1

SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

(2017-2022)

TERVEZET

2017.

2

SÁTORALJAÚJHELY VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

2017-2022

Megbízó: Sátoraljaújhely Város Önkormányzata

Készítette:

Jánosi Attila

környezetvédelmi megbízott okl. környezetmérnök

Tarjáni Stella

Környezetvédelmi és Természetvédelmi ügyintéző alkalmazott környezetkutató

Sátoraljaújhely -2017-

3

Tartalomjegyzék

SÁTORALJAÚJHELY VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 ....................................... 2

1. Bevezetés ..................................................................................................................................... 4

1.1. A program készítésének jogszabályi háttere ....................................................................... 5

1.2. A program célrendszere ....................................................................................................... 7

1.3. A kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési és értékelési eszközei .......... 8

2. A város környezeti állapotának helyzetértékelése .................................................................... 10

2.1. A levegő állapot ..................................................................................................................... 10

2.2. A vizek állapota ...................................................................................................................... 20

2.3. A földtani közeg és a talaj állapota ........................................................................................ 29

2.4. Táj- és természeti értékek állapota ........................................................................................ 36

2.5. Épített környezet állapota...................................................................................................... 56

2.6. Hulladékgazdálkodás ............................................................................................................. 69

2.7. Zaj- és rezgésvédelem ............................................................................................................ 76

2.8. Energiagazdálkodás ................................................................................................................ 79

2.9. Katasztrófavédelem, környezetbiztonság .............................................................................. 81

2.10. Emberi egészség állapota ....................................................................................................... 86

2.11. Környezeti nevelés, tájékoztatás, társadalmi részvétel ......................................................... 91

2.12. SWOT elemzés ....................................................................................................................... 92

3. Környezeti problémák és értékek .............................................................................................. 95

3.1. Környezeti problémák ............................................................................................................... 95

4. Elérendő környezetvédelmi célok, környezeti célállapotok .................................................... 108

5. A kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközei .................. 117

6. Felhasznált irodalom: .............................................................................................................. 121

4

1. Bevezetés A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait, többek között a település

környezetvédelmi programjára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban Kv. Tv.) tartalmazza. A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében Kv. Tv. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerint köteles önálló környezetvédelmi program kidolgozására, mely a képviselő-testület (közgyűlés) által kerül jóváhagyásra. A települési önkormányzat a szomszédos, illetve az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, valamint az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek véleményezésre küldi meg a környezetvédelmi programot.

A települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - a Kt. Tv. 48/B. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - a Kt. Tv. 48/E. §-ban rögzítetteket kell tartalmaznia.

Jelen tanulmány, Sátoraljaújhely Város Környezetvédelmi Program Tervezet előzményét a 2013 -2018 közötti időszakra Tóth Zsigmond műszaki tanácsadó készítette el 2012-ben. Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Program Tervezet első olvasatát elfogadta ugyan, viszont végleges a Környezetvédelmi Program nem született meg. Jelen tanulmány a Tervezett Települési Környezetvédelmi Program időszakos aktualizálása és véglegesítése céljából készült.

Sátoraljaújhely Város 2017 - 2022. évekre szóló Települési Környezetvédelmi Programjának célja a város környezeti állapotának és a város környezeti teljesítményének javítása, ezáltal egészséges lakókörnyezet biztosítása a város lakossága számára.

Jelen Környezetvédelmi Programot a Sátoraljaújhely Város Önkormányzata megbízásából a környezetvédelmi megbízott készíti el.

5

1.1. A program készítésének jogszabályi háttere

A környezetvédelmi program készítése során figyelembe veendő legfontosabb általános és egyes környezeti elemek védelmével kapcsolatos jogszabályok a következők: Általános jogszabályok:

■ 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól ■ 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről ■ 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről ■ 2011. évi CLXXXIX. törvény a Magyarország helyi önkormányzatairól ■ 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági

megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről ■ Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi környezet

védelméről szóló 21/2004. (VIII.03.) önkormányzati rendelete

Levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos jogszabályok: ■ 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet a levegő védelméről ■ 4/2002. (X.07.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák

kijelöléséről ■ 4/2011. (I.14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött

légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről ■ 6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével,

értékelésével kapcsolatos szabályokról Vízminőség-védelemmel és talajvédelemmel kapcsolatos jogszabályok: ■ 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról ■ 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről ■ 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről ■ 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól ■ 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny

területeken lévő települések besorolásáról ■ 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó

határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól ■ 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az

ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről ■ 240/2000. Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny

felszíni vizek és vízgyűjtő területük kijelöléséről ■ 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel

szembeni védelméről ■ 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek

elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról

■ 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól

■ 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. tv.

6

egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról ■ 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról ■ 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta és a

fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról

■ 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az árvíz- és belvízvédekezésről ■ 201/2001. Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés

rendjéről ■ 1993. évi XLVIII törvény a bányászatról ■ 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín

alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

■ Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2016.(VI.22.) önkormányzati rendelete a háztartási szennyvíz gyűjtésére, szállítására és elhelyezésére vonatkozó szabályokról

Épített környezet védelmével kapcsolatos jogszabályok: ■ 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről ■ 2001. évi LXIV. törvény kulturális örökség védelméről ■ 149/2000. (VIII. 31.) Korm. rendelet Magyar Köztársaság Kormánya és az Európa

Tanács Tagállamai között, 1992. január 16-án kelt Valettában aláírt, a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről

■ Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2005. (V.2.) rendelete Sátoraljaújhely Építési Szabályairól

Táj- és természetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok: ■ 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről ■ 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű

természetvédelmi rendeltetésű területekről ■ 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről ■ 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre

vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról ■ 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre

vonatkozó szabályokról ■ 1995. évi XCIII. törvény a védett természeti területek védettségi szintjének

helyreállításáról ■ 33/1997. (II.20.) Korm. rendelet a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos

szabályokról ■ 348/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására,

hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról ■ 12/2005. (VI.17.) KvVM rendelet a fokozottan védett növény-, illetve állatfajok

élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól ■ 13/2001. (V.9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a

fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről

■ 276/2004. (X.8.) Korm. rendelet a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról

7

■ Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének a növények telepítési távolságáról szóló 35/2008. (X.30.) önkormányzati rendelete

Hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok: ■ 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékokról ■ 225/2015. (VIII.07.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes

tevékenységek részletes szabályairól ■ 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a

hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről ■ 1/1986. ÉVM-EÜM rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékokkal

összefüggő tevékenységekről ■ Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013. (V.3.)

önkormányzati rendelete növényi hulladék és avar nyílttéri égetéséről ■ Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2012. (XI.22.)

önkormányzati rendelete az állati hulladékok és állati hullák elszállításáról és ártalmatlanításáról

■ Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének a köztisztasági feladatokkal összefüggő tevékenység ellátásáról szóló 10/2007. (III.08.) önkormányzati rendelete

■ Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló 10/2016. (III.24.) önkormányzati rendelete

Zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos jogszabályok: ■ 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes

szabályairól ■ 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és

rezgésterhelési határértékek megállapításáról ■ 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről.

A települési környezetvédelmi programok készítése során igazodni kell továbbá a magasabb szintű programokhoz is, melyek a következők: 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program (2014-2019) és Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja (1999.).

1.2. A program célrendszere A Környezetvédelmi Program készítésének célja, hogy elősegítse Sátoraljaújhely

városának eredményes, gazdaságos működését a megfelelő környezeti állapot kialakítása mellett. A program célrendszere a következő célokat foglalja magába:

Helyi környezetvédelmi problémák megoldása, életminőség javítása. Célja, hogy Sátoraljaújhely környezeti állapotának feltárásával a legfontosabb, helyi környezetvédelmi problémákat azonosítsa, és azokat kezelje, így a környezetterhelések csökkentésével segítse a lakók életminőségének javítását.

Nagyobb léptékű környezetvédelmi problémák enyhítése Hozzájárulhat egyes regionális és országos környezeti problémák megoldásához, enyhítéséhez is. Emiatt is fontos az egyes tervezési szintek együttműködése, hiszen előfordulhatnak olyan problémák, melyek a helyinél magasabb szinten könnyebben kezelhetők.

8

Fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás Célja hozzájárulni a fenntartható fejlődéshez, és a megfelelő, ésszerű erőforrás használattal növelni a gazdaság teljesítményét és a társadalmi jólétet.

Szemléletváltás elősegítése A program célja továbbá a szemléletváltás elősegítése, melynek köszönhetően nagyobb hangsúlyt kaphat a fenntartható fejlődés figyelembe vétele, valamint a gazdasági, társadalmi és környezeti kérdések összefüggéseinek vizsgálata, azok érdekeinek összehangolása.

Értékvédelem A célok elérése érdekében tett intézkedéseket a település értékeinek (pl. táji, természeti, kulturális) megőrzése mellett szükséges megtenni, mivel ezek képezik a település fejlődésének alapját.

A program készítése során fontos figyelembe venni Kv. Tv. által is meghatározott környezetvédelmi alapelveket, melyek a következők:

- elővigyázatosság, megelőzés, helyreállítás (a problémák megelőzése könnyebb és gazdaságosabb, mint a helyreállítás, javítás)

- felelősség (a kedvezőtlen hatásokat, károkat annak kell elhárítania, aki okozta) - együttműködés (az érdekelt/érintett állami, önkormányzati, gazdálkodó, társadalmi,

érdekvédelmi szervezetek együttműködése biztosítandó a problémák megoldása és a környezethasználatok kialakítása során)

- tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság (alapvető állampolgári jog a környezet minőségére, állapotára, a környezet-egészségügyi veszélyekre vonatkozó adatok, információk megismerése)

1.3. A kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési és értékelési eszközei

Tervezés

A környezeti tervezés során hosszútávon gondolkodás szükséges (rövid-, közép-, és hosszútávú célok kialakítása), valamint fontos az egyes ágazatok és tervezési szintek együttműködése, hogy a különböző érdekek összehangolásra kerüljenek. A program készítése során ezért figyelembe vettük a magasabb szintű koncepciókat, programokat és terveket (pl. Nemzeti Környezetvédelmi Program, Integrált Területfejlesztési Stratégia). A környezetvédelmi programot annak elfogadása után folyamatosan figyelembe kell venni a jövőbeni tervezések során, az egyes szempontjainak érvényre juttatása szükséges a 2018-ben várható települési szerkezeti terv módosítása során.

Szabályozás

A környezet jelenlegi állapotát, valamint a jövőbeni célok megvalósítását meghatározza a szabályozási rendszer. A jelenlegi jogszabályok, rendeletek egyes esetekben megnehezíthetik a környezeti érdekek érvényre juttatását, módosításuk vagy új rendeletek kialakítása lehet szükséges. Az önkormányzatoknak módja van például egyes területeken saját emissziós és immissziós szabályok kialakítására, tevékenységek vagy területhasználatok korlátozására. A

9

szabályozások kialakítása során fontos az ösztönző jelleg, az önkormányzat támogatásokat nyújthat a környezeti problémák csökkentésére.

A környezetvédelmi célok megvalósítását nagyban befolyásolja a meglévő intézményrendszer, annak szerkezeti felépítése. Az intézményi rendszer javítása, az ellenőrzési rendszer erősítése is elősegíti a környezeti célok elérését.

Sátoraljaújhely Polgármesteri Hivatalának környezetvédelemmel foglalkozó osztályai, és azok környezetvédelemmel kapcsolatos feladatai:

Építéshatósági és Városüzemeltetési osztály: - ellátja az önkormányzati környezetvédelmi feladatokkal kapcsolatos döntések

előkészítését, végrehajtását, közreműködik a beruházások környezetvédelmi vonatkozású feladatainak ellátásában,

- egyéb környezetvédelemhez kapcsolódó feladatok, - ellátja az Önkormányzat közterületek, városi parkfelületek, zöldterületek

fenntartásával és kezelésével kapcsolatos döntéseinek előkészítését, és végrehajtásuk szervezését,

- ellátja az Önkormányzat köztisztasággal kapcsolatos feladatkörébe tartozó döntéseinek előkészítését, és végrehajtásuk szervezését, a köztisztasági szolgáltatási feladatok koordinálását.

Fejlesztési csoport: − feladata az önkormányzati infrastrukturális, közterületi, magasépítési,

környezetvédelmi, energetikai fejlesztési döntések előkészítése, az ezzel kapcsolatos pályázati tevékenység elvégzése, más hivatali szervezeti egységek kapcsolódó tevékenységének koordinálása a költségvetésben jóváhagyott fejlesztési feladatok végrehajtása. Együttműködik a Pénzügyi Osztállyal a fejlesztések pénzügyi lebonyolításában.

Együttműködés

A környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzések végrehajtásában fontos szerepe van a lakosságnak, a társadalmi részvételnek. A környezet védelmének érdekében az egyes állami, önkormányzati, és egyéb szervezetek, természetes személyek együttműködésre kötelesek a Környezetvédelmi törvény alapján. Ennek egyik feltétele az információs rendszer/adatbázis fejlesztése. Ide tartozik a környezeti állapotfelvétel, a monitoring-rendszerek kiépítése/korszerűsítése, a szennyezőforrások, valamint a védendő értékek feltérképezése, felmérése. Amennyiben az információk a döntéshozók és a lakosság számára is elérhetők, erősíthető a társadalmi részvétel.

