Több mint harminc éBábszínház A fábólPetruskát; bejárta veciaországban és IndAmerikában ünnepeltékBábszínház ezekenszínházi remekműveketrinnak, Beckett Jelenet sfelvonásosának és Ligetiművének bábadaptációjaáltal igen magasra állítoszületett: a zenés bábszképzőművészet, balettösszhangban olvad egyma színház „átlagszínvonalandjai, a János vitéz, azKacsalaki rejtély, A sárkábuk és emberek, az Arcotős sikert arattak.

Egy idő után azonbansikerek. Kezdett teherréBábszínházból mamutinvárosi és országos feladés igen nagyszámú küeleget. Fogytak az ötletekismétlés; elfáradt a színhkörnyező országok gyanálunk hosszú ideig egyeház működött. MásodikkBóbita vált hivatásossáfejlemény a színvonal cs

cét és a Kolibri Fészket. A Budapest Bábszínház (avolt Állami Bábszínház) a megfontoltabb lépések

Jelenet a Budapest Báb

BÁBVIL

B Ó T A G Á B O R

ve tartja műsoron afaragott királyfit és alük a világot. Fran-iában, Kínában ésaz előadást. Az Államikívül is létrehozott

: A csodálatos manda-zöveg nélkül című egy-György Aventures címűmegütötte az együttes

tt mércét. Sajátos műfajínház, amelyben zene,

, színészet tökéletesásba. Ekkoriban jó voltla" is: a Misi mókus ka-Óz, a nagy varázsló, a

ny, a Háry János, a Bá-k és álarcok, mind jelen-

csendesebbek lettek aválni, hogy az Állami

tézmény lett, amely fő-atokat egyaránt ellátott,lföldi meghívásnak tett, gyakoribbá vált az ön-áz. Sokat ártott, hogy akorlatával ellentétben,tlen hivatásos bábszín-ént-1981-ben - a pécsi, de kezdetben ez aökkenését hozta magá

val. Az egykori amatőrök - meglett pedagógu-sok, mérnökök, orvosok- az igen kevés fellépé-si lehetőség miatt nem tudták vállalnia hivatásosbáboslétet. Ezért szinte az utcáról vettek föl em-bereket a Bóbitába. Később az egri Harlekin és akecskeméti Ciróka esetében már szerencséseb-ben alakult a hivatásos működésbe való átme-net, de ezek az együttesek még hosszú ideignem jelentettek konkurenciát az Állami Bábszín-háznak, ahol viszont kezdett elmérgesedni ahelyzet. Tarthatatlanná vált, hogy a színészeket- a biztonságos üzemmenet érdekében - cso-portokba osztották, ami oda vezetett, hogy öt-hat művészt akár évtizedekre is „összezártak", afiatalok nem tudtak találkozni az idősebbekkel aszínpadon. Voltak, akik alig léphettek fel a fővá-rosban, s napi három tájelőadásban koptattákművészetüket.

A robbanás előszele 1991 nyarán érződött,amikor a zömében fiatal bábszínészekből állóDody '54 Társaság több alkalommal egész na-pos, színházi előadásokkal tarkított, reneszánszvásárt rendezett Szentendrén. Éjt nappallá tévefél évig készültek az eseményre, és hangsúlyo-zottan nem a Bábszínház színeiben jelentekmeg. Nem is kaptak dicséretet érte a színházuk-ban. A következő évadban elsősorban belőlükalakult a Kolibri színészcsapata.

Kolibriék bemutatót bemutatóra halmoztak.Tizenegy premiert tartottak az első évadjukban,és kialakítottak két új játszóhelyet, a Kolibri Pin

taktikáját követte. Jelentősen csökkentette vidékielőadásainak számát - ezzel nagy terhet véve le atársulatról -, a régi produkciókat leporolgatta, ésbemutatott újakat is, amelyek nem nagyon külön-böztek a korábbiaktól. Állatorvosi lóként lehetettszemlélni a Karnevál és képkoncert című, felnőt-teknek szánt reprezentatív műsorukat, amelybenaz önismétlés teljes arzenálját felvonultatták. AKarnevál című Schumann-mű két Pierrot-figurájapéldául kiköpött mása volta bábszínháziBeckett-hősnek, ahogyan fölfelé bukdácsolómozdulatai is hasonlítottak egyik nagy elődére,míg a figurák fej-re, törzsre, lábra, kézre valószéthullása A fából faragott királyfiból voltismerős.

