Szociális munka 1.
-
Upload
keegan-washington -
Category
Documents
-
view
121 -
download
5
description
Transcript of Szociális munka 1.
Szociális munka 1.
I. A szociális munka, mint hivatás
Bevezetés: Miért érdemes egy jelenség megismerését a történetének elmondásával kezdeni?„A múlt lidércnyomásként nehezedik az ő agyukra” (Marx)
A szociális gondoskodás szemléletei: • A „szegénytörvény szelleme”:
diszkrimináció és szelektivitás• A jótékonyság és a dologház
A szociális munka gyökerei: • a jótékonysági egyesületek és a
korai szociológia• A nők társadalmi szerepvállalása • A XIX. századi munkásmozgalom és
a szociális munka• A „szociális kérdés” és az állami
szociálpolitika kezdetei
A XIX.század vége
Hogyan válik állami kérdéssé az állampolgárok (alattvalók) jóléte?
I. Erzsébet szegénytörvénye (1601)
A probléma: megélhetésüket veszített emberek (csavargók) tömegei
Veszélyek: 1. közegészségügyi, 2. a közbiztonságot érintő
Lehetőség: potenciális munkaerő
A szegénytörvény:
1. Jogosultságot teremt a segítségre
2. Válaszol a segélyezéssel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre:
Kiknek kell adni? Ki adjon? Mennyit adjon? Milyen módon adja?
3. Mögöttes ideológia: a protestantizmus („a kapitalizmus szelleme”)
4. Diszkriminatív szemlélet
5. Intézményrendszert alapoz meg: dologház vagy szegényház (püspöki székhelyeken)
A szociális munka professzionalizációja
Mi tesz egy tevékenységet professzióvá?• Hivatása a társadalomban, amely valamely köz-jóhoz kötődik•Kompetencia-terület: a problémák (kockázatok éshiányhelyezetek), melyeknek kezelését és kontrollalatt tartását a közvélekedés a professzióhoz köti
és melyeknek kezelésé érdekébenszolgáltatásokat nyújt, illetve intéz-ményeket működtet•Kompetencia-leírás•A tudás termelésének és elsajátí-tásának intézményei (iskolák)•Szakmai hierarchia, jogosítványok•Szakmai nyilvánosság•Szakmapolitika (szakmai szerveze-tek)
Alice Solomon
Mary Richmond
Jane Addams
A szociális munka mesterség-modellje
• Énkép: a mester
• Elméleti orientáció: ateoretikus,
• Tudásalap: praktikus tudás, amely a munkából származik, hallgatólagos tudás
• Praxiselmélet: implicit szakértelem, kísérletező módszer, „know-how”
• Értékelap: a szakmai kultúra és a gyakorlat szakmai tradícióit értékelik, szervezet-centrikus
• Kliensekkel való kapcsolat: exkluzív kontroll, szakértelem demonstrációja
• Szakmai fejlődés: mester-melletti tanulás, csinálva tanulás, a tradícióba való beavatás gyakorlással
• Kritika: a készség intuitív, nem tanítható vagy fogalmazható megszóban, hiányzik a folyamat elmélete, mellyel a tudás mélyíthető és finomítható
A szociális munka “technikai-szakértői” professzionális modellje: A funkcionalista társadalomkép és a medikális modell.
A funkcionalista és a konfliktus alapú társadalomképMi az oka a társadalmi zavaroknak?Mit kell tenni a társadalmi zavarok
megszüntetése érdekében?
A szociális munka medikális modelljeHogyan lehet felépíteni egy professziót?Mitől válik egy tevékenység professzióvá?Miért pont az orvoslás?Miért pont az Amerikai Egyesült Államokban?
