SZAKMAI NAPElőadó: Dr. Gál Jolán

2013. december 12.

2000. évi C. törvény a számvitelről

Összevont (konszolidált) beszámolóra vonatkozó szabályozás módosításai:

1. Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő- üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a.) a mérlegfőösszeg 5400 millió Ft-ot, b.) az éves nettő árbevétel 8000 millió Ft-

ot, c.) az üzleti évben átlagosan

foglalkoztatottak száma a 250 főt (Sztv.117. § (1)

2000. évi C. törvény a számvitelről

2. Összevont ( konszolidált) beszámoló Könyvvizsgálata, könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása 2014. január 1-től hatályos előírása:

a.) Azon vállalkozások esetében amelyek a nemzetközi számviteli standardok (IFRS) szerint állítja össze az összevont (konszolidált beszámolóját jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgáló feladatok ellátására csak akkor adható kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére megbízás, ha rendelkezik IFRS minősítéssel

b.) a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését , az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését olyan személy végezze, aki

- IFRS regisztrált szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, vagy IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló ( Sztv. 10. § (5)-(6) bek.

2000. évi C. törvény a számvitelről

Közbenső mérleg

A Sztv. 21. § a saját tőke évközi megállapítására vonatkozóan:

- ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásának megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni(Sztv.21. § (6) bekezdés

2000. évi C. törvény a számvitelről

Éves beszámoló készítése devizában (Sztv.20. § (4)-(5) bekezdés kiegészült

- bármely vállalkozó az euróban, vagy USA dollárban készítheti el az éves beszámolóját, az erre vonatkozó feltételek nem változtak.

Devizás tételek forint értékének meghatározása (Sztv. 60. § (4)-(5). bekezdés kiegészítése

- az Európai Központi Bank által közzétett , hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani

2000. évi C. törvény a számvitelről

A külföldi pénzértékre szóló tartozások halasztott ráfordításként kimutatott összegének megszüntetésére vonatkozó szabályozás módosítása (Sztv. Átmeneti rendelkezések 38.pont) A módosítás a Sztv.33. § (2)-(4) bekezdését érinti.

-A külföldi pénzértékre szóló tartozások 2014. december 31-ig történő lejárat előtti egyösszegű visszafizetése esetén a halasztott ráfordítás a vállalkozó saját döntése alapján a visszafizetés üzleti évében és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben is megszüntetheti

2000. évi C. törvény a számvitelről

Eredménytartalék csökkenésének jogcímei Sztv. 37. § (2) bekezdés g. pontja kiegészült

- a pénzmozgással, illetve eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét, ideértve a gazdasági társaság, szövetkezeti tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része a jegyzett tőke , a tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összegét is.

Szt. 39. § (2) bekezdése kiegészül (2a) pont. - Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények

kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik , akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni.

2000.évi C törvény a számvitelről

Sztv. 77.§ (1) bekezdés egyéb bevételek b) pontja és a 81. § (1) bekezdés egyéb ráfordítások b) pontja kiegészül

- a behajtási költségátalányok jogcímmel Kapcsolódó jogszabály : Ptk. 301/A. § késedelmi kamatra vonatkozó szabályozása 2013. július

1-től. A módosítás a jegybanki alapkamat figyelembe vételének időpontjára, mértékér és a behajtással kapcsolatos költségek megtérítését érinti.

- Késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékkal növelt értéke

- A jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére legalább 40 eurónak megfelelő forintösszeget megfizetni. Az átszámítást a késedelmi kamatfizetés kezdőnapján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon kell elvégezni.

2000. évi C. törvény a számvitelről

Könyvvizsgálati értékhatár módosításanettó árbevétele 300 millió forint felett

Sztv.155. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem alkalmazhatja a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben az a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt – az adózás rendjéről szóló törvény szerinti - köztartozása van.

Ebben az esetben mindig kötelező a könyvvizsgálat.

2000. évi C. törvény a számvitelről

Kiegészül a Sztv. 40. § (4) , a 42. § (6), a 91. § b) pont Átváltoztatható kötvény részvénnyé történő átalakítása szöveg.

„ Átváltoztatható, átváltozó kötvény részvénnyé átalakítása” szövegrészre.

. Eszközök bekerülési értéke Sztv. 47. § (10) bekezdéssel egészül ki. - Az eszköz bekerülési értékét módosítja az a felek között utólag

elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet

A fenti szabály miatt a Sztv. 73. § és 78. §. is új bekezdéssel egészül ki.

Kapcsolódó jogszabály : 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról.

2000.évi C. törvény a számvitelről

A számviteli törvénybe újra bekerült az Országos Számviteli Bizottság. A törvény tartalmazza a számviteli bizottság feladatát és működésének szabályozását.

2007.évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról a könyvvizsgálói tevékenységről,

valamint a közfelügyeletről (továbbiakban: Kkt)

A módosítás területei: 1. § (3) bekezdés h) pont Könyvvizsgáló Közfelügyeleti

Bizottság helyett, a könyvvizsgálói közfeladatokat ellátó szervezet (továbbiakban: közfelügyeleti hatóság)

149. § ( 1) bekezdés kiegészülA jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátásának biztosítása céljából a kamara a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek könyvvizsgálói tevékenységét minőségbiztosítási rendszer keretében folyamatosan ellenőrzi (kamarai minőségellenőrzés)

149. § (2) bekezdés módosul és kiegészülA közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek tevékenységét a közfelügyeleti hatóság minőségbiztosítási rendszer keretében folyamatosan ellenőrzi ( a továbbiakban: minőség-ellenőrzés).

2007.évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a

közfelügyeletről (továbbiakban: Kkt)

2. § 4.pont Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete helyett Magyar Nemzeti Bank szerepel

3. § 14.pont Egyéni könyvvizsgáló magánszemélyként is végezhet könyvvizsgálatot nem kell egyéni cégnek lenni. Ezzel a szabályozással egyidejűleg hatályát veszti a 9. § (3) - (4) bekezdése, 34. § (1) és a 35.§ is. A kamara 2014. december 31-ei hatállyal hivatalból törli a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásából az egyéni vállalkozókat.

120.§ (6) bekezdés módosulA kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb két alkalommal töltheti be ugyanazt a tisztséget

126. § (1) bekezdés kiegészítésre került a főtitkárra vonatkozó követelményekkel.

A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012

/EU parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: EMIR)

A rendelet kiadásának előzményei:

Pénzügyi válság 2008. szeptember 15. Lehman Brothers, Bear SternsSzabályozott piacon kívüli OTC derivatív (származtatott) ügyletek

szabályozásának felülvizsgálata. A vizsgálat megállapításai: = hatalmas méretű piac, = nem kellően egyértelmű (transzparens ) = nem kellően szabályozott = rendszerszintű kockázat (globális piac)2009. Pittsburgh G20 nyilatkozatSzabályozás: USA (Dodd-Frank Act) Európai Unió (EMIR)

Megj: EMIR = (European Market Infrastructure Regulation); OTC = (Over The Counter)

EMIR Az EMIR 2012. augusztus 16-án lépett hatályba. A szabályozás azokra a

származtatott ügyletekre vonatkozik, amelyek megkötése nem az Európai Unió szabályoknak megfelelő szabályozott piacon (tőzsdén, vagy nem azzal egyenértékűnek tekintett harmadik országbeli piacon került sor.

Az EMIR fő célja az Európai Unió OTC derivatív piacai működésének javítása, a cél megvalósulását a következőkkel kívánja elérni:

- az OTC derivatív ügyletekre a központi elszámolási kötelezettség bevezetése,

- az átláthatóság növelése érdekében az OTC derivatív ügyletek kereskedési adattárházakba történő jelentésével

. A rendelet egységes szervezeti, üzletmeneti és prudenciális sztenderdeket ír elő a központi szerződő felek (CCP) és a központi adattárházak (TR) számára

Megj: CCP = (Central Counterparty Clearing); TR = (Trade Repository)

EMIR Az EMIR előírásai a pénzügyi és nem pénzügyi szerződő

felekre is vonatkoznak (függetlenül azok típusától és méretétől)

Pénzügyi szerződő felek : - a befektetési vállalkozások, - hitelintézetek, - biztosítási vállalkozások, - életbiztosítással foglalkozó biztosítóintézetek, - átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív

befektetési vállalkozások, - foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, - alternatív befektetésialap-kezelők által kezelt alternatív

befektetési alapok. (EMIR 2. cikk 8. pontja alapján)

EMIR Nem pénzügyi szerződő felek:

- Az Unióban székhellyel rendelkező vállalkozás, - Ebbe a körbe tartoznak a magánszemélyek is. (EMIR 2. cikk 9. pont)

EMIREMIR előírások: - Minden megkötött derivatív (származtatott) ügyletet be

kell jelenteni a kereskedési adattár felé, valamennyi (OTC és tőzsdei) derivatív ügylet vonatkozásában

- Mindkét szerződő fél köteles minden egyes ügyletet jelenteni.

- A nem központi, hanem kétoldalú elszámolási ügyletek esetében kockázat csökkentési technikák alkalmazása.

- Központi szerződő fél beiktatása a megadott küszöbérték felett

EMIR Jelentéstételi kötelezettség A jelentést az adattárak részére kell megtenni jelenleg 6 kereskedési

adattár (TR) kapott engedélyt. Bejelentési kötelezettség 2014. február 12-től kezdődik.

Bejelentési kötelezettség azon ügyletek vonatkozásában áll fenn amelyek:

- megkötésére 2012 . augusztus 16. előtt került sor és amelyek még nem záródtak le,

- megkötésére 2012. augusztus 16-án, vagy azt követően került sor Bejelentési kötelezettség az ügylet megkötését követő munkanapon. Az ügyletek bejelentési határideje a bejelentési kötelezettséget

megelőzően kötött ügyletek esetében a következő: - Ha az ügylet a jelentés időpontjában meg nem záródott le akkor 90

napon belül kell bejelenteni, - Ha az ügylet már lezáródott, de 2012. augusztus 16-án még nyitott

volt akkor 3 éven belül kell lejelenteni.

EMIR Kockázatcsökkentési technikák

alkalmazása A nem központi, hanem kétoldalú elszámolási OTC derivatív

ügyletre új kockázatcsökkentési előírások, ezek: a) az ügyletek időben történő megerősítése

(visszaigazolása) b) portfólió egyeztetés c) eljárás a vitás kérdések kezelésére d) portfólió esetleges összevezetése e) kezdeti és változó biztosíték nyújtása (2015-től) f) Napi értékelés Megjegyzés: az e) és f) pont csak a klíring küszöbérték

feletti pénzügyi és nem pénzügyi szerző felekre vonatkozik.

EMIR Központi szerződő fél (CCP) beiktatása Központi szerződő fél beiktatására abban az esetben kerül sor, ha

az ügylet a szabályozásban meghatározott küszöbérték felett van.

A küszöbértéket egy 30 napos átlagos pozíció alapján derivatíva típusonként meghatározni. A küszöbértékek:

- hitel és részvény derivatíva 1 milliárd EUR - minden egyéb derivatíva esetén 3 milliárd EUR A küszöbérték elérését, vagy a küszöbérték alá kerülést a nem

pénzügyi szerződő feleknek be kell jelenteni az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (továbbiakban: ESMA) és a MNB-nek.

Megj: ESMA (European Securities and Market Authority)

Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA)

Hatásköre: - A kereskedési adattárak (TR) nyilvántartásba vétele,

felügyelete Feladata: - A technikai standardok kidolgozása - Ajánlások és iránymutatások Jelen időpontig kidolgozott és megjelent standardok: - 3 végrehajtás-technikai standard (implementing technical

standard ITS) - 6 szabályozástechnikai standard (regulatory technical

standard RTS)

Forrás: www.pszaf.hu/ba/menu/eu/kiemelttemak/emir

Az EMIR előírásaiból adódó jelentési kötelezettség teljesítése

Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (KELER)

- adatközvetítőként történő működés, ennek keretében

= kapcsolat kiépítése egy kereskedési adattárral (TR) és felé továbbítja a piaci szereplők jelentéseit,

= biztosítja , hogy rajta keresztül a piaci szereplők jelentési kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni.

- Célja a kereskedési adattári engedély megszerzése.

