CIM

BEVEZETÉS

A közösségi oldalak kétségkívül figyelemre méltó szerepet töltenek be a mai fiatalok életében. „Facebookozni kell, különben olyan, mintha nem léteznél” – mondja az egyik vizsgálati alany Davies (2012, 24. o.) kutatásában. A közösségi hálózatok folyamatosan rendelkezésre álló (always-on) kommunikációs csatornát jelentenek, újfajta szociális kényszert, mivel a kortársak túlnyomó többsége fenn van a közösségi oldalakon. Kézenfekvő lenne azt gondolni, hogy olyan tárgyak oktatásában, amelyekben a kommunikáció nem csak mint munkamódszer, hanem tantervi cél is megjelenik, a közösségi oldalak egy olyan közeget jelenthetnek, amelyben a mindennapi életben megvalósuló, természetes kommunikáció alakulhat ki, amely által a tanulók saját érdeklődésük alapján és egyéni képességeikhez mérten tanulhatnak. Emellett szólnak azok a szociálkonstruktivista tanuláselméletek is, amelyek szerint a tudás és a tudásszerzés nem egyéni, magányos folyamat. A tanulás során az egyéni készségeket, képességeket a közösségben való részvétel, a hálózatokban végzett tevékenységek formálják. A tanulás ezen formájának iskolai megszervezését az információs és kommunikációs technológiák, többek között a közösségi oldalakon végzett tevékenység is nagyban elősegítheti.

Az idegen nyelvek tanulásának egyik legalapvetőbb célja a célnyelven történő hatékony kommunikáció, a kommunikatív képességek fejlesztése. A nyelvet akkor ismerjük jól, ha a különböző kommunikációs helyzetekben helyt tudunk állni, azaz megértjük a kommunikáló fél mondanivalóját és megfelelő pontossággal, a helyzetnek, a kulturális normáknak megfelelően tudjuk kifejezni mondanivalónkat. Nem csoda, hogy a nyelvtanulók és a nyelvhasználók nyelvismeretüket az alapján itélik meg, hogy mennyire képesek hatékonyan kommunikálni az adott nyelven. Valószínűsíthető, hogy a mai nyelvtanárok többsége oktatási módszerét a kommunikatív jelzővel illetné. A nyelvtanárokat viszont nem csak a nyelvtanulók igényei, hanem az iskolai tantervek, a nyelvvizsga rendszerek is kötelezik a kommunikatív kompetencia fejlesztésére.

Az iskolai idegennyelv-oktatás során felmerülő általános problémákról egy 2006. évi kerekasztal-beszélgetésből ollózunk, amely során nyelvtanárok és egyetemi tanárok vitatták meg a mai iskolai nyelvoktatás legégetőbb problémáit (Szemere, 2006). A beszélgetés résztvevői a stratégiai érvényességű nyelvpolitikai döntés hiányát említik, amely átalakítaná a műveltségtterületek közötti arányokat és megfelelő óraszámot, feltételrendszert biztosítana a nyelvoktatásnak abból a célból, hogy az iskolából minél több minőséges nyevtudással rendelkező tanuló kerüljön ki. Problémaként jelenik meg az is, hogy a nyelvtanárok közismereti tantárgyként tanítják az idegennyelvet, holott az készségtárgy jellegű: a tanulót kommunikálni kell megtanítani, nemcsak a nyelvtani ismereteit és szókincsét bővíteni. A nyelvvizsga mindenható jellege és a nyelvtanulás nyelvvizsga- és érettségiközpontúsága is gondot jelent, mivel a bizonyítvány megszerzése után a nyelvtanuló befejezettnek tekinti a nyelvtanulást, pedig a vizsga-jellegű tudás nem egyenlő a kommunikatív kompetenciával. A fenti problémák ellenére valamennyi felszólaló egyetért abban, hogy az idegennyelv tanulható az iskolában is a kevés óraszám, az iskolai oktatás tömegessége, az eltérő tanulói igények és motivációszint ellenére, amennyiben ezt megfelelő módszerekkel tesszük.

A közösségi oldalak tanulási célú alkalmazásáról megoszlanak a vélemények (erről bővebben ld. Szálas, 2012). Számos érv és ellenérv szól a közösségi oldalak mellett és ellen, a tudományos kutatások, esettanulmányok és ismeretterjesztő cikkek mind pozitív, mind negatív tapasztalatokról beszámolnak. Feltételezhető tehát, hogy a közösségi oldalakat alkalmazó oktatás sikeressége tanár- és tanuló-/osztályfüggő is. Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy a közösségi oldalakat alkalmazó tantításnak, különös tekintettel a nyelvoktatásra, milyen módszertani vetületei vannak és hogyan segíti az a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését. Tesszük mindezt abból a célból, hogy segítsük azoknak a tanároknak a munkáját, akik hasonló feladatra vállalkoznának diákjaikkal.

