T. Litovkina, Anna...A feldolgozott szólás- és közmondásgyűjtemények, ... (1851), O. Nagy...

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Magyar közmondások nagyszótára

T. Litovkina, Anna

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Magyar közmondások nagyszótára: T. Litovkina, Anna

Publication date 2005

iii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Tartalom

1. ........................................................................................................................................................ 1 1. Magyar közmondások nagyszótára ....................................................................................... 1

2. ........................................................................................................................................................ 3 1. Előszó .................................................................................................................................... 3

1.1. I. Kinek ajánljuk a Magyar közmondások nagyszótárát? ......................................... 3 1.2. II. A szótár anyagának kiválasztása .......................................................................... 3 1.3. III. A szótár anyagának összeállìtásához felhasznált források .................................. 4 1.4. IV. A Magyar közmondások nagyszótárának felépìtése ........................................... 4

1.4.1. 1. A közmondások elhelyezése a szótárban ................................................. 4 1.4.2. 2. Utalások ................................................................................................... 5 1.4.3. 3. Szómutató ................................................................................................. 5

1.5. V. A Szótári cikkek felépìtése .................................................................................. 5 1.5.1. 1. A közmondás legnépszerűbb alakja ......................................................... 6 1.5.2. 2. Változatok ................................................................................................ 6 1.5.3. 3. Jelentésmagyarázat és minősìtés .............................................................. 7 1.5.4. 4. Eredet ....................................................................................................... 8 1.5.5. 5. Előfordulási (alkalmazási) példák ............................................................ 8 1.5.6. 6. A szinonimabokor .................................................................................. 10 1.5.7. 7. Antonimák .............................................................................................. 10 1.5.8. 8. Más módon összekapcsolható közmondások ......................................... 10 1.5.9. 9. Szólások, szóláshasonlatok és más állandósult szókapcsolatok ............. 11

1.6. Köszönetnyilvánìtás ................................................................................................ 12 1.6.1. A szerző kérése az olvasóhoz ..................................................................... 12

3. ...................................................................................................................................................... 13 1. A, Á ..................................................................................................................................... 13

4. ...................................................................................................................................................... 57 1. B .......................................................................................................................................... 57

5. .................................................................................................................................................... 113 1. C ........................................................................................................................................ 113

6. .................................................................................................................................................... 119 1. CS ...................................................................................................................................... 119

7. .................................................................................................................................................... 130 1. D ........................................................................................................................................ 130

8. .................................................................................................................................................... 148 1. E, É .................................................................................................................................... 148

9. .................................................................................................................................................... 213 1. F ........................................................................................................................................ 213

10. .................................................................................................................................................. 261 1. G ........................................................................................................................................ 261

11. .................................................................................................................................................. 274 1. GY ..................................................................................................................................... 274

12. .................................................................................................................................................. 284 1. H ........................................................................................................................................ 284

13. .................................................................................................................................................. 330 1. I, Í ...................................................................................................................................... 330

14. .................................................................................................................................................. 364 1. J ......................................................................................................................................... 364

15. .................................................................................................................................................. 376 1. K ........................................................................................................................................ 376

16. .................................................................................................................................................. 465 1. L ........................................................................................................................................ 465

17. .................................................................................................................................................. 491 1. LY ..................................................................................................................................... 491

18. .................................................................................................................................................. 492 1. M ....................................................................................................................................... 492

19. .................................................................................................................................................. 536


iv Created by XMLmind XSL-FO Converter.

1. N ........................................................................................................................................ 536 20. .................................................................................................................................................. 550

1. NY ..................................................................................................................................... 550 21. .................................................................................................................................................. 560

1. O, Ó ................................................................................................................................... 560 22. .................................................................................................................................................. 570

1. Ö ........................................................................................................................................ 570 23. .................................................................................................................................................. 582

1. P ........................................................................................................................................ 582 24. .................................................................................................................................................. 612

1. R ........................................................................................................................................ 612 25. .................................................................................................................................................. 634

1. S ........................................................................................................................................ 634 26. .................................................................................................................................................. 652

1. SZ ...................................................................................................................................... 652 27. .................................................................................................................................................. 723

1. T ........................................................................................................................................ 723 28. .................................................................................................................................................. 762

1. TY ..................................................................................................................................... 762 29. .................................................................................................................................................. 764

1. U, Ú ................................................................................................................................... 764 30. .................................................................................................................................................. 776

1. Ü ........................................................................................................................................ 776 31. .................................................................................................................................................. 779

1. V ........................................................................................................................................ 779 32. .................................................................................................................................................. 807

1. Z ........................................................................................................................................ 807 33. .................................................................................................................................................. 809

1. ZS ...................................................................................................................................... 809 34. .................................................................................................................................................. 813

1. Szómutató ......................................................................................................................... 813 35. .................................................................................................................................................. 814

1. A, Á ................................................................................................................................... 814 36. .................................................................................................................................................. 824

1. B ........................................................................................................................................ 824 37. .................................................................................................................................................. 835

1. C ........................................................................................................................................ 835 38. .................................................................................................................................................. 836

1. CS ...................................................................................................................................... 836 39. .................................................................................................................................................. 840

1. D ........................................................................................................................................ 840 40. .................................................................................................................................................. 844

1. E, É .................................................................................................................................... 844 41. .................................................................................................................................................. 860

1. F ........................................................................................................................................ 860 42. .................................................................................................................................................. 872

1. G ........................................................................................................................................ 872 43. .................................................................................................................................................. 875

1. GY ..................................................................................................................................... 875 44. .................................................................................................................................................. 878

1. H ........................................................................................................................................ 878 45. .................................................................................................................................................. 891

1. I, Í ...................................................................................................................................... 891 46. .................................................................................................................................................. 896

1. J ......................................................................................................................................... 896 47. .................................................................................................................................................. 901

1. K ........................................................................................................................................ 901 48. .................................................................................................................................................. 920

1. L ........................................................................................................................................ 920 49. .................................................................................................................................................. 932


v Created by XMLmind XSL-FO Converter.

1. LY ..................................................................................................................................... 932 50. .................................................................................................................................................. 933

1. M ....................................................................................................................................... 933 51. .................................................................................................................................................. 954

1. N ........................................................................................................................................ 954 52. .................................................................................................................................................. 959

1. NY ..................................................................................................................................... 959 53. .................................................................................................................................................. 962

1. O, Ó ................................................................................................................................... 962 54. .................................................................................................................................................. 966

1. Ö, Ő ................................................................................................................................... 966 55. .................................................................................................................................................. 969

1. P ........................................................................................................................................ 969 56. .................................................................................................................................................. 975

1. R ........................................................................................................................................ 975 57. .................................................................................................................................................. 980

1. S ........................................................................................................................................ 980 58. .................................................................................................................................................. 986

1. SZ ...................................................................................................................................... 986 59. .................................................................................................................................................. 997

1. T ........................................................................................................................................ 997 60. ................................................................................................................................................ 1008

1. TY ................................................................................................................................... 1008 61. ................................................................................................................................................ 1009

1. U, Ú ................................................................................................................................. 1009 62. ................................................................................................................................................ 1012

1. Ü, Ű ................................................................................................................................. 1012 63. ................................................................................................................................................ 1014

1. V ...................................................................................................................................... 1014 64. ................................................................................................................................................ 1023

1. Z ...................................................................................................................................... 1023 65. ................................................................................................................................................ 1024

1. ZS .................................................................................................................................... 1024 66. ................................................................................................................................................ 1025

1. Irodalom .......................................................................................................................... 1025 1.1. A példák forrásai ................................................................................................ 1025 1.2. Internetes források rövidìtéseinek feloldásai ...................................................... 1038

1 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

1. fejezet -

1. Magyar közmondások nagyszótára

T. Litovkina Anna

A magyar nyelv kézikönyvei X.

Sorozatszerkesztő:

Kiss Gábor

A Magyar Tudományos Akadémia Szótári Munkabizottsága által a 2007. évben Kiváló Magyar Szótár dìjjal

jutalmazott szótár

TINTA KÖNYVKIADÓ

BUDAPEST

Lektorálta

Daczi Margit

Szakmai konzulens

Bárdosi Vilmos

egyetemi tanár

A latin szövegeket ellenőrizte és fordìtotta

Gesztesi Enikő

Szerkesztette

Hidalmási Anna

Lexikográfiai tanácsadó

Kiss Gábor

A szómutatót összeállìtotta

Hidalmási Anna, Temesi Viola

Számìtástechnikai munkatárs

Kiss Márton

ISSN 1589-4371

ISBN 978 963 9902 59 6

© T. Litovkina Anna

© Tinta Könyvkiadó

Első kiadás: 2005

Második kiadás: 2010

A Magyar közmondások nagyszótára 2005-ben Magyar közmondástár cìmen jelent meg.


Minden jog fenntartva. A mű sem részleteiben, sem egészében nem reprodukálható semmilyen eljárással a

jogtulajdonosok előzetes engedélye nélkül.


2. fejezet -

1. Előszó

1.1. I. Kinek ajánljuk a Magyar közmondások nagyszótárát?

A Magyar közmondások nagyszótára a legszélesebb körű magyar anyanyelvű közönség számára készült. A

nyelvészek, irodalmárok, újságìrók, fordìtók, parömiológusok (közmondáskutatók), parömiográfusok

(közmondásgyűjtők), frazeológusok, szerkesztők és a magyar nyelv tanárai mellett iskolások, egyetemisták, a

magyar irodalom és nyelv szerelmesei vehetik hasznát. Ezt a szótárt nemcsak a magyar nyelv tudatos és igényes

használatára törekvő anyanyelvűek forgathatják haszonnal, hanem a magyarul tanuló olvasók is, akik a magyar

műveket eredetiben olvassák, magyar nyelven folyékonyan beszélnek, és közmondások elsajátìtásával kìvánják

gyarapìtani nyelvtudásukat.

