Szigeti veszedelem

5/13/2018 Szigeti veszedelem - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/szigeti-veszedelem 1/7

Zrínyi Miklós jellemzéseA barokk jellemzés

A 16. század második fele a végvárak (Pl.: Szigetvár) ostromával zajlott. Száz évvel később mégmindig itt tartózkodtak a török seregek. Zrínyi Miklós ezt soha nem nézte jó szemmel, mindenerejével küzdött ellenük. Mivel a Habsburgokra nem számíthatott a törökellenes harcokban ezértegy önálló nemzeti hadsereget akart létrehozni. Ennek a hadseregnek a népszerűsítésére

példaképekre volt szüksége. Dédapja, a szigetvári hős erre a feladatra tökéletesen megfelelt. Ezért1645 telén megírta a Szigeti veszedelem című művét, ami Szigetvár 1566-os ostromát dolgozza fel.A mű barokk stílusa felnagyítja a vár elvesztésének jelentőségét és az idősebb Zrínyi szerepét is.

Az író a fõhõst a barokk kornak megfelelően ideális keresztényként írja le. Ennek jelei:

? Elismeri, és imádja Istent ("Nem-é én tetüled csináltattam földbül?").? Hirdeti a keresztény eszmét – helyesen és eredményesen csak Isten kegyelméből lehet ("S mindenvilági jómat vettem kezedbül", "Mert az én érdemem nálad annyit teszen, | Menny vizet kis fecskeszájába veszen").? Mártírságra való készség Isten és a haza érdekében: könyörög a mártírhalálértMindegyik jellemvonás megtalálható "Zrínyi imájá"-ban (2. ének), és ezek alapján mondhatjuk Zrínyiről, hogy Krisztus katonája - atleta Christi.

A hatodik énekben a levélben a várvédők vezére felmenti a királyt a felelősség alól, Szigetvár elvesztését saját vállára veszi. Ez csak azért történhet meg, mert a barokk eposzbanmegengedhetetlen, hogy a fõhõs ne legyen feltétlenül hűséges és lojális urához. Nem kérdőjelezhetimeg a királyi hatalom döntéseit ugyanúgy, mint ahogy Isten döntéseit sem.

Zrínyi, szemben Szulimánnal, és az iszlámmal, etikai és hitbéli magaslaton áll, a kereszténységlegtisztább lényegét képviseli. Ez egy fontos elem, hiszen a barokk kereszténységet az iszlám vallásterjeszkedése fenyegeti, ezért a hősnek mindenképpen le kell győznie a gonoszt, a legfőbbellenséget, a másik ideológia, a másik vallás egyszemélyes megtestesítését: Szulimánt.

Az ellenség „legyőzéséhez” Zrínyinek az elméleti és a gyakorlati tudására is szüksége volt. Azíró Zrínyit emberfeletti erővel ruházta fel: „Száz törököt kézzel maga Zrínyi lever”, és ezt még fel isnagyítja a szultán megölésével:„Így mondván derékban ketté szakaszát,Vérét és életét az földre bocsát"Vérét és életét az földre bocsát" Vérét és életét az földre bocsát" Vérét és életét az földre bocsát"Vérét és életét az földre bocsát" Vérét és életét az földre bocsát" bgproperties="fixed" Zrínyi halálais az erejét mutatja: semmilyen élő ember nem tudja legyőzni, csupán egy ágyúgolyó, amely letépi afejét. Az író harc közben mutatja meg, hogy harcosaival milyen érzelmi közösséget alkot, ígymutatva be az ideális hadvezért, parancsnokot.

Közelharcban Zrínyit a hatalmas testi erő mellett leginkább a gyorsaság jellemezte. Ennek kifejezésére (katonáival együtt) madártollat tűzött a fejére, így hasonlítva önnön sebességüket amadarak gyorsaságához.