Bizonyos mértékig a Kolibri is megőrizte a ha-gyományokat - például szerződtette a magyarvásári bábjáték mesterét, Kemény Henriket -,de új utakat is keresett. A Locspocs sárkányOrosz Klaudia által tervezett egyszerű bábjai -rendező: Székely Andrea - azt az érzetet keltet-ték a gyerekekben, hogy otthon ők is kedvükreéletet lehelhetnek kedvenc játékaikba, tárgyaik-ba. A Novák János által vezetett együttes többprodukciója azt sugallja, hogy a színház nem tá-voli, kiismerhetetlen csoda, hanem bárki által ki-próbálható játék. Sokan vitatják, érdemes-e arrakésztetni a gyermekeket, hogy bekiabáljanak aprodukcióba, hogy fölmenjenek a színpadra -mint például a Bors néniben, A farkas szempillái-ban -, és „aktív" részesei legyenek a cselek-ménynek. Minthogy eközben a mese fonalátnem szakítják meg, és a kis nézőkkel szembennem alkalmaznak semmilyen kényszert, talánnincs a módszerben kivetnivaló. A Kolibri nyíltnapjain, nemzetközi utcai bábjátékos-fesztiválja-in is iparkodik minél közelebb kerülni a publikum-

színház Varázsfuvola-előadásából Szabó Zsuzsa A kígyókirály gyűrűje című előadásban (Bóbita)

ÁG MAGYARORSZÁGON

Locspocs és a Bolygó Hollandi (Kolibri Szín-ház) (Kádár Kata felvétele)

hoz. A Megyeri gyalog galoppelőadásával legin-kább a fiatal felnőtt nézőket sikerült megnyernie.Kiderült, hogy a stilizált, groteszk játékmódhozszokott bábosok anyanyelvi szinten beszélik azangol abszurd humort. A Merlin születése címűprodukcióban viszont arra kellett rájönniük, hogya realista játékmód, a shakespeare-i gazdagságúszöveg hiteles interpretálása nem feltétlenül az őterületük.

A Budapest Bábszínház Meczner János igaz-gatása. Lengyel Pál művészeti vezetése alattszintén próbál újítani. Ott, ahová vendégrendezőidáig alig tehette be lábát, ebben az évadbantöbb olyan művész dolgozott, aki nem kifejezet-ten bábrendező. Fodor Tamás a Kelekótya Jo-nathán rendezése közben a legjobb színészi ké-pességeket hozta ki az együttesből, régen látott,lelkes összmunkára sarkallva a társulatot. A bá-bokriak azonban nem volt mindig elég akciójuk, samikor túl sokat álltak egy helyben, az anyagnem elevenedett meg kellőképpen. Meczner Já-nos Varázsfuvola-rendezése kedves játék, ké-peskönyvszerűségét élvezik a gyerekek. De kö-zel sincs benne annyi eredeti ötlet, mintamennyivel például a berlini JungeMarionettopemek a teljes Varázsfuvolát előadótársulata Budapesten is elbűvölte a nézőket. AHófehérke Vas-Zoltán Iván által színpadra vittadaptációja rendkívül hatásos ugyan, de a tévészappanoperáinak ízlésvilágát hozza be aBábszínházba, ahol voltak ugyan rosszelőadások, de az ízléstelenség nem volt jellemző.Lengyel Pál régi bábos, két rendezése - azÁrgyélus királyfi és az Akár hiszed, akár nem... -biztos szakmai színvonalat képvisel. BaloghGéza legújabb rendezése, a Szofi és Habó pedigjó előadásban, érdekesen szerepeltet „élő-" és„maszkosszínészt', vagyis bábfigurát egyszínpadon. Jó jel, hogy újra mernek kísérletezni aBábszínházban, de újszerű, igazán át-ütőerejűprodukció mostanában nem született.

Vidéken a már említetteken kívül Miskolcon,Szegeden, Győrött, Szombathelyen és Debre-cenben működik hivatásos bábszínház. Lehetet-len itt mindegyikük munkájáról részletesen be-számolni. Az egyik legérdekesebb műhely akecskeméti Ciróka Bábszínház, amelyet KovácsGéza vezet. Talán legemlékezetesebb előadásuka Kovács Ildikó rendezte Purgateátrium,amelyben három népi bábhős, a magyar, a ro-mán és a német rosszalkodik. Külön paravánjukvan, jól elkülönülve kiabálnak át a szomszéd vár-ba. Az előadás végén a három paraván egymásbasimul, a bábhősök kísérletet tesznek a meg-

Jelenet a kecskeméti Purgateátriumból (Ciróka)

békélésre. Költőiség és harsányság, az ősi ha-gyományok és a modern színházi eszközök ritkaszépséggel találkoznak a produkcióban.Cirókáék az összes bábtechnikát módszeresenvégig-próbálják, a Münchhausen bárót példáultárgy-játékként, az Odüsszeuszt árnyjátékkéntmutatták be.

A Bóbita Bábszínház által jegyzett O 'Kane és

a hol t test - Sramó Gábor rendezése - átmenetaz „élő színház" és a bábszínház között. A feke-te humorral teli abszurd játéknak csak bizonyosjeleneteiben hangsúlyos a báb. A groteszkül el-rajzolt figurák furcsa kontrasztot alkotnak a szí-nészek hús-vér valóságával. Ezt a hatást hasz-nálja ki a Harlekin Bábszínház is a Lengyel Pál ál-tal rendezett Szamártestamentumban. Szinte

Szamártestamentum a Harlekin Bábszínházelőadásában

gyermekrajzszerűen egyszerűek Koós Iván figu-rái, amelyek a felnőtt színészekkel „párosítva"kajánul pajzán hatást keltenek.

