Szövegértés A 7 diák III korr - Magyartanárok Egyesülete...Pannával, úgy gondoltam, rám...

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

3Tanulói munkatankönyv

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program

(Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

S Z A K M A I V E Z E T Õ K P Á L A K Á R O LY S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

R Á P L I G Y Ö R G Y I A P RO G R A M F E J L E S Z T É S I K Ö Z P O N T V E Z E TŐ J E

F E J L E S Z T É S I P R O G R A M V E Z E T Ő K O R Á N Y I M A R G I T

V E Z E T Ő F E J L E S Z T Ő K A R AT Ó L Á S Z L Ó

K Á L M Á N L Á S Z L Ó

S Z A K M A I B I ZOT T S Á G B Ó K AY A N T A L E L N Ö K

B Á N R É T I Z O LT Á N

C S E R H A L M I Z S U Z S A

G Y Õ R I J Á N O S

S C H E I N G Á B O R

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ S C H I L L E R M A R I A N N

S Z A K M A I L E K TO RO K A S Z A K M A I B I Z O T T S Á G TA G J A I

P E T HŐN É N A G Y C S I L L A

FELELÕS SZERKESZTÕ N A G Y M I L Á N

B O R Í T Ó G R A F I K A S Z Ű C S É D U A

T I P O G R Á F I A B Á R D J O H A N N A

© S U L I N OVA K H T.

© S C H I L L E R M A R I A N N

A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN,

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2006

Tanulói munkatankönyv

P L E T Y K A É S T Ö M E G K O M M U N I K Á C I Ó

F e j l e s z t ő k

Fábián Márton Kertész Zsuzsa

T A R T A L O M

P L E T Y K A É S T Ö M E G K O M M U N I K Á C I Ó

5 A P L E T Y K A – A P L E T Y K A T E R J E D É S E R É G E N M O S T; A K T U Á L I S P L E T Y K Á K

2 8 M O N DAT TA N

A S ZÓ R E N D, A H A N G S Ú LY É S A Z I N TO N Á C I Ó

– A M A G YA R M O N D AT T E M AT I K U S S Z E R K E Z E T E

4 4 M I K S Z ÁT H K Á L M Á N – S Z E N T P É T E R E S E R N YŐ J E

– A R E G É N Y K É T C S E L E K M É N Y S Z Á L A É S K É T A N E K D O TA KÖ R E

63 E LŐR E U TA L Á S O K , K É S L E LT E T É S E K É S V É L E T L E N E K A R E G É N Y B E N

– A K É T C S E L E K M É N Y S Z Á L TA L Á L KOZ Á S A

7 7 A KÖZ V É L E M É N Y T E R M É S Z E T R A J Z A A R E G É N Y B E N

– A H U M O R É S A Z I R Ó N I A F O R R Á S A I

8 6 A R E G É N Y T É R - É S I DŐ S Z E R K E Z E T E ; A KÖZ V É L E M É N Y T E R M É S Z E T R A J Z A A R E G É N Y B E N

É S A Z O LVA S Ó K J E L E N É B E N – S ZÖ V E G A L KO TÁ S I G YA KO R L ATO K

1. A P L E T Y K A – A P L E T Y K A T E R J E D É S E R É G E N É S M O S T ; A K T U Á L I S P L E T Y K Á K

E fejezet elején arról lesz szó, hogy miféle történetek (pletykák, anekdoták) szövik át minden-napjainkat, s hogy nem volt ez másképpen régen sem. Ez a „tudás” vezet majd el Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című regényéhez.

1. Mi jut eszedbe a pletyka szóról? Készítsd el a pókhálóábrát erről a fogalomról!

2. A pletyka természeteHogyan terjednek a pletykák? Kikről lehet pletykákat terjeszteni, pletykálkodni? Miről szólnak a pletykák? Milyen úton, „csatornákon” terjednek leginkább a pletykák?Mi a különbség egy hírességről szóló pletyka és a szomszéd lépcsőházban lakó lányról szóló pletyka között?

3. Hogyan kell pletykát írni?Az alább olvasható pletyka elolvasása során figyeljétek meg, hogy mi jellemzi ezt a szö-veget, majd megadott személyek valamelyikéről írjatok ti is egy 5–10 mondatos pletykát a füzetbe! Az általatok írt pletyka lehet számotokra valahonnan ismert (pl. rádió, televí-zió, újság, ismerősök által mesélt), vagy általatok kitalált pletyka! Ügyeljetek arra, hogy hihető legyen a szövegetek!

pletyka

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

6 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L Y A M

A)

„A HÉT TALÁLKOZÁSAMinden bizonnyal kevés olyan esemény van, amelyen alkalom adódik arra, hogy Kiszel Tünde és Noszály Sándor összefusson, ám a Sorry! magazin születésnapi partiján néhány hete ez is megtör-tént. A mindig mosolygós műsorvezetőnő és a mi szívtipró Sándorunk (a kép tanúsága és moso-lyuk szerint) jól megértették egymást. Persze nem kell rögtön romantikus gondolatokat szövögetni ennek kapcsán, a »Sztárbaba« műsorvezetője ugyanis férjes asszony, és boldog hites ura mellett.”

B)

„A HÉT MACIJAErdőhegyi Brigitta pályafutása fi atal kora ellenére egyre magasabbra ível, a média érdeklődése azonban a hírhedt Sophia Loren-menyegző óta tart. A szépséges hölgy a szakmában már nagy öregnek számító énekesekkel dolgozik együtt, a magánéletben azonban még szeret visszatérni a gyerekek varázslatos világába. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint mackógyűjteménye. Brigitta lakása tele van régi és új macikkal, melyek mindegyikéhez egy-egy felejthetetlen történet kapcso-lódik.”

C)

„A RAJZOK CSODÁS VILÁGAGubás Gabit nemrégiben arra kérték fel, hogy egy a közeljövőben megjelenő novelláskötetet il-lusztráljon rajzaival. A színésznő gyermekkora óta szeret alkotni, ám sohasem foglalkoztatta komo-lyan a képzőművészet. Most azonban boldogan látott neki az új feladatnak. Kezdetben fenntartásai voltak a munkával kapcsolatban, hiszen azelőtt még sohasem rajzolt megrendelésre. Ráadásul gyakran megesik Gabival, hogy egyáltalán nem tudja, mi fog majd kisülni az első ceruzavonásból, hiszen őt inkább a nonfi guratív motívumok vonzzák.”

D)

„AZ IGAZI FOCIDRUKKERA közkedvelt Desperado együttes egyik tagja, Zoy olyannyira imádja a focit, hogy néhány héttel ezelőtt csupán azért kiutazott Milánóba, hogy megnézze kedvenc csapatát. »Zoy egy igazi foci-fanatikus, így amikor adódott a lehetőség, hogy élőben megnézze az Inter – Manchester United mérkőzést, azonnal fogta a cókmókját és ment. Aztán, amikor hazajött, napokig arról áradozott, hogy milyen fantasztikus élményben volt része« – árulta el Betti, aki a csapat énekesnője.”

E)

„NAPFÉNYES KUBAAz RTL Klub Fókuszának népszerű műsorvezetője, Gönczi Gábor jól megérdemelt téli pihenésére készül. »Holnap indulok a barátaimmal egy hétre a napfényes Kubába! Egyébként ott még nem jártam, így nagyon kíváncsi vagyok az országra, az emberekre. Miután sikerült túlélnem életem első Oscar-díj közvetítését, amire egyébként az elmúlt hónapban nagyon sokat készültünk Balázsy Pannával, úgy gondoltam, rám fér egy kis pihenés!« – mondta. Lehet, hogy Gábor is Kubában találja meg a nagy Ő-t?”

A P L E T Y K A 7

4. Gyűjtőmunka: pletykalapokKeressetek pletykát a hozott újságokból! Mit tudtok meg belőle? Mennyire hasznosak számotokra a pletykákból nyert információk? Mi lehet a médiumok célja velük?Írjatok 2–3 érvet az információk hasznossága mellett és 2–3 érvet ellene, az érveket el-lentétbe állítva!

A csoport minden tagja írjon egymondatos zárónyilatkozatot is!

5. Gyűjtőmunka: hírekKeressetek otthon, könyvtárban friss híreket, tudósításokat napilapokból, és hozzátok magatokkal!

6. Hogyan hangzanak a hírek?Olvassatok fel néhány részletet a hozott napilapokból! Ügyeljetek arra, hogy felolvasáso-tok emlékeztessen a rádiós vagy televíziós hírbemondók hanghordozására!

7. Szótárazás, fogalommegjelölésA rendelkezésre álló szótárak, lexikonok segítségével határozzátok meg a következő fo-galmakat!

8 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L Y A M

F O G A L M A K M E G H A T Á R O Z Á S O K

HÍR

TUDÓSÍTÁS

TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ

REKLÁM

SAJTÓ, MÉDIUM (MÉDIA)

CIKK (ÚJSÁGCIKK)

RIPORT

INTERJÚ

8. A kapott szempontok alapján írjatok hírt vagy tudósítást!

A P L E T Y K A 9

9. „Felröppent a hír...”Az alább szereplő szólások, kifejezések, aforizmák közül válasszatok ki hármat, s fo-galmazzátok meg ezekkel kapcsolatos véleményeteket! Milyen helyzetekben használjuk őket? Mi a jelentésük? Igaznak tartod-e a közmondások által megfogalmazott bölcsességet?A vitás állításoknál próbáljatok egy közös csoportálláspontot kialakítani, amelyet a meg-beszélés során ismertettek a többiekkel is!

Fama volat! (A hír száll!)

Felröppent a hír…

Hírlapi kacsa

Szaftos pletyka

Szájára veszi a világ

Az a szóbeszéd járja

Ez csak amolyan szóbeszéd

A hír szent, a vélemény szabad…

Rossz hírét keltik (valakinek).

(Valaki) valaminek a hírében áll

Hírből sem ismerik

1 0 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L Y A M

Se híre, se hamva

Pletykás vénasszony

Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél.

Halottról vagy jót vagy semmit.

Minden csoda három napig tart.

10. Gyűjtőmunka: családi anekdoták

a)

Szüleidtől, rokonaidtól gyűjtsél vagy magadban idézz föl a család tagjairól, esetleg a családdal kap-csolatba került érdekes emberekről szóló történetet, tréfás esetet, anekdotákat! (Különös fi gyelmet érdemelnek a saját kisgyermekkorodról és a nagyszüleid, szüleid gyermek- és ifjúkoráról szóló anekdoták. A nagynénikről, nagybácsikról is gyakran keringenek mulatságos-emlékezetes történe-tek. Próbálj meg nagy történelmi eseményekkel kapcsolatos anekdotákat is találni!) Gyűjtésed során fi gyelj „forrásod” jellegzetes fordulataira, elbeszélési technikájára is! Ha lehetséges, használj magnetofont!

b)

Családi történeteid, anekdotáid közül válassz ki egyet, amely a nyilvánosság elé bocsátható (hisz nyilván nem mindegyik ilyen), és készülj fel arra, hogy elő tudd adni minél érdekesebben, színe-sebben!

A P L E T Y K A 1 1

c)

Keress, idézz fel szórakoztató, rövid, csattanós történeteket régi vagy új iskolatársaidról, tanáraid-ról, kirándulások, táborozások emlékeiből!Tanároktól, felsőbb évfolyamok diákjaitól is gyűjthetsz anyagot.Az anekdoták közül legalább egyet jegyezz le, fogalmazz kerekké!

11. A gyűjtőmunka bemutatása

a) Mondjatok el egy családi történetet, vagy játsszátok le a felvett hanganyagot! Ne felolvassátok a lejegyzett szöveget, hanem „fejből” adjátok elő! Figyeljétek meg a történetmondás előadásá-nak jellegzetességeit, illetve a történet felépítését, kompozícióját!

b) Mondjátok el a lejegyzett iskolai anekdotát! Bizonyára az iskolai történetet mondók között lesz-nek, akik ugyanazt a történetet mesélik el.

c) Vessétek össze ugyanannak az anekdotának a leírt és az elmondott (nem fölolvasott!) változa-tát! Mutassatok rá az eltérésekre!

d) Hasonlítsátok össze ugyanannak az iskolai anekdotának két vagy több változatát! Beszéljétek meg, hogy melyik tetszett jobban, és miért. Figyeljetek mind a szerkezet, mind az előadásmód sajátosságaira!

12. Olvasd el a következő oldalakon található szöveget!Jelöld egy színnel a számodra már ismert információkat, s jelöld más színnel az újdonsá-gokat! Egy harmadik színnel (vagy jelölési móddal) emeld ki azt a részt, amelyről szeret-nél még további információhoz jutni!Fogalmazd meg az erre vonatkozó kérdéseidet!

Az anekdota több is, kevesebb is, mint egy irodalmi műfaj.

Ugyanazért több, amiért kevesebb: irodalom előtti, irodalom

alatti forma, a mindennapokban is találkozhatunk vele, nem

csupán szépirodalmi igénnyel írt és olvasott könyvekben. Ki

nem hallott családjában újra meg újra felidézett mulatságos-

csattanós történeteket? Ki ne találkozott volna még az isko-

lában olyan anekdotákkal, amelyek a szórakozott vagy éppen

hírhedten szigorú tanárokról, no meg a nagyobb diákok rém-

tetteiről keringenek? Az igazán emlékezetes kirándulások,

táborozások is jobbára megtermik a maguk fennmaradásra

érdemes történetecskéit.

Az anekdota eredetileg és eredendően szóbeli műfaj, lét-

formája, életmódja az, hogy közösségben, asztaltársaságban

hangzik el. Minden kisebb-nagyobb közösségnek, falunak,

városnak, nemzetnek megvannak a tájról tájra, nemzedék-

ről nemzedékre továbbadott jellegzetes történetei. A mi tör-

ténelmünk alakjai közül talán Mátyás király köré fonódott a

legtöbb anekdota, de Deák Ferencről vagy Ferenc József csá-

szárról is sok jellemző történetecske maradt fenn.

Nézzünk meg két – tartalmában hasonló – meghatározást.

Az első egy ma élő magyar író, Esterházy Péter (1950) Kis Ma-

gyar Pornográfi a című, az anekdotikus prózahagyományhoz is

kapcsolódó, ironikus idézetekkel átszőtt könyvéből szárma-

zik, a második a Világirodalmi lexikon első kötetéből való.

„Anekdota görög szó; azt jelenti: ’kiadatlanok’. A kiadat-

lanság nem azt jelenti, hogy e történeteket soha nem adták

vagy adják ki, hanem csupán azt, hogy kihagyták őket, fe-

ledés szitált reájuk, mert nem eléggé hivatalosak, nem ütik

meg valamely szakállas komolyság mértékét.”

„ANEKDOTA < görög ’kiadatlan’ >: a konkrét hitelesség

igényével fellépő rövid, csattanós történet, mely többnyire

egyes történelmi személyek vagy események mulatságos jel-

lemzését nyújtja. Rokon műfaja a konkrét hitelesség nélkü-

1 2 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L Y A M

li, elvont jellemtípusokat bemutató adoma. A szó eredetileg

szóbeli közlés útján terjedő, tartalma miatt nem kiadható mű-

vet jelentett, Justinianus császár magánéletéről írt történetek

címéül használták először.”

Az anekdota hitelességigénye annyit jelent, hogy az anek-

dota hősének eredetileg valóságos személynek illik lennie, és a

történet elmesélője elvárja hallgatóságától, hogy az elbeszélt

eseményeket valóban megtörtént eseményekként fogadja el.

(Valójában persze az anekdotákban sok az átszínezett, kita-

lált elem, már csak fennmaradásuk, terjedésük módja miatt

is.) Az anekdoták „hitelességére” példa az az anekdotacso-

kor, melynek komikuma, csattanói mind arra a történetileg

magyarázható közvélekedésre alapultak, hogy I. Ferenc Jó-

zsef (1830–1916), a szabadságharc eltiprójából a kiegyezés

megkötőjévé és a „haza atyjává” váló császár nem (jól) tudott

magyarul. Ennek azonban az ellenkezője volt igaz, csakhogy

a tényszerű igazság nem adhatott volna formát a sértett, mor-

golódó, de lázadni nem akaró nemzeti büszkeségnek.

Aligha véletlen, hogy az első olyan történetek, amelyeket

anekdotának neveznek, egy császár (Justinianus) magánéle-

téről szóltak: az anekdota bizony közeli rokona a pletykának.

Látjuk majd, hogy Mikszáth stílusát többek között épp ez a

pletykálkodó bensőségesség teszi olyan ellenállhatatlanná.

A fenti defi níció szerint az adoma abban különbözik az

anekdotától, hogy noha szintén rövid, csattanós, többnyire

mulatságos történet, mégsem egy valóságosan létezett sze-

mélyről szól. Tehát például nem Albert Einsteinről, hanem

egy szórakozott professzorról, nem egy konkrét színésznőről,

hanem a hiú, butuska, elkényeztetett primadonnáról, tehát

egy típusról. Amikor anekdotáról, anekdotikus prózahagyo-

mányról, anekdotikus epikáról beszélünk, akkor nem teszünk

különbséget anekdota és adoma között, hiszen valójában

ilyenkor többnyire adomázó elbeszélésekre gondolunk.

A P L E T Y K A 1 3


Kérdéseim:

13. Az anekdoták jellemzői

A) Olvassátok el az alábbi szöveget, és válaszoljatok a kérdésekre! Válaszaitokat indokoljátok a szövegből kiemelt szavakkal, mondatokkal is!

A TARCALI1 VÁSÁR

A tokaji2 várat a labancok, a szerencsit2 a kurucok tartották megszállva, ketten kétfelől szorongat-ták Tarcal népét. A labancok különös gonddal ügyeltek a tarcali szüretre, és azon a címen, hogy a rendbontást akarják meggátolni, kifosztották a szüretelőket.

Hát még a vásár! A tarcali vásár nem eshetett meg a labancok dézsmálása3 nélkül.Történt egyszer, hogy a német labancok lejöttek a várból, a tarcali vásár egy részét bekerítették,

és kezdték a vásárosokat zálogolni4 és fosztogatni. De ekkor megjárták!Egy Tarcali nevű katonaviselt ember előre készült erre a látogatásra, és társaival együtt már

várta a labancokat. Amikor a zálogolás, a dézsmálás elkezdődött, Tarcali elkiáltotta magát:– Hurrá a labancokra!De hogy a nagy sokadalomban a labancot jobban megismerjék, Tarcali azt is hozzátette:– Magyarok! Le a kalappal!Ezt a vezényszót a német nem értette, a magyarok pedig mind hajadonfővel5 álltak, most már

ki lehetett adni a jelszót:– Üsd a kalapot!Ütötték is, ahogy bírták. A kalap pedig a labanc6 fején volt, hát ott ütötték. Meg is emlegették

a tokaji labancok a tarcali vásárt!

1 Tarcal – kis település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében2 Tokaj, Szerencs – városok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében3 Dézsmál, dézsmálni – terményeket, vagyontárgyakat erőszakkal elvenni (a dézma, dézsma – ‘adófajta’ szóból)4 Zálogolni – zálogba venni (valaki a vagyontárgyát adja cserébe a kölcsönzött pénzért, melyet egy bizonyos idő s a

kölcsön visszatérítése után visszakap; itt azonban a katonák erőszakos rablásáról van szó)5 Hajadonfőtt – kalap, sapka nélkül6 Labanc – itt: német; kuruc – magyar, a Rákóczi vezette szabadságharc (18. század eleje) szembenálló felei

Válaszolj az alábbi kérdésekre!

a) Megtörtént eseményről olvastatok? Állításotok mellett érveljetek is!

b) Minek neveznétek ezt a szöveget: anekdotának, történelmi esemény elbeszélésének vagy me-sének? Válaszotokat indokoljátok!

c) Mi lehet a magyarázata, hogy a „főszereplőt” Tarcalinak hívják?

d) Milyen helyzetben használjuk ma a Le a kalappal! kifejezést?

B) Olvassátok el az alábbi szöveget, és válaszoljatok a kérdésekre! Válaszaitokat indokoljátok a szövegből kiemelt szavakkal, mondatokkal is!

A RODOSTÓI KAKUKK

A rodostói bujdosókat7 erősen kínozta a honvágy, ébren is csak álmodoztak, mindig Magyarorszá-gon jártak.