Szigeti Zrínyi Miklóst többször azonosítják a trójai várvédők vezérével – mindkettőjük rendkívül erős, isteni támogatást kapnak, lelki és erkölcsi támaszt nyújtanak katonáiknak stb.). AZrínyiről szóló, a vitézi öntudat is bemutató epigramma is ezzel a hasonlattal indul:„Mint Hektor Trójának

Úgy én Szigetvárnak Erős õrzõje voltam;"Úgy én Szigetvárnak Erős õrzõje voltam;" Úgy én Szigetvárnak Erős õrzõje voltam;" Úgy én Szigetvárnak Erős õrzõje



voltam;" Úgy én Szigetvárnak Erős õrzõje voltam;" Az író valószínűleg tisztában lehetettdédapja foltos lelkiismeretével. Ennek a mû során többször is hangot ad: "Mai nap szépíti mindenelmúlt dolgunk", "rút, mocskos vagyok". Szigeti Zrínyi dicsõ halálával mintegy jóvátette korábbi

bûneit. A bûnbocsánathoz még hozzátartozik az az érzés, ami már a második énekben meg lettfogalmazva: a végzet tudtának rémisztõsége.

A Szigeti veszedelem fõhõse a barokk eszközök révén olyannyira felnagyult, hogy nem csak a

múltban, hanem a jelenben is példakép lehet.Zrínyi Miklós műveiAz 1600-as évek elejét a legtömörebben egy szó fémjelzi: a török. A török jelenléte az egész életetmeghatározta Magyarországon.

Nemzeti irodalmunk egyik legkiemelkedőbb alakja, Zrínyi Miklós beleszületett a török uralomúgymond rendezett korszakába. Ebben a korszakban a török kiûzése már csak egy halvány reményvolt.

Zrínyi Miklós 1620-ban született Ozaly várában, vagy Csáktornyán. Dalmát eredetű családja még Nagy Lajostól kapta Zrin várát, innen származik családnevük. A család hírnevét a Szigetvárnálelesett horvát bán, a költõ dédapja alapozta meg. Zrínyi nevelését Pázmány Péter irányította. A

grazi, a bécsi, majd a nagyszombati egyetemen tanult. 1646-ban vette feleségül Draskovics Máriát,majd az ő korai halála után Löbl Máriát. Velencei követként kitűnően ismerte a nemzetközi politikaihelyzetet. Értesült róla, hogy a török gyengül. s ezért kezdte írni 1645 telén a Szigeti veszedelmet,mely a török kifőzését sürgette. Előbb tábornoki, majd báni kinevezést kapott, de ő a nádori címetakarta elnyerni, melyre életében nem került sor. Miután a török elleni seregek hadvezéri tisztjét acsászár Montecuccolink adta át, s ő Szentgotthárdnál 1664-ben a vesztes törökkel békét kötött.1664-ben a Csáktornya melletti erdőben egy vadkan halálra sebezte (véletlenül?!?).Zrínyi politikai programja szerint a nemzeti összefogásra és az ország saját erejére támaszkodvakell kiverni a törököt az országból. Ennek az elképzelésének adott hangot élete fő művében, aSzigeti veszedelemben. Az eposz a XVI. századi vitézi életet mutatja be. Benne megtalálhatóak azeposzi kellékek: Tárgymegjelölés:

„Én az ki azelőtt ifjú elmével

Játszottam szerelemnek édes versével,

Küszködtem Viola kegyetlenségével,

Mastan inkább Marsnak hangosabb versével.

Fegyvert, s vitézt éneklek, török hatalmát, Ki meg merte várni Szulimán haragját.

A ma nagy Szulimánnak hatalmas karját, Az kinek Európa rettegte szablyáját."

A Szigeti veszedelem nyelve régies, versformája négyes rímű tizenkettes. A költő a bokorrímetalkalmazta (AAAA).Barokk stílus: jelzõgazdag, aprólékos A művet a nyitó és a zárókép mintegykeretbe zárja: mindkét részében Istenhez fordul a költő. Az eposz középpontjában egy kereszténymotívum, az átlagon felüli ember áll.