KOMMUNIKATÍV NYELVI KOMPETENCIA A TANTERVEK FÉNYÉBEN

Az Európa Tanács 1989 és 1996 között dolgozta ki a Közös Európai Nyelvi Referenciakeretet (KER), amely egy útmutató dokumentum a nyelvudás szintjének Európa-szerte egységes meghatározására. E dokumentum a nyelvhasználók/nyelvtanulók kompetenciáit tekintve általános kompetenciákat (tényszerű ismeretek, készségek és jártasságok, egzisztenciális kompetencia, tanulási képesség) és kommunikatív nyelvi kompetenciákat (nyelvi, szociolingvisztikai és pragmatikai kompetencia) határoz meg (Közös Európai Referenciakeret, 2002). A KER hatására Európa szerte nagyszabású reformokra került sor a nyelvoktatás valamennyi területén, a nyelvtanításban és a nyelvtanulásban, a tantervkészítésben, a tankönyvírásban, a nyelvtudás értékelésében, mérésében, a nyelvvizsgáztató rendszerekben, a tanárképzésben. Nézzük, hogyan jelennek meg a kommunikatív nyelvi kompetenciák a jelenleg érvényben lévő szerbiai és magyarországi idegennyelv tantervekben.

A szerbiai gimnáziumok oktatási és nevelési céljai között szerepel az idegennyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése, amely a következőt jelenti: „A tanuló képes megérteni, használni és kritikusan gondolkodni fogalmakról, tényekről, érzelmekről és véleményekről, amelyeket mások idegennyelven fejeznek ki beszélt vagy írásos formában. Képes kifejezni és tolmácsolni saját gondolatait, véleményét és érzéseit mind szóbeli, mind írásos formában. Az idegennyelvet megfelelő, konstruktív és kreatív módon használja különböző társadalmi és kulturális helyzetekben.” (Pravilnik o nastavnom planu i programu za gimnaziju, 2012, 18. o.) Az idegennyelvi oktatás céljai között elsőként szerepel a kommunikatív készségek elsajátítása. Az ebből eredő feladatokat a tanterv abban látja, hogy a tanuló képes legyen szóban és írásban megvalósítani szándékát differenciált módon és a szituációnak megfelelően az iskolai és az iskolán kívüli helyzetekben, valamint hogy elmélyítse és bővítse kommunikatív képességeit, illetve megalapozza az idegennyelv használatát a gimnáziumi képzést követően is, legyen szó felsőfokú tanulmányokról, munkahelyről vagy más képzési formáról. Másrészt a tanulónak rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy a más országokból származó emberekkel hozzáértő és öntudatos szóbeli és írásbeli kommunikációt folytasson, elsajátítsa a verbális és nonverbális kommunikáció normáit az adott nyelv jellegzetességeivel összhangban. A szabályzat felsorolja azokat a kommunikatív funkciókat, amelyek ellátására a gimnáziumi tanulónak képesnek kell lennie, mint pl. tetszés-nemtetszés, egyetértés-nemegyetértés kifejezése,vélemény kérése és kifejezése, utasítások és parancsok adása, információ adása és kérése stb. Osztályokra bontva vázolja a témákat, amelyekkel a nyelvoktatás során foglalkozni kell (pl. első osztályban ifjúsági élet, család és társadalom, a célnyelvet használó nemzet kultúrája, tudományos élete). Felsorolja mindazokat a nyelvi tartalmakat konkrét példákkal illusztrálva, amelyeket a tanulónak az adott

osztályban el kell sajátítania, pl. első osztályban angol nyelvből kérdések esetében „WH-questions (Where are you going?), eldöntendő kérdések (Did you take a bus or did you walk?), polite questions (Would you open the window, please?), prepositional questions (Who are you looking at?)” (Pravilnik o nastavnom planu i programu za gimnaziju, 2012, 86-87. o.).

A magyarországi Nemzeti Alaptanterv élő idegennyelvekre vonatkozó kerettanterve a nyelvtanulás célrendszerének felsorolásában a kommunikatív kompetencia fejlesztését hangsúlyozza, amelyet így fogalmaz meg: „a tanulók tudják megoldani nyelvhasználatot igénylő feladataikat az élet különböző területein, a magánéletben, a közéletben, az oktatásban vagy a munka világában.” (NAT, 2012, 1. o.) A kommunikatív kompetenciát több összetevőre bontja:

- NYELVI KOMPETENCIA: a lexikai, grammatikai, szemantikai és fonológiai ismereteket, továbbá ezek használatának képességét jelenti, és az olvasott és a hallott szöveg értése, a beszédkészség, az interakció és az íráskészség fejlesztése hozza működésbe.