- program elfogadása után lehetséges partnerek (hatóság, intézmény, civil szervezet) megkeresése, együttműködési megállapodás

- együttműködés hazai és külföldi partnerekkel (pl. testvérváros): tapasztalatcsere, közös projektek, közös környezetvédelmi feladatok

Közvetlen beavatkozások, fejlesztések, oktatás

A közvetlen beavatkozások megjelenhetnek beruházások, fejlesztések, rekonstrukciók

10

formájában. Ilyen lehet pl. valamilyen környezetvédelmi célt szolgáló létesítmény megvalósítása, műszaki korszerűsítések vagy új zöldfelületek, zöldterületek kialakítása. A fejlesztésekhez kapcsolódóan feladat lehet egyes környezeti problémák megoldását elősegítő kutatások elvégzése, illetve a program megvalósításához szükséges szemléletformálási, oktatási feladatok ellátása.

2. A város környezeti állapotának helyzetértékelése A település elhelyezkedése

Sátoraljaújhely Észak-Magyarországon belül, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. A Sátoraljaújhelyi járás és kistérség székhelye. Miskolctól közúton 82 km-re keletre fekszik. A Bodrogköz, Hegyköz és a Hegyalja tájegységet köti össze. Teljes területe 73,45 km2, lakossága 15 356 fő. népsűrűsége 209 fő/km2. A település feltételezhető, hogy már ősidők óta lakott volt.

A Zemplén-hegység és a Hegyalja legnépesebb városa, mely a Ronyva-patak partján jött létre. A városhoz tartozik közigazgatásilag Rudabányácska, Széphalom és Károlyfalva település egy része. A város közigazgatási határa megoszlik a hegység és az alatta elterülő síkság között. A települést nyugatról az Eperjes-Tokaj-hegység vulkanikus hegység határolja, mely a Sátor-hegycsoport nevet kapta formája alapján. Az Alföldi területek a Ronyva-patak és a Bodrog-folyó között fekszik. A település közigazgatási területének keleti határát az magyar-szlovák határ zárja.

2.1. A levegő állapot

A levegő védelemmel kapcsolatban két fontos jogszabály áll rendelkezésre. Az egyik a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről szóló jogszabály, mely a levegőtisztaság-védelmi előírásokat tartalmazza. A másik fontos Kormány rendelet a 4/2011. (I.14.) „a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről”, melyben a légszenyezettségi határértékek (1. és 2. táblázat), egészségügyi határértékek találhatóak meg. A következő táblázatok a légszennyezettség egészségügyi határértékeit foglalja össze a kiemelt légszennyező anyagokra lebontva (3. táblázat).

1. táblázat Kiemelt légszennyező anyagok egészségügyi határértékei (µg/m3) (Forrás 4/2011. (I.14) VM; Szerk. Tarjáni Stella)

Légszennyező anyag Órás 24 órás Éves Veszélyességi fokozat

Kén-dioxid 250 125 50 III.

Nitrogén-dioxid 100 85 40 II.

Szén-monoxid 10.000 5.000 3.000 II.

Szálló por PM10 - 50 40 III.

11

Nitrogén oxid 200 150 - II.

2. táblázat Ózon egészségügyi határértéke (µg/m3) (Forrás 4/2011. (I.14) VM; Szerk. Tarjáni Stella)

Határérték Célérték Hosszú távú célkitűzés

Veszélyességi fokozat

Ózon

120 µg/m3

melyet 2009. december 31-ig egy naptári évben, hároméves vizsgálati időszak átlagában 80 napnál többször nem szabad túllepni.

120 µg/m3

melyet 2010. évtől, mint első évtől kezdve hároméves vizsgálati időszak átlagában egy naptári évben 25 napnál többször nem szabad túllépni. Amennyiben a három évre vonatkozó átlagot nem lehet meghatározni teljes és egymást követő éves adatok alapján, akkor a célértékek betartásának ellenőrzéséhez megkövetelt minimális éves adat:

egy évre vonatkozó éves adat.

120 µg/m3

amely egy naptári év alatt mért napi 8 órás mozgó átlagkoncentráció maximuma. A hosszú távú célkitűzés elérésére vonatkozó időpont nincs meghatározva.

IV.

3. táblázat. Tájékoztatási és riasztási küszöbérték a 4/2011 (I. 14) VM rendelet 3. melléklete alapján LEVEGŐSZENNYEZŐ ANYAG

ÁTLAGOLÁSI IDŐSZAK

TÁJÉKOZTATÁSI KÜSZÖB (µg/m3)

RIASZTÁSI KÜSZÖB (µg/m3)

Kén-dioxid 1 óra 400

három egymást követő órában

500

három egymást követő órában vagy 72 órán túl meghaladott 400

Nitrogén-dioxid 1 óra 350

három egymást követő órában

400

három egymást követő órában vagy 72 órán túl meghaladott 350

Szén-monoxid 1 óra 20 000

három egymást követő órában

30 000

három egymást követő órában vagy 72 órán

12

túl meghaladott 20 000

Szálló por (PM10) 24 óra 75

két egymást követő napon és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható

100

két egymást követő napon és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható

Ózon 1 óra 180

három egymást követő órában

240

három egymást követő órában vagy 72 órán túl meghaladott 180

A légszennyező anyagok veszélyességük alapján négy veszélyességi fokozatba vannak besorolva: az I. különösen veszélyes fokozattól a IV. mérsékelten veszélyes fokozatig.

Az Országos Levegőszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) automata és manuális (RIV) mérőállomásai folyamatosan mérik a kiemelt jelentőségű levegőszennyező anyagok (kén-dioxid, nitrogén-oxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid, ózon, szállópor, benzol) mennyiségét. Továbbá pedig mérik a meteorológiai (szélsebesség, szélirány, hőmérséklet, légnedvesség) paramétereket, amely az értékeléshez szükséges.

Levegő minőség

A város levegő minőségét befolyásolja a közlekedés, a lakossági fűtés és az ipari tevékenység. Ezekből a forrásokból származó szennyezés mértékétől függ a település levegőjének minőségi változása, helyzete. Továbbá távolabbi forrásokból is érkeznek szennyezések, melyek mértéke a meteorológiai körülményektől függnek. A fűtési időszakban a nitrogén-oxid, szállópor, nyáron pedig a felszín közeli ózon szennyezettség okozhat gondokat.

Közlekedés:

A várost érinti a közúti személy-, és teherszállítás, illetve a vasúti és autóbusz közlekedés is. Az utóbbi két tevékenységnek alacsonyabb a környezeti terhelése, mint a személy-, és teherszállításból származó terhelés. A város, a 37. számú főút révén, szervesen részt vesz az ország jelentős tranzitforgalom lebonyolításában, ugyanis ezen keresztül van lehetőség Délkelet-Szlovákia terület irányába történő tranzitforgalom lebonyolításra. Sátoraljaújhelyben a teherszállítás nem a városon keresztül történik, hiszen 2006-ban a 37-es főút elvezetésével sikerült megvalósítani a város „tehermentesítését”. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. által mér forgalom a 2015. évre vonatkozóan kiadott adatai alapján Sátoraljaújhely külterülete „E 2”-es kategóriába tartozik. Tehát a közúton személygépkocsi egységben kifejezve 1000-1999 E/nap volt megfigyelhető (1. ábra).

13

1. ábra. 2015-ös forgalomszámlálás (Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt.)

A környezetbarát közlekedési módokat (gyalogos közlekedés, kerékpáros közlekedés) lehetővé teszi a Sárospatak felé, illetve Mikóháza felé kialakított kerékpárút.

A közúti közlekedés okozta levegőszennyezés a domináns a településen (1000 lakosra 255 személygépkocsi jut). A közúti közlekedésbe beletartozik a személyforgalom illetve az áruforgalom lebonyolítása. Mivel a személygépkocsik száma növekszik, így évről-évre szintén nő a kibocsájtott légszennyező anyagok aránya. A klímaváltozást okozó gázok koncentrációja és a közúti közlekedés során termelődik az üvegházhatásért felelős gázok (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) aránya is emelkedik. A személygépkocsik mennyiségi növekedése mellett a korszerűtlen gépkocsik használata is hozzájárul a levegőszennyezés növekedéséhez.

Közlekedéssel kapcsolatos néhány környezeti probléma:

kén-dioxid (SO2) kibocsátás: üvegházhatású gáz poliaromás szénhidrogének (pl: benzpirén) kibocsátása: rákkeltő anyagok szén-dioxid (CO2) kibocsátás: üvegházhatású gáz

A városközpontban 2009-től javult a levegőminősége, hiszen ekkor adták át a Kossuth Lajos utcán átalakított ún. „sétálóutcát”.

Sátoraljaújhely város a 80. számú vasútvonal kezdő, illetve végpontját képezi. A közlekedés során mai napig használ dízelmozdonyokat a MÁV-START vasúttársaság.

A buszközlekedés, mely a Volán Rt. üzemeltetéséhez tartozik, közvetlenül kapcsolódik a terület összetartásához. A járatok a várost a szomszédos településekkel kapcsolja össze. Továbbá vannak távolsági járatok, mely Nyíregyházára, Debrecenbe, Kisvárdára közlekednek.

A következő két táblázat a 2015. évre vonatkozó napi átlagos forgalom megoszlását mutatja.

4. táblázat Napi forgalom megoszlása 2015. évben (Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt; Szerk. Tarjáni Stella)

A számláló állomás kódja

Összes forgalom Összes motoros forgalom

Nehéz motoros forgalom

Pályasz. méret. forgalom

Összes teher-gépkocsi

Személygép-kocsi

Kis teher gépkocsi

[j/nap] [E/nap] [j/nap] [E/nap] [j/nap] [E/nap] [Et/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap]

15 2333 3463 2325 3461 729 1823 1091 727 1449 94

14

5. táblázat Napi forgalom megoszlása 2015. évben (Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt; Szerk. Tarjáni Stella)

A szám-láló állomás kódja

Autóbusz Tehergépkocsi Motor-kerékpár

Kerékpár Lassú jármű

egyes csuklós közepesen nehéz

nehéz pót-kocsis

nyerges speciális

[j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap]

21 0 19 14 44 650 0 21 8 13

A forgalomszámlálás során bebizonyosodott, hogy a személygépkocsi, illetve a tehergépkocsik száma a legnagyobb a 37-es főúton, autóbuszok, motorkerékpár, kerékpár, lassú járművek száma pedig elenyésző.

A 2013-as és a 2015-ös forgalom számlálás alapján megfigyelhetjük, hogy a 37-es úton a forgalom növekszik (2. ábra). 2013-ban az összes forgalom 1660 (jármű/nap) volt, 2015-re ez 2333 (jármű/nap) - ra nőtt. A jármű megoszlásokat illetve azok alakulását a következő diagram foglalják össze.

2. ábra A forgalom megoszlása a 2013-as és 2015-ös évben jármű/napra lebontva (Forrás: Magyar Közút Zrt.; Készítette: Tarjáni Stella)

Lakosság eredetű szennyezések

A levegőszennyezés szerves részeként kapcsolódik be a helyi lakosság. Főképp a fűtési rendszereken keresztül, valamint az avar és a kerti hulladék elégetésével. A településen található ingatlanok többsége gázhálózatra van kötve. A levegőszennyezés szempontjából a

15

legkedvezőbb megoldás a társasházak többsége által rendelkezett távfűtés. Azonban vegyes tüzelési rendszert használnak a kertvárosok jelentős része, mely egyre szélesebb körben terjed el a földgáz árának növekedésével. Ezen belül a legnagyobb problémát a műanyagok, veszélyes hulladékok elégetése során keletkezett káros toxikus anyagok levegőbe kerülése okozza.

Továbbá pedig a lakosság által gazdátlan, elhanyagolt területeken megjelenő gyomnövények, invazív fajok, allergén növények gyors terjedése pollenszennyezést okoz.

Ipari tevékenység:

Az ipari telephely a város déli részén helyezkedik el, így a város levegő minőségére nincs kedvezőtlen hatással. Ennek hátterében a korszerű technológiák alkalmazása, a minőségbeli változtatások, illetve a szerkezetátalakítás áll. Minőségbeli változás például, hogy Magyarországon 1999. április 1. után megszűnt az ólmozott benzin forgalmazása. Szigorodnak az üzemanyagok kéntartalmára vonatkozó előírások. 2005-től a megengedett maximális mennyiség 50 ppm, 2009-től pedig 10 ppm kéntartalmú üzemanyagot lehet forgalmazni.

A városban és annak környékén nem található nagy szennyezést okozó erőmű, üzem, hőerőmű.

