nő a termékek fehérje-, nyerszsír-, hamu-, rost- és vitamintartalma, csök-ken ugyanakkor a keményítő és ebből adódóan a metabolizálható energiatartalom (17. táblázat). Nyershamujukban a foszfor és a kálium fordul elő legnagyobb koncentrációban. A mikroelemek közül mangán- és cink-tartalmukat kell említeni. A B-csoport vitaminjai között is kiemelendő a nikotinsav, a pantoténsav és a piridoxin tartalmuk.

A gabona mag és a belőle képződő malomipari melléktermékek átlagos táplálóanyag tartalma ( g/kg) (17. táblázat)Malomipari melléktermék Nyersfehérje Nyersrost Keményítő AMEn ( MJ/kg)Búza 120 23 583 12,7Búza takarmányliszt 160 46 340 11,0Búzakorpa 150 100 131 8,0Rozs 95 24 556 11,0Rozs takarmányliszt 150 33 331 10,5Rozskorpa 140 73 92 7,2

A melléktermékeknek nem csupán a fehérjetartalma, de annak aminosavösszetétele is változik. A korpa és a takarmányliszt többet tartalmaz az aleuron rétegben található globulinokból és albuminokból, melyeknek nagyobb a lizin, treonin és triptofán tartalma a teljes maghoz viszonyítva (18. táblázat).

Hántolási melléktermékek aminosav tartalma (18. táblázat)

Melléktermék Nyersfehérje( g/kg)

Aminosav ( g/kg)Lys Met Cys Met+Cys Thr Trp

Búzakorpa 150 6,0 2,3 3,1 5,5 5,0 2,0Búza takar-mányliszt 160 6,3 2,5 3,4 5,8 5,3 2,1

Búza 120 3,5 1,9 2,8 4,7 3,6 1,4

Búzakorpa

Hazánkban a búzakorpa a legnagyobb mennyi-ségben rendelkezésre álló malomipari melléktermék. Nyersrostban, fehérjében és foszforban gazdagabb, mint a szem. Ha nagyobb fokú a kiőrlés, és kevesebb „lisztes rész” (keményítő) kerül bele, akkor több fehérjét tartal-maz és kisebb az energiatartalma. A búzakorpa össze-tétele jelentős mértékben ingadozik, ezért a szakszerű felhasználás érdekében ajánlatos az egyes tételeket ké-miai és mikrobiológiai vizsgálatoknak alávetni. Gazdag forrása a B-vitaminoknak, a csírarészek olajában pedig sok E-vitamin van. Foszforból sokat tartalmaz, de an-nak 50%-a fitin-foszforsav formájában van jelen. Nagy a réz és a kálium tartalma. Enyhén hashajtó hatású, miko-toxinokat koncentráltan tartalmazhat.

A búzakorpa magas rosttartalma miatt inkább csak az idősebb madarak takarmányában, il-

letve az alacsonyabb energia szükségletű tojó nevelő takarmányokban használhatjuk 5-10%-ban

egyéb korpafélék

A rozskorpából kevésbé jó étrendi hatása miatt általában kevesebbet etetnek, pedig emészthetősége valamivel jobb a búzakorpáénál. Ha 0,2%-nál több anyarozsot tartalmaz, romlik a minősége, sőt tartó-san etetve vetélést okozhat. Az árpa-, a kukorica-, a rozs- és a zabkorpa mindegyike kevesebb fehérjét tar-talmaz a búzakorpánál, és jóval ritkábban kerülnek forgalomba. Felhasználásuk előtt táplálóanyag tar-talmukat laboratóriumi vizsgálattal ellenőrizni kell, mert változó kémiai összetételük miatt a táblázatok-ban megadott átlagértékek nem elegendők a receptú-rák korrekt összeállításakor.


(forrá

s: Je

roch

és m

tsai.,

2013

)

(forrá

s: Je

roch

és m

tsai.,

2013

)


takarmánylisztek

A takarmánylisztek ösz-szetételére jellemző, hogy a korpáknál kevesebb héj- és aleuron (raktározott fehér-jeszemcse) részt, de több lisztes endospermiumot (magfehérje) tartalmaznak,

így energiaértékük nagyobb a korpákénál. A búzatakar-mányliszt úgy használható fel, mint a nagyobb mennyiségű

l isztes részt tartalmazó búzakorpa. Ugyanez mondható el, kisebb módo-

sításokkal az árpa-, a rozs- és a ku-korica-takarmánylisztről. A bor-

sótakarmányliszt igen értékes takarmány, mert azt a már hántolt borsó további

feldolgozásakor nyerik.

A takarmánylisztek felhasználása a baromfi ta-karmányokban 10-20%-ban lehetséges

gabonacsírák

A búzacsíra értékes nyersfehérje (26-29%) és nyerszsírtartalmú (6-8%) takarmány. Lizin és metio-nin tartalma kedvező. Nyersrost tartalma minimális. Frissen sok E-vitamint tartalmaz. Sok van benne fosz-forból (12 g/kg), magnéziumból (2,8 g/kg). A mikroele-mek közül közepes mennyiségű vasat (59 mg/kg), cinket (131 mg/kg), kobaltot (0,13 mg/kg), szelént (0,002 mg/kg), mangánt (144 mg/kg) és rezet (8,4 mg/kg) tartal-maz. Etetése előtt tanácsos esetleges avasságának a mér-tékéről tájékozódni.

A gabonacsírát a baromfitakarmányokba 5%-ig célszerű bekeverni

sütőiPari melléktermékekA sütőipar fel nem használt, beszárított termékei, a kenyér, a kifli, a zsemle és a különböző sós sütemények

szintén felhasználhatók a különböző baromfifajok takarmányozásában. A tárolás során bekövetkező esetleges pe-nészesedés lényeges minősítő paraméter, hiszen a penészes részeket, termékeket nehéz megbízhatóan elkülöníteni. Energia- és fehérjetartalmuk a gabonákéhoz áll közel (19. táblázat). A sütés hatására a fehérje minősége romlik, a Maillard reakció eredményeképpen elsősorban a lizin emészthetősége és hasznosulása csökken. A hozzáadott só mennyiségének függvényében a nátrium- és klórtartalmuk nagy szórásértékeket mutathat. Ezeknél a termékeknél is fokozottan fontos az aktuális táplálóanyag tartalmak meghatározása az etetés előtt.

Szárított pékáruk táplálóanyag-tartalma ( g/kg) (19. táblázat)

Termék Nyershamu Nyersfehérje Nyerszsír Nyers rost Keményítő Cukor Na AMEn ( MJ/kg)

Szárított kenyér 30 88 12 31 573 58 8,4 12,1

Kifli, zsemle 26 114 17 17 545 62 8,0 12,2

Sós péksütemény 38 116 13 17 568 56 12,8 12,4


(forrá

s: Je

roch

és m

tsai.,

2013

)


gabonacsírák

A búzacsíra értékes nyersfehérje (26-29%) és nyerszsírtartalmú (6-8%) takarmány. Lizin és metio-nin tartalma kedvező. Nyersrost tartalma minimális. Frissen sok E-vitamint tartalmaz. Sok van benne fosz-forból (12 g/kg), magnéziumból (2,8 g/kg). A mikroele-mek közül közepes mennyiségű vasat (59 mg/kg), cinket (131 mg/kg), kobaltot (0,13 mg/kg), szelént (0,002 mg/kg), mangánt (144 mg/kg) és rezet (8,4 mg/kg) tartal-maz. Etetése előtt tanácsos esetleges avasságának a mér-tékéről tájékozódni.

A gabonacsírát a baromfitakarmányokba 5%-ig célszerű bekeverni

növényolajiPari melléktermékekAz olajos magvakból azok olajtartalmát hideg vagy

meleg préseléses eljárással is ki lehet nyerni. A hidrauli-kus préssel végzett olajkinyerés mellékterméke az olaj-pogácsa. Ha az olajos magvakat szűkülő lyukbőségű, perforált hengeren préselik át, úgy melléktermékként az ún. expellert kapjuk. Az olajpogácsák zsírtartalma 10%, az expelleré 5% körül mozog. Mindkettő igen érté-kes, de könnyen avasodó takarmány. A növényolajipar-ban a préselést még valamilyen zsíroldószerrel végzett extrakció is követi. Ilyenkor melléktermékként az extra-hált darákat nyerjük. Az említett melléktermékek fehér-jéből sokat (35-50%-ot), nyerszsírból viszont alig 1-2%-ot tartalmaznak. Nem tartoznak az ízletes takarmányok közé még akkor sem, ha nem sok zsíroldószer marad bennük, mert az extraháláskor sok íz- és zamatanyagot

veszítenek. Hasonló sorsra jutnak a zsírban oldódó, ér-tékes hatóanyagaik is. Nyersrosttartalmuk nemcsak az alapanyagtól, hanem a gyártási eljárástól is függ, és a legtöbbször számottevő. Egyéb NSP anyagaik mennyi-sége és aránya termékenként eltérő, a repcedara például csaknem tízszeres koncentrációban tartalmaz lignint a szójadarához viszonyítva. Keményítőtartalmuk mini-mális, cukortartalmuk pedig 4-10% között változik (20. táblázat).A gabonákhoz képest több kalciumot tartal-maznak (3,0-7,0 g/kg) és foszfor tartalmuk is figyelemre méltó (6,5-12,0 g/kg). A foszfor ezekben a takarmányok-ban is 50-75%-ban fitin savak formájában van jelen. Az olajos magvak azonban a gabonákkal ellentétben saját fitázaktivitással nem rendelkeznek.

Az olajipari melléktermékek átlagos táplálóanyag tartalma ( g/kg) (20. táblázat)

Olajipari melléktermék Nyershamu Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost NDF Keményítő Cukor

Gyapotmag dara (hántolt) 61 441 21 84 n.a. 0 66

Gyapotmag dara (részlegesen hántolt) 61 363 19 163 n.a. 0 49

Földimogyoró dara (hántolt) 57 500 12 50 176 86 102

Lenmag pogácsa 57 329 55 94 230 0 38

Repce dara 68 351 22 116 265 0 70

Repce pogácsa 66 326 89 112 233 0 108

Szója dara 59 449 13 59 132 61 95

Szója dara (hántolt) 59 483 12 35 n.a. 60 101

Napraforgó dara (héjatlanított) 70 386 17 119 n.a. 0 91

Napraforgó dara (részlegesen héjatlanított) 62 333 22 197 347 0 60

Napraforgó pogácsa (részlegesen héjatlanított) 59 347 55 183 n.a. 0 75

Fehérjeminőségük között úgyszintén lényeges kü-lönbségek vannak. A szójadara például sok lizint tartal-maz, de keveset a kéntartalmú aminosavakból. A repce és a napraforgó szerényebb lizintartalom mellett gazda-

gabb metioninban és cisztinben. Az esszenciális amino-savakból egységnyi fehérjére vonatkozóan a földimo-gyoró dara tartalmazza a legkevesebbet (21. táblázat).