- SZOCIOKULTURÁLIS KOMPETENCIA: társadalmi szokások és szabályok ismerete (udvariassági szokások, megszólítások, nyelvi rituálék, testbeszéd, humor, stílusrétegek, dialektusok)

- SZOCIOLINGVISZTIKAI KOMPETENCIA: a nyelvhasználat társadalmi dimenziója, a szociokulturális ismeretek érvényesülése a nyelvhasználat során.

- SZÖVEGKOMPETENCIA: szöveg felépítésének, ill. a szöveg koherenciáját biztosító elemeinek ismerete az írott és a beszélt nyelvben, az interakció szabályai, a különböző típusú szövegek jellegzetes nyelvi elemei.

A magyarországi kerettanterv a szerbiai tantervi szabályzattal szemben kompetencia alapú tanterv, így nem határoz meg sem konkrét nyelvi tartalmakat, sem témákat, hanem a KER nyelvismereti szintjei alapján olvasott és hallott szöveg értése, beszédkészség, interakció, íráskészség és nyelvhelyesség kategóriákban ad útmutatót a fejlesztési feladatokat illetően. A magyarországi nyelvtanár maga döntheti el, hogy milyen nyelvi és tematikai tartalmakkal valósítja meg az előírt feladatokat. A két ország idegennyelvi tanterve ugyan formájában, felépítésében, szerkezetében, tartalmi vonatkozásában és a megvalósítás tekintetében különbözik, viszont mindkettő a kommunikatív kompetencia fejlesztésére teszi a hangsúlyt. Ebből eredően fontosnak tartom megvizsgálni, hogy a kommunikatív idegennyelvi kompetenica fejlesztése során milyen konkrét problémákba ütköznek a nyelvtanárok.

KOMMUNIKATÍV NYELVTANÍTÁS

Az idegennyelv-oktatást az 1970-es évektől napjainkig főként a kommunikatív elvű módszertan jellemzi (Bárdos, 1997). A kommunikatív módszertan nem egy egységes fogalom, fejlődése fázisokra bontható (klasszikus (1970-1990-es évek) és modern (az 1990-es évektől máig) kommunikatív nyelvtanítás) , képviselői pedig különböző tényezőkre (folyamat vagy kimenet alapú megközelítés, tartalom vagy feladat központú, szöveg vagy kompetencia alapú oktatás) helyezik a hangsúlyt (Richards, 2006). Legyen szó bármelyik megközelítésről, a kommunikatív módszertan lényegesen különbözik a hagyományos nyelvoktató módszertanoktól a tanulási feladatok, a munkaszervezés, a tanári és tanulói szerepek, az értékelés szempontjából. Míg a hagyományos nyelvoktatásban a hangsúly a nyelvtani ismeretek és a szókincs bővítésén, nyelvtani szerkezetek, párbeszédek begyakorlásán, a hibák kizárásán volt, addig a kommunikatív elvű nyelvtanítás és –tanulás a tanulók közötti

szabad és természetes interakciót, a páros és csoportmunkát, szerepjátékot, projektmunkát részesíti előnyben, a hibákat pedig annak jelének tartja, hogy a tanuló próbálkozik megfogalmazni a mondanivalóját, és ez által fejlődik a kommunikatív kompetenciája.

A nyelvtanítás kommunikatív megközelítését Jacobs és Farrel (2003) egy paradigmaváltásnak tekinti, amely a következő, tanárokat, tanulókat és tanulást érintő összetevőket jelenti:

- tanulóközpontúság: a tanulót érintő külső ingerek (mint pl. a tanártól érkező információk) helyett, a tanuló szerepének hangsúlyozása

- a tanulás folyamata: a tanulás végterméke és a teljesítményorientáltság helyett, a tanulás folyamatának hangsúlyozása

- a tanulás társas természete: a tanulók csoportot, közösséget alkotnak, nem különálló, dekontextualizált egyének

- a tanulók sokszínűsége: az egyéni különbségek felismerése, kezelése és elismerése

- a kontextus egyedisége: az osztálytermen belüli folyamatok, a szubjektív és affektív tényezők középpontba helyezése

- az iskolán kívüli világ: a holisztikus tanulás megvalósítása céljából az iskolán kívüli világ beemelése a tanítási-tanulási folyamatokba

- a tanulás céljának megértése és egyéni tanulási célok kialakítása

- az egészlegességtől a részletek felé tartó megközelítés, a részletektől az egészlegesség felé tartó helyett.

A fent vázolt szempontok alapján Jacobs és Farrel (2003) 8 markáns változást jelöl meg a nyelvtanítás tekintetében. E szempontokat vesszük alapul a közösségi oldalakat alkalmazó nyelvtanítás és -tanulás módszertani elemzéséhez.

1. A tanulók autonómiája: A tanulók nagyobb fokú önállóságot kapnak nem csak a tanulás tartalmát, hanem módszereit is tekintve.