1.2. II. A szótár anyagának kiválasztása

Bár a gyűjtemény cìme Magyar közmondások nagyszótára, nem csak közmondások találhatók benne. A

szótárban helyet kaptak szólásmondások, jeles mondások, példabeszédek, szállóigék, közhelyszerű szólások,

szójárások, szentenciák, maximák, bölcsességek, klisék, „aranyköpések”, szólásmódok, aforizmák, parabolák,

időjárási és gazdaregulák, egészségügyre vonatkozó szabályok és más mondatjellegű proverbiumok. A nem

mondatjellegű szólásokat, szóláshasonlatokat vagy más állandósult szókapcsolatokat csak akkor vettem be a

szótárba, ha azok a szóban forgó proverbiumnak az elemei, és annak mondatszerkezetéből kibontva is önálló

életük van.

Ez a válogatás az áttételes (metaforikus, pl. (A) vér nem válik vízzé; Lassú víz partot mos) és egyenes

szemantikájú (nem metaforikus, szó szerint értelmezhető, pl. Minden kezdet nehéz;Könnyen ad, akinek van)

proverbiumokat egyaránt tartalmazza.

A szótárban közölt közmondások többsége a korábbi közmondás- és szólásgyűjteményekben feljegyzésre került

(lásd a felhasznált forrásokat). De a szótárakban azonosìtott adatokat bővìtettem, elsősorban az utóbbi

negyedszázadban a mindennapi beszédben használatos, illetve a szépirodalmi művekben vagy a médiumok

nyelvében talált proverbiumokkal is.

A legfontosabb kritérium az volt, hogy lehetőleg csak olyan közmondásokat vegyek fel, amelyekre illusztratìv

példát sikerült találnom a XVI–XXI. (de főleg az utolsó három) századi magyar szépirodalomban és az utóbbi

negyedszázad publicisztikájában (a gyűjtemény összeállìtásához felhasznált irodalmi műveket és publicisztikai

forrásokat a könyv végén található bibliográfiai jegyzék foglalja össze). Ezért általában mellőztem azoknak a

közmondásoknak a felvételét, amelyekre nem találtam előfordulási példákat. Kivételt képeznek azok az esetek,

amikor egy adott proverbiumra ugyan nem sikerült illusztratìv példát találnom, de az a Magyar közmondások

nagyszótára más szótári cikkében szereplő, példákkal rendelkező közmondásnak az antonim, szinonim vagy

más módon összekapcsolható közmondása. Néhány más szótártól eltérően (Kunin 1984; Forgács 2003) nem

akartam magam gyártani példákat, inkább arra várok, hogy rájuk bukkanjak, és a szótár későbbi kiadásait

kiegészìthessem velük.

A közmondások eredetét tekintve nagyon változatos a kép: van, amelyik magyar földön keletkezett,

népalkotásként (ismeretlen a szerzője) vagy szállóigeként (ismert a szerzője vagy forrása), pl. Meghalt Mátyás

király, oda az igazság; Egyszer volt Budán kutyavásár; Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet; Ember

küzdj és bízva bízzál! A gyűjtemény sok idegen eredetű, de a magyar nyelvben már meghonosodott, a magyar

közmondáskincs szerves részévé vált közmondást is tartalmaz (főleg a Bibliából, illetve latin, görög, angol,

német és francia eredetűeket), pl. Aki nem dolgozik, ne is egyék (Újszövetség, 2Thessz 3,10–12); Szemet

szemért, fogat fogért (Ószövetség, 3Móz 24,19–20; 5Móz 19,21; 2Móz 21,24; Újszövetség, Mt 5,38–39); A nép

szava Isten szava {lat. Vox populi, vox Dei}; A szerelem vak {lat. Amor est caecus}; Borban az igazság {lat. In

vino veritas}; A legjobb védekezés a támadás {ang. The best defense is a good offense}; Az üzlet az üzlet {ang.

Business is business}; Élni és élni hagyni {ném. Leben und leben lassen};Meghalt a király! Éljen a király! {fr.

Le rois est mort! Vive le rois!}.

A szótár elsősorban az országszerte legjobban ismert proverbiumokat tartalmazza. Közülük több közmondást fél

évezreddel ezelőtt vagy még annál is korábban jegyeztek le, ismertek voltak számos országban. Ilyenek például:


A falnak is füle van; Nem olyan fekete az ördög, mint amilyennek festik; Jobb későn, mint soha; Lassú víz partot

mos (Paczolay 1997). A magyar nyelv ősi, évszázadok óta a mai napig használatos közmondásai mellett szép

számmal találhatóak a szótárban Magyarországon vagy külföldön napjainkban keletkezett mondások is (pl. Az

élet nem habostorta; Szeretkezz, ne háborúzz {ang. Make love not war}; Ami elromolhat, az el is romlik {ang. If

something [anything] can go wrong, it will}). A közismert proverbiumokon kìvül sok napjainkra már-már

feledésbe merült, elavult, ma már ritkábban használt (pl. Keserves anyának potrohos (a) gyermeke; Derék

állapot a szerencsén feküdni; ilyenkor „régi” minősìtéssel láttam el) vagy csupán egyes vidékeken használt

közmondást is közöl a gyűjtemény. A szótárba való felvételüket ilyenkor az tette indokolttá, hogy

megtalálhatóak a régi szépirodalmi szövegekben, illetve helyi publicisztikában. Nem maradt ki a gyűjteményből

néhány („durva” minősìtéssel ellátott) vulgáris, obszcén, a nemi élettel kapcsolatos közmondás sem, pl. Ahol

[amíg] lószar van, ott [addig] veréb is van; Ne csinálj a szádból segget; Akkor öreg az asszony, ha a lábát nem

tudja szíjjelrakni.

1.3. III. A szótár anyagának összeállításához felhasznált források

A szótár a nyelvészet, azon belül is a parömiológia (közmondás- és szólástudomány), parömiográfia

(közmondás- és szólásgyűjtés), frazeológia, jelentéstan és a lexikológia legújabb eredményeinek

figyelembevételével készìtett tudományos igényű munka. A közmondások túlnyomó többsége a magyar

proverbiumkutatás legismertebb gyűjteményeiben található. A feldolgozott szólás- és közmondásgyűjtemények,

a gyűjtéshez felhasznált lexikográfiai munkák, illetve más szakirodalmi munkák jegyzéke az Előszó végén

található (néhány közülük a könyv végén lévő irodalomjegyzékben, a példákat tartalmazó művek között is

szerepel).

A munkám során nemcsak magyar forrásokat használtam, hanem más országokban, más nyelveken (főleg angol,

orosz és német) megjelenteket is. A gyűjtemény anyagának összeállìtásakor a proverbiumkutatás alapvető

nemzetközi munkái voltak a példáim.

1.4. IV. A Magyar közmondások nagyszótárának felépítése

1.4.1. 1. A közmondások elhelyezése a szótárban

A Magyar közmondások nagyszótárában Erdélyi János (1851), O. Nagy Gábor (1966) és más magyar és

nemzetközi közmondásgyűjtemények hagyományának megfelelően a közmondások a vezérszavak (kulcsszók,

cìmszók) ábécésorrendjében találhatók. A vastag nagybetűvel szedett cìmszavak alatt a tipográfiailag kiemelt

közmondások a kezdőszavuk betűrendjében következnek egymás után. Ilyenkor figyelembe vettem a névelőt és

a zárójelezést (valamint a szóközt) is:

(A) pénz beszél (, (a) kutya ugat); A pénz mindent megtesz; A pénz nagy úr.

A róka a szőrét változtatja, de nem a bőrét; Alvó róka nem fog nyulat.

Vezérszónak általában a közmondás első főnevét tekintettem; kivételt azok a közmondások képeznek,

amelyekben tulajdonnevek szerepelnek. Például az Ökör ökörmarad, ha Bécsbe hajtják is közmondásban a

vezérszó Bécs lesz, annak ellenére, hogy nem az első főnévi, ám sokkal jellemzőbb eleme a közmondásnak.

Főnév hiányában általában a proverbium első igéje lett a vezérszó; amennyiben az sincs, akkor a közmondás

valamely más, a legjellemzőbbnek tekinthető eleme (a melléknév, a névmás vagy a határozószó) alatt kap helyet

a szótárban.

A cìmszóként szereplő azonos alakú szavakat (homonimákat) külön vezérszóként kezeltem, a szóhoz illesztett

arab indexszámmal különböztetve meg őket. Amennyiben egy cìmszó több szófaji csoporthoz tartozik, a kerek

zárójelben megadtam a szófaji kategóriát (a köztük levő sorrend: főnév, melléknév, egyéb szófaj),pl.:

ROSSZ 1 (fn)

ROSSZ 2 (mn)

MA 1 (fn)

MA 2 (hsz)


Az azonos alakú és szófajú – de különböző jelentéstartalmú – cìmszavakat is indexszámmal választottam el

egymástól, s kerek zárójelben megadtam röviden az illető szó jelentését, pl.:

NAP 1 (’égitest’)

NAP 2 (’időszak’)

ÚR 1 (’valamely hatalom birtokosa’)

ÚR 2 (’Isten’)

Ha a cìmszónak van alakváltozata, az a virgula (/) után áll:

SEPRŐ/SEPRŰ

GYEREK/GYERMEK

A másik (többi) szóalaknál utalás található arra az (általában gyakoribb) alakra, ahol a vezérszóval kapcsolatos

közmondásokat megadom, pl.:

KATA l. KATALIN

KATÓ l. KATALIN

KATI l. KATALIN

Így KATALIN/KATA/KATI/KATÓ alatt Katalin, Kata, Kati, Kató szavakat tartalmazó közmondások is

találhatók:

Ha Katalin kopog, karácsony locsog; Könnyű Katót [Katit; Katát] táncba vinni(, ha ő [maga] is akarja).

