Szociolingvisztika és határterületei egy többnyelvűségi kutatásban

Heltai Borbála Éva

MTA Nyelvtudományi Intézet2013. november 19.

A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával

valósul meg.

A kutatás helyszíne: Geresdlak

• Németek („svábok”)

• Cigányok

• Magyarok

A kutatás helyszíne: Geresdlak

• Finnek• 19 ház

• Németek • 23 ház

Miért?Az első ok az, hogy a tavasz és a tél, márciustól június elejéig itt egy remek időszak van a finnek számára. Finnországban március-májusban még elég rossz idő van, havaseső és fagy. Itt márciusban már jó nyár van. Mégsincs túl meleg. Tehát az időjárás az, ami nagyon fontos. (…) És a másik dolog, ami nagyon fontos, Magyarország, vegyük most például Budapestet vagy Geresdlakot és vegyünk egy sugarat, 300 kilométer hosszan, tegyünk egy kört: jártál Olaszországban, Ausztriában, Németországban, Csehországban, Szlovákiában, jártál Horvátországban, Szlovéniában. (…) Ez az ország tehát Európa közepén van. Ez is lehet egy ok. Innen könnyű utazni, saját autóval például Görögországba vagy Olaszországba. Aztán biztosan az is az egyik oka, hogy itt, hogy az emberek nagyon barátságosak. Ez nagyon fontos. Nagyon pozitívan fogadják a másik embert. Segítenek, nagyon segítőkészek és aztán persze a finneknek az is fontos, hogy mivel ez most egy EU-ország, ezek az EU-dolgok ugyanolyanok, tehát ha megbetegedünk, kapunk ellátást. (…) Meg aztán ez az ország ebben a pillanatban még nem annyira drága, bár már drágább lett. Ez a finneknek egy nagyon jó alternatíva például Spanyolországhoz képest.

(67 éves finn férfi)

Kutatási módszerek

• 2009 óta• Interjúk (130 adatközlő)

– Nyelvhasználati gyakorlatok és vélekedések– Közösségi aktivitások– Jövőkép– Kapcsolati háló– Közösségi tanulás

• Résztvevő megfigyelés• Nyelvi dokumentumok gyűjtése• Nyelvhasználati naplók • „Beépített” interjúk

ADOTTSÁGOK

VÁLTOZÁSOK

CÉLOKESZKÖZÖK

EREDMÉNYEK

KUTATÁSI KÉRDÉSEK

Demográfiai helyzet

Életkor 15-24 25-34 35-44 45-54 55-64 65-74 75-84 85-

Fő 77 85 83 143 154 96 73 30

Lakott ház 325

Nem lakott 75

Forrás: Népszámlálás 2011

Ak1: Az a 15-20 éve, az volt az, amikor úgy elmentek. Meg az volt a sláger itt a faluba, pécsi lakás, pécsközeli.Ak2: Leginkább a szülők hibája. Mert a szülők mindig azt mondták, csak minél messzebb, csak minél messzebb. Itt egy hatvan fiatal elment. Most azt el lehet képzelni, hatvan fiatal, hatvanszor két gyerek vagy ha csak eggyel számolunk, az hatvan gyerek. (…) És szeretnek ezek a fiatalok Geresdlakon lenni, mert akkor nem lennének ennyit. Mert azért a hétvégéket legtöbben itt töltik. Hogy pénteken jönnek és vasárnap este mennek vissza.

(Ak1 és Ak2 = 58 és 54 éves adatközlők)

Finnek, németek

• Residential tourism• Retirement migration• Seasonal migration• Second-home ownership

Mantecón-Huete 2009

O’Reilly 2003, 2007

Haug-Dann-Mehmetoglu 2007

Gustafson 2002

Dimensions of authenticity (Mantecón & Huete 2009)

Épített környezet

Térbeli

Természetes környezet

Hitelesség

Értékek

Lélektani

Viselkedésmódok

Kisgeresdi új lakosok

Én magunknak, a lányomnak, a fiamnak itt vettem házat, csináltunk egy közösségi házat is. (…) Én nagyon boldog vagyok, hogy itt élek, igazán különlegesen jól eső érzés, hogy unokáimnak, a családnak gyakorlatilag abszolút bio élelmiszerhátteret biztosítok. Növényeket, tehát kertet művelünk, (…) aztán állatokat tartunk. A húsigényt azt innen elégítjük ki, nem veszünk boltba, és tehát egy ilyen egészséges, természetes környezetben élünk, ami én azt hiszem, hogy a mai világban már egy különleges szerencse.