2. A tanulás társas természete: A tanulás nem egyéni, magánjellegű feladat, hanem közösségben történő interakciók során valósul meg.

3. Tantervi integráció: A nyelvtanítás természetszerűen ad lehetőséget olyan tartalmakkal való foglalkozáshoz, amelyek más tantárgyakban is megjelennek, hasznosíthatók.

4. Értelmes tanulás, a jelentés fontossága: A tanulás akkor lesz eredményes, ha annak tartalma jelentéssel bír a tanuló számára.

5. Sokszínűség: A tanulók egyéni különbségei különböző tanulási stratégiákat, tanulási stílusokat jelentenek, amelyeket figyelembe kell venni és hasznosítani a nyelvtanítás során.

6. Gondolkodási képességek: A nyelv a magasabb szintű gondolkodási képességek, mint pl. kreatív vagy kritikus gondolkodás, fejlesztésének eszköze. Ezek szerint a nyelvtanulás nem öncélú, hanem a gondolkodási képességek fejlesztését és a nyelvtanuláson túl mutató helyzetekben történő alkalmazását szolgálja.

7. Alternatív értékelési módok: Az értékelés hagyományos, alacsonyabb szintű gondolkodási képességeket számbavevő formái (mint pl. feleletválasztó tesztek) helyett, az értékelés új módozataira van szükség, mint pl. megfigyelés, interjú, tanulási napló, portfólió.

8. A tanárok mint tanulótársak: A tanulási folyamatokban a tanár is tanul, mivel a tanulás dinamikussága, a tanulók sokszínűsége folytán folyamatosan újabb és újabb alternatívákat kell alkalmaznia az eredményes tanítás és tanulás érdekében.

KOMMUNIKATÍV NYELVTANÍTÁS A FACEBOOK SEGÍTSÉGÉVEL

2012 tavaszán egy szabadkai gimnázium 3 osztályában pilotkísérlet jelleggel az angol nyelv, a képzőművészet és testnevelés tantárgyak tanítása folyt Facebook-csoportokban. A három műveltségterületen az iskola helyi tantervéhez kapcsolódó, aktuális téma feldolgozása volt a cél:

angol nyelv: modern amerikai kultúraképzőművészet: Vajdasági magyar műemlékek, műemlékvédelemtestnevelés: szertorna

Online és jelenléti munkaformákban, azaz a Facebook közösségi oldalon létesített rejtett csoportban, valamint az iskolai órákon folyt a tanítás és a tanulás. A pilotkísérlet célja az volt, hogy az angol nyelv, képzőművészet és testnevelés tantárgyak oktatásában egy tantervi téma feldolgozása során megvizsgáljuk, milyen tartalmakat osztanak meg a diákok, a megosztott tartalmakhoz mennyi és milyen hozzászólás érkezik, hogyan látják a projekt során megvalósuló tevékenységeket és tanulást a tanárok és a tanulók (Szálas és Kárpáti, 2012). A program oktatási céjai: tartalomkeresés- és megosztás, kollaboratív tudásépítés, reflexió, metatanulás, az adott téma körbejárása és a tanultak megvitatása, elmélyítése. A platform alkalmazásának módszertanát a nyelvtanítás szempontjából vizsgáljuk, de ebben a két másik tantárgyhoz kapcsolódó általános módszertani elemek is segítségünkre lesznek.

A program menete

A tanárok zárt Facebook csoportot létesítenek a projekt címével, amelybe meghívják az adott osztály tanulóit, rövid bevezetőt írnak a témáról, kérdéseket vet nek fel, motiválják a diákokat a tartalmak gyűjtésére és közzétételére a Facebook csoportban. Az első órán bevezetik a témát előadás, prezentáció formájában A diákok előzetes tudásának és tapasztalatának megismerése után, ismertetik a Facebook projektet, a céljait, időtartamát, menetét és a feladatokat, követelményeket, megbeszéljük a projekttel kapcsolatos kérdéseket. Ezután öletbörzét tartanak a témában, és megkezdődhet a források keresése az Interneten, amelyhez a tanár adhat kiindulópontokat.

A diákok a munkát házi feladat formájában folytatják, és szövegeket, képeket, videókat, webcímeket gyűjtenek a témával kapcsolatban, amelyet egy rövid ajánló/ismertetővel a Facebook csoport falán tesznek közzé. Az osztálytársak, akik

csoportmunkában is dolgoznak, hozzászólnak a megosztott anyagokhoz, így a tartalmak kapcsán beszélgetések alakulhatnak ki. A tanárok adminisztrátorként viselik gondját a csoportoldalnak és a megosztott tartalmaknak, ösztönzik a diákok részvételét, dícsérik/lájkolják a közzétett tartalmakat, bátorítanak, segítséget, iránymutatást adnak a további munkához. A tartalmakat nem értékelik online, erre az iskolai órákon kerül sor.