1.4.2. 2. Utalások

A közmondások egymás melletti rendszerben való bemutatása és a szótár könnyebb kezelhetősége érdekében

kiterjedt utalásrendszert alkalmazok: a hasonló értelmű (szinonim) (lásd V. 6.), az ellentétes értelmű (antonim)

(lásd V. 7.), illetve a más módon (tartalmi, szerkezeti vagy egyéb hasonlóságuk révén) összekapcsolható (lásd

V. 8.) közmondások esetében. Ez a kiterjedt utalási rendszer, amellett, hogy jobban megvilágìtja a szóban forgó

közmondás jelentését, a különböző közmondások között bizonyos összefüggéseket is teremt a gyűjteményben.

1.4.3. 3. Szómutató

A könyv végén levő szómutató abban nyújt segìtséget, hogy az olvasó a keresett közmondást akkor is könnyen

megtalálhassa, ha csak egy szavát ismeri. A szómutató arra is alkalmas, hogy csokorban lássuk együtt azokat a

közmondásokat, melyekben egy adott szó (pl. pénz) előfordul.

1.5. V. A Szótári cikkek felépítése

A cikk élén tipográfiailag kiugratva a közmondás legnépszerűbb alakja helyezkedik el, vastag betűtìpussal

szedve. Ezt követhetik a variánsok, majd a közmondás rövid értelmezése. Egyes közmondások esetében

előfordul egy-egy, a közmondás eredetét illető rövid magyarázat is (E: jelzés után). A szótári cikkek túlnyomó

többségében vannak az adott közmondást tartalmazó illusztratìv példák ◊ jellel elkülönìtve. Ezek után az olvasó

megtalálhatja a közmondás szinonimáit (R:), antonimáit (A:) vagy más módon összekapcsolható (L:)

proverbiumok sorát. A szótári cikk végén (D: jelzés után) szólások, szóláshasonlatok és más állandósult

szókapcsolatok találhatók, amelyek a közmondás alakjának egy részét képezik, és önálló életet élnek a magyar

nyelvben. A proverbiumok ilyen összefüggésekben való földolgozása eddig még nem jelent meg

Magyarországon. Íme egy példa egy szótári cikk felépìtésére:

Az igazságot nem lehet véka alá rejteni [elfedni; eltemetni; elrejteni]

E: Biblia, Újszövetség, Mk 4,21–22: És monda nékik: Avagy azért hozzák-é elő a gyertyát, hogy véka alá

tegyék, vagy az ágy alá? És nem azért-é, hogy a gyertyatartóba tegyék? Mert nincs semmi rejtett dolog, a mi

meg ne jelentetnék; és semmi sem volt eltitkolva, hanem hogy nyilvánosságra jusson.


◊ Ez az igazság. Értsd meg: ez az igazság. Itt az igazságot senki se rejti véka alá. Az önbìrálat ebben a városban

oly magas fokra hágott, hogy ilyesmire nincs többé szükség. (Kosztolányi D.: Esti Kornél 70)

◊ – Hogy a nagyságos úrnak esze ágába se volt, hogy maga-magát megölje… Inkább, hogy ő akart volna…

mást… Mert az emberek úgy mondják, hogy van itt valami, amiről senki se beszél… De hát ez olyan dolog,

hogy a tyúk is kikaparja… Nem lehet az igazságot elfedni, mert az Isten ujja megmutatja… (Móricz Zs.: Forró

mezők 74)

◊ – Én engedtem eltemetni! Engedtem, hogy a hazugság betakarja. Pedig elmondtam a papnak is, ő is felelős, ő

is hazudott, ő is mindent tud, ő is gazember, mindenki gazember, de én vagyok a legnagyobb bűnös.

– Az igazságot nem lehet eltemetni – mondta a főszolgabìró –, nyugodjon meg, nagyságos asszony, az igazság

napfényre kerül… (Móricz Zs.: Forró mezők 84)

◊ Arról nem tehetek, hogy a lámpa leszakadt. Rosszul volt feltéve – a csavar nem működött. Azt pedig

természetesnek találom, hogy a hálátlan és meg nem értő bìrák vacsora helyett kilöktek a cselédszobába, és rám

zárták az ajtót. Galileivel is pont ezt csinálták. De az igazságot nem lehet véka alá rejteni. (Karinthy Fr.: Tanár

úr kérem 51)

R: Az igazságot a tyúk is kikaparja; Az igazság mindig a napfényre jön [kiderül].

A: Az igazság odaát van.

L: Kibújik a szeg a zsákból; Az idő mindent kiderìt; Nincs az a titkos dolog, amit az idő ki nem forog; A titkot

a tyúk is kikaparja; Nincs az a titok, ami ki ne derülne; A titkot nem lehet véka alá rejteni; Hamarabb utolérik

[könnyebb utolérni] a hazug embert, mint a sánta kutyát; (A) hamis embert előbb megfogják a hamisságban,

mint sánta ebet a lopásban; Nem messze mehetni a hazugsággal.

D: Véka alá rejt valamit

◊ – Mért hazudott nekem?

– Nehogy má! Én nem rejtettem véka alá, hogy a Miklóska bácsika válságos állapotban van… azaz volt. Miért

engem hibáztat, Ignác? (Vámos M.: főmozi, l. bár 152)

◊ – Jelcin úr, ön arról nevezetes, hogy sohasem rejti véka alá a véleményét. Mivel magyarázza ezt?

– A krónikus vékahiánnyal. (Népsz, 1992. márc. 14. 11)

◊ És azt sem rejti véka alá, hogy egyik-másik minisztertársa stìlusa, érdekérvényesìtése „elemzés tárgyát

képezheti”. (168 óra, 2000. okt. 12. 8)

A szótári cikk felépìtésének rövid bemutatása után lássuk kissé részletesebben a komponenseit.

1.5.1. 1. A közmondás legnépszerűbb alakja

A közmondás legnépszerűbb (szótári) alakja mindig félkövér betűtìpussal van szedve, pl. Kétszer ad, (a)ki

gyorsan ad. A mostanában közismert közmondások esetében ilyen szótári formának a legáltalánosabban ismert

változatot fogadtam el, a saját gyűjtéseim (Tóthné Litovkina 1993), Vöő Gabriella a tìpusvariációk

összehasonlìtására is módot nyújtó könyve (Vöő 1989) és az előfordulási példáim alapján. Amennyiben a

közmondás a magyar parömiológiai minimumhoz (a 158 legnépszerűbb magyar közmondás) tartozik (Tóthné

Litovkina 1993, 1996b), a legnépszerűbb alakja után(közismert) szó található. Az elavult, régi, ritka vagy néha

tájszólási közmondások esetében a más szótárakban található, illetve a példákban előforduló leggyakoribb

változat figyelembevételével állapìtottam meg a szótári alakot.

1.5.2. 2. Változatok

A gyűjteményemben a közmondás legnépszerűbb alakja mellett helyet kapnak a változatai is (szögletes

zárójelben [ ]). Néha egy egész mondat áll szögletes zárójelben (ilyenkor a változat első szava nagybetűvel

kezdődik), pl. Az alma nem esik messze a fájátóllegnépszerűbb alak mellett[Nem esik messze az alma a

fájától]változat található. Jóval gyakrabban azonban nem kell az egész változatot megismételnünk, elég, ha

csupán az eltérő szót állìtjuk szögletes zárójelbe, pl. Az nevet igazán [legjobban], aki utoljára [a végén]


nevet. Ha ugyanannyira elterjedt a szögletes zárójelben álló változat használata, akkor az is vastag betűkkel van

szedve. Amennyiben a szögletes zárójelben álló eltérő elem váltakozhat ugyan az előtte állóval, de használatát

tekintve ritkábban fordul elő, akkor normál betűtìpussal van szedve. Ha több változat is lehetséges, ezeket

pontosvessző különìti el egymástól, mint pl. Bajban ismerni meg a (jó) barátot [az embert; egymást; a

másikat]közmondás esetében: [Bajban ismerszik meg a jó barát; Bajban ismeri meg az ember a barátját;

Nyomorúság mutatja meg a jó barátot].

A közmondásba beilleszthető, de tetszés szerint el is hagyható rész kerek zárójelben áll, pl. (A) Pénz beszél (,

(a) kutya ugat). A hellyel való takarékosság végett, a változatok felsorolásánál a példákban való

előfordulásukat és a köznyelvben való elterjedtségüket vettem tekintetbe, nem volt módom arra, hogy az összes

létező változatot közöljem.

Néha nehéz volt eldönteni, hogy az adott közmondások egymás variánsai, szinonimái vagy más módon

kapcsolhatók össze. Például a Rossz fejsze nem vész el közmondást a Rossz pénz nem vész el közmondásnak a

jóval ritkábban előforduló változataként kezeltem, ìgy a PÉNZ vezérszó alatt, a Rossz pénz [fejsze]nem vész el

szótári cikkben közlöm. A következő három közmondást azonban már nem variánsoknak, hanem

szinonimáknak tartom, és különböző szótári cikkekben tárgyalom: Varjú a varjúnak nem vájja ki a szemét;

Holló a hollónak nem vájja ki a szemét; Csóka a csókának nem vájja ki a szemét. Így ezek a varjú,hollóés

csóka vezérszók alatt találhatók. Nem tekintettem variánsnak a következő közmondáspárt sem: Három a

magyar igazság és Három a magyar igazság, negyedik a ráadás [és egy a ráadás]. Ugyanez vonatkozik a

két, Bibliából származó szállóigére, ezek is különböző szótári cikkekben találhatók: Aki nincs ellenünk, (az)

velünk van (Lk 9,49–50; Mk 9,40) és Aki nincs velünk, (az) ellenünk van(Lk 11,23; Mt 12,30). Az utóbbi két

közmondáspár esetében L: jelzéssel bevezetett utalás hìvja fel az olvasó figyelmét arra, hogy az adott

közmondásnak a szótárban van egy tartalmi, szerkezeti vagy egyéb hasonlóság révén összekapcsolható

közmondása.