A fejedelem abban is példát mutatott híveinek, hogy sohasem panaszkodott honvágyról, nem keserítette őket a múlt emlegetésével.

Egyszer mégis felsóhajtott:– Csak még egyszer hallanék egy kis hazai kakukkszót! – Meghallotta ezt a sóhajtást Mikes

Kelemen, a fejedelem hűséges kísérője. Ha meghallotta, mindjárt azon kezdett töprengeni, hogyan szólaltassa meg a kakukkot a rodostói kertben.

Nem sokáig töprengett, másnap reggel titokban kiosont a kertbe, ott egy fa alatt a fűbe leha-salt, tenyerét a szájához tette, és elkezdte a kakukk szavát utánozni.

Meghallja Rákóczi fejedelem a rodostói kakukkszót, és igen elcsodálkozik rajta. Keresni kezdi a kertben, ugyan merre lehet az a kakukkmadár. Ahogy keresi, ott látja hűséges íródeákját, Mikes Kelement a fűben.

Mindjárt tudta, hogy ő a rodostói kakukk, és hű emberét könnyes szemmel megölelte.

7 A Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc (18. század eleje) bukása után a fejedelem és kísérete a törökországi Rodostóban telepedhetett le.

A P L E T Y K A 1 5

Válaszolj az alábbi kérdésekre, és válaszaidat minden esetben indokold is!

a) Miért épp a kakukkszót hiányolja a fejedelem? Mi lehet a honvágy és a kakukkszó között a kapcsolat?

b) Mit jelent az, hogy hazai kakukkszó? A honvágy miért kínozza az embereket?

c) Ki Mikes Kelemen a szöveg alapján?

d) Megtörtént eseményről olvastatok, vagy valaki kitalálta ezt a történetet? Véleményeteket indo-koljátok!

Kiegészítő feladat

Keresd meg az irodalmi lexikonban vagy a magyar irodalom történetéről szóló bármely munká-ban, hogy ki volt Mikes Kelemen, milyen szerepet játszik a magyar irodalomban! Írj öt mondatban ismertetőt róla!


C) Olvassátok el az alábbi szöveget, és válaszoljatok a kérdésekre! Válaszaitokat indokoljátok a szövegből kiemelt szavakkal, mondatokkal is!

MÁTYÁS KIRÁLY ÉS AZ ÖREG SZÁNTÓVETŐ

Egyszer Mátyás király, mikor szerteszéjjel járt az országban, hadd lássa: milyen dolga van a sze-gény népnek, egy falu mellett kiment a mezőre, s ott szóba állott egy öreg szántóvető emberrel. Vele volt a kísérete is. Hatalmas nagyurak. A király megismerte az öreg szántóvetőt, aki neki haj-danában katonája volt. Ezzel a szóval köszöntötte az öreget:

– Tisztességgel, öreg!Felelte a szántóvető:– Köszönöm az asszonynak!Azt kérdi aztán a király:– Hány pénzért dolgozik kend?– Én bizony, felséges királyom, hatért.– S hányból él kend?– Kettőből – mondja az öreg.– Hát négyet hová tesz kend?Felelte az öreg:– Azt a sárba dobom.Tovább kérdez a király:– Hát öreg, hány még a harminckettő?– A bizony, felséges királyom, már csak tizenkettő.– Hát a bakkecskét meg tudná-e fejni? – kérdezi a király.– Meg biz’ én, felséges királyom.Azt mondja a király:– Na, öreg, az isten áldjon meg, az én kérdéseimnek magyarázatját addig senkinek meg ne

mondd, míg a képemet meg nem látod.Továbbmegy a király, otthagyják az öreget, s azt mondja az uraknak:– Na urak, aki meg tudja magyarázni az én kérdéseimet, annak egy uradalmat adok.Bezzeg szerették volna az urak kitalálni, de hiába törték a fejüket, nem találták ki. Mit volt mit

tenni, visszamentek az öreghez. Körülfogták, kérték, hogy mondja meg, mi annak a beszédnek a magyarázatja. Azt mondta az öreg:

– Hát nem hallották az urak, mit mondott a király? Addig nem szabad megmondanom, míg a király képét nem látom.

– De így s de úgy – mondották az urak, megfi zetik urasan, csak magyarázza meg.– Jól van – mondotta az öreg –, hát adjanak tíz aranyat. Mindjárt leolvasnak az öregnek tíz csengő aranyat, s kérdi az egyik úr:– Hát mikor a király azzal köszöntötte, hogy ,,tisztességgel, öreg”, miért válaszolta kend, hogy

,,köszönöm az asszonynak”?– Azért – felelt az öreg –, mert az asszony mossa rám a ruhát, a tiszta ruha pedig tisztesség.– No, ez igaz – mondották az urak. – De hogy veti kend a pénzt a sárba?– Hát úgy, hogy hat pénzt keresek. Kettőből magam élek, négyet a fi amra költök. Az pedig

annyi, mintha a sárba dobnám, mert sohasem látom.– Hát az mi: hány még a harminckettő?– Megmondom, ha leolvasnak tíz aranyat.Jól van, leolvassák azt is.

A P L E T Y K A 17

– Ennek az a magyarázatja, hogy legénykoromban harminckét fogam volt, most meg csak ti-zenkettő.

– No lám, ez nekünk eszünkbe se jutott – mondták az urak.– Hát a bakkecskéket hogy fejné meg?– Azt is megmondom: tíz aranyért.Leolvassák a tíz aranyat, s mondja az öreg:– Hát úgy fejem meg a bakkecskéket, ahogy most az urakat megfejtem!De bezzeg elszégyellték magukat az urak, nagy bosszúságukban azt mondták:– No, megálljon kend, majd megmondjuk a királynak, hogy megmagyarázta a beszédjét, pedig

még a képét sem látta.– Nem-e? – Én nem láttam a királyunk képét? De bizony láttam, itt van, ni! – s mutatta az ara-

nyon a király képét.– Mert úgy tudják meg az urak, hogy így értette a király is, hogy addig ne magyarázzam meg

a beszédjét, míg pénzen nem látom meg a képét.De most már az uraknak sem volt több szavuk, otthagyták az öreget, s nagy szégyenkezve a

király után kullogtak.

Kérdések

a) Fontos-e, hogy Mátyás király a történet egyik szereplője? Mi lehet ennek az oka? Ha ismertek vele kapcsolatos más történeteket, szólásokat, idézzetek föl néhányat!

b) Meg lehet fejni a bakkecskét? Mit jelent a szövegben a fejés?

c) Az olvasott történet milyennek mutatja be a király környezetét, udvartartását? Milyen a király viszonya velük, és miért? Hogyan viselkedik a király a szegény, de dolgos szántóvetővel? Miért?

d) A népmesékben általában milyen társadalmi helyzetű emberek sorsa változik meg? A most olvasott történetben hogyan valósul ez meg?


e) Szerintetek megtörtént ez az esemény, vagy kitalált történetet olvastatok? Próbáljátok meg-határozni a történet műfaját: mesét, mondát, elbeszélést vagy anekdotát olvastatok! Van-e a történetnek tanulsága?

D) Olvassátok el az alábbi két szöveget, és válaszoljatok a kérdésekre! Válaszaitokat indokoljátok a szövegből kiemelt szavakkal, mondatokkal is!

MÁTYÁS KIRÁLY ÉS A SZŐLŐMUNKÁSOK

Egyszer Mátyás király vendégséget csinált a főurakkal: ettek, boroztak. Hát a főurak mindenről megemlékeztek a pohárköszöntőkben, csak a munkásokról nem.

Mátyás király nem szólt semmit, hanem azt mondja:– Menjünk egy kicsit, nézzük meg a szőlőmunkásokat.El is mentek. Hát nem szívesen mentek, de ha már a király megyen, akkor a főurak sem ma-

radhattak vissza.Elmennek egy szőlőbe, ott sokan dolgoznak.Egyszer Mátyás király az egyik munkás kezéből kiveszi a kapát, és kapálni kezd. Azt mondja

az uraknak:– No, urak, aki a bort szereti, hát ezt most csinálja utánam!Hát kénytelen-kelletlen mindenki kapát vesz a kezébe, félreállítják a kapásokat, a parasztokat,

kapálnak.De Mátyás király a hegyről lefelé kapáltatta, úgyhogy sokkal rosszabb volt, mert lejtőre nehe-

zebb a kapálás. Hát kezdtek kidőlni az urak a munkából. Egyszer az egyik, amelyik bátrabb volt, megszólalt:

– Uram király, mit művelsz velünk? – azt mondja. – Mind meghalunk itt ebben a munkában. Minket az Isten arra teremtett, hogy a háborúban vitézkedjünk, de ezt nem tudjuk csinálni.

Erre azt mondja Mátyás király:– Látjátok, a bort mikor isszátok, akkor sose emlékeztek meg arról a szegény munkásról, aki

nektek ezt a bort előkészíti. Ezután jusson eszetekbe mindig, amikor bor van a kezetekben, hogy először éltessétek azt, aki ezt megmunkálta a ti részetekre, hogy használjátok.

Így szedte ráncba Mátyás király a főurakat, hogy tudják megbecsülni a szegény munkásnépet.

KOSSUTH LAJOS, A RÉGI KIRÁLY

Élt Felső-Zsolcán egy csúf szájú, kegyetlen uraság, az mindig úgy kapáltatott, hogy a kapások fejjel lefelé menjenek. Úgy kapáltak évről évre. Egyszer arra járt Kossuth Lajos, és azt mondta nekik:

– Emberek, másképpen kapáljanak: menjenek, haladjanak csak szépen felfelé. Ha ebből valami bajuk támad, egyet se féljenek, itt leszek akkor én is.

Jól van, az emberek megfogadják Kossuth szavát, ő meg elbújik egy közeli bokorba. Jön az uraság, meglátja, hogy felfelé haladnak a kapások, előveszi a korbácsot, s közben kiabál is:

– Így mondtam én nektek? Ugye, megmondtam, hogy lefelé kapáljatok?! Azzal supp-supp! – ütötte a kapásokat, ahol érte.De nem sokáig üthette! Kossuth kiugrik a bokorból, elveszi tőle a korbácsot, és egy kapással

olyan negyvenet vágat a fenekére, hogy azt még a koporsóban is megemlegeti!

A P L E T Y K A 1 9

Most már könyörgésre fogja az úr a dolgot:– Kegyelem! Irgalom!Kossuth Lajos pedig megkérdi tőle:– Mi napszámot adsz a kapásoknak?Kezdi az uraság sorolni, de az bizony kevés volt. Kossuth éppen kétszer annyit követelt, s még

azt is kikötötte, hogy a kapásnak dohányt kell adni.– Jól van, megadom – nyögte az úr. – De legalább hadd tudjam meg: ki mer nekünk így paran-

csolni?– Én Kossuth Lajos vagyok, a régi király!Megijedt az úriember, és attól fogva mindenütt híresztelte az urak között: jó lesz vigyázni, mert

a régi király a földön jár, és rendet csinál.

Kérdések

a) Hol található a szövegekben történtek tanulsága, és mi ez? Milyen egyező elemeket találtok a két történetben? Mi lehet ennek a magyarázata?

Kossuth Lajos

b) Milyen történelmi eseménnyel kapcsolatban emlegetjük Kossuth Lajos nevét? Nézzetek utána, milyen tisztséget viselt Kossuth Lajos! Volt-e akkor király Magyarországon? Kossuth Lajoson kívül milyen történelmi személyekről szólhatna még ez a történet? Milyen közös tulajdonságok-kal ruházták fel az elbeszélők ezeket a személyeket?

c) Mi az oka, hogy a történetben Kossuth magát királynak nevezi?

d) Mi a műfaja a két történetnek? Milyen mozzanatok utalnak arra a szövegekben, hogy népkölté-szeti eredetűek?

A szövegeket BENEDEK ELEK: Világszép nádszál kisasszony (Puedlo, 2000), LENGYEL DÉNES: Régi magyar mondák (Móra, 1974), Magyar mondák a török világból és a kuruc korból (Móra, 1975),

illetve Kossuth Lajos öröksége (Móra, 1977) című köteteiből vettük át.


A P L E T Y K A 2 1

14. Hírek különböző tévécsatornákonNézd meg otthon valamelyik tévécsatorna egyik hírműsorát!Készíts rövid vázlatot arról, hogy milyen hírek követték egymást a műsorban, s milyen ese-ményekről, személyekről tudósítottak, illetve miről (kiről) mit lehetett megtudni belőle!Csak a lényeget (egy-két szót) emeld ki a híranyagból, hogy annak alapján fel tudd idézni, mi is volt látható-hallható a hírben!Használd a táblázatot!

Segítség: vezető hír alatt azokat az előzetes anyagokat értjük, amelyek bevezetik, felvezetik a műsort.

H Í R M Ű S O R C Í M E : T É V É C S A T O R N A N E V E :

K I R Ő L , M I R Ő L ? T A R T A L O M :

VEZETŐ

HÍREK

1. HÍR

2. HÍR

3. HÍR

4. HÍR

5. HÍR

6. HÍR

7. HÍR


15. További szempontok a hírek elemzéséhez A feladattal az a célunk, hogy a fő témához kap-csolódóan újabb kérdéseket, szempontokat is-merj meg.Olvasd el az alábbi szöveget! Jelöld meg a szö-veg azon részét, amellyel kapcsolatban kérdé-seid, problémáid merültek fel!Beszéld meg ezeket pároddal, majd a közös megbeszélés során ismertessétek, hogy milyen következtetésekre jutottatok, milyen kérdései-tek maradtak!Készítsetek ennek eredményéről jegyzetet! A megbeszélés során egészítsétek ki a jegyzetet!

16. ÖsszehasonlításA feladat megoldásához a házi feladat táblázatára lesz szükség. A feladattal az a célunk, hogy ráirányítsuk figyelmeteket arra, hogy egy hírműsor, egy híradó milyen részekből áll, hogyan épül fel a műsor szerkezete.

a) Hasonlítsátok össze táblázataitokat, jegyzeteiteket!

b) Vannak-e azonos híranyagok a két műsorban? Ha igen, melyek ezek, s milyen sorrendi helyük volt az adott tv-csatorna műsorában?

„A televízióban megjelenő külön-böző műsorokban, hírműsorokban szinte állandóvá váltak az olyan eseményekről való híradások, me-lyeket régebben »kis színesek«-nek neveztek, s melyeket a média különböző területeivel foglalkozó tudomány az utóbbi időben TAB-

LOIDoknak nevez (magyarul gyak-ran bulvárként is emlegetik). A tabloidok egyre fontosabbá válása szembetűnő: a fontosnak tűnő poli-tikai, gazdasági, társadalmi esemé-nyekről tudósító hírekkel szemben megnőtt az érdeklődés a tabloidok iránt. A hírműsorok mindinkább szórakoztató műsorokká alakultak, a korábban magánjellegűnek tekin-tett ügyek pedig közérdeklődés-re számot tartó hírértékre tettek szert.”

A P L E T Y K A 2 3

c) Határozzátok meg e hírek témakörét (pl. külpolitikai hír, belpolitikai hír, gazdasági hír, társadal-mi eseményről szóló hír, kulturális hír, sporthír, tabloid)!

d) Válasszátok ki azokat a híranyagokat, amelyekről úgy gondoljátok, hogy a tabloidok csoportjá-ba sorolhatók! Ezek között vannak-e azonosak, s ha igen melyek azok?

e) Válasszatok ki egy tabloidot, s írjátok le részletesen, hogy miről szólt, mit lehetett benne látni, hallani!

f) Próbáljátok meg közösen elemezni az általatok választott tabloidot aszerint, hogy mit tudhatott meg belőle a néző, vajon kikhez, kiknek szólt ez a hír elsősorban, mennyire lényeges-fontos az, amit megtudtunk a hírből!

•••


Ismertesd röviden megoldásaitokat, véleményeteket, majd nevezd meg, akinek a megoldásait sze-retnéd hallani!

17. A hírek mondattani szempontból

a) Dolgozz a padtársaddal! Olvassátok el az alábbi mondatokat! Mindegyik csoportban nagyjából ugyanazt az eseményt – vagy egymáshoz hasonló eseményeket – fogalmaztunk meg.

Szerintetek melyik lenne legalkalmasabb arra, hogy egy újságban vagy hírműsorban főcímként szerepeljen? Karikázzátok be a betűjelét!

Vitassátok meg, mit miért választottatok; ha különböző véleményen vagytok padtársaddal, próbáljátok indokolni egymásnak a döntéseteket!

(1) a) Anglia nyugati partjainál kimentettek a tengerből öt debreceni iskolásfi út.

b) Debreceni iskolásokat mentettek ki a tengerből Anglia nyugati partjainál.

c) Anglia nyugati partjainál a tengerből kimentettek öt debreceni iskolást.

d) A vízimentők kimentettek a tengerből öt debreceni iskolásfi út Anglia nyugati partjainál.

e) A debreceni iskolásfi úkat kimentették a tengerből Anglia nyugati partjainál.

(2) a) Fél millióan elmenekültek a bombázások elől.

b) A bombázások elől félmillióan elmenekültek.

c) Félmillióan menekültek el a bombázások elől.

d) Félmillióan a bombázások elől elmenekültek.

(3) a) Gyerekek megvertek egy részeg férfi t karóval és vascsővel.

b) Karóval és vascsővel vertek meg egy részeg férfi t gyerekek.

c) Egy részeg férfi t gyerekek megvertek karóval és vascsővel.

d) Gyerekek vertek meg egy részeg férfi t karóval és vascsővel.

A P L E T Y K A 2 5

(4) a) Az élő rocklegenda tegnap este fellépett a telt házas stadionban.

b) Tegnap este az élő rocklegenda lépett fel a telt házas stadionban.

c) A telt házas stadionban tegnap fellépett az élő rocklegenda.

d) Telt házas stadionban lépett fel tegnap este az élő rocklegenda.

(5) a) Öt napja feküdt holtan a konyhában a várandós kismama.

b) A konyhában öt napja feküdt holtan a várandós kismama.

c) A várandós kismama holtan feküdt a konyhában öt napja.

d) A konyhában holtan feküdt öt napja a várandós kismama.

(6) a) Az erősen ittas férfi baltával támadott élettársára.

b) Az erősen ittas férfi élettársára baltával támadott.

c) Baltával támadott élettársára az erősen ittas férfi .

d) Élettársára támadott baltával az erősen ittas férfi .

b) Most tanárotok elmondja a „megoldást”, azaz, hogy mely mondatok jelentek meg valóban főcímként vagy hírként valamilyen hírműsorban vagy újságban.

Jelöljétek be ezeket, és vessétek össze saját megoldásaitokkal! Hányat találtatok el?

Most már csak a bejelölt mondatokkal fogtok dolgozni.Figyeljétek meg, hogy az egyes hírekben mi számít szenzációnak, új információnak, meglepetés-nek, szokatlannak, fi gyelemfelkeltőnek! Húzzátok alá a bejelölt mondatokban azt a részt, ami ezt a „szenzációt” kifejezi!

Figyeljétek meg alaposan ezeket az aláhúzott részeket! Hol állnak ezek a mondatban?

Hol áll hozzájuk képest az ige?

18. Írjunk híreket!Figyeld meg az alábbi két mondatot! Mind a kettőt foglald bele egy-egy rövid hírbe! Hová kerül a mondat a szövegben az (i) esetben, és hová a (ii) esetben?

(i) Baltával támadott élettársára az erősen ittas férfi .


(ii) Az erősen ittas férfi baltával támadott élettársára.

Erről a fajta mondatszerkesztésről a következő néhány órán részletesebben is fogtok tanulni.

Az előző feladatokban megfi gyelhettétek, mi jellemző mostanában a hírek, főcímek mondat-szerkesztésére: az új, meglepő, váratlan, fi gyelemfelkeltő információ a mondat elejére kerül (Baltával támadott...), ráadásul egyfajta kiemeléssel: úgy tűnik, mintha a hír megfogalmazója azt emelné ki lényegként (esetleg szenzációként), hogy az illető baltával – és nem késsel vagy más fegyverrel – támadott az áldozatra. Noha a hírek folytatásaiból kiderül, hogy a tör-ténések más körülményei is fontosak (hiszen a hírekben mindig további részletekkel is szol-gálnak), úgy látszik, ez a fajta mondatszerkesztés, amely a mondat elejére emeli a lényeges, olykor szokatlan információt, alkalmasabb a fi gyelem megragadására, mint egy semlegesebb mondat:

Baltával támadott élettársára az erősen ittas férfi .Az erősen ittas férfi baltával támadott élettársára.