A további órákon a tanárok reagálnak a megosztott tartalmakra, lehetőleg nem ítélkeznek, bírálnak, hanem kiemelnek fontos információkat, pótolják a hiányzó tudáselemeket, jelzik az esetleges hibákat, félreértéseket. A diákok és a tanár közösen értékelik az eddig megvalósított munkát, a tanár álláspontok kialakítására ösztönöz, esetleg közösen kiemelnek néhányat a legtalálóbb/ legkreatívabb/ legtartalmasabb/ legnépszerűbb/ legmulatságosabb megosztott tartalmak közül. A további munkához további, szakmailag elmélyültebb kérdéseket vetnek fel.

Az utolsó órákon az ismeretek összegzésére kerül sor, a diákok kiemelik, mit tartanak legfontosabbnak a téma kapcsán, mi a legérdekesebb, legmeglepőbb információ. Utolsó feladatként leírják reflexióikat a projekttel kapcsolatban, amelyet szintén a Facebook csoport falán tesznek közzé.

Az 1. sz. függelék a Facebook-os iskolai óra lebonyolításához nyújt módszertani segítséget.

A FACEBOOK-KAL TÖRTÉNŐ KOMMUNIKATÍV NYELVTANÍTÁS MÓDSZERTANI ELEMZÉSE

Az alábbiakban leírásra kerül, hogy Facebook-kal segített angol nyelvtanítás során hogyan érvényesültek és milyen módszertani megoldásokkal valósultak meg a Jacobs és Farrel (2003) által felsorolt kommunikatív nyelvtanulási szempontok.

1) Tanulói autonómia és tanulóközpontúság

A projekt során szinte teljes egészében a tanulók munkáján van a hangsúly, akik tartalmakat gyűjtenek az Interneten, ezeket megosztják, elolvassák az osztálytársak posztjait és megvitatják azokat. A tartalmakat tehát nem a tanár, hanem a diákok generálják személyes érdeklődésük alapján, így a tanulási folyamat individualizációja, ez az egyre fontosabbá váló oktatási módszer is megvalósul. Emiatt a tanár szerepe is módosul, mivel az a feladata, hogy ösztönözze a diákok munkáját, segítséget nyújtson, adminisztrálja a közzétett tartalmakat, hozzászólásaival moderálja a beszélgetéseket. Az alábbi poszt egy példa arra, ahogyan a tanár segítheti a beszélgetés elindulását, illetve kérdéseivel hozzájárulhat, hogy a tanuló továbbgondolja a közzétett tartalmat, ösztönzi a további információkeresést.

2) A tanulás társas természete

A program fontos eleme a kollaboratív tudásépítés: a tanulók egyéni hozzájárulásai tárják fel a tanult témát, a tudáselemeket közösen gyűjtik, a tartalmak bővülnek, módosulnak a csoportban közzétett posztok és hozzászólások alapján. Az interakciók lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók egymástól tanuljanak, véleményezzék egymás gondolatait. A nyelvtanítás szempontjából pl. a nyelvhelyesség ellenőrzése, a nyelvtani vagy szókincsbeli hibák kiküszöbölése igen hatékonynak bizonyult a Facebook-csoportban. Néhány iskolai órán az volt a feladat, hogy a csoportoldal tartalmaiban nyelvhelyességi hibákat keressenek és javítsanak ki. Ezt illusztrálja az alábbi példa:

Ez a tevékenység természetesen lehet folyamatos is, de mindenesetre fontos, hogy a javítás ne legyen sértő. Erre szolgál a korrekciót jelző * a javított rész után, így minden véleményezés nélkül, hatékonyan kimutatható a helyesbítési javaslat, amelyet a tanár figyelemmel kísér és jelzi, amennyiben az téves.

3. Tantervi integráció

A csoportoldalon számos olyan témával foglalkoztak a tanulók, amely az Egyesült Államok földrajzát, természeti kincseit, kulturális és művészeti értékeit,

tudományos életét, gazdasági és politikai, valamint közéleti jelenségeket taglalnak. Ezekkel a témákkal más tantárgyak keretében is foglalkoznak/foglalkoztak, ill. az angol órán szerzett ismereteiket felhasználhatják más műveltségterületeken, mint pl. a földrajz, irodalom, természettudományok, művészettörténet, szociológia, történelem. A szaktanárokkal történő tantervi egyeztetés alapján a nyevltanulás ily módon kiváló lehetőséget ad az előző ismeretek hasznosítására, illetve a más tantárgyakban előlátott ismeretek megalapozására, bővítésére és elmélyítésére.

