NCT® 99MNCT® 2000M

Marógép és megmunkáló központ vezérlő

Példatár

(Szerkesztés alatt)

Gyártó és fejlesztő: NCT Ipari Elektronikai kft.H1148 Budapest Fogarasi út 7 : Levélcím: H1631 Bp. pf.: 26F Telefon: (+36 1) 467 63 00 F Telefax:(+36 1) 363 6605

Villanyposta: nct@nct.huHonlap: www.nct.hu

3

© Copyright NCT March 20, 2003

E leírás tartalmára minden kiadói jog fenn-tartva. Utánnyomáshoz – kivonatosan is –engedélyünk megszerzése szükséges.A leírást a legnagyobb körültekintéssel állí-tottuk össze és gondosan ellenőriztük, azon-ban az esetleges hibákért vagy téves ada-tokért és az ebből eredő károkért felelőssé-get nem vállalunk.

4

TARTALOMJEGYZÉK:

1.1 Körinterpoláció programozása ráállással: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51.2 Körinterpoláció programozása kontúrkövetéssel: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51.3 Körinterpoláció programozása érintő irányú ráállással: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61.4 Körinterpoláció programozása kontúrkövettéssel: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62.1 Körinterpoláció belső kontúron: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72.2 Belső körinterpoláció kontúrkövetéssel: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72.3 Belső körinterpoláció programozása érintő irányú ráállással: . . . . . . . . . . . . . . . . 83.1 Egyenes kontúr programozása: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93.2 Egyenes kontúr programozása kontúrkövettéssel: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93.3 Nullkörök programozása kontúrkövetésnél: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103.4 Kontúrkövetés lekerekítésekkel: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114.1 Téglalap belső kontúrkövettéssel, érintő irányú rááláásal: . . . . . . . . . . . . . . . . . 125.1 Tetszőleges kontúr programozása kontúrkövetéssel: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145.2 Tetszőleges kontúr leírása belső kontúrkövetéssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155.3 Tetszőleges belső kontúr (Alprogram) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166.1 Alprogramtechnika nullponteltolással: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176.2 Léptékezés használata alprogramhívással: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176.3 Léptékezés programozása tetszőleges pont körül: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177.1 Furatsor programozása: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187.2 Furatsorok programozása: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197.3 Lyukkör programozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197.4 Lyukkör részlet programozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207.5 Lyukkör programozása tetszőleges pozícióba: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217.6 Furatháló programozása alprogram segítségével: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217.7 Furatháló programozása ciklussal: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227.8 Furatháló programozása két egymásbaágyazott ciklussal: . . . . . . . . . . . . . . . . . 228.1 Automatikus geometriai számítás körívek között (Belső kontúr) . . . . . . . . . . . . 238.2 Automatikus geometriai számítás körívek között (Külső kontúr) . . . . . . . . . . . . 238.3 Automatikus geometriai számítás körívek között (Belső kontúr) . . . . . . . . . . . . 24

5

Y

XO100

Y

XO100

1.1 Körinterpoláció programozása ráállással:

%O7011(1.1)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y-100N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 X0 Y-50 F50N170 G3 J50N180 G1 X0 Y-100N190 G0 Z100N200 M30%

Az első mondat a kívánt szerszám beváltásáttartalmazza. A második mondatban szerepel az X-Y síkban a pozícionálás, a megfelelőkoordinátarendszerben. A harmadik mondat a szerszám hosszkorrekciójának afigyelembevételéért felelős. A példatár többi programja hasonló programkezdéssel szerepel, ezérta továbbiakban nem térünk ki rá. A program elején szerepel még egy százalékjel, valamint egyO betűt követő négy számjegy, ami a program azonosítója. A program szintén egy százalékjellelfejeződik be. Ezeket a karaktereket csak külső eszközön való programozáskor kell kitenni, egyébesetben a vezérlés önműködően létrehozza. A negyedik mondattól kezdődik a szerszámpályájának a leírása. A teljes kör programozása a J cím segítségével történt, ami a körközéppontjának a megadása inkrementálisan a kör kezdőpontjához képest. A program lezárásaaz M30 kóddal történik.