SZOCIÁLPOLITIKA ÉS SZOCIÁLIS MUNKA – JÓLÉTI ÁLLAM
• Létrejöttének gazdasági, társadalmi, történeti, ideológiai, politikai,nemzetközi, feltételei
• Lényege: az állampolgárok elemi jólétéért viselt állami felelősség (G. Esping-Andersen)
• Típusai: reziduális, korporatista, szociáldemokrata
• Hatása a szociális munkára: a szociális munka a jóléti államokban vált modern értelemben vett professzióvá
Technikai szakértői modell
• Énkép: szakértő• Elméleti orientáció: az elméletek rendszerszerű tudását értékeli, az
elméletek kutatásból származnak• Tudásalap: az ezoretikus tudás a domináns forma, a tudás egyedüli
birtokosa a gyakorló szakember• Praxiselmélet: explicit és a problémákra alakalmazott technikákra
és szakértelemre alapozott, szabályok irányítják a vizsgálatot, amely inkább részleges, semmint holisztikus
• Értékalap: Technikai racionalitás, „Úgy gondolkodni, mint egy szakember”, a specializációt segíti és magasan értékeli, inkább probléma-centrikus, mintsem kliens-centrikus
• A kliensekkel való kapcsolat: objektivista megközelítés, a szakértőkkel szembeni elvárások/követelmények tisztelete, autoritás és kontroll, a viszonyítási pont inkább a szervezet szükségletei, semmint a kliens szükségletei/igényei
• Szakmai fejlődés: a tudást és a tudományos elméletet értékelik, ehhez járulnak a szabályok és az irányítás, a tanulási megközelítés gyakran statikus és didaktikus
• Kritika: a folyamati/interperszonális viszonyok és adialógus jelentőségét tagadja, a kliens tudását aluértékeli vagy nem létezőnek tekinti, a folyamati készségeket extra dimenzióként kezeli
A szociális munka funkcionalista irányzatának „termékei””
• Pszichológiai elméleteket és pszichoterápiás módszereket hasznosító irányzatok (diagnosztikus iskola)
• Az egyén és a környezet közötti kölcsönhatást hangsúlyozó
iskola (funkcionalista iskola)
• Integratív elméletek (rendszerelmélet, problémamegoldó modell, szerepmodell, ökológiai perspektíva)
A társadalmi konfliktus elméleteinek hatása a szociális munkában
Radikális szociális munka (How, 1987): • Eklektikus filozófiai gyökerek, egyetértenek abban,
hogy a társadalmi problémákat a kontextus sajátosságaival magyarázzák.
• Irányzatai1. radikális humanizmus: a közvetlen munkára
helyezi a hangsúlyt, és a kliensek felszabadulását igyekszik elérni, tudásalap: devianciaelméletek és fenomenológia
2. Radikális strukturalizmus: marxizmusban gyökerező társadalombírálat, a közösségi és csoportokkal végzett munkára teszik a hangsúlyt
Professzionalizmus a szociális munkában
A kompetencia
Értékek – a célokról szólnak = hitek, vélekedések arról, hogy mi a jó
Tudás ismeretek, elméletek, technikákkészségek (a hogyan tudása)
Szakmára felkészült személyiség önbizalom önismeretönvédelem
Értékek a szociális gondoskodásban
Értékek = hitek, vélekedések arról, hogy mi a jóSzakmai értékek vs. egyéni értékekTradícionális értékek Radikális értékek
A személy tisztelete Állampolgáriság
Paternalizmus és védelem Részvétel
Normalizáció és a társadalmi Jelenlét a közösségben
szerepek azonossága
Esélyegyenlőség Egyenlőség
Diszkriminációtólmentes gyakorlat Oppressziót elutasító gyakorlat
Partnerség Empowerment, felhasználói
kontroll
Az oppressziót elutasító gyakorlat értékrendje
Központi kategóriák:• Hatalom = a társadalmi szerveződések befolyásolásának
képessége• Elnyomás – a hatalmi egyenlőtlenségekből fakad• Empowerment = az érdekérvényesítési képesség javítása
Célok:- az egyének döntéshozási képességének növelése- a közösségi fellépés elősegítése (társas támogató rendszerek fejlesztése)- képessé tevés (az önrendelkezés tiszteletben tartása, választási lehetőségek megkeresése, informált döntéshez segítés, a döntések végrehajtáshoz szükséges kompetencia kimunkálása, feltételek teremtése, közvetítés)- új konceptuális keret (erősségekből való kiindulás, a fókusz a környezeti rendszereken van).