1.5.3. 3. Jelentésmagyarázat és minősítés

A gyűjtemény a közmondás legnépszerűbb alakja (és változatai) után általában a jelentésmagyarázatát,

értelmezését, használati körét is közli, amelyek elmaradhattak az egyenes szemantikájú, szó szerint értelmezhető

proverbiumok esetén, illetve akkor is, ha a példában van elegendő magyarázat. A közmondás megértéséhez

Késő bánat ebgondolat .

A közmondások jelentésének megfogalmazásakor főleg az illusztratìv példák és a saját kutatásaim vezéreltek.

Ám többször nélkülözhetetlen volt O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások feljebb már idézett

munkája, mely gyakorlatilag az első, közmondások jelentéseit közlő magyar szótár volt. Az azóta napvilágot

látott néhány, szintén jelentéseket közlő közmondásgyűjteményt is felhasználtam. (Lásd az Előszót követő

irodalomjegyzéket.)

A közmondásgyűjteményekben nem szereplő közmondásokat magam értelmeztem a szövegkörnyezetükből,

illetve a kutatásaim adataiból. Ez azokra az esetekre is vonatkozott, amikor nem értettem egyet a fent emlìtett

közmondásgyűjteményekben közölt jelentésmagyarázatokkal (különösen sok hiányossággal ezen a téren O.

Nagy Gábor munkájában találkozhatunk).

Sajnálatos módon a régi szépirodalmi művekben előforduló közmondások nem csekély része a XXI. század

elején élő ember számára már teljesen homályos jelentésű vagy különbözőképpen érthető, ami azzal is

összefügg, hogy a régi szótárak alig adták meg a közmondások értelmezését. Így néhány közmondásnak a

jelentését nem sikerült teljes bizonyossággal megállapìtanom. Ez főleg az elavult vagy ritkán használt

közmondásokra vonatkozik, amelyek a fent emlìtett közmondásgyűjteményekben nem találhatók, és abból az

egy-két példából, amelyben előfordultak az adattáramban, nem lehetett kinyomozni a jelentésüket. Ezért néhány

közmondásnál értelmezést nem adtam meg, ilyenkor kerek zárójelbe tett kérdőjel áll a tompa zárójelben .

Ha bizonytalan voltam a közmondás jelentésében, az értelmezése után kerek zárójelbe tett kérdőjellel (?)

jeleztem.

Amennyiben egy-egy közmondásnak több jelentése van, csak a leggyakrabban használatosakat (maximum

hármat) szerepeltettem a szótárban, az egyes jelentéseket kerek zárójelbe tett arab számmal elkülönìtetve

egymástól. Pl.:

Közelebb az ing a subánál


(1)

(2)

(3)

Ilyenkor a közmondás eredetére vonatkozó adatok, más szótári cikkektől eltérően, a jelentések előtt, nem pedig

után találhatóak.

Kettős, illetve hármas jelentésű közmondásoknál a példák, illetve utalások (szinonim, antonim vagy más módon

összekapcsolható közmondások) felsorolása jelentésenként következik.

Egyes közmondásokat stìlusminősìtéssel is elláttam (a közmondás értelmezése után kerek zárójelben), ìgy

jelöltem a durva alakokat (durva), az elavult közmondásokat (régi minősìtéssel). Ahol szükségesnek látszott,

egyes szavakat, különösen régies vagy tájnyelvi szavakat, elláttam magyarázattal, pl.: szerdék (’aludttej’),

kalán (’kanál’).

1.5.4. 4. Eredet

Több szótári cikkben a jelentésmagyarázatot követően (E: jelzéssel bevezetve) következnek a közmondás

eredetével, keletkezésével kapcsolatos adatok, utalások. Ha a közmondás, mielőtt a magyar nyelvben elterjedt,

létezett más nyelven, és erre bizonyìtékaim vannak, megadtam az eredeti nyelven, utána a szó szerinti magyar

fordìtását {} zárójelben:

E: ang. Hell [The road to hell] is paved with good intentions {A pokol [A pokol országútja/A pokolba vezető

út] jó szándékkal van kikövezve}.

Amennyiben a proverbiumnak több forrását is sikerült megállapìtani (leginkább latin, görög és bibliai eredetű

szövegek esetében), a közmondás keletkezésére vonatkozó magyarázatoknak a sorrendje a következő: először a

latin (klasszikus és/vagy középkori), utána a görög és csak a legvégén a bibliai szövegek. A latin szövegek után

a szó szerinti magyar fordìtás áll, néhol műfordìtás. (Gesztesi Enikő ellenőrizte, egészìtette ki, illetve olykor

fordìtotta.) A görög mondást nem közlöm az eredeti nyelven, csak a szerzőjét, és néha a mű cìmét. A bibliai

idézeteknél Károli Gáspár bibliafordìtását használtam. Néhány esetben azonban a katolikus Bibliából is idézek

(ezt mindig jelzem). Lássuk az egyik több forrással rendelkező közmondás, a Bajban ismerni meg a(jó)

barátoteredetére vonatkozó adatokat:

E: lat. Ennius, Fragmenta incerta XLIV. és Cicero, De amicitia XVII.64: Amicus certus in re incerta cernitur

{Bizonytalan helyzetben dől el, ki a biztos barát}; Petronius Arbiter, Satyricon 61.9: In angustiis amici apparent

{Szükségben mutatkoznak meg a jó barátok}; Ovidius, Tristia 1.9.5–6: Donec eris felix, multos numerabis

amicos; tempora si fuerint nubila, solus eris {Amìg a sorsod kedvező, számtalan barátod lesz, ámde magadra

maradsz, ha az ég beborul feletted}; Seneca, De moribus 51: Amicos secundae res parant, adversae probant {A

jó sors vonzza, a baj próbára teszi a barátokat}; gör. Euripidész, Hecuba 1226; Euripidész, Electra 605;

katolikus Biblia, Ószövetség, Jézusnak, Sirák fiának könyve 12, 8–9: Jó sorsban nem tudjuk, ki a jó barátunk,

balsorsban kiderül, ki az ellenségünk. Hogyha jól megy sorod, ellenséged mérges, barátod is elhagy, mikor

bajba kerülsz; Jézusnak, Sirák fiának könyve 37, 4–5: A (rossz) barát kihasznál, amìg jól megy sorod, de mikor

bajban vagy, ellenséggé válik. A (rossz) barát haszonlesésből mutatja részvétét, de a harc idején a pajzs mögé

bújik.

1.5.5. 5. Előfordulási (alkalmazási) példák

A közmondások, szólások szövegkörnyezetbe való illeszkedése az esetek többségében a formájuk

megváltoztatásával, módosìtásával is jár. A jelentésük is csak az adott kontextusokban elemezhető, hiszen

egyazon proverbium értelme különböző szituációkban módosulhat. Éppen azért gyakran hibásak O. Nagy Gábor

értelmezései, illetve azokéi, akik átvették tőle. Hiszen szövegkörnyezet nélkül közlik azokat. Ezeket a

hiányosságokat próbálják pótolni a közmondások előfordulását szemléltető példáim, amelyek a

jelentésmagyarázatot és a közmondás eredetét követve ◊ jel után következnek a szótárban. Az amerikai, az

angol és az orosz hagyományokkal ellentétben (lásd Felicina 1988; Simpson 1988; Taylor–Whiting 1958;

Titelman 1996; Whiting 1977; Wilson 1970; Zsukov 1991 stb.) Magyarországon 2003-ig nem létezett olyan

szólás- és közmondásgyűjtemény, amely példákkal szemléltette volna a proverbiumokat. 2003-ban Forgács

Tamás már emlìtett szótára (amely szintén a Tinta Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot) végre megtörte

a jeget a magyar lexikográfiában, közölve napjaink népszerű proverbiumait (főleg szólásokat, de olykor


közmondásokat is) alkalmazási példákkal együtt. Forgács Tamás adatai majdnem kizárólagosan az utóbbi 10 év

publicisztikájából (többségében a Magyar Hírlap, Népszabadság, Magyar Nemzet és a HVG cikkeiből) kerültek

feljegyzésre. A Magyar közmondások nagyszótára azonban a közmondások előfordulását az utóbbi majd fél

évezredben szemlélteti.

Az alkalmazási példáim túlnyomó többsége a XVIII–XX. századból való. Több mint 300 ismert és ismeretlen

szerzőtől, 80 folyóiratból és újságból idézek (lásd a kötet végén található bibliográfiai jegyzéket). A

válogatásomban Pázmány Péter, Bornemisza Péter, Heltai Gáspár, Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Jókai

Mór, Mikszáth Kálmán, Arany János, Petőfi Sándor, Madách Imre és sok más magyar klasszikus található. A

XX. századot többek között Móricz Zsigmond, Veres Péter, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Szabó Pál,

Móra Ferenc, Moldova György, Esterházy Péter, Vámos Miklós képviseli. A főleg újságok és folyóiratok

oldalain közölt közmondás-elferdìtéseket néha kiegészìtettem az Interneten megjelent adatokkal, amelyeket

Vargha Katalin bocsátott rendelkezésemre (lásd bővebben T. Litovkina–Vargha 2005a, b).