A költő tervszerű szerkesztőmunkája az eposz egészében megfigyelhető. Pl. abban, hogy az eposzexpozíciója igen hosszú. Ez nagyon fontos, mert a török hatalmas sereggel indul Szigetvár ellen, s amaroknyi védőseregnek esélye sem lenne a török hadak ellen, ha az erők némileg ki nemegyenlítődnének. Az első hat ének során ez meg is valósul: állandó vereségek érik a török sereget.

A két eposzi seregszemle egymástól távol esik. Bár mindkét sereg kitűnő katonákból áll,különbségük kifejezi, hogy itt a nyers erő áll szemben a mindent vállaló hősiességgel.

A mű alaphelyzetét a következőképpen lehetne összefoglalni: a magyarság bűnei miatt Isten a

törököt küldi az ország elpusztítására. a török sereg Szigetvárt ostromolja, ahol olyan védősereggeltalálja magát szemben, mely mentes a magyarság Benedict, sőt egyenesen annak ellentéte: a szigetivédőkben a legkiválóbb erények testesülnek meg. A töröknek ilyen védők ellen nincs hatalma, ezért



itt következik be a háború nagy fordulata: a török ugyan formálisan győzelmet arat, Szigetvár elesik, hiszen egész Magyarország még nem „tért meg", de a török tábor szétzüllik, vezére meghal,így megszűnik az a szerepe, hogy a magyarság büntető ostora legyen. Az eposz fő cselekménye azostrom. Előtte Zrínyi megmondja vitézeinek, miért is harcolnak voltaképpen:

„Harcolnunk peniglen nem akármi okért kell,

Hanem keresztyén szerelmes hazánkért,Urunkért, feleségünkért, gyermekinkért,

Magunk tisztességéért és életünkért."

Majd biztosítja katonáit arról, hogy ő sosem fogja elhagyni őket:

„Fejem fennállásáig leszek én véletek..."

Tudomásunk szerint 10 ostrom folyt le Szigetvár ellen, de Zrínyi a művészi tömörítés jegyébenegyetlen hatalmas ostromot ír le. Ugyanilyen költői túlzással élt a költő dédapja ill. a szultán alakjátilletően. Zrínyi a mű során szinte félistenné növi ki magát, s Szulimán vele párhuzamosan egyreembertelenebbé válik. Egy kitűnő hadvezér indult Szigetvár ellen, s végül egy embertelen zsarnok

esett el a szigetvári hős kardjától.Ugyanis a költő – bár pontosan értesült Szulimán halálának tényleges körülményeiről – mégisdédapjának tulajdonítja a szultán megölését.

A mű során Zrínyi azonosul dédapjával, s értékei legfőbb hordozójává válik. Szigetvárt pedig egyeljövendő és megvalósítandó társadalmi rendszer eszményévé teszi, ahol a lovagias, de kissé naiveszményt Zrínyi és Delivid képviseli (a török oldalon Deliman és Demirhám).

A műben egyébként a jellemábrázolást nem nevezhetjük sokoldalúnak: vagy jó valaki, vagy rossz,nem szerepelnek összetett jellemek.

Az eposzban továbbá lényeges az epizódok szerepe. Ezek teszik teljessé a történetet, mert

megismertetnek bennünket a szereplők életével ill. előéletével. Ilyen pl. Delimán es Cumillatragikus szerelmi epizódja, vagy a Borbála-epizód.

Szerkezeti szükséglet a véletlen szerepeltetése, mikor a törökök elfogják a postagalambot. Ez amozzanat az egész művön végigvonuló végzetszerűség lezárása: a lényegében győztes magyar tábornak meg kell semmisülnie. Megjelenik az a végvári hiedelem, miszerint az elesett vitézek lelkét angyalok viszik az égbe: „és minden angyal visz magával egy lelket, Isten eleiben így viszik ezeket…."

Az eposz utolsó szakasza öt soros, egy sorral több tehát a többi szakasznál. Benne a költő a lehullóvért aláírássá minősíti, s ráadásként odafüggesztett ötödik sor a dédunokát, a költőt is belefoglaljaebbe a vérrel megpecsételt szerződésbe az eposz utolsó, 1566. szakasza végén.

