Szent István Egyetem

SZENT ISTVÁN EGYETEM

GÖDÖLLŐ

A SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

5/C melléklete

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

A SZIE ÁOTK-n érvényes Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat (ÁOTK-TVSZ)

GÖDÖLLŐ

2014. MÁJUS

Bevezetés

A Szent István Egyetem Szenátusa (a továbbiakban: Szenátus) az Egyetem Hallgatói

Önkormányzata egyetértésével (a továbbiakban: EHÖK) és a Doktorandusz Hallgatói

Önkormányzat egyetértésével, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 12.§

(3) eb), illetve 61.§-ában kapott felhatalmazás alapján a Szent István Egyetem Tanulmányi és

Vizsgaszabályzatát a következőkben határozza meg1:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Szabályzat hatálya

1. §

(1) A Szent István Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Tanulmányi és

Vizsgaszabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed az Egyetem

valamennyi karán és a kari jogállású intézetében (a továbbiakban együtt: kar) folyó

egyetemi és főiskolai képzés, a 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 15.§-a

szerinti alapképzések (BA, BSc), mesterképzések (MA, MSc), egységes, osztatlan

képzés, felsőoktatási (felsőfokú) szakképzések, továbbá szakirányú továbbképzések

teljes idejű (nappali), részidős (levelezős és esti) és távoktatási tagozatain magyar vagy

idegen nyelven tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatók tanulmányi

és vizsga ügyeire.2

(2) A Szabályzat hatálya - ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem

rendelkezik - kiterjed az (1) bekezdés szerinti képzési szinteken, illetve formákban

résztvevő külföldi állampolgárságú hallgatókra is. A külföldi hallgatókra vonatkozó

esetleges sajátságos szabályokat jelen Szabályzat mellékleteként, a kari kiegészítések

tartalmazzák.3

(3) A doktori képzés hallgatóinak tanulmányi és vizsgaügyeire vonatkozó szabályokat az

Egyetem Doktori Szabályzata tartalmazza.

(4) A Szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi oktatójára, illetőleg tanulmányi

és vizsgaügyekben eljáró valamennyi dolgozójára. Ezen Szabályzat alkalmazása

szempontjából oktatónak minősül az Egyetemmel munkaviszonyban álló oktatókon

kívül az egyéb jogviszony keretében oktatást és vizsgáztatást végző személy is.

A tanulmányi- és vizsgaszabályzatot az Állatorvos-tudományi Kar (továbbiakban

ÁOTK) Kari Tanácsa (továbbiakban KT) olyan kiegészítésekkel látja el, amelyek csak

e Kar hallgatóira érvényesek. A kiegészített szabályzat neve: a SZIE ÁOTK-n érvényes

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat (továbbiakban ÁOTK-TVSZ). A kari kiegészítéseket

a továbbiakban is dőlt betű jelzi.

(5) Az egyes karokra vonatkozó speciális rendelkezéseket jelen Szabályzat mellékleteként a

kari kiegészítések tartalmazzák.

E Szabályzat 1. § (2)-ben kapott felhatalmazás alapján az ÁOTK KT az idegen nyelvű

képzésben részt vevő külföldi hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire vonatkozóan

1 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 2 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 3 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.

külön szabályzatot alkotott, amelyet az érintett hallgatók számára angol és német

nyelven tesz elérhetővé.

(6) A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzéseket - folyamatos

képzésben- változatlan szakmai követelmények és vizsgarend keretében, változatlan

oklevél kiadásával és bizonyítvány kiállításával kell befejezni.4

(7) Az 1993. évi LXXX. felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzéseket - folyamatos



2. A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró személyek és testületek

2. §

(1) Jelen Szabályzat a következőkben meghatározza azokat a szerveket, személyeket, akik

tanulmányi és vizsgaügyekben hatáskörrel rendelkeznek.

(2) A Szabályzatban nem nevesített esetekben a dékán, intézeti igazgató (a továbbiakban

együtt: dékán), vagy az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes jár el.

Tanulmányi és kreditbizottságok

3. §

(1) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben első fokon az oktatókból és hallgatókból álló

kari tanulmányi bizottság (a továbbiakban: tanulmányi bizottság), kredit

egyenértékűségi, kreditátviteli ügyekben a kari kreditbizottság (a továbbiakban:

kreditbizottság) jár el.

Az ÁOTK-n a Kari Tanulmányi Bizottság (továbbiakban KTB), valamint az Oktatási és

Akkreditációs Bizottság (továbbiakban OAB) összetételét az ÁOTK-n érvényes ESZMSZ

(ÁOTK-ESZMSZ) 75. § a, illetve b pontja tartalmazza. Az OAB elnökét és mindkét

bizottság oktató tagjait a KT választja meg, hallgató tagjait a Kari Hallgatói

Önkormányzat (kari HÖK) delegálja.

(2) A tanulmányi bizottság tagjai fele részben oktatók, fele részben hallgatók, akiket a kari

tanács, illetve a kar Hallgatói Önkormányzata választ meg saját belső szabályzata

szerint. A tanulmányi bizottság elnöke az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes,

titkára az illetékes kari hivatal vezetője, vagy megbízottja, aki szavazati jog nélkül vesz

részt a bizottság ülésén.

(3) Karonként legalább egy tanulmányi bizottság és egy kreditbizottság működik. A

bizottságokban biztosítani kell a tanulmányaikat különféle képzési formákban folytató

hallgatók képviseletét.

(4) A tanulmányi és a kreditbizottságok összetételét, létszámát, oktató tagjai

megválasztásának módját az egyes karok a kari kiegészítésekben határozzák meg.6


A Kreditbizottság feladatait az OAB látja el, ezért ahol a Szabályzat a Kreditbizottságot

említi, azon az ÁOTK-n az OAB-t kell érteni.

4. §

(1) A tanulmányi és a kreditbizottságok maguk határozzák meg ügyrendjüket a következők

figyelembevételével:

a) a tanulmányi és a kreditbizottság akkor határozatképes, ha oktató és hallgató

tagjainak külön-külön is több mint a fele jelen van;

b) a tanulmányi és a kreditbizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza,

szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt;

c) a tanulmányi és a kreditbizottság az illetékes

tantárgyfelelős/tanszékvezető/szakvezető véleménye alapján dönt;

d) a tanulmányi és a kreditbizottság egyes jogköreit - minősített többséggel -

elnökére átruházhatja,

Az ÁOTK-n a KTB és az OAB az elnökre átruházható döntési jogokat az

ügyrendjében határozza meg.

e) az elnök az átruházott hatáskörben, a hatáskörileg illetékes tantárgyfelelős/

tanszékvezető/szakvezető véleménye alapján dönt;

f) a tanulmányi és a kreditbizottság elnöke az átruházott hatáskörben hozott

döntésekről rendszeresen, félévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja a

bizottságot.

(2) A tanulmányi és kreditbizottságok ügyrendjét az illetékes kar kari tanácsa hagyja jóvá.

5. §

(1) A tanulmányi és kreditbizottságok által meghozott döntést határozat formájában a

hallgatóval írásban kell közölni,

a) amennyiben az a hallgatói jogviszonyának fennállását érinti,

b) a fegyelmi, illetve kártérítési ügyben, továbbá

c) amennyiben a hallgató kérelmét – részben vagy egészben – elutasítja és ezért a

jogorvoslat lehetősége fennáll.

(2) A jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást a határozaton fel kell tüntetni.7

Felülbírálati bizottságok

6. §

(1) A tanulmányi és kreditbizottságok, a diákjóléti bizottságok, illetőleg a dékán

(dékánhelyettes) által hozott elsőfokú döntés, valamint az Egyetem egyéb intézkedése

ellen – a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével – a

hallgató annak közlésétől, illetve ennek hiányában a tudomására jutástól számított 15

napon belül felülbírálati kérelemmel élhet. A felülbírálati kérelmet a tanulmányi,

illetőleg a kreditbizottság döntése ellen az illetékes kari hallgatói felülbírálati

bizottsághoz, a dékán (dékánhelyettes) döntése és az Egyetem intézkedése ellen pedig az

Egyetemi Hallgatói Felülbírálati Bizottsághoz kell benyújtani.

7 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.

(2) Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés

nem az Egyetem által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes az

Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a

vizsga megszerzésére vonatkozó rendelkezéseket.

(3) A kari, illetve az egyetemi felülbírálati bizottságok 3 vagy több tagból állnak. Elnökei

olyan vezető oktatók lehetnek, akik egyetemi vagy kari vezetői tisztséget nem töltenek

be. A bizottságok tagjai oktatók és hallgatók. A felülbírálati bizottságok elnökére és

oktató tagjára a karok esetében az illetékes dékán, az egyetemi bizottság esetében a

rektor; a hallgatói képviselőkre a karok esetében a kari HÖK, az egyetemi bizottság

esetében az EHÖK tesz javaslatot. A bizottságok titkársági feladatait a kari

bizottságoknál az illetékes tanulmányi részleg (osztály, titkárság, csoport stb), az

egyetemi szinten pedig a Rektori Hivatal látja el. A bizottságok elnökeit és tagjait a

bízza meg.8

(4) A bizottságok munkájában nem vehet részt az a személy:

a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta,

b) az előző pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont),

c) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el.

(5) A bizottságokban a hallgatói képviseletet úgy kell biztosítani, hogy az adott ügy

tárgyalásán mindig a fellebbező hallgató képzési szintjének (ciklusának) megfelelő

hallgató vegyen részt.

A Bizottsági ülésekre az első fokú (megtámadott) döntést hozó személyt is meg kell

hívni és − amennyiben azt személyesen el kívánja mondani − meg kell hallgatni

állásfoglalását, véleményét. Lehetőséget kell biztosítani, hogy az ÁOTK jogi

képviselője is részt vegyen az üléseken.

(6) Az egyetemi és kari felülbírálati bizottságok feladataikat a saját maguk által összeállított

és a szenátus/kari tanács által jóváhagyott ügyrendjük szerint végzik. Üléseikre az ügyek

számától és sürgősségétől függően, de legalább negyedévente egyszer kerül sor.

(7) A döntést határozatba kell foglalni és meg kell indokolni. Az eljárás során a

határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére és az eljárás során a

hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató a szabályos

értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottság ülésén, úgy a személyes meghallgatástól

el lehet tekinteni, illetve kérésére lehetővé kell tenni számára, hogy észrevételeit írásban

megtehesse.

(8) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára és

tartamára, közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására,

kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági

eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell

megfelelően alkalmazni.

(9) Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléstől válik jogerőssé. A jogerős határozat

végrehajtható, kivéve, ha a hallgató bírósági felülvizsgálatát kérte.

(10) A hallgató a felülbírálati bizottságok másodfokú döntésének bírósági felülvizsgálatát

kérheti, annak közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói

jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A keresetlevél


benyújtásáról a hallgatónak az Egyetemet a keresetlevél egy példányának

megküldésével értesíteni kell.

3. A képzés struktúrája

7. §

(1) Az egyetemi és főiskolai szintű képzések esetén a megszerezhető végzettség, illetőleg a

szakképesítés szakmai követelményeit a képesítési követelmények, az Nftv. által

szabályozott alap- és mesterképzésben, az egységes, osztatlan képzésben a

megszerezhető végzettség és szakképzettség szakmai követelményeit a felsőoktatásért

felelős miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények határozzák meg.9

(2) Az alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményei szakonként tartalmazzák az

alapképzési szak megnevezését; az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a

szakképzettség oklevélben szereplő megjelölését (magyar és angol nyelven), a képzési

időt félévekben, az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek számát, az

alapképzési szak képzési célját és az elsajátítandó szakmai kompetenciákat, a képzési

ágon belüli közös képzési szakasznak az alapszak szempontjából fontos általános

kompetenciáit, a törzsanyag - szakképzettség szempontjából meghatározó -

ismeretköreinek bemutatását, továbbá az idegennyelv-ismeretre vonatkozó

követelményeket.

(3) A mesterképzési szakok, valamint az egységes, osztatlan10

képzésű szakok képzési és

kimeneti követelményei szakonként tartalmazzák a mesterképzési szak megnevezését, a

mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő

megjelölését (magyar és angol nyelven), azon alapszakok megnevezését, amelyek teljes

kreditérték beszámításával vehetők figyelembe a mesterképzésbe történő belépésnél, a

képzési időt félévekben, a mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek

számát, a mesterképzési szak célját és az elsajátítandó kompetenciákat, a végzettségi

szinthez szükséges, alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő alapozó

ismeretköröket, a törzsanyag - szakképzettség szempontjából meghatározó -

ismeretköreinek bemutatását, a gyakorlati ismeretekre vonatkozó követelményeket, az

idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket, alapképzési szakon, szakokon

megszerzett ismeretek mesterképzésbe való befogadásának speciális feltételeit.

Az ÁOTK-n az alábbi képzési szinteken folyik az oktatás:

a) alapképzés (BSc),

b) mesterképzés (MSc),

c) egységes, osztatlan szerkezetű mesterképzés,

d) szakirányú továbbképzés,

e) PhD-képzés.

(4) A képesítési követelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását,

az oktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési időt félévekben, a

képzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiséget összóraszámban,

illetve kreditben meghatározva, a szigorlati tantárgyakat, a záróvizsga típusát,

tantárgyait, eredményének kiszámítási módját, a szakdolgozat, diplomamunka

követelményeit, a végzettség szintjét, a szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódó cím

megnevezését, továbbá a szak szempontjából lényeges más rendelkezéseket.

9 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 10 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.

(5) Felsőoktatási (felsőfokú) szakképzést az Egyetem a szakképesítésért felelős miniszter

által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján elkészített szakképzési program

szerint folytat. 11

Tanterv12

8. §

(1) A kreditrendszerben a tanterv formája a mintatanterv. A mintatanterv az adott szakon

célszerű lehetőséget kínál a hallgató számára, hogy a felsőfokú végzettséghez szükséges

tantárgyakat milyen időbeosztásban lehet a képzési és kimeneti követelményekben

(képesítési követelményekben) meghatározott számú félév alatt elvégezni. A

mintatanterv oktatási időszakonkénti bontásban tartalmazza valamennyi:

kötelező és kötelezően választható tantárgyat,

a tantárgyak heti (vagy félévi) tanóraszámát (előadás + laboratóriumi/tantermi

gyakorlat) és a hozzájuk rendelt krediteket,

az ismeretellenőrzés típusát,

a tantárgy meghirdetésének féléveit (őszi és/vagy tavaszi),

a kritérium követelményeket,

a szakirány-választás lehetőségeit és feltételeit,

a diplomamunka (szakdolgozat) teljesítésére vonatkozó előírásokat,

a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit, a záróvizsga tantárgyait, ill. azok

kiválasztásának szabályait.

A hetesi gyakorlatot, a féléves szakmai és nyári gyakorlatot

(2) A hallgatónak lehetővé kell tenni a mintatanterv szerinti előrehaladást, így különösen

biztosítani kell, hogy a mintatanterv szerint egy félévre eső kötelező és kötelezően

választható tantárgyainak órarendi időpontjai és számonkérései között ütközés ne

legyen.

Az ÁOTK-n a tantárgyak programjait - beleértve a „B”- és „C”-típusú fakultatív

tantárgyakat is - az OAB akkreditálja és a KT fogadja be az ajánlott tantervbe. Az

akkreditációhoz a meghirdetésre javasolt tantárgy vonatkozó kérelmét az erre a célra

készített és kiadott formanyomtatványon, a tantárgy programjával együtt évente

kétszer, november 15-ig, illetve április 15-ig lehet benyújtani az OAB-nak.

A hallgatók által felvenni kívánt, más intézményben meghirdetett tantárgyakat azok

programjának ismeretében, − szükség esetén a szaktanszékek véleményének kikérése

után − az OAB akkreditálja Az akkreditációhoz a külső intézményben meghirdetett

tantárgy programját szeptember 15-ig, illetve február 15-ig kell benyújtani az OAB-

nak. A külső intézményben meghirdetett tantárgy akkreditációja 3 évig érvényes, azt

követően a tantárgy programjának áttekintése alapján újabb 3 éves időtartamra

hosszabbítható meg. A külső intézményben meghirdetett és az ÁOTK-n akkreditált

tantárgyakat is meg kell jeleníteni a fakultatív tantárgyakról szóló kari tájékoztatóban.

A képzéshez közvetlenül kapcsolódó „B”, illetve a közvetlenül nem kapcsolódó „C”-

típusú fakultatív tantárgyakat csak tudományos fokozattal rendelkező személyek

hirdethetnek meg. Ettől kivételes esetben külső, nem egyetemi dolgozók esetében lehet

eltérni, amennyiben a tantárgy meghirdetője az adott szakterület elismert képviselője.

Erről az OAB az adott szaktanszék véleményének kikérése után dönt.


Törölni kell a vonatkozó kari tájékoztatóból azokat a „B”- és „C”- típusú fakultatív

tantárgyakat, melyeket:

− a tantárgy felelőse három egymást követő évben nem hirdetett meg,

− meghirdették, de hallgatói érdeklődés hiányában öt éve nem tartottak meg.

A törölt fakultatív tantárgyat újbóli meghirdetéshez előzetesen ismét akkreditáltatni kell.

A fakultatív tantárgyhoz készített jegyzet megjelentetését anyagilag nem támogatja a

Kar.

A fakultatív tantárgy előadásainak szervezéséért sem óradíj, sem másfajta díj nem

fizethető a Kar oktatói számára.

A fakultatív tantárgyért külső előadóknak és egyéni vállalkozóknak csak megbízási

szerződés alapján fizethető óradíj. Vállalkozásokkal fakultatív tantárgy tartására nem

köthető megbízási szerződés, mert az, az oktatás kiszervezésének minősül, amit tilt a

Felsőoktatási Törvény.

(3) Az Egyetem szakjainak mintatanterveiben a tantárgycsoportok arányának

meghatározása -a szak specialitásait figyelembe véve - a képzési és kimeneti

követelmények szerint történik.

(4) A mintatantervet a szakindítási akkreditáció során tárgyalja és fogadja el az illetékes

kari tanács, majd azt követően a tanterv tanévenkénti tárgyalása alkalmával

módosíthatja azt.

(5) A tantervben szereplő kötelező és kötelezően válaszható tantárgyak felvételének

szabályát a tantárgyak előtanulmányi rendje határozza meg. Az előtanulmányi rendet a

mintatanterv részeként az illetékes kari tanács fogadja el.

Az „A”-típusú tantárgyak a képzési célban megfogalmazottak eléréséhez feltétlenül

szükséges ismereteket tartalmaznak, azok teljesítése minden hallgatónak kötelező.

A „B”- típusú fakultatív tantárgyak közvetlenül kapcsolódnak az állatorvos/biológus

képzéshez.

A „C”- típusú fakultatív tantárgyak közvetlenül nem kapcsolódnak az

állatorvos/biológus képzéshez A „B”- és „C”-típusú tantárgyak közül annyit kell

teljesíteni, amennyi az állatorvosi szakon legalább 54, a tanulmányaikat 2009.

szeptember 1-je után, az új mintatanterv szerinti egységes, osztatlan mesterképzésben

az állatorvosi szakon megkezdett hallgatók számára pedig legalább 50 kreditpont

összegyűjtését eredményezi.

A biológia alapszakon:

- a szünbiológia szakirányon a „B”-típusú tantárgyakból 53, a „C”-típusú

tantárgyakból 12;

- az alkalmazott biológus szakirányon a „B”- típusú tantárgyakból 50 (mikológia

szakmodul), illetve 52 (állattartás szakmodul), a „C”-típusú tantárgyakból 15

(mikológia szakmodul), illetve 13 (állattartás szakmodul) kötelezően előírt

kreditpontot kell megszerezni.

A biológus mesterképzésben szakiránytól függetlenül 47 kreditpontot kell

összegyűjteni („B”- típusú 41, „C”- típusú 6 kredit).

(6) Előzetes követelményt a tantárgyak tematikájának egymásra épülése alapján, szakmai

alapon kell megadni, elősegítendő az előírt ismeretanyag hatékony elsajátítását. Az

Egyetem szakjain az előtanulmányi rend kialakításánál tantárgyanként legfeljebb 3

tantárgy vagy modul adható meg előzetes követelményként.

(7) Nem kell teljesíteni a tantervben előírt követelményeket, ha a hallgató azokat korábban

már elsajátította és – a kari kiegészítésben előírt időn belül – ezt hitelt érdemlően

igazolja, valamint a tantárgyfelelős véleményével alátámasztottan elfogadtatja

Kreditátviteli Bizottsággal a megfelelő formanyomtatványon vagy a Neptun

rendszerben kialakított kérvénykezelő rendszerben A munkatapasztalatok alapján

teljesített követelmények elismeréséhez szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati számonkérés

formájában meg kell bizonyosodni az ismeretek elsajátításáról.

Az ÁOTK-n tantárgyfelvételi időszak végéig (szorgalmi időszak második hetének

utolsó napja) a kreditátviteli kérelem c. formanyomtatványon, tantárgyanként külön-

külön, az oktatási dékánhelyettesnek címezve, a Tanulmányi Osztályra lehet az ilyen

irányú kérelmeket benyújtani. Ezekhez csatolni kell a korábbi tanulmányokat igazoló

iratok hitelesített fénymásolatát. Az akkreditált tantárgy kreditértéke csak az

összkreditbe számítható be. Nem vehető figyelembe azonban sem az átsorolásnál

alkalmazott összesített korrigált kreditindex átlagában, sem a tanulmányi ösztöndíj

elosztásához használt kreditindex átlagában.

Amennyiben a hallgató tanulmányait korábban is a SZIE ÁOTK-n folytatta, úgy nem

szükséges egyesével akkreditáltatni a már teljesített tantárgyakat. Az előző

jogviszonyának megszűnésekor, az adott évben, egy kérvényt kell benyújtania az

oktatási dékánhelyettesnek, hogy mely tantárgyakat szeretné az új hallgatói

jogviszonyába beszámíttatni. Ezt csak egyszer kérheti a tanulmányai alatt, mégpedig

az újonnan létesített hallgatói jogviszonyának első félévében. További beszámításra

nincs lehetősége.

A tantárgy, tanegység13

9. §

(1) A tantárgy a szak tantervének alapegysége, melynek felvételéhez és teljesítéséhez

feltételek kötendők. A tantárgy felvételi rendjét a szak előtanulmányi rendje, a

teljesítésének feltételét a tantárgyak követelményrendje határozza meg. A tantárgy

akkreditációja a tantárgy oktatási programjának jóváhagyása.

Az állatorvosi szakon a 11. félév gyakorlatai önálló, „A”- típusú tantárgyak, amelyek

az azok alapjául szolgáló elméleti tantárgyakra épülnek, azokkal szerves egységet

képeznek.

(2) Az egyes tantárgyak programjait az oktatásukért felelős karok illetékes bizottságai

akkreditálják és a képzésért felelős kar tanácsa fogadja be a szak tantervébe.

(3) A tantárgy programja meghatározza a tantárgy feladatát a szakképzés céljának

megvalósításában, tananyagának rövid leírását - megjelölve az írott tananyagot és

formáját, a képzési idő alatti óraszámát, leírja a tananyag feldolgozási formáinak

(előadás, szeminárium, gyakorlat stb.) arányait, a felhasználható fontosabb technikai és

egyéb segédeszközöket, a hallgató egyéni munkával megoldható feladatainak típusait, a


félév végi számonkérés típusát, a tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

mennyiségét kreditben és tematikus felsorolásban tartalmazza a vizsgakövetelményeket.

(4) A tanegység az egy félév alatt teljesíthető, kredittel elismert tantervi egység, vagy

tantárgy.

4. Hallgatói jogviszony

A hallgatói jogviszony keletkezése és szünetelése14

10. §

(1) A hallgatói jogviszony az Egyetem és a valamely szakon tanulmányokat folytató

hallgató között létrejövő jogi kapcsolat, melyben az Egyetemet és a hallgatót kölcsönösen

jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik a jogszabályokban és az Egyetem

szabályzataiban meghatározottak szerint.

(2) Az Egyetem hallgatójává válni felvételi eljárás keretében felvétellel, vagy átvétellel

lehet. A felvételi eljárás részletes szabályait az Egyetem Felvételi Szabályzata

tartalmazza.

Az ÁOTK-n felvételt nyert jelentkező számára a Kar köteles biztosítani a beiratkozás,

ezzel a hallgatói jogviszony létrehozásának lehetőségét. A felvételi döntés az adott

tanulmányi félévben történő hallgatói jogviszony létrehozására jogosít.

(3) Az Egyetem karaira az a hallgató vehető át:

(a) [törölve]

(b) aki érvényes hallgatói jogviszonnyal rendelkezik és az elbocsátás vagy kizárás

feltételei nem állnak fenn.15

(4) Az átvételről az illetékes kari tanulmányi bizottság, az átjelentkező hallgató előző

tanulmányainak elismeréséről az érintett tantárgyfelelősök javaslatát figyelembe véve a

kredit bizottság dönt. Egyetemen belüli karok közötti átvétel esetén az elbocsátó kar

dékánjának véleményét is ki kell kérni. Az átvétel feltételeit, az eljárás rendjét a kari

kiegészítések határozzák meg.

Az állatorvosi szakra más felsőoktatási intézményből, ill. az Egyetem más karáról

hallgató akkor kérheti átvételét, ha

- rokon szakterületen, mesterképzésben folytatja egyetemi tanulmányait,

- legalább két lezárt félévvel rendelkezik, és ezek során félévenként legalább 4,50

kreditindexszet ért el,

- „A”-típusú tantárgyakból legalább 50 kreditet gyűjtött,

- legalább középfokú B2 szintű (korábban C-típusú) nyelvvizsgával rendelkezik.

Karon belül az idegen nyelvű képzésből (külföldi vagy magyar állampolgárságú)

hallgató akkor vehető át a magyar nyelvű költségtérítéses/önköltséges képzésére, ha

- „A”- tantárgyakból legalább 40, az ÁOTK-n a magyar nyelvű képzésében

beszámítható kredittel rendelkezik, illetve

- legalább két lezárt féléve van.

14 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 15 Módosította a Szenátus 140/2013/2014 SZT számú határozata

A Karon folytatott tanulmányai alatt egy hallgató, csak egyszer élhet az átjelentkezés

lehetőségével, az idegen nyelvű képzésből a magyar nyelvűbe és fordítva. Ha már

átjelentkezett, ott kell befejeznie a tanulmányait, nincs lehetősége további

képzésváltásra.

A biológia BSc szakra más felsőoktatási intézményből, ill. az Egyetem más karáról

hallgató akkor kérheti átvételét,

- ha rokon szakterületen kezdte meg tanulmányait,

- más felsőoktatási intézményben legalább egy lezárt féléve van,

- az átjelentkezést megelőző lezárt félévében 4,00, vagy afölötti kreditindexet ért el,

- félévenként legalább 20 kreditet teljesített „A”-típusú tantárgyakból,

- biológia jellegű sikeres vizsgát tett alaptantárgy(ak)ból.

Az átvételt kérelmező hallgatónak a következő, az átadó felsőoktatási intézmény által

kiállított dokumentumokat kell csatolnia:

- igazolást az érvényes hallgatói jogviszonyról és – államilag támogatott/állami

(rész)ösztöndíjas képzésre történő átvétel kérelmezése esetén – a már elvégzett,

államilag támogatott félévek számáról,

- a leckekönyv hitelesített másolatát,

- az elvégzett tanulmányokra vonatkozó tantervet és a teljesített tantárgyak leírását,

- érettségi bizonyítványt, a nyelvvizsga- bizonyítvány fénymásolatát.

A biológus MSc szakra más felsőoktatási intézményből, illetve az egyetem más

szakáról hallgató akkor kérheti átvételét, ha:

− biológus MSc vagy rokon szakon kezdte meg tanulmányait;

− legalább egy lezárt féléve van MSc szinten;

− az átjelentkezést megelőző félévben legalább 4,00 kreditindexet ért el;

− lezárt félévenként legalább 10 – a biológus MSc-n beszámítható –

kreditet teljesített „A” tantárgyakból.



− igazolást az érvényes hallgatói jogviszonyról és – államilag támogatott

„állami (rész)ösztöndíjas” képzésre történő átvétel kérelmezése esetén

– a már elvégzett, államilag támogatott félévek számáról,

− a leckekönyv hitelesített másolatát,

− az elvégzett tanulmányokra vonatkozó tantervet és a teljesített

tantárgyak leírását,

− a nyelvvizsga bizonyítvány fénymásolatát.

Az előírt dokumentumokat tartalmazó kérelmet a Kar dékánjához kell benyújtani

legkésőbb január 30., illetve június 30-i határidővel.

A más intézményből, vagy az Egyetem más karáról benyújtott átvételi kérelmek

rangsorolása az OAB feladata, amelynek javaslata alapján a dékán dönt ezekről az

átvételekről.

Az új felvételi eljárás nélkül átvehető, ill. felvehető hallgatók számát az aktuális

létszámadatok alakulásának és a vonatkozó kormányrendeletnek megfelelően

(újonnan felvett hallgatók, külföldi és önköltséges hallgatók) függvényében minden

tanévben, a felvételi időszakban KT határozattal kell megállapítani.

(5) A hallgatói jogviszony a felvételről, vagy az átvételről szóló döntés alapján, az

Egyetemre történő beiratkozással jön létre. A 2012/2013. tanévtől első évfolyamára

történő beiratkozást megelőzően a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatóval hallgatói

ösztöndíjszerződést és képzési szerződést, – a hallgatói átvétel esetét kivéve - az

önköltséges képzés esetén pedig hallgatói képzési szerződést kell kötni. A hallgatói

jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség.

A beiratkozáskor a hallgató köteles megadni az ÁOTK részére a nyilvántartásához,

valamint az elektronikus tájékoztatáshoz szükséges személyes adatait.

(6) A hallgatónak – a képzési időszak megkezdése előtt – a kari kiegészítések által

meghatározott módon be kell jelentenie (a továbbiakban: bejelentés), hogy folytatja-e

tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. A

hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két

félév. A hallgató több alkalommal is élhet hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével.

Az első szüneteltetésre csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor. Ettől a

kari kiegészítés eltérhet.

(7) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a jelen § (6) bekezdésében foglalt

bejelentést saját hibájából vagy a hallgatói jogviszonyára vonatkozó tanulmányi, illetve

fegyelmi döntés miatt nem teljesíti.

(8) A hallgatói jogviszony összesen négy félévig szüneteltethető, amelyet az illetékes

tanulmányi bizottság további két félévvel, különleges méltányosságot indokoló okból

legfeljebb a képzés időtartamának megfelelő ideig meghosszabbíthat.

(9) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő

kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt,

önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Ilyenkor nem kell alkalmazni az (6) és (8)

bekezdésekben meghatározott korlátozásokat (ideértve az egybefüggő szünetelésre

vonatkozó korlátozást is), de a tanulmányok szüneteltetését a hallgatónak kérelmeznie

kell.

(10) A kérelmet írásban az indok(ok) megfelelő felsorolásával, illetve részletes kifejtésével

az illetékes tanulmányi bizottság titkárához kell benyújtani. A kérelem ügyében az

oktatási dékánhelyettes dönt.

(11) A tanulmányok szüneteltetése alatt a hallgatói jogviszony szünetel, megilleti viszont a

hallgatót az egyetemi (kari) könyvtárhasználat joga.

(12) A tanulmányok szüneteltetése alatt a hallgató vizsgát nem tehet.

(13) 16

(14) A hallgató bejelentésére a gyermekgondozási díj, illetőleg segély folyósításának idejére,

de legfeljebb a képzési idő tartamára, a tanulmányok szüneteltetését engedélyezni kell.

Az ÁOTK-n államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas és a

költségtérítéses/önköltséges képzésben folyamatos hallgatói jogviszonya annak lehet,

aki a beiratkozás után rendre eleget tesz a megfelelő időpontokban az alábbi

feltételeknek.

- A beiratkozást követő 4 aktív félév elteltével az állatorvosi szakon legalább

54,a biológia alapszakon legalább 60, , a biológus mesterszakon az első két

szemeszterben legalább 30 kreditet (a felvételi eljárásban előírt extra

16 Törölte a Szenátus 8/2013/2014 SZT számú határozata.

krediteken felül) gyűjt össze a kötelező és a kötelezően választható tantárgyak

teljesítésével.

- Az állatorvosi szakon első négy szemeszterre a mintatantervben előír 108

kreditet legfeljebb 6 félév alatt teljesít.

- A biológia alapszakon (BSc) az első 3 szemeszterre előírt 90 kreditből 69

kreditet maximum öt félév alatt, valamennyi az első 3 szemeszterre előírt

„A”- típusú tantárgy teljesítése mellett.

- A biológus mesterszakon (MSc) az első két szemeszterben legalább 34

kreditet 4 félév alatt szerzi meg valamennyi „A”- típusú tantárgy teljesítése

mellett.

- Az állatorvosi szakon, illetve a biológia BSc-n a 4 szemeszterre, a biológus

MSc-n a 2 szemeszterre számított összesített kreditindexe (kumulált átlaga)

legalább 2,5.

- Teljesíti a továbbhaladáshoz szükséges kritériumkövetelményeket és a nyári

(szemeszteren kívüli) szakmai gyakorlatokat.

- A felvételkor középfokú B2 (korábban C-típusú) típusú nyelvvizsgával nem

rendelkező hallgató a Karon folyó nyelvoktatásban vesz részt és az állatorvosi

szakon az első 6 félév alatt legalább 4, a biológia alapképzésben az első négy

félévben legalább három félévvégi aláírást szerez meg. Amennyiben a hallgató

időközben megszerezte az előírt nyelvvizsga bizonyítványt, a továbbiakban

mentesül az ebben a bekezdésben előírt követelmények alól.

A hallgatói jogviszony megszűnése17

11. §

(1) Megszűnik a hallgatói jogviszony:

a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján,

b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés

napján,

c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait magyar állami (rész)ösztöndíjas

képzésben (államilag támogatott képzésben), és önköltséges (költségtérítéses)

képzésben nem kívánja azt folytatni, az átsorolási határozatot követő

bejelentkezési időszak utolsó napján,

d) az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési

időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján,

e) felsőoktatási (felsőfokú) szakképzés esetén az első szakmai vizsga utolsó napján,

f) felsőoktatási (felsőfokú) szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására

egészségileg alkalmatlanná vált, és az egyetemen nem folyik másik, megfelelő

felsőoktatási (felsőfokú) szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni,

illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a

megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,

g) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a dékán a hallgató

eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után

megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének

napján.

h) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.

Amennyiben a hallgatói jogviszony keretében a hallgató ugyanazon intézményben több

szakon folytat tanulmányokat, e §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni,


hogy a hallgatói jogviszony megszűnése helyett az adott szakon való tanulmányok nem

folytathatók.18

(2) Az Egyetem egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a hallgatói

jogviszonyát, aki

a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a

tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti,

b) harmadik alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre,

c) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve

minden esetben, hogy a hallgató figyelmét előzetesen (a 2005. évi felsőoktatási

törvény alapján létesített hallgatói jogviszony esetében legalább két alkalommal)

írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget

és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről.

d) a hallgató a beiratkozást követő négy aktív félév elteltével kevesebb, mint 60

kreditet teljesített a 2005. évi felsőoktatási törvény alapján létesített hallgatói

jogviszony esetén.

e) ha a 2005. évi felsőoktatási törvény alapján létesített hallgatói jogviszonyban az

első négy aktív félév összesített kreditindexe kisebb, mint 2,00. Ettől a kari

kiegészítések eltérhetnek.

Amennyiben a hallgató összesített kreditindexe az állatorvosi szakon és a biológia

BSc-naz első négy aktív félévben, illetve MSc-n az első két félévben kisebb,

mint 2,5, el kell bocsátani.