4. Értelmes tanulás, a jelentés fontossága

A közösségi oldalakon végzett tevékenység nagy mértékben meghatározza a mai tinédzserek identitását és szocializálódását (Szálas, 2012). Számukra az online lét a valós lét kiterjesztését jelenti, amelyben barátkoznak, társalognak, információt szereznek és osztanak meg, kinyilváníthatják véleményüket, közös érdeklődés mentén csoportokba szerveződhetnek. A közösségi oldal esetükben egy olyan természetes közeg, amelyben otthonosan mozognak, jó ismerik a kezelőfelületét, rendelkeznek bizonyos szintű jártassággal a kommunikációs normák tekintetében.

A Facebook-os nyelvórák során olyan ismeretekre tehettek szert, amelyeket egyéni érdeklődésük alapján ők maguk vagy osztálytársaik tartottak relevánsnak, értelmesnek. A tanár természetesen koordinálta a munkát különböző feladatok megfogalmazásával, mint pl.

- Olvass el egy cikket egy amerikai napilapból, és fogalmazz meg egy rövid véleményt, amivel a társaid figyelmébe ajánlod a cikket.

- Véleményed szerint ki a legbefolyásosabb, ma is élő amerikai személy? Miért?

- Ha tehetnéd, melyik amerikai természeti csodát látogatnád meg? Miért?

- Keress olyan amerikai hagyományt, szokást, kulturális jelenséget, ami tipikusan amerikai, és a mi kultúránkban nem létezik. Mi a véleményed róla?

A feladatokon belül viszont mindenki szabadkezet kapott a források felkutatásában, a tartalmak kiválasztásában és a tartalmak formátuma tekintetében is. A feladatok kiötlésében a tanulók is résztvettek, ők is javasolhattak, így számukra még relevánsabb témákkal foglalkozhattak. Egy alkalommal volt lehetőségünk egy amerikai anyanyelvű vendég fogadására az iskolai órán, ami szintén motiválóan hatott mind az ismeretek bővítésére, mind a kommunikációs képességek gyakorlására.

A tárgyi ismeretszerzés mellett, a tanulók fejlesztették kommunikációs kompetenciájukat is. Kipróbálhatták, gyakorolhatták és fejleszthették azokat az idegennyelvi kommunikációs képességeiket, amelyeket a más nyelvet beszélő kortársaikkal való szóbeli és írásbeli kommunikáció során is alkalmazhatnak. A Facebook-csoport informális jellegénél fogva kimondottan alkalmas a kollokviális nyelvhasználat gyakorlására, illetve lehetőséget ad a formális és az informális nyelvezet közötti különbségek kiemelésére.

Megbeszéltük az ún. netiquette szabályokat, azaz társas konvenciókat, amelyek szükségesek a hatékony online kommunikációban. Ilyenek pl. a témához nem kapcsolódó hozzászólások, amelyek nehezítik a lényeges elemek követését, ill. teljesen ellehetetlenítik a társalgást. Ezen kívül egy online felületen kimondottan

fontos betartani a valós életben is érvényes kommunikációs illemszabályokat, hiszen a bejegyzések dokumentálódnak és gyakran nem lehet őket törölni, módosítani, pl. véleménynyilvánítás során nem sértegetünk, legyünk udvariasak akkor is, ha valamivel nem egyezünk. Beszélgettünk a szellemi tulajdon védelméről, a szerzői jogokról, és annak szükségességéről, hogy jelezzük a forrást, amennyiben valahonnan idézünk. Ezekre később a tanulók egymást emlékezették, amennyiben elmaradt a forrás megjelölése.

5. Sokszínűség

A tanulók közötti különbségeket a Facebook-os munka és a kapcsolódó feladatok teljesen méltányolták. Egyes tanulók szívesebben kerestek a feladathoz kapcsolódó videót mint szöveget vagy képet és fordítva, mások szívesebben olvasgatták, nézegették egymás bejegyzéseit. Egyesek szorgalmasan közölték az újonnan felfedezett információkat, mások inkább hozzászóltak, társalogtak. Az egyéni különbségek valójában csak színesebbé tették a csoport munkáját és a csoportoldalt.

6. Gondolkodási képességek

A magasabb szintű gondolkodási képességek, mint pl. kreatív vagy kritikus gondolkodás fejlesztése időigényes feladat, és a projekt időbeli határait tekintve lényegesebb előrehaladás ebben a tekintetben nem volt megvalósítható. A Facebook-os tevékenység természeténél fogva a véleményalkotásról is szól, tehát az iskolai munka során is ezt ösztönöztük. Számos olyan feladatot kaptak a tanulók, amikor az osztálytársaik bejegyzéseire kellett reagálniuk, ill. véleményt megfogalmazni ezekről. A bejegyzések írásakor is fontosnak tartottuk a kreativitást és az igényesen megfogalmazott véleményt, a „copy-paste” bejegyzésekkel szemben. A saját

véleményt közlő bejegyzések motiválóbbnak bizonyultak a hozzászólások számának és minőségének tekintetében is.