Szaporodni kezdenek a családi bábszínházakis. Közülük a legmarkánsabba FigurinaAnimációs Kisszínpad. Az utóbbi évek egyiklegfontosabb báboseseménye a Péter és afarkas című Prokofjev-műre készítettkézpantomimjük, melyhez Fellegi Ádám élőbenszolgáltatja a zenét.

Eszmélődőben vannak tehát a magyarországibábszínházak, és igen sok fesztivál is van már,amelyen összemérhetik erejüket. A hagyomá-nyos pécsi és békéscsabai nemzetközi fesztivá-lok mellé csatlakozott a szintén nemzetközi jelle-gű sárospataki, „Zsákomban a bábom" címűrendezvénysorozat, amely a családi bábosokseregszemléje; a kecskeméti Országos Báb-színházi Találkozó viszont a hazai „bábbiroda-lomnak" ad otthont. Az „élő-" színházi kollégákazonban nem nagyon látogatják ezeket a ren-dezvényeket. Még mindig mostohatestvérnekszámít a bábjáték, még mindig kisebbségi érzés-től és bizonyítási kényszertől szenvednek a bá-bosok. A mostani világfesztivál talán segít a le-küzdhetetlennek látszó szakadék áthidalásá-ban.

Bródy Vera, az Állami Bábszínház tervezőjenevéhez megszámlálhatatlan produkciófűződik. A Misi mókus kalandjai, A szőkeciklon, A fából faragott királyfi, A sárkány, aHáry János, a Vásári bábkomédiák egyaránt aző munkáját dicsérik. Ő tervezte a tévémegunhatatlan bábfiguráját, Mazsolát is.Hosszú ideje Párizsban él, de rendszeresen ha-zalátogatott, hogy bábokat teremtsen a holtanyagból. Ön Várkonyi Zoltán Művész Színházában

színésznőként kezdte a pályáját, de igen hamarmeg kellett válnia ettől a híres intézménytől. Va-jon miért? Makay Margit iskolájába jártam. Azt kép-

zeltem magamról, hogy pisze orral és kerek for-mákkal tragika leszek. Margit néni Gaál Francis-ka és Somogyi Bogyó szerepeit adta nekem, énviszont Bajor Gizi szerepeit tanultam meg, és az

órákon el is játszottam ezeket. Amikor meghall-gatásra mentünk Várkonyihoz, Koós Juditnak,aki az Amerikai Elektrában Christine Mannontjátszotta volna, nem jött el a partnere. Megkér-dezték, nem tudja-e valaki Lavinia szerepét.Tudtam, eljátszottuk a jelenetet, és azon nyom-ban szerződtettek. Egy ideje mára Művész Szín-ház tagja voltam, amikor próbálni kezdték Piran-dello Ember, állat, erény című darabját. DajkaMargit játszotta a női, Várkonyi a férfi főszerepet.A próbák közben odajött hozzám Várkonyi, ésazt mondta, tanuljam meg Dajka szerepét. Nemértettem, miért, hiszen ez egy harminc-negyvenéves nő szerepe. A bemutató utáni harmadik na-pon nyugodtan ballagok a színházba, jön Várko-nyi. Kérdezi, tudom-e a szerepet, mert este bekell ugrani. Azt hittem, ott rögtön elájulok.Mondtam, hogy nem tudom. Többet nemléteztem a számára. Így aztán dolgoztam egyirodában,

közben hobbiból fúrtam-farigcsáltam. Az unoka-nővérem elvitt Obrazcov társulatának vendég-szereplésére: a Szempillád zizzenésére címűbábszatírát adták. Lenyűgözött. Jelentkeztem abábszínházhoz, ahol először gépírónak vettekföl, onnan kértem át magam a műhelybe.

- Mennyire utánozták Obrazcovot? Szegő Ivánt hosszabb időre kiküldték Ob-

razcovhoz, hogy tanulja a mesterséget. Amikorvisszajött, rögtön főrendező lett. Az összes ottanidarabot könyv nélkül megtanulta, bizonyos mér-tékig tehát másoltuk Obrazcov előadásait. Atöbb mint ötszázszor futó Sztárparádé is tulaj-donképpen utánérzés volt, a bábok technikájahasonlított a moszkvai Sztárparádéhoz, csaképpen ismert hazai művészeket formáztak a fi-gurák. Több utcahossznyi sor állt jegyért az elő-adásra, az emberek betörték a színház ajtaját. Pedig ez felnőtt előadás volt... Igen, de csupa paródiából állt, élő

dzsessz-zenekari kísérettel. Gábor Éva bábui emberutánzóak voltak;

önök később erősen eltértek ettől a stílustól. Mai szemmel nézve naturális bábok voltak,

mozgott szemük-szájuk. Zseniálisan animáltákőket a színészek. Bejártak a műhelybe, és mi-

B Ó T A G Á B O R

INTELLEKTUÁLISSZIGETVOLTABÁBSZÍNÁZ