SZÉKESFEHÉRVÁRI SZC

VAJDA JÁNOS

GIMNÁZIUMA, SZAKGIMNÁZIUMA

ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA

Pedagógiai Program

2019. szeptember 1.

2

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ .............................................................................................................................................6

I. Az iskola nevelési programja ................................................................................................................6

II. Az iskola helyi tanterve, ......................................................................................................................6

III. Egyéb előírt tartalmak: .......................................................................................................................7

I. HELYZETELEMZÉS, AZ ISKOLA BEMUTATÁSA........................................................................8 1. Az iskola történetének összefoglalása ............................................................................................................. 8

2. Az iskola arculata, képzési kínálata, képzési rendszere ................................................................................. 9

3. Várható kihívások, trendek és szempontok a stratégiai célokhoz ................................................................ 10

4. Az intézmény aktuális állapota ...................................................................................................................... 11

5. Az iskola tanulóinak összetétele .................................................................................................................... 11

6. Az iskola pedagógusai ................................................................................................................................... 12

6. Az intézmény vezetése .................................................................................................................................. 12

7. Az iskolai hagyományok rendszere .............................................................................................................. 12

8. Az iskola környezete...................................................................................................................................... 13

8.1. Környezet és háttér – Bicskéről általában ............................................................................................. 13

8.2. Az iskola tanulói közössége .................................................................................................................. 14

9. A tanulási attitűd és az iskolai felvételi rendszer, átjárhatóság, a tanulói jogviszony megszűnése ............ 14

9.1 A tanulási attitűd .................................................................................................................................... 14

9.2. Az iskolai felvételi rendszer, átjárhatóság, a tanulói jogviszony megszűnése ....................................... 15

10. A diákönkormányzat és az iskolavezetés kapcsolata ................................................................................... 15

10.1 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jog gyakorlása ......................................... 17

11. Az intézmény kapcsolatrendszere ................................................................................................................ 17

II. A NEVELÉSI PROGRAM ..............................................................................................................19 1. Az intézményben folyó oktatás és nevelés alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, értékeink ........... 19

1.1. Alapelvek .............................................................................................................................................. 19

1.2. Céljaink ................................................................................................................................................. 19

1.2.1. A diákok: ............................................................................................................................................ 19

1.2.2. A gimnáziumi tagozat specifikus célkitűzései .................................................................................... 20

1.2.3. A rendészeti pályára felkészítő képzés specifikus célkitűzései .......................................................... 20

1.2.4. A szakközépiskolai tagozat specifikus célkitűzései............................................................................ 21

2. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnök feladatai .......................................................... 21

2.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai: ........................................................................................ 21

2.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: ................................................................................................ 22

3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................................. 22

3

3.1. Az iskola tanórán és tanórán kívüli szolgáltatásai, tevékenységformái ................................................ 22

3.2. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: az értékek létrehozásában való közös cselekvés

színterei, tevékenységei ............................................................................................................................... 23

4. Hátrányos helyzetű tanulók ........................................................................................................................... 24

4.1. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos tevékenységek ............................................. 24

4.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő és a sajátos nevelési igényű tanulók ellátása

...................................................................................................................................................................... 25

5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek .......................................... 27

5.1. Tehetséggondozás ................................................................................................................................. 27

5.2 Felzárkóztatás ......................................................................................................................................... 27

6. A tanórán kívüli iskolai élet szervezeti formái .............................................................................................. 28

6.1. Szakkörök, klubok, önképző körök ....................................................................................................... 28

6.2. Sportkör ................................................................................................................................................. 28

6.3. Egyéb tevékenységi formák .................................................................................................................. 28

6.4. A csoportok megszervezése .................................................................................................................. 28

7. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok............................................................................... 29

8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ............................................................ 30

9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység..................................................................................... 31

9.1. Hátrányos helyzetű tanulók ................................................................................................................... 31

9.2. A szociális támogatás rendje ................................................................................................................. 31

10. Esélyegyenlőségi terv .................................................................................................................................. 31

11. A szülő a tanuló a pedagógus és az intézmény kapcsolattartási formái ....................................................... 32

12. Erkölcsi nevelés ........................................................................................................................................... 33

13. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei .............................................................................................. 33

A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzatának hatálya kiterjed az intézmény valamennyi

diákjára, a nevelőtestület tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. ............................................33 14. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ................................ 36

15. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ............................................................................ 36

16. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, eszközök, eljárások ........................................... 37

16.1. A fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programok.................................................. 38

17. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .............................................. 39

III. HELYI TANTERV ..........................................................................................................................40 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok

óraszámai ........................................................................................................................................................... 40

2. Mindennapos testnevelés ............................................................................................................................... 49

2.1. Törvényi háttér ...................................................................................................................................... 49

2.2. A mindennapos testnevelés céljai .......................................................................................................... 50

3. A középszintű érettségi vizsgakövetelményei ............................................................................................... 50

3.1. Magyar nyelv és irodalom ..................................................................................................................... 50

4

3.2. Angol nyelv ........................................................................................................................................... 53

3.4. Történelem ............................................................................................................................................ 55

3.5. Matematika ............................................................................................................................................ 56

3.6. Fizika ..................................................................................................................................................... 58

3.7. Földünk és környezetünk ....................................................................................................................... 59

3.8. Kémia .................................................................................................................................................... 62

3.9. Biológia ................................................................................................................................................. 62

3.10. Testnevelés .......................................................................................................................................... 64

3.10.1. A szóbeli vizsga témakörei ............................................................................................................... 64

3.10.2. A gyakorlati vizsga témakörei .......................................................................................................... 65

3.11. Informatika .......................................................................................................................................... 67

3.12. Ének-zene ............................................................................................................................................ 69

4. Az emelt szintű érettségire történő felkészítéséhez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési

feladatok és követelmények ............................................................................................................................... 71

5. A szaktárgyak, a magatartás, a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei és formái, a

magasabb évfolyamba lépés feltételei, fizikai állapotmérés, tantárgyi modulok ............................................... 71

5.1. Az értékelés szerepe .............................................................................................................................. 71

5.2. A tanulók fizikai állapotának felmérése ................................................................................................ 72

5.3. Az iskola írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatásnak formái, számonkérésének rendje ........................ 73

5.3.1 A tanuló teljesítmények értékelése ...................................................................................................... 73

5.3.2. Az érdemjegyek megszerzésének módja ............................................................................................ 73

5.3.3. Az érdemjeggyel kapcsolatos szabályok, elvek .................................................................................. 73

5.3.4. A témazáró dolgozat ........................................................................................................................... 73

5.3.5. A tanuló tudásának értékelése és minősítése ...................................................................................... 74

5.3.6. Döntés a félévi és az év végi osztályzatokról, valamint a magasabb évfolyamba lépésről ................ 75

5.4. Tantervi modulok a gimnáziumban (kifutó rendszerben) ...................................................................... 76

5.5. A tanuló jutalmazása, elmarasztalása, magatartásának, szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek.

...................................................................................................................................................................... 76

5.5.1 A tanuló jutalmazásának formái .......................................................................................................... 76

5.5.2. A tanuló elmarasztalása ...................................................................................................................... 76

5.5.3. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése ........................................................................ 77

6. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei .......................................................................................... 78

7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .............. 78

8. Az iskola egészségfejlesztési programja ....................................................................................................... 79

8.1. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei .................................................................................................... 79

8.2. Az iskolai egészségfejlesztés módszerei ............................................................................................... 80

9. Az iskola környezetnevelő programja ........................................................................................................... 82

10. Esélyegyenlőségi terv .................................................................................................................................. 84

11. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .............................................. 85

5

12. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének alapelvei ...................................................... 85

IV. SZAKMAI PROGRAM ...................................................................................................................86 IV.1. Az iskola szakképzési rendszere ............................................................................................................... 86

IV.2. A szakmai képzés céljai, alapelvei, feladatai ............................................................................................ 86

IV.3. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport .............................................................. 87

IV.3.1. Szakmacsoport alapozás feladata, célja ............................................................................................ 87

IV.3.2. A logisztikai ügyintéző képzés célja ................................................................................................ 88

IV.4. A logisztikai ügyintéző munkaterületének leírása .................................................................................... 88

IV. 5. Informatikai rendszerüzemeltető ............................................................................................................. 88

IV.6. Rendész .................................................................................................................................................... 89

A tanulók szakmai gyakorlati mulasztásával kapcsolatos szabályok ........................................................... 89

V. FELNŐTTOKTATÁS ......................................................................................................................90 1. Nevelési program ........................................................................................................................................... 90

1.1. Pedagógiai alapelvek ............................................................................................................................. 90

1.2. A tagozaton folyó oktató-nevelő munka céljai ...................................................................................... 90

1.3. Az intézményi hagyományok ápolása ................................................................................................... 91

1.4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő feladatok ......................................................... 91

1.5. A tehetség kibontakozását és a felzárkózást segítő tevékenység ........................................................... 91

2. A működés személyi, tárgyi, szervezési feltételei ......................................................................................... 91

2.1. Személyi feltételek: a felnőttoktatással kapcsolatos feladatokat az intézményvezetője által kijelölt

intézményvezető-helyettes látja el. ............................................................................................................... 91

2.1.1. A tantestülete ...................................................................................................................................... 91

2.1.2. A nem tanári munkakörben dolgozók ................................................................................................ 91

2.2. Tárgyi feltételek .................................................................................................................................... 92

2.3. A működés szervezési feltételei ............................................................................................................ 92

3. A felnőttoktatás helyi tanterve ....................................................................................................................... 92

3.1. A tagozaton folyó oktató-nevelő munka ellenőrzési, mérési, értékelési terve ....................................... 92

3.2. A tanítás munkarendje ........................................................................................................................... 92

3.3. A tagozatra történő felvétel ................................................................................................................... 92

3.4. A tanulói jogviszony megszüntetése ..................................................................................................... 93

3.5. A tanulók jutalmazása, büntetése .......................................................................................................... 93

3.6. A tankönyvek és a tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei .......................................................... 93

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................................96 1. sz. melléklet .............................................................................................................................................. 97

6

BEVEZETŐ

A pedagógiai program az iskola oktató-nevelő munkájának a köznevelésről szóló 2011 évi CXC

törvényben (Nkt.) előírt kötelező alapdokumentuma, egyben az intézmény referenciadokumen-

tuma is a fenntartó, a tanulók, a szülők és a működő, illetve állást kereső pedagógusok számára

egyaránt.

Az iskola arculatát leíró-bemutató pedagógiai program a nevelési-oktatási intézmények működé-

séről és a köznevelési intézmények névhasználatáról kiadott 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

7. §-ában foglaltak alapján a következő fő részekből áll:

I. Az iskola nevelési programja, ennek keretén belül:

1. az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, esz-

közei, eljárásai,

2. a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok,

3. a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok,

4. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok,

5. a pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfő-

nök feladatai,

6. a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje,

7. a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje,

8. a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái,

9. a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú is-

kola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei,

10. a felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályai, valamint szakképző iskola

tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései,

11. az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv.

II. Az iskola helyi tanterve, ennek keretén belül tartalmazza:

1. a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter

által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését,

2. a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások,

továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások

megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően válasz-

tandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát,

3. az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztá-

sának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának köte-

lezettségét,

4. a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósításának részletes szabályait,

5. a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. §

(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg,

6. a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás sza-

bályait,

7. középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a

középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az is-

kola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tan-

tervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek

érettségi vizsgát,

8. középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga téma-

köreit,

7

9. a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és

értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és

szorgalom minősítésének elveit,

10. a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit,

11. a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának

megismerését szolgáló tananyagot,

12. az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,

13. a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,

14. a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez,

minősítéséhez kapcsolódó elveket,

15. a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket,

16. középiskola esetében a 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez

az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a Nat és

az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján,

17. szakképző iskola esetén a szakmai programot.

Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ.

III. Egyéb előírt tartalmak:

1. Az iskola pedagógiai programja – a szakképzést folytató intézmények kivételével – meg-

határozza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén külön-

bözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismét-

léssel.

2. A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza

az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A

projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklő-

désére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a prob-

léma megoldása és az összefüggések feltárása útján.

3. Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni

a. az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkéré-

sének rendjét,

b. az otthoni, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatá-

rozásának elveit és korlátait,

c. a tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételeit.

4. Az iskolában folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonat-

kozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

8

I. HELYZETELEMZÉS, AZ ISKOLA BEMUTATÁSA

1. Az iskola történetének összefoglalása

Még a második világháború utáni években sem nyílt lehetősége a bicskei és környékbeli ifjú-

ságnak arra, hogy itt iratkozzanak be középiskolába, számukra Budapest és Tatabánya jelentette

a legközelebbi lehetőségeket. A fiatalok helybeni továbbtanulásának, egyben az „új ember”

kinevelésének céljával 1952. szeptember 1-jén indult el először a tanév a Bicskén pár hónap

alatt létrehozott Állami Gimnáziumban. 49 tanulóval, két kinevezett tanárral, az akkori általá-

nos iskola épületében. A tantárgyak egy részét általános iskolai tanárok tanították. Az első év-

tized során az iskola helyzete stabilizálódott. 1956-ban érettségizett az első nappalis osztály, s

ez év szeptemberétől bővült a tantestület is. Már az első évektől arra törekedett az iskola veze-

tése és a tanári kar, hogy Bicske kulturális életében szerepet, egyre fontosabb szerepet vállaljon

az intézmény.

1957-ben felvette az iskola a közeli Váli-völgy egykori kiváló költője, Vajda János nevét.

A szocializmus építésének propagandájában fontos elem volt a fiatalok továbbtanulásának biz-

tosítása, ezért a ’60-as években valóságos középiskola-építési hullám futott végig az országon.

Ennek köszönhetően – egyben elismerve az egyre növekvő érdeklődést a Vajda iránt – 1966-

ban költözhettünk be a frissen átadott Kossuth téri új épületbe, így immár méltó körülmé-

nyek között folyhatott az oktatás. Három szinten 10 tanterem, 2 kisterem, tanári, könyvtárszoba,

5 szertárhelyiség, tornaterem, 2 öltöző, konyha és étkezde, illetve megfelelő számú mellékhe-

lyiség és iroda állt rendelkezésre. (Külön bejárattal másfél szobás szolgálati lakást is tartalma-

zott az épület.) Ez évfolyamonként 3, összesen 12 nappalis osztály, azaz mintegy 300-350 ta-

nuló befogadását biztosította, számukra a kor színvonalának megfelelő oktatáshoz teremtett

ideális körülményeket. Így lehetőség nyílt a további bővülésre. Az évfolyamonkénti 2 gimná-

ziumi osztály mellett ettől az évtől mezőgazdasági jellegű szakközépiskolai osztály is indult.

Az új beiskolázási lehetőség magával hozta a diákotthon létrehozását is. A volt református

iskola épületében, a Vajda új épülete közelében alakították ki az akkor 29 diák befogadására

alkalmas kollégiumot. A hátsó udvari sportpályák kialakítására 1968-ban került sor. A kol-

légiumot a ’80-as években még bővítették, azidőtájt 80-85 kollégista kapott ellátást. Az ezred-

forduló után azonban egyre gyorsuló ütemben csökkent az igénylők száma, így 2007-ben meg-

szűnt a kollégiumi ellátás.

1973-ban érdektelenség és a megfelelő feltételrendszer hiánya miatt abbamaradt a mezőgazda-

sági képzés. Az új szakközépiskolai irány a postaforgalmi képzés lett, amely 1972-2015-ig,

tehát 43 éven át meghatározó szerepet töltött be az intézmény életében. E szakképzés legfon-

tosabb létesítményét, a bicskei oktatópostát 1997-ben adták át a tanulóknak. A gimnáziumi ok-

tatás 2004-től idegen nyelvi előkészítő évfolyamos osztállyal erősödött, az utolsó, ezen oktatási

formára beiskolázott tanulók 2017-ben érettségiztek. 2005-ben indult fakultációként – ugyan-

csak a gimnáziumi vonalon – a rendvédelemi oktatás, az utolsó, 2016-ban beiskolázott osztály

2020-ban érettségizik.

2010 után logisztikai ügyintéző képzés indult, ám a szakképzés teljes átalakulása 2015-ben ezt

már nem tette lehetővé, így kereskedő szakgimnáziumi és eladó szakközépiskolai osztályokat

hirdettünk. 2017-től már nem indult új gimnáziumi osztály.

2008-ban a Fejér Megyei Önkormányzat és Dunaújváros MJV Önkormányzata által létrehozott

ún. „Fejér TISZK” egyik tagiskolája lett a Vajda, a TISZK-en belül azonban periférikus szere-

pet játszott.

2012-ben a több évtizedes – kiszámíthatóságot és stabilitást jelentő – megyei önkormányzati

fenntartást felváltotta az állami. Először az ún. Fejér Megyei Intézményfenntartó Központ,

9

majd 2013-tól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) vette át a Vajdát. 2016-ban

a KLIK átadta az iskolát a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, így a Vajda a Székesfehérvári

Szakképzési Centrum 11. tagintézményévé vált. Ez egyben kijelöli az iskola útját, jövőjét is,

a szakképzés ágazataiban lehet és kell gondolkozni. 2018 szeptemberétől új képzésként indul a

közszolgálati ügyintéző (rendvédelmi) és informatika szakgimnáziumi képzés. 2018 nyarán új

fenntartó, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vette át a szakképzési centrumokat,

így a Székesfehérvári Szakképzési Centrumot valamennyi tagintézményével együtt.

Az intézmény igazgatói az alapítás óta:

Kamarás Oszkár (1952-1962), Karádi Imre (1962-1991), Kürthy Viktor (1991-1996), Takács

János (1996-1997), Ladányiné Báder Ildikó mb. (1997), Fatalin László (1997-2000), Becseiné

Kárándi Ilona (2001-2007), Gyimesi István (2007-2011), Glaszhütterné Kiss Annamária mb.

(2011-2012), Nagy Izabella (2012-2015), Biró Lajos mb. (2015-2016), Butola Zoltán (2016-

2019), Bottlik Zoltán (2019- )

2. Az iskola arculata, képzési kínálata, képzési rendszere

Általános célunk, hogy megmaradjunk Bicske és vonzáskörzete – megfelelő kínálatot biztosító

– középfokú oktatási intézményeként.

Fontos célkitűzésnek tekintjük jól felkészített szakemberek képzését, akik a szakképzés átala-

kulásával járó, változó körülményeknek is meg tudnak felelni. Feladatunk, hogy tudatosítsuk

az állandó önképzés szükségességét, fejlesszük a tanulók önmagukkal szembeni igényességét.

A szakgimnáziumi osztályok vonatkozásában meghatározó célnak tekintjük a szakmai alapok

elsajátítását, a választott szakma megszerettetését, valamint az érettségi vizsgákra és a tovább-

tanulásra történő minél sikeresebb felkészítést. A szakközépiskolai osztályokban pedig elsősor-

ban sokoldalú, a felmerülő szakmai problémákat készség-szinten megoldani képes gyakorlat-

orientált szakmunkások képzését kívánjuk megvalósítani.

A Székesfehérvári SZC Vajda János Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája olyan

többfunkciós intézmény, amelyben az alaptevékenységek szerint a következő egységek működ-

nek:

• nappali tagozatos gimnázium 4 évfolyam; (kifutó)

• nappali tagozatos szakgimnázium 5 (4 + 1) évfolyam,

• nappali tagozatos szakközépiskola 5 (3 + 2) évfolyam,

• nappali tagozatos, érettségi utáni szakképzés 2 évfolyam

• esti tagozatos, érettségire felkészítő felnőttoktatás 2 évfolyam

A napi pedagógiai és szakmai feladatokon túlmenően az intézmény szellemi kapacitását elsősor-

ban az oktatás- és művelődésügyhöz kötődően a posztgraduális képzésben (például tanártovább-

képzések), a megyei és regionális szintű vizsgáztatói és szakértői munkákban kell kamatoztatni.

A helyi kulturális események szervezésében és lebonyolításában való aktív részvétellel hozzá

kell járulnunk az iskola imázsának javításához. Az intézményben biztosított sportolási lehetősé-

gek kihasználását a környező, elsősorban ifjúsági korosztály számára elérhetővé kell tennünk.

10

3. Várható kihívások, trendek és szempontok a stratégiai célokhoz

A következő évek kihívásai, prognosztizálható változások a szakképzésben

a) Az országosan csökkenő, Bicske beiskolázási körzetében pedig stagnáló1 gyereklétszám

miatt a tanulói létszám biztosításához még színvonalasabb és hatékonyabb pedagógiai-

szakmai munkát kell végeznünk.

Település Népesség (fő)

2012. január 1.

A Bicskei Járás általános iskolai tanulólétszámai

(2019. február 1.)

5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály

Bicske 11 642 107 103 117 109

Csákvár 5 221 30 30 29 18

Alcsútdoboz 1 446 12 13 10 11

Vál 222 29 29 28 19

Csabdi 1 168 29 19 25 24

Etyek 4 402 31 49 35 31

Felcsút 1 831 27 29 29 30

Gánt 847 0 0 0 0

Mány 2 403 26 25 27 21

Óbarok 803 0 0 0 0

Szár 1 641 22 19 20 20

Tabajd 962 12 8 10 8

Újbarok 440 0 0 0 0

Vértesacsa 1 745 18 20 18 17

Vértesboglár 860 21 11 10 20

364 355 358 328

Itt jegyezzük meg, hogy az elmúlt két évtized során a korábban „helyben” versenytárs

nélküli Vajda két konkurenst is kapott. A 6 km-re lévő felcsúti Letenyei Lajos Gimná-

zium, Szakgimnázium és Szakközépiskola, valamint a 10 km-re működő Zsámbéki Pre-

montrei Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola komoly elszívó hatást jelent.

b) Az előző pontban leírtakat is szem előtt tartva folyamatosan javítanunk kell az iskola

hírnevét befolyásoló PR-tevékenységünket, azaz

o pedagógiai-szakmai munkánk példaértékű végzésével az ide járó tanulók ún. „sut-

togó propagandáját” pozitívan befolyásoljuk,

o minél intenzívebb és látványosabb részvétel a helyi eseményekben, ünnepségek-

ben, ezen eszközzel minél pozitívabb megjelenés a helyi- és megyei médiumok-

ban,

o az iskolai rendezvények és egyéb, iskolai tanulók által – egyénileg vagy csopor-

tosan – elért eredmények minél hangsúlyosabb bemutatása a helyi és megyei saj-

tóban,

o az ún. direkt-marketing intenzívebb alkalmazása, azaz a potenciális iskolahaszná-

lók

▪ személyes (iskolában pályaválasztási szülői értekezleteken vagy osztály-

főnöki órákon) való megkeresése,

1 A tanulólétszám növekedése „lefelé” látszólagos, mivel a – jellemzően legjobban tanuló – diákok 8, illetve 6

osztályos gimnáziumokban folytatják tanulmányaikat az 4., illetve a 6. évfolyamot követően. Ténylegesen a ta-

nulólétszám érdemleges hullámzások nélkül a Bicskei járásban stagnál.

11

▪ a pályaválasztási nyílt napokra, Szakmák éjszakájára való meghívása,

▪ a székesfehérvári és tatabányai pályaválasztási expókon való látványos

részvétel,

▪ szórólapok, plakátok kihelyezése Bicskén és a járás településein,

o az iskolai honlap informatív és PR-eszközként való minél hatékonyabb kihaszná-

lása.

c) A fejlesztésekhez szükséges anyagi hátteret egyre inkább pályázatok útján, esetleg szpon-

zorok találásával lehet megteremteni, amely sokkal átfogóbb, célorientáltabb szemléletet

és a menedzser típusú módszerek alkalmazását igényli. A helyi, valamint a regionális

szellemi életben az intézménynek és pedagógusainak szerepet kell vállalniuk, mert ez

jelentősen javítja, reálisabbá teszi az iskoláról a köztudatban kialakult képet.

d) A pedagógus-továbbképzésben a tantestület tagjainak aktívan kell közreműködnie.

Az intézmény erőssége, hogy szakképzett és elhivatott nevelőtestülettel rendelkezik, így több

évtizedes hagyományokkal, szakképzési tapasztalatokkal és eredményes gyakorlati munkával sike-

resen leküzdheti a következő évek akadályait is.

A beiskolázási problémák csökkentése érdekében fokozottabb figyelmet kell fordítani arra, hogy

a szülők, a leendő diákok és az iskola vonzáskörzetében lakók, továbbá a szakmai közvéle-

mény megismerjék az intézményben jelenleg is magas szinten folyó oktató-nevelő munkát, és az

elért eredmények közismertté váljanak. A külső megjelenésre is megfelelő figyelmez kell fordí-

tani, különben a kivitelezés formai hibái csökkentik az elért eredmények hatását.

A szakmai és idegen nyelvi oktatás prioritást élvez, azonban a humán és művészeti, a testne-

velés-sport és a természettudományi területek művelése és fejlesztése ugyanolyan fontos, mint a

kiemelt területeké, sőt a közösségek kialakulásában és kohéziójuk erősítésében ezek még nagyobb

szerepet is játszanak. Az első két területet azért tartjuk mégis célszerűnek kiemelni, mert a ta-

pasztalatok szerint jelenleg e lét tényező képes az iskolákat „kívülről” vonzóvá tenni. Az iskola

nem vonhatja ki magát a helyi gazdasági környezetből, ám ami egyik oldalról hátrány, a másik

oldalról előny lehet. A nagyvárosok közelsége az elhelyezkedést is segíti.

4. Az intézmény aktuális állapota

Az épületkomplexum a város központjában helyezkedik el, környezete nagy részben szépen par-

kosított. Az épületet ugyan középiskolának tervezték, az elmúlt évtizedek azonban számos terüle-

ten eredményeztek szemléletváltást. A korábbi belső felújítások mellett az utóbbi évtized erőfe-

szítései az informatikai infrastruktúrát megfelelő szintre emelték. Az oktatási segédeszközök, a

szertárak és tantermek felszereltsége a távolabbi- és közelmúlt anyagi nehézségei ellenére is

megfelelőnek mondható, ellentétben a tantermek padlózatával, az ajtók és ablakok állapotával, il-

letve a beázós termek mennyezetével. Az utóbbi években elvégzett kisebb fejlesztések és felújítások

(eladó tanműhely kialakítása, berendezése, wifi-hálózat kiépítése, kerékpártároló, sporteszközök

telepítése a belső udvarra, kerítés felújítása) nem pótolja a több mint aktuális tetőfelújítást, a nyílás-

zárók cseréjét, a fűtési rendszer korszerűsítését és a kazáncserét, illetve a megfelelő hőszigetelés

megvalósítását.

5. Az iskola tanulóinak összetétele

Az iskola vonzáskörzetét a közlekedési, elsősorban a tömegközlekedési adottságok határozzák

meg. Bicskéről és a Bicske környéki településekről járnak be a tanulók, a Bicskei Járás falvain

kívül így a vonzáskörzethez tartozik még Zsámbék, Herceghalom, Biatorbágy, sőt Tatabánya is.

12

6. Az iskola pedagógusai

A tantestület főállású pedagógusokból áll, a nevelőtestület magja lényegileg évek óta stabil.

Szakképzett, nagy pedagógiai múlttal és tapasztalattal rendelkező, illetve fiatal, tevékeny és elhi-

vatott pedagógusok látják el a feladatokat.

6. Az intézmény vezetése

A Székesfehérvári SZC Vajda János Gimnáziuma Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája átte-

kinthető szervezet, a szokásos piramis alakú felépítésben működik (igazgató, igazgatóhelyettesek,

munkaközösség-vezetők, beosztott pedagógusok). Ez mind a hagyományoknak és törvényi sza-

bályoknak is megfelel, illetve a napi gyakorlatban is jól bevált struktúra. A hatékonyság érdekében

egy-egy feladatot célszerű e hierarchikus rendszerből kivenni, projekttevékenységként, egy-egy

projektvezető irányításával megvalósítani.

Az aktuális feladatoknak megfelelően kialakított projektek e feladatokhoz igazodóan, időszakos

jelleggel jönnek létre. A projekt vezetőjét és tagjait a feladatnak megfelelően kell megbízni.