4/2011. (X.4.) számú PSZÁF-MKVK közös ajánlás

Hitelintézeti könyvvizsgálat- Bank szakosított hitelintézet, fióktelep, prudenciálisan működő vállalkozás

összesen : 32 db ebből: „Big4”által könyvvizsgált 24 db Egyéb könyvvizsgáló 8 db- Takarékszövetkezet összesen: 125 db Könyvvizsgáló 45 fő

Különjelentések értékelése A beküldött különjelentések értékelésére a felügyeleti hatóságnak értékelési

rendszere van, un. Szöveges információ feldolgozó program. Az értékelés felépítése: - a könyvvizsgáló - a különjelentés formai megfelelősége - az értékelés szakmai helyessége - a tőke helyzet - vállalatirányítási, működési kockázatok - Intézkedés

4/2011. (X.4.) számú PSZÁF- MKVK közös ajánlás

A különjelentésen kívüli értékelések:

- folyamatos felügyelés során végzett értékelések - átfogó, eseti vizsgálatok megállapításai

A különjelentések értékelése Az értékelés a 2010. évi különjelentéssel kapcsolatos

megállapításokhoz történt. Az értékelés eredménye: Javulás következett be két terület kivételével, ezek: - Negatív bizonyosság - Hiányzik a könyvvizsgáló véleménye, értékelése( leíró

jellegű)

4/2011. (X.4.) számú PSZÁF- MKVK közös ajánlás

Jövőbeni célok: - Szorosabb együttműködés a könyvvizsgálóval, - A tapasztalatok egyeztetése, - Információ áramlás hatékonyságának növelése, - Folyamatos kapcsolattartás

Csalás, megtévesztés, visszaélés és szabálytalanságok feltárása a könyvvizsgálat folyamán

Ámon Gábor Pintér Zoltán

Bázel III. előzmények, főbb események időrendben

2011. július: Az Európai Bizottság előterjesztése a CRD IV és CRR jogszabályokra

2012. május: CRD IV és CRR javaslat előterjesztése az EU tanácsának

2012. ősz: Parlamenti szavazás a beterjesztett jogszabályokról (ez nem történt meg)

2013. június 26. a rendelet és irányelv elfogadása

CRD (Capital Requirements Directive) IV. módosítása

Az EU Parlament és Tanács 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87 EK irányelv módosításáról

Az irányelv módosítása beépül a Hpt.-be és új kormányrendeletekbe.

Az irányelv témaköre nem változott.

Capital Requirements Regulation (CRR)

Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete ( 2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről.

A rendelet közvetlenül hatályos.

Tőkepufferek célja: tőkeszint növelése, jó minőségű alapvető tőketöbblet tartásának

biztosítása

Tőke fenntartási puffer

•a stresszes periódusok alatti veszteségek kezelésére• mértéke: a teljes kockázati kitettség érték 2,5 %-a, amelytől lehetséges a szabályozónak eltérni•intézményi szinten erősíteni a veszteség kezelés képességet•fedezete: elsődleges alapvető tőke

Anticiklikus tőkepuffer

•a bankszektor védelmének felépítés megnövekedett hitelkihelyezés esetén. •a bankszektor kihelyezési képességének tartós fenntartása•mértéke: a teljes kockázati kitettség 0-2,5%-ig terjedhet, az illetékes hatóság előírása alapján magasabb érték is lehet•a hitel/GDP arány hosszú távú trendjétől való eltérés mérése•Fedezete: elsődleges alapvető tőke

Rendszerkockázati tőkepuffer

•megelőzni és csökkenteni a hosszú lejáratú nem ciklikus rendszer vagy makró prudenciális kockázatot, amelyet nem fedez más puffer•mértéke 0-3%-ig terjedhet, az illetékes hatóság előírása alapján•más tagállamokban lévő kitettségre is alkalmazható •fedezete: elsődleges alapvető tőke

Adatszolgáltatás, jelentések

Európai Uniós szinten közös felügyeleti jelentések

- Pénzügy jelentések (FINREP) csak konszolidált szinten- Prudenciális jelentések (COREP) egyedi és konszolidált szinten- COREP témakörök

= Szavatoló tőke, tőkemegfelelés és kockázatok tőkekövetelménye= Ingatlan fedezet melletti kölcsönből származó veszteségek= Nagykockázati kitettségek= Tőkeáttétel= Likviditás fedezeti követelmény, nettó stabil forrás-ellátottsági követelmény

Jelentési gyakoriság- Szavatoló tőke, tőkemegfelelés negyedévesJelentési időpontok- Május 12, augusztus 11, november 11, február 11.A jelentést első alkalommal egyedi szinten május 30. , konszolidált szinten

június 30.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.