Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai...
Transcript of Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai...
1
Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv
Egységes Gyógypedagógiai Módszertani
Intézmény
PEDAGÓGIAI PROGRAM
2013.október 01.
SZTEGYMI Pedagógiai Program
2
1.1 A nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..................................... 3
Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eljárásai .......................... 3
1.1.2. Az intézményben folyó gyógypedagógiai nevelő-oktató munka alapelvei ............................................... 5
1.1.3. Nevelési-oktatási és képzési célok életkori szakaszokhoz rendelten ......................................................... 6
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................................................... 7
1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................................................ 10
1.3.1 Az egészségnevelés lehetőségei osztályfőnöki órákon ............................................................................. 11
1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása .................................................................................... 11
1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................................................... 12
1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .......................................................................... 15
1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek ........................................ 16
1.6.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok .................................... 16
1.6.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység: ................................................................. 17
1.6. 3. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység ............................................................................................... 17
1.6.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ..................................................... 18
1.6.5 A szociális hátrányok enyhítésére vonatkozó iskolai feladatok ................................................................ 19
1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................................................. 20
1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .................................................................. 21
1.8.1 A diákokkal való kapcsolattartás formái ................................................................................................. 21
1.8.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formái .................................................................................................. 21
1.8.3 Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel ........................................................................................... 22
1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata........................................................................................... 22
1.9.3.1 A vizsgatantárgyak követelményrendszere ........................................................................................... 23
1.11 A felvételi eljárás különös szabályai .......................................................................................................... 23
1.12 Iskolában tartott egyéb foglalkozások ...................................................................................................... 23
1.12.1 Diáksportkör, táborok ............................................................................................................................ 24
1.12.2 A tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások ................................................... 24
2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................................................... 26
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ........................................ 29
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .............................. 29
2.5 Mindennapos testnevelés ............................................................................................................................ 36
2.6 a választható tantárgyak, foglalkozások ..................................................................................................... 37
2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................................................... 37
2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .................................. 37
2.10. Egyéb foglalkozások szervezési elvei ........................................................................................................ 38
2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ....................................... 39
2.12. az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................................................ 39
2.13. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ....................................... 44
3. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelvei, célja, feladata, tevékenységi formái ............................................. 45
MELLÉKLETEK ......................................................................................................................................................... 51
SZTEGYMI Pedagógiai Program
3
A Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény azzal
a céllal jött létre, hogy a közös feladatellátásban résztvevő településeken élő gyermekek, tanulók
számára tegye elérhetővé a pedagógiai, szakmai együttműködés előnyeit, szervező
tevékenységével járuljon hozzá az oktatás színvonalának növeléséhez.
A Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézményként működik, mely
biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek szegregált és integrált óvodai nevelését, sajátos
nevelési igényű tanulók általános iskolai szegregált és integrált nevelését-oktatását, egységes
gyógypedagógiai, módszertani feladatként utazóhálózatot működtet, fejlesztő iskolai oktatást lát
el, külön telephelyen.
Az intézmény alapadatai
Az intézmény neve
hivatalos név:
Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai
Módszertani Intézmény
Az intézmény székhelye
6723 Szeged, Sólyom u. 4.
Az intézmény feladatot ellátó intézmény egységei
Általános Iskola
Óvodai nevelés
Egységes gyógypedagógiai, módszertani feladat (utazóhálózat)
Fejlesztő iskolai oktatás
1.Az intézményegység nevelési programja
1.1 A nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,
eszközei, eljárásai
Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja,
feladatai, eljárásai
1.1.1 Az intézményünkben végzett gyógypedagógiai tevékenység célja Intézményünk olyan egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, mely ellátja a sajátos
nevelési igényű gyermekek közül: az enyhe értelmi fogyatékos, a középsúlyos értelmi
fogyatékos, a beszédfogyatékos, a testi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos (látás, hallás),
autizmus spektrumzavarral küzdő, az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási,
figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek speciális oktatását-nevelését,
valaminta különleges gondozási igényt figyelembe vevő sajátos fejlesztést.
Az óvodacélkitűzései, hogy az óvodás korú (3-7 év) gyermekek sokoldalú, harmonikus
fejlődését a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori, és egyéni
sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével.
Az iskola célkitűzései között első helyen szerepel a sajátos nevelési igényű tanulók
képességfejlesztése a habilitáció, a rehabilitáció, valamint azon törekvés, mellyel felkészítjük
őket a társadalomba való beilleszkedésre, helytállásra.
SZTEGYMI Pedagógiai Program
4
A célok rendszerében kiemelt fontosságú, hogy minden tanulót - az állapotához igazított -
gyógypedagógiai megsegítéssel eljuttatni az alapfokú nevelés-oktatás szakaszának eredményes
befejezéséhez. Célunk, hogy az alapfokú iskoláztatás idején a tanulók az életkoruknak,
fejlettségi állapotuknak, szükségleteiknek megfelelő, teljes körű gyógypedagógiai, pedagógiai
ellátást kapjanak a tanórán, a tanórán kívül, az egészségügyi és pedagógiai habilitációs és
rehabilitációs foglalkozásokon, valamint a gyermekvédelem, kulturális, szociális hátrányok
enyhítése területén az iskolára vonatkozó törvényi keretek között.
Nevelési-oktatási és képzési célok
Az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés
Az iskolai élet a társas kapcsolatok szokásrendjének megismertetése
A feladat és szabálytudat erősítése
Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébren tartása
A saját fejlődési ütem elfogadása, önismeret alapozása
A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása
Az alapvető kulturtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése
A játék megszerettetése, a szabály játékok, a didaktikai játékok örömének megélése, a
kortárscsoport felfedezése
Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képesség, a tartós emlékezet
fejlesztéséhez
A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése
A kulturális, a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése, felzárkóztatás, törekvés a
pozitív tulajdonságok felfedezésére, megerősítésére, fejlesztésére
Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól
véleménynyilvánítás, megnyilatkozás, önképviselet elsajátítása
Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, pályaválasztásról
Az általános műveltség elemeinek gazdagítása,
ismeretek szélesítése strukturálódása, megerősítése
Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak megismerése, gyakorlása
Felkészítés a magánélet szerepeire, konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra
Az önálló tanulás módszereinek gyakorlott alkalmazása
Egészségmegőrző, környezetóvó magatartás kialakítása
A jól működő képességek fokozott fejlesztése
A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása
A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás kedvező feltételeinek
megteremtése
A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása
A kulturális, szociális hátrányok folyamatos kompenzálása, visszavezetés a nem
fogyatékos fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a
családdal közösen
Céljaink között kiemelt helyen szerepel még:
Gyermekközpontú szemlélettel a sérült gyermek személyiségfejlődésének segítése.
A sérült képességek terápiás kompenzáló korrekciós nevelése, az épen maradt képességek
maximális fejlesztése
Tanítványainkat saját képességeikhez és adottságaikhoz igazodva a legteljesebb
mértékben készítsük fel a társadalmi beilleszkedésre
SZTEGYMI Pedagógiai Program
5
Egyénekre szabott speciális képességfejlesztés (tanórai differenciálás, habilitáció,
logopédia, szakköri tevékenység, tehetséggondozás).
Gyakorlatorientált cselekedtetésen alapuló tevékenység biztosítása a tanulók munkára
nevelése érdekében.
Tanulóinkban a megismerési vágy felkeltése, az egyéni megsegítésen alapuló
ismeretszerző tanulás biztosítása, a belső motivációs rendszer aktivizálásának elősegítése.
Legyenek gyermekeink adottságaikhoz képest testileg-lelkileg kiegyensúlyozott,
egészséges fiatalok.
Váljon igényükké a szép elfogadása, megóvása, megteremtése. A természet és az alapvető
emberi értékek megismerése, megóvása, megteremtése.
Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai a tanulók nevelésében:
Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten
Kulturált érintkezési formák birtoklása, írott és íratlan szabályok betartása, társas
kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, konfliktuskezelés
birtoklása
Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben, az élő és az épített
környezetünk, értékeink felismerése, környezetvédő-óvó cselekedet, viselkedés és
megnyilvánulás különféle helyzetekben a felnőtt jelenléte nélkül is
Az egyéni adottsághoz, a sérüléshez viszonyítottan törekvés a továbbtanulásra, reális
tervek és elképzelések alapján, tanácsadás a társadalomba történő beilleszkedés segítése
érdekében
Önmaga és a társak másságának ismerete, türelem, megértés, visszaélés elkerülése
Erkölcsös viselkedés társakkal szemben: önzetlenség, szeretet, segítőkészség, szorgalom
Szokások, hagyományok elfogadása, megbecsülése
A népcsoport, a gyökerek elfogadása, az értékek felismerése óvása
A rongálás megfékezése, elítélése, saját helyzettől, képességtől függően
Részvétel az iskola közösségeinek életében, kötődés társakhoz, felnőttekhez, az iskolai
hovatartozás megbecsülése, oldott viselkedés az iskolai környezetben
Konfliktusok kialakulásának megelőzése
1.1.2. Az intézményben folyó gyógypedagógiai nevelő-oktató munka alapelvei
Az intézményünkben folyó gyógypedagógiai munka alapelvei:
Nyitott iskola, szakmai nyitottság a gyermek, a szülő és a társadalom felé
A szülők és az iskola közötti partnerkapcsolat megteremtése
A hátrányos megkülönböztetés elkerülése, a pozitív diszkrimináció elősegítése
A pedagógus titoktartási kötelezettsége a mindenkori törvény szerint
Korszerű ismeretek nyújtása a tanulók szükségleteinek, a társadalmi, szülői elvárásoknak
megfelelően
Az Irányelvben leírt alapelvek, tartalmak, a tanulók képességfejlesztésére, terápiás célú
megsegítésére történő alkalmazása
Tanítás-tanulás folyamatában érvényt szerezni az egyes tanulók különleges gondozási
igényének, speciális nevelési szükségletének
Az alapfokú iskoláztatás teljes időszakában érvényesüljön a sajátos fejlesztő korrekciós,
habilitációs, rehabilitációs gyógypedagógiai ellátás
A tolerancia mindenkori megvalósítását helyezzük előtérbe
SZTEGYMI Pedagógiai Program
6
Pedagógiai módszerekkel, eljárásokkal biztosítjuk a tanuló önmagához mért fejlődését
Differenciált tanulási és tanítási folyamatot alkalmazunk
A tananyag különböző képességekhez mért feldolgozása, elsajátítása lehetővé teszi az
egyéni ütemű haladást
Az egyéni munka fejleszti az önállóságot, az önértékelést
A projektív alapú személyes tevékenységekre, tapasztalatokra, élményekre építő tanítás olyan
értékeket hozhat felszínre, ami a hagyományos tanulási-tanítási folyamatban nem derül ki
A kooperatív tanulási technikát alkalmazzuk minél szélesebb körben, mely fejleszti a
gyermek felelősségérzetét, együttműködési készségét
megfelelő tanulásszervező formákkal a differenciált fejlesztést biztosítjuk
sokoldalú szemléltetést, tapasztalatszerzést biztosítunk az egyes tantárgyakhoz
kapcsolódva
a szülők és az iskola közötti partnerkapcsolatot megteremtjük
a tanuló szükségletének és a szülők igényének megfelelően ellátás biztosítunk - oktatás,
étkeztetés, fejlesztő felkészítés, napközi, tanulószobai ellátás, szakkörök, klubok,
tehetséggondozás, idegen nyelv tanulása területén,
a tanítás- tanulás folyamatában az egészség megóvásának, környezetünk védelmének
kiemelt szerepet juttatunk
feladatunk a diákokat bevonni iskolai életük szervezésébe
a tanulókat és szülőket folyamatosan tájékoztatjuk a tanulók iskolai tevékenységének
fejlődéséről, elért eredményeikről, lehetőségeikről
a törvények és szabályzók szellemében a gyermekvédelmi tevékenység megszervezése,
működtetése, a szociális hátrányból eredő különbségek csökkentése kiemelt feladatunk.
1.1.3. Nevelési-oktatási és képzési célok életkori szakaszokhoz rendelten
Alsó tagozat:
Az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés
Az iskolai élet a társas kapcsolatok szokásrendjének megismertetése
A feladat és szabálytudat erősítése
Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébren tartása
A saját fejlődési ütem elfogadása, önismeret alapozása
A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása
Az alapvető kulturtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése
A játék megszerettetése, a szabály játékok, a didaktikai játékok örömének megélése, a
kortárscsoport felfedezése
Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képesség, a tartós emlékezet
fejlesztéséhez
A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése
A kulturális, a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése, felzárkóztatás, törekvés a
pozitív tulajdonságok felfedezésére, megerősítésére, fejlesztésére
Felső tagozat:
Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól
véleménynyilvánítás, megnyilatkozás, önképviselet elsajátítása
Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, pályaválasztásról
Az általános műveltség elemeinek gazdagítása,ismeretek szélesítése strukturálódása,
megerősítése
Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak megismerése, gyakorlása
SZTEGYMI Pedagógiai Program
7
Felkészítés a magánélet szerepeire, konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra
Az önálló tanulás módszereinek gyakorlott alkalmazása
Egészségmegőrző, környezetóvó magatartás kialakítása
A jól működő képességek fokozott fejlesztése
A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása
A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás kedvező feltételeinek
megteremtése
A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása
A kulturális, szociális hátrányok folyamatos kompenzálása, visszavezetés a nem fogyatékos
fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a családdal közösen.
Legfontosabb alapelvünk a folytonosság. A közös köznevelési feladatellátásba bekapcsolódó
intézményünk őrizze meg hagyományait, sajátos arculatát, programjait, és ezeket fejlesszük
tovább úgy, hogy a gyermekek, tanulók javára éljenek a szakmai, pedagógiai együttműködés
adta lehetőségekkel.