Az alkalmazási példák rendkìvül fontos tartozékai a gyűjteménynek. Nemcsak egy adott közmondás létezését

bizonyìtják, és a megértését segìtik értelmét és használati körét megvilágìtva, hanem szemléltetik azt is, hogy

milyen változatokban élnek (éltek) ezek a közmondások.

Már szóba került, hogy a gyűjteménybe általában csak azokat a proverbiumokat vettem fel, amelyekre sikerült

adatot találnom a XVI–XXI. századi magyar szépirodalomban és az utóbbi negyedszázad publicisztikájában.

Kivételt képeznek azok a proverbiumok, amelyek nem rendelkeznek alkalmazási példákkal, de amelyek

antonim, szinonim vagy más módon összekapcsolható viszonyban vannak a kötet más szótári cikkeiben

szereplő, példákkal rendelkező közmondásokkal.

A közmondások összes előfordulásának közlése a gyűjteményt zsúfolttá tenné. Ezért lemondtam arról, hogy

minden egyes adatot közöljek (némely közmondásnál 60–100 példát is találtam). A példák válogatásában arra

törekedtem, hogy különböző szerzők, különböző korszakok, illetve a közmondás különböző változatai és

szituatìv jelentései legyenek képviselve. Azokban az esetekben, amikor csak néhány példám volt az adattárban,

az összeset közlöm, néha annak ellenére is, hogy egy szerzőtől származnak vagy csak publicisztikából. Amikor

nem állt rendelkezésemre irodalmi vagy publicisztikai adat, néha a néprajzi vagy nyelvészeti könyvekben talált

példákat is közlöm. Jobb adatok hiányában a proverbium alkalmazását egy regény, elbeszélés, vicc,

könyvfejezet, vers vagy bármilyen más mű cìmeként is az olvasó rendelkezésére bocsátom (a kifejezés után:

[cìm]). A szótárban az egyes közmondások után közzétett, az irodalmi vagy publicisztikai művekben talált

előfordulási példák száma átlagosan 3–5. Ám néhány esetben nem tudtam lemondani arról, hogy akár 7–9-et is

közöljek. Ez főleg akkor fordult elő, amikor több évszázados adatokból választhattam; illetve a többjelentésű

és/vagy több variánssal rendelkező közmondások esetében. A terjedelem korlátozottsága miatt maximum 5, egy

mondatnyi közmondás-paródiát vettem fel.

Az illusztratìv példák elhelyezkedése egy szótári cikkben a következő: először jönnek az irodalmi művekből

való idézetek, amelyeket a publicisztikai példák követnek, illetve ezek után a közmondás-paródiák (P: jel után).

Időbeli sorrendben próbáltam rendszerezni az anyagot, ám nem minden szótári cikkben adódott rá lehetőség,

főleg a művek kiadási dátumaira vonatkozó hiányos adataim miatt. A közmondás-ferdìtéseket ábécésorrendben

helyeztem el. Többjelentésű közmondásoknál a példák az egyes jelentések felsorolása után következnek.

A régi szövegeknél nem változtattam meg a forrás helyesìrását. Az idézett szövegeket mindig szó szerint

közöltem. A közmondások szövegét nem tisztìtottam meg a hozzájuk tapadó szavaktól, nemcsak a közmondást

tartalmazó mondatot, hanem a közmondás megértéséhez szükséges kontextust is közzétettem, hiszen ez azt a

célt szolgálja, hogy a közmondás szövegbe épìtettségét szemléltesse. Amennyiben a környező szöveget

rövidìtettem, ezt kerek zárójelben három pont (…) jelzi. A közmondásokat a szövegkörnyezetben dőlt szedéssel

emeltem ki, ám a szövegbe szerkesztettségük miatt ez nem volt mindig könnyű feladat, főleg a bevezető vagy

befejező szavak, a közmondás belsejébe beépült elemek miatt. Azokat nem kurziváltam. Elhagytam a

kurziválást azokban a ritka esetekben is, amikor a közmondás alkalmi alakja annyira eltért a szótári alakjától,

hogy lehetetlen lett volna elkülönìteni néhány szóból álló nyelvi egységet. Néhány esetben jobb adatok

hiányában alkalmaztam olyan példákat is, amelyekben ugyan nem a szócikkben szereplő közmondás fordul elő,

hanem amelyik rávilágìt az adott közmondás jelentésére.

Amennyiben egy kontextusban két vagy esetleg több közmondás is együtt szerepel egymás mellett, ezeket nem

választottam szét egymástól, együtt közöltem. Ilyenkor egy idézet több szótári cikkben is megtalálható, ám csak

a szótári cikkhez illő közmondás van dőlt betűvel szedve. Például A kutya ugat, a karaván halad szótári

cikkben a következő kiemeléssel találkozik az olvasó:


◊ E párbeszéd után megszüntette a cseléddel való érintkezést. A kutyára pedig jóakaratú közönnyel pillantott.

Közmondásokkal erősìtette önérzetét. A kutya ugat, a karaván halad. Kutyaugatás nem hallatszik a

mennyországba.

Ez a közöny azonban egyoldalú volt. Aztán, ha a kutyaugatás nem is hallatszik a mennyországba, elhallatszik

máshová. (Kosztolányi D.: Alfa, I. Hét kövér esztendő 69)

A Kutyaugatás nem hallatszik az égbe [az égig; a mennyországba; a holdig] szótári cikkben azonban az

adott idézetben már nem A kutya ugat, a karaván halad, hanem Kutyaugatás nem hallatszik a mennyországba

van kiemelve dőlt betűkkel.

Az alkalmazási példák túlnyomó többségében feltüntettem a pontos forrást (lehetőleg oldalszámmal együtt) (a

felhasznált művek listája a bibliográfiai jegyzékben található), néhány helyen azonban elhagytam az

oldalszámot, főleg az adatok hiányossága miatt.

1.5.6. 6. A szinonimabokor

A Magyar közmondások nagyszótára a nyelvi formában eltérő, de értelmükben azonos vagy hasonló

közmondásokat (szinonimák) bokrokba rendezve adja meg. A szinonimabokrot az R: rövidìtés után, az

áttekinthetőség kedvéért mindig új bekezdésben helyeztem el. A szinonimákat pontosvessző választja el

egymástól, a kövérrel kiemelt szavuk azt jelzi, hogy az adott közmondás a kiemelt vezérszó alatti szótári

cikkben megkereshető, pl. Az alma nem esik messze a fájátólszótári cikkben a következő szinonimák

találhatóak:

R: Amilyen a fa, olyan a gyümölcse (2); Amilyen az anya, olyan a lánya; Amilyen az apja, olyan a fia; Jó fa jó

gyümölcsöt terem; Rossz fának férges [rossz] a gyümölcse; Nem lesz a bagolynak sólyom fia; Rossz atyának

ritka jó fia; Szép asszonynak szép a lánya; Kutyának kutya [eb] a kölyke; Rókának róka (a) fia (, farkasnak

farkas); Hollónak holló a fia (, rókának róka); Varjúnak varjú a fia; A sólyommadárnak nem lesz galamb fia;

Farkasnak farkas a fia; Sasnak sas a fia; Párduc nem szül gyáva nyulat; Keserves anyának potrohos (a)

gyermeke; Ebnek eb a fia; Rossz anyának ritka jó leánya; Nem lesz farkasnak bárány fia.

1.5.7. 7. Antonimák

Nem minden közmondás föltétlenül életszabály, és csak önmagában, szövegkörnyezet nélkül nem ìtélhető

„igaznak” vagy „hamisnak” (az antonimákról lásd Tóthné Litovkina 1989: 66–68; 1993: 88–93; T. Litovkina–

Mieder 2005). Az ellentétes értelmű közmondások egymás mellett való közlése jobban megvilágìtja ezeket, és

bizonyìtja, hogy a proverbium jelentése mindig a helyzet függvénye. A magyar parömiográfia mind ez ideig

nélkülözött bármiféle közmondás-ellentétszótárt. A Magyar közmondások nagyszótára elsőként tesz kìsérletet a

magyar közmondások ellentétes értelmű közmondásainak (antonimáinak) felsorolására.

Az ellentétes jelentésű közmondásokat a rokon értelmű közmondások felsorolása után, A: jelzéssel bevezetve

adom meg, új bekezdésben elhelyezve: pl. az Akasztófát is megszokhatni közmondásnál a következő

ellentétjét találja az olvasó: (A) cigány is addig szoktatta a lovát a koplaláshoz, mìg megdöglött. Néha egy

közmondásnak több ellentétes értelmű közmondása is van, ilyenkor pontosvessző választja el őket egymástól.

Lásd az Ember tesz(en) fogadást, eb, aki megállja közmondásnak az antonimabokrát: Ura légy szódnak;

Fogadást okosan tégy, az adott szónak ura légy; Hit nem szellő; Ne csinálj a szádból segget; Az ígéret szép szó

(, ha megtartják (,) úgy jó).

1.5.8. 8. Más módon összekapcsolható közmondások

Számos szótári cikkben a szinonima- és antonimabokrok után L: jelzéssel bevezetett utalás található. Ezzel

azokra a proverbiumokra utalok, amelyek eltérő szóállományuk miatt nem kerülhettek a szóban forgó

közmondás variánsai közé, a jelentésüket nézve nem tekinthetők a szóban forgó közmondás szinonimájának

vagy ellentétjének, viszont tartalmi, szerkezeti vagy egyéb hasonlóságuk révén mégis összekapcsolhatók

egymással. E közmondások között legnagyobb a hasonló témájúak csoportja:

Tál, kanál nem esik (össze)csördülés [csörrenés; zördülés] nélkül; Barátságban egy kis veszekedés olyan jó,

mint étekben a bors.