1.2 Körinterpoláció programozása kontúrkövetéssel:

%O7012(1.2)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y-100N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 G42 X0 F50 D1N170 G3 J-50N180 G1 G40 Y-100N190 G0 Z100N200 M30%

Az előző példához képest a különbség akontúrkövetésben van. Az N160-as mondatban kapcsoljuk be a követést. Ilyenkor a vezérlés amondat végpontját úgy modósítja, hogy a következő mondatot már a hivatkozottszerszámátmérővel eltolva kezdhesse. A leállás hasonlóképpen működik, itt a mondat (N180)végpontján lesz nulla a korrekció.

6

Y

XO100

Y

O100 X

1.3 Körinterpoláció programozása érintő irányú ráállással:

%O7013(1.3)N100 T1N110 G54 G0 X-50 Y-50N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 X0 F50N170 G3 J50N180 G1 X50N190 G0 Z100N200 M30%

Az előző példához képest a különbség a ráállásban van. Mivel a tengelyek a kivántpoziciót gyorsítás-lassitás használatával érik el, ezért az előző példában a szerszám a körkezdőpontjában nyomot hagy. Ennek kiküszöbölésére illik minden esetben érintő iránybanmegközelíteni a kontúrt.

1.4 Körinterpoláció programozása kontúrkövettéssel:

%O7014(1.4)N100 T1N110 G54 G0 X-70 Y-70N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G42 X-50 Y-50 D1 F50N170 G1 X0N180 G3 J50N190 G1 X50N200 G1 G40 X70 Y-70N210 G0 Z100N220 M30%

Az előzö példákhoz képest a különbség a kezdeti pozicióban és a kontúrra ráállás, illetveleállásnál van. A ráálló és leálló koordinátákat programozzuk úgy, hogy a korrekció nélkülielmozdulás legyen nagyobb, mint a szerszám sugara.

7

Y

XO100

Y

XO100 X

2.1 Körinterpoláció belső kontúron:

%O7021(2.1)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y0N120 G43 Z0 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 X0 Y50 F50N170 G3 J-50N180 G1 X0 Y0N190 G0 Z100N200 M30%

Ennél az esetnél is, csakúgy mint az 1.1-es példában a gondot a derékszőgű rállás okozza.

2.2 Belső körinterpoláció kontúrkövetéssel:

%O7022(2.2)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y0N120 G43 Z0 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 G41 X0 Y50 F50 D1N170 G3 J-50N180 G1 G40 X0 Y0N190 G0 Z100N200 M30%

A külső kontúrkövetéshez képest csak a G41-G42 változott. A G41-G42 cserét a G2-G3cseréjével is helyettesíthettük volna. A kör kezdőponti kijárását ez a megoldás sem küszöböli ki.

8

Y

X

R40

O100 X

2.3 Belső körinterpoláció programozása érintő irányú ráállással:

%O7023(2.3)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y0N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G41 X40 Y10 D1 F50N170 G3 X0 Y50 R40N180 G3 J-50N190 G3 X-40 Y10 R40N200 G1 G40 X0 Y0N210 G0 Z100N220 M30%

A belső ívre ráállás a feluletihibák kiküszöbölése érdekében, csakúgy, mint a külsőkontúrnál, érintő irányban történik, körinterpoláció alkalmazásával. Az érintőkör egy tetszőlegessugarú, a szerszám sugaránál nagyobb, de a kör sugaránál kisebb sugarú kör. A középpontja Yirányban a kontúr sugarának és az érintőkör sugarának a különbségével van eltolva, az eredrtikörközépponthoz képest.

9

Y

X

100

200

3.1 Egyenes kontúr programozása:

%O7031(3.1)N100 T1N110 G54 G0 X-120 Y-70N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 X-100 Y-50 F50N170 G1 X100N180 G1 Y50N190 G1 X-100N200 G1 Y-50N210 G1 X-120 Y-70N220 G0 Z100N230 M30%

A világ legegyszerűbb példája egy téglalap körbemarása. A G1-es kódok csak azáttekinthetőség miatt kerültek ismétlésre, az ismétlődő kódok a vezérlés szempontjából feleslegesek.

10

Y

X

100

200

3.2 Egyenes kontúr programozása kontúrkövettéssel:

%O7032(3.2)N100 T1N110 G54 G0 X-120 Y-70N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 G42 X-100 Y-50 F50 D1N170 G1 X100 N180 G1 Y50N190 G1 X-100N200 G1 Y-50N210 G1 G40 X-120 Y-70N220 G0 Z100N230 M30%

A ráállás mértékét, csakúgy, mint az 1.4-as példánál, úgy kell meghatározni, hogy nagyobblegyen, mint a szerszám sugara. A ábrán vázolt esetben a kezdőponti sarkon a sorja megmaradhat, ezértcélszerű a ráállásnál sarok előtt, a leállásnál a sarok után pár millimétert túlprogramozni.