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Célja:
• Mérsékelje a mentális rendellenességek és zavarok előfordulási arányát a környezet
alakításával és az egyén problémamegoldó képességének erősítésével,
• Csökkentse a maradandó károsodások kialakulásának lehetőségét
Területek:
Önismeret /megismerni önmagát, társait/
Én és helyem a környezetben /tájékozódás a környezetben/
Egészséges és biztonságos élet
Veszélyeztető tényezők
Önmagunk megvédésének lehetőségei, ezek felfedezése
Megvalósítása:
• Tanulmányi munka keretében az adott témákhoz kapcsolódva
• Délutáni foglalkozások keretében az adott helyzetek feldolgozásával és tervezett
foglalkozások keretében
• Szakkörön- támaszkodva az egyéni érdeklődés és tehetség adta lehetőségekre
• Szülők tájékoztatásával, bevonásával
• Kapcsolattartás az elballagott tanulókkal
• Tanácsadás az életbe való beilleszkedéshez
• Pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon
A feladat lebontása képzési szakaszokra:
Enyhén értelmi fogyatékos tanulók:
alsó tagozat
- A pszichikus funkciók fejlesztése
- Képességek fejlesztése a közvetlen tárgyi és érzéki tapasztalatok által (motoros,
kognitív, kommunikációs: verbális és nonverbális)
- Szociális készségek fejlesztése: önkiszolgálás, kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás segítése
társsal és felnőttel egyaránt, együttműködés kezdetleges formáinak a megalapozása,
SZTEGYMI Pedagógiai Program
8
segítő magatartás megerősítése, érzelmek kifejezésének szabályozása, szabály és
normarendszerek hasznosságának felismertetése, eszközhasználat alapjainak elsajátítása
- Játékszeretet, alkotói vágy fejlesztése
- Az egészséges életmód alapjainak megismertetése a tanulókkal
- Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése
- A tanulók önértékelésének elősegítése, fejlesztése
- A cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése
- A tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása
felső tagozat:
- Önálló tanulási tevékenység kialakítása
- Tanulási technikák hatékony használatának az elsajátíttatása
- A szociális kompetencia erősítése valamennyi, a korábbiakban felsorolt területen
- Tervezés
- A megismerési módszerek további fejlesztése
- Céltudatos feladat, és munkavégzés kialakítása
- Iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása
- Felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre
- Törekvés a szociális kulturális hátrányok felszámolására, a teljes mértékű integrálódásra
Értelmileg akadályozott tanulók:
alsó tagozat:
- A pszichés funkciók fejlesztése
- Képességek fejlesztése a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés által (motoros, kognitív,
kommunikációs)
- Szociális képességek területén jelentkező akadályozottságok korrekciója, az egyéni
megsegítés hangsúlyozása
- Szokásrendszerek kialakítása a játékos fejlesztési formák dominálása során
- Önkiszolgálás megalapozása: étkezés, öltözködés, egészségügyi szokások
- Játékra nevelés, egyszerű szabályok betartása, utánzásos cselekvések
felső tagozat
- A mindennapi életben használatos jel, és –szimbólumrendszerek értésének, és
alkalmazásának megalapozása
- A valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása
- Az önkiszolgáló tevékenység hangsúlyozása
- Igény kialakítása a szabadidő hasznos eltöltésére
- A már meglévő ismeretek fokozatos bővítése
- Az alapvető társadalmi norma és szabályrendszerek betartása
- Életvezetést segítő technikák alkalmazása
Személyiségfejlesztés autizmussal élő tanulók esetében:
A fejlesztés elvei
A fejlődési szemlélet fontossága
Az autizmus következménye olyan deviáns fejlődésmenet, melyben az egyes fejlődési
fokozatok nem feltétlenül épülnek egymásra. Az egyes fejlődési területek között lehetnek
szakadékszerű különbségek, de a fejlődési szintek között, és azokon belül is egyenetlen a fejlődés. A
SZTEGYMI Pedagógiai Program
9
deviáns fejlődés kompenzálására inadaptív kognitív stratégiák, viselkedésproblémák alakulnak ki,
melyek szakszerű, specifikus oktatási, terápiás módszerekkel megelőzhetőek, illetve korrigálhatóak.
A tanulók habilitációjának, oktatásának alapja fejlettségük, képességeik részletes ismerete. Az
egyes tanulók képességstruktúrája formális és informális felmérésekkel ismerhető meg.
A mérés eredménye irányadó az egyénre szabott tananyag összeállításában, a habilitációs
területek kiválasztásában, az egyéni eszközök és stratégiák meghatározásában és abban, hogy a
tanítási célok fontossági sorrendjét megállapítsa a pedagógus.
Speciális megközelítés a tanításban
Az új készségek és ismeretek elsajátítása egyéni tanítási helyzetben történik a szociális és
kommunikációs nehézségek miatt, napi rendszerességgel szervezve.
A tanításban mindig a meglévő tudást bővítjük egyetlen mozzanattal.
Az optimális terhelés érdekében a feladatokat a gyermekek képességeinek megfelelő lehető
legnagyobb nagyságú lépésre kell bontani.
Az elsajátított ismereteket, az új készségeket a lehető legtöbb olyan helyzetben gyakoroltatni
kell, melyben funkcionálisak.
Az oktatás nevelés során támaszkodni kell a meglévő ép, esetleg kiemelkedő képességekre,
speciális érdeklődésre, melyek különösen fontosak lehetnek pályaorientáció szempontjából.
Protetikus környezet kialakítása
A környezet térben és időben strukturált, így informálja a tanulót arról, hogy mit, hol, hogyan,
miért mennyi ideig tegyen.
Beszéd helyett, illetve mellett a gyermek szimbólumszintjének megfelelő vizuális eszközök,
információhordozók alkalmazása szükséges.
A fejlesztés formái
- Lokális integrációs keretek között speciális csoportokban: egyéni mikro- és kiscsoportos
formában.
- Szociális környezetben foglalkozásokon, vagy tanórán kívüli időben.
- Funkcionális (részleges és teljes) integrációs formában, a tanulásban akadályozott osztályokban.
A fejlesztés fő területei
A fejlesztés három szakaszból áll. A fejlesztést minden esetben az első szakaszra kell építeni.
Az egymásra épülő szakaszok időtartama előre nem meghatározható.
A fejlesztés üteme függ a tanuló fejlődési eredményétől, képességeitől.
Első szakasz
Fő célja a habilitáció. Egyénre szabott hosszú, közép- és rövidtávú tervre épül.
Szociális készségek, szociális beilleszkedést befolyásoló készségek:
- taníthatóságot megalapozó készségek, öntudat, kapcsolatteremtés;
- szabadidős készségek (szabadidő önálló és társas eltöltése)
Kommunikáció/szociális viselkedés:
- beszéd előtti (preverbális), csecsemőkori kommunikáció elemeinek tanítása;
- szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása (pozitív megerősítéssel)
- alternatív kommunikáció használatának tanítása;
- tanulási helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása.
Kognitív fejlesztés:
- elemi ismeretek, fogalmak;
- szociális-kognitív készségek fejlesztése;
- egyszerű aktivitásformák kialakítása;
SZTEGYMI Pedagógiai Program
10
- az elsajátított képességek önálló, illetve más összefüggésben való használata;
- képességek alkalmazása más környezetben.
Szenzomotoros készségek fejlesztés:
- testséma ismeretének kialakítása, tudatosítása;
- testmozgások célszerű összehangolásának tanítása;
- módszerek tanítása, melyekkel a gyermek kontroll alatt tudja tartani mozgásos és egyéb
sztereotípiáit.
Fejlődési funkcióelmaradások, elemi pszichoszomatikus funkciók, önkiszolgálás:
- alapvető készségek kialakítása (étkezés, szobatisztaság, tisztálkodás, öltözködés).
Tantárgyi ismeretek:
- számolás, mérés előkészítése, elemei;
- olvasás-írás előkészítése, olvasás-írás elemei;
- környezetismeret részterületen történő fejlesztés
Második szakasz
Célja az elsajátított ismeretek bővítése és a változatos aktivitásban való minél önállóbb részvétel.
Az előző szakasz területei bővülnek:
- képességek szinten tartása és önállóság fejlesztésével;
- szociális/kommunikációs kognitív fejlesztés,
- önellátás körének bővítése;
- házimunka;
- munkára, tanulásra nevelés megalapozása.
Harmadik szakasz
Cél a felnőttkorban egyénileg elérhető maximális szintű adaptáció, önállóság és munkavégző
képesség elérésének megalapozása.
Az előző szakasz területei bővülnek:
- képességek szinten tartása, fejlesztése;
- tantárgyi ismeretek;
- önszervezés, önállóság, táguló szociális integráció;
- munkára nevelés, pályaorientáció.
A fejlesztés formái
- Lokális integrációs keretek között speciális csoportokban: egyéni mikro- és
kiscsoportos formában.
- Szociális környezetben foglalkozásokon, vagy tanórán kívüli időben.
- Funkcionális (részleges és teljes) integrációs formában, a tanulásban és értelmileg
akadályozott osztályokban.
1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Iskolánk alapvetően fontos célkitűzése tanulóink egészségének megóvása, a folyamatos
egészségnevelési tevékenység. Ezt az irányelvet alkalmazva dolgoztuk ki iskolánk
egészségfejlesztési programját, amelynek kulcsterületeiként tekintünk a következő feladatokra:
az egészséges táplálkozásra nevelés,
az aktív testmozgás, és a mozgásszervi betegségek csökkentése,
SZTEGYMI Pedagógiai Program
11
a mentális betegségek megelőzése,
családi életre nevelés,
az elemi elsősegélynyújtás szabályainak elméleti és gyakorlati elsajátítása.
Fontosnak tartjuk az emberi szervezet működésével és a betegségek kialakulásával
kapcsolatos ismeretek bővítését, az anatómiai és élettani ismeretek elmélyítését, saját
szervezetünk megismerését és a fiziológiai folyamatok megértését. Ezen ismeretek használata és
beépülése az aktív tudatba elősegíti a prevenciós munkát.
Az iskola nevelési programjának részeként – az előző tanévekhez hasonlóan – direkt és
indirekt módon szeretnénk tovább folytatni az egészséges életmódra nevelést.A betegségek
megelőzésében, az egészséget támogató magatartás formálásában az iskolaorvos az orvosi
szűrővizsgálatok alkalmával aktívan és folyamatosan részt vesz, probléma esetén szülővel,
osztályfőnökkel, iskolavezetéssel, társszakemberekkel a szükséges lépéseket megteszi.
1.3.1 Az egészségnevelés lehetőségei osztályfőnöki órákon
önmagunk és egészségi állapotunk ismerete (testi higiénia)
egészséges testtartás, a mozgás fontossága
az értékek felismerése és ismerete
az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe
a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamatok (gyógyszerhasználat)
elsősegély-nyújtási ismeretek
tanulás és tanulás technikái
az idővel való gazdálkodás szerepe
rizikóvállalás és kockázatai (közlekedés, személyes biztonság)
szenvedélybetegségek elkerülése (alkohol, dohányzás, drog, játékszenvedély)
a tanulási környezet alakítása
a természethez való viszony az egészséges környezet jelentősége
1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanórán belül (osztályfőnöki-,
természetismeret óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.
Ezt a feladatot az iskolai védőnő és a pedagógusok látják el.
Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:
megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a
veszélyes anyagok - egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit,
felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:
a) Szervezetten, a természetismeret tanmenet részeként.
b) Osztályfőnökök által választható módon
SZTEGYMI Pedagógiai Program
12
1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az iskolai hagyományok a diákság mindennapi életének sarokkövei, melyek révén alakul
ki kötődésük az iskolához. A hagyományok ápolása, tisztelete, újabb eseményekkel való
gyarapítása egyrészt iskolánk hírnevét gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy diákjaink
igénylik ezen események megrendezését, esetleges átalakítását, bővítését.
Az iskola hagyományai a tanév rendjéhez igazodva a következők:
Nemzeti és állami ünnepekhez kapcsolódó programok:
- Pákozdi csatára emlékezés
- Aradi vértanúkra emlékezés
- az 1956-os forradalom megünneplése
- Kommunizmus áldozatainak emléknapja
- Március 15-re emlékezés
- Holocaust áldozatainak emléknapja ,
- Szeged napja
- Nemzeti összetartozás napja
Környezeti nevelés programjához kapcsolódó, környezetvédelemmel kapcsolatos programok,
megemlékezések:
- Takarítási világnap
- Állatok világnapja
- Föld napja
- Víz világnapja
- Madarak fák napja
- Zöld Manó környezetvédelmi program
- Szitakötő irodalmi, környezetvédelmi program
Egészséges életre neveléshez kapcsolódó programok:
- Fogászati vetélkedő
- Szüreti mulatság (Gyümölcs buli)
Néphagyományokhoz és egyházi ünnepekhez kötődő programok:
- Mikulás, karácsony, húsvét
- Farsang, pünkösd
- Lucázás, betlehemezés, kiszebáb égetés
Sportprogramok:
- Mozgásélménynapok hasonló típusú megyei intézmények között
- Őszi, karácsonyi, húsvéti váltók
- Sportrendezvények:labdarúgás,atlétika,asztalitenisz, „Kapkodd a lábad” (alsó
tagozatosok számára), megyei, regionális és esetleges országos felmenő rendszerben.
- Úszás, lovaglás
SZTEGYMI Pedagógiai Program
13
- Challengeday (Kihívás napja)
Családokkal történő kapcsolattartás programjai:
- Ismerkedés a leendő elsős tanulókkal
- Anyák napja , nyílt nap
- Szülőklub
- Családi nap, gyermeknap
- Alapítványi estek
- Down-syndroma napja
- Autizmus napja
- Sérült gyermekek napja
Irodalmi rendezvények:
- Őszi szavaló délután
- Szavaló versenyek
Kapcsolattartás más intézményekkel:
- Esélyegyenlőség napja (Tolerancia nap)
- Integrált kutyás játszóház
Szabadidős programok:
- délutáni foglalkozásokon: klubfoglalkozások
- Szakkörök
- Bábszínház, színház, múzeum, kiállítások látogatása
- Könyvtárak látogatása
Tanulmányi versenyek:
- A tanulásban akadályozott 6-7. osztályos tanulóknál házi tanulmányi versenyek, a
komplex tanulmányi verseny iskolai csapatának válogatása, a megyei, esetlegesen az
országos versenyre.
- Az értelmileg akadályozott tanulóknál a Koncz Dezső Tanulmányi Verseny házi,
regionális és esetlegesen az országos fordulója, az iskolai csapat válogatója
A társadalom által elvárt norma és szokásrend megismertetése, értelmezése, elfogadtatása az
intézmény céljai között szerepel.
Ehhez sokoldalú gyakorlási színteret igyekszünk biztosítani tanulóink számára, kihasználjuk
az iskolai élet adta lehetőségeket, illetve iskolán kívüli tevékenységek biztosításával a jövőbeli
sikeres társadalmi beilleszkedést.
SZTEGYMI Pedagógiai Program
14
Az iskolai közösségfejlesztés fő területei
- Tanórák:(szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák)
- Tanórán kívüli foglalkozások: séta, kirándulás, délutáni foglalkozások
- Diákönkormányzati munka
- Szabadidős tevékenység
Feladatok és tevékenységek az alsó tagozaton
• tapasztalatok szerzése az intézmény működéséről, közösségekről
• iskolai hagyomány és szokásrend értelmezése, együttműködés a társakkal, pedagógussal
pl. teremrend, tanszerek rendje, saját holmi elhelyezésének rendje, sorakozások, tanórai
megnyilvánulás, a közös étkezések, óraközi szünetek, a szabadidős foglakozások terén
• pozitív szokásrend kialakítása az önellátásban, öltözködésben, az elemi tisztálkodásban
• a felelősi rend értelmezése, a saját társak felszerelésének óvása.
Ezeket az elvárásokat elsődlegesen az első és a második évfolyam felé fogalmazzuk meg,
az érzelmi kötődések, odafordulás, elfogadás, szeretet kimutatása, a tanulók formálásának
fontos eszköze. A normák elsajátítása második fázisában a megismert, megértett szokások
gyakorlása következik. A gyakorlás különféle színtereken, pl. osztályban, tornateremben,
öltözőben, ebédlőben, közös helyiségekben, orvosi rendelőben, játszótéren, utazásnál,
kirándulásokon, kulturális programokon realizálódik. A gyakorlást összekötjük az egyén
képességeinek legmegfelelőbb feladattal, tevékenységgel. Ezek elsődlegesen a harmadiktól
ötödik évfolyamokon érvényesülnek:
• Az elsajátított normák, viselkedési szabályok, szokások már a belsővé válás szintjén
működnek
• A serdülőkorban nagyobb figyelmet fordítunk az érzelmi élet gazdagítására, a
barátságokra, egymás problémáinak kezelésére, közösségfejlesztésre
• Erősítjük a korosztályok közötti kapcsolatot testvérosztályok kialakításával: kirándulás,
szabadidős programok alkalmával
• Az intézmény eredményeit csak valamennyi pedagógusának, pedagógiai segítőinek
egységes elvek szerinti együttműködésével érheti el. Ebben a folyamatban meghatározó
a családi háttér megnyerése
• Kulturált magatartási formák intézményen belül és intézményen kívül
• Tiszteletadás a felnőtteknek, beszédkultúra erősítése
• Önbíráskodás elkerülése
• Házirend betartása
A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai
Kötetlenebb tevékenység formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, délutáni
szabadfoglalkozások a közösségfejlesztés kiváló területei
- nevelje a tanulókat egymás segítésére
- a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok,
tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget
- ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait
- sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez
- séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti szeretetet, felelősség érzést
Kötetlen tanórán kívüli foglalkozások formáiról a nevelőtestület dönt:
- a tanulói (szülői) igények ismeretében (előző évi felmérés alapján)
- a rendelkezésre álló szakemberek körét figyelembe véve
- a tanulók tehetségét mérlegelve
SZTEGYMI Pedagógiai Program
15
Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja:
• Délutánifoglalkozások: 1-8 évfolyamon
• Alsó tagozat: játékos ügyességi versenyekre, bemutatókra való felkészülés.