A vezetési sémában nem tüntettük fel a keresztkapcsolatokat, így például az osztályfőnöki mun-

kaközösség szinte az egész intézményre kiterjedő hatását. A megadott sémában nem szerepel a

külső kapcsolódási pontok feltüntetése sem. Ezeket az intézmény Szervezeti és működési szabály-

zata pontosítja.

7. Az iskolai hagyományok rendszere

A diákönkormányzat iskolai szintű képviseleti fórum, mely alulról építkezik. Első szintje az osz-

tályközösség, az osztály diákönkormányzatok, melyekben megválasztják a különböző funkcioná-

riusokat és felelősöket, továbbá egy-egy tanulóval képviseltetik magukat az iskolai diákönkor-

mányzatban. Ez utóbbi vezetőjét a diákság választja meg. Ezen kívül meghatározzák az adott

tanév diákprogramjait és az azok lebonyolításáért felelős osztályokat. Időpont- és programjavaslat

készül a gólyabál, a Mikulás, a karácsonyi megemlékezés, a farsangi bál eseményeiről. A diákön-

kormányzat munkáját a nevelőtestület egy tagja koordinálja és segíti, illetve ő képviseli a tanu-

lók jogait és érdekeit a tantestület és az iskolai vezetőség előtt. Az ő jelenlétében a diák-önkor-

mányzati képviselők havonta egy gyűlésen beszélik meg az aktuális tennivalókat.

Nemzeti ünnepeinket és az iskola saját évfordulós ünnepeit tanulóink által összeállított és előadott

műsorokkal tesszük emlékezetessé. Ezekre az alkalmakra az iskolánkkal kapcsolatban álló in-

tézmények (iskolák, hivatalok) képviselőit is meghívjuk.

Minden tanuló számára az itt töltött évek legfontosabb ünnepe a szalagavató és a ballagás. A

december folyamán a végzősök mellére kitűzött szalag már a ballagás és az azt követő érettségi

vizsgák közeledtét jelzi. A szalagok kitűzését az a bál teszi még emlékezetesebbé, melyen már

jelöltként vehetnek részt a végzős tanulók és meghívottaik. Nem kevésbé ünnepélyes az utolsó

tanítási napot követő búcsúzás, amikor a diákok az osztályfőnök vezetésével utoljára együtt bal-

lagnak végig azokon a termeken és folyosókon, ahol addig mindennapi életük zajlott. Ekkor kü-

lön elismerésben és jutalomban részesülnek azok a tanulók, akik négy éven át jeles, illetve ki-

tűnő eredményeket értek el, vagy kiemelkedő művészeti, közösségi vagy sportteljesítménnyel

öregbítették iskolánk hírnevét.

A diákélet gazdagításának egyik legfontosabb feladata az iskolaéletet dokumentáló Vajda-tükör

című iskolaújság újraindítása, melynek szerkesztésben tanulók, tanárok egyaránt részt vennének.

Az iskolai honlap bőséges és aktuális tartalommal informálja diákjainkat és a honlap külső láto-

gatóit is intézményünk eredményeiről, fontosabb eseményeiről, s természetesen tartalmazza az

13

előírt hivatalos dokumentumokat is. E honlapról (is) be lehet lépni a KRÉTA elnevezésű elektro-

nikus naplóba, ahol a diákok és szüleik időveszteség nélkül nyomon követhetik a tanuló iskolai

szerepléseihez kapcsolódó információkat.

Minden év őszén két tanítási napot pályaválasztási nyílt nappá téve bepillantást engedünk az in-

tézmény mindennapi életébe mindazok számára, akik szívesen nézik meg iskolánk épületét, illetve

az itt folyó oktató-nevelő munkát. Örömmel tölt el bennünket, hogy az érdeklődők száma évről

évre nő, és a tavaszi felvételi vizsgákon is egyre többen vesznek részt.

Saját tanulóink számára lehetővé tesszük az országos szervezésű versenyekbe való bekapcsoló-

dást. Minden évben sokan élnek a lehetőséggel, hogy az Országos Középiskolai Tanulmányi Ver-

seny valamely tantárgyi kategóriájában próbára tegyék addig megszerzett tudásukat. Ez a tudás

legtöbbször a megyei szintű selejtezőkig elegendő, de egy-egy diák néha megörvendeztet ben-

nünket országos szintű helyezéssel is.

A vizsgarutin megszerzése érdekében és az aktuális tudásszint megállapítására házi versenyeket

is szervezünk, elsősorban a kötelező érettségi tantárgyakra koncentrálva. Fontosnak tartjuk, hogy

tanítványaink szabatosan tudják megfogalmazni mondanivalójukat, mire az érettségi vizsgá-

jukra sor kerül.

Számos nemzetközi és országos pályázaton és versenyen is részt vettünk, s folyamatosan részt

kívánunk venni. Lehetetlen minden eredményt felsorolni, csak a tavalyi tanévben 47 különböző

versenyen és vetélkedőn indultak diákjaink, s ritkán érkeztek haza eredmény nélkül. Az elmúlt

tanévben pl. iskolánk megnyerte az Európai Unió Parlamentje által hirdetett EUROSCOLA ver-

seny hazai döntőjét, így egy osztálynyi diákkal részt vehettünk Strasbourgban, az Európai Unió

Parlamentjében a tavaszi középiskolai témanapon. Csapatunk ezüstérmet szerzett az Országos

Középiskolás Diákvállalkozó Vetélkedő döntőjében. Négy diákunk a Cambridge-i Egyetem on-

line angol nyelvi versenyén szerzett jogot az angliai versenyen való részvételre – és még sorol-

hatnánk. E tanévben már a Szegedi Egyetem országos ókortörténeti versenyéről hozta el az

aranyérmet a vajdás kilencedikes csapat…

Lengyelországi, chorzów-i testvériskolánk van, velük évek óta rendszeres oda-vissza utazásos

programokat szervezünk – természetesen az angol a közvetítő nyelv. Most építjük (újra) görög

testvériskolai kapcsolatunkat.

Rendszeresek a kulturális eseményekről való megemlékezések (A magyar kultúra napja, a költé-

szet napja), hangversenyek, színházlátogatások, a Bicskei Napokon, megyei diáknapokon való

részvétel. Szavalóink, a színjátszó kör folyamatosan jelentős eredményeket ér el.

Az iskolai sportélet legeredményesebb ágazata a kempo (küzdősport) szakág, a 2018/19-es tanév-

ben világbajnoki aranyérmes fiú és bronzérmes leány volt a tanulóink között. A labdarúgás és az

atlétika még kiemelkedőnek mondható, számos versenyen bizonyítottak diákjaink az elmúlt évek-

ben is.

8. Az iskola környezete

8.1. Környezet és háttér – Bicskéről általában

Bicske közel 12 000 lakosú kisváros (1986-tól, korábban község, nagyközség), Budapest-

től 35 km-re, Székesfehérvártól 50 km-re, Tatabányától 20 km-re fekszik, Fejér megye északi

sarkában.

A munkaképes lakosság nagy része (kb. 4500 fő) Budapestre jár dolgozni, nagyon sok az

ingázó. Így a családoknak megszokott, hogy valaki eljár (bejár) valahova dolgozni, tanulni. Saj-

nos így az „alvó” város jegyei érzékelhetők.

Helyi munkahelyi lehetőségek a volt VIV, majd Siemens, jelenleg TYCO; a volt MMG-

AM, amely részben megmaradt; a Magyarmet (német érdekeltségű) európai szintű öntöde (ISO

14

minősítésű); a volt tsz, ma Agrár Rt.; a SPAR logisztikai központ, a VIV-BER Kft., Friss és Ro-

pogós Kft. és több kisebb létszámmal dolgozó munkahely. Sok magánvállalkozás indult be az

utóbbi években, a Ferrotechnikán kívül azonban inkább kereskedelmi és vendéglátó egységek nyíl-

tak.

A városban egyre több pénzintézet működik a szokásos hivatalok mellett. A postaforgalmi

szakközépiskolából több diákunk tudott ezekben az intézményekben elhelyezkedni.

Nem bicskei illetőségű, de Bicskén működő intézmények a Fővárosi Kossuth Zsuzsa

Gyermekotthon, a Fejér Megyei Ápoló-Gondozó Otthon. Ezektől az intézményektől szintén di-

ákjaink elhelyezkedését várjuk.

Alapvetően az átlagos kisvárosok általános jellegzetességei figyelhetők meg mind társa-

dalmi, mind kulturális, mind gazdasági szempontból. A nagyvárosok elszívó hatása érvényesül

a tanárok betelepítésével. A kisvárosban nem tudnak konkurálni pl. a fővárosi illetményekkel, fő-

városi kulturális lehetőségekkel.

A Bicskén élő családokban a középiskolai korosztály 15-22 évesig kb. 1400 fő. Bicske

lakosainak száma 11 000 fő. Az általános iskolában kb. 1000 diák tanul. A bicskei iskolákon

kívül közvetlenül 13 település iskoláiból jönnek diákok intézményünkbe.

8.2. Az iskola tanulói közössége

A gimnáziumba a bejáró tanulók száma meghaladja az 50%-ot.

A piacgazdaság kialakulásának következtében megjelent a modern munkaerőpiac is.

Térségünkre is jellemző, hogy a magasan kvalifikált munkaerőt keresik, legyen az szakmunkás

vagy felsőfokú végzettség. Ezen körülmények ismeretében érthető, mi ösztönzi diákjainkat a

középiskola elvégzésére. Nagyrészt az, hogy egyre nyilvánvalóbbá válik: az érettségi megszer-

zésével lehetőség nyílik számukra keresettebb szakmák elsajátítására vagy akár felsőfokú tanul-

mányok folytatására.

Észrevehetően sok diák érkezik csonka vagy hátrányos helyzetű családból. Több család-

fenntartó munkanélküli. Vannak osztályok, ahol az ilyen jellegű problémák halmozódnak. Sok csa-

ládnál szempont, hogy a diák ne eljáró legyen, hanem helyben tanuljon. Sokszor az dönt, hogy még

nem tudják, hova akarnak továbbtanulni, de az érettségit fontosnak tartják. Döntéshalasztó in-

doka is van a helyi középiskolába járásnak. A nyelvi készséggel rendelkezők számára újabb le-

hetőség a nyelvi osztály, amellyel az emelt szintű nyelvi érettségi válik elérhetővé.

9. A tanulási attitűd és az iskolai felvételi rendszer, átjárhatóság, a tanulói jogviszony

megszűnése

9.1 A tanulási attitűd

Az utóbbi években a nyelvi előkészítő osztály elindulásának köszönhetően nőtt a kitűnő és jeles

eredményű tanulók száma. Tanulóinknak kb. 5-10%-a vesz részt megyei és országos tanulmányi

versenyeken. A felsőfokú felvételi arányt teljes pontossággal nem tudjuk, hiszen nem kidolgo-

zott a végzős diákok visszajelzésének rendszere. E hiány pótlása a közeljövő sürgős feladata. A

minőségpolitikánk tartalmazza, hogy az osztályfőnököknek mérniük kell a felvételt nyert tanuló-

ink számát.

Ha a pedagógiai „ráhatás” következtében a gyermek iskolához való érzelmi viszonya kedve-

zőtlenül alakul, akkor a tanárnak rendkívül nehézzé válik a tanítás, a tanulóknak pedig a tanulás.

Ezért az iskola egyik fő feladata, hogy a tanítási-tanulási folyamat során segítse a tanuló szá-

mára a belső motiváltság kialakítását, a személyes érdekeltség és a döntés lehetőségét. A tanu-

lás folyamatában jó, ha érvényesül a mintakép követési vágya, a kíváncsiság, a kompetenciára

törekvés, továbbá megjelenik a segítségadás.

15

Ehhez szükséges: a differenciált tanulásszervezés; a tanulási képességek kialakítása és azok

folyamatos fejlesztése. Ennek érdekében célszerű a 9. évfolyamon egy tanulás-módszertani

stúdiumot, tréninget szervezni. A későbbiekben pedig a kifejlesztett képességek „utógondo-

zása”, a tanárok ez irányú kooperációja szükséges. Az olyan tanári attitűd, amelyben a tanár a

tanítás-tanulás folyamatának tervezője, szervezője, irányítója és ellenőrzője a tantárgyi kötődé-

sek kialakulását segíti. Ezeket befolyásolhatják:

• a tantárgy érdekessége,

• az ismeretek fontossága, jelentősége a tanulók jövőbeni tervei szempontjából,

• a gyakran alkalmazott tanítási módszerek iránti viszony,

• a tantárgy tanulásával kapcsolatos élmények (sikerek, kudarcok)

• a pedagógus személyisége,

• igény arra, hogy a tanulók elmondhassák kritikai észrevételeiket, melyhez nélkülözhe-

tetlen, hogy a tanítási-tanulási folyamatában a tanár és a tanuló között partneri viszony

alakuljon ki. Ebben a folyamatban a tanárnak rendelkeznie kell a személyiségközpontú

attitűddel pl. természetesség, emberközeli magatartás, valódiság, empátia, türelem, stb.

• A személyi feltételek függvényében az állandóság biztosítása.

9.2. Az iskolai felvételi rendszer, átjárhatóság, a tanulói jogviszony megszűnése

Az általános iskolai felvételit az országos egységes felvételi rendszerben bonyolítjuk. A

tanulók felvételét az írásbeli és a hozott tantárgyi jegyek alapján bíráljuk el. Beiratkozásnál az Ok-

tatási Minisztérium aktuális rendeletei az irányadók.

Az iskolai tagozatok között átjárhatóságot biztosítunk, értékelve az átjelentkezésig elért

tanulmányi eredményt, a tantárgyi rendszerben addig tanult szaktárgyak osztályzatait. Amennyi-

ben szükséges, különbözeti vizsgákat szervezünk a hiányzó osztályzatok megszerzéséért. A köz-

nevelési törvényben meghatározott elveket érvényesítjük.

A tanulói jogviszony megszűnése a köznevelési törvényben, illetve az iskolai SZMSZ-ben

szabályozott módokon lehetséges.

10. A diákönkormányzat és az iskolavezetés kapcsolata

Diákönkormányzat

A tanulók, a tanulóközösségek, diákkörök a diákok érdekeinek képviseletére hozhatják létre a

diákönkormányzatokat. Az iskola vezetőségének és tantestületének a létrejött diákönkormány-

zat munkáját segíteni, támogatni kell. A működéséhez szükséges feltételeket biztosítani köteles.

A diákönkormányzat eljárhat minden olyan kérdésben, amely a tanulói közösség nagyobb cso-

portját érinti, és az intézmény nevelő-oktató feladatával összefügg. Működését a Közoktatásról

szóló törvény 62-64. §-ai, valamint a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet és a 8/2000 (V. 24.) OM

rendeletek 31. §-a szabályozzák.

A diákönkormányzat működése bekapcsolódik a személyiségfejlesztés folyamatába. Tevé-

kenységével megtanítja a diákoknak az érdekképviselet fogalmát és annak gyakorlását. Az ál-

lampolgári jogok gyakorlásához kifejleszti a következő képességeket:

16

• konfliktustűrő és -kezelő képesség kialakítása, kifejlesztése,

• kompromisszumkészség,

• akaraterő,

• akarat érvényesítő képesség kialakítása,

• szolidaritási képesség,

• együttműködési képesség,

• problémamegoldási képesség,

• tolerancia, empátia,

• kommunikációs képesség

• véleményezési képesség.

A tanulói jogokon és kötelességeken keresztül a diákok megismerik az állampolgári jogokat és

kötelességeket, gyakorolják a választást, a választhatóság feltételeivel találkoznak.

A DÖK feladatai közé tartozik a nyilvánosság megszervezése, pl. iskolarádió, információk biz-

tosítása, panaszkezelő eljárás stb. Az érdekképviselet során kereshet szövetségest, valóságos

közéleti szerepeket és technikákat. A képviselőket, tisztségviselőket tovább képezheti, az isme-

reteket karbantarthatja.

Az önkormányzat alapja a feladat, a hatáskör és a felelősség egyensúlya. A DÖK munkáját a

diákok által választott tanár segíti. A Szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulókö-

zösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.

A diákönkormányzat és az iskolavezetés kapcsolata

A diákok közvetlenül – írásos és szóbeli formában – is részt vehetnek az intézmény döntési folya-

matában. Felvetett személyes kérdéseikre a törvényben meghatározottak alapján választ kell kap-

niuk az intézmény igazgatójától.

Közvetett formában választott tisztségviselőiken (diák-önkormányzati képviselők) és az osztályo-

kat a tanári fórumokon képviselő osztályfőnökökön keresztül vehetnek részt az intézmény döntés-

hozatalában.

Az iskolai diákönkormányzat vezetője, az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettes és a diákmoz-

galmat segítő tanár részvételével a diákönkormányzat minden hónapban megvitatja a tanulókat

érintő kérdéseket. Ennek során az iskola igazgatója ismerteti azokat a tervezett intézkedéseket,

amelyek összefüggésben állnak a tanulói jogviszonnyal.

Az iskolai diákönkormányzat képviselője részére biztosítani kell az iskola igazgatójához

való bejutás lehetőségét minden olyan esetben, ha a találkozást legalább egy munkanappal koráb-

ban kérte. Akkor is lehetőséget kell nyújtani a személyes találkozásra, ha e határidő megtartására

nem volt mód, feltéve, hogy az iskola igazgatójának elfoglaltsága a találkozót nem zárja ki. Ezeket

a rendelkezéseket az iskola igazgatóhelyettesének tekintetében is alkalmazni kell.

Az iskola igazgatója legalább tizenöt munkanappal korábban köteles megküldeni írás-

ban az iskolai diákönkormányzat vezetőjének azokat a tervezett intézkedéseket, amelyekkel kap-

csolatosan az iskolai diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Az átadást követő hét

munkanap eltelte után a megküldött tervezetet az érdekelt felek közösen megvitatják, és egyeztetik

álláspontjukat.

Az iskolavezetés és a diákönkormányzat között a kapcsolatot a diákmozgalmat segítő ta-

nár tartja.

Az iskolában működő diákönkormányzat tevékenységéhez a tanítási órákon kívül azt a

17

helyiséget veheti igénybe, amelyik kapcsolódik a diákönkormányzat tevékenységéhez, illetőleg,

ha ez nem állapítható meg, azt az osztálytermet, amelybe a legtöbb érintett tanuló jár.

A diákönkormányzat véleményezési jogát gyakorolja az SZMSZ következő kérdéseinek

vizsgálatánál:

• az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos felada-

tok;

• a diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kap-

csolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek

(helyiségek, berendezések használata);

• házirend, SZMSZ;

• a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és for-

mái;

• a tanulók jutalmazásának elvei és formái;

• a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei;

Évente legalább egyszer diákönkormányzat-gyűlést kell szervezni a diákönkormányzat és

a tanulójogok érvényesítése áttekintésének céljából.

10.1 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jog gyakorlása

A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselő útján, a jogszabályoknak megfelelően, részt ve-

gyen az őt érintő kérdések meghozatalában. A tanuló joga, hogy válasszon a pedagógiai program

keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások továbbá pedagógusok közül.

A diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol (a nevelőtestület véleményének meghallgatásával)

a következőkben:

• saját közösségi életük tervezésében, szervezésében,

• tisztségviselőik megválasztásában,

• jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

• az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

• a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

• az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

• a házirend elfogadása előtt.

11. Az intézmény kapcsolatrendszere

Az intézmény fenntartója a Székesfehérvári Szakképzési Centrum. Működését a Bicskei Ön-

kormányzat tulajdonában álló épületkomplexum biztosítja.

Több városi kulturális műsort kezdeményeztünk és rendeztünk, rendszeresen részt ve-

szünk a Bicskei Napok kulturális rendezvény sorozatán, szakmailag igyekszünk együtt dolgozni a

város általános iskoláival, óvodáival, művelődési központjával, a városi könyvtárral, a helyi új-

sággal és tévékkel. Ezekkel, a helyi önkormányzathoz tartozó intézményekkel az együttműködé-

sünk jónak mondható.

Az itt működő multinacionális cégekkel közvetlen kapcsolatunk most kezd kialakulni. A

helyi vállalkozók iskolánkhoz való viszonyulása megosztott képet mutat. Konkrét célokat, esemé-

nyeket sokan támogatnak, ugyanakkor meglehetősen széles körben figyelhető meg visszafogottabb

hozzáállás is. Együttműködést építettünk ki a Családsegítő Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadó-

val és a Batthyány-kastélyban működő Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonnal is.

18

A 2008/2009-es tanévben indítottunk rendészeti orientáltságú gimnáziumi képzést. A kép-

zés keretében szoros kapcsolatot tartunk a helyi rendőrkapitánysággal.

A szülők, a szülői munkaközösség a szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt napok

alkalmával rendszeresen betekintést nyerhetnek az iskola életébe. A fontosabb, az egész közös-

séget érintő döntések előtt az intézmény vezetése és az osztályfőnökök kikérik a szülők vélemé-

nyét személyesen vagy kérdőívek formájában. Évente egy összevont iskolai szülői értekezletet

tartunk, hogy megkönnyítsük a szülői munkaközösségek munkáját és tájékozódását.

Iskolánk a jövőben az eddiginél is szorosabb kapcsolatot kíván kiépíteni az általános isko-

lákkal. Ennek érdekében pedagógusaink személyesen is felkeresik a beiskolázási körzet intézmé-

nyeit, ahol a szülői értekezleteken ismertetik a gimnázium és a szakképzés nyújtotta lehetőségeket,

bemutatják intézményünk életét, a róla készült referenciafilmet.

19

II. A NEVELÉSI PROGRAM

1. Az intézményben folyó oktatás és nevelés alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárá-

sai, értékeink

1.1. Alapelvek

Alapelvünk a korszerű műveltségkép és értékrendszer kialakítása, amely a tanulókat felkészíti, al-

kalmassá teszi a valóság viszonyrendszerének megértésére. Az intézményt az alábbi célok ve-

zérlik:

1) tanulóinak önismereti készséggel rendelkező, sokoldalú, nyitott, érdeklődő, kreatív, rugalmas

személyiséggé fejlesztése;

2) testileg, lelkileg, szellemileg, életmódjukat tekintve egészséges, harmonikus személyiségű, a

természetet tisztelő ifjak nevelése;

3) a tanulók érzelmi nevelése, jó ízlésük, esztétikai érzékük és igényük kialakítása;

4) a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése;

5) a tanulókban helyes értékrend, énkép, valamint az önnevelés képességének kialakítása;

6) a felelősségtudat megalapozása, fejlesztése;

7) rugalmas, toleráns gondolkodás kifejlesztése a másság elismerése és tiszteletben tartása érde-

kében;

8) az otthon, a lakóhely tiszteletének, szeretetének és a magyarságtudatnak a kialakítása;

9) a tudás elismerésének, becsületének, illetve a munka tiszteletének, a kitartó munkavégzés ké-

pességének a kialakítása;

10) az önálló ismeretszerzési képesség kifejlesztése, könyvtárhasználati és egyéb információs

technikai hátterek használatának elsajátítása;

11) színvonalas oktatással szilárd alapműveltség, biztos alapkészségek kialakítása;

12) a diákok felkészítése az érettségi, illetve az érettségi-képesítő vizsgára, a továbbtanulásra, a

munkavállalói szerep vállalására;

13) a világnézeti semlegesség megvalósítása;

14) a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos, sokoldalú közvetítése;

15) az esélyegyenlőség lehetőség szerinti biztosítása a hátrányos tanulók számára;

16) az Európai Unióba való integrálódás egyik legfontosabb tényezője az idegen nyelvi képzés.

1.2. Céljaink

1.2.1. A diákok:

• legyenek tisztelettudóak, jól neveltek, társas kapcsolataikban kulturáltak, jó kommuni-

kációs készséggel rendelkezők;

• legyenek érdeklődők, nyitottak, rugalmasak, az egyéni látásmód, az önkifejezés igénye,

a szépérzék, az esztétikum iránti igény jellemezze őket;

• tudatosan, kulturáltan vállalják fel konfliktusaikat, fejlesszék konfliktustűrő képességü-

ket, hogy kiegyensúlyozott emberré váljanak;

• legyenek motiváltak a tanulásban;

• ízleljék meg a sikert társaik, szüleik és nevelőik körében, a tantervi követelményeken túl

képességeik mind szélesebb körében;

• váljanak képessé saját érdekeik érvényesítésére, hogy a siker esélyével készüljenek fel

életpályájukra;

20

• ügyeljenek környezetük tisztaságára, épségére;

• ügyeljenek saját egészségükre, kerüljék a káros szenvedélyeket.

1.2.2. A gimnáziumi tagozat specifikus célkitűzései

Az iskolától, mint szolgáltató intézménytől alapvető társadalmi elvárás, hogy a tehetséges tanuló-

kat a felsőfokú továbbtanulásra, illetve közép- és emelt szintű érettségire készítse fel. Ez a gimná-

ziumi tagozat egyik kiemelkedő feladata, hiszen a tehetséges tanulók sok esetben a szociális hely-

zetükből adódóan, illetve a megromlott közbiztonság miatt ma már erősen meggondolják, hogy

ún. elitgimnáziumokba iratkozzanak-e be, hiszen a bejárást választva túl sok idejük menne el

az utazással, így kiesnének a közösségi életből, a kollégista létformával pedig az otthoni meleget,

a közvetlen szülői gondoskodást veszítenék el sokan idő előtt. A tehetséges tanulókkal való törődés

ezért alapvető feladata intézményünknek.

A régió középiskolás korosztályának egy másik része 14 évesen még nem döntötte el,

hogy milyen szakképesítést szerezzen meg, ezért továbbtanulásakor gimnáziumot választ magá-

nak. Az ő számukra is biztosítani kell egyrészt a közép- és emelt szintű érettségi vizsgához szüksé-

ges ismeretek megszerzését, egyben fel kell készíteni őket a később kezdődő szakmatanulásra.

A NAT szabályozza az emelt szintű oktatás óraszámait, mely szerint magyar nyelv és

irodalom, matematika és az élő idegen nyelv tárgyakból legalább heti öt, a többi tantárgy esetén

legalább heti négy tanulási foglalkozást kell biztosítani.

Az új típusú vizsgarendszer szerint iskolánkban bevezetjük az emelt szintű érettségit és

az arra való felkészítést, melynek óraszámai. A felkészítő foglalkozások tananyaga megegyezik

az emelt szintű érettségi követelményével.

évfolyam

11. 12.

kötelező

magyar nyelv 1 1

magyar irodalom 2 2

matematika 2 2

történelem 2 2

idegen nyelv (angol) 2 2

idegen nyelv (német) 2 2

választható

informatika vagy kémia 3 3

fizika 2 2

biológia vagy földrajz 2 2

összesen 16 óra 16 óra

1.2.3. A rendészeti pályára felkészítő képzés specifikus célkitűzései

A rendészeti szakmák iránt érdeklődő tanulóknak – a gimnáziumi közismereti tárgyak elsajátí-

tása mellett – olyan speciális ismereteket nyújtani, amelyekkel pályaválasztásuk megalapozot-

tabbá válik. Erősödik motivációs bázisuk, ezzel elkerülhetővé válik a hibás pályaválasztás, mér-

sékelhető a későbbi pályaelhagyás. A tanulók megismerik a rendészeti szakmákra és életpályákra

jellemző munkatevékenységeket, az e területeken dolgozók előtt álló perspektívákat. Ezáltal erősö-

dik a rendészeti szervek presztízse, a bűn- és baleset-megelőzés társadalmi bázisa. A képzésben

részt vevők jogi és állampolgári ismeretei elmélyülnek, ami megerősíti a felelős állampolgári ma-

gatartást.

21

Célunk:

• Olyan képességeket fejleszteni, melyek erősítik a pályaalkalmasságot. Fontos szerepet

játszik az önismeret és a kommunikációs képességek fejlesztése, valamint a megfelelő

kondicionáltság kialakítása.

• A kerettantervben is szereplő olyan tantárgyak speciális tartalmakkal való kiegészítése,

melyek a rendvédelmi szerveknél is kívánatos és konvertálható ismereteket tartalmaz-

nak (idegen nyelv, informatika).

• Felkészíteni a belügyi rendészeti ismeretek című tantárgyból – mint kötelezően választ-

ható akkreditált érettségi tárgyból – tehető középszintű érettségi vizsgára.

• Előkészíteni a rendészeti szakközépiskolákban vagy a Rendőrtiszti Főiskolán folytatandó

továbbtanulásra.