El kell bocsátani akkor is,

− ha állatorvosi szakon az első 4 szemeszterre a mintatantervben előírt

kötelező „A”- típusú tantárgyakból 6 félév alatt sem tette le a vizsgáit,

vagy kevesebb, mint 108 kreditet gyűjtött össze,

− biológia alapszakról (BSc) akkor, ha 5 félév alatt 69-nél kevesebb

kreditet szerzett meg az első 3 szemeszterre előírt „A”- tantárgyakból,

− biológus mesterszakról (MSc) akkor, ha 4 félév alatt nem szerzett

legalább 34 kreditet az első két szemeszterre előírt „A”- típusú

tantárgyakból.

El kell bocsátani azt a hallgatót is, aki

− az állatorvosi szakon a 11. félévre előírt gyakorlatával a második

tantárgyfelvétel alkalmával sem szerzi meg az előírt krediteket;

− a biológus mesterszakon (MSc) nem szerzi meg két félév alatt a

felvételi eljárás kreditelismerési folyamata során a biológia

alapképzés tantárgyaiból előírt krediteket.

El kell bocsátani a hallgatót akkor is, ha újbóli (2.) tantárgyfelvétel alkalmával

sem sikerült eredményes vizsgát tennie.

f) A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján létesített levelező hallgatói jogviszony

esetén erről a kari kiegészítések rendelkeznek.

(3) 2011. évi CCIV. évi törvény (Nftv.) alapján létesített hallgatói jogviszony esetén az

Egyetem egyoldalú nyilatkozattal megszünteti a annak hallgatónak a hallgatói

18 Beillesztette a Szenátus 8/2013/2014 SZT számú határozata.

jogviszonyát, akinek az azonos tanegységből tett sikertelen javító, és ismétlő javító

vizsgáinak száma eléri az ötöt.

(4) [törölve]

(5) Nem szűnik meg a hallgatói jogviszonya az (1) d) alapján annak a hallgatónak, aki az

alapképzést követően a soron következő félévben mesterképzésre felvételt nyert.

Az a hallgató, akinek hallgatói jogviszonya a 10.§, illetve a 11. § (2) bekezdésében

foglalt feltételek teljesítésének elmulasztása miatt szűnt meg, tanulmányait ismételten

csak újabb felvételi eljárás után folytathatja.

12. §19

(1) Az intézetből elbocsátott, vagy fegyelmi vétség miatt kizárt hallgató a hallgatói

jogviszony megszűnését követően méltánylást érdemlő esetben sem vehető vissza. A

2007. szeptember 1-je előtt tanulmányait megkezdő hallgató is csak a felvételi eljárást

követően létesíthet hallgatói jogviszonyt.

(2) Törölve

(3) Törölve

(4) Törölve

A párhuzamos képzés20

13. §

(1) A párhuzamos képzésben résztvevő hallgató egy időben két felsőoktatási intézményben,

karon/szakon folytathat tanulmányokat, és sikeres elvégzésük esetén külön-külön

oklevelet kaphat. A párhuzamos képzésben való részvétel – amennyiben a hallgató az

államilag támogatott képzési idejét felhasználta - második, illetve további, és ennek

megfelelően költségtérítéses/önköltséges képzést jelent.

Az állatorvosi szakon tanuló hallgató csak úgy vehet részt a gyakorlati féléve során

párhuzamos képzésben, ha a másik felsőoktatási intézményben passzív félévet vesz

igénybe a gyakorlati féléve során.

(2) A 2007/2008-as tanévben vagy azt követően tanulmányaikat első évfolyamon

megkezdett hallgatók esetében, ha a hallgató az elsőként megkezdett képzésének

legkésőbb harmadik félévében létesít további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt, a

támogatási idő, illetve a költségtérítéses/önköltséges képzéshez rendelkezésre álló idő

számításakor az egy időben két felsőoktatási intézményben, karon/szakon folytatott

tanulmányokat egy félévként kell nyilvántartani. Jelen rendelkezés nem vonatkozik

azokra a hallgatókra, akik tanulmányaikat első évfolyamon a 2012/2013. tanév I.

félévétől kezdték meg. 20

(3) Párhuzamos képzésben, ugyanazon a képzési szinten mindkét szakon részt vehet a

hallgató államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas képzésben. Ha azonban a hallgató

államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas / képzésben az adott képzési ciklusban

végbizonyítványt szerzett, ugyanazon képzési ciklusba tartozó további (párhuzamos)

19 Módosította a Szenátus 140/2013/2014 SZT számú határozata

képzés folytatása esetén a támogatási időből félévente a párhuzamosan folytatott állami

(rész)ösztöndíjjal támogatott képzések számának megfelelő számú félévet le kell vonni.

(4) Párhuzamos képzésben vehetnek részt:

a) az Egyetem hallgatói az egyetem másik karán;

b) az Egyetem hallgatói saját karukon másik szakon;

c) másik felsőoktatási intézmény hallgatói az Egyetem valamelyik karán;

d) az Egyetem hallgatói másik felsőoktatási intézmény valamelyik karán.

(5) A párhuzamos képzésre a felsőoktatási felvételi eljárás keretében a felsőoktatásért

felelős minisztérium által meghatározott határidőre, és módon, az Oktatási Hivatal által

kiadott jelentkezési lapok felhasználásával kell jelentkezni az OH-ba. Nem vehető fel a

párhuzamos képzésre az a hallgató, aki az e bekezdésben meghatározott jelentkezési

lapját az adott határidőig nem adja be.

(6) A hallgatónak a jelentkezési laphoz a jogszabályban, illetve a kari felvételi

szabályzatban előírt okmányokon és igazolványokon kívül csatolni kell karának

(anyaintézményének) a párhuzamos képzésben való részvételhez a hozzájárulását is. Ezt az

Egyetem hallgSZENT ISTVÁN EGYETEM

GÖDÖLLŐ


SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

5/C melléklete

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

A SZIE ÁOTK-n érvényes Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat (ÁOTK-TVSZ)

GÖDÖLLŐ

2014. MÁJUS

Bevezetés

A Szent István Egyetem Szenátusa (a továbbiakban: Szenátus) az Egyetem Hallgatói

Önkormányzata egyetértésével (a továbbiakban: EHÖK) és a Doktorandusz Hallgatói

Önkormányzat egyetértésével, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 12.§

(3) eb), illetve 61.§-ában kapott felhatalmazás alapján a Szent István Egyetem Tanulmányi és

Vizsgaszabályzatát a következőkben határozza meg21

:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2. A Szabályzat hatálya

1. §

(5) A Szent István Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Tanulmányi és

Vizsgaszabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed az Egyetem

valamennyi karán és a kari jogállású intézetében (a továbbiakban együtt: kar) folyó

egyetemi és főiskolai képzés, a 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 15.§-a

szerinti alapképzések (BA, BSc), mesterképzések (MA, MSc), egységes, osztatlan

képzés, felsőoktatási (felsőfokú) szakképzések, továbbá szakirányú továbbképzések

teljes idejű (nappali), részidős (levelezős és esti) és távoktatási tagozatain magyar vagy

idegen nyelven tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatók tanulmányi

és vizsga ügyeire.22

(6) A Szabályzat hatálya - ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem

rendelkezik - kiterjed az (1) bekezdés szerinti képzési szinteken, illetve formákban

résztvevő külföldi állampolgárságú hallgatókra is. A külföldi hallgatókra vonatkozó

esetleges sajátságos szabályokat jelen Szabályzat mellékleteként, a kari kiegészítések

tartalmazzák.23

(7) A doktori képzés hallgatóinak tanulmányi és vizsgaügyeire vonatkozó szabályokat az

Egyetem Doktori Szabályzata tartalmazza.

(8) A Szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi oktatójára, illetőleg tanulmányi

és vizsgaügyekben eljáró valamennyi dolgozójára. Ezen Szabályzat alkalmazása

szempontjából oktatónak minősül az Egyetemmel munkaviszonyban álló oktatókon

kívül az egyéb jogviszony keretében oktatást és vizsgáztatást végző személy is.

A tanulmányi- és vizsgaszabályzatot az Állatorvos-tudományi Kar (továbbiakban

ÁOTK) Kari Tanácsa (továbbiakban KT) olyan kiegészítésekkel látja el, amelyek csak

e Kar hallgatóira érvényesek. A kiegészített szabályzat neve: a SZIE ÁOTK-n érvényes

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat (továbbiakban ÁOTK-TVSZ). A kari kiegészítéseket

a továbbiakban is dőlt betű jelzi.

(5) Az egyes karokra vonatkozó speciális rendelkezéseket jelen Szabályzat mellékleteként a

kari kiegészítések tartalmazzák.

E Szabályzat 1. § (2)-ben kapott felhatalmazás alapján az ÁOTK KT az idegen nyelvű

képzésben részt vevő külföldi hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire vonatkozóan


külön szabályzatot alkotott, amelyet az érintett hallgatók számára angol és német

nyelven tesz elérhetővé.

(6) A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzéseket - folyamatos



(7) Az 1993. évi LXXX. felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzéseket - folyamatos



2. A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró személyek és testületek

2. §

(1) Jelen Szabályzat a következőkben meghatározza azokat a szerveket, személyeket, akik

tanulmányi és vizsgaügyekben hatáskörrel rendelkeznek.

(2) A Szabályzatban nem nevesített esetekben a dékán, intézeti igazgató (a továbbiakban

együtt: dékán), vagy az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes jár el.

Tanulmányi és kreditbizottságok

3. §

(5) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben első fokon az oktatókból és hallgatókból álló

kari tanulmányi bizottság (a továbbiakban: tanulmányi bizottság), kredit

egyenértékűségi, kreditátviteli ügyekben a kari kreditbizottság (a továbbiakban:

kreditbizottság) jár el.

Az ÁOTK-n a Kari Tanulmányi Bizottság (továbbiakban KTB), valamint az Oktatási és

Akkreditációs Bizottság (továbbiakban OAB) összetételét az ÁOTK-n érvényes ESZMSZ

(ÁOTK-ESZMSZ) 75. § a, illetve b pontja tartalmazza. Az OAB elnökét és mindkét

bizottság oktató tagjait a KT választja meg, hallgató tagjait a Kari Hallgatói

Önkormányzat (kari HÖK) delegálja.

(6) A tanulmányi bizottság tagjai fele részben oktatók, fele részben hallgatók, akiket a kari

tanács, illetve a kar Hallgatói Önkormányzata választ meg saját belső szabályzata

szerint. A tanulmányi bizottság elnöke az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes,

titkára az illetékes kari hivatal vezetője, vagy megbízottja, aki szavazati jog nélkül vesz

részt a bizottság ülésén.

(7) Karonként legalább egy tanulmányi bizottság és egy kreditbizottság működik. A

bizottságokban biztosítani kell a tanulmányaikat különféle képzési formákban folytató

hallgatók képviseletét.

(8) A tanulmányi és a kreditbizottságok összetételét, létszámát, oktató tagjai

megválasztásának módját az egyes karok a kari kiegészítésekben határozzák meg.26


A Kreditbizottság feladatait az OAB látja el, ezért ahol a Szabályzat a Kreditbizottságot

említi, azon az ÁOTK-n az OAB-t kell érteni.

4. §

(1) A tanulmányi és a kreditbizottságok maguk határozzák meg ügyrendjüket a következők

figyelembevételével:

g) a tanulmányi és a kreditbizottság akkor határozatképes, ha oktató és hallgató

tagjainak külön-külön is több mint a fele jelen van;

h) a tanulmányi és a kreditbizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza,

szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt;

i) a tanulmányi és a kreditbizottság az illetékes

tantárgyfelelős/tanszékvezető/szakvezető véleménye alapján dönt;

j) a tanulmányi és a kreditbizottság egyes jogköreit - minősített többséggel -

elnökére átruházhatja,

Az ÁOTK-n a KTB és az OAB az elnökre átruházható döntési jogokat az

ügyrendjében határozza meg.

k) az elnök az átruházott hatáskörben, a hatáskörileg illetékes tantárgyfelelős/

tanszékvezető/szakvezető véleménye alapján dönt;

l) a tanulmányi és a kreditbizottság elnöke az átruházott hatáskörben hozott

döntésekről rendszeresen, félévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja a

bizottságot.

(2) A tanulmányi és kreditbizottságok ügyrendjét az illetékes kar kari tanácsa hagyja jóvá.

5. §

(1) A tanulmányi és kreditbizottságok által meghozott döntést határozat formájában a

hallgatóval írásban kell közölni,

a) amennyiben az a hallgatói jogviszonyának fennállását érinti,

b) a fegyelmi, illetve kártérítési ügyben, továbbá

c) amennyiben a hallgató kérelmét – részben vagy egészben – elutasítja és ezért a

jogorvoslat lehetősége fennáll.

(2) A jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást a határozaton fel kell tüntetni.27

Felülbírálati bizottságok

6. §

(11) A tanulmányi és kreditbizottságok, a diákjóléti bizottságok, illetőleg a dékán

(dékánhelyettes) által hozott elsőfokú döntés, valamint az Egyetem egyéb intézkedése

ellen – a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével – a

hallgató annak közlésétől, illetve ennek hiányában a tudomására jutástól számított 15

napon belül felülbírálati kérelemmel élhet. A felülbírálati kérelmet a tanulmányi,

illetőleg a kreditbizottság döntése ellen az illetékes kari hallgatói felülbírálati

bizottsághoz, a dékán (dékánhelyettes) döntése és az Egyetem intézkedése ellen pedig az

Egyetemi Hallgatói Felülbírálati Bizottsághoz kell benyújtani.


(12) Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés

nem az Egyetem által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes az

Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a

vizsga megszerzésére vonatkozó rendelkezéseket.

(13) A kari, illetve az egyetemi felülbírálati bizottságok 3 vagy több tagból állnak. Elnökei

olyan vezető oktatók lehetnek, akik egyetemi vagy kari vezetői tisztséget nem töltenek

be. A bizottságok tagjai oktatók és hallgatók. A felülbírálati bizottságok elnökére és

oktató tagjára a karok esetében az illetékes dékán, az egyetemi bizottság esetében a

rektor; a hallgatói képviselőkre a karok esetében a kari HÖK, az egyetemi bizottság

esetében az EHÖK tesz javaslatot. A bizottságok titkársági feladatait a kari

bizottságoknál az illetékes tanulmányi részleg (osztály, titkárság, csoport stb), az

egyetemi szinten pedig a Rektori Hivatal látja el. A bizottságok elnökeit és tagjait a

bízza meg.28

(14) A bizottságok munkájában nem vehet részt az a személy:

a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta,

b) az előző pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont),

c) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el.

(15) A bizottságokban a hallgatói képviseletet úgy kell biztosítani, hogy az adott ügy

tárgyalásán mindig a fellebbező hallgató képzési szintjének (ciklusának) megfelelő

hallgató vegyen részt.

A Bizottsági ülésekre az első fokú (megtámadott) döntést hozó személyt is meg kell

hívni és − amennyiben azt személyesen el kívánja mondani − meg kell hallgatni

állásfoglalását, véleményét. Lehetőséget kell biztosítani, hogy az ÁOTK jogi

képviselője is részt vegyen az üléseken.

(16) Az egyetemi és kari felülbírálati bizottságok feladataikat a saját maguk által összeállított

és a szenátus/kari tanács által jóváhagyott ügyrendjük szerint végzik. Üléseikre az ügyek

számától és sürgősségétől függően, de legalább negyedévente egyszer kerül sor.

(17) A döntést határozatba kell foglalni és meg kell indokolni. Az eljárás során a

határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére és az eljárás során a

hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató a szabályos

értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottság ülésén, úgy a személyes meghallgatástól

el lehet tekinteni, illetve kérésére lehetővé kell tenni számára, hogy észrevételeit írásban

megtehesse.

(18) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára és

tartamára, közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására,

kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági

eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell

megfelelően alkalmazni.

(19) Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléstől válik jogerőssé. A jogerős határozat

végrehajtható, kivéve, ha a hallgató bírósági felülvizsgálatát kérte.

(20) A hallgató a felülbírálati bizottságok másodfokú döntésének bírósági felülvizsgálatát

kérheti, annak közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói

jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A keresetlevél


benyújtásáról a hallgatónak az Egyetemet a keresetlevél egy példányának

megküldésével értesíteni kell.

3. A képzés struktúrája

7. §

(1) Az egyetemi és főiskolai szintű képzések esetén a megszerezhető végzettség, illetőleg a

szakképesítés szakmai követelményeit a képesítési követelmények, az Nftv. által

szabályozott alap- és mesterképzésben, az egységes, osztatlan képzésben a

megszerezhető végzettség és szakképzettség szakmai követelményeit a felsőoktatásért

felelős miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények határozzák meg.29

(2) Az alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményei szakonként tartalmazzák az

alapképzési szak megnevezését; az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a

szakképzettség oklevélben szereplő megjelölését (magyar és angol nyelven), a képzési

időt félévekben, az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek számát, az

alapképzési szak képzési célját és az elsajátítandó szakmai kompetenciákat, a képzési

ágon belüli közös képzési szakasznak az alapszak szempontjából fontos általános

kompetenciáit, a törzsanyag - szakképzettség szempontjából meghatározó -

ismeretköreinek bemutatását, továbbá az idegennyelv-ismeretre vonatkozó

követelményeket.

(3) A mesterképzési szakok, valamint az egységes, osztatlan30

képzésű szakok képzési és

kimeneti követelményei szakonként tartalmazzák a mesterképzési szak megnevezését, a

mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő

megjelölését (magyar és angol nyelven), azon alapszakok megnevezését, amelyek teljes

kreditérték beszámításával vehetők figyelembe a mesterképzésbe történő belépésnél, a

képzési időt félévekben, a mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek

számát, a mesterképzési szak célját és az elsajátítandó kompetenciákat, a végzettségi

szinthez szükséges, alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő alapozó

ismeretköröket, a törzsanyag - szakképzettség szempontjából meghatározó -

ismeretköreinek bemutatását, a gyakorlati ismeretekre vonatkozó követelményeket, az

idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket, alapképzési szakon, szakokon

megszerzett ismeretek mesterképzésbe való befogadásának speciális feltételeit.

Az ÁOTK-n az alábbi képzési szinteken folyik az oktatás:

a) alapképzés (BSc),

b) mesterképzés (MSc),

c) egységes, osztatlan szerkezetű mesterképzés,

d) szakirányú továbbképzés,

e) PhD-képzés.

(4) A képesítési követelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását,

az oktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési időt félévekben, a

képzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiséget összóraszámban,

illetve kreditben meghatározva, a szigorlati tantárgyakat, a záróvizsga típusát,

tantárgyait, eredményének kiszámítási módját, a szakdolgozat, diplomamunka

követelményeit, a végzettség szintjét, a szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódó cím

megnevezését, továbbá a szak szempontjából lényeges más rendelkezéseket.


(5) Felsőoktatási (felsőfokú) szakképzést az Egyetem a szakképesítésért felelős miniszter

által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján elkészített szakképzési program

szerint folytat. 31

Tanterv32

8. §

(1) A kreditrendszerben a tanterv formája a mintatanterv. A mintatanterv az adott szakon

célszerű lehetőséget kínál a hallgató számára, hogy a felsőfokú végzettséghez szükséges

tantárgyakat milyen időbeosztásban lehet a képzési és kimeneti követelményekben

(képesítési követelményekben) meghatározott számú félév alatt elvégezni. A

mintatanterv oktatási időszakonkénti bontásban tartalmazza valamennyi:

kötelező és kötelezően választható tantárgyat,

a tantárgyak heti (vagy félévi) tanóraszámát (előadás + laboratóriumi/tantermi

gyakorlat) és a hozzájuk rendelt krediteket,

az ismeretellenőrzés típusát,

a tantárgy meghirdetésének féléveit (őszi és/vagy tavaszi),

a kritérium követelményeket,

a szakirány-választás lehetőségeit és feltételeit,

a diplomamunka (szakdolgozat) teljesítésére vonatkozó előírásokat,

a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit, a záróvizsga tantárgyait, ill. azok

kiválasztásának szabályait.

A hetesi gyakorlatot, a féléves szakmai és nyári gyakorlatot

(2) A hallgatónak lehetővé kell tenni a mintatanterv szerinti előrehaladást, így különösen

biztosítani kell, hogy a mintatanterv szerint egy félévre eső kötelező és kötelezően

választható tantárgyainak órarendi időpontjai és számonkérései között ütközés ne

legyen.

Az ÁOTK-n a tantárgyak programjait - beleértve a „B”- és „C”-típusú fakultatív

tantárgyakat is - az OAB akkreditálja és a KT fogadja be az ajánlott tantervbe. Az

akkreditációhoz a meghirdetésre javasolt tantárgy vonatkozó kérelmét az erre a célra

készített és kiadott formanyomtatványon, a tantárgy programjával együtt évente

kétszer, november 15-ig, illetve április 15-ig lehet benyújtani az OAB-nak.

A hallgatók által felvenni kívánt, más intézményben meghirdetett tantárgyakat azok

programjának ismeretében, − szükség esetén a szaktanszékek véleményének kikérése

után − az OAB akkreditálja Az akkreditációhoz a külső intézményben meghirdetett

tantárgy programját szeptember 15-ig, illetve február 15-ig kell benyújtani az OAB-

nak. A külső intézményben meghirdetett tantárgy akkreditációja 3 évig érvényes, azt

követően a tantárgy programjának áttekintése alapján újabb 3 éves időtartamra

hosszabbítható meg. A külső intézményben meghirdetett és az ÁOTK-n akkreditált

tantárgyakat is meg kell jeleníteni a fakultatív tantárgyakról szóló kari tájékoztatóban.

A képzéshez közvetlenül kapcsolódó „B”, illetve a közvetlenül nem kapcsolódó „C”-

típusú fakultatív tantárgyakat csak tudományos fokozattal rendelkező személyek

hirdethetnek meg. Ettől kivételes esetben külső, nem egyetemi dolgozók esetében lehet

eltérni, amennyiben a tantárgy meghirdetője az adott szakterület elismert képviselője.

Erről az OAB az adott szaktanszék véleményének kikérése után dönt.


Törölni kell a vonatkozó kari tájékoztatóból azokat a „B”- és „C”- típusú fakultatív

tantárgyakat, melyeket:

− a tantárgy felelőse három egymást követő évben nem hirdetett meg,

− meghirdették, de hallgatói érdeklődés hiányában öt éve nem tartottak meg.

A törölt fakultatív tantárgyat újbóli meghirdetéshez előzetesen ismét akkreditáltatni kell.

A fakultatív tantárgyhoz készített jegyzet megjelentetését anyagilag nem támogatja a

Kar.

A fakultatív tantárgy előadásainak szervezéséért sem óradíj, sem másfajta díj nem

fizethető a Kar oktatói számára.

A fakultatív tantárgyért külső előadóknak és egyéni vállalkozóknak csak megbízási

szerződés alapján fizethető óradíj. Vállalkozásokkal fakultatív tantárgy tartására nem

köthető megbízási szerződés, mert az, az oktatás kiszervezésének minősül, amit tilt a

Felsőoktatási Törvény.

(3) Az Egyetem szakjainak mintatanterveiben a tantárgycsoportok arányának

meghatározása -a szak specialitásait figyelembe véve - a képzési és kimeneti

követelmények szerint történik.

(4) A mintatantervet a szakindítási akkreditáció során tárgyalja és fogadja el az illetékes

kari tanács, majd azt követően a tanterv tanévenkénti tárgyalása alkalmával

módosíthatja azt.

(5) A tantervben szereplő kötelező és kötelezően válaszható tantárgyak felvételének

szabályát a tantárgyak előtanulmányi rendje határozza meg. Az előtanulmányi rendet a

mintatanterv részeként az illetékes kari tanács fogadja el.

Az „A”-típusú tantárgyak a képzési célban megfogalmazottak eléréséhez feltétlenül

szükséges ismereteket tartalmaznak, azok teljesítése minden hallgatónak kötelező.

A „B”- típusú fakultatív tantárgyak közvetlenül kapcsolódnak az állatorvos/biológus

képzéshez.

A „C”- típusú fakultatív tantárgyak közvetlenül nem kapcsolódnak az

állatorvos/biológus képzéshez A „B”- és „C”-típusú tantárgyak közül annyit kell

teljesíteni, amennyi az állatorvosi szakon legalább 54, a tanulmányaikat 2009.

szeptember 1-je után, az új mintatanterv szerinti egységes, osztatlan mesterképzésben

az állatorvosi szakon megkezdett hallgatók számára pedig legalább 50 kreditpont

összegyűjtését eredményezi.

A biológia alapszakon:


tantárgyakból 12;



(mikológia szakmodul), illetve 13 (állattartás szakmodul) kötelezően előírt

kreditpontot kell megszerezni.

A biológus mesterképzésben szakiránytól függetlenül 47 kreditpontot kell

összegyűjteni („B”- típusú 41, „C”- típusú 6 kredit).

(6) Előzetes követelményt a tantárgyak tematikájának egymásra épülése alapján, szakmai

alapon kell megadni, elősegítendő az előírt ismeretanyag hatékony elsajátítását. Az

Egyetem szakjain az előtanulmányi rend kialakításánál tantárgyanként legfeljebb 3

tantárgy vagy modul adható meg előzetes követelményként.

(7) Nem kell teljesíteni a tantervben előírt követelményeket, ha a hallgató azokat korábban

már elsajátította és – a kari kiegészítésben előírt időn belül – ezt hitelt érdemlően

igazolja, valamint a tantárgyfelelős véleményével alátámasztottan elfogadtatja

Kreditátviteli Bizottsággal a megfelelő formanyomtatványon vagy a Neptun

rendszerben kialakított kérvénykezelő rendszerben A munkatapasztalatok alapján

teljesített követelmények elismeréséhez szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati számonkérés

formájában meg kell bizonyosodni az ismeretek elsajátításáról.

Az ÁOTK-n tantárgyfelvételi időszak végéig (szorgalmi időszak második hetének

utolsó napja) a kreditátviteli kérelem c. formanyomtatványon, tantárgyanként külön-

külön, az oktatási dékánhelyettesnek címezve, a Tanulmányi Osztályra lehet az ilyen

irányú kérelmeket benyújtani. Ezekhez csatolni kell a korábbi tanulmányokat igazoló

iratok hitelesített fénymásolatát. Az akkreditált tantárgy kreditértéke csak az

összkreditbe számítható be. Nem vehető figyelembe azonban sem az átsorolásnál

alkalmazott összesített korrigált kreditindex átlagában, sem a tanulmányi ösztöndíj

elosztásához használt kreditindex átlagában.

Amennyiben a hallgató tanulmányait korábban is a SZIE ÁOTK-n folytatta, úgy nem

szükséges egyesével akkreditáltatni a már teljesített tantárgyakat. Az előző

jogviszonyának megszűnésekor, az adott évben, egy kérvényt kell benyújtania az

oktatási dékánhelyettesnek, hogy mely tantárgyakat szeretné az új hallgatói

jogviszonyába beszámíttatni. Ezt csak egyszer kérheti a tanulmányai alatt, mégpedig

az újonnan létesített hallgatói jogviszonyának első félévében. További beszámításra

nincs lehetősége.

A tantárgy, tanegység33

9. §

(1) A tantárgy a szak tantervének alapegysége, melynek felvételéhez és teljesítéséhez

feltételek kötendők. A tantárgy felvételi rendjét a szak előtanulmányi rendje, a

teljesítésének feltételét a tantárgyak követelményrendje határozza meg. A tantárgy

akkreditációja a tantárgy oktatási programjának jóváhagyása.

Az állatorvosi szakon a 11. félév gyakorlatai önálló, „A”- típusú tantárgyak, amelyek

az azok alapjául szolgáló elméleti tantárgyakra épülnek, azokkal szerves egységet

képeznek.

(2) Az egyes tantárgyak programjait az oktatásukért felelős karok illetékes bizottságai

akkreditálják és a képzésért felelős kar tanácsa fogadja be a szak tantervébe.

(3) A tantárgy programja meghatározza a tantárgy feladatát a szakképzés céljának

megvalósításában, tananyagának rövid leírását - megjelölve az írott tananyagot és

formáját, a képzési idő alatti óraszámát, leírja a tananyag feldolgozási formáinak

(előadás, szeminárium, gyakorlat stb.) arányait, a felhasználható fontosabb technikai és

egyéb segédeszközöket, a hallgató egyéni munkával megoldható feladatainak típusait, a


félév végi számonkérés típusát, a tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

mennyiségét kreditben és tematikus felsorolásban tartalmazza a vizsgakövetelményeket.

(4) A tanegység az egy félév alatt teljesíthető, kredittel elismert tantervi egység, vagy

tantárgy.

4. Hallgatói jogviszony

A hallgatói jogviszony keletkezése és szünetelése34

10. §

(1) A hallgatói jogviszony az Egyetem és a valamely szakon tanulmányokat folytató

hallgató között létrejövő jogi kapcsolat, melyben az Egyetemet és a hallgatót kölcsönösen

jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik a jogszabályokban és az Egyetem

szabályzataiban meghatározottak szerint.

(2) Az Egyetem hallgatójává válni felvételi eljárás keretében felvétellel, vagy átvétellel

lehet. A felvételi eljárás részletes szabályait az Egyetem Felvételi Szabályzata

tartalmazza.

Az ÁOTK-n felvételt nyert jelentkező számára a Kar köteles biztosítani a beiratkozás,

ezzel a hallgatói jogviszony létrehozásának lehetőségét. A felvételi döntés az adott

tanulmányi félévben történő hallgatói jogviszony létrehozására jogosít.

(3) Az Egyetem karaira az a hallgató vehető át:

(a) [törölve]

(b) aki érvényes hallgatói jogviszonnyal rendelkezik és az elbocsátás vagy kizárás

feltételei nem állnak fenn.35

(4) Az átvételről az illetékes kari tanulmányi bizottság, az átjelentkező hallgató előző

tanulmányainak elismeréséről az érintett tantárgyfelelősök javaslatát figyelembe véve a

kredit bizottság dönt. Egyetemen belüli karok közötti átvétel esetén az elbocsátó kar

dékánjának véleményét is ki kell kérni. Az átvétel feltételeit, az eljárás rendjét a kari

kiegészítések határozzák meg.

Az állatorvosi szakra más felsőoktatási intézményből, ill. az Egyetem más karáról

hallgató akkor kérheti átvételét, ha

- rokon szakterületen, mesterképzésben folytatja egyetemi tanulmányait,

- legalább két lezárt félévvel rendelkezik, és ezek során félévenként legalább 4,50

kreditindexszet ért el,

- „A”-típusú tantárgyakból legalább 50 kreditet gyűjtött,

- legalább középfokú B2 szintű (korábban C-típusú) nyelvvizsgával rendelkezik.

Karon belül az idegen nyelvű képzésből (külföldi vagy magyar állampolgárságú)

hallgató akkor vehető át a magyar nyelvű költségtérítéses/önköltséges képzésére, ha

- „A”- tantárgyakból legalább 40, az ÁOTK-n a magyar nyelvű képzésében

beszámítható kredittel rendelkezik, illetve

- legalább két lezárt féléve van.

34 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 35 Módosította a Szenátus 140/2013/2014 SZT számú határozata

A Karon folytatott tanulmányai alatt egy hallgató, csak egyszer élhet az átjelentkezés

lehetőségével, az idegen nyelvű képzésből a magyar nyelvűbe és fordítva. Ha már

átjelentkezett, ott kell befejeznie a tanulmányait, nincs lehetősége további

képzésváltásra.

A biológia BSc szakra más felsőoktatási intézményből, ill. az Egyetem más karáról

hallgató akkor kérheti átvételét,

- ha rokon szakterületen kezdte meg tanulmányait,

- más felsőoktatási intézményben legalább egy lezárt féléve van,

- az átjelentkezést megelőző lezárt félévében 4,00, vagy afölötti kreditindexet ért el,

- félévenként legalább 20 kreditet teljesített „A”-típusú tantárgyakból,

- biológia jellegű sikeres vizsgát tett alaptantárgy(ak)ból.



- igazolást az érvényes hallgatói jogviszonyról és – államilag támogatott/állami

(rész)ösztöndíjas képzésre történő átvétel kérelmezése esetén – a már elvégzett,

államilag támogatott félévek számáról,

- a leckekönyv hitelesített másolatát,

- az elvégzett tanulmányokra vonatkozó tantervet és a teljesített tantárgyak leírását,

- érettségi bizonyítványt, a nyelvvizsga- bizonyítvány fénymásolatát.

A biológus MSc szakra más felsőoktatási intézményből, illetve az egyetem más

szakáról hallgató akkor kérheti átvételét, ha:

− biológus MSc vagy rokon szakon kezdte meg tanulmányait;

− legalább egy lezárt féléve van MSc szinten;

− az átjelentkezést megelőző félévben legalább 4,00 kreditindexet ért el;

− lezárt félévenként legalább 10 – a biológus MSc-n beszámítható –

kreditet teljesített „A” tantárgyakból.



− igazolást az érvényes hallgatói jogviszonyról és – államilag támogatott

„állami (rész)ösztöndíjas” képzésre történő átvétel kérelmezése esetén

– a már elvégzett, államilag támogatott félévek számáról,

− a leckekönyv hitelesített másolatát,

− az elvégzett tanulmányokra vonatkozó tantervet és a teljesített

tantárgyak leírását,

− a nyelvvizsga bizonyítvány fénymásolatát.

Az előírt dokumentumokat tartalmazó kérelmet a Kar dékánjához kell benyújtani

legkésőbb január 30., illetve június 30-i határidővel.

A más intézményből, vagy az Egyetem más karáról benyújtott átvételi kérelmek

rangsorolása az OAB feladata, amelynek javaslata alapján a dékán dönt ezekről az

átvételekről.

Az új felvételi eljárás nélkül átvehető, ill. felvehető hallgatók számát az aktuális

létszámadatok alakulásának és a vonatkozó kormányrendeletnek megfelelően

(újonnan felvett hallgatók, külföldi és önköltséges hallgatók) függvényében minden

tanévben, a felvételi időszakban KT határozattal kell megállapítani.

(5) A hallgatói jogviszony a felvételről, vagy az átvételről szóló döntés alapján, az

Egyetemre történő beiratkozással jön létre. A 2012/2013. tanévtől első évfolyamára

történő beiratkozást megelőzően a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatóval hallgatói

ösztöndíjszerződést és képzési szerződést, – a hallgatói átvétel esetét kivéve - az

önköltséges képzés esetén pedig hallgatói képzési szerződést kell kötni. A hallgatói

jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség.

A beiratkozáskor a hallgató köteles megadni az ÁOTK részére a nyilvántartásához,

valamint az elektronikus tájékoztatáshoz szükséges személyes adatait.

(6) A hallgatónak – a képzési időszak megkezdése előtt – a kari kiegészítések által

meghatározott módon be kell jelentenie (a továbbiakban: bejelentés), hogy folytatja-e

tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. A

hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két

félév. A hallgató több alkalommal is élhet hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével.

Az első szüneteltetésre csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor. Ettől a

kari kiegészítés eltérhet.

(7) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a jelen § (6) bekezdésében foglalt

bejelentést saját hibájából vagy a hallgatói jogviszonyára vonatkozó tanulmányi, illetve

fegyelmi döntés miatt nem teljesíti.

(8) A hallgatói jogviszony összesen négy félévig szüneteltethető, amelyet az illetékes

tanulmányi bizottság további két félévvel, különleges méltányosságot indokoló okból

legfeljebb a képzés időtartamának megfelelő ideig meghosszabbíthat.

(9) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő

kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt,

önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Ilyenkor nem kell alkalmazni az (6) és (8)

bekezdésekben meghatározott korlátozásokat (ideértve az egybefüggő szünetelésre

vonatkozó korlátozást is), de a tanulmányok szüneteltetését a hallgatónak kérelmeznie

kell.

(10) A kérelmet írásban az indok(ok) megfelelő felsorolásával, illetve részletes kifejtésével

az illetékes tanulmányi bizottság titkárához kell benyújtani. A kérelem ügyében az

oktatási dékánhelyettes dönt.