A legjelentősebb vállalatok:

1. NORPAN Sütőipar Kft. 2. ELZETT-CERTA Kft. 3. HEICHE GROUP 4. Continental Dohányipari Zrt. 5. Prec-Cast öntödei Kft 6. Refratechnik Hungária Kft

A 2002 és 2010 évek között Sátoraljaújhelyen a következő tendencia figyelhető meg a kibocsátási adatok alapján:

6. táblázat Légszennyező anyagok változása (Forrás: Sátoraljaújhelyi Önkormányzat Hivatal)

Szennyező anyag Változás iránya Változás háttere

Kén-dioxid folyamatos csökkenés energiaszerkezet megváltoztatása

Nitrogén-oxidok Pontszerű kibocsájtás enyhe csökkenés

Vonalszerű kibocsájtás folyamatos növekvése

Gépjárműállomány növekedése

Szilárdanyag (por)

Ipari üzemeknél kibocsátásnál csökkenés

Lakossági, közlekedési

Ipari technológiáknál szűrők, leválasztó berendezések alkalmazása

16

kibocsájtás növekedés

Szén-monoxid Csökkenés

Szén-dioxid elmúlt évtizedben ingadozó

Mezőgazdaság:

A mezőgazdaság nem jellemző a város közigazgatási területére, hiszen a földrajzi, éghajlati tényezők nem kedvezőek ennek az ágazatnak a kialakulására. A város nyugati területén a hegyek, keleti részén az országhatár, déli részén a Bodrog ártere nem teszi lehetővé a mezőgazdaság létrejöttét. A szőlőművelés a déli lejtőkön megtalálható. A mezőgazdasági ágazat hiánya következtében a porszennyezés, munkagépek levegő szennyezése nem jellemző.

A város közigazgatási területén 2010-2015. év közötti időszakban a légszennyezettség adatok a következőek voltak:

7. táblázat Sátoraljaújhely város településére vonatkozó légszennyezettség adatok (kg-ban) a szennyezőanyagok és kibocsátásuk tekintetében (2010-2015) (Forrás: LAIR; Szerk. Tarjáni Stella)

Szennyező anyagok 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Benzin mint C, ásványolajból

0 0 0 0 0 0

Cianidok, könnyen oldódóak CN-ként

3 2 0 0 0 n.a.

Cink és vegyületei Zn-ként

8 7 36 41 45 13

Kén-oxidok (SO2 és SO3) mint SO2

0 3 n.a. 0 0 1

Kénsav-kénsav gőzök (SPECIFIKUS)

n.a. 14 61 60 61 0

Króm (IV) vegyérték vegyületei

4 4 4 11 14 13

Króm és vegyületei Cr-ként (kromátok

0 0 0 0 n.a. n.a.

17

is)

Nátrium-hidroxid 88 116 226 406 485 309

Nikkel és vegyületei Ni-ként

2 1 1 1 1 n.a.

Nitrogén-oxidok (NO és NO2) mint NO2

9 240 10 806 10 665 10 734 9 274 4 618

Réz és vegyületei Cu-ként

n.a. 0 1 1 1 n.a.

Szén-dioxid 10 219 156 10 954 782 10 991 042 9 698 575 11 792 471 5 271 376

Szén-monoxid 6 069 7 380 6 208 7 435 9 044 8 809

Szilárd anyag 1 165 6 555 1 593 1 676 5 689 3 576

Forrás: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (http://okir.kvvm.hu)

Az 3. ábrán láthatjuk a nitrogén-oxid alakulását 2010-2015 év között. Jól látható, hogy 2013 után drasztikus csökkenés figyelhető meg.

3. ábra A nitrogén-oxid alakulása 2010-2015 között (kg-ban) (Forrás: www.okir.kvvvm.hu;Készítette: Tarjáni

Stella)

18

4. ábra A szén-dioxid alakulása 2010-2015 között (kg-ban)(Forrás: www.okir.kvvvm.hu; Készítette: Tarjáni Stella)

A szén-dioxid alakulását 2010-2015 közötti időszakban a 4. ábra mutatja. 2012-ig növekedés volt megfigyelhető, ezután 2013-ra csökkenés, majd újabb növekedés figyelhető meg 2014. évig. Azonban 2015-re zuhanás történt. 2010-hez képest majdnem 50%-os csökkenés történt.

5. ábra A szén-monoxid 2010-2015 között (kg-ban) (Forrás: www.okir.kvvvm.hu; Készítette: Tarjáni Stella)

19

A szén-monoxid kibocsátás változását a 2010-2015. év között időszakban az 5. ábra szemlélteti. 2011-ig növekedés, majd csökkenés, utána 2012-2014 között újabb növekedés volt megfigyelhető. 2015-re 2014-hez képest gyenge csökkenés volt jelen. Azonban 2010-hez képest 1/3-nyi növekedés volt megfigyelhető 2015-re.

A települési önkormányzatok levegőtisztaság-védelemi feladatait az 1995. évi LIII. törvény – A környezet védelmének általános szabályairól- 48.§ (4) foglalja magába, melyek az alábbiak:

a) a füstködriadó terv,

b)89 a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása,

c) a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével kapcsolatos eljárásban való közreműködés,

d)90 területek zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítása,

e)91 csendes övezet kijelölése, valamint

f)92 a helyi zajvédelmi szabályok megállapítása.

(5)93 A (4) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására a fővárosban

a) az a) és a b) pont tekintetében a fővárosi közgyűlés,

b) a d)-f) pont tekintetében

ba) a fővárosi kerületi képviselő-testület,

bb) a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi közgyűlés alkothat rendeletet.

(6) A polgármester (főpolgármester) levegőtisztaságvédelmi feladatkörébe, illetőleg államigazgatási, hatósági hatáskörébe tartozik:

a) a füstködriadó terv kidolgoztatása és végrehajtása;

b) a füstködriadó terv végrehajtása során a légszennyezést okozó, szolgáltató, illetve termelőtevékenységet ellátó létesítmények üzemeltetőinek más energiahordozó, üzemmód használatára kötelezése, az üzemeltető tevékenységének, valamint a közúti közlekedési eszközök üzemeltetésének időleges korlátozása vagy felfüggesztése;

c) a külön jogszabályban meghatározott szmoghelyzet (füstködállapot) bekövetkezése esetén az érintett lakosság tájékoztatása a meglévő és várható túllépés helyéről, mértékéről és időtartamáról, a lehetséges egészségügyi hatásokról és a javasolt teendőkről, valamint a jövőbeli túllépés megelőzése érdekében szükséges feladatokról.

20

2.2. A vizek állapota

A felszíni vizek minőségének védelmét a 220/2004 (VII. 21) Korm. rendelet szabályozza. A felszíni víz a föld felszínén lévő állóvíz (pl: tó, bányató, mocsár, tározó), vízfolyás (pl: folyam, patak, folyó, csatornák, ér, vízmosás, időszakos vízfolyás) vize.

A felszín alatti vizek védelmét a 219/2004 (VII. 21) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet célként tűzte ki a következőeket:

• a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása, fenntartását; • szennyezésének fokozatos csökkentését; • hasznosítható készleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználat

elérését.

A kistájak vizeinek rövid jellemzése

Bodrogköz

A talajvíz a csatornák mentén 2 méter felett áll, máshol 2-4 méter között. Kémiai jellege: kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. A rétegvíz mennyisége nem jelentős, az artézi kutak mélysége 100 métert ritkán haladja meg, de általában bővizűek. Általános a nagy vastartalom.

Hegyalja

A vízfolyások szélsőséges vízjárású és vízhozamú. Nem tartósak, gyorsan levonulóak a kora tavaszi, nyár eleji és őszi árvizek, az árhullámok. A völgyek alsóbb szakaszain a talajvíz 4-6 méter között található. Az artézi kutak általában sekélyek, vízmennyiségük mérsékelt.

Központi-Zemplén

Kora tavaszi, nyár eleji és őszi árvizek jellemzőek, így szélsőséges a vízjárás és a vízhozam ingadozó a vízfolyásoknál. Azonban az árvizek, árhullámok nem tartósak, gyorsan levonulnak.

Hegyköz

Vizek kémiai szempontból ún. lágy víz, mely oka a vulkáni kőzetek rossz oldhatósága. Szélsőséges vízjárás és vízhozamok jellemzik, melyek fő időszaka a koratavasz, amit egy mérsékeltebb nyári és őszi áradás követ.

Felszíni vizek

Sátoraljaújhelyen és környékén a hegyi forrásokat sem a beszivárgáskor, sem kilépéskor nem éri jelentős szennyeződés. A források és a patakok vize kifogástalan, többségük állati, de még emberi fogyasztásra is alkalmas.

Az 1920-as trianoni békediktátum óta a város keleti határát képezi a Ronyva-patak, mely a Bodrog folyó jobb oldali vízfolyása. A Ronyva É-ÉNy-ről érkezik a településre és a város határ közvetlen közelébe torkollik a Bodrogba. A Bózsva-patak, mely állandó vízfolyásnak

21

tekinthető, és a Fehér-patak a Ronyva két fontosabb patakja. A Bózsva-patak a környező hegyvidéki területeken eredő csermelyek, patakok vizét gyűjti össze. Sátoraljaújhely határában a Ronyva alsó szakasz jellegű, melyre jellemző a sok kis kanyarulat. Korábban nem védte töltés a patak menti területeket az árvíz elől, azonban ez a veszély már nem fenyegetni a várost. A 19. században a város környékének vízrajza jelentően átalakult a folyórendezés következtében. A sátoraljaújhelyi átvágások 1873-74 között zajlottak. A város határait a folyórendezés nem változtatta meg. A Ronyva rendezése a 19. század második felében kezdődött. A patak fő vízfolyása és a régi medre is megmaradt. Az új meder a város lakott déli részénél tért vissza a régi mederbe. A Ronyva keleti mederbe terhelésének két oka volt: egyrészt a város a régi Ronyvántúli területek felé tudott terjeszkedni, másrész a vasútépítés miatt. 1970-es években újabb vízrendezés kezdődött. A Bózsva torkolata északabbra került, a vízimalmok megszűntek, így a malomárkokat feltöltötték. A Fehér-patak torkolatát szintén ekkor megváltoztatták. A régi Ronyvát a lakott területtől délre terelték új meder segítségével. A lefolyó csapadék veszélye elleni védekezés érdekében 2011-ben megkezdődött és 2012-ben megvalósult a Ronyva-patak, illetve a Ronyva - árapasztó városon átfolyó szakaszán a patakmeder kiszélesítése, töltésépítése. Ennek következtében a szélsőséges időjárás okozta árvíz-veszély elhárult. A város környékén található kutak látják el a település ivóvízzel. A víz minősége a kémiai vizsgálatok által kifogástalan, szabad szénsavtartalom miatt hasonlít az ásványvízhez. Keménységére jellemző, hogy se nem lágy, se nem kemény. Található még Sátoraljaújhelyen hegyekből lefolyó időszakos patakok, mint pl: Májuskút-patak, Zsólyomka-patak. Ezeknek a hegyi patakoknak a hordalék szállítása nagymértékben megnő a nagy esőzések, a hóolvadások alkalmával, mely a település belterületeire jelentenek veszélyt.

A felszíni vízfolyások minősége

Ellenőrző méréseket végeztek a Környezetvédelmi Felügyelőség szakemberei, amiből a következő eredményeket kapták meg: Ronyva-patak:

• oxigén háztartása: III. (tűrhető víz) • Tápanyag háztartása és mikrobiológiai, valamint egyéb jellemzők szerint szennyezett a

mért ponton

Szennyezettség oka:

• emberi tevékenységéből származó egyéb szennyezések, • illegális lakossági szennyvíz juttatása a patakokba, • szabálytalanul kialakított lakossági szennyvíz-gyűjtőkből elszivárgó víz, • a Bózsva-patak Pálházánál, Ronyva-patak Sátoraljaújhelynél tisztított szennyvizek

befogadója.

A Fehér-patak, Zsólyomka-patak és a Májuskút-patak vizei tisztán érkeznek a városba, településen belül szennyeződnek.

Felszín alatti vizek

22

A felszín alatti vizek megoszlása a város domborzati fekvése által igen változatos. A nyugati területen a maximális talajvízmélység 0 méter, közvetlenül ettől keletre 20 méter, és tovább kelet felé haladva 10 méter, illetve 5 méter. Tehát megállapítható, hogy nyugatról kelet felé haladva a talajvízszint maximális mélysége folyamatosan csökken (lásd 6. ábra).

6. ábra A felszín alatti vizek mélysége ( Forrás: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet)

A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján Sátoraljaújhely város felszín alatti vizei az „érzékeny” kategóriába – azon belül is a kiemelten érzékeny f. a. területhez tartozik (lásd 8. és 9. táblázat).

8. táblázat Sátoraljaújhely felszín alatti vizeinek besorolása érzékenység szerint (Forrás: 27/2004. (XII. 25.) KvVM)

Település Fokozottan érzékeny Érzékeny Kevésbé

érzékeny Kiemelten érzékeny

f.a. terület

Sátoraljaújhely X +

9. táblázat Sátoraljaújhely város vízbázisai (Forrás: Sátoraljaújhelyi Önkormányzati Hivatal)

Vízbázis kódja Település Vízbázis neve Vízbázis

üzemeltetője Vízbázis státusza

Sérülékeny-e?

4100-70 Sátoraljaújhely Sátoraljaújhelyi D-i II. vízmű

Zempléni Vízmű Kft. üzemelő igen

23

4100-80 Sátoraljaújhely Sátoraljaújhelyi É-i I. vízmű

Zempléni Vízmű Kft. üzemelő igen

Sátoraljaújhely felszín alatti vizének szennyezettségéről a FAVI rendszer nyújt segítséget. A legfrissebb 2011. évi adatokat tekintve az állapítható meg, hogy határérték túllépés volt a következő szennyező anyagokból: higany, kalcium, nátrium, nitrit, magnézium, ortofoszfát, szelén.

