Szent Mór-zsák
Transcript of Szent Mór-zsák
Szent Mór-zsákkülönszám
2015. július
2 Szent Mór-zsák különszám – 2015. július
3Szent Mór-zsák különszám – 2015. július
4 Szent Mór-zsák különszám – 2015. július
MESÉLŐ TÁRGYAK NYOMÁBAN; baranyai népművészet, néphagyományok helye a XXI. században (NTP-MKÖ-14-03-04)
A programban iskolánkból, a pécsi
Szent Mór Iskolaközpontból 12 te-
hetséges tanuló vett részt folyama-
tosan, de egyes programelemekben
az iskola többi tanulója is részt vett.
A program nyitott volt.
A pécsi Szent Mór Iskolaközpont és
a pécsi Néprajzi Múzeum közös szak-
mai együttműködése lehetőséget
nyújtott, hogy növendékeink minél
élmény központúbban megismer-
kedhessenek Baranya megye népi
kultúrájával, népművészetével, ha-
gyományaival. A tanulók motívum-
gyűjtő és kutató munkát végeztek,
Burján István szakmai vezetésével
múzeumpedagógiai foglakozásokon,
tanulmányúton vettek részt. A tanul-
takat az alkotásaik során a festészet
és a kerámiaműhelyben mélyítették
tovább. A közönség projektnapokon,
kiállításokon, és a Nemzeti Színház-
ban az iskola Művészetek napi ren-
dezvényén találkozhatott a tanulók
által bemutatásra előkészített mű-
vekkel.
5Szent Mór-zsák különszám – 2015. július
A pécsi Janus Pannonius Múzeum
részéről Burján István osztályvezető,
etnográfus vett részt
a szakmai programban.
6 Szent Mór-zsák különszám – 2015. július
A kerámia műhely
A foglakozásokat Megyesi Andrea
tanárnő vezette
a Szent Mór Iskolaközpontban.
7Szent Mór-zsák különszám – 2015. július
Interjú Megyesi Andrea tanárnővel
– Mikor készít kerámiákat?
– Amikor nem az iskolában vagyok, dé-
lelőttönként kerámiákat készítek.
– Mit csinál egy keramikus?
– Sok mindent. Én például saját terve-
zésű használati tárgyakat és dísztár-
gyakat. Emellett gyakran megrendelé-
seket is kapok. Például szeretne valaki
egy egyedi étkészletet, vagy személyes
névre szóló ajándékot, vagy céges aján-
déktárgyakat, és felkér a munkára.
– Amit maga készít, azt is eladja?
– Igen, különböző kézműves vásárokon.
– Mindig ezt szerette volna csinálni?
– Nem feltétlen. De volt egy olyan élet-
helyzet, amikor jó volt hogy van egy
szakma a kezemben.
– Hol tanult agyagozni?
– 6. osztályos koromban egy barátnőm-
mel elmentünk egy kerámiaszakkörbe
Dugár Jánoshoz, aki akkoriban lett
a „Népművészet Mestere”. Ő annyira
szerette amit csinált, hogy lelkesedése
átragadt ránk. A tanyáján fatüzelésű ke-
mencében fekete kerámiákat égettünk
a szabadban. Az egész varázslatossága
fogott meg. Később egy szegedi szak-
középiskolában kerámia szakon tanul-
tam. Kicsit más volt ez az iskola mint a
pécsi kisképző.
– Miben?
– Például. sokkal többet tanultunk ko-
rongozni, mert a közelben egy majoli-
kagyár volt, ahol népiesebb formákat,
korongozással vagy „bekorongozással”
gyártottak. Pécsen a porcelángyár mi-
att az oktatásban hangsúlyosabbak az
öntéssel készült tárgyak.
– Miért szereti csinálni?
– A változatossága miatt. Ezek már több
ezer éves technikák, egy formát, az
emberek változó életformája, kultúrája
mennyiféleképpen képes variálni. Ez
varázslatos. Például régen nem létezett
„műzlistál”.
– Mit készített például tegnap?