A második mondatot nehezen tudnánk egy hír kezdeteként elképzelni, hiszen eleve olyan szerkezettel kezdődik (az erősen ittas férfi ), amely már feltételezi, hogy az olvasó vagy hall-gató tudja, melyik férfi ról van szó (pl. mert egy megelőző mondatban már szerepelt).

A P L E T Y K A 2 7

19. Kilépőkártya: miről mit tudtunk meg?Az értékelőlap szempontjai alapján írd le véleményedet az előző órákon elhangzottakról, tanultakról!Minden szemponthoz írj két-három mondatos véleményt, megjegyzést!

MIRŐL TUDTAM MEG ÉS

MIT?

SZÁMOMRA FONTOSAK-

E EZEK AZ ISMERETEK?

HASZNÁT FOGOM-E

VENNI KÉSŐBB? MIBEN?

EZEKET A RÉSZEKET

TALÁLTAM NEHEZEN ÉRT-

HETŐNEK:

EZEK A RÉSZEK TETSZET-

TEK, MERT...

EZEK A RÉSZEK NEM TET-

SZETTEK, MERT...

AMI SZERINTEM KIMA-

RADT AZ ANYAGBÓL:

2. M O N D A T T A N

A S Z Ó R E N D , A H A N G S Ú L Y É S A Z I N T O N Á C I Ó – A M A G Y A R M O N D A T T E M A T I K U S S Z E R K E Z E T E

A következő néhány órán azt tanulmányozhatjátok, hogy milyen szerepet játszik a magyar mondattanban a hangsúly, a mondatok dallama, illetve a szórend.

Megismerkedhettek két fontos hangtani–mondattani fogalommal: a hangsúllyal és az intonációval; kipróbálhatjátok, hogy ezek milyen jelentésbeli vagy nyelvtani különbségeket tudnak kifejezni; és megfi gyelhetitek, hogy milyen jellegzetes dallama van a magyarban a kérdőszó nélküli kérdéseknek. Ha van kedvetek, utánajárhattok, hogy milyen dallamminták vannak az általatok tanult idegen nyelvben.

Az anyag második részének középpontjában a szórend áll. Bár gyakran hallani olyan ki-jelentéseket, melyek szerint a magyarban „szabad a szórend”, látni fogjátok, hogy ez nem teljesen helytálló. Egyrészt vannak olyan szórendi változatok, amelyek nem adnak ki értel-mes mondatot, másrészt pedig egyáltalán nem mellékes, hogy milyen szórendet használunk egy-egy szituációban. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban megismerkedhettek a magyar mon-dattan két kulcsfogalmával: a fókusszal és a kontrasztív topikkal. Bízunk benne, hogy ezek alaposabb áttanulmányozása után könnyebben fogsz tudni különböző műfajú szövegeket megérteni és megalkotni.

1. HangsúlyozásHallgassátok meg, majd ismételjétek el a ritmust, amit tanárotok üt az asztalon!Meg tudjátok állapítani, hogy melyik a legerősebb, leghangsúlyosabb ütés az egyes so-rozatokban?

2. Hangsúly más nyelvekbenHallgassátok meg a magnófelvételen elhangzó szavakat, amelyek a magyar televízió szó idegen nyelvű megfelelői! Figyeljétek meg, hogy hányadik szótag tűnik a legnyomaté-kosabbnak, leghangsúlyosabbnak az egyes szavakban! Jelöljétek a hangsúlyos szótagot nagy karikával (O), a hangsúlytalan szótagokat kicsivel (o)!

3. Beszéd hangok nélkül

a) Fejezd ki a kártyán lévő mondatot hang nélkül!

M O N D A T T A N 2 9

b) Fejezd ki a kártyán lévő mondatot csak hangjelzéssel, szavak nélkül! A többiek kitalálják, mit „mondasz”.

4. Pótold az írásjeleket! Próbáld ki, hányféle különböző hanglejtéssel, dallammal tudod elmondani a mondatokat!

(1) Kész az ebéd(2) Elérjük a buszt(3) Elment már a vonat(4) Ezt nem tudod megcsinálni(5) A papírokkal minden rendben van(6) Nehéz volt a vizsga(7) Nincs a cipősszekrényben(8) Pista szereti a sült halat(9) Amikor kifi zette, távozott(10) Egész nap a pénztárcáját kereste

5. Adjátok elő páronként az alábbi rövid jeleneteket! Figyeljétek meg a [tejeskávét] hangsor dallamváltozatait!

a)

– Tejeskávét?– Kérek, köszönöm.

b)

– Mit ittál? Tejeskávét?– Igen, azt.

c)

– Mit kérsz?– Tejeskávét.

d)

– Van egy kis tejeskávém. Kéred?– Tejeskávét, azt nem kérek!

e)

– Ugye te is kérsz egy kicsit?– Tejeskávét? Ugyan már!

f)

– Kész a tejeskávé! (félre) Mi az, a fülén ül ez a pasas?

– Várj, majd én szólok neki. Kovács úr! A tejes-kávé!

g)

– Na várjál, mit is kért a Pista?– Mit tudom én, neked mondta.– Ja, persze! Tejeskávét!

6. Páronként játsszatok el egy képzeletbeli beszélgetést! Véletlenül találkoztok, és egyikőtök elmesél valamilyen vele megtörtént eseményt. Sza-vakat azonban nem szabad kiejteni, csak dúdoljátok el a mondatokat! Utána külön-külön


írjátok le az „elhangzott” párbeszédet. Vajon miről beszéltetek? Hasonlítsátok össze ket-tőtök véleményét!

7. Intonáció a tanult idegen nyelvbenFordítsd le az alábbi magyar mondatokat a tanult idegen nyelvre, és olvastasd fel egy anyanyelvi beszélővel vagy a nyelvtanárral! Hasonlítsd össze a magyar és az idegen nyel-vű mondat dallamgörbéjét! Mit tapasztaltál?

Mikor megyünk moziba?Megyünk moziba?Ma este moziba megyünk.

8. A kérdő intonáció

a) Figyeld meg az alábbi eldöntendő kérdésekben a dallamcsúcs helyét! Fogalmazd meg, mi a szabály, hová esik a legmagasabb „hang”?

– Felvágtad a paradicsomot?– Szereted a palacsintát?– Megetted az ebédet?– Lemostad a kocsit?– Kicserélted a tűt?

b) Hogyan módosul a fent leírt szabály az alábbi mondatokban? Miért?

– Leülsz?– Ettél?– Kérsz még?– Itt vagy?– Jössz?– Ő?


c) Vajon mit mondhatnak a szereplők?


9. Gyűjtsétek össze, hogy mit sikerült kiderítenetek a tanult idegen nyelv mondatainak

intonációjáról!

10. Próbáld eljátszani a magyarul próbálkozó külföldit! Hogyan ejtené ki a magyar paradicsom, palacsinta, karalábé, télikabát szavakat a spanyol, az angol, a német, a francia, a japán stb. anyanyelvű beszélő?

11. Írjátok le a hallott mondatokat, majd a verset! Hogyan segít a leírásban a hangsúly? Jelöljétek be!

a)

Azt hiszem, a rab volt a tettes.

Azt hiszem, arab volt a tettes.

b)

Vegyünk rá diót!

Vegyünk rádiót!

c)

Egyházi feladattal vagyok elfoglalva.

Egy házi feladattal vagyok elfoglalva.

Az előző feladatokban a hangsúllyal és a mondat dallamával foglalkoztatok. HANGSÚLYOSnak a szó legnyomatékosabban (leghangosabban) ejtett szótagját nevez-

zük. A magyarban, ha önmagukban ejtjük ki a szavakat, akkor mindig az első szótagjukra esik a hangsúly: televízió, harmónia, kabaré, kendő, világít, alattomos, bűbájos. Mondatba kerülve azonban sok szó hangsúlytalanná válhat. Ezekről később lesz szó.

INTONÁCIÓnak a mondatok dallamát, hanglejtését nevezzük. Az intonációnak fontos nyelv tani szerepe lehet. Például abban a magyar megnyilatkozásban, hogy Megérkezett – csak az intonáció alapján tudjuk megállapítani, hogy kérdésről van-e szó (sok más nyelvben vannak más jelei is annak, hogy egy megnyilatkozást kérdésnek szánunk). Sőt, ti magatok is kipróbálhattátok, milyen „árnyalatnyi” különbségeket tudunk kifejezni ugyanannak a mon-datnak a különböző dallammal kiejtett változataival.


d)

Egy él még!

Egyél még!

e)

Szembe jött egy barna medve.

Szembe jött egy barnamedve.

f)

Ha egyszer egy szer beválik, mindig azt szedem.

Ha egy szer egyszer beválik, mindig azt szedem.

g)

Azt mondják a hatalmasok,

Hogy akinek hat alma sok,

Az már elég hatalmas ok,

Hogy ne legyen hatalma sok.

12. Hányféleképpen tudsz 4 képet sorba rakni? Ki is próbálhatod négy tárggyal.

13. Hányféleképpen tudod az egyes szócsoportokban (a-f) lévő négy szót sorba rakni? A ka-pott sorozatok közül melyik lesz mondat és melyik nem? Hány jó mondatot kaptál?

a) EL, SZÖKÖTT, HÁROM, TOLVAJ

b) EL, BÚJT, NÉGY, GYEREK

c) MEG, FÁZOTT, ÖT, JÁTÉKOS

d) EL, REPÜLT, HÉT, BOSZORKÁNY

e) ÖSSZE, TÖRT, KILENC, POHÁR

f) LE, SZÁLLT, NYOLC, UTAS


Egy kis kombinatorika – az összes lehetséges szórend előállítása

A lehetséges sorrendi változatok előállításának legegyszerűbb módja a véletlenszerű próbál-gatás. Így azonban néhány próba után már nem tudjuk átlátni, milyen variációkat próbáltunk már ki, milyeneket nem. Hogy ez ne jelentsen gondot, a következő módszert alkalmazhatjuk. Válasszunk egy tetszőleges elemet (szót), ez lesz az első. Válasszunk egy másodikat, majd a fennmaradó két elemet a két lehetséges sorrendben tegyük a végére. Ezzel kimerítettünk két kombinációs lehetőséget. Változtassuk meg a második elemet, és ismét végezzük el az utolsó kettő variálását. Tegyük ezt még egyszer, majd változtassuk meg az első elemet, és ismételjük meg az egész procedúrát háromszor. Az eredmény:

HÁROM TOLVAJ EL SZÖKÖTTHÁROM TOLVAJ SZÖKÖTT ELHÁROM SZÖKÖTT TOLVAJ ELHÁROM SZÖKÖTT EL TOLVAJHÁROM EL SZÖKÖTT TOLVAJHÁROM EL TOLVAJ SZÖKÖTT

TOLVAJ HÁROM EL SZÖKÖTTTOLVAJ HÁROM SZÖKÖTT ELTOLVAJ SZÖKÖTT HÁROM ELTOLVAJ SZÖKÖTT EL HÁROMTOLVAJ EL HÁROM SZÖKÖTTTOLVAJ EL SZÖKÖTT HÁROM

SZÖKÖTT HÁROM TOLVAJ ELSZÖKÖTT HÁROM EL TOLVAJSZÖKÖTT TOLVAJ HÁROM ELSZÖKÖTT TOLVAJ EL HÁROMSZÖKÖTT EL HÁROM TOLVAJSZÖKÖTT EL TOLVAJ HÁROM

EL HÁROM TOLVAJ SZÖKÖTTEL HÁROM SZÖKÖTT TOLVAJEL SZÖKÖTT HÁROM TOLVAJEL SZÖKÖTT TOLVAJ HÁROMEL TOLVAJ HÁROM SZÖKÖTTEL TOLVAJ SZÖKÖTT HÁROM


14. Hasonlítsátok össze a lehetséges mondatok közül az alábbi négyet a táblázat szem-pontjai szerint! Van-e speciális jelentése valamelyik mondatnak? Írjatok egy-egy jellemző párbeszédrész-letet, amelyben az adott mondat előfordulhatna!

H Á R O M T O LV A J

E L S Z Ö K Ö T T.

E L S Z Ö K Ö T T H Á R O M T O LV A J .

H Á R O M T O LV A J

S Z Ö K Ö T T E L .

T O LV A J H Á R O M

S Z Ö K Ö T T E L .

HANGSÚLY ’Három ’tol-vaj ’elszökött. (Minden szón van hangsúly.)

DALLAM ereszkedő

SZÓREND alanyi rész, igekötő, ige

JELENTÉS semleges; egy-szerű tényköz-lés

HASZNÁLAT – Mi ez a nagy bámészkodás?– Börtönláza-dás volt, és három tolvaj elszökött.

A különböző szórendi változatok tulajdonságai

A feladatbeli szavak lehetséges sorrendjei több feltételnek kell hogy megfeleljenek ahhoz, hogy jó mondatnak tartsuk őket. A számnevek általában szomszédosak azzal a főnévvel, amelyre vonatkoznak, sőt rendszerint megelőzik azt, így a három tolvaj szerkezet mindig helyes, míg a tolvaj három csak egy speciális dallammal ejtett, valamilyen ellentétet kifejező mondatban fordulhat elő, pl. Tolvaj három szökött meg.

Az igekötők (pl. el, meg, össze, le) előfordulnak az ige előtt és mögött is, de ha előtte van-nak, rendszerint közvetlenül megelőzik, más mondatrész nem áll közöttük. Így az *el három tolvaj szökött nem lehetséges magyar mondat (vagy csak nagyon furcsa, erőltetett szöveg-környezetben képzelhető el), míg a három tolvaj szökött el igen. Ha az igekötő közvetlenül az ige előtt áll, akkor hangsúlyos, az ige viszont nem az. Az ilyen mondatok általában az igével kifejezett eseményről adnak hírt. Amikor az ige előtt egy másik mondatrész áll (az igekötő pedig máshova kerül), ez mindig erős hangsúlyt kap, és „kiemelkedik” a mondatban, pl. HÁROM TOLVAJ szökött el.


15. Olvasd el a fenti magyarázó szöveget! Kérdéseidet tedd fel tanárodnak!

16. A fentiekhez hasonlóan állítsd elő a Vilma üti Frédit mondat szórendi variációit!Fordítsd le angolra/németre (vagy más tanult idegen nyelvre), és tedd ugyanezt! Milyen eltéréseket figyeltél meg a lehetséges szórendekre és a mondatok jelentésére nézve? Mi az oka ezeknek?

17.

a) Alakítsd át a mondatokat az alábbi minta alapján úgy, hogy mindig azt a kifejezést emeld ki benne, amellyel a zárójelben megadott kérdésekre válaszolhatsz!

Feri tavaly körbebiciklizte a Fertő tavat. (Ki? Mikor? Mit?)

FERI biciklizte körbe tavaly a Fertő tavat. (Ki?)

Feri TAVALY biciklizte körbe a Fertő tavat. (Mikor?)

Feri tavaly a FERTŐ TAVAT biciklizte körbe. (Mit?)

A rossz levegő tönkretette a tüdőmet. (Mi? Mit?)

Marcsi a múlt héten beteg volt. (Ki? Mikor?)

A kutya mindig elkergeti a postást. (Ki? Kit?)

Józsi felmászott a diófára a macskáért. (Ki? Hova? Miért?)


b) Az előző feladatban írt kiemelést tartalmazó mondatváltozatok közül melyek illenek az alábbi párbeszédek üresen hagyott helyére? Miért éppen ezek?

– Nem tudom, mi van ezekkel a titkárnőkkel. Folyton hiányoznak, a múlt héten is beteg volt vala-melyik, asszem a Kati.

– Nem, – Így születtél, hogy asztmás voltál?– Nem, – Mit csinál a bátyád ott fent? A mókusokat kergeti?– Nem, – Már megint késve kézbesítik az újságomat!– Nem ők a hibásak, úgy láttam,

c) Írd meg az előzményt!

– , de Lackó vette fel.

– , de sajnos a fejét találta el.

– , de csak egyet húztak ki.

– , de nem mesélte végül.

– , de Pista vállalta magára.

– , de csak egy góllal nyertünk a végén.

– , de végül megint én mosogattam el.

– , de aztán egy harmonikát választott ki.

A fókusz

FÓKUSZnak nevezzük a magyar mondatban azt a szerkezetet, amely főhangsúlyos, és köz-vetlenül a ragozott ige előtt áll, mint például a bátyám névszói szerkezet az (1) mondatban.

(1)A BÁTYÁM jött meg.A fókuszált mondatrészt rendszerint valamivel szembeállítjuk, vagy egy kérdésre válaszo-

lunk vele. A szembenállás jellege a mondat elhangzása körüli beszélgetésből derül ki, például egy megelőző kérdésből (2) vagy egy lehetséges folytatásból (3).

(2)– Mi ez a nagy robaj? Betörők?– Nem. A BÁTYÁM jött meg.(3)– A BÁTYÁM jött meg, nem az apám. Micsoda mázli!A (2)-nél az esetleges betörők behatolására vonatkozó feltevéssel szemben emeli ki a

válaszadó, hogy a bátyja volt az, és nem más, aki megjött. A (3)-ban a szembenállás másik résztvevőjét utólag említi meg a beszélő, mintegy magyarázatképpen.

Ha egy mondatban valami fókuszban áll, akkor a mondaton belül az utána következő sza-vak, szerkezetek elvesztik hangsúlyukat; ezek a fókuszt követő szerkezetek el is hagyhatóak a mondatból.


18. Az írott szöveg és a fókusz

a) Néhány órával ezelőtt már tanulmányozhattátok a hírek, főcímek mondatszerkesztését. Lapoz-zatok vissza az előző modul 17–18. feladatához! Láthatjátok, hogy a vizsgált mondatok közül az volt alkalmas főcímnek vagy hírkezdő mondatnak, amelyben valamilyen információt fókusszal fejeztünk ki.

b) Figyeld meg az alábbi, újságokból vett fókuszos mondatokat! Húzd alá bennük a fókuszban álló szerkezetet! Milyen szórenddel lehetne még írni ezeket? Mi lenne a különbség? Otthon gyűjts további példákat újságokból!

Postás találta meg az elrabolt csecsemőt.

Romano Prodit választották meg az Európai Bizottság elnökének.

Vasárnap rendezik meg a VII. autós-motoros találkozót.

Útonállók raboltak ki egy olasz autót.

Megnyugvással vesszük tudomásul a közbeszerzési döntőbíróság döntését.

A népszerű színésznő az utóbbi hetekben több mint hat kilót adott le a súlyából.

Török hatalmas lehetőséget szalasztott el a 89. percben.

További példáim:

19. Foglaljátok össze, amit a fókusszal kapcsolatban eddig tanultatok! Mire használjuk, mik a formai jellemzői? Fogalmazzátok meg kérdéseiteket!

20.

a) Az alábbi párbeszédekben a válaszoló nem csak azt „mondja”, amit mond, valami mást is sugall. Erre a „beleértett” jelentésre a kérdésből és a válaszból következtethetünk. Írd le, mire enged következtetni a kérdésre adott válasz! Milyen szerkezeti tulajdonsággal függ ez össze?


i)– Befi zetted a gázt meg a villanyt?– A gázt befi zettem.Mi a következtetés?

ii)– Megcsináltad már a leckédet?– A leckémet már megcsináltam.Mi a következtetés?

iii)– Szia Géza! Na, megoldódott a lakásproblémád?– A lakással nincs probléma.Mi a következtetés?

iv)– Mennyi lesz?– Számlával huszonötezer forint.Mi a következtetés?

v)– Kihoztad a szerszámokat a garázsból?– A kalapácsot kihoztam.

Mi a következtetés?

vi)– Megvagy a szüleiddel?– Apámmal jól kijövök.Mi a következtetés?

vii)– Hogy sikerült a nyelvvizsgád?– A szóbeli megvan.Mi a következtetés?

viii)– Szereted az olaszos ételeket?– A pizzát bírom.Mi a következtetés?


b) A fenti párbeszédek közül válasszatok ki hármat, és írjatok hozzá folytatást!

(1) (2) (3)

21. Melyik állítás következik a mondatokból? Kösd össze őket!

a)

Petiék (bezzeg) kocsival jöttek. O O Petiéken kívül talán mások is kocsival jöttek.