1.2.4. A szakközépiskolai tagozat specifikus célkitűzései

Feladatok:

• nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális

szaktudást a szakmai művelődéshez, a szakmai munkatevékenység ellátásához;

• alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szak-

mai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlő-

désből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni;

• neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható

munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra, felelősségvállalásra;

• fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét;

• alakítsa ki a tanulókban a szolgáltatói gondolkodásmódot és sajátíttassa el a szolgáltatói

magatartás alapvető formáit;

• alakítsa ki a tanulókban a szakmai elhivatottságot.

A képzés célja összességében a szakmai követelményeken túl magában foglalja a nevelési

célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is a szakmával

összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetését.

Eszközöket, eljárásokat a tanórai munkában és a tanórán kívüli tevékenységben egyaránt

használjuk. A lehetőségeket az SZMSZ-ben is szabályozzuk.

2. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnök feladatai

2.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai:

• A tanítási órákra való felkészülés;

• a tanulók dolgozatainak a javítása;

• a tanulók munkájának rendszeres értékelése;

• a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése;

• részt vesz az érettségi, különbözeti, felvételi és osztályozó vizsgák lebonyolításában;

• dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése;

• tanulmányi versenyek lebonyolítása;

• a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok;

• felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken;

• iskolai kulturális és sportversenyek szervezése;

• osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása;

22

• az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása;

• szülői értekezletek és fogadó órák megtartása;

• részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken;

• részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken;

• a tanulók felügyelete az óraközi szünetekben;

• tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése;

• iskolai ünnepségeken és rendezvényeken való részvétel;

• részvétel a munkaközösségi értekezleteken;

• szertárrendezés;

• osztálytermek rendben tartása;

• tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai munkavégzés.

2.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:

• Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája so-

rán maximális tekintettel van a személyfejlődés jegyeire;

• együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását;

• segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját;

• kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével;

• figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét;

• minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a tantestület elé terjeszti;

• szülői értekezletet tart;

• ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és

év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kap-

csolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása;

• segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát;

• kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot

tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével;

• közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében;

• javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére;

• részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megol-

dását;

• rendkívüli esetekben órát látogat az osztályában.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza

meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

3.1. Az iskola tanórán és tanórán kívüli szolgáltatásai, tevékenységformái

Az iskola tanulói összetétele, a szociokulturális környezet, valamint a kiterjedt (kb. 50 km-es)

vonzáskörzet indokolja, hogy különös gonddal szervezzük meg tanórán kívüli foglalkozásainkat.

A személyiségfejlesztés nem csak a tanórán kívüli iskolai munka feladata, hanem a tanórákon,

elsősorban az osztályfőnöki órákon különös fontossága van. A tanórán kívüli iskolai szolgáltatá-

sok és programok a szabadidős tevékenységek a tanulók képességfejlesztését és a szociális jut-

tatások igénybevételét teszik lehetővé. Ezek vázlatosan az alábbiak:

• Az iskolában működő büfé napközben biztosítja az étkezési lehetőséget, a menzán ebéd

23

igényelhető.

• Mindennapos testedzés a tornateremben, az edzőteremben vagy a szabadban.

• Szakkörök, önképző körök, klubok a tehetséggondozásra, képességfejlesztésre.

• A könyvtár használata, könyvek kölcsönzése, könyvtári foglalkozások igénybevétele.

• Felkészítés kulturális és sportversenyekre, vetélkedőkre, az iskola tanulói számára meg-

hirdetett, illetve iskolán kívüli versenyekre.

• Rendszeres iskolaorvosi szűrővizsgálatok, védőnői szaktanácsadás biztosítása, a szak-

rendelés igénybevételéhez nyújtott segítség.

• A kulturális szolgáltatások közös, csoportos igénybevétele, múzeumok, kiállítások meg-

tekintése, rendszeres színházlátogatás.

• Segélyezés és ösztöndíjigénylés lehetőségének biztosítása.

• Drogprevenciós foglalkozásokon részvétel.

• Egészségügyi és környezetvédelmi program megvalósítása.

A jelzett szolgáltatások az étkezés és a színház-, illetve kiállítás-látogatások kivételével ingyene-

sek, a szülők tájékoztatásával (esetenként részvételükkel) szerveződnek.

A tanév elején az osztályok egy- vagy kétnapos tanulmányi kiránduláson vehetnek részt.

Ez akkor valósítható meg, ha költségeit a tanulók fedezik.

Az iskolában tanítási idő alatt erdei tábor szervezhető, amelynek időtartama legfeljebb öt

tanítási nap. A résztvevők az iskola azon nappali tagozatos diákjai közül kerülhetnek ki, akik a

program teljes költségét fedezni tudják.

A sokrétű, szerteágazó, konkrét tapasztalatgyűjtés a tanulók szocializációs képességeit

fejleszti, az információk, benyomások a spontán és szándékosan szerzett ismeretek körét tágít-

ják, a tanulás, a kíváncsiság felkeltését segítik. Mintát adnak a tanulóknak a tartalmas szabadidő-

töltésre, képességeik kibontakoztatására. Az iskola által nyújtott szolgáltatás a magatartási, be-

illeszkedési zavart mutató tanulók helyzetén is javít azzal, hogy tartalmas elfoglaltságot kínál,

viselkedési mintákat ad számukra a különböző élethelyzetekben, sikerélményhez juttatja őket, tár-

sas kapcsolataikat ápolja, szélesíti.

Céljaink:

• a személyiség fejlesztése, reális önismeret;

• szükséges önérvényesítés – együttműködés;

• felelősségvállalás – kulturált magatartás mások tisztelete, az empátia kialakítása;

• a szabadidő hasznos eltöltése és erre a lehetőség biztosítása;

• a tanítás-tanulás folyamatának segítése differenciált keretek között is;

• felkészítés a sikeres életkezdésre;

• korunk informatikai és nyelvi kommunikációs igényeinek tanulóinkkal való megismer-

tetése a szükséges ismeretek elsajátíttatásának segítségével;

• hagyományaink megismerése, ápolása;

• fokozott figyelmet kell fordítani a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését biztosító

foglalkoztatásra és oktatására.

3.2. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: az értékek létrehozásában való közös

cselekvés színterei, tevékenységei

Az iskolában elsősorban osztályközösségekben gondolkodunk. Elsődleges feladat az osztályfő-

nöki órák szakszerű ellátása. Az éves osztálykirándulások, rendezvények (mikulás, karácsony,

9.-esek köszöntése, farsang, a 12. osztályosok búcsúztatása stb.) közösségfejlesztő funkciót lát-

nak el.

24

Ugyanakkor jó közösséget képviselhetnek az iskolai színjátszó csoport, az énekkar és

egyéb kiscsoportok. Ide sorolhatók a színházlátogatások, egyéb programok, valamint részben az

előző pontban taglalt személyiségfejlesztő lehetőségek, szabadidős formák kihasználása.

Iskolánk részt vesz a drogprevenciós programban, ahol szociológus, pszichológus, illetve

rendőrségi szakemberek segítségével a diákok életvezetési, egészséges életmódbeli tanácsokat

kapnak. Az iskola rendelkezik drogprevenciós stratégiával és az oktatási törvényben előírtaknak

megfelelő egészségügyi és környezetvédelmi programmal.

Szabadidő szervező pedagógus hiányában iskolánk minden pedagógusának (főleg mun-

kaközösségi alapokon) alapvető feladata a tanulók szabadidős tevékenységének szervezése, a kö-

zösségi élet kialakítása:

• az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, progra-

mok előkészítése, szervezése, a környezeti neveléssel összefüggő tevékenység segítése (er-

dei iskola, tábor stb.);

• a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése, szervezése,

tájékoztatás nyújtása a szabadidős programokhoz;

• a tanulóközösség, diákönkormányzat programjának segítése;

• a szülői szervezet (közösség) munkájának segítése;

• az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglalkozások előkészítése, szervezése;

• az egészséges életmódra nevelés, továbbá a szenvedélybetegségek megelőzésével össze-

függő szabadidős tevékenység szervezése, összhangban az ifjúságvédelmi feladatoknál

megfogalmazottakkal;

• az alapvető emberi értékek, a nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi hagyományok iskolán

belüli megismertetésében, a kulturális, etnikai stb. másság megismertetésében és elfogad-

tatásában való közreműködés;

• az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének, a partneriskolákkal való együtt-

működésének segítése.

Nagyon fontos, hogy a köznevelési törvényben meghatározott időkeret terhére szervezett tanórán

kívüli foglalkozás, beleértve a tanulmányi és szakmai versenyeket, diáknapokat, az énekkart, szín-

padot, a pedagógiai programban szereplő vagy később megszervezendő művészeti csoportot, az

iskolai sportkört, a mindennapos testedzést és gyógytestnevelést, a házibajnokságot, az iskolák

közötti versenyt megszervezzük, illetve működtetni tudjuk.

4. Hátrányos helyzetű tanulók

4.1. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos tevékenységek

Tanulóink között a beiskolázáskor jelentős egyéni különbségek tapasztalhatók. Az eltérések első-

sorban a tanulási képességek minőségében mutatkoznak meg. A képességek fejlődését erősen

meghatározza a környezet, amelyből a tanuló érkezik. Tapasztalataink szerint a hátrányos és ve-

szélyeztetett helyzet okai az árvaság vagy félárvaság, a válás vagy házasságon kívül születettség

miatti hiányos család, illetve egyre gyakrabban a munkanélküliség miatti szegénység.

Az iskolánkban bevezetésre kerülő szociális támogatási rendszer megpróbál megoldást

találni az évről évre egyre több esetben fellépő tankönyvvásárlási, menzafizetési és egyéb diák

szociális problémákra. Az iskolai alapítvány céljai között a fentiek is szerepelnek.

A tanulási nehézségekkel küzdő, illetve lemaradó tanulók számára rendszeres korrepetá-

lást biztosítunk az általuk igényelt és tanult valamennyi elméleti tantárgyból. Sajnálatos, hogy

ezekkel a lehetőségekkel pont a rászorulók közül nagyon kevesen élnek.

A rendszeres óralátogatásokkal és az osztályfőnökökkel való egyeztető megbeszélésekkel

25

a tanulók magatartási és tanulási kultúráját is nyomon követhetjük. Így hatékonyabban kiszűrhe-

tők azok a diákok, akikre jobban oda kell figyelni, a szülővel való megbeszélés alapján esetle-

gesen a nevelési tanácsadó közreműködését kérni.

Iskolánk eddig is felvállalta a testi fogyatékos (mozgáskorlátozott, illetve vak) gyerme-

kek egészséges társaik közé történő beilleszkedésének fontos és nehéz feladatát. Tanáraink kép-

zettségüket és kötelező feladatkörüket jócskán túllépve tesznek meg mindent annak érdekében,

hogy egyenlő esélyeket és lehetőségeket biztosítsanak minden tanítványunknak testi épségétől

függetlenül. Ezen tanulóink számára is külön foglalkozásokat, felkészítőket, korrepetálást kell biz-

tosítani. Külön figyelmet kell fordítani a beilleszkedési nehézségekkel és magatartás zavarokkal

küzdő tanulókra. Speciális esetben a nevelési tanácsadó segítségét kérjük.

Az iskolaorvosi ellátás keretében a tanulók osztályfőnöki órákon a védőnő segítségével

korszerű információs anyagokat kapnak testi és szellemi egészségük megőrzésének érdekében. Le-

hetőségük nyílik csoportosan és egyénileg aktuális problémáik megbeszélésére, és szükség sze-

rint szakrendelésen való kezelésre történő beutalásra. További lehetőség a gyermek- és ifjúság-

védelmi felelős munkája a fenti tárgyban, részletesen a 6. pontban tárgyalva.

4.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő és a sajátos nevelési igé-

nyű tanulók ellátása

A középiskolások magatartásbeli problémáinak hátterében több tényező állhat. Egyrészt a ka-

maszkor pszichológiai jellemzői: feltűnési vágy, a tekintély megkérdőjelezése, a szabályokhoz

való kritikus hozzáállás, az önazonosság keresése. Másrészt a szociális, családi háttérből eredő

problémák: munkanélküliség, csonka család, családtag betegsége, a szülők több műszakos mun-

kahelye, a másodállásokból adódó figyelem- és időhiány.

Fontos, hogy ezeknél a tanulóknál minél hamarabb megtörténjen az okok feltárása. Ez az

osztályfőnök, illetve az osztályban tanító tanárok feladata (különösen az új tanulók intézmé-

nyünkbe történő beiratkozása után). A zavarok jelentős része megoldható személyes beszélgetés-

sel, a szülő-tanár, tanár-diák, szülő-tanár-diák együttes megbeszélésével, rendszeres kapcsolattar-

tásával.

Amennyiben ez eredménytelen, a háttérben súlyosabb probléma állhat, ezért az osztályfő-

nök a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségét kéri, aki a Fejér Megyei Tanulási Képessé-

geket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai

Szakszolgálata Bicskei Nevelési Tanácsadójához fordul. A fent nevezett intézmény a tanuló szak-

vizsgálata után eldönti, hogy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy sa-

játos nevelési igényű tanulóról van-e szó. Amennyiben a sajátos nevelési igény gyanúja felme-

rül, a tanulót továbbküldi a Fejér Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabili-

tációs Bizottság Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálatához Székesfehérvárra.

A szakértői vélemény alapján a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vagy sajátos nevelési igényű tanulót az igazgató határozatban mentesítheti egyes tantárgyakból,

tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. A tanuló részére az osztályozóvizsgán, a külön-

bözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán hosszabb felkészülési

idő biztosítható, az írásbeli beszámolókon lehetővé tehető segédeszköz (írógép, számítógép) hasz-

nálata, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy szóbeli beszámoló írás-

beli beszámolóval történő felváltása.

A sajátos nevelési igényű tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának

megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogo-

sultságát megállapították. A tanuló érdekében a Járási Hivatal (NKT. 47. § (69)) kötelezheti a szü-

lőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, illetve a szakértői vélemény alapján

26

gyermekét olyan intézménybe írassa be, amely rendelkezik azokkal a személyi és tárgyi feltételek-

kel, melyek gyermeke egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásához

szükségesek. A habilitációs és rehabilitációs foglalkozások heti időkeretét a hatályos jogszabá-

lyok ide vonatkozó pontjai tartalmazzák.

A sajátos nevelési igényű tanulók rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési la-

pon kell dokumentálni. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység céljai:

• A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy

sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.

• A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.

• Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulaj-

donságok, funkciók fejlesztése.

•

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők:

• A fogyatékosság típusa, súlyossága.

• A fogyatékosság kialakulásának ideje.

• A sajátos nevelési igényű tanuló életkora, pszichés és egészségi állapota, képességei, ki-

alakult készségei, meglévő ismeretei.

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását előse-

gítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Sikerkri-

tériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek ered-

ményes megvalósulását az alábbi tényezők biztosítják:

• Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felké-

szítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

• A különböző pedagógiai színtereken a rehabilitációs szemlélet érvényesülése.

• Alkalmazkodás a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az

egyéni fejlődési sajátosságokhoz.

• Az egyes gyermek igényeitől függő pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazása.

• A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő,

magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (tolerancia, empátia) rendelkező

pedagógus.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében-oktatásában részt vevő pedagógus:

• a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak módosulását;

• egy-egy nevelési, tanulási helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres, a dif-

ferenciált nevelés céljából individuális módszereket alkalmaz;

• alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;

• együttműködik a szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti

a pedagógiai folyamatokba, a gyógypedagógus segítségével elkészített egyéni fejlesztési

terv alapján egyéni haladási ütemet biztosít.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő

szakember, gyógypedagógiai tanár az együttműködés során:

• segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;

• segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kivá-

lasztásában;

• javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek alkalmazására;

• figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz eredményeik értékelésében, javaslatot

tesz a szükségletekhez igazodó módszerváltásokra;

27

• figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, javaslatait, észrevéte-

leit;

• terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni

fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben.

Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe ve-

hetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények szak- és pedagógiai szakmai szol-

gáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működetésére kijelölt intézmények segítségét.

Ennek megfelelően iskolánkban a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanu-

lók ellátása, fejlesztése, szinten tartása a sárbogárdi Fejér Megyei Önkormányzat Kossuth Zsu-

zsanna Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani In-

tézménye segítségével történik.

Az intézmény vezetőjével a kapcsolatfelvétel megtörtént, az együttműködés körvonalazó-

dik, de a részletek kidolgozása a közeljövő feladata. Ezenkívül, – amennyiben intézményünk

költségvetése és humán erőforrása lehetővé teszi – törekednünk kell pedagógusaink diploma-

szintű továbbképzésére is.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő és a sajátos nevelési igényű ta-

nulók fejlesztését, szinten tartását csak abban az esetben tudjuk felvállalni, amennyiben a

róluk kiállított szakvélemények pontosan tartalmazzák a diagnózist, a fejlesztendő területete-

ket, fejlesztési feladatokat és a kívánt eredmény eléréséhez szükséges heti órakeretet.

5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek

5.1. Tehetséggondozás

Az iskola a pedagógus alapvető feladata, hogy minden gyermeket hozzásegítsen ahhoz,

hogy eljusson képességeinek maximumáig. Az átlagnál tehetségesebb vagy az átlagnál nehe-

zebben tanuló diákok fejlesztését lehetőség szerint differenciált oktatással kell megoldani.

A tehetséggondozás célja a tanulók

• önállóságának, kezdeményezőképességének kibontakoztatása,

• problémamegoldó képességeinek bővítése,

• kreativitásának fejlesztése,

• egyénhez igazodó fejlesztése.

A fejlesztés lehetőségei

• kiscsoportos és egyéni foglalkozások,

• differenciálás, csoportbontás,

• versenyek.

Néhány tantárgyat a 9. évfolyamtól kezdve csoportbontásban tanítunk. Elsősorban az idegen

nyelveket és a matematikát, 11-12. évben lehetőség szerint az érettségi tantárgyakat.

Fontosnak tartjuk a tantárgyak keretei közé nem szorítható tehetséggel megáldott tanulók fej-

lesztését is. A tanórán kívüli foglalkozások – diákszínpad, különböző szakkörök – teret adnak

diákjainknak szabad energiájuk hasznos kihasználására, valamint különleges „produkciók”

megvalósításához.

A tehetségek fejlesztésének egyik fontos módja a tehetséges tanulók országos középiskolai

versenyen való részvétele. A versenyre való felkészítés az iskola fontos feladata.

5.2 Felzárkóztatás

28

Főleg a 9. évfolyamon nagy szerepe van a felzárkóztatásnak. Elsősorban matematikából és ma-

gyar nyelvből kerül sor felzárkóztató foglalkozásra, az arra igényt tartó diákoknak.

A tudás vagy képességhiány miatt a szaktanárhoz forduló szülőket felelősségünk tudatában tá-

jékoztatjuk, segítjük, módszertani tanácsokkal látjuk el. Célunk, hogy erősítsük a diák, szülő és

tanár együttes munkáját, pedagógiai munkánk hatékonysága érdekében.

6. A tanórán kívüli iskolai élet szervezeti formái

6.1. Szakkörök, klubok, önképző körök

Érdeklődés szerint szerveződő, különböző korosztályú tanulókat magukban foglaló közösségek.

A tanulók a szakkör, klub, önképző kör programjának, céljának, vezetőjének előzetes ismerete

alapján választanak érdeklődés szerint az egyes tevékenységek között. A programok a tanórákon

kívül rekedt gazdag műveltségi anyag célzatosan rendezett egységeit kínálják képességfejlesztés,

tehetséggondozás, a személyiség gazdagítása, a szociális kapcsolatok bővítése céljából (Vajda-

színpad, énekkar, biológia, fizika és földrajz tantárgyi, számítástechnikai, idegen nyelvi, humán

önképző kör, iskolai újság, rádió, tévé).

6.2. Sportkör

Az iskolai sportélet a sportkör tevékenységével egészül ki. Ennek alapvető célja a mindennapos

testnevelési órán kívül a testedzés biztosítása, az erőnlét, az ügyesség, az állóképesség fejlesztése,

a harmonikus, rendezett mozgás kialakítása, egy-egy sportágban az iskolai bajnokságokon kívül az

egyéb versenyekre való felkészítés.

Az iskolai sportkörök indításáról a tanév eleji felmérés alapján döntünk. Választható

sportkörök: atlétika, kézilabda, kosárlabda, futball, karate, judo, asztalitenisz – mindez fiúk és

lányok részére is.

6.3. Egyéb tevékenységi formák

Kiegészítő ismereteket nyújtunk a képességek fejlesztése, a tehetséggondozás céljából a tanulók

érdeklődésének kielégítésére. Így fontos a kreativitást fejlesztő, a műveletek elvégzését segítő esz-

közök használatának elsajátítása, az informatika és a nyelvi laborok világának megismerése. Nagy

hangsúlyt kap a versenyekre való felkészítés mellett a lemaradók felzárkóztatása is (különös te-

kintettel a 9. évfolyamosoknál az eltérő előképzettség miatt). A számukra szervezett kiscsoportos

korrepetálásokon lehetőség nyílik a pótlásra, a meg nem értett új ismeretek megértetésére és el-

mélyítésére.

6.4. A csoportok megszervezése

A nem kötelező tanórai foglalkozások időkereteinek évfolyamok közötti átcsoportosítását (a tör-

vény szerint) a tanulócsoportok igénye, szükséglete teszi indokolttá. Az életkezdéshez, a tovább-

tanuláshoz, az ismeretek bővítéséhez a felsőbb évfolyamokon jelentkezik nagy igény, ahol ennek

kielégítése az intézmény alapvető feladata. A csoportszervezés képességek szerint történik.

A tanulócsoportokra megállapított összes óra – kötelező, nem kötelező tanórák, tanórán

kívüli foglalkozások – jelenti a pedagóguslétszám-igényt. A pontos tervezés a mindenkori tan-

tárgyfelosztás szerint történik, amely megmutatja a tanulócsoportok számát, óraigényét, a heti óra-

számot és az ellátáshoz szükséges pedagóguslétszámot. Kiemelt feladat a diákok tanulmányi ver-

senyekre való felkészítése, OKTV és egyéb versenyek. Évente a diákok kb. 5-10 %-a vesz részt

29

versenyeken.

Diákjainknak lehetőséget adunk egyéni pályázatokra, tapasztalatcserére, nyílt napokon,

speciális rendezvényeken való részvételre. Tehetséges diákjainkat visszahívjuk, akár oktatásra,

akár iskolai rendezvényre.

Az iskolai könyvtár a hét minden napján az iskola minden tanulója számára elérhető. A

könyvtárban a kötelező olvasmányok, szótárak, művészeti albumok, lexikonok, térképek mellett

komoly CD-tár és videotéka is működik.

7. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy

biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, intézkedéseket tegyen a rászorulók ér-

dekében, segítsen a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyerekek elviselhető életlehetőségeinek

kialakításában. Hátrányos helyzetű tanuló az, aki családi körülményei, szociális helyzet miatt a

jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.

A pedagógussal szembeni követelményeink a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcso-

latban:

• Gyermeket családi körülményei, neveltetése vallási, világnézeti hovatartozása okán ne

különböztessen meg!

• Pedagógiai munkája során a tanuló rendellenes körülményeire utaló megfigyeléseit kö-

zölje az intézkedésre jogosult személlyel (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, iskola-

vezetés), továbbá a szülők megfelelő tájékoztatása is kiemelkedő feladat.

• A tanulók iskolai nevelésével kapcsolatos nevelőtestületi megállapodásainkat tartsa be!

• A pedagógus az oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a tanuló testi épségének

megtartásáról, a munkavédelmi előírások betartásáról, erkölcsi védelméről!

• Az ismereteket tárgyilagosan és sokoldalúan közvetítse!

• Működjön közre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését

veszélyeztető körülmények megelőzésében feltárásában, megszüntetésében!

• Sajátíttassa el a közösségi együttműködés magatartási szabályait, adja át az etikus visel-

kedéshez szükséges ismereteket!

• Tartsa tiszteletben a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait!

• Középiskolában tanuló diákok évente egyszer vegyenek részt fogászati, szemészeti és

belgyógyászati vizsgálatokon!

A szülőkkel szembeni elvárásaink:

• A kölcsönösség elve alapján éljen az informálódás, az informálás és a beleszólás jogával

és lehetőségével!

• Az informálódás érdekében a tanév meghatározott napjain a szülői értekezleteken, fo-

gadó órákon vegyen részt!

• Olyan adatokat, tényeket, megfigyeléseket közvetítsen, amelyek a gyermekével való bá-

násmód szempontjából fontosak lehetnek!

• A törvényben meghatározott kötelezettségeit ismerje és gyakorolja!

A fenntartóval szembeni elvárásunk, hogy erkölcsileg és anyagilag támogassa a szabadidő kultu-

rált eltöltését biztosító programjainkat, rendezvényeinket, a testi és lelki egészségre való nevelést

célzó törekvéseinket. Ezek a rendezvények a következők: egészségnap, sportnap, diák-önkor-

mányzati nap, tanulmányi versenyek helyszíneire való eljutás.

Az iskolavezetés feladata, hogy a veszélyeztetett tanulók érdekében működjön együtt a

környezet segítő szervezeteivel (Nevelési Tanácsadó, Magyar Vöröskereszt, egészségügyi intéz-

mények, gyámhatóság, családsegítő stb.), az érintett önkormányzatok jegyzőivel.

30

A gyermekvédelmi feladatok ellátása nem szorítkozik a felsorolt elvárásokkal való megfele-

lésre, hanem áthatja napi gyakorlatunkat. A gyermekek napjainkban szinte több időt töltenek az

iskolában, mint otthon. Pedagógiai szemléletünk értelmében a tanulókkal való törődés, a közös

munka minősége, saját példamutatásunk folyamatosan eszközként kell, hogy működjenek a

gyermek- és ifjúságvédelemben.

A köznevelési törvény előírja a nevelő-oktató intézmény feladatai között a gyermek- és

ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását.

Az ifjúságvédelmi feladatokat 326/2013 Korm. rendelet 17. § (1) 7. pont szerint látja el egy

pedagógus.

• Tankötelezettségből adódó kötelezettségek figyelemmel kísérése.

• Tankönyvvásárlási támogatáshoz javaslattétel.

• Kedvezményes étkezési lehetőségre javaslatok tétele.

• Térítési díjkedvezményre vagy elengedésre javaslat tétele.

• Kapcsolattartás a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bicskei Tagintézménye, az

Egyesített Családsegítő és Gondozási központtal, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgá-

lattal.

• Indokolt esetben eljárást kezdeményez a gyermekvédelemmel foglalkozó hatóságoknál.

• Minden esetben tanácsot kér az illetékes szervektől, amennyiben az iskola rendelkezé-

sére álló eszközei nem elegendőek.

• Esetenként rendkívüli gyermekvédelmi támogatást javasolhat az érintett önkormányzat-

nál (tanévkezdéshez, egyéb).

• Az osztályfőnökökkel konzultálva megkísérli kiszűrni a veszélyeztetett gyerekeket.

• Az osztályfőnöki órát felhasználva felvilágosító előadásokat szervez prevenciós célzattal

a szenvedélybetegségek (dohányzás, drog, ital) megelőzésére, a helyes életmód kialakítá-

sára, évfolyamonként évente legalább egyszer.

• Szükség esetén a tanári kar részére nevelési értekezlet keretében évi egy alkalommal elő-

adást szervez aktuális témából (jogszabály-ismertetés, kirívó esettanulmány, káros szenve-

délyek kezelése, problémás gyerekek kiszűrése stb.).

• Esetenként továbbképzéseken vesz részt.

Az ifjúságvédelmi felelős különleges felelőssége:

• Az intézmény vezetőjét vagy helyettesét tájékoztatja, ha az intézmény diákjával kapcso-

latban rendkívüli eseményt észlel.

• Tanév végi értekezleten beszámol a legfontosabb ifjúságvédelmi eseményekről.

• Munkájáról naplót vezet.

• A diákot, tanárát vagy a családot érintő információkat bizalmasan kezeli.

Az ifjúságvédelmi felelős ellenőrzési feladatai:

• Folyamatosan figyelemmel kíséri a problémás eseteket.