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet alapján Sátoraljaújhely nitrátérzékeny területnek minősül. A térségben hidrogeológiai szempontból a Ronyva-patak völgye a meghatározó. A vízadó réteg anyaga durva, homokos kavics, eliszaposodott homokos kavics. A vízadóképesség elsősorban a területre hulló csapadékmennyiségtől függ. A talajvíz mélysége a Ronyva völgyében 2-4 méter között van, míg a Bózsva mentén már 4 méter alatti. A mennyisége pedig nem jelentős (30-40 l/s). Körülbelül ugyanilyen mennyiségben fordul elő a rétegvíz is.

A felszín alatti vizek szennyező forrásai közé a következőek sorolhatóak:

a települési szennyvíz, a kommunális hulladéklerakók. a csatornázott területeken nem szakszerűen került felszámolásra a szennyvíz-

tároló, a szabálytalanul létesített szennyvízgyűjtő(k) (derítő) miatt a szennyezett víz a

talajba szivárog, az ipari szennyvíz kibocsátók, valamint az állattartó telepek.

A GEON System Kft. által létrehozott állapotjelentés a baromfitenyésztő telepen (Sátoraljaújhely 0204. hrsz.) a talajvíz vizsgálat során laboratóriumi analitikai vizsgálat készült. A megvizsgált anyagok közül csak a szulfát esetében történt határérték túllépés. A szulfát a felszín alatti vizek leggyakoribb anionja, illetve a Bodrogköz ezen részén magasabb értékben fordul elő, így a szulfát szennyezés háttérszennyezésnek minősült.

Vízgazdálkodás és vízellátás

A város területén belül, továbbá a Hegyköz, Bodrogköz és Hegyalja egy részének ivóvíz ellátását a Zemplén Vízmű Kft. szolgáltatja. Az ellátó rendszer két vízmű telepet (Északi I és Déli II. vízmű) lát el, melyek vízbázisa sérülékeny jellegű.

A város a vízellátást a sátoraljaújhelyi Ronyva teraszra épített I. sz. Vízmű I.II.III.IV.V.VI.VII.VIII.IX.X.XI.XII. számú kútjai, továbbá a II. sz Vízmű telep és I.-VIII. számú kútjai biztosítják, mely üzemeltetője a Zempléni Vízmű Kft. A kutakból kitermelt ivóvíz a Májuskút utcai 1500 m3-es víztározó medencébe jut el a települési vízhálózaton keresztül. Ez a víztárózó biztosítja a 1. számú, 2. számú, 3. számú nyomásövezetet. A város

24

ivóvíz szolgáltatáshoz kapcsolódó vezetékhálózat hossza 65,2 km, melyen összesen 661 550 m3 ivóvíz szolgáltatása történik, mintegy 6705 db lakás részére (11. táblázat).

Az Északi I. Vízmű 5200 m3/nap, míg a Déli II. Vízmű 3200 m3/nap vizet termel. A lakossági fogyasztók 120-130 l/fő/nap vizet fogyasztanak el átlagosan.

A vízminőség megfelel a magyar szabvány ivóvíz minőségére vonatkozó követelményeknek.

Az elosztóhálózata a településnek döntően azbesztcement nyomócsövekből készült, hosszú, részben körvezetékes és ágvezetékes hálózat. Közismert, hogy az azbesztcement szálak egészségkárosító hatásúak, mely vízben oldódva fejti ki hatását. A terület egyes részein a talaj, jelentős agresszivitást mutat a beépített acél idomok és kötőelemek esetében. Ezek miatt, illetve a hálózat építése során fellépett hiánygazdaság miatt sok esetben a beépített csőanyagok minősége nem volt megfelelő, ami növelheti a kioldódás mértékét, egészségügyi kockázatot. A kitermelt víznek magas a savtartalma, ami gyorsabb elöregedéshez vezet a gépészeti szerelvények, vezetékhálózatok terén. Ennek kiküszöbölése érdekében az I. sz. Vízmű telepen savtalanító épület építése szükséges. Csak vízzel történő öblítéssel biztosított a hálózat karbantartása, mely nem elegendő. Az üzemeltető folyamatosan önerőből végezte az elavult vezetékszakaszok cseréjét.

Lakosság részéről vízminőségi probléma nem merült fel. A közüzleti és lakossági vízfelhasználás enyhén csökkenő jelleget mutat (7. ábra), melynek gazdasági okai, illetve takarékossági oka vannak, ami környezetvédelmi szempontból előnyös. Emellett azonban megfigyelhetjük, hogy az ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma folyamatos növekedést mutat (8. ábra).

10. táblázat Sátoraljaújhely vízgazdálkodása és vízellátása 2010-2015 között (Forrás: TEIR; Szerk. Tarjáni Stella)

2010 2011 2012 2013 2014 2015

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (km)

64,9 64,9 65,2 65,2 65,2 65,2

Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3)

702,4 715,4 674,3 651,6 640,6 661,55

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

6551 6579 6617 6617 6672 6705

25

7. ábra Sátoraljaújhelyen az összes szolgáltatott víz mennyiség (1000 m3) változása 2010-2015 között (Forrás:

TEIR; Készítette: Tarjáni Stella)

8. ábra Sátoraljaújhely Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások számának (db) változása 2010-

2015 között (Forrás: TEIR; Készített: Tarjáni Stella)

Szennyvízelvezetés

26

A városban a szennyvízszolgáltatáshoz kapcsolódó csatornahálózat hossza 46,1 km, melyen keresztül 1 113 500 m3 szennyvíz elszállítása történik meg, a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma pedig 6283 db (12. táblázat).

11. táblázat Sátoraljaújhely szennyvízgazdálkodása és szennyvízellátása 2010-2015 között (Forrás: TEIR; Szerk. Tarjáni Stella)

2010 2011 2012 2013 2014 2015

A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat hossza (km) 55 55 47,2 46,1 46,1 46,1

Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

6380 6122 6247 6283 6283 6283

Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m3)

411 583,6 420,1 336 322,8 348,57

2010-2015 közötti időszak alatt a háztartásokból származó, elvezetett szennyvíz mennyisége 2011ig nőtt, majd 2014-ig folyamatosan csökkent. Azonban 2015. évre szintén növekedés volt jelen. A közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma ingadozó volt a 2010-2012-es évek között, először hirtelen csökkenés, majd növekedés volt jelen, azonban 2013-mas évtől stagnálás állt be.

12. táblázat Sátoraljaújhely szennyvízkezelése 2010-2015 között (Forrás: TEIR; Szerk. Tarjáni Stella) 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m3)

411 583,6 420,1 336 322,8 348,57

Közcsatornában elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3)

1027 949,4 865,3 999,4 1314,5 1133,5

Közcsatornában tisztítottan elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3)

1027 949,4 865,3 999,4 1314,5 1133,5

Közcsatornán elvezetett, biológiailag is tisztított szennyvíz mennyisége 1000 m3)

1032,7 954,4 865,3 999,4 1314,5 1133,5

Közcsatornán elvezetett, III. tisztítási fokozattal tisztított szennyvíz mennyisége (1000 m3)

0 0 0 0 0 25,85

27

Közcsatornán elvezetett, csak mechanikailag tisztított szennyvíz mennyisége (1000 m3)

0 0 0 0 0 0

Közcsatornán tisztítás nélkül elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m3)

0 0 0 0 0 0

A közcsatornában elvezetett szennyvíz minden évben tisztítottan került elvezetésre. 2015. évben az elvezetett szennyvízből 25 850 m3 III. tisztítási fokozattal is ellátva volt. Egyik évben sem volt arra példa, hogy csak mechanikai tisztítás elvégzése történt volna meg. Biológiai tisztításon az összes szennyvíz átesett minden évben (13. táblázat).

Csapadékvíz elvezetése, felszíni vízrendezés

A város állandó vízfolyása a Ronyva-patak, és az ebbe torkolló Bózsva patak, melyeket a környező hegyek forrásai táplálják. A források minősége kifogástalan, állati, de emberi fogyasztásra is alkalmas. A Fehér patak, Májuskút-patak és a Zsólyomka-patak nagyobb esésű hegyi patak, így hóolvadáskor, nagyobb esőzésekkor jelentős hordalékot szállítanak, mely veszélyezteti a város belterületeit.

A peremterületeken nyílt vízelvezetők biztosítják a vizek gyűjtését, elvezetését, míg a városközponti területén zárt rendszerben épült ki. A Bodrog folyóba kerülnek azok a vizek, melyek nem szivárognak a talajban, vagy nem párolognak el a Ronyva árapasztójában. A bel-és külterületen egy időben jelentkezik a vízkár. A vízfolyások, belvízcsatornák, belterületi vízrendezési művek vízkár elhárítási, karbantartási, üzemeltetési feladatai az önkormányzat saját határkörébe tartozik.

Az önkormányzat feladatai:

• vizek levonulását figyeli • eltávolítja a lefolyást akadályozó tényezőket • a csatornából kilépő vizek kártételei ellen védekezik

Csökkentő tényezők a helyi vízkár létrejöttéhez:

a) vízelvezető képesség biztosítása, rendszeres karbantartás b) befogadó vízfolyások, belvízelvezető csatornák meder rendezése c) külvizek kizárása a belterületről, belterületi befogadók tehermentesítése d) felszíni erózió csökkentése e) belterületi zöldfelületek növelése f) belterületi vízelvezető rendszer kiépítése, belterületi bel,- és csapadékvíz-elvezető terv

elkészítése g) szennyvízcsatorna hálózat, zárt szennyvízgyűjtők kiépítése

Veszélyeztetett terültek:

28

Árvízveszélynek kitett területek

1) Bodrog folyó:

Ronyva zugi vésztározó által érintett területek. Vasúti töltés és a Pataki út - 37. számú főút közötti területek.

2) Ronyva árapasztó:

Rákóczi utca és a Dózsa György utca közötti terület bal part mintegy 300 méter hosszban. (veszélyeztetett a lakosság, Szlovák Iskola, Városi Uszoda).

3) Ronyva-patak:

Zempléni Vízmű Kft. I. számú. Vízmű-telep (ivóvíz kutak, vízgépház). A Határátkelő felé vezető út bal oldal melletti terület mintegy 600 méter hosszban. (veszélyeztetett: Pipi Farm baromfi telep).

4) Fehér-patak:

Szív utca, Hársfa utca, TESCO áruház, Zemplén Mix bevásárló központ, 3718. számú országos közút jobb oldalán lévő lakóingatlanok.

5) Bányácska-patak, Fehér-patak

Sátoraljaújhely- Rudabányácska városrész Lőtér utca, Bányácska utca.

6) Hirtelen lehulló nagymennyiségű eső (villámárvíz) esetén:

Sátoraljaújhely észak, észak-nyugati városrész, Károlyfalva, Széphalom városrész nyugati területe.

Belvízveszélynek kitett területek

A katasztrófavédelem adatszolgáltatása alapján az alábbi területek belvízveszélyesek:

Ronyva zugi vésztározó által érintett területek. Vasúti töltés és a Pataki út - 37. számú főút közötti területek.

Mély fekvésű területek

A város közigazgatási területén belül jellemzően nincsen mély fekvésű terület.

Árvíz és belvízvédelem

Sátoraljaújhely csapadékcsatorna hálózata műszaki előírások és gazdasági megfontolások alapján került méretezésre. Ha a tervezettnél több víz érkezik a hálózatba, a víz kiléphet a rendszerből. Ilyen esetekben üzemeltetési feladatokon túl védekezni szükséges. Az elhárítási feladatok bel-és külterületen azonos időben szoktak jelentkezni. Árvízvédelem szempontjából a meglévő ipari terület alatt a Vásárhelyi - terv keretében elsőrendű fővédvonal kiépítésére kerül sor, mely a Bodrog vésztározójának töltése, a Ronyva-zugi árvízi vésztározó határa.

29

2.3. A földtani közeg és a talaj állapota

A földtani közeg és a talaj védelme fontos szerepet játszik a környezetvédelemben. Ennek kiemelt oka, hogy a földtani közeg és a talaj elszennyezése, károsítása során a mélybe leszivárognak a szennyező anyagok, mely során a felszín alatti vizek károsítása történik meg. Mivel Sátoraljaújhely területén az ivóvízbázisok a környező területek forrásaiból származnak, így ha bekövetkezne szennyezés, az emberi egészségre kockázatot jelentene. A földtani közeg és talajvédelemmel kapcsolatos kormányrendeletek összefüggésben állnak a felszín alatti vizek védelmével. Ilyen rendelet például a 6/2009 (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet.

Földtani közeg Sátoraljaújhely város közigazgatási területe négy kistájat is érint. Két kisebb része az

Észak-magyarországi-középhegység nagytáj – Tokaj-Zempléni-Hegyvidék középtáj - Hegyközi-dombság, illetve a Fehér-patak völgyétől nyugatra-északnyugatra eső része a Központi-Zemplén kistáj részéhez tartozik. A város területének közel a fele a Ronyva-patak völgye északi partjának vonalától, a Sátorhegy-csoport lábától délre eső része az Alföld nagytáj - Felső-Tiszavidék középtájának – Bodrogköz, míg az említett két kistáj közé eső terület a Sátorhegy-csoportot is beleértve szintén az Észak-magyarországi-középhegység nagytáj – Tokaj-Zempléni-Hegyvidék középtáj - Hegyalja kistájának a része.