Petiék jöttek kocsival. O O Petiéken kívül más nem jött kocsival.

b)

Erre a hegyre (bezzeg) felmegyünk. O O Ezen a hegyen kívül másikra nem me-gyünk fel.

Erre a hegyre megyünk fel. O O Ezen a hegyen kívül talán egy másikra is felmegyünk.

c)

A hörcsögöt (bezzeg) megtalálták. O O A hörcsögön kívül talán mást is megtaláltak.

A hörcsögöt találták meg. O O A hörcsögön kívül mást nem találtak meg.

A kontrasztív topik és a fókusz

A kontrasztív topik olyan mondatrész, amelyet szembeállítunk valamivel. Hasonlítsuk össze például az alábbi mondatokat:

(1) Elkészült a leves.(2) A leves elkészült. Az (1) mondat egyszerűen hírt ad a leves elkészültéről. A (2) mondat viszont, amelyben

a leves kontrasztív topik, emellett szembeállítja a leves elkészültéről szóló állítást egy másik, ezzel ellentétes állítással, pl. ebben az esetben a második fogás el nem készültéről szólóval:

(3) A leves elkészült. (A rántott hús viszont még nem.)A kontrasztív topik szerkezetileg fontos tulajdonsága a mondatkezdő helyzet és a jelleg-

zetes, emelkedő dallam.A fókusz és a kontrasztív topik tehát hasonlóan szembeállítást fejez ki, de mégsem ugyan-

úgy. A kontrasztív topikos mondat (4) nem zárja ki, hogy az állítás másra is igaz legyen, míg a fókuszos (5) kizárja.

(4) A leves elkészült. (5) A LEVES készült el.

22. Írj mondatot az alábbi szavakból a megadott „szándéknak” megfelelően!

a) A, VISSZA, NEKEM, KÖNYVET, HOZTA, JÓSKA

Ami Jóskát illeti, ő igen (talán más is):

Jóskán kívül a többiek nem:

Ami engem illet, nekem igen (talán másnak is):

Rajtam kívül másnak nem:

b) UTAZOM, EL, HOLNAP, MAROKKÓBA, (ÉN)

Ami Marokkót illeti, oda igen (talán máshova is):

Marokkón kívül máshova nem:

Ami engem illet, én igen (talán más is):

Rajtam kívül más nem:

A kontrasztív topikos (4) mondatot úgy értjük, hogy a leves elkészült, és másvalami nem, de lehet, hogy a szóba jöhető dolgok közül egy harmadik is kész van már (pl. a sütemény). A fókuszos (5) mondatot ezzel szemben úgy értelmezzük, hogy a szóban forgó dolgok közül semmi más nincs kész, csak a leves.

Segíthet megkülönböztetni a kontrasztív topikot a fókusztól az a jellegzetesség, hogy csak a fókusz után fordul elő (de akkor kötelezően), hogy az igekötő (pl. be-, ki-, le-, el-, meg-, össze- stb.) az ige mögé kerül; a (7) mondat nem lehetséges (ezt *-gal jelöljük), ha a leves főhangsúlyos:

(5) A LEVES készült el. (7) * A LEVES elkészült.A kontrasztív topiknál az igekötő az ige előtt marad. Ezért, ha bizonytalan vagy, hogy egy ellentétbe állítás fókusz-e vagy kontrasztív topik,

próbáld ki, hogy hogyan működik igekötős igével! Ha az igekötőt az igé mögé kell tenned, akkor fókusszal van dolgod.



Ami a holnapi napot illeti, akkor igen (talán máskor is):

A holnapi napon kívül máskor nem:

c) A, BARACKTÓL, FÁJDUL, A, HASAM, MEG

Ami a barackot illeti, attól igen (talán mástól is):

A barackon kívül mástól nem:

Ami engem illet, nekem igen (talán másnak is):

Rajtam kívül másnak nem:

Ami a hasamat illeti, az igen (talán más testrészem is):

A hasamon kívül más testrészem nem:

23. Párosítsátok a mondatkezdeteket és -befejezéseket! Jelöljétek F-fel a fókuszt, KT-vel a kontrasztív topikot az egyes mondatokban! (Természe-tesen vannak olyan mondatok, amelyekben egyik sincs, néhány mondatban pedig mind a kettő lehet!)

(1) Peti verte meg Jancsit, … …, aztán hazament. (a)

(2) Peti megverte Jancsit, … …, Bélus pedig Gabit. (b)

(3) Peti Jancsit verte meg, … …, nem Bélus. (c)

(4) Nadrágot pirosat vettem, … …, és levágtam a szárát. (d)

(5) Vettem egy piros nadrágot, … …, nem kéket. (e)

(6) Piros nadrágot vettem, … …, kabátot meg barnát. (f)

(7) Megbukott a félévi vizsgán, … …, ezért nem mehet érettségizni. (g)

(8) A félévi vizsgán bukott meg, … …, de az érettségin átment. (h)

(9) A félévi vizsgán ugyan megbukott, … …, nem az érettségin. (i)


(10) Tegnap a babot sózták el, … …, úgyhogy otthagytam az egészet. (j)

(11) Tegnap elsózták a babot, … …, nem a rizst. (k)

(12) A babot sózták el tegnap, … …, ma meg a rizst. (l)

(13) A herceget a manók varázsolták el, … …, és azóta csak brekegni tud. (m)

(14) A herceget elvarázsolták a manók, … …, nem a boszorkány. (n)

(15) A manók varázsolták el a herceget, … …, a hercegnőt meg egy boszorkány. (o)

(16) Hétfőn mentem a bankba, … …, mert lejárt a hitelkártyám. (p)

(17) Hétfőn a bankba mentem, … …, nem szerdán. (q)

(18) Hétfőn elmentem a bankba, … …, szerdán meg a biztosítóba. (r)

24. Kilépőkártya

a) Mit tapasztaltál, mit tudunk kifejezni csak a dallammal, és mit nem?

b) Rajzolj le néhány, a magyar beszédre jellemző dallamívet!

c) Fogalmazd meg röviden, mi a különbség a fókusz és a kontrasztív topik között!

d) Próbáld ki, hány fókusz lehet egy mondatban!

e) Próbáld ki azt is, hány kontrasztív topik lehet egy mondatban!

3. M I K S Z Á T H K Á L M Á N – S Z E N T P É T E R E S E R N Y Ő J E – A R E G É N Y K É T C S E L E K M É N Y S Z Á L A É S K É T A N E K D O T A K Ö R E

Hogyan mondunk el mi egy történetet s hogyan a regényíró? Arra is választ keresünk, mikép-pen változik saját nyelvhasználatunk attól, hogy kivel, milyen célból akarunk valamit közölni. S közben nem feledkezünk meg a regény eseményeiről sem.

1. TörténetmesélésMondjatok el egy hétköznapi történetet kétfajta hangsúllyal, kétféle értékeléssel!Például egy rossz érdemjegy történetét szüleiteknek szabadkozó hangsúllyal, s egy bará-totoknak hősködő, nagyvonalú, az osztályzatok jelentőségét kicsinylő-tagadó hangsúllyal. Vagy meséljetek el egy sporthőstettet egyszer úgy, hogy saját kitűnőségetek derüljön ki belőle, egyszer pedig úgy, hogy az ellenfél csapatának gyengeségét példázza. Vigyázat: a tényanyagnak a változatokban teljesen meg kell egyeznie!

2. Hogyan mondunk el egy történetet?Dolgozz a padtársaddal!Ol vassátok el az alábbi szöveget, s készítsetek ez alapján egy rövid vázlatot! Jelöljétek meg azokat a részeket, amelyek megértése számotokra nehéznek bizonyult! Fogalmazzatok meg két kérdést a szöveggel kapcsolatban!A megbeszélés során ismertessétek kérdéseiteket!

M I K S Z Á T H K Á L M Á N – S Z E N T P É T E R E S E R N Y Ő J E 4 5

Már a Kisfi úk és nagyfi úk című fejezetben szó volt az epika műneméről, az elbeszélő művek szerkezetéről, összetevőiről. Most ugyanezt a kérdést más irányból, a hétköznapi kommu-nikáció felől fogjuk szemügyre venni. Hiszen saját történeteink, anekdotáink előadása is azt bizonyította, hogy történetmondással nem csak irodalmi művekben találkozunk. Egy törté-net érdekes elbeszélése olyan adottság és fejleszthető képesség, amelyért joggal irigyeljük azokat, akik színes elbeszéléseikkel egy-egy társaság középpontjába kerülnek.

Az elbeszélés szabályait olyanok is követik, akik az ilyesmit nem az iskolában és nem is könyvekből tanulták. Egy William Labov nevű amerikai nyelvész bő példaanyagon mutatta be, hogy a nagyvárosi szegénynegyedek színes bőrű, az iskolában sikertelen, gyakran szinte írástudatlan tizenévesei között milyen kiváló elbeszélők akadnak. Labov egyúttal azt is leírta, hogy ezek az elbeszélők milyen szerkezeti keretet adnak „beszédműveiknek”, hogy a sikeres történetmondás milyen elemeket nem nélkülözhet, milyen részekből áll. Véleménye szerint egy kifejlett „természetes elbeszélés” a következő elemekből épül fel:

1. kivonat2. orientáció (betájolás)3. a cselekmény bonyolítása4. értékelés5. eredmény vagy megoldás6. zárlatA cselekmény bonyolításával, azaz a bonyodalommal és a megoldással vagy végkifejlettel

már többször foglalkoztunk, most nézzük meg közelebbről a fennmaradó tényezőket!

Kivonat – előreutalás, késleltetés

A KIVONAT rövid előzetes összegzése az elbeszélendő eseménynek, illetve a történet jelen-tőségének. Az elbeszélő többnyire itt közli a hallgatóval, hogy mit várhat történetétől, hogy miért érdemes azt meghallgatnia. A kivonat, az előzetes összefoglalás egyúttal többnyire az ELŐREUTALÁS szerepét is betölti. Az előreutalás, a sejtetés várakozást kelt a hallgatóban: mikor is fog bekövetkezni a beígért érdekes esemény, és pontosan hogyan is zajlik majd le. Előreutalások az elbeszélésekben általában később is előfordulnak, nem csupán a „kivonat-ban”. Az előreutalástól elválaszthatatlan a beígért esemény vagy az előre beharangozott jel-lemvonás megmutatkozásának KÉSLELTETÉSe. A késleltetésnek gyakran feszültségfokozó ha-tása van. Egy-egy elbeszélés hatásossága nem utolsósorban a tetőpontot (illetve a „poént”) megelőző előreutalások és feszültségfokozó késleltetések megfelelő adagolásán múlik.

Orientáció

Az ORIENTÁCIÓ, a hallgató eligazítása, a történet „betájolása” általában közvetlenül az első eseményelbeszélő mondat előtt található. Rendszerint a helyszín, az időpont, a szereplő sze-mélyek és tevékenységük vagy helyzetük azonosítására, megjelölésére szolgál. Gyakran az előzményeket is itt tudjuk meg. Az orientáció tehát a természetes elbeszéléseknek az a ré-sze, amelyet a novellák és a drámák elemzése során expozíciónak nevezünk. Az érdekes csupán az, hogy ezek szerint az expozíció is olyan szerkezeti elem, beszédművelet, amely az irodalmi mű előtt, attól függetlenül is létezik.

Értékelés – értékelő kommentár, másodlagos szerkezet, erősítő eszközök

Az ÉRTÉKELÉS viszont olyan fontos eleme a természetes elbeszéléseknek, amellyel az eddigi műértelmezések során még nem foglalkoztunk. Labov értékelésen először is azt az eszközt érti, amelynek segítségével az elbeszélő jelzi, hogy mi a célja, értelme elbeszélésének, hogy miért is mondja el a történetet, mit is akar vele. Egyazon történetet ugyanis más-más céllal is el lehet mondani, a hangsúlyt különböző mozzanatokra helyezhetjük ugyanabban a törté-netben is.

Labov az értékelésnek két nagy eszközcsoportját különbözteti meg: az ÉRTÉKELŐ KOM-MENTÁRt és a MONDATON BELÜLI ÉRTÉKELŐ ESZKÖZÖKet.

Az értékelő kommentár a történetmondás egy pontján, többnyire a megoldás előtt nem sokkal ismételten hangsúlyozza a szereplő vagy az esemény kivételességét. (Veszélyhely-zetekről szóló beszámolókban ez a kommentár például ilyesmi lehet: „Úristen, de meleg helyzet volt!” vagy „Életemben még sohasem voltam ennyire begyulladva!”). Az értékelő kommentár nemcsak az elbeszélőtől, hanem egy (másik) szereplőtől is származhat.

Az értékelés a szövegnek nem csupán elkülönült részeiben van jelen, hanem MÁSODLA-GOS SZERKEZETként mindenütt. Hiszen nemcsak elmondjuk, hogy mi történt, hogy kik is szerepeltek az elbeszélt eseményekben, hanem szinte minden szavunkkal minősítjük, ér-tékeljük is az eseményeket és szereplőiket. A jelzők, a határozók, a rendelkezésünkre álló rokon értelmű szavak közüli választás egyúttal értékelés is. Nem mindegy, hogy valakiről azt mondjuk-e, hogy énekelt, vagy azt, hogy kornyikált, azt, hogy iszogatott, vagy azt, hogy ve-delt. Ugyanazt az embert és jellemvonását leírhatjuk úgy is, hogy takarékos, és úgy is, hogy fukar – aligha kell magyarázni, hogy melyik szó hordoz pozitív, és melyik negatív értékelő minősítést. A mondaton belüli értékelő eszközök nagyon sokfélék lehetnek.

Az ERŐSÍTŐ ESZKÖZÖK csoportjába tartoznak például a magánhangzó-elnyújtások („Vé-éégtelenül hosszú ideig vártunk”) vagy a szóismétlések. Az értékelésnek különösen fontos eszközei az összehasonlítások korábbi eseményekkel, más személyekkel, elvont vagy jövő-beli lehetőségekkel. (Például: „A legravaszabb fi ckó volt, akit valaha láttam”, „Ha nem értek volna oda Jenőék, most nem mesélhetnék itt neked”.)

Zárlat

A zárlat funkciója a történet lezárásának kimondása, nyugtázása; annak világossá tétele, hogy az adott történet szempontjából már minden lényeges dolog elhangzott. Ami később történt, az már nem tartozik a sztori lényegéhez. A zárlat gyakran visszakanyarodik a kivonathoz, vagy általánosítással, esetleg az igeidő megváltoztatásával kerekíti le a történetet. („És azóta én bizony nem iszom tejet.”)



3. „Természetes” történetmondás – Írjatok anekdotát!Kerekítsetek történetet az „És azóta én bizony nem iszom tejet” zárlat elé!(Más zárómondatot is javasolhattok egymásnak, de mindenképp többen használják föl ugyanazt a zárlatot!)

4. Egy anekdotikus regény – Mikszáth Kálmány: Szent Péter esernyője

Mikszáth és az anekdoták

Mikszáth az adomák, anekdoták és népmondák „gyűjtését” már kisgyermekkorában elkezd-te. Így vall erről:

„S minthogy beteges, elkényeztetett, álmatlanságban szenvedő gyerek voltam, a falu ki-tűnően mesélő embereit apám odarendelte vagy fogadta ágyamhoz.”

Mikszáth tehát igen korán kapcsolatba került azzal a – persze erősen rétegzett – íratlan elbeszélői hagyománnyal, amely írásművészetének mindvégig egyik fő ihletforrása maradt. A felvidéki falusi pletykák, a babonás-kísérteties történetek hangulata és a népi elbeszélő részt-vevő izgalma árad abból a két nagyszerű novelláskötetből, amelyek meghozták Mikszáth számára az írói elismertséget, a sikert. A Tót atyafi ak (1881) és A jó palócok (1882) elbeszélé-sei nem humoros és nem is anekdotikus írások, némelyikük babonás hangulata, kihagyásos előadásmódja inkább a balladákéra emlékeztet.

Ugyanakkor azonban ezek a történetek is gyakran az élőbeszéd fordulatait, közbevetéseit utánozzák, és az adomázó előadásmódhoz hasonlatosan előtérbe állítják az elbeszélő szemé-lyes megjegyzéseit, kommentárját. Szerkezetükre is gyakran jellemző a csattanó.

A jó palócok egyes szereplői novelláról novellára visszatérnek, s így személyes ismerőse-inkké válnak, akikről a következő írásból szívesen tudunk meg többet, szívesen hallunk egy újabb falusi pletykát, egy jellemző történetet, egy-egy legendává emelkedő, balladisztikusan előadott „parasztanek dotát”.

Mikszáth, aki a jogi kar elvégzése után előbb esküdt volt Nógrád megyében, majd ellen-zéki újságíró Szegeden (1880 végétől élt Budapesten), a szóbeli kisepika kincseit a megyei és

városi társas élet színterein gyűjtötte tovább. Bíróságokon, megyegyűléseken, kaszinókban, parlamenti folyosókon (1887-től országgyűlési képviselő is volt), kártyapartikon (a minisz-terelnöknek, Tisza Kálmánnak is állandó kártyapartnere lett). Az országos hírű írónak és ifjúkora óta közkedvelt társasági adomázónak kérés nélkül is szállították az érdekesnek ítélt történetkéket. Persze Mikszáth írásai nem a történetek érdekessége miatt, hanem az össze-téveszthetetlen elbeszélői hang, elbeszélői modor révén váltak maradandóakká. Elbeszéléseit a szólamötvözés, az olvasóval való „bújócskázás” különböző, legtöbbször ironikus-humoros változatai jellemzik.

A regény és az anekdotikus regény

A regény nehezen meghatározható nagyepikai műfaj, tulajdonképpen tág gyűjtőfogalom, az idők során sokat változott. A novellától, elbeszéléstől legnyilvánvalóbban nagyobb terjedel-me választja el. A regény a novellánál rendszerint hosszabb időtávot és több helyszínt fog át, és általában több szereplőt mozgat. Hagyományos változatát az elbeszélői történet-összefog-lalások és a részletesebben ábrázolt jelenetek váltakozása jellemzi.

A regény cselekményének eseményeit, az egyes epizódokat leggyakrabban egy központi hős köti össze: ez a hős a műfaj egyik őstípusában, a pikareszk regényben csupán az egyes szórakoztató epizódok összekapcsolására szolgál, ő maga, a kópé, a kalandor (picaro) nem változik, belső folyamatairól nem tudunk meg semmit.

Néhány regénytípus

A fi ktív életrajzi regényben már fontosabb a főhős, akinek élete alkotja a regény vázát, de még itt sem feltétlenül a hős lelki fejlődése áll a regény előterében.

A nevelődési regényben viszont már a hős és a környezet, az én és a világ viszonya, köl-csönhatása, a főszereplő ne velődése, fejlődése kerül a fi gyelem középpontjába.

A karrierregény a nevelődési regény egyik jellegzetes XIX. századi változata, amely a fősze-replő társadalmi fölemelkedéséről és ennek áráról szól.

A XX. század felé közeledve sok regényben a külső cselekmény háttérbe szorul, és a belső cselekmény, a lelki-tudati folyamatok megjelenítése válik fontosabbá: ezért ezeket lélektani regénynek, illetve tudatregénynek is hívjuk. Tematikus, illetve cselekményszövési sajátossá-gok alapján többek között még családregényt, társadalmi regényt, irányregényt, utaztató re-gényt, kalandregényt és bűnügyi regényt is meg szoktak különböztetni. A levélregény és az énregény elnevezés inkább az elbeszélésmód sajátosságaira utal. Ennél a heterogén szem-pontú felsorolásnál pontosabb és következetesebb rendszerezést majd későbbi tanulmánya-itok során ismerhettek meg.

Romantika és realizmus

A XIX. század során a regény története összefonódott két stílusirányzatnak, a romantikának és a realizmusnak a történetével. A romantika a XIX. század irodalmának, művészetének – el-sősorban az egyéniségre és az egyén (az ember) érzelmeire, szenvedélyeire, kalandvágyára koncentráló – stílusirányzata volt. Jelentős irányzatként kibontakozott az irodalom mellett a zenében és a képzőművészetben is. A lírai költészet mellett a romantika megújította az epi-


kus költészetet is, de jelentős szerepük volt a romantika irodalmában a különböző regénytí-pusoknak is (kalandregény, történelmi regény). A műfaj tulajdonképpen a romantika korában vált elterjedtté és meghatározóvá. A kalandosság, a váratlan fordulatok, a kipattanó titkok, a látomásos leírások, a rendkívüli iránti vonzódás, a végletesen rossz és angyalian jó szereplők ellentétei a magyar regény fejlődésében is elsősorban a francia romantika [Victor Hugo (ejtsd: ügo) és a két (idősebb és ifjabb Alexandre) Dumas (ejtsd: dümá)] hatását mutatják.