(Középkorú férfi)

Életkörülmények

SZOLGÁLTATÁSOK

iskola, óvoda, bolt, orvos, bank, posta

MUNKAHELYEK

mezőgazdasági zrt.

startmunka

külföld

ALKALMI MUNKALEHETŐSÉGEK

finnek

Nyelvi források

Ak: Én a lányokkal a legtöbbet svábul beszélek, de ők magyarul válaszolnak.

Tm: Akkor ők is jól megértik a svábot. Ak: Persze, megértik.Tm: Tudnának is beszélni?Ak: Tudnak még beszélni. Az Anna, a kisebbik, az pláne

tud beszélni, egy kicsit hát másképpen, mert hogyan is mondjam, […] ő egy német családdal telefonált meg lement oda és németül beszélt. Hát akkor nem ilyen svábul mint mink, hanem egy kicsit másképp ugye.

(Ak=időskorú nő)

Kapcsolatok

Nyelvhasználat

ales gud! Hier ist gald -15.0 c grad. Vie varen( räpylö)PLya del ingles,und kom zuryk in finland 29.09.2013 und sen kom. geresdlak abaut, 30.03.2013 ven ist alles gud! HYVÄÄ LOULUA JA KAIKILLE TERVEISIÄ, P. UND O.! GÖSÖNM SEPEN!

Nyelvi kreativitás, közös játék

• Ak1: És hogy eszek cseresznyét, azt megint elmondom, de nem igaz. Hogy … kirsikka

• Ak2: Ah, poimit kirsikoita.• Ak3: Syö.• Ak1: Syö, syö.• Ak2: Syöt kirsikoita. Teetkö pálinkaa, teetkö

likööriä? Kirsikoista. • Ak1: On lekvárissa.• Ak2: Lekvár. Aha. Hilloa. Joo. Lekvár, hillo.

Marmeladi, hillo, joo.• Ak1: Kirsikka, mansikka, meggysikka.

Új nyelvhasználati és -tanulási színterek

Finn1: Viinipullo ekalle, joka tietää mikä tämä on?

Finn2: greippi! Finn1: Väärin :-( ison greipin kokoinen :-) Finn3: joku rasvassa keitetty pallero :D Finn1: Igen, mutta ei riitä vastaukseksi.Finn3: mutta ei ole taikinasta tehtyä? Finn1: Ei :-( Enempää vinkkejä ei tipu Finn3: kurpitsa? Finn3: on kyllä mielenkiintoinen pallero :D Finn4: joku sieni? Finn1: Tässä kuitenkin vielä yksi vinkki.

Finn1: Ei ole sieni. Finn1: Väärin, se on umpilisäke, joka täytetty

sikamakkaramassalla. Magyar1: Disznósajt!! Finn1: Onneksi olkoon! Magyar1: Nyertem???Finn1: Igen :), ich will bringe dir ein Flashe Wein.(…)Finn1: "Schwarte Magen" saksaksi J:n mukaan. Finn1: Der Preis ist hinten dem Tur A., veil Sie waren nicht zu

Hause!Magyar1: Danke schön aber das war nicht nötig es war nur ein

spass!!

Nyelvi tájkép

Közösségi tanulás

Ak1: Igen, mondtam már tegnap, hogy egész más, más az életfelfogás. Hogy azért amíg itt vagyunk, élünk. Ez biztos, hogy… hát gondolom, ő is tudja… Szőlőt ültetett, szilvafákkal tele az udvar, úgyhogy olyan dolgokat csinált, amit…

Ak2: … lehet, hogy ő már nem élvez. Ak1: Igen, és amit az itteni ilyen korúak már nem. Azok már

nem.Ak2: Igen, mert azt mondják, hogy hát én már hamarosan

meghalok.