Olajipari melléktermékek átlagos aminosav tartalma ( g/kg) (21. táblázat)

Olajipari melléktermék Nyersfehérje LYS MET CYS M+C THR TRP

Gyapotmag dara (részlegesen hántolt) 309 15,6 5,6 6,2 11,8 12,1 4,8

Gyapotmag dara (hántolt) 459 18,2 6,4 7,3 13,7 14,0 5,6

Földimogyoró dara (hántolt) 464 14,9 4,8 5,9 10,7 11,9 4,8

Repced ara 353 18,1 6,8 8,3 15,1 14,8 4,6

Repce pogácsa 307 17,4 6,0 7,2 13,2 13,7 4,2

Szója dara 443 27,3 6,1 6,4 12,5 17,5 6,1

Szója dara (hántolt) 478 29,2 6,4 6,9 13,3 18,6 6,4

Szója pogácsa 398 23,7 5,5 5,9 11,4 15,6 5,1

Napraforgó dara (részlegesen héjtalanított) 364 12,7 8,1 5,9 14,0 13,2 4,8

Napraforgó dara (héjtalanított) 469 14,8 9,3 7,7 17,0 15,8 6,2


(forrá

s: Je

roch

és m

tsai.,

2013

)(fo

rrás:

Jero

ch és

mtsa

i., 20

13)


extrahált napraforgó

Hazai viszonylatban az extrahált napraforgódara áll rendelkezésre a legnagyobb mennyiségben. Antinutritív vagy toxikus anyagokat nem tartalmaz. Fehérjetartal-ma 30-38%, a rosttartalom (15-25%) függvényében vál-tozik. Fehérjéje lizinben szegény, a kéntartalmú amino-savakban relatíve gazdag, ezek mennyisége meghaladja a lizint. Foszfortartalma magas. Szerves anyagainak az emészthetősége a rosttartalom befolyásolja. Etetésekor a legnagyobb gondot az okozza, hogy a hántolás után visszamaradó vagy visszakevert, nem kevés héj az olaj-kinyerés munkafolyamatában elveszíti rugalmasságát, miközben tűhegyes, merev szilánkokká töredezik, ami irritálja és sérti az emésztőcső nyálkahártyáját. Ezzel a kellemetlen hatással, ha kisebb mértékben is, de az új, vékony maghéjú fajták esetében is számolni kell. Aján-latos tehát az extrahált napraforgódarát és benne a mag-héjtöredékeket finomra őrölni.

A kis rosttartalmú (10-12%) extrahált naprafor-gó darákat tojó-, brojler- és pulykatápokban

5-15%-ban szerepeltethetjük. A hagyományos fajták 5-8%-ban, enzim kiegészítést alkalmazva idősebb madaraknál 15%-ig is alkalmazhatóak

extrahált szójadara

Az extrahált szójadara meghatározó jelentőségű a baromfifajok fehérjeellátásában. Az extrahált szójadara sok (42-48%) és lizinben is gazdag fehérjét tartalmaz. Kéntartalmú aminosavai a lizinhez viszonyítva nem érik el a növendék állatok igényelte arányt, így a gabona magvakkal igen előnyösen egészítik ki egymás aminosav garnitúráját. Nyerszsír tartalma 1-2% körüli. Jelentős mennyiségben tartalmaz B3- és B5-vitamint, foszforban is gazdag. Nyersrost tartalma a többi extrahált darához

képest alacsony, 5-6%. Nagy mennyiségben tartalmaz azonban olyan antinutritív anyagokat (galaktánok, man-nánok), amelyeket a gazdasági állatok csupán a bélmik-robák segítségével képesek bontani. A szójadarák rosttar-talmát az is befolyásolja, hogy az olajkivonást megelőzően a magot hántolták-e. Az ún. HiPro szójadarák hántolt magból készültek, így fehérjetartalmuk magasabb (48-49%), rostjuk viszont kisebb (3-4%), mint a hagyományos daráké. Tripszin inhibitor és lektin tartalma az extrahálás során alkalmazott hőkezelés következtében lebomlik. Az extrahált szójadarát valamennyi baromfifaj szívesen fo-gyasztja, és jól is értékesíti. Elsősorban a gazdaságossági tényezők korlátozzák hazai felhasználását. A hazánkba érkező import szója döntő hányadát a Dél-Amerikából és az USA-ból származó, döntően GM extrahált dara jelenti. A full fat szójánál említett módon az extrahált daráknál is fontos a tripszin inhibitor szintek ellenőrzése a korábbi-akban bemutatott paraméterek segítségével.

extrahált repcedara

Az extrahált repcedarák felhasználhatóságát legin-kább a full-fat repcénél ismertetett glikozida-, erukasav- és tannintartamuk befolyásolja. A 00-ás és 000-ás fajták-ban a glükozinolát-tartalom folyamatosan csökken (6-10 mmol/kg) és nem éri el az Európai Uniós határértéket (25 mmol/kg).A nemesítési programok általában nem érin-tik a szinapin koncentrációt (3,5-8 g/kg), ami korábban a barnahéjú tojást tojó tyúkoknál okozott tojásminőségi problémát. Napjaink tojóhibridjeinek döntő hányada ma már megfelelő mértékben termeli a trimetil amin oxidáz enzimet, ami a káros ízanyagok lebontásáért felelős. Rep-cét nagy területen termesztünk, így extrahált darájából is sok áll rendelkezésre. Fehérjetartalma figyelemre mél-tó (33-38%). Fehérjéjében kevesebb a lizin, viszont több a kéntartalmú aminosav. Treoninból és triptofánból a szójához hasonló mennyiséget tartalmaz. Nyersrost tar-talma 12-15%, amelyen belül a lignin jelentős részarányt képvisel. Foszforban gazdag (8-9 g/kg), fitáz enzimmel történő kiegészítése javítja a hasznosíthatóságát.

Az extrahált repcedarát rosttartalma miatt a ba-romfifajokkal csak korlátozott mértében, 3-8%

etetjük



extrahált gyapotmagdaraHazánkban ritkán használjuk baromfitakarmány-

ként, de a világ különböző részein fontos fehérjetakar-mány. Baromfival csupán a hántolt magvakból készült dara etetése jöhet számításba. Nyersrost tartalma a héjatlanítás függvényében 8-15%. A benne előfordu-ló E-vitamin-ellenes hatású gossipol koncentrációja 1-5 g/kg. A tojótyúkoknál már kis koncentrációban (50 mg/kg) zöldes színt kölcsönözhet a tojásnak és rontja a keltethetőséget. A brojlerek valamivel jobban tolerál-ják (100 mg/kg).

lenmagdara, lenmagpogácsaAz extrahált lenmagdara a legjobb étrendi hatá-

sú hazai olajipari melléktermék. Minden fajú és korú állattal etethető. Hízóállatokkal azért szokás kisebb mennyiségben etetni, mert fehérjéjének biológiai érté-ke csak közepes. Nyálkaanyagai miatt az emésztőszervi bántalmakban szenvedő állatok részére kedvező hatású takarmány. Felhasználhatóságát ciánglikozida tartalma, a linamarin korlátozza.

A nyersen sajtolt lenmagdarát, lenmagpogácsát 5%-ban, a hőkezelésen átesett, extrahált darákat

maximum 10%-ban célszerű felhasználni

extrahált földimogyoró daraAz extrahált földimogyoró növényolaj-ipari feldol-

gozása során keletkezik. Takarmányértéke a héjtalanítás

módjától és fokától függ. A héjtalanított mag zsírtalaní-tása után visszamaradt extrahált dara értékes fehérje-hordozó, amelyben kb. 48% fehérje található, ugyanak-kor csak kevés (6-8%) rostot tartalmaz. Mivel gyakran fertőzött Aspergillus flavus penészgombákkal, ennek következtében aflatoxinnal, az importtételek állami mintázása és vizsgálata kötelező. Etetése csak akkor en-gedélyezett, ha aflatoxin-tartalma 0,05 mg/kg alatt van.

tökmagpogácsa

A nagy olaj- (35-37%) és fehérjetartalmú (kb. 28%) tökmag magas ára miatt önmagában ritkán áll rendel-kezésre. A tökmagolaj előállítás melléktermékeként kép-ződő pogácsák az ország több részén szezonálisan azon-ban képződnek, amelyeket baromfival is kiválóan fel lehet használni. Több mint 50% nyersfehérjét, átlagosan 10% olajat és kevés rostot tartalmazó melléktermékről van szó. Zsírsavai között a linolsav a domináns, a csir-kehús ízét kedvezően befolyásolja. Olajtartalma miatt avasodásra hajlamos.

sZesZiPari melléktermékekmalátacsíra

A malátacsíra a sörgyártás technológiája során ki-csírázott árpának, a malátának cérnavékonyságúvá szá-radt gyökere. Ennek nagysága és táplálóanyag tartalma attól függ, hogy mikor szakították meg a csírázás folya-matát és milyen hőfokon szárították (pörkölték) a ma-látát. Akkor jó minőségű, ha világos színű, pelyvamen-tes és kevés törmelékes részt tartalmaz. A malátacsíra nyersfehérje tartama kb. 25%, metioninban és lizinben

gazdag, nyersrost tartalma pedig 10-15% között válto-zik. Jó foszforforrás (7-9 g/kg), átlagon felüli a kobalt-, a cink- és a B-csoportbeli vitamintartalma is.

A malátacsíra magas rosttartalma miatt a ba-romfi keveréktakarmányokban csak kis meny-

nyiségben, 2-5%-ban ajánlott



szeszélesztő, sörélesztő A szárított sörélesztő és szeszélesztő rendkívül ér-tékes takarmány közel 50% nyersfehérjét tartalmaz. Li-mitáló aminosava a metionin. A B12-vitamin kivételével valamennyi, a B-csoportba tartozó vitaminból sok talál-ható benne.

A szeszélesztő, sörélesztő a baromfi takarmányok-ban 3-5%-nyi mennyiségben használható

keményítőGyári melléktermékekA keményítőgyári melléktermékek összetételét az alkalmazott technológiák erősen befolyásolják, összetételük-

ről előzetesen kémiai vizsgálatokkal feltétlenül tájékozódni kell. A keményítőgyárak takarmányozási célra forgal-mazott termékei közül a CGF (Corn Gluten Feed, kukorica glutén takarmány), a kukorica glutén és a kukoricacsíra a legfontosabbak.