(11) A tanulmányok szüneteltetése alatt a hallgatói jogviszony szünetel, megilleti viszont a

hallgatót az egyetemi (kari) könyvtárhasználat joga.

(12) A tanulmányok szüneteltetése alatt a hallgató vizsgát nem tehet.

(13) 36

(14) A hallgató bejelentésére a gyermekgondozási díj, illetőleg segély folyósításának idejére,

de legfeljebb a képzési idő tartamára, a tanulmányok szüneteltetését engedélyezni kell.

Az ÁOTK-n államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas és a

költségtérítéses/önköltséges képzésben folyamatos hallgatói jogviszonya annak lehet,

aki a beiratkozás után rendre eleget tesz a megfelelő időpontokban az alábbi

feltételeknek.

- A beiratkozást követő 4 aktív félév elteltével az állatorvosi szakon legalább

54,a biológia alapszakon legalább 60, , a biológus mesterszakon az első két

szemeszterben legalább 30 kreditet (a felvételi eljárásban előírt extra

36 Törölte a Szenátus 8/2013/2014 SZT számú határozata.

krediteken felül) gyűjt össze a kötelező és a kötelezően választható tantárgyak

teljesítésével.

- Az állatorvosi szakon első négy szemeszterre a mintatantervben előír 108

kreditet legfeljebb 6 félév alatt teljesít.

- A biológia alapszakon (BSc) az első 3 szemeszterre előírt 90 kreditből 69

kreditet maximum öt félév alatt, valamennyi az első 3 szemeszterre előírt

„A”- típusú tantárgy teljesítése mellett.

- A biológus mesterszakon (MSc) az első két szemeszterben legalább 34

kreditet 4 félév alatt szerzi meg valamennyi „A”- típusú tantárgy teljesítése

mellett.

- Az állatorvosi szakon, illetve a biológia BSc-n a 4 szemeszterre, a biológus

MSc-n a 2 szemeszterre számított összesített kreditindexe (kumulált átlaga)

legalább 2,5.

- Teljesíti a továbbhaladáshoz szükséges kritériumkövetelményeket és a nyári

(szemeszteren kívüli) szakmai gyakorlatokat.

- A felvételkor középfokú B2 (korábban C-típusú) típusú nyelvvizsgával nem

rendelkező hallgató a Karon folyó nyelvoktatásban vesz részt és az állatorvosi

szakon az első 6 félév alatt legalább 4, a biológia alapképzésben az első négy

félévben legalább három félévvégi aláírást szerez meg. Amennyiben a hallgató

időközben megszerezte az előírt nyelvvizsga bizonyítványt, a továbbiakban

mentesül az ebben a bekezdésben előírt követelmények alól.

A hallgatói jogviszony megszűnése37

11. §

(2) Megszűnik a hallgatói jogviszony:

a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján,

b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés

napján,

c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait magyar állami (rész)ösztöndíjas

képzésben (államilag támogatott képzésben), és önköltséges (költségtérítéses)

képzésben nem kívánja azt folytatni, az átsorolási határozatot követő

bejelentkezési időszak utolsó napján,

d) az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési

időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján,

e) felsőoktatási (felsőfokú) szakképzés esetén az első szakmai vizsga utolsó napján,

f) felsőoktatási (felsőfokú) szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására

egészségileg alkalmatlanná vált, és az egyetemen nem folyik másik, megfelelő

felsőoktatási (felsőfokú) szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni,

illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a

megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,

g) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a dékán a hallgató

eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után

megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének

napján.

h) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.

Amennyiben a hallgatói jogviszony keretében a hallgató ugyanazon intézményben több

szakon folytat tanulmányokat, e §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni,


hogy a hallgatói jogviszony megszűnése helyett az adott szakon való tanulmányok nem

folytathatók.38

(2) Az Egyetem egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a hallgatói

jogviszonyát, aki

a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a

tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti,

b) harmadik alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre,

c) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve

minden esetben, hogy a hallgató figyelmét előzetesen (a 2005. évi felsőoktatási

törvény alapján létesített hallgatói jogviszony esetében legalább két alkalommal)

írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget

és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről.

d) a hallgató a beiratkozást követő négy aktív félév elteltével kevesebb, mint 60

kreditet teljesített a 2005. évi felsőoktatási törvény alapján létesített hallgatói

jogviszony esetén.

e) ha a 2005. évi felsőoktatási törvény alapján létesített hallgatói jogviszonyban az

első négy aktív félév összesített kreditindexe kisebb, mint 2,00. Ettől a kari

kiegészítések eltérhetnek.

Amennyiben a hallgató összesített kreditindexe az állatorvosi szakon és a biológia

BSc-naz első négy aktív félévben, illetve MSc-n az első két félévben kisebb,

mint 2,5, el kell bocsátani.

El kell bocsátani akkor is,

− ha állatorvosi szakon az első 4 szemeszterre a mintatantervben előírt

kötelező „A”- típusú tantárgyakból 6 félév alatt sem tette le a vizsgáit,

vagy kevesebb, mint 108 kreditet gyűjtött össze,

− biológia alapszakról (BSc) akkor, ha 5 félév alatt 69-nél kevesebb

kreditet szerzett meg az első 3 szemeszterre előírt „A”- tantárgyakból,

− biológus mesterszakról (MSc) akkor, ha 4 félév alatt nem szerzett

legalább 34 kreditet az első két szemeszterre előírt „A”- típusú

tantárgyakból.

El kell bocsátani azt a hallgatót is, aki

− az állatorvosi szakon a 11. félévre előírt gyakorlatával a második

tantárgyfelvétel alkalmával sem szerzi meg az előírt krediteket;

− a biológus mesterszakon (MSc) nem szerzi meg két félév alatt a

felvételi eljárás kreditelismerési folyamata során a biológia

alapképzés tantárgyaiból előírt krediteket.

El kell bocsátani a hallgatót akkor is, ha újbóli (2.) tantárgyfelvétel alkalmával

sem sikerült eredményes vizsgát tennie.

f) A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján létesített levelező hallgatói jogviszony

esetén erről a kari kiegészítések rendelkeznek.

(3) 2011. évi CCIV. évi törvény (Nftv.) alapján létesített hallgatói jogviszony esetén az

Egyetem egyoldalú nyilatkozattal megszünteti a annak hallgatónak a hallgatói

38 Beillesztette a Szenátus 8/2013/2014 SZT számú határozata.

jogviszonyát, akinek az azonos tanegységből tett sikertelen javító, és ismétlő javító

vizsgáinak száma eléri az ötöt.

(4) [törölve]

(5) Nem szűnik meg a hallgatói jogviszonya az (1) d) alapján annak a hallgatónak, aki az

alapképzést követően a soron következő félévben mesterképzésre felvételt nyert.

Az a hallgató, akinek hallgatói jogviszonya a 10.§, illetve a 11. § (2) bekezdésében

foglalt feltételek teljesítésének elmulasztása miatt szűnt meg, tanulmányait ismételten

csak újabb felvételi eljárás után folytathatja.

12. §39

(5) Az intézetből elbocsátott, vagy fegyelmi vétség miatt kizárt hallgató a hallgatói

jogviszony megszűnését követően méltánylást érdemlő esetben sem vehető vissza. A

2007. szeptember 1-je előtt tanulmányait megkezdő hallgató is csak a felvételi eljárást

követően létesíthet hallgatói jogviszonyt.

(6) Törölve

(7) Törölve

(8) Törölve

A párhuzamos képzés40

13. §

(2) A párhuzamos képzésben résztvevő hallgató egy időben két felsőoktatási intézményben,

karon/szakon folytathat tanulmányokat, és sikeres elvégzésük esetén külön-külön

oklevelet kaphat. A párhuzamos képzésben való részvétel – amennyiben a hallgató az

államilag támogatott képzési idejét felhasználta - második, illetve további, és ennek

megfelelően költségtérítéses/önköltséges képzést jelent.

Az állatorvosi szakon tanuló hallgató csak úgy vehet részt a gyakorlati féléve során

párhuzamos képzésben, ha a másik felsőoktatási intézményben passzív félévet vesz

igénybe a gyakorlati féléve során.

(2) A 2007/2008-as tanévben vagy azt követően tanulmányaikat első évfolyamon

megkezdett hallgatók esetében, ha a hallgató az elsőként megkezdett képzésének

legkésőbb harmadik félévében létesít további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt, a

támogatási idő, illetve a költségtérítéses/önköltséges képzéshez rendelkezésre álló idő

számításakor az egy időben két felsőoktatási intézményben, karon/szakon folytatott

tanulmányokat egy félévként kell nyilvántartani. Jelen rendelkezés nem vonatkozik

azokra a hallgatókra, akik tanulmányaikat első évfolyamon a 2012/2013. tanév I.

félévétől kezdték meg. 20

(3) Párhuzamos képzésben, ugyanazon a képzési szinten mindkét szakon részt vehet a

hallgató államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas képzésben. Ha azonban a hallgató

államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas / képzésben az adott képzési ciklusban

végbizonyítványt szerzett, ugyanazon képzési ciklusba tartozó további (párhuzamos)


képzés folytatása esetén a támogatási időből félévente a párhuzamosan folytatott állami

(rész)ösztöndíjjal támogatott képzések számának megfelelő számú félévet le kell vonni.

(4) Párhuzamos képzésben vehetnek részt:

a) az Egyetem hallgatói az egyetem másik karán;

b) az Egyetem hallgatói saját karukon másik szakon;

c) másik felsőoktatási intézmény hallgatói az Egyetem valamelyik karán;

d) az Egyetem hallgatói másik felsőoktatási intézmény valamelyik karán.

(5) A párhuzamos képzésre a felsőoktatási felvételi eljárás keretében a felsőoktatásért

felelős minisztérium által meghatározott határidőre, és módon, az Oktatási Hivatal által

kiadott jelentkezési lapok felhasználásával kell jelentkezni az OH-ba. Nem vehető fel a

párhuzamos képzésre az a hallgató, aki az e bekezdésben meghatározott jelentkezési

lapját az adott határidőig nem adja be.

(6) A hallgatónak a jelentkezési laphoz a jogszabályban, illetve a kari felvételi szabályzatói

számára dékán, vagy az érintett intézmény szabályzata szerinti illetékes vezető ad meg.

(7) Mellékelni kell a jelentkezési laphoz a kedvezményes tanulmányi rend engedélyezésére

vonatkozó kérelmet is. Erről az Egyetemen a felvételi döntés után az illetékes oktatási

dékánhelyettes dönt.

14. §

(1) A párhuzamos képzésre felvett hallgató anyaintézményének azt kell tekinteni, ahol

jogosult a hallgatói juttatásokra.


(2) Párhuzamos képzés esetén a hallgatónak mindkét felsőoktatási intézményben/szakon

külön leckekönyve van.

(3) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgatónak – az egyéni tanulmányi időbeosztás

engedélyezett keretei között – teljesítenie kell minden követelményt, továbbá

vonatkoznak rá a tanulmányi és vizsgaszabályzat és más, a hallgatókra vonatkozó

egyetemi és kari szabályzatok rendelkezései is.

Vendéghallgatói jogviszony41

15. §

(1) A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató más felsőoktatási intézményben –

amellyel hallgatói jogviszonyban nem áll – tanulmányaihoz kapcsolódó

résztanulmányokat folytat.

(2) Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthető, ha ahhoz az Egyetem hozzájárul. A

hozzájárulást az Egyetem akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony

keretében szerzett kreditek nem számíthatók be a hallgató tanulmányaiba.

Az ÁOTK-n hallgató a tantervben kötelezően előírt tantárgyak mellett felveheti más

szak, kar, felsőoktatási intézmény tantárgyait is, és vizsgát tehet azokból, feltéve, hogy


azt engedélyezi a fogadó intézmény. Az ilyen – áthallgatás alapján tett vizsga – nem

számít be a hallgató átlageredményébe, kivéve, ha − a mintatantervben szereplő

tantárgy tantárgyfelelős oktatója javaslatára − az OAB akkreditálja azt a vizsgát

helyettesítő tantárgyból tett vizsgaként.

(3) Az Egyetem hallgatója által vendéghallgatói jogviszony keretében teljesített tárgyak

beszámításáról a kari kreditbizottság határoz. A tárgybeszámítás módjáról jelen

Szabályzat 23. §-a rendelkezik.

(4) A kreditbizottság által befogadott és sikeresen teljesített tantárgyak a

leckekönyvbe/Neptunba bevezetésre kerülnek. A kredit értéket - egyéb rendelkezés

hiányában - az illetékes tantárgyfelelős oktató véleményének figyelembevételével a

kreditbizottság állapítja meg.

(5) Más felsőoktatási intézmény hallgatója az Egyetemmel vendéghallgatói jogviszonyt az

illetékes kar dékánjának vagy oktatásért felelős dékánhelyettesének írásbeli

engedélyével létesíthet.

(6) Más egyetemek (főiskolák) hallgatói az Egyetemen megtartott bármely tanrendi

elfoglaltságon - a tantárgy felelős oktatójának történő mérlegelését követően - részt

vehetnek, feltéve, hogy a részvételt objektív körülmények (pl. laboratóriumi férőhely

hiánya) nem akadályozzák.

16. §

(1) A külföldi részképzés az áthallgatás különleges esete. Ennek keretében az egyetem

hallgatója legalább három hónapig külföldi felsőoktatási intézményben folytat

tanulmányokat. A külföldi részképzés megkezdéséhez az illetékes dékánhelyettes

előzetes engedélye szükséges.

Az ÁOTK-n külföldi részképzésben való részvételt − az előre benyújtott oktatási terv

alapján, a személyes meghallgatást követően − az oktatási dékánhelyettes engedélyezi a

hallgató számára. A hallgatóval a nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettes köti

meg a tanulmányi szerződést.

Amennyiben a hallgató − gyakorlati képzés céljából − két egymást követő, aktív félévét

tölti külföldi részképzésben, úgy rá nem vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint két

egymást követő aktív félév után 27 kreditet kell teljesítenie.

(2) A külföldi részképzés megvalósulása esetén a tantárgyfelelős (szakvezető) javaslatára a

kredit bizottság tételesen rendelkezik a beszámítható tantárgyakról.

(3) A tantervben előírt gyakorlatok külföldi teljesítéséhez a gyakorlat szervezéséért felelős

vezető előzetes engedélye szükséges.

Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzés42


17. §

(1) Az Egyetem részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre önköltséges

(költségtérítéses) képzés keretében létesíthet hallgatói jogviszonyt azzal a személlyel,

aki alap-, illetve mesterképzésben fokozatot és szakképzettséget igazoló oklevelet

szerzett és egy felsőoktatási intézménnyel sem áll hallgatói jogviszonyban.

(2) A hallgatói jogviszony külön felvételi eljárás nélkül, beiratkozással keletkezik.

(3) A hallgató e jogviszonyára tekintettel nem jogosult további szakképesítés, illetve

szakképzettség megszerzése érdekében tanulmányokat folytatni, átvételét kérelmezni,

további (párhuzamos) hallgatói, vendéghallgatói jogviszonyt létesíteni, hallgatói

jogviszonyát - az Nftv. 45. § (2) b) pontjában meghatározott ok kivételével -

szüneteltetni, államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas képzésre átvételét kérelmezni,

támogatási időt igénybe venni.

(4) A részismeretek megszerzése érdekében létesített hallgatói jogviszony időtartamát a

jogszabályon alapuló juttatás, kedvezmény, szolgáltatás igénybevételére meghatározott

időtartamba be kell számítani.

II.

A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. A tanév időbeosztása

18. §

(1) Az Egyetemen az oktatás tanéves, ezen belül féléves rendszerben folyik. Az őszi félév

általában szeptembertől a következő év január végéig, a tavaszi félév pedig februártól

június végéig tart. Az alapképzés távoktatási és levelező tagozatain, a felsőoktatási

szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben a tanév a naptári évet is

követheti. A teljes képzési időn belül az oktatási időszakot - beleértve a szorgalmi

időszakot, vizsgaidőszakot, a szakmai gyakorlati időt, valamint az őszi, tavaszi és nyári

szünetet - a tantervek és a kari tanévi időbeosztások határozzák meg. A tanév

időbeosztásában a tanulmányok megkezdése előtt biztosítani kell, hogy a hallgató

egyéni tanulmányi rendjét kialakítsa.

(2) A félévek időbeosztását a karok vezetői határozzák meg a kari hallgatói önkormányzat

véleményének figyelembevételével. A kreditrendszer elveire tekintettel az egy

kampuszon működő karokon lehetőleg azonos időbeosztás szerint kell oktatni.

(3) A tanévi időbeosztást úgy kell meghatározni, hogy abban a szorgalmi időszak

félévenként 13-15 hét legyen. Ettől a kari kiegészítések eltérhetnek. A vizsgaidőszakról,

illetőleg a félévközi beszámolási időszakról – a még érintett évfolyamok esetében - a

kari kiegészítésekben kell rendelkezni.

(4) A szünetek együttes hossza legalább 6 hét. Az őszi és a tavaszi (húsvéti) szünet

időpontját a közoktatás tanévi időbeosztását is figyelembe véve kell meghatározni.

Tanítási szünetek az oktatási időszakban a törvényes munkaszüneti napok. A

felsoroltakon túlmenően a szorgalmi időszakban a dékán a kari hallgatói önkormányzat

véleményének meghallgatásával további 6 nap tanítási szünetet engedélyezhet.

Az ÁOTK-n az oktatási idő beosztását – a kari HÖK egyetértésével és a KT

jóváhagyásával − tanévenként a dékán határozza meg.

Az esetleges félévközi ellenőrzések (zárhelyi dolgozatok, felmérések, részbeszámolók,

stb.) időpontját a tantárgyi követelmények tartalmazzák. A teljes képzési időt tekintve a

szorgalmi időszakok hossza 15 hét (beleértve az ünnepnapokat és a dékáni szüneteket

is). A vizsgaidőszakok hossza 6 hét. ”A”-típusú tantárgyakból vizsgát tenni – a

kedvezményes tanulmányi rend kivételével – csak vizsgaidőszakban lehet.

(5) A tantermi órák időtartama nappali képzés esetén legalább 45 perc, ettől indokolt

esetben a kampusz eltérhet az Egyetemi Szenátus egyetértésével. Egyéb oktatási formák

esetében a tantermi órák időtartama a kari kiegészítések rendelkezései szerint alakul.

Minden tanóra után lehetőség szerint szünetet kell tartani, illetve lehetővé kell tenni,

hogy a hallgatók a délelőtti és délutáni órák között ebédidőt kapjanak. Amennyiben az

oktatás folyamatossága szükségessé teszi, az érintett hallgatói közösséggel

egyetértésben a fentiek alól kivétel tehető.

(6) A képzés megszervezhető teljes munkaidejű képzésként, részidős képzésként, továbbá

távoktatásként. A teljes idejű képzés félévenként legalább háromszáz tanórából áll.

(7) A teljes idejű képzést a nappali képzés munkarendje szerint kell megszervezni. A

nappali képzés heti öt tanítási napból áll. Az oktatást munkanapokon kell megszervezni.

Ettől a karok a kari hallgatói önkormányzat egyetértésével eltérhetnek.

(8) A részidős képzés lehet esti vagy levelező képzés. A részidős képzés időtartama a teljes

idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb öven százaléka lehet. A szakirányú

továbbképzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább húsz, legfeljebb ötven

százaléka lehet. Az esti és a levelező képzést a hallgatók elfoglaltságának

figyelembevételével kell megszervezni a munkanapokon, indokolt esetben a heti

pihenőnapon. Vasárnapon és ünnepnapon képzés nem szervezhető.

(9) A gyakorlatigényes alapképzési szakokban egy félévig tartó összefüggő szakmai

gyakorlatot kell szervezni.

Az állatorvosi szakon a − 2006. szeptember 1-je után tanulmányait megkezdő

hallgatók számára bevezetett − 11. félév a gyakorlati képzést szolgálja. A félév hosszát

a tanévi időbeosztás határozza meg, az időszak magában foglalja az egyes gyakorlati

szakaszokra előírt vizsganapokat is.

2. A hallgató beiratkozási, bejelentkezési kötelezettsége

19. §

(1) A felvételt nyert hallgató, valamint más intézményből átvételt nyert hallgató köteles a

kar vezetője által meghatározott formában és időszakban beiratkozási kötelezettségének

eleget tenni.

(2) A felvett hallgató bármely képzési szinten és tagozaton csak személyesen iratkozhat be.

(3) A felsőbb éves hallgatók részére az Egyetem érvényesíti a hallgatói jogviszony fennállását

tanúsító közokiratot, a diákigazolványt. A diákigazolványra vonatkozó részletes

szabályokat kormányrendelet alapján rektori utasítás tartalmazza.43

Az ÁOTK-n az első évfolyamos hallgatók számára a beiratkozás napja a dékán által, a

tanév időbeosztásában előre kijelölt nap.

A hallgató minden képzési időszak előtt személyesen jelenti be, hogy az adott félévben

folytatja, vagy szünetelteti tanulmányait. A bejelentést személyesen az aktív félévre

vonatkozóan az adott félév szorgalmi időszaka első hetének végéig teheti meg. Ezt

követően csak a szolgáltatási díj befizetése után, a szorgalmi időszak második hetének

végéig lehetséges bejelentkezni az adott félévre. Ezen időpont után már nem lehet

bejelentkezni az adott félévre.

A hallgatói jogviszony szüneteltetésére nem kerülhet sor a jogviszony létrejöttét

(beiratkozást) követő első félévben, kivéve azon hallgatók esetében, akik korábbi

tanulmányaikat a SZIE ÁOTK-n végezték. Az újra felvett hallgatók kérhetik az első

félév passziváltatását abban az esetben, ha a tantárgy akkreditáció kapcsán legalább

27 kredit értékben tantárgyat számíttatnak be az új hallgatói jogviszonyukba és az első

félévben nincs olyan kötelező "A"-típusú tantárgy, amelyet fel tudnának venni.

A 11. félévi gyakorlatokra a tanévi időbeosztásban megjelölt időszakban kell

bejelentkezni. Azok a hallgatók kezdhetik meg a 11. félévi gyakorlatot, akik eleget

tettek a 10 félévre előírt minden tanulmányi kötelezettségüknek és legalább 270

kreditpontot gyűjtöttek össze.

A gyakorlati helyekre a gyakorlati félév információs rendszerében kell regisztrálni,

majd ezt követően az adott gyakorlati félévre személyesen és a NEPTUN-ban is be kell

jelentkezni, valamint felvenni a gyakorlati félév tantárgyait. A hallgatók a

regisztrációs folyamat során csak a Tanulmányi Osztály honlapjáról elérhető az

információs rendszerben található gyakorlati helyekből választhatnak. A gyakorlati

helyekre a hallgatókat – igényeik figyelembevételével – a gyakorlati félév

koordinátora osztja be. Egy külsős gyakorlati helyen egy hallgató csak egy gyakorlati

egységet tölthet. Az adott félév tekintetében jogvesztő hatályú a bejelentkezési határidő

elmulasztása.

A beiratkozott, a további félévekben a bejelentkezett hallgató számára az adott félév

aktív, a tanulmányait szüneteltető hallgató számára passzív. Valamennyi hallgatói

jogra kiterjedő hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre és a bejelentkezéssel újul

meg. A passzív félévben a hallgatói jogviszony – a jogszabályban meghatározott

eseteket kivéve – szünetel.

Rendkívüli esetben (baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt) a hallgató a

szorgalmi időszak kezdetétől számított egy hónap alatt személyesen vagy

maghatalmazottja útján nyilatkozhat – a váratlan ok igazolására szolgáló eredeti

dokumentum bemutatásával – az aktív félévre vonatkozó bejelentkezés

visszavonásáról. A bejelentés visszavonásáról ebben az esetben a Tanulmányi

Bizottság dönt. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, a bejelentést

már nem lehet visszavonni.

Az első négy szemeszter 6 félév alatti teljesítési kötelezettségének elbírálása során nem

vehetők figyelembe az aktív félévek közötti passzív félévek.


(4) A beiratkozást a hallgató előzetesen indokolt kérelmére az oktatásért felelős

dékánhelyettes későbbi időpontra engedélyezheti. A kérelemhez csatolni kell annak

indokát tanúsító igazolásokat, illetve a nyilatkozatot. A kérelem teljesítése a jogszabályi

keretek között feltételekhez köthető.

20. §4445

(1) A papír alapú leckekönnyvel nyilvántartott képzésre beiratkozó hallgató részére

beiratkozáskor biztosítani kell a leckekönyvet. A leckekönyv a tanulmányok és a

végbizonyítvány igazolására szolgáló közokirat, amely tartalmazza a tanulmányi

kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat. A jelen bekezdés utolsó mondatában

megjelölt eset kivételével az Egyetem a doktori képzésben részt vevő hallgatók valamint

a tanulmányaikat a 2013/2014. tanév előtt megkezdő hallgatók esetében nyomdai úton

előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött formanyomtatvány

típusú leckekönyvet alkalmaz. Az Egyetem által alkalmazott leckekönyv a

2013/2014. tanévben, illetve ezt követően tanulmányaikat megkezdő, nem doktori

képzésben résztvevő hallgatók esetében a NEPTUN-ból kinyomtatott, hitelesített és

szétválaszthatatlanul összetűzött okirat, mely a hallgató által az Egyetemen, egyazon

képzési szinten folytatott valamennyi tanulmány (képzés) adatát tartalmazza, és

amelynek nyomtatása csak minden oldalának kinyomtatásával, a nyomtatáskor

rendelkezésre álló minden adatát tartalmazóan történhet. Amennyiben a papír alapú

leckekönyv kivezetésének feltételei adottak a karon, azt már 2013. január 1-től meg

lehet szüntetni. 26

(2) A hallgató - egyéb adminisztrációs és nyilvántartási feladatok teljesítése mellett -

hallgatói jogviszonyának minden félévben a NEPTUN hallgatói nyilvántartási

rendszeren keresztül felveszi a mintatanterv által felkínált, egyéni tanulmányi rendjébe

beillesztett kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tantárgyakat. A

hallgatók a tantárgyakat az előtanulmányi rendnek megfelelően vehetik fel.

(3) A hallgató a félév megkezdésekor a Neptunon keresztül felveszi a tantárgyak nevét, a

tárgyfelelős nevét, a tantárgy óraszámát és a kredit értékét.

(4) A karok biztosítani kötelesek, hogy a hallgató a tanulmányai során az adott félében a

szakra előírt összes kreditet húsz százalékkal meghaladó, kredit szerzésére alkalmas

tantárgyak közül választhasson. A hallgató e tanulmányait más szak, kar, intézmény

közül is választhatja. Más intézmény tantárgyainak felvétele esetén a Szabályzat

vendéghallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5) A kar köteles meghirdetni az indított szakok kötelező (A) és a kötelezően választható

(B) tantárgyait. A tantárgyak meghirdetéséért a szakot indító kar dékánja, szakvezetője a

felelős.

A vizsgával záruló tantárgyak meghirdethetőek a tanórák megtartásával és anélkül

is . A tanórák megtartása nélküli meghirdetés esetén (CV kurzus) a tantárgyból

csak vizsgázni lehet, a félévközi követelmények nem teljesíthetők. Ilyen esetben a

tantárgy felvételének előzetes követelménye a tantárgy félév végi aláírásának

megléte Neptunban/illetve leckekönyvben.

A gyakorlati jegyre végződő tantárgyak meghirdethetőek a tanórák megtartásával

és aláírás megléte esetén a nélkül is, CV kurzusként.2746

44 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 45 Módosította a Szenátus 140/2013/2014 SZT számú határozata 26 Módosította a Szenátus 210/2013/2014 SZT számú határozata 27 Módosította a Szenátus 140/2013/2014 SZT számú határozata

(6) A vizsgával záruló kötelező tantárgyakat minden félévben meg kell hirdetni. A

mintatanterv szerinti aktuális félévükben elegendő számú kurzusuk meghirdetésével,

míg a követő félévükben legalább a vizsgázás lehetőségével. A félévközi jegyre

végződő kötelező tantárgyakat csak a mintatanterv szerinti aktuális félévükben köteles a

kar meghirdetni.

(7) A karok az oktatási szervezeti egységek javaslata alapján a megelőző félév szorgalmi

időszakának vége előtt legalább két héttel közzéteszik a következő félévben a:

kurzusok indításával meghirdetendő tantárgyakat, (azok oktatóit, az indításukhoz

szükséges minimális és a fogadható jelentkezők maximális számát, az esetleges

túljelentkezés esetén a rangsorolási szempontokat, ill. azok

követelményrendszerét),

a csak vizsgával meghirdetendő tantárgyakat.

(8) Egy adott kurzuson fogadható hallgatók száma korlátozható a foglalkozást vezető oktató

ésszerű teherbírása, a rendelkezésre álló taneszközök korlátozott száma, és egyéb

objektív okok alapján.

(9) A hallgatók joga (a tantervi előírások figyelembevételével) a tantárgyak, az oktatók

megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett tanórák közötti választás.

(10) Ha egy felvett tantárgy kreditjeit a hallgató nem tudta megszerezni az adott félévben,

egy későbbi félévben a tantárgyat újra felveheti. Ha a félévközi követelmények

megfelelő szintű teljesítését az oktatási szervezeti egység aláírással igazolta, a

hallgatónak csak vizsgáznia kell a következő félévben. A hallgató kérheti az aláírás

megszerzésének újbóli lehetőségét is, ha a tantárgy a tanórákat megtartva kerül

meghirdetésre. A tantárgy programjának jelentős változása esetén az oktatási szervezeti

egységnek a tantárgyi követelményekben jeleznie kell a hallgatóknak, hogy a korábban

teljesített félévközi követelmények nem fogadhatók el. Utóbbi két esetben a megszerzett

aláírás érvényét veszti, a félévközi követelményeket ismét teljesíteni kell.

(11) Az Egyetem karain az államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas hallgatói

jogviszonyban lévő hallgató részére biztosítani kell, hogy tanulmányai során az oklevél

megszerzéséhez előírt összes kredit legalább öt százalékáig, az intézmény szervezeti és

működési szabályzata alapján szabadon választható tárgyakat vehessen fel – vagy e

tárgyak helyett teljesíthető önkéntes tevékenységben vehessen részt –, továbbá az összes

kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditértékű tantárgy közül választhasson.

Biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében – külön önköltség, illetve

térítési díj fizetése nélkül – az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó

kreditértékű tárgyat vehessen fel. E kreditek fölött a hallgató kreditenként meghatározott

összeget fizet. 2847

(12) Az egyes képzési szintek és tagozatok (szakok, szakirányok) szervezéséért felelős karok

a tantervi programokat és ajánlásokat valamennyi első éves hallgató számára megadják.

A tantervi programok és ajánlások minden esetben tartalmazzák a tantárgyak sikeres

lezárása esetén megszerezhető mennyiségű kredit számok értékét.

(13) A leckekönyv felvételének, illetve leadásának szabályairól, valamint az egyes karokra

vonatkozó speciális szabályokról a kari kiegészítésekben kell rendelkezni.

A leckekönyv okirat, abban javítást – annak egyértelmű jelölésével – csak a

vizsgáztató és a Tanulmányi Osztály előadója végezhet.


Az ÁOTK-n a leckekönyv felvételének és leadásának szabályai a következők:

- hallgató a leckekönyvét annak megnyitásakor kapja meg;

- a tantárgyak felvételével kapcsolatos változtatások és a tantárgyak, NEPTUN

rendszerbe való bejegyzésének időszaka a félév első két hete;

- a tantárgyfelvételre a szorgalmi időszak második hetének utolsó napjáig

kerülhet sor a NEPTUN rendszeren keresztül;

- a NEPTUN-rendszerbe felvett fakultatív tantárgyat a leckekönyv leadása után

törölni csak a szorgalmi időszakban – törölt tantárgyanként befizetett

szolgáltatási díj mellett – lehet. A vizsgaidőszakban tantárgyat töröltetni már

nem lehet. A 3. oktatási hét megkezdésétől fakultatív tantárgyat felvenni csak

az ETVSZ vonatkozó bekezdésében jelölt esetben lehet;

- a leckekönyvet a hallgató a vizsgaidőszak megkezdése előtt 1 héttel veheti fel a

Tanulmányi Osztálynál, ha a felvétel időpontjáig befizette az esedékes

tandíjat, költségtérítést;

- a hallgató köteles a leckekönyvbe a vizsgaidőszak alatt valamennyi

tanulmányra vonatkozó értékelést beíratni, a vizsgáztató köteles beírni a jegyet

a vizsgaidőszak utolsó napjáig;

- a hallgató a leckekönyvét legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó napját követő 3.

munkanapig köteles leadni a Tanulmányi Osztályon. Vizsgaidőszakon kívül

engedélyezett vizsga (fakultatív tantárgy) esetén a leckekönyvet 1 nappal a

vizsga előtt lehet felvenni és legkésőbb a vizsgát követő napon le kell adni;

- a leckekönyvnek határidőn túli leadása esetén szolgáltatási díjat kell fizetni.

Azoknál a tantárgyaknál, ahol a hallgató a tantárgyi követelmények teljesítését

igazoló aláírást és/vagy vizsgajegyet nem íratta be (nem szerezte meg) „NEM

TELJESÍTVE” feliratú pecsétet ütnek be a vizsgaidőszak lezárását követően.

21. §2948

(1) Lehetővé kell tenni, hogy a tantárgyak kiválasztásához a hallgatóknak kellő idő álljon

rendelkezésükre. Ennek érdekében a felvehető tantárgyakat a vizsgaidőszak megkezdése

előtt lehetőleg két héttel meg kell hirdetni és a szorgalmi időszak második hetének

utolsó napjáig a tárgyfelvételt le kell zárni. Ezt követően az illetékes kari hivatal lezárja

a tantárgyfelvételt a leckekönyvben, illetve a Neptunon. A lezárt leckekönyvbe további

tantárgyfelvételre, illetve felvett tantárgy törlésére nincs lehetőség, kivéve, ha a dékán

kivételesen engedélyezi félév közben tantárgy meghirdetését.

Az ÁOTK-n fakultatív tantárgyat választani és felvenni a kiadott és érvényben lévő

fakultációs tájékoztató alapján lehet. A hallgató fakultatív tantárgyat más felsőoktatási

intézményben is felvehet, ennek vizsgaeredménye azonban csak a tantárgy

akkreditáltatása után számítható be a tanulmányi átlagba.

(2) Az illetékes kari hivatal, vagy a kari szabályzatban előírt tantárgyat gondozó

tanszék/intézet köteles tájékoztatást adni:

a kellő számú jelentkező hiányában nem induló tantárgyakról,

azokról a tantárgyakról, amelyekre túljelentkezés miatt nem volt elfogadható

valamennyi hallgató jelentkezése. Ebben az esetben a tárgyat meghirdető oktatási

szervezeti egység köteles a jelentkezettek rangsorolt listáját és várakozók listáját is

közzétenni.


(3) A tantárgy indításához szükséges létszámot a kar határozza meg.

Az ÁOTK-n adott félévre meghirdetett fakultatív tantárgyakat indítaniuk kell a

tanszékeknek, ha a jelentkezők száma legalább 5 fő. BiológiaBSc/biológus MSc szak

esetében 4 fő. Ennél kevesebb jelentkező esetén a tantárgy indításáról a

tantárgyfelelős dönt.

A döntésről minden meghirdetett fakultatív tantárgy vonatkozásában a tanszékeknek

(tantárgyfelelősöknek) írásban értesítenie kell a Tanulmányi Osztályt a szorgalmi

időszak harmadik hetének utolsó munkanapjáig.