A realizmus a valószerű megragadására, a társadalmilag és lélektanilag tipikus folyamatok és szereplők ábrázolására törekvő irodalmi irányzat. A tények, az ok-okozati összefüggések tisztelete és bemutatásuk szán déka jellemezte, de a felszín alatti összefüggések, a lényeg megmutatása is a realista regényírók törekvései közé tartozott. Tudni kell azonban, hogy a valószerű ábrázolásnak is koronként vál to zó konvenciói vannak. Hiszen például egyáltalán nem valószerű, hogy az elbeszélő belelát minden szereplő gondolatvilágába, vagy hogy a valószerűség illúziójának megőrzése közben éveket és nagy fi zikai távolságokat ugrik át. No és természetesen a valószerű alakok és helyzetek is kitalált (fi ktív) alakok és helyzetek. A regény a maga nagyobb terjedelmével kedvezett a realizmus ama törekvésének, hogy a va-lószerűség illúzióját a világ tárgyi gazdagságának ábrázolásával, a környezet, a külső és belső folyamatok részletező leírásával keltse fel.

Az anekdotikus regény

Anekdotikus regényről inkább csak a magyar irodalomtörténetben szokás beszélni. Talán nem véletlen, hogy a társadalmi felemelkedés, az érvényesülés polgári dilemmáit ábrázo-ló nevelődési és karrierregények helyett – a kalandregények, kalandos történelmi regények mellett – épp ez a regénytípus vált jellemzővé. Köze lehet ennek a magyar polgárosodás felemás jellegéhez. Anekdotikussá egy regényt az anekdotikus szerkesztés, az adomázó elő-adásmód és az anekdotikus jellemzés tesz.

Az anekdotikus szerkesztés kis, érdekes történetek összefűzését jelenti. Fő jellemzője – az anekdotizáló [pletykázó, diskuráló] előadásmód mellett – a tömbszerűen egymás mellé ren-delt életképek vagy sorsváltozatok sorozata, amely nem hierarchizál [nem rendel részleteket egymás alá vagy fölé], hanem azonos minőségeket ismétel.” Az anekdotikus előadásmódra gyakran jellemző az erőteljes szerzői jelenlét. „Az író erőteljes jelenlétének ... [közvetett] bi-zonyítéka gyakran az ötlet megnövekvő súlya a cselekmény szerkezetben.” (Alexa Károly)

Ezzel az anekdotához anekdotát hozzáadó, bővítő szerkesztésmóddal gyakran találkozha-tunk például mind JÓKAI MÓR, mind MIKSZÁTH KÁLMÁN, mind KRÚDY GYULA regényeiben. Az anekdotasor néha meseszerű vagy kalandos regény része (Mikszáth: Szent Péter esernyő-je), máskor a tanítást, a példázatszerűséget életképi elemekkel ötvöző regényben (Jókai: Az új földesúr) jut szerephez.

Az anekdotikus jellemzés nem anekdotikus szerkezetű, nem hozzátoldó-bővítő felépítésű regényekben is gyakran fordul elő. Lényege az, hogy egy-egy szereplőt egy-egy rá jellemző csattanós történet segítségével mutat be a szerző.

„Az anekdota nem a hős boncolgatására, hanem egy-két alapvonás szélsőséges kirajzo-lására való, elbeszélői lényege nem a hézagtalan motiválás [indoklás, okadás] és gondosság. Épp ellenkezőleg: elhagy és átugrik mozzanatokat, kerekít, majd kiélez máskor, inkább ha-táskeltésre, mint magyarázatadásra törekszik.” (Nagy Miklós)


5. A regény cselekménye, helyszínei, szereplői

A) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Válaszaitokat – ahol szükséges – indokoljátok vagy saját szavaitokkal vagy a regényből kiemelt idézetekkel, részle-tekkel!

(1) Hol játszódnak az első rész eseményei?

(2) Hány napig tartott Veronka „soros”-sága? Ki rendelte el, hogy elvigyék a kislányt szülőfalujából?

(3) Mi a vezetékneve Jánosnak és Veronkának? Mi volt apjuk foglalkozása?

(4) Mit ért azon a szerző, hogy a föld nem anya, hanem anyós? (I. rész, 2. fejezet, 3–6. bekezdés)

(5) Milyen csoda történik Veronkával?

(6) Miért tapintatlan Gregorics Pál? (II. rész)

(7) Milyen közös körülmény, hasonlóság van Veronka és Gregorics Pál születése közt? (I. és II. rész, első fejezetek)

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője

1895-ben látott napvilágot ez a bájos regény, amely szerzőjének és az olvasóközönségnek is kedvence lett. Mikszáth munkái közül ezt a könyvet fordították le a legtöbb nyelvre.

A Szent Péter esernyője visszavezet A jó palócok és a Tót atyafi ak babonás-falusias felvidé-ki légkörébe, az író gyermekkorának színtereire. A novellában tapasztaltakhoz hasonlóan itt is ismerősként említi az elbeszélő a falu, ezúttal GLOGOVA lakóit; pletykákból és legendák-ból bontakoznak ki a szereplők és az események.

A nagy palócot (szokás volt Mikszáthot így emlegetni), mint műveiben annyiszor, a látszat és a valóság, a valóság és az illúziók, a tények és a fantázia viszonya, elmosódó határvonalai foglalkoztatták. Itt is a viszonylagosság érzete hatja át a mű világát. A Szent Péter esernyő-jében a legendák, hiedelmek, előítéletek, babonák – és tágabban: a közvélemény játssza a főszerepet. A felidézett társadalom-lélektani jelenségek és a pletykálkodó előadásmód töké-letes összhangja nagyban hozzájárul a könyv művészi hatásához, értékéhez.


(8) Járt-e az elbeszélő a történet azon helyszínén, ahol a csoda esett Veronkával? (I. rész)

(9) Mi a neve Gregorics Pál fi ának? (II. rész)

(10) Kik a kapzsi Gregoricsok, és hányan vannak? (II. rész)

(11) Miért épp A legenda az első rész címe? Véleményetek szerint az első részben mit nevezhetünk anekdotikusnak?

(12) Milyen kalandja volt Gregorics Pálnak a Tiszán (II. rész, Gyanús jelenségek című fejezet, 1555–1630. sor)? Mit sejtet az olvasóval ez az esemény?

B) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Válaszaitokat – ahol szükséges – indokoljátok vagy saját szavaitokkal, vagy a regényből kiemelt idézetekkel, részle-tekkel!

(1) Hol élt Gregorics Pál? (II. rész, 1. fejezet)

(2) Miért mondja az elbeszélő, hogy „Ha néhány héttel hamarább születik (tudniillik Gregorics Pál), sok kellemetlen pletykának ejti kútba a magvát”? (I. rész, 1. fejezet)

(3) Mit csinált Gregorics Pál az 1848–49-es szabadságharc idején? Mi volt a szerepe ebben eser-nyőjének? (II. rész, A tapintatlan Gregorics című fejezet, 1165–1180. sor)

(4) Miért féltékenyek Gregorics Pál testvérei öccsükre és Wibra Gyurira? (II. rész)

(5) Mi az eredeti foglalkozása Kupeczky Mártonnak, és mi a szerepe Wibra Gyuri életében? (II. rész)

(6.) Kinek a temetésén történik a második csoda? (I. rész)


(7) Mit álmodott Adameczné, s mi a szerepe az álomnak az esernyővel kapcsolatban?

(8) Miért fontos, hogy Kvapka Pál harangozó „szavahihető ember”? (I. rész)

(9) Milyen „csoda” történt Krátkiék tehenével (I. rész), hozzájárul-e ez a „legenda” kialakulásához?

(10) Miért hisznek az emberek abban, hogy Szent Péteré volt az esernyő? (I. rész, Az esernyő és Szent Péter című fejezet, 605–615. sor)

(11) Milyen különleges képessége van Wibra Annának? (II. rész)

(12) Miért Gregoricsok a II. fejezet címe? Próbáljatok részletes, érvelő választ adni!

C) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Válaszaitokat – ahol szükséges – indokoljátok vagy saját szavaitokkal, vagy a regényből kiemelt idézetekkel, rész-letekkel!

(1) Az I. rész 2. fejezete az egyik helyszín bemutatása. Mit tudunk meg a vidékről, a faluról? Mi teszi ezt a leírást hitelessé?

(2) Hogyan jellemeznétek Bélyi Jánost? Mit tudunk meg róla az I. részben?

(3) Olvassátok újra a II. rész első fejezetének első két bekezdését! Véleményetek szerint miért ne-vezhető anekdotikusnak a II. rész indítása?

(4) Miért hívja Wibra Gyuri „apabácsikának” Gregorics Pált?



(5) Hogyan értelmezhető Gregorics Pál álma (II. rész, Gregorics Pál halála és hagyatéka című feje-zet)? Milyen – a történet előzményeiből ismert – problémával hozható összefüggésbe, s milyen értelemben utal előre?

(6) Milyen anekdotát mesél el Sztolarik Jánosnak Gregorics Pál a halálos ágyán? (II. rész, Gregorics Pál halála és hagyatéka című fejezet)

(7) Milyen „misztikus” körülményei vannak Gregorics Pál utolsó napjainak és halálának?

(8) Hogyan mutatnátok be Wibra Gyurit a II. rész alapján?

(9) Miért tarthatják különleges tárgynak a glogovaiak az esernyőt, függetlenül attól, hogy hogyan került Veronka fölé?

(10) Mi a szerepe a Bélyi testvérek életének, sorsának alakulásában az esernyőnek? (I. rész, Az esernyő és Szent Péter című fejezet)

(11) Hogyan nevezik el a glogovai vendéglőt? Miért? (I. rész, Az esernyő és Szent Péter című fejezet)

(12) Miért került konfl iktusba Gregorics Pál a besztercebányai emberekkel? Mi volt vele a „baja” a világnak? (II. rész, 1. fejezet)

D) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Válaszaitokat – ahol szük-séges – indokoljátok vagy saját szavaitokkal, vagy a regényből kiemelt idézetekkel, részletekkel!

(1) Soroljátok fel azokat az eseményeket, történéseket az első fejezetből, amelyek hozzájárulnak a „legenda” megszületéséhez?



(2) Kik azok a személyek, akik racionális magyarázatot próbálnak adni az esernyő-históriára, s mi-ért nem az ő véleményük érvényesül?

(3) Melyik esemény indítja el a „legenda” szétterjedését, s mi ennek a következménye?

(4) Hogyan viszonyul az elbeszélő a „legendához”?

(5) Hogyan jellemeznétek az elbeszélőt? Honnan ismerheti a legendát, az itteni világot, az itt élő em-bereket? Vannak-e olyan információk a szövegben, amelyek az elbeszélőt rokonítják a szerzővel?

(6) Melyek a II. részben (A Gregoricsok) azok az események, cselekménymozzanatok, amelyeket anekdotikusnak neveznétek, s melyek azok, amelyeket pletykának, pletykálkodásnak minősíte-nétek? Miért?

(7) Mi a szerepe az I. és II. részben a közvéleménynek, s kik játsszák a „főszerepet” a közvélemény alakulásában?

(8) Melyek azok a cselekménymozzanatok az I. fejezetben, amelyeknek előreutaló (anticipációs) szerepük van?

(9) Melyek azok a cselekménymozzanatok a II. fejezetben, amelyeknek előreutaló (anticipációs) szerepük van?

(10) Mikor válik az olvasó számára sejthetővé az esernyő eredete, s milyen következtetést vonhat le az olvasó az esernyővel kapcsolatban az első két rész ismerete alapján?



(11) Miért hasonlítanak egymásra a glogovai gyerekek? (I. rész, 2. fejezet)

(12) Keressetek ki az I. rész fejezeteiből zárójeles mondatokat! Véleményetek szerint miért alkal-mazza a zárójelezést az elbeszélő?

E) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Válaszaitokat – ahol szük-séges – indokoljátok vagy saját szavaitokkal, vagy a regényből kiemelt idézetekkel, részletekkel!

(1) Soroljátok fel azokat az eseményeket, történéseket az első fejezetből, amelyek hozzájárulnak a „legenda” megszületéséhez!

(2) Kik azok a személyek, akik racionális magyarázatot próbálnak adni az esernyő-históriára, s mi-ért nem az ő véleményük érvényesül?

(3) Melyik esemény indítja el a „legenda” szétterjedését, s mi ennek a következménye?

(4) Hogyan viszonyul az elbeszélő a „legendához”?

(5) Hogyan jellemeznétek az elbeszélőt? Honnan ismerheti a legendát, az itteni világot, az itt élő em-bereket? Vannak-e olyan információk a szövegben, melyek az elbeszélőt rokonítják a szerzővel?

(6) Melyek a II. részben (A Gregoricsok) azok az események, cselekménymozzanatok, amelyeket anekdotikusnak neveznétek, s melyek azok, amelyeket pletykának, pletykálkodásnak minősíte-nétek, és miért?



(7) Mi a szerepe az I. és II. részben a közvéleménynek, s kik játsszák a „főszerepet” a közvélemény alakulásában?

(8) Melyek azok a cselekménymozzanatok az I. fejezetben, amelyeknek előreutaló (anticipációs) szerepük van?

(9) Melyek azok a cselekménymozzanatok a II. fejezetben, amelyeknek előreutaló (anticipációs) szerepük van?

(10) Mikor válik az olvasó számára sejthetővé az esernyő eredete, s milyen következtetést vonhat le az olvasó az esernyővel kapcsolatban az első két rész ismerete alapján?

(11) Miért hasonlítanak egymásra a glogovai gyerekek? (I. rész, 2. fejezet)

(12) Keressetek ki az I. rész fejezeteiből zárójeles mondatokat! Véleményetek szerint miért alkal-mazza a zárójelezést az elbeszélő?

6. A szereplők egymáshoz fűződő kapcsolataiVálasszatok ki egy szereplőt a regényből! A regény mely szereplőihez lehet kapcsolni? Rajzoljatok az alábbihoz hasonló fürtábrát minél több regénybeli szereplőt feltüntetve!



7. Mit tudunk eddig a regényről? – Foglaljátok össze tanárotok kérdéseinek segítségé-vel, hogy mit tudtok eddig a regényről!

8. Mindennapi szövegművek

MINDENNAPOS SZÖVEGEINK

A szövegnek a témájától, műfajától függően meghatározott formája van, és ez különbözhet attól függően is, hogy magán- vagy nyilvános használatra szánjuk a közlendőnket, illetve hogy élőszóban vagy írásban nyilvánulunk-e meg. A formán kívül egy-egy szöveg jellemzője még a stílus is: a mondatok szerkesztése, a szóhasználat, a fordulatok vagy a hangnem.

Az alábbi táblázat melyik rovatába illenek bele a szövegfajták általános jellemzői közül a következők?

gondosabb helyesírás; lazább fogalmazás; időben mulandó; nyelv zenei eszközeinek (például hang-lejtés, ritmus) érvényesülése; írásjelek használata; személyes hangvétel; késleltetett válasz vagy vissza-jelzés

É L Ő B E S Z É D Í R Á S

MAGÁN NYELVHASZNÁLAT

NYILVÁNOS NYELVHASZNÁLAT

A szövegfajtákat a terjedelem, a megformáltság, a közlés célja és témája, a beszédhelyzet alapján különítjük el.

Világosan megkülönböztethetőek a mindennapi életben használatos szövegfajták, például párbeszédek, viccek, lejegyzett telefonüzenetek vagy akár bevásárlólisták és az átgondoltab-ban, kevésbé spontán megfogalmazott és megszerkesztett szövegművek.

A mindennapos szövegművek közé tartozik egy-egy szépen fogalmazott magánlevél, rádió-hír, bírósági ítélet, önéletrajz, iskolai dolgozat vagy felelet, újságcikk, parlamenti felszólalás, de ide tartozik az e-mail és az sms, illetve a különböző, interneten folytatott beszélgetés, csevegés is.

A szépirodalmi szövegművek abban különböznek az előbbiektől, hogy nemcsak az átgon-doltság, alaposság, választékos nyelvhasználat jellemző rájuk, hanem művészi-költői (poéti-kai, képi) kifejezőeszközökben is gazdagok.

9. Egy téma – több műfajVálasszatok ki az alábbi témák közül egyet, és fogalmazzatok rövid szóbeli és írásbeli szövegeket az általatok választott témáról a megadott szövegfajtákban!

Témák: Megjelent egy üstökös az égen Egy kutya megharapott egy kisgyereket Fel fogják emelni a tejtermékek árát


Szövegtípusok: telefonbeszélgetés egy barátoddal (élőbeszéd – magán nyelvhasználat) rádió- vagy televízióhír (élőbeszéd – nyilvános nyelvhasználat) levél egy rokonodnak (írás – magán nyelvhasználat) újsághír (írás – nyilvános nyelvhasználat)

10. Levelezzünk – „Két szép levél”Olvassátok el az alábbi két levelet, és hasonlítsátok össze az adott szempontok alapján! Válaszaitokat a szövegekből vett idézetekkel (szavakkal, mondatokkal) támasszátok alá!

1. LEVÉL

Pest, február 4. 1847Üdvezlem Önt! Ma olvastam Toldi-t, ma írtam e verset, s még ma el is küldöm. Az ,,Életképek”-

ben fog ugyan jőni, de én minél hamarabb akarom Önnek tudtára adni azon meglepetést, azon


örömet, azon elragadtatást, melyet műve költött bennem. Hiába, a népköltészet az igazi költészet. Legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá! Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék, s ez a század föladata, ezt kivívni célja minden nemes kebelnek, ki megsokalta már látni, mint martírkodnak milliók, hogy pár ezren henyélhessenek és élvezzenek. Égbe a népet, pokolba az aristokratiát!

Írjon Ön nekem, ha nem fogja restelni: írjon magáról, akármit, mindent, hány éves, nőtlen-e vagy házas, szőke-e vagy barna, magos-e vagy alacsony... minden érdekelni fog. Isten Önnel, isten Önnel. Ab invisis1 őszinte barátja

Petőfi Sándor

2. LEVÉL

Szívecském, nincs írógépem, s mindennap várom, hogy megcsinálják. De nem is bánom, hogy nincs gép, úgyse tudnék dolgozni, most jön ki az összes fáradtság, folyton alszom. Szombaton délelőtt levitt az igazgató Keszthelyre sárgulásra. Másnap pedig templomszentelésre. Ma köl-csön adta az irodai írógépét, s azon két cikket írtam, az egyik Az Est, másik Mg. Az este 7-kor feküdtem, reggel 5-kor keltem, 7-ig dolgoztam, akkor fürödtem 9-ig, reggeli után lefeküdtem, aludtam 1/2 1-ig. Ebéd után hazajöttem, és most írok, utána lefekszem, de talán 5-kor meg-fürdöm újra. Most kezd hatni a fürdő, már minden csontom fáj – ezzel kezdődik állítólag a gyógyulás. Rettentő unom az embereket és fáradt vagyok. Talán csak kialszom most magamból ezt az embertelen kimerülést.

Azt hiszem, ezt a szánalmas levelet éppen a születésnapodon kapod, Szívem. Isten éltessen. Mindnyájunk örömére, vigasztaló Angyalunk. Szeretném, ha itt volnál, de most igazán élvez he-tetlen vagyok. Ilyenkor el kell az embernek bújni.

Csókolom Mammi kezét. Mikor megy ki Lányfaluba? És Maguk mit csinálnak? A gyerekek kint vannak? Virágot mindenki ünnepli, aki meglát, a lapok nagyon is megírták, úgy látszik. Csak örüljenek az életnek. Szép az. Igen sajnálom, hogy a teniszt nem csináltam meg nekik. Ha hazamegyek – talán. Csak legyenek jók és szorgalmasak, és legyetek mind vidámak. Szerdán felhívlak telefonon, ha van telefon 7 után, akkor úgy, ha nincs, akkor délben 1–2 között. Majd itt megmondják a postán.