CgfA CGF a kukoricából nedves eljárással történő ke-

ményítő alapú izocukor gyártás mellékterméke, a ke-ményítő nagyobb részének, a csírának és a gluténnak az elválasztása után visszamaradó takarmány. A száraz CGF nyersfehérje tartalma 21-23%, nyersrostja 8-10%, emellett változó mennyiségben (22-25%) tartalmaz ke-ményítőt is. Fehérjéje a kukorica fehérjére jellemző mó-don lizinben hiányos.

A CGF alapanyagot magasabb rosttartalma miatt elsősorban a különböző baromfifajok idősebb

állományainak keveréktakarmányában lehet felhasz-nálni, 3-8% mennyiségben

kukorica glutén

A kukorica glutén a CGF-nél nagyobb fehérjetar-talmú (60%) és kevesebb rostot tartalmaz. A fehérjé-je a kevés lizin mellett sok leucint tartalmaz, ami még kiegyensúlyozatlanabbá teszi az aminosav összetételét. Baromfi tápokhoz keverve hatékonyan módosítja a bőr alatti zsír és a tojássárgája színét.

A kukorica glutén a baromfifajok takarmányában átlagosan 2-5%-ban szokott szerepelni

kukoricacsíra

A kukoricacsíra sok és értékes fehérjét, olajat, E-vi-tamint és kevés rostot tartalmaz. Emiatt valamennyi gazdasági állatfajjal etethető. Nyersfehérje tartalma körülbelül 15%, nyersrost 5%, nyerszsír szintje 40%.

A kukoricacsíra a baromfitakarmányok energia kiegészítésére 5%-os bekeverési arányig hasz-

nálható

repcepogácsa



a bio-üZemanyaG Gyártás melléktermékeiAz utóbbi évtizedekben világszerte jelentősen nőtt a különböző növényi alapanyagokból előállított üzemanya-

gok, a bioetanol és a biodízel gyártása. Előállításuk során nagy mennyiségben képződnek takarmányozásra is alkal-mas melléktermékek.

a biodízelgyártás melléktermékeiBiodízel előállítására a nagy olajtartalmú növények (pl. repce, napraforgó, szója, olajpálma) a legalkalmasabbak.

Ezek közül Európában nagyobb területen a repce és a napraforgó termeszthetők. A magvakból az olajat mechanikus préseléssel, vagy újabban oldószeres extrakcióval nyerik ki. A biodízelgyártás első fázisában 100 kg repcemagból átlagosan 35-38 kg nyers repceolaj, illetve 62-70 kg repcepogácsa keletkezik. A második fázisban a nyers olajat me-tanollal észterezik, ekkor a repceolajból 28-36 kg biodízel képződik, melléktermékként pedig 3-5 kg glicerin.

repcepogácsa Hazánkban a repcealapú biodízelgyártás eredmé-nyeképpen képződő repcepogácsa jelenti a legnagyobb volument. A magyarországi termékek átlagosan 30% nyersfehérjét, 12% nyerszsírt és 10% nyersrostot tar-talmaznak, a legnagyobb eltérés a termékek nyersrost-, Ca- és Na-tartalmában van (22. táblázat). Nagyobb zsír-tartalmukból adódóan energiatartalmuk meghaladja az extrahált repcedaráét. A ma köztermesztésben lévő rep-cefajtákat és hibridek glükozinolát tartalma jelentősen eltérhet, de szintje általában nem haladja meg a 00-s rep-cékre vonatkozó 25 µmol/g-os megengedhetőségi határ-értéket. A biodízelgyártásra termesztett repcék eruka-sav- és tannintartalma sem korlátozza takarmányozási célú felhasználásukat.

Magyarországi repcepogácsa és DDGS minták átlagos táplálóanyag tartalma (22. táblázat)Száraz-anyag Nyers-fehérje Nyers hamu Nyers zsír Nyers rost Keményítő P Ca Na

REPCEPOGÁCSAátlag 90,75 30,40 6,23 12,32 10,41 5,70 1,01 0,87 0,08CV (%) 2,05 4,92 2,42 9,49 16,69 12,28 6,49 27,94 95,02DDGSátlag 88,5 24,3 4,3 11,5 5,6 6,5 0,8 0,20 0,29CV (%) 1,1 6,0 4,5 4,5 7,5 5,4 7,0 38,3 14,9

A repcepogácsák, az aktuális antinutritív anyag szintek függvényében idősebb brojlercsirke, pulyka és árutojó állományok takarmányozásához 5-15%-os bekeverési aránnyal javasolt

napraforgó pogácsa

A napraforgó olajpogácsa, a repcepogácsánál íz-letesebb, nyersfehérje tartalma 25-30%, míg hántolt

változata 40% fehérjét és 10% rostot tartalmaz. A nap-raforgó olajpogácsa gazdag metioninban, de szegény lizinben és treoninban. Glikozidokat, erukasavat és tan-nint nem tartalmaz.

A napraforgó pogácsák felhasználását elsősorban a héjatlanítás, a gyártási eljárás után vissza-

maradó rost mennyisége korlátozza, alkalmazható mennyisége 5-15%


(forrá

s: Pá

l és m

tsai.,

2013

)


glicerinA biodízel gyártás során képződő glicerintartal-

mú melléktermék ténylegesen 85-90% glicerint tartal-maz. Elsősorban energiaforrásként vehető számításba (AMEn=13,5 MJ/kg).

A rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján a baromfifajokkal 5%-ban lehet etetni, a terme-

lési eredmények romlása nélkül

a bioetanolGyártás melléktermékeiA bioetanol gyártás volumene jelentős mértékben megnőtt az utóbbi évtizedekben. 2013-ban Dunaföldváron

hazánkban is megkezdte működését az első bioetanol gyár, amely kukoricából állít elő jelentős mennyiségű alko-holt. A képződő melléktermék a nedves (DGS, Distillers Grains with Solubles) vagy száraz kukoricatörköly (DDGS, Dried Distillers Grains with Solubles), amely a kukoricakeményítő kivételével tartalmazza a mag egyéb táplálóanya-gait. Az alkohol lepárlását követően visszamaradó oldat (solubles) még értékes táplálóanyagokat tartalmaz (élesztő fehérjék, vízben oldódó vitaminok), emiatt ezt még részben hozzákeverik a kukoricatörkölyhöz.

ddgs

A hazai előállítású DDGS 25% nyersfehérjét, 12% nyerszsírt és 7% nyersrostot tartalmaz. A fehérje mi-nősége megegyezik a kiindulási a kukoricáéval, amino-savainak emészthetősége azonban a hőkezelés ered-ményeképpen lényegesen kisebb. Foszfortartalmának emészthetősége ugyanakkor jobb, mint a kukoricáé. A különböző üzemekből származó DDGS összetétele nagy eltéréseket mutathat, emiatt táplálóanyag tartalmá-nak folyamatos ellenőrzése elengedhetetlen. A kukorica DDGS aranysárga színű. Amennyiben túlhevítik, a szárí-tás során a legsérülékenyebb aminosavak, a lizin és az ar-ginin egy része lebomlik vagy cukrokhoz kötődik. Erre a DDGS színéből is lehet következtetni. A túlhevített termé-kek színe barnás árnyalatú. Etetésekor indokolt és javasolt az emészthető aminosav alapú receptúrakészítés, továbbá a tápok lizin és triptofán kiegészítése. Az NSP bontó en-zimek használata úgyszintén pozitívan hat etethetőségére. A különböző alapanyagokból képződő DDGS termékek átlagos táplálóanyag-tartalmát a 23. táblázat tartalmazza.

A DDGS gyártás során a hőkezelés nagymérték-ben befolyásolja a termék színét és beltartalmát. A nem-zetközi gyakorlatban alkalmazott színskála alapján ezt könnyen meg tudjuk ítélni.

Minőségét és felhasználhatóságát nagymérték-ben befolyásolja a kukorica mikotoxintartalma. Ennek szintje ugyanis a DDGS-ben feldúsul. Kérődző állatok esetében magas olajtartalma, monogasztrikus állatoknál pedig rosttartalma és a fehérje minősége limitálja fel-használhatóságát. Baromfitápokban a DDGS is alkalmas a tojássárgája és a bőr alatti zsír színének befolyásolására.

A búza alapú etanol gyártás melléktermékeként képződő DDGS magasabb fehérjetartalmú (30-35%), vi-szont kevesebb zsírt tartalmaz (3,0-3,5%).

A DDGS átlagos felhasználási aránya 5-15%, az állat korától, hasznosításától és az enzim kiegé-

szítéstől függően

A kukorica glutén, a DDGS, és a burgonyafehérje átlagos táplálóanyag tartalma ( g/kg) (23. táblázat)

Alapanyag Nyers hamu Nyers fehérje Nyers zsír Nyersrost Keményítő AMEn ( MJ/kg)Kukorica glutén 18 623 46 121/n.a.3 125 13,1Kukorica DDGS 37 251 76 741/327.2 47 9,8Rozs DDGS 61 281 31 751/n.a.3 n.a. 10,2Búza DDGS 49 336 54 661/3082 24 9,0Búza-árpa DDGS 48 345 54 621/310 19 n.a.Burgonyafehérje 27 740 15 71/n.a.3 0 14,1


(forrá

s: Je

roch

és m

tsai.,

2013

)


ZölDnövény lisZtekA zöldnövény liszteket a fiatalon lekaszált, zsenge növények forró levegős szárításával és finomra darálásával

készítik. Leggyakrabban a fehérjében gazdag, pillangós virágú zöldtakarmányokat és fiatal füveket használják fel lisztkészítésre. A pillangósokat zöldbimbós fejlődési stádiumban, a füvet bugahányás előtt vagy annak kezdetén ta-karítják be és szárítják. Gondosan ügyelni kell a gyorsszárítás optimális hőmérsékletének a betartására, nehogy a növény megpörkölődjön, és ez által csökkenjen benne a biológiailag aktív anyagok (vitaminok, karotin, aminosa-vak) mennyisége, a fehérje emészthetősége és biológiai értéke. A zöldlisztek karotintartalma a tárolás alatt gyorsan csökkenhet. A veszteség csökkentése céljából ma már antioxidáns szereket (BHT, BHA és EMQ) kevernek a lisztek-be. Segíti a karotin védelmét, ha a lisztet pelletálják, légmentesen lezárt, sötét színű műanyag zsákba csomagolják, és úgy tárolják. A zöldlisztek etetését elsősorban nyersrost, szaponin és esetenként mikotoxin tartalmuk korlátozza. Tipikus táplálóanyag-tartalmukat a 24. táblázat tartalmazza.

Szárított zöld takarmányok átlagos táplálóanyag tartalma ( g/kg) (24. táblázat)Zöldnövény liszt Szárazanyag Nyershamu Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost Keményítő Cukor AMEn ( MJ/kg)Fűliszt 900 96 169 36 180 0 79 5,55Lucernaliszt 900 102 188 30 192 0 46 5,82Vöröshere liszt 900 83 165 49 172 0 n. a. 5,90

A zöldnövény liszteket a brojler takarmányokba 2-3%-nyi mennyiségben, az árutojó növendék és tojóállományo-kéba 4-6%-nyi mennyiségben keverhető be

állati ereDetű takarmányokA jó minőségű állati eredetű takarmányok sok és biológiailag értékes fehérjét tartalmaznak. Fehérjéjük jó bio-

lógiai értéke kedvező aminosav összetételükre vezethető vissza. Az állati eredetű takarmányok további jellemzője, hogy jól hozzáférhető formában, jelentős mennyiségű kalciumot és foszfort tartalmaznak, ha minőségük jó, úgy az A-, D- és B12-vitaminoknak gazdag forrásai.

HúsiPari melléktermékekA vágóhidakon, hús- és húsfeldolgozó üzemekben, valamint az állati eredetű termékeket feldolgozó konzer-

viparban nagy mennyiségben keletkező, fehérjékben gazdag melléktermékeket soroljuk ebbe a csoportba. A külön-böző néven forgalmazott melléktermékek takarmányértéke az alapanyagoktól és a gyártástechnológiáktól függően jelentősen eltér egymástól. Ezért és mert könnyen romlanak, szállításuk, tárolásuk és etetésük során különleges fi-gyelemmel kell eljárni. Az Európai Unió a BSE krízist követően jelentősen korlátozta az állati eredetű melléktermé-kek felhasználhatóságát a baromfifajok takarmányozásában. A szabályozás azonban folyamatosan módosul, így az is elképzelhető, hogy a nem fajazonos termékek újra felhasználhatók lesznek a közeljövőben.

húslisztAlapanyagai nagyobb-

részt vágóhídi melléktermé-kek. A változó nyersanyag összetétel miatt a végter-mék minősége szükségsze-rűen ingadozik. A húsliszt nyersfehérje tartalma, a nyersanyag minőségétől függően 45-62%, aminek legfeljebb 10%-a származ-

hat keratinfehérjéből. Zsírtartalma maximálisan 15% lehet. Mivel a zsír gyorsan avasodik fontos, hogy a termé-ket antioxidánssal egészítsék ki és úgy hozzák forgalom-

ba. A csonthányadtól függően szintén jelentősen eltérhet a húsliszt ásványianyag-tartalma. Nyershamu-tartalma átlagosan 30%, kalcium tartalma 5-10%, foszfortartal-ma 3-5%, nátrium szintje 0,5-0,8% között változik. A vegyes állati fehérje lisztek riboflavin-, niacin- és B6-vi-tamin-tartalma azok fehérjetartalmával pozitív korrelá-ciót mutat. Emészthetőségük az alapanyagok mellett a szárítás minőségétől és időtartamától is függ. Gyakori a túlszárított, sötétebb színű, „megégetett” liszt.

A húslisztet elsősorban baromfi (és sertés) keve-réktakarmányokban használják fel 3-6%-nyi

mennyiségben


(forrá

s: Je

roch

és m

tsai.,

2013

)


Baromfi vágóhídi fehérjelisztA baromfivágóhidak melléktermékeiből készül.

Tollat legfeljebb a technológiailag elkerülhetetlen meny-nyiségben tartalmazhat. Aminosav garnitúrája kedve-ző. Nyersfehérje tartalma minimum 55%. Emészt-hetősége jobb, mint a húsliszteké, ami homogénebb nyersanyag összetételével magyarázható.

hidrolizált baromfi fehérjeMinimum 70% fehérjetartalommal rendelkező

takarmány alapanyag. Tisztán baromfifehérjét tartal-maz, mégpedig peptidek, polipeptidek és aminosavak formájában, aminek köszönhetően csaknem teljes egé-szében (98%) emészthető.

vérliszt

A helyesen szárított vérliszt vöröses színű, ami a barnásvörösig változhat. A túl sötét, feketés lisztben már kokszosodott részek is találhatók, ami miatt emészthe-tősége és takarmányozási értéke jelentősen romlik. A jó minőségű vérliszt nagy része fehérje, mindössze 0,2% nyerszsírt, valamint 0,8% nyershamut, benne jelentős mennyiségű vasat tartalmaz. A vérliszt aránytalan ami-nosav összetételű túl sok leucint tartalmazó, emiatt ala-csony biológiai értékű fehérjetakarmány.

A vérlisztet nem célszerű 2%-nál nagyobb arány-ban felhasználni, mert csökkentheti az étvágyat

és ez által a takarmányfelvételt

hemoglobinA takarmányozási céllal forgalmazott hemoglobin

porlasztva szárítással készült, sötétvörös színű, vízol-dékony, por formájú termék. Rendkívül magas szerves vas és legalább 95% fehérjetartalommal és kiemelkedő emészthetőséggel rendelkező koncentrált fehérje.

A nagy fehérjeigényű fiatal baromfi takarmányá-ban felhasználása 1-3%-ban ajánlott

a Hal és HalfelDolGoZási melléktermékekA hal és a halfeldolgozási melléktermékek nemcsak fehérjében gazdag takarmányok, hanem aminosav össze-

tételük is igen kedvező. Ezért különösen a növendék állatok takarmányozásában igen fontos összetevő. Jó vitam-inforrás, A- és D-vitamintartalmuk elsősorban zsírtartalmuktól, a szárítás módjától és időtartamától függ. Sokat tartalmaznak a B-csoport vitaminjaiból, különösen a B12-vitaminból. Foszfortartalmuk 20-30 g/kg.

halliszt

A halliszt minőségét befolyásolja a hal faja, a leha-lászás helye, a feldolgozás módja, a teljes halak és a hal-hulladék aránya. Általánosságban megállapítható, hogy a halliszt fehérjében, ásványi elemekben gazdag, értékes takarmány. Nyersfehérje tartalma 60-70%, benne sok lizinnel, metioninnal és más esszenciális aminosavak-kal. Sok B-csoportbeli vitamint, fozsfort (20-30 g/kg), kalciumot (45-55 g/kg) és sót tartalmaz. A jó minőségű

halliszt 2-3%-nál több sót és 10%-nál több nyerszsírt nem tartalmazhat. A nagyobb zsírtartalmat azért ki-fogásolják, mert az ilyen halliszt könnyen romlik, ava-sodik, de gyakrabban okoz ízhibát is, mind a tojásban, mind a húsban. Az avasodott halliszt kellemetlen szagú és szemcsés állományú, „grízesedett”. A hallisztek állat-egészségügyi szempontból is kifogástalanok kell, hogy legyenek. Ilyen szempontból azok peroxid- és savszá-mát, ásványianyag- (Ca, P, I és Cu, valamint konyhasó) tartalmát, továbbá bakteriális szennyezettségét kell fi-gyelemmel kísérni.

A hallisztet 2-5%-nyi mennyiségben, elsősorban fiatal baromfi indítótakarmányába szoktuk fel-

használni, ha nincs növényi alapú takarmányozási program előírva



takarmányZsírok, olajokA nagy olajtartalmú magvak mellett a különböző baromfifajok energiaszükségletét gyakran csak a legnagyobb

energiatartalommal rendelkező takarmányzsírokkal, olajokkal, illetve azok keverékeivel tudjuk kielégíteni. Az ener-gia kiegészítésen túl esszenciális aminosavak forrásai, befolyásolják továbbá a tojás sárgája és a különböző húsrészek zsírsavösszetételét. A dercés tápok konzisztenciáját és ízletességét javítja a zsírkiegészítés, a pellet szilárdságot azon-ban egy szint fölött rontja. A gyakorlatban ezért a nagyobb zsírkiegészítések egy részét keverik csupán bele a granu-lálásra kerülő keverékbe, a fennmaradó hányadot pedig a pelletek felületére porlasztják.

A tápokba történő egyszerűbb bekeverhetőség cél-jából zsírporként is forgalmazzák. A zsírpor általában pelyhesítéssel megnövelt felületű kukorica és zsír keve-réke. Az egyes zsírok és olajok zsírsavprofilja lényegesen eltér egymástól. Az állati eredetű zsírokban általában több telített, elsősorban palmitinsav és sztearinsav ta-lálható. A növényi eredetű olajok, a szója, a napraforgó vagy a repce ugyanakkor többet tartalmaznak a telítet-len zsírsavakból, főleg linolsavból és olajsavból. A lenolaj az egyedüli növényi olaj, amely nagy mennyiségben tar-talmazza az ω-3-as linolénsavat. A trópusi növények kö-zül speciális csoportot jelent a kókuszzsír és a pálmaolaj, amelyekben nagyobb mennyiségben találhatók közepes hosszúságú telített zsírsavak, a laurinsav és a mirisztin-sav. A halolajok az emlősök és a baromfifajok zsírjától el-térően gazdag forrásai a hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen ω-3-as zsírsavaknak (EPA, DHA).

A zsírokat, olajokat takarmányozásra csak akkor lehet felhasználni, ha jó minőségűek, nem avasak, pe-roxidszámuk 25 alatt van, és legfeljebb 50-es a savszá-muk. Az oxidálódott zsírokban megnő a reaktív oxi-géntartalmú szabad gyökök, peroxidok, hidroperoxidok aránya, amelyek a tápok labilis vegyületeit (E-vitamin, A-vitamin, karotinok, vízben oldódó vitaminok) le-

bontják és a madarak szervezetében is oxidatív folyama-tokat generálnak.

Energiatartalmukat elsősorban emészthetőségük határozza meg. A testhőmérsékleten (40 °C) olvadó zsírok jobban emésztődnek, mint a magasabb olvadás-pontúak. Ez elsősorban a zsírsavak telítettségével áll ösz-szefüggésben. Kis mennyiségben (3%>) keverve a tápok-hoz jobban emésztődnek, mint nagyobb arányban. A nagyobb szabad zsírsavtartalommal rendelkező zsírok emészthetősége gyengébb. Fontos befolyásoló tényező a madarak életkora, a fiatal csirkék, pulykák, kacsák, libák lipáztermelő képessége az első hetekben még nem kielé-gítő. Ezért ugyanannak a zsírnak más a metabolizálható energiatartalma fiatal és kifejlett állatok esetében. Brut-tó energiájuk 37,5-40,0 MJ/kg között változik, metabo-lizálható energia szintjük pedig zsíronként, olajonként és a madarak életkorától függően változik (25. táblázat). A különböző zsírsav-összetételű zsírok keveréke javítja azok emészthetőségét. Ezt a gyakorlatban is kihasznál-juk, amikor különböző zsírok, olajok keverékéből készí-tik a zsírkiegészítőket. 5-10% linolsav tartalmú olaj pél-dául jelentősen javítja az egyébként gyengén emésztődő faggyú felszívódását és ez által metabolizálható energia-tartalmát.

Takarmányzsírok, olajok energiatartalma (25. táblázat)

Zsírsav típusAMEn ( MJ/kg szárazanyag)

Európai alapanyag táblázat (WPSA, 1989)

Leeson és Summers (2005)

Növényi zsírok (olajok)

Kókuszzsír 35,55 29,632/33,863

Kukoricacsíra-olaj 37,65 37,24/38,94Pálmaolaj 35,55 30,42/33,86Repceolaj 35,55 37,24/38,94

Napraforgóolaj 37,65 37,24/38,94Szójaolaj 37,65 37,24/38,94

Állati eredetű zsírok

Baromfizsír 37,65 35,06/38,48Marhafaggyú 29,30 31,64/33,86

Sertészsír 35,55 -Halolaj - 36,40/38,09

Vegyes zsírokFaggyú + 6% linolsav 33,45 -Faggyú + 9% linolsav 35,55 -

Állati zsír és növényi olaj keverék - 35,06/36,77Lepárlási-és olajfinomítási melléktermékek Az olajfinomítás során képződő zsírsavak - 32,68/33,94

2 3.élethétig; 33.élethéttől



alternatív feHérjeforrásokTekintettel a Föld népessége és az állati termék előállítás növekedési ütemére a jelenleg rendelkezésre álló takar-

mányfehérje bázis hosszabb távon nem fogja fedezni az igényeket. Ezért napjainkban is számos kutatás, technológiai fejlesztés folyik különböző fehérjealternatívák keresése érdekében.

algalisztek

Ilyen fehérje alternatívát jelentenek például a nagy mennyiségben előállított majd beszárított algák. Az al-galiszteknek magas, 40%-ot meghaladó a fehérjetartal-ma és reális fehérje lehetőséget jelentenek a monogaszt-rikus állatok számára. A felszaporítási technológiák, a fajták és a táplálóanyagok különböző állatfajokra vonat-kozó emészthetőségének meghatározása terén azonban vannak még tisztázandó kérdések. Felhasználásukkal kapcsolatban kockázatot jelenthet az algák potenciális toxin- és nehézfémtartalma.

rovarlárva lisztA különböző melléktermékek bázisán felszaporít-

ható rovarlárvák előállításának technológiája rendel-kezésre áll és a világ számos részén a gyakorlatban is működik. A szárított lárvadarák fehérjetartalma magas, szárazanyagra vetítve 40-65%. A fehérje biológiai értéke is kiváló, a hallisztével vetekszik. Jelenleg a termékelőál-lítás szabályozása, a takarmányként történő engedélyez-tetés és a nagyüzemi lárvaelőállítás környezeti megfon-tolásai jelentik a nagyobb volumenű termelés gátját.

egy sejt fehérjék (sCp)Az egy sejt fehérjék (Single Cell Protein, SCP) előál-

lítása során elsősorban élesztőgombák és baktériumok fehérjéit hasznosítják, melyeket fermentációval állítanak elő. A mikrobiális fehérjék szélesebb körű felhasználá-sának lökést adhatnak azok a kutatások, amelyek a ter-mészetes gázokat, például a metánt fehérjévé átalakító baktériumfajokkal folynak. A bakteriális fehérjéknek jó az emészthetősége, antinutritív anyagokat nem tartal-maznak és nagy volumenben történő előállításuk sem jelent kockázatot. Hátrányt jelenthet ugyanakkor magas nukleinsav és esetleges endotoxin tartalmuk. Fehérjéjük minősége a szója fehérjéhez hasonlóan lizinben gazdag, kéntartalmú aminosavakból viszont kevesebbet tartal-maz. Néhány élesztő és a mikrobiális fehérje tápláló-anyag-tartalmát a 26. táblázat mutatja be.

Élesztők és bakteriális fehérje átlagos táplálóanyag tartalma ( g/kg) (26. táblázat)

Alapanyag Nyersha-mu

Nyersfe-hérje

Nyer-szsír

Nyers-rost Nmka

Sörélesztő 72 458 14 22 313

Melaszélesztő 72 472 45 - 292

Szeszgyári élesztő 74 442 32 27 306

Bakteriális fehérje 82 689 72 6 32


(forrá

s: Je

roch

és m

tsai.,

2013

)


az agrofEEd Takarmányozási TapaszTalaTai

Az Agrofeed Kft. üzletkötői, szaktanácsadói, takarmányspecialistái sok száz belföldi és exportpiaci partnerünk termelési és takarmányozási eredményeit, tapasztalatait és problémáit ismerik. Ez átfogja a rendelkezésükre álló ta-karmány alapanyag bázist, ezek vizsgálati eredményeit, a precíz, szakmailag és közgazdaságilag helytálló premix és keveréktakarmány receptúrák összeállításához szükséges adatokat, információkat és partnereink felhasználási tapasztalatit is. Mindez szükséges ahhoz, hogy az elmúlt évben gyártott 474 baromfi premix és a több ezer keve-réktakarmány receptúrát partnereinknek egyedileg és gyorsan el tudjuk készíteni, amivel hozzá tudunk járulni megfelelő termelési eredményeikhez és eredményes gazdálkodásukhoz.

A keveréktakarmány receptúrák összeállítása so-rán a partner rendelkezésére álló alapanyagok kalkulált beltartalmi értékeivel számolunk, amelyet természete-sen a rendelkezésre álló alapanyag vizsgálati eredmény alapján szükség szerint korrigálunk.

A kalkulált és a tényleges alapanyag vizsgálatok bel-tartalmi értékei mellett, az egyes alapanyagok emészt-hetőségi értékeit is figyelembe vesszük, az elérhető adat-bázisok és saját vizsgálataink, tapasztalataink alapján.

A receptúra készítéshez használt mátrix értékek összete-vőit a lehető legszélesebb módon használjuk, hogy a ma-gas termelési eredményeket a legalacsonyabb befektetés-sel érjük el. Ez a hozzáadott szakmai tapasztalat és érték, ami az Agrofeed Kft.-t előnyhez juttathatja piacainkon.

Az általunk használt kalkulált beltartalmi értéke-ket a 27. és 28. táblázatban (38-39. oldal) mutatjuk be. A különböző alapanyagok általunk javasolt felhasználá-si korlátait foglaltuk össze a 29. táblázatban.

Keveréktakarmány alapanyag felhasználási korlátai (29. táblázat)Alapanyag % Fiatal baromfi (0 - 4 hét) Idősebb baromfi (4 - 18 hét) Tojóállomány

Kukorica % Nincs maximum korlátBúza % 20 20 25Búza+enzim % 40 50 50Új búza % Csak pihentetés után, illetve enzim kiegészítésselÁrpa % (0) 10 - 15 15 - 20 15 - 20Árpa+enzim % 20 (30) 30 (40) 30 (40)Rozs % 0 - 5 8 -10 0 - 8 - 10Tritikále % 0 - 2 15 15Tritikále+enzim % 4 (10) 30 (40) 30 (40)Zab % 5 10 - 15 10 - 15Búzakorpa % 5 15 10Full fat szója % 10 - 15 15 - 20 15 - 20Szója+full fat szója % 32 32 32Szója+full fat szója+enzim % 36 36 36Napraforgódara % 0 5 - 15 10 - 15Napraforgó dara+enzim % 5 10 - 15 20Repcedara 00 % 3 5 - 8 0-8 (barna tojó)Borsó % 5 10 10Édes csillagfürt % 5 10 15Lóbab % 0 10 15Lenmagdara % 5 10 10Glutén % 5 5 5DDGS % 0 5 8DDGS+enzim % 5 15 15 - 20CGF % 3 8 8Élesztő % 5 5 5Lucernaliszt, fűliszt % 3 6 6

A nagyszámú takarmány receptúra és a szerteágazó igény nem teszi lehetővé egy ilyen kiadványban sokféle keveréktakarmány receptúra bemutatását, de a cégünk-ben felhalmozott szakmai tapasztalatok alapján tipikus

brojler és árutojó recepteket bemutatunk, beleértve az alternatív alapanyag felhasználási lehetőségeket is, ezzel is támpontot adva ezek megfontolására, alkalmazására.

az agrofEEd Takarmányozási TapaszTalaTai


Jellemző brojler keveréktakarmány recept és az alternatív alapanyag felhasználás gyakorlati lehetőségei (30. táblázat)

BrOjlEr nEvElő I. TAKArMány rEcEPTEK (30. táblázat)

Alapanyagok % Kukorica-szója alap

Búza -kukorica-szója

Full fat szója

Full fat szója + full fat repce

Full fat szója + full fat repce

+gluténNapraforgó

dara DDGS Kukoricacsíra

Kukorica % 59,64 32,43 45,14 43,22 44,73 43,61 44,45 44,65Búza % 30,00 15,00 15,00 15,00 15,00 15,00 15,00Szójadara % 33,4 30,10 24,30 22,60 19,60 28,40 28,30 31,00Full fat szója % 10,00 10,00 10,00Full fat repce % 5,00 5,00Kukoricaglutén % 2,00Napraforgódara % 5,00DDGS % 5,00Kukoricacsíra % 3,00Növényi olaj % 3,30 3,80 1,90 0,60 4,30 3,50 2,70L-lizin HCl % 0,19 0,25 0,22 0,22 0,30 0,28 0,32 0,22DL-metionin % 0,29 0,29 0,29 0,28 0,26 0,28 0,29 0,28L-threonin % 0,03 0,06 0,05 0,04 0,05 0,05 0,07 0,05MCP % 1,03 0,90 0,96 0,93 0,94 0,95 0,93 0,95Mész % 1,22 1,27 1,24 1,21 1,22 1,23 1,27 1,25Só % 0,30 0,30 0,30 0,30 0,30 0,30 0,27 0,30Szóda % 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10Pelletkötő % +NSP enzim % +Egységes premix fitázzal % 0,50 0,50 0,50 0,50 0,50 0,50 0,50 0,50

% 100 100 100 100 100 100 100 100

Jellemző árutojó keveréktakarmány recept és az alternatív alapanyag felhasználás gyakorlati lehetőségei (31. táblázat)

árUTOjó I. TAKArMány rEcEPTEK (31. táblázat)

Alapanyagok % Kukorica alap Búza alap Napraforgó

daraNapraforgó dara +

full fat szójaNapraforgó dara + napraforgó mag +

full fat szójaDDGS

Kukorica % 47,61 30 44,03 42,83 41,74 44,84Búza % 15,00 34,07 15,00 15,00 15,00 15,00Szójadara % 25,70 23,80 20,40 11,50 17,60 20,50Full fat szója % 12,00 5,00Napraforgódara % 8,00 8,00 5,00Napraforgómag full fat % 5,00DDGS % 8,00Növényi olaj % 1,00 1,50 1,90 1,00L-lizin HCl % 0,02 0,02 0,07DL-metionin % 0,12 0,13 0,10 0,10 0,11 0,12MCP % 0,87 0,80 0,85 0,85 0,85 0,82Mész % 8,80 8,80 8,80 8,80 8,80 8,80Só % 0,30 0,30 0,30 0,30 0,30 0,25Szóda % 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10Színező + % +NSP enzim % +Egységes premix fit + szína. % 0,50 0,50 0,50 0,50 0,50 0,50

% 100 100 100 100 100 100

TáblázaTok


A keveréktakarmány receptúrák összeállítását segítő további táblázatokat találnak a 32-36. táblázatban.

Fontosabb baromfitakarmányok táplálóanyag-tartalma ( g/kg) (32. táblázat)

sz.a. AMEn ( MJ/kg)

Ny. feh.

Ny. zsír

Ny. rost Nmka Kemé-

nyítő Összes cukor

Ny. hamu Ca Összes P Hasznosít-

ható PGabona magvakÁrpa 888 11,65 107 18 49 689 518 18 25 0,8 3,4 1,6Búza 885 12,92 119 16 26 706 633 28 18 0,6 3,5 1,4Cirok 880 13,33 101 31 30 699 642 13 19 0,2 3,3 1,5Köles 896 13,12 106 39 72 651 531 8,0 28 0,6 2,4 0,9Kukorica 885 13,86 80 35 24 731 619 17 15 0,4 2,7 0,8Rozs 882 10,66 93 15 26 729 576 56 19 0,5 3,2 0,6Tritikále 881 12,53 103 11 26 722 563 50 19 0,5 3,3 1,1Zab 886 9,91 104 37 118 597 398 16 30 1,0 3,3 0,6HüvelyesmagvakBorsó 888 11,32 220 12 58 565 430 59 33 1,2 4,4 2,1Csillagfürt (édes) 880 8,28 383 46 145 263 38 44 43 1,3 4,3 2,0Lóbab 887 10,16 262 11 74 506 365 34 34 1,2 4,4 1,6Szója (full fat) 898 13,41 337 186 69 254 49 69 52 2,2 6,0 2,9OlajosmagvakLenmag (full fat) 904 15,06 220 340 61 240 0 30 41 2,5 3,98 1,7Repce (full fat) 900 16,30 195 432 61 162 21 40 50 3,0 4,8 1,0Malomipari melléktermékekBúzacsíra 907 8,45 252 63 80 472 176 130 40 0,7 10,7 3,1Búzakorpa 886 7,30 152 34 97 552 139 57 51 1,2 10,5 1,8Búzatakarmányliszt 878 10,44 155 39 53 594 272 66 37 1,1 6,3 2,2Szeszipari melléktermékekDDGS (kukorica) 885 10,5 243 115 56 428 65 16 43 2,0 8,0 3,9Sörélesztő 900 11,73 485 12 - 327 58 14 76 3,2 14 14Takarmányélesztő 920 10,89 450 10 - 382 68 5 78 0,6 1,5 1,5Keményítőgyári melléktermékekCGF 900 10,27 210 30 83 523 210 21 54 2,8 7,0 2,3Kukoricaglutén 916 14,69 654 14 15 214 128 6 19 0,5 5,9 1,6Olajiipari melléktermékekExtrahált földimogyoró dara (jó) 902 9,47 507 10 78 250 95 112 57 2,8 7,0 1,4Extrahált gyapotmagdara 900 6,50 386 15 140 302 30 52 57 2,7 7,7 1,7Extrahált lenmagdara 918 7,59 326 31 87 411 48 93 63 3,5 9,5 1,7Extrahált napraforgó-dara (jó) 908 6,78 391 17 135 286 21 79 79 3,6 15,1 2,4Extrahált napraforgódara (közepes) 918 6,57 366 18 172 286 22 67 76 3,0 12,3 1,9Extrahált repcedara (00-ás) 916 7,35 346 23 118 358 42 81 71 6,5 10,5 2,7Repcepogácsa 908 11,30 304 123 104 315 57 65 62 8,7 10,1 3,0Extrahált szójadara (jó) 894 9,56 482 16 57 271 64 92 68 3,0 5,9 2,1Extrahált szójadara (közepes) 889 9,32 461 16 63 285 64 92 64 2,5 5,7 2,0Extrahált szójadara (gyenge) 893 9,16 440 19 68 302 63 91 64 3,0 5,6 2,0Szárított zöldtakarmányok Lucernaliszt I. o. 910 5,39 213 27 201 364 5 3 105 16,6 2,6 2,2Lucernaliszt II. o. 913 5,07 189 25 237 365 5 3 97 15,6 2,5 2,2Állati eredetű takarmányokHalliszt (65% fehérje) 914 13,02 642 94 - 13 - - 165 39,5 25,1 25,1Halliszt (70% fehérje) 933 12,44 714 35 - 31 - - 153 34,2 22,9 22,9Vegyes állati fehérjeliszt (62% fehérje) 933 13,17 624 118 - 32 - - 159 44,0 27,7 27,7Vegyes állati fehérjeliszt (58% fehérje) 945 13,85 590 147 - 38 - - 170 47,7 25,3 25,3Vegyes állati fehérjeliszt (54% fehérje) 936 14,10 549 175 - 25 - - 187 53,4 25,1 25,1Vérliszt 956 12,31 917 3 - 3 - - 33 1,1 3,6 3,6Takarmány zsírok, olajokFaggyú 990 30,96a; 33,44b - 983 - - - - - - - -Sertés zsír 989 35,77a; 35,98 b - 981 - - - - - - - -Baromfi zsír 992 34,31a; 37,66 b - 985 - - - - - - - -Halolaj 990 35,98a; 37,66 b - 984 - - - - - - - -Napraforgó olaj 989 36,82a; 38,49 b - 987 - - - - - - - -Kókusz zsír 995 27,20a; 32,64 b - 983 - - - - - - - -Pálmaolaj 992 24,27a; 29,26 b - 980 - - - - - - - -

(IN

RA

, 198

7; L

eeso

n és

Sum

mer

s, 19

97; M

agya

r Tak

arm

ányk

ódex

, 200

4; N

RC, 1

994,

WPS

A, 1

989)

a =

3 h

etes

nél fi

atal

abb

állo

mán

y ese

tén,

b =

3 he

tesn

él id

őseb

b ál

lom

ány e

seté

n

TáblázaTok


Font

osab

b ba

rom

fitak

arm

ányo

k ös

szes

és e

més

zthe

tő a

min

osav

tart

alm

a (%

) (33

. táb

lázat

) (EV

ONIK

, 201

0)Li

zinM

etio

nin

Cisz

tin

Met

. + Ci

sz.

Treo

nin

Trip

tofá

nAr

gini

n Iz

oleu

cinLe

ucin

Valin

Hisz

tidin

Feni

lala

nin

Össz

.Em

.Ös

sz.

Em.

Össz

.Em

.Ös

sz.

Em.

Össz

.Em

.Ös

sz.

Em.

Össz

.Em

.Ös

sz.

Em.

Össz

.Em

.Ös

sz.

Em.

Össz

.Em

.Ös

sz.

Em.

Gabo

na m

agva

kÁr

pa (1

0,8%

)0,

390,

340,

180,

150,

230,

200,

410,

360,

360,

300,

130,

090,

530,

450,

370,

330,

730,

630,

520,

440,

240,

200,

550,

45Bú

za (1

2,6%

)0,

340,

300,

190,

170,

280,

260,

480,

430,

350,

310,

150,

130,

610,

520,

420,

350,

840,

750,

530,

480,

290,

260,

590,

53Ci

rok (

9,2%

)0,

210,

190,

160,

140,

170,

130,

330,

280,

300,

250,

100,

090,

360,

310,

350,

321,

201,

050,

450,

390,

210,

180,

470,

42Kö

les (

12,7

%)

0,36

0,28

0,27

0,24

0,22

0,18

0,49

0,41

0,47

0,37

--

0,56

0,43

0,52

0,46

1,27

1,19

0,67

0,58

0,29

0,25

0,63

0,56

Kuko

rica (

8%)

0,24

0,22

0,16

0,15

0,18

0,15

0,34

0,30

0,29

0,24

0,06

0,05

0,38

0,35

0,27

0,25

0,96

0,90

0,37

0,34

0,23

0,22

0,39

0,36

Rozs

(9,4

%)

0,34

0,27

0,15

0,12

0,21

0,17

0,36

0,30

0,31

0,24

0,10

0,08

0,47

0,40

0,30

0,24

0,58

0,49

0,43

0,34

0,22

0,16

0,41

0,34

Triti

kále

(11,

4%)

0,36

0,31

0,19

0,17

0,25

0,22

0,44

0,38

0,35

0,30

0,12

0,10

0,56

0,46

0,37

0,34

0,73

0,64

0,49

0,43

0,26

0,23

0,52

0,45

Zab

(10,

6%)

0,43

0,37

0,17

0,15

0,30

0,25

0,47

0,40

0,36

0,30

0,14

0,11

0,69

0,65

0,38

0,34

0,76

0,68

0,52

0,46

0,23

0,22

0,52

0,48

Hüve

lyes

mag

vak

Bors

ó (2

1,3%

)1,

541,

310,

190,

140,

290,

190,

480,

330,

790,

620,

190,

131,

851,

610,

880,

681,

531,

160,

990,

710,

520,

431,

020,

78Cs

illag

fürt

(35,

2%)

1,66

1,44

0,21

0,19

0,60

0,50

0,81

0,69

1,20

0,99

0,26

0,22

3,73

3,39

1,42

1,21

2,52

2,14

1,33

1,11

0,86

0,77

1,36

1,16

Full

fat s

zója

(36%

)2,

211,

920,

480,

430,

530,

421,

020,

841,

401,

150,

480,

422,

612,

351,

631,

402,

732,

351,

701,

450,

940,

841,

811,

55Ló

bab

(25,

6%)

1,61

1,36

0,18

0,13

0,30

0,20

0,48

0,33

0,88

0,68

0,22

0,14

2,26

1,96

1,02

0,79

1,84

1,40

1,15

0,83

0,65

0,54

1,07

0,82

Olaj

osm

agva

kFu

ll fa

t rep

ce (1

8,8%

)1,

130,

900,

370,

330,

460,

340,

820,

670,

840,

670,

250,

201,

151,

040,

740,

611,

311,

140,

960,

800,

510,

440,

760,

66Le

nmag

(24,

4%)

0,99

0,89

0,43

0,34

0,41

0,33

0,84

0,67

0,89

0,81

0,36

0,32

2,22

2,05

0,99

0,88

1,45

1,32

1,19

1,02

0,53

0,49

1,13

1,02

Mal

omip

ari m

ellé

kter

mék

ekBú

zacs

íra (2

8,2%

)1,

611,

190,

460,

390,

410,

350,

880,

741,

010,

740,

310,

232,

041,

570,

850,

701,

641,

461,

271,

060,

671,

600,

970,

88Bú

zako

rpa (

15,6

%)

0,63

0,46

0,23

0,18

0,31

0,23

0,55

0,41

0,50

0,37

0,25

0,20

1,06

0,87

0,48

0,38

0,94

0,76

0,71

0,54

0,41

0,33

0,61

0,51

Búza

tak.

lisz

t (16

,1%

)0,

640,

510,

240,

200,

320,

240,

560,

440,

510,

370,

230,

191,

070,

860,

500,

410,

980,

790,

730,

560,

420,

330,

640,

50Sz

eszip

ari m

ellé

kter

mék

ekDD

GS (k

ukor

ica) (

26,3

%)

0,74

0,56

0,52

0,44

0,49

0,38

1,00

0,82

0,98

0,71

0,21

0,17

1,13

0,83

0,96

0,81

3,07

2,73

1,28

1,03

0,70

0,56

1,28

1,13

Söré

lesz

tő (3

9,7%

)2,

63-

0,60

-0,

38-

0,98

-1,

87-

--

1,86

-1,

71-

2,64

-2,

08-

0,85

-1,

61-

Kem

ényí

tőgy

ári m

ellé

kter

mék

ekCG

F (20

%)

0,62

0,45

0,32

0,27

0,42

0,28

0,74

0,55

0,72

0,55

0,10

0,08

0,92

0,81

0,60

0,49

1,70

1,52

0,95

0,80

0,59

0,49

0,70

0,61

Kuko

rica g

luté

n (6

0%)

1,00

0,76

1,45

1,27

1,04

0,81

2,49

2,07

2,03

1,60

0,33

0,22

1,91

1,64

2,42

2,08

9,94

9,05

2,74

2,33

1,23

1,06

3,76

3,31

Olaj

iipar

i mel

lékt

erm

ékek

Extr

ahál

t föl

dim

ogyo

ró

(46,

4%)

1,49

1,13

0,48

0,42

0,59

0,46

1,07

0,88

1,19

1,01

0,48

0,42

5,11

4,65

1,49

1,32

2,85

2,56

1,80

1,60

1,03

0,90

2,23

2,21

Extr.

nap

rafo

rgó

(47%

)1,

481,

290,

930,

860,

770,

611,

701,

481,

581,

290,

620,

544,

143,

851,

941,

732,

842,

502,

271,

981,

110,

982,

111,

90Ex

tr. re

pced

ara (

35,3

%)

1,81

1,45

0,68

0,57

0,83

0,64

1,51

1,21

1,48

1,08

0,46

0,37

2,12

1,84

1,36

1,08

2,40

1,97

1,75

1,38

0,94

0,80

1,39

1,15

Extr.

szój

adar

a (48

%)

2,89

2,60

0,62

0,57

0,67

0,55

1,29

1,11

1,85

1,57

0,64

0,57

3,50

3,26

2,18

1,94

3,63

3,23

2,25

1,98

1,25

1,15

2,44

2,17

Repc

epog

ácsa

(30,

5%)

1,68

1,34

0,60

0,53

0,71

0,53

1,31

1,06

1,35

1,08

0,41

0,33

1,81

1,63

1,20

1,00

2,11

1,83

1,56

1,30

0,81

0,69

1,22

1,06

Szár

ított

zöld

taka

rmán

yok

Luce

rnal

iszt (

17%

)0,

73-

0,21

-0,

16-

0,38

-0,

65-

0,27

-0,

67-

0,63

-1,

09-

0,80

-0,

31-

0,73

-Ál

lati

ered

etű

taka

rmán

yok

Halli

szt (

60%

)4,

043,

481,

501,

290,

480,

341,

981,

622,

301,

840,

570,

453,

332,

732,

301,

953,

993,

402,

722,

251,

391,

082,

211,

81Hú

slisz

t (45

%)

2,05

1,41

0,56

0,40

0,37

0,18

0,92

0,57

1,31

0,82

0,24

0,13

3,14

2,42

1,15

0,79

2,43

1,73

1,74

1,22

0,71

0,50

1,40

0,98

Vérli

szt (

85%

)7,

406,

361,

000,

910,

820,

621,

821,

513,

913,

441,

160,

993,

623,

150,

940,

7310

,42

9,38

7,00

6,16

4,99

4,19

5,74

5,05

TáblázaTok


Természetes eredetű színezőanyagok átlagos karotintartalma (m g/kg) (34. táblázat)

karotintartalomBársonyvirág (büdöske) liszt (Tageteserecta) 6.000-10.000Körömvirág liszt (Calendulaarvensis) 8.000Hínár liszt (Chorellapyrenoidosa) 4.000Pirospaprika 440Zöld lucernaliszt (15-17% nyersfehérje) 140Zöld lucernaliszt (20%nyersfehérje) 260Zöld lucernaliszt (22% nyersfehérje) 375Zöld lucernaliszt (25% nyersfehérje) 485

Kukoricaglutén (42% nyersfehérje) 110

Kukoricaglutén (60% nyersfehérje) 230

Paprika 275

Szárított sárgarépa 65

Kukorica 20-25

vitaminokban gazdag alapanyagok (35. táblázat)

Alapanyag Vitamintartalom 1 kg-ra vonatkozó irányadó mennyiségek

Gabonacsíra β-karotin (kukoricacsíra), E-vitamin,B-vitamin komplexek (kivéve B12-vitamin)

pl. kukoricacsíra 130 mg E-vitamin (α-tokoferol)

Kukoricacsíra olaj β-karotin, E-vitamin, B-vitamin komplexek (kivéve B12-vitamin)

350 mg E-vitamin (α-tokoferol)

DDGS B-vitamin komplexek (kivéve B12-vitamin) 115 mg niacin, 1,5 mg biotin

Élesztő(pl.sörélesztő) B-vitamin komplexek (kivéve B12-vitamin, D2-vitamin )

60 mg B2vitamin, 25 mg B6-vitamin, 440 mg niacin, 75 mg pantoténsav, 11 mg folsav

Halolaj A-vitamin, D3, B12-vitamin 200 000-500 000 NE A-vitamin, 100 000 NE D3-vitamin

Halmáj olaj A-vitamin, D3, B12-vitamin 2000 000-4000 000 NE A-vitamin (tőkehalmáj olaj)

néhány ásványianyagkiegészítő makroelemtartalma (36. táblázat)

Makro elemekMakroelem-tartalom (%)

Ca P Na Mg ClKalcium-karbonát 36,0 - 38,0 - - - -Kalcium-karbonát (kagylóhéj) 34,0 - 37,0 - - - -Szénsavas algamész 55,0Hínárliszt 35,0 14,0 - - -Kalcium-klorid 34,5 - - - -Kalcium-szulfát 26,2 - - - -Monokalcium-foszfát (MCP) 16,0 22,7 - - -Dikalcium-foszfát (DCP) 26,0 17,5 - - -Trikalcium-foszfát (TCP) 23,0 19,0 - - -Kalcium-nátrium-foszfát 31,0 18,0 6,0 - -Magnézium-oxid - - - 52,0 -Magnézium-klorid - - - 11,9 -Magnézium-foszfát 5,0 12,0 - 25,0 -Nátrium-klorid - - 38,5 - 60,0Nátrium-karbonát - - 43,0 - -Nátrium-foszfát - 24,0 20,0 - -Nátrium-bikarbonát (szóda) - - 27,0 - -

TáblázaTok

(forrá

s: Je

roch

és m

tsai.,

2013

)(fo

rrás:

Jero

ch és

mtsa

i., 20

13)

(forrá

s: Je

roch

és m

tsai.,

2013

)


Külö

nböz

ő ta

karm

ány

alap

anya

gok

kalk

ulál

t bel

tart

alm

i ért

ékei

az A

grof

eed

keve

rékt

akar

mán

y re

cept

úrák

öss

zeál

lítás

ához

(27.

tábl

ázat

)

Össz

etev

őkEg

ység

Kuko

rica

Búza

Árpa

Rozs

Zab

Triti

kále

Bors

óCs

illag

fürt

Szój

abab

fu

ll fa

tNa

praf

orgó

m

ag fu

ll fa

tRe

pcem

ag

full

fat

Búza

tak.

lis

ztBú

zako

rpa

Belta

rtal

omNy

ers f

ehér

je%

8,00

11,5

010

,50

9,50

11,0

011

,50

21,5

034

,00

36,0

017

,00

20,0

016

,00

15,0

0Ny

ers z

sír%

3,80

1,80

1,80

1,50

4,70

1,50

1,30

6,00

18,5

044

,50

42,0

04,

003,

50Ny

ers r

ost

%2,

102,

304,

702,

2010

,50

2,50

5,80

13,0

05,

5017

,00

8,00

4,50

9,50

Ham

u%

1,40

1,60

2,30

1,80

2,80

1,80

3,20

3,50

5,00

3,30

4,50

3,50

5,00

N-m

ente

s kiv

onat

%71

,70

69,8

067

,70

72,0

058

,00

69,7

056

,20

31,5

025

,00

10,2

017

,50

60,0

055

,00

Kem

ényí

tő%

62,5

060

,00

52,0

054

,50

38,5

057

,00

43,0

08,

005,

000,

000,

0035

,00

20,0

0Ös

szes

cuko

r%

1,50

2,50

2,00

5,00

1,50

3,50

5,00

5,50

7,00

2,50

5,50

5,00

6,00

Ásvá

nyi a

nyag

okCa

%0,

030,

060,

060,

080,

090,

070,

100,

250,

250,

300,

450,

100,

10P

össz

es%

0,30

0,33

0,35

0,30

0,32

0,30

0,40

0,45

0,55

0,55

0,70

0,70

1,10

P ha

szno

sítha

tó B

F%

0,07

0,18

0,17

0,15

0,08

0,15

0,13

0,15

0,14

0,10

0,20

0,25

0,39

Na%

0,01

0,02

0,02

0,02

0,05

0,02

0,01

0,03

0,03

0,01

0,03

0,03

0,03

Lino

lsav %

%1,

880,

920,

910,

741,

650,

740,

501,

929,

3127

,48

8,78

1,94

1,70

Baro

mfi

ener

gia

ME/

B M

J/kg

13,8

712

,67

11,5

010

,82

10,5

912

,55

11,2

38,

1114

,73

19,0

818

,52

11,0

68,

33Am

inos

av ta

rtal

omLi

zin%

0,23

0,33

0,38

0,37

0,44

0,41

1,54

1,62

2,27

0,60

1,09

0,63

0,59

Met

ioni

n%

0,16

0,18

0,17

0,17

0,18

0,21

0,22

0,26

0,52

0,38

0,42

0,25

0,23

Cisz

tin%

0,18

0,26

0,24

0,24

0,32

0,27

0,31

0,56

0,56

0,30

0,50

0,34

0,32

Met

ioni

n +

cisz

tin%

0,34

0,45

0,41

0,40

0,50

0,48

0,53

0,82

1,08

0,68

0,92

0,58

0,55

Treo

nin

%0,

290,

350,

360,

330,

390,

370,

821,

191,

420,

620,

870,

530,

50Tr

ipto

fán

%0,

060,

130,

130,

100,

140,

130,

190,

270,

470,

210,

250,

210,

20Ar

gini

n%

0,37

0,56

0,52

0,49

0,73

0,59

1,92

3,57

2,65

1,40

1,21

1,03

0,97

Izol

eucin

%0,

290,

410,

380,

340,

420,

410,

901,

451,

690,

730,

810,

540,

50Le

ucin

%0,

990,

780,

720,

590,

800,

741,

532,

432,

771,

071,

391,

020,

96Va

lin%

0,40

0,52

0,54

0,47

0,59

0,52

1,00

1,38

1,73

0,86

1,04

0,76

0,71

Baro

mfi

emés

zthe

tő

amin

osav

ak

Emés

zthe

tő fe

hérje

%6,

9610

,01

8,09

6,56

9,02

9,89

17,8

531

,62

30,6

013

,77

16,8

012

,48

11,1

0Li

zin%

0,18

0,27

0,29

0,25

0,35

0,35

1,25

1,49

1,95

0,43

0,90

0,50

0,44

Met

ioni

n%

0,15

0,16

0,14

0,14

0,15

0,18

0,17

0,23

0,44

0,33

0,37

0,19

0,17

Cisz

tin%

0,14

0,23

0,18

0,12

0,25

0,22

0,23

0,53

0,44

0,23

0,38

0,27

0,23

Met

ioni

n +

cisz

tin%

0,30

0,39

0,33

0,29

0,42

0,42

0,41

0,76

0,90

0,55

0,73

0,44

0,41

Treo

nin

%0,

240,

280,

270,

230,

300,

320,

681,

091,

190,

460,

700,

380,

36Tr

ipto

fán

%0,

050,

120,

070,

060,

110,

110,

160,

250,

400,

170,

210,

160,

10Ar

gini

n%

0,34

0,49

0,43

0,37

0,65

0,52

1,81

3,43

2,35

1,28

1,10

0,90

0,81

Izol

eucin

%0,

260,

360,

310,

220,

350,

350,

781,

361,

470,

620,

680,

410,

39Le

ucin

%0,

930,

690,

600,

450,

680,

671,

342,

292,

410,

911,

240,

840,

76Va

lin%

0,35

0,45

0,44

0,35

0,48

0,46

0,84

1,28

1,49

0,70

0,87

0,54

0,56

TáblázaTok


Külö

nböz

ő ta

karm

ány

alap

anya

gok

kalk

ulál

t bel

tart

alm

i ért

ékei

az A

grof

eed

keve

rékt

akar

mán

y re

cept

úrák

öss

zeál

lítás

ához

(28.

tábl

ázat

)

Össz

etev

őkEg

ység

Kuko

rica-

csíra

ke

mén

yítő

Kuko

rica

glut

énKu

koric

a glu

étn

taka

rmán

yKu

koric

a DD

GSTa

kar-

mán

y-él

eszt

őSz

ójad

ara

Szój

abab

po

gács

aNa

praf

orgó

da

raNa

praf

orgó

po

gács

aRe

pcem

ag

dara

Repc

emag

po

gács

aLu

cern

a lisz

tFű

liszt

Belta

rtal

omNy

ers f

ehér

je%

12,5

060

,00

21,5

026

,00

45,0

046

,00

43,0

037

,00

33,0

035

,50

34,5

017

,50

16,5

0Ny

ers z

sír%

44,0

03,

003,

508,

002,

001,

506,

001,

509,

002,

007,

003,

003,

50Ny

ers r

ost

%5,

001,

407,

507,

502,

506,

005,

5017

,00

21,0

011

,50

11,5

025

,00

21,5

0Ha

mu

%4,

501,

805,

505,

007,

506,

205,

507,

006,

007,

007,

0010

,00

11,5

0N-

men

tes k

ivon

at%

27,0

023

,80

52,0

044

,50

35,0

029

,30

29,0

027

,50

22,0

033

,00

30,0

035

,50

38,0

0Ke

mén

yítő

%13

,50

15,5

020

,00

9,50

4,50

5,00

7,00

3,00

3,00

5,00

3,50

3,00

4,50

Össz

es cu

kor

%5,

000,

502,

001,

501,

009,

0010

,00

6,50

6,00

8,00

8,50

3,50

5,50

Ásvá

nyi a

nyag

okCa

%0,

050,

030,

120,

200,

300,

300,

300,

350,

300,

700,

701,

750,

55P

össz

es%

0,65

0,50

0,80

0,80

1,45

0,65

0,65

1,05

1,10

1,05

1,05

0,25

0,30

P ha

szno

sítha

tó B

F%

0,14

0,13

0,20

0,28

0,94

0,16

0,16

0,19

0,20

0,29

0,29

0,23

0,29

Na%

0,05

0,05

0,15

0,50

0,10

0,02

0,02

0,02

0,02

0,04

0,04

0,07

0,15

Lino

lsav %

%21

,78

1,32

1,73

3,43

0,00

0,61

2,43

0,73

4,39

0,33

1,16

0,29

0,33

Baro

mfi

ener

gia

ME/

B M

J/kg

18,0

515

,01

8,05

10,3

411

,30

9,54

10,7

37,

167,

686,

088,

844,

543,

22Am

inos

av ta

rtal

omLi

zin%

0,61

0,99

0,67

0,64

3,15

2,90

2,71

1,30

1,16

1,93

1,88

0,77

0,68

Met

ioni

n%

0,24

1,50

0,38

0,53

0,68

0,67

0,62

0,83

0,74

0,75

0,72

0,26

0,24

Cisz

tin%

0,25

1,11

0,47

0,40

0,50

0,71

0,67

0,65

0,58

0,89

0,86

0,21

0,17

Met

ioni

n +

cisz

tin%

0,49

2,61

0,85

0,94

1,17

1,38

1,29

1,48

1,32

1,63

1,59

0,47

0,41

Treo

nin

%0,

482,

070,

800,

922,

071,

821,

701,

351,

201,

541,

500,

730,

68Tr

ipto

fán

%0,

110,

330,

140,

200,

500,

600,

560,

460,

410,

440,

430,

260,

25Ar

gini

n%

0,86

1,89

0,92

0,98

2,12

3,38

3,16

3,05

2,72

2,15

2,09

0,76

0,69

Izol

eucin

%0,

392,

490,

691,

112,

052,

162,

021,

591,

421,

441,

400,

740,

69Le

ucin

%0,

989,

961,

892,

303,

023,

543,

312,

332,

082,

472,

401,

251,

14Va

lin%

0,63

2,82

1,03

1,24

2,34

2,21

2,06

1,87

1,67

1,85

1,79

0,95

0,87

Baro

mfi

emés

zthe

tő

amin

osav

ak

Emés

zthe

tő fe

hérje

%10

,10

57,0

017

,20

19,0

036

,00

40,5

036

,10

32,2

028

,70

27,0

026

,90

10,9

09,

40Li

zin%

0,50

0,91

0,47

0,40

2,52

2,58

2,30

1,10

0,98

1,32

1,50

0,45

0,38

Met

ioni

n%

0,20

1,44

0,32

0,43

0,54

0,60

0,54

0,74

0,66

0,65

0,62

0,18

0,14

Cisz

tin%

0,16

1,03

0,33

0,29

0,40

0,58

0,52

0,51

0,45

0,53

0,60

0,10

0,10

Met

ioni

n +

cisz

tin%

0,36

2,43

0,62

0,66

0,94

1,19

1,07

1,26

1,12

1,19

1,22

0,27

0,24

Treo

nin

%0,

381,

950,

600,

651,

661,

581,

431,

201,

071,

071,

170,

450,

39Tr

ipto

fán

%0,

090,

320,

120,

120,

400,

510,

460,

410,

360,

320,

350,

150,

14Ar

gini

n%

0,78

1,83

0,81

0,71

1,69

3,11

2,78

2,84

2,53

1,91

1,61

0,54

0,40

Izol

eucin

%0,

342,

390,

570,

901,

641,

951,

741,

421,

261,

151,

120,

480,

40Le

ucin

%0,

869,

661,

701,

982,

413,

192,

852,

101,

872,

101,

850,

860,

65Va

lin%

0,55

2,71

0,87

0,95

1,87

1,94

1,73

1,64

1,47

1,44

1,38

0,62

0,49

TáblázaTok

w w w.agrofeed.hu

agrofeed kft. h-9022 győr, dunakapu tér 10� · levélcím: 9007 győr, pf�: 1007 tel�: +36 96 550 620 · fax: +36 96 550 621 · premix agrofeed�hu

felelős szerkesztő: dr� zoltán péter

Tudás, ami Táplál

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása


Takarmány alapanyagok...romfi tápanyag igényét és a keveréktakarmány receptek...

Documents

Transcript of Takarmány alapanyagok...romfi tápanyag igényét és a keveréktakarmány receptek...