• Felső tagozat: atlétika, asztalitenisz, kispályás labdarúgás, versenyekre, házibajnokságokra
való felkészítés.
• Egyéni fejlesztés - egyéni fejlesztési terv szerint, a rászoruló tanulók számára
• Informatika - a felső tagozat számára
• Angol nyelv felső tagozatosok számára
• Tanulók érdeklődési körét figyelembe vevő szakkörök (kézműves foglalkozás,
kisgazdasszony szakkör, tánc-dráma, természetjáró, báb-, mesemondó szakkör)
• Iskolán belüli könyvtári foglalkozások
• Egészségvédelem, egészségnevelés
• Hitoktatás az egyházak által delegált oktatókkal
• Sportversenyek, bajnokságok
• Tanulmányi (alsós, felsős, országos felfutású) versenyek
• Kulturális (szavaló, mesemondó, évfordulóhoz kapcsolódó) találkozók
• Sport (házibajnokságok, országos felfutású sportversenyek)
• Tanulmányi kirándulások
• Múzeum-, könyvtár-, színházlátogatás
• Vadaspark rendszeres látogatása - Zoo-foglalkozások (tananyaghoz kapcsolódóan)
A foglalkozásokról minden tanév kezdetén írásban tájékoztatjuk a tanulóinkat. A jelentkezés
is írásban történik, a szülő jóváhagyó aláírásával.
1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai
A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk
tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
a tanítási órákra való felkészülés,
a tanulók dolgozatainak javítása,
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
osztályozó vizsgák lebonyolítása,
dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
SZTEGYMI Pedagógiai Program
16
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
szertárrendezés, a leltárak és szaktantermek rendben tartása,
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt – a munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg
minden tanévben.
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során
maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
segíti a tanulóközösség kialakulását.
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály
szülői munkaközösségével.
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
Szülői értekezletet tart.
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és
év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással
kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart
az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására
mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére.
Részt vesz a munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai
tevékenységek
1.6.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok
A gyógypedagógia sérülés-specifikus módszerei, terápiás attitűdje segíti a beilleszkedési,
magatartási nehézségek személyre szabott enyhítését, kezelését. Tanulóink esetében az
önmagukhoz viszonyított fejlődés értékelése szükséges, mely biztató, fejlesztő irányú, és a
pozitívumokat hangsúlyozza. Követelményeink, az elvárások személyre szabottak és nem
csupán egy külső norma részei, mely mindig a gyermekek fejlettségének megfelelő. Egyéni,
csoport- és iskolai szinten változatos pedagógiai-pszichológiai módszerekkel, programokkal
segítjük tanulóinkat, melyek lehetőséget teremtenek a gyermekek számára az önkifejezésre,
értékeik kibontakoztatására, a tehetség felkarolására, a kreatív képességek fejlesztésére,
sikerélmény szerzésére. A beilleszkedési, magatartási zavarok leküzdésében a szülő és az iskola
azonos szemlélete, közös törekvései és szoros együttműködése vezetnek sikerre.
Amennyiben a probléma meghaladja a gyógypedagógiai kompetenciát, szükség és egyéni
indokoltság szerint együttműködünk:
- szakemberekkel: klinikai pszichológussal, neurológus és pszichiáter szakorvossal,
kórházzal,
- Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal,
SZTEGYMI Pedagógiai Program
17
- Területi Gyermekvédelmi Szolgálattal
- Gyermekjóléti Szolgálattal
- ÁNTSZ-szel
Tevékenységeink:
• magatartászavarok megfigyelése, diagnosztizálása, elemzése
• alapvető viselkedési szabályok megismertetése, kialakítása
• társas viselkedés szabályainak megismertetése és alkalmazása
• önismeret, önfegyelem kialakítása
1.6.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység:
Célja:
Az egyes területeken nyújtott kiemelkedő képesség, készség további fejlesztése.
Tehetséggondozási területek:
- Tanórákon történő differenciált foglalkozások.
- Tanórán kívüli lehetőségek (szakkörök, foglalkozások, programok)
- Szabadidős tevékenységek (program, verseny, rendezvény stb.)
Iskolánk egyéni, kiscsoportos és szakköri foglalkozásokat szervez különböző kézműves, tánc,
hangszeres zene, ének, sporttevékenységi körökben stb.
Tanulóink kiállításokon, ünnepélyeken, alapítványi rendezvényeken és sportversenyeken
bizonyíthatják tehetségüket, felkészültségüket.
A kötelező tanítási órák kiegészülnek azokkal a nem kötelező (választható) tanórák
csoportjaival, amelyeket a szülők, a tanulók igényei és a jelentkezések alapján szervezünk. A
tervezésnél figyelembe vesszük szakmai hagyományainkat, valamint a pedagógusok szakirányú
továbbképzésen megszerzett ismereteit. A fejlesztő csoportok száma a tanuló különleges
gondozási igénye szerint szerveződik, ezért félévenként, évenként változhat.
1.6. 3. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység
Iskolánk tanulóinak nagy része hátrányos helyzetű családban él.
A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység áthatja az intézményi élet egészét. Mindez
megkívánja valamennyi nevelőtestületi tag részvételét a gyermek és ifjúságvédelmi
feladatokban. Célunk, hogy biztosítsuk a gyermekeket megillető jogok érvényesülését és
őrködjünk a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyerekek elviselhető életlehetőségei felett, s ha
szükséges, javaslatot tegyünk védő-óvóintézkedésekre.
Iskolánk gyermekvédelmi felelőse hivatott arra, hogy kiemelt figyelemmel kísérje hátrányos
helyzetű tanulóinkat. Személyén keresztül az iskola közreműködik a tanulók
veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében.
Ennek folyamata:
- Szűrés-családlátogatás, szülővel való beszélgetés alapján.
- Prevenció: problémafeltárás után aktuális tanácsadás, jogszabály értelmezés, kérvényezés.
Ha az iskola pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni a veszélyeztető okokat, külső
intézmények segítségét kéri.
SZTEGYMI Pedagógiai Program
18
Feladatunk egyes területeken a gyermekek eltérő életkori szakaszaiban. (6-12 életév)
Gyermekekkel kapcsolatos védelmi feladatok:
• A tanulók elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, egészséges életmód, pihenés,
önellátás, önkiszolgálás) feltételeinek biztosítása a családban és az iskolai környezetben.
Az egészséges fejlődéshez szükséges nevelési légkör biztosítása, a testi épség megóvása
családon belül, családlátogatások alkalmával felvilágosítás problémás esetekben
• A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az
iskolaorvosi szolgálat keretében
• A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása
(ügyelet, fejlesztő foglalkozások, felzárkóztatás)
• A család szociális és anyagi helyzetének megfelelően különféle támogatási lehetőségek
felkutatása, a hozzájutás segítése
• Segítségnyújtás a kulturált szabadidő-eltöltéshez, az életkoruknak, fejlettségüknek
megfelelő rendezvényeken történő részvételhez
• Folyamatos felvilágosító tevékenység a szülők részére a fogadóóra keretében
• Tanácsadás a szülők számára
• Gyors és hatékony intézkedés a gyermeket veszélyeztető helyzetekben
• A rendszeres iskolába járás folyamatos ellenőrzése, szükség esetén eljárás
kezdeményezése
• A kisebbségből érkező gyermekek számára kulturális, szociális hátrányaik csökkentése
érdekében a szabályok, normák elfogadásáért folyamatos segítségnyújtás.
Serdülőkorúak ellátásával kapcsolatos gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek:
A hátrányos helyzetű fiatalok életformájának folyamatos ellenőrzése, nyomon követése.
Felvilágosító tevékenység az egészségre ártalmas, káros anyagokról.
Szociális helyzetük nyomon követése, lehetőségekhez mérten történő támogatásuk. A
rendszeres iskolába járás ellenőrzése, a pályaválasztás segítése.
Nyílt érzelmi feltárás, problémamegoldás. Segítségnyújtás az étkeztetés, egészségügyi ellátás terén.
Együttműködés az ifjúságvédelmi tevékenységet kifejtő városi önkormányzati és más
gyermekvédelmi szervekkel, szervezetekkel
1.6.4A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
A sajátos nevelési igényű tanulók adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen
elem. Ennek okán az átlagos nevelés náluk nem hoz kellő eredményt, csak a szükséglethez
igazított gyógypedagógiai megsegítés, amely figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a
módosult pszichés funkciókat.
A foglalkozásokat az alábbi pedagógiai elvek alapján szervezzük:
• Tanulóink egyéni fejlesztésében figyelembe vesszük tanulási nehézségeiket, sajátos
nevelési szükségleteiket, amelyek kielégítéséhez határozzuk meg a célokat, a fejlesztési
tartalmakat és eljárásokat. Mindehhez igazítjuk az iskola belső életét, szerkezetét, a
kiegészítő szolgáltatásokat.
• Az egyéniesített nevelés - differenciált tartalmakban, módszerekben, terápiás eljárásokban
- a tanórákon kiscsoportos foglalkozásokon az egyéni fejlesztő és rehabilitációs órákon
valósul meg, egyéni fejlesztési tervek alapján.
• Az egészségügyi okból történő hiányzások után a lemaradások csökkentése és
felzárkóztatás.
SZTEGYMI Pedagógiai Program
19
• A heti órakeret elosztása szükségletek szerint folyamatos felülvizsgálattal történik. Az
elmaradás területén gyakorlattal rendelkező szakember (pl: szomatopedagógus,
pszichopedagógus, logopédus, gyógytornász, tiflopedagógus, szurdopedagógus,
konduktor) segít a felzárkózásban.
1.6.5 A szociális hátrányok enyhítésére vonatkozó iskolai feladatok
Az iskola több tevékenységi és szervezeti formát működtet, amely a tanulók helyzetéből,
családi hátteréből adódó szociális hátrányok enyhítését szolgálják.
A szociális hátrányok magatartási és beilleszkedési zavarok enyhítésének rendszere az iskolánkban:
• a szociális hátrányok feltérképezése személyiségi jogokat nem sértő adatok bekérése
• a problémák feltárása és a stratégiák kidolgozása az egyéni megsegítésre
• családok meglátogatása, szakember segítségének kérése
• a tanítási napokon a tanítás kezdete előtt ügyelet szervezése programok biztosítása a dolgozó
szülők, valamint a szociálisan hátrányos családi környezetben élő tanulók számára
• Az őszi- téli- és tavaszi szünetben ügyelet és program biztosítása a dolgozó szülők
gyermekei számára
• Délutáni foglalkozások biztosítása az 1-4. évfolyamon valamennyi tanuló részére
• az étkezési térítési díjak támogatási lehetőségeinek feltérképezése
• igény és szükséglet szerint délutáni foglalkozás szervezése 5-8. évfolyamon
• szakkörök működtetése a képességfejlesztés, a kulturális hátrányok enyhítésére
• lehetőséget biztosítunk a tehetségesebb tanulók differenciált fejlesztésére, felzárkóztatására
• sportkör működtetése az állóképesség javítása érdekében, s a tehetséges tanulók
eredményességének elősegítése
• tájékoztató, felvilágosító programok kidolgozása a káros szerekkel kapcsolatosan, a
tartalmak beépítése az osztályfőnöki órákba és az egészségnevelésbe
• hatékony ifjúságvédelmi tevékenység
• felvilágosító munka a szülők részére: különböző támogatási lehetőségek megismertetése
• az intézmény alapítványának sokoldalú tevékenysége a szociális hátrányok enyhítésére
• közös program a szülőkkel, családi nap, nyílt nap, alapítványi est.
A pályaválasztással kapcsolatos tevékenységek köre:
• a pályaválasztási ismeretek beépítése a felső tagozaton zajló oktató-nevelő munkába
• önismereti képességek, pályaelképzelések folyamatos elemzése
• választható szakmák körének megismertetése a tanulókkal, a szülőkkel
• tájékozódó látogatások nyílt napok keretében
• egyéni segítségnyújtás a szakmaválasztásban
• pályaalkalmassági vizsgálatok, egészségügyi szűrések megszervezése a szülők bevonásával
• a beiskolázási tennivalók elvégzése, a szülők rendszeres tájékoztatása
SZTEGYMI Pedagógiai Program
20
A szociális hátrányok leküzdésére szolgáló programok rendszere éves szinten
Feladatok, programok, tevékenységek A megvalósítás ideje, helyszíne, formái
1. A jól működő funkciók, az érintetlen
képességek megkülönböztetett fejlesztése
- zenei, művészeti képességek
- sport, mozgás, torna, úszás, tánc
- informatika
2. Drog- bűnmegelőzési program
3.Pályaorientációs tevékenység
4. Tanulmányi versenyek, vetélkedők
5. Kirándulás, természetjárás
6. Felvilágosító munkaszülők részére:
- szociális juttatás
- nevelési tanácsadás
7. Pályázatok figyelése
- helyi támogatások, városi, intézményi,
alapítványi,országos pályázatok
Éves program szerint, az iskolában tanórán
kívülitevékenységben
Klub és szakköri tevékenység program szerint
Az osztályfőnöki munkában, diák-
önkormányzati tevékenységben, az
iskolaorvossal együttműködve
Osztályfőnöki és gyakorlati ismeretek órákon
folyamatosan. Szülői értekezleteken,
iskolalátogatásokon a szülők bevonásával
Osztályszintű kirándulás, éves terv szerint,
természetjárás ősszel,tavasszal
A tanév elején – azosztályfőnök
közreműködésével
Folyamatosan, igény szerint
Folyamatosan a programoknak megfelelően
1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje
Az intézmény legfontosabb döntéseinek meghozására – a jogszabályban meghatározott
esetekben – a nevelőtestület jogosult. Az egyéb döntések meghozása az intézményvezető
jogköre. Azokban az ügyekben, amelyek az iskola tanulóinak jelentős részét érintik, a döntési
folyamatban lehetőséget biztosítunk a diákság számára véleményének kifejtésére, a döntési
folyamat befolyásolására. A tanulók jogaikat, s kötelességeik teljesítését a diákönkormányzaton
keresztül gyakorolhatják. A döntési folyamat részét képező értekezletre a diákságot közvetlenül
érintő témakörben meghívjuk a diákönkormányzat képviselőit. A diákönkormányzat
tájékoztatása, a döntést megelőző informálás lebonyolítása, a diákönkormányzat véleményének
beszerzése a diákönkormányzatot segítő pedagógus feladata. A fentieken túl a diákság többségét
érintő döntések meghozatala előtt lehetővé tesszük az egyes osztályok számára a
véleménynyilvánítást, amelynek tartalmát és az osztályközösség által megfogalmazott
javaslatokat az osztályfőnök juttatja el a diákönkormányzatot segítő pedagógus felé.