11

Y

X

100

200

3.3 Nullkörök programozása kontúrkövetésnél:

%O7033(3.3)N100 T1N110 G54 G0 X-120 Y-70N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 G42 X-100 Y-50 F50 D1N170 G1 X100 ,R0N180 G1 Y50 ,R0N190 G1 X-100 ,R0N200 G1 Y-50N210 G1 G40 X-120 Y-70N220 G0 Z100N230 M30%

A ,R0-t a vezérlés egy nulla sugarú körívnek értelmezi, és így a kontúrkövetésnél a erre aszakaszra eső részt is körívként hajtja végre. A sazerszámpálya sugara a szerszám sugrával leszegyenlő, míg a kontúron éles sarok marad. Nagyobb mértékű nagyolási ráhagyásnál ez a változat aszerszám egyenletesebb terhelését segíti.

12

Y

X

100

200

3.4 Kontúrkövetés lekerekítésekkel:

%O7034(3.4)N100 T1N110 G54 G0 X-120 Y-70N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 G42 X-100 Y-50 F50 D1N170 G1 X100 ,R10N180 G1 Y50 ,R10N190 G1 X-100 ,R10N200 G1 Y-50 ,R10N210 G1 X-70N220 G1 G40 X-50 Y-70N230 G0 Z100N240 M30%

A negyedik sarok lekerekítéséhez a szerszámot az első élre, legalábbis egy darabjára vissza kellvezetni. Ez a távolság legyen nagyobb, mint a lekerekítés és a szerszám sugarának az összege. Alekerekítéseknél a szerszámpálya sugra a lekerekítés és a szerszám sugarának az összegével egyezik.

13

R40Y

X

100

200

4.1 Téglalap belső kontúrkövettéssel, érintő irányú rááláásal:

%O7041(4.1)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y0N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 G41 X80 Y10 F50 D1N170 G3 X40 Y50 R40N180 G1 X-100 N190 G1 Y-50N200 G1 X100N210 G1 Y50N220 G1 X-40N230 G3 X-80 Y10 R40N240 G1 G40 X0 Y0N250 G0 Z100N260 M30%

A ráállás itt is, mint a 3.2-es példákban egy körív mentén történik, amelynek sugara nagyobb,mint a szerszámsugár, de kisebb, mint az üreg Y irányú méretének a fele.

14

Y

X

100

200

5.1 Tetszőleges kontúr programozása kontúrkövetéssel:

%O7051(5.1)N100 T1N110 G54 G0 X-40 Y-40N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 G42 X0 Y0 F50 D1N170 G1 X50 N180 G1 Y30N190 G2 X100 R25N200 G1 Y0N210 G1 X200 ,C10N220 G1 Y50N230 G1 X150 Y100N240 G1 X0 ,R20N250 G1 Y0N260 G1 G40 X-30 Y-30N270 G0 Z100N280 M30%

Ebben a példában egy tetszőleges kontúr szerepel. A 210-es sorban letörés, a 240-as sorbanlekerekítés szerepel. A letörést a 210-es sorban a ,C jelőli, ahol az előző és a következő sorral leírtegyenesekre a megadott távolságot méri fel a vezérlő és ezeket a pontokat köti össze, mint adódókontúrt.

15

Y

X10

0

200

50

50

5.2 Tetszőleges kontúr leírása belső kontúrkövetéssel:

%O7052(5.2)N100 T1N110 G54 G0 X160 Y50N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 G41 X150 Y100 I-1 J1 F50 D1N170 G1 X0 ,R20N180 G1 Y0N190 G1 X50 N200 G1 Y30N210 G2 X100 R25N220 G1 Y0N230 G1 X200 ,C10N240 G1 Y50N250 G1 X150 Y100N260 G1 G40 XI-20 YI-20 I-1N270 G0 Z100N280 M30%

A belső kontúrra ráállás a G41 I_ J_ címen történik az N160-as mondatban. I és J címen amegelőző mondat irányvektorát adhatjuk meg, ebben az esetben a vezérlő úgy áll a kontúrra, hogy nema ráálló mondat, hanem a megadott irányvektor által meghatározott egyenest veszi a koordinátákkiszámításánál figyelembe. Ez a módszer a leállásnál is hasonlóan működik. Az I és J címen csak aziránytangenst adjuk meg, tehát az abszolútérték mindegy, csak az előjel és a hányados számít.