– Most nagy divatja van a kézzel készí-
tett házi szappanoknak, ezért szappan-
tartókat.
8 Szent Mór-zsák különszám – 2015. július
A festészet műhely
A foglakozások és a nyomdai kiállítá-
si előkészületek képei
9Szent Mór-zsák különszám – 2015. július
Interjú Kovalovszki Éva tanárnővel
– Miért vágott bele az idei tanévben
is egy újabb projektbe?
– Nagyon fontosnak tartom, az iskolai ke-
reteken kívüli oktatási formákat is, mint
például, a múzeumpedagógiát, vagy a
tanulmányutakat, szakmai előadásokat.
Ezek nagyban színesítik és élményköz-
pontúvá teszik a rajz- festészet tanítását.
Tanítványaim megismerkedhetnek kül-
sős szakemberekkel, akiknek személyes
varázsa, szakmai tapasztalatai nagyban
gazdagíthatják tudásukat. Számomra
nagyon fontos a múzeumpedagógia és
hagyományos iskolai keretek között ke-
vés lehetőség van tárlatokat, gyűjtemé-
nyeket látogatni.
– Mit csinál szívesen szabadidejében?
Ez nehéz kérdés, mert nagyon ke-
vés szabadidőm van. Gyakorlatilag a
munkám a hobbim és nagyon sok időt
fordítok rá. Ezen kívül szeretek futni,
utazni, festeni, kirándulni, bár ezekre
kevés módom van. Nagyon szeretem
a filmeket.
– Mi az, ami a legtöbb nehézséget
okozza a munkájában?
A műhelypakolás, teremrendezés nem
tartozik a kedvenceim közé, bár min-
den évben alaposan ki kell vennem be-
lőle a részem.
10 Szent Mór-zsák különszám – 2015. július
Tanulmányút
Az út során Burján István idegen-
vezetésével megtekintettük Drá-
vaiványi-, Adorjás-, Kóros- festett
templomait, Eszék belvárosát, Her-
cegszőlőst, Csúzát, Vörösmartot, Ba-
tinát, valamint sétát tettünk a Kopá-
csi rét természetvédelmi területén.
11Szent Mór-zsák különszám – 2015. július
Projektnapok
2015. május 29-én és június 4-én
projektnapokat tartottunk a Népraj-
zi Múzeumban. Közösen alkottunk,
táncoltunk, nevettünk, kiállítást ren-
deztünk, baranyai receptek alapján
készült ételeket kóstoltunk.
12 Szent Mór-zsák különszám – 2015. július
Kiállításokon
Kiállításokon mutattuk be
a projekt során készült alkotásokat
13Szent Mór-zsák különszám – 2015. július
Elkészítése: az élesztőt kevés lisz-
ttel és cukorral tejben felfuttatjuk.
A vajat elmorzsoljuk a liszttel, hoz-
záadjuk a kovászt, a tejfölt, a tojás-
sárgáját, a kevés sót és lágy tésztává
alakítjuk. A tésztát meglisztezett ru-
hába tesszük, majd az egészet hideg
vízbe, kútba tesszük pl. egy vödörbe
süllyesztve. Addig kelesztjük, míg fel
nem jön. Deszkára kiborítjuk, rudak-
ra vágjuk, kristálycukorban megfor-
gatjuk és kizsírozott pléhen a kifliket
közepes tűzön megsütjük.
A kútban kőtt, kútban kelt onnan
kapta a nevét, hogy ruhába téve a
kútban keltették meg.
Hozzávalók:
• 50 dkg liszt
• 20 dkg kristálycukor
• 10 dkg vaj
• 2 dkg élesztő
• 1 dl tej
• 2 dl tejföl
• 2-3 tojássárgája
• csipet só
Receptajánlatunk: Kútban kőtt
14 Szent Mór-zsák különszám – 2015. július
Mesés percek
Babás szerkövek
Élt a Jakab-hegy aljában, a régi Cser-
kúton két gazdag család. Ezek mindig
és mindenben versengtek egymással.