A diákönkormányzatnak szerepe és jelentősége a mi iskolánkban a házirend kialakításában,
annak betartásában van. Jelentős az ellenőrző, értékelő szerepe. Sokat tesz a tanulók szabadidős
tevékenységének értelmes, hasznos kialakítása, eltöltése érdekében. Programját az évente
meghatározott, s a gyermekek igényeit figyelembe vevő munkaterv szerint végzi. A diákok
közösségét a diákönkormányzat-vezető pedagógus segíti, aki szintén tagja a tágabb
SZTEGYMI Pedagógiai Program
21
iskolavezetésnek. Minden tanulócsoport delegál 1 fő diákönkormányzati képviselőt, aki közvetít
a diákönkormányzat és a tanulócsoport között. A tanulóknak joga van a DÖK-on keresztül
tanévenként 1 tanítás nélküli munkanap programjának megszervezésére, a DÖK-öt segítő
pedagógus támogatásával, a nevelőtestület véleményének kikérése mellett.
1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel
1.8.1 A diákokkal való kapcsolattartás formái
A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a
tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat
megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről
információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal
elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak.
1.8.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formái
Az iskolánkba járó tanulók szülői háttere rendkívül heterogén. Nagy erőfeszítéseket kíván
nevelőinktől a hozzájuk való közeledés. Ennek színterei: a családlátogatások, évente két
összevont, illetve osztály szülői értekezletek szükség szerint, közös rendezvények, családi
napok, nyílt tanítási napok. Iskolánkban a havonta tartandó fogadóóra lehetőséget ad a
szülőknek arra, hogy a nevelőket felkereshessék. Az intézmény nem csak partnere a szülőknek a
gyermekük nevelésében, hanem a rászorultság függvényében a támasza is.
Szülői értekezlet
Az éves munkatervben ütemezett szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassa a szülőket
gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és az iskolában
jelentkező feladatokról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdések is
előkerülnek, valamint áttekintő képet ad az osztályfőnök osztálya neveltségi szintjének
alakulásáról. Szülői értekezletet évente legalább két alkalommal tartunk. Ha az osztály helyzete,
problémái, a csoport előtt álló feladatok azt indokolják, az iskola igazgatója rendkívüli szülői
értekezletet hívhat össze a szülők tájékoztatására, a problémák közös megoldási lehetőségének
megtalálására.
Fogadóóra
Célja, hogy a szülők egyénileg információt kapjanak gyermekük előmeneteléről,
magatartásáról, a szaktanár róla alkotott véleményéről, valamint a pedagógus tanácsokat
adhasson a tanuló nevelésével kapcsolatosan. Az iskola biztosítja, hogy a fogadóórán a szülő
négyszemközt beszélhessen gyermeke tanárával személyes problémáiról. A fogadóórákat
minden hónapban, délutáni időpontban tartjuk.
A szülők írásos tájékoztatása
A szülőket folyamatosan értesítjük tanítványunk előrehaladásáról, hiányzásáról, késéseiről,
valamint a személyét érintő dicsérő és elmarasztaló intézkedésekről. A tanuló félévi és év végi
eredményeiről a szülő tájékoztatást kap a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány révén. Az
SZTEGYMI Pedagógiai Program
22
iskola minden jelentős intézkedését írásban közli a szülőkkel. Az osztályfőnök folyamatosan
figyelemmel kíséri a diákoknak beírt osztályzatokat, a tanulói hiányzásokat és késéseket.
A Köznevelési törvény hatályos előírása szerint a szülőket a megelőző tanév végén
tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és
más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség
lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és
más felszerelésekről.
A szülői munkaközösség
A szülői munkaközösség célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely
átfogja az iskola működésének egészét. A szülői munkaközösséget annak szervezeti és működési
szabályzatában foglaltak szerint épül föl és működik. Vezetőjét a szülői munkaközösség maga
választja az intézménybe járó diákok szülői közül. A munka koordinálását a tantestület
javaslatára az igazgató által megbízott pedagógus végzi. A szülői munkaközösség véleményt
nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő bármely kérdésben. Feladata az iskola
hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában való közreműködés is.
1.8.3 Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel
A külső partnerekkel történő kapcsolattartás szabályozása jelentős részben a szervezeti
és működési szabályzat jogkörébe tartozik. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart az
intézmény fenntartójával, valamint működtetőivel. A kapcsolattartás az igazgató feladata. Az
intézményegység támogatására létrejött alapítvány esetén a kapcsolattartás formáját és módját
ezen alapítvány alapító okirata határozza meg. Az intézmény jogszabályban előírt kapcsolatot
tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal és az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi
szolgáltatóval, a pedagógiai szakszolgálatokkal és pedagógiai szakmai szolgáltatókkal. A
kapcsolattartás az intézmény egészét érintő kérdésekben az igazgató, az intézményegységet
érintő kérdésekben az intézményegység vezető-helyettes a felelős.
1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata
Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének
szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga
(osztályozó vizsga, javítóvizsga)
SZTEGYMI Pedagógiai Program
23
követelményeit,
részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)
és az értékelés rendjét
a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg,és a helyben szokásos módon
nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a
köznevelési törvény végrehajtása érdekében készül 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 65-72.§-
ainak rendelkezéseire.
A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi
vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az
intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott
tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
1.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
osztályozó vizsgákra,
javítóvizsgákra
vonatkozik. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság
megbízott tagjaira.
1.9.3.1 A vizsgatantárgyak követelményrendszere
Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az
intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.
1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai
Az intézménybe való felvétel, átvétel alapja a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és
Rehabilitáció Bizottság javaslata. Helyhiány esetén a gyermekek, tanulók előjegyzésre kerülnek.
1.11 A felvételi eljárás különös szabályai
Az intézménybe felvétel csak a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs
Bizottság javaslata alapján lehet.
1.12 Iskolában tartott egyéb foglalkozások
A tanórán kívül tartott egyéb foglalkozások jelentős szerepet töltenek be a tanulók és az
iskola életében. Folyamatosan alakultak ki, és szerepük az évek folyamán vált egyre fontosabbá.
Feladatuk az iskola életének színesebbé tétele, a diákok személyiségének, kreativitásának
fejlesztése.
Sajátos, hagyományos tevékenységi formáink közé tartoznak a következők:
a diáksportkör
a tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások.
SZTEGYMI Pedagógiai Program
24
1.12.1 Diáksportkör
Célkitűzései:
* az egészséges életmódra nevelés
* sportolási lehetőséget biztosítani a mozogni vágyó diákoknak
* szervezett, egészséges programot biztosítani a szünidőre
* diákolimpiákon való állandó részvétel
* minél több diákot bevonni a sportmozgalmakba.
Feladatai:
* eredményes szereplés a különböző sportversenyeken
* az iskola feltételrendszerének, eszközállományának javítása
* kapcsolattartás a városi és a hasonló típusú többi intézménnyel.
1.12.2 A tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások
Céljai: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a tanítási órák keretében meg nem
valósítható foglalkozások a tanítási órák és az iskolai nevelés szerves kiegészítése, a
nélkülözhetetlen nevelési elemek biztosítása.
Feladatai:
környezeti nevelést célzó gyakorlati jellegű foglalkozások
sportrendezvények nevelő jellegű lebonyolítása
állampolgári ismeretek elsajátítását és gyakoroltatását célzó tevékenység.
A tanulmányi kirándulás megszervezése iskolánk hagyományrendszerének lényeges eleme.
Erre szervezett módon évfolyamonként a továbbiakban is lehetőséget biztosítunk, de a
tanulmányi kirándulás nem része pedagógiai programunknak, mert az ehhez szükséges
finanszírozási feltételeket költségvetési forrásból nem tudjuk biztosítani. A tanulmányi
kirándulás tehát iskolánkban nem kötelező program. A tanulmányi kirándulást tanítás nélküli
napokon bonyolítjuk le, az azon részt nem vevő tanulók számára biztosítjuk a szervezett iskolai
foglalkozásokat.
2. Az intézmény helyi tanterve
2.1 A választott kerettantervek megnevezése
Az iskola a következő adaptált kerettanterveket használja, melyek pedagógiai program
mellékletét képezik:
- Kerettanterv a sajátos nevelési igényű tanulók számára (ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló
Általános Iskola által kidolgozott tanterv) 17/2004.(V.17) OM által kihirdetett kerettanterv
SZTEGYMI Pedagógiai Program
25
- Értelmileg akadályozott tanulók általános iskolai tanterve (Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános
Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat, Budapest által
kidolgozott tanterv) 17/2004.(V.20.) OM által kihirdetett kerettanterv
- Kerettanterv a pervazív fejlődési zavarban szenvedő autista/autisztikus gyermekek számára –
Autizmus Alapítvány Kerettanterve
A helyi tantervek használata érvényes a miniszter által kiadott kerettantervek bevezetéséig. Az
új kerettantervek bevezetése felmenő rendszerben történik az 1. és 5. évfolyamtól kezdődően.
A mindennapos testnevelés bevezetése felmenő rendszerben, a 2012/2013-as tanévtől került
bevezetésre, az 1. és 5. évfolyamon.
51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet módosításában kiadásra kerülő kerettantervek A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei: 11. melléklet - Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási
intézmények számára
11.1. – Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam)
11.2. – Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8.
évfolyam)
Az új kerettantervek bevezetése felmenő rendszerben történik a 2013/2014-es tanévtől, az 1. és
5. évfolyamon, minden tagozaton.
A KNT 47.§, valamint a 32/2012.(X.8.) EMMI rendelettel kiadott a SNI gyermekek/tanulók
nevelésének/oktatásának irányelve 8. pontja alapján az autista spektrum zavarral küzdő
gyermekek/ tanulók számára a neveléshez, oktatáshoz autista specifikus helyi tantervet
használunk.
SZTEGYMI Pedagógiai Program
26
2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám
A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő
évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal:
Óraterv a helyi tantervhez- tanulásban akadályozottak
Tantárgyak
Évfolyamok
1. évfolyam
2. évfolyam
3. évfolyam
4. évfolyam
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
7+1 7+1 6+1 7 4+1 4+1 4 4+1
idegen nyelv - - - - - - 2 2
Matematika 4 4 3+1 4 4 4 3+1 4
erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1
Történelem és társadalmi és állampolgári ismeretek
- - - - 2 2 2 2
hon-és népismeret - - - - 1 - - -
Környezetismeret 2 2 2 2
- - - -
Természetismeret - - - - 2 2 4 4
földrajz - - - - - 1 2 2
ének-zene 2 1 2 2 2 2 1 1
rajz és vizuális kultúra
1 2 2 2 2 2 1 1
informatika - - 1 1 1 1 1 1
életvitel és gyakorlati ismeretek
1+1 1+1 1 1+2 1+1 1+1 2+1 1+1
testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5
Osztályfőnöki óra - - - - 1 1 1 1
szabadon választható órakeret
2 2 2 2 2 2 2 2
Kötelező óraszám 25 25 25 27 28 28 31 31
SZTEGYMI Pedagógiai Program
27
Óraterv a helyi tantervhez- értelmileg akadályozottak
A nevelés-
oktatás-fejlesztés
területei
Tantárgy 1.
évf. 2. évf.
3.
évf.
4.
évf.
5.
évf.
6.
évf.
7.
évf.
8.
évf.
Anyanyelv és
kommunikáció
Kommunikáció 4+1 4+1 4+1 4+1 4 4 5 5
Olvasás-írás 2+1 2+1 3+1 3+1 4 4 2+1 2+1
Társadalmi
környezet
Számolás-mérés 2 2 2 2+1 3+1 3+1 3+1 3+1
Játékra nevelés 2+1 2+1 2 2
Társadalmi
ismeretek
1 1 2 2
Életvitel és
gyakorlat
Önkiszolgálás 2 2
Életvitel és gyakorlat 2 2 2+1 2+1 3 3
Természeti
környezet
Környezetismeret 1+1 1+1 2 2
Művészetek Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2
Ábrázolás-alakítás 3 3 2+1 2+1 2+1 2+1 2+1 2+1
Informatika Információs
eszközök használata
1+1 1+1
Testi nevelés Mozgásnevelés 5 5 5 5 5 5
Testnevelés 5 5
Szabadon tervezhető órakeret 3 3 3 4 4 4 4 4
Összesen 25 25 25 26 28 28 31 31
SZTEGYMI Pedagógiai Program
28
Óraterv a helyi tantervhez – autista tagozat (értelmileg akadályozottak) A nevelés-
oktatás-fejlesztés
területei
Tantárgy 1.
évf. 2. évf.
3.
évf.
4.
évf.
5.
évf.
6.
évf.
7.
évf.
8.
évf.
Anyanyelv és
kommunikáció
Kommunikáció 4+1 4+1 4+1 4+1 4 4 5 5
Olvasás-írás 2+1 2+1 3 3+1 4 4 2 2
Társadalmi
környezet
Számolás-mérés 2 2 2+1 2+1 3 3 3 3
Játékra nevelés 2 2 2 2
Társadalmi
ismeretek
1 1 2 2
Életvitel és
gyakorlat
Önkiszolgálás 2+1 2+1
Életvitel és gyakorlat 2+1 2+1 2+3 2+3 3+2 3+2
Természeti
környezet
Környezetismeret 1+1 1+1 2 2
Művészetek Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2
Ábrázolás-alakítás 3 3 2 2 2 2 2+1 2+1
Informatika Információs
eszközök használata
1+1 1+1
Testi nevelés Mozgásnevelés 5 5 5 5 5 5
Testnevelés 5 5
Szabadon tervezhető órakeret 3 3 3 4 4 4 4 4
Összesen 25 25 25 26 28 28 31 31
SZTEGYMI Pedagógiai Program
29
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök
kiválasztásának elvei
A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását az igazgató által meghatározott határidőig
meg kell tenniük. Csak olyan tankönyvet, munkafüzetet, segédeszközt használunk, amelynek
alkalmazásával a szakmai munkaközösség egyetért. A tankönyvfelelős a jogszabályokban
meghatározott határidőig elkészíti a tankönyvrendelést. A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi
szempontokat vesszük figyelembe.
Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk.
Olyan tankönyveket választunk, amelyek a tanulók számára könnyen használhatók, jól
tanulhatók.
Az ingyenes (normatív) tankönyvellátást az iskolai könyvtár állományából biztosítjuk.
A szükséges tankönyveket, segédanyagokat, kötelező olvasmányokat mindenkor elérhetővé
tesszük a tanulók számára az iskolai könyvtárban.
Folyamatosan figyelmet fordítunk az iskolai könyvtárban elérhető tartós tankönyvek
kínálatának és állományának bővítésére.
A tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhető
nagysága. Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a
tankönyvkölcsönzés megoldását.
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi
megvalósítása
A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció célja, feladatai.
A habilitációs és rehabilitációs tevékenység olyan nyitott tanítási és tanulási folyamatban valósulhat
meg, amely az egyes gyermek, vagy csoport igényeitől függő pedagógiai -esetenként egészségügyi,
orvosi konzultációra épülő - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi lehetővé.
Célja:
A habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások javítják, esetenként helyreállítják a sérült
funkciókat. A szakértői javaslatban meghatározott kiemelt fejlesztési területek alapján a
hátrányokat csökkentik.
Módszerei:
- sérült funkciók helyreállítását segítő foglalkozások (emlékezet, figyelem,
kommunikáció, stb. fejlesztése)
- a tanulás kritikus pontjaihoz kapcsolódó foglalkozások, feladatok (vizuomotoros
koordináció, betűtanulás, összeolvasás stb.)