• Folyamatosan konzultál az osztályfőnökökkel, esetenként szülőkkel, szakemberekkel.

Az ifjúságvédelmi felelős rendszeresen részt vesz a nevelőtestület rendezvényein.

8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Iskolánknak a tehetségkutatás és tehetséggondozás mellett a korai tanulási beilleszkedési nehéz-

ségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és

ifjúságvédelemmel is foglalkozni kell. Felderítjük a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és

pedagógiai eszközökkel törekszünk a káros hatások megelőzésére, illetve ellensúlyozására.

Az integrációs felkészítés is feladat, melynek megoldásához az oktatási törvény adta lehe-

tőségekkel élni kell elsősorban a szabadon felhasználható órakeret terhére.

31

A későn észrevett szövegértési, olvasási nehézség, magatartási zavar észlelésénél Nevelési

Tanácsadó, illetve a Fejér Megyei Önkormányzat Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői

és Rehabilitációs Bizottság Egységes Pedagógiai Szakszolgálata segítségét vesszük igénybe, és az

általuk előírtakat betartjuk, szintén az említett órakeret terhére. Egyéni felkészítésre igény szerint

használunk fel órakeretet.

A program eredményessége a diákok tanulmányi eredményein mérhető (ismétlés elkerü-

lése, problémák megszűnése stb.). A korrepetáláson részt vevő diákok munkáját utánkövetéssel

figyelemmel kísérjük.

A korrepetálást elsősorban a 9. évfolyamon végezzük, az eltérő előképzettség miatt. Előfor-

dul egyéni korrepetálás is az idegen nyelvet vagy a matematikát nehezen tanuló diákok számára,

esetleg iskolaváltó diákok számára a tananyag haladásából adódó különbségek kiküszöbölése mi-

att. A korrepetálási órák szükséglete és megvalósíthatósága befolyásolja az intézmény költségve-

tését és a pedagógusfoglalkoztatást. Az éves tantárgyfelosztást nagyon gondosan kell elkészíteni.

A foglalkozásokról a rendelkezéseknek megfelelő munkanaplót kell vezetni.

Esetenként élünk a tantárgy tanulása, illetve értékelése alóli felmentéssel, vizsgán, érett-

ségin tantárgykiváltás adta lehetőséggel az oktatási törvényben foglaltak szerint.

9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

9.1. Hátrányos helyzetű tanulók

Hátrányos helyzetű tanuló az, akit a családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző véde-

lembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Magatartási ne-

hézséggel küzdő tanulóknál abban a kérdésben, hogy a tanulók beilleszkedési, tanulási vagy ma-

gatartási nehézséggel küzdő vagy sajátos nehézségi igényű, a nevelési tanácsadó, illetve a megyei

Rehabilitációs Bizottság a mérvadó.

A témakört már érintettük a 6. pontnál a gyermek- és ifjúságvédelem taglalásánál. A diá-

kok körülményeire legjobban az osztályfőnökök tudnak odafigyelni. Rendkívül fontos a szülőkkel

való kapcsolattartás. A jó osztályközösség is észreveszi, ha valamelyik diákkal probléma van

(anyagi lehetőségek változása, családi körülmények megváltozása, súlyos betegség, haláleset stb.)

9.2. A szociális támogatás rendje

A tankönyvvásárláshoz rendelkezésre álló összeg szétosztásánál az ingyenes tankönyvek eseté-

ben a tanulók szociális helyzetét figyelembe kell venni, és ehhez a rendelet törvényi előírását

alkalmazzuk. A szociális helyzet megítélésében az osztályfőnök kérje ki az osztályban tanító

tanárok véleményét. Vitás esetben a végső döntést az igazgató, az osztályfőnök és a tanulót a leg-

több óraszámban tanító tanár hozza meg.

Részt veszünk a diákok szociális helyzetének javítását célzó pályázatokon (Esélyt a tanu-

lásra, megyei ösztöndíjpályázat stb.).

A menzatámogatás törvényi szabályok szerint történik.

10. Esélyegyenlőségi terv

Iskolánk esélyegyenlőségi terve külön dokumentumba van foglalva. E dokumentum tartalmazza a

megyei fejlesztési terv esélyegyenlőségi tervének az elemeit. Ezek közül kiemelten fontosak:

• az oktatás tartalmának és a szakképzésben a szakmaválaszték kínálatának fejlesztése a

megyei munkaerő-piaci viszonyokhoz igazodva;

• a hiányszakmákból gondos válogatás a szakképzésben már meglévő humánerőforrás és a

tárgyi feltételek gazdaságos kihasználásával;

32

• a tehetségekkel és a hátrányos helyzetűekkel való egyenrangú törődés;

• az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő, biztosító oktatási, nevelési formák alkalma-

zása;

• a tankötelezettség teljesítése;

• a társadalmilag hátrányos helyzetű fiatalokkal és a különleges ellátást igénylő tanulókkal

való foglalkozás;

• a hátrányos helyzetű, valamint a roma tanulók hátrányos szociális, kulturális helyzetének

javítása;

• az esélyegyenlőség növelését szolgáló tanári továbbképzések biztosítása;

• a Nevelési Tanácsadóval és a fenntartó által biztosított intézményekkel való kapcsolat

erősítése a hátrányos helyzetű tanulók megsegítése és eredményesebb nevelése, tanítása

érdekében.

11. A szülő a tanuló a pedagógus és az intézmény kapcsolattartási formái

A szülők szervezetének működési formája a szülői munkaközösség. Az osztályok szülői munka-

közösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. Az intézményi szülői munkaközösségben

osztályonként három-három szülő tevékenykedik a törvényben leírtaknak megfelelően gyakorolva

véleményezési és egyetértési jogát. Saját programjuk alapján dolgoznak. Minden tanév októberé-

ben az iskola igazgatójának összehívására egy olyan szülői értekezletre kerül sor, ahol egyszerre

van jelen az összes szülő, az egész intézményi szülői munkaközösség. Ezen alkalommal történik

szükség esetén a Szülői Munkaközösség elnökének megválasztása, továbbá a tanév legfontosabb

programjainak, feladatainak ismertetése.

A szülőkkel való kapcsolattartás tartalmi kérdései a következők:

• a szabadidő hasznos eltöltésére nevelés;

• az egészséges életmódra nevelés;

• a családi életre nevelés;

• felzárkóztatás, tehetséggondozás;

• pályaválasztási orientáció;

• a gyermek- és ifjúságvédelmi tennivalók megoldása.

A szülők és pedagógusok együttműködési formái:

• fogadó óra;

• szülői értekezlet;

• levelezés, telefon;

• iskolai vagy osztály szintű rendezvények;

• színházlátogatás;

• fontos a közös munka, az iskolai SZMSZ és a házirend egyeztetése.

A pedagógusok szülőkkel való együttműködésének módszerei:

• A szülőknek érezniük kell, hogy a gyermeküket a pedagógus szereti jó és rossz tulaj-

donságaival együtt.

• A pedagógusnak szakmailag olyan felkészültnek kell lennie, hogy a szülő nevelési prob-

lémáinak megoldásához tanácsot tudjon adni.

• Kölcsönös bizalmat kell egymással kiépíteni (természetesen a kötelező tapintat meglé-

tével).

• Mindenkor a partnert kell keresni a szülőben, még ott is, ahol reménytelennek látszik.

• Lehetőleg kerülni kell az olyan kéréseket, amelyek anyagi áldozattal járnak.

33

• Mindenkitől lehetőleg olyat kérjünk, ami érdeklődésének, személyiségének, foglalko-

zásának megfelel.

• Egyetlen javaslat, segítség felajánlás mellett sem szabad elsiklani, meg kell találni azok

felhasználásának helyét, idejét és módját.

• Nyíltan és őszintén tárjuk fel a problémákat.

• Biztosítsunk lehetőséget, fórumot a vélemények kifejtésére, fordítsunk kellő időt a prob-

lémák meghallgatására.

• Véletlenül se tegyünk egy szülőről sem elmarasztaló megjegyzést (különösen a gyere-

kek vagy saját gyermeke előtt).

• Fontos, hogy a szülőket érzelmileg is megnyerjük az iskola és a nevelés ügyének.

• A szülőkkel az intézmény nevelési-oktatási céljait, követelményeit ismertetni kell.

• A szülők részére fórumokat szervezünk az aktuális kérdésekről (fejlesztési lehetőségek,

alapvető rendeletmódosítások stb.).

12. Erkölcsi nevelés

Alapvető célunk a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következmé-

nyeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beillesz-

kedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a felelős életvitelre történő felkészülésük segítése.

Az erkölcsi nevelés készítsen fel az életkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi

és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt a világ kérdéseinek különböző

megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. A tanulást elősegítő beállítódások ki-

alakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – ha-

tással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

Az iskola a közösségi életével a tanárok példamutató magatartásával támogatja a tanulók fel-

készítését a kötelességtudattal a mértéktartással, az együttérzéssel, a segítőkészséggel, türelem-

mel, megértéssel és elfogadással áthatott életre.

13. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei

A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzatának hatálya kiterjed az intézmény valamennyi

diákjára, a nevelőtestület tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása:

• akinek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei alapján a jog-

szabályok és az iskola pedagógiai programja alapján nem lehetett megállapítani, ezért a

nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít (magántanuló, mulasztás miatt nem

osztályozható stb.)

• aki a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással)

szeretné a követelményeket teljesíteni, ezért osztályozó vizsgára jelentkezik,

• aki részére az igazgató különbözeti vizsgát ír elő,

• akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Osztályozó vizsga

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőzően, ha

34

• hiányzásának mértéke eléri a 250 órát, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több

mint 30 %-át és emiatt nem osztályozható,

• felmentést kapott a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól sajátos helyzete miatt,

• engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tan-

évben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

• ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az iskola

helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be.

Javítóvizsga

• Ha a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kap, a nevelőtestület határozata alapján ja-

vítóvizsgát tehet.

Különbözeti vizsga

• Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja

elő az iskola igazgatója a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból kell különbözeti

vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az iskola a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacso-

nyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres tovább-

tanulásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

A különbözeti vizsga tantárgyait, tartalmát, időpontját az igazgató határozza meg, a hatá-

rozatot írásban megküldi a tanulónak és szüleinek. A határozatról tájékoztatja az érintett

szaktanárokat.

Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó /javító/

különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizs-

garészből pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

Pótló vizsga

• A vizsgázó pótló vizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapokon, ha a vizs-

gáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról enge-

déllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény,

amelynek bekövetkezése nem vezethet vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan ma-

gatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsga-

napon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga meg-

szakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

Vizsgára való jelentkezés módja, ideje:

• Ha a vizsgát a tanuló kéri, a vizsgákra írásban kell jelentkezni, legkésőbb a vizsgát meg-

előző 30. napig.

• Az igazgató vagy a nevelőtestület által előírt különbözeti, osztályozó/javítóvizsgákra nem

kell jelentkezést benyújtani.

• A vizsgák időpontjait az iskola munkaterve tartalmazza, ettől eltérő időpontot – írásos ké-

relemre – az igazgató engedélyezhet.

Belső vizsga rendszere

35

A belső vizsga célja

• a tanulói tudás értékelése

• a szerzett tudás – megszokott tanítási kereten túli – hasznosításának képességéről visz-

szajelzés (teljesítményképes tudás)

• motiváció, tanév végéig tartó folyamatos tanulás, javítási lehetőség

• vizsgarutin szerzése

• kimeneti szabályozás, kimeneti minősítés

• az oktatómunka eredményeinek számba vétele és hatékonyságának visszajelzése a tanár

számára

• kontroll a tananyagtartalomról, az adott tantárgy tanítási-tanulási folyamatáról

• egységes értékelési eljárás létrehozása az intézményen belül; objektív értékelés

A gimnáziumi és szakközépiskola tanulói számára szervezzük a belső vizsgát a szakmai mun-

kaközösségek ajánlásai szerint.

Vizsgakötelezettség, vizsgatantárgyak, vizsgaformák

Kötelező vizsgatantárgyak:

magyar nyelv és irodalom, írásbeli és szóbeli

történelem, írásbeli és szóbeli

matematika írásbeli 10. évfolyamon

idegen nyelv írásbeli és szóbeli 11. évfolyamon

szakmai a szakközépiskolai tanuló számára 11. évfolyamon

A magyar nyelv és irodalom vagy történelem vizsga esetén letételét a tanuló választja a

9. évfolyamon. A 10. évfolyamon abból a tantárgyból tesznek vizsgát a tanulók, amit a

9. évfolyamon nem választottak, amiből nem vizsgáztak.

Választható vizsgatantárgyak:

biológia, 11. évfolyam írásbeli és szóbeli

dráma, 11. évfolyam

ének zene, 11. évfolyam

fizika, 11. évfolyam írásbeli és szóbeli

kémia, 10. évfolyam írásbeli és szóbeli

földrajz, 10. évfolyam írásbeli és szóbeli

informatika, 10. vagy 11. évfolyam gyakorlati és szóbeli

testnevelés, 11. évfolyam gyakorlati és szóbeli

A gimnáziumi osztályokba járó tanulók számára adott évben felkínált: biológia, dráma, fizika,

kémia, földrajz, informatika, testnevelés tantárgyak közül egy kötelezően választandó. A tanuló

választásánál fő szempont, hogy lehetőleg abból a tárgyból vizsgázzon, melyet az érettségin is

5. vagy 6. tantárgyként választ.

36

A szakközépiskolai tanulók esetén a választható vizsga letétele csak jog, azon tanulók esetén

ösztönözzük, akiknek továbbtanulásuk indokolja.

A munkaközösségek feladata, hogy a választható vizsgatantárgyak kínálatát, e tantárgyak vizs-

gájának formáját, valamint a kötelező és választott vizsgák témaköreit minden tanév október

30-ig meg kell hirdetni, közzé, ill. elérhetővé tenni a honlapon és nyomtatott formában.

A belső vizsgákra való jelentkezés rendje:

A tanulók a kötelező és választható vizsgákra minden tanév december 15-ig írásban –

szülői aláírással megerősítve – osztályfőnöküknél jelentkeznek.

A vizsgák időpontja: minden tanévben március utolsó hete és április első két hete közötti

időszak.

A részletes vizsgabeosztást és a pótló vizsganap kijelölését március 10-ig kell elkészí-

teni.

A belső vizsgák értékelése:

A vizsgán kapott érdemjegy annak a tanévnek a szaktárgyi év végi jegyébe számít bele, amely

évben vizsgázik a tanuló. A kapott érdemjegy háromszoros súllyal szerepel az év közben kapott

normál (pl. szóbeli) felelethez képest. Ahol több vizsgarész van, ott az írásbeli és szóbeli vizs-

garészen nyújtott teljesítmény értékelésében a súlyozás az érettségihez hasonlóan történik. Az

a tanuló, aki elégtelen minősítést kap írásbeli munkájára, az is vizsgázik szóban.

14. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

Pedagógiai feladatok megvalósítása:

• tanulási módszerek kialakítása,

• iskolai fegyelem,

• kötelességérzet kialakítása,

• motiváció megteremtése,

• tanulásszervezés,

• teljesítmények növelése,

• kulcskompetenciák megalapozása,

• együttműködési készség fejlesztése,

• a tanulói tudás megalapozása,

• minták adása a feladat és problémamegoldáshoz, a tanulók egyéni tanulási módszereinek,

szokásainak megalapozása,

• mozgásigény kielégítése, mozgáskultúra, mozgáskoordináció és ritmusérzék fejlesztése,

• az egészséges életvitel kialakítása,

• önismeret alakításával, az értékelés és önértékelés képességének fejlesztése,

• a kreativitás fejlesztése.

15. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Amennyiben a szülő vagy a tanuló írásban kezdeményezi, a tanuló másik középiskolából történő

átvételére a kilencedik évfolyam megkezdése után is lehetőséget biztosítunk.

Az átvételről a munkaközösség-vezetők és az érintett osztályfőnökök véleményének kikérése után

37

az igazgató dönt. Ha szükséges, a tanulónak osztályozó vagy különbözeti vizsgát kell tennie. A

vizsga tantárgyait, témaköreit, a vizsga lebonyolítási rendjét az átvételkor ismertetni kell a tanuló-

val.

A döntésnél figyelembe kell venni azt, hogy hány tanuló jár az érintett osztályba, valamint azt,

hogy a kérelmező milyen tanulmányi eredménnyel rendelkezik.

Intézményen belüli átjárás tanév közben:

Azon tantárgyak esetén, amelyek oktatása nívócsoportokban folyik, az átjárás a mutatott telje-

sítmény alapján történik. A felsőbb, illetve alsóbb nívócsoportokba helyezés eldöntésében a

szaktanár véleménye alapján az igazgató dönt.

16. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, eszközök, eljárások

A gondolkodás és a különböző képességek fejlesztése érdekében elsősorban a szövegértési-szö-

vegalkotási, logikai és kommunikációs alapképességek fejlesztését helyezzük előtérbe, építve a

tanulók együttműködési akaratára. Céljaink megvalósításához a kompetencia alapú oktatásba be-

kapcsolódó pedagógusaink olyan modern, tapasztalati tanulásra alapozó módszerek és eljárások

elsajátítására törekszenek, melyek segítségével könnyen, hatékonyan tudnak a diákok eredmé-

nyeket elérni:

− a pedagógiai cél függvényében hol homogén, hol heterogén csoportokat hozunk létre, ahol

megőrizzük a heterogén tanulói csoportokat, ott törekszünk a tanórai differenciálásra

− kooperatív tanulási technikák széles körű alkalmazása

− a drámapedagógia eszközei

− tevékenységközpontú pedagógiák eszközei

− projektmunka (egyéni és csoportos)

− prezentációs technikák

− tanulói értékelési formák gazdagítása

− tanórák IKT támogatottságának biztosítása az órák nagy %-ában

Kooperatív tanulás:

Az oktatás során a tanulás folyamatában az ismeretek mellett nagy szerepet kapnak a kész-

ségek és képességek. A cselekvésközpontúság érvényesül. Az óra sikere a pedagógus felkészült-

ségén kívül a tanulók tevékenységének megszervezésén is múlik.

Projektoktatás:

A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll.

A feladat nem csak a probléma megoldása vagy megválaszolása, hanem a lehetséges összefüggé-

sek feltárása. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli.

Drámapedagógia:

A különböző szituációs gyakorlatok igénybe veszik a tanulók átélő, beleérző képességét.

Abban az esetben, ha a tanulók eljátsszák az adott szituációt, személyes tapasztalatokat szerezhet-

nek, így lesz mihez kötni az új tantárgyi tartalmat.

38

Felzárkóztató és tehetséggondozó csoportok létrehozásával is segítjük, hogy tanulóink minél

sikeresebbek legyenek. (A tehetséggondozás szakkörök és versenyekre, valamint érettségire

felkészítő foglalkozások formájában biztosított.)

Iskolánk támogatja önszerveződő diákcsoportok (iskolarádió, színjátszó kör, sportkörök stb.)

létrejöttét, és minél több diák bekapcsolódását a tanításon kívüli tevékenységekbe.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók:

Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, sze-

mélyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közössé-

gen keresztül érvényesül

Ezek a módszerek: kooperatív tanulás, projektpedagógia, IKT eszközök használata, drámapeda-

gógia.

16.1. A fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programok

I. Testi, érzékszervi fogyatékosság és mozgáskorlátozottság esetén

Az iskola fizikai környezetének megfelelő kialakítása (világítás, külön lámpa, akadály-

mentesítés)

Idővel olyan eszközök vásárlása, melyek a gyengén látókat segíti (pl. „beszélő” PC,

hangos könyvek a könyvtárba.)

Olyan segédeszközök használatának engedélyezése tanórákon, vizsgákon, melyek a

szakértői véleményben is megfogalmazódott, mivel a tanuló állapota ezt indokolja (pl.

diktafon, PC).

Hosszabb felkészülési idő biztosítása a számonkérésnél, vizsgák különböző fajtáinál –

felvételi, különbözeti, osztályozó, érettségi.

Különböző tantárgyak értékelése és minősítése alóli részleges vagy teljes felmentés,

időnkénti kontrollvizsgálatokat követően, az új állapotfelmérés eredményeinek függ-

vényében esetleges felül bírálata.

Törvényi keretek között esetleg „utazó” szakember biztosítása (pl. helyi gyógytestne-

velési foglalkozások érdekében).

Esetleg utazóbérlet vásárlása.

II. Pszichés fejlődés zavara miatt nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadá-

lyozott (pl. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitásza-

var esetén.

Olyan segédeszközök használatának engedélyezése tanórákon, vizsgákon, melyek a

szakértői véleményben is megfogalmaztak, mivel az érintett tanuló állapota ezt indo-

kolja (pl. diktafon, számológép).

Hosszabb felkészülési idő biztosítása a számonkérésnél, vizsgák különböző fajtáinál.

Bizonyos tantárgyak értékelése és minősítése alóli részleges (pl. helyesírás) vagy tel-

jes felmentés, esetleges felül bírálata az időnkénti kontrollvizsgálatokat követően, az

új állapotfelmérés eredményeinek függvényében.

Ha szükséges, az érettségi vizsga szabályozásával összefüggő könnyítések.

Magántanulóvá (egyéni tanrend szerint tanulóvá) nyilvánítás.

III. Autizmus speciális zavara miatt problémás gyerekek esetében.

Az iskola megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógust biztosít a tanulók fejleszté-

séhez.

39

A velük történő kommunikáció segítése érdekében a tanárok továbbképzésen vesznek

részt.

Differenciált nevelésben és oktatásban részesülnek.

Az osztályközösségbe való beilleszkedésükről gondoskodnak.

17. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

A tankönyv és taneszköz vásárlás az iskolai élet egyik kulcsfolyamata. Az iskola tiszteletben tartja

a hatályos jogszabályokat, a pedagógusok módszertani szabadságát, és tekintettel van a tanulók és

a családok érdekeire.

A szülőket az iskola minden év elején tájékoztatja azokról a könyvekről, taneszközökről, felszere-

lésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő-oktató munkához szükség lesz.

Felméri, hogy hány tanuló jogosult a térítésmentes tankönyvre.

A szülők az ingyenes tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelet mellékletében megha-

tározott igénylőlapon nyújthatják be az iskolának. A belépő évfolyamok esetén az igénylési lehe-

tőséget a beiratkozás alkalmával biztosítjuk a szülők számára. A kedvezményre való jogosultság

igazolásához szükséges a megfelelő okiratok bemutatása.

A pedagógusok a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválasztják az alkalma-

zott tankönyveket, taneszközöket, felszereléseket. Az iskola könyvtárán keresztül megkapják a

munkájukhoz szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket.

A fentieken kívül a tankönyvválasztás elvei:

• csak a hatályos jogszabályok által engedélyezett, hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő

tankönyveket rendelünk

• szükségesnek tartjuk, hogy lehetőség szerint minden tantárgyhoz legyen tankönyv

• a munkaközösségek megbeszélik a tankönyv kiválasztásának szakmai szempontjait

40

III. HELYI TANTERV

1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalko-

zások és azok óraszámai

Iskolánk a NAT által meghatározott iskolai kerettantervek közül minden tantárgy esetében

az” A „változatot választotta.

A tanterv tananyaga és követelményei (kerettanterv)

A gimnázium heti óraterve a kerettanterv szerint a 2004/2005-ös tanévtől

(kifutó)

Tantárgy Heti óraszámok évfolyamonként

9. nyelvi 9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom 0,5 4 4 4 4

kötelezően választható 1,5

Történelem 2 2 3 3

Emberismeret és etika 1

1. Idegen nyelv 13 5 4 5 5

2. Idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika 3 3 3 4

Kötelezően választható 2

Informatika 5 1,5 0,5 1 1

Kötelezően választható 0,5 0,5

Bevezetés a filozófiába 2 1

Fizika 1 2 2

Biológia 1 2 2

Kémia 2 1,5

Földünk és környezetünk 2 2

Ének-zene 1 1

Rajz és vizuális kultúra 1 1

Testnevelés, sport és mentálhigiénia 4 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1

Tanulás módszertan, önismeret 2

Társadalomismeret 1 1

Tánc és dráma 1

Mozgókép és médiaismeret 1

Művészetek 1

Demokratikus Állampolgári ismeretek 2

Kötelező óraszám 31 32 33,5 34 28

Kötelezően választható

Emelt szintű érettségire való felkészülés 2 2

Közép és emelt szintű érettségire való

felkészülés

(Nem kötelezően választható)

3

Heti óraszám 31 32 33,5 36 34

A keretezett tárgyak tanítása csoportbontásban történik.

41

A gimnázium rendészeti csoport heti óraterve a 2008/2009-es tanévtől

(kifutó) Rendészeti pályára előkészítő

9. 10. 11. 12.

Irodalom 3 3 3 3

Magyar nyelv 1 1 1 1

Történelem 2 2 3 3

Társadalomismeret 1

Emberismeret és

etika (1.félévi 2 ó.) 1

Bevezetés a filozófi-

ába (2. félévi 2 ó.) 1

1. idegen nyelv 3 3 3 3

2. idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika 3 3 3 4

Fizika 1 2 2

Biológia 1 2 2 ÉV

Kémia 1 1,5

Földünk és környeze-

tünk 2 2 ÉV

Informatika 1 1 1 1

Ének-zene 1 1

Tánc és dráma 1

Rajz és vizuális kul-

túra 1 1

Művészetek 1

Mozgókép és média-

ismeret 1

Testnevelés és sport 4 4 5 4

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Kommunikációs gya-

korlatok 2

Speciális társadalom-

ismeret 1 2 ÉV

Belügyi rendészeti is-

meretek 2 1 1 2

Művészettörténet

Kötelezően választható

Közép szintű érettségire

való felkészülés

2 2

Közép és emelt szintű

érettségire való felkészü-

lés(Nem kötelezően vá-

lasztható)

2 2

Összesen 31 31,5 32 31

42

A szakközépiskola heti óraterve a 2007/2008-as tanévtől

(13. évfolyam szakképzés: postai ügyintéző)

(kifutó)

Tantárgy Heti óraszámok évfolyamonként

9. 10. 11. 12. 13.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

Történelem és állampol-

gári ismeretek

2 2 2 3

Társadalomismeret és

etika

1

Idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika 3 3 3 4

Ének-zene 1 1

Rajz és vizuális kultúra 1 1

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 1

Testnevelés és sport 2 5 5 3 1

Fizika 1 2

Földünk és környezetünk 1 1 2 3

Biológia 2 1

Kémia 1 1

Informatika 1,5 1,5 2 2

Szakmacsoportos alapozás; Szakmai orientáció

Gazdasági környezetünk 2 2

Tanulásmódszertan 1

Egészségtan 1

Információkezelés 1

Viselkedéskultúra 1

Kommunikáció 2

Marketing 2 2

Általános jogi ismeretek 2

Szakmai idegen nyelv 2 2 2

Önismereti tréning 2

Információkezelés 2

Hírközlési alapismeretek 2

Postaforgalmi ismeretek 15

Pénzforgalmi ismeretek 15

Szakmai gyakorlat tömbö-

sítve

11 hét

Emelt szintű érettségire

való felkészülés

Nem kötelező

Heti óraszám 27,5 31,5 31 32 34

A keretezett órák tanítása csoportbontásban történik.

43

Óraterv a kerettantervekhez – 9-12. évfolyam, gimnázium

emelt nyelvi órákkal

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

I. idegen nyelv 5 5 5 5

II. idegen nyelv *** 5 5 5 5

Matematika 3 3 3 4

Történelem, társadalmi és állampol-

gári ismeretek 2 2 3 3

Etika 1

Biológia – egészségtan 2 2 2

Fizika 2 2 2

Kémia 2 2

Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1

Vizuális kultúra 1 1

Dráma és tánc 1

Művészetek ** (Ének-zene) 2 2

Informatika 1 1

Életvitel és gyakorlat 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 0 0 2 3

Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

** 11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgókép-

kultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.

*** Kellő számú jelentkező (legalább hat fő) esetén választható nyelvek: angol, német, orosz.

A keretezett órák tanítása csoportbontásban történik.