A Zempléni-hegység a Tokaj-Eperjes-hegylánc déli szakasza, a Belső-Kárpátok vulkáni övezetéhez tartozik. A felépítő kőzet túlnyomóan 12-15 millió éves harmadidőszaki vulkanikus kőzet (riolit, andezit, dácit, riolittufa, andezittufa, dácittufa). A Ronyva-patak mentén kristályos rögben 900 millió éves kőzet is megtalálhatóak (pl. csillámpala). Továbbá foltokban előfordul tengeri üledékes kőzet, nyirok, lösz, kavics. A vulkáni működés megszűnése után elindult a vulkáni kúpok fokozatos pusztulása. Gejzírek alakultak ki a vulkáni utóműködés következtében, jégkorszakban pedig kőtengerek képződtek. A Sátoraljaújhely környéki hegyek - az egykori Sátor-vulkán romjai - a következők: Vár-hegy, Sátor-hegy, Kecske-hát, Magas-hegy, Szár-hegy.

Bodrogköz A táj karakterét tekintve alluviális síkság, amelyet a holocén kezdetében a Zemplénből lefutó patakok hordalékkúpjai határoztak meg. A Nyírségi plató felbillenése során a Bodrog és a Tisza medrei nyugatra tolódtak, mely kialakította a mai képét a kistájnak. Főleg paleozoos képződmények és triász-jura kőzetek építik fel a medencealjzatot. Újpleisztocénban futóhomokos felszín képződött a Zempléni-hegységből lefutó patakok homokos üledékéből álló hordalékkúpján. A formákat gyakran löszös homoktakaró konzerválta. A Bodrog a formák nagy részét elpusztította, s jelenleg újholocén öntésképződmények, üledékek borítják. Hegyalja

30

Erősen tagolt lejtővidék, melyet 100 és 514 méter közötti tengerszint feletti magasság jellemzi. A kistáj ÉK-i csapású, melyet a Zemplén-hegység Bodrog felé futó gerincei tagolták. A terület felszínének több mint 80 százalékát talajerózió veszélyezteti. A kistáj 60 %-át szarmata riolittufa építi fel. A felszínt mindenütt vékonyabb-vastagabb szoliflukciós üledék fedi, a peremeken erre helyenként lösz települt. A kistáj jellemző szerkezeti irányai az ÉK-DNy-i és az É-ÉNy-DDK-i. Központi-Zemplén A terület 400 méter tengerszint feletti magasság jellemzi. Az alacsonyabb vulkáni hegység felszíne gazdag periglaciális formákban. Az Északi-középhegység legkeletibb, legfiatalabb vulkán tagja, É-D-i csapású vulkanotektonikus süllyedék. A riolit, riolittufa kőzeteket harmadidőszaki üledékek, barna- és vörösagyagok fedték be.

Hegyköz Sátoraljaújhelynél, ahol véget ér a Tokaj-Hegyalja, ott kezdődik a Hegyköz, mely Magyarország legészakibb tája, a Zempléni-hegység keleti oldalán. A 400-700 méter magas hegyekkel körülvett és északon a Nagy-Milic által lezárt medencét a vulkáni földmozgások, törések, süllyedések alakították ki. 21 település jött létre a Bózsva patak völgyében és a kis patakok mentén a hegyek között, hegyek lábánál.

A település területére jellemző, hogy a patakok mentén folyóvízi üledék alakult ki. Elenyésző foltokban megfigyelhető a proluviális-deluviális üledék. A hegység felé haladva, a kisebb tengerszint feletti magasságokban deluviális üledék figyelhető meg. A magasabb térszínek felé haladva a felszíni földtan Mikóházi tagozat, vágáshutai dácit formáció, meddőhányó alkotja (lásd: 9. ábra).

31

9. ábra Sátoraljaújhely felszíni földtana (Forrás: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet; Szerk.: Tarjáni Stella)

10. ábra Sátoraljaújhely talajtípusai (Forrás: www.agrobio.hu; Szerk. Tarjáni Stella)

Sátoraljaújhely közigazgatási területén a Ramann-féle barna erdőtalaj, a fiatal nyers öntéstalaj, a réti öntéstalaj és a réti talajok találhatóak (lásd 10. ábra).

32

Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok)

Barnaföldek vagy Ramann-féle barna erdőtalajokban a humuszosodás, valamint a kilúgzás folyamatához csak az erőteljes agyagosodás és a gyenge savanyodás járul. Ennek következményeként a kilúgzási és a felhalmozódási szint agyagtartalma között nincs lényeges különbség, ugyanakkor mindkét szint több agyagot tartalmaz, mint a talajképző kőzet. A talaj A szintje általában körülbelül 20-30 cm vastag, barnás, szerkezete morzsás vagy szemcsés, kémhatása gyengén savanyú vagy semleges. Átmenete az alatta levő felhalmozódási szint felé fokozatos, de rövid. Elterjedési területük általában a barna erdőtalajok és a csernozjomterületek szomszédsága. A Ramann-féle barna erdőtalajok talajértékszáma 60-50, termőréteg vastagsága nagyobb 100 cm-nél, szerves anyag készlet 100-200, talajképző kőzete a löszös üledék. A vízgazdálkodási tulajdonságára jellemző, hogy közepes víznyelésű és vízvezető-képességű, nagy vízraktározó-képességű, jó víztartó talajok.

Nyers öntéstalajok

A nyers öntéstalajok a folyóvizek és a tavak fiatal képződményeit, amelyek a vízborítás alól szárazra kerülve a növényzet megtelepedésére alkalmassá váltak. Az ismétlődő vízborítás a megtelepedő növényzetet mindig újra elborítja, és így a talajképződés is új anyagon indul meg. Ennek következtében mélyreható változást nem tud előidézni.

Réti öntéstalajok

A réti öntéstalajokban mind a réti folyamat, mind a talajok öntésjellegének nyomai fellelhető. Jellemző, hogy a humuszképződés, valamint az öntésterületek hordalékanyagának rétegzettsége és kialakulatlansága egymás mellett jelenik meg. A szelvények humuszos szintje jól kivehető, általában 30-40 cm vastag és 2-3% szerves anyagot tartalmaz; tehát elmarad a többi réti talajtípusétól. A talajok területe az ártér magasabban fekvő részeire terjed ki, amely az állandó vagy az időszakos vízborítástól mentesülve lehetőséget ad a folyamatos talajképződésre. Elsősorban humuszosodás indul meg a megtelepedő állandó növénytakaró alatt. Vízgazdálkodásuk általában kedvező, és ha a talajvíz nincs túl közel a felszínhez, a tavaszi túl nedves időszak sem tart soká. A nyári időszakot a talajvíz a növények számára hasznosan befolyásolja. Tápanyag-ellátottságuk kedvező. A humuszosodás a felszíni rétegben is csak jelentéktelen, és a szerves anyag mennyisége nem haladja meg az 1%-ot. Vízgazdálkodásuk általában kedvező, de erősen függ az üledék szemcseösszetételétől. Tápanyag-gazdálkodásuk közepes.

Réti talajok

A réti talajok főtípusába azok a talajok tartoznak, amelyek keletkezésében az időszakos túlnedvesedés (időszakos felületi vízborítás, közeli talajvíztükör) játszott nagy szerepet. A vízhatásra beálló levegőtlenség jellegzetes szervesanyag-képződést és az ásványi részek redukcióját váltja ki. A réti talajok tulajdonságait a tapadós humuszanyagokkal, a nehéz művelhetőséggel, a foszfor erős megkötődésével, valamint a nitrogén tavaszi nehéz feltáródásával lehet jellemezni. A réti talajokon a termés különösen nedves években kicsi, száraz években viszont jó. A talajértékszáma 60-50, a termőréteg vastagsága kisebb 100 cm-nél, a talajképző kőzete pedig glaciális és alluviális üledék. A vízgazdálkodására jellemző,

33

hogy jó víznyelésű és vízvezető-képességű, továbbá jó vízraktározó képességű és víztartó talajok.

A város talajának minőségéről, szennyezettségéről felvételezés a közelmúltban nem készült. Sátoraljaújhely területén két alapvető talajtípust találunk meg: az egyik az erdőtalajok (podzol, glejes barna erdőtalaj) és a másik a mezőségi talajok. A Bodrog-folyó és a Ronyva-patak környékén öntés- és réti talaj alakult ki. A vulkáni működésnek köszönhetően a felszínre változatos kőzet kerül: kaolin, csillámpala, andezit, riolit és ezek változatai.

Bodrogköz talaja

A terület talajtakarója nagyrészt öntésanyagok, vízhatás alatt képződött. Leggyakoribbak a réti talajok, mely mellett kiterjedt az öntés réti talaj. Előfordulhat még a kistáj északi részének mélyebb térszínein a síkláp talajok, illetve a Bodrog menti nyers öntéstalajok is. Ezeken kívül előfordulnak még barnaföldek és kovárványos barna erdőtalajok is.

Hegyalja talaja

Agyagbemosódásos barna erdőtalaj jellemzi az andezit- és riolittufa málladékon lévő felszínt, illetve a harmadidőszaki agyagos üledékes területet. A K-i dombokon, harmadidőszakos üledéken vagy nyirokon barnaföldek és a köves és földes kopárok elhanyagolhatók.

Központi-Zemplén

Legelterjedtebb talajtípus az agyagbemosódásos barna erdőtalaj.

Hegyköz

A hegyvidéken a zárt erdőtakarónak és a magas csapadékértéknek köszönhetően a legjellemzőbb talajtípus az agyagbemosódásos barna erdőtalaj. Ahol kevesebb csapadék hull (perem területeken) ott a barna erdőtalajok kevésbé kilúgozott típusai (Ramann-féle barna erdőtalaj, csernozjom barna erdőtalaj) fordulnak elő. A Vitányi- rög savanyú kémhatású kristályos kőzetein savanyú, nem podzolos barna erdőtalaj jellemző. A ranker talaj jellemzi a savanyú riolit alapkőzetet. A legmeredekebb lejtőkön és a kifagyásos törmelékkel borított részeken a köves sziklás váztalaj a jellemző. A kistájat uraló két talajtípus a pszeudoglejes barna erdőtalajok és a nyers öntések.

A talaj szennyező forrásai a következőek:

• illegálisan lerakott hulladékok (szilárd illetve folyékony), • lakosságnál és a kis létszámú vállalatoknál keletkező veszélyes hulladék (fáradt olaj,

akkumulátorok), • a bezárt MOL-telepen a Déli Vízmű közelében tártak fel 1997-ben szén-hidrogén

tartalmú szennyezést (folyamatos ellenőrzés alatt áll), • lakossági szabálytalanul kialakított szennyvíz akna, derítő, amelyből a szennyezett víz a

talajba szivárog.

Bányászat

34

Bányi-hegy (Bánya-hegy)

A hegy 279 méter magasra emelkedik ki, a Sátor-hegy-csoport nyugati részét Károlyfalva és Rudabányácska között vezető út legmagasabb pontja körül. A hegyet Tatárka néven is jelölték egyes térképeken. Felépítését tekintve nagyrészt riolittufából áll, mely vulkáni utóműködés során átalakult forróvizes oldatok hatására ércesedett. A középkorban bányásztak aranytartalmú teléreket. Az aranytartalmú teléreket illetve a repedéskitöltések irányát követik a hegy belsejében mélyen behatoló tárna és a belőle kiágazó oldaljáratok. A járatok régen több kilométer hosszúak is voltak, míg ma csak 100 méter hossz járható be. Mára a bánya bejáratát biztonsági okok miatt bezárták. A bányászat nyomát ma is megfigyelhetjük, hosszúkás vagy kerekded alakú mélyedések (horpák) fennmaradásával.

Két felhagyott, régen kőfejtőként használt bánya található a településen. Az egyik a 37-es út mellet a Némahegynél, a másik pedig a Kálvária hegyen (a kálvária kapu előtt jobbra). A felmaradt bányászat eredményei fontos hatást gyakorolnak a jelentben, hiszen utóhatásuk nem csak a táj esztétikáját (tájsebek) rontja, hanem a talaj megváltozására, illetve a terület élővilágára is hatást gyakorol.

A településen egy olyan regisztrált vállalkozás működik 2008. év óta, amely bányászati, kőfejtő tevékenységet végez.

Talajszennyező anyagok

Légszennyező anyagok hatása

A közúti közlekedés és az ipar emissziói a talaj hatására kedvezőtlenül hat. A levegőből a por megkötött szennyezőanyagok, az út mentén olajosan szennyeződő porszemcsék és a savas gázok (nitrogén-oxid, kén-dioxid, szén-dioxid) mind talajterhelést okoznak. A szállóporok képesek a felszínre kiülepedni, melyek nehézfémet és szerves anyagot kötnek meg. A talajrészecskéken a gázok abszorbeálódhatnak, oldódhatnak a talajnedvességben vagy a csapadékvízzel bemosódhatnak mélyebb rétegekbe. Ezek hatására a talajoldat kémhatása a savas tartomány felé tolódik el. Ebben a tartományban nehezebben tudják a növények felvenni a tápanyagokat. 1999-ben megszűnt az ólmozott üzemanyagok forgalmazása, így a közúti kibocsátásnál nem kell erre számítani.

