Szabadidő és család
description
Transcript of Szabadidő és család
Szabadidő és családAlapfogalmak
A szabadidő az az időkeret, amikor:
alszunk, pihenünk, újratöltődünk, regenerálódunk munkán túli időben vagyunk azt tesszük, amihez kedvünk és
lehetőségünk van saját magunkért és másokért teszünk
valamit
A szabadidő az az időkeret, amikor
barátokkal vagyunk együtt a jövőnk kialakítása miatt teszünk valamit párt keresünk, kapcsolatokat építünk szórakozunk pénzt költünk kimozdulunk otthonról művelődünk, kulturálódunk hobbinkat műveljük stb.
A család
Egy olyan közeg, ahol a legnagyobb biztonságban érezhetjük magunkat
figyelnek ránk, örömforrási lehetőség gondoskodási helyszín valakihez tartozást mintáz, fejleszt pozitív viszonyulást tapasztalunk önnevelődés, nevelés helyszíne
A család
Közös élményeket, játékokat, kirándulásokat, utazásokat, vendégeskedést, tévénézést, színházi élményt szervez, a meg és átélést segíti
a kudarcok feldolgozásának színhelye - lelki tehermegosztást eredményez
A családban
Tanul a gyermek érzelmileg viszonyulni, beszélni, táplálkozni, alakulnak alapvető viselkedési sémái,
normái, szokásai, megalapozódik énképe, másokhoz való
viszonya, erkölcse, értékrendje mintákat sajátít el a szülőszerepre (emberi
viszonyulásokra, viszonyokra).
Tévedés lenne azt gondolni:
Az említettek mindegyike mindenhol megvalósul!
Lehet olyan családban is boldogan élni, amelyben a fent említettek nem mindegyike valósul/hat meg.
Milyen tényezők hatnak a személyiségre?
Család: sokszínűség a
személyközi kapcsolatokban, ezek konfliktusai (megoldott vagy megoldatlan, győztes vagy vesztes)
Más színterek: iskola, televízió,
kortárscsoport, lakóhely, rokonság, vallásos közegek, egyéb csoportok, katonaság, sport és érdeklődési körök stb.
A család a kultúra átadásának elsődleges színtere
Ennek keretei a szabadidős tevékenységek Spontán és szervezett formákban minden életkorban más formában,
tevékenységekben jelenik meg a folyamatra hatással van a társadalom és a
folyamat hatással van a társadalomra
Történelmi családtípusok
Tradícionális család: életének alapja a hagyományok tiszteletben tartása mely terület és családfüggő. Alig változik nemzedékeken keresztül.
Polgári család: életét a polgári lét, a városi erkölcsös élet és annak szabályai szerint éli. Társadalmi kapcsolatokat tart fenn, közszereplésre vállalkozik.
Történelmi családtípusok
Gazdasági kényszer hatása alatt működő un. alávetett család: életében jelentős a gazdasági haszonszerzés, minden egyéb tevékenységét ennek rendeli alá
A személyiség kifejlesztésére törekvő un. emancipált család: mindenki szerepe és lehetőségei szerint megvalósíthatja önmagát, társas kapcsolataiban erős családi forma
Az emancipált család jellemző feladatai:
Az utódok világrahozatala és felnevelése a tagok érzelmi egyensúlyának biztosítása a család gazdasági egységként való
működtetése az idősek gondozása, a tagok lelki és fizikai szükségleteinek
kielégítése
Nem szabad elfelejtenünk:
A családi életet meg kell élni, a megélteket fel kell (tudni) dolgozni, a gondolatokat szóba kell önteni. (emlékek,
tervek)
A családi életet pedig folyamatosan szervezni kell - ez a szabadidőben történik! (szabadidős tevékenységek)
A barátságról
BARÁTSÁG < ÖNIMÁDAT
(a valódi barátság viszont mentes mindennemű önzéstől)
A barátságról
Arisztotelész: „A barát egy lélek két testben.” Cicero: „Nem is tudom, adtak-e a halhatatlan Istenek
ennél valami kiválóbbat a bölcsesség kivételével.”