- szocializációs foglalkozások
- életvezetési terápiák, foglalkozások, programok
SZTEGYMI Pedagógiai Program
30
A habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozásokon a tanulók a tanév eleji állapotfelmérés
alapján megállapított szükségleteik szerint vesznek részt. A fejlesztés egyéni fejlesztési terv
alapján történik, melynek feltétele a folyamatos konzultáció. A pedagógus rendszeresen
tájékoztatja a szülőket a fejlesztés eredményességéről.
Szociális képességek fejlesztése
A viselkedés elemzése, megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok
felismerése, értelmezése, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem
kialakítása. A kulturális hátrányok enyhítése.
Alkalmazott terápiák:
Dyscalculia, dyslexia, dysgraphia prevenció, terápia, Syndelar-módszer, mozgásterápia,
állatasszisztált terápia (kutyaterápia) Montessori pedagógia,
Ezeken kívül alkalmazzuk a pedagógus továbbképzéseken megszerzett szakmai tudást.
A képességfejlesztő munka megvalósításának színterei:
- Tanórán, osztálykeretben, differenciált foglalkoztatás keretében egyéni feladatadással.
- Fejlesztő órán: egyéni fejlesztéssel, kiscsoportos foglalkoztatás keretében.
- Kiscsoportos foglalkozás keretében: konduktív pedagógia, logopédia, stb.
- Csoportbontással, párhuzamos órák szervezésével (autista tagozat)
- Délutáni foglalkozás keretében: az egyéni fejlesztések gyakorló anyagának elvégzése
fejlesztő játékok beépítésével.
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése
A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi
fogyatékos fiatalok
- szocializációja,
- eredményes társadalmi integrációja.
A gyógypedagógus, a terapeuta - esetenként más szakember véleményének
figyelembevételével - készíti el a fejlesztő tervet, amely a tanuló különleges gondozási igényére
épül, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja.
A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó
- fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására,
- eszköztudás fejlesztésére,
- felzárkóztatásra,
- tanulási technikák elsajátítására,
- szociális képességek fejlesztésére,
- önálló életvezetésre irányul, és a foglalkozásokon, tréningeken keresztül valósul meg.
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos
pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás
eszközök tervezését, megelőzheti a további - másodlagos - tünetek megjelenését. A habilitációs,
rehabilitációs tevékenység során a fejlesztési tervek készítésekor és elemzésekor elsődlegesen
SZTEGYMI Pedagógiai Program
31
azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer
miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának
korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók
fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó
hátrányok csökkentéséhez.
Alsó szakasz
Az első pedagógiai szakaszban a habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a megismerő
képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése. A beszéd tartalmi és formai oldalainak
megerősítése, a cselekvés szabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése.
Gondolkodási képességek fejlesztése:
A fejlesztések, tartalomban, mennyiségben, követik a tanulók életkori sajátosságait,
fejlettségét, az elvárható tudást.
- Pontos érzékelés kialakítása
- Összehasonlítás, több szempontú összehasonlítás
- Differenciálás, rendezés
- Emlékezetfejlesztés
- Figyelem fejlesztés
- Lényeges, megegyező és eltérő jegyek kiemelése.
- Összehasonlítások
- Relációkban való gondolkodás
- Verbális szint megerősítése
Motoros képességek fejlesztése
- testvázlat kiépítése
- testhelyzetek tudatos érzékelése
- testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben
- irányok, térbeli helyzetek felismerése
- finommozgások fejlesztése
- vizuomotoros koordináció kialakítása
- nagymozgások lendületes végzése
- egyensúly, ügyességi gyakorlatok
- mozgás kivitelezés, - tempó, erősség, ritmus szerint
Tér és időbeli tájékozódási képesség alakítása
- térbeli hely helyzet felismerése megnevezése
- időpont, időeszköz, az idő ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok
Kommunikációs képesség fejlesztése
- beszédindítás, beszédkedv fokozása, ösztönzés a kommunikációra
- a beszéd technikai oldalainak fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal
- a fonematikus hallás fejlesztése /hangerő, hanglejtés, beszédtempó, ritmus /
- a szókincs gyarapítása aktivizálása
- az olvasás, írástanulásban mutatkozó fejlődési lemaradások nehézségek korrigálása
- írásmozgás fejlesztése
SZTEGYMI Pedagógiai Program
32
Felső szakasz
Ebben a szakaszban a korrektív célú fejlesztés a megelőző évekre alapozódva folytatódik.
Színterei a tanórákon, valamint a tanórákon kívüli választható foglalkozásokon is
megvalósulhatnak.
A fejlesztés legfontosabb feladata a harmonikus személyiség kialakulása, az önfegyelem a
tudatos magatartás a céltudatos feladat és munkavégzés.
Hangsúlyossá válik az önálló tanulási képesség. Előtérbe kerül a verbális szint.
A kommunikációs képesség fejlesztése
- Összefüggő beszéd megerősítése
- Szövegalkotás szóban és írásban
- Okfeltárás, az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer
Tanulási képességek fejlesztése
- Szándékos, célirányos tanulás fejlesztése
- Önálló tanulási technikák, módszerek gyakorlása
- Önellenőrzés kialakítása
- Tanulási nehézség, kudarc leküzdése
A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése
A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció célja, hogy az iskolai fejlesztés
során jelentősen csökkentse a fogyatékosságból eredő szomatikus és pszichés hátrányokat,
elősegítse a szociális érést. Az egyéni fejlesztéshez szükséges tartalmak, eszközök, módszerek
megtalálásának, az egyéni fejlesztési terv kidolgozásának alapja a pedagógiai diagnózis.
A rehabilitációs célú foglalkozások célja - a meglévő képességelőnyökre építve - az
eredményes személyiségfejlesztés, a képességek, készségek terápiás fejlesztése.
Kiemelten:
- az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, grafomotoros ügyesség,
tájékozódás, gondolkodás, vizuomotoros koordináció fejlesztése,
- a bazális stimuláció, a logopédia, a szociális és kommunikációs tevékenységek segítése,
- a művészeti foglalkozások során a dráma, a zene, a tánc, az ábrázolás személyiségfejlesztő
hatásának érvényesítése,
- a mozgásállapot javítása, sporttevékenység.
A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei
A mozgáskorlátozott tanulók rehabilitációs fejlesztésének sajátos célja, hogy a sérülés
következtében hátránnyal induló tanulónak nagyobb esélyt biztosítson az eredményes tanulásra,
fejlődésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre.
Ennek érdekében szükséges:
A központi idegrendszer sérülése által előidézett funkciózavar
- beszédzavar, beszédhiba,
- figyelemzavar,
- szenzomotorikum zavara,
- részképesség-kiesés,
- pszichés és/vagy motoros tempó lassúsága stb.) megszüntetése vagy csökkentése;
- A pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése,
- A tanulók folyamatos logopédiai fejlesztése, a speciális szomatopedagógiai, konduktori
fejlesztése.
SZTEGYMI Pedagógiai Program
33
- A kórforma és mozgásállapot fajtája és súlyossága függvényében kialakított és a
mindennapos testnevelésbe iktatott csoportos és egyéni mozgásnevelés;
- A diagnózis szerinti speciális gépírás (gépi írás) megtanítása, amely akkor indokolt, ha a
kóreredet miatt a tanuló nem tudná iskolai munkáját kézírással végezni;
- Speciális felkészítés az önkiszolgálásra, az önálló életvezetésre;
- Az önkiszolgálást, az iskolai munkát segítő és a fejlesztést szolgáló sérülésspecifikus
egyedi eszközök biztosítása;
- Alapos szakmaismereten és önismereten alapuló pályaorientáció;
- A mozgáskorlátozottak jogi lehetőségeinek és érdekvédelmi ismereteinek (szövetség,
egyesületek, klubok, alapítványok stb.) ismerete.
Az autizmus-spektrumzavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei
Autisztikus állapotuk lényege a szociális, kommunikációs és speciális kognitív képességek
minőségi károsodása, mely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg.
Társuló problémák főbb csoportjai:
- értelmi fogyatékosság
- beszéd-, érzékszervi-, mozgás-, egyéb fogyatékosság, fejlődési zavar
- viselkedési problémák, pl. agresszió, autóagresszió.
Fejlesztésük folyamán a következő területekre kell figyelnünk:
Érzékelés
A gyermekek szélsőséges reakciókat adhatnak a kapott ingerekre. Ezek megértése és helyes
irányba terelése a pedagógus feladata. Mivel a tanár nem képes minden esetben befolyásolni a
környezetet, ahonnan a különböző ingerek érkeznek, ezért szükséges olyan specifikus oktatási
program, amely a gyermek tűrésszintjét növeli.
Figyelemfejlesztés
Az autista tanulók figyelem-problémája túlzott ingerszelektálás. Általában a környezetnek
csak egy leszűkített részére reagálnak. A pedagógusnak az alsó szakaszban a közös figyelmet
kell elérnie a gyermekkel.
Emlékezetfejlesztés
Az autista gyermekeknél gyakoribb a jó memóriaa személyes élményekre vonatkozóan,
valamint jó az epizodikus emlékezetük is. A világról való általános tudásuk azonban hiányos,
csak egy-egy részletet ragadnak meg és nem tudják ezeket a részleteket egy nagyobb halmazba
integrálni.
A velük foglalkozó pedagógusnak munkája során figyelembe kell vennie, hogy vizuális
emlékezetük jobb, mint a verbális, tehát a tananyagban élni kell ezzel a lehetőséggel.
Problémamegoldás
Az autizmussal élő gyermekek tanulásmódját az jellemzi, hogy szituációhoz kötött, és
ismereteit nem, vagy rosszul tudja új helyzetekre vonatkoztatni, vagyis általánosítani.
A gyermek nem képes olyan általános elvek absztrahálására, melyek irányíthatják a
stratégiaválasztást, hanem kizárólag a szituáció bizonyos vonatkozásaira reagál.
Pedagógusként arra kell figyelni, hogy a gyermeknek álljanak rendelkezésre alternatív
válaszok, és meg kell tanulnia, hogy a különböző helyzetek különböző megközelítéseket
igényelnek.
SZTEGYMI Pedagógiai Program
34
Szociális megközelítés
A specifikus tanterv biztosítja a gyermek számára, hogy megtanulja elviselni mások
közelségét, és a tanulási feladatokkal kapcsolatban együtt tudjon működni.
Nyelv
Az autista gyermekek rendszerint nyelvi nehézségekkel küzdenek, ezért nagyok a hátrányaik a
gondolkodás és tervezés területén. Gyakran nem figyelnek a felnőttek instrukcióira, így aztán
nem minden esetben sajátítják el a nyelv irányító funkcióját.
Utánzási készség fejlesztése
A jó verbalitású autista gyermek látszólag kiválóan utánoz. Ám az utánzás során pontosan
lekopírozza a mozdulatokat, de nem adaptálja őket saját vonatkoztatási rendszerébe.
Pedagógusként időt kell szentelni arra, hogy utánozni tanítsuk a gyerekeket.
Szociális kognició
Az autista gyermeknek problémát okoz az érzelmek felfogása, a másokkal való interakcióba
lépés, mások érzelmeinek átélése, és az emberi viselkedés megértése. Ennek
következményeként ezeknek a gyermekeknek gondot okoz a többiekkel való viszony, így egy
idő után csodabogárnak tekintik őket. Szociális szempontból alkalmatlanná válnak, s így
gyakran teljesen visszavonulnak a társas helyzetektől.
A velük foglalkozó felnőttnek törekednie kell arra, hogy szándékát a lehető
legegyértelműbben és legegyszerűbben fejezze ki és kerülje az ironikus és metaforikus
nyelvezetet. Meg kell őket tanítani, hogy meg tudja fogalmazni kívánságát, gondolatát.
Távlati cél az egyéni képességek mellett elérhető legjobb felnőttkori, szociális adaptáció és
önállóság feltételeinek megteremtése.
Cél és feladat a fogyatékos készségek kompenzációs- habilitációs fejlesztése, a fejlődési
elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák kezelése, mindennapi gyakorlati készségek
és az (adaptált) tananyag speciális módszerek segítségével tanítása.
Legfőbb feladat a fejlődési hiányok, elmaradások kompenzálása. Fontos az adaptált környezet
megteremtése, a biztonságérzet kialakítása. A deviáns fejlődésmenetből következő zavaró, vagy
veszélyes viselkedésformák megelőzése és kezelése. Felnőttkori adaptáció részeként munkára
való előkészítés.
Speciálismódszerek
- A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális adaptáció, mentális kor, illetve a mért
intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen
készségprofil, valamint a tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon. A fejlődés
folyamatos követése fejlődési kérdőíven.
- Protetikus jellegű környezet és eszköztár kialakítása.
- Az idő, a tanítási helyzetek, tevékenységek gondos, pontos, gyermek által átlátható
strukturálása.
- Speciális egyéni motivációs rendszer kialakítása.
- Vizuálisan segített kommunikációs rendszer a speciális környezeten belül és személyek
között.
- A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézségek miatt információ átadása a
gyermek szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól mindinkább független
módszerekkel és médiumokkal, pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb.
Tanítási helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása, illetve megértése (pl. a
csoportos, vagy frontális tanítási helyzetekben való tanulás).
SZTEGYMI Pedagógiai Program
35
- A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt alternatív
problémamegoldásoknak a tanítása, a szerzett ismeretek, képességek folyamatos
elvárása.
- A tananyag kiválasztásánál fontos a tanított képesség gyakorlati alkalmazhatósága. A
tanuló túlterhelésének elkerülése a felesleges információk kerülése.
A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei
Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett, vagy szerzett idegrendszeri működési
zavarok, és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság.
Az akadályozottság megmutatkozhat:
- A beszédhangok helyes ejtésében
- A beszédészlelés, és megértés zavaraiban
- A beszédritmus sérülésében
- A grafomotoros vizuomotoros koordináció éretlenségében
- Az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésben
Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció, a
beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek a következők lehetnek:
- megkésett beszédfejlődés
- diszfázia
- diszlália
- orrhangzós beszéd
- a beszédritmus zavara
- diszfónia
- mutizmus
- diszlexia
- diszgráfia
- súlyos beszédészlelési, és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott
előfordulása
A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében
elsőbbséget kell biztosítani a segítő pedagógiai környezet megteremtésére.
A pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció ajánlott tevékenységi formái:
- logopédiai egyéni és csoportos terápia
- szenzoros integrációs tréningek és terápiák
- kommunikációs tréningek
- bábterápia, drámaterápiás foglalkozások
Az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási
zavarral) küzdő gyermekek iskolai fejlesztésének elvei
A súlyos tanulási, figyelem- vagymagatartásszabályozási zavarok hátterében részképesség
zavarok, kóros figyelemzavar, iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók
kialakulatlansága, fejletlensége, vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fönn. Nem
határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket: az egyes állapotok, a tünetek, tünet együttesek
komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános
tanulási zavarig terjedhetnek.
SZTEGYMI Pedagógiai Program
36
A fejlesztés alapelvei
- A sajátos nevelési igény kielégítése
- Gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli
- A tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik
- Az iskolai oktatás során érvényesíteni kell: a számonkérési, értékelési, és az egyes
tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségeit.