Értékdilemmák
= Két azonos súllyal bíró érték ütközik egymással.
Pl. Eutanázia: emberi méltóság, önrendelkezés vs. az élet értéke
Abortusz: önrendelkezés vs. az élet értéke
Gyakran ütköző értékek:
Védelem kötelezettsége vs. titoktartás
hatékony módszer választása vs. a kliens önrendelkezése
Összeférhetetlenségi helyzetek
Az értékdilemmák kezelésének módjai:
Prioritások
Szabályok, pl. etikai kódex
A tudás
Az ökológiai perspektíva
A szociális munkásoktevékenységi területei:1. Az ember testileg2. Intraperszonális szint3. Interperszonális szint(az egyes emberek közötti Interakciók)4. Családi és más kiscsoportok5.A helyi közösség6. Az adott kultúra7. nemzet, állam, társadalom
1
2
3
4
5
6
7
Alapfogalmak:
•Holisztikus szemlélet
•Rendszerekből álló rendszer
•Interakció
•Kihívás és megbirkózás
•Szükséglet és forrás
Szakmára felkészült személyiség
• Attitűdök: pozitív odafordulás, érdeklődés, megbecsülés, tanulni akarás, stb.
• Önismeret, önbizalom, önvédelem• Tapasztalat, a határok ismerete és
elfogadása• Az érett segítői identitás• Eredményesség és hatékonyság
Hatékonyság és eredményesség a mindennapi munkában
= strukturált és eredmény-orientált gyakorlat
Cél: ne vesszünk el a nagyon bonyolult és feszültségteli helyzetekben
Előnyei:
• mind a szolgáltatások felhasználója, mind a szociális szakember biztonságban van (mindkettőjük számára világos, hogy mi a cél és miből áll az intervenciós folyamat)
• növeli a felek elégedettségét, az egymás iránti bizalmat, a motivációt
• hozzájárul a felhasználók érdekérvényesítési esélyeinek növeléséhez
A szisztematikus gyakorlat
A szisztematikus gyakorlat kérdései
1.Mit akarunk elérni?
A „kielégítő egyensúlyi helyzet” - amiben a szolgáltatások felhasználója lesz az intervenció eredményeképpen
2.Hogyan akarjuk elérni?
Az intervenciós folyamat terve
3.Miből tudjuk, hogy elértük a célt?
A siker, a kedvező változás mutatói
ESZKÖZTELENSÉGAZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI KÉPESSÉG
NÖVELÉSE (KÖZÖSSÉGI MUNKA)
A FELHASZNÁLÓK ELLENÁLLÁSA PARTNERSÉG
AZ ELŐRE MEGHATÁROZOTT KATEGÓRIÁK TÚL MEREVEK
A CÉLOK RÁKÉNYSZERÍTÉSE A FELHASZNÁLÓRA
ELLENTMOND A BIZALMON ALAPULÓKAPCSOLATNAK
IDŐNYOMÁS
A CÉLOK ÉS A FOLYAMAT BÁRMIKOR MEGVÁLTOZTATHATÓK
A FELHASZNÁLÓK BEVONÁSA A TERVEZÉSBE ÉS A VÉGREHAJTÁSBA
A FOLYAMAT ÁTLÁTHATÓSÁGA ERŐSÍTI ABIZALMAT
A STRUKTURÁLATLAN GYAKORLAT IDŐIGÉNYESEBB
A SZOCIÁLIS MUNKÁSOK KISZOLGÁLTATÓDNAK A MENEDZSEREKNEK
NEM LEHET A FELHASZNÁLÓKKAL MINDEN ESETBEN SZISZTEMATIKUSAN DOLGOZNI
A TISZTÁZOTT HELYZETEKBEN MINDEN FÉL NAGYOBB BIZTONSÁGBAN VAN
EZ IGAZ, DE ETTŐL MÉG NEM MONDHATUNK IGENT A KAOTIKUS GYAKORLATRA
A szisztematikus gyakorlat ellen és mellett elhangzó A szisztematikus gyakorlat ellen és mellett elhangzó érvek szembeállításaérvek szembeállítása