7. Alternatív értékelési módok

Az értékelés hagyományos, alacsonyabb szintű gondolkodási képességeket számbavevő formái (mint pl. feleletválasztó tesztek) helyett, az értékelés új módozataira nyílt lehetőség a Facebook csoportoldal tartalmait elemezve. A hagyományos jelenléti oktatással ellentétben, az egyes tanulók részvétele teljes egészében dokumentálódik, pontosan nyomonkövethető és bármikor visszaolvasható a munka során, így feltérképezhető a diákok egyéni fejlődési folyamata. A megosztott tartalmak, hozzászólások, dokumentumok értékelését, véleményezését nemcsak a tanár, hanem maguk a tanulók is végezték. Tapasztalatunk szerint ez az értékelési forma, vagyis a társértékelés (peer assessment) igen hatékonynak bizonyult, és ösztönzően hatott a további munkát, hozzájárulásokat illetően.

8. A tanárok mint tanulótársak

A tanulási folyamatokban a tanár is tanul, mivel a tanulás dinamikussága, a tanulói sokszínűség folytán folyamatosan újabb és újabb alternatívákat kell alkalmaznia az eredményes tanítás és tanulás érdekében. A tanár tevékenykedve tesz szert új ismeretekre, tapasztalatokra (learning by doing). Másrészt a csoportoldalon történő közös tudásépítésben a tanár is részt vesz, ő maga is forrásokat keres és a tanulók által gyűjtött tudáselemek között számára is lehetnek újak.

BEFEJEZÉS

A kérdőívek kiértékelése folyamatban van. Az első olvasatának tapasztalatai alapján úgy tűnik, összeségében a diákok hasznosnak és izgalmasnak ítélték meg a Facebook-os csoportoldalt és órákat. A tanulók zöme úgy érzi, tudása gyarapodott és fejlődtek nyelvi képességeik. A Facebook-kal történő tanulást valamennyien lelkesen fogadták, nem volt tapasztalható ellenérzés, amelyről egyes tanulmányok beszámolnak (pl. Selwyn, 2009) A Facebook-os feladatok elvégzéséhez és az tanórai Facebook-használathoz pontos szabályokat és utasításokat beszéltünk meg, amelyekkel biztosítható volt a tanulók folyamatos részvétele, ill. összpontosítása az adott feladatra, és kizárható a közösségi oldal más célból történő használata az órán. Az egyes tanulók Facebook aktivitását illetően, a hagyományos jelenléti oktatáshoz hasonlóan itt is megfigyelhető volt néhány tanuló intenzívebb részvétele munkában, viszont az is megállapítható, hogy az órákon egyébként visszahúzódóbb, csendesebb tanulók a csoportoldalon aktívabbnak bizonyultak. A csoport munkájában kevésbé résztvevő tanulók az egyes feladatok témáját találták számukra irrelevánsnak, és ennek tulajdonították gyengébb részvételüket.

1. sz. függelék

A Facebook csoportoldal használata az iskolai órán

A Facebook-csoport használata az iskolai órán abból a célból történik, hogy a csoport oldalon megosztott tartalmakat elemezzük, megbeszéljük. Ezek alapján kerülhet sor a további feladatok megbeszélésére, amely során a tanár irányíthatja a tanulók munkáját, hogy minél mélyrehatóbb tudásra tegyenek szert a téma kapcsán, és ne csak egy „tartalomlista” legyen a csoportoldal.

Az elemzés során szükséges:

- felhívni a tanulók figyelmét a lényegesebb tudáselemekre,

- megbeszélni az esetleges hiányosságokat, hibákat, félrértelmezéseket, a nem megfelelő tartalmakat (mind a posztok, mind a hozzászólások esetében),

- ki lehet emelni a legtartalmasabb, legeredetibb, legszakmaibb, legérdekesebb posztokat, ill. hozzászólásokat, ezt megteheti a tanár és/vagy a tanulók, minden esetben a választás indoklása is szükséges,

- hangsúlyozni, hogy ha nem önálló, nem saját szöveget osztanak meg, akkor közölni kell a forrást és a webcímet, ahonnan a szöveget bemásolták (videók, képek, linkek esetében ez a Facebook-on automatikus), különben plágiumot követnek el (mások gondolatait, ötleteit sajátként használják), ami súlyos vétségnek számít,

- szorgalmazni, bátorítani a posztok kapcsán kialakuló beszélgetéseket, kiemelni a már létező jó példákat

- a tanulókkal ismertetni egy jó poszt ismérveit:

o a témája szorosan kapcsolódik az oldal témájához,

o új, nem széles körben ismert, nem közhelyes információt hordoz,

o szövege lehet saját vagy más szerzőé (jelezni kell hivatkozással),

o tartalmaz illusztrációt is (kép, videó, hang),

o nyelvtanilag helyes, nem tartalmaz helyesírási hibákat, elgépeléseket,

o a mondanivalója elgondolkodtató, meglepő, megdöbbentő, esetleg provokatív, megbeszélésre, megvitatásra is alkalmas

o a tanulót személyes érdeklődés fűzi a poszt témájához, amelyet oly módon jelez, hogy bizonyítja, a poszt nem csak egy sima Google vagy más keresés eredménye, hanem a tanuló alaposan tanulmányozta a forrást, esetleg az információnak, jelenségnek utánajárt más weboldalakon is

o kérdéseket vet fel, amelyeket jelezhet maga a poszt szerzője is

o tartalmas beszélgetéseket generál, amit a poszt szerzője segíthet elő a fentiekre való odafigyeléssel.