A talaj kölcsönhatása a felszíni és felszín alatti vizekkel

Télen a csúszás mentesítés során juthat be a talajba szennyeződések, melyek a felszín alatti vizeket is veszélyeztethetik. A kiszórt sómennyiség akkor éri el a károsan magas mennyiséget, amennyiben a vízelvezetés nem megfelelő. A talaj szikesedését okozhatja a pangó vízi körülmények között felhalmozódó só. Mivel a felszín alatti vizek a föld felszíne alatt, a földtani közegben folynak, ezért a talaj minősége befolyással van a vizek minőségére is. A kőzetvázon átáramló felszín alatti víz ugyanis ásványi anyagokat old ki, szállít, majd halmoz fel. Amennyiben a talaj szennyezett, a szennyező anyagokat oldja ki és szállítja tovább. Így a talaj veszélyezteti a felszíni, illetve felszín alatti vizek minőségét is.

Hulladékgazdálkodás hatása a talajra

35

Az illegális hulladéklerakók felszámolása, illetve a hulladéklerakók aljzatának szigetelése elengedhetetlen fontosságú a talajok védelmében. A lerakott hulladékból a csapadékvíz a szennyezőanyagokat a talajba mossa. Különösen veszélyes az illegálisan lerakott elemek, akkumulátorok, nehézfémek.

Mezőgazdaság hatása a talajokra

Fentről lefelé haladva a talajrétegben a termőképesség csökken. Ha nem védi megfelelő növénytakaró a talajt, a felső réteget a szél- illetve vízerózió leerodálja. A mezőgazdasági tevékenységek során a szakszerűtlen, túlzott műtrágyázása jelenti a legnagyobb problémát. A talajból kimosódik a műtrágya és a felszín alatti vizekkel szállítódó nitrogén egészségügyi kockázattal (kék csecsemő szindróma) jár, emellett pedig a felszíni vizek eutrofizációját idézi elő. Szerves anyag hiányában a talajok egyre szegényedő kolloid komplexumába nem képesek megkötni a foszfor- és kálium műtrágyák hatóanyagainak növény által fel nem vett része, ami így kilúgozódik, vándorol a felszín alatti vizekkel, szennyezi a kutakat, folyókat, tavakat. A nagymértékű műtrágyázás fokozza a kalcium kilúgozását, ami a talaj elsavanyodásához vezet, illetve a növényekben megnő a nitrogéntartalom.

A vizek mezőgazdasági nitrát szennyezésével a 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelet foglalkozik. Nitrát érzékeny területeknek azok minősülnek, amelyek geológiai, talajtani adottságaik és a vizeik magas nitrát-tartalma miatt különös figyelmet érdemelnek. Sátoraljaújhely város nitrátérzékenység szempontjából történő besorolását a következő térképén (11. ábra) láthatjuk.

11. ábra Sátoraljaújhely besorolása nitrátérzékenység szempontjából (Forrás: MePAR)

36

A műtrágyázás mellett a növényvédő szerek használata jelent nagyobb veszélyt a talajokra. A káros hatású, toxikus mutagén, karcinogén anyagok a talajokból kimosódva a felszíni illetve felszín alatti vizeket szennyezik. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a perzisztensek kevésbé vízoldékonyak, így messzire elszállítódnak a vízáramlás során. Ismert példáik a diklór-difenil-triklóretán (DDT) és az atrazin, melyek használatát mára betiltották.

A mezőgazdaságban továbbá az öntözés is károsítja a talajokat. A tartós öntözés a talajok tömörödéséhez, nem megfelelő lélegzéséhez, talajszerkezet romlásához, tápanyagok mélyebb rétegekbe szivárgásához, felszín alatti vizekbe való kilúgozásához vezet. A sós vízzel történő öntözés során sókiválás, szikesedés problémája lép fel.

2.4. Táj- és természeti értékek állapota

A IV. Nemzeti Környezetvédelmi Programban stratégiai területeként jelenik meg a zöldfelületek védelme, valamint a biológiai sokféleség megőrzése, a természet- és tájvédelem.

Természeti adottságok

Sátoraljaújhely az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál, az Eperjes-Tokaji-hegyvidék, Tokajhegyalja keleti lejtőitől a Sátorhegy-csoporton és környezetén át a Holt-Bodrog, Bodrog medréig húzódó területen, a Ronyva-patak partján alakult ki.

Sátoraljaújhely város közigazgatási területe 4 kistáj (Bodrogköz, Hegyalja, Hegyköz, Központi-Zemplén) területét érinti. Ennek köszönhetően a felszín rendkívül változatos képet mutat. A város nyugati területei hegyvidéki, míg a keleti, déli, északi síksági terület. A település tengerszint feletti magassága 100-894 méter között változik.

A domborzati-földtani-talajtani-vízrajzi viszonyokat már a 2.2 és a 2.3 fejezetben bemutattuk.

Vízfolyások, természetes és mesterséges állóvizek:

Vízfolyások: Ronyva-patak, Bodrog, Holt-Bodrog, Fehér-patak, Zsólyomka-patak, Májuskút-patak

Tavak: szegény, ritka, legnagyobb tó a Rudabányácska településrész északi részén a Smaragdvölgy Pihenőparkban, illetve a Long-erdő TT területén (Bíró-tó, Hosszú-tó) holtágak formájában találhatók.

Éghajlat:

A kistájak éghajlati jellemzőjét a 14. táblázatba foglaltuk össze.

13. táblázat Éghajlat jellemzői kistájanként (Készítette: Tarjáni Stella)

Kistáj Klíma-karakter

Napsütés évi összege

(óra)

Évi közép-hőmérséklet

(°C)

Csapadék mennyiség

(mm)

Ariditási index

Szél-irány

Bodrogköz mérsékelten meleg-száraz 1800 9,5-9,7 580 1,2

közötti ÉK-i

ÉNY-i

37

D-i

Hegyalja

mérsékelten hűvös-

mérsékelten száraz

1850 8 660 1,05-1,08

É-i

ÉK-i

D-i

Központi-Zemplén

mérsékelten hűvös-

mérsékelten nedves

1800 7,5-8,5 700 0,98-1,05

É-i

D-i

Hegyköz

mérsékelten hűvös-

mérsékelten száraz

1850 8,3-9,0 620-650 1,05-1,6 ÉK-i

D-i

Megfigyelhető, hogy a napsütéses órák száma (évi) a város közigazgatási határán belül azokon a területeken kevesebb 50 órával, melyek a környező hegyekben találhatóak. Ezeken a területeken a csapadék mennyiség több, továbbá pedig nedvesebb, hűvösebb éghajlat a jellemző. A síksági területeken az évi középhőmérséklet is 1-2 °C-kal nagyobb.

Élővilág

A település környékének élővilágát az ember napi szükséglete során ismerte meg. Ekkor már sok mindent tudtak az élővilágról, azonban tudományos kutatások csak az 1800-as évek elejéről maradtak fenn. 1803-ban Kitaibel Pál, neves botanikus járta a vidéket. A Vár-hegy és a Magas-hegy területéről kőzeteket és növényeket sorolt fel. Hazslinszky Frigyes 1864-ben és 1866-ban újhelyi növényadatot közölt. További neves kutatók a városban: Frivaldszky Imre, Katona Mihály Dénes, Balásházy János. Az állatvilágról a városunkban 1874. június 21-én megfordult Mocsáry Sándor írt jelentős listát. Chyzer Kornél és Bíró Lajos együtt járták a környéket. Bíró Lajos 1883-ban tette közzé a megye bogárvilágáról szóló dolgozatát. Bevezetőjében leírja a város élőhelyeit is. 1905-ben Chyzer már ír arról, hogy milyen sok biotóp tűnt el a területről.

Növényvilág

Sátoraljaújhely növényzete a Kárpátok flórájához tartozik. Közel 3000 virágtalan és virágos növény él itt. A magasság szerinti övezetesség megfigyelhető a területen. Lentről felfelé haladva: égeres láperdő, kőrisligetek, csertölgyek erdők, kocsánytalan tölgyes, bükkös-gyertyánok, bükkös.

A város terjeszkedése következtében kiemelten fontos feladatként jelenik meg a táj- és természeti értékek védelme. A város táji adottságú területeinek jelentős része még érintetlen.

A kistájak növényvilágának jellemzői:

Bodrogköz

38

Florisztikai beosztás:

- Pannóniai (Pannonicum) flóratartomány, - Alföld (Eupannonicum) flóravidékének, - Észak-Alföld (Samicum) flórajárás.

A Bodrogköz potenciális erdőterület (mélyebb térszinteken fűz-nyár ligeterdők, égeres-kőrises mocsár- és láperdők, tölgy-kőris-szil ligeterdők, a folyóhátakon, homokszigeteken gyertyános tölgyesek, alföldi zárt kocsányos tölgyesek); további jellegzetessége a vízhez kötődő élőhelyek gazdagsága. A lápok és az erdők sínylették meg az erdőirtásokat, ármentesítéseket. Az erdők helyén szántók, ültetvények, a lecsapolt lápok helyén szántók, rétek, mocsarak létesültek. Természetszerű növényzetét (fajgazdag mocsári- és hínártársulások a vízpartokat szegélyező mocsarak, láposodó foltok) a Bodrog holtágaiban, kubikgödreiben, bodrogzugi nyílt ártér és mentett oldal tavaiban, erekben, csatornákban találhatjuk meg. Bokorfüzesek és fűz- és nyárfajok dominálta ligeterdők jelennek meg a folyók mentén. A hullámtérben jelentős az özönfajok borítása. A kőris-szil ligeterdő a magasabb térszínek állománya. A montán elemeket tartalmazó gyertyános-tölgyesek a Bodrogköz több pontján (Long-erdő). A Bodrogköz özönfajai közé tartozik például a zöld juhar, a bálványfa (Ailanthus altissima), a gyalogakác Amorpha fruticosa), a selyemkóró (Asclepias syriaca), a tájidegen őszirózsa-fajok (Aster spp.), az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), a japánkeserűfű-fajok (Reynoutria spp.), a fehér akác (Robinia pseudoacacia), az aranyvessző-fajok (Solidago spp.).

Hegyalja

Florisztikai beosztás:

- Pannóniai (Pannonicum) flóratartomány, - Északi-középhegység (Matricum) flóravidékének, - Zempléni-hegység (Tokajense) flórajárás.

A hegység-peremnek uralkodó fafaja a tölgyes. Csupán néhány magaslaton maradt fenn a fátlan erdőspusztai vegetáció, erdőssztepp-növényzete szinte teljesen elpusztult. Völgyeiben edafikus társulás az égerliget. Helyenként megtalálható a Központi-Zemplénre jellemző kárpáti, de jellegében az említett erdőssztyepp-karakter dominál. Tipikus az árvalányhajas, helyenként csenkeszes gyep előfordulása a hegykúpokon. Termesztésre leginkább a szántóföldi növények, gyümölcsök, szőlő termesztése javasolt. Ezen a területen is több özönfaj (pl: bálványfa (Ailanthus altissima), gyalogakác Amorpha fruticosa), kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora), japánkeserűfű-fajok (Reynoutria spp.), fehér akác (Robinia pseudoacacia), aranyvessző-fajok (Solidago spp.)) fordul elő.

Központi-Zemplén

Florisztikai beosztás:

- Pannóniai (Pannonicum) flóratartomány, - Északi-középhegység (Matricum) flóravidékének, - Zempléni-hegység (Tokajense) flórajárás.

39

A kistáj növényzetének összetétele igen változatos. Déli területére jellemző a zonális a cseres-tölgyes, északabbra egyre gyakrabban gyertyános-tölgyesek, a 600 m feletti hegyeken bükkösök jelennek meg. A hegyvidéki hangulatot az égerligetek, magaskórósok, láprétek és tőzegmohás lápok is erősítik. Mészkerülő tölgyes és bükkös társulások jellemzők a magasabb területek mészmentes alapkőzetein. Itt gyakoriak a savanyú talajt jelző növények: áfonyák (Vaccinium spp.), korpafüvek (Lycopodiophyta spp.), körtikék (Pyrola spp.). Az irtások területén fajgazdag kaszálórétek alakultak ki. Az eredendően erdőtlen sziklák növényzetében a Kárpátok közelsége érezhető. Mohákban, ritka fajokban bővelkedő gyepjeiben él a sziklai ternye (Aurinia saxatilis), apró nőszirom (Iris pumila), magyar kőhúr (Minuartia frutescens), magyar perje (Poa pannonica subsp. scabra). A déli részeken erdőssztyepp-elemekben gazdag tölgyesek találhatók, mely gazdag pannon és kontinentális elemekben (törpemandula – Prunus tenella, nagy gombafű – Androsace maxima, magyar nőszirom – Iris aphylla subsp. hungarica, hegyi kökörcsin – Pulsatilla montana). A területen előforduló özönfajok: bálványfa (Ailanthus altissima), gyalogakác (Amorpha fruticosa), selyemkóró (Asclepias syriaca), tájidegen őszirózsa-fajok (Aster spp.), kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora), amerikai alkörmös (Phytolacca americana), japánkeserűfű-fajok (Reynoutria spp.), akác (Robinia pseudoacacia), aranyvessző-fajok (Solidago spp.).

Hegyköz

A Hegyköz nyugati, délnyugati része a Zempléni Tájvédelmi Körzethez tartozik. A tájvédelmi körzet teljes kiterjedése 26.496 hektár, melyből 2.395 hektár fokozottan védett.