A tantárgyat felvenni a szorgalmi időszak második hetének utolsó munkanapjáig

lehet. Amennyiben a hallgató nem vette fel a számára szükséges tantárgyat a

NEPTUN-rendszeren keresztül, abban az esetben − legkésőbb október 10., illetve

március 10-ig − kérelemmel fordulhat az oktatási dékánhelyetteshez, aki különeljárási

díj ellenében engedélyezheti az utólagos tantárgyfelvételt. Ezután már nincs lehetőség

utólagos tantárgyfelvételre. A tantárgyfelvétel időszakában a tantárgyakat meghirdető

oktatók kötelesek - az időpont-egyeztetések végett - legalább két fogadóórán a

hallgatók rendelkezésére állni.

Egy már teljesített tantárgyat (kurzust) felvenni és a tantárgyat újra teljesíteni nem

lehet. Javítás céljából nem lehetséges újból felvenni tantárgyat.

3. Tájékoztatás a követelményekről

22. §4930

(1) Az illetékes Kar dékánja gondoskodik arról, hogy a Tanulmányi Osztály/Hivatal/Csoport

beiratkozáskor átadja a hallgatónak a tanulmányai folytatásához, megtervezéséhez

szükséges adatokat tartalmazó – magyar nyelvű képzés esetén, magyar nyelven, idegen

nyelvű képzés esetén, a képzés nyelvén elkészített - Tanulmányi tájékoztatót. A

Tanulmányi tájékoztatót hagyományos és elektronikus információhordozón is elérhetővé

kell tenni a hallgatóknak. A Tanulmányi tájékoztatóban az Egyetemre vonatkozó

általános és a szakonkénti tudnivalókat elkülönítve kell megjeleníteni. A Tanulmányi

tájékoztatót évente aktualizálni kell.

(2) A Tanulmányi tájékoztató Egyetemre vonatkozó általános tudnivalókat ismertető részét

úgy kell összeállítani, hogy a hallgató megismerhesse belőle

a) az Egyetem nevét, címét, OM azonosítóját;

b) az Egyetem általános jellemzőit;

c) a tanév időbeosztását, a képzési időszakot;

d) az intézményi mobilitási, illetve fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó

koordinátor nevét és elérhetőségét;

e) a tanulmányi tanácsadáshoz, illetve az életpálya-tanácsadáshoz való hozzáférés

módját;

f) a beiratkozási és bejelentkezési eljárás leírását;

g) a külföldi hallgatók részére fontos információkat (különösen tartózkodási engedély

megszerzése, a felsőoktatási intézménybe való bejutás feltételei, a megélhetési

költségek, egészségügyi ellátás, biztosítás);

h) a felsőoktatási intézmény által kiróható szolgáltatási díjakat és költségtérítéseket, a

képzésre vonatkozó szerződések általános feltételeit;

i) a kollégiumi, diákotthoni elszállásolási lehetőségeket;


j) a könyvtári és számítógépes szolgáltatásokat;

k) a sportolási lehetőségeket, a szabadidős tevékenység lehetőségeit.

A hallgatók számára beiratkozáskor, illetve bejelentkezéskor biztosítani kell az ÁOTK

tanévi tájékoztatóját, amely tartalmazza:

a választott szak képesítési követelményrendszerét;

a tanulmányi- és vizsgaszabályzatot;

a tantervi előírásokat;

a tanév időbeosztását,

a meghirdetett kötelező és fakultatív tantárgyak programjának kivonatát;

a támogatási és díjszabályzatot;

az egyetemi vezetők, oktatók és hivatali egységek felsorolását.

A felsőévesek a Tanévi tájékoztatóban bekövetkezett változásokról a kari honlapon

tájékozódhatnak.

(3) A tanulmányi tájékoztató szakokra vonatkozó tudnivalókat tartalmazó részében a hallgató

számára megismerhetővé kell tenni:

a) a mintatanterveket, a megszerezhető végzettségi szinteket és szakképzettségeket,

illetve szakképesítéseket;

b) az adott szakon a szakirányra kerülés feltételeit, a komplex vizsgát alkotó tárgyakat, a

végbizonyítvány (abszolutórium) követelményeit, a szakdolgozat tartalmi és formai

követelményeit, a záróvizsgák tartalmi követelményeit, a záróvizsga eredmény

megállapításának módját, a diplomaminősítés összetevőit és kiszámításának módját;

c) az adott szakon a kötelező szigorlatok számát, a szigorlatot alkotó tantárgyak neveit

és a szigorlat félévét;

d) a kötelező és kötelezően választandó, szabadon választható tantárgyak, tantervi

egységek (a továbbiakban együttesen: tantárgy) mindegyikére vonatkozóan:

- a tantárgy megnevezését, tanóra számát, kreditértékét, kódját, meghirdetési

gyakoriságát,

- az oktatás nyelvét,

- az előtanulmányi kötelezettségeket,

- a tantárgy kötelező vagy kötelezően választandó, szabadon választható

tantárgyként való besorolását,

- a tantárgy felelősét, és a tantárgy előadóját,

e) a hallgatók tanulmányi ügyeinek intézési rendjét, a félfogadási időket;

f) a hallgatói jogorvoslat rendjét.

(4) Az Egyetem hallgatói információs rendszerben biztosítja, hogy minden hallgatója

megfelelő információt kapjon az egyetemi kreditrendszerről és annak szabályairól. Az

információs anyagot az ECTS (European Credit Transfer System) elveinek megfelelően

kell elkészíteni magyar és angol nyelven, segítve vele külföldi hallgatók magyarországi

tanulmányait, és magyar hallgatóink külföldi tanulmányainak hazai elismerését.

(5) A tájékoztatás érdekében a hallgatók részére az Egyetem Szervezeti és Működési

Szabályzatát, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot, és más, a hallgatókat is érintő

fontosabb szabályzatokat, a karok, szakok képzési célját, a követelményeket, a tantervi

előírásokat és a kar által meghirdetett tantárgyak programját tartalmazó kivonatokat

(összefoglalókat) a dékáni (kari) hivatalokban, a hallgatói önkormányzatoknál, és

lehetőség szerint a kari honlapokon, valamint a kampusz, illetve a kar könyvtárában

hozzáférhetővé kell tenni.

(6) Az egyes tantárgyak, illetve gyakorlatok vagy egyéb oktatási formák tartalmára, a

tanulmányi és vizsgakövetelményeire stb. vonatkozó ismereteket a felelős oktatási

szervezeti egységnek a félév első foglalkozásán a kari információs anyagok adta

tájékoztatáson túlmenően szóban ismertetnie kell és azt egyidejűleg írásban ki kell

függeszteni az oktatási szervezeti egység hirdetőtábláján. Amennyiben a kifüggesztett

követelményrendszer eltér a Szabályzattól, a kifüggesztést követő két héten belül

beérkezett hallgatói észrevételt a felelős oktatási szervezeti egységnek 8 napon belül

orvosolnia kell.

(7) A tantárgyi követelményeket meg kell küldeni a tanulmányi osztályoknak. A tantárgyi

követelményrendszer nem térhet el a kari tanács által elfogadott mintatantervektől.

Az ÁOTK-n az új tantárgyi követelményeket az oktatási, szervezeti egységek készítik el

és az OAB, illetve az illetékes hallgatói képviselet véleményének az ismeretében a Kari

Tanács dönt az előterjesztett követelmények jóváhagyásáról, ill. megváltoztatásáról.

(8) A tantárgyi követelményrendszer tartalmazza:

a foglalkozásokon való részvétel előírásait;

a félévközi ellenőrzések (zárthelyi dolgozatok, beszámolók) számát,

követelményeit és időpontját;

a félévközi ellenőrzések távollét miatti pótlásának, valamint a félév aláírásának

megtagadását jelentő esetben a kérdéses anyagrész ismételt teljesítésének

lehetőségét és feltételeit;

a félévvégi (gyakorlati) jegy és vizsgajegy kialakításának módját;

azon tan- és segédanyagok jegyzékét, amelyekből a tananyag elsajátítható;

a tárgyhoz rendelt kreditpontokat;

az előtanulmányi rendet,

a félévi aláírás és vizsgára bocsátás feltételeit.

Az ÁOTK-n az tantárgyi követelményekben kell rögzíteni, ha valamely gyakorlati

érdemjeggyel záruló tantárgy félévközi kötelezettségeinek teljesítésére nem biztosítható

pótlási lehetőség.

4. Korábban szerzett tanulmányi pontok beszámítása, helyettesítő tantárgyak elfogadása

23. §

(1) Az Egyetem karain el kell ismerni azon tantárgyak kreditjeit, melyet a hallgató olyan

intézményben szerzett, amellyel az Egyetemnek, illetve a karnak érvényes kredit-

egyenértékűségre vonatkozó szerződése van.

(2) Amennyiben a hallgató tanulmányi pontjait az Egyetem kredittarifa rendszerétől eltérő

kredittarifát alkalmazó intézményben szerezte (pl. külföldi képzésben), az átváltást a

kredittarifa szerinti arányok alapján kell végezni. Az átváltás eredményeként csak egész

kredit adható, a fölfelé kerekítés nem érvényesíthető.

(3) Az Egyetem karai a képzési és kimeneti követelményekben (képesítési

követelményekben) meghatározott feltételek figyelembevételével saját kari

kreditszabályzatukban határozzák meg a kiegészítő alapképzésben tanulmányokat

folytató hallgatók esetében a korábbi alapképzésben szerzett kreditek

beszámíthatóságának szabályait, a maximálisan beszámítható kreditek számát.

(4) Olyan tantárgyak kreditjei esetében, amelyekre vonatkozóan az Egyetem nem rendelkezik

kredit-egyenértékűségi szerződéssel, az elismerés tantárgyi program alapján, kizárólag a

kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. Valamely

tantárgy egy másikkal helyettesíthető, ha a helyettesítő tantárgy kreditjeinek száma nem

kisebb a helyettesített tantárgy kreditjeinél, és programja legalább 75 %-ban megfelel a

helyettesített tantárgy programjának.

(5) Ha valamely tantárgy nem elégíti ki a (4) bekezdésben meghatározott kritériumokat, de a

tantárgy programja szerint 25 %-nál nagyobb az azonosság, a hallgató különbözeti vizsga

iránti kérelemmel élhet. A különbözeti vizsgára vonatkozó határozatot a tantárgyfelelős

véleménye alapján a kari kreditbizottság hozza. A határozatnak ki kell terjednie a

tantárgy-különbözet tematikai területeire, azok teljesítési és számonkérési formájára,

valamint a különbözeti tárgy kreditértékére. A kreditérték meghatározásánál úgy kell

eljárni, hogy a helyettesítő tárgyból elfogadott és a különbözeti tárgyfejezetek alapján

meghatározott kredit összege a helyettesíteni kívánt tantárgy kreditértékét elérje. A

végleges vizsgajegyet a kreditarányok súlyozásával kell meghatározni. A végleges

vizsgajegyet a különbözeti vizsgát végző vizsgáztató határozza meg, és vezeti a

leckekönyvbe/Neptunba.5031

Az engedélyezést illetően az OAB illetékes. Az OAB dönt továbbá a vonatkozó tantárgy

akkreditálásáról, és előírhatja különbözeti vizsga letételét is.

A hallgató az adott félévre való beiratkozáskor kérheti a más karon, felsőoktatási

intézményben felvett tantárgy vagy korábban teljesített tantárgy akkreditálását. A

kérelmet − a tantárgyfelvételi időszak utolsó napjáig − a Tanulmányi Osztályhoz kell

benyújtani. Az akkreditálást az OAB végzi.

Az akkreditált tantárgyak csak a teljes képzési időre számított súlyozott

átlagszámításnál vehetők figyelembe, az egyes félévekben az ösztöndíjindex

(kreditindex) számításánál csak az adott félévben felvett és a vizsgakötelezettség

teljesítésével befejezett tantárgyakat számítják be.

(6) Tantervhez kapcsolódó követelmény teljesítéséhez csak olyan tantárgy vehető

figyelembe, amely különbözik a teljesítéshez már figyelembe vett valamennyi

tantárgytól.

(7) A hallgató a kari kiegészítésekben leírt módon kérheti karától a más felsőoktatási

intézményben felvenni tervezett, vagy korábban teljesített tantárgy(ak) befogadását. A

befogadásról szóló döntést az (1)-(6) bekezdések figyelembevételével a kari

kreditbizottság hozza. A kreditbizottság döntése ellen a Szabályzat 6.§-a szerint lehet

felülbirálati kérelemmel élni.

(8) Külföldi tanulmányokban szerzett tantárgyak (helyettesítő tárgyak) esetében az országos

kredittarifát kell érvényesíteni, és az ECTS elvei szerint kell eljárni.

(9) Amennyiben a helyettesítő tantárgyhoz a kari tantervnek megfelelő kredit rendelhető,

akkor a helyettesítő tantárgy érdemjegyét el kell fogadni. Ha a helyettesítő tárgyhoz

több érdemjegy tartozik, ezek kerekített átlagát kell figyelembe venni.

(10) Tanulmányi követelmény teljesítéseként korábbi tanulmányokat és

munkatapasztalatokat is el lehet ismerni. A munkatapasztalat alapján beszámítható

kreditek száma legfeljebb harminc lehet.


5. Az egyes képzési szinteken és szakokon megszerzett és összegyűjtött kreditek más

képzési szinteken történő elismerése és beszámítása

24. §

(1) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A

kreditelismerés – tantárgy (modul) előírt kimeneti követelményei alapján – kizárólag a

kredit megállapításának alapjául szolgáló tudás összevetésével történik. El kell ismerni

a kreditet, ha az összevetett tudás legalább hetvenöt százalékban megegyezik. A tudás

összevetését a felsőoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága (a továbbiakban:

kreditátviteli bizottság) végzi. 3251

(2) A főiskolai képzésben és a 2006/2007-es tanévtől induló alapképzésben szerzett

tantárgyak kreditjeinek egyetemi vagy mesterképzésben történő elfogadásáról a karok

kreditbizottságai döntenek a kari kiegészítések figyelembevételével.

(3) A felsőoktatási szakképzésben szerzett kreditek az annak tantervében szereplő, egyetemi

vagy főiskolai, illetve mesterképzésben vagy alapképzésben is elfogadott tantárgyak

kreditjei - ha a kar az adott intézménnyel erről megállapodást kötött – érvényesíthetők.

A beszámítható kreditek száma legalább 30, legfeljebb 90 lehet.52

.

(4) Az Egyetemen folytatott tanulmányokat felsőoktatási szakképzésben előírt -

megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe be kell számítani. Az előzetes

tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű

igazolásával a beszámítás iránti kérelmet az illetékes kari kreditbizottsághoz kell

benyújtani.

(5) Kiegészítő alapképzés esetén (BSc képzést követő MSc képzésnél) a főiskolai

végzettség, alapképzés (oklevél) kumulatív kredittel helyettesíthető. Mértékét a képzési

és kimeneti követelmények (képesítési követelmények) figyelembevételével a karok

önállóan határozzák meg annak figyelembevételével, hogy a kiegészítő alapképzésben

vagy mesterképzésben szükséges kumulatív kreditek minimuma 120 (legalább 4 félév).

(6) Amennyiben a főiskolai végzettséget kiegészítő egyetemi alapképzésben kumulatív

kredittel ismer el a kar, a későbbi tanulmányok során a hallgató számára tantárgy

korábbi tanulmányaiból plusz kredittel nem ismerhető el.

6. Kedvezményes tanulmányi rend

25. §

(1) Kedvezményes tanulmányi rendet meghatározott időre, alkalmanként legfeljebb 2 félév

időtartamra kérhet a hallgató az indok megjelölésével.

(2) Kedvezményes tanulmányi rend engedélyezésének feltételeiről a kari kiegészítés

rendelkezik.

Az ÁOTK-n a kedvezményes tanulmányi időbeosztásra vonatkozó kérelmet a

szorgalmi időszak első két hetében lehet benyújtani − az oktatási dékánhelyettesnek

címezve − a Tanulmányi Osztályon.


(3) A kedvezményes tanulmányi időbeosztás szerinti tanulás iránti kérelmet a tanulmányi

bizottság titkárához kell benyújtani, megjelölve a kérelem indokát és az igényelt

kedvezményeket.

(4) A kedvezményes tanulmányi időbeosztás engedélyezéséről és feltételeiről - a

tárgyfelelősök és az érintett oktatási szervezeti egységek véleményének kikérése után -

átadott jogkörként az oktatásért felelős dékánhelyettes dönt.

Kedvezményes tanulmányi rendet az ÁOTK oktatási dékánhelyettese engedélyezhet, a

legalább 4 félévet lezárt, kiváló teljesítményt nyújtó (folyamatosan legalább 4,50

tanulmányi átlageredményt elérő) hallgatónak, valamint annak, aki részképzés jellegű

tanulmányok folytatása céljából külföldi felsőoktatási intézményben folytat

tanulmányokat.

A biológus mesterszakon (MSc) azoknak a hallgatóknak nem kell külön kérelmet

benyújtaniuk, akik az első két félév során a biológia alapképzés (BSc) tantárgyaiból

vizsgára kötelezettek,. Számukra a kedvezményes tanulmányi rend az MSc-s előadások

max. 1/3-ának kötelező látogatása alól ad felmentést. A BSc-s tárgyak esetében csak

vizsgakötelezettségük van, előadás látogatási nincs. Az MSc-n és a BSc-n minden

gyakorlatot és szemináriumot teljesíteni kell, de ha van rá lehetőség (hely, idő stb.),

akkor megválasztható a csoport.

Benyújtott kérelme alapján kedvezményes tanulmányi rend igénybevételével

folytathatja tanulmányait az a hallgató, aki részképzés jellegű tanulmányok folytatása

céljából külföldi felsőoktatási intézményben tanul. Kérvényét kiutazása előtt kell

benyújtania.

A hallgató sporttevékenysége alapján is kérheti a kedvezményes tanulmányi rendet.

Ebben az esetben a sportegyesület vezetője nyújtja be a kedvezményes tanulmányi

rendre vonatkozó kérelmet, részletezve azt, hogy milyen elfoglaltságot jelent a

sporttevékenység a hallgató számára.

Kedvezményes tanulmányi rend indokolt esetben egészségi állapotra (pl. szülés) vagy −

átvett hallgatók esetében − más felsőoktatási intézményben végzett tanulmányokra

tekintettel is kérelmezhető.

Az engedély alapján a hallgató részleges felmentésben részesülhet a kötelező

foglalkozásokon való részvétel alól, leteheti vizsgáit a vizsgaidőszakon kívül is.

A biológia alap-, illetve a biológus mesterszakos hallgatók számára a kedvezményes

tanulmányi rend az előadások kötelező látogatása alól mentesít. A gyakorlatokat,

szemináriumokat teljesíteni kell.

A kedvezményes tanulmányi rendre szóló engedély csak meghatározott időszakra

érvényes.

(5) A kedvezményes tanulmányi időbeosztás alapján tanulmányokat folytató hallgatónak is

teljesítenie kell valamennyi tantárgyból a tantervben előírt tartalmi (elméleti és

gyakorlati) követelményeket.

(6) Indokolt esetben kedvezményes tanulmányi időbeosztásra vonatkozó engedély

visszavonható.

7. Felmentés a tanulmányi és vizsgakötelezettség alól

26. §

Az Egyetem másik karáról (szakáról), vagy más felsőoktatási intézményből átvett, a

párhuzamos, illetve második alapképzésben résztvevő, továbbá a tanulmányait bármely okból

megszakító hallgató a más intézményben szerzett kreditek beszámítását a Szabályzat 23. §

szerint kérheti. A kérelemről és az így beszámítható kredit értékről, az illetékes

tantárgyfelelős (szakvezető) véleményét meghallgatva, a kreditbizottság dönt. Ilyen esetben is

alkalmazni kell azonban a 23. § (11) bekezdését.

III.

AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS

RENDELKEZÉSEK ÉS A LECKEKÖNYV ALÁÍRÁSA

1. Részvétel a foglalkozásokon

27. §

(1) Az előadások a képzési folyamat szerves részét képezik, így az Egyetem a

hallgatóktól elvárja az azokon való részvételt. Az ismeretek ellenőrzése az

előadásokon elhangzott ismeretanyagra is kiterjed. A karok az óralátogatás rendjét a

kari kiegészítésben írhatják elő.

Az ÁOTK-n kötelező az előadásokon való részvétel, a tanszékeknek gondoskodni kell

a regisztrált hiányzások nyilvántartásáról. A nyilvántartásokat a következő félév

végéig kell megőrizni, és lehetővé kell tenni a hallgató számára a nyilvántartásba

történő betekintést. Egy hallgatónak tantárgyanként csak három igazolatlan

hiányzása lehet egy félévben. A hiányzás igazolásának módját a tanszék határozza

meg és a félév előtt a tantárgyi követelményrendszerrel együtt hirdeti ki.

A 11. félévi gyakorlatokról hiányozni csak a hiányzás okának a gyakorlatvezető és a

klinikai dékánhelyettes egyidejű értesítése mellett lehet. A hiányzást mindkét helyen

igazolni kell. A hallgató a gyakorlatok ideje alatt heti 5 napon, napi 8 órás

munkaidőre kötelezett. A munkaidőt a gyakorlatvezető beosztása szerint a rendelési

időkhöz, a gyakorlat típusához igazodva kell letölteni. A gyakorlati félév során a

hallgatónak max. 2 hét igazolt hiányzása lehet. Ennek pótlása kizárólag a gyakorlati

félévet követő 2 hetes vizsgaidőszakban történhet. Két hétnél hosszabb hiányzás esetén

újra fel kell venni a tantárgyat a következő 11. félévben.

A TDK- konferencia napján nem ellenőrizhető az óralátogatás az előadásokon.

A gyakorlati foglalkozásokon való részvétel - a tantárgyi követelményrendszer előírásaitól

függően

- kötelező. Az ezekről való hiányzás megengedhető mértékéről, a mulasztások

következményeiről,

illetve pótlásának módjáról a kari kiegészítésekben kell rendelkezni.

Az ÁOTK-n kötelező tantervben előírt gyakorlatok, ill. plenáris gyakorlatok

látogatása. Kivételt képeznek ez alól, akik igazoltan ügyeleten vannak, de nekik is

pótolni kell az emiatt elmaradt gyakorlatot. A gyakorlatokon való jelenlétet az

oktatónak egyértelmű módon kell ellenőriznie és nyilvántartania.

A gyakorlati foglalkozásokról távolmaradó hallgató féléve (a tantárgyhoz kapcsolódó

követelmény teljesítése, a kredit megszerzése) csak az elmulasztott gyakorlat pótlása

után ismerhető el. Az elmulasztott gyakorlat pótlására lehetőséget kell biztosítani a

hallgató számára a szorgalmi időszakban. A gyakorlati foglalkozások

összóraszámának 30%-át meghaladó hiányzás esetén nem engedélyezhető az

elmulasztott gyakorlatok pótlása, a hallgató tehát nem szerezheti meg az adott

tantárgy kreditpontját.

Nem számít hiányzásnak, ha a hallgató valamely tanulmányi hétre előírt gyakorlatát

kellő indoklással és tanszéki engedéllyel, illetve ha ügyeletét, vagy klinikai gyakorlatát

a hivatalos beosztás szerint ugyanazon héten egy másik hallgatói csoport

foglalkozásán teljesíti.

A gyakorlat pótlásának rendjét a tantárgy oktatási felelőse, módját a gyakorlatvezető

határozza meg az érintett hallgatókkal egyeztetve. A Karon kívüli helyen teljesítendő

(ún. külső) gyakorlat pótlási rendjének megállapításához az illetékes gyakorlatvezető

javaslata alapján a tanszékvezető jóváhagyása szükséges.

(2) A 2013/2014. tanévtől tanulmányaikat első évfolyamon teljes idejű alap-, illetve

egységes, osztatlan képzésben megkezdő hallgatók számára – ha a képzési kimeneti

követelmény másként nem rendelkezik- tanrendben előírt módon a testnevelés

órákon való részvétel a hallgató által felvett első két félévben heti két órás tartamban

kötelező. A foglalkozásokon való részvétellel egyenértékűnek tekintendő a heti

rendszerességgel megvalósított, összefüggően a szorgalmi időszakban legalább 13

héten keresztül máshol végzett sporttevékenység, testedzés félévenként igazolt

teljesítése. 34

53

28. §

(1) A hallgatók - a tantárgyfelelős engedélye alapján - az egyes tantárgyak foglalkozásait a

szorgalmi időszak elején meghatározott tanulmányi csoportbeosztástól eltérően is

látogathatják, (a NEPTUN-ba történt bejelentkezés alapján) ha ezt a feltételek (pl.

férőhely) lehetővé teszik, illetve, ha ez nem akadályozza egyéb tanulmányaik

teljesítését.

(2) A tanulmányi munka feltételeit, követelményeit és a felkészülés ellenőrzésének módját

az egyes tantárgyak felelős előadói (oktatói) határozzák meg a tanterv alapján. Az

ellenőrzésre és a feladatok pótlására vonatkozó szabályokat a tantárgy

követelményrendszerében kell meghatározni.

(3) A tantárgy félévi követelményeit úgy kell összeállítani, hogy a tantárgyi

követelményekben meghatározott módon a hallgató elegendő lehetőséget kapjon a

vizsgára bocsátás feltételeinek megszerzéséhez. A tantárgyfelelős előadó köteles a

zárthelyi dolgozatok javítására, vagy pótlására legalább egy időpontot biztosítani, még a

szorgalmi időszak utolsó, vagy a vizsgaidőszak első hetében.3554

Az ÁOTK-n tantárgyi követelményrendszerben előírt „zárthelyi dolgozatok”

eredményét a gyakorlatvezető köteles 1 héten belül közzé tenni és egyúttal lehetővé

tenni a dolgozatokba történő betekintést.

34Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 35 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.

(4) A szorgalmi időszak során a tantárgyi követelményrendszerben a felkészülés ellenőrzése

az illető évfolyam / szak / szakirány esetében napi maximum két, heti maximum 6

alkalommal lehetséges, melynek egyeztetése a kari hallgatói önkormányzat feladata.

Ha az ÁOTK hallgatója olyan kötelezettségét nem teljesíti, amely a

követelményrendszer szerint a vizsgára bocsátás feltétele és a vizsgaidőszakban

pótolható, úgy az adott tantárgyból a követelmény teljesítése egy alkalommal, az

ismétlő javítóvizsga szolgáltatási díjának megfelelő befizetése mellett megkísérelhető.

A követelmények teljesítése esetén a hallgató a 35. §-ban leírt számú

vizsgalehetőséggel rendelkezik.

Ha a félévközi kötelezettségek pótlására a vizsgaidőszakban kerül sor, erre olyan

határidőt kell megállapítani, hogy a hallgató még a vizsgaidőszakon belül

teljesíthesse vizsgakötelezettségét is.

A leckekönyvbe, illetve a NEPTUN rendszerbe felvett tantárgy félévközi

követelményeinek teljesítését a tanszékvezető, ill. a tantárgy előadója aláírásával

igazolja a szorgalmi időszak utolsó hetében, illetve bevezeti a NEPTUN rendszerbe.

Amennyiben a tantárgy követelményének teljesítését – a leckekönyv leadásának

határidejéig – nem igazolja aláírás, a tantárgyat a Tanulmányi Osztály „NEM

TELJESÍTVE” bejegyzéssel jelöli a leckekönyvben, illetve a NEPTUN rendszerben.

2. Az ismeretek ellenőrzésének és értékelésének főbb formái

29. §

(1) A képzési célhoz igazodó egymásra épülő ellenőrzési formákat a mintatanterv, ezek

tartalmi követelményeit a tantárgyi program határozza meg.

(2) Az értékelésnek a félévközi munkát, a foglalkozásokon való aktivitást (félévközi

előmenetel, feladatok teljesítése, zárthelyi eredmények stb.) és a félévvégi vizsgán

nyújtott teljesítményt kell tükröznie.

(3) A tanulmányi előmenetel értékelése leckekönyvbe, illetve Neptunba3655

bevezetett öt

fokozatú osztályozással történik az alábbiak szerint:

jeles (5)

jó (4)

közepes (3)

elégséges (2)

elégtelen (1)

Az ÁOTK-n a tananyag ismeretének ötfokozatú minősítésekor a következő szempontokat kell érvényesíteni.

Jeles (5) osztályzatot kap az a hallgató, aki alaposan és összefüggéseiben ismeri a teljes tananyagot és önállóan, biztosan tudja alkalmazni ismereteit.

Jó (4) osztályzatot kap az a hallgató, aki alaposan ismeri a teljes tananyagot, és biztonságosan tudja alkalmazni ismereteit.

36Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.

Közepes (3) osztályzatot kap az a hallgató, aki jól ismeri az anyag lényeges részeit, és megfelelő biztonsággal tudja alkalmazni ismereteit.

Elégséges (2) osztályzatot kap az a hallgató, aki elfogadható módon ismeri a tananyag lényeges részeit, és elfogadható jártasságot mutat az ismeretek alkalmazásában.

Elégtelen (1) osztályzatot kap az a hallgató, aki nem rendelkezik a továbbhaladáshoz

szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel.

(4) A tanterv rendelkezhet úgy is, hogy egyes tantárgyaknál a követelményrendszerükben

meghatározott feltételek teljesítésére háromfokozatú értékelést ír elő.

Ezeknél a tantárgyaknál:

- kiválóan megfelelt (jeles),

- megfelelt (közepes) és

- nem felelt meg (elégtelen)

minősítés alkalmazandó. A Kreditindex számításánál e minősítés a jeles, közepes és

elégtelen minősítésnek felel meg.

(5) A tantárgyak főbb számonkérési formái a következők:

a) Gyakorlati jegyet (gyakorlatértékelést) írhat elő a tanterv, ha a tantárgy

gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási készség értékelése a képzési cél

szempontjából lehetséges és szükséges. A gyakorlati jeggyel értékelendő

tantárgy követelményeit a hallgatónak elsősorban a szorgalmi időszakban kell

teljesítenie. A gyakorlatértékelés öt vagy háromfokozatú minősítéssel történik.

Az ÁOTK-n a C”-típusú fakultatív tantárgyakból a tanterv - kötelező vizsgaszámba

nem számító - gyakorlatértékelést, beszámolót, vagy vizsgát írhat elő.

b) Az évközi jegy a tantárgyi programban meghatározott ismeretanyag

számonkérése. Értékelése a tanulmányi átlagba nem számítható, ötfokozatú,

vagy háromfokozatú minősítéssel történik.

c) A vizsga valamely tantárgy - általában egy félévet átfogó - anyagának

számonkérése. A vizsga értékelése ötfokozatú minősítéssel történik.

d) A szigorlat a képzési cél szempontjából alapvető tantárgy/ak több félévi anyagát

lezáró számonkérése. A szigorlat értékelése ötfokozatú minősítéssel történik.

(6) A kötelező szakmai gyakorlat tartalmi követelményeiről, számonkérésének és

értékelésének módjáról a tanterv rendelkezik.

Az állatorvos szakos hallgatók számára a továbbhaladás feltétele a tanulmányok első

10 félévére előírt kötelező szakmai gyakorlatának teljesítése. A külső szakmai

gyakorlat teljesítését a tantárgyfelelős, illetve a tanszékvezető igazolja aláírásával a

hallgató leckekönyvében.

A 2014/2015. tanév első félévétől a 11. félévi (18 hetes) gyakorlatát teljesítő hallgató a

gyakorlati féléve során egy laboratóriumi diagnosztikai, egy élelmiszer-higiéniai és

állat-egészségügyi igazgatási, valamint három klinikai gyakorlati egységet kell, hogy

teljesítsen. A laboratóriumi diagnosztikai egység időtartama kettő, a többié négy hét.

A 11. félévi gyakorlatokat a magyar évfolyam hallgatói csak az ÁOTK kari

egységeiben, valamint a gyakorlatokért felelős szaktanszékei által akkreditált és

kijelölt gyakorlati helyeken tölthetik. A kari gyakorlati helyek feltöltése elsőbbséget

élvez.

A hallgatók kötelesek legalább egy 4 hetes klinikai blokkot haszonállat-telepen tölteni.

Azok a hallgatók, akik két lógyógyászati vagy kisállatklinikai gyakorlati blokkot

választanak, az egyiket egy külső, akkreditált gyakorlati helyen tölthetik.

3. Jegymegajánlás

30.§

(1) A jegymegajánlás lehetőségét a tantárgyi követelményekben a félév elején előre közölni

kell a hallgatókkal.

(2) A megajánlott értékelést (osztályzatot) a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti a

vizsgára bocsátását.

4. Aláírás a leckekönyvben/Neptunban 3756

31. §

(1) A leckekönyvbe/Neptunba bejegyzett aláírás az adott tantárgy szorgalmi időszakra előírt

követelményeinek teljesítését igazolja.

(2) Az aláírás megszerzésének feltételeiről a tantárgyi követelményrendszer, az aláírás

megtagadásának következményeiről a kari kiegészítés rendelkezik.

A tanszékvezető, illetőleg a tantárgyfelelős a félév megkezdésekor köteles a

hallgatókkal ismertetni a leckekönyv/NEPTUN-rendszer aláírásának és a vizsgára

bocsátásnak tantárgyi követelményeit.

A hallgató a „nem teljesítve” bejegyzés esetén az illető tantárgyból nem, de az adott

vizsgaidőszakban esedékes egyéb tantárgyakból tehet vizsgát. Azoknak a hallgatóknak

a nevét, akiknek félévét a tanszékvezető (a tantárgyfelelős) nem ismeri el, meg kell

küldeni az oktatási dékánhelyettes részére.

Az a hallgató, aki valamely „A”- típusú tantárgyból nem szerezte meg az aláírást, egy

alkalommal újból felveheti azt.. Amennyiben ismételten nem kap aláírást, a dékán

elbocsátja az intézményből.

Ha a hallgató valamely „B”- és „C”-típusú tantárgyból nem szerezte meg a

kreditpontot, a leckekönyvbe „NEM TELJESÍTVE” bejegyzést kell tenni.

5. A vizsgáztatás rendje

32. §

(1) A vizsgára való bejelentkezés csak a NEPTUN rendszeren keresztül történhet.

Az ÁOTK-n az oktató nem vizsgáztathatja le azt a hallgatót, aki nem jelentkezett a

vizsgára a NEPTUN-rendszerben és nem szerepel az abból kinyomtatott vizsgalapon.


A hallgató csak akkor jelentkezhet be a vizsgára, ha megkapta a félévvégi aláírást.

(2) Vizsga a szorgalmi időszakra előírt tantárgyi követelmények teljesítése esetén a

szorgalmi időszakban is engedélyezhető. Erről a tantárgyi követelményekben kell

rendelkezni.

Az ÁOTK-n a vizsgaidőszak mindkét félévet követően hat hét. A naptárilag csonka hét

is egy hétnek számít. A vizsgaidőszakban minden munkanap lehetséges vizsganap.

Elő- és utó-vizsgaidőszak nincs.

A szorgalmi időszakban − az erre az időszakra előírt tantárgyi követelmények

teljesítése esetén is − csak fakultatív tantárgyból tehető vizsga. Az „A”-típusú

tantárgyakból nem tehető vizsga a szorgalmi időszakban .

A 11. gyakorlati félévben a gyakorlatok utolsó napján, illetve a tanszékvezető által

meghatározott időpontban van a vizsga.

(3) A félév kezdetén közölni kell azt is, hogy melyek azok a tantárgyak, amelyekből a

hallgató a követelmények teljesítése után a szorgalmi időszak folyamán vizsgázhat.

Ennek feltételeit, időpontját az évfolyamfelelőssel vagy a kari hallgatói önkormányzattal

egyeztetve a tantárgyfelelős a követelményrendszerben határozza meg. Ha a

tantárgyfelelős által megadott és a hallgatók által igényelt időpont között lényeges

eltérés van a hallgatók jogorvoslattal a Szabályzat 6. §-ában foglaltak szerint élhetnek.

Az ÁOTK-n a szóbeli vizsga esetén a tanszékek kötelesek legalább egy hónappal a

vizsgaidőszak előtt, valamennyi érintett hallgatóval közölni a vizsgakérdéseket (nem a

több kérdést csoportosítva tartalmazó tételeket).