Egyszer egy ismeretlen koldus tért be
hozzájuk. Mindkét helyen elzavarták,
bántalmazták, aki ekkor megátkoz-
ta őket: „Akkor váljatok kővé, amikor
a legboldogabbak akartok lenni”.
Mindkét családnak volt egy-egy lá-
nya. A lányok egyszerre mentek férj-
hez. Az egyik ház násznépe azonban
ezúttal megelőzte a másikat, mert
előbb ért föl a pálosok Jakab-hegyi
kolostorába. Ezek már jöttek vissza-
felé az esküvőről, amikor a másikak
még csak fölfelé tartottak. Éppen ott
találkoztak, ahol a szakadékok fölött a legkeskenyebb volt az út. Egyik sem akart
kitérni a másik elől. A mérges gazdák egyszerre szólaltak meg: inkább váljunk
kővé, de ki nem térünk! Ebben a pillanatban beteljesedett a koldus átka, s az
egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Ma is ott láthatók Kő-
vágószőlős felett, a Jakab-hegy oldalában egy sorban.
Az ördögszántotta hegy
Élt valamikor egy vén boszorkány Nagyharsány falujában, a hegy tövében, akinek
volt egy gyönyörűséges leánya, Harka. Szeme csillogott, mint a gyémánt, aláomló
dús haja olyan tüneményesen selymes volt, mint az esthajnali pára, szép ívű, piros
száját pedig csak a hajnalban nyíló rózsabimbóhoz lehetett hasonlítani. Az ördög
mindenáron szerette volna megkaparintani az ártatlan szépséget. Ígért az anyó-
15Szent Mór-zsák különszám – 2015. július
kának fűt-fát, s mikor ez sem használt, átokkal fenyegette. Az anyóka alkut aján-
lott: ha az ördög estétől hajnalig, kakas-kukorékolásig felszántja a Harsányi-hegy
szikláit, akkor övé a lány, de ha csak egy ásónyommal is elmarad, ne számítson
a kezére. Az ördög megörült az ajánlatnak, előhozta a pokolból hatalmas vase-
kéjét, egy macskát és egy kecskét fogott be eléjük. Jókedvűen kezdett hozzá a
szántásnak, s még éjfélt sem ütött az óra, máris fel volt szántva a hegy fele. Nosza,
megijedt erre az öregasszony, de végső elkeseredésében pompás mentő-ötlete
támadt. Éjfél után odament a tyúkólhoz, s elkezdett kukorékolni. A kakasok visz-
szafeleltek neki, s csakhamar az egész falu hangos lett a kakasszótól. Az ördög
nem vette észre a cselt, bukása feletti dühében elhajította az ekéjét egészen Be-
remendig (az ekéről lepottyant sárból lett a siklósi hegy), ő maga pedig Harkány
falunál (amely a szép Harkáról kapta nevét) nyomtalanul eltűnt a föld gyomrában.
Ahol lement a pokolba, a repedésen víz tört fel a felszínre, mely, azóta is buzog.
Szent Mór-zsák különszám – 2015. július
A kiadvány a MESÉLŐ TÁRGYAK NYOMÁBAN; baranyai népművészet, nép-hagyományok helye a XXI. században című pályázat keretén belül készültNTP-MKÖ-14-03-04
A szerkesztésben pécsi Szent Mór Iskolaközpontból részt vett: Kovalovszki Éva, Megyesi Andrea, Püspöki Péter, Buzás Bettina,Elekes Dóra, Halmos Gréta, Horváth Hajnal, Kálmán Júlia, Kálmán Luca,Lajó Odil, Lukáts Borbála, Nyári Borbála, Örkényi Zsuzsanna,Schrem Borbála, Éger Kincső, Kürti Boglárka, Mihovics Szebasztian,Mózes Csenge és Püspöki Krisztina
A programban részt vett:Burján István, Englertné Török Ildikó, Jakab Gabriella, Kovalovszki Éva ésMegyesi Andrea
A kiadvány a Craetive Grafikai Műhely gondozásában jelent megPécsett, 2015-ben.Felelős vezető: Zimonyi Géza
Támogatók: