• S z i l á g y i I s t v á n •

2 0 1 6 / 1 A Z E M B E R I S É G H A J Ó T Ö R É S E

• 104 •

2014 ôszén jelent meg Valenciában az Enkuad-res Kiadó gondozásában Carmen González Martí-nez professzorasszony és két munkatársa, Fuensan-ta Escudero Andújar és José Andújar Mateos: Azemberiség hajótörése. Spanyol és murciai köztársaságpár-tiak a koncentrációs táborokban címû közös könyve.

A 282 oldalas monográfia három fejezetre, azazokat kiegészítô dokumentumokat tartalmazómellékletekre, fotókra és egy bibliográfiára tagoló-dik. A könyv a spanyol polgárháború befejése utánFranciaországba menekült spanyol köztársaságpár-ti százezrek, köztük a tudományos pontossággalazonosított és azonosítható 420 murciai szenvedé-seit, megpróbáltatásait és életútját követi nyomona német megszállókkal kollaboráló Vichy-kormányidôszakában. Az emigrációba kényszerült 420 mur-ciai köztársaságpárti és zsidó közül 254-en életüketvesztették a náci haláltáborokban. 146-an élték túla mauthauseni, a guseni, a buchenwaldi, a dachaui,a flossenbürgi, a ravensbrücki, a natzweileri, aneuegammei koncentrációs és megsemmisítô tábo-rokat. Húsz murciai 1945 utáni sorsáról nincs to-vábbi adat.

A könyv nem csupán a nácizmus és a fasizmuskegyetlenségeit elszenvedô spanyol és murciai köz-társaságiak és zsidók szenvedéseinek történelmi ta-núságtétele. Az emberiesség vészhelyzetben bekö-vetkezett hajótörésérôl is szól. A szerzôk a történel-mi tanulságok levonása mellett nem csupán afiatalabb generációk, de az emberiség egésze szá-mára megfogalmazzák azt a figyelmeztetést, hogyaz 1939 és 1945 között bekövetkezett barbárságnak so-ha többé nem szabad megismétlôdnie.

A Carmen González Martínez által írt, Az átko-zott náci táboroktól a „soha többé”-ig: historiográfia em-lékezet és politika címû elsô fejezet részletes történel-mi elemzést nyújt a nácizmusról, a jobb- és baloldalitotalitárius rendszerekrôl, a holokausztról, a spa-nyol és murciai köztársasági és zsidó menekülteksorsáról, életkörülményeirôl, valamint a Fasizmus

Áldozatai, a Politikai Internáltak és Deportáltak SpanyolSzövetségének (Federación Española de Deportados e In-ternados Políticos – FEDIP) tevékenységérôl. Elemzia holokauszt, a soá és a népirtás (genocídium ) ösz-szefüggéseit, a náci propaganda hatását a németnépre, a lakosság közömbösségének, rendszerrelvaló együttmûködésének problémáját. Felhívja a fi-gyelmet a különbözô típusú, nemzetiségû és szintûszervezetek, intézmények, kormányok és köz-remûködôk felelôsségére. A fejezet megalapozza akönyv további részeinek dokumentumokkal és pri-mer forrásokkal alátámasztott mondanivalóját.

Írásában Carmen González Martínez leszögezi,hogy a holokauszt és a soá egyedülálló tragédia az

