A sugárzás az energia egyik formája. Több-féle sugárzás létezik: hő-, fény-, mikrohullámú és radioaktív sugárzás. A radioaktív sugárzás különböző típusaiban közös, hogy annyira sok energiát hordoznak, hogy képesek mole-kulák rombolására. A hő és a napfény nem tud ilyen kárt okozni.

A radioaktív anyagok radioaktív sugárzást bocsátanak ki. (Innentől sugárzás alatt a ra-dioaktív sugárzás értendő.) Ezek az anyagok instabil atomokból állnak, amelyek stabil atomokra esnek szét, és eközben sugárzás formájában energiát bocsátanak ki. Ezt a folya-matot nevezzük radioaktív bomlásnak.

Az anyag radioaktivitása azt mutatja, mennyi ilyen bomlás megy végbe az anyag atomjai-ban. Egy anyag magas radioaktivitásának két oka lehet:

az anyag számos radioaktív atomot tartalmaz az anyag radioaktív atomjai nagyon gyorsan

bomlanak le.A leginkább radioaktív anyagokra mind a kettő jellemző.

A radioaktív sugárzásnak három (alap-)tí-pusa van: alfa-, béta- és gamma-sugárzás. A legtöbb radioaktív elem ezen három su-gárzás kombinációját bocsátja ki. A gamma-sugárzás hullám-természetű, hasonlóan a fényhez, de több energiája van. A béta-su-gárzás kis részecskékből (elektronokból) áll, amelyek igen nagy sebességgel haladnak. Az alfa-sugárzást nagy, szintén hatalmas sebes-séggel mozgó, úgynevezett nehéz részecskék alkotják (protonok és neutronok).

Fontos különbség közöttük a „pusztító erő”: az alfa-sugárzásnak van a legnagyobb „pusz-tító ereje”, a gamma-sugárzásnak a legkeve-sebb (ám a „kemény sugárzás”-nak is hívott gamma-sugárzás is roppant veszélyes lehet). A „legpusztítóbb” alfa-sugárzás gyorsan lead-ja az energiáját, és nem jut messzire. Az alfa-részecskék nem hatolnak át a bőrön, de még egy papírlapon sem.

A radioaktív sugárzás hatásaiRadioaktív sugárzásból eredő kockázatoknak egyrészt a radioaktív elemek külső, a testen kívülről érkező sugárzása miatt lehetünk kitéve; másrészt belső sugárszennyeződés miatt, amikor a radioaktív elemek a testbe jut-nak; vagy a kettő kombinációjából adódóan is. A sugárzás károsíthatja testünk molekuláit, így a sejtek DNS-molekuláit is.

Összefüggéseket mutattak ki a sugárzásnak való kitettség és igen súlyos egészségügyi problémák között; genetikai mutációk, ve-leszületett fejlődési rendellenességek, rák, leukémia, illetve a szaporodásért felelős ivarsejtek, az immunrendszer, illetve a vér-képző szöveti- (csontvelő), a szív- és érrend-szeri és hormonális rendszeri zavarok is ki-alakulhatnak sugárzás hatására. A magas (1 sievert, vagy a fölötti) sugárzási dózis azon-nali, közvetlen egészségügyi hatásokhoz, sőt, halálhoz is vezethet. Az alacsony sugárdózis egészségügyi hatásai csak hosszú távon vál-nak érzékelhetővé. A radioaktív anyagoktól eredő belső sugárszennyeződés többnyire számottevő sugárzást eredményez, mivel ezek az anyagok hosszú ideig bennmaradhatnak a testben és közben folyamatosan sugároznak.

Sugárzási tájékoztató / 1

シ ャ ド ウ ラ ン ドa

rn

ye

kv

ila

g

..

.

シャドウランド

ウウラランンドド

Szennyezett táj KavamatábanAz utcák, a házak és az üzletek üresen állnak Kavamata délkeleti részén, ahonnan a radioaktív szennyezés miatt ki kellett tel-epíteni az ottlakókat. A terület többi városához hasonlóan csak egy maroknyi ember maradt; barátaikat, családjaikat és a tágabb közösséget Fukusima város, Jonezava vagy Nihonmacu biztonságosabb részeibe evakuálták. A sugárzási szint 1,73 mikrosievert/óra, a normális szint 22-szerese. A fukusimai atomkatasztrófa előtt a normál dózis 0,08 mikrosievert volt óránként.

© R

ober

t Kno

th /

Gre

enpe

ace

Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest - 1143, Zászlós utca 54.www.greenpeace.hu/energiaforradalom www.antiatom.blog.hu

Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest - 1143, Zászlós utca 54. www.greenpeace.hu/energiaforradalom www.antiatom.blog.hu

Sugárzási dózisA sugárzási dózis az az energiamennyiség, amelyet a sugárzás ad át a testnek.1 A dózis a kockázat mutatója: minél nagyobb a dózis, annál nagyobb a veszély. Amikor a sugárzás áthatol a testen és sejteket talál el, az adott személy sugárzási dózist kap.

Mivel az alfa-sugárzás nem hatol át a bőrön, az alfa-kibocsátó atomok nem veszélyesek a testen kívül. Ám ha testünk egy szervében alfa-kibocsátó atomok halmozódnak fel, az alfa-sugárzás nagy részecskéi komoly kárt okoznak a test sejtjeiben. A sugárzás onnan bármire hatással lehet, amivel csak találkozik (például DNS-re vagy sejtek membránjára) − ez magas sugárterhelést jelent.