A szabadon tervezhető órakeret az emelt érettségire való felkészítés óraszámát tartalmazza

44

Logisztikai csoport gimnázium

Óraterv a kerettantervekhez – 9-12. évfolyam, gimnázium

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

I. idegen nyelv 3 3 5 5

II. idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika 3 3 3 3

Történelem, társadalmi és állampol-

gári ismeretek 2 2 3 3

Etika 1

Biológia – egészségtan 2 2 2

Fizika 2 2 2

Kémia 2 2

Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1

Vizuális kultúra 1 1

Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és

médiaismeret 1

Művészetek 2 2

Informatika 1 1

Életvitel és gyakorlat 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Marketing alapjai 2 2 2 2

Üzleti tevékenység 2 2 2 2

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 0 0 0 2

Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

A keretezett órák tanítása csoportbontásban történik

A szabadon tervezhető órakeret az emelt érettségire való felkészítés óraszámát tartalmazza

45

Rendészeti specializáció

Óraterv a kerettantervekhez – 9-12. évfolyam, gimnázium

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

I. idegen nyelv 3 3 5 5

II. idegen nyelv* 3 3 3 3

Matematika 3 3 3 3

Történelem, társadalmi és állampol-

gári ismeretek 2 2 3 3

Etika 1

Biológia – egészségtan 2 2 2

Fizika 2 2 2

Kémia 2 2

Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1

Vizuális kultúra 1 1

Dráma és tánc 1

Művészetek** 2 2

Informatika 1 1

Életvitel és gyakorlat 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Rendvédelmi testnevelés*** 2 2 2 2

Kommunikációs gyakorlatok 2

Speciális társadalomismeret 2 2

Belügyi rendészeti ismeretek 2

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 0 0 0 2

Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

* Kellő számú jelentkező (legalább hat fő) esetén választható nyelvek: angol, német, orosz.

** 11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgókép-

kultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete

az aktuális humánerőforrások függvényében.

*** csoportbontásban úszás-önvédelmi képzés, félévkor váltás

A keretezett órák tanítása csoportbontásban történik.

A szabadon tervezhető órakeret az emelt érettségire való felkészítés óraszámát tartalmazza.

46

Logisztikai ügyintéző

54 345 01

Heti óraterv a 4+1 évfolyamra 5. évf. + OKJ

Tantárgy 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 1/13.

évf.

5/13 és

2/14.

évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

Idegen nyelvek 3 3 5 5

Matematika 3 3 3 4

Történelem, társadalmi és állam-

polgári ismeretek 2 3 3 3

Etika 1

Biológia – egészségtan 2 2 1

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Földrajz 2 2

Művészetek* 0,5 0,5 0,5

Informatika 2 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Munkahelyi egészség és bizton-

ság 1 1

Foglalkoztatás II. 0,5

Foglalkoztatás I. 2

A marketing alapjai 1 2 2 3

Marketing a gyakorlatban 2 1

Az üzleti tevékenység tervezése,

elemzése 3 3 3 3 11

Vezetési ismeretek 1 1

Üzleti tevékenység a gyakorlat-

ban 1 1 1 1 5

Áruforgalom 2 2 1 1 6

Áruforgalom gyakorlata 1 1 4

Logisztika 4

Családi életre nevelés 0,5 0,5 0,5

Készletgazdálkodás gyakorlat 4

Szállítmányozási és fuvarozási

feladatok gyakorlat 5

Nemzetközi szállítmányozás, fu-

varozás 7,5

Közlekedés- és gazdaságföldrajz 1,5

Raktározás 3

Raktározás gyakorlata 3,5

Összes óra 34 35 35 35 32 31

Összevont gyakorlat 70 105 140 160

47

* 11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra

és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.

A keretezett órák tanítása csoportbontásban történik.

Középiskola (9-12. évfolyam) – óraszámok a kerettantervekhez

Logisztikai ügyintéző

54 345 01

Heti óraterv a 4+1 évfolyamra 5. évf. + OKJ

Tantárgy 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 1/13.

évf.

5/13 és

2/14.

évf.

Munkahelyi egészség és bizton-

ság 1 1

Foglalkoztatás II. 0,5

Foglalkoztatás I. 2

A marketing alapjai 1 2 2 3

Marketing a gyakorlatban 2 1

Az üzleti tevékenység tervezése,

elemzése 3 3 3 3 11

Vezetési ismeretek 1 1

Üzleti tevékenység a gyakorlat-

ban 1 1 1 1 5

Áruforgalom 2 2 1 1 6

Áruforgalom gyakorlata 1 1 4

Logisztika 4

Készletgazdálkodás gyakorlat 4

Szállítmányozási és fuvarozási

feladatok gyakorlat 5

Nemzetközi szállítmányozás, fu-

varozás 7,5

Közlekedés- és gazdaságföldrajz 1,5

Raktározás 3

Raktározás gyakorlata 3,5

Összes óra 7 7 8 11 32* 31

Összevont gyakorlat 70 105 140 160

48

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 5-12. évfolyamon

a 2015/2016-ös tanévtől kezdődően, fenntartói döntéstől függően.

Óraterv a kerettantervekhez – 5-12. évfolyam, gimnázium

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és iroda-

lom 4 4 3 4 4 4 4 4

I. idegen nyelvek 3 3 3 3 3 3 3 3

II. idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika 4 3 3 3 3 3 3 3

Történelem, társadalmi

és állampolgári ismere-

tek

2 2 2 2 3 3

Erkölcstan 1 1 1 1

Etika 1

Társadalomi, állampol-

gári és gazdasági isme-

retek /

Latin örökségünk*

2 2

Természetismeret 2 2

Biológia-egészségtan 2 1 2 2 2

Fizika 2 1 2 2 2

Kémia 1 2 2 2

Földrajz 1 2 2 2

Ének-zene 1 1 1 1 1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1

Dráma és tánc/Hon- és

népismeret* 1

Dráma és tánc/Mozgó-

képkultúra és médiais-

meret*

1

Művészetek** 2 2

Informatika 1 1 1 1 1

Technika, életvitel és

gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1

Szabadon tervezhető

órakeret 2 3 3 3 4 4 6 8

Rendelkezésre álló óra-

keret 28 28 31 31 35 36 35 35

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező.

** 11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a

Művészetek órakerete.

49

Óraterv a kerettantervekhez – 9-12. évfolyam, gimnázium

(humán osztály)

H H H H

Tantárgyak 9.

évf.

10.

évf.

11.

évf.

12.

évf.

Magyar nyelv és irodalom 5 5 5 5

I. idegen nyelv 3 3 5 5

II. idegen nyelv* 3 3 3 3

Matematika 4 4 4 4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 4 4 4 4

Etika 1

Biológia – egészségtan 2 2 2

Fizika 2 2 2

Kémia 2 2

Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1

Vizuális kultúra 1 1

Dráma és tánc 1

Művészetek (Ének-zene) 2 2

Informatika 1 1

Életvitel és gyakorlat 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 0 0 1 3

Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

* Kellő számú jelentkező (legalább hat fő) esetén választható nyelvek: angol, német, orosz

A keretezett órák tanítása csoportbontásban történik.

2. Mindennapos testnevelés

2.1. Törvényi háttér

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdése értelmében az iskola a

nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik, meg-

szervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Ezt először a 97. § (6)

bekezdése alapján a 2012/2013-as tanévben az iskolai oktatás kilencedik évfolyamán kell be-

vezetni, majd ezt követően felmenő rendszerben.

50

2.2. A mindennapos testnevelés céljai

• Tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt,

elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket.

• A testnevelés, sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szük-

séges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsüle-

tesség, szabályok betartása, társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az egész-

séges önbizalom stb.

• Megismertetni a tanulókat a társadalmi élet alapvető elvárásaival, a megfelelő viselke-

déskultúrával, az alapvető erkölcsi követelményekkel, az önvédelem alapjaival. Isko-

lánkban a mindennapos testnevelés programja a testnevelési órákon és a délutáni spor-

tórákon kívül szabadidős sportágakban (kosárlabda, kézilabda, asztalitenisz, sakk, fut-

ball, úszás) történő sportolással valósul meg.

3. A középszintű érettségi vizsgakövetelményei

Az iskola különböző tagozatain tanuló tanulók azonos követelmények alapján vizsgáznak a kö-

zépszintű érettségi vizsgán.

Középszintű érettségi vizsgára a gimnazista tanulók részére a következő tantárgyakból biztosí-

tunk felkészítést a kötelező és választható tantárgyak esetén: magyar nyelv és irodalom, angol

nyelv, német nyelv, történelem, matematika, fizika, földrajz, (földünk és környezetünk), kémia,

biológia, testnevelés, valamint informatika, ének, rajz és vizuális kultúra.

A szakközépiskolai tanulók részére a következők tantárgyakból biztosítjuk a kötelező és vá-

lasztható középszintű érettségi vizsgára való felkészítést: magyar nyelv és irodalom, angol

nyelv, német nyelv, történelem, matematika, fizika, földrajz, (földünk és környezetünk), kémia,

biológia, testnevelés, valamint informatika, ének, rajz és vizuális kultúra.

3.1. Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv

1) Ember és nyelv

• A nyelv, mint jelrendszer

• A beszéd, mint cselekvés

• A beszéd és a gondolkodás viszonya

• Nyelvcsalád, nyelvtípus

• A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai

2) Kommunikáció

• A közlésfolyamat tényezői és funkciói

• A kommunikáció interdiszciplináris jellege

• A nyelvi jel és jelrendszer

• A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei

• Nyelvi és vizuális kommunikáció

• Személyközi kommunikáció

• A tömegkommunikáció

51

3) A magyar nyelv története

• Változás és állandóság a nyelvben

• A nyelvrokonság bizonyítékai, a magyar nyelv eredete

• A magyar nyelv történetének fő szakaszai

• Nyelvemlékek: Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom

• A nyelvújítás szerepe, eredményei, főbb dokumentumai

• A nyelvművelés feladatai

4) Nyelv és társadalom

• Társadalmi és területi nyelvváltozatok

• Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban

• Kisebbségi nyelvhasználat

• A határon túli magyar nyelvűség

• Tömegkommunikáció és nyelvhasználat

5) A nyelvi szintek

• Hangtan

• Alaktan és szótan

• Mondattan

• A mondat szintagmatikus szerkezete

• A mondat a szövegben

• Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban

• Szókincs és frazeológia

• A magyar helyesírás alapelvei

6) A szöveg

• A szöveg és a kommunikáció

• A szöveg szerkezete és felépítése

• Szövegértelmezés

• A szöveg szóban és írásban

• Az intertextualitás

• A szövegtípusok

• Szöveg a médiában

7) A retorika alapjai

• A nyilvános beszéd sajátosságai

• A szövegszerkesztés eljárásai

• Az érvelés műfajai, eszközei

8) Stílus és jelentés

• Szóhasználat és stílus

• A szójelentés

• Állandósult nyelvi formák

• Nyelvi, stilisztikai változatok

• Stíluseszközök

• Stílusréteg, stílusváltozat

Magyar irodalom

1) Életművek: az életút jelentős eseményei, a főbb művek szövegismeretén alapuló értelme-

zése, kapcsolatok a művek között

52

• Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József

Attila

2) Portrék: két-három lírai vagy néhány epikai/drámai alkotása bemutatása, értelmezése

• Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörös-

marty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Rad-

nóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János

3) Látásmódok: választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. A lista bővíthető leg-

feljebb két, az alábbiakhoz hasonló jelentőségű szerzővel

• Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés

Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László,

Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos

4) Kortárs irodalom: legalább egy szerző két-három lírai vagy epikai művének értelmezése az

1980-tól napjainkig tartó időszakból

• Esterházy Péter, Nádas Péter, Kertész Imre, Závada Pál, Szabó Magda egy-egy műve

szabad tanári választás, illetve a tanuló olvasmánylistája alapján

5) Világirodalom

• Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia

• A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellem-

zői és egy-két kiemelkedő képviselője

6) Színház- és drámatörténet

• Színház és dráma a különböző korszakokban

• Egy-egy mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Molière, Katona József (Bánk

bán), Madách Imre (Az ember tragédiája)

7) Az irodalom határterületei

• Az irodalom kulturális határterületei: népköltészet, műköltészet, folklór

• Az adaptációirodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban

• A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja

• Mítosz, mese és kultusz

• Sikerek, divatjelenségek

• Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai

8) Regionális kultúra

• Interkulturalitás

• A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai

• Kisebbségi irodalmak

• Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása

9) Értelmezési szintek, megközelítések

53

• Témák, motívumok: szépirodalmi művek gondolati, tematikus, motivikus egyezései-

nek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák válto-

zatainak felismerése, értelmezése.

• Műfajok, poétika: műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.

• Korszakok, stílustörténet: a kifejezésmód és világlátás változása a különböző korsza-

kokban a középkortól a szimbolizmusig.

3.2. Angol nyelv

1 Personal Data, Family

• Personal details, turning points in life

• Family life, family relationships

• Everyday life in the family, household duties

• Personal plans

2 People and Society

• Appearance and characteristic features, similarities and differences between people

• Friends and friendship

• Teenagers and their relationships with others

• Men and women roles in society

• Holidays, festivals, family events and celebrations

• Fashion and clothes

• Shopping and services

3 Our environment

• Home, the place where we live and the surrounding area

• Famous sights of one’s hometown

• Living in a village and in a town

• Plants and animals around us

• Environmental protection

• Weather

4 School

• Subjects, timetable, interests, studies

• The role and importance of learning languages

• Extracurricular activities, school traditions

• 5 Summer jobs, part-time jobs

• Choosing a career of further education

5 The world of work

• Summer jobs, part-time jobs

• Choosing a career or further education

6 Lifestyle

• Daily routine, time management

• Healthy living

• Eating habit sin the family

• Food, dishes, favourite dishes

54

• Eating in the canteen, in a restaurant in a fast food restaurant

• Common illnesses, injuries, accidents

• Medical treatment

7 Entertainment

• Free time activities, hobbies

• Theatre, cinema, concert, exhibitions

• Sports

• Reading, radio, TV

• Cultural events

8 Travelling and Holidays

• Travelling, public transport

• Holiday in Hungary and abroad

• Preparing, planning and organising a holiday

• Self-organised and package holidays

9 Science and Technology

• Popular sciences

• Technology in everyday life, computers, the internet

3.3. Német nyelv

1) Persönliches, Familie

• Angaben zur Person, Lebenslauf, Kindheit Familienmitglieder, Verwandte

• Zu Hause, Hausarbeiten, Alltag der Familie Zukunftspläne

2) Mensch und Gesellschaft

• Innere und äußere Charakterzüge des anderen Menschen Freunde

• Familienfeste

• Kleidung – Mode

• Einkäufe

• Dienstleistungen

3) Umwelt und Natur

• Wohnung, Wohnort

• Stadt und Land

• Pflanzen und Tiere in unserer Umgebung

• Das Wetter, die Jahrenzeiten

• Umwelt und Umweltschutz

4) Schule

• Schule, Mitschüler, Unterrichtsräume

• Lernen, Unterrichtsfächer, Stundenplan

• Rolle und Wichtigkeit der Fremdsprachen und des Sprachkönnens

• Außerunterrichtliche Tätigkeit in der Schule, Traditionen der Schule

5) Arbeitswelt

• Ferienarbeit

• Berufswahl

• Weiterlernen Studieren

55

6) Lebensweise

• Tagesablauf, Tageseinteilung

• Körperpflege, Sport

• Gesunde Ernährung, Mahlzeiten, Essgewohnheiten Mensa, Restaurant, Schnellimbiß

• Krankheiten, beim Arzt

7) Erholung, Freizeit

• Hobbys

• Theater, Kino, Konzert usw.

• Bücher, Radio, Fernsehen, Video, Computer, Internet

• Kulturalische Veranstaltungen

• Wochenendgestaltung

• Ferien

• Sport, Ausflüge

8) Verkehr, Reisen, Fremdenverkehr

• Verkehrsmittel

• Reisepläne, Reisevorbereitungen

• Urlaub in Ungarn bzw. im Ausland Reisebüro – Vorteile und Nachteile

• Ungarn ist eine Reise wert

• Landeskunde – Wissenswert über die deutschsparchtigen Länder

9) Wissenschaft und Technik

• Rolle der Technik in unserem Leben (Computer, Mobiltelefone usw.)

3.4. Történelem

1) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

• A feudalista gazdaság kialakulása és működése

• A magyar gazdaság változásai a vegyes házi királyok idején

• A magyar gazdaság változásai a XVIII–XIX. században

• A szabad versenyes kapitalizmustól a globális gazdasági világrendszer kialakulásáig

2) Népesség, település, életmód

• Folyamvölgyi civilizációk az ókori Keleten

• A magyarság kialakulása, vándorlása és a honfoglalás

• Városfejlődés, a népesség változása az érett feudalizmusban

• Ipari forradalmak és következményeik

• Magyarország nemzetiségi viszonyai és változásai

3) Egyén, közösség, társadalom

• Demokrácia és egyeduralom az antikvitásban

• Államformák a történelemben

• A magyar államalapítás és a feudalizmus megszilárdulása

• A magyar reformmozgalom kibontakozása és a polgárosodás

• A kiegyezés előzményei, megszületése, tartalma

• Magyarország története a kommunista hatalomátvételtől 1956-ig

4) Modern demokráciák működése

• A parlamentáris demokrácia működése

• Az elnöki demokrácia működése

• A parlamentáris monarchia működése

56

• Magyar parlamentáris demokráciák működése

5) Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• A rendi monarchiák kialakulása és működése

• A humanizmus és a reneszánsz

• A reformáció Európában és Magyarországon

• Az európai felvilágosodás és a felvilágosult abszolutizmus

• A legitimizmus, a nacionalizmus és a liberalizmus megjelenése, illetve megvalósulása

• Tekintélyuralmi rendszerek a két világháború között

6) Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A török ellenes harcok és az összefogás lehetőségei

• Habsburg-ellenes harcok Magyarországon

• Napóleoni háborúk

• Nemzetállamok és birodalmi politika

• Az első világháború

• A második világháború

• Az integráció lehetőségei a második világháború után

7) A Közép-Dunántúl régió története

3.5. Matematika

1) Halmazok

• Halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, komplementer halmaz

• Egyesítés, metszet, különbség

• Az „és”, „vagy” logikai műveletek és a halmazműveletek kapcsolata

• A „minden”, „létezik” kvantorok jelentése és használata

• Ponthalmazok a koordinátarendszerben

• Számhalmazok és tulajdonságaik

2) Számelmélet

• Osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma, a számelmélet alaptétele

• Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös, relatív prímek, oszthatósági

szabályok

• Számrendszerek

3) A valós számkör

• A számkör felépítése, számegyenes, abszolút érték, normálalak

• Racionális és irracionális számok

• Műveletek a valós számok körében, műveleti azonosságok (alapműveletek, hatvány,

gyök, logaritmus)

4) Betűkifejezések

• Polinomok tulajdonságai, nevezetes azonosságok

• Algebrai kifejezések egyszerűbb alakra hozása, műveletek algebrai kifejezésekkel

5) Egyenletek, egyenletrendszerek

• Alaphalmaz, megoldáshalmaz, megoldási módszerek

• Elsőfokú, egyismeretlenes egyenlet és elsőfokú, kétismeretlenes egyenletrendszer

megoldása

• Másodfokú egyenlet és egyenletrendszer. Diszkrimináns, gyöktényezős alak, meg-

oldó képlet

• Másodfokúra vezethető magasabb fokú egyenletek

57

• Négyzetgyökös és elsőfokú abszolút értékes egyenletek

• Exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek

• Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek. Számtani és mértani közép kapcsolata

6) Függvények

• A függvény fogalma. Alapvető függvénytani fogalmak

• Függvény megadása, a helyettesítési érték meghatározása, egyértelmű megfeleltetés,

inverz függvény

• Alapvető függvények megadása, ábrázolása és jellemzése (lineáris, másodfokú, har-

madfokú, négyzetgyök-, abszolút érték, fordított arányosság, szinusz-, koszinusz, tan-

gens-, exponenciális és logaritmusfüggvény)

• Függvények ábrázolása értéktáblázat és transzformációk alkalmazásával

• Függvények jellemzése a grafikon alapján

• Sorozatok. Számtani és mértani sorozat, kamatos kamat kiszámítása

7) Elemi geometria

• Térelemek távolságának és hajlásszögének meghatározása (kivéve a kitérő egyenesek

távolsága). A távolságfogalommal megadott ponthalmazok definíciója (kör, gömb,

szakaszfelező merőleges, szögfelező)

• Síkbeli egybevágósági transzformációk tulajdonságai és alkalmazásai. Háromszögek

egybevágóságának alapesetei

• Hasonlósági transzformációk és alkalmazásaik. Hasonló alakzatok

• Háromszögek csoportosítása, összefüggések a háromszög oldalai és szögei között.

Speciális háromszögek tulajdonságai. A háromszög nevezetes vonalai és pontjai. Pita-

gorasz tétele és a tétel megfordítása, magasság- és befogótétel, Thalész tétele

• Négyszögek csoportosítása, tulajdonságai

• Sokszögek (konvex sokszögeknél: az átlók száma, belső és külső szögek összege;

szabályos sokszögek)

• Kör részei, érintője, szögmérés, középponti szög és a hozzá tartozó körív hosszúságá-

nak, illetve körcikk területének összefüggése

• Térbeli alakzatok: forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonka gúla, csonka

kúp

• Vektorok: fogalma, abszolút értéke, nullvektor, ellentett, vektorműveletek definíciója

és műveleti azonosságok, vektor felbontása. Vektor koordinátái, 90°-os elforgatása,

műveletek koordinátákkal

• Hegyesszögek szögfüggvényei derékszögű háromszögben

• A szögfüggvények általánosítása

• Összefüggések a szögfüggvények között, nevezetes szögek szögfüggvényei

• Szinusz- és koszinusztétel

8) Koordinátageometria

• Két pontot összekötő vektor megadása, vektor abszolút értéke

• Felező- és harmadolópont, háromszög súlypontja

• Az egyenes egyenletei, a párhuzamosság és a merőlegesség feltétele

• A metszéspont meghatározása

• A kör egyenlete, a középpont és a sugár meghatározása

• A kör és az egyenes metszéspontja, adott pontban vont érintő egyenlete

9) Kerület, terület, felszín, térfogat

• Háromszög, nevezetes négyszögek területe, szabályos sokszögek, a kör és részeinek

területe

58

• A forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonka gúla, csonka kúp felszíne és

térfogata

10) Statisztika

• Az adathalmaz szemléltetése, táblázatba rendezése, feldolgozása

• A véletlenszerű mintavétel fogalma

• Kör- és oszlopdiagram készítése, azokról információ kiolvasása

• Osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság, aritmetikai átlag, medián,

módusz

3.6. Fizika

1) A testek mozgása

• Az egyenes vonalú egyenletes mozgás. Az egyenes vonalú egyenletesen változó moz-

gás. Szabadesés.

• Az egyenletes körmozgás

• Mozgások szuperpozíciója

• Kiterjedt testek mozgása, tömegközéppont

2) Dinamika

• Newton-törvények. Erőtörvények

• A forgatónyomaték, egyszerű gépek

• A lendület

• Körmozgás dinamikai vizsgálata

• Egyetemes tömegvonzás

3) Nyugvó folyadékok és gázok mechanikája, a nyomás

• A nyomás értelmezése. Pascal törvénye

• A hidrosztatikai nyomás és a légnyomás. Arkhimédész törvénye

• Felületi jelenségek

4) Munka, energia, teljesítmény

• A munka

• Mechanikai energiafajták. Munkatétel. A mechanikai energia megmaradásának törvé-

nye

• A teljesítmény és a hatásfok

5) Hőtan

• Hőtani alapjelenségek

• Gázok állapotváltozásai

• Molekuláris hőelmélet. Az ideális gáz és modellje

• A gáz belső energiája. A hőtan első és második főtétele

• Halmazállapot-változások

6) Elektrosztatika

• Elektromos alapjelenségek, Coulomb-törvény

• Az elektrosztatikus tér

• Kondenzátorok

7) Egyenáramok

• Az egyenáram. Ohm-törvény. Vezetők ellenállása.

• Az elemi töltés. Áramvezetési mechanizmusok.

• Egyenáramú hálózatok. Az áramerősség és a feszültség mérése.

• Egyenáramú áramforrások, galvánelem

59

• Elektromos teljesítmény

8) Az elektromágneses indukció

• A mágneses tér. Erőhatások mágneses térben.

• Mozgási és nyugalmi indukció. Váltakozó feszültség. A transzformátor.

9) Rezgések, hullámok

• Mechanikai rezgések. A fonálinga.