A Szigeti veszedelem a korabeli magyar valóságban gyökerező zseniális művészi alkotás. A magakorában szinte visszhangtalan maradt, a XVIII. század fedezi majd föl igazából.

Zrínyi utolsó nagy műve, a Török áfium ellen való orvosság 166O-ban született. Ez a politikairöpirat kiegészíti Zrínyi munkásságát. Jellemző rá a barokk próza körmondatos szerkesztése és afigyelemfelkeltő cél.

A mű tettre készteti a magyarságot a törökkel szemben. Azt taglalja, hogy miért nem segít senki atörök kifőzésében.

A belföldi helyzetet rossznak találja a költő. Kimondja, hogy a belviszályok helyett inkább a török ellen kellene összefogni. Elmondja, hogy semelyik nemzettől sem várhatunk segítséget, nekünk kelltenni valamit, mert „akinek nem borja, nem nyalja…." Egy ország sem fog csupa jóindulatbólsegítségünkre sietni.



Zrínyi végigviszi a művön a nemzetközi politikai viszonyokat:

a lengyelek az oroszokkal hadakoznak, s elkötelezték magukat a török mellett.a németeknek egyáltalán nem érdekük egy erős Magyarország, ezért nem segítenek

Olaszország széttagoltságával küzd

Spanyolországot apró csatározásai foglalják le.

Franciaországnak semmilyen érdeke nem fűződik ide.

Oroszország a cári önkényuralmat nyögi.

Az első rész a helyzetkép felvázolása után az ajánlott teendők részletezése következik: Zrínyiszerint az elsődleges és legfontosabb teendő a nemzeti hadsereg létrehozása. Ennek tervét fejti ki amű második részében.A Török áfium ellen való orvosságnak már saját korában is nagy hatása volt, de a felvilágosodáskorának is kedvelt olvasmánya volt.A XVII. sz. barokk irodalmának kiemelkedő alakja volt Zrínyi Miklós. Nemcsak íróként játszottfontos szerepet, hanem politikai, katonai téren is. Jelleme, hadvezéri tehetsége, politikai éleslátása

Zrínyit történelmünk legnagyobbjai közé emeli.Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelemA barokk kiemelkedő alakja, nemzeti irodalmunk egyik büszkesége Zrínyi Miklós. Politikus éshadvezér volt, a literatúrával csak mellékesen foglalkozott. Hadvezéri sikereire, török elleni harcairavolt elsősorban büszke, hírnevét mégis írói művészete örökítette meg igazán. Költői pályája nem azeposz megírásával kezdődött. Első alkotásainak megírására szerelme, Draskovics Mária ihlette. Aversekben Viola néven megszólított hölggyel később házasságot is kötött. Majd a délvidéket a török elleni harcok bázisává igyekezett kiépíteni, s közben hadtudományi tanulmányokat folytatott.

Barokk vonások a Szigeti veszedelemben

1, Nyelvi, stiláris gazdagság2, Monumentalitás, mely a műfajválasztás tekintetében is megfigyelhető. Az eposz nagy terjedelmű,rengeteg szereplőt és nagyszabású hősöket vonultat fel. Lényeges, hogy a költő a várvédelmetnemcsak a török–magyar, hanem a török s az egész keresztény Európa világméretű eseményekéntábrázolta. Hosszú, tekervényes körmondatai, részletező hasonlatai is a barokk monumentalitást

bizonyítják. Csataleírásban is a méretek felnagyítását alkalmazza (török sereg félelmetes ereje,nagysága, a magyarok erkölcsi fölénye stb.)3, Mivel a barokk az ellenreformáció stílusa, a vallásos érzület is kimutatható a Szigetiveszedelemben. Az initiatio Christi, Krisztus megváltásának jelenetét ismétli meg. Zrínyit, anemzeti hőst, Krisztus katonájaként mutatja be, vele imádkozás közben találkozunk a 2. énekben:„Zrínyi egy hajnalban, az mint volt szokása, | Valamikor hajnalnak volt hasadása, | Az szent feszület