Florisztikai beosztás:

- Pannóniai (Pannonicum) flóratartomány, - Északi-középhegység (Matricum) flóravidékének, - Zempléni-hegység (Tokajense) flórajárás.

A medence-jellegű terület potenciális növényzete a kocsánytalan tölgyes, azonban ez a települések benépesedésével párhuzamosan megsemmisült. Mára javarészt fátlan terület, néhol telepített erdő a jellemző. Száraz gyepvegetáció nagyrészt legelő, amely jellemzi a dombhátakat. A völgyalji nedves rétek, magassásosok fajkészletéből megemlíthető a szürke, halovány és mocsári aszat (Cirsium canum, C. oleraceum, C. palustre), orchideák (ujjaskosborfajok – Dactylorhiza spp.) és a szinte mindenütt gyakori mezei gólyaorr (Geranium pratense) előfordulása. Jellegtelen telepített erdők közé tartozik a tűlevelű és lombos fafajok elegyesen illetve homogén erdei-, fekete- és lucfenyő-ültetvényeket. Tájidegen fajai a kistájnak: őszirózsa-fajok (Aster spp.), kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora), amerikai alkörmös (Phytolacca americana), japánkeserűfű-fajok (Reynoutria spp.), akác (Robinia pseudoacacia, aranyvessző-fajok (Solidago spp.).

Állatvilág

A város környéke igen gazdag a hüllők és a kétéltűek világa. Előfordul a területen a vipera, sikló, zöld mezei gyík, foltos szalamandra, tarajos gőte, valamint több béka faj is. Az ízeltlábúak nagy számban képviselik magukat. Újhely környéke mivel hegy és síkvidék, száraz és vizenyős élőhely számos változatban található itt rovar.

40

Sátoraljaújhely határán elül eddig 200 faj került elő. A szám folyamatosan változik. Átfogó szakmunka eddig még nem készült az itt előforduló madárfaunáról. 1972-ben Fintha István „Bodrog és Ronyva” ártér fajait mutatta be. Énekes madarakban igen gazdag a vidék, megfigyelhetünk például széncinegét (Parus major), kékcinegét (Cyanistes caeruleus), csuszkát (Sitta europaea), vörösbegyet (Erithacus rubecula), erdei pintyet (Fringilla coelebs). Sajnos mára már ritka a holló (Corvus corax), uhu (Bubo bubo), vándor- és kerecsensólyom, de kisebb testű baglyok, ölyvek, kányák nagy számban élnek. A térségben a Magyar Madártani Egyesület Zempléni Helyi Csoportja foglalkozik aktív madárvédelemmel.

Magyarországon jelenleg 83 emlősfaj fordul elő, melyből 50 a város környékén is megtalálható. A rovarevők közül gyakori a cickány fajok (Crocidura ssp.), közönséges vakond (Talpa europaea), keleti sün (Erinaceus concolor). Megtalálható a területen a denevér fajok (Chiroptera ssp.), rágcsálók (Rodentia ssp.), nyálalkatúak (Lagomorpha). Hazai ragadozók közül a menyét (Mustela nivalis), nyest (Martes foina), borz (Meles meles), róka (Canis vulpes), farkas (Canis lupus), hiúz (Lynx lynx), vadmacska (Felis silvestris) is megtalálható. A patások közül dámvad (Cervus dama), őz (Capreolus capreolus), gímszarvas (Cervus elaphus) fordul elő a területen.

Az elmúlt néhány év során több fiatal kutatóval közösen megfigyelték a régi kutatók adatait. Eredményképpen azt kapták, hogy nagyon sok élőlény újra előkerült, csak néhány speciális élőhelyet igénylő tűnt el. A kutatások a következő információkat hozták: 45 emlős 154 madár, 6 hüllő, szinte minden kétéltű (16 faj), mintegy 30 hal és több ezernyi gerinctelen állatfaj (főleg rovarok) fordult elő a vizsgált területen. Védett növények is újra előkerültek, 58 ilyen faj került ismertté.

Az újhelyi hegyvidék Ronyva és Bodrog árterülete, a Long-erdő az eddigi vizsgálatok után is még feltáratlan természeti értékeket tartogat.

Természetvédelem

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) szerint természeti terület valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetes vagy természetközeli állapotok jellemeznek. A természeti területek kiemelt oltalma törvény erejénél fogva – ex lege (láp, szikes tó, kunhalom, földvár, forrás, víznyelő, barlangok), vagy egyedi jogszabállyal (nemzeti park - NP, tájvédelmi körzet - TK, természetvédelmi terület - TT, természeti emlék - TE, ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok, mesterséges üregek) történő védetté nyilvánítással jön létre. Védett természeti területről beszélünk, ha az a Tvt. vagy más jogszabály (miniszteri rendelet, önkormányzati rendelet) által védett vagy fokozottan védetté lett nyilvánítva. Az 1996. évi LIII. törvény szerint országos vagy helyi jelentőségű oltalom alatt állhatnak a védett természeti területek, értékek. A nemzeti park és a tájvédelmi körzet mindig országos jelentőségű, míg a természetvédelmi terület és a természeti emlék lehet országos és helyi jelentőségű.

Sátoraljaújhely közigazgatási területének déli része az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó, 274/TT/96 törzskönyvi számmal ellátott, a természetszerű, ártéri erdőtársulások (ártéri fűz-nyár és tölgy-kőris-szil ligeterdő, síksági gyertyános-

41

kocsányos tölgyesek), valamint a gazdag növény és állatvilág védelmét szolgáló, országos jelentőségű oltalom alatt álló Long-erdő Természetvédelmi Terület (TT) részét képezi.

A településen lévő jelentős helyi védelmet igénylő területekről a település Helyi Építési Szabályzatának 3. sz. melléklete rendelkezik:

Ez alapján jelentős helyi védelmet igénylő területnek minősülnek: • a Zsólyomkai pincesor, • a Fasor úti fasor, • a Kossuth úti izraelita kegyeleti park, • Görögkatolikus Paróchia, • Magtár és önálló pince, • a Szárhegyen lévő Magyar Kálvária Kapu, a 14 stáció, az Országzászló és a Szent

István kápolna, • a Várhegyi várrom.

Zsólyomkai pincesor A pincesor a Zsólyomka-völgyben található, mely a Sátor-hegy-csoport legnagyobb méretű völgye, a Magas-hegy és a Szárhegy között. A környékbeli szőlők terméséből készült boroknak kiváló érlelő, tároló helyei ezek az ún. pincesikátorok. A Felső-Zsólyomka apró házait az 1990-es évek végére elbontották, az utat kiszélesítették, azonban a hegyoldalba vájt pincék és borházak javarészt ma is megvannak. A pincesor a város egyik régi városrészén található. Szerepét nemrég visszanyerte, hiszen 2010-től minden év őszén megrendezésre kerül a Zsólyomkai Nyitott Pincék elnevezésű rendezvények. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata 8/2005.(V.2.) rendelete 3. melléklete „jelentős helyi védelmet igénylő terület” kategóriába sorolja. Kossuth úti izraelita kegyeleti park Régi elnevezése a zsidó temető volt, mely a 18. század végétől a 20. század elejéig volt használatban. Ma emlék- illetve zarándokhelyként funkcionál. Itt nyugszik Teitelbaum Mózes csodarabbi (1759-1841), aki 1808 és 1841 között élt Sátoraljaújhelyen és a többek között magyarországi haszidizmus megalapítása fűződik nevéhez. A dohánygyárral szemközt már messziről látható a domboldalra felkúszó, modern betonkerítéssel körülvett több száz éves temető. Lépcső vezet fel a Teitelbaum Mózes sírját rejtő sátorszerű építményhez, az óhelhez. Néhány évvel az ezredforduló után korszerű rituális fürdőt hoztak létre, hogy eleget tehessenek rituális tisztálkodási kötelességüknek az ide zarándokolók, továbbá az épületben zarándokpihenőt is berendeztek. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata is elismerte, 8/2005.(V.2.) rendeletében „jelentős helyi védelmet igénylő terület” kategóriába sorolta. Szárhegyen lévő Magyar Kálvária Kapu, a 14 stáció, az Országzászló és a Szent István kápolna A város egyedülálló látványossága a Szár-hegy tetején és az odafelé vezető út mentén található Magyar Kálvária emlékmű együttes. A Kálvária a Trianoni békeszerződésre emlékszik, illetve az akkor elcsatolt országrészek és városok előtt tiszteleg. Három részből áll: országzászló, 14 stáció, Szent István kápolna. A II. világháború idején jelentős károkat szenvedett, majd a következő évtizedekben teljes pusztulásnak indult. A Városi Tanács 1986-

42

ban megtisztíttatta az emlékhelyhez vezető utat és három évvel később megkezdődött a teljes felújítás, melyet követően 1990. augusztus 19-én újraavatták és felszentelték. 2015 szeptemberében felújításra került a Magyar Kálvária. I. Országzászló A zászlórúd egy hatalmas kőgúlán hirdeti a szomszédos nemzeteknek, hogy Magyarország egyszer újból egységes lesz. II. A tizennégy stáció Az emlékművek felállításának ötlete 1935-ban született. Vilkovszky Kálmán elképzelése olyan búcsújáró hely jellegű központ kialakításáról szólt, ami megemlékezik mind a 38 elcsatolt városról. 1936. október 4-én avatták fel a 14 stációból álló emlékmű együttest (12. ábra). A Magyar Kálvária kapuján Tornyai Ányos idézete mellett Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely címere látható.

12. ábra Stációk a Szent István kápolna felé vezető úton (Saját fotó)

III. Szent István kápolna 1938-ban épült Szepesi Bódog piarista tanár kezdeményezésére. Megépítésének célja és feladata az volt, hogy Jézus szenvedéstörténetének analógiájára kifejezze a Trianon okozta magyar fájdalmat. A stációk között sétálva gyönyörű kilátás nyílik Sátoraljaújhely városára, továbbá a Hegyköz és a Bodrogköz találkozásának festői látképére (13. ábra).

43

13. ábra Szent István kápolna (Saját fotó)

Várhegyi várrom Valószínű, hogy IV. Béla vagy fia kezdet el felépíteni a tatárjárás után. A vár első okleveles említése 1261-ből való. Détshy Mihály kutatásai szerint a 13. században a sátoraljaújhelyi várat nevezték Patak várának. Nováki Gyula és Sándorfi György 1986-ban elkészítette a vár területének szintvonalas felmérését. 2006-ban a miskolci Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Egyetem együttműködésével sor került a terület geodéziai felmérése, részleges geofizikai vizsgálata. 2007-ben az Önkormányzat és a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma között együttműködési megállapodás jött létre, amelynek célja a vár maradványainak szisztematikus régészeti feltárása volt. Előkerültek 14-15. századi kerámiaitörmelékek, több vaslelet, három lépcsőfok. A régészeti feltárások még ma is folynak a vár területén. Továbbá a város területén egy világörökségi terület található meg, az Ungvári pince (Kazinczy Ferenc utca). Nemzetközi (közösségi) jelentőségű kategória - mely a természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmét, azon keresztül a biológiai sokféleség megóvását, helyreállítását szolgálja - az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 hálózat, mely két természetvédelmi irányelve alapján a különleges madárvédelmi (KMT, vagy SPA) és a különleges természetmegőrzési (KTT, KJTT, vagy SCI) területeket védi.

A város területén található Natura 2000 hálózat szinte az egész közigazgatási területet lefedi.

44

• HUHN10001 azonosító kóddal ellátott, Bodrogzug - Kopasz-hegy - Taktaköz és a • HUBN10007 azonosító kódú, Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-

völggyel elnevezésű Különleges Madárvédelmi (KMT), illetve Különleges természet-megőrzési területek (KTT), továbbá a

• HUBN20081 azonosító kódú, Long-erdő elnevezésű kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület (KJTT).

A 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza a védelem alá tartozó területeket, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészleteket (14. ábra).

14. ábra Természetvédelmi területek (Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer; Szerk. Tarjáni Stella)

Az egyedi tájértékek fontos meghatározói a tájak karakterének. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6. § (3) (4) és (5) bekezdése értelmében egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző olyan természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.

Sátoraljaújhely Város közigazgatási területén eddig 237 db tájérték kataszterezésére került sor. Ezek közé többségében pincék, feszületek, szobrok, források, épületek (de többek között a Széphalom-Kazinczy kúria parkja is) tartoznak.

Kilátópontok

45

Sátoraljaújhely város területén található a Magas-hegyi kilátó, mely a város egyik jelképét is képviseli. A kilátó az 514 méter Magas-hegyen található. Libegővel, illetve gyalog is fel lehet jutni a kilátóba. A kilátóból szép panoráma tárul elénk, a hegyek, Sátoraljaújhely városa, Hegyalja, Bodrogköz és Szlovákia felé.

Továbbá több hegyen is található szép kilátópont, mint például a Szár-hegyen, Vár-hegyen. A Szár-hegyen található a Szent István Kápolna, a Vár-hegyen pedig ma is folyik az egykori vár maradványainak feltárása.