(4) A vizsgaidőszakra a vizsgaidőpontokat a tantárgy előadója (tárgyfelelős) a tantárgyat

felvett hallgatói csoport képviselőjével, vagy az érintett évfolyam hallgatói felelősével,

vagy a kari hallgatói önkormányzattal egyeztetve határozza meg. Alapelvnek kell

tekinteni, hogy az írásbeli vizsgánál a vizsgaidőszakban egyenletesen elosztva,

tantárgyanként legalább 3 vizsganapot kell megadni, a szóbeli vizsgánál pedig hetente

tantárgyanként legalább 1 vizsganapot, de a vizsgázók számánál legalább 25%-kal több

vizsgalehetőséget kell kiírni. Ettől a vizsgáztató a hallgatókkal való megegyezés alapján

eltérhet, illetve a hallgatói önkormányzattal egyeztetve kifogással élhetnek.

(5) A vizsgaidőszak vizsgaidőpontjait, a vizsgáztatásban közreműködők nevét, a jelentkezés

idejét és módját, a vizsgaeredmények közzétételének napját és a vizsgaismétlés

lehetőségét a szorgalmi időszak befejezése előtt legalább három héttel a helyben

szokásos módon nyilvánosságra kell hozni és a vizsgaidőpontokat a NEPTUN-ba

bevezetni. A hallgató joga a megadott vizsganapok közötti választás. Az egy napon

vizsgázók számát a vizsgázató minimalizálhatja és maximalizálhatja.

Az ÁOTK-n a tantárgyak vizsgaidőpontjait legalább egy hónappal a vizsgaidőszak

előtt kell ismertetni a hallgatókkal. A vizsganapok meghatározásánál a sikertelen

vizsgák javítására lehetőséget adó vizsganapokat is ki kell írni.

A hallgatóknak a megadott vizsganapok valamelyikére a NEPTUN rendszerben kell

jelentkezniük. Az egyes vizsganapokra jelentkezők számát a tantárgyfelelős oktató

határozza meg. Általános ajánlás a min. 4 fő, ill. a max. 12 fő, amely rugalmasan

változhat a tanszék adottságainak figyelembe vételével és a hallgatói igényekhez

igazodva.

Ha a tanszékvezető (tantárgyfelelős) által megadott és a hallgatók által igényelt

vizsgaalkalmak számában jelentős eltérés van, a hallgatók számára kedvezőtlen

döntés esetén jogorvoslatért a HÖK a Kari Hallgatói Felülbírálati Bizottsághoz

fordulhat.

A hallgató a felvett tantárgyból nem köteles közvetlenül az adott szorgalmi időszak

után vizsgát tenni. A vizsgát − amennyiben teljesítette a tantárgyi

követelményrendszerben előírt feltételeket (megszerezte az aláírást) − egy másik

vizsgaidőszakban is leteheti. Ez esetben a tantárgyat újra fel kell venni a NEPTUN

rendszerben, ez azonban már második tantárgyfelvételnek minősül.

A hallgatónak valamennyi tantárgyból − a 33. §-ban szereplő korlátozás mellett −

vizsgaidőszakonként három vizsgalehetősége van. A három vizsgalehetőség csak az

adott vizsgaidőszakra vonatkozik, az nem vihető át más vizsgaidőszakra.

A vizsgára való jelentkezés a vizsgán való részvétel egyértelmű és visszavonhatatlan

szándékát jelenti az adott vizsgaidőszakban. A vizsga ugyan halasztható, de a három

vizsgalehetőség felhasználásának elmulasztásával azok elvesznek.

A gyakorlati jeggyel záruló tantárgyak, illetve az írásbeli vizsga eredményeinek a

leckekönyvbe való beírattatására a tantárgyfelelősök/vizsgáztatók kötelesek a

vizsgaidőszak során legalább három napot biztosítani a hallgatók részére.

A vizsgaidőszak végén csak úgy szervezhető irásbeli vizsga, ha a tantárgyfelelős

biztosítja, hogy a dolgozatokat kijavítják még a vizsgaidőszakban és a jegyeket is

beírják a leckekönyvbe, illetve a NEPTUNrendszerbe.

Az írásbeli vizsgát tartó tanszék köteles biztosítani az utolsó vizsganapon a

jegybeíratás lehetőségét.

33. §

(1) A hallgató egyéni vagy csoportos vizsgaterv alapján vizsgázhat.

(2) A szóbeli vizsgák – ideértve a záróvizsgát és a szakdolgozat (diplomadolgozat,

diplomaterv) védését is – a hallgatók és egyetemi alkalmazottak számára nyilvánosak.

(3) A vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelete előtti rövid felkészülést.

(4) A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetőleg a

vizsgabizottság elnöke felelős.

Az ÁOTK-n a hallgatónak a vizsga megkezdésekor le kell adnia a nála lévő

mobiltelefont és egyéb elektronikus eszközöket, melyeket a vizsga befejezésekor kaphat

csak vissza.

(5) Amennyiben a tanterv szigorlatot ír elő, azt legalább kéttagú bizottság előtt kell tenni és

arról jegyzőkönyvet kell vezetni.

Az ÁOTK-n vizsgabizottsági tagként kell számításba venni a gyakorlati vizsgáztatást

végző oktatót/kutatót is, aki beosztott oktató/kutató is lehet. Szigorlaton olyan bizottság

kérdezhet, amelynek az elnöke egy vezető oktató.

(6) Ha a vizsgáztatást egy oktató végezte, akkor a hallgató írásbeli kérésére az első javító

vizsgát más oktató vagy bizottság előtt, a megismételt javítóvizsgát bizottság előtt kell

letenni. A kérést az oktatási szervezeti egység vezetőjéhez, érintettség esetén az illetékes

dékánhelyetteshez kell benyújtani, aki biztosítja a vizsga feltételeket.

(7) A szigorlati és a megismételt vizsgát lebonyolító bizottságok összetételéről a kari

kiegészítés rendelkezik.

(8) Vizsgáztatni általában a tantárgyfelelős, vagy az általa megbízott oktató, kutató jogosult.

Gyakorlati vizsgáztatást doktorandusz hallgató is végezhet.

Az ÁOTK-n a szóbeli vizsga a hallgató által húzott vizsgatétellapok alapján történik.

Vizsgakérdésként csak az szerepelhet, amelyet a hallgató megtalálhat a felkészüléshez

ajánlott tankönyvben, jegyzetben, szakirodalomban, ill. amely az adott évfolyam

számára elhangzott az elméleti és gyakorlati órákon.

A vizsgázó számára lehetővé kell tenni a szóbeli felelete előtti rövid (általában min.

15, szigorlat esetében min. 30 percnyi) felkészülést.

A szigorlatot legalább kéttagú bizottság előtt kell tenni, és arról jegyzőkönyvet kell

vezetni. A szigorlati bizottságok felállítása a tanszékvezető hatásköre.

Ha a hallgató írásban kéri, az első ismétlő vizsgát a tanszékvezető által kijelölt más

oktató, vagy bizottság előtt teheti le.

Ha a hallgató írásban kéri, a második ismétlő vizsgát − a tantárgyfelelős

véleményének kikérése után − az oktatási dékánhelyettes által kijelölt bizottság előtt

teheti le.

34. §3857

(1) A hallgató az oktatási szervezeti egység által meghatározott formában köteles vizsgára

jelentkezni, a jelentkezés szerinti időpontban a vizsgán megjelenni és vizsgát tenni.

Egyszerre, egy tantárgyból csak egy vizsganapra lehet bejelentkezni. A vizsgáról való

távolmaradás nem befolyásolhatja a hallgató tudásának értékelését. Ha a hallgató nem

jelent meg a vizsgán, tudása nem értékelhető, azonban a kar a felmerült költségeket

megfizetteti, ha nem igazolja, hogy távolmaradása indokolt volt.

Amennyiben az ÁOTK-n a vizsgáról való távolmaradást 3 munkanapon belül nem

igazolja a hallgató, újabb vizsgalehetőséget csak az igazolatlanul elmulasztott vizsga

önköltségének befizetése után kaphat. Az igazolatlan távolmaradás esetén a hallgató

vizsgalehetőségeinek száma automatikusan csökken eggyel, és a NEPTUN-

rendszerben a „nem jelent meg” bejegyzést kell alkalmazni.

(2) A vizsgára történő fel-, illetve lejelentkezés végső határidejének meghatározása a kari

TVSZ-ben meghatározott határidőig, a NEPTUN hallgatói nyilvántartási rendszeren

keresztül történik.

(3) A vizsga lehet szóbeli vagy írásbeli, gyakorlati, esetleg egyéb pl. számítógépes, vagy két

részben lebonyolított szóbeli és írásbeli. A vizsgáztatás módját az oktatási szervezeti

egység, illetve a tárgy felelőse (előadója) határozza meg. A leckekönyvbe/Neptunba

bevezetett érdemjegy az előre meghirdetett értékelési rend szerint csak a

vizsgaeredmény, vagy az évközi munka és a vizsga eredménye alapján alakul ki.

(4) A C-típusú leckekönyvvel rendelkező hallgató a vizsga megkezdésekor érvényes

személyazonosításra alkalmas okmánnyal igazolja személyazonosságát.39

38Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.

(5) A kreditszabályzat általános elveinek figyelembevételével kredittel csak olyan tantárgy

(kurzus) teljesítménye ismerhető el, melyet a hallgató - az ismeretek ellenőrzésével

kapcsolatos intézményi rendelkezéseknek megfelelően - legalább elégséges vagy

megfelelt minősítéssel teljesített.

(6) A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt a hallgató kreditakkumulációs

rendszerében a karok tanulmányi nyilvántartásában tartják nyilván és összegzik. Az

összegzés szempontjából figyelembe kell venni minden kötelező (A), kötelezően

választandó (B) tantárgyat, illetve ezek esetleges helyettesítő tárgyait. Az Egyetem

karai a kari kiegészítésekben rögzítik annak elveit, hogy a kreditakkumulációs

rendszerben a hallgató tanulmányai teljesítése során szabadon választott tantárgyai

közül melyeket fogadja el a képzési és kimeneti követelmények (képesítési

követelmények) teljesítéseként, és veszi figyelembe a kredit-akkumulációban.

A tanulmányi ösztöndíjszámítás alapjául szolgáló kreditindex kiszámításánál csak

annyi fakultációból megszerzett kredit vehető figyelembe, amely nem haladja meg a

mintatanterv szerinti félév fakultációs kreditjeinek összegét 50%-nál nagyobb

mértékben.

(7) A vizsgáztató a (3) pont szerinti értékelést követően köteles két munkanapon belül a

NEPTUN hallgatói nyilvántartási rendszerbe illetve leckekönyvbe a megfelelő

érdemjegyet bevezetni. Mivel az önköltséges (költségtérítéses) és az állami

(rész)ösztöndíjas (államilag támogatott) képzési formák között az átsorolást az

összesített korrigált kreditindexalapján kell elrendelni, a vizsgaidőszak utolsó napján

minden jegyet be kell vezetni a NEPTUN hallgatói nyilvántartási rendszerbe is és a

leckekönyvbe is. Az ezt elmulasztó vizsgáztatót fegyelmi eljárás alá kell vonni.

(8) A hallgató legkésőbb a tanulmányi időszak lezárulta utáni 14. napig élhet kifogással a

nyilvántatásban szereplő értékelésre vonatkozó adattal szemben. Vitás esetben a

vizsgáztató által hitelesített, intézeti adminisztrációban őrzött vizsgalap az irányadó.40

40 Beillesztette a Szenátus 210/2013/2014 SZT számú határozata

ÁOTK-n nem vizsgázhat a hallgató leckekönyv nélkül (a vizsga befejezéséig a

leckekönyv csak a személyazonosság igazolására szolgálhat).

A hallgató leckekönyvét a vizsgaidőszak megkezdése előtt egy héttel veheti fel és

legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó napját követő 3. munkanapig köteles leadni a

Tanulmányi Osztályon. Vizsgaidőszakon kívül engedélyezett vizsga esetén egy nappal

a vizsga előtt lehet felvenni a leckekönyvet és legkésőbb a vizsgát követő napon kell

leadni.

A vizsgahalasztást legkésőbb a vizsgát megelőző munkanapon 12 óráig kell átvezetni a

NEPTUN-rendszerben. Vizsgahalasztás miatt a tanszék nem köteles növelni az előre

meghirdetett vizsgaalkalmak számát.

Az a hallgató, aki neki fel nem róható okból (pl. orvosi igazolással bizonyított súlyos,

hosszantartó betegség, szülés) nem tud a vizsgaidőszakban vizsgát tenni, a

Tanulmányi Bizottság javaslata alapján, az oktatási dékánhelyettes engedélyével,

vizsgaidőszakon kívül is tehet vizsgát. A dékánhelyettesi engedéllyel pótlólagosan letett

vizsgát az őszi félévet követően a második félév szorgalmi időszakának első hetében, a

tavaszi félévet követően pedig a vizsgaidőszakot közvetlenül követő két héten belül

lehet letenni.

Orvosi igazolás csak abban az esetben fogadható el, ha a hallgató vagy közvetlen

hozzátartozója a bekövetkezett betegséget, balesetet 24 órán belül bejelenti a

Tanulmányi Osztály, illetve az illetékes tanszék felé, és az igazolást haladéktalanul

megküldi az illetékes tanszéknek. A Tanulmányi Osztály számára csak abban az

esetben szükséges az igazolás, ha dékánhelyettesi vizsgát kér a hallgató. Ehhez

szükséges csatolnia az orvosi igazolást.

Ha a hallgató a vizsgán meg nem engedett eszközöket használ a felkészüléshez, fel

kell függeszteni vizsgáját és elégtelennek kell minősíteni azt.

6. A sikertelen vizsgák javítása

35.§4158

(1) Az ellenőrzés sikertelensége esetén a vizsgáztató köteles az elégtelen osztályzatot,

illetőleg a "nem felelt meg" értékelést a NEPTUN-ba bejegyezni.

(2) Az elégtelen gyakorlati jegy a tantárgyi követelményekben meghatározott módon

javítható.

(3) A hallgató a sikertelen vizsga kijavítását (javítóvizsga, ismétlő javítóvizsga)

tantárgyanként félévenként két alkalommal kísérelheti meg. Az első javítóvizsgáért díj

nem szedhető, az ismétlő javítóvizsgáért szolgáltatási díjat kell fizetni. A

tanulmányaikat 2012/2013. tanévtől megkezdő hallgatók esetében egy tanegység

vonatkozásában a sikertelen javító, ismétlő javítóvizsgák száma teljes képzési idő alatt

sem érheti el az ötöt.

Az ÁOTK-n az ismétlő javítóvizsgák sikertelensége esetén a tantárgy újbóli felvételével

adódik újabb vizsgalehetőség.

A sikertelen vizsga után a tanszékvezető (a tantárgy előadója) bizonyos időtartamot

írhat elő az ismétlő javítóvizsgáig, amely azonban nem lehet rövidebb, mint 3 nap,

illetve szigorlat esetén 6 nap. Az általános előírást, amelytől az első vizsgán nyújtott

teljesítmény szerint egyedi elbírálás alapján el lehet térni, a félév indulásakor a

tanszékvezető (a tantárgy előadója) köteles a hallgatósággal közölni.

(4) Ha a hallgató az üzemi (termelési), tanítási, stb. gyakorlatát nem teljesítette, vagy az ott

végzett munkája alapján az nem ismerhető el, a pótlás feltételeit a kari kiegészítés

előírásainak figyelembevételével a gyakorlat szervezéséért felelős vezető határozza

meg.

Az ÁOTK-n azt a hallgatót, aki a tantervben előírt szakmai gyakorlatot nem teljesítette

elfogadható módon, a gyakorlat részbeni vagy teljes megismétlésére utasíthatja a

tanszékvezető.

A gyakorlati napló írásának kötelezettségét a tanszékvezető dönti el. Ha a

tanszékvezető kötelezővé teszi a napló írását, ő dönti el elfogadását, és azt "jól

megfelelt", "megfelelt", "nem felelt meg" minősítéssel látja el. A gyakorlati naplók

értékelését az érintett tanszékek a következő félév megkezdéséig kötelesek elvégezni.

"Nem felelt meg" minősítés esetén a gyakorlat megismétlése elrendelhető a nyári

oktatási szünet terhére és indokolt esetben a hallgató költségére is.

(5) Törölve42


8. A sikeres vizsga javítása

36. §

(1) Ha a hallgató az érdemjegyet, értékelést javítani akarja, félévenként kettő tantárgyból,

tantárgyanként egy alkalommal újabb vizsgát tehet. A sikeres vizsga javításának

értékelése végleges, kivéve, ha az eredmény "elégtelen", amely a sikertelen vizsgára

vonatkozó szabályok szerint javítható.

(2) A sikeres vizsga javítása a vizsgaidőszak végéig történhet.

(3) A sikeresen ismételt vizsga érdemjegyét javítani nem lehet.

Az ÁOTK-n sikeres vizsga javítása szolgáltatási díj befizetése nélkül tehető.

Az ismételt vizsga érdemjegyét a leckekönyvbe/Neptun rendszerbe "s.v.j." bejegyzéssel

kell beírni.

9. A tanulmányi átlageredmény, kreditindex kiszámítása

37. §4359

(1) A vizsgaidőszak lezárása után az illetékes kari hivatal tanulmányi részlege (tanulmányi

osztály-, csoport-, titkárság stb.) kiszámítja a hallgató félévi tanulmányainak

minősítéséül használt kreditet, majd bevezeti a leckekönyvbe/Neptunba, és a leckekönyv

tárgyfélévi követelmények teljesítésére vonatkozó oldalát/oldalait lezárja. Ennek

határidejét a kari kiegészítésekben kell meghatározni, és törekedni kell kampuszonként

az egységesítésre.

(2) A hallgató elfogadott tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben vagy a

tanulmányok kezdetétől megszerzett kreditek száma mutatja.

(3) A tanulmányi munka minőségét a kredittel súlyozott tanulmányi átlag (összesített

kreditindex vagy kumulált átlag) adja. A súlyozott tanulmányi átlag (STA) megadható

egy tanulmányi időszakra vagy a hallgató által megszerzett összes kreditre (kumulált

átlag),

kredit

érdemjegykreditSTA

)(

(4) A hallgató félévi tanulmányi munkájának mennyiségét és minőségét a kreditindex (KI)

értékeli.

30

)(

érdemjegykreditKI *

A hallgató felelősségteljes tanrend-kialakítását és az ösztöndíj igazságos elosztását

szolgálja a korrigált kreditindex (KIkorr)

felvett

tteljesítet

korrK

KérdemjegykreditKI

30

)(*


* Megjegyzés: A nevezőben lévő 30-as érték a mintaterv szerint félévenként változhat.

(5) Az akkreditált tantárgy eredménye beszámítandó a súlyozott tanulmányi átlagba, kivéve,

ha azt a hallgató a szakmai képzéséhez nem tartozó tantárgyak köréből a szabadon

választott tantárgyakra engedélyezett kereten felül veszi fel.

(6) A vizsgaidőszak végén a félévi tanulmányi követelmények teljesítésétől függetlenül a

leckekönyvet/Neptunt le kell zárni.

(7) A félévi tanulmányi átlageredményt a vizsgaidőszak lezárását követően, haladéktalanul

meg kell állapítani.

(8) A kijavított elégtelen osztályzatot az átlageredmény kiszámításánál figyelmen kívül kell

hagyni.

(9) A külföldi részképzésben, illetve a hazai felsőoktatási intézményekben áthallgatás során

teljesített tantárgyaknak a Szabályzat 16. §-a szerint megállapított eredményei az

átlageredménybe beszámítanak.

(10) A Szabályzat 36. §-a alapján szerzett jegyek közül a végleges jegyet kell a kreditindexbe

beszámítani.

(11) A kreditindexet két tizedes jegy pontossággal kell kiszámítani, és az eredményt be kell

vezetni a hallgató leckekönyvébe és a törzskönyvébe.

9. A tantárgyfelvétel megismétlése

38. §4460

Meg kell ismételni a tantárgyfelvételt a hallgatónak, ha nem teljesítette a tantervben, illetve a

tantárgyi követelményrendszerben előírt kötelezettségeket. Ugyanazt a tantárgyat a hallgató

maximum háromszor veheti fel, de ettől a karok a kari kiegészítésükben eltérhetnek. A 35 §.

(3) alapján, ha a sikertelen vizsgák száma a három tantárgyfelvétel alatt nem éri el az ötöt,

dékáni méltányossággal újabb tantárgyfelvételre is sor kerülhet.

Az ÁOTK-n kétszer veheti fel a hallgató ugyanazt a tantárgyat.

Ha a hallgató a felvétel félévében egy tantárgyból nem tudja megszerezni a kredit, egy

későbbi félévben a NEPTUN rendszerbe való felvétellel újból felveheti a tantárgyat. Ha a

tanszék korábban már aláírással igazolta az évközi követelmények megfelelő szintű

teljesítését a leckekönyvben/NEPTUN rendszerben, a hallgatónak csak vizsgáznia kell a

következő félévben. A tantárgy oktatási programjának jelentős változása esetén a

tanszéknek jeleznie kell a hallgatók felé, hogy nem fogadhatóak el a korábban teljesített

félévközi követelmények.

Több féléves tantárgyat lezáró vizsga esetén − amennyiben a hallgató teljesítette a megelőző

félévekben az adott tantárgy tanulmányi kötelezettségeit − csak az utolsó félévet kell

felvenni.

Újbóli tantárgyfelvételnél a hallgatónak ismét legfeljebb három vizsgalehetősége van a

vizsgaidőszakban. Amennyiben az ekkor letett vizsgák ismételten eredménytelenek, a

hallgató nem folytathatja tanulmányait, és megszűnik hallgatói jogviszonya.

44

10. Tanulmányi vétségek és eljárások

39. §

(1) A hallgatók kötelesek betartani az Egyetem írott és íratlan etikai normáit. A

tanulmányok sikeres elvégzéséhez csak a megengedett eszközök és módszerek

használhatók fel.

(3) Tanulmányi vétségnek számít különösen, ha egy hallgató

- más munkáját a sajátjaként tünteti fel, vagy nem hivatkozik megfelelően más

munkájára (plágium),

- akár írásos, akár szóbeli formában információkat próbál szerezni a vizsgafeladatokról,

ha azok nem nyilvánosak,

- a vizsgán másoknak meg nem engedett módon segít, vagy őt segítik.

(3) A vizsgaszabályok enyhébbnek ítélt megsértése esetében az oktatónak, illetve az

oktatási szervezeti egység vezetőjének jogában áll saját hatáskörben eljárni, azonban az

esetet ekkor is jelentenie kell a dékánnak. Az oktató vagy az oktatási szervezeti egység

vezetője által kiszabható enyhébb büntetés az adott vizsga alóli felfüggesztés, elégtelen

osztályzat, vagy az adott tantárgy ismétlésére való utasítás. Az oktatási szervezeti

egység vezetője kérheti az ügy fegyelmi bizottság előtti tárgyalását.

(4) [törölve]4561

(5) A jogerős elmarasztaló határozat után, a hallgató kreditnyilvántartásából a jogtalanul

szerzett és elismert krediteket törölni kell.

IV.

A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA (ABSZOLUTÓRIUMRA), A SZAKDOLGOZATRA

(DIPLOMADOLGOZATRA), A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE

VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. A képzés lezárása

40. §

(1) Az egyetemi és a főiskolai képzés, az Nftv. által szabályozott alap- és mesterképzés, az

egységes, osztatlan képzés, valamint a szakirányú továbbképzés lezárásaként a hallgató

részére végbizonyítványt (abszolutóriumot) kell kiállítani.4662

(2) A végbizonyítvány (abszolutórium) a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét, a

szakmai gyakorlat és – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka)

elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve – a

szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével – a képzési és

kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés

és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és

vizsgakövetelményeknek mindenben eleget tett. A végbizonyítványt abban a félévben


kell kiadni, amelyben a hallgató a megszerzés feltételeit teljesítette. A végbizonyítványt

a dékán vagy a dékánhelyettes írja alá.

(3) A végbizonyítványt szerzett hallgató az oklevél megszerzésére záróvizsgát tehet.

2. A záróvizsga

41. §4763

(1) A hallgató a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése után a tanulmányait az

egyetemi és főiskolai képzésben, az alap- és mesterképzésben, továbbá a szakirányú

továbbképzésben záróvizsgával fejezi be. A felsőoktatási szakképzésben a szakképzésre

vonatkozó rendelkezések szerint szakmai vizsgát kell tenni.

(2) A záróvizsga az egyetemi és főiskolai képzésben, az alap- és mesterképzésben, valamint

a szakirányú továbbképzésben a végzettség megszerzéséhez szükséges tudás ellenőrzése

és értékelése, amelynek során a jelöltnek arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult

ismereteket alkalmazni tudja.

(3) [törölve]4864

(4) Az Egyetem egyes szakjain a záróvizsgára bocsátás feltétele:

a ) a végbizonyítvány megléte,

b) a szakdolgozat (diplomadolgozat, diplomaterv) határidőre való benyújtása és

annak a kari kiegészítés szerinti bírálata.

A 2007/2008. tanévben és azt követően tanulmányaikat az első évfolyamon megkezdő

hallgatók tekintetében további feltétel, hogy az Egyetemmel szemben fennálló fizetési

kötelezettségüknek maradéktalanul eleget kell tenni.

(5) A záróvizsga:

(a) a szakdolgozat (diplomadolgozat, diplomaterv) megvédéséből;

(b) a szak képzési és kimeneti követelményeiben (képesítési követelményeiben) előírt

szóbeli vizsgából;

(c) egyes szakokon írásbeli, gyakorlati és szóbeli részekből, illetve egyéb feladatok

elvégzéséből áll.

(6) Záróvizsga a kari tanács által meghatározott záróvizsga időszakban tehető. A

záróvizsgát bizottság előtt kell tenni.

(7) A záróvizsgára bocsátás és a záróvizsga részletes követelményeit - jelen Szabályzattal

összhangban – a kari kiegészítésben kell meghatározni.

Az ÁOTK-n a záróvizsgára bocsátás feltétele a tanterv által meghatározott

valamennyi kötelező („A”) tantárgy, valamint az állatorvosi szakon 54 kreditpontért,

a tanulmányaikat 2009. szeptember 1-je után megkezdő hallgatók számára 50

kreditpontért „B”- és „C”-típusú tantárgyak teljesítése.

A tanulmányaikat 2009 szeptemberétől az állatorvosi szakon megkezdő hallgatók

számára a záróvizsgára bocsátás feltétele az abszolutórium megszerzése, melybe bele

47Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 48 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.

tartozik: a tanterv által meghatározott valamennyi kötelező, illetve 50 kredit

választható fakultatív tantárgy, a kritériumkövetelmények teljesítése, valamint a

gyakorlati félév kreditpontjainak megszerzése.

A biológia alapszakon (BSc):


tantárgyakból 12;



(mikológia szakmodul), illetve 13 (állattartás szakmodul) kötelezően előírt kreditpont

megszerzése, valamint a diplomamunka (10 kredit) elkészítése és megvédése, a

tantervben előírt kritériumkövetelmények teljesítése.

A biológus mesterképzésben (MSc) szakiránytól függetlenül 47 kredit megszerzése

(„B”- típusú 41, „C”- típusú 6 kredit), valamint a diplomamunka (30 kredit)

elkészítése és megvédése, a tantervben előírt kritériumkövetelmények teljesítése.

(8) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A záróvizsga részeredményeit és az oklevél

minősítését a leckekönyvbe és a Neptunba is be kell írni.

(9) A záróvizsga eredményét a szóbeli vizsgák érdemjegyei, a diplomadolgozat és egyéb a

41. § (5) bekezdése szerint előírtak osztályzatának egyszerű számtani átlaga adja.

Amennyiben a diplomadolgozat védése vagy a szóbeli vizsgák bármelyikének

eredménye elégtelen, a záróvizsga eredménye elégtelen és azt meg kell ismételni. A

kari kiegészítések ettől eltérően is rendelkezhetnek.

(10) A sikeres záróvizsga nem javítható.

(11) A diplomadolgozatot a bíráló(k) minősítik, védését és a szóbeli vizsgát a záróvizsga

bizottság(ok) tagjai ötfokozatú osztályzattal értékelik, majd zárt tanácskozás keretében

szavazással állapítják meg a diplomadolgozat és a záróvizsga végosztályzatát.

Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A záróvizsga eredményét a

bizottság elnöke hirdeti ki. A kari kiegészítések ettől eltérően is rendelkezhetnek.

I. A záróvizsga bizottság

42. §4965

(1) A záróvizsga bizottság elnökét a szakterület elismert külső szakemberei vagy az

egyetem tanárai, illetve docensei közül - a kari tanács egyetértésével - egy naptári évre a

dékán bízza meg.

(2) A záróvizsga bizottságnak az elnökön kívül legalább két tagja van. A bizottság

létszámát a kari tanács állapítja meg. A bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább

egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen,

továbbá legalább egy tagja vagy ne álljon az Nftv. szerinti foglalkoztatási jogviszonyban

az Egyetemmel, vagy az Egyetem másik karának, szakjának oktatója legyen.

(3) A záróvizsga bizottság tagjait a kari tanács egyetértésével egy naptári évre a dékán bízza

meg (kéri fel). A bizottság az egyetem vezető oktatóiból (kivételesen adjunktusaiból) és

az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakemberekből áll.


II. A szakdolgozat (diplomadolgozat, diplomaterv)

43. §

(1) Az egyetemi és főiskolai képzésben, alap-és mesterképzésben valamint szakirányú

továbbképzésben résztvevő hallgatónak a záróvizsga részeként szakdolgozatot

(diplomadolgozatot, diplomatervet a továbbiakban: diplomadolgozat) kell készítenie. A

diplomadolgozat formai követelményeit a kari kiegészítések határozzák meg.

(2) Diplomadolgozati témát a kari kiegészítések által meghatározott szervezeti egységek

írhatnak ki.

(3) A diplomadolgozatok témáit a tanterv által előírtak szerint kell meghirdetni. A

diplomadolgozat meghirdetésének feltételeit és szabályait, a dolgozat tartalmi

követelményeit és az értékelés általános szempontjait a kar (szak) képzési és kimeneti

követelményei (képesítési követelményei) és tanterve alapján kell a kari kiegészítésben

meghatározni. A diplomadolgozat készítését az oktatási szervezeti egység által

jóváhagyott kari belső konzulens irányítja, igény esetén az oktatási szervezeti egység

által elfogadott külső konzulens is segítheti.

(4) A hallgató is javasolhat diplomadolgozat témát, amelynek elfogadásáról az illetékes

intézet, tanszékvezető, szakvezető dönt.

Az állatorvosi szakon a szakdolgozatot a következők szerint kell elkészíteni és

megvédeni.

− A hallgató köteles szakdolgozati témát választani és arra legkésőbb a 8. félév

szorgalmi időszakának végéig jelentkezni az adott szervezeti egység vezetőjénél. A

szakdolgozati témát meghirdető tanszék az egyes témák kiválasztásakor elő

írhatja a hallgató számára a témához kapcsolódó fakultatív tantárgy(ak) felvételét

vagy ezt megelőző teljesítését . − Amennyiben a hallgató valamely később oktatott tantárgyhoz kötődően kíván

szakdolgozati témát választani, úgy köteles ehhez az illetékes tanszék vezetőjétől a 8. félév végéig ilyen értelmű nyilatkozatot beszerezni, és azt leadni a Tanulmányi Osztályon. Ilyen esetben a 9. félév megkezdése után hat héten belül kell kiválasztania szakdolgozati témáját.

− A Tanulmányi Osztálynak a 8. szemeszter végéig ki kell adnia a hallgató számára

a szakdolgozattal kapcsolatos követelményrendszert, amely irányt mutat a

dolgozattal szemben támasztott tartalmi és formai igények tekintetében.

− Szakdolgozatot minden hallgató egyénileg köteles készíteni.

− Az állatorvosi szakon a 2009. szeptember 1-je előtt beiratkozott hallgatók minden

évben legkésőbb a záróvizsga első napja előtt 45 nappal − konzulensi

ellenjegyzéssel − kötelesek benyújtani az elkészített szakdolgozatot két nyomtatott

példányban bekötve, valamint elektronikus formában (CD-n) a dolgozatra

vonatkozó kitöltött és aláírt elhelyezési megállapodással és szerzői jogi

nyilatkozattal együtt az illetékes tanszékhez (szervezeti egységhez). A tanszék

írásban igazolja a dolgozatok átvételét.

− Az − egy külső szakértő által − elbírált szakdolgozatot az érintett tanszék által

összehívott szakbizottság előtt kell megvédeni, majd a dolgozatokat a tanszékek a

bírálati lappal együtt 24 órán belül továbbítják a Tanulmányi Osztályhoz.

Valamennyi tudományos diákköri konferencián szerepelt dolgozatot − újabb

védés nélkül − jeles osztályzattal kell értékelni.

− Az állatorvosi szakon a 2009. szeptember 1-je után beiratkozott hallgatók minden

évben legkésőbb a gyakorlati félévet követő 2 hetes vizsgaidőszakot megelőző 45

nappal − konzulensi ellenjegyzéssel − kötelesek benyújtani az elkészített

szakdolgozatot két nyomtatott példányban bekötve, valamint elektronikus

formában (CD-n) a dolgozatra vonatkozó kitöltött és aláírt elhelyezési

megállapodással és szerzői jogi nyilatkozattal együtt az illetékes tanszékhez

(szervezeti egységhez). A tanszék írásban igazolja a dolgozatok átvételét.

−

− A záróvizsga után az elfogadott szakdolgozatok egy nyomtatott példányát, az

elektronikus (CD) változatot, valamint a dolgozatra vonatkozó elhelyezési

megállapodást és szerzői jogi nyilatkozatot az Állatorvos-tudományi Könyvtárban,

egy példányát pedig az illetékes tanszék könyvtárában kell megőrizni.

A biológia alapszakon (BSc) és a biológus mesterszakon (MSc) a diplomadolgozattal

kapcsolatban a következő részletes szabályokat kell alkalmazni.

− A hallgatónak biológia alapszakon legkésőbb a 3. szemeszterben

szakirányt és diplomadolgozati témát kell választania. A szakirány (és szakmodul)

megjelölését, valamint a téma címét a témavezető tanár igazolásával november

végéig be kell jelentenie a Biológiai Intézet igazgatójának.

− A biológus mesterszakon a szakirányválasztás a beiratkozáskor

történik, a diplomadolgozati témát a témavezető tanár igazolásával, november

végéig kell bejelentenie a Biológiai Intézet igazgatójának.

− A diplomadolgozat tartalmazza a munka célját, a vizsgálatok módszerét, az elért

eredményeket, a következtetéseket és azok rövid összefoglalását, valamint a

felhasznált fontosabb szakirodalmat. A dolgozat témája és a témavezető személye

a téma kidolgozása során indokolt esetben megváltoztatható a Biológiai Intézet

engedélyével, (bővebben lásd szakirány/modulválasztás).

− A diplomadolgozatot záróvizsga első napja előtt 45 nappal, nyomtatva, 2

példányban bekötve és 1 példányban elektronikus formában kell benyújtani, egy

oldalas angol nyelvű összefoglalóval, valamint a dolgozatra vonatkozó kitöltött és

aláírt elhelyezési megállapodással és szerzői jogi nyilatkozattal együtt. A

diplomadolgozathoz ábrák, fényképek mellékelhetők. Az Intézet írásban igazolja

a dolgozatok átvételét.

− A biológia alapszak (BSc) esetében a szakdolgozatot a záróvizsga előtt 30 nappal

az Intézet oktatói minősítik.

− A biológus mesterszakon (MSc) két opponens által elbírált diplomadolgozatot a

Biológiai Intézet által összehívott tudományos szakbizottság előtt kell megvédeni.

− Az elbírált diplomadolgozatot a bírálati lappal együtt az Intézet a Tanulmányi

Osztályra továbbítja 24 órán belül.