- a tanulókkal ismertetni a jó hozzászólás ismérveit:

o a témája szorosan kapcsolódik az oldal és a poszt témájához,

o szövege lehet saját és más szerzőé (jelezni kell hivatkozással),

o nyelvtanilag helyes, nem tartalmaz helyesírási hibákat, elgépeléseket,

o bizonyítja, hogy a hozzászóló megismerkedett a közzétett tartalommal,

o saját, személyes gondolatokat is tartalmaz,

o a poszt kapcsán javasolhat további linkeket is,

o kérdéseket vet fel, továbbfűzi a poszt mondanivalóját

Szabályok a Facebook órai használatához

A hatékony órai munka érdekében szükséges megbeszélni a Facebook használatának szabályait az órán. Fontos, hogy a diákok akkor kapcsolják fel a számítógépet, amikor a tanár erre utasítást ad. Tehát ha az oldal tartalmát akarjuk közösen elemezni, akkor erre célszerű a tanári gépet és a projektort használni, hogy mindenki arra figyeljen. A diákok csak akkor nyitják meg a Facebook csoport oldalát, amikor konkrét feladatot kell elvégezniük rajta. A tanári utasítások alapján, a feladat elvégzése céljából szabad:

- megnézni, tanulmányozni a csoport oldalán megosztott tartalmakat.- hozzászólni a csoport oldalán megosztott tartalmakhoz- forrásokat keresni az Interneten és megosztani azokat a csoport oldalán

A Facebook-os óra alatt tilos minden olyan tevékenység, amely nem a csoportoldal munkájához kapcsolódik, azaz

- saját vagy ismerősök oldalainak nézegetése (hírfal, videók, képek stb), így bármilyen nem a csoportoldalhoz tartozó anyag kommentelése, lájkolása is

- üzenetek olvasása, írása- chattelés (osztálytársakkal is), amennyiben nem az a feladat- játék

A szabályszegők kikapcsolják a számítógépet, és az óra további részében nem használhatják azt.

Lehetséges órai feladatok a Facebook csoportoldalán

1. A következő 15-20 percben keress egy témát, amelyről egy posztban szöveget, képet, videót is tegyél fel a csoportoldalra. Ha van időd, nézd meg társaid posztjait és szólj hozzájuk.

2. A tanár vagy a diákok kiválasztanak egy legtartalmasabb vagy legérdekesebb posztot és további információkat gyűjtenek hozzá, amely alapján mindenki hozzászól az adott poszthoz. (idő: kb. 15-20 perc)

3. A tanár vagy a diákok kiválasztanak egy hozzászólást, amelyre további hozzászólásokkal lehet reagálni. Ha szükséges további információt keresnek, és folytatják a megkezdett beszélgetést.

Irodalom

Bárdos Jenő (1997): A nyelvpedagógia fejlődése és tudatosulása. Magyar Pedagógia, 97. 1. sz. 3-17.

Davies, J. (2012): Facework on Facebook as a new literacy practice. Computers & Education, 59. 19–29.

Jacobs, G. M. és Farrel, T. S. C. (2003): Understanding and Implementing the CLT (Communicative Language Teaching) Paradigm. RELC Journal, 34. 1. sz. 5-30.

Közös Európai Referenciakeret 2002 – magyar változat. http://www.nyak.hu/nyat/doc/ker_2002.asp (Letöltve: 2012. 08. 28.)

Pravilnik o nastavnom planu i programu za gimnaziju, 2012

Richards, J. C. (2006): Communicative Language Teaching Today. Cambridge University Press, New York

Szálas Tímea és Kárpáti Andrea (2012): Facebook-kal tanítani – középiskolai pilotkísérlet. In: Ollé János (szerk.): IV. Oktatás-Informatikai Konferencia. Tanulmánykötet. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest

Szálas Tímea (2012): Közösségi oldalak az oktatásban. Új Kép, 15. 1-2. sz. 64-73

Szemere Pál (szerk.) (2006): Mire képes az iskolai nyelvoktatás? – kerekasztal-beszélgetés. http://www.nyelvtanulas.abbcenter.com/?id=9689&cim=1# (Letöltve: 2012. 08. 28.)