16

Y

X

20

30

R6

5.3 Tetszőleges belső kontúr (Alprogram):

%O7053(5.3)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y0N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 G41 X-6 F50 D1N170 G3 X0 Y-6 R6N180 G1 X9N190 G3 Y6 R6 N200 G1 X6N210 G1 Y14N220 G3 X-6 R6N230 G1 Y6N240 G1 X-9N250 G3 Y-6 R6N260 G1 X0 N270 G3 X6 Y0 R6N280 G1 G40 X0 Y0N290 G0 Z100N300 M99%

A program mint alprogram van megírva, erre utal az M30 helyett a program végén az M99. Hafőprogramként indítjuk, végtelen ciklusként fut. Ezt a programot használjuk a későbbiekben, mintalprogram.

17

Y

X 100

3030

40

Y

X 100

6.1 Alprogramtechnika nullponteltolással:

%O7061(6.1)N100 T1N110 G54 N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G52 X30 Y10N150 M98 P7053N160 G52 X70 Y10N170 M98 P7053N180 G52 X30 Y40N190 M98 P7053N200 G52 X70 Y40N210 M98 P7053N220 G52 X30 Y70N230 M98 P7053N240 G52 X70 Y70N250 M98 P7053N260 G52 X0 Y0N270 G0 Z100N280 M30%

Az alprogram abszolút méretmegadással leírt, az ábrán vázolt nullponttal készült. Az alprogramaz 5.3-as példában van részletezve. A főprogramban páronként egy lokális koordinátarendszer-eltolásés egy alprogramhívás szerepel. Az alprogramot az M99 parancs zárja le.

6.2 Léptékezés használata alprogramhívással:

%O7062(6.2)N100 T1N110 G54 N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G52 X50 Y50N150 G51 X0 Y0 P2N160 M98 P7053N170 G50 X0 Y0N180 G52 X0 Y0N190 G0 Z100N200 M30%

A G52 a lokális koordinátarendszer beváltásáért felelős, a G51 a léptékezésbekapcsolásáért a felelős.A G51-es mondatban megadott koordináták, mint középpont körül egy a P címen megadott értékkelnagyítja a vezérlő a következő elmozdulásokat. A kontúrleírás itt is alprogramban történik.

18

Y

X 100

10

Y

X 100

6.3 Léptékezés programozása tetszőleges pont körül:

%O7063(6.3)N100 T1N110 G54 N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G52 X50 Y50N150 G51 X0 Y-40 P2N160 M98 P7053N170 G50 X0 Y0N180 G52 X0 Y0N190 G0 Z100N200 M30%

A G51-es mondatban a megadott koordinátákat a G52-es nullponteltoláshoz képest kellmegadni, ezért szerepel Y címen -40. Ebben az esetben a nullpont is tolódik a G51-es mondatbanmegadott pont, mint középponti nagyítási pont szerint.

7.1 Furatsor programozása:

%O7071(7.1)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y50N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G81 XI10 Y50 R2 Z-10 L9N150 G80N160 G0 Z100N170 M30%

Az egymásról 10 mm-re lévő furatok programozása inkrementális módon, ismétléssel lettmegadva. Ebben az esetben figyelni kell arra, mivel a pontok megadása nem abszólút értékkel történt,hogy egy poziciónáló mondattal az első furat elé kell állni. A ciklust az inkremens távolság lelépésévelkezdi, majd következik a fúrás, és ezt ismétli az L címen megadott értékkel. A furóciklust a G80 kódzárja le.

19

Y

XR50

10°

Y

X 100

10

10

7.2 Furatsorok programozása:

%O7072(7.2)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y50N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G81 XI10 Y50 R2 Z-10 L9N150 G80

N160 G0 X50 Y0N170 G81 X50 YI10 R2 Z-10 L4 N180 G80N190 G0 X50 Y50N200 G81 X50 YI10 R2 Z-10 L4N210 G80N220 G0 Z100N230 M30%

A második furatsort egy új furóciklusként programozva, szintén inkrementálisan adhatjuk mega méreteket. Mivel a középső furatot mindkét cilus trtalmazná, ezért a második sort külön kell szednialsó illetve felső részre.