Szilágyi István

Az emberiség hajótöréseSpanyol és murciai köztársaságpártiak

a koncentrációs táborokban

104-108 SZilagyi 5.qxp_Layout 1 2016. 04. 17. 14:46 Page 104

• S z i l á g y i I s t v á n •

A Z E M B E R I S É G H A J Ó T Ö R É S E 2 0 1 6 / 1

• 105 •

emberiség és a zsidóság történetében. Annak elle-nére, hogy a fejezetben nem tesz különbséget a kétfogalom tartalma között, tisztában van azzal, hogya zsidóság számára ez két különbözô dolgot jelent.Haim Vidal Sephiba aushwitzi túlélôt idézve hang-súlyozza, hogy a holokauszt bibliai kifejezés, amelya héber olah, jelentése teljes feláldozás, teljes áldozatfordítása. De: Auschwitz semmilyen szempontbólsem tekinthetô a zsidó nép oltáron, oltár elôtt tettáldozatának. Az genocídium volt. A hatmillió el-pusztított ember népirtás elszenvedôje, és nem oltárelôtt tett áldozat alanya és részese volt. A genocídi-um ugyanakkor egy olyan szó, egy olyan kifejezés,ami a népirtás valamennyi formájára általánosanvonatkoztatható és használható. Létezik azonban agenocídiumnak egy sajátos esete, ez pedig a zsidókmegsemmisítése. Erre érvényesnek tekinthetô és al-kalmazható a soá kifejezés, amely héberül a teljesmegsemmisítést jelenti, és ez nem bibliai jellegû ka-tegória. Nem kell megszentesített, szakralizált for-mát adni annak, ami népirtás, gyilkosság volt – ol-vashatjuk Carmen González könyvének 16., vala-mint Santa Puche: Libro de los Testimonios: lossefardíes y el Holocausto (Sephardi Federation ofPalm Beach County, Barcelona, 2003.) kötetének109. oldalán.

Carmen González részletesen elemzi és bemutat-ja a náci propaganda és erkölcs népirtást segítô sze-repét. Álláspontja szerint a német állam képes voltmozgósítani a morális katasztrófával járó „végsômegoldás” ügyében a korabeli társadalmat.Együttmûködtek vele az akadémiai világ olyan jelesképviselôi, mint Martin Heidegger és Carl Schmitt.Ez utóbbi zsidókra vonatkoztatott, gyakran ismé-telt jelszava a következôképpen hangzott: „Nemminden emberarcú lény ember.”

A humán civilizáció erkölcsi gátjainak lerombo-lását a rezsim képes volt interiorizálni, a megsem-misítô táborok által nem érintett tömegek egy részeesetében belsôvé, elfogadottá tenni. A német társa-dalomban megtörtént a zsidóság radikális dehuma-nizációja, emberi lényegtôl való megfosztása.

A Harmadik Birodalom a soá beteljesítése érde-kében felhasználta a modernizáció vívmányait.Auschwitz és a többi koncentrációs tábor halál-gyárként mûködött. A folyamatot az állampolgárokérdektelensége és kollaborációja jellemezte és segítette.

Carmen González Raul Hilberg 2005-ben spa-nyol nyelven megjelent könyve alapján felveti aZsidó Tanácsok szerepét a megsemmisítésben.E szervezetek a helyi zsidó közösségek listájánakösszeállításával hozzájárultak a népirtás bekövet-kezéséhez. Ez azt is jelenti, hogy a nácik a rossztolerálásának állapotát vezették be az országban,valamint az uralmuk alatt álló és meghódított terü-leteken. (Raul Hilberg: La destrucción de los judios eu-ropeos. Akal, Madrid, 2005.) Günter Grass: Hagy-mát hámozva (Pelando la cebolla. Alfaguara, Madrid,2006) címû könyvében az emlékezet, az emlékekegymásra halmozódó rétegeinek szerepérôl és ha-tásáról ír. Hagymahámozáskor mindig újabb ésújabb rétegek kerülnek felfejtésre. A leválasztotthéjak felfedik a korábban már elfeledett emlékeket.Az egymásra torlódó, gyermekkorig visszavezethe-tô emlékek révén jutunk el a legvégsô pontig, azutolsó hagymahéj lehántásáig. A hagymahámozásélettani hatásaként könnybe lábad a szemünk. Akönnyek elhomályosítják a látást.

Carmen González rámutat arra is, hogy a végsômegsemmisítés beindulását számos elôzetes lépéselôzte meg, A Wannseeben 1942. január 20-ánRein hard Heydrich által hivatalosan meghirdetett

Hétköznapi jelenet egy gettóban. Szenvedés, fájdalom és halál

José Ester Borrás, a francia ellenállás résztvevôje. A Gestapo koncentrációs táborba hurcolta

104-108 SZilagyi 5.qxp_Layout 1 2016. 04. 17. 14:46 Page 105

• S z i l á g y i I s t v á n •

2 0 1 6 / 1 A Z E M B E R I S É G H A J Ó T Ö R É S E

• 106 •

náci zsidótlanítási program egy folyamat állomásavolt, amelyet késôbb újabbak is követtek. A népir-tásban ugyanakkor nem csupán németek vettek részt. Fel-merül a kérdés: Európa meghódítása esetén holkezdôdött a rezignáció, a beletörôdés és hol azegyüttmûködés? Hollandiában, Franciaországbana Vichy-kormány uralma alatt, LengyelországbanJedwabne zsidó közösség lakosainak kiirtásában ahelyi nem zsidó polgárok aktívan közremûködtek.Ez a magatartás morális katasztrófát jelentett.A hírhedt Gestapo, a Német NemzetiszocialistaMunkáspárt és az államgépezet sem volt minden-ható. A társadalom és az emberek együttmûködése,passzivitása és félelme nélkül lehetetlen lett volna anépirtást végrehajtani. Németországban sajátosegyüttmûködés alakult ki a rendôrség, az állampol-gárok és a politika között. A rendszer számíthatottmilliók passzív hûségére, lojalitására. Napjaink em-berének tehát történelmi értelemben választaniakell a feledés és az emlékezés között – hangsúlyozzaCarmen González. Minden személy választhat, ésa múltban is választhatott. Ez sok tekintetben egyé-ni döntés és helyzet függvénye volt. A világosan lá-tás tekintetében problémát jelentett az élet mindenterületét elárasztó agresszív náci propaganda anti-szemitizmusa az oktatásban, az informális szférá-ban, a szocializációs folyamatban.

A gettók mindennapiéletét ugyanakkor aZsidó Tanácsok szer-vezték meg, és ez szin-tén vita tárgya lehet, ésvita tárgyát képezhetiannak morális megítélé-se is. A gettóba zártakfô motivációja a mosto-ha körülmények között,az állandó veszély, éhe-zés és járványok miatt afizikai megsemmisüléselkerülése, a túlélésvolt. Ezért nagyobbsza bású ellenállásra az 1943-as varsói gettófelkelé-sen kívül nem is került sor. Kérdésként merül fel:mit tettek a szövetséges hatalmak, az egyház, a Vö-röskereszt a népirtással szemben? Tanulmányok ésa rendelkezésre álló források szerint az antiszemi-tizmus a fasizmussal szembenálló szövetséges or-szágokban is nôtt.

Ezért is fontos feladat az emlékezés kötelessége,és annak a ténynek a tudatosulása és tudatosítása,hogy a Franciaország területére menekült és ott tar-tózkodó spanyol köztársasági, murciai és zsidó me-nekültek problémája a második világháború és aholokauszt összefüggésében értelmezhetô.

A Német Birodalom megsemmisítô táboraibanéletét vesztett spanyol köztársasági és zsidó mene-kültek halála elsôsorban a Vichy-kormány kollabo-ráns magatartásának és a francoista rendszeregyüttmûködésének a következménye volt – hang-súlyozza Carmen González. A francia hatóságoknem ismerték el a németek ellen a francia hadsereg-ben és az ellenállásban harcoló spanyol menekülte-ket a francia reguláris erôk tagjainak. Ezért velükkapcsolatban érvényesült a Gestapo 1940. szeptem-ber 25-i rendelete. Ennek alapján a németellenes el-lenállásban és harcokban résztvevô vörös spanyo-lok nem tekinthetôk hadifogolynak. Elfogásuk ese-tén rájuk nem vonatkozik a hadi jog, és azonnalihatállyal koncentrációs táborokba szállíthatók.Mauthausenben már ekkor 1259 köztársasági spa-nyol sínylôdött. A Gestapo és a német hatóságok aspanyolok esetében is alkalmazták a Wagner-operaáltal inspirált Nacht und Nebel-dekrétumot: senkisem hagyhatja el élve a kapun át a megsemmisítôtábort, csak halva, a krematórium kéményén ke-resztül.