Sötétben minden tehén fekete; Nincs csúnya nő, csak kevés a vodka [pálinka].


A házasság rabság; Bolond, aki elhagyja a csordát egy tehénért.

A második legterjedelmesebb csoportot azok a proverbiumok teszik ki, amelyekben azonos nyelvi elemek

találhatóak:

Nem lesz a bagolynak (soha) sólyom fia; A bagoly is azt gondolja, hogy sólyom az ő fia.

Sok sas sok dög; Ahol dög van, oda gyűlnek a sasok.

Méz mellett fullánkot is találni; Hol a méz a legédesebb, a fullánk a legkeserűbb.

Kinek semmi dolga, akassza fel magát; Aki nem akar megöregedni, akassza fel magát.

Két szó is felcserélődhet, mint a következő példákban:

Fekete karácsony – fehér húsvét; Fehér karácsony – fekete húsvét.

Ha Katalin kopog, karácsony locsog; Ha Katalin locsog, karácsony kopog.

Aki nincs ellenünk, (az) velünk van; Aki nincs velünk, (az) ellenünk van.

Egy szóban különböznek az alábbi közmondáspárok:

Szemesnek áll a világ; Okosnak áll [okosé] a világ.

Előbb gondolkozz, aztán beszélj; Előbb gondolkozz, aztán cselekedj.

1.5.9. 9. Szólások, szóláshasonlatok és más állandósult szókapcsolatok

A szótár nemcsak a mondatnyi frazeológiai egységeket tartalmazza, hanem azokat a szólásokat,

szóláshasonlatokat és más állandósult szókapcsolatokat is, amelyek a közmondás alakjának egy részét képezik,

és önálló életet élnek a magyar nyelvben (lásd T. Litovkina–Mieder 2005). Ezek sorát és a zárójelbe tett

jelentésüket, a szinonimák, antonimák vagy a közmondáshoz egyéb módon hozzá szorosan kötődő megfelelők

után a D: rövidìtés vezeti be. Az esetek túlnyomó részében a nem mondatjellegű szólások, szóláshasonlatok

magyarázatuk után. A többjelentésűek esetében felsoroltam a leggyakrabban használatos jelentéseket, kerek

zárójelbe tett arab számmal elkülönìtve őket egymástól, pl.:

D: Szegre akaszt valamit

(1)

◊ Bár a politikában, azt mondják, minden lehetséges, legkevésbé az valószìnű, hogy az SZDSZ „szögre

akasztja” elveit, és beveszi a koalìcióba az MSZP-t. (Beszélő, 1989. dec. 18. 5)

(2)

◊ (…) végre szegre tudta akasztani huszonegy éve viselt igazgatói állását, és ìgy két évet kizárólag

nyelvtanulásnak szentelhet. (Lomb K.: Bábeli harmónia 109)

(3)

◊ Világ: (…) És ha özvegységednek más haszna nem volna, csak hogy a nagy szerelemféltéstől megmenekedtél,

tehát már elég oka volna, hogy bánatodat a szegre akasztanád. (Kónyi J.: A mindenkor nevető Demokritus 125)

Néha egy szótári cikkben több D: jelzéssel bevezetett egység található. Olykor megszámozva, külön

bekezdésekben megadom ezeket, mint pl. az Akasztott ember házában nem jó kötelet emlegetni szótári

cikkben, amelyben két szólással is találkozhatunk:

D: 1. Akasztott ember házában kötelet emleget [a kötélről beszél]


◊ Ön milyen ember? Hamar rájön arra, hogy kinél mit nem illő szóba hozni, vagy éppen ellenkezőleg: akasztott

ember házában azonnal a kötélről kezd beszélni? (Ludas Magazin, 1989. december: 2)

◊ Volt valaki, aki nem járt médiatüntetésre, nem emlegetett kötelet a parlamentben, befejezetlen rendszerváltást

az MDF-piacon. (Magyar Narancs, 1993. jan. 14.)

2. Úgy kell (valakinek valami), mint akasztott embernek a kötél

◊ Hartot sok mindennek elnevezték – játékrontótól kezdve felelőtlenig. A párt egyik volt elnöke szerint ez a

visszatérés úgy kelletta demokratáknak,mint akasztott embernek a kötél. (Magyarország, 1988. jan. 8. 4)

1.6. Köszönetnyilvánítás

Amikor 1980-ban a Moszkvai Lomonoszov Egyetem Bölcsészkarán nekiláttam a magyar nyelv elsajátìtásának,

a legmerészebb álmomban se gondoltam volna, hogy majdnem negyedszázad múlva egy ilyen vaskos

gyűjteményt tehetek le az asztalra. Óriási öröm és élmény volt a Magyar közmondások nagyszótárán való

majdnem 20 éves munkám (az utolsó pillanatban is nagyon nehezen tudtam elbúcsúzni tőle), s merem remélni,

hogy nem kevesebb örömöt szerezhetek ezzel a gyűjteménnyel az olvasóknak is.

Őszinte hálával tartozom mindazoknak, akik segìtséget nyújtottak a többéves munkám során. Szeretném

megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a magyarnyelv-tanáraimnak: Antonina Petrovna

Guszjkovának és Mayer Klárának (Moszkva). Külön köszönet illeti Mayer Ritát (Budapest), a legkedvesebb

magyarnyelv-tanáromat, akivel az egyetem befejezése óta mély barátság is összeköt. Neki ajánlom ezt a szótárt,

szeretetből, barátságból, hálából. Hiszen ő volt az, aki elsőként ébresztette fel bennem, a harmadéves

hallgatóban, a magyar közmondások és szólások iránti érdeklődést, amikor velük szìnesìtette az óráit,

megmagyarázta ezeket, és minket arra kért, hogy keressük megfelelőiket az orosz nyelvben. Minden helyzetre

volt egy proverbium a tarsolyában. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy a magyar közmondások témájából

szakdolgozatot szeretnék ìrni, amit meg is tettem két év múlva. A diplomamunkámhoz nyújtott szakmai

segìtségért Ariadna Ivanovna Kuznyecova professzornak ezúton mondok köszönetet.

Köszönettel tartozom azoknak is, akik a kutatási pályám kezdetétől szárnyaik alá vettek, folyamatosan

bátorìtottak, és szakmai tanácsaikkal segìtettek. Különösen hálás vagyok Voigt Vilmos professzornak és Küllős

Imola docensnek (ELTE, Budapest), Földes Csaba professzornak (Veszprémi Egyetem), Paczolay Gyulának

(Veszprém), továbbá Katona Imrének és Thomas Sebeok professzornak, akik e szótár kiadását sajnos nem

érhették meg. Nagy köszönettel tartozom Wolfgang Mieder professzornak (Burlington), Peter Grzybek

professzornak (Graz), Dmitrij Dobrovoljszikj professzornak (Moszkva), John Simpson főszerkesztőnek (Oxford

University Press) értékes tanácsaikért, észrevételeikért és a cikkeik és könyveik rendelkezésemre bocsátásáért.

Őszinte köszönetemet fejezem ki Hidalmási Annának és Daczi Margitnakkönyvem lektorálásáért, Gesztesi

Enikőnek (Szekszárd) a latin fordìtások ellenőrzéséért, illetve a latin szövegek fordìtásáért. Vargha Katalinnak

köszönöm a rendelkezésemre bocsátott, az Interneten talált közmondás-paródiákat. Őszintén köszönöm Tóth

Veronika lányomnak, hogy évekig türelemmel viselte olykor hétvégékbe és hosszú estékbe vagy éjszakákba

nyúló elfoglaltságomat. Köszönettel tartozom Temesi Violának, a Tinta Könyvkiadó főmunkatársának a kötet

arculatának kialakìtásában való közreműködéséért és Kiss Gábornak, a kiadó igazgatójának többéves türelméért.

1.6.1. A szerző kérése az olvasóhoz

Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a Magyar közmondások nagyszótára nem teljes. Tudom, hogy szép

számmal élhetnek más magyar szótárakban a gyűjtésemben fel nem jegyzett közmondások. Főleg olyan

közmondások maradhattak ki az összeállìtásból, amelyekhez nem sikerült példákat találnom. Tisztában vagyok

azzal is, hogy a munkámban előfordulhatnak hiányosságok, hibák, éppen ezért arra kérem a kötet minden

olvasóját, hogy észrevételeit, kritikai megjegyzéseit, hiba- és hiányjelzéseit, új közmondásokra vonatkozó

javaslatait (illusztratìv példákkal) juttassa el hozzám az alábbi cìmre: Tinta Könyvkiadó, 1116 Budapest,

Kondorosi út 17., e-mail: [email protected]. Ezeket nagy köszönettel fogadom, és igyekszem felhasználni a

Magyar közmondások nagyszótára további kiadásaiban.

Szekszárd, 2005 májusa

T. Litovkina Anna


3. fejezet -

1. A, Á

ABLAK

Ha ablakkal beéred, ne nyiss kaput szíveden [szívednek] (régi)

◊ Ugyan-azért (édös Fiam) néha kebeledbe-is bé-tekìncs. Mind-az-által: kaput ne nyiss szíveden, ha ablakkal bé-

éröd. (Dugonics A.: Etelka I. 354)

ABRAKOL

Ne akkor abrakolj, mikor indulni kell [Késő a hegy alatt abrakolni] (régi)

◊ Ne akkor hizlallyad

Lovad, ’s abrakollyad,

Midőn hadban kell menned.