• Mechanikai hullámok. Hullámjelenségek. A hanghullám. Elektromágneses hullámok

10) Fénytan

• A fény tulajdonságai, terjedése

• Visszaverődés, törés, optikai eszközök Színek, elhajlás, interferencia

11) A modern fizika alapjai

• A fény és az elektron kettős természete Atommodellek

12) Magfizika

• Az atommag

• A radioaktivitás

• Maghasadás és magfúzió

13) Csillagászat

• Csillagfejlődés

• A kozmológia alapjai

• A csillagászat és az űrkutatás története

3.7. Földünk és környezetünk

1) Általános természetföldrajz

a) A földrajzi környezet megismerése, a térkép

b) A Naprendszer (kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben)

c) A Föld mint égitest (A Föld a Naprendszerben, a Föld mozgásai és azok következményei,

tájékozódás a földrajzi térben és időben, a napi és évi időszámítás, a helyi-és a zónaidő számí-

tása)

d) A kőzetburok földrajza

• Földünk gömbhéjas szerkezete

• A kőzetburok felépítése

• A lemez tektonika

• Vulkánosság

• Földrengés

• Gyűrődés, vetődés

• Ásványok, kőzetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk

• Földtörténet

e) A légkör földrajza

• A légkör anyagi összetétele, szerkezete

• Az időjárási - éghajlati elemek és változásaik

• A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások

• Ciklon, anticiklon, időjárási frontok

• Az általános légkörzés

f) A vízburok földrajza

• A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai

60

• Az óceánok és tengerek földrajzi jellemzői

• A tengervíz fizikai, kémiai tulajdonsága

• A tengervíz mozgása

• A felszíni és felszín alatti vizek típusai, kapcsolatuk, felhasználásuk

• A vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem

g) A talaj földrajza

• A talaj kialakulása, összetétele és szerkezete

• A Föld jellemző talajfajtái

• A talajok ökológiai szerepe, hasznosítása

h) Éghajlati övezetesség, a természetföldrajzi övezetesség

• A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása, jellemzőik

• A forró, a mérsékelt, a hideg övezetek és tagolódásuk

• Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő öveze-

tessége

• A függőleges és a vízszintes természetföldrajzi övezetesség kapcsolata

2) Általános társadalomföldrajz

a) A Föld népessége (A népesség összetétele, eloszlásának területi különbségei, a népesség

térbeli mozgása, a népességváltozás mutatói)

b) Települések a Földön (A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezők. A te-

lepüléstípusok és jellemzőik. A települések szerepkörének, szerkezetének és hálózatának át-

alakulási folyamatai. A városodás és a városiasodás)

c) A gazdaság ágazatai

• A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségének változásai

• A gazdasági szektorok jellemzői

• A tercier és az információs szektor előretörése

d) A világgazdaság jellemző folyamatai

• A globalizáció, az integrálódás, a regionális kapcsolatok felértékelődése, a nemzeti

gazdaságok önállósulási törekvései

• A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása

• A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ

társadalmi-gazdasági életének alakításában

e) A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai

• A piacgazdaság

• A gazdasági ágazatok közötti területi együttműködés lehetőségei A multinacionális

vállalatok szerepe

f) A működő tőke és a pénz világa

• A nemzetközi tőkeáramlás

• Az adósságválság

g) A gazdasági pólusok

• Kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban: Kelet-és Délkelet-Ázsia,

Észak-Amerika, EU

h) A fejlődő országok

• Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgaz-

daságban

61

3) Regionális földrajz

a) Az Európán kívüli kontinensek tipikus tájainak és néhány kiemelt országának természetes

társadalomföldrajza

• Afrika

• Általános természet-és társadalomföldrajza

• A sivatagok és az oázisok mint tipikus tájak, az „éhségövezet”

• Trópusi-Afrika természeti képe, társadalmi, gazdasági problémái

• A Dél-afrikai Köztársaság és az arab világ vezető szerepe a kontinensen

• Ausztrália és Óceánia természeti képe, társadalmi-gazdasági jellemzői

• Sarkvidékek: A két sarkvidék földrajzi különbségei

• Amerika

➢ Amerika fő részeinek eltérő természet- és társadalom-földrajzi képe

➢ A földrajzi övezetesség a kontinensen

➢ Amerika jellegzetes országainak hasonló és eltérő természet- és társadalom-

földrajzi jellemzői

➢ Dél-Amerika: Brazília

➢ Közép-Amerika: Mexikó

➢ Észak-Amerika: USA, Kanada

• Ázsia

➢ Általános természet- és társadalom-földrajzi képe

➢ A tajga, a „monszunvidék”, a magashegyek és az öntözéses gazdálkodás terü-

letei mint tipikus tájak

➢ Japán, Kína, India, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia

b) Európa országainak természeti és társadalomföldrajza

• Általános természet-és társadalom-földrajzi képe

• Az EU általános társadalmi, gazdasági jellemzői

• Észak Európa országainak közös és egyedi földrajzi vonásai

• Nyugat-Európa földrajzi vonásai: Franciaország, Egyesült Királyság

• Dél- Európa földrajzi vonásai: Olaszország, Spanyolország, Jugoszlávia utódállamai

Kelet-Európa földrajzi vonásai: Oroszország, Ukrajna

• Közép-Európa általános földrajzi képe: Németország, Csehország, Lengyelország,

Ausztria, Svájc, Szlovákia, Románia

4) Magyarország földrajza

a) A Kárpát-medence természet-és társadalomföldrajza

• A Kárpát-medence földtörténeti fejlődése, földtani szerkezete és természetföldrajzi

képe

• A magyarság a Kárpát-medencében

b) Magyarország természeti viszonyai

• Hazánk földrajzi fekvése, helyzete a Kárpát-medencében és Európában Magyarország

felszíne, domborzata

• Természeti adottságaink és természeti erőforrásaink

c) Magyarország társadalmi, gazdasági élete

• A magyar nép tájtörténeti tagolódása, etnikai csoportok, nemzetiségek

• Hazánk népességföldrajzi jellemzői, népesedési folyamatai

• Településtípusok, településhálózat és infrastruktúra Magyarországon

• A tájak természeti erőforrásai, természet-és társadalmi-gazdasági jellemzőik

62

• A gazdasági élet ágazatainak főbb jellemzői a tájakon

• Hazánk tájainak idegenforgalmi, környezeti értékei, állapota és védelme

• Budapest földrajza

• Régiók földrajza

3.8. Kémia

1) Anyagszerkezet

a) Az atom felépítése, atommag, e--pályák

• Elemek, izotópok, periódusos rendszer

• Kémiai kötések: elsőrendű; kovalens; fémes; ionos; másodrendű kötések

b) Anyagi halmazok

• Gázok

• Folyadékok

• Szilárd anyagok

• Rácsponttípusok

• Oldatok – cc számítás

c) Kémiai reakciók: egyesülés, bomlás, redoxi-reakció, sav-bázis reakció energiaviszonyai

kémiai egyensúly

d) Kémiai számítások

e) Galvánelemek, elektrolízis

2) Szerves kémia

a) Szerkezet, elnevezés, izoméria

b) Szénhidrogének és tulajdonságaik, csoportosításuk, reakcióik

c) Oxigéntartalmú szerves vegyületek: alkoholok, aldehidek, ketonok, karbonsavak

d) Szénhidrátok

e) Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: aminok, amidok, aminosavak, fehérjék

f) A műanyagok

3.9. Biológia

1) Az élet fizikai-kémiai alapjai (sejt alatti szint)

• A sejtet felépítő elemek és szervetlen vegyületek

• A szerves vegyületek

• Fizikai-kémiai folyamatok

2) Sejtszintű biológia

• Az eukarióta sejt felépítése

• A sejtek anyagcseréje és energiaforgalma

• Sejtek közötti kommunikáció

• Speciális sejtműködések

3) Az egyedi szervezet szintje (szövetek, szervek)

• A prokarióták

• Az eukarióta egysejtűek

• A gombák

• A növények

63

• Az állatok

➢ állati szövetek

➢ testszerveződés és önfenntartó funkciók

• Az emberi szervezet önfenntartó működései – A testfolyadékok

➢ A táplálkozás, emésztés és felszívás

➢ A keringési rendszer

➢ A légzés

➢ A kiválasztás

➢ A mozgás szervrendszere

➢ Az idegrendszer felépítése

➢ Az idegrendszer mozgató működései

➢ Az érzékszervek, receptorok

➢ A bőr

➢ A szervezet molekuláris és sejtes védekező rendszerei

➢ Az egyed belső homeosztázisa

4) Az öröklődés és a változékonyság

• A mendeli genetika

• Sejtszintű genetika

• Molekuláris genetika

5) A szaporodás és egyedfejlődés

a) A szaporodás típusai

• A növények szaporodása

• Az állatok szaporodása

• Az ember szaporodásbiológiája

b) Az egyedfejlődés

• Növények

• Állatok

• Ember

6) Szünbiológia (egyed feletti szerveződési szintek)

• A társas viselkedés

• Populációk

• Tájékozódás a Föld élővilágában

• A környezet és a természet védelme

7) Az evolúció elmélete, a bioszféra evolúciója

• Klasszikus módszerek és elméletek

• Evolúciógenetika

• Az ember származása és hatása

8) Általános biológiai fogalmak

• Az élővilág rendszerezésének alapelvei

• Szerveződési szintek

• Rendszer és környezet

• Tudománytörténeti ismeretek

64

3.10. Testnevelés

3.10.1. A szóbeli vizsga témakörei

1) Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei

• Ókori és újkori olimpiák

• Magyarok az olimpiai versenyeken

• Olimpiai szimbólumok

2) Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképes-

ségének kapcsolata

• Az iskolaérettség feltételei

• Testsúly és testmagasság

• A serdülőkor problémái

• A két nem teljesítménykülönbségei

• Az életkornak megfelelő optimális sportág kiválasztásának szempontjai

• Az életkornak megfelelő terhelhetőség

3) A testmozgás szerepe az egészséges életmód kialakításában

• A mozgás pozitív hatásai

• Helyes életritmus kialakítása

• Mozgásszükséglet az életkoroknak megfelelően

4) A testmozgás, a sport szerepe a személyiség fejlesztésében

• A testnevelés és a sport komplex személyiségfejlesztő hatása

• A szenvedélybetegségek veszélyei

• Az egyéni és a csapatsportok hatása a személyiségfejlődésre. Az „egészséges” közös-

ség visszatartó ereje

• A sportágak és a kondicionális képességek kapcsolata

• Erő, állóképesség, gyorsaság, ügyesség, ízületi mozgékonyság

5) Az iskolai testnevelés célja és feladatai

• A helyes testtartás

• A mozgás fontosságának tudatosítása

• A testmozgás megszerettetése, az életmód részévé tétele

• Testi képességek és lelki tulajdonságok alakítása.

6) A bemelegítés szerepe és lehetőségei

• A szervezet előkészítése a terhelésre, sérülések elkerülése stb.

• Mikor, mennyi ideig, milyen módon?

• A bemelegítés megválasztása az azt követő testmozgásnak megfelelően

7) A tantervben előírt sportjátékok alapvető jellemzői

• Pályaméretek, labda típusa, játékosok száma, játékidő

• Alapvető szabályok

8) „Az atlétika a sportok királynője.”

• A kijelentés értelmezése

• Atlétikai versenyszámok

• A futó-, az ugró- és a dobószámok kapcsolata az alapvető kondicionális képességek-

kel

• Az atlétika és más sportágak kapcsolata

9) A torna oktatásának fontossága az iskolai testnevelésben

• A torna szerepe a helyes testtartás kialakításában

65

• Fegyelmezett mozgásra nevelés

• Esztétikus mozgás kialakítása

• Speciális képességfejlesztés: a felsőtest izomzatának fejlesztése, ritmusképessé stb.

• Női és férfi tornaszerek

• Baleset-megelőzés, segítségadás stb.

10) Az úszás jelentősége az ember életében

• Az úszás és az életkorok kapcsolata

• Hatása az emberi szervezetre

• Úszásnemek és kapcsolatuk a helyes testtartással. A deformitások megelőzése, javí-

tása

• Az uszodai és a szabadvízi úszás különbségei

• Az úszás higiénéjének ismerete

11) Egy természetben űzhető sportág bemutatása

• A sportág lényege

• Az időjárás és a helyszín szerepe

• A sportághoz szükséges felszerelések és azok karbantartása

• Baleset-megelőzés

12) A ritmikus gimnasztika szerepe a harmonikus mozgás kialakításában

• A mozgás és a zene összhangja

• A harmonikus mozgás mint esztétikai élmény

• Versenyszámai és kézi szerei

13) A küzdősportok és az önvédelem

• Előkészítő játékok

• Speciális képességek fejlesztése

• Egy küzdősport ismertetése – a küzdés módja, felszerelés, fontosabb szabályok stb.

14) Egy szabadon választott sportág bemutatása

• Jellegzetességének, fontosabb szabályainak ismertetése. Felszerelés

• A sportág kapcsolata a képességfejlesztéssel

3.10.2. A gyakorlati vizsga témakörei

1) Gimnasztika

• Lányok: kötélmászás állásból, teljes magasságig mászókulcsolással. Fiúk: függeszke-

dés állásból teljes magasságig.

• A szabadon összeállított 64 ütemű szabadgyakorlat bemutatása zenére.

2) Atlétika

a) Futások – 2000 méteres síkfutás

• Lányok: minimumidő: 10:30 perc

• Fiúk: minimumidő: 9:00 perc

b) Ugrások: a két ugrószámból egy választása kötelező. Az ugrás technikája egyénileg vá-

lasztható:

• Magasugrás

Lányok: minimummagasság: 110 cm

Fiúk: minimummagasság: 125 cm

• Távolugrás

66

Lányok: minimumtávolság: 330 cm

Fiúk: minimumtávolság: 410 cm

c) Dobások: egy dobószám szabadon választott technikával történő bemutatása.

• Kislabdahajítás (javasolt a Magyar Atlétikai Szövetség által rendszeresített új típusú

kislabda használata)

Lányok: minimumtávolság: 20 m

Fiúk: minimumtávolság: 30 m

• Súlylökés

Lányok (4 kg-os súlygolyóval): minimumtávolság: 5,5 méter

Fiúk (6 kg-os súlygolyóval): minimumtávolság: 7,5 méter

3) Torna: a talaj vagy a szekrényugrás bemutatása kötelező, egyszer kötelezően választható.

Lányoknál választható: felemáskorlát, gerenda. Fiúknál a szer lehet: gyűrű vagy korlát.

• Talajtorna: öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és be-

mutatása. Kötelező elemek: gurulóátfordulás, fejállás, tarkóállás, kézállás, mérlegál-

lás. Javasolt elemek: kézen átfordulások, billenések, összekötő elemek.

• Szekrényugrás: egy tanult támaszugrás bemutatása, lányoknak négyrészes széltében,

fiúknak ötrészes hosszában felállított szekrényen.

• Felemáskorlát: négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Köte-

lező elemek: ostorlendület, térdfellendülés, kelepfellendülés a felső karfára, alugrás.

Ajánlott elemek: kelepfelhúzódás, támaszhelyzetek, malomforgás, kelepforgás.

• Gerenda: öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező ele-

mek: járás, felugrás, testfordulat, hasonfekvés, leugrás. Ajánlott elemek: szökdelések,

térdelés és térdelőtámasz, fekvőtámasz, hanyattfekvés, gurulóátfordulás stb.

• Gyűrű: négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező ele-

mek: alaplendület, zsugorlefüggés, lefüggés, homorított leugrás. Ajánlott elemek: fu-

tólagos támaszba kerülés, lebegőfüggés, hátsó függés, vállátfordulás előre, leterpesz-

tés stb.

• Korlát: négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező ele-

mek: alaplendület támaszban vagy felkarfüggésben, felkarfüggés, pedzés, kanyarlati

leugrás. Ajánlott elemek: billenések, emelések, saslendület, vállállás stb.

4) Küzdősportok, önvédelem

• A grundbirkózás szabályai szerint folytatott egymenetes küzdelem hasonló testsúlyú

társ ellen.

• Judogurulás előre.

5) Testnevelési és sportjátékok (egy sportjáték választása kötelező)

a) Kézilabda

• Kapura lövés gyorsindítás után: saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló

társnak futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lö-

vés. Három kísérletből egy eredményes kapura lövést kell végrehajtani.

• Távolba dobás kézilabdával tetszőleges lendületszerzéssel (három kísérlet). Lányok-

nak minimum 15 m, fiúknak minimum 21 m.

• 7 méteres büntetődobás (öt kísérlet).

b) Kosárlabda

• Félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában, az oldalvo-

nalnál álló társnak, cselezés után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés

nélkül fektetett dobás („C” elfutás). A gyakorlatot mindkét oldalra végre kell hajtani.

A három-három kísérletből minimum egy sikeres dobást végre kell hajtani.

67

• Büntetődobás egy vagy két kézzel.

• Tíz kísérletből minimum egy sikeres dobás kell végrehajtani.

c) Labdarúgás

• Labdaemlegetés váltott lábbal. Lányoknak minimum 4 db, fiúknak minimum 8 db.

• 10 méter hosszú, 5 egyenlő távolságra lévő kapu között szlalom labdavezetésből ka-

pura lövés 10 méterről, kis kapura. Három kísérletből egy sikeres találatot kell végre-

hajtani.

• Összetett gyakorlat: félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 8 méterre ol-

dalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása

(három kísérlet).

d) Röplabda

• Kosárérintés folyamatosan fej felé maximum 2 méteres sugarú körben (három kísér-

let). Minimumkövetelmény: öt érintés.

• Alkarérintés folyamatosan fej fölé maximum: 2 méteres sugarú körben (három kísér-

let). Minimumkövetelmény: négy érintés.

• Nyitás bemutatása: választott technikával (nyolc kísérlet). Minimumkövetelmény:

egy sikeres kísérlet.

3.11. Informatika

Jogi ismeretek

A szerzői és a használati jog, a szoftverek csoportosítása: demóprogramok, shareware, freeware

szoftverek. A jogtiszta szoftverhasználat előnyei, a licence szerződés. Mikor követünk el tör-

vénysértést? Mi a BSA és mi a feladata?

Az informatika veszélyei

A számítógép és egészségünk: az egér, a billentyűzet, a monitor választása, használata. Ergo-

nómiai, egészségügyi szempontok figyelembevétele. Milyen munka- és tűzvédelmi előírásokat

kell figyelembe venni a számítógép használata során? Mit jelent a káros függőség? Környezet-

védelem és a számítógép (veszélyes hulladék).

Az informatika története

Ismertesse a számítógépek fejlődésének történetét! (Számolást segítő eszközök mechanikus és

elektronikus gépek, számítógép generációk.)

A Neumann-elvek és a számítógép felépítése

Ismertesse mi a számítógép, melyek a feladatai és részei! Ismertesse a neumanni alapelveket,

és az ezen az elven működő számítógép felépítését (központi egység, órajel, memória típusai)!

Ismertesse a számítógépek csoportosítását méretük szerint!

A perifériák típusai és főbb jellemzőik: beviteli perifériák

Ismertesse a periféria fogalmát, a perifériák típusait és főbb jellemzőiket! Bemeneti eszközök:

billentyűzet, egér, szkenner, digitális fényképezőgép, érintőpad fényceruza, botkormány.

A perifériák típusai és főbb jellemzőik: kiviteli perifériák

Ismertesse a periféria fogalmát, a perifériák típusait és főbb jellemzőiket! Kimeneti eszközök:

monitorok (monitorok típusai képmegjelenítés elve szerinti csoportosítása, a monitorok jellem-

zői: mérete, felbontóképessége), nyomtatók és típusaik.

68

Háttértárak

Ismertesse a háttértárak eszközeit és jellemezze őket! (Ismertesse a háttértárolók csoportosítá-

sát, és jellemzőiket! Mágneses háttértárak: hajlékonylemez, merevlemez, optikai háttértárak:

CD, DVD; pendrive)

Központi egység

Ismertesse a központi egység fő részeit (CU, ALU, regiszterek), a központi egység alapvető

jellemzőit: órajel, memóriák (ROM, RAM, gyorsítótár)

Hálózatok

Ismertesse a hálózatok általános jellemzőit, és jellemezze a hálózatok csoportosítását földrajzi

kiterjedtség szerint, topológiai felépítésük szerint! Hálózatok összekötése (modem, ADSL,

ISDN).

Drótnélküli hálózatok.

Az operációs rendszerek és főbb feladatai

Ismertesse az operációs rendszerek fajtáit, feladatait és az Ön által használt operációs rendszer

felhasználói felületét és kezelését!

Szoftverek csoportosítása

Ismertesse a mi a számítógép! Határozza meg a hardver és a szoftver fogalmát, adja meg a

szoftverek egy fajta csoportosítását, és jellemezze az egyes csoportokat!

Alapvető fájl- és mappakezelési műveletek

Ismertesse a meghajtókat, fájlok, mappák tulajdonságait (elnevezés, kiterjesztés, hely meg-

adása) Ismertesse az alapvető műveleteket a meghajtókkal, mappákkal, fájlokkal (létrehozás,

törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, megnyitás)!

Állományok típusai, állományok keresése a háttértárakon

Ismertesse az állomány fogalmát felépítését, az állományok típusait! Milyen módon tud állo-

mányokat keresni a háttértárakon?

Adatvédelem, archiválás, tömörítés, kicsomagolás

Ismertesse az adatvédelem veszélyforrásait (illetéktelen hozzáférés, számítógép vagy az adat-

hordozó sérülése, a számítógépes vírus fogalma, vírusok típusai, védekezés a vírusok ellen), az

archiválás és a tömörítés szükségességét!

Számítógépes vírusok

Beszéljen a számítógépes vírusokról, adja meg egy lehetséges csoportosításukat és ismertesse

a vírusok eltávolításának, illetve a vírusfertőzés megelőzésének módjait!

Az internet kialakulása, felépítése, működése

Ismertesse az internet rövid történetét. Mi a protokoll? Határozza meg a TCP/IP, az IP cím, és

DNS jelentését! Mutassa be egy böngésző használatát!

Elektronikus levelezési rendszer használata

Mit értünk elektronikus levelezésen? Ismertesse az elektronikus levél részeit, jellemzőit, vala-

mint a levélküldés módját, szabályait, lehetőségeit! Mutasson be egy Ön által már használt le-

velező programot egy gyakorlati feladaton keresztül!

69

Információ keresése az interneten.

Mi a tematikus és a kulcsszavas keresés lényege? Ismertesse a kulcsszavak alapján történő ke-

resés módszerét, a keresésnél használt operátorokat! Távoli adatbázisok.

A könyvtár kialakulása, fogalma, fajtái.

Mutassa be röviden a könyvtárak történetét! Ismertesse a könyvtár fogalmát, a könyvtárak tí-

pusait! Jellemezze a különböző könyvtárakat!

Dokumentumok

Nyomtatott dokumentumok (könyvek, időszaki kiadványok, kézikönyvek, közhasznú informá-

ciós források). Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, video-

film, CD, mágneslemez, DVD)

3.12. Ének-zene

1) Reprodukálás

a) Éneklés

• A helyes hangzóformálás

• A pontos szövegejtés és ritmus

• Az intonációs biztonság

• A stílusnak megfelelő, kifejező előadás

b) Népzene

• Huszonnégy népdal előadása szöveggel, emlékezetből.

• Ezen belül húsz magyar népdal (eltérő stílusú, és más-más tájegységről gyűjtött), két

különböző nemzetiségi és két más nép népdala található.

• A magyar népdalokat több versszak esetén legalább két versszakkal kell előadni. A

nemzetiségi népdal, illetve a más népek dala eredeti nyelven is előadható.

• Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok

alapján: dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az

alapvető stílusrétegekbe.

c) Műzene

Az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, a társművészetekkel való kap-

csolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) kifejtése.

• Középkor:

➢ Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből.

➢ Egy trubadúr dallam előadása szöveggel emlékezetből.

• Reneszánsz: egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből.

• Barokk:

➢ Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel emlékezetből.

➢ Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából.

• Bécsi klasszika:

➢ Egy dal szöveges éneklése emlékezetből.

➢ Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetből.

➢ Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása szolmi-

zálva (2#-2b-ig).

• Romantika: egy dal éneklése szöveggel emlékezetből.

• Századforduló: egy zenemű részletének éneklése kottából szolmizálva.

• XX. század:

70

➢ Egy-egy téma éneklése szolmizálva kottából, Bartók Béla és Kodály Zoltán

műveiből.

➢ A tanult zeneművekből válogatva, három zenei szemelvény éneklése kottából

(szabadon választva: szöveggel vagy szolmizálva 3#-3b-ig).

2) Befogadás

• Zenetörténet: A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogal-

mak, előadási jelek, hangszerek ismerete.

• Népzene: A magyar népdalok stílusrétegei: a régi és az új stílus jellemzőinek ismerete

(dallamvonal, szerkezet, forma, hangnem). A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszo-

kások ismerete. A furulya, a duda, a tekerőlant, a citera, a cimbalom megnevezése

hangzás alapján.

• Műzene: A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a társművészeti kapcsolódá-

sok bemutatása.

• Középkor: A gregorián zene általános jellemzése.

• Reneszánsz: A vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise,

motetta, madrigál). Lassus és Palestrina életútjának vázlatos ismertetése. A magyaror-

szági reneszánsz zene általános bemutatása.

• A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása.

• Barokk: A korál, a passió, az oratórium, a kantáta, a barokk opera meghatározása. Ba-

rokk hangszeres formák (rondó, variáció), műfajok (concerto, concerto grosso, szvit,

prelúdium, fúga) értelmezése. A barokk zenekar összetételének és jellemző hangsze-

reinek felsorolása.

• Bécsi klasszika: A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák meghatáro-

zása. Jellemző műfajok (szonáta, szimfónia, vonósnégyes, klasszikus versenymű,

klasszikus opera) általános bemutatása.

• A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása.

• A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése.

• Romantika: A romantikus dal, jellegzetes vonásainak ismerete. A programzene jel-

lemzése. A szimfonikus költemény műfaji meghatározása. Liszt Ferenc életútjának

vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása.

• A nemzeti romantika jellemzése. Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb

műveinek felsorolása.

• Századforduló: A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkész-

let, hangszerelés).

• XX. századi és kortárs zene: Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása

(életút, főbb művek).

• A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése.

• Kortárs magyar szerzők és főbb műveik felsorolása.

• Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű bemutatása.

3) Zenefelismerés

a) A Műjegyzékben szereplő művek felismerése a továbbiakban megadott szempontok szerint,

CD-ről vagy hangkazettáról történő lejátszás alapján.

b) Népzene: a népi hangszerek (furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom) felismerése, megne-

vezése.

c) Műzene

71

• Reneszánsz: Korszak, műfaj meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alap-

ján: Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén.

• Barokk: Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszer-

zők műveinek alapján: J. S. Bach, Händel.

• Bécsi klasszika: Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott

zeneszerzők műveinek alapján: Haydn, Mozart, Beethoven.

• Romantika: Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zene-

szerzők műveinek alapján: Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Verdi, Muszorgszkij.

• Századforduló: Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott ze-

neszerzők műveinek alapján: Ravel.

• XX. századi és kortárs zene: Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a

megadott zeneszerzők műveinek alapján: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Orff, Gersh-

win.

d) Zeneelmélet

• A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási je-

lek, hangszerek ismerete.

• Oktávig terjedő hangközök (csak a tiszta, kis és nagy), alaphelyzetű hármashangzatok

ismerete és lejegyzése szolmizációs nevekkel adott hangra.

e) Dallamírás: Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása be-

tűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban (2#-2b-ig).

4. Az emelt szintű érettségire történő felkészítéséhez az emelt szintű oktatásban alkal-

mazott fejlesztési feladatok és követelmények

Az emelt szintű érettségire történő felkészítés a szabadon tervezhető órák keretében történik a

11. és a 12. évfolyamon.

A felkészítés fejlesztési feladatai:

• a tanulói érdeklődésnek leginkább megfelelő képzés nyújtása

• az átfogóbb tanulói teljesítményének elérése

• minél magasabb felsőfokú felvételi pontszám elérési lehetőségének biztosítása

• eredményes továbbtanulás a felsőoktatási intézményekben

Az egyes tantárgyak fejlesztési követelményeit a 40/2002. (V.24.) OM rendelet tartalmazza.

Minden tanuló számára a kötelező érettségi vizsgatárgyak és a választható vizsgatárgyak közül

emeltszintű érettségi felkészítés történik a tanuló választása esetén az alábbi tantárgyakból:

Magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, élő idegen nyelv (angol és német), biológia,

fizika, földrajz, kémia.

A szakközépiskolai tanulók esetén kiegészül az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyra való

felkészítéssel.

5. A szaktárgyak, a magatartás, a szorgalom értékelésének és minősítésének követelmé-

nyei és formái, a magasabb évfolyamba lépés feltételei, fizikai állapotmérés, tantárgyi

modulok

5.1. Az értékelés szerepe

72

A tanulók beavatása, az értékelési és követelményrendszer megismertetése alapvető jelentő-

ségű. A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van a tanári, személyre szóló verbális ér-

tékelésnek, melynek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló lehet. Megjelenhet:

• a pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő igen-nem, helyes-hely-

telen típusú szabályozó megnyilvánulásként;

• a közösen végzett tevékenységekben tudatos, rendszeres, szóbeli értékelésként;

• mint a pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása gyerekkel, szülőkkel.

Az iskolai értékelésben a hagyományos, a Köznevelési Törvényben foglalt érdemjegyeket al-

kalmazzuk. Az iskola hagyományai közt bevált a kritikus teljesítményt nyújtó tanulók szüleinek

értékelő levélben megfogalmazott, elsősorban figyelmeztető célú tájékoztatása.

A nevelőtestület az értékelés rendszerességét fontos alapelvként ismeri el, ezért valamennyi

tanulót valamennyi tantárgyban megfelelő rendszerességgel, de félévenként minimum három

alkalommal, jeggyel is értékelni kell. Nem korlátozza a testület a tanárok módszertani szabad-

ságát abban, hogy – a tantárgy sajátosságainak megfelelően – maga döntse el, melyik, a tan-

tárggyal összefüggő tanulói teljesítményt érdemesíti osztályozásra valónak. Közmegegyezés

van a testületben arra nézve, hogy az osztályozásban optimális kombinációban kell kifejezésre

juttatni az adott teljesítmény objektív értékét, illetve a tanulónak a tárgyban elért fejlődését.

Törekedni kell arra, hogy a szaktárgyi osztályzatok átlaga lehetőleg híven tükrözze a tanuló

tanulmányi eredményét.

A tantestület fenntartja magának a jogot arra, hogy félévi, illetve év végi vizsgafeleleteket írjon

elő, természetesen erről az év elején a diákokat tájékoztatni kell. A vizsga a tárgy jellegének

megfelelően szóban vagy írásban történik a szükséges gyakorlati ismeretek megkövetelésével

együtt. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulókat az egész közösség előtt értékeljük.

5.2. A tanulók fizikai állapotának felmérése

A testnevelési órákon mérik fel a testnevelők a diákok fizikai állóképességét. Ennek részei:

1) Szökdelés: svéd padra történő felszökdelések mérése 1 perc alatt. Nagy figyelmet követelő

gyakorlat.

2) Helyből távolugrás: egy helyből lendületvétellel történő elugrással elért távolság mérése, a

rajtvonal és sarok közötti távolság mérése, rugalmasság mérését teszi lehetővé.

3) Fekvőtámaszban karhajlítás, karnyújtás: karizomerő mérése, folyamatos karhajlítás és kar-

nyújtás által 1 percen keresztül.

4) 20 méteres ingafutás 5 percig.

5) Felülés: felülések számlálása 1 másodperc alatt. Törzsizomerő mérése a felülések számával

1 perc alatt.

6) Cooper-teszt: 12 perc futás által elért eredmény mérése méterben. Pulzusmérés nyugalmi és

terhelés utáni állapotban.

Ideje:

• Őszi: szeptember, október, november.

• Tavaszi: március, április, május.

• Összesítés: június.

A fizikai mérést az OM által engedélyezett módszerekkel végezzük.