A gamma-sugárzás keresztülhatol a testen, de mivel egészen kevés annak az esélye, hogy „elta-lál valamit”, általában nem jelent annyira magas dózist. Ugyanakkor minden gamma-kibocsátó atom – a testen belül és kívül is – növeli a sugár-zási kockázatot.

Radioaktív sugárszennyezésEgy személy vagy egy tárgy sugárszennye-zetté válik, ha radioaktív elemek vannak jelen a felszínén (külső szennyezés) vagy a belsejé-ben (belső szennyezés). A radioaktív elemek ugyanúgy viselkednek, mint mindegyik elem: bárhová bekerülhetnek, a porba, az élelmi-szerekbe, a bútorokba, vagy az emberekbe is. A közönséges „koszhoz” hasonlóan a legtöbb külső sugárszennyezés lemosható, ezután az illető személy vagy tárgy szennyezés-mente-sítettnek számít. A belső szennyezés komo-lyabb problémát jelent, mivel nehezebb eltá-volítani.

Nincs biztonságos dózisA sugárzásnak nincs biztonságos dózisa. A sugárzási dózist a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. Léteznek nemzetközi-leg elfogadott határok, amelyeket a lakosság számára állítottak fel a természetes vagy hát-térsugárzáson felüli dózisokra; ez a határ egy millisievert évente. Az atomipari munkásokra vonatkozó határ 20 millisievert/év. Összeha-sonlításképpen a természetes háttérsugárzási dózis világszintű átlaga 2,4 millisievert/év.

SzójegyzékDózis: a radioaktivitásból eredő összes ener-giamennyiség, amelyet adott idő alatt a test elnyel.

Mértékegységek:− mikrosievert (µSv)− millisievert ( mSv = 1000 µSv)− sievert (1 Sv = 1000 mSv)

Dózisteljesítmény: az egy óra alatt elnyelt ra-dioaktivitás mértéke, mértékegysége:− mikrosievert/óra (µSv/h)− millisievert/óra (mSv/h)

A sugárzásnak való kitettség módjaiEgy atomerőmű súlyos balesete esetén a ra-dioaktív felhő közvetlen és közvetett sugár-zást is eredményezhet. A radioaktív felhővel érintkező emberek közvetlenül ki vannak téve a külső sugárdózis, illetve a radioaktív részecs-kék belégzése által jelentett kockázatnak. Közvetve pedig fennáll a veszélye a lerakódott és újra felkavarodott radioaktív részecskék belégzésének, illetve az élelmiszerek útján terjedő sugárzás lenyelésének.

A radioaktív anyagokat a víz is terjesztheti. A szennyezés eljuthat a talajvízbe, a folyókba és a tengerekbe. Az esővíz ezen felül gyakran egy helyre mossa össze a szétszórt radioaktív ré-szecskéket, úgynevezett „forró pontokat” hoz-va létre ezzel. A vízbe kerülő radioaktív anya-gok bekerülhetnek a táplálékláncba, például az állatok, halak szervezetébe, vagy a növé-nyek, fák a gyökereiken keresztül felszívhatják azokat.

A sugárzásnak való kitettség és az abból eredő egészségügyi kockázatok számos tényezőtől függenek. A gyermekek (különösen a kisgy-ermekek) és a terhes nők esetén sokkal na-gyobb a kockázat a testükben lévő osztódó sejtek nagyobb száma miatt. Elsőrendű fon-tosságú, hogy ezen csoportok számára min-den elővigyázatossági lépést alkalmazzanak.

Sugárzási tájékoztató / 2

シ ャ ド ウ ラ ン ドa

rn

ye

kv

ila

g

..

.

1 „abszorbeált dózis (elnyelt dózis): Az abszorbeált (elnyelt) dózis a radioaktív sugárzásnak kitett test egységnyi tömege által elnyelt energia. Egysége a Gray (1Gy = 1 J/kg).” (Forrás: http://atomfi zika.elte.hu/Minilexikon/minilexikon.htm )

シャドウランド

vonatkozó határ 20 millisievert/év. Összeha-vonatkozó határ 20 millisievert/év. Összeha-sonlításképpen a természetes háttérsugárzási sonlításképpen a természetes háttérsugárzási dózis világszintű átlaga 2,4 millisievert/év.dózis világszintű átlaga 2,4 millisievert/év.

シシャャドドウウ

Szennyezett táj Cusima közelébenKözeleg az ősz, a levelek vörössé és aranyszínűvé válnak a Namie körzethez tartozó Cusima falu közelében. A falu a Fukusima Daiicsi atomerőmű lezárt zónáján kívül fekszik, mégis súlyosan szennyezett. A helyi lakosokat nihonmacui ideiglenes otthonokba evakuálták, de a sugárszennyezés akkora, hogy talán már soha életükben nem térhetnek vissza. A radioaktív sugárzás óránként 5,0 mikrosievert, ami 62-szer magasabb a megszokottnál. A fukusimai atomkatasztrófa előtt mért szokásos érték 0,08 mikrosievert/óra volt.

© R

ober

t Kno

th /

Gre

enpe

ace

Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest - 1143, Zászlós utca 54.www.greenpeace.hu/energiaforradalom www.antiatom.blog.hu

Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest - 1143, Zászlós utca 54. www.greenpeace.hu/energiaforradalom www.antiatom.blog.hu