Kását addig fujjad, mìg meg-nem ég szájad,

Izetlen ki ne pökjed;

Mert ha meg-ver esső,

Tudgyad hogy már késő

Köpönyeget rád venned. (Beniczky P.: Magyar ritmusok 124)

R: Ne a hegy alján abrakold a lovat; Az okos ember nyáron szánt és télen szekeret vesz [csinál]; Nyáron

csináltass szánt, télen szalmakalapot vegyél.

ÁBRÁNDOZÁS

Ábrándozás az élet megrontója

E: Nézd a világot: annyi milliója,

S köztük valódi boldog oly kevés.

Ábrándozás az élet megrontója.

Mely, kancsalúl, festett egekbe néz. (Vörösmarty M.: A merengőhöz)

◊ Borzalom, hogy a memóriája mennyire megbìzhatatlan. És ő merészel érettségire jelentkezni… Eh, hagyjuk…

„Ábrándozás az élet megrontója, mely kancsalul, festett egekbe néz”… Ezt legalább tudja, hogy Vörösmarty

ìrta… (Móricz Zs.: Forr a bor 579)

◊ Az eredeti egy bizonyos Vlagyimir Iljics Uljanovtól (Lenin) származik, hogy aszongya: „álmodozni kell”. Az

imázsolók jól tudják, honnan kell merìteniük.


Lehetne mellesleg Vörösmartytól is: „Ábrándozás az élet megrontója, mely kancsalul festett egekbe néz.”

Álmok és álmodozások eddig – sajnos – csakugyan nem hoztak még sok sikert e sokat szenvedett országnak.

(ÉI, 2002. ápr. 12. 11)

P: Morfondírozás az élet megrontója.(Hernádi 1985: 257)

AD

Aki nem akar adni, azt mondja, hogy nincs

◊ Morio:

Szép dolog a’ sok pénz, azt mindnyájan tudjuk,

Ha nints kedvünk adni, nintsen, azt hazudjuk. (Garas I.: Embert utálo Timon, l. RMDE 2. 1176)

Ha adsz, adj jó szívvel (, ha kérsz, vedd (el) jó kedvvel) (régi)

◊ Ha adsz, adgy jó szívvel,

Ha kérsz, vedd jó kedvel,

Hogy meg-ne útáltassál (…) (Beniczky P.: Magyar ritmusok 159)

Jobb adni, mint kapni (közismert)

E: Biblia, Újszövetség, ApCsel 20,35: Mindenestől megmutattam néktek, hogy ily módon munkálkodva kell az

erőtlenekről gondot viselni, és megemlékezni az Úr Jézus szavairól, mert ő mondá: Jobb adni, mint venni.

◊ Jobb adni, mint kapni! – gondolta a rajtakapott feleség, és jól pofonütötte a férjét. (Kisbán Gy.–Meggyesi É.:

Jobbnál-jobb vicczek 46)

◊ Először is a jércekakasok kezdték a fáskamrában, amiket az évfordulóra hordtak össze azok az asszonyok,

akiknek gyermekét vagy magát a doktor meggyógyìtotta. Egyrészt. Másrészt pedig a puszta jó szóért is olyan

hálás tud lenni ez a nép. Hogyne lenne hálás a visszatért egészségért? S mindeneken túl: sokkal jobb adni, mint

kapni. (Szabó P.: Szereposztás, l. Macska az asztalon 496)

◊ „Jobb adni, mint kapni.” „Te is tudod, vöröském, hogy csak akkor lesz valamink, ha adunk!” – ép elme nem

enged ki a száján ilyesmit a matematika jelenlegi szintjén. (Czakó G.: Eufémia utolsó heteinek hiteles története

104)

◊ Legtöbbjének meg amúgy is egyetlen öröme, ha hébe-hóba dughat az onokáknak valamit. Egy kis pénzt, himi-

humi ajándékot. Biza, jobb adni, mint kapni! (Pető M.: Rozmaring ága 11)

◊ Szeretek kapni, de főleg adni. Fiatal, mindenre nyitott, 20 éves srác keresi 30–50 közötti hölgyek ismeretségét,

ápoltság, diszkréció fontos. (Képes Társkereső, 2000. szept. 14. 32)

P: Jobb adni, mint kapni pofont. (Tóthné Litovkina 1993: 170)

L: Jobb egy irigy, mint egy szánó.

Kétszer ad, (a)ki gyorsan ad

E: lat. Bis dat qui cito dat {Kétszer ad, aki gyorsan ad}; Bis dat qui cito dat; nil dat qui munera tardat {Kétszer

ad, aki gyorsan ad; semmit sem ad, aki késlelteti az adományokat}; Publilius Syrus, Sententiae 235: Inopi

beneficium bis dat qui dat celeriter {Aki a rászorulónak hamar ad, adománya kétszeres}; gör. Lukianosz, Epigr.

VII.

◊ Kétszer ad, aki gyorsan ad. Ez természetesen nem érvényes a pofonokra. (Ludas Matyi, 1978/ 9.)


◊ A „Máltaiak” sürgetik gyűjtésben részt vevő tagjaikat és a hazai elosztókat – a latin közmondásra emlékezve,

miszerint „kétszer ad, ki gyorsan ad”. (HVG, 1988. júl. 2. 2)

◊ Kétszer ad, aki gyorsan ad [cìm]

„Hamarosan üt az igazság órája, kiderül, hogy a vállveregetésen túl ki mit ad a kelet-európai

reformországoknak” – mondta a minap budapesti sajtóértekezletén Genscher nyugatnémet külügyminiszter. (A

Világ, 1989. dec. 7. 12)

◊ Kétszer ad, aki gyorsan ad, tartja a közismert szólás, s ez Szinapidisz Miklósra úgy is érvényes, hogy

kétszeresen, sokszorosan jót tesz, aki nemes célra, életmentésre ad. (Képes Újság, 1990. jún. 23. 16)

P: A jó bornak kétszer ad, ki maga esik bele. (Timár Gy. 1986: 132; móka 2001: #2786)

Kétszer ad, aki elfelejtette, hogy egyszer már adott. (Tóthné Litovkina 1993: 173)

Kétszer ad, aki gyorsan elad. (Népsz, 1990. okt. 19. 4)

Sült gesztenye, sült malac az újévre. „Kétszersült, ki gyorsan sült.” (Új Ludas, 1991. dec. 24. 7)

Könnyen ad, akinek van (régi)

◊ – Nem elég, hogy egy ökröt adott?

– Könnyű adni annak, akinek van. De azok leadták a pénzt, és ellógtak. Mi meg a bőrünket visszük a vásárra.

– Ha nincs egyebünk. (Móricz Zs.: Forr a bor 609)

Semmit se(m) adnak ingyen

◊ Igen, Péterkének olyan délelőttre volt kilátása, amely a férfias élvezetek nagy változatosságát fogja nyújtani,

nem is beszélve a Márika által kigondolandó örömekről. E földi életben azonban semmit se adnak ingyen. Szüle

megjelenik a küszöbön, és egy bögre van a kezében, amelyet Péterke hiába szeretne lekváros bögrének nézni,

egészen más jellege van. (Móra F.: Ének a búzamezőkről 158)

◊ Hogy nincs pénz a magyar filmre, ezért a magyar film mint olyan (régen olyan jó, mostanában olyan rossz)

meg fog szűnni. Hogy semmire nincs pénz, pedig manapság már a semmit sem adják ingyen. (MH, 1994. okt. 8.

7)

◊ Egy diktátor vagy egy teljhatalmú uralkodó elméletileg legalábbis kedvezhet a szìvének kedves szegényeknek.

A demokráciában azonban semmit sem adnak ingyen. Ebben a rendszerben mindenért fizetni kell valamivel.

Pénzzel, szavazattal, gazdasági vagy politikai súllyal. (MH, 1998. febr. 14. 6)

R: Akasztás sem esik ingyen; (A) Krisztus koporsóját se(m) őrizték ingyen.

ADAKOZIK

Könnyű a máséból adakozni [költeni; gazdálkodni]

◊ Noha ide feljebb azt mondám, hogy közönségesen az embereket illeti minden jószág, de abból nem

következik, hogy szabad legyen valakinek a másét elven-ni, mivel ha az osztás végbenmegyen, a természetnek

törvénye ellen volna a más jószágát bántani, mert maga a természet rendeli azt, ami a társaságnak jovára lehet.

Úgyannyira, hogy nem szabad a máséból alamizsnát adni; se az olyan, aki adósságba vagyon, nem adhat

jószágából a szegényeknek, mert olyanformán a másét adná, arra pedig nincsen hatalma. (Mikes K.: Az idő jól

eltöltésének módja 165)

◊ – Ehun van ni. Ez mind jófajta. Bangaféle. Levág négy dinnyét. Kettő a magáé, ezt a kettőt mög neköm adja.

– Én odaadhatom. Könnyű a másébul gazdálkodni. (Kiss L.: A szegény emberek élete I. 362)


L: Könnyű más faszával (a) csalánt verni; Könnyű más bőréből széles szìjat vágni [hasìtani]; Könnyű tele

hassal a böjtöt dicsérni [a böjtről papolni]; A kibicnek semmi se(m) drága.

ADJONISTEN

Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten (közismert)

E: lat. Ut salutas, ita salutaberis {Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten}; Quintilianus, Institutio oratoria

5.13.42.

◊ Évek óta folyamatosan működnek vezetőképző tanfolyamok, oktatási igazgatóságok – éppen csak az

alaptudnivalókat sem ismeri sok vezető beosztású ember. Hogy például az adjonistenre fogadjisten a válasz.