− A helyi TDK konferencián szereplő munkák - a Biológiai Intézeti Tanács

véleménye alapján - szakdolgozatként elfogadhatók, jeles (5) minősítéssel.

Szakdolgozatként megvédett, és a diplomába beszámított munka TDK-ként nem

adható be.

− A biológia BSc-s megvédett és a diploma eredményébe beszámított szakdolgozat

biológus MSc szakon nem adható be TDK- dolgozatként jelentős (legalább 50%)

továbbfejlesztés nélkül.

− A biológus MSc szakon a szakdolgozat angol nyelven is beadható, de a védés

magyar nyelven történik.

− Elégtelen minősítésű diplomadolgozat esetén a jelölt nem bocsátható

záróvizsgára. Ilyen esetben 2 hónap eltelte után lehet benyújtani javított vagy

újabb diplomadolgozatot bírálatra. Diplomadolgozat benyújtására összesen

három alkalommal van lehetőség.

− A záróvizsga után az elfogadott szakdolgozatok egy nyomtatott és egy

elektronikus példányát, valamint a dolgozatra vonatkozó elhelyezési

megállapodást és szerzői jogi nyilatkozatot az Állatorvos-tudományi Könyvtárban,

egy példányát pedig a Biológiai Intézet könyvtárában kell megőrizni.

− A szakdolgozat, illetve a diplomamunka megvédése a záróvizsgától

időben elkülönülten zajlik, de a dolgozatok értékelése beszámít az oklevél

minősítésébe.

Az állatorvosi szakon:

− a Kari Tanács évente két záróvizsga-időszakot jelöl ki,

− a hallgató csak akkor bocsátható záróvizsgára, ha abszolutóriumot szerzett,

A 2009. szeptember 1-je előtt beiratkozott hallgató (jelölt) a záróvizsga-bizottság előtt a

tanterv által előírt tantárgyakból tesz vizsgát. A záróvizsga-tantárgyak sorrendjét, beosztását

az egyéni jelentkezések alapján a tanulmányi előadóval egyezteti az évfolyam.

A 2009. szeptember 1-je előtt beiratkozott hallgatók elsősorban a 11. félév során készülnek

fel a záróvizsgára, a vizsgákat minimum 6, maximum 10 napos időközökkel kell szervezni.

A 2009. szeptember 1-je előtt felvételt nyert hallgatók esetében a záróvizsga-kérdéseket a 9.

félévben kell ismertetni velük, és a záróvizsga-időszak végéig lehetőséget kell nyújtani

számukra konzultációra.

A záróvizsga tantárgyai:

- állat-egészségügyi igazgatástan,

- élelmiszerhigiénia,

- járványtan.

A jelöltnek legkevesebb 15 perc felkészülési időt kell biztosítani a felelet megkezdése előtt

A szakdolgozat és a tantárgyi vizsgák osztályzata ötfokozatú. A záróvizsgabizottság a

vizsgatárgyak osztályzatát zárt tanácskozás keretében állapítja meg. Vita esetén a

vizsgáztató bizottság szavazással dönti el a jelölt osztályzatát. Szavazás esetén a kérdező

tanár is szavaz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A záróvizsga

befejezésekor a bizottság elnöke hirdeti ki az eredményeket.

A tanulmányaikat 2009. szeptemberétől megkezdő hallgatók esetében a záróvizsgára a 11.

gyakorlati félévet követően egy bizottság előtt kerül sor. Ennek részét képezi a

diplomadolgozat megvédése, valamint a 11. félév tematikájának megfelelő, előzetesen kiadott

témakörökhöz kapcsolódó szakmai beszélgetés a jelölt gyakorlati félévi tapasztalatairól és

jövőbeli terveiről.

A záróvizsga célja: a vizsgán a vizsgáztató bizottság azt vizsgálja, hogy képes-e a jelölt kezdő

állatorvos szintjén, de önállóan munkát végezni. Kerülni kell a vizsgán az elméleti

anyagnak a gyakorló állatorvos szükségletét meghaladó mélységű számonkérését!

A bizottsági tagok minden vizsgázót a felelet után értékelnek. A záróvizsga érdemjegyét a

Bizottság az utolsó vizsgázó után, zárt ülésen alakítja ki, majd eredményt hirdet. Az

érdemjegyet elsősorban annak alapján kell kialakítani, hogy a jelölt mennyire alkalmas

praktizáló, illetve hatósági állatorvosként dolgozni.

A záróvizsga érdemjegyét a következő 3 jegy alapján állapítják meg:

- a szakdolgozat külső bíráló által adott érdemjegye, TDK konferencián szerepelt

dolgozat esetén jeles (5)

- a szakdolgozat szóbeli védésére kapott érdemjegy

- a szakmai beszélgetés alapján adott érdemjegy

A jegyzőkönyvet aláírásával hitelesíti a jegyző és minden bizottsági tag. A jegyző a

jegyzőkönyvet az eredményhirdetést követően, még a vizsga napján leadja a tanulmányi

előadónak.

A diploma minősítésében eltérő súllyal szerepelnek a következő érdemjegyek:

- a 11 félév súlyozott tanulmányi átlaga háromszoros súllyal,

-- a záróvizsga érdemjegye egyszeres súllyal.

A biológia alapszakon és a biológus mesterszakon:

(a) a záróvizsga-kérdéseket az 5.; illetve a 3. félévben kell ismertetni a hallgatókkal.

(b) a diplomadolgozat és a tantárgyi vizsgák osztályzata ötfokozatú. Vita esetén a

vizsgáztató bizottság szavazással állapítja meg a jelölt osztályzatát. Szavazás

esetén a kérdező tanár is szavaz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata

dönt. A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki.

A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A záróvizsga részeredményeit és az oklevél

minősítését a leckekönyvbe is be kell írni. A sikeres záróvizsga nem javítható.

44. §

[törölve]5066

III. A sikertelen záróvizsga javítása

45. §


(1) Ha a 2012/2013. tanév előtt tanulmányait megkezdő hallgató a hallgatói jogviszony

megszűnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt a hallgatói jogviszony megszűnését

követően bármikor leteheti a záróvizsga idején hatályos képzési és kimeneti

követelményeknek (képesítési követelményeknek) a záróvizsgára vonatkozó

rendelkezései alapján. A végbizonyítvány kiállításától számított 7. évtől a záróvizsgára

bocsátást a karok feltételekhez köthetik, mely feltételekről a kari kiegészítésekben kell

rendelkezni.51

(2) Ha a 2012/2013. tanévtől tanulmányait megkezdő hallgató a hallgatói jogviszony

megszűnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, úgy azt a hallgatói jogviszony megszűnése

után, két éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények

szerint leteheti. A záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított

második év eltelte után a karok feltételhez köthetik. Ezen hallgatók a hallgatói

jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsgát nem tehetnek. Nem

bocsátható záróvizsgára az a 2012/2013. tanévtől tanulmányait befejező hallgató, aki

az Egyetemmel szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

Az állatorvosi szakon a záróvizsga során a 2009. szeptember 1-je előtt felvett jelöltnek csak

abból a tantárgyból kell ismétlő vizsgát tennie, amelyből elégtelen osztályzatot szerzett.

Amennyiben a hallgató csak egy tantárgyból tett sikertelen vizsgát a záróvizsga-időszakot

követő két hét elteltével ismételt vizsgát tehet. Az egynél több tantárgy záróvizsgájának

megismétlésére csak a következő záróvizsga-időszakban kerülhet sor.

A záróvizsga részét képező tantárgyak szóbeli vizsgája tantárgyanként legfeljebb két

alkalommal ismételhető.

A biológia alapszakon (BSc) és a biológus mesterszakon (MSc) ismételt záróvizsga

legfeljebb két alkalommal, minden esetben csak újabb záróvizsga-időszakban tehető.

A tanulmányaikat 2009. szeptemberétől megkezdő állatorvos- hallgatók ismételt záróvizsgát

legfeljebb két alkalommal tehetnek, de csak egy alkalommal az adott záróvizsga-

időszakban.

3. Az oklevél, a bizonyítvány

46. §5267

(1) Az oklevél kiadásának feltétele a sikeres záróvizsga és az alapképzési, mesterképzési

szakok és szakirányú továbbképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről

szóló miniszteri rendeletben elismert, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga

követelmény teljesítése. Az elfogadott nyelvek körét a szakok képzési és kimeneti

követelményei határozzák meg, és azokat szakonként a kari kiegészítésekben is fel

kell tüntetni.

Az ÁOTK-n valamennyi magyar nyelvű képzésben részt vevő, magyar

állampolgárságú hallgató számára kötelező egy élő – európai uniós ország hivatalos

nyelveként szereplő (angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír,

lengyel, lett, litván, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák,

szlovén) − idegen nyelvből államilag elismert C-szintű középfokú vagy középfokú B2

szintű, vagy azzal egyenértékű és honosított nyelvvizsga letétele az oklevél

kiadásához. E tekintetben C- szintű nyelvvizsgának minősül a külön-külön letett


http://hu.wikipedia.org/wiki/Angol_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Bolg%C3%A1r_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Cseh_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1n_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89szt_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Finn_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Francia_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Holland_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%8Dr_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Lengyel_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Lett_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Litv%C3%A1n_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ltai_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9met_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Olasz_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Portug%C3%A1l_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Rom%C3%A1n_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Spanyol_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sv%C3%A9d_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szlov%C3%A1k_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szlov%C3%A9n_nyelv

középfokú A- és B- szintű vizsga együttesen. Ennek hiányában a hallgató még sikeres

záróvizsga esetén sem veheti át oklevelét.

Az előző bekezdés nem vonatkozik arra a hallgatóra, aki a képzésre való felvétel

évében betöltötte a 40. életévét. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik

a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát.

(2) Amennyiben az oklevél megszerzésének előfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a

követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik első

évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik.

Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek

záróvizsgát

(3) A tanterv meghatározhatja, hogy az Egyetem milyen nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad

el, azzal a megkötéssel, hogy sikeresen befejezett érettségi vizsga esetén az idegennyelvi

érettségi vizsgát, az érettségi vizsgaszabályzatról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm.

rendeletben meghatározottak szerinti vizsgaeredményét az államilag elismert

nyelvvizsgával, az elért vizsgaeredményt igazoló érettségi bizonyítvány pedig az

államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűnek köteles elfogadni.

Az állatorvosi oklevél kiadásának feltétele még az előírt állatorvosi eskü letétele.

(4) [törölve]

47. §5368

(1) Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a sikeres záróvizsga napjától, vagy

– ha az előírt nyelvvizsga teljesítését igazoló okirat bemutatására a záróvizsga

időpontjáig nem került sor – az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő 30

napon belül a kar kiállítja és kiadja az oklevelet a jogosult részére. Az oklevél

formájának és tartalmának kialakításánál az Nftv 51.§ 5. szakasz szerint kell eljárni.

(2) Az oklevelet a záróvizsga bizottság elnöke és a dékán – az Egészségtudományi és

Környezet-egészségügyi Intézet esetében pedig a főigazgató – írja alá.

(3) Az oklevél minősítésébe beszámító tantárgyakról, azok súlyozásáról a képzési, kimeneti

követelmények (képesítési követelmények) rendelkeznek.

(4) A tanulmányaikat 2006. szeptember 1-jét megelőzően megkezdő hallgatók esetében a

kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni:

kiváló 4,75 - 5,00

jeles 4,50 - 4,74

jó 3,50 - 4, 49

közepes 2,50 - 3, 49

megfelelt 2,00 - 2, 49

(5) A tanulmányaikat 2006. szeptember 1-jén, vagy azt követően megkezdő hallgatók

esetében a kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell

minősíteni:

kiváló 4,81 - 5,00

jeles 4,51 - 4,80


jó 3,51 - 4, 50

közepes 2,51 - 3, 50

megfelelt 2,00 – 2,50

(6) A kiszámított átlageredmény alapján az állatorvosok latin nyelvű dr.-i címét tanúsító

díszoklevelét a következő szerint kell minősíteni:

summa cum laude 4,51 - 5,00

cum laude 3,51 - 4, 50

rite 2,51 - 3,50

(7) Az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai

Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol

nyelven. Az oklevélmelléklet közokirat.

A kiadott oklevél állatorvosi szakon, biológia alapszakon (BSc), valamint biológus

mesterszakon (MSc) is magyar és angol nyelvű.

Az állatorvos szakon az oklevél eredményének kiszámításánál a következő részeredmények átlagát kell képezni a 2009. szeptember 1-je előtt felvett hallgatónál:

- a záróvizsga tantárgyainak érdemjegye, mindegyik egyszeres súllyal, - a szakdolgozat érdemjegye egyszeres súllyal,

- a teljes tanulmányi időszakra vonatkozó súlyozott tanulmányi átlag hármas súlyozó faktorral szorozva.

Az átlageredmény alapján az állatorvosok doktori címét tanúsító latin nyelvű

díszoklevelét a következő szerint kell minősíteni:

summa cum laude 4,51 - 5,00

cum laude 3,51 - 4, 50

rite 2,51 - 3,50

A biológia alapszakon, valamint a biológus MSc-n az oklevél eredményének

kiszámításánál a következő részeredmények átlagát kell képezni a kreditrendszerű

képzésben:

- a záróvizsga érdemjegye egyszeres súllyal, - a szakdolgozat érdemjegye egyszeres súllyal,

- a teljes tanulmányi időszakra vonatkozó súlyozott tanulmányi átlag hármas súlyozó faktorral szorozva. - a biológus MSc szakon a felvételi határozatban előírt, és az MSc- képzés első két félévében letett BSc-s vizsgák eredménye nem számít bele az MSc- képzés tanulmányi átlagába, mivel azok nem részei az MSc-s mintatantervnek.

Az átlageredmény alapján a biológus BSc, illetve MSc oklevelet a következő szerint

kell minősíteni:

kiváló 4,81 - 5,00

jeles 4,51 - 4,80

jó 3,51 - 4, 50

közepes 2,51 - 3, 50

megfelelt 2,00 - 2, 50

48. §

(1) A felsőoktatási szakképzésben tett sikeres szakmai vizsga alapján az Egyetem az

Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést igazoló bizonyítványt –

továbbá a hallgató kérésére bizonyítványt kiegészítő lapot – ad ki. A kiállított

bizonyítvány jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére,

tevékenység folytatására jogosít.

(2) A bizonyítvány kiadásának előfeltétele a sikeres szakmai vizsga, valamint a szakképzési

program nyelvvizsga letételét is előírhatja. A nyelvvizsgára vonatkozó követelményeket

a felsőoktatási szakképzést folytató karok kari kiegészítései tartalmazzák.

4. Kitüntetéses oklevél

49. §5469

(1) Kitüntetéses oklevelet kap az a hallgató, aki a záróvizsga minden tárgyából jeles

eredményt ér el, diplomadolgozatának és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, az

összes többi vizsgájának és gyakorlati jegyének átlaga legalább 4,00, továbbá

osztályzatai között közepesnél rosszabb nincs. A kari kiegészítés tartalmazhat ennél

szigorúbb feltételeket.

(2) Mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben kitüntetéses oklevelet - az (1)

bekezdés szerinti feltételek teljesítése mellett - csak az a hallgató kaphat, aki a megelőző

egyetemi vagy főiskolai (illetve alap-, mesterképzésben) tanulmányai során is

kitüntetéses oklevelet szerzett.

IV. A fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozó rendelkezések

1. Előnyben részesítési lehetőségek

50. §

(1) A fogyatékossággal élő hallgató számára – kérelmére – az Egyetem a tanterv előírásaitól

részben vagy egészben eltérő követelményeket állapíthat meg, illetve - figyelemmel az

Ftv. 39. §-ának (7) bekezdésére – azok teljesítésétől eltekinthet. A karok kiegészítései

tartalmazzák, hogy az adott képzési forma, szak esetén milyen kedvezmények vehetők

igénybe.

(2) Mozgáskorlátozott hallgató esetében:

a) biztosítani kell a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes

felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését,

b) helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát szóbelivel, a szóbeli vizsgát írásbelivel,

c) a hallgató mentesíthető a geometriai szerkesztési feladatok alól, ha nem tudja a

szükséges eszközöket használni, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető,

d) lehetővé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök,

valamint kerekesszékkel, továbbá más segédeszközzel is megközelíthető, dönthető,

állítható csúszásmentes területtel ellátott asztallap használatát,

e) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozóan megállapított

felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell

biztosítani.


(3) Hallássérült (siket, nagyothalló) hallgató esetében:

a) a szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsgalehetőséget,

b) a súlyosan hallássérült (siket) hallgató az államilag elismert nyelvvizsga

követelménye alól is felmentést kaphat,

c) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga

szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A” típusú (szóbeli)

nyelvvizsga letétele alól,

d) a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén a karnak jelnyelvi tolmácsot kell

biztosítania,

e) az érthetőség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat

egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni a hallgató részére,

f) minden vizsgáztatás alkalmával szükséges a segédeszközök (pl. értelmező szótár,

kalkulátor), a vizuális szemléltetés biztosítása,

g) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított

felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani.

(4) Látássérült (vak, gyengénlátó) hallgató esetében:

a) az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét, illetve az írásbeli

számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát biztosítani kell,

b) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga

írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a „B” típusú (írásbeli)

nyelvvizsga letétele alól,

c) a fogyatékossága miatt egyes gyakorlati követelmények teljesítése alól felmentést

kaphat, illetve a gyakorlati követelmények teljesítésére megfelelő (nem gyakorlati)

követelmények teljesítésével helyettesíthető,

d) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, de szóban a

szabályok ismerete megkövetelhető,

e) a kérdések, tételek hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő

hozzáférhetőséget, megfelelő világítást, személyi segítőt, illetve szükség esetén a

nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél

hosszabb felkészülési időt kell biztosítani.

(5) Beszéd- és más fogyatékos (különösen súlyos beszédhiba, diszlexia, diszgráfia,

diszkalkulia) hallgató esetében:

a) a súlyos beszédhibás hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet

valamennyi vizsgatárgyból; amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget

választja, úgy számára a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított

felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani,

b) a diszlexiás – diszgráfiás hallgató

írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát vagy szóbeli helyett írásbeli vizsgát

tehet,

ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú

nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a „B”

típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól,

ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú

nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A”

típusú szóbeli nyelvvizsga letétele alól,

a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal elő hallgatók

esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell

biztosítani,

részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett,

részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket (pl. írógép, helyesírási

szótár, értelmező szótár, szinoníma szótár) biztosítani kell.

c) a diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a

vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata,

amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok,

számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá hosszabb

felkészülési időt lehet számára biztosítani.

(6) Az autista hallgató esetében a szakvélemény és a kérelme alapján a (2)-(5) bekezdésben

meghatározott kedvezmények alkalmazhatók.

(7) A (2)-(6) bekezdésekben a felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idő a nem

fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított időtartamhoz képest legfeljebb 30

%-al hosszabbodhat meg.

2. A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendje

51. §

(1) A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges

vagy időszakos voltát szakvéleménnyel igazolja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakvélemény kiadására

a) amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is

fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során

kedvezményben részesült, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben

meghatározott bizottság;

b) amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg,

hallássérültek esetében a területileg illetékes audiológiai állomás szakfőorvosa,

látássérültek esetében a területileg illetékes szemészeti szakrendelő szakfőorvosa,

mozgássérültek esetében a területileg illetékes klinika, kórház, szakrendelő

szakfőorvosa,

a beszéd fogyatékosság és pszichés fejlődészavarai miatt a nevelési, tanulási

folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak esetén igazságügyi szakértő

a hallgató vizsgálata alapján 30 napon belül jogosult.

(3) Amennyiben a hallgató nem fogadja el a (2) bekezdés b) pontja szerinti szerv

megállapítását, annak felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 15 napon belül kérheti

a b) pont első és második és harmadik francia bekezdése tekintetében igazságügyi

szakértőtől, a b) pont negyedik francia bekezdése tekintetében az Eötvös Loránd

Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Gyakorló

Gyógypedagógiai Szolgáltató Intézettől. A kérelmeket közvetlenül e szervhez kell

írásban benyújtani, mellékelve a b) pont szerinti szerv által kiadott szakvéleményt. A

kérelemről – a hallgató ismételt szakértői vizsgálata alapján – 60 napon belül kell

dönteni, a döntés után további felülvizsgálatra nincs lehetőség.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a hallgató a felsőoktatási intézmény

szabályzatában meghatározott módon nyújtja be azoknak a közoktatási intézmény által

kiállított dokumentumoknak – az intézmény által hitelesített – másolatát, melyek

igazolják, hogy fogyatékossága a középfokú tanulmányai során fennállt és emiatt

kedvezményben részesült.

3. A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elvek

52. §

(1) A hallgató fogyatékosságára tekintettel – a 28.§ (1) bekezdése szerinti – szakvélemény

alapján kérheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges

vagy teljes felmentését, vagy azok más módon történő teljesítésének engedélyezését.

(2) A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak

szerint:

a) bírálja el a fogyatékossággal élő hallgatók segítségnyújtásra, mentességre és

kedvezményekre irányuló kérelmeit,

b) látja el feladatát és kerül megbízásra a fogyatékossággal élő hallgatók segítését

intézményi részről irányító koordinátor,

c) veheti igénybe a fogyatékossággal élő hallgató – a fogyatékossága típusa és

mértéke szerint - az intézmény által biztosított, illetve az intézmény által nem

biztosított, de más módon rendelkezésre álló személyi és technikai segítségnyújtást

és szolgáltatásokat,

d) használhatja fel a fogyatékossággal élő hallgató a speciális jegyzet, illetve

jegyzetet helyettesítő, más módszerű felkészülést segítő technikai eszközök

esetében a tankönyv- és jegyzettámogatást.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti koordinátor feladata:

a) részvétel a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott a (2) bekezdés a) pontja

szerinti kérelmek elbírálásában és nyilvántartásában,

b) kapcsolattartás a fogyatékossággal élő hallgatókkal, azok személyes segítőivel,

c) a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható

segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve szorgalmi időszakban a

fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek

megszervezése,

d) javaslattétel a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló

normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi

eszközök beszerzésére.

VI.

VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

1. Méltányosság gyakorlása

53. §

(1) Amennyiben a hallgató valamely tanulmányi kötelezettségét nem teljesítette, és a

Szabályzat által biztosított lehetőségeit kimerítette, az adott szakon a képzési időn belül

két alkalommal "méltányosságból" engedélyt kaphat mulasztásának pótlására.

(2) A méltányossági engedélyről a dékán dönt. A határozatot a leckekönyvbe, Neptunba

kell jegyezni.5570

(3) A méltányosság nem vehető igénybe:

a félévi aláírás megszerzésére,

az államilag támogatott képzési idő meghosszabbítására

a képzési követelmények alóli felmentésre.


Az állatorvosi szakon a 11. félév gyakorlati tantárgyainak 3. felvételére.

A méltányosság gyakorlásának rendszerét a kari kiegészítésekben kell meghatározni.

A hallgató kérelmére az egységes, osztatlan képzés során két alkalommal, de

különböző jogcímen (méltányosság azonos jogcímen csak egy alkalommal vehető

igénybe) méltányossági alapon engedélyt adhat a Kar dékánja:

− a záróvizsgát képező tantárgyak szóbeli vizsgájának 3. ismétlésére, amely csak azokra a hallgatókra vonatkozik, akik a 2009. szeptember 1-je előtt kezdték meg tanulmányaikat.

− amennyiben nem merítette ki a hallgató egy adott tantárgyból a félévben

meghatározott ismétlővizsgák számát, egy ismétlővizsga letételére, melyet az őszi félévet követően a második félév szorgalmi időszakának első hetében, vagy a tavaszi félévet követően a vizsgaidőszakot közvetlenül követő két héten belül lehet letenni; ennek feltétele, hogy a hallgató előzetesen megkísérelje a vizsgát.

− tantárgy felvételére a leckekönyv lezárása után.

A méltányosságon alapuló határozatban rendelkezni kell a pótlás feltételeiről, és utalni kell arra, hogy a továbbiakban méltányossági alapon hasonló jogcímen nem adható kedvezmény.

A tanulmányok során egy alkalommal engedélyezheti az oktatási dékánhelyettes az oktatási időszak 4. hetének eltelte után is a félév passziválását abban az esetben, ha előre nem látható, súlyos hosszantartó kezelést igénylő egészségkárosodás éri a hallgatót.

2. Az oklevél kiadásának elhalasztása

54. §

Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt nem tudták

bemutatni, a kar igazolást állít ki. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, de

tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét. A kiadott igazolásokról nyilvántartást kell vezetni.

3. A 2006. szeptember 1-je előtt megkezdett tanulmányok folytatása

55. §

(1) Az 1993. évi felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzéseket – folyamatos

képzésben – változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében,

változatlan oklevél kiadásával kell befejezni.

(2) Az (1) bekezdés alapján tehát azok a hallgatók, akik tanulmányaikat a felsőoktatásban

2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, azt az Egyetem által elfogadott tantervi

követelmények alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be és az

1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű illetve egyetemi

szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek.

(3) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, de

tanulmányaikat az 1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint nem fejezik be,

a tanulmányok és vizsgák beszámítási rendje szerint az új felsőoktatási törvény

rendelkezései alapján folytathatják tanulmányaikat.

(4) 56

71

4. A képzés során fizetendő díjak

56. §

A hallgatók által fizetendő díjakról és a költségtérítésről a vonatkozó Kormányrendelet

alapján, a hallgatóknak nyújtható támogatásokról, az általuk fizetendő díjakról és térítésekről

szóló egyetemi szabályzatok rendelkeznek.

5. Záró rendelkezések

57. §

Jelen Szabályzat 2007. augusztus 30-án a Szenátus döntésével lép hatályba.

Jelen Szabályzatot az Egyetem Szenátusa 2009. június 19. napi ülésén az 94/2008/2009

SZT. számú határozatával, 2012. november 28. napi ülésén 66/2012/2013 SZT számú

határozatával, 2013. szeptember 11. napi ülésén a 8/2013/2014 SZT számú

határozatával, 2014. február 12. napi ülésén 140/2013/2014 SZT számú határozatával,

2014. május 28. napi ülésén 210/2013/2014 SZT számú határozatával módosította. A

módosítások az elfogadást követő napon lépnek hatályba.

Gödöllő, 2014. június 27.

Az Egyetemi Szenátus nevében

Dr. Tőzsér János Magyar Ferenc

rektor főtitkár

az Egyetemi Szenátus elnöke az Egyetemi Szenátus titkára

A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karon érvényes Szervezeti és Működési

Szabályzatának a Tanulmányi és vizsgaszabályzatról rendelkező 5/C. mellékletét az

Állatorvos-tudományi Kar Kari Tanácsa 2014. március 18-i ülésén 51. sz. határozatával

elfogadta. Az elfogadott szabályzat előírásait a 2014/2015. tanév első napjától és felmenő

rendszerben kell alkalmazni.

Budapest, 2014. március 18.

Dr. Sótonyi Péter

Dékán

a Kari Tanács elnöke



SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

5/C mellékletének

a

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATNAK

1. számú melléklete

LECKEKÖNYV SZABÁLYZAT

Gödöllő, 2014.

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban: végrehajtási rendelet) 15/D. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak alapján a Szent István Egyetem (továbbiakban: Egyetem) a leckekönyv vezetésének és alkalmazásának rendjét az alábbiak szerint határozza meg:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) Az Egyetem a 2013/2014-es tanév I. félévében, és a 2013. évi keresztféléves képzésre

felvett hallgatók esetében áttér az Egyetem elektronikus rendszeréből kinyomtatott,

hitelesített és szétválaszthatatlanul összetűzött leckekönyvre (továbbiakban: C-típusú leckekönyv) oly módon, hogy: a) a 2013/2014. tanév I. félévében és azt követően az Egyetemmel bármely képzésen hallgatói jogviszonyt létesítettek esetén csak a C-típusú leckekönyv használható,

b) a 2013/2014.-es tanév előtt az Egyetemen hallgatói jogviszonyt létesített hallgatók esetén a korábbi hagyományos indexeket a korábbi Kari gyakorlat szerint kell kezelni, és a hallgatónak a hallgatói jogviszony megszűnésekor át kell adni.

(2) A leckekönyv használata során az Oktatási Hivatal OH-FF/582-2/2014. határozatával jóváhagyott nyomtatási képet és formát kell alkalmazni.

II. A LECKEKÖNYV

2. §

(1) A leckekönyv az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a hallgató személyazonosító adatait (név, születési név, születési hely és idő, anyja születési neve),

b) a felsőoktatási intézmény nevét, székhelyét, intézményi azonosítóját, c) a hallgatói jogviszony adatait, törzskönyvi számát, d) a hallgató képzésének adatait, e) a képzési időszaknak megfelelő bontásban a tanulmányok során felvett tantárgyakat,

hozzárendelt kreditértékeket, értékelések adatait, f) a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolását, g) a szakdolgozat(ok) adatait, illetve teljesítésének igazolását, h) a nyelvvizsga adatait, i) a záróvizsga, illetve a szakmai vizsga részeit, eredményét, j) az oklevél, illetve a bizonyítvány minősítését, k) a hallgató tanulmányait befolyásoló határozatokat, l) más felsőoktatási intézményekben folytatott tanulmányok igazolását, m) korábbi tanulmányok alapján beszámított tanulmányok igazolását, n) az okirat egyedi sorszámát o) aktív, passzív félévek számát, azok finanszírozási formáját, p) szakmai gyakorlatra vonatkozó adatokat.

(2) Az Egyetem Karai a 2013/2014. tanév előtt hallgatói jogviszonyt létesített hallgatók, valamint a doktori képzésben részt vevő hallgatók esetén, korábbi gyakorlatának megfelelően a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 15/D. § a) pontjában meghatározott, nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött leckekönyvet használja.

(3) A hallgató részére hallgatói jogviszonya megszűnésekor a C-típusú leckekönyvet –

nyomtatott formában – ki kell adni. A nyomtatvány számozott lapjait nemzeti színű zsinórral kell összefűzni és ennek körcímkével leragasztott végét a Tanulmányi Hivatal vezetője lepecsételi és aláírja.

(4) Ha a hallgató tanulmányait átvétellel más felsőoktatási intézményben folytatja, a

Tanulmányi Hivatal beírja a NEPTUN-ba a hivatalos bejegyzésekhez a hallgatói jogviszony megszűnését, 15 napon belül lejelenti a FIR-be, kinyomtatja a C-típusú leckekönyvet és kiadja a hallgató részére.

(5) A vendéghallgatónak külön leckekönyvet kiadni nem lehet. Ez alól kivételt képeznek azok

a külföldi felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók, akik számára – erre irányuló írásbeli kérelemre – vendéghallgatói leckekönyv adható ki, amely tartalmazza:

a) a hallgató személyazonosító adatait, b) a hallgató jogviszony adatait, törzskönyvi számát,

c) a képzési időszaknak megfelelő bontásban a tanulmányok során felvett tantárgyakat (tantervi egységeket), hozzárendelt kreditértékeket, értékelési formák adatait,

d) a hallgató tanulmányait befolyásoló határozat hivatkozási számát. (6) A kinyomtatott leckekönyvnek tartalmaznia kell az Egyetemen a hallgató egyazon képzési

szinten folytatott valamennyi tanulmányi adatát. (7) A tanulmányi időszak lezárását követően a hallgató által felvett és megszerzett kreditek

számát, a kreditindexet, a tanulmányi átlagot a NEPTUN rendszerben rögzíteni kell. (8) A tanulmányok folytatásától történő eltiltást, az Egyetemről való kizárást vagy a

tanulmányok sikertelen befejezését a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat megfelelő rendelkezésére hivatkozva a leckekönyvbe be kell vezetni.

III. TANTÁRGYFELVÉTEL RENDJE

3. §

(1) A felvehető tantárgyakat a vizsgaidőszak megkezdése előtt lehetőleg két héttel meg kell

hirdetni és a szorgalmi időszak második hetének utolsó napjáig a tárgyfelvételt le kell zárni. Ezt követően az illetékes kari hivatal lezárja a tantárgyfelvételt a NEPTUN rendszerben.

(2) A kurzusok felvételéről értesítést a regisztrációs időszak végén kap a hallgató az általa a

NEPTUN-ból kinyomtatható kurzusfelvételi lapon. A nyomtathatóság kezdő időpontja a regisztrációs időszakot követő első munkanap. A kurzusfelvételi lap nyomtatása a hallgató felelőssége! A hallgató a nyomtathatóság kezdő időpontját követően 5 munkanapon belül kérelem útján kifogással élhet a nyilvántartásban szereplő adateltéréssel szemben a Tanulmányi Hivatal vezetőjénél, melyet a Tanulmányi Hivatal vezetője 3 munkanapon belül köteles elbírálni. A kifogás megalapozottságának vizsgálata során a hallgató jogosult és köteles a vitatott tantárgyak foglalkozásainak látogatására.

(3) A NEPTUN-ban történő félév lezárást követően bejegyzések módosítására az oktatási

dékánhelyettes írásbeli engedélyével kerülhet sor. (4) A tárgyfelvétel lezárása után további tantárgyfelvételre, illetve felvett tantárgy törlésére

nincs lehetőség, kivéve, ha a dékán kivételesen engedélyezi.

IV. A VIZSGÁZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK

4. §

(1) A vizsga megkezdésekor a hallgató érvényes személyazonosításra alkalmas okmánnyal

igazolja személyazonosságát. (2) A hallgató jogosult a NEPTUN-ból kinyomtatott eredményértesítő lappal megjelenni a

szóbeli vizsgán. Az eredményértékelő lapokon, valamint az oktató által NEPTUN-ból nyomtatott vizsgalapokon az oktató köteles a hallgatók részére a szóbeli vizsgán elért érdemjegyet rögzíteni és mind az eredményértékelő lapot, mind a vizsgalapot aláírásával ellátni. A szóbeli számonkérés értékelése esetén vitatott esetben az oktató által aláírt vizsgalapon szereplő adatokat kell elfogadni.

(3) Az írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyek utólagos ellenőrzésére maga a

vizsgadolgozat szolgál, amelyen a dolgozatot javító oktató aláírásának szerepelnie kell.

(4) A vizsgáztató a szóbeli vizsga érdemjegyét a vizsgalap alapján a NEPTUN rendszerben

legkésőbb a vizsga másnapján rögzíti. (5) Írásbeli vizsga esetén a dolgozat javításakor a vizsgáztató a dolgozatra és a vizsgalapra is

ráírja az érdemjegyet, és mindkettő dokumentumot az aláírásával hitelesíti. A NEPTUN rendszerbe a vizsgáztató legkésőbb három napon belül rögzíti a jegyet.

(6) Az érdemjegy határidőre történő bejegyzésének és az érdemjegy pontos rögzítésének a felelőssége a vizsgáztatót terheli. Érdemjegyet a vizsgaidőszak végéig lehet bejegyezni. Ha az oktató az eredeti aláírással ellátott vizsgalap alapján a vizsgajegyek elektronikus rendszerben történő rögzítésével más személyt bíz meg, abban az esetben is a felelősség az oktatót terheli. Az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló külsős vizsgáztató esetén a felelősség az intézetigazgatót/tanszékvezetőt terheli, aki kijelöli azt a személyt, aki ez esetben az eredeti (vizsgáztató tanár által aláírt) vizsgalapról a Neptun rendszerben rögzíti a vizsgajegyet. Az esetleges rögzítési pontatlanságok kiszűrése érdekében össze kell olvasni a vizsgáztató tanár eredeti aláírásával ellátott és a Neptun rendszerben rögzített vizsgajegyet. Ennek az ellenőrzési folyamatnak a megszervezéséért az oktatási szervezeti egység vezetője (pl.: intézetigazgató/tanszékvezető) a felelős.