(Ak1 = 53 éves nő, Ak2 = 54 éves nő)

• Nyelvtanulás• Sport• Kulturális események• Testvértelepülési

aktivitás

Pályázatok

„Társadalmi munka”

• Meg például a finnek, most az is egy jó (…) tapasztalat volt részükről, hogy például mikor a temető, volt szervezve egy társadalmi munka, hogy a temetőnek a rendberakása, úgy mondjam, bokrok irtása meg mit tudom én, tehát egy ilyen megmozdulás. Az önkormányzat szervezte, és aki itt volt finn, aki itt tartózkodott abba az időpontba, (…) ők is megjelentek ezen a temetőrendberakáson mint geresdlaki lakosok, holott nekik semmi kötődésük egy temetőhöz, mert hát hozzátartozó ugye nincsen, de részt vettek, és ők is irtották a bokrokat meg tehát hogy mondjam, jobban beintegrálódnak a faluba meg a falu életébe. Vagy például minden rendezvényen, amikor bármi van, tehát nemcsak a gőzgombóc, hanem egy majális vagy egy (…), a finnek részt vesznek rajta (…)

(56 éves nő)

„Kisgeresdiek”

Fiatalok

Finnek, németek

Cigányok

Fiatal középkorúak

Nyugdíjas korúak

Nyelvtudás

Szervezőkészség

Kezdeményezés

Kreativitás

Új tapasztalatok

Bátorság

Hitelesség

Természet

HagyományokKözösségi élet

ESZKÖZÖK

• „Úgyhogy valamilyen szinten szerintem ez azért már jelen van itt a faluban [kulturális események], egy sokkal jelentősebb szinten, mint előtte. Most hogy, hogy így az átlagember, szerintem semlegesen érinti az átlagembert, de azok, akik ezzel foglalkoznak, mondom, ők maximálisan nagy lelkesedéssel csinálják szerintem.” (47 éves nő)

• „Igazából a magyarokra nem hat az ő [finnek] ittlétük lendítőleg egyébként, mondjuk szürkeállomány szinten vagy valahol, mert igazából nem is találkoznak.” (59 éves férfi).

Gazdasági tőkeAnyagi javak

Kulturális tőke Iskolázottság, tapasztalat, kreativitás

Szociális tőkeBizalom, szociális kapcsolatok,

normák, részvétel a döntésekben

Pehkonen 2004

EREDMÉNYEK

„Eszközök eloszlása”

Szociális kapcsolatok

Résztvevők tulajdonságai

Nyelvhasználati gyakorlatok, jelenségek

A nyelvi elemzések lehetőségei

Köszönöm a figyelmet!

Szakirodalom• ALASUUTARI, PERTTI 2012. Mökki ja maaseudulle suuntautuva muuttoliike. In:

Hyvinvointikatsaus 2/2012. 29–32.

• ERB, MÁRIA 2010. Sprachgebrauch der Ungarndeutschen: Geschichte – Tendenzen –

Perspektiven. In: KOSTRZEWA, FRANK – V. RADA, ROBERTA szerk., Deutsch als

Fremd- und Minderheitensprache in Ungarn: Historische Entwicklung, aktuelle Tendenzen

und Zukunftsperspektiven. Schneider Verlag. Hohengehren. 118–146.

• BLOMMAERT, JAN 2010. The Sociolinguistics of Globalization. Cambridge University

Press.

• GUSTAFSON, PER. 2002. Tourism and Seasonal Retirement Migration. Annals of

Tourism Research vol. 29 (4). 899–918.

• HAUG, B., DANN G. M. S., MEHMETOGLU, M. 2007. Little Norway in Spain. From

Tourism to Migration. Annals of Tourism Research vol. 34 (1). 202–222.

• KUMPULAINEN, KAISU 2013. Kylien asuttuna pitäminen vaatii paikallista aktiivisuutta ja

yrittäjämäistä asennetta. In: Hyvinvointikatsaus 2/2013. 23–27.

• MANTECÓN, ALEJANDRO – HUETE, RAQUEL 2009. The Value of Authenticity in

Residential Tourism. In: Tourist studies vol. 8 (3). 359–376.

• MARTEN, HEIKO F. – VAN MENSEL, LUK – GORTER, DURK 2012. Studying Minority

Languages in the Linguistic Landscape. In: GORTER, DURK szerk., Minority Languages in

the Linguistic Landscape. Palgrave Macmillan.

• O’REILLY, KAREN 2003. When is a tourist? In: Tourist studies vol. 3 (3). 301–317.

• O’RALLY, KAREN 2007. Intra-European Migration and the Mobility-Enclosure Dialectic. In:

Sociology vol. 41 (2). 277–293.

• PEHKONEN, AINI 2004. Kylä kutsuu… Siirtolaisuusinstituutti. Turku.

• PITKÄNEN, KATI 2013. Vapaa-ajan asumisen muutos nostaa esille tarpeen tarkastella

asumisen monipaikkaisuutta. In: Hyvinvointikatsaus 2/2013. 2–6.