(Gergély M.: Röpirat az öngyilkosságról 192)

◊ – (…) Rájöttem, hogy olyan a fogadjisten, amilyen az adjonisten. Még az üzletekben is. Ha jó kedéllyel, és

nyugodtan fordulunk az eladókhoz, remekül lehet boldogulni. (MH, 1989. ápr. 8. 6)

◊ Bush „bottal” indult ázsiai útjára

Ha a fogadjisten is olyan lesz, mint amilyen adjonistennel érkezik a jövő hét keddjén a hétfőn útnak indult

George Bush Tokióba, akkor az eredetileg az amerikai–japán partnerség megszilárdìtására szánt elnöki látogatás

akár a két – amúgy gazdaságilag nagyon egymásra utalt ország kìnos kereskedelmi kakaskodásának a kezdetét

jelentheti. (MN, 1991. dec. 31. 1)

P: Amilyen az adjondakota, olyan a fogadjdakota. (dakota 1999: 193)

Ha szolgád nincsen, olyan lesz a fogadjisten. (Timár Gy. 1986: 133; móka 2001: #2786)

R: Amilyen a mosdó, olyan a törülköző; Amilyen mértékkel te mérsz, oly mértékkel kapod vissza;

Kölcsönkenyér visszajár; (A) szép köszöntésnek szép a felelete; Jótett helyébe jót várj; Szemet szemért, fogat

fogért; Kéz kezet mos (2); A tromfot tromffal (szokták leütni); Ha te ütöd [vered] az én zsidómat, én is ütöm

[verem] a tiedet [a te zsidódat]; Ki milyen pohárral mér, olyannal adatik vissza; A jó elnyeri (a) (méltó)

jutalmát; Szeget szeggel; Amint köszönnek, úgy fogadják; Mit mással cselekszel, azt várjad fejedre; Amit nem

kívánsz magadnak, ne kìvánd másnak; Ne bánts senkit, nem bánt senki.

A: Jótett helyébe jót (soha) ne várj; Tégy jót az ördöggel, pokolba visz érte; Ki a forrásból eleget ivott, háttal

fordul felé [hozzá]; Ha a citromból a levet kifacsarták, elvetik; A jó elnyeri (a) (méltó) büntetését.

ADÓS

Adós (,) fizess! (közismert) [Adós (,) fizess, beteg nyögj!]

◊ Évekig tartott ez a búvósdi, végre elvesztette Buttler a türelmét és egyenesen a szeme közé vágta, hogy adós

fizess, a megsemmisìtés ki volt alkudva. (Mikszáth K.: Különös házasság)

◊ A vesztes fizess! bölcselet képviseletében ötven forintra taksálta a fejleményeket. (Czakó G.–Banga F.: 77

magyar rémmese 122)

◊ Abban azonban talán még sincs igazuk, hogy hosszabb távon járható út lenne az „adós fizess” elvének

intézményes megsértése, bármekkora teher is az 1320 milliárd dolláros összadósság, mely a Világbank szerint

1989-ben egyébként 1300 milliárdra csökkenhet. (HVG, 1989. jan. 7. 13)

◊ Adós, ne fizess? [cìm]

Nyìlt titok ma már, hogy a világ nagy adósai soha nem fogják maradéktalanul visszafizetni tartozásaikat.

(Beszélő, 1989. dec. 18. 32)


◊ Az adós, persze nem fizet. Régi jól bevált halogató taktikáját folytatja, ìgér, alkudozik, de fizetni, no, azt azért

mégse! Az adós a malmői illetőségű TM Transport International Spedition, a nemzetközi szállìtmányozási és

fuvarozási tevékenységgel foglalkozó cég. (Dátum, 1990. jan. 24. 4)

◊ – (…) Nyilvánvalóan áthidaló kölcsönre gondolhat a bankszövetség, amely lehetővé tenné a kölcsöntartozások

felgombolyìtását. De nem lehet a gazdaságban tartozást elengedni. Adós, fizess! – ez kikerülhetetlen. (Reform,

1990. ápr. 6. 19)

◊ Mi pedig, lovagias nemzet, csak azért szurkolunk, hogy megőrizzük a fizetőképességünket. Az adósságfizető

képességünket. Ami egyébként derék dolog. A vérünkben van; mintha csak holmi nemzetközi kártyaadósság,

becsületbeli adósság lenne – fizetünk, vagy főbe lőjük magunkat.

Nem is lázìtok. Adós, fizess – nemde? (Népsz, 1990. okt. 27. 20)

◊ „Adós, fizess”, tartja a mondás. Ám manapság sokan úgy vélik, egyszerűbb kibújni a tartozás alól, hiszen már

a késedelem is kamatnyereséget jelent. Nem beszélve arról, hogy a jogos követelést sem egyszerű manapság

behajtani. Ígérete szerint ennek veszi elejét a Sasszem Kft., amely – úgymond – legális eszközökkel bìrja jobb

belátásra a ravaszdi adósokat. (Vasárnapi Hìrek, 1990. dec. 16. 12)

L: Ígérni könnyű, megtartani [megtenni] nehéz; Az ígéret szép szó (, ha megtartják (,) úgy jó); Ura légy

szódnak!; Fogadást okosan tégy, az adott szónak ura légy; Ember tesz(en) fogadást, eb, aki megállja; Hit nem

szellő; Ne csinálj a szádból segget; Ígérd meg, ne add meg, nem szegényìt (az) meg.

AGGLEGÉNY

Az agglegény [a nőtlen ember] úgy él, mint a király, de úgy hal meg, mint a kutya; a házasember [a nős

ember] úgy él, mint a kutya, de úgy hal meg, mint a király

◊ Ágya előtt a földön fetrengve lehelte ki lelkét. Szerető feleség nem hajolt föléje, hogy letörölje homlokáról a

halálverìtéket. Siránkozó gyermekek nem állták körül. Szóval hiányzott minden, ami egy jóravaló meghalás

stìlszerű dekorációjához hozzátartozik. Egyedül élt, egyedül halt meg. Szilágyi Dezsőtől származik az a mondás,

hogy a nőtlen ember úgy él, mint egy király és úgy hal meg, mint egy kutya. Úgy látszik, ebben a cinikus

mondásban rejlik egy szemernyi igazság. E mondás másik fele, hogy a nős ember úgy él, mint a kutya, de úgy

hal meg, mint egy király, talán mégis messzebb jár az igazságtól. (Halász I.: Egy letűnt nemzedék, Nyugat 1911.

15. sz.)

◊ S bár a tréfás vőfélymondás szerint: A házasság kaloda, ne tedd a lábad oda!,a falusi közösség véleménye

szerint: Az agglegény úgy él, mint a király, de úgy hal meg, mint a kutya; a házasember úgy él, mint a kutya, de

úgy hal meg, mint a király. (Litovkina A.: Párosan szép az élet 201)

L: Döglött kutyának árok a helye.

ÁGY

Ki mint veti (az) ágyát, úgy alussza álmát (közismert)

E: lat. Ut strasti lectum, super hunc vade cubatum {Amint megvetetted az ágyad, erre lépj aludni}.

◊ Úr: (…) Így van a hálaadatlan világban. A szeretet gonoszsággal és a jó cselekedet bosszúsággal fizettetik

vissza.

Világ: Uram, minden prédikálásod haszontalan előttem, magamban eltökélettem, hogy azt a leányzót elveszem

akár jóra, akár balra fordul a kocka, s amint vetem az ágyat, úgy fekszem. (Kónyi J.: A mindenkor nevető

Demokritus 152)

◊ Paraszt: Tekintetes bìró uram! Ilyenformán tehát én sz…ba esem, becsülettel szólván?


Világ: Nem segìthetek rajtad! Amint veted az ágyat, úgy fekszel. (Kónyi J.: A mindenkor nevető Demokritus

157)

◊ Ágyak és pénztárcák

Ki mint veszi ágyát, úgy alussza álmát… (MH, 1991. dec. 11. 1)

P: Ki mint veti ágyát, addig ér a takarója. (móka 2001: #2788)

Ki mint veti ágyát, úgy bassza babáját. (Vargha Domokos szóbeli közlése, 2001. dec.)

Ki mint veti ágyát, maga esik bele. (Amstel söralátét, 2001. jún.)

Ki mint veti ágyát, más úgy gyűri össze. (kifacsart 1999: 65)

Ki mint veti ágyát, úgy arat. (Timár Gy. 1986: 133; egysoros; móka 2001: #2786)

R: Ki mennyit farag, annyi a forgácsa; Ki mint vet, úgy arat; Aki nem szánt, gazt arat; Aki jó magot vet, jó

aratást vár; Ritka vetésnek szegény az aratása; Jó vetésnek dús az aratása; Amint veted a pendelyhálót, úgy

fogod a keszeget; Aki nem vet, nem arat; Ki gyomot vet, gazt arat; Ki mint eszik, iszik [igyék] rá; Ki mit főz,

egye meg.

A: Nem mindig az arat, aki vet.

ÁGYÚ

Ágyúval nem lehet verebet lőni [verebet fogni; verébre lőni; nyulat lőni, nyulat fogni; Nem szoktak ágyúval

verebet lőni]

◊ A miniszter, Nikolaus Michalek arra hivatkozik, hogy a bolti szarkák 90 százaléka alkalmi tettes, „egyszeri

bűnöző”, s nem érdemes ágyúval lődözni – szarkára se. (HVG, 1993. márc. 6. 38–39)

L: (A) sas nem fogdos legye(ke)t; Nem lehet a tengert kanállal kimer

T. Litovkina, Anna...A feldolgozott szólás- és közmondásgyűjtemények, ... (1851), O. Nagy...

Documents

Transcript of T. Litovkina, Anna...A feldolgozott szólás- és közmondásgyűjtemények, ... (1851), O. Nagy...