(7) A tantárgyak teljesítéséről értesítést a vizsgaidőszak végén kap a hallgató az általa a

NEPTUN-ból kinyomtatható kurzusteljesítési lapon. A nyomtathatóság kezdő időpontja a vizsgaidőszakot követő első munkanap. A kurzusteljesítési lap nyomtatása a hallgató felelőssége.

(8) A vizsga eredményének hivatalos dokumentuma szóbeli vizsga esetén a vizsgáztató tanár

eredeti aláírásával ellátott vizsgalap, írásbeli vizsga esetén az oktató által aláírt, kinyomtatott vizsgalap, melynek megőrzéséről és az esetleges visszakereshetőségéről 5 éves időtartamig az oktatási egység vezetőjének kell intézkedni.

(9) A hallgató legkésőbb a tanulmányi időszak lezárulta utáni 14. napig élhet kifogással a

nyilvántartásban szereplő értékelésre vonatkozó adattal szemben. Vitás esetben a vizsgáztató által hitelesített, az intézeti adminisztrációban őrzött vizsgalap az irányadó.

(10) A kifogásolt bejegyzést a bemutatott vizsgalap, illetve az írásbeli vizsgadolgozatra írt jegy alapján – ha a kifogás jogosságáról meggyőződtek – javítani kell. Amennyiben a tanszékvezető/intézetigazgató/tárgyfelelős a kifogást megalapozottnak tartja, köteles saját hatáskörben a hiba kijavítását elvégezni, és erről a hallgatót a NEPTUN-on keresztül értesíteni. A megalapozatlan kifogás esetén is köteles a vizsgáztató a hallgatót a NEPTUN-on keresztül értesíteni.

V. JOGOSULTSÁGOK

5. §

(1) A hallgató jogosult:

a) jogviszonya teljes tartalma alatt betekinteni leckekönyvébe a NEPTUN programba történő belépés után,

b) a NEPTUN programból kurzusteljesítési lapot nyomtatni és azt teljesítési igazolásként használni,

c) a teljes vizsgaidőszak alatt az érdemjegyek korrekciójára kezdeményezést tenni az oktatónál, d) a vizsgaidőszak lezárása után a NEPTUN-ban rögzített érdemjeggyel kapcsolatban kifogással élni, e) félévente egy alkalommal ingyenes – Tanulmányi Hivatal által hitelesített – kivonatot kapni a leckekönyvről.

(2) A hallgatónak a leckekönyvbe írási jogosultsága nincs. (3) Az oktató/vizsgáztató jogosult: a) a NEPTUN-ba a vizsgára vonatkozó értékelő bejegyzést tenni,

b) a vizsgalapot ellenőrizni, és az abban szereplő érdemjegyek korrekcióját elvégezni a vizsgaidőszak utolsó napjáig, c) a vizsgaidőszakot követő 14 napon belül ellenőrizni a vizsgalapokat és az érdemjegyek korrekcióját elvégezni a NEPTUN-ban.

(4) Tanulmányi Hivatal vezetője jogosult a kinyomtatott leckekönyvet aláírásával hitelesíteni. (5) Tanulmányi Hivatal ügyintézője jogosult a jogorvoslati időszak lezárulta után a NEPTUN

rendszerből kinyomtatni az aktuális félév leckekönyvi oldalait és azt a hallgató személyi anyagában őrizni.

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

(1) Jelen Szabályzatot a Szent István Egyetem Szenátusa a 2014. május 28. napi ülésén, a

212/2013/2014 SZT határozatával jóváhagyta, rendelkezései a 2013/2014. tanévtől – egyes karokon a 2013. év keresztféléves képzéseinél – kerülnek bevezetésre.

Gödöllő, 2014. május 28.

Dr. Tőzsér János Magyar Ferenc rektor főtitkár

1.melléklet

Kredit alapfogalmak

(1) A kredit egy tantárgy teljesítéséhez szükséges átlagos hallgatói összes munka

mennyiségének mérőszáma. Megszerzése a tantárgy követelményeinek legalább elégséges

vagy megfelelt szintű teljesítésével lehetséges. A kredit értéke a megszerzett érdemjegytől

független. Egy kredit, mint tanulmányi pont egyenlő 30 hallgatói munkaórával, amely

hallgatói munka magában foglalja a tanórákat és az egyéni hallgatói munkaráfordítást.

(2) A kreditrendszerben a felsőfokú végzettség és a szakképesítés megszerzéséhez

megszabott időkorláton belül különböző tantárgycsoportokból meghatározott számú kreditet

kell gyűjteni, valamint kritérium követelményeket kell teljesíteni. Az egyes tantárgyak

teljesítése nincs megadott tanulmányi időszakhoz rendelve. A hallgató tanulmányaiban az

előtanulmányi rend és egyéb szabályok figyelembevételével, a választási lehetőségek

felhasználásával egyéni terv és ütemezés szerint haladhat.

(3) A kritérium követelmény a képzési és kimeneti követelményekben szereplő olyan

kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik kredit. Ilyen lehet pl. a szakmai

gyakorlat, a testnevelésben való részvétel, vagy kredittel el nem ismert nyelvi követelmény

stb.

(4) Az előkövetelmény egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik

tantárgyban, tantárgycsoportban szereplő ismeretanyag, és/vagy valamely kritérium

követelmény igazolt teljesítése. Egy tantárgy a hallgató számára csak akkor vehető fel, ha a

hallgató az annak előzetes követelményeként megjelölt tantárgya(ka)t, kritérium

követelményeket az adott tantárgy felvételét megelőzően már teljesítette. Az előtanulmányi

rend a szak tantervében szereplő tantárgyak előzetes követelményeinek összessége.

(5) A tantárgyfelvétel egy tantárgy meghirdetett előadási és/vagy tantermi, laboratóriumi

óráira (kurzusára) való jelentkezés. A tantárgyfelvétel feltétele a tantárgy

előkövetelményeinek teljesítése.

(6) Aktív félévnek számít a hallgató szempontjából valamennyi, az első beiratkozást követő

félév, amelyben a hallgató legalább egy tantárgyat felvesz.

(7) A passzív félév a hallgató bejelentése alapján az a félév, amelyben a hallgató

szünetelteti tanulmányait.

2. melléklet

Az Egyetem kreditinformációs rendszere

(1) Az Egyetem hallgatói információs rendszerben biztosítja, hogy minden hallgatója

megfelelő információt kapjon az egyetemi kredit rendszerről és annak szabályairól.

(2) Az információs rendszert az ECTS (European Credit Transfer System) elveinek

megfelelően kell elkészíteni magyar és angol nyelven, segítve vele külfödi hallgatók

magyarországi tanulmányait is, és magyar hallgatóink külföldi tanulmányainak hazai

elismerését.

(3) Az Egyetem valamennyi kara a kreditrendszerű képzés során köteles használni a

79/2006. (IV.05.) Korm. rendelet 10 . sz. mellékletében felsorolt nyomtatványokat és

iratokat.

(4) Az Egyetemen folytatott tanulmányok kreditekben mért teljesítéséről az Egyetem

nyilvántartást vezet, melynek során a következő adatokat tartja nyilván;

a) a képzésben való részvétel formája (államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas

vagy költségtérítéses/önköltséges hallgató);72

b) a képzés jellemzői: szak, felsőoktatási szakképzés, a szakképzettség megnevezése,

képzési ciklus, a képzésért felelős szervezeti egység, a képzés munkarendjének, a

választott szakirány megjelölése;

c) a hallgató által egyéni tanrendjében felvett tárgyakra vonatkozó adatok: tantárgy

neve, kódja, kreditértéke, kontaktóra száma, a tantárgyfelelős neve, kötelező,

kötelezően választható vagy szabadon választható tárgy.

d) adott tantárgy felvételére és teljesítésére vonatkozó adatok: hányadik

tantárgyfelvétel, harmadik vizsgakísérlet az adott félévben és a tantárgy összes

felvételét figyelembe véve, félévközi jeggyel járó tárgynál a tantárgyfelvétel

száma, illetve az érdemjegy megszerzésére irányuló kísérletek száma, a

követelmények teljesítése alapján kapott érdemjegy és kreditérték, a vizsga

érdemjegye, időpontja;

e) az egyéni tantervben adott félévre felvett tantárgyak neve, kreditértéke, a felvett

tárgyak összegezett kreditértéke: az adott félévben teljesített tárgyak összegezett

kreditértéke, kreditindex;

f) az adott félév befejezéséig megszerzett – összes kredit, a tanulmányok addigi teljes

időtartamára számított, halmozott, súlyozott tanulmányi átlag; az adott félévben

teljesített és az adott félévre az egyéni tanrendben felvett kreditek aránya; a félévre

vonatkozó korrigált kreditindex;

g) a tanulmányok során az adott félév befejzéséig igénybe vett aktív félévek száma és

passzív félévek száma. Az adott időszakra (pl. két félévre, négy félévre) a

tanulmányi és vizsgaszabályzatban előírt minimálisan összegyűjtendő kreditek

teljesítésére vonatkozó információk;

h) külföldi részképzés esetén az adott félévre vonatkozóan: a részképzés helye, összes

akkreditált kredit;

i) a szak ajánlott tanterve szerint elszámolható, szabadon választott kreditkeret; a

hallgató által adott félév bejegyzéséig a szabadon választható tárgyak felvételével

már teljesített és még teljesítendő kreditek száma;


j) a korábban tanulmányi okokból elbocsátott, majd újabb felvételt nyert hallgató

esetén a korábbi tanulmányokból elismert tantárgyak, azok kreditértékei,

érdemjegyei;

k) a külső szakmai gyakorlat (tanítási gyakorlat, terepgyakorlat) időtartama, teljesítés

időpontja, kreditértéke és érdemjegye;

l) a nyelvi követelmények teljesítésének rögzítése;

m) képzési és kimeneti követelményben meghatározott egyéb kritérium feltételek

teljesítése;

n) a szakdolgozat, diplomamunka érdemjegye, a záróvizsga tárgyai, érdemjegyei, a

záróvizsga minősítése (érdemjegye), ha a záróvizsga és az oklevél minősítése

eltérő az oklevél minősítése, továbbá az oklevél kiadásának időpontja.

(2) A hallgató a kreditek megállapításához szükséges adatok változását, keletkezését a jelen

Szabályzatban és kiegészítéseiben meghatározottak szerint köteles bejelenteni és

igazolni. Az igazolás határideje nem lehet több, mint

a) a követelmények teljesítésére vonatkozó adat esetében 2 hónap,

b) egyéb esetben 3 hét.

A SZIE Állatorvos-tudományi Kar állatorvos szak tanterve

bevezetve az 2006/07. tanévben (egységes, osztatlan MSc képzés)

FÉLÉV

TANTÁRGY 1. félév 2. félév 3. félév 4. félév 5. félév 6. félév 7. félév 8. félév 9. félév 10. félév 11. félév Vizsga Összesen

Anatómia 30/45

6

30/45

6

30/45

7

1,2,3 90/135

19

Állattan 30/ -

2

1 30/ -

2

Biológia 30/ -

2

1 30/ -

2

Biofizika 18/30

3

30/ -

3

2 48/30

6

Kémia 45/45

6

45/30

6

1,2 90/75

12

Latin - / 30

1

-/ 30

1

gyak.

Jegy

-/ 60

2

Biomatematika 30/30

4

1 30/30

4

Növénytan 45/45

5

2 45/45

5

Állatorvosi szövettan 30/30

3

30/45

5

2,3 60/75

8

Állatorvosi biokémia 30/23

3

60/30

6

4 90/53

9

Állatorvosi

élettan

60/23

3

60/30

7

4 120/53

10

Agrárgazdaságtan 45/ -

2

3 45/ -

2

Tájanatómia 15/30

3

4 15/30

3

Állatteny.tan és

genetika

30/30

3

45/30

5

4,5 75/60

8

Informatika -/ 30

1

15/ -

gyak.

Jegy

15/30

1

Mikrobiológia 90/30

3

45/30

6

5 135/60

9

Kórélettan 45/30

4

5 45/30

4

Kórbonctan 60/30

5

30/45

2

15/45

1

15/45

8

5,8 120/165

16

Gyógyszertan 45/30

2

30/30

7

6 75/60

9

Laborállat-tud. és

bioetika

15/8

2

5 15/8

2

Áo. ökonómia,

management, etika

25/-

35 / -

2

7 60/-

2

Takarmányozástan 30/30

3

45/30

5

6,7 75/60

8

Parazitológia 45/30

2

30/30

6

7 75/60

8

Alkalmazott etológia 30/ -

2

6 30/-

2

Toxikológia 30/ -

3

7 30/ -

3

Belgyógyászati

diagnosztika

37/30

4

6 37/30

4

Méhbetegségek 12/-

1

6 12/-

1

Halegészségügy 24/-

2

7 24/ -

2

Állatorvosi sebészet 24/30

3

36/30

2

36/45

6

7,9 96/105

11

Belgyógyászat 45/30

2

52/30

2

36/15

6

9 133/75

10

Élelmiszerhigiénia 45/30

4

30/30

2

30/ - 8 + ZV 105/60

6

Állathigiénia 30/ - 36/ -

4

9 66/ -

4

Szülészet és

szap.biológia

45/45

4

45/45

2

30/30

7

8,10 120/120

13

Kedv.állatok

betegségei

24/ -

2

8 24/ -

2

Szemészet 12/9

2

10 12/9

Igazságügyi

állatorvostan

15/ - 20/ -

2

10 35/ -

2

Járványtan 75/15

2

60/20

1

ZV 135/35

3

Állategészségügyi

igazgatás

30/ - 30/ - ZV 60/ -

Gyakorlati félév 40/hét

Fakultatív

tantárgyak

3

2

7

5

3

6

3

5

5

15

54

Összesen

363

(183/180)

24 + 3

390

(180/210)

25 + 2

346

(210/136)

20 + 7

405

(255/150)

22 + 5

405

(255/158)

24 + 3

412

(239/165)

21 + 6

413

(248/165)

24 + 3

427

(247/180)

22 + 5

453

(303/150)

22 + 5

241

(182/59)

12 + 15

520

30

4375

2310+2065

246 + 54

Magyarázatok a táblázat adataihoz:

A tanterv csak a kötelező tantárgyakat foglalja magába, a fakultatív tantárgyakat külön

kiadvány tartalmazza.

Az egyes négyszögekben olvasható számok az előadások és gyakorlatok óraszámait (felső

sor), ill. a kreditpontok értékeit (alsó sor) jelentik.

A „Vizsga” oszlopban álló számok azokat a féléveket jelölik, amelyek után vizsgát kell tenni.

A kétszer aláhúzott () számok szigorlatot jelölnek (anatómia, kórbonctan, belgyógyászat,

sebészet, szülészet). ZV=záróvizsga. A 330 kreditpont, amely az oklevél megszerzésének

feltétele magában foglalja a 30 kreditpont értékű diplomadolgozatot is.

Kötelező szakmai gyakorlatok:

állattenyésztéstan: 2 hét;

takarmányozástan: 2 hét;

orvoslási: 4 hét;

11. félévben:

intézeti diagnosztikai: 2 hét;

élelmiszerhigiénia és állat-egészségügyi igazgatástan: 6 hét;

klinikai gyakorlati blokk: 3x6 hét.

Kritérium jellegű követelmények:

részvétel testnevelési foglalkozásokon 5 féléven át (150 óra)

klinikai betegellátási gyakorlat teljesítése 4 féléven keresztül, a 7. szemesztertől

mobil klinikai gyakorlat 2 féléven keresztül a 9. és 10. szemesztertől

legalább középfokú B2 szintű államilag elismert nyelvvizsga letétele, egy élő idegen

nyelvből legkésőbb a záróvizsga megkezdéséig, illetve az idegen nyelv felvétele

az első 6 szemeszterben (360 óra).

Előtanulmányi feltételek

az állatorvos szakon

A 2006-ban bevezetett tanterv alapján tanulmányokat folytató hallgatók számára

Előtanulmányi feltételek az egyéni tantervek kialakításához

Nem igényel előtanulmányt

Anatómia 1. félév

Állattan

Biológia

Biofizika 1. félév

Kémia 1. félév

Növénytan

Biomatematika

Informatika

Latin

Agrárgazdaságtan 1. félév

A több féléves tantárgyaknál a továbbhaladás feltétele a tanterv által a megelőző félévre előírt

tanulmányi követelmény (gyakorlati jegy, beszámoló, vizsga) eredményes teljesítése.

Tantárgymodulok

Alapozó modul

- Anatómia 3. vizsga

- Szövettan 2. vizsga

- Élettan 2. vizsga

- Biokémia 2. vizsga

Paraklinikai modul

- Kórélettan vizsga

- Kórbonctan 1. vizsga

- Gyógyszertan 2. vizsga

- Állattenyésztéstan 2. vizsga

- Belgyógyászati diagnosztika vizsga

Klinikai modul

- Belgyógyászat 3. vizsga

- Szülészet 3. vizsga

- Sebészet 3. vizsga

Előtanulmányt igénylő tantárgymodulok és tantárgyak

Tantárgy modulok Előkövetelmény

Paraklinikai modul Alapozó modul teljesítése

Klinikai modul A paraklinikai modul teljesítése

Tantárgyak

Szövettan Biológia vizsga

Biokémia Kémia 2. vizsga, Szövettan 1, vizsga

Élettan Kémia 2. vizsga, Anatómia 2. vizsga, Biofizika vizsga

Tájanatómia Anatómia szigorlat

Állattenyésztéstan és Genetika Biomatematika vizsga, Anatómia szigorlat, Növénytan vizsga

Mikrobiológia Biológia vizsga, Biokémia 1. gyak.jegy, Szövettan 2.vizsga

Kórélettan Alapozó modul

Általános kórbonctan Alapozó modul, Tájanatómia vizsga

Gyógyszertan Alapozó modul

Laborállat-tudomány és bioetika Állatorvosi genetika

Takarmányozástan Alapozó modul, Állattenyésztéstan és Genetika 2. vizsga

Parazitológia Alapozó modul, Kórbonctan 1. vizsga

Alkalmazott etológia Állattan vizsga, Állattenyésztéstan 2. vizsga

Toxikológia Gyógyszertan vizsga

Belgyógyászati diagnosztika Tájanatómia vizsga, Kórélettan vizsga, Kórbonctan 1. vizsga

Szemészet Sebészet 2

Méhbetegségek Állattan vizsga, Gyógyszertan gyakorlati jegy

Halegészségügy Állattan vizsga, Kórélettan vizsga

Aneszteziológia, radiológia Tájanatómia vizsga, Gyógyszertan vizsga

Sebészet Paraklinikai modul

Belgyógyászat Paraklinikai modul, Belgyógyászati diagnosztika vizsga

Állatorvosi ökonómia,

management, etika Agrárgazdaságtan vizsga

Élelmiszerhigiénia Paraklinikai modul, Mikrobiológia 2. vizsga, Toxikológia vizsga

Állathigiénia Paraklinikai modul, Alkalmazott etológia vizsga, Takarmányozástan

2. vizsga

Szülészet és szaporodásbiológia Paraklinikai modul, Belgyógyászati diagnosztika vizsga

Kedvtelésből tartott állatok Betegségei

Belgyógyászati diagnosztika vizsga, Gyógyszertan vizsga

Igazságügyi állatorvostan Kórbonctan szigorlat, Toxikológia vizsga, Járványtan egyidejű felvétele

Járványtan Paraklinikai modul, Kórbonctan szigorlat

Állategészségügyi igazgatás Kórbonctan szigorlat, Méhbetegségek vizsga, Parazitológia vizsga

A SZIE Állatorvos-tudományi Kar állatorvos szak tanterve bevezetve az 2009/2010. tanévben (11 féléves, egységes, osztatlan MSc képzés)

FÉLÉV

TANTÁRGY

1. félév

2. félév

3. félév

4. félév

5. félév

6. félév

7. félév

8. félév

9. félév

10. félév

11.

félév

Vizsga

Összesen

Anatómia 30/45

4

30/45

4

30/45

5

1. ,2., 3. 90/135

13

Állattan 30/ -

2

1. 30/ -

2

Biológia 30/ -

2

1. 30/ -

2

Biofizika 30/ -

2

1. 30/ -

2

Kémia 45/45

5

45/30

5

gy.j.:1.,

v: 2.

90/75

10

Állatorvosi

szövettan

30/30

3

30/45

5

1., 2. 60/75

8

Latin - / 45

2

gyak.jegy -/ 45

2

Állatorvosi

növénytan

15/15

2

30/30

3

2.

gy.j.: 1.,2.

45/45

5

Állatorvosi

élettan

60/23

5

60/30

5

3.

gy.j.: 2.

120/53

10

Állatorvosi

biokémia

30/23

3

60/30

5

4.

gy.j.: 3.

90/53

8

Állatorvosi

hivatás

15/ -

1

3. 15/ -

1


2

3. 30/ -

2

Informatika 15/30

3

gy.j.: 3. 15/30

3

A betegvizsg. és

betegápolás

alapjai

- /15

1

3. - / 15

1

Alkalmazott

etológia

30/ -

15/ -

2

4. 45/ -

2

Virológia 45/15

4

4. 45/15

4

Állatorvosi

genetika

30/30

3

4. 30/30

3

Tájanatómia 15/30

2

4. 15/30

2

Biomatematika 15/30

3

4. 15/30

3

Általános kórtan 60/30

5

5. 60/30

5

Állatorvosi

kórélettan

45/ -

3

5. 45/ -

3

Laboratóriumi

diagnosztika

- /30

2

5. - /30

2

Állattenyésztéstan 45/30

5

5. 45/30

5

Bakteriológia 45/30

4

5. 45/30

4

Gyógyszertan 45/30

3

30/30

5

6.

gy.j.:5.

75/60

8


3

45/30

5

6. 75/60

8

Kórbonctan

15/30

2

15/45

2

30/60

6

8.

gy.j.: 6.,7.

60/135

10

Belgyógyászati

diagnosztika

45/30

4

6. 45/30

4

Immunológia 45/15

3

6. 45/15

3


2

30/30

5

7.

gy.j.: 6.

75/60

7

Állatorvosi

sebészet

24/30

3

45/30

2

45/45

6

6., 8.

gy.j.: 7.

114/105

11

Állatorvosi

toxikológia

30/ -

2

7. 30/ -

2

Állatorvosi

belgyógyászat

45/30

2

60/45

2

36/-

7

9.

gy.j.: 7., 8.

141/75

11

Szülészet és

szap.biológia

45/45

4

45/45

3

30/30

7

7., 9.

gy.j.: 8.

120/120

14

Halegészségügy 24/ -

2

8. 24/ -

2

Kedvtelésből

tartott kül.áll.bet.

24/ -

2

8. 24/ -

2

Laborállat-

tudomány

15/8

2

8. 15/8

2

Méhészet és

méhegészségügy

12/ -

1

8. 12/ -

1

Állathigiénia és

állomány-eg.tan

30/ - 45/ -

4

9. 75/ -

4

Állatorvosi

szemészet

12/9

1

9. 12/9

1


4

60/30

6

10.

gy.j.:9

120/60

10

Járványtan 75/15

3

60/20

7

10.

gy.j.:9

135/35

10


igazgatástan

gazg.

30/ - 30/ -

4

10. 60/ -

4 Állat-eü. ökonómia

management és etika 30/ -

2

10. 30/ -

2

Igazságügyi

állatorvostan

35/ -

2

10. 35/ -

2

40 óra/

26 hét

11. - /1040

30

11. (gyakorlati félév): Számonkérés

módja

Óraszám/

kredit

Élelmiszerhigiéniai

gyakorlat

4 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

-/160

5


igazgatási gyakorlat

2 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

-/ 80

2

Labordiagnosztikai

gyakorlat

2 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

-/ 80

2

Klinikai gyakorlat I

6 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

- /240

7

Klinikai gyakorlat II

6 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

- /240

7

Klinikai gyakorlat III

6 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

- /240

7 Fakultatív

tantárgyak

5

5

7

8

2

3

10

3

1

6

50

Összesen 390

(210/18

0)

22 + 5

368

(195/173)

22 + 5

353

(210/143)

20 + 7

315

(180/135)

19 + 8

450

(270/180)

25 + 2

444

(249/195)

24 + 3

390

(210/180)

17 + 10

488

(285/203)

24 + 3

387

(288/99)

26 + 1

265

(215/50)

21 + 6

600

30

4875

2312+2563

220 + 50







A kétszer aláhúzott ( ) számok szigorlatot jelölnek (anatómia, belgyógyászat, sebészet,

szülészet). ZV=záróvizsga. A 330 kreditpont, amely az oklevél megszerzésének feltétele

magában foglalja a 30 kreditpont értékű diplomadolgozatot is.





legalább középfokú B2 szintű államilag elismert nyelvvizsga letétele, egy élő idegen

nyelvből legkésőbb a záróvizsga megkezdéséig, illetve az idegen nyelv felvétele

az első 6 szemeszterben (360 óra).

Előtanulmányi feltételek az új tantervhez, bevezetésre került 2009/2010. tanévben



Állattan

Biológia

Biofizika

Kémia 1. félév

Növénytan 1. félév

Állatorvosi szövettan 1. félév

Informatika

Latin

Agrárgazdaságtan

Állatorvosi hivatás



Tantárgymodulok

Alapozó modul


- Állatorvosi szövettan 2. vizsga

- Állatorvos élettan 2. vizsga

- Állatorvosi biokémia 2. vizsga

Paraklinikai modul


- Általános kórtan vizsga


- Állattenyésztéstan vizsga


Klinikai modul




Tantárgy neve Tantárgy

mintatantervi

féléve


Anatómia 1., 2., 3., biológia,

állatorvosi szövettan 1.

Állatorvosi szövettan 1., 2., biológia

Kémia 1., 2.

Biofizika 1.

Biológia 1.

Állattan 1.

Növénytan 1.,2.

Állatorvosi élettan 2., 3., biofizika

Állatorvosi hivatás 3.

Agrárgazdaságtan 3.

Állatorvosi biokémia 3., 4. kémia 2.

Informatika 3.

Állatorvosi alkalmazott

etológia

3., 4. állattan

A betegvizsgálat és a

betegápolás alapjai

3. állattan, anatómia 2.,

állatorvosi élettan 1.

Biomatematika 4. informatika

Állatorvosi genetika 4. állatorvosi élettan 2.

Virológia 4. állatorvosi szövettan 2.,

állatorvosi biokémia 1.

Tájanatómia 4. anatómia 3.

Állatorvosi kórélettan 5. alapozó modul

Állattenyésztéstan 5. anatómia 3., állatorvosi

biokémia 2., állatorvosi

genetika, 3 hetes

állattenyésztéstani és

takarmányozástani nyári

gyakorlat

Általános kórtan 5. anatómia 3.

Gyógyszertan 5., 6. alapozó modul

Laboratóriumi diagnosztika 5. alapozó modul

Bakteriológia 5. állatorvosi biokémia 2.,

virológia

Takarmányozástan 1.


5.

6.

növénytan 2, állatorv. élettan 2.

3 hetes állattenyésztéstani és


gyakorlat

Belgyógyászati diagnosztika 6. tájanatómia, laboratóriumi

diagnosztika, kórélettan

Kórbonctan 6., 7., 8. általános kórtan

Immunológia 6. állatorvosi élettan 2., általános

kórtan, bakteriológia

Parazitológia 6., 7. állattan, állatorvosi élettan 2.,

általános kórtan

Sebészet 6., 7., 8. laboratóriumi diagnosztika,

kórélettan, gyógyszertan 1.

Állathigiénia és állomány-

egészségtan

8., 9. állatorvosi alkalmazott etológia,

állattenyésztéstan,

takarmányozástan 1.

Belgyógyászat 7., 8., 9. általános kórtan, belgyógyászati

diagnosztika, gyógyszertan 2.

90

Toxikológia 7. gyógyszertan 2.

Szülészet 7., 8., 9. paraklinikai modul,

immunológia,


Laborállattudomány 8. alapozó modul,

állattenyésztéstan

Halegészségügy 8. általános kórtan

Kedvtelésből tartott állatok 8. belgyógyászati diagnosztika,

gyógyszertan 2.

Élelmiszerhigiénia 9., 10. paraklinikai modul,

bakteriológia, toxikológia

Járványtan 9., 10. immunológia,

belgyógyászat 2.,kórbonctan 3.

Méhészet és méhbetegségek 8. bakteriológia, gyógyszertan 2.,

parazitológia 2.

Állat-egészségügyi ig. 9., 10. parazitológia 2., állathigiénia és

állomány-egészségtan 1.,

kórbonctan 3.

Áo. ökonómia 10. agrárgazdaságtan

Szemészet 9. sebészet 2.

Igazságügyi áo.tan 10. kórbonctan 3., parazitológia 2.,

járványtan 1.


(11 féléves, egységes, osztatlan MSc képzés)

2013/2014. tanévben beiratkozott hallgatók részére

91

FÉLÉV

TANTÁRGY

1. félév

2. félév

3. félév

4. félév

5. félév

6. félév

7. félév

8. félév

9. félév

10. félév

11.

félév

Vizsga

Összesen

Anatómia 30/45

4

30/45

4

30/45

5

1. ,2., 3. 90/135

13

Állattan 30/ -

2

1. 30/ -

2

Biológia 30/ -

2

1. 30/ -

2

Biofizika 30/ -

2

1. 30/ -

2

Kémia 45/45

5

45/30

5

gy.j.:1.,

v: 2.

90/75

10

Állatorvosi

szövettan

30/30

3

30/45

5

1., 2. 60/75

8

Latin - / 45

2

gyak.jegy -/ 45

2

Állatorvosi

növénytan

15/15

2

30/30

3

2.

gy.j.: 1.,2.

45/45

5

Állatorvosi

élettan

60/23

5

60/30

5

3.

gy.j.: 2.

120/53

10

Állatorvosi

biokémia

30/23

3

60/30

5

4.

gy.j.: 3.

90/53

8

Állatorvosi

hivatás

15/ -

1

3. 15/ -

1


2

3. 30/ -

2

Informatika 15/30

3

gy.j.: 3. 15/30

3

A betegvizsg. és

betegápolás

alapjai

- /15

1

3. - / 15

1

Alkalmazott

etológia

30/ -

15/ -

2

4. 45/ -

2

Virológia 45/15

4

4. 45/15

4

Állatorvosi

genetika

30/30

3

4. 30/30

3

Tájanatómia 15/30

2

4. 15/30

2

Biomatematika 15/30

3

4. 15/30

3


5

5. 60/30

5

Állatorvosi

kórélettan

45/ -

3

5. 45/ -

3

Laboratóriumi

diagnosztika

- /30

2

5. - /30

2


5

5. 45/30

5


4

5. 45/30

4

Gyógyszertan 45/30

3

30/30

5

6.

gy.j.:5.

75/60

8


3

45/30

5

6. 75/60

8

Kórbonctan

15/30

2

15/45

2

30/60

6

8.

gy.j.: 6.,7.

60/135

10

Belgyógyászati

diagnosztika

45/30

4

6. 45/30

4

Immunológia 45/15

3

6. 45/15

3


2

30/30

5

7.

gy.j.: 6.

75/60

7

Állatorvosi

sebészet

24/30

3

45/30

2

45/45

6

6., 8.

gy.j.: 7.

114/105

11

Állatorvosi

toxikológia

30/ -

2

7. 30/ -

2

Állatorvosi

belgyógyászat

45/30

2

60/45

2

36/-

7

9.

gy.j.: 7., 8.

141/75

11

Szülészet és

szap.biológia

45/45

4

45/45

3

30/30

7

7., 9.

gy.j.: 8.

120/120

14


2

8. 24/ -

2

Kedvtelésből


24/ -

2

8. 24/ -

2

Laborállat-

tudomány

15/8

2

8. 15/8

2

Méhészet és

méhegészségügy

12/ -

1

8. 12/ -

1

Állathigiénia és

állomány-eg.tan

30/ - 45/ -

4

9. 75/ -

4

Állatorvosi

szemészet

12/9

1

9. 12/9

1


3

60/30

7

10.

gy.j.:9

120/60

10

Járványtan 75/15

3

60/20

7

10.

gy.j.:9

135/35

10


igazgatástan

gazg.

30/ - 30/ -

4

10. 60/ -



2

10. 30/ -

2

Igazságügyi

állatorvostan

35/ -

2

10. 35/ -

2

40 óra/

18 hét

11. - /720

30


módja

Óraszám/

kredit


gyakorlat

2 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

-/80

3



2 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

-/ 80

3

Labordiagnosztikai

gyakorlat

2 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

-/ 80

3


4 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

- /160

7


4 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

- /160

7


4 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

- /160

7 Fakultatív

tantárgyak

5

5

7

8

2

3

10

3

2

5

50

Összesen 390

(210/18

0)

22 + 5

368

(195/173)

22 + 5

353

(210/143)

20 + 7

315

(180/135)

19 + 8

450

(270/180)

25 + 2

444

(249/195)

24 + 3

390

(210/180)

17 + 10

488

(285/203)

24 + 3

372

(288/84)

25 + 2

265

(215/50)

22 + 5

720

30

4555

2312+2243

220 + 50














legalább középfokú B2 szintű államilag elismert nyelvvizsga letétele, egy élő idegen nyelvből

legkésőbb a záróvizsga megkezdéséig, illetve az idegen nyelv felvétele az első 6

szemeszterben (360 óra).

Előtanulmányi feltételek az új tantervhez, bevezetésre kerül 2009/2010. tanévben



Állattan

Biológia

Biofizika

Kémia 1. félév



Informatika

Latin

Agrárgazdaságtan




93

Tantárgymodulok

Alapozó modul





Paraklinikai modul






Klinikai modul




Tantárgy neve Tantárgy mintatantervi

féléve





Kémia 1., 2.

Biofizika 1.

Biológia 1.

Állattan 1.

Növénytan 1.,2.





Informatika 3.

Állatorvosi alkalmazott

etológia

3., 4. állattan

A betegvizsgálat és a

betegápolás alapjai





Virológia 4. állatorvosi szövettan 2.,

állatorvosi biokémia 1.



Állattenyésztéstan 5. anatómia 3., állatorvosi

biokémia 2., állatorvosi

genetika, 3 hetes



gyakorlat




Bakteriológia 5. állatorvosi biokémia 2.,

virológia



5.,6.

6.

növénytan 2, állatorvosi élettan

2.



gyakorlat




Immunológia 6. állatorvosi élettan 2., általános

kórtan, bakteriológia


általános kórtan

Sebészet 6., 7., 8. laboratóriumi diagnosztika,

kórélettan, gyógyszertan 1.


egészségtan


állattenyésztéstan,




95


Szülészet 7., 8., 9. paraklinikai modul,

immunológia,


Laborállattudomány 8. alapozó modul,

állattenyésztéstan



gyógyszertan 2.

Élelmiszerhigiénia 9., 10. paraklinikai modul,

bakteriológia, toxikológia



Méhbetegségek 9. bakteriológia, gyógyszertan 2.,

parazitológia 2.



kórbonctan 3.




járványtan 1.


bevezetve az 2014/2015. tanévben (11 féléves, egységes, osztatlan MSc képzés)

96

FÉLÉV

TANTÁRGY

1. félév

2. félév

3. félév

4. félév

5. félév

6. félév

7. félév

8. félév

9. félév

10. félév

11.

félév

Vizsga

Összesen

Anatómia 30/45

4

30/45

4

30/45

5

1. ,2., 3. 90/135

13

Állattan 30/ -

2

1. 30/ -

2

Biológia 30/ -

2

1. 30/ -

2

Biofizika 30/ -

2

1. 30/ -

2

Kémia 45/45

5

45/30

5

gy.j.:1.,

v: 2.

90/75

10

Állatorvosi

szövettan

30/30

3

30/45

5

1., 2. 60/75

8

Latin - / 45

2

gyak.jegy -/ 45

2

Állatorvosi

növénytan

15/15

2

30/30

3

2.

gy.j.: 1.,2.

45/45

5

Állatorvosi

élettan

60/23

5

60/30

5

4.

gy.j.: 3.

120/53

10

Állatorvosi

biokémia

30/23

3

60/30

5

3.

gy.j.: 2.

