Tájhasználat a Zero Carbon Britain 2030 tanulmányban

ZEROCARBONBRITAIN2030

Tájhasználat a Zero Carbon Britain 2030 tanulmányban

Wintsche-Mikesch Viktor

Földrajz BSc


Állatállomány

• Legnagyobb csökkenés a legeltető állattartásban

• CO2 semlegesítéshez szabadít fel területet• Legnagyobb CO2 kibocsátás csökkenést is

előre vetíti• A baromfi állomány nem változik (tojás

jelenlegi szinten marad)• Összességében megfeleződik az állati

termékek kibocsátása


Felhasznált terület változása

• Legeltetés: 11 millió tonnáról 2 millió hektár alá

• Termények termesztésére 2 millióról 0,5 millió hektárra


• Teljes kibocsátás változás: 65-> 13 millió tonnára (Szén-dioxid)


Legelőállat állomány változása

Jelenlegi szinthez képest csökken:

• 20%-ra a birka, • 10%-ra a hús marha,• 20%-ra a tejelő marha (némi húst is ad)

• Vadon élő állatokban lehetőség a hús mennyiségének növelésére (+ új fajok: struccfélék, tevefélék, kecske, liba, szarvas, ló és bivaly)


Egyéb állattartásKisebb Szén-dioxid kibocsátás, ezért növelni kell az arányát100%-kal a tojóbaromfik,80%-kal a sertésállomány,50%-kal a húsadó csirkeállomány arányát

Nem kötik meg a tartásukat, de az állati szabadság miatt a bio, vagy szabad tartás javasolt.

Sok lehetőség az állattartás és az erdőgazdálkodás kombinálására (levelek, fel nem használt részek).


• Halgazdaságok: ötszörösére növelni (50 000 tonnára) • Szabadon élők: jelenlegi 600 000 tonna

nem tűnik fenntarthatatlannak

Emlékezzünk a B-tervre..


Takarmányozás

• A fele jelenleg importból (szója a trópusokról) • Ezt meg kell oldani hazai előállítással, nagy

eséllyel a jelenlegi megoldás fenntarthatatlan• Hüvelyesek arányát növelni kell: bab, lóbal,

olajos növények• Hazai kutatások kellenek a szójával való

versenyre keléshez, de ez gazdasági szabályzókkal megoldható


Hulladékok felhasználása

• Ipari, kereskedelmi, házi hulladékot gyűjteni, feldolgozni, kombinálni kell a takarmánnyal

• Fejleszteni kell az eljárásokat az egészségügyi és egyéb rizikók kizárása érdekében

• Inkább takarmány legyen, mint biogáz


Eredmény

• ÜHG-ok felét adja még így is• 3 millió hektár területet igényel


Tájhasználati osztályok

Szántóföld: • Legjobb minőségű földek • Főleg az ország keleti részén• Terményeinek:50%-a közvetlen emberi fogyasztása50%-a eleségnek• Import kiváltására több hely marad a legeltetés

megszűnésével, • Városok környékén: intenzív gazdálkodás és

oktatási/pihenési célok



Erdős területek(a sövénytől az összefüggő erdőig)• 3 millió hektár jelenleg, ebből több, mint 1

millió hektár fenyő• Körültekintő gazdálkodás kell a sokszínű

erdőgazdálkodás megteremtéséhez• 1, 37 millió hektár további ültetést javasol

a ZCB



Mezők, kaszálók…Legnagyobb területű, 11 millió hektárFajtái: • Gondozott, füvesített mezők• Gondozott mezők• Mezők (nem feljavított területek)• Hegyi farmok• Többi terület


Gondozott, füvesített mezők

• Más terményekkel kell kombinálni (forgóban)

• Jövőben kombinálni kell agroerdészettel, rugalmassá teszi a rendszert

• Faültetés mellett a mezők produktivitása is megmarad

• Kender: széles körben felhasználható növény


Gondozott mezők

• Évelő növényekkel, cél a biogáz előállítás az eddigi állattenyésztés helyett (kisebb ÜHG kibocsátás, szennyezés veszély)

• Más szükségletekre innen lehet területet felhasználni (papíripar, építőanyagok, energia, lásd: fönt)


Mezők• Faültetvények: kisebb (3 éves forgóban) vagy nagyobb (5-15 éves

forgóban)• Ahol a meglévő kultúrtáj értékes és csak legeltetéssel tartható fenn,

oda kell csoportosítani a megmaradó legeltetést• Főleg energiatermelésre, de építőanyagnak is • Évelőket is lehet ültetni a fákon kívül• Szokatlan fajokkal legeltetéssel kiegészíthető: alpakka, liba• Síkterületeken..• Lejtős területeken újraerdősítés+ kaszálás a helyi viszonyoknak

megfelelően• A magas CO2 kibocsátási díjak miatt újra használatba kerülhetnek

ma még nem gazdaságos művelési módok, mint a munkalovak pl.


Lápok

• Fontos CO2 elnyelők• Óvatos legeltetés és vadászat (szárnyas

hús, szarvas hús) javasolt• Újraerdősítéssel, lecsapolás

megszűntetéssel tovább növelhető az elnyelés


Étrend

• Egészséges- fenntartható• „Bőséges növény, kevés hús, maximális

változatosság”• Rengeteg fehérje, de az állati:növényi arányt

meg kell változtatni 55:45-ről 34:66-ra• Ez a modell jobb egyensúlyt garantál és

nagyobb élelmiszerbiztonságot • 20% lehet az importált gabona aránya (Európa,

trópusok)


Biodiverzitás

• Összességében pozitív lesz a mérleg, a csökkenő tápanyag betáplálás és az évelőkre átállás miatt (legeltetés helyett)

• Támogatják a bio-t, de nem kalkulálnak vele


Nitrogén lánc• nitrogén-oxidok legnagyobb közreműködő ÜHG-ok a

mezőgazdaságban• avval, hogy nem legeltetett területre váltják a legeltetett

területet, önmagában csökkentik a nitrogén kibocsátást• növények visszaforgatása csökkenti az extra nitrogén

igényt • jobb átváltási arány talaj-nitrogén-> fehérje• csökkenthetik a rosszindulatú hatásokat a felesleges

nitrogén rendszerbe jutásának megakadályozásával: ammónia, csurgalékvíz, eutrofizáció, stb.

• lóhere-félékkel, hüvelyesekkel növelhető az egyensúly• igények miatt 100 000 tonna kibocsátás többlet is lehet


Általános eredmények• A szükséges terület nem nagyobb, mitn ami

rendelkezésre áll • A megfelelő mennyiségű élelmiszer előállítható• A szükségszerűen megmaradó kibocsátást ellensúlyozni

képes a rendszer• Az élelmiszerek átlagos tápértéke javul, 25%-kal nő a

rendszerből lehívható tápanyag mennyisége (16%-os népességnövekedésig elég)

• Az élelmiszer előállításhoz szükséges terület csak 29%-a a korábban használtnak, így

• 600 000 hektárnyi terület exportra fordítható• Összességében felére csökken a kibocsátás (az energia

kínálat dekarbonizációjával)


Konklúzió

• Egyharmadára csökken a kibocsátása, miközben:

• értékes alapanyagokat ad az iparnak,• szén-dioxidot köt meg,• növeli a kínálatot és színesebbé teszi,• garantálja az összességében nulla szén-

dioxid kibocsátást


Köszönöm a figyelmet!

Tájhasználat a Zero Carbon Britain 2030 tanulmányban

Documents

Transcript of Tájhasználat a Zero Carbon Britain 2030 tanulmányban