Kiemelt feladatok
- Az egészséges énkép és önbizalom kialakítása
- Kudarctűrő-képesség növelése
- Az önállóság növelése
Nevelő - oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszere
A nevelés- oktatás eljárásrendszerén elsődlegesen az alkalmazott módszerek körét értjük. Az
alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei:
• a módszert mindenkor a pedagógiai célhoz, célrendszerhez igazítjuk
• a módszer megválasztása igazodik a tanuló fejlettségéhez, életkori sajátosságaihoz,
állapotához, szükségletéhez
• figyelembe vesszük az előzetes tudást, norma- és szokásrendet,
• A sérült gyermek személyiségét figyelembe véve a választott módszerek elsődlegesen
ösztönzőek, pozitív megerősítést szolgálnak.
• A meggyőző módszerek alkalmazására csak nagyon indokolt esetekben az egész
személyiséget figyelembe véve kerül sor
• a módszerek kiválasztásában szem előtt tartjuk, hogy az értelmileg sérült gyermekek
/tanulók/ számára a tapasztalatszerzésnek, a modellnyújtásnak, megerősítésnek,
gyakorlásnak, fejlesztő beszélgetéseknek, a tanítás-nevelés egész folyamatában jelen
kell lenni.
Hasonlóan fontos szerep jut a tevékenységek megszervezésének, a tevékenységhez
kapcsolódó módszerek alkalmazásának. Megbízások, feladatok teljesítésére, a szabályok, a
szokások követésének, gyakorlásának az ellenőrzés és értékelés tevékenységeinek, az önállóság
kialakításának, az egészséges életmód szokásrendszerének, az önálló életvezetés
tevékenységének gyakorlására, az alkotóképesség kibontakozására.
2.5 Mindennapos testnevelés
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény
27.§(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon:
Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:
– heti 3 kötelező testnevelés óra
– a többi tanítási napon pedig a játékos egészségfejlesztő testmozgás, táncfoglalkozás
– heti 2 óra tömegsport foglalkozás
– játékos, egészségfejlesztő testmozgás
A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai tömegsport órák keretében kellmegszervezni.
Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.
A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként a tantárgyfelosztásban kell meghatározni.
SZTEGYMI Pedagógiai Program
37
2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások Az iskola minden tanulójának bármely választható tantárgy közül joga van élni a választás
lehetőségével. A törvényben előírt határidők betartásával a választható tárgyakat az iskola
meghirdeti, melyre a tanulók, ill. szüleik írásban jelentkezhetnek.
2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Az intézményben folyó nevelőmunka célja, hogy a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentésével
teljes értékű embert neveljünk tudással és szeretettel. Felkészítjük az arra alkalmas gyermekeket a többségi
intézményes nevelésre, így biztosítva a gondjainkra bízott gyermekek számára az esélyegyenlőséget, a
társadalmi integrációt.
2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és
formái
A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen
érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év
végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év
végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a
tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Az
érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának
értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.
Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:
a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2),
elégtelen (1),
Az értékelés fejezze ki a tanuló önmagához mért fejlődését, segítse őt a fejlődésben, motiválja a
teljesítményszerzésben, ne okozzon szorongást.
Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges
minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy
felzárkóztatásra szorul.
A többi évfolyamon minden tantárgyból számjegyes értékelést alkalmazunk, melyet
kiegészítheti szöveges értékelés is.
• A kiemelkedő teljesítményt tantárgyi dicsérettel jutalmazzuk. Az első évfolyam
ismétlésekor a tanuló az első évről iskolalátogatási bizonyítványt kap.
• Szülői kérésre sikeresen befejezett évfolyam megismétlésére is lehetőség van egy
alkalommal, ha ez a tanuló fejlődését, ismereteinek megszilárdítását, esetleges hátrányok
ledolgozását segíti elő. Ezt a hatályos jogszabályok alapján alkalmazzuk.
• A belső integrációban résztvevő autista és értelmileg akadályozott tanulók szöveges
értékelést is kapnak abban az osztályban, ahol integráltan tanulnak. Részleges integráció
esetén csak az érintett tantárgyból kapnak értékelést az integráció helyén.
• Az osztályozás alól felmentett tanulók értékelését a fejlesztő tanárok szöveges formában
készítik el.
Az értékelés rendszeressége
- A tanítási órákon rendszeres és folyamatos ellenőrzés mellett a megválasztott
szimbólumokkal és szóbeli értékeléssel, érdemjeggyel értékeljük a tanulóinkat, így a
tanulók állandó visszajelzést kapnak tanulmányi munkájukról.
SZTEGYMI Pedagógiai Program
38
- A tanév közben az évfolyamokra kidolgozott egységes felmérő lapok alapján és szóbeli
meghallgatással értékelünk, mindig az adott tantárgyban elvárható minimumot vesszük
figyelembe és a további fejlesztés kiindulópontjának tekintjük.
- A tanév végén minden évfolyamon összefoglaló értékelést alkalmazunk.
- A rendszeres iskolába járás alól felmentett tanulók (magántanulók) félévi és év végi
osztályozóvizsgát tesznek.
A szülők tájékoztatása a tanulók eredményeiről
A szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről történhet szóban vagy írásban.
• Szóbeli tájékoztatást kapnak szülői értekezleteken, illetve fogadóórákon.
• A félévi és az év végi írásbeli tájékoztatást tájékoztató füzetbe, bizonyítványba, értékelő
lapra rögzítjük.
• Az első évfolyamon az első negyedévben a tanulók beilleszkedéséről, társaikhoz,
felnőttekhez való viszonyukról nyújtunk írásbeli tájékoztatást.
2.9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok
meghatározása
A tanulókat kérés alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot
javasolhatunk.
Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20
percet vehet igénybe egy tantárgyból.
A napi felkészülés otthoni, délutáni ideje nem lehet több 1 óránál.
2.10. Egyéb foglalkozások szervezési elvei Az intézményben a következő egyéb foglalkozások tarthatók
- differenciált képességfejlesztés – felzárkóztató, tehetséggondozás, egyéni vagy
csoportos formában,
- diákkör, szakkör, énekkar – a tanulók önszerveződésének, önképzésének
támogatásacéljával, csoportos formában;
- iskolai sportkör, tömegsport foglalkozás – a mindennapi testmozgás biztosítása céljával,
csoportos formában;
- az intézmény pedagógiai programjában szereplő, tanítási órák keretében meg
nemvalósítható foglalkozás – környezeti nevelési, egészségnevelési, kulturális és sport
céllal,egy vagy több osztály részvételével.
- Egyéni foglalkozás egy-három tanuló részvételével szervezhető.
- A tanórai és egyéb foglalkozások megszervezésére együttesen az intézményegységnek
az egyéni foglalkozás keretében megvalósított tehetséggondozásra és felzárkóztatásra
osztályonként további heti egy-egy óra biztosított a köznevelési törvény 6. mellékletében
meghatározott időkeret felett,
- aszakértői bizottság véleménye alapján magántanulóként tanulmányokat folytatók
egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére tanulónként az osztályok heti
időkeretén felül átlag heti tíz óra áll rendelkezésre, az időkeret az egyes hetek és tanulók
között átcsoportosítható.
SZTEGYMI Pedagógiai Program
39
2.11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges
módszerek
A tanulók körében tavasszal valósul meg a fizikai állapot sajátos felmérése.
Célja az alsó tagozatban elsősorban az, hogy feltérképezze tanulóink egyes képességeinek
hiányosságait és kiinduló alapot teremtsen a fejlesztő, terápiás vagy a tehetséggondozást célzó
programok elkészítéséhez.
A tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére egyszerű, könnyen kivitelezhető
teszteket használunk, melyek a pedagógiai program mellékletét képezik.
2.12. az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei
Helyzetelemzés
Társadalmi környezet
A város egyik legrégebbi panel negyedében, a Zápor-tó melletti zöldövezetben helyezkedik el
intézményünk. Tömegközlekedési eszközökkel és gépkocsival is könnyen megközelíthető
mozgássérült gyermekeink számára is. Az épület alsó szintje akadálymentesített. /bejárat, udvari
kijáratok, egy vizes blokk/ A felső szinten az akadálymentes mosdó kiépítése még megoldásra
vár. Az intézmény udvar részei parkosítottak.
Családok jellemzése
Intézményünkben eltérő szociális háttérrel rendelkező családból érkeznek a gyerekek.
/munkanélküli szülők, gyermeküket egyedül nevelők, stb./ A szülők sok esetben az otthoni
nevelési, nem egyszer anyagi problémáik megoldásához is az iskolától várják a segítséget.
A gyermeke/tanulók jellemzése
A gyermekek értelmileg sérültek, amely mellé sok esetben, mozgássérülés, autista spektrum
zavar, magatartászavar, beilleszkedési nehézség kapcsolódik. Így a hozzánk kerülő gyerekek -
egy része - csak egyéni fejlesztési ütemben tud eredményesen fejlődni.
Belső erőforrások
Az egészségnevelés szempontjából fontos szakemberek a törvényi előírásoknak megfelelően
dolgoznak az iskolában: gyógypedagógusok, konduktor, gyógytestnevelő, logopédus,
iskolaorvos, védőnő.
Külső erőforrások
Iskolafogászat.
Gyógytestnevelés
ÁNTSZ
Az egészségügyi szakellátást igénylő esetekben ellátják gyakorlati tanácsokkal az érintetteket.
Rendvédelmi szervek, polgárőrség
Ifjúságvédelmi munkatársai bűnmegelőzési programokkal, gyermek és ifjúságvédelmi,
rendészeti, közlekedésbiztonsági előadásokkal segítenek
SZTEGYMI Pedagógiai Program
40
Állapotfelmérés
Egészségügyi szűrés
Az iskolaorvos évente kétszer szűri a tanulókat. Hetente egyszer jön az iskolába. Munkáját a
védőnő segíti. Iskolafogászati ellátás a városi gyermekfogászat végzi évi egy alkalommal,
szűrés után szükség szerint rendelik vissza a tanulókat kezelésre.
Tanév elején balesetvédelmi oktatásban részesülnek a gyerekek tanórai keretekben.
A mindennapos testnevelés
• A Köznevelési törvény által előírt módon biztosítjuk a mindennapos testnevelést tanulóink
számára.
• Délutáni foglalkozásokon arányosan elosztottan, különböző sportköri foglalkozásokat tartunk.
• Pedagógiai célú habilitációs-rehabilitációs foglalkozás keretében mozgáskoordinációs zavarok
javítására.
• A levegőzés, az udvari játék biztosított az ebéd utáni időszakban és az óraközi szünetekben a
diákok érdeklődésének megfelelően. Építünk a tanulók önszerveződésére.
Helyszínei: tornaterem, tornaszoba, sportudvar, tanterem, úszásoktatás, terápiás úszás az uszodában,
Étkeztetés
Melegítő konyha működik iskolánkban, az étrend összeállításánál alapvető szempont, hogy a
gyermekek igényeit kielégítő, az egészséges életmódnak megfelelő legyen. /pl. diétás étrend/
Az egészségnevelés célja és feladatai
Célunk:
Az egészséges életmód megalapozása, folyamatos fejlesztése, a testi-lelki szociális harmónia
egységének megvalósítása, a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentése.
Feladatunk:
• Az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek és tevékenységek biztosítása:
• Az egészséges életmódra nevelés jelenjen meg a nevelés-oktatás minden területén
• Öntevékeny egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, a helyes szokások folyamatos
gyakoroltatása, ellenőrzése
• A napirend keretein belül biztosítjuk a mindennapi testnevelést, levegőzést
Egészségre nevelés színterei
- Tanítási órákon: osztályfőnöki, környezetismeret, természetismeret, életvitel- gyakorlati
ismeretek, testnevelés
- Tanórán kívül: délutáni foglalkozások, terápiás foglalkozások, szakkörök, sportkör,
tanulmányi kirándulások
- Tájékozató fórumok: szülői értekezletek, szakmai tanácskozás, tájékoztató előadások
Módszerek
• Előadások meghívott előadók segítségével /iskolaorvos, védőnő/
• Kirándulások szervezése szülők bevonásával, rendszeres testedzés megszervezése
• Iskolai környezet ápolása, faliújságok készítése
• Az egyes tantárgyak áttekintése, javaslat arra, hogy az egyes tárgyakban minként
jelenthet meg az egészségszemlélet fejlesztése.
• Média bevonása
• Versenyek, játékok
SZTEGYMI Pedagógiai Program
41
Sikerkritériumok meghatározása
A program megvalósításához a humán erőforrás rendelkezésre áll. A tanulók az iskolai élet
színterein gyakorolhatják az egészséges életmódot.
Az iskolai egészségnevelési feladtok megvalósítása összefüggésben van a tanári magatartással,
gondossággal, szervezettséggel és az alapvető egészségügyi feladatok meghatározásával.
Az intézmény környezetnevelési elvei
A gyermekek/tanulók szervezetének védelme, a család életformájának alakítása, életmódbeli
szokások kialakítása, felvilágosító munka az egészségre káros szenvedélyekről (pl. dohányzás),
a test és lélek harmonikus fejlődésének biztosítása, a testi képességek kibontakoztatása, a testi
szükségletek kielégítése, higiéniai szokások kialakítása, mozgáskészség fejlesztése,
környezettudatos és környezetkímélő, értékvédő magatartás kialakítása, mindezek a szülőkkel
szoros együttműködésben.
A program elemeit, módszereit a gyermekek/tanulók életkori sajátosságaihoz igazodva
valósítjuk meg.
Helyzetelemzés
Az intézmény helye
Az intézmény környéke parkosított, közvetlenül egy mesterségesen kialakított tározótó partján
fekszik, tele fákkal, játszótérrel, vízi növényekkel és állatokkal.
Az intézmény udvara parkosított, sok fával, bokorral, virágokkal, növényekkel. Az udvart három
részre tudjuk tagolni, melyből egy udvarrészt használunk kizárólagosan az értelmileg akadályozott
gyermekekkel. Az udvar részeken fajátékokkal felszerelt játszórészek találhatók.
Az intézmény helye befolyásolja környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit.
Az intézmény belső környezete
Az intézmény épülete felújított, a csoportszobákat éstantermeket igyekszünk a lehetőségekhez
mérten a csoport- és osztálylétszámokhoz kiválasztani. A tantermek parkettásak, a folyosó kővel
borított. A természetes és a mesterséges megvilágítás megfelelő.
A folyosókon, csoportszobákban, tantermekben a falakat a gyerekek/tanulók munkái és a
pedagógusok alkotásai díszítik. A csoportszobák, tantermek bútorzata megfelelő, korszerű. A
gyermekek/tanulók ruházatát a folyosón beépített szekrényekben tudjuk elhelyezni, melyek elég
szűkösek. A folyosó két végét virágok díszítik, s egy nagy akvárium is a folyosó dísze.
Az intézmény bejárata és az udvarra történő kijutás biztosítja a mozgássérült gyermekek
számára is az intézmény teljes területén az akadálymentes közlekedést. Az intézmény emeleti
szintjére felvonóval juthatnak el a mozgássérült gyermekek/tanulók.
Az intézmény tisztántartását külső szervezet végzi. A tisztítószerek felhasználása és tárolása
megfelelő.