90/53

8

Állatorvosi

hivatás

15/ -

1

3. 15/ -

1


2

3. 30/ -

2

Informatika 15/30

3

gy.j.: 3. 15/30

3

A betegvizsg. és

betegápolás

alapjai

- /15

1

3. - / 15

1

Alkalmazott

etológia

30/ -

15/ -

2

4. 45/ -

2

Virológia 45/15

4

4. 45/15

4

Állatorvosi

genetika

30/30

3

4. 30/30

3

Tájanatómia 15/30

2

4. 15/30

2

Biomatematika 15/30

3

4. 15/30

3


5

5. 60/30

5

Állatorvosi

kórélettan

45/ -

3

5. 45/ -

3

Laboratóriumi

diagnosztika

- /30

2

5. - /30

2


5

5. 45/30

5


4

5. 45/30

4

Gyógyszertan 45/30

3

30/30

5

6.

gy.j.:5.

75/60

8


3

45/30

5

6. 75/60

8

Kórbonctan

15/30

2

15/45

2

30/60

6

8.

gy.j.: 6.,7.

60/135

10

Belgyógyászati

diagnosztika

45/30

4

6. 45/30

4

Immunológia 45/15

3

6. 45/15

3


2

30/30

5

7.

gy.j.: 6.

75/60

7

Állatorvosi

sebészet

24/30

3

45/30

2

45/45

6

6., 8.

gy.j.: 7.

114/105

11

Állatorvosi

toxikológia

30/ -

2

7. 30/ -

2

Állatorvosi

belgyógyászat

45/30

2

60/45

2

36/-

7

9.

gy.j.: 7., 8.

141/75

11

Szülészet és

szap.biológia

45/45

4

45/45

3

30/30

7

7., 9.

gy.j.: 8.

120/120

14


2

8. 24/ -

2

Kedvtelésből


24/ -

2

8. 24/ -

2

Laborállat-

tudomány

15/8

2

8. 15/8

2

Méhészet és

méhegészségügy

12/ -

1

8. 12/ -

1

Állathigiénia és

állomány-eg.tan

30/ - 45/ -

4

9. 75/ -

4

Állatorvosi

szemészet

12/9

1

9. 12/9

1


3

60/30

7

10.

gy.j.:9

120/60

10

Járványtan 75/15

3

60/20

7

10.

gy.j.:9

135/35

10


igazgatástan

gazg.

30/ - 30/ -

4

10. 60/ -



2

10. 30/ -

2

Igazságügyi

állatorvostan

35/ -

2

10. 35/ -

2

40 óra/

18 hét

11. - /720

30


módja

Óraszám/

kredit


gyakorlat

2 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

-/80

3



2 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

-/ 80

3

Labordiagnosztikai

gyakorlat

2 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

-/ 80

3


4 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

- /160

7


4 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

- /160

7


4 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

- /160

7 Fakultatív

tantárgyak

5

7

5

8

2

3

10

3

2

5

50

Összesen 390

(210/18

0)

22 + 5

338

(165/173)

20 + 7

383

(240/143)

22 + 5

315

(180/135)

19 + 8

450

(270/180)

25 + 2

444

(249/195)

24 + 3

390

(210/180)

17 + 10

488

(285/203)

24 + 3

372

(288/84)

25 + 2

265

(215/50)

22 + 5

720

30

4555

2312+2243

220 + 50














legalább középfokú B2 szintű államilag elismert nyelvvizsga letétele, egy élő idegen nyelvből

legkésőbb a záróvizsga megkezdéséig, illetve az idegen nyelv felvétele az első 6

szemeszterben (360 óra).

Előtanulmányi feltételek az új tantervhez, bevezetésre kerül 2009/2010.

tanévben



Állattan

Biológia

Biofizika

Kémia 1. félév



Informatika

Latin

Agrárgazdaságtan




Tantárgymodulok

Alapozó modul





Paraklinikai modul






Klinikai modul




Tantárgy neve Tantárgy mintatantervi

féléve





Kémia 1., 2.

Biofizika 1.

Biológia 1.

Állattan 1.

Növénytan 1.,2.





Informatika 3.

Állatorvosi alkalmazott etológia 3., 4. állattan

A betegvizsgálat és a betegápolás

alapjai





Virológia 4. állatorvosi szövettan 2., állatorvosi

biokémia 1.



Állattenyésztéstan 5. anatómia 3., állatorvosi biokémia 2.,

állatorvosi genetika, 3 hetes


takarmányozástani nyári gyakorlat




Bakteriológia 5. állatorvosi biokémia 2., virológia



5.,6.

6.

növénytan 2, állatorvosi élettan 2.


takarmányozástani nyári gyakorlat




Immunológia 6. állatorvosi élettan 2., általános kórtan,

bakteriológia


általános kórtan

Sebészet 6., 7., 8. laboratóriumi diagnosztika, kórélettan,

gyógyszertan 1.


egészségtan


állattenyésztéstan, takarmányozástan

1.




Szülészet 7., 8., 9. paraklinikai modul, immunológia,


Laborállattudomány 8. alapozó modul, állattenyésztéstan



gyógyszertan 2.

Élelmiszerhigiénia 9., 10. paraklinikai modul, bakteriológia,

toxikológia



Méhbetegségek 9. bakteriológia, gyógyszertan 2.,

parazitológia 2.



kórbonctan 3.


100



járványtan 1.

101

SzIE Állatorvos-tudományi Kar biológia alapképzés (BSc) mintatanterve

bevezetve a 2008/2009. tanévben

Biológia BSc szemeszterek

kredit

(ea+gyak)

gyak

orl

ati

jegy

viz

sga

1 2 3 4 5 6

Ált. társadalom- és term. tud.

alapismeretek – „A” tárgyak ea gyak ea gyak ea gyak ea gyak ea gyak ea gyak

Informatika 15 30 1+2 x x

Biomatematika 30 30 45 30 2+2, 3+2 x x x x

Fizika 30 2+0 x

Kémia 30 30 30 2+0, 2+2 x xx

A biológia aktuális kérdései 30 2+0 x

Földtudományok 30 15 2+1 x x

EU ismeretek 30 2+0 x

Könyvtári informatika 30 0+2 x x

Ökonómia, menedzsment és

etika 30 2+0 x

Szakmai alapozó ismeretek „A” tárgyak

Összehasonlító biokémia 45 15 3+1 x x

A sejt molekuláris biológiája 30 2+0 x

Összehasonlító

növényszervezettan 30 30 2+2 x x

Növényrendszertan 30 30 30 30 2+2; 2+2 xx xx

Összehasonlító

állatszervezettan 30 30 30 30 2+2, 2+2 xx xx

Bevezetés a biológiába 30 2+0 x

Zootaxonómia 30 30 30 30 2+2, 2+2 xx xx

Szakmai törzsanyag

„A”

tárgyak

Összehasonlító élettan 60 4+0 x

Növényélettan 30 30 2+2 x x

Humánbiológia 30 2+0 x

Biotechnológia 30 2+0 x

Ökológia alapjai 30 30 2+2 x x

Növényökológia 1. 30 2+0 x

Ált. biogeográfia és

állatföldrajz 30 30 2+0, 2+0 xx

Pop. genetika és

evolúcióbiológia 45 30 3+2 x x

Természet- és

környezetvédelem 30 2+0 x

Etológia I. 30 2+0 x

Mikrobiológia 30 15 2+1 x x

Molekuláris biológiai

technikák 30 2+0 x

Genetika 30 2+0 x

Immunológia alapjai 30 2+0 x

Terepgyakorlat 1. 80 0+4 x

Terepgyakorlat 2. 80 0+4 x

Szaklabor 90 0+8 x

Differenciált szakmai ismeretek „B” tárgyak

II. Szünbiológia

Speciális vizsgálati

módszerek(1,2) 60 0+6 x

Kutatástervezés(1,2) 30 15 2+2 x x

102

Számítógépes statisztika(1,2) 30 30 2+3 x x

Szakmai gyakorlat

(blokkosítva) 30 0+4 x

Term.tud. kötelezően vál.ható min. 12

(1)Természetvédelmi ökológia

modul

„B1”

tárgyak

Növényökológia 2 (1) 30 30 2+2 x x

Állatökológia 30 30 2+2 x x

Ökotoxikológia(1, 3, 4) 30 2+0 x

Ökológiai terepmódszerek(1,

3, 4) 30 2+0

x

Természet és állatvédelmi

jog(1, 3, 4) 30 2+0

x

Természeti értékeink(1) 30 2+0 x

(2) Viselkedésbiológia modul

„B1”

tárgyak

Viselkedésökológia(2) 30 30 2+2 x x

Etológiai II (gyakorlat)(2) 90 0+5 x

A viselkedés szabályozása(2) 30 30 2+2 x x

Cikkolvasó szeminárium(2) 45 0+3 x

II. Alkalmazott biológus

szakirány

„B”

tárgyak

Ökológiai terepmódszerek (1,

3, 4) 30 2+0 x

Toxikológia alapjai (3, 4) 30 2+0 x

Mikróba biotechnológia 30 30 2+2 x x

Természet és állatvédelmi jog

(1, 3, 4) 30 2+0 x

(3) Mikológia modul

„B1”

tárgyak

Ökotoxikológia (1, 3, 4) 30 2+0 x

Mikotoxikológia (3) 15 1+0 x

Mérgező növények és

hatóanyagaik ismerete (3) 30 30 2+2 x x

Gyógynövényismeret (3) 45 3+0 x

Gombarendszertan +

terepgyak (3) 45 45+30 3+3+2 x x x

Gombaökológia (3) 30 2+0 x

Gombaélettan (3) 30 2+0 x

Gomba termesztés és

mikoterápia (3) 30 2+0 x

Természettudományos

kötelezően választható min. 13

(4) Állattartás

„B1”

tárgyak

Állattenyésztés (4) 30 30 2+ 2 x x

Takarmányozástan alapjai (4) 30 15 2+1 x x

Parazitológia (4) 30 30 2+ 2 x x

Emlősök szaporodásbiológiája

(4) 45 45 3+3 x x

Különleges állatok

tenyésztése (4) 15 1+0 x

Különlegesállatok

takarmányozása (4) 30 30 2+3 x x

Természettudományos

kötelezően választható min. 10

Megj.: Kritérium tárgyak: testnevelés, nyelv

„A” tárgyak – mindenkinek kötelező

„B” tárgyak – az adott szakirányon kötelező

„B1” tárgyak – az adott modulon kötelező (az adott szakirány „B” tárgyai mellett)

103

A tantervben kritérium tantárgyként szereplő

- testnevelés tantárgyból az első négy félév alatt három aláírást kell megszerezni;

- idegen nyelvből a felvételkor középfokú B2 típusú nyelvvizsgával nem rendelkező hallgató

az ÁOTK-n folyó nyelvoktatásban részt vesz és a biológia alapképzésben az első négy

félévben legalább három félévvégi aláírást megszerez.

Az oklevél megszerzésének feltétele:

Valamennyi magyar nyelvű képzésben részt vevő magyar állampolgárságú hallgató

számára kötelező egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú B2 szintű, vagy

azzal ekvivalens és honosított nyelvvizsga letétele az oklevél kiadásához. E tekintetben C

szintű nyelvvizsgának minősül a külön-külön letett középfokú A és B szintű vizsga

együttesen. Ennek hiányában a hallgató még sikeres záróvizsga esetén sem veheti át

oklevelét.

104

Biológia BSc tantárgyainak előtanulmányi

követelményei

előfeltétel A biológia aktuális kérdései nincs Bevezetés a biológiába nincs EU ismeretek nincs Könyvtári informatika Informatika (párhuzamosan felvehető)

Ökonómia, menedzsment és etika nincs Informatika nincs Biomatematika nincs Kémia nincs Összehasonlító

növényszervezettan nincs Összehasonlító állatszervezettan nincs Földtudományok nincs Fizika Biomatematika 1. félév Összehasonlító biokémia Kémia Növényrendszertan Növényszervezettan Összehasonlító élettan Összehasonlító állatszervezettan 2.

Genetika Kémia Növényélettan Növényszervezettan Zootaxonómia Összehasonlító állatszervezettan 2.

A sejt molekuláris biológiája Összehasonlító biokémia Humánbiológia Összehasonlító állatszervezettan 2.

Ökológia alapjai Terepgyakorlat I. Populációgenetika és

evolúcióbiológia Genetika Etológia I. nincs Biotechnológia Genetika Növényökológia I. Ökológia alapjai Természet és környezetvédelem Ökológia alapjai Mikrobiológia Összehasonlító biokémia Immunológia alapjai Összehasonlító biokémia Általános biogeográfia és

állatföldrajz Zootaxonómia, Ökológia alapjai Molekuláris biológiai technikák Összehasonlító biokémia Terepgyakorlat I. Növényrendszertan 1. félév Terepgyakorlat II. Terepgyakorlat I.,Ökológia alapjai

Szaklabor a szakirány választás kritériumai (ld. 3.

Függelék)

Speciális vizsgálati módszerek a szakirány választás kritériumai (ld. 3.

Függelék)

Kutatástervezés a szakirány választás kritériumai (ld. 3.

Függelék)

Számítógépes statisztika Informatika, Biomatematika

Szakmai gyakorlat a szakirány választás kritériumai (ld. 3.

Függelék)

Viselkedésökológia Etológia

I. Etológia II. Etológia I., Számítógépes statisztika

105

A viselkedés szabályozása Etológia I. (párhuzamosan felvehető)

Cikkolvasó szeminárium a szakirány választás kritériumai (ld. 3.

Függelék)

Növényökológia Ökológia alapjai Állatökológia Ökológia alapjai (párhuzamosan felvehető)

Ökotoxikológia Ökológia alapjai Ökológiai terepmódszerek Ökológia alapjai Természet- és állatvédelmi jog nincs Természeti értékeink nincs Toxikológia alapjai Kémia Mikróba biotechnológia Genetika Mikotoxikológia Gombarendszertan Mérgező növények és

hatóanyagaik ismerete Növényrendszertan, Kémia Gyógynövényismeret Növényrendszertan Gombarendszertan és

terepgyakorlat Növényrendszertan 1. félév Gombaökológia Gombarendszertan Gombaélettan Összehasonlító biokémia Gombatermesztés és mikoterápia Gombarendszertan Állattenyésztés Összehasonlító állatszervezettan

Takarmányozástan alapjai Állattenyésztés Parazitológia Zootaxonómia Emlősök szaporodásbiológiája Összehasonlító élettan Különleges állatok tenyésztése Állattenyésztés Különleges állatok

takarmányozása Takarmányozástan alapjai

SzIE Állatorvos-tudományi Kar biológus mesterképzés (MSc) mintatanterve

bevezetve a 2012/2013. tanévben

A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása

A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása

1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv

Ha vannak szakirányok, azok bemutatása, kredit-tartalommal is.

A szak/szakirányok kredittartalma összesítve:

Alapozó modul (KKK: 16-30) 25

Szakmai törzsanyag (15-40) 18

Differenciált szakmai anyag (30-60)

Ökológia szakirány 41vagy

Zoológia szakirány 41

Szabadon választható (6) 6

Szakdolgozat (30) 30

A szak/szakirányok részletes tantárgy és kredittartalma az ajánlott tantervben:

Törzsanyag

Alapozó modul (16-30 kredit)

A.1. Általános természet- és társadalomtudományi modul

Tantárgy neve Félév és óraszám Számonkérés

típusa Kredit

1 2 3 4 Biofizika 30+0 vizsga 2

Biológiai kémia (Szerves- és biokémia) 30+0 vizsga 2

Biostatisztika (Többváltozós statisztika) 30+30 vizsga, gyak.jegy 2+2

Kutatástervezés és pályázatírás 0+30 gyak.jegy 2

Biológiai mérési módszerek 0+30 gyak.jegy 2

Szakirodalmazás szeminárium 0+15 vizsga 1

Tudományos közlés módszertana 0+30 gyak.jegy 2

A.2.Szakmai alapozó modul (8-20)


típusa Kredit

1 2 3 4 Általános ökológia 30+0 vizsga 2

Genetika és populációgenetika 30+15 vizsga, gyak.jegy 2+1

Sejtbiológia 30+0 vizsga 2

Molekuláris biológia 30+0 vizsga 2

A.3.Szakmai törzsanyag (15-40)


típusa Kredit

1 2 3 4 Növénybiológia 30+0 vizsga 2

Zoológia 30+0 vizsga 2

Biotechnológia 30+0 vizsga 2

Természet- és környezetvédelem

aktuális kérdései 30+0 vizsga 2

Mikrobiológia 30+30 vizsga, gyak.jegy 2+2

Immunszabályozás 15+0 vizsga 1

Evolúcióbiológia 30+0 vizsga 2

Neuroendokrin-szabályozás 45+0 vizsga 3

D. Diplomamunka (30)

107


típusa Kredit

1 2 3 4 Szaklabor I 0+60 gyak.jegy 8

Szaklabor II 0+60 gyak.jegy 10

Szaklabor III 0+60 gyak.jegy 12

Differenciált szakmai anyag (szakirányok) (30-60)

B.1. A két szakirányon közös tárgyak:

Tantárgy Óraszám/félév

Típus Kredit 1 2 3 4

Populációk és közösségek ökológiája 30+15 vizsga, gyak.jegy 2+1

Speciális vizsgálati módszerek 0+30 0+30 gyak.jegy, gyak.jegy 2; 2

Biogeográfia 15+0 30+0 aláírás, vizsga 1; 2

Biomatemetikai modellek 30+0 vizsga 2

Számítógépes modellezés 0+45 gyak.jegy 3

Etológia és módszertana 30+15 vizsga, gyak.jegy 2+1

I) Ökológia szakirány



B.2. A szakirány kötelező tantárgyai Növényföldrajz és társulástan 30+15 vizsga, gyak.jegy 2+1

Taxonómia és szisztematika 15+30 vizsga, gyak.jegy 1+2

Tájökológia 30+15 vizsga 2+1

Hidrobiológia 30+0 vizsga 2

Növényökofiziológia 30+15 vizsga, gyak.jegy 2+1

Globális ökológiai problémák 30+0 vizsga 2

B.3. Kötelezően választható tantárgyak: választandó 8 kredit A mikrobiális ökológia vizsgálati

módszerei 15+15 vizsga, gyak.jegy 1+1

Funkcionális növényökológia 30+0 vizsga 2

Invazív fajok ökológiája 30+0 vizsga 2

Mikrobiális ökológia 30+0 vizsga 2

Ökológiai folyamatok modellezése 0+30 gyak.jegy 2

Ökológiai informatika 30+0 vizsga 2

Ökológiai módszerek 30+30 vizsga, gyak.jegy 2+2

Ökológiai terepgyakorlat 0+80 gyak.jegy 4

Produkcióökológia 30+0 vizsga 2

Rovarökológia 15+30 vizsga 1+2

Trópusi ökológia 30+0 vizsga 2

Válogatott fejezetek a gerinctelenek és

a gerincesek életmenet stratégiáiból 30+0 vizsga 2

Vegetációtérképezés 15+15 vizsga, gyak.jegy 1+1

II) Zoológia szakirány

108



B.2. A szakirány kötelező tantárgyai Parazitológia és parazita ökológia 30+30 vizsga, gyak.jegy 2+2

Cikkolvasó szeminárium 0+15 0+15 0+30 gyak.jegyek 1; 1; 2

Részletes taxonómia 30+30 vizsga, gyak.jegy 2+2

Evolúciós összehasonlító módszerek 30+0 vizsga 2

Viselkedésökológia 30+0 vizsga 2

B.3. Kötelezően választható tantárgyak: választandó 8 kredit Arachnológia 30+30 beszámoló, gyak.jegy 2+2

A szervek és szervrendszerek szövettana 30+30 vizsga, gyak.jegy 2+2

A viselkedés evolúciója 30+0 vizsga 2

Állattani terepgyakorlat 0+80 gyak.jegy 4

Halbiológia és rendszertan 15+15 vizsga, gyak.jegy 1+1

Herpetológia 15+15 vizsga, gyak.jegy 1+1

Malakológia 30+30 beszámoló, gyak.jegy 2+2

Méhbiológia és méhészet 30+15 vizsga, gyak.jegy 2+1

Nematológia 30+30 beszámoló, gyak.jegy 2+2

Ökotoxikológia 30+15 vizsga, gyak.jegy 2+1

Soklábúak 30+30 beszámoló, gyak.jegy 2+2

Talajzoológia 30+0 vizsga 2

Természet- és állatvédelmi jog 15+0 vizsga 1

Zooszisztematika 30+30 vizsga, gyak.jegy 2+2

C. Szabadon választható tantárgyak*: választandó 6 kredit

Tantárgy Óraszám/félév Típus Kredit Angol szaknyelv I. 30+0, 30+0 vizsga, vizsga 2, 2

Angol szaknyelv II. 30+0 vizsga 2

2. idegennyelv (pl. német, francia, latin) 30+0 vizsga 2

Génsebészet 15+0 vizsga 1

Immunhisztokémiai módszerek 15+15 vizsga 1+1

Környezetterhelés és bioindikáció 30+15 vizsga 2+1

Kutatási etika és jog 15+0 vizsga 1

Természeti értékeink 30+0 vizsga 2

Növények biológiailag aktív anyagai 15+0 vizsga 1

Mérgező növények 15+0 vizsga 1

Az általános mikológia alapjai 30+0 vizsga 1

Functional Biodiversity** 30+0 beszámoló 2

Molecular Evidence of Human Origin** 30+0 beszámoló 2

* A felsoroltakon kívül számos szabadon választható tárgy kínálata adott: a szakirányok

hallgatói egymás szakirányú tárgyait is szabadon választhatják, másrészt az Egyetem más

szakjain meghirdetett releváns, fakultatívként meghirdetett tárgyak.

**ERASMUS együttműködés keretében, 2 évente blokkosítva

Biológus mesterképzés (MSc) tantárgyainak előtanulmányi követelményei

Általános természet- és társadalomtudományi modul előfeltétel

Biofizika Nincs

Biológiai kémia (Szerves- és biokémia) Nincs

Biostatisztika Nincs

Kutatástervezés és pályázatírás Nincs

Biológiai mérési módszerek Nincs

Szakirodalmazás szeminárium Nincs

Tudományos közlés módszertana Nincs

Szakmai alapozó modul

Általános ökológia Nincs

Genetika és populációgenetika Nincs

Sejtbiológia Nincs

Molekuláris biológia Biológiai kémia (Szerves- és biokémia)

Szakmai törzsanyag

Növénybiológia Nincs

Zoológia Nincs

Biotechnológia Nincs

Természet- és környezetvédelem aktuális kérdései Nincs

Mikrobiológia Biológiai kémia (Szerves- és biokémia)

Immunszabályozás Nincs

Evolúcióbiológia Genetika és populációgenetika

Neuroendokrin szabályozás Nincs

Diplomamunka

Szaklabor I-II-III.

Kutatástervezés és pályázatírás,

Szaklabor I, Szaklabor II

Differenciált szakmai ismeretek

(szakirányok)

A 2 szakirányon közös tárgyak

Populációk és közösségek ökológiája Általános ökológia

Speciális vizsgálati módszerek Nincs

Biogeográfia 1., 2. Általános ökológia

Biomatematikai modellek Biostatisztika

Számítógépes modellezés Biostatisztika

Etológia és módszertana Nincs

A) Ökológia szakirány

Növényföldrajz és társulástan Nincs

Taxonómia és szisztematika Nincs

Tájökológia Általános ökológia

Hidrobiológia Nincs

Növényökofiziológia Növénybiológia

Globális ökológiai problémák Általános ökológia

B típusú tárgyak:

A mikrobiális ökológia vizsgálati

módszerei Nincs

Funkcionális növényökológia Növénybiológia

110

Invazív fajok ökológiája Nincs

Mikrobiális ökológia Általános ökológia

Ökológiai folyamatok modellezése Számítógépes modellezés

Ökológiai informatika Nincs

Ökológiai módszerek Biostatisztika

Ökológiai terepgyakorlat Növényföldrajz és társulástan

Produkcióökológia Általános ökológia

Rovarökológia Zoológia

Trópusi ökológia Általános ökológia

Válogatott fejezetek a gerinctelenek és a gerincesek

életmenet stratégiáiból Általános ökológia

Vegetációtérképezés Növényföldrajz és társulástan

b) Zoológia szakirány

Parazitológia és parazita ökológia Nincs

Cikkolvasó szeminárium Nincs

Részletes taxonómia Nincs

Evolúciós összehasonlító módszerek Genetika és populációgenetika

Viselkedésökológia Nincs

B típusú tárgyak:

Arachnológia Nincs

A szervek és szervrendszerek szövettana Nincs

Viselkedés evolúciója Etológia és módszertana

Állattani terepgyakorlat Zoológia

Halbiológia és rendszertan Nincs

Herpetológia Nincs

Malakológia Nincs

Méhbiológia és méhészet Nincs

Nematológia Nincs

Ökotoxikológia Zoológia

Soklábúak (Epigeikus makrogerinctelen ízeltlábúak) Nincs

Talajzoológia Zoológia

Természet- és állatvédelmi jog Nincs

Zooszisztematika Biostatisztika

Szakirány- és modulválasztás, szakdolgozat készítés

a SZIE ÁOTK biológia (BSc) és biológus (MSc) képzésén

A SZIE ÁOTK Biológus képzését a Biológiai Intézet (BI; a Zoológiai Intézet jogutódja)

szervezi. A Biológia BSc Állattartás tantárgymodul szervezését az Állattenyésztési,

Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet (ÁTLI) végzi.

SZAKIRÁNY- ÉS MODULVÁLASZTÁS

I. Biológia BSc

Szakirány- és modul választása nem kötelező, azaz a Differenciált szakmai blokk

tárgyainak teljesítése egyénileg összeválogatható. Oklevelet az szerezhet, aki teljesítette

az A tantárgyakat, a B és C tantárgyakból összegyűjtötte a szakirányra előírt minimum

kredit értékeket, azaz megvan az abszolutóriuma (minimum 180 kredit), sikeresen védte

meg szakdolgozatát, megszerezte C-típusú középfokú nyelvvizsgáját, és sikeresen

záróvizsgázott.

A szakirányok és modulok összeszervezett, egymásra épülő tantárgyblokkok egy kiemelt

témában, aminek teljesítése során fokozott oktatói segítséget, irányítást biztosítunk (tutor).

A szakirány elvégzésének igazolása a diplomában is szerepel.

A szakirányválasztást a 2. félév vizsgaidőszakának utolsó napjáig kell megtenni a BI

titkárságán a kitöltött formanyomtatvány leadásával.

A szakirány elindításához legalább 5 fő jelentkezése szükséges.

5 főnél kevesebb jelentkező esetén az oktató nem köteles indítani a tárgyat, valamint 5

főnél kevesebb jelenlévő esetén nem köteles megtartani az előadást.

Modulfelelősök

Szünbiológia szakirány

o Természetvédelmi ökológia Dr. Hornung Erzsébet egyetemi tanár

[email protected]

o Viselkedésbiológia Dr. Kabai Péter egyetemi docens

[email protected]

Alkalmazott biológia szakirány

o Mikológia Dr. Vetter János egyetemi tanár

[email protected]

o Állattartás Dr. Hullár István egyetemi docens

hullar.Istvan@ aotk.szie.hu

Szünbiológia szakirány

A szakirányra jelentkezőket a 2. félév végén a szakirány oktatóinak képviselői személyes

beszélgetésen hallgathatják meg, hogy segítsék választásukat.

Jelentkezés feltétele:

- a második félév súlyozott tanulmányi átlaga ≥ 3,

- a biomatematika két félévének átlaga ≥ 3,

- angol nyelvismeret (pl. érettségi, alapfokú nyelvvizsga, 2 szemeszter angol

nyelvképzés a Karon).

A szakirányt felvettek tutoriális képzésben részesülnek.

Szakdolgozatként kutatást vagy fejlesztést várunk el (lásd alább).

Alkalmazott biológia szakirány

Minden Biológia BSc-s hallgató, aki eleget tett 1. és 2. félévi tanulmányi kötelezettségeinek,

részt vehet a szakirány képzésein.

112

II. Biológus MSc

Szakirány választása az első félévre való beiratkozáskor történik, de a

szakirányválasztás nem kötelező, azaz a Differenciált szakmai blokk tárgyainak

teljesítése egyénileg összeválogatható. Oklevelet az szerezhet, aki teljesítette az „A”

tantárgyakat, a „B” és „C” tantárgyakból összegyűjtötte a szakirányra előírt minimális

kreditértékeket, azaz megvan az abszolutóriuma (minimum 120 kredit), sikeresen

védte meg szakdolgozatát, megszerezte B2 szintű középfokú nyelvvizsgáját, és

sikeresen záróvizsgázott.

A szakirányok szervezett, egymásra épülő tantárgyak az ökológia illetve a zoológia

tudományok területein, amiknek teljesítése során fokozott oktatói segítséget, irányítást

biztosítunk (tutor). A szakirány elvégzésének igazolása a diplomában is szerepel.

A szakirány elindításához legalább 5 fő jelentkezése szükséges.

5 főnél kevesebb jelentkező esetén az oktató nem köteles indítani a tárgyat, valamint 5

főnél kevesebb jelenlévő esetén nem köteles megtartani az előadást.

A szakirányok felelősei:

Ökológia szakirány

Dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár (SZIE MKK Növénytani és Ökofiziológiai Intézet

Zoológia szakirány

Dr. Hornung Erzsébet egyetemi tanár (SZIE ÁOTK Biológiai Intézet)

SZAKDOLGOZAT (BSc, MSc)

1. A szakdolgozat célja

önálló hallgatói munka; írásbeli (dolgozat) és szóbeli (védés) készségek fejlesztése a

szakmai problémák megfogalmazásában, azok megoldásában és értékelésében;

eszközök, módszerek ismeretének szintézise egy konkrét probléma kapcsán,

(alapismeretek: informatika, biomatematika, könyvtári informatika; szünbiológia

szakirányon: kutatástervezés, számítógépes statisztika);

hallgatói lehetőség a kutatómunkával való megismerkedésre.

2. A szakdolgozat keretei

A témaválasztás határideje biológia BSc-n a 3., biológus MSc-n az 1. félév

november 30.

A szakdolgozat készítését a hallgató e határidő előtt is elkezdheti. A témaválasztást a

BI titkárságán kell megtenni a kitöltött formanyomtatvány leadásával.

A szakdolgozat a Szaklaboratórium és a Speciális vizsgálati módszerek tantárgyak

keretein belül készül.

A témát a BI-ben akkreditált és meghirdetett szakdolgozat-témák közül lehet

választani.

A BI-ben, a SZIE és külső intézmények akkreditált és meghirdetett témái közüli

választástól eltérni csak kivételes esetben lehet.

Erre kérelmet írásban a BI igazgatójához kell benyújtani részletes munkatervvel, ami

alapján az Intézeti Tanács dönt. A Tanács döntésénél figyelembe veszi annak

indokoltságát, hogy miért más intézményben szeretné a hallgató elkészíteni

szakdolgozatát, kéri az intézmény és a témavezető fogadó-nyilatkozatát, figyelembe

veszi a leendő témavezető kutatói tevékenységét és a hallgató tanulmányi

eredményeit. Az engedélyhez szükséges, hogy a BI vagy az ÁTLI valamelyik

munkatársa belső konzulensként elvállalja a hallgató munkájának felügyeletét. A BI

köteles május 15-ig legalább annyi témát meghirdetni, ahány szakdolgozó hallgató

várható.

A helyi TDK konferencián szereplő munkák - a belső konzulens véleményével -

szakdolgozatként elfogadhatók, jeles (5) minősítéssel. Szakdolgozatként megvédett, és

a diplomába beszámított munka TDK-ként nem adható be.

A szakdolgozat biológus MSc-n angol nyelven is benyújtható, de a védés ez esetben is

magyarul történik.

3. A szakdolgozat típusai

A témavezető által megjelölt témákban lehet kutató vagy fejlesztő munkát végezni.

Kivételes esetben irodalmi áttekintés is beadható szakdolgozatként. A kutatómunka

eredménye a tudományos közlés szabályai szerint bemutatott új ismeret, amely eléri egy

tudományos elővizsgálat színvonalát. A fejlesztőmunka eredménye egy új eljárás, vagy

egy ismert eljárás újszerű módosítása, amely alapja lehet egy gyakorlatban bevezethető

eljárásnak. Az irodalmi áttekintés eredménye egy hazai szaklapban publikációra alkalmas,

magas színvonalú ismeretterjesztő összefoglalás.

3.1 Kutatás

Kutatómunka végzése; lehet elméleti, labor-, vagy terepmunka (pl. metaanalízis,

biológiai modell készítése, laboratóriumi vagy terepi megfigyeléses, illetve kísérletes

munka)

Felépítése:

114

i. Mi a munka célja, kérdései?

ii. Miért érdekes és aktuális a kérdés megválaszolása?

iii. A kérdés megválaszolásának munkahipotézisei, és a hipotézisek jóslásai

iv. Módszerek

v. Eredmények és értékelésük

vi. Milyen további lépéseket javasol a szerző kérdése megválaszolásához?

vii. Hivatkozások

3.2 Fejlesztés

Valamilyen új módszer, eljárás, technológia kifejlesztése, (pl. természetvédelmi

kezelési eljárás vagy egy állatfaj tartási körülményeinek kidolgozása)

Felépítése:

i. Mi a fejlesztés célja? Milyen problémát old meg, miért érdekes és aktuális a

fejlesztés?

ii. Módszerek, a kidolgozott eljárás protokollja

iii. Eredmények és értékelésük: mi bizonyítja, hogy a kidolgozott eljárás jó?

iv. Milyen további fejlesztéseket javasol a szerző módszere tökéletesítéséhez?

v. Hivatkozások

3.3 Irodalmi áttekintés (szemlecikk)

Tudományos kérdés irodalmi áttekintése

i. Mi a kérdés?

ii. Miért érdekes és aktuális a kérdés megválaszolása?

iii. Módszerek (milyen adatbázisok felhasználásával, milyen kulcsszavak segítségével

történt a hivatkozott cikkek összegyűjtése)

iv. Milyen eredmények születtek eddig a kérdés megválaszolására?

v. Milyen következtetésekre lehet jutni az ismertetett eredmények alapján?

vi. Milyen további kutatásokat javasol a szerző a kérdés jobb megválaszolásához?

vii. Hivatkozások

A szakdolgozatot 2 példányban bekötve és elektronikus formában pdf-fájlként kell

benyújtani BSc szinten magyar, MSc szinten magyar vagy angol nyelven.

Leadási határidő: április 30. A szakdolgozatot a BI tanácsa által felkért két független

szakember bírálja. A szakdolgozat érdemjegyét a Bíráló Bizottság állapítja meg a

szakértői vélemények és a védés eredményének figyelembevételével.

Védés ideje: május vége, június eleje (a záróvizsga előtt legalább 2 héttel).

A védés helye: Biológiai Intézet.

A védési bizottság tagjai a Biológus BSc/MSc képzésben résztvevő tanszékek meghívott

munkatársai és meghívott külső szakértők. A bizottságot a BI igazgatója állítja össze.

Formai követelmények

A szakdolgozat terjedelme 20-30 oldal. A szakdolgozathoz indokolt esetben mellékletek

csatolhatók (pl. nyers adatok, térképek stb; helye a „Függelék” fejezet), melyek nem

számítanak bele a terjedelembe. A formai követelmények megtalálhatók az ÁOTK Könyvtár

honlapján: http://konyvtar.univet.hu/index.php/hu/okt/szakdoli2

A szakdolgozat részei:

1. Címlap

2. Tartalomjegyzék

3. Összefoglalás

115

4. Bevezetés (tartalmazza az irodalmi áttekintést)

5. Módszerek

6. Eredmények

7. Értékelés

8. Következtetések

9. Köszönetnyilvánítás

10. Hivatkozások

11. Függelék (csak ha szükséges)

12. Abstract (angolul)

Szent István Egyetem

Documents

Transcript of Szent István Egyetem