előtt térden áll vala, | S így kezed könyörgési az û szent szája”. A költő csodás elemeketelőszeretettel alkalmaz – pld. az ima után a kereszt meghallgatja Zrínyi szavait: „Ím az tekönyörgésedet meghallgattam, | Az te buzgó szívedet mind általláttam.”. A mű végén az angyalilégió elűzi a pokolbeli lelkeket és a hősök lelkét a mennybe szállítja.4, Politikai szándéka: mozgósítás a török ellen. Zrínyi e művében fogalmazza meg felismerését,hogy a magyarság nem számíthat segítségre, saját erejéből, nemzeti összefogással képesmegszabadulni a török seregektől.5, Szándékos illúziókeltés jellemzi, a csodás elemeket hihetővé teszi, valószerűvé váltja: a vereségetgyőzelemként mutatja be (paradoxon elem): a védősereget győztesként tünteti fel a várat elfoglalóellenséggel szemben, de a történelmet nem hamisítja meg.6, Festői látásmódjával nemcsak az illúziókeltést, hanem a monumentalitást is szolgálja. Pld. a

szultán külső jellemzése: fantáziát tágító (idézni könyv 28/ 36-37), érzelmeket fakasztó képekkel jellemez s a tényanyagok reális adagolásával szoktatja hozzá a valószerűtlen elfogadásához.7, Különböző műfaji elemeket kever:



Lírai: elmélkedések, dalszerű betét, pld. a 3. énekben: Szkender bég és Rézmán kávézik közbenegy fiú lantozik. Lírai reflexió: pld. 12. ének Cumillea halála, Delimán õrjöngése. Könyv. 155.Epikai: leíró jellegû részletek, elbeszélések, seregjellemzések. Könyv. 20.Drámai: párbeszédes jelenetek, dialógusok – 3. ének eleje – konfliktushelyzetek pld. Deli Vid és

Delimán párbajának soránKulcshelyzetekben szónoklatokat alkalmaz, így a retorikus hangnemet jeleníti meg, pld. Zrínyi

buzdító beszéde az eskütétel előtt könyv 57. 5. ének.8, Mivel a barokk nem az értelemre, hanem az érzelemre akar hatni, festői képeket, túldíszített jelzőket használ – basa jellemzése (könyv 28.). Sokoldalúan hangulatteremtő, hangulatfestőkifejezésekkel jellemzi hőseit, érzéki hatású metaforákat, pompázó jelzőket és bizarr akusztikájúverselési formákat alkalmaz – basa külső és belső jellemzése (könyv 28.).9, Ellentétek, kontrasztok és párhuzamok fedezhetők fel a jellemzésekben: a török tábor megosztottsága, egymást pusztító ellenségeskedése ellentétben áll a magyarok egységével,önfeláldozó hitvesi szeretetével. A pokol-menny ellentéte a mű elején és végén.10, Tudatos szerkesztettsége, a számmisztika jellemzi. Zrínyi tudatosságára vall, hogy az eposz 15éneke összesen 1566 strófából áll: utalás a szigetvári ostrom évére.

Zrínyi MiklósA magyar barokk legkiemelkedőbb alakja. Csáktornyán született 1620-ban, de a család a nevét aHorvátországban található Zerin váráról kapta. A család vagyonát és hírét a dédapa alapozta meg,aki horvát bán volt. Korai árvasága miatt tanításáról Pázmány Péter gondoskodott. IskoláitGrazban, Bécsben és Nagyszombaton végezte. 1637-ben tért haza, saját főnemesi udvart hozottlétre. 1646-ban köti első házasságát: Draskovich Mária Eusélia lesz felesége. Annak halála után1652-ben nősül újra. Löbl Máriát veszi el.Életét a katonai élet határozza meg. Harcol Szibériában a svédek ellen, a Felvidéken I. RákócziGyörgy ellen. Először tábornoki, majd horvát báni kinevezést kapott. Nádori címet szeretne, de

politikai programjai, nem kapja meg (Magyarország és Erdély összefogása, ill. a nemzeti hadseregés nemzeti királyság terve – ez a Habsburgok ellenszenvét váltotta ki). Ezt fokozzák továbbiszervezkedései, a Habsburgokkal való szakítás. A francia–német kapcsolatok ápolását segíti: aWesselényi-féle összeesküvésben is részt vesz. 1963-ben megöli egy vaddisznó. Bethlen Miklósírja le halálát.

Szigeti veszedelem

A műeposzok körébe tartozik. Zrínyi tartja magát a Homérosz nyomán kialakult eposzisajátosságokhoz, bár egyes esetekben eltér azoktól.A mű barokk vonásai:A barokk korában az eposz rendkívül kedvelt műfaj volt, mint az irodalmi műfajok között alegmonumentálisabb. Tehát már a műfaj a barokk vonás. Zrínyi ezzel a művel buzdítani akarja anemzetet. Azonban a mű témájául egy vesztett csatát választ. A koncepció ellentmondásossága amásik alapvető barokk elem.A világ kaotikus és labirintusszerű: így látták a művészek a reneszánsz végén. A barokk viszont jólrendezett és hierarchikusan tagolt látomásban szemléltette a világot. Ez a rend az ellentétek küzdelmében megvalósuló, az akadályok ellenére létrejövő harmónia. Ezt hangsúlyozzák a barokk eposzok, amelyek az alvilág minden erejével szemben is győzelemre juttatják a jó erőit.Magyarországra a jezsuiták hozzák el. Jellegzetessége a látszólag valóságosságát állító paradoxon.

Igazán érett formában Zrínyi Miklós lírai és epikai költészetében jelenik meg a magyar barokk.A szerkezetZrínyi a struktúra alakításában eltér a homéroszi eposzkezdés hagyományaitól. Az ab ovo(„tojástól”) kezdést használja. Így, mire eljutunk a vár ostromához, már számos eseményről



szerzünk tanúságot. A Szigeti veszedelemben fogalmazódik meg először az a gondolat, hogy amagyar nép bűnös, Isten a törököket szemelte ki a magyarok megbüntetésére. A vétkeiért bűnhődőnemzeti közösség motívuma itt jelenik meg először. Ez a gondolat tovább él, és később areformkorban jelenik meg Kölcseynél, Vörösmartynál, Berzsenyinél.Ezt követően Zrínyi megemlít két kisebb jelentőségű, de győztes vállalkozást: Thury Györgyvárpalotai és Zrínyi Miklós (dédapa) siófoki győzelmét. Ez is az író koncepciójának a része:

elmondja, hogy a török sereg milyen nagy, hatalmas, erős és rettenthetetlen, azonban legyőzhető.Az eposzok centrumában mindig valamiféle harc, küzdelem áll. Ezek a harcok közösségek,nemzetek sorsáról döntenek, ebben az esetben a magyar nemzet sorsa a tét. Zrínyi tudatosan ír egyvárostromról. Tisztában van azzal, hogy az egyéni hősiesség példáján keresztül kell elérnie atömeges helytállást. Ilyen elemekkel próbálja a nemzetet összefogásra buzdítani. Zrínyi korában éltkét jelentős szerző: Tasso és Marino. Mindketten nagy hatással voltak Zrínyire és művére. Tasso aMegszabadított Jeruzsálem című eposzában megjelenő szerelmi szálat rettenetesen túlírja, mintegygúzsba köti a cselekményt. Ez a motívum pedig „átmentődik” a barokk átlageposzokba. Zrínyiművében is megjelenik a Cumilla és a Delimán szerelme, az író azonban szakít a Tasso-i modellel.Ez ugyancsak a koncepció része. Zrínyi a mű fő terjedelmét dédapja hősiességének, az egyénihősiességének a bemutatására használja. Megtartja a Homéroszi eposzok jellegzetes elemét, aseregszemlét. Szulejmán a szigeti vár ellen kilenc rohamot vezetett, de a várostromot zrínyiegyetlen csatába vonja össze. Ez a heroikus megfogalmazás barokk eleme a szerkezetnek. A műzárlatában, az ostrom folyamán a törökök és a magyarok is egyaránt kimerülnek. Ezt követőenzajlik le a postagalamb jelenet. A magyar sereg győzött, hiszen a törökök abba akarják hagyni azostromot. Azonban a balsors szembeszáll ezzel a győzelemmel. Megjelenik az író életének alapmotívuma: a kudarc és a szerencsétlenség. Zrínyi két történelmi tényt használ fel a műlezárására.