Hosszú távú cél, jövőkép
- A környezetvédelem szükségességének felismerése
- A környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel kialakítása
- A természeti és épített környezet szeretetére, védelmére nevelés
- Az egészséges életmód igényének elsajátítása, az ehhez vezető technika, módszerek
megismerése
SZTEGYMI Pedagógiai Program
42
A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása és fejlesztése
- együttműködés,
- alkalmazkodás,
- tolerancia
- kreativitás
- média használat
- konfliktuskezelés és megoldás
Konkrét célok
- A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához
- A tantestületen belül továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása
- A foglalkozásokon, tanórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre
A környezeti nevelés formái
Foglalkozásokon/tanórákon:
tanítás a szabadban:
- parkgondozás, lombgyűjtés
- szelektív szemétgyűjtés
- „magaságyás” kialakítása, gondozása
Foglalkozáson/tanórán kívüli környezeti nevelés:
- szakköri foglalkozások, természetvédelmi munka, madárvédelem
- terepséták, megfigyelések a Füvészkertben
- környezetvédelmi foglalkozások zoopedagógus segítségével a Vadasparkban
- kapcsolattartás a Madártani Megfigyelő Állomással
- vetélkedők rendezése, fogápolás
- napközi otthonossá tétele
- papírgyűjtési akció
- hulladékhasznosítás
- termések felhasználása
- bekapcsolódás a médiákba
- terepgyakorlatok
- növénygondozás
- állat gondozás
- állatvédelmi munkába való bekapcsolódás (madáretetés)
- rendszeres környezetszépítés
Megemlékezés a környezetvédelmi jeles napokról.
Módszerek
A hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség.
Játékok: szituációs,
Memóriafejlesztő
Érzékelést fejlesztő
Ráhangolást segítő
Kapcsolatteremtést segítő
Aktív, kreatív tevékenység:
Természetvédelmi és fenntartási munkák
Rekonstrukciós munkák
Madárvédelmi feladatok
SZTEGYMI Pedagógiai Program
43
Szelektív hulladékgyűjtés
Valósághű szemléltetés
Változatos, sokrétű tapasztalatszerzés
Cselekvő megismerés
Szitakötő programban részvétel (továbbképzés tanárok és tanulók részére)
Környezeti nevelés résztvevői, támogatói, kapcsolatok, partnerség
Intézményen belül
Gyógypedagógusok, pedagógusok
Óvodás gyermekek, diákok
Pedagógiai munkát segítők
Intézményen kívül
Szülői munkaközösség
Szülők, családok
Alapítványok
Intézmények (Vadaspark, Füvészkert, múzeum, nemzeti parkok)
Erőforrások, személyi erőforrások
Belső: gyógypedagógusok, gyermekek/tanulók, szülők, alkalmazottak
Külső: fenntartó, civil szervezetek, szülők, intézmények
Anyagi erőforrások
Saját erőforrások: alapítvány
Külső erőforrások: pályázatok, szülők támogatása
Taneszközök
Az intézmény rendelkezik az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a
környezeti nevelési munkához szükséges. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott
eszközöket, valamint új, korszerű eszközöket kell beszerezni.
Biztosítani kell, hogy a környezeti- és egészségnevelési foglalkozásokon és tanórákon
megfelelő audio-vizuális illetve multimédiás eszközök álljanak a pedagógusok és a
gyermekek/tanulók rendelkezésére.
Külső és belső kommunikáció
Intézményen belüli kommunikáció formái:
Faliújság készítése
Poszterek
Személyes megbeszélés
Intézményen kívüli kommunikáció formái:
Újságok képeinek megtekintése, megbeszélése
Tv műsorok kihasználása, környezetvédelemről szóló hírek feldolgozása
Videó filmek nézése, megbeszélése
Internet
SZTEGYMI Pedagógiai Program
44
Továbbképzés
Az intézmény továbbképzési programjába beépítve lehetőség szerint vegyünk részt
tagozatonként a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési
programokon (Szitakötő program). A továbbképzésekről belső továbbképzés keretén belül
számoljanak be a munkaközösségeknek.
2.13. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának
értékelési elvei
A magatartás és a szorgalom értékelése
Magatartás és szorgalom értékelési rendszere segíti az iskola nevelési és oktatási céljainak
megvalósítását a tanulók önismertének fejlődését, a szocializáltság elérését. A tanulók magatartását és
szorgalmát rendszeresen értékeljük tanítási órákon és tanórán kívül, amely történhet szóban és írásban
a tanulóközösség bevonásával. Az osztályfőnöki órák keretében az osztályfőnök értékeli a tanuló
magatartását és szorgalmát a szaktanári jelzések figyelembe vételével.
Folyamatosan értékeljük a napközis csoportok ebédlői magatartását, a kulturált étkezés
szabályainak alkalmazását. Munkaközösségi tervben megfogalmazott módon a napközis csoportok
is jutalmazásban részesülnek. Az osztályfőnökökkel, betanító tanárokkal együttműködve a
magatartási és szorgalmi jegy megállapításakor a délutános nevelő véleménye is alapul szolgál.
A magatartás értékelésének szempontjai:
• a házirend és az iskolai elvárások, normák elfogadása, betartása
• a közösséghez és annak tagjaihoz való viszony
• közösségi normák, társas kapcsolatok elfogadása az iskolán belül és kívül
• a tanuláshoz való viszony
• az iskola képviselete
• a tanuló önmagához mért pozitív/negatív változásai
A magatartás értékelése a munkaközösségek által kidolgozott kritériumok alapján az a alábbi
fokozatokkal történik: - példás - jó - változó - rossz.
A szorgalom értékelésének szempontjai:
• motiváltság
• az egyes tantárgyak követelményeinek eléréséhez tett erőfeszítés, akarat
• többletfeladatok vállalása, ellátása
• a közösségért végzett munka, a társak megsegítése
• önmagához mért fejlődés
A szorgalom értékelése a munkaközösségek által kidolgozott szempontsor alapján az alábbi
fokozatokkal történik: - példás - jó - változó - hanyag.
SZTEGYMI Pedagógiai Program
45
3. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelvei, célja, feladata, tevékenységi
formái
A gyógypedagógiai óvoda célja
A sajátos nevelési igényű 3-7 éves korú gyermekek ellátásának biztosítása az óvodai nevelés
keretei között, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a
speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést. A testi, szociális, értelmi
érettség kialakítása, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az iskolában történő beválás
érdekében.
A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Az intézményben folyó nevelőmunka célja, hogy a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentésével
teljes értékű embert neveljünk tudással és szeretettel. Felkészítjük az arra alkalmas gyermekeket a többségi
intézményes nevelésre, így biztosítva a gondjainkra bízott gyermekek számára az esélyegyenlőséget, a
társadalmi integrációt.
A fejlesztés legfontosabb területei:
• A nagymozgások kialakítása, korrigálása, az egyensúlyérzék fejlesztése,
• A manuális készség fejlesztése,
• A beszédszervek ügyesítése, a beszéd indítása,
• Az adekvát játékhasználat elsajátíttatása,
• A speciális zenei nevelés alapjainak lerakása.
Különös hangsúlyt helyezünk az önkiszolgálás fejlesztésére, az iskolai életmódra való
felkészítésre, egyéni, kiscsoportos, csoportos formában, játékosan, sok tapasztalatszerzést biztosítva.
Törekszünk a családközpontú gondoskodás megvalósítására. Támogatjuk az integrációs
törekvéseket, felkészítjük az arra alkalmas gyerekeket a többségi intézményes nevelésre.
Középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek
A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése a korai fejlesztésre épül. A
kis lépések elvét alkalmazva a gyermekekre jellemző, cselekvésbe ágyazott gondolkodást
figyelembe vevő képességfejlesztésük kellő időt, alkalmat biztosít:
- Az alapmozgások kialakítására, fejlesztésére
- Minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális
kommunikáció fejlesztésére
- A beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére
- Az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására
- Az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére
SZTEGYMI Pedagógiai Program
46
Testi fogyatékos, mozgáskorlátozott gyermek
A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek óvodai nevelése során kiemelt feladat a
speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek
segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, az
életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése. A mozgásnevelést az óvodai
foglalkozásokba kell beépíteni. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges
korrekciós helyzetek alkalmaztatása, a napirend egészét átszövő feladat.
A beszédfogyatékos, súlyos akadályozott beszédfejlődésű gyermek
A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító speciális terápiákat alkalmazó, intenzív,
komplex – az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó – nevelési környezetben
valósul meg.
Az autizmus spektrum zavarral küzdőgyermek
Az autizmus spektrum zavarral küzdő kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő
habilitációs terápiája megelőzheti a kóros viselkedés kialakulását, enyhíti a fejlődés
devianciáját. A korai speciális terápia hiányában az óvodai fejlesztés fő céljai kiegészítve a
viselkedés problémák, viselkedés és gondolkodási készségek terápiájával, szükség esetén a
korai, elemi készségek kialakításával, fejlesztés elemeivel. Ennek érdekében az óvodai nevelés,
illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött idő –
különösen a természetes élethelyzetek – használandók a fejlesztésre. Szükséges az intenzív, jól
strukturált, és a meglévő töredékkészségek használata, az egyéni motiváció megteremtése, a
speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása.
Az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavarral) küzdőgyermekek óvodai fejlesztésének elvei
Az SNI gyermekek között fennálló különbségek olyan formája, amely nagyobb mértékű
differenciálást, a szokásostól eltérő eljárások alkalmazását teszik szükségessé. Valamennyi
sérült gyermek fejlesztéséhez egyedi tervet kell készíteni, melynek alapelvei a következők:
- Másságot elfogadó környezet
- A biológiai állapot figyelembe vétele a terhelhetőségnél
- A nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására való törekvés
- Speciális segédeszközök használata, elfogadtatása
- A kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztése, a kompenzációs lehetőségek bővítése
- Fejlesztő terápiák alkalmazása
Általános elvek
- Az alkalmazkodó készségek fejlesztése
- Akaraterő fejlesztése
- Önállóság növelése
- Együttműködő készség fejlesztése
SZTEGYMI Pedagógiai Program
47
A foglalkozások heti rendszeressége
Foglalkozás neve Heti gyakorisága
Anyanyelv- és beszédfejlesztés 5 foglalkozás
Mozgásfejlesztés 5 foglalkozás
Vizuomotoros készség fejlesztése 3 foglalkozás
Játékra nevelés 3 foglalkozás
Zenei nevelés alapjai 2 foglalkozás
Egyéni fejlesztés 1-2 foglalkozás gyermekenként
Önkiszolgálásra nevelés Mindennapos tevékenységbe ágyazva
Levegőztetés, szabad játék Naponta fél-egy óra
A szakértői bizottság által megállapított diagnózis és a gyógypedagógus saját megfigyelésén
alapul a fejlesztő tevékenység, melynek során figyelembe veszi az egyéni fejlődési
különbségeket és életkori sajátosságokat. A nevelési program alapján készített foglalkozási terv
szerint gyógypedagógus, konduktor, logopédus foglalkozik a gyermekekkel.
A fejlesztés egyéni, kiscsoportos és csoportos formában történik, a gyermekek fejlődési
ritmusához alkalmazkodó, játékos formában.
A fejlesztést különböző terápiák egészítik ki a lehetőségek figyelembe vételével. (Ayres terápia,
Montessori pedagógia, úszás, kutyaterápia, stb.)
A gyógypedagógiai nevelés eredményeinek megállapítása gyermekenként folyamatdiagnózissal, a
gyógypedagógiai pszichológiai diagnosztika eszközeivel történik, az egyénre szabott fejlesztés
módszereinek megállapítására helyezve a hangsúlyt.
A fejlesztés elején egy egyhónapos megfigyelési időszak alapján a gyógypedagógus elkészíti a
gyermek pedagógiai jellemzését. Rendszeressége a továbbiakban minden fejlesztési év végén,
valamint szakértői vélemény kéréséhez.
A fejlesztés kezdetén, majd minden fejlesztési év végén grafikus formában regisztrálva jeleníti
meg a gyermekek képességeit a különböző területeken. Ezt figyelembe véve készíthetjük el az
egyénre szabott fejlesztési tervet.
A fejlesztés folyamata,rendszere
Vizsgálat
- A képességstruktúra felmérése
- Szakvélemény
- Gyógypedagógiai vizsgálat
- Fejlesztési terv
Komplex fejlesztés, terápia
- A foglalkozások rendszere
- Mozgásfejlesztés
- Anyanyelv- és beszédfejlesztés
- Játékra nevelés
- Vizuomotoros készség fejlesztése
- Zenei nevelés
- Önkiszolgálásra nevelés
- Egyéni fejlesztés
SZTEGYMI Pedagógiai Program
48
Kontroll-vizsgálat
A fejlődésben bekövetkezett változások elemzése
- Gyógypedagógiai értékelőlap
- Gyógypedagógiai vizsgálatok
Foglalkozás neve formája Gyakorisága
Anyanyelv- és
beszédfejlesztés
csoportos 5x30 perc
mozgásfejlesztés csoportos 5x30 perc
Vizuomotoros készség
fejlesztése
csoportos 3x30 perc
Játékra nevelés csoportos 3x30 perc
Zenei nevelés alapjai Kiscsoportos, csoportos 2x30 perc
Egyéni fejlesztés egyéni 1-2x30perc
Összesen: 19-20 fejlesztő foglalkozás
A foglalkozások időtartama 15-30 perc - a gyermekek egyéni adottságaitól függően.
A csoportszerveződésénél vegyes életkorú és korformájú csoportok kialakítása az optimális.
Az év eleji szoktatási idő alatt végzett pedagógiai vizsgálat alapján történik a csoportba sorolás.
A sajátos nevelési igényű óvodások spontán tanulása is sérült, indokolt, hogy a többségi
óvodáktól eltérően kötött, az egész csoport számára kötelező foglalkozások illetve
mikrocsoportos, egyéni fejlesztő foglalkozások váltsák egymást. Mindezek mellett a játék, az
elmélyült játéktevékenység lehetőségeit is biztosítani kell. Az óvodáskorú gyermekek számára
az ismert, áttekinthető, ismétlésekkel tagolt napirend ad biztos támpontot.
Az óvoda napirendje
Időtartam Tevékenység
7.30-8.30 Érkezés, szabad játék.
8.30-10.30 Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos fejlesztések, tevékenységek,
testápolási teendők. Tízórai. Vers, mese, dramatikus játékok. Vizuomotoros
képességek fejlesztése. Ének-zenei készségek fejlesztése.
10.30-12.00 Játék a szabadban. Mikrocsoportos tapasztalatszerzések, séták, énekes
játékok az udvaron. Sporttevékenység.
12.00-13.00 Ebéd
Testápolási teendők
13.00-14.30 Pihenés, alvás mesével, altató dallal.
14.30-15.30 Testápolási teendők, uzsonna
15.30-16.30 szabad vagy irányított játék.
Ez a napirend csupán egy keret. Rugalmasan változik az adott igényeknek megfelelően.
Ellenőrzés,értékelés
Folyamatellenőrzés
A pedagógiai vizsgálatot félévkor, évvégén megismétli. A tanköteles gyermekek a Tanulási
Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság iskolaérettségi vizsgálatán vesznek
részt. A szülök a napi beszélgetések, a szülői értekezletek, a gyermekek kiállított munkái, illetve
a „nyílt napok" során győződhetnek meg gyermekük fejlődéséről.
SZTEGYMI Pedagógiai Program
49
Ellenőrzés, értékelés rendszere
Ellenőrzési formák: folyamatos megfigyelés, feljegyzések készítése, munkaközösségi
megbeszélések, a gyermekek cselekedeteinek, viselkedéseinek elemzése, fejlődési tesztek
végzése, felmérések, nyomon követések. Az iskolai beválás vizsgálata. Az ellenőrzés
folyamatos. Évenként vizsgáljuk a magatartás, a viselkedés változása, a képességek fejlődése, a
továbbhaladás lehetőségeit.