A barátságról
A lélektan modern szakirodalmában kevesebb szó van a barátságról, mint a depresszióról » pedig: sok embernek azért van hangulati zavara, mert nincs barátja!
Szociális izolálódás = elmagányosodás → szabadidejében sem tud mit kezdeni önmagával, nem mozdul ki otthonról.
Osváth Ernő - a NYUGAT legendás főszerkesztője
„ Minden tartós viszony azon az elhatározáson alapul, hogy egymás jó tulajdonságáért hajlandók leszünk elnézni egymás rossz tulajdonságait.”
A szabadidős tevékenységek „viszonymódosító” „viszonymódosulást elősegítő” tevékenységek → hatásuk személyiségfejlődést eredményez
A mai barátságokra jellemző:
Az emberek a legkülönfélébb kapcsolatokban (szabadidejükben, munkájuk során) személyiségük csak egy-egy részével vesznek részt.
Ezért napjaink barátságaira gyakran jellemző: barátság = üzlettel (adok valamit, kérek érte, ami nekem jó)
Az öntudat, az önbizalom és az énkép fontosságáról
A barátkozás alapja: az önismeret (ki vagyok én? + 1000 másik kérdés)
A válaszokat nem a tényleges adottságok és képességek határozzák meg, hanem az: milyen az egyén énképe, önbizalma (ez hozza a várt sikert is)
Az énkép, az önbizalom döntően attól függ: ki, mikor és hogyan kapott megerősítést.
A megerősítések színterei és tevékenységei sokfélék - pl. A kortársak és a szabadidős tevékenységek
Korunk jellemzője
A negatív értékelés, minősítés! (gyakran minden nevelési szintérre jellemzően)
Pl: rossz, lusta, ügyetlen, lassú, válogatós, sovány, kövér, gyenge, trehány, megfázol, belázasodsz, megbetegszel, rossz jegyet kapsz, elkésel - alkoholista leszel, büdös leszel, nem fogsz férjhez menni, nem szeret majd senki, sírba viszel, tönkre teszel, szégyent hozol ránk stb............
Mi a hiba?
Az, hogy a felnőttek nem az aktuális cselekedetet minősítik, hanem a gyermek személyét!
MI A HELYES? Az aktuális cselekedetet értékelni,
minősíteni! (ha kell) Pl.: ebben még nem vagy elég ügyes, de
ha......... Jó lenne, ha olyan hamar lefeküdnél, mint
amilyen gyorsan tudsz már..... → észre kell venni a jót, ez serkent! Tehát a nevelési folyamat legfontosabb
tényezői: a nevelő személyisége és kapcsolati kultúrája.
Közösségekben élünk, azonban életünk
Egyéni viszonyok között zajlik:
önmagunkat, ÉN-t építünk,
egyéniséggé alakulunk egyedül is töltünk időt szükségünk van a társ
nélküli időre is
Társas viszonyok között zajlik:
másoktól tanulunk hatunk egymásra befolyásoljuk egymást személyiségfejlődé-
sünk visszacsatolásai társakhoz kötődnek
Közösségekben élünk
Sokféle élőlény él társas viszonyok között, nem csak az ember!
A személyiség formálódása döntően attól függ, milyen kultúrát sajátít el az egyén, mit épít be az emberiség kulturális örökségéből önmagába!
Együtt egymásért!
Az alapvető személyiség meghatározók közül az intelligencia és a jellem alakulása nagy mértékben függ a szociális tanulástól. A szociális tanulás gyermekkorban a legerősebb a játék során, később (még felnőtt korban is) a szabadidős tevékenységek közben is szociális tanulás folyik.
MI A HELYES?
Ahhoz, hogy a közösséget ne csak elszenvedjük, hanem élvezzük is, elsősorban magunkat (az ÉN-t), a gyermeke kell formálni - akár szervezett keretek között is! (család, iskola, egyéb intézmények, társas helyek)
A személyiségfejlődést elősegítő tevékenységek a családban
A hobbik hasznosságáról Az ízek élvezetéről A természet adta örömökről A vizuális élmények jelentőségéről A zene varázsáról