A Mauthausentól öt kilométerre található Gu-senben volt a spanyolok legnagyobb megsemmisítôtábora, amit 1939-ben kezdtek el építeni. 1941. ja-nuár 24-én érkezett az elsô spanyol köztársaságiSpanyol menekültek átlépik a francia határt Perthusnál

Az argelési befogadó tábor

104-108 SZilagyi 5.qxp_Layout 1 2016. 04. 17. 14:46 Page 106

• S z i l á g y i I s t v á n •

A Z E M B E R I S É G H A J Ó T Ö R É S E 2 0 1 6 / 1

• 107 •

szállítmány a táborba. Azt megelôzôen, 1940. au-gusztus 6-tól indult el a spanyolok deportálásaMauthausenbe. Az egyes transzportok között rend-kívül magas volt a halálozási arány. A CarmenGonzález könyvének 44–45. oldalán közölt adatokszerint az érkezô szállítmányok esetén ez megha-ladta a 75%-ot. A náci megsemmisítô táborok ha-lálra ítélt lakóinak sorsát és életét rendkívüli mér-tékben megnehezítette a saját soraikból származókápók kegyetlensége és brutalitása is. Ezekrôl isrészletesen olvashatunk a könyv lapjain.

Carmen González könyvében egy olyan esetrôlszámol be, amikor a spanyol kormány közbenjárt akoncentrációs táborokba hurcolt spanyolok kisza-badítása, megmentése érdekében. Ez 927 spanyoltérintett. Érdekükben Serrano Suñer külügyminisz-ter lépett fel, és elérte az Angulemából Mauthau-senbe irányított honfitársai hazaszállítását. 1940.augusztus 20-án azonban már elindult egy vonatMauthausen irányába 470 férfival és fiúval, akikközül 409-en a szállítás közben meghaltak. Így csu-pán a hatvanegy túlélô, valamint a nôk és gyerme -kek térhettek vissza Spanyolországba szeptemberelsején, tizenhárom napot vagonokban töltve afrancia–spanyol határon, Hendayenál.

A könyv második fejezetének szerzôje FuensantaEscudero Andújar, egy német koncentrációs tábortmegjárt spanyol menekült unokája. Írásának címe:Murciai menekültek és deportáltak (1939–1945): a horrorés a feledés csapdájában.

A polgárháború utolsó szakaszában, majd befe-jezését követôen mintegy félmillió spanyol – harco-sok, nôk, gyerekek, egészségesek, betegek, sebesül-tek – lépte át a francia határt. A menekülteket a pá-rizsi kormányzat az ország területén felállított többmint 200 koncentrációs táborban helyezte el, em-bertelen körülmények között. A táborokban a lege-lemibb higiénés viszonyokat sem biztosították.Nem volt víz, áram és egészségügyi szolgáltatás, or-vosi ellátás, postaszolgálat. Óriási volt a zsúfoltság.

A francia–spanyol határtól harminc kilométerrefekvô argelési táborban 180 000 menekült tartóz-kodott. Sokáig a szabad ég alatt voltak kényteleneklakni. Argelés és St. Cyprien táborokban különbözôadatok szerint rövid idôn belül 15 000 és 50 000 kö-zöttire volt tehetô az elhunytak száma. A táborlakókközött volt Ramon Gaya, a murciai festészet egyiklegnagyobb alakja, aki egy Franciaországban élôfestô barátja segítségével elhagyhatta deportálásaszínhelyét, és Mexikóba távozott. Felesége azonbanFigueres közelében, menekülés közben, a naciona-lista erôk bombatámadása során életét vesztette.

Argelés és St. Cyprien mellett Barcarés, Adge,Gurs, Bram, Vernet de Ariége voltak a spanyolköztársasági és murciai menekültek fô befogadó ál-lomásai. Az emigránsok elôtt a visszatérésen kívülnégy lehetôség állott. Munkát vállalhattak franciagazdáknál a határ közelében. A munkáskézre a há-ború miatt nagy szüksége volt Franciaországnak.A rabszolgák kizsákmányolására és jogfosztottsá-gára emlékeztetô körülmények ellenére 40 000 spa-nyol táborlakó választotta ezt a lehetôséget. A má-sik alternatívát a Külföldieket Foglalkoztató Tár-saságok cégeinél történô munkavállalás jelentette.Ennek jogi alapját egy 1939. április 12-én kibocsá-tott rendelet teremtette meg. A dekrétum a háborúsTábori körülmények

Spanyol foglyok építik a guseni koncentrációs tábort 1940-ben

104-108 SZilagyi 5.qxp_Layout 1 2016. 04. 17. 14:46 Page 107

• S z i l á g y i I s t v á n •

2 0 1 6 / 1 A Z E M B E R I S É G H A J Ó T Ö R É S E

• 108 •

helyzetre való tekintettel kötelezte a Franciaország-ban tartózkodó valamennyi 20 és 48 év közötti kül-földi személyt katonai hatóságok által ellenôrzött(hadi)üzemekben való munkavállalásra. Ez a tár-gyalt idôszakban 56 500 spanyol menekültet érin-tett. A harmadik lehetôség az Idegenlégióba, a ne-gyedik a külföldiek francia hadsereg speciális kül-detésû egységeibe történô önkéntes belépése volt.A felsoroltakon kívül jelentôs számú spanyol köz-társasági menekült harcolt a francia ellenállási moz-galomban.

A monográfia harmadik fejezete a mauthausenimegsemmisítô tábort túlélô José Andújar Villaes-cusa leszármazottjának, José Andújar Mateosnaka munkája. A Mi történt Mauthausen után? Az elfele-dettek „visszatérése” címet viselô befejezô rész a Fran-ciaországba menekült 475 000 spanyol köztársaságiháború alatti sorsát tekinti át. Megállapítja, hogy aHarmadik Birodalom veresége után, a koncentrá-ciós táborok felszabadulását követôen az életbenmaradt spanyolok számára a második számûzetésidôszaka kezdôdött. Nagy többségûk a rájuk várópolitikai üldözés és üldöztetés miatt nem tért, nemtérhetett vissza szülôföldjére. Legnagyobb részükFranciaországban telepedett le, ahol családot ala-pított. Kisebb csoportjaik más nyugat-európai or-szágokba, Latin-Amerikába és a Szovjetunióbamentek. Töredékük vállalta a Franco-diktatúra vi-

szonyai közé történô visszatérést. Többségük sor-sára a feledés homálya borul. Az ô emléküknek, aspanyol és a murciai köztársaságpárti és zsidó me-nekültek megpróbáltatásainak állít történelmi em-léket és szolgáltat igazságot a könyv.

A szerzôk a könyv végén idézik a Harmadik Bi-rodalom koncentrációs táborából a Franco-dikta-túra Spanyolországába visszatért, és hazájában to-vábbi üldöztetésnek kitett költô, Delfino Cano sza-badságról írott sorait, amelynek utolsó háromversszaka a recenzens fordításában a következô-képpen hangzik:

Ahelyett, hogy elmondanáma füstfelhôt, melyben éltünk,azt felelem majd, hogy „holnap”ha már jó lesz az erkölcsünk.

Ezrek haltak meg, nem látvaazt a dicsôséges hajnaltami minket túlélôketa szabadságunkban megtart

és így hogy felszabadultunkmint a tanú mondom bátrankiáltjuk egymást ölelve azt,hogy a holnap már ma van.

Valóban, „ a holnap már ma van”, s ezt nem csupánDelfino Cano állítja, hanem a könyv szerzôi is. Ezértkell a túlélôk örökségét, a jelenlévô múlt eseményeit,tanulságait és tényeit az emberiség és az emberies-ség hajótörésének elkerülése végett közreadni.

(Carmen González Martínez – Fuensanta Escu-dero Andújar – José Andújar Mateos: El naufragiode la humanidad. Republicanos españoles y murcianos enlos campos de concentración. Editorial Enkuadres, S.L., Valencia, 2014.)

Felszabadult foglyok Gusenben

Felszabadult foglyok Mauthausenben

104-108 SZilagyi 5.qxp_Layout 1 2016. 04. 17. 14:46 Page 108