Városrehabilitáció

A város az Integrált Városfejlesztési Stratégia nyomán 2008-2010. évben sikeres funkcióbővítő és szociális célú városrehabilitációs pályázatokat valósított meg. A rehabilitáció célja, hogy a város és környezetének lakói számára hozzájáruljon egy „élhető”, szerethető, pozitív városkép megteremtéséhez. A település törekszik a térségben élők jóléte növekedésének biztosítására, gazdasági, kulturális, ökológiai vonatkozásában egyaránt, melyet a településkép, településarculat javításával, a környezetvédelmi fejlesztésekkel, a területi rekultivációkkal próbálja elérni.

Észak-magyarországi Operatív Program által több városrehabilitáció is megvalósulásra került Sátoraljaújhelyen az utóbbi időkben. Ezek a következőek:

Sétálóutca (forgalomcsillapított zóna) kialakítása

A piac rekonstrukciója A római katolikus templom külső felújítása A polgármesteri hivatal homlokzat-felújítása A Kossuth téri üzletek homlokzat-felújítása A bíróság épületének külső felújítása

További városrehabilitációk:

Rendezvények terének kialakítás, bíróság új bejáratának kialakítása A Kossuth tér sétálóutcák elkerülő és mentesítő út építése, felújítása Sátoraljaújhely Zempléni turisztikai és idegenforgalmi centrum kialakítása a Magas-hegyen (I. ütem) Zempléni turisztikai és idegenforgalmi centrum (II. ütem) - hóágyúk és azok vízellátása,

ivóvízellátás. Zempléni turisztikai és idegenforgalmi centrum (III. ütem) – sípálya meghosszabbítás

sífelvonóval. Károlyfalván található közösségi ház felújítása Városi parkban sportlétesítmény – műfüves pálya kialakítása. Pázsit úti sportpálya öltöző felújítása Hunyadi úti Öregek Napközi Otthonának akadálymentesítése és felújítása. Diana, Bem utcák út és járdafelújítása. Szociális városrehabilitáció Sátoraljaújhelyen (I. ütem) Sátoraljaújhely közlekedés fejlesztése (II. ütem) Hősök tere 10. szám alatti épület felújítása.

46

Jókai Mór Tagiskola akadálymentesítése Erzsébet Kórház épület felújítás, bővítés Ungvári pincék világörökségi rehabilitációja, közműépítések, útfelújítása Torzsási kommunális hulladéklerakó rekultivációja Hegyközi kerékpárút építése

A Szociális jellegű városrehabilitáció (II. ütem) az ÉMOP-2007-3.1.1/B pályázati keretein belül valósult meg, mely jelentős javulást eredményezett. Ennek a városrehabilitációs programnak a megvalósítása 2010. decemberben fejeződött be.

Ökológiai hálózat

A Nemzeti Ökológiai Hálózat biztosítja a természetvédelmi oltalom alatt nem álló védett természetes és természet közeli élőhelyek fennmaradását, megőrzését. Az ökológiai hálózat funkcionális elemeinek, a kiemelten védendő magterületek, az ezeket összekötő ökológiai folyosók, a pufferterületek, rehabilitációs területek hálózatának kiemelkedő jelentőségű szerepük van az élőhelyek folytonosságának biztosításában, mely a flóra és fauna elemeinek megfelelő életteret biztosítanak. A város területén a korábban felsorolt természeti területek a Nemzeti Ökológiai Hálózatban, mint magterületek, melyek a külterület jelentős részét, illetve belterület egy részét fedik le. Széphalom városrésze déli határában található a Liget-dűlő, mely megszakított ökológiai folyosóként funkcionál. Puffer terület közé tartoznak a hegylábi részek a 37-es út nyomvonaláig, kisebb foltok a magterületeken belül (15. ábra).

15. ábra Sátoraljaújhely ökológiai hálózata (Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer)

47

A bányászat során fennmaradt tájsebek fontos környezeti hatást képviselnek. Ezek az utóhatások a táj értékét csökkentik, továbbá a természeti értékek romlását idézik elő. A tájsebek rehabilitációja, a leromlott területek helyreállítása, hasznosítása kiemelt feladatnak minősíthető tájvédelmi szempontból. Tájhasználat, tájszerkezet Sátoraljaújhely város tájhasználat és tájszerkezet alakulását a következő térképek segítségével sikerül bemutatni (16. és 17. ábra): a I. Katonai felmérés (1763-1787), a II. Katonai felmérés (1806-1869), a III. Katonai felmérés (1869-1887), a Google Earth közelmúltban készült műholdfelvételei

16. ábra I és II. Katonai felmérés térképe (Forrás: www.mapire.eu)

17. ábra III. Katonai felmérés és a mai műhold felvétel (Forrás: www.mapire.eu)

48

Az I. Katonai felmérés térképen megfigyelhetjük, hogy a hegyvidék volt főként erdővel borított, de azonban a Ronyva-patak és a Bodrog ártéri (mai Long-erdő őse) részein is nagyobb erdőfoltok voltak jelen. A peremterületek hegyek lejtőin szőlőt termesztettek. A szántóföldek kis kiterjedésűek voltak, a hegylábakra, ritkább esetben a magas árterekre szorultak. Nagyobb, összefüggő mezőgazdasági területek a Ronyva-patak medrét övezően voltak jelen. A II. Katonai felmérés idején a szőlőterületek visszaszorultak, már csak a jobb kitettségű dűlőkön maradt meg a használat. A szántók aránya alig változott, kaszálókat láthatunk a patakok völgyeiben. A XIX. század végén a településtől délre eső területek jelentős része rétként, erdőként funkcionál. Kiterjedt réteket láthatunk a Ronyva-patak északi részénél. A földrajzi adottságok következtében a település inkább keleti irányba tudott terjeszkedni. A mai helyzetet tekintve megfigyelhető, hogy a mezőgazdasági területek nagy része a belterülettől északra, illetve nyugatra, a hegylábi részeken (Széphalom, Károlyfalva környezete), illetve kisebb arányban a Ronyva-pataktól délre összpontosul. A lejtők alsóbb régióiban lévő területek magánkézben vannak és szőlőtermesztés folyik itt.

Tájhasználat értékelése

A 15. és a 16. táblázatban a kül- és belterületek megoszlása, illetve a művelési ágazatok eloszlása figyelhető meg.

14. táblázat Földrészlet statisztika fekvésenként (Forrás: TAKARNET; Szerk. Tarjáni Stella)

Fekvés Földrészletek száma

Összes terület (m2)

Legkisebb földrészlet terület (m2)

Legnagyobb földrészlet terület (m2)

Átlagos földrészlet terület (m2)

belterület 37 177 75 003 980 1 529 011 2017

külterület 27 596 1 073 337 436 1 9 307 429 38 894

zártkert 16 479 41 070 856 7 373 936 2492

ÖSSZESEN 81 252 1 189 402 272

15. táblázat Földrészlet statisztika művelési áganként (Forrás: TAKARNET; Szerk. Tarjáni Stella)

Művelési ág Alrészletek száma

Összes alrészlet terület (m2)

Legkisebb alrészlet

terület (m2)

Legnagyobb alrészlet

terület (m2)

Átlagos alrészlet terület (m2)

Erdő 4 065 363 362 091 14 8 999 187 89 387

Gyep (legelő) 5 079 120 650 612 18 1 312 987 23 754

Gyep (rét) 5 337 74 359 621 10 1 270 009 13 932

Gyümölcsös 3 016 20 439 525 13 552 217 6 777

49

Halastó 2 40 774 11 813 28 961 20 387

Kert 2 212 2 194 582 14 75 302 992

Kivett 46 868 166 282 428 1 1 110 607 3 547

Nádas 73 950 017 237 93 533 13 013

Szántó 17 670 415 729 012 61 1 301 480 23 527

Szőlő 10 738 25 403 610 5 89 190 2 365

Sátoraljaújhely közigazgatási területét lefedő kistájak eltérő karakterrel rendelkeznek, és a tájakon belül és tájak között is ellentétek vannak. A legmagasabban fekvő területek (Magas-hegy, Kis-Szár-hegy, Sátor-hegy, Vár-hegy) lejtői kevésbé alkalmasak művelésre. A településnek ezek a területek jelentős részét képezik, melyet teljes egészében erdő borít. Az erdőterületek között különböző védelmi (természet-, talaj-, mező-, víz-, partvédelmi), gazdasági és rekreációs (parkerdő) célokat kiszolgáló állományok találhatók meg. Állományalkotó fajok között szerepel a tölgy, gyertyán, bükk, akác, nyár, erdeifenyő. Ezen területek alatt részben felhagyott, részben ma is művelt szőlőparcellák, gyümölcsösök, kiskertek fordulnak elő. Enyhe lejtésű dűlőkön a szántók is megtalálhatóak, mely aránya igen csekély. A belterülettől délre természetvédelmi szempontból értékes területek, kiterjedt gyepek találhatóak, melyeket a Bodrog és annak holtága, ártéri erdei határolnak.

18. ábra Művelési ágak megoszlása Sátoraljaújhelyen (Forrás: TAKARNET; Készítette: Tarjáni Stella)

A diagram (18. ábra) jól szemlélteti, hogy az összes alrészlet területe miképpen oszlik meg. A szántó (34,952%) illetve az erdő (30,550%) aránya kiemelkedően magas. A kettő

50

együtt több mint a fele területet jelenti a város közigazgatási területén belül. A halastó (0,003%), nádas (0,08%), kert (0,185%), gyümölcsös (1,718%) illetve a szőlő (2,136%) aránya igen csekély, nem éri el együtt sem az 5%-ot.

Védett, védendő tájiértékek, területek

Tájképvédelem

Az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2003. évi XXVI. törvény, 3/5. mellékletében, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területként megfogalmazott területek közé olyan, az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak.

A 19. ábrán láthatjuk, hogy a város szinte egész területe tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területnek minősül.

19. ábra Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete (Forrás: OTRT)

Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése

Tájhasználati konfliktusok forrásaivá válnak a táj ökológiai, ökonómiai és tájképi értékeit rontó tevékenységek. Tájökológiai tájhasználati konfliktusról beszélünk, az egymást károsító, pusztító, megszüntető, egymás létét veszélyeztető területhasználati módok fennállása esetén. Tájhasználati konfliktusokat eredményez a rendezetlenség, a rendetlenség, a megoldatlanság, a befejezetlenség, a folyamatosság érzékelhető megszakadása, vizuális-esztétikai hiánya.

A településnek főleg a külterületi részén, azon belül is az Ipartelepi út mentén található több olyan üzemi, gazdasági rendeltetésű létesítmény, mely takarása, tájba illesztése nem teljes mértékben, vagy egyáltalán nem megoldott. Továbbá pedig az ipari funkciójú területek teljes mértékben az Ipartelepi út menti lakóterületeket közvetlen szomszédságába települtek,

51

minden féle védő övezet biztosítása nélkül. Ezek egyben funkcionális és vizuális-esztétikai tájhasználati konfliktusok forrását képezhetik.

Zöldfelületi rendszer

A település zöldfelületi rendszerét a közhasználatú (közpark, közkert, játszókert, közjóléti erdőterület, sétányok, út- és térfásítások, kondicionáló és védőültetvények), a korlátozott közhasználatú (zöldfelületű, zöldfelület jellegű intézményterületek: bölcsőde, óvoda, iskola, közintézmények: temető, fürdő, strand, sportlétesítmények, kempingek) és a közhasználat elől elzárt (magánkertek, zárt intézményi, vállalati területek, véderdők, védőterületek) együttesen alkotják. A város belterületén mind a három zöldfelületet megtaláljuk. A zöldfelület kezelője a Sátoraljaújhelyi Városellátó Szervezet. A zöldfelületek elhelyezkedését a városon belül, illetve azok területének kiterjedését a 17. táblázat foglaltuk össze.

16. táblázat Zöldfelületek előfordulása, kiterjedése (m3-ben)(Forrás: Sátoraljaújhelyi Városellátó Szervezet)

Felület Terület Felület Terület

700-éves tér Önk.közterület 220 Korányi ltp.Játszótér+önk.köztr. 1 165

Ady E u 2/b Önk.közterület 295 Kossuth tömb közter. 2 245

Aradi ltp: Játszótér és Önkköz terület 1 490 Köbánya előtti közter. 8 665

Árpád u 16-18 sz. lévő Önk.terület 1 900 Körforgalom virágágyás .közter. 215

Árpád u - Hajnal sarok Önk terület 15 Központi Óvoda udvara+ előtti

közter. 3 225

Árpád u 49. sz. Önk.közter. 1 160 Köztársaság u közter. 2 065

Balassi Bálint u. közter. (Uszoda, Szlovák Isk.) 830 Köztársaság u. 16. önk. Ter.

Bányácska temető felvezető u.közter. 300 Köztemető közter.Parkoló 530

Bányácska - Művház. 3 090 Lehel u közter. 200

Bányácska Futbal pálya 800 Liget 18 915

Bányácska Orvosi rendelő köz.ter. 500 Losárdi ltp.játszótér+ közter. 3 495

Bányácska Tájház 650 Madách tér közter. 1 040

Bányácska - Játszótér 920 Majális park játszótér + közter. 9 750

Bányácska u--kárpát u átjáró köz.ter. 100 Májuskút Trafóház közter. 25

52

Bányácska Vadász u közter. 1 400 Májuskút1 sz .Önk.ter. 400

Bercsényi ltp.játszótér és közter. 2 710 Meder u közter. 5 655

Bethlen G. U. közter. 2 800 Millecentenárium tér közter. 83

Bocskai u. 16-18. közter. 670