Csókolom édes szívem milliószor

(Móricz Zsigmond levele Hévízről feleségéhez 1932 júniusában)

a) A két levél keletkezésének ideje közt közel száz év telt el. Milyen különbségeket vesztek észre a mondatok szerkezetében, a szóhasználatban, helyesírásban?

b) Kik a levelek címzettjei? Miben különböznek a megszólítások, az igealakok, a levél zárása?

c) Ismerik-e egymást a levél írói és a címzettek? Ha igen, mennyire közeli a kapcsolatuk, mik utal-nak erre? A levélírás formai kötöttségeit melyik levél mellőzi, miért?

d) Mi a levelek megírásának oka, célja?

1 ab invisis (latin): látatlanul, látatlanban


e) Írjátok be az alábbi táblázatba a levelek megfelelő szavait, mondatait!

1 . L E V É L 2 . L E V É L

MEGSZÓLÍTÁS

UDVARIASSÁGI FORMULÁK

ZÁRÓSOROK

ALÁÍRÁS

Kiegészítő feladat

a) Petőfi Sándor levelében utal az Arany Jánoshoz című versére. A levelek egy sajátos műfaja a költői levél, az episztola.

Olvassátok el ezt az episztolát!

b) Arany János a Válasz Petőfi nek című episztolában viszonozta költőtársa fi gyelmességét. Olvas-sátok el ezt is, és keressétek meg azokat a mondatokat, sorokat, amelyek válaszként értelmez-hetők Petőfi soraira!

11. Levél a „hivatalnak”

Hivatalos levelet akkor írunk, ha saját érdekünkben vagy valamely közösség érdekében já-runk el, s az adott problémát nem tudjuk megoldani vagy nem oldhatjuk meg saját elhatá-rozásunkból (pl. ha utcánkba szeretnénk ún. „fekvőrendőröket” elhelyezni az autóforgalom lassítása céljából, ezt nem tehetjük meg, bármennyire is egyszerű feladat, mert ehhez meg kell szerezni a rendőrség, az adott önkormányzat és a közútfelügyelet engedélyét).

A hivatalos levél címzettje a legtöbb esetben valamely állami, önkormányzati szervezet (pl. minisztérium, bíróság, rendőrség, gyámügyi hivatal, építési osztály, nyugdíjfolyósító in-tézet, egészségbiztosító stb.) vagy intézmény (pl. iskola, orvosi rendelő), esetleg valamilyen vállalat, cég. Hivatalos levelet akkor szükséges írni, ha szándékunkat az írásban foglaltakkal akarjuk kifejezni, s az a célunk, hogy ennek legyen valamilyen nyoma, s feltétlenül választ, illetve intézkedést várunk a megszólítottól, aki ILLETÉKES az adott ügyben.

A hivatalos levél feladásakor arra is ügyelni kell, hogy a címzett számára is jelezzük ezen szándékunkat, tehát nem dobhatjuk be egyszerűen egy postaládába, hanem ajánlott levél vagy tértivevényes levél formájában kell elküldenünk. Ennek az a lényege, hogy levelünk már a pos-tai eljárás (kézbesítés) során „hivatalossá” válik (a posta pecséttel és aláírással igazolja egy

formanyomtatványon), vagyis a címzett számára is egyértelmű, hogy a levéllel kapcsolatban KÖTELESSÉGEI vannak. Meghatározott időn belül válaszolnia kell rá (általában 30 napon belül), vagy értesítenie kell bennünket arról, hogy intézkedett a kérdéses ügyben, illetve iktatnia kell, ami azt jelenti, hogy valamilyen kódszámmal ellátva meg kell őriznie a levelet. Egyébként, ha mi kapunk hivatalos levelet (értesítést, felszólítást), nekünk is érdemes megőrizni azt.

A hivatalos leveleknek a magánlevéllel ellentétben meghatározott FORMAI KÖVETELMÉNYEI vannak (sok intézményben, hivatalban előre megadott szempontú formanyomtatványokat kell kitölteni), fontosak a kezdő- és záróformulák, a magázódás és a célratörő, érzelemmen-tes fogalmazás. Sok esetben fel kell tüntetni a levél tárgyát (témáját), műfaját (pl. önéletrajz, kérelem, bejelentés stb.), s nagyon fontos a pontos dátumozás, keltezés, s elhagyhatalan a SAJÁT KEZŰ ALÁÍRÁS is. Aláírásunkkal hitelesítjük a levelet, de vannak olyan esetek, amikor nem elég a saját aláírásunk, hanem mások (tanúk) aláírásával kell megerősíteni, hitelesíteni levelünk hivatalosságát.

A hivatalos levél formája:

A levél küldője

A levél címzettjeKeltezés

Megszólítás

A levél tárgya

A levél szövege (bekezdésekre tagolva)

Záróforma, üdvözlésSaját kezű aláírás

Néhány jellegzetes megszólítás, illetve záróformula:

Megszólítások:

Tisztelt Cím!Mélyen Tisztelt Igazgató Úr/Úrhölgy!Tisztelt Asszonyom!Tisztelt Kovács János!

Záróformulák:

Üdvözlettel:Tisztelettel:Köszönettel:Előre is köszönve megértésüket / szívességüket:Maradok őszinte híve:



12. Levél az esernyő ügyében

a) Írjatok hivatalos levelet (jelentést, feljegyzést) arról, hogy Glogovára került egy esernyő!

b) Írjatok egy falubeli nevében (szemszögéből) magánlevelet az esernyőről egy olyan barátnak, ismerősnek, aki ismeri a falu viszonyait!

c) Írjatok hivatalos levelet az elbeszélő nevében kiadójának arról, hogy befejezte regényének első két fejezetét!

d) Írjatok magánlevelet Gregorics Pál nevében Wibra Gyurinak!

e) Írjatok hivatalos levelet Gregorics Pál nevében öröksége ügyében ügyvédjének!

4 . E L Ő R E U T A L Á S O K , K É S L E L T E T É S E K É S V É L E T L E -N E K A R E G É N Y B E N – A K É T C S E L E K M É N Y S Z Á L T A L Á L K O Z Á S A

Most azt fogjuk vizsgálni, hogy a regény elbeszélője hogyan beszél, mit lát, mit tud – és mindezt mikor, miként közli az olvasóval.

1. Mire emlékeztek az elhangzott fogalmakról?

2. Olvasd el az alábbi szöveget!Idézz fel néhány korábbi olvasmányt, s próbáld csoportosítani őket aszerint, hogy milyen típusú elbeszélője van a műnek!Fogalmazd meg, ha nehezen érthető vagy nem érthető számodra ez a három meghatározás!

HOGYAN MESÉLHETÜNK EL EGY TÖRTÉNETET?

A történetmondás szempontjából három alapvető közlésmódot különböztetünk meg:

1. függő beszéd (melyben az elbeszélő mintegy saját szavaival meséli el a történéseket, a szereplők gondolatait);

2. szabad függő beszéd (Az elbeszélő egyes szám 3. személyben – tehát áttételesen – ismer-teti meg a befogadót a történettel, a szereplők párbeszédeivel, gondolataival);

3. egyenes beszéd (az elbeszélő egyes szám 1. személyben, monológszerűen vagy párbeszé-des formában ismerteti a történetet).

3. Olvasd el az alábbi részleteket!Fogalmazz meg szóban néhány gondolatot az utolsó bekezdésről!Egyetértesz-e azzal, hogy az írót (szerzőt) „válasszuk el” az elbeszélőtől?


4.

A) A szöveg felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! Ahol szükséges, indokoljátok válaszaitokat!

(1) Keressetek az első fejezetben olyan nyelvi fordulatokat, amelyek egy pletykás falusi vénasszony hangját utánozzák, s nem az elbeszélő beszédét! Hogyan emlegeti az elbeszélő itt a halápi lakosokat?

(2) A harmadik fejezetben (Az új pap Glogován) mi jelzi már az első mondatban, hogy az előző fejezet személyes elbeszélőjét egy, a helybéliekhez közelebb álló, személytelenebb elbeszélő váltja fel?

Hogyan mesél Mikszáth elbeszélője?

Az elbeszélő i önkény – nézőpontok és idősíkok

A Szent Péter esernyőjében az elbeszélő nem húzódik meg szerényen az események hát-terében, hanem állandó jelenlétével a történet mellé, sőt nemegyszer elé lép. Ez Mikszáth más műveire is jellemző. Az erőteljes elbeszélői jelenlét egyúttal az idő több rétegének, több síkjának érzékelhetővé válását is eredményezi; az elbeszélt idő, a történet ideje mellett mind-untalan érzékeljük az elbeszélés idejét is. Az események egyszer „megtörténtek”, és valaki ezt – természetesen a megtörténésnél később – elmeséli nekünk.

Egy anekdotapár és találkozásuk

„A regény kompozícióját az író személyes, anekdotáról anekdotára, ’barázdáról barázdára’ szökkenő (...) emlékezése szabja meg, a hatáskeltésnek, érdeklődésébresztésnek jellegzete-sen élőbeszédbéli fogásaival (...) a regénynek mintegy alapvetése: egy anekdotapár; kifejlése: az egymástól függetlennek látszó anekdoták találkozása, egy mederbe ömlése.”(Rónay György)

Nézőpontok, szólamok

Rónayval ellentétben „író” helyett azért szerencsésebb „elbeszélőt” mondani, mert egyrészt az író természetesen nem csupán visszaemlékezik az eseményekre, hanem kitalálja őket, másrészt mert a Szent Péter esernyőjében sem egy elbeszélői maszkot vesz föl Mikszáth, itt is több szólam és több nézőpont váltakozik és ötvöződik.

(3) A nyitófejezet a Veronka születésének időpontjával kapcsolatos magyarázkodással előkészíti a regény egyik ismétlődő motívumát, a törvénytelen gyermek, a „fattyú” témáját, amely az illem, a közvélemény tágabb – s a regényben központi jelentőségű – problémakörébe tartozik. Kik törvénytelen gyermekek a regényben?

(4) Milyen véletlenek és lélektani tényezők járultak hozzá ahhoz, hogy maga János is higgyen va-lamennyire a népi hiedelemben? Milyen lelki helyzetben és milyen körülmények között jelenik meg az életében a foltozott, piros esernyő?

B) A szöveg felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! Ahol szükséges, indokoljátok válaszaitokat!

(1) A második fejezetben már az első mondat meghatározza, és előtérbe helyezi az – előző fejeze-tétől eltérő – elbeszélőt. Itt mintha Mikszáth, a szerző személyes kapcsolatba lépne elbeszélé-sének helyszínével és cselekményével: tudatosan elmossa a fi kció (a kitalálás) és a valóság közti határt. Mit állít, mikor járt Glogován (ami egyébként Bábaszékhez hasonlóan kitalált helység-név!), és milyen célból? A regény melyik később is megemlített mellékszereplőjével beszélget el, hol kerül ismét elő ez a szereplő?

(2) Keressetek A legenda című részben olyan helyeket, ahol az elbeszélő „átképzeléses” előadás-módot alkalmaz, „belesiklik” valamelyik szereplőjének tudatába. (Ez – többek között – idézőjel nélküli idézést jelent.)

(3) A negyedik fejezet első oldalán az addigi három, illetve négy nézőpont (pletykás falusi asszony; személyes, szerzői elbeszélő; személytelenebb, „mindentudó” elbeszélő; gyermek) közül me-lyik tér vissza?

E L Ő R E U T A L Á S O K , K É S L E L T E T É S E K É S V É L E T L E N E K . . . 6 5

(4) Keressetek egy jellegzetes – a cselekménybe betűzött, de annak előrehaladásához távolról sem szükséges – anekdotát az első részt alkotó fejezetek egyikében!

C) A szöveg felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! Ahol szükséges, indokoljátok válaszaitokat!

(1) A regény első fejezete, a Viszik a kis Veronkát meglehetősen groteszk hangütéssel, némi akasz-tófahumorral indul. Miért nevezhető groteszknek ez a hangütés? Keressetek példát a komikus felsorolásra! Mitől komikus a felsorolás?

(2) Írjátok le a történés időrendjében az első három fejezetet! Hol tért el ettől az időrendtől a re-gény? Mi lehet ennek az oka?

(3) Mikszáth szemléletének egyik jellegzetes sajátosságára, a viszonylagosságra, relativizmusra mindjárt ebben a fejezetben találunk példát. Az elbeszélővel megkérdezhetjük: korán halt-e meg Veronka anyja? Az attól függ, mihez viszonyítjuk, kinek a nézőpontjából nézzük. „A libára nézve meghalt korán, de a gyerekre későn.” A második tagmondat, mint az a folytatásból kitű-nik, természetesen ironikusan értendő. A baj és a szerencse viszonylagosságát – miként a regény egésze – a liba további sorsa is példázza. Mennyiben? Keressétek meg a fejezetben a választ tartalmazó mondatot!

(4) A legenda képződésének bemutatásakor milyen eszközzel kerüli el Mikszáth mind a legenda-romboló egyértelműséget, mind a teljes misztikumot? Milyen nézőpont alkalmazásával vagy milyen kihagyással, tömörítéssel lehetne tönkretenni ezt a játékos bizonytalanságot?



D) A szöveg felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! Ahol szükséges, indokoljátok válaszaitokat!

(1) A nyomorúság, az élet sötétebb oldala a Szent Péter esernyőjének hátterében nagyon is ott van. A legenda fényét, a mese édességét részben épp ez a komor háttér, a valóság nyersesége ellenpontozza és emeli ki. Jellemezzétek Haláp és Glogova természeti és gazdasági viszonyait az első három fejezet alapján! Foglaljátok össze, hogy a csoda, az esernyő nélkül az olvasottak szerint milyen jövedelem, milyen élet várt volna az új glogovai papra és kishúgára.

(2) Foglaljátok össze az esernyő-legenda kialakulásának lépéseit, az események és a közvélemény szerepét!

(3) Foglaljátok össze, hogyan változtatta meg „Szent Péter esernyője” előbb Bélyi János és húga, azután az egész falu életét! Milyen értelemben tett valóban csodát az ernyő, miből fakadt cso-datévő ereje?

(4) Mikszáth műveiben a természet gyakran olyan, mintha az ember meghosszabbítása, a lélek tük-re, lélekkel rendelkező lény volna. Keressétek meg ezt a misztikus természetélményt a második és a harmadik fejezetben. Keressetek a szintén Glogován, illetve környékén zajló zárófejezetek-ből hasonló, az emberi érzelmeket vagy éppen a gondviselés hatalmát megjelenítő leírásokat!

E) A szöveg felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! Ahol szükséges, indokoljátok válaszaitokat!

(1) Milyen véletlenek és lélektani tényezők járultak hozzá ahhoz, hogy maga Bélyi János is higgyen valamennyire a népi hiedelemben? Milyen lelki helyzetben és milyen körülmények között jele-nik meg az életében a foltozott, piros esernyő?



(2) A „legenda” születésében nagy szerepe van Adamecz Mátyásnénak. Milyen elbeszélőmódban idéződnek föl szavai? Az elbeszélő milyen eszközökkel relativizálja (teszi bizonytalanná, hitelte-lenné) Adameczné elbeszélését?

(3) Honnan, milyen nézőpontból (kinek a nézőpontjából) látjuk az első fejezet utolsó mondatában a falut?

(4) Az első rész negyedik fejezetének vége felé az elbeszélő mintegy összefoglalja az esernyő legendáját („E nevezetes eseménytől kezdődik voltaképpen az esernyő legendája…” – 875. sor-tól). Mi jellemzi ennél a résznél az elbeszélői nézőpontot?

5. A csoport minden tagja fogalmazzon meg egy-két mondatot a regény elbeszélőjéről, az elbeszélés módjáról! Az előző feladatra adott válaszaitokra és idézetekre építheted megállapításaidat!

6. Az esernyőKészíts egy pókhálóábrát a regény egyik kulcsszaváról az esernyőről!Minden olyan eseményt, történést, személyt írj föl, mely szerinted kötődik a regényben ehhez a tárgyhoz!Ezt követően olvasd el az alábbi szöveget, s szólj hozzá a megbeszéléséhez!



ESERNYŐ

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

Előreutalások és késleltetések – elvárások módosulása, emlékek átalakulása

Az olvasás olyan folyamat, amelyet az elvárások módosulása és az emlékek átalakulása, átér-tékelődése közötti kölcsönhatás, összjáték jellemez. Hogyan is működnek ezek az elvárások és emlékek a Szent Péter esernyőjében?

A cím szerepe

Maga a cím felkelti várakozásunkat, azt az elvárást, hogy itt valamilyen esernyőről lesz szó. Amikor azután a negyedik fejezetben Veronka kosara fölött megjelenik „egy hatalmas, fakó, piros szövetű esernyő”, akkor óhatatlanul visszaemlékezünk a címre. Ez az emlékünk azon-ban átalakul, hisz a cím alapján aligha egy ilyen kopott ernyőre vártunk, s aligha tudtuk előre, hogy piros lesz. Mostantól kezdve várjuk, hogy újra szerepet kapjon az ernyő, és ezt a vára-kozásunkat tovább fokozza, hogy a Glogovától időben és térben távol (Besztercebányán és Szegeden – 1848–49-ben, illetve az 1870-es évek végén) zajló eseményeket az ernyőn kívül egyelőre semmi sem kapcsolja glogovai ismerőseinkhez.

Egy emlék jelentőséget nyer

A második rész első fejezetében megtudjuk, hogy Gregorics Pál magyar kém volt a sza-badságharcban, s hogy veszélyes és fontos küldetéseire magával vitte piros ernyőjét is. Ez

7. Olvasd el a fenti ismeretközlő szöveget! Ha vannak kérdéseid, fogalmazd meg őket, és tedd fel tanárodnak!

8. Az olvasói elvárásokról

A) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

(1) Hol kerül először szóba a második részben az ernyő?

(2) Mivel magyarázza Gyuri a maga számára azt, hogy „apabácsikájának” ilyen fontos ez az ernyő? Az olvasó számára miért szükséges ez a magyarázat?

az emlék akkor értékelődik igazán át, amikor Gregorics évtizedekkel 1848 után is magával hordozza ernyőjét. A Gyanús jelenségek című fejezetben sokat sejtető kijelentéseket ejt el az ernyőről, majd száz forintot áldoz a Tiszából való kimentésére. Mi a kém szerepet és a szegedi eseményt összekapcsolva már sejtjük, hogy az ernyőben valahol vagyon rejtőzhet: a kémszolgálattal kapcsolatos olvasói emlék csak utólag, a szegedi események hatására válik fontossá. Ezután azt várjuk, hogy az ernyő valahogy elvesszen és Glogovára jusson, de hogy ez miképpen fog megtörténni, még nem tudhatjuk.

Természetesen ezek az elvárások nem egyformán jelentkeznek a különböző olvasók esetében, de a folyamat kiváltói benne vannak a mű szövegében. Nem csupán az ernyővel kapcsolatos cselekménymozzanatok, hanem minden egyes motívum, minden egyes mondat kelt a jövőre vonatkozó bizonyos elvárásokat, illetve felidézhet, és fontossá tehet már elbe-szélt dolgokat.

Az olvasó és a szereplők tudáskülönbsége

A drámai művekhez hasonlóan az epikus művek elbeszélői is gyakran élnek azzal az esz-közzel, hogy az olvasó a történet egy-egy pontján jóval több információval rendelkezik, mint a szereplő(k). Ez a késleltetés kelthet feszültséget, lehet izgalom forrása, másrészt ez a tudásbeli fölény az olvasóban kialakíthat egyrészt fölényérzetet a szereplővel/szereplőkkel szemben, másrészt kíváncsiságot az iránt, hogy a szereplő(k) miként, hogyan jut(nak) el az információkhoz.



(3) Az olvasó számára az izgalom egyik forrását, a továbbolvastató feszültséget az adja, hogy ő többet tud, mint az a szereplő, akinek az adott tudás fontos volna. Mikor éreztétek a leginkább úgy, hogy bekiabálnátok Gyurinak, ha lehetne?

(4) Soroljatok föl néhány olyan eseményt a regényből, mely váratlannak, véletlennek nevezhető! Fogalmazzátok meg, mi ezek szerepe a cselekmény előrehaladása szempontjából!

B) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

(1) Mi az a sejtető mozzanat a II. rész harmadik fejezetében, amelyik egész pontosan csak a követ-kező, A kapzsi Gregoricsok című fejezetben világosodik meg?

(2) A regény első és utolsó fejezetének ugyanaz a címe. Milyen magyarázatot adtok erre a meg-oldásra?



(3) A Vacsora Mravucsánéknál című fejezetben (IV. rész) milyen elvárásokat alakít ki Gyuri és Ve-ronka beszélgetése a szereplőkben, és milyen elvárásokat az olvasóban? Ennek a beszélgetés-nek előreutaló vagy késleltető szerepe van-e?

(4) Soroljatok föl néhány olyan eseményt a regényből, mely váratlannak, véletlennek nevezhető! Fogalmazzátok meg, hogy mi ezek szerepe a cselekmény előrehaladása szempontjából!

C) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

(1) Mi az, amire előre nem számítottatok a regényben, ami valóban meglepetés volt? (Például szá-mítottatok-e arra, hogy Gyuri hozzájut az örökségéhez?)

(2) Mettől meddig nem esik szó a regényben a glogovaiakról? Jelöljétek meg a két fejezetet! Pró-báljátok megfogalmazni, hogy mi ennek az oka, magyarázata!



(3) Melyik a regénynek az a pontja, mondata, amelynél várjuk, hogy Gyuri hamarosan találkozni fog a glogovai pappal vagy a húgával. A találkozás elé milyen késleltető jelenetek, eszközök vannak beiktatva?


D) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

(1) Hogyan hatott Wibra Györgyre, a sikeres ügyvédre az esernyő felbukkanása előtt a meg nem kapott örökség, „az eltűnt vagyon tudata”? (Keressétek meg, idézzétek föl Az esernyő kibukkan című fejezet jellemzését.) Itt milyen kétirányú (vagy-vagy) elvárások fogalmazódhatnak meg az olvasóban?

(2) Miként készíti elő az előző feladatban felidézett lelkiállapot rajza a regény megoldását, a va-lószerűtlen megoldás hitelesítését? Gondolj a „félember”, „két ember” jellemzésre vagy arra, hogy az örökség megtalálásának vágyán kívül még milyen óhajt fogalmazott meg ott Gyuri!



(3) Wibra Gyuri Müncznével való találkozása milyen korábbi elvárásokat változtat meg benne, és milyen elvárásokat változtat meg az olvasóban?


E) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

(1) Hol oldódik meg az örökhagyás módjának rejtélye Wibra Gyuri számára? Milyen apró emlék-mozzanatok kapnak itt újból hangsúlyt, milyen emlékek formálódnak át?

(2) Fogalmazzátok meg, hogy az előző kérdésben említett jelenet nyomán milyen remények, vára-kozások fogalmazódtak meg Gyuriban, és milyen olvasói várakozások, elvárások születtek meg bennetek! Persze, ha most már nem tudjátok fölidézni, hogy milyen folytatásra vártatok akkor, próbáljátok végiggondolni azt, hogy mit lehet megjósolni az addigiakból!



(3) Az ötödik rész első fejezetében (A Czobor Mária rózsája, a földhasadék és a vén körtefa) Gyuri „egy kis romantikáról” ábrándozik („mint a regényekben”). Teljesülnek-e elvárásai? Mi lehetett az író célja ezzel a megoldással? Mi ebben a megoldásban a humor, irónia?


9. Olvasd el a magyarázó, kiegészítő szöveget!Foglald össze egy mondatban!Olvasd el a kérdéseket, s próbálj rövid, csak a lényegre szorítkozó válaszokat adni rájuk!

A találkozás

A Szent Péter esernyője olyan romantikus mesevázú regény, amely két anekdotikus cselek-

ményszál késleltetett összekapcsoláSára épül. Az egyik történet, amely a regény öt nagy

része közül az elsőnek áll az előterében, és amelyet Sztolarik foglal össze anekdotikus formá-

ban, arról szól, hogy „hogyan ajándékozta meg az öreg Müncz zsidó a kereszténységet egy szent ereklyével”. E cselekményszál főhőse Bélyi János, a glogovai pap és kishúga, Veronka.

A másik – egyértelműbben anekdoták sorából álló – cselekményszál a vörös hajú Gre-

gorics Pál életének és örökhagyásának történetét beszéli el. E szál második főszereplőjévé

fokozatosan Gregorics Pál törvénytelen fi a, Wibra Gyuri válik. A két szálat hosszú ideig csak

az első részben megismert esernyő titkokat sejtető emlegetése tartja össze.

A színesen kidolgozott és komótos – majd a regény felét igénybe vevő – előkészítés után

a két-három napig tartó, a folyamatosság látszatával előadott cselekmény (a 3., 4. és 5. rész)

Wibra György örökségkeresésének végkifejletét, örökségének semmivé foszlását és Bélyi

Veronkával való, az örökségért kárpótoló szerelmének kibontakozását és beteljesülését je-leníti meg.



a) Hogyan került a kis Veronka fölé az esernyő? Ki tette oda?

b) Mikor tudja meg az olvasó, hogy ki is valójában „Szent Péter”?

c) Kitől, hogyan szerez tudomást Wibra Gyuri az esernyő titkáról?

d) Mi a jelentősége az olvasó számára a hagyatéki iratok között szereplő tételnek: „Hasznavehe-tetlen tárgyak 2 forint. Megvette a fehér zsidó.”?

e) Miért megy Wibra György Bábaszékre?

f) Ki tudja útbaigazítani Wibra Gyurit az esernyőkeresésben?

g) Miért megy Bélyi Veronka Bábaszékre?

h) Milyen szerencsétlen-szerencsés fordulat okán találkozik össze Gyuri és Veronka?

i) Mi az oka annak, hogy Bábaszéken még nem derül fény az esernyő sorsára?

j) Meglepő fordulattal zárul az esernyőkeresés. Számítottatok ilyen fordulatra? Jó megoldásnak tartjátok ezt, vagy „igazságtalannak”? Véleményetek szerint miért ezt a megoldást választotta az író?

K É R D É S V Á L A S Z I N D O K L Á S

a)

b)

c)

d)

e)

f)

g)

h)

i)

j)

5. A K Ö Z V É L E M É N Y T E R M É S Z E T R A J Z A A R E G É N Y B E N – A H U M O R É S A Z I R Ó N I A F O R R Á S A I

A regény megbeszélésének végén még két jelenséggel foglalkozunk: a hiedelmeket, előítéle-teket is képviselő közvéleménnyel, és a regény komikumával.

1. A babonaKészíts pókhálóábrát a babona szóról! Írd le mindazon szavakat, gondolatokat, amelyek erről a szóról eszedbe jutnak!

BABONA

Legendák és hiedelmek

Mikszáth, mint általában a XIX. század végének okos, tény- és tudománytisztelő embere,

nemigen hitt a népi babonákban és a csodákban. Mint gyermeki képzeletét megőrző író, és

mint olyan mélyen gondolkozó és érző ember azonban, aki kevesellte a színtelen, tényekre

csupaszított világot, műveiben – főképp a felvidéki, falusi környezetben játszódókban – ki-

tüntetett szerepet juttatott a babonáknak, hiedelmeknek.

A Szent Péter esernyőjében a hiedelmek nem csupán színező motívumok, hanem már a

cím által is a regény szervező középpontjába emelkednek. Nem csupán a falu hiedelemvi-

lága, hanem a kisebb-nagyobb közösségekre ható lelki jelenségek szélesebb köre, a közvé-

lemény, az előítéletek működése, hatása is beletartozik azoknak a képzelt valóságoknak a

sorába, amelyek e regény világának jellegét megadják.

Értelmezhetjük úgy is a Szent Péter esernyőjét, hogy az éppen a látszat valóságáról, a kép-

zelet, a hiedelem, a hit, az előítélet valóságalakító szerepéről szóló példázat.

Példázat, amely arról szól, hogy a hiedelmek és közvélekedések nagyon is befolyásolják

az emberi életek alakulását, hiszen nemcsak a fi zikailag érzékelhető dolgok részei a valóság-

nak, hanem a lelki-szellemi valóság is formálja-átalakítja a látható valóságot.


2. Olvasd el a fenti szöveget!Miben, mennyiben áll ma az, amit a XIX. század végéről olvastál?

3. A közvélemény hatalmáról

A) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat!

a) Idézzétek fel az előreutalásokról szóló feladatsor megoldása közben az esernyő legendájának keletkezésével és hatásával kapcsolatban tett megállapításokat!

b) Milyen előítélet határozza meg, és milyen módon, milyen közvetítéssel Gregorics Pál egész életútját?

c) Hozzatok példákat arra, hogyan alakítja Gregorics magatartását, illetve a Gregoriccsal kapcso-latba kerülő nők hozzá való viszonyát a közvélemény! Idézzétek fel azt a népmesét, amelynek szerkezete és tanulsága is erősen emlékeztet Gregorics szivarjainak a történetére!

B) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat!

a) Mi Gregorics testvéreinek szerepe a közvélemény alakításában? Idézzetek példákat!

b) Hogyan fordítja Gregorics Pál a végrendeletével és halála körülményeinek elrendezésével éle-tének megkeserítői ellen éppen azt a két eszközt, a hírkiszivárogtatást és a pletykát, amit ellene vetettek be? Hogyan éri el, hogy a Libanonon történt titokzatos ténykedések kiszivárogjanak?

c) Miképpen illik bele a közvélemény természetrajzáról adott példasorba Müncz Jónásné Bá-baszékre kerülése? Milyen közös vonás található a fi atal Gregorics Pál és a bábaszéki szenátus magatartása között?

A K Ö Z V É L E M É N Y T E R M É S Z E T R A J Z A A R E G É N Y B E N 7 9

C) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat!

a) Miről folyik a vita a bábaszéki „szenátusban” (a községházán), amikor Gyuri betoppan? Milyen népi babona felbukkanása járul hozzá ahhoz, hogy a változó környezetben is a hiedelmek, a közvélekedések világában maradhassunk?

b) Mravucsánék vacsoráján is előkerül egy újabb babonás hiedelem. Mi ez, és miképpen mutat előre a regény végkifejlete felé? Ugyanitt „lelepleződik” egy hiedelem. Hogyan?

c) Milyen újabb legendákkal és természetfölötti erők jelenlétét sejtető jelenségekkel találkoznak a fi atalok Glogovára vezető útjukon?

D) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat!

a) Gyuri örökségének is egy népi hiedelem vet véget – újabb példájául annak, hogy a hit pusztít is, teremt is, no meg annak, hogy baj és szerencse mennyire viszonylagos fogalmak. Mi ez a hiedelem? Miért viszonylagos, hogy az esernyőnyélbe rejtett értékpapír – feltehető – elégése katasztrófa-e vagy szerencse?

b) Keressetek olyan szövegrészeket – pl. a regény negyedik, befejező részében –, amelyekben az elbeszélő eljátszik azzal a lehetőséggel, hogy a hiedelem igaz, a természetfölötti jelenség való-ságos!

c) A titokzatos lelki jelenségek körébe a babonákon kívül az álmok is beletartoznak. (A regényben több álom is elmesélődik.) A cselekmény mely pontján kap jelentős szerepet egy álom, miről szól ez? Mennyiben segít hozzá az események valószínűtlen felgyorsulásának elfogadtatásá-hoz?



4. Házi feladatAlkoss rövid (10–12 soros) szöveget az alábbi témák egyikéről!

a) Írd meg röviden életednek egy olyan epizódját, amelyben úgy tűnt számodra, hogy mégiscsak „igazak” a babonák!

b) Írj le röviden egy olyan történetet, anekdotát, amelynek egy sokak által ismert híresség a hőse, s kapcsolódik hozzá valamilyen babona!

c) Ha van kabalád (akár tárgy, akár valamiféle szokás), írd meg, hogy miért, mire jó neked, mikor vetted hasznát, miben segített rajtad!

d) Írj le röviden egy általad hallott (családi, iskolai vagy a tágabb környezetedben megesett) törté-netet, melyben meghatározó volt valamilyen babonának, hiedelemnek a szerepe!

5. PármunkaIdézzétek fel közösen, hogy az előző fejezetben mit tanultatok a humorról és az iróniáról!Megkönnyíthetitek magatok számára a munkát, ha készítetek egy pókháló-, vagy fürtáb-rát e fogalmakhoz! (Döntsétek el, hogy a pókhálóábrában hogyan kapcsoljátok össze a humort és az iróniát!)


Romantikus meseregény – romantikus hősök

A Szent Péter esernyője – ha csak cselekményét tekintjük – romantikus meseregény: egy sze-gény falusi pap és faluja csodálatos meggazdagodásáról, egy hiábavaló kincskeresésről és két árva gyerek boldog házasságban végződő, két nap alatt kibontakozó és révbe érő szerelmé-ről. A jellemek is ebbe a mesébe illenek: a különc és furfangos, vörös hajú Gregorics, a való-színűtlenül gonosz, egysíkúan ábrázolt kapzsi testvérek és Veronka, a földre szállt angyal.

Véletlenek, valószínűtlen események

A regény cselekményében halmozódnak a valószínűtlen véletlenek: Veronka éppen Bábaszé-ken van, amikor Gyuri odamegy; ki más is találná meg Veronka fülbevalóját a tér porában, mint Gyuri, aki nem keresi. Hol is törne el másutt Gyuri kocsijának a tengelye, mint annak a hasadéknak a közelében, amelybe Veronka bátyja, Bélyi János az előző nap véletlenül beleesett. Mikszáth mintha nem kerülné, hanem tudatosan keresné a véletlent mint cselek-ményszövési eszközt. Mintha tudatosan játszana a realitás és az irrealitás, a mesei valósze-rűtlenség elemeinek keverésével.

Valószínűtlen – ha belegondolunk – a regény happy endje, boldog végkifejlete is: Bélyi János habozás nélkül odaadja féltve őrzött gyámleány húgát egy – igaz, jó hírű – vadide-gennek, csak azért, mert mesébe illő módon megmentéséért látatlanban tett egy bármilyen kérés teljesítésére vonatkozó ígéretet. Wibra György, a sikeres ügyvéd egy pillanat alatt ki-gyógyul az örökség elvesztésének fájdalmából, és csak arra törekszik, hogy nyélbe üsse 24 órája ismert arájával a házasságot.

Az olvasó valóságigényének leszállítása

De egyrészt ezeket a lélektani képtelenségeket Mikszáth bravúrosan előkészíti (Gyuri ha-sadt lelkének rajzával, az álom sugallatával, szerelmük ébredezésének és Veronka bakfi s-bájának részletes és varázsos ábrázolásával), másrészt nem hagyja, hogy „belegondol-junk” a dolgokba.

6. Olvassátok el a fenti szöveget!Jelöljétek meg valamilyen színnel azokat a részeket, melyek nem tartalmaztak számotok-ra új információkat!Egy másik színnel azokat a szövegrészeket jelöljétek, amelyek megértésével problémátok volt!Vessétek össze egymás jelöléseit, s fogalmazzatok meg három közös állítást a szöveggel kapcsolatban!A megbeszélés során ismertessétek ezeket!

7. A regény komikus elemei

A) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat!

a) Az alábbi regénybeli események, jelenetek szatirikusnak vagy csupán humorosnak tekinthetők? Mi a komikum forrása, mi a szatíra közvetlen és közvetett tárgya?

„Olyan elbeszélő magatartást vesz fel, amely az olvasóra rádiktálja a valóságigény leszál-lítását; olyan stilizáló eszközöket alkalmaz, amelyek már eleve játékosabb, művészileg értve torzítóbb, a hitelességről tudatosan lemondó epikus atmoszférát [légkört] teremtenek meg; ebben a légkörben a témából adódó érzelmi hatások elrejtve, titkon, kétely és kicsinyítés já-tékán át tükröztetve jelennek meg. Így éri el, hogy olyan témák, amelyek valószerűbb epikus talajon olvashatatlanok volnának, az ő előadásában a mágikus kor mesélőinek a bűvöletét árasztják az olvasóra.” (Barta János)

(Az említett stilizációs eszközöket vizsgáltuk a nézőpontról vagy a legendákról és hiedel-mekről szóló részekben.)

Irónia

Mikszáth derűs, feszültségeket feloldó, konfl iktusokat elsimító vagy megszületni sem hagyó, vagy is idilli világot teremt, de ezt az idillt azonnal ironizálja is. A történet annyira operettszerű, an-nyira zsúfolódnak benne a véletlenek, hogy abban ott érezhetjük az írói szemhunyorítást: „Ugye tudjátok, hogy ez a valóságban sajnos nem egészen így van?” A véletlenek túlzó halmozásán kívül a regényindítás nyers valóságrajza is emlékeztet a mese alatti valódibb világra. A szerelem hétköznapi csodájával pedig az elbeszélő ironikus kontrasztként szembeállítja a szerelmi há-zasság hétköznapjait: Wladinnak és feleségének, a Szliminszky házaspárnak a viszonyát.



– a Gregorics Pál-anedoták a szivarokról, illetve a báli belépti díjról– a Szliminszky házaspár viselkedése; milyen nyelvi eszköz erősíti föl a komikus hatást? (Hozzatok példákat!)

b) A regényben jó néhány komikus alakrajz található. Soroljatok föl 4-5 komikus mellékszereplőt és egy komikus főszereplőt! Jelöljétek meg, hogy milyen tulajdonságuk és – ahol ez meghatá-rozható – milyen írói eszköz teszi őket komikussá! (Olyan szereplőt válasszatok, akivel nem volt kapcsolatos az előző kérdés!)

B) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat!


– a kapzsi Gregorics testvérek örökösödési harcáról szóló anekdota – a Rozáli (özv. Münczné) Bábaszékre kerüléséről szóló anekdota

b) A regényben jó néhány komikus alakrajz található. Soroljatok föl 4–5 komikus mellékszereplőt és egy komikus főszereplőt! Jelöljétek meg, hogy milyen tulajdonságuk és – ahol ez meghatá-rozható – milyen írói eszköz teszi őket komikussá! (Olyan szereplőt válasszatok, akivel nem volt kapcsolatos az előző kérdés!)

C) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat!


– a bábaszéki városházán a szenátorok között zajló vita (A fülbevaló c. fejezetben)– Konopka és Mravucsán tréfás köszöntői (tósztjai) (a Vacsora Mravucsánéknál c. fejezetben)



b) A regényben jó néhány komikus alakrajz található. Soroljatok föl 4–5 komikus mellékszereplőt és egy komikus főszereplőt! Jelöljétek meg, hogy milyen tulajdonságuk – és ahol ez meghatá-rozható – milyen írói eszköz teszi őket komikussá! (Olyan szereplőt válasszatok, akivel nem volt kapcsolatos az előző kérdés!)

D) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat!

a) Az alábbi regénybeli események, jelenetek szatirikusnak, vagy csupán humorosnak tekinthe-tők? Mi a komikum forrása, mi a szatíra közvetlen és közvetett tárgya?

– Veronka és a macska jelenete a vacsorafejezetben (Vacsora Mravucsánéknál)– Gregorics Pál története (anekdotája) apjának kulacsáról (Gregorics Pál halála és hagyatéka című

fejezet)

b) A regényben jó néhány komikus alakrajz található. Soroljatok föl 4–5 komikus mellékszereplőt és egy komikus főszereplőt! Jelöljétek meg, hogy milyen tulajdonságuk és – ahol ez meghatá-rozható – milyen írói eszköz teszi őket komikussá! (Olyan szereplőt válasszatok, akivel nem volt kapcsolatos az előző kérdés!)

E) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat!


– Klempa kántor története az öngyilkos kutyákról (Vacsora Mravucsánéknál című fejezet)– Madame Kriszbay viselkedése a vacsorán és a Glogovára vezető úton



b) A regényben jó néhány komikus alakrajz található. Soroljatok föl 4-5 komikus mellékszereplőt és egy komikus főszereplőt! Jelöljétek meg, hogy milyen tulajdonságuk – és ahol ez meghatá-rozható – milyen írói eszköz teszi őket komikussá! (Olyan szereplőt válasszatok, akivel nem volt kapcsolatos az előző kérdés!)

8. Vita a regényrőlAlakuljatok át irodalmi körré! Mindenki igyekezzen a neki jutott szerep elvárásainak meg-felelni! Beszélgessetek, vitatkozzatok a regényről, annak szereplőiről, az elbeszélőről, a regény anekdotikusságáról, humoráról! Érveljetek amellett vagy az ellen, hogy „kötelező olvasmánnyá” váljon e regény. Jó vitázást!