7.3 Lyukkör programozása

%O7073(7.3)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y0N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G16 G0 X50 Y-10N150 G81 X50 YI10 R2 Z-10 L36N160 G80 G15N170 G0 Z100N180 M30%

A lyukkör programozása a furatsortól annyibankülönbözik, hogy a polárkoordinátás adatmegadást használunk. A poziciónálás szintén az első furatelé történik, de ennek teljes kör esetén nincs jelentősége.

20

Y

XR50

10°

Y

XR50

10°

Y

X

7.4 Lyukkör részlet programozása

%O7074(7.4)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y0N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G16 G0 X50 Y-10N150 G81 X50 YI10 R2 Z-10 L10N160 G80 G15N170 G0 Z100N180 M30%

A lyukkörrészlet programozása a lyükkörprogramozásától annyiban különbözik, hogy az ismétlési szám és a szögkülönbség szorzata nem adjaki a 360 fokot. A pozícionálás szintén az első furat elé történik.

7.5 Lyukkör programozása tetszőleges pozícióba:

%O7075(7.5)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y0N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G52 X60 Y60N150 G16 G0 X50 Y-10N160 G81 X50 YI10 R2 Z-10 L36N170 G80 G15 N180 G52 X0 Y0N190 G0 Z100N200 M30%

A munkadarabnullpont ebben az esetben nem a darab közepén, hanem az egyik sarokbanhelyezkedik el. Ekkor egy lokális koordinátarendszert (G52) kell programozni, majd a további programegyezik az előző pédával. A ciklus végén a lokáli koornitárendszert ki kell kapcsolni, különben atovábbi, abszolút értékkel megadott koordináták is ettől a nullponttól kerülnek számításra.

21

Y

X 100

10

7.6 Furatsor programozása, mint alprogram:

%O7076(7.6)N100 G81 YI10 R2 Z-10 L9N110 G80N120 G0 XI10 Y0N130 M99%

A furatsor programozása teljesen hasonló, mint az előző példákban, azzal a különbséggel, hogya furatsor végi X pozicionálást is tartalmazza. Így, ha főprogramból megadott számmal meghívjuk, egyfurathálót kapunk.

7.7 Furatháló programozása alprogram segítségével:

%O7077(7.7)N100 T1N110 G54 G0 X10 Y0N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 M98 P7076 L9N150 G0 Z100N160 M30%

Ezt a feladatot több, különböző módszerrellehet megoldani. A legegyszerűbb módszer, ha avízszintes furatsorokat alprogramként programozzuk,és az alprogramot hívjuk meg többször. Az alprogramban van egy nullponteltolás, amit a főrogramvégén kell kikapcsolni. Itt látható a program elején és végén a százalékjel és a programszám,programnév, abból a célból, hogy könnyen el lehessen különíteni a programokat egymástól.

22

1 0

Y

X 100

10

Y

X 100

10

7.8 Furatháló programozása ciklussal:

%O7078(7.8)N100 T1N110 G54 G0 X10 Y0N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 #1=1N150 WHILE[#1LE9] DO1N160 G0 X10 Y0N170 G81 YI10 R2 Z-10 L9N180 G80N190 G52 XI10 Y0N200 #1=#1+1N210 END1N220 G52 X0 Y0 N230 G0 Z100N240 M30%

A második módszer, hogy a függőleges furatsorokat egy belső ciklusba szervezzük. Ebben azesetben nincs szükség alprogramra, de be kell vezetni úgynevezett makróváltozókat. Ezeket amakróváltozókat értékadással definiáljuk, és tetszőlegesen felhasználhatók. A ciklust a WHILEutasítás jellemzi, amely az ADDIG szóval jellemhető. A ciklus elejét a DO1, a végét az END1 jelzi,ahol a számok az összetartozást jelölik.

7.9 Furatháló programozása két egymásbaágyazott ciklussal:

%O7079(7.9)N100 T1N110 G54 G0 X10 Y0N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 #1=10N150 WHILE[#1LE90] DO1N140 #2=10N150 WHILE[#2LE90] DO2N170 G81 X#1 Y#2 R2 Z-10N200 #2=#2+10N210 END2N200 #1=#1+10N210 END1N220 G80 N230 G0 Z100N240 M30%

A harmadik esetben a két egymásba ágyazott ciklusnál a makrováltozókat megfeleltetjük afuratok X, illetve Y koordinátáinak. Így a makróváltozó kezdőértéket az első koordinátájára, végértéketaz utolsó koordinátáira állítjuk be. A makróváltozók növelését a koordináták közötti különbséggelvégezzük.

23

Y

X

100

75

R505

R185R14

Y

X

R460

200

80

R18R200

8.1 Automatikus geometriai számítás körívek között (Belső kontúr)

%O7081(8.1)N100 G54 G90 G17 G0N110 T1N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3N140 G0 X0 Y0N150 G0 Z2N160 G1 Z-19N170 G0 X0 Y0N180 G41 G1 X17.5 Y-20 D1N190 G3 X37.5 Y0 R20N200 G3 XI-505 YI505 R505 ,R14

N210 G3 I0 J-135 R185 Q-1 ,R14N220 G3 I467.5 J0 R505 Q-1 ,R14N230 G3 I0 J135 R185 Q-1 ,R14N240 G3 X37.5 Y0 I-467.5 J0 R505 Q-1N250 G3 X17.5 Y20 R20N260 G1 G40 X0 Y0 N270 Z50N280 M30%

8.2 Automatikus geometriai számítás körívek között (Külső kontúr)

%O7082(8.2)N100 G54 G90 G17 G0N110 T1N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3N140 G0 X0 Y0N150 G0 Z2N160 G1 Z-19N170 G0 X90 Y-70N180 G42 G1 X40 Y-50 D1N190 G1 Y0N200 G3 XI-460 YI460 R460 ,R18N210 G3 I0 J-100 R200 Q-1 ,R18N220G3 I420 J0 R40 Q-1 ,R18N230 G3 I0 J100 R200 Q-1 ,R18N240 G3 X40 Y0 I-420 J0 R460 Q-1 ,R18N260 G1 X40 Y50 N270 G1 G40 X90 Y70N280 Z50N290 M30%

24

Y

X

R5R31

R9

262

R11

22 22R11

57

8.3 Automatikus geometriai számítás körívek között (Belső kontúr)

%O7083(8.3)N100 G17 G0 G90 G94N110 T1N120 G0 X0 Y0N130 G43 Z50 H1N140 S1000 M3N150 G0 Z-50N160 G0 X0 Y-35N170 G1 G41 Y-46 D1N180 G3 X11 Y-35 R11N190 G1 Y-11 ,R9N200 G1 X120N210 G3 X120 Y11 R11N220 G1 X20N230 G3 X-11 Y-20 R31 ,R5N240 G3 X-20 Y11 I-20 J-20 R31 Q1N250 G1 X-120N260 G3 Y-11 R11N270 G1 X-11 ,R9N280 G1 Y-35N290 G3 X0 Y-46 R11N300 G1 G40 Y-35N310 G0 X0 Y0N320 Z50N330 M30%

Amennyiben egy 22-es szármarót alklmazunk, a 11-es rádiuszokat a maró testesíti meg, és ígya két irányú marópálya egybeesik. A ráállásnál ebben az esetben az érintő irányú megközelítéstőleltekintettünk.

25

Y

XR50

R5

R45

R5

40°

80°

9.1 Fogazás programozása alprogram

%O7091(9.1)N100 G1 X0 Y50N110 G3 X-4.587 Y49.789 R50 N120 G3 X-8.846 Y46.468 R5N130 G2 X-12.206 Y43.313 R5N140 G3 X-15.391 Y42.286 R45N150 G3 X-18.490 Y41.026 R45N160 G2 X-23.093 Y41.282 R5N170 G3 X-28.490 Y41.090 R5N180 G3 X-32.139 Y38.302 R50N190 G68 X0 Y0 RI40N190 M99%

Ebben a példában, mint alprogramban egy fog koordinátáit kell leírni. Sajnos, mint afogazásoknál álltalában a fog profilja egyszerű geometria számításokkal nem leírható, ezért a profilkoordinátáit valamilyen CAD/(CAM) rendszer segítségével kell kiszámoltatni. A G68-as sorban akoordinátarendszerinkrementális forgatását valósítjuk meg.

9.2 Fogazás programozása főprogram

%O7092(9.2)N100 T1N110 G54 G0 X40 Y70N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 G42 X30 Y50 D1N150 G1 X0 Y50 N180 M98 P7091 L9N220 G69N230 G1 X-30 Y50N240 G0 G40 X-40 Y70N250 G0 Z100N260 M30%

Ebben a programban az alprogramot hívjuk meg annyiszor, amennyi a fogszám. A programvégén a koordinátarendszer-elforgatás kikapcsolása, valamint a kontúr elhagyása szükséges.

26

Y

XR50

R5

R45

R5

9.3 Fogazás programozása egy programmal

%O7093(9.3)N100 T1N110 G54 G0 X40 Y70N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 G42 X30 Y50 D1N150 G1 X0 Y50 N160 #1=0N170 WHILE[#1LT9] DO1N180 G68 X0 Y0 R[#1*40]N190 G1 X0 Y50N200 G3 X-4.587 Y49.789 R50 N210 G3 X-8.846 Y46.468 R5N220 G2 X-12.206 Y43.313 R5N230 G3 X-15.391 Y42.286 R45N240 G3 X-18.490 Y41.026 R45N250 G2 X-23.093 Y41.282 R5N260 G3 X-28.490 Y41.090 R5N270 G3 X-32.139 Y38.302 R50N280 #1=#1+1N290 END1N300 G69N310 G1 X-30 Y50N320 G40 X-40 Y70N330 G0 Z100N340 M30%

A makróváltozók segítségével és egy belső ciklus használatával a programba ágyazható afogprofil, valamint lehetőség van az elforgatás abszolút megadására is. A kész kontúr mindentekintetben egyezik az előző példával.

27

10.1 Lyukkör programozása tükrözéssel alprogramban:

%O7101(10.1)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y0N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G52 X10 Y10N150 M98 P7102N160 G51.1 Y0N170 M98 P7102N180 G51.1 X0N190 M98 P7102N200 G50.1 Y0N210 M98 P7102N220 G50.1 X0N230 G52 X0 Y0N240 G0 Z100N250 M30%

A munkadarabnullpont ebben az esetben nem a darab közepén, hanem az egyik sarokbanhelyezkedik el. Ekkor lokális koordinátarendszert (G52) kell programozni, majd a program egyezikaz előző pédával, azzal a különbséggel, hogy négy ciklusban programozzuk az eltolást. A ciklusokvégén a lokális koornitárendszert ki kell kapcsolni, különben a további, abszolút értékkel megadottkoordináták is ettől a nullponttól kerülnek számításra.

10.2 Lyukkör programozása tükrözéssel alprogram:

%O7102(10.2)N140 G16 G0 X40 Y-10N150 G81 X50 YI10 R2 Z-10 L5N160 G80 G15N170 G0 Z100N180 M99

Az előző példában bemutatott főprogramnak a helyes működéshez erre az alprogramra van szüksége.Ez a program egyébként szinte teljesen egyezik a 7.4 -es példában ismertetett pédával.

28

11.1 Makróprogramozás - szinuszgörbe

Ebben a példában egy egyszerű szinuszgörbe programozását mutatjuk be makróváltozóksegítségével. A görbe kezdete az origó, és a hossztengelye az X tengellyel párhuzamos. Az egyszerűségkedvéért a szerszámkorrekciótól is eltekintünk. A #1 az úgynevezett futó változó, ami 0 < #1 < 360 .(Mivel az NC vezérlő a műszaki élet része és nem a matematikáé, természetesen a fokokat szögbenmérjük és nem radiánban.) A másik változónk a #2 ebből számítható a szinusfüggvény segítségével.Innen már egyszerű az X koordinátához a #1, míg az Y koordinátához a #2 hozzárendelése. Ezt aegészet egy ciklusba fűzve, megkapjuk a szinuszgörbét.

%O7111(11.1)N100 T1N110 G0 G90 X0 Y0N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G1 Z-10N150 #1=0N160 WHILE[#1LE360] DO1N170 #2=SIN#1N180 G1 X#1 Y#2 F100N190 #1=#1+0.1N200 END1N210 G0 Z50N220 M30%

29

Amennyiben a szükséges görbe kezdőpontja nem az origó, illetve amplitudója nem egységnyi, vagya hossza nem 360 mm, az N180-as sor a következőképpen módosulhat:

N180 G1 X[A+[#1*B]] Y[C+[#2*D]] F100

, ahol A és C az eltolásérték (X;Y), B a hossztényező és D az amplitúdótényező.11.2 Makróprogramozás - körmarás, hengerinterpoláció

Ebben a példában egy térbeli ellipszis programozása a feladat, amelynek XY síkú vetülete egykör. Ekkor tulajdonképpen egy kört programozunk, de közben a Z poziciót a mindenkori X pozicióbólszámítjuk. Ehhez arra van szükség, hogy a körprogramozás is parametrikus legyen. a Körlegegyszerűbben az X=R*cosα és az Y=R*sinα összefüggéssel írható le. Innen egyszerűen számíthatóa Z koordináta is. A futóváltozó a középponti szög.

%O7112(11.2)N100 T1N110 G43 Z50 H1N120 S1000 M3 M8N130 G0 X50 Y0N140 #1=0N150 WHILE[#1LE360] DO1N160 #2=50*SIN[#1]N170 #3=50*SIN[#1]N180 G1 X#2 Y#3 Z[50-#1]N190 #1=#1+1N200 END1N210 G0 Z50N220 M30

30

11.8 Makróprogramozás - félgömb

Az ábrán egy 100x100-as síkon egy R40-es félgömb látható. Ennek a makróváltozóksegítségével leírt szerszámpályája látható a következő programban. Az ilyen technológiával megírtprogram hátránya, hogy a rendkívül sok számítás miatt a tényleges előtolás nem érvényesül, hanem aprocesszoridő dönt. Ezt arról veszzük észre, hogy az elmozdulások között a szerszám megáll,“gondolkodik”. A felbontás finomításával/durvításával - N230, N250, N330 és N350-es sorok asebesség lassitható, gyorsítható.

%O7118(11.8)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y0N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 X-50 Y-50 Z0N150 #1=-50N160 WHILE[#1LE50] DO1N170 #2=-50N180 WHILE[#2LE50] DO2N190 #3=0N200 IF[[[#1*#1]+[#2*#2]]GT1600] GOTO220N210 #3=SQRT[1600-[#1*#1]-[#2*#2]]N220 G1 X#1 Y#2 Z#3 F1000N230 #2=#2+1N240 END2N250 #1=#1+1N260 IF[#1GE50]GOTO370N270 #2=50N280 WHILE[#2GE-50] DO2N295 #3=0N300 IF[[[#1*#1]+[#2*#2]]GT1600] GOTO320N310 #3=SQRT[1600-[#1*#1]-[#2*#2]]N320 G1 X#1 Y#2 Z#3N330 #2=#2-1

N340 END2N350 #1=#1+1

N360 END1N370 M30%

31

11.9 Makróprogramozás - félgömb szülés

Az ábrán - az előző példával megegyezően - egy 100x100-as síkon egy R40-es félgömb látható.Ebben a példában azt mutatjuk be, hogyan kell egy makró segítségével egy gyors futásra alkalmas,makróváltozók nélküli technológiai programot készíteni. Az ilyen technológiával megírt programelőnye az előzőhöz képest, hogy a rendkívül sok számítás a futásidő alatt elmarad, és a ténylegeselőtolás érvényesül, nem a processzoridő dönt. A felbontás finomításával/durvításával - N240, N260,N340 és N360-es sorok - a programszülési sebesség változik, a megmunkálási sebesség változatlanmarad. Lényeges különbség - az előző példához képest - a periféria kezelés. Fontos momentum aperiféria megnyitása, lezárása, ellenkező esetben a háttértárba íratott program megsérülhet. Nehézkesdolog a készített program méretének becslése, ezért ajánlott a közvetlen tárbaírást kerülése és helyettea soros periféria használata.

%O7119(11.9)N100 POPEN31N110 DPRNT[O7120(FELGOMB)]N120 DPRNT[T1]N130 DPRNT[G54 G0 X-50 Y-50]N140 DPRNT[G43 Z50 H1]N150 DPRNT[G90 G01 S1000 M3 M8 F1000]N160 #1=-50N170 WHILE[#1LE50] DO1N180 #2=-50N190 WHILE[#2LE50] DO2N200 #3=0N210 IF[[[#1*#1]+[#2*#2]]GT1600] GOTO220N220 #3=SQRT[1600-[#1*#1]-[#2*#2]]N230 DPRNT[G1 X#1[53]Y#2[53]Z#3[53]]N240 #2=#2+1N250 END2N260 #1=#1+1N270 IF[#1GE50]GOTO370N280 #2=50N290 WHILE[#2GE-50] DO2N300 #3=0N310 IF[[[#1*#1]+[#2*#2]]GT1600] GOTO320

N320 #3=SQRT[1600-[#1*#1]-[#2*#2]]N330 DPRNT[G1 X#1[53]Y#2[53]Z#3[53]]N340 #2=#2-1N350 END2N360 #1=#1+1N370 END1N380 PCLOS31N390 M30%

32