73

5.3. Az iskola írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatásnak formái, számonkérésének

rendje

5.3.1 A tanuló teljesítmények értékelése

A tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben a szaktanár rendszeresen érdemjeggyel

értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot

az évközi érdemjegyek vagy a tanulmányok alatti vizsgák alapján kell meghatározni.

A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését – az osztályban tanító pe-

dagógusok véleményének kikérésével – az osztályfőnök végzi.

A tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a szaktanár az érdemjegyről a tanév során rendszeresen

értesíti, elsősorban a digitális naplón keresztül. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú

tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti.

5.3.2. Az érdemjegyek megszerzésének módja

• szóbeli felelet

• írásbeli felelet (röpdolgozat)

• iskolai dolgozat

• házi dolgozat

• témazáró dolgozat

• bármilyen önálló munka (kiselőadás, óra alatti munka, versenyeken való részvétel, stb.)

5.3.3. Az érdemjeggyel kapcsolatos szabályok, elvek

A pedagógus

• a tanulókkal szemben egyértelmű, teljesíthető, a diákok számára ismert követel-

ményeket támaszt

• törekedik a tanulók tudásának folyamatos, rendszeres ellenőrzésére, mérésére

• félévenként legalább három osztályzattal értékeli minden diák teljesítményét

• a tanuló érdemjegyét közvetlenül a felelés után vagy a dolgozat kiosztásakor

közli a diákkal

• a diákok érdemjegyeit legalább hetente bejegyzi a digitális naplóba.

5.3.4. A témazáró dolgozat

• száma: évente a heti óraszámnak megfelelő, de legkevesebb kettő

• ütemezése: egy nap csak egy előre bejelentett témazáró dolgozat íratható egy

diákkal. A dolgozatot 10 munkanapon belül ki kell javítani, ki kell osztani és be

kell írni a naplóba

74

• kezelése, megőrzése: a dolgozatot meg kell mutatni a tanulónak, illetve a szülő-

nek (amennyiben igényli). A dolgozatot a következő tanév elejéig meg kell

őrizni.

5.3.5. A tanuló tudásának értékelése és minősítése

A tanuló tudásának értékelése és minősítése az alábbi érdemjeggyel és osztályzattal történik:

jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)

Az egyes tantárgyi osztályzatok kritériumai

• jelest kap az a tanuló, aki jól elsajátította az ismeretanyagot és önállóan tudja azt

alkalmazni

• jót kap az a tanuló, aki elsajátította az ismeretanyagot, de az alkalmazása során

kisebb tanári segítségre van szüksége

• közepest kap az a tanuló, aki pontatlanul sajátította el az ismeretanyagot, alkal-

mazásában tanári segítségre van szüksége

• elégségest kap az a tanuló, akinek tudásában hiányosságok vannak, és csak tanári

segítséggel képes az ismeretanyag alkalmazására

• elégtelent kap az a tanuló, akinek tudásában súlyos hiányosságok tapasztalhatók

és tanári segítséggel sem képes az ismeretek alkalmazására.

A tanulók teljesítményének értékelését a témazáró dolgozatok esetén munkaközösségeink egy-

ségesen alkalmazzák a következő % minősítéseket:

Magyar nyelv és irodalom:

• 0-tól 40 %-ig elégtelen

• 41-től 55 %-ig elégséges

• 56-től 70 %-ig közepes

• 71-től 85 %-ig jó

• 86-tól 100 %-ig jeles

Történelem

9-10. osztály

• 0-tól 25 %-ig elégtelen

• 25-től 40 %-ig elégséges

• 41-től 60 %-ig közepes

• 61-től 80 %-ig jó

• 81-tól 100 %-ig jeles

11-12. osztály

• 0-tól 40 %-ig elégtelen

• 41-től 55 %-ig elégséges

75

• 56-től 70 %-ig közepes

• 71-től 85 %-ig jó

• 86-tól 100 %-ig jeles

Reál tárgyak: matematika, biológia, fizika, kémia, informatika, földrajz

• 0-tól 35 %-ig elégtelen

• 36-től 55 %-ig elégséges

• 56-től 70 %-ig közepes

• 71-től 85 %-ig jó

• 86-tól 100 %-ig jeles

Idegen nyelvek

a) a nyelvet első nyelvként, vagy háromnál több órában tanulók

• 0-tól 35 %-ig elégtelen

• 40-től 55 %-ig elégséges

• 56-től 72 %-ig közepes

• 73-től 82 %-ig jó

• 83-tól 100 %-ig jeles

b) a nyelvet második nyelvként, három órában tanulók:

• 0-tól 25 %-ig elégtelen

• 26-től 44 %-ig elégséges

• 45-től 64 %-ig közepes

• 65-től 82 %-ig jó

• 83-tól 100 %-ig jeles

Készségtárgyak: rajz, ének-zene és dráma/tánc

• 0-tól 35 %-ig elégtelen

• 36-től 55 %-ig elégséges

• 56-től 70 %-ig közepes

• 71-től 85 %-ig jó

• 86-tól 100 %-ig jeles

5.3.6. Döntés a félévi és az év végi osztályzatokról, valamint a magasabb évfolyamba

lépésről

Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten

áttekinti, és a szaktanárok és az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a

tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló

hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület

76

felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben vál-

toztassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek

indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi eredmények alapján a tanuló javára módo-

sítja.

A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapí-

tott tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti

5.4. Tantervi modulok a gimnáziumban (kifutó rendszerben)

Modul Évfolyam Heti óraszám

Társadalomismeret 10–11. 1

Mozgókép és médiaismeret 12. 1

Tánc és dráma 10. 1

Művészetek 11–12. 1

A modulok értékelése 1–5-ig terjedő osztályzattal történik önálló tantárgyként. A tantárgyi

modulok között beszámíthatóság nincs.

5.5. A tanuló jutalmazása, elmarasztalása, magatartásának, szorgalmának értékelésé-

hez kapcsolódó elvek.

5.5.1 A tanuló jutalmazásának formái

szaktanári dicséret szaktanár adja év közben, tanév végén

osztályfőnöki dicséret osztályfőnök adja év közben, tanév végén

igazgatói dicséret igazgató adja év közben

tantárgyi dicséret szaktanár adja az év végén

nevelőtestületi dicséret nevelőtestület adja év végén

5.5.2. A tanuló elmarasztalása

Fegyelmező intézkedések

• szaktanári figyelmeztetés

• osztályfőnöki figyelmeztetés

• osztályfőnöki intő

• osztályfőnöki rovó

• igazgatói figyelmeztetés

• igazgatói intő

• igazgatói rovó

Ha a tanuló a kötelességeit súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal

fegyelmi büntetésben részesíthető.

77

A fegyelmi büntetés lehet

• megrovás

• szigorú megrovás

• meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása (szociális

kedvezményekre, juttatásokra nem vonatkozik)

• áthelyezés másik osztályba, csoportba

• áthelyezés más iskolába (abban az esetben alkalmazható, ha az iskola igazga-

tója megállapodott a fogadó másik iskola igazgatójával)

• eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától

• kizárás az iskolából

(Az utolsó kettő tanköteles tanulóval szemben csak rendkívüli vagy ismétlődő

fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a

tanulónak)

5.5.3. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése

A magatartás és szorgalom osztályzatokat az osztály és a szaktanárok véleményének kikérése

után az osztályfőnök adja, és a nevelőtestület hagyja jóvá.

Magatartás:

• Példás: eredményei a közösségi, illetve diákköri munkákban kiemelkedők. Osztályfő-

nöki, igazgatói, szaktanári dicséretei vannak, valamint nincs kizáró ok, nincs ismétlődő

büntetése. Tanórán és tanórán kívül példamutatóan viselkedik. Udvarias, előzékeny se-

gítőkész. Kizáró ok: ismétlődő fegyelmi vétség, igazolatlan hiányzás.

• Jó: a rábízott feladatokat teljesíti. Tanórán és tanórán kívül jól viselkedik. Eredményei

a közösségi, illetve diákköri munkában jók, és nincs kizáró ok. Osztályfőnöki figyel-

meztetésnél nincs súlyosabb büntetése.

• Változó: a házirend előírásait többször megszegi. Többször fegyelmezetlenül viselke-

dik. Igazolatlan órái meghaladják a hármat. Osztályfőnöki rovónál nincs súlyosabb

büntetése. Kisebb vétségei arra mutatnak, hogy javulása nem tartós.

• Rossz: igazgatói szintű, illetve magasabb fokú fegyelmi büntetése van, javulására cse-

kély a remény.

Szorgalom (csak a tanulmányi munka számítson):

• Példás: képességeinek megfelelően egyenletesen tanul.

• Jó: képességeinek megfelelően tanul, illetve eredményein meglátszik a javítási szán-

dék.

• Változó: nem képességei szerint tanul. Érdemjegyei változóak.

• Hanyag: megbukott.

A tantestület indokolt esetben egyéni elbírálásban részesíthet tanulókat.

Szakközépiskolában:

A szakmai tantárgyak vonatkozásában a tanulók teljesítményét folyamatosan ellenőrizni kell.

Az ellenőrzéssel megállapítható, hogyan viszonyul a tanuló teljesítménye a támasztott követel-

ményekhez. Az ellenőrzést minden esetben értékelésnek kell követnie. Ellenőrizni lehet szóban,

78

írásban a gyakorlati munkafolyamat közben. A szóbeli ellenőrzés történhet összefüggő felelet-

tel és kérdés-felelet módszerrel. Az írásbeli ellenőrzés történhet röpdolgozattal (meghatározá-

sok, konkrét tények, díjazási ismeretek számonkérése) feladatlappal és témazáró dolgozattal

(minden témakör befejezés után).

6. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

• A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben meghatá-

rozott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

• Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott,

javítóvizsgát tehet. A nevelőtestület döntése alapján.

• Négy vagy annál több tantárgy esetén a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megis-

métlésével folytathatja.

• A magasabb évfolyamba lépéshez a tanév végi jegy megállapításához a tanulónak min-

den tárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha

➢ magántanuló volt.

• A magántanulók félévi és tanévvégi osztályzatainak megállapításához osztályozó vizs-

gát kell szervezni. amennyiben a szülő kérése alapján lett a diák magántanuló és így

teljesíti a tankötelezettségét, az osztályozó vizsgára való felkészítésről a szülő gondos-

kodik.

• Osztályozó vizsgát kell tennie a tanév végén

➢ azokból a tárgyakból, amelyekből az iskola igazgatója felmentette a tanórai fog-

lalkozásokon való részvétel alól,

➢ az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból tanulmányi

követelményeket az előírtaknál rövidebb idő alatt teljesítse.

➢ Ha a tanuló egy tanítási évben az elméleti tanítási órákról való igazolt és igazo-

latlan mulasztása együttesen meghaladja

− szakképzési évfolyamon a tanítási órák húsz százalékát,

− egyéb évfolyamon a kettőszázötven órát,

− egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át, és emiatt a tanítási év végén nem osztályozható,

kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy elméleti tantárgyból osztályozó vizsgát tegyen.

Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meg-

haladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfo-

lyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdál-

kodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is

szükséges.

7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei

és korlátai

A tanulók kifejezőképességét figyelembe véve ideális lenne az írásbeli és a szóbeli feladatok

egyenlő arányú alkalmazása. Ezzel szemben a magyarországi felsőoktatásban, annak vizsga-

rendszerében az írásbeli számonkérés dominál (teszt, esszé).

79

A magas osztálylétszámok, az egyre több közvetítendő ismeretanyag elsajátításának ellenőr-

zése szintén az írásbeli számonkérés dominanciáját erősíti.

Az otthoni írásbeli és szóbeli feladat célja, hogy a tanuló

• újragondolja, rögzítse az órán tanultakat,

• készségszintig begyakorolja a tanultakat,

• önálló alkotómunkát folytasson

Elvek

• Házi feladatot célzatosan adunk.

• A házi feladatot mindig – részben vagy egészben – ellenőrizzük.

• A házi feladat mennyiségének meghatározásánál figyelembe vesszük a tanulók

napi terhelését.

• A házi feladat hiányát érdemjeggyel nem lehet értékelni

• Tanítási szünet idejére, hétvégére ugyanannyi házi feladatot adunk, mint egyik

óráról a másikra.

• Az önálló alkotómunkát jutalmazzuk.

8. Az iskola egészségfejlesztési programja

Az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola

az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen.

8.1. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei

• Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének

védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.

• Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakembe-

rek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet

legyen.

• Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és az iskolai egészségügyi szolgáltatá-

sokat ajánló, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal

szolgál. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a

szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést

és a tanácsadást biztosító programoknak.

• Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a

tanulók jólétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az

erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.

• Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, va-

lamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közös-

ség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat, hozzá vagy éppen

hogyan hátráltathatja az egészség fejlesztését és a tanulást.

80

8.2. Az iskolai egészségfejlesztés módszerei

Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg:

• genetikai tényezők,

• környezeti tényezők,

• életmód,

• az egészségügyi ellátó rendszer működése.

Mivel az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást – az

iskola fizikai-tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával – az iskolai egészségügyi

ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskolai egészségfejlesztő munka – akár

jól, akár rosszul tesszük - alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait.

Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe beépülő tevékenység, melyben a ta-

nároknak szülőknek, diákoknak is megvan a speciális feladatuk.

Az iskolában megvalósítjuk a mindennapi testedzést tanórai keretben, illetve a délutáni

szabadidős foglalkozások keretében.

Igénybe kell venni az iskolai védőnő, orvos, pszichológus segítségét. A kötelező egészség-

ügyi szűréseket be kell építeni az iskola programjába. A szakközépiskola 10. évfolyamán szak-

mai orientációs tantárgyként szerepel az egészségtan. Ki kell használni a biológia, a testnevelés, az

idegen nyelvi szaktantárgyi órák adta egészségnevelési lehetőségeket, valamint az osztályfőnöki

és idegen nyelvi órák adta lehetőségeket.

Az egészségfejlesztési programon belül lényeges célunk, hogy a diákok elsajátítsák az elsősegély-

nyújtás alapvető ismereteit.

Céljaink:

• a tanulók ismerjék fel az egészségnyújtás fontosságát és kiemelkedő szerepét;

• ismerjék fel a vészhelyzeteket;

• tudják az egyes sérülések élettani hátterét és várható következményeit;

• sajátítsák el az alapvető segélynyújtási módokat.

Az ismeretek átadásának színterei:

• osztályfőnöki órák,

• testnevelés órák,

• biológiaórák,

• 10. évfolyamon egészségtan órák a szakközépiskolai osztályban.

Az iskola egészségfejlesztési programjáért felelnek az alábbi személyek:

• igazgató vagy megbízottja,

• egészségfejlesztési felelős koordinátor (osztályfőnöki munkaközösség-vezető),

• iskolaorvos,

• iskolavédőnő,

• testnevelő,

• drogprevenciós szakember.

81

Az egészségfejlesztés fontosságát felismerve vettünk részt a GYISM program drogprevenciós

pályázatán. A drogprevenciós pályázat, de a körülöttünk észlelt és tapasztalt jelenségek miatt is

készült el az iskola egészségfejlesztési és drogprevenciós stratégiája. Cél: esélyt teremteni arra,

hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív egészséges életstílus kialakítására és a drogok

visszautasítására, azaz fő célunk a prevenció.

A stratégiánk céljai:

1) Osztályonként (korcsoportonként) évente 6 óra tematikus program biztosítása az alábbi témák-

kal:

• célok, akadályok, jövőkép (beszélgetés, tesztek, információcsere);

• képességek, jó tulajdonságok, empátia (játék, szituációs feladatok, megbeszélés);

• önbecsülés, énkép és jövőkép (beszélgetés, tervezés, önismereti teszt);

• kommunikáció és bizalom (a gondokat, örömöket kivel beszélem meg), felelősségválla-

lás (szituációs játék, véleménycsere, információcsere);

• szabadság vagy függőség (konfliktuskezelés, megbeszélés, szituációs játék, döntéshely-

zet, befolyásoló személyek stb.)

2) Évi rendszerességgel az iskola összes tanulójának részvételével egészség megőrzési nap szer-

vezése:

• egészségügyi előadás,

• káros szenvedélyekről,

• fiatalkori szexuális magatartás,

• drogmentes füstmentes diszkó,

• testmozgás, sport.

Ezt forgószínpadszerűen lehetne megoldani az iskola területén különböző helyszínekkel. Erre a

rendezvényre az iskolai rendelkezésre álló napot használják fel. A programot évente megrendez-

nénk, a diákönkormányzatot is belevonva.

3) A szülők bevonása

Célkitűzésünk, hogy az osztályszintű és iskolai Szülői Munkaközösségen keresztül – önkéntes

alapon – a szülőket is bekapcsoljuk a megelőző munkába. Évente egyszer előadás-sorozatot ter-

vezünk diákok részére, szakemberek bevonásával, például a következő témákban: Mit kell tudni

a serdülőkorban (nőgyógyászati előadás)? Mit kell tudni a drogokról? Mire kell figyelni? Mikor

és hol kell segítséget kérni? stb. Ezekről a szülőket is tájékoztatjuk.

Az egészségvédelmi program megvalósulásánál fokozott figyelmet fordítunk az önkéntes-

ségre. Tematikájában az egészséges életmódra nevelés, a pozitív életszemlélet kialakítása a cél.

Módszertanában a színességre, a csoportos foglalkozásokra, a minél aktívabb formákra koncent-

rálunk, kerülve a direkt didaktikus formákat.

Stratégiánk megvalósításában számíthatunk az alábbi személyekre:

• tanári kar,

• diákság,

• diákönkormányzat,

82

• GYISM drog pályázatok,

• az Oktatási Minisztérium pályázatai,

• az Egészséges életmód képviseletének jeles szakemberei,

• A téma szakemberei, szakmai kiadványai,

• a Vöröskereszt szervezete,

• rendőrség, DADA és egyéb drogprevenciós programok,

• Szülői Munkaközösség.

Az iskolaorvos és a védőnő foglalkozik az iskola-egészségügyi ellátással, ide tartoznak a követ-

kezők:

• a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, szűrése, érzékszervek vizsgálata, prevenció;

• tanulók elsősegélyben részesítése;

• közegészségügyi, járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás-egészségügyi és

balesetvédelmi feladatok megismertetése;

• egészségügyi ismeretterjesztés, egészségnevelés, melynek fő témái: életmód és betegségek

összefüggései, a tanulók egészségi állapota, serdülőkori változások;

• a közvetlen környezetben az egészségügyi prevenciós lehetőségek, pl. az egészségügyi hét

rendezvényein, előadásain való részvétel;

• gyermekpszichiáter rendelés indul, aki az iskolákban is foglalkozik a problémákkal.

A tanév folyamán sor kerül az osztályok orvosi és védőnői egészségügyi vizsgálatára.

Ez magában foglalja a tanulók szomatikus, érzékszervi és mentális vizsgálatát. Az egészségügyi

problémával kiszűrt tanulókat szakrendelésre irányítjuk, és felvilágosítjuk a vizsgálat fontosságá-

ról. A kivizsgálásról készült szakvélemények sajnos csak ritkán kerülnek vissza a védőnőhöz.

A tanulók minden évben részt vesznek egészségnevelési előadásokon. Ezek különböző

témakörökben kerülnek megrendezésre:

• drog, szenvedélybetegségek, alkohol;

• párkapcsolat, szexuális úton terjedő betegségek (pl. AIDS);

• családi életre nevelés, fogamzásgátlás;

• tartási rendellenességek.

Az előzetes megbeszélések alapján ezenkívül szóba kerülhet más előadás megrendezése is.

A felmerülő gerincproblémák és tartási rendellenességek miatt kiszűrt tanulók részt vehet-

nek az iskolában szervezett gyógytornán is. Sajnos csak kevés diák veszi igénybe ezt a lehetősé-

get. Évente fogászati, belgyógyászati, szemészeti vizsgálat szükséges a tanulók körében.

Folyamatosan kapcsolatot tartunk a gyermekjóléti szolgálatokkal, nevelési tanácsadókkal,

családsegítőkkel, jegyzőkkel, ezt részletesen tárgyaljuk a gyermek- és ifjúságvédelmi munkánál.

9. Az iskola környezetnevelő programja

A pedagógiai program, illetve a Köznevelési törvény és az iskolai munkát meghatározó rende-

letek meghatározzák az iskola környezeti nevelési programjának feltételrendszerét is.

Az iskola épülete 1966 óta áll jelenlegi helyén, Bicske város főterén. Az épület jellegzetes

típusú középiskola, lapos tetővel, aula nélkül. Felújítás, lényeges átalakítás az épületen nem történt.

Belső felújítások történtek, belül esztétikus, rendezett, szép iskoláról beszélhetünk.

83

Az iskola működése környezeti nevelési szempontból az a cél, hogy az intézmény elősegítse

a tanulók környezettudatos magatartás kialakulását, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemze-

dék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő termé-

szet fennmaradását. A környezeti nevelés során a gyerekeket felkészítjük környezetünk megis-

merésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe

vevő cselekvésre.

Ez egyik legnehezebb területe iskolai munkánknak, hiszen a környezetvédelem, a környe-

zet tisztelete nemcsak iskolai, hanem társadalmi, politikai családi feladat is.

A környezeti nevelés színterei:

• Hagyományos tanári oktatás: biológia, környezetvédelem, földrajz, fizika, osztályfőnöki

és idegen nyelv, ahol a tantárgyi anyaghoz kapcsolva komplexen kezelik a szaktanárok

a környezeti nevelést.

• Tanórán kívüli programok, amikor diákjaink olyan tanulmányi versenyeken indulnak,

ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma (Kitaibel Pál biológia verseny stb.)

• Az iskolában elhelyeztünk szelektív szemétgyűjtéshez használható tárolót, ezzel is fej-

lesztve a diákok környezetvédelemhez való hozzáállását. Ugyancsak elhelyeztünk a helyi

hulladékszállító céggel közösen szárazelemgyűjtő edényt.

Fejlesztendő területek:

• A tantestület nagyobb részének bevonása a környezeti nevelés komplex programjába.

• A diákok aktivizálása, a diákönkormányzat ezen irányú működésének, osztályközössé-

geknek a mozgósítása.

• Diákok és tanárok tanórai és tanórán kívüli közös munkájának a támogatása.

• Tanárok és szülők környezetvédelmi munkában való összefogása, a szülői munkaközös-

ség aktivizálása.

• A takarékos anyagfelhasználásnak, a hulladékok mintaszerű tárolásának, valamint a pa-

pírhulladék összegyűjtésének tekintetében példamutatás az iskola minden dolgozója ré-

széről.

• Fontos, hogy a környezetvédelmi programok anyagi fedezete épüljön be az intézmény

költségvetésébe.

• Fel kell venni a kapcsolatot a környezeti neveléssel foglalkozó intézményekkel (mú-

zeumok, állatkert, nemzeti parkok, tanulmányi kirándulások). Fontos a munkaközösség

ilyen irányú tevékenysége.

• Meg kell keresni az intézmények mellett a környezetvédelemmel foglalkozó civil szer-

vezeteket is.

• Fontos terület az intézményi étkeztetés és az iskolai büfé kínálata, használata.

• Az iskolai könyvtár fejlesztésénél gondot kell fordítani a szakirányú könyvek, videofil-

mek beszerzésére.

• Figyelemmel kell kísérni az országos, megyei és helyi pályázatokat, kihasználva minden

lehetséges forrást a környezeti nevelés fontos pontjainak végrehajtására. Az iskolai ala-

pítvány ez irányú segítségét is igénybe kell venni.

A környezeti nevelés alapelvei közül kiemelten kezeljük a jövőben rövid távon, illetve azonnal:

• a környezeti nevelés fejlesztése,

• a helyi és globális szintek összefüggései,

84

• közvetlen környezetünk,

• emberi jogok, szükségletek,

• demokrácia,

• biológia és társadalmi sokféleség,

• ökológia,

• egységes szemlélet kialakítása.

Hosszú távú céljaink között szerepel:

• a környezettudatos magatartás kialakítása,

• a környezet értékei iránti felelős magatartás,

• a természeti és épített értékeink védelme, őrzése,

• a globális összefüggések megértetése,

• az egészséges életmód kialakításának igénye.

A fent megjelölt hosszú távú célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, a szükséges tech-

nikák, készségek fejlesztése, módszerek kidolgozása.

A középiskolai oktatás a rendkívül érzékeny fiatalkorra esik, amikor is a tananyagok egy-

másra épülésével el kell érni a szociális, gazdasági, ökológiai és politikai értékek helyes kezelését,

értékelését, a szintetikus gondolkodás képességének kialakítását.

A szakmai, szaktantárgyi órákon kívül kiemelt figyelmet kell fordítani a szabadidős fog-

lalkozásokra, az osztályfőnöki órákra. A komplex gondolkodásban segít az iskola egészségne-

velési programja is, mely szintén része a pedagógiai programunknak.

10. Esélyegyenlőségi terv

Iskolánk esélyegyenlőségi terve külön dokumentumba van foglalva. E dokumentum tartalmazza a

megyei fejlesztési terv esélyegyenlőségi tervének az elemeit. Ezek közül kiemelten fontosak:

• az oktatás tartalmának és a szakképzésben a szakmaválaszték kínálatának fejlesztése a

megyei munkaerő-piaci viszonyokhoz igazodva;

• a hiányszakmákból gondos válogatás a szakképzésben már meglévő humánerőforrás és a

tárgyi feltételek gazdaságos kihasználásával;

• a tehetségekkel és a hátrányos helyzetűekkel való egyenrangú törődés;

• az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő, biztosító oktatási, nevelési formák alkalma-

zása;

• a tankötelezettség teljesítése;

• a társadalmilag hátrányos helyzetű fiatalokkal és a különleges ellátást igénylő tanulókkal

való foglalkozás;

• a hátrányos helyzetű, valamint a roma tanulók hátrányos szociális, kulturális helyzetének

javítása;

• az esélyegyenlőség növelését szolgáló tanári továbbképzések biztosítása;

• a Nevelési Tanácsadóval és a fenntartó által biztosított intézményekkel való kapcsolat

erősítése a hátrányos helyzetű tanulók segítése, eredményesebb nevelése, tanítása érdek-

ében.

85

11. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelettel összhangban, az iskola igazgatója minden év április 15-

ig elkészíti, és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi azokról a tantárgyakról, valamint

érettségi vizsgára történő felkészítőről a tájékoztatót, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájé-

koztató tartalmazza, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoz-

tató elfogadása előtt kikéri a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét.

Egyéb foglalkozások (szakkörök, felzárkóztatók stb.) esetében diákjainknak lehetőséget adunk,

hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék a tanulmányokat folytatni. Amennyiben a tan-

tárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezeté-

sére.

Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, azon a tanév végéig kö-

telező részt vennie, az értékelés és minősítés, a magasabb évfolyamba lépés szempontjából a sza-

badon választott órát úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanuló igazgatói engedély-

lyel módosíthatja választását.

12. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének alapelvei

Az Nkt. meghatározza az egyes évfolyamok maximális heti óraszámát, ez keretet ad a csoportbon-

tások meghatározására. Szintén törvényi meghatározottságú az az iskolai időkeret, amely magában

foglalja az óratervi órákon túli foglalkozásokat.

Iskolánkban a kötelező érettségi tárgyakat csoportbontásban tanítjuk. Az idegen nyelv tanulásának

megkezdésekor felmérjük a tanulók nyelvi felkészültségét és ez alapján készül a csoportbeosztás.

További csoportbontásban tanított tantárgyak: informatika, testnevelés, áruforgalom, üzleti tevé-

kenység.

A tanulók csoportbeosztása a szülő/tanuló kérésére vagy a tanár javaslatára – a szülő egyetértése

esetén – félévkor vagy év végén megváltoztatható.

Iskolánk törekvése a gyengébb képességű, valamint a tehetséges tanulók tanulmányi munkájának,

előmenetelének segítése. Ezen cél érdekében szervezzük a tantárgyi korrepetálásokat, szakköröket

és egyéni foglalkozásokat.

86

IV. SZAKMAI PROGRAM

IV.1. Az iskola szakképzési rendszere

• Logisztikai ügyintéző (kereskedelem ágazat) szakgimnázium 54 345 01 (4+1 éves) –

nappali, kifutó képzés,

• Kereskedő (kereskedelem ágazat) szakgimnázium 54 341 01 (4+1 éves) nappali képzés,

eladó mellékszakképesítéssel (34 341 01),

• Eladó (kereskedelem ágazat) szakközépiskola 34 341 01 (3+2 éves) nappali képzés, (a +2

év érettségire felkészítő),

• Közszolgálati ügyintéző (rendészet és közszolgálat ágazat) szakgimnázium 54 345 01

(4+1 éves) nappali képzés, közszolgálati ügykezelő mellékszakképesítéssel (52 345 04)

• Informatikai rendszerüzemeltető (informatika ágazat) szakgimnázium 54 481 06 (4+1

éves) nappali képzés irodai informatikus mellékszakképesítéssel 52 481 02

IV.2. A szakmai képzés céljai, alapelvei, feladatai

Az intézmény szakképzési rendszerének kialakításakor elsődleges szempont volt a végzős ta-

nulók elhelyezkedési esélyeinek növelése, a munkaerő-piacon alkalmazható piacképes szaktu-

dás és alkalmazkodó képesség kialakítása. A szervezés során figyelembe vettük a tanulók a

szülők igényeit, az iskola tárgyi és személyi feltételrendszerét, valamint a helyi munkaerő-piaci

kívánalmakat. Folyamatos kapcsolattartás szükséges az előbbiek folyamán megemlített partne-

reinkkel azért, hogy a megváltozott munkaerő-piaci igényekre az intézmény gyorsan és haté-

konyan tudjon reagálni, alkalmazkodni.

Iskolánk szakmai képzésének célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai, elmé-

leti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés

munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat, valamint tevékenységüket önálló

vállalkozás keretei között is tudják folytatni.

Szakképzési rendszerünk feladata:

• Nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális

szaktudást (elméleti és gyakorlati) a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékeny-

ség ellátásához.

• Alapozza meg és fejlessze ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szak-

mai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fej-

lődésből adódó változó és növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni.

• Neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű pontos, megbíz-

ható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és vállalására.

• Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos szakmai önművelés igényét.

Az iskolarendszerű képzés célja a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a

nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációt – a szakmával összefüggő társa-

dalmi gyakorlat megismertetésével.

87

A fenti célok elérése érdekében a 9-12. évfolyamokon kiemelt figyelmet fordítunk a szakmai

képzés alapozására. Ezen belül meghatározott feladataink a tanulók fejlesztése során:

• önállóság, önálló feladatmegoldásra való képesség erősítése

• az alkotóképesség, alkotótevékenység fejlesztése

• a pontos, fegyelmezett munkára, megbízhatóságra nevelés

• igényesség kialakítása az írásbeli munkák külalakjában

• tárgyalóképesség, konfliktusmegoldó képesség és önállóság fejlesztése

• céltudatosság, reális ítélőképesség fejlesztése

• karriertervezési képesség kialakulása

A fent megfogalmazott célok hosszú távra szólnak, időtállóak, értékállóak. A külső és belső

változásoknak, igényeknek megfelelően azonban tartalmuk részben időszerűsödhet, korszerű-

södhet.

IV.3. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

IV.3.1. Szakmacsoport alapozás feladata, célja

A képzés feladata, hogy lehetőséget nyújtson a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

szakmacsoport közös szakmai gyakorlati és elméleti alapismereteinek elsajátítására, a készsé-

gek és képességek fejlesztése, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve

a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítése, valamint az érettségi utáni szakképzés meg-

alapozása.

A hagyományos közismereti tárgyak mellett szakmai előkészítő, majd alapozó képzés

folyik. A szakmai előkészítés a tanulók pályaválasztását segíti. Lehetővé teszi a gazdasági és

szolgáltatási szakterületen a tapasztalatszerzést, a tevékenységformák, technológiák megisme-

rését. Célja, hogy az alapvető gazdasági ismeretek után a diákok ismerjék, értsék a gazdasági

élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazda-

sági híreit, és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik in-

tézésében.

E tanulmányaik alatt a tanulók közgazdasági és marketing ismereteket szereznek, to-

vábbá jártasak lesznek a szövegszerkesztés és az üzleti levelezés gyakorlatában is.

A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező be-

mutatásával:

• felhívja a tanulók figyelmét a szakmacsoporthoz tartozó szakképesítések sajátosságaira,

• felkelti a tanulók érdeklődését az egyes szakképesítések iránt,

• bemutatja a pálya szépségét, nehézségeit, fejlődésének irányát, a munkaterületen dol-

gozók tevékenységét,

• elősegíti a tanulók szakmaválasztását, egyéni életpályájuk reális megtervezését,

• lehetőséget biztosít a szakmacsoport munkaköreihez szükséges magatartás, képesség

kialakításához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez,

• kialakítja a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szem-

beni felelősségérzetet,

• fejleszti a logikus gondolkozást,

88

• bővíti a tanulók ismereteit környezetükről, kialakítja a tanulók önálló ismeretszerzésé-

nek igényét.

Az iskola által alkalmazott óratervek a helyi tanterv részén megtalálhatóak.

A tantárgyakhoz kapcsolódó fejlesztendő kompetenciákat és ezek eléréséhez szükséges köve-

telményeket és tananyagtartalmakat az ágazati kerettantervvel megegyezően oktatjuk.

IV.3.2. A logisztikai ügyintéző képzés célja

A logisztikai ügyintézői munkakör betöltéshez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A lo-

gisztikai ügyintéző képes legyen döntés-előkészítéssel segíteni a cégvezetést, közreműködni a

rendelés, beszerzés, értékesítés lebonyolításában, továbbá irodai, ügyviteli adminisztrációt vé-

gezni.

IV.4. A logisztikai ügyintéző munkaterületének leírása

A logisztikai ügyintéző közreműködik a tevékenységhez/termeléshez szükséges beszerzési,

raktározási, ki és beszállítási feladatok megtervezésében, megszervezésében, lebonyolítja és

ellenőrzi a teljes körű rendszerszemlélet figyelembevételével a logisztikai feladatokat, valamint

ellenőrzi a rendszer hatékonyságát.

A logisztikai képzésen elsajátított kompetenciák birtokában gondoskodik a gazdasági

egység tevékenységéhez szükséges anyagok beszerzéséről és a készletezéssel kapcsolatos fel-

adatok megoldásáról.

A logisztikus közreműködik az anyagok szakszerű tárolásának megszervezésében, a

raktározási és az anyag és áruszállítási feladatok megoldásában, a szükségletszámítási, terme-

lésütemezési feladatok elvégzésében.

Az üzleti tervnek és marketingtervnek megfelelően részt vesz a termékek értékesítési

folyamatában, az értékesítés technikai lebonyolításában.

Elvégzi az anyagi folyamatokkal összefüggő adminisztrációs rendszerrel kapcsolatos

feladatokat.

Segíti a logisztikai vezető munkáját, döntés-előkészítő jelentéseket ad, tájékoztat az ak-

tuális logisztikai feladatokról.

IV. 5. Informatikai rendszerüzemeltető

A szakképesítés munkaterületének rövid leírása:

Az Informatikai rendszergazda a kis- és közepes vállalat, intézmény, szervezet informatikáért

felelős vezetőjének közvetlen munkatársa, vagy kihelyezett informatikai szolgáltatásokat végző

cégben első szintű támogatói feladatokat lát el. Megfelelő mélységű (elméleti és gyakorlati)

informatikai, hálózati ismeretei birtokában részt vesz a munkahely infokommunikációs hálóza-

tának kialakításában és működtetésében. Koncepcionális kérdésekben feladata elsősorban a

döntések előkészítése, míg megvalósításban a koordináló feladatok ellátása. Együttműködik a

rendszerszervezőkkel, szoftverfejlesztőkkel. Felelősségi körébe tartozik a vállalatnál működő

89

informatikai hálózati eszközök, szerverek és munkaállomások, továbbá az informatikai alkal-

mazások összehangolt működésének és folyamatos frissítésének biztosítása, melynek révén

hozzájárul a szervezet teljesítményének folyamatos növeléséhez, a szervezet céljainak elérésé-

hez. Az Informatikai rendszergazda készségei megfelelnek az ágazati belépő és középszintű

iparági vizsgák minősítési követelményeinek.

A szakképesítéssel rendelkező képes: Számítógépet kezelni, üzemeltetni; Irodai alkalmazáso-

kat, multimédiás és kommunikációs alkalmazásokat telepíteni, karbantartani és használni; Szá-

mítógépek és perifériáik hardveres szerelési, karbantartási és javítási munkáinak elvégzésére;

Munkaállomások operációs rendszerének telepítésére és karbantartására; Munkájában alkal-

mazni az alapvető hálózati fogalmakat és technológiákat; Hálózati operációs rendszerek telepí-

tésére, üzemeltetésére és karbantartására; Alapvető Internetes szolgáltatások telepítésére és kar-

bantartására; Kisebb helyi hálózatot kiépíteni, felügyelni és menedzselni; LAN/WAN hálózati

eszközök telepítésére, konfigurálására és üzemeltetésére; LAN/WAN hálózatok tesztelésére,

hibaelhárítására; LAN/WAN hálózatok biztonságát biztosítani; Kisebb otthoni, irodai (SOHO)

és közepes méretű hálózatok hálózatfelügyeleti és hálózattervezési feladatait elvégezni; Infor-

matikai biztonsági eszközöket, tűzfalakat és vírusvédelmi szoftvereket telepíteni és konfigu-

rálni; Munkavállalással, vállalkozással kapcsolatos ismereteit hasznosítani, beruházást előké-

szíteni, végrehajtani; Kisebb projekteteket menedzselni; Adatbázisokat kezelni, adatbázis szol-

gáltatásokat igénybe venni és adatbázis műveleteket végezni; Programozási alapismeretek bir-

tokában, alkalmazói és/vagy webes feladatokat megoldani; Webes kiszolgálói rendszert üze-

meltetni; Vezeték nélküli hálózatot telepíteni, konfigurálni és üzemeltetni; VoIP rendszereket

telepíteni, konfigurálni és üzemeltetni; Virtualizált kiszolgálói környezetet üzemeltetni.

IV.6. Rendész

A tanulók szakmai gyakorlati mulasztásával kapcsolatos szabályok

(1) Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és

igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati

képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésé-

vel folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató

szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájá-

rulása is szükséges.

(2) Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való iga-

zolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óra-

szám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfo-

lyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gya-

korlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles.

(3) Ha a tanuló mulasztása a (1) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mu-

lasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév meg-

kezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az év-

folyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kér-

90

désében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét ké-

pező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezet-

nél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára.

A szakmai tantárgyaknál egységesen:

szakgimnázium 13-14.; szakközépiskola 10-11. évfolyamán és szakgimnázium mellékszakké-

pesítés felkészülés:

• 0% - 50%-ig elégtelen

• 51% - 62%-ig elégséges

• 63% - 74%-ig közepes

• 75% - 86%-jó

• 87% -100%-jeles

szakgimnázium 9-12. és szakközépiskola 9. évfolyamon:

• 0% - 34%-ig elégtelen

• 35% - 55%-ig elégséges

• 56% - 70%-ig közepes

• 71% - 85%-ig jó

• 86% -100%-ig jeles

V. FELNŐTTOKTATÁS

• Érettségire felkészítő két évfolyamos képzés – esti munkarenden

Az esti munkarendű képzési formát az igény hozta létre, hogy az érettségi vizsga, és így a to-

vábbtanulás lehetőségét biztosítsa a régió azon tanulni vágyó lakosainak, akiknek körülményei

ezt korábban nem tették lehetővé. Az oktatási intézmény olyan tanköteles kort már betöltött

személy jelentkezését várja, aki elfogadja pedagógiai programját és helyi tantervét, s minimum

befejezett nyolc általános iskolai osztályról szóló és egy középfokú szakmát adó bizonyítvány-

nyal rendelkezik.

• Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (közlekedés és szállítmányozási ágazat)

szakgimnázium 54 841 11 (2 éves) esti munkarend

1. Nevelési program

1.1. Pedagógiai alapelvek

A tagozaton emberséges, egyéniséget tisztelő, a teljesítményt elismerő légkört kívánunk terem-

teni. A tanulók mindenkor számíthatnak tanáraik segítségére iskolai problémáik megoldásában.

Tiszteljük a személyiséget, de nem toleráljuk a közösségromboló magatartást. A tagozat tevé-

kenységének alapvető célja a minőségi oktatás, és a sikeres érettségi vizsga.

1.2. A tagozaton folyó oktató-nevelő munka céljai

Lehetőséget kívánunk adni a valamilyen okból megszakadt tanulmányok folytatására. Második

esélyt kívánunk adni a tanulmányok folytatására, azoknak, akik vállalkoznak a velünk együtt

91

való munkára. Biztosítjuk a munkahely melletti tanulást, s a tanulást azok számára, akik kiszo-

rultak a munkaerőpiacról. Az érettségi megszerzésével új, kvalifikáltabb munkalehetőséghez

juthatnak tanulóink, akik munkahelyük megtartásához vagy mobilitásuk esélyeinek növelésé-

hez ezt a képzési formát választják. Célunk a tanulók értelmi, érzelmi, erkölcsi, közösségi és

állampolgári nevelése. Az ismeretek megszerzése mellett fontosnak tartjuk az élethosszig tartó

tanuláshoz és a munka világához szükséges nélkülözhetetlen kulcskompetenciák fejlesztését, a

humánus és reális életszemlélet kialakítását.

1.3. Az intézményi hagyományok ápolása

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése, az iskola jó hírnevének megőrzése minden

tanulónak kötelessége. A tagozaton a tanév elején tanévnyitó, a tanév közben szalagavató, a

tanév végén pedig tanévzáró ünnepély van. Az iskola egyéb hagyományos rendezvényein a

részvétel javasolt a tagozat tanulói számára.

1.4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő feladatok

Általános tapasztalat, hogy a tanulók a felnőttoktatásba bekerülve megijednek a tananyag

mennyiségétől és nehézségétől, s önbizalom és kitartás hiányában abbahagyják a megkezdett

tanulást. A tantestület minden tagjának feladata a tanulók önbizalmának, kitartásának erősítése,

a tanulási képességek fejlesztése, s így a lemorzsolódás megakadályozása.

1.5. A tehetség kibontakozását és a felzárkózást segítő tevékenység

A kiemelkedő képességű tanulóknak lehetővé tesszük, hogy a 11. és a 12. évfolyamon emelt-

szintű érettségire felkészítőn vegyenek részt. A tehetséggondozást, illetve a felzárkóztatást

szolgáló foglalkozásokon való részvételre a szaktanárok tesznek javaslatot, a tanuló képessé-

geinek, tanulmányi szintjének felmérését, és a tanulóval való elbeszélgetést követően, értesítve

az osztályfőnököt és a tagozatvezetőt. Mindamellett törekszünk arra, hogy a tananyag kiválasz-

tása és a tanítás módszere olyan legyen, hogy a gyengébben tanulók is képesek legyenek az

elvárt minimális szintet elérni.

2. A működés személyi, tárgyi, szervezési feltételei

2.1. Személyi feltételek: a felnőttoktatással kapcsolatos feladatokat az intézményveze-

tője által kijelölt intézményvezető-helyettes látja el.

2.1.1. A tantestülete

A tanárok képesítésével kapcsolatos elvárások megegyeznek a nappali képzésben előírtakkal.

Szükség esetén óraadókat is alkalmazunk, akik a tagozat tantestületének teljes jogú tagjaivá

válnak alkalmazásuk idejére. A tagozat tantestülete nevelési és oktatási kérdésekben döntési,

véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik, a hatályos jogszabályban meghatározot-

taknak megfelelően. A tantestület tagjai határozataikat nyílt szavazással és szótöbbséggel hoz-

zák meg. A szavazatok egyenlősége esetén a tagozatvezető szavazata dönt. Tanévenként mini-

mum két tantestületi értekezletet kell tartani.

2.1.2. A nem tanári munkakörben dolgozók

Az oktató-nevelő munkát segítő személy az iskola nappali tagozatával kapcsolatos munkakört

ellátó iskolatitkár. Az iskolatitkár a házirendben meghatározott időben, tanítási napokon fo-

gadja a tanulókat, kiállítja az iskolalátogatási bizonyítványokat, nyilvántartja a tanulólétszámot.

92

2.2. Tárgyi feltételek

A tagozat az iskola épületét, eszközeit használja. Munkája során a könyvtár, a szaktantermek

és szertárak lehetőségeit is kihasználja. A taneszközöket a szaktanár elvárásai alapján a tanulók

szerzik be. A tankönyvek megegyeznek a nappali rendszerű oktatás tankönyveivel.

2.3. A működés szervezési feltételei

A tagozatvezető megszervezi, irányítja és ellenőrzi a tagozat munkáját (beiratkozás, tantárgy-

felosztás, órarend, foglalkozások megtartása és adminisztrációja, vizsgák rendje, statisztika,

költségvetés, óra és vizsgadíjak elszámolása, érettségi, ünnepélyek, egyéb adminisztráció). Ki-

dolgozza, és a tagozat tantestülete elé terjeszti a tagozat működési szabályzatát, helyi tantervét,

házirendjét, éves munkatervét és tanév végi beszámolóját, a tanítási és a vizsga idő alatt ügye-

letet lát el. Elkészíti a beszámoló névsorát, összesítését. Segíti és irányítja a tanulók továbbta-

nulási törekvéseit.

3. A felnőttoktatás helyi tanterve

A felnőttoktatás feltételei között, az érettségi követelményszintek ismeretében csak a közép-

szintű érettségire való felkészítést vállaljuk a rendszeres iskola foglalkozások keretében. Azok-

nak a tanulóknak, akik emeltszintű érettségit kívánnak tenni, a lehetőségeknek megfelelően fa-

kultációt szervezünk. Minimális feltétel legalább öt tanuló jelentkezése.

3.1. A tagozaton folyó oktató-nevelő munka ellenőrzési, mérési, értékelési terve

A felsőbb osztályba lépés feltétele az adott évfolyam minimális tantárgyi követelményeinek

teljesítése valamennyi tantárgyból. A tantervi követelmények teljesítésének módja a vizsgákon

való eredményes részvétel. A sikertelen vizsga a tanév rendjében meghatározott időpontban

megismételhető. Azok a tanulók, akik önhibájukon kívül, igazoltan nem tudnak részt venni a

vizsgán, pótvizsgát tehetnek. A tanév végén, a tanrendben nem szabályozott esetben osztályozó

vizsga a tanulónak a tagozatvezetőhöz címzett, írásbeli kérelmére, a tantestület döntése alapján

engedélyezhető. A tanév során félévkor és tanév végén vizsgát kötelesek tenni a tanulók. A

vizsga feltételeit, vizsga módját és a vizsgakövetelményeket november 30-ig a szaktanárok kö-

telesek közölni a tanulókkal. A vizsgák, javító és pótvizsgák időpontját a mindenkori tanév

rendje határozza meg.

A tanórák során nem kötelező osztályzatokkal értékelni a tanulókat, de szóban folyama-

tosan értékeljük munkájukat. A vizsgákon a hagyományos ötfokú, számszerű értékelést alkal-

mazzuk.

3.2. A tanítás munkarendje

A levelező tagozaton, amelyet otthontanulást segítő oktatási formaként szervezünk, heti két

alkalommal vannak konzultációs órák. A tanulást segédanyagokkal, tanulás-módszertani taná-

csokkal, rendszeres ellenőrzéssel segítjük.

3.3. A tagozatra történő felvétel

93

A tanulók felvétele jelentkezés alapján történik, figyelembe véve a jelentkező, bizonyítványban

rögzített végzettségét és tanulmányi eredményeit. Tanuló átvétele magasabb évfolyamon más

intézményből, ahol egyes tantárgyakat nem tanult, különbözeti vizsgát követően lehetséges.

3.4. A tanulói jogviszony megszüntetése

Ha a tanuló vizsga kötelezettségeinek nem tesz eleget, töröljük a tanulók névsorából. Ha a ta-

nuló az iskolának, a tanulói közösség vagy a tantestület bármely tagjának szándékosan kárt

okozott, ugyancsak töröljük a tanulók névsorából.

3.5. A tanulók jutalmazása, büntetése

Kiemelt tanulmányi, illetve közösségi munkát végző tanuló dicséretben részesül a tanulói kö-

zösség előtt. A tartósan kimagasló tanulmányi munkát teljesítő tanulók, a tantestület döntése

alapján térítési kedvezményben részesülhetnek. Az erről szóló javaslatot az osztályfőnök írás-

ban fogalmazza meg a tagozatvezető részére, aki a javaslatot a tantestület elé terjeszti.

3.6. A tankönyvek és a tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei

A forgalomban lévő tankönyvek közül azokat választják ki a szaktanárok, amelyek tartalmaz-

zák az előírt tanulmányi követelményeket, s legjobban segítik az önálló tanulást. Az igényelt

tankönyveket és segédleteket a tanulók önállóan szerzik be. A beiratkozott tanulóktól megha-

tározott összegű tandíjat kérünk.

94

Felnőttoktatás óraterve

1. a nappali (ifjúsági) tagozat minden évfolyamon 32 óra – specialitásokkal

2. az esti képzés óraszáma mindenütt minimum 50%-a a nappalinak

3. a levelező képzés óraszáma pedig kevesebb mint 1/3-a a nappalinak (10–10,5 óra)

Évfolyam/

Tantárgyak

9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

nappali

(ifjúsági) esti levelező

nappali

(ifjúsági) esti levelező

nappali

(ifjúsági) esti levelező

nappali

(ifjúsági) esti levelező

Anyanyelv/kommunikáció 2 1 0,5 2 1 0,5 2 1 0,5 2 0,5 0,5

Magyar irodalom 3 2 2 3 2 2 3 2 2 4 2 1

Matematika 4 3 2 4 3 2 4 3 2 5 2 2

Idegen nyelv (angol/né-

met) 5 3 2 5 3 2 5 3 2 6 3 2

Történelem, állampolgári

ismeretek 2 1 1 2 1 1 3 1 1 3 2 1

Fizika 2 1 0,5 2 1 0,5 2 1 0,5 2 1 0,5

Biológia 2 1 0,5 2 1 0,5 2 1 0,5 - - -

Kémia 2 1 0,5 2 1 0,5 - - - - - -

Földrajz 2 1 0,5 2 1 0,5 - - - - - -

Informatika - - - - - - 1 1 0,5 1 1 0,5

Etika - - - - - - 1 0,5 0,5 - - -

Művészetek - - - - - - 1 0,5 0,5 1 1 0,5

Osztályfőnöki 1 1 0,5 1 1 0,5 1 1 0,5 1 1 0,5

Testnevelés 3 - - 3 - - 3 - - 3 - -

Szabadon tervezhető 4 2 - 4 2 - 4 2 - 4 3,5 1,5

Összesen: 32 17 10 32 17 10 32 17 10,5 32 17 10

95

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a felnőttoktatásban

Évfolyam / tantárgyak 9. 10. 11. 12.

esti levelező esti levelező esti levelező esti levelező

Anyanyelv / kommunikáció 37 19 37 19 37 19 32 19

Magyar irodalom 74 74 74 74 74 74 64 37

Matematika 111 74 111 74 111 74 96 74

Fizika* 37 19 37 19 37 19 19

Kémia* 37 19 37 19 37

Földünk és környezetünk** 37 19 37 19

Biológia* 37 19 37 19 37 19

Történelem 37 37 37 37 37 37 64 37

Művészeti ismeretek* 37 37 37 19 32 19

Informatika* – – 37 19 32 19

Filozófia/etika – – – 32

Etika 19

Idegen nyelv (angol, német) 111 74 111 74 111 74 111 74

Osztályfőnöki 37 19 19 19 19

Szabadon tervezhető modulok:

környezeti nevelés 74 74 74 111 56

Összesen 666 373 666 373 666 392 574 373

A *-gal jelölt tantárgyakból a szabad sáv terhére (évi óraszám: esti tagozat: 20 óra, levelező tagozat:

10 óra) érettségi előkészítő szervezhető!

** A Földünk és környezetünk tantárgy programja a 2., illetve a 3. tanév alatt is tanítható.

96

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Záradék a szakmai programban a fenntartóra háruló többletkötelezettségről

A szakmai programot a nevelőtestület fogadja el, és a tagintézmény-vezető hagyja jóvá. A szakmai

program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre több-

letkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.

A szakmai programban szereplő költségvetési támogatást igénylő feladatok megszervezése, végre-

hajtása előtt legalább 30 nappal az intézmény köteles beszerezni a fenntartó engedélyét. A többletkö-

telezettség mértékéről a fenntartó a hatályos költségvetésének figyelembevételével dönt. Ezen zára-

dék a hatályos szakmai program mellékletét képezi.

Bicske, 2019. augusztus 25.

97

1. sz. melléklet

Az iskolánkban diákjainkat érintő programok, versenyek

Az alább felsorolt tanórán kívüli tevékenységek mindegyike szerepe a pedagógiai programunk rele-

váns részeiben. Ezeken való részvétel feltételei is ott, ahol a program önköltséges. Mindegyik prog-

ram tanulóink személyiségének fejlesztéséhez, kiteljesedéséhez nyújt lehetőséget

Színjátszó tábor Zánka (1 hét)

Gólyatábor

DÖK választás

Gólyabál

Részvétel a Szent Mihály napi sokadalom – városi rendezvényen

Családi nap

Halloween party

Adventi készülődés: városi fellépés a kórussal, portéka árusítás – ezt megelőzően kézműves délutá-

nok, több alkalommal

Adventi koncert a Szociális gondozóban

Bécsi kirándulás

Nemzetközi Pénz7

Pályaorientációs előadások

Logisztikai képzés ismertetése

Színházlátogatások

Interaktív színház

Osztálykirándulások

Túrák

Véradás

e-twinning: e-magazine, cooproduction (folyamatban lévő projektek)

Aktuális projektekhez kapcsolódó kirándulások, személyiségfejlesztő programok

Aktuálisan szervezett osztály – és DÖK programok

Munkaközösségek által szervezett programok, amelyek projektfeladatokhoz kapcsolódnak

Előadások vendégelőadókkal

▪ Drog prevenciós előadás

▪ AFS csereprogram ismertető

▪ Családi életre nevelés – védőnői előadások

▪ Előadások a dohányzás ártalmairól

▪ Internethasználat veszélyei (Okos digitális program)

▪ Szakma bemutató előadások (főiskolák, egyetemek bemutatkozásai, határőrség látogatása)

▪ Nyitott kör drámapedagógia

Ünnepeink:

Tanévnyitó ünnepély

1956-os forradalom ünnepe

Szalagavató bál

Karácsonyi ünnepség

Az 1848 forradalom és szabadságharc ünnepe iskolai és városi részvétel

Szerenád a végzős diákokkal

Ballagás

Tanévzáró ünnepély

98

Megemlékezések:

október 6. Aradi vértanúk

január 22. A magyar kultúra napja

február 25. A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja

április 10. A magyar költészet napja

április 16. A holokauszt áldozatainak emléknapja

június 4. A nemzeti összetartozás napja – iskolai és a városi megemlékezésen való részvétel

Tanulmányi- és sportversenyek

• OKTV magyar, matematika, angol, német, fizika, földrajz, biológia informatika tantárgyakból

• OSZTV

• Bolyai Matematika verseny

• Zrínyi Matematika verseny

• PénzSztár verseny

• Europe Direct verseny fordulói

• Kárpát Medencei József Attila vers-, mese- és novellaíró pályázat

• Vers és prózamondó találkozó a Művelődési Központban

• Házi versenyek: LogIQ matematika verseny és Versmondó verseny (7-8. osztályosok részvé-

telével)

• Nyelvhelyességi verseny

• Német dalfordító verseny

• Juvenes Translatores – nemzetközi fordítási verseny

• B33 kosárlabda verseny Székesfehérvár

• Diákolimpia

• Atlétikai verseny

• Egészséges párkapcsolat

• József Attila vers-, mese- és novellaíró pályázat

• Erzsébet vetélkedő

• Felcsúti Kempo Kupa

• Aktuálisan meghirdetett versenyeken való részvétel

Szakmai gyakorlathoz kapcsolódó programok:

SPAR raktárlátogatás

Üzemlátogatások

Találkozások helyi és környékbeli sikeres vállalkozókkal

Környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenységek:

Kertszépítés (iskolai rendezvények keretében és a tanév során folyamatosan is)

Osztályszépítés (bútorok, képek) és teremfestés

Közös terek komfortjának emelése