6. A R E G É N Y T É R - É S I D Ő S Z E R K E Z E T E ; A K Ö Z V É L E -M É N Y T E R M É S Z E T R A J Z A A R E G É N Y B E N É S A Z O L V A -S Ó K J E L E N É B E N – S Z Ö V E G A L K O T Á S I G Y A K O R L A T O K

Már csak a történet helyeit és idejét akarjuk fölfedezni, valamint azt, hogy mit is jelent a köz-vélemény, a közvélekedés a XIX. században és ma.

1. Helyszínek és szereplők A regény felsorolt helyszíneit kapcsold össze a szereplőkkel! Idézd föl (vagy esetleg ke-resd meg a szövegben, ha nem emlékszel az illetőre), hogy kik ők, és mi a kapcsolatuk a helyszínnel! Természetesen vannak olyan hősök, akik több helyszínhez is kapcsolhatók!

Helyszínek:Haláp, Bábaszék, Glogova, Szeged, Besztercebánya, Monakó, Csehország , Pest, Kopanyica, Pri-vorec, Bécs

Nevek:Wibra György, Gregorics Pál, Kupeczky Márton, Billeghi Máté, Krikovszky Kata, Madame Kriszbay, Klempa Teofi l, Sztolarik János, Müncz Jónás, Gongoly Mihály, Bélyi János, Bélyi Veronka, Kvapka Pál, Szliminszky Wladimirné, Adamecz Mátyásné, Urszinyi Tamás

H E L Y S Z Í N E K S Z E R E P LŐ K

HALÁP

BÁBASZÉK

GLOGOVA

SZEGED

BESZTERCEBÁNYA

MONAKÓ

CSEHORSZÁG

PEST

KOPANYICA

PRIVOREC

BÉCS

A R E G É N Y T É R - É S I D Ő S Z E R K E Z E T E 8 7

Készíthetsz füzetedbe az alábbihoz hasonló (természetesen bővebb és részletesebb) pókhálóábrát is, melyben összekapcsolod a helyeket és a neveket. A körökbe írd a helyneveket, a szögletes me-zőkbe a szereplők neveit!

2. A regény időszerkezete

a) A regény öt nagy részét (17 fejezetét) vizsgálva melyek azok a fejezetek, amelyek a történés – és nem az elbeszélés – időrendjében megelőzik az első részt, vagy legalábbis annak első három fejezetét?

b) Ki az a főszereplő, akinek az életéből a legrövidebb időszakaszt ismerjük meg? Kik azok, akik-ről viszonylag teljes életrajzot kapunk?

c) Összesen körülbelül hány év eseményeit idézi fel a regény, ha Gregorics Pál születésétől szá-mítjuk az időt, és ha tudjuk, hogy a történet Gyuri és Veronka házasságkötésével ér véget? (Ez utóbbit miből lehet kiszámítani?)

Bábaszék

Haláp


d) Mennyi ideig tart a regény „jelen idejű”, azaz múlt időben, de nem visszatekintésként előadott cselekménye, vagyis Wibra György ügyvéd örökséghajszájának fi nise és leánykérésének tör-ténete? Ez a „tulajdonképpeni cselekmény” hány oldalt vesz igénybe a regényből? Ez mihez képest sok, mihez képest kevés?

3. A helyszínen jártunkÍrj rövid fogalmazást (kisesszét) a regény egyik helyszínének mai állapotáról! Választ-hatsz az alábbi címek közül, de kitalálhatsz mást is!

(1) Glogova a XXI. század elején(2) Bábaszéki anziksz(3) Haláp régen és ma(4) Bábaszéktől Glogováig


4. Olvasd fel írásodat!Értékeld társad/társaid írását! Véleményedet próbáld röviden és kulturáltan megfogalmazni!

Néhány szempont az értékeléshez: • az írás valóban a témához és a megadott feladathoz kötődik• az írásban felismerhető, hogy a szerző alaposan ismeri az „eredeti” szöveget• élvezetes, fordulatos a szerző stílusa (tetszik, ahogy XY ír)

5. Életrajzi vázlatok

A) Készítsetek rövid életrajzi vázlatot Gregorics Pálról, majd mondjátok el élettörténetét saját is-mertetésetekként, mintha valakinek mesélnétek egy érdekes, különös fi ckóról! A feladat meg-oldásához természetesen használhatjátok a regény szövegét.


B) Készítsetek rövid életrajzi vázlatot Gregorics Pálról, majd mondjátok el élettörténetét úgy, ahogy Wibra Gyuri elmondja Veronkának! A feladat megoldásához természetesen használhatjátok a regény szövegét.

C) Készítsetek rövid életrajzi vázlatot Gregorics Pálról, majd mondjátok el élettörténetét úgy, ahogy azt Sztolarik uram a felnőtt, egyetemista fi únak elmondhatta egy-két évvel apja halála után! A feladat megoldásához természetesen használhatjátok a regény szövegét.


D) Készítsetek rövid életrajzi vázlatot Bélyi Jánosról, majd mondjátok el élettörténetét úgy, ahogy ő maga mesélhetné (E./1. személyben)! A feladat megoldásához természetesen használhatjátok a regény szövegét.

E) Készítsetek rövid életrajzi vázlatot Gregorics Pálról, majd mondjátok el élettörténetét úgy, ahogy azt Beszterce városában rosszakarói, például a kétezer forintos örökséggel hírbe hozott asszo-nyok egyike meséli! A feladat megoldásához természetesen használhatjátok a regény szövegét.


F) Készítsetek rövid életrajzi vázlatot Bélyi Jánosról, majd mondjátok el élettörténetét úgy, mint egy a falujából elszármazott híres papra büszke halápi, például Billeghi Máté! A feladat megol-dásához természetesen használhatjátok a regény szövegét.

6. Gregorics Pál a közvélemény áldozata?Rövid fogalmazásban (kisesszében) érveljetek az állítás igazsága mellett vagy próbáljátok megcáfolni! Ügyeljetek arra, hogy állításaitok legyenek alátámasztva, utaljatok, hivatkoz-zatok a regényre, idézzetek a műből! Térjetek ki az őt övező előítéletre („Veres ember egy se jó!”) is!


7. A regény zárómondata A regény utolsó mondata egyszerre meglepő és olyan, ami következik az egész műből. Mitől váratlan és mitől természetes mégis ez a zárlat?Ezt követően olvasd el az ismeretközlő szöveget, s fogalmazd meg ezzel kapcsolatos észrevételedet három mondatban!

A regényről

Mikszáth művéről sok mindent tanulhattatok az előző órákon. A különböző szempontok talán hozzájárultak a regény mélyebb megértéséhez, értőbb olvasásához is.

A regény megjelenésekor az író már híres, népszerű szerzőnek számított, akinek új mű-veit nagy érdeklődéssel fogadta a korabeli közönség. A Szent Péter esernyője azonban nem aratott osztatlan sikert. Sokan bírálták meseszerűsége, „komolytalansága” okán, de legfő-képp anekdotikussága miatt. A bírálók, kritikusok számon kérték a szerzőtől az anekdotára, anekdotikusságra való építkezést. Nemcsak e regénye miatt érték bírálatok az írót, a XX. század magyar irodalomkritikájában hosszú évtizedekig kárhoztatták az anekdotikus elbe-

8. Írj jelentést a regényről!

szélőmódot, elbeszéléstechnikát. Tulajdonképpen egészen az 1980-as évekig folyt ez a vita, amelyben fordulatot csak Esterházy Péter és más szerzők (pl. a cseh Bohumil Hrabal) műve-inek megjelenése és népszerűvé válása jelentett, s juttatta a vitát nyugvópontra. Egy biztos, Mikszáth művei – köztük a Szent Péter esernyője – megmaradtak az olvasók számára kedves, kedvelt olvasmánynak a bírálatok, kritikák ellenére is. Talán a szerző könnyed stílusa, talán lebilincselő elbeszélő kedve, humora okán.

A Szent Péter esernyőjének valószerűtlen, mesébe vagy operettbe illő cselekményét az el-beszélő nézőpontokat és idősíkokat játékosan váltogató – az olvasó valóságigényét leszállító – technikája és az eseményeket és a szereplőket humorosan, ironikusan és néha szatirikusan ábrázoló, pletykálkodó hangja fogadtatja el. A cselekmény befejező szakaszában olyan mér-tékben halmozódnak a véletlenek, hogy az már akár a befejezés tudatos elvalótlanításának, ironikus megkérdőjelezésének is tekinthető.

A regény mélyebb belső egységét (koherenciáját) egy a pletykálkodó hanggal jól összeillő, különböző formákban jelentkező, de minduntalan visszatérő motívum adja. E – sokféle válto-zatban jelentkező – motívum a közvélemény, a közhiedelem, az előítélet természete, hatása. Az emberek sorsát a regényben a valóságot alakító, valósággá váló hiedelmek befolyásolják: Gregorics Pálét „a veres ember egy se jó” előítélete és a féltestvérei által terjesztett pletykák, Bélyi Jánosét és Veronkáét a falusiaknak az esernyőbe vetett babonás hite.

Bábaszék elöljáróinak viselkedését is meghatározzák mind a város mibenlétéről a köz-véleményben és a pletykákban élő képzetek (városba zsidó kell), mind a falusias babonák (akasztott ember jégesőt hoz). De még Gregorics Gáspár és Boldizsár, sőt Wibra Gyuri életét is a tapintható valóságnál jobban befolyásolja egy-egy tudatukból kiűzhetetlen lelki képződ-mény: az örökség tudata.

Mindennek alapján a regény egyik jelentése akár ez is lehet: a valóságnak a képzelet, a társas (és egyéni) lelki jelenségek is részei.



9. A mai pletykaNézzétek meg együtt a műsorrészleteket, majd fogalmazzátok meg közös válaszaitokat!A megbeszélés során ismertessétek megoldásaitokat, véleményeteket!A többi csoport által elmondottakról készítsen a csoport minden tagja magának jegyze-tet, vázlatot!

a) Ki vezette / kik vezették a műsort? Mit tudtok a műsor vezetőjéről / vezetőiről?

b) Milyen a nektek jutott műsor „megjelenése”? Vannak-e külső helyszínek, vagy egy stúdióban játszódik le minden? A műsorvezető mellett megszólal-e még más is (riporter, interjúalany) a műsorban?


c) Mi volt a témája az általatok látott műsornak? Volt-e (vagy tudomásotok szerint van-e) a műsor-hoz kapcsolódó reklám, játék vagy szavazás?

d) Hallottatok-e már erről a témáról korábban, vagy találkoztatok-e ezzel a témával más műsorok-ban, híradásokban (pl. újságcikkekben)?

e) Milyennek tartottátok a látott műsort (illetve részletet)? Írjatok közösen legalább hat–nyolc ér-tékelő mondatot, mely a műsorban előforduló információkkal kapcsolatos!

f) Korábban, még e fejezet elején foglalkoztatok a tabloidokkal. Fogalmazzátok meg közösen né-hány mondatban, hogy szerintetek a nektek jutott műsor milyen kapcsolatban áll a tabloidokkal!

g) Mit tudtok általában erről a műsorról? Gyűjtsétek össze azokat az adatokat, amelyek – vélemé-nyetek szerint – e műsorok állandó jellemzői!


10. Az ipari pletykaOlvasd el az alábbi szöveget!Jelöld meg a szöveg azon részét, amellyel kapcsolatban kérdéseid, problémáid merültek fel!

a) Mit jelent szerinted az „ipari pletyka” kifejezés, milyen hírek, információk elnevezésére hasz-nálhatja a szerző ezt a fogalmat?

b) Először egyedül, majd pároddal is próbáld értelmezni az első bekezdés pörkölthasonlatát! Né-hány szót dőlt betűvel kiemeltünk, hátha segít az értelmezésben!

c) Mit érthet a szerző az alatt, hogy nincs „haszna” az ipari pletykának?

d) Beszéld meg ezeket pároddal, majd a közös megbeszélés során ismertessétek, hogy milyen következtetésekre jutottatok, milyen kérdéseitek maradtak!

Készítsetek ezek eredményéről jegyzetet!

e) A megbeszélés során egészítsétek ki a jegyzeteiteket!

Az ipari pletyka

„Az ipari pletyka és a közvetlen, természetes emberi pletyka úgy aránylik egymáshoz, mint a gyorsfagyasztott vegyesvagdalt Bornemissza Anna pörköltjéhez. Ez utóbbit érdemes bog-rácsban, legalább húsz-harminc személy részére főzni, akkor van ideje a zöldfűszereknek – majoránnának, kakukkfűnek – áthatni a nyolc-tíz kiló borjúlábszárat… Érdemes közösen főzni, egy-két napra el is tehetjük, büszkén vihetünk kóstolót a szomszédba.

A kérdés nem intézhető el oly egyszerűen, hogy az ipari pletyka csupán a természetesnek a denaturálása (természetességétől megfosztott változata) lenne, vagy a hír kizárólagossága állna szemben a pletykák sokszínűségével. Legnagyobb különbség a közvetlen emberi kom-munikáció során és a telekommunikációs csatornák pletykái között a folyamat egyirányúsá-ga, a válaszlehetőség hiánya, és az ebből következően erősen csökkentett vagy nem is létező pszichés (lelki) haszon, az érintettség foka.”

(Szvetelszky Zsuzsanna: A pletyka, 195. o.)


11. NévláncOlvasd fel véleményeteket, megoldásotokat, majd nevezd meg a következő felolvasót!

12. TV-műsorÍrjatok közösen egy televíziós pletykaműsor-forgatókönyvet Mikszáth regényének törté-netelemeit, egyik-másik szereplőjét alapanyagnak tekontve! Munkátokból vagy adjatok elő egy részletet, vagy valaki(k) olvassa/olvassák fel a forgatókönyvet!

A feladat célja az, hogy a korábban és a most, frissen tanult ismereteitek alapján közösen készítse-tek egy olyan szöveget, amely igazolja, hogy amit tanultatok, azt alkalmazni is tudjátok. Az alábbi szempontokra ügyeljetek:

(1) Közösen döntsétek el, hogy műsorotok teljesen önálló (új) műsor lesz, vagy egy általatok is-mert (netán az órákon korábban vizsgált) műsor epizódja!

(2) Ha saját műsort találtok ki, akkor találjátok ki a címét, s a forgatókönyvetek tartalmazzon elkép-zeléseket, ötleteket a külső körülményekre vonatkozóan (helyszín, főcímzene stb.).

(3) Forgatókönyvetek egy adást szimuláljon (utánozzon), tehát tartalmazza azt is, hogy mik a mű-sorotok témái, honnan, hogyan követik egymást a részek!

(4) Döntsétek el azt is, hogy egy vagy több műsorvezető legyen, s milyen egyéb kiegészítésekkel próbáljátok meg a közönséget a műsor mellett marasztani (pl. reklámok, hirdetések, nyeremé-nyek, nyereményjáték, sms-szavazás stb.)

1 0 0 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L Y A M

13. A pletyka régen és maÍrj egy rövid terjedelmű (12–15 soros) fogalmazást A pletyka régen és ma címmel! Írásod-ban törekedj arra, hogy az előző órákon tanultak is szerepeljenek benne!

A R E G É N Y T É R - É S I D Ő S Z E R K E Z E T E 1 0 1

AKINEK A REGÉNYÉT OLVASTUK

MIKSZÁTH KÁLMÁN a XIX. század magyar szépprózájának Jókai mellett legnépszerűbb és legolvasottabb írója. 1847-ben született a Nógrád megyei palóc községben, Szklabonyán (ma Szlovákia területéhez tartozik). Iskoláit felvidéki városokban, Rimaszombaton, majd Selmec-bányán végezte, a középiskola elvégzése után – a szülői akaratnak megfelelve – a jogi egye-temre iratkozott (előbb Győrben, később Pesten). 1870-ben apja közbenjárásával esküdt-ként, majd joggyakornokként a balassagyarmati Mauks Mátyás nógrádi főszolgabíró irodáján dolgozott. Megismerkedett főnöke lányával – Mauks Ilonával –, akivel egymásba szerettek, s bár a lány apja ellenezte viszonyukat, Mikszáth megszöktette, majd feleségül vette Ilonát (1873). Pestre költöztek, ahol Mikszáth állást vállalt, az ellenzéki Magyar Néplap szerkesztője lett. Egy év után világossá vált, hogy képtelen eltartani kettejüket az újságírói, szerkesztői fi zetésből, első kötete (Elbeszélések, 1874) is visszhangtalan maradt, ráadásul felesége meg-betegedett. Mikszáth úgy döntött, hogy felesége menjen vissza a családjához, s váljanak el. A nehézségek, nélkülözések után szinte mentőövként érkezett az író számára a Szegedi Nap-ló ajánlata (1878), ahová újságírónak szegődött.

1880-ban visszatért a fővárosba, a Pesti Hírlap munkatársa lett, s pár hónap leforgása alatt két novelláskötetet jelentetett meg (A jó palócok, 1881; A tót atyafi ak, 1882) az előző évek írásaiból. A két kötetnek óriási sikere volt, szinte egy csapásra népszerűvé tették a szerzőt. A sokat nélkülöző, sokáig próbálkozó író számára ezek a kötetek jelentették a valódi indulást.

Ettől kezdve pályája töretlenül felfelé ívelt. Novellásköteteinek sikerei után nem sokkal újból elvette feleségül Mauks Ilonát (1882). Az írói tevékenység mellett mindvégig hű maradt az újságíráshoz, politikai cikkeket, tárcákat, karcolatokat is írt. 1887-től országgyűlési kép-viselő lett, de – Jókaihoz hasonlóan – aktív politikusi tevékenységet sosem folytatott (mind-össze kétszer szólalt föl a parlamentben).

Élete utolsó évtizedében egyre inkább elkomorult, pesszimistán ítélte meg a jövő kilátása-it, s ez a pesszimizmus, enyhe cinizmus művészetében is megjelent. Népszerűsége az eltelt évtizedek alatt semmit sem kopott, negyvenéves írói jubileumán, 1910-ben az egész ország ünnepelte. 1910. május 28-án, nem sokkal választási körútja lezárása után szívgyengeségben halt meg Pesten.

Alkotói pályája elején novellákkal aratott sikert. Ezek a novellák sokak szerint Mikszáth egész életművének legértékesebb darabjai. Új hangon szólaltatott meg új témát. Az a szub jektív elbe-szélői hang, mely a két novelláskötetet jellemzi későbbi műveiben, hosszabb el beszélő munká-iban, regényeiben is jellemző maradt. A téma újdonságát az jelentette, hogy Mikszáth előtt a magyar epikus irodalomban a parasztemberek legföljebb mellékalakokként, epizódszereplőkként tűntek fel, sem életük, sem személyiségük nem került előtérbe. Mikszáth – szakítva ezzel a „ha-gyo mánnyal” – épp a parasztságot, a parasztemberek életét ábrázol ja novelláiban (elsősorban szülőföldjének, a Palócföld lakóinak életét). A paraszti élet újszerű ábrázolása mellett Mikszáth másik nagy témája a magyar társadalom jellegzetes rétegének, a dzsentriknek, az elszegényedett nemeseknek az élete. A két fő téma mellett szívesen dol gozta föl a magyar történelem érdekes epizódjait, anekdotikus történeteit (pl. A beszélő kön tös, Különös házasság, Kísértet Lublón), de népszerűsítő céllal megírta Magyarország híres várainak történeteit is.

Alkotói pályáját három szakaszra osztja az irodalomtörténeti hagyomány. Az első szakasz a kisepika, a novellák korszaka, tulajdonképp a pályakezdés évtizede (1870–82), a középső pálya-szakasz (1883–1900) a regények, kisregények korszaka és az utolsó alkotói évtized, melyben hosszabb elbeszélések (pl. A sipsirica 1902, Fili, 1902) és három nagyregény jelent meg (Különös házasság, 1900; A Noszty fi ú esete Tóth Marival, 1906–07; A fekete város, 1908–10).

Szövegértés A 7 diák III korr - Magyartanárok Egyesülete...Pannával, úgy gondoltam, rám...

Documents

Transcript of Szövegértés A 7 diák III korr - Magyartanárok Egyesülete...Pannával, úgy gondoltam, rám...