A munkaközösség által összeállított értékelőlapot töltenek ki a gyógypedagógusok félévkor a
gyermekekről folyamatos pedagógiai megfigyeléseik alapján, mely a szülők tájékoztatására szolgál.
Gyermekvédelem az óvodában
Óvodásaink eltérő szociális háttérrel rendelkeznek. Fontos feladatunk a gyermekek egyéni
sorsának, szociális hátterének figyelemmel kísérése. A gyermekvédelmi munkát az
intézményünk gyermek és ifjúságvédelmi felelőse látja el. Munkáját segítik a csoportvezető
pedagógusok. Célunk: feltárni azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét érinti.
Feladatunk:
• Az egyéni bánásmód a családi nevelés gyermekek iránti felelősségének erősítése
• A szülőkkel való közvetlen viszony kialakítása, személyes törődéssel és fejlesztéssel
hozzájárulni a gyermekek fejlődéséhez, segíteni a gyermekvédelmi felelős munkáját, a
problémák feltárásában és megoldásában
• A gyermekvédelmi esetek feltérképezése, adatszolgáltatás az illetékes intézmények felé
• Kapcsolattartás a családsegítő szolgálattal
• Tájékoztatást adni a családnak nyújtható támogatások lehetőségeiről
• Szükség esetén a csoportvezető pedagógus együtt végez családlátogatást a gyermekvédelmi
felelőssel
Személyi ellátottság
A speciális óvodai fejlesztés vezetését gyógypedagógiai tanár látja el.
A gyógypedagógus fejlesztő munkáját segíti a gyógypedagógiai asszisztens, aki a gyermekek
szabadjátékát is képes irányítani, segíteni. A csoportokhoz 1 fő dajka tartozik. A speciális
feladatokat konduktor, szomato-, tiflo- és szurdopedagógus, gyógytornász, logopédus látja el a
lehetőségeknek és igényeknek megfelelően.
Kapcsolatok más nevelési színterekkel
Az óvoda sajátos funkciója révén különböző csoportokkal, szervezetekkel, egyéb nevelési,
oktatási, egészségügyi, kulturális intézményekkel van kapcsolatban. Legfontosabb és
legszorosabb kapcsolata az óvodába járó gyermekek családjával van
Család
A nevelés elsődleges, legfontosabb színtere a család. Az óvoda folytatja, illetve kiegészíti ezt
a nevelési folyamatot. Az együttnevelés módja családonként különböző. A pedagógus minden
egyes családdal külön találja meg a kapcsolatteremtés, az együttműködés - ha szükség van rá -a
segítés legmegfelelőbb módját.
Családlátogatás célja, hogy a pedagógus megismerje a gyermeket közvetlen környezetében,
valamint tájékozódjon a családi nevelés elveiről, szokásairól. Szülői értekezletek célja
gyermekek közösségét, az óvodai csoportot, az óvodát érintő nevelési feladatok, különböző
programok megbeszélése, eredmények értékelése. A pedagógus feladata a szülök véleményének
meghallgatása, javaslataik figyelembe vétele.
SZTEGYMI Pedagógiai Program
50
Nyílt napok célja lehetőséget biztosítani a szülőknek, hogy a mindennapi óvodai életbe
bepillanthassanak, valamint tájékozódjanak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről,
viselkedéséről.
Fogadóórák célja olyan információk cseréje, mely a gyermekkel vagy közvetlen
környezetével kapcsolatosak, esetleg bizalmas jellegűek.
Óvodai ünnepek, közös programok célja a család és az óvoda közti kapcsolat elmélyítése, a
gyermekek érzelemvilágának gazdagítása. Fontos, hogy e napok emelkedjenek ki az óvoda
mindennapjaiból, külsőségekben és belső tartalmukban is.
Orvos, védőnő
Folyamatosan kísérje figyelemmel az óvodába járó gyermekek testi, lelki egészségének
alakulását, segítse a pedagógus preventív munkáját.
Speciális nevelési intézmények
Speciális szakismereteikkel segítsék a gyermekek nevelését, segítsék a kudarcok megelőzését
és a hibák korrigálását.
Közművelődési intézmények
Sajátos lehetőségeit a gyermekek életkori sajátosságainak és érdeklődésének megfelelően
célszerű igénybe venni.
Az óvoda által használt nevelési programok:
- Add a kezed! Középsúlyos értelmi fogyatékos óvodások nevelési programja. Minősített
gyógypedagógiai program, OKI
- Óvodai program pervazív fejlődési zavarban szenvedő gyermekeket nevelő óvodák
számára Autizmus Alapítvány, 2007.
- Taníts meg engem! Fejlesztő program beszédjavító óvodák számára. Minősített
gyógypedagógiai program, OKI
- Mozgáskorlátozottak óvodai integrációja – program
- Mályva integráló- differenciáló óvodai program. Minősített óvodai program. OKI
Jóváhagyta:
Halászné Mándoki Anikó
Igazgató
SZTEGYMI Pedagógiai Program
51
MELLÉKLETEK
SZTEGYMI Pedagógiai Program
52
TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK
AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁI
SZÁMÁRA (1–8. évfolyam) A/ Kifutó óraterv
Tantárgyak
Szakaszok – Évfolyamok
Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz
1.
évfolyam
2.
évfolyam
3.
évfolyam
4.
évfolyam
5.
évfolyam
6.
évfolyam
7.
évfolyam
8.
évfolyam
Magyar nyelv és
irodalom 7 7 7 7
Magyar nyelv és
irodalom – dráma 5 4 4 4
Élő idegen nyelv 1 1
Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4
Informatika 1 1 1 1 1 1
Környezetismeret 2 2 2 2
Történelem és
társadalmi
ismeretek(hon- és
népismeret)
1,5 1,5 2 2
Természetismeret 2 2
Természetismeret –
Fizika, kémia 1,5 1,5
Természetismeret –
Biológia,
egészségtan
1,5 1,5
Ének-zene 1 1
Ének-zene – tánc 1 1 1 1 1 1
Rajz és
kézművesség 1 1 1 1 1 1
Rajz és
médiaismeret 1 1
Földrajz 1,5 1,5 1,5
Életvitel és
gyakorlati ismeretek 2 2 1 2,5 3 3 3 3
Testnevelés és sport 3 3 3 3 3 2,5 2,5 2,5
Osztályfőnöki - - - 1 1 1 1 1
Kötött óraszám 18,5 18,5 19 21 21,5 22,5 25 25
Kötelező óraszám 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25
Szabadon
tervezhető órák 1,5 1,5 1 1,5 1 0 0 0
Megjegyzés:
- Az óratervet a 2012 – 2013. tanévben a 2.-3.-4. évfolyamon és a 6.-7.-8. évfolyamon,
ezt követően kifutó rendszerben kell alkalmazni
SZTEGYMI Pedagógiai Program
53
- TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK
AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁI
SZÁMÁRA (1–8. évfolyam) B/ Mindennapos testneveléssel korrigált óraterv
Tantárgyak
Szakaszok – Évfolyamok
Bevezető
szakasz Kezdő szakasz
Alapozó
szakasz
Fejlesztő
szakasz
1.
évfolyam
2.
évfolyam
3.
évfolyam
4.
évfolyam
5.
évfolyam
6.
évfolyam
7.
évfolyam
8.
évfolyam
Magyar nyelv és
irodalom 7 7 7 7
Magyar nyelv és
irodalom – dráma 5 4 4 4
Élő idegen nyelv 1 1
Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4
Informatika 0,5 1 1 1 1 1
Környezetismeret 1,5 1,5 2 2
Történelem és
társadalmi
ismeretek(hon- és
népismeret)
1,5 1,5 2 2
Természetismeret 2 2
Természetismeret
– Fizika, kémia 1,5 1,5
Természetismeret
– Biológia,
egészségtan
1,5 1,5
Ének-zene 1 1
Ének-zene – tánc 1 1 1 1 1 1
Rajz és
kézművesség 1 1 1 1 1 1
Rajz és
médiaismeret 1 1
Földrajz 1,5 1,5 1,5
Életvitel és
gyakorlati
ismeretek
1 1 1 2,5 2,5 2,5 3 3
Testnevelés és
sport 5 5 5 5 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1
Kötelező óraszám 22 22 22 24,5 24,5 25 27,5 27,5
Megjegyzés:
- Az óratervet a 2012-2013. tanévben 1. évfolyamon és az 5. évfolyamon, ezt követően
felmenő rendszerben kell alkalmazni
SZTEGYMI Pedagógiai Program
54
FEJLESZTÉSI TERÜLETEK ÉS ÓRASZÁMOK AZ ÉRTELMILEG
AKADÁLYOZOTT TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁI SZÁMÁRA 1–8.
ÉVFOLYAM
A/ Kifutó óraterv
Fejlesztési terület Részterület Évfolyamok óraszámai
Bevezető
szakasz
Kezdő
szakasz
Alapozó
szakasz
Fejlesztő
szakasz
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Anyanyelv és
kommunikáció
Olvasás-írás előkészítése 2 2 - - - - - -
Olvasás-írás elemei - - 3 4 3 3 3 3
Beszédfejlesztés és
környezetismeret 4 4 4 4 4 4 - -
Társadalmi környezet
Társadalmi ismeretek és
gyakorlatok - - - - - - 2 2
Számolás-mérés
előkészítése 2 2 - - - - - -
Számolás-mérés elemei - - 1 4 3 3 2 2
Életvitel és gyakorlati
ismeretek
Önkiszolgálás 2 2 2 - - - - -
Életvitel és gondozási
ismeretek - - - 2,5 2,5 2,5 6 6
Természeti környezet Környezet- és
egészségvédelem - - - - 2 2 2 2
Művészetek Ábrázolás-alakítás 3 3 3 2 2 2 3 3
Ének- zene-tánc 2 2 2 2 2 2 2 2
Testi nevelés
Játékra nevelés 2 2 2 - - - -
Mozgásnevelés 3 3 3 3 3 3 - -
Testnevelés - - - - - - 3 3
Tánc és drámajáték 1 1 1 1 1
informatika 1 1
Kötelező óraszám 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25
Megjegyzés:
- Az óratervet a 2012-2013. tanévben a 2-3-4. évfolyamon és a 6-7-8. évfolyamon, ezt
követően kifutó rendszerben kell alkalmazni.
SZTEGYMI Pedagógiai Program
55
FEJLESZTÉSI TERÜLETEK ÉS ÓRASZÁMOK AZ ÉRTELMILEG
AKADÁLYOZOTT TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁI SZÁMÁRA 1–8.
ÉVFOLYAM
B/ Mindennapos testneveléssel korrigált óraterv
Fejlesztési terület Részterület Évfolyamok óraszámai
Bevezető
szakasz
Kezdő
szakasz
Alapozó
szakasz
Fejlesztő
szakasz
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Anyanyelv és
kommunikáció
Olvasás-írás előkészítése 2 2 - - - - - -
Olvasás-írás elemei - - 3 4 3 3 3 3
Beszédfejlesztés és
környezetismeret 4 4 4 4 4 4 - -
Társadalmi környezet
Társadalmi ismeretek és
gyakorlatok - - - - - - 2 2
Számolás-mérés
előkészítése 2 2 - - - - - -
Számolás-mérés elemei - - 1 4 3 3 2 2
Életvitel és gyakorlati
ismeretek
Önkiszolgálás 2 2 2 - - - - -
Életvitel és gondozási
ismeretek - - - 2,5 2,5 2,5 6 6
Természeti környezet Környezet- és
egészségvédelem - - - - 2 2 2 2
Művészetek Ábrázolás-alakítás 3 3 3 2 2 2 3 3
Ének-zene-tánc 2 2 2 2 2 2 2 2
Testi nevelés
Játékra nevelés 2 2 2 - - - -
Mozgásnevelés 5 5 5 5 5 5 - -
Testnevelés - - - - - - 5 5
Tánc és drámajáték 1 1 1 1 1
informatika 1 1
Kötelező óraszám 22 22 22 24,5 24,5 24,5 27 27
Megjegyzés:
- Az óratervet a 2012/2013. tanévben az 1. évfolyamon és az 5. évfolyamon, ezt
követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.
SZTEGYMI Pedagógiai Program
56
AUTISTA TANULÓK ÓRATERVE
TANTÁRGYAK RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMOK
A / Kifutó óraterv
tantárgyak Az egyes évfolyamok óraszámai
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Olvasás-írás
előkészítése
3 3 0 0 0 0 0 0
Olvasás írás
elemei
0 0 4 4 4 4 4 4
Környezetismeret 3 3 3 4 4 4 0 0
Környezet-és
egészségvédelem
0 0 0 0 0 0 3 3
Számolás-mérés
előkészítése
2 2 0 0 0 0 0 0
Számolás-mérés
elemei
0 0 2 4 4 4 3 3
Önkiszolgálás 3 3 2 0 0 0 0 0
Életvitel és
gondozási
ismeretek
0 0 0 3 4 5 5 5
Ábrázolás-
alakítás
2 2 2 2 2 2 3 3
Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2
Játékra nevelés 2 2 1 0 0 0 0 0
Mozgásnevelés 3 3 3 2,5 3 3 0 0
Testnevelés 0 0 0 0 0 0 3 3
Informatika 0 0 1 1 1 1 2 2
Kötelező óraszám 20 20 20 22,5 24 25 25 25
Megjegyzés:
- Az óratervet a 2012-2013. tanévben a 2-3-4. évfolyamon és a 6-7-8. évfolyamon, ezt
követően kifutó rendszerben kell alkalmazni
A gyermekek számára speciális szükségleteiknek megfelelően egyénre szabott
napirend készül, melyben az órák egyéni illetve kiscsoportos, önálló vagy irányított
foglalkozások formájában szerepelnek. Az egyes tantárgyakra, foglalkozásokra
rendelkezésre álló órakeret a tanuló napirendjében jelenik meg.
SZTEGYMI Pedagógiai Program
57
AUTISTA TANULÓK ÓRATERVE
TANTÁRGYAK RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMOK
B/ Mindennapos testneveléssel korrigált óraterv
tantárgyak Az egyes évfolyamok óraszámai
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Olvasás-írás
előkészítése
3 3 0 0 0 0 0 0
Olvasás írás elemei 0 0 4 4 4 4 4 4
Környezetismeret 3 3 3 4 4 4 0 0
Környezet-és
egészségvédelem
0 0 0 0 0 0 3 3
Számolás-mérés
előkészítése
2 2 0 0 0 0 0 0
Számolás-mérés
elemei
0 0 2 4 4 4 3 3
Önkiszolgálás 3 3 22 0 0 0 0 0
Életvitel és gondozási
ismeretek
0 0 0 2,5 4 5 5 5
Ábrázolás-alakítás 2 2 2 2 2 2 3 3
Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2
Játékra nevelés 2 2 1 0 0 0 0 0
Mozgásnevelés 5 5 5 5 5 5 0 0
Testnevelés 0 0 0 0 0 0 5 5
Informatika 0 0 1 1 1 1 2 2
Kötelező óraszám 22 22 22 24,5 26 27 27 27
Megjegyzés:
- Az óratervet a 2012/2013. tanévben az 1. évfolyamon és az 5. évfolyamon, ezt
követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.
A gyermekek számára speciális szükségleteiknek megfelelően egyénre szabott
napirend készül, melyben az órák egyéni illetve kiscsoportos, önálló vagy irányított
foglalkozások formájában szerepelnek. Az egyes tantárgyakra, foglalkozásokra
rendelkezésre álló órakeret a tanuló napirendjében jelenik meg.