• A várostrom során járványban meghalt a török hadvezér. Zrínyi ezt a tényt a saját koncepciójának aszolgálatába állítja, megváltoztatva a történelmi igazságot, szembeállítja Zrínyit és Szulejmánt.Végül Zrínyi öli meg Szulejmánt

•

A műben maga Zrínyi is meghal sok társával együtt. A főhőst azonban csak egy orvlövész golyójatudta leteríteni, mert a közelharcban nincs párja. Ezt a történelmi tényt az író szintén a koncepciórészévé teszi. A várvédő Zrínyi Miklós olyan módon hal meg, hogy közben nem szenved vereséget.A mű végkifejlete, lezárása ilyen szempontból hasonlít a Roland-dal megoldására. Az eposz végénsajátságos deus ex machinával találkozunk. Megmozdulnak a transzcendes erők. Zrínyi lelkétangyalok emelik az égbe. Több szempontból is megfigyelhetjük azt, hogy a szerzőnek mindenszerkezetátalakítási törekvése arra irányul, hogy feloldja mondanivalójában rejlő ellentmondást.JellemkezelésAz eposzi kellékek közé tartozik a jellemek statikussága. Ezt az eszközt Zrínyi is alkalmazza. Egy

polarizált képet tár elénk az író. A magyarok mindvégig pozitív, a törökök pedig negatív pólustképviselnek. A két csoport közt nincs keveredés, átmenet, két ellentétes végletet alkotnak. A

magyarok jó kapcsolatban állnak vezérükkel, esküt tesznek, hogy akár az életük árán is megvédik avárat és a házat. Nem riadnak meg a sokszoros túlerőben lévő ellenségtől. Fondorlatos, ravaszcselekkel próbálják gyengíteni az ellenfelet. Ebben a maroknyi csapatban az egyén képviseli azerőt. Másik oldalon a törökök rettegnek vezérüktől, számukra egyetlen döntő elem az, hogytúlerőben vannak. Itt a tömeg jelenti az erőt. A két ellentétes pólus tetőpontján áll két hadvezér.Szulejmán negatív jellem, Zrínyi elítéli őt. Azonban ezt a keménykezű uralkodót tisztelettel említimeg művében. Ez összefügg Zrínyi abszolút, teljhatalmú uralkodó eszményével. A magyar történelemben ezt Mátyás királyban fedezte fel. Ezt az eszményt látja Szulejmánban is. Ettőlazonban a török hadvezér nem válik pozitív jelleművé. A mű végén minden gonosz megtestesítőjelesz. Zrínyi kezdettől pozitív hős, jelleme a cselekmény folyamán fokozódik. A Szigeti veszedelemvégére szinte emberfeletti tulajdonságokkal rendelkező hőssé válik. Bátorság, harcban való

jártasság, testi erő, ügyesség, ezek a katonai erények jellemzik Zrínyit és a magyar sereget. Jellemétazonban nemcsak a katonaember, hanem a mélységesen vallásos, a hívőember alkotja. Ilyen módonZrínyi lelki tulajdonságaival is felülmúlja a törököt. Egy maroknyi csapat élén képes volt arra, hogy



vereséget mérjen a törökökre.A Szigeti veszedelem a maga korában visszhangtalan maradt, csak a XVII. században jelent megújra. Az író halálának esetében újra megjelenik a kudarcmotívum: Zrínyi és társai a törökök ellenszervezkedtek és indítottak egy hadjáratot, 1664-ben azonban a magyar barokk legkiemelkedőbbszemélyisége, Zrínyi Miklós egy vadászbalesetben meghalt.

Szigeti veszedelem

Documents

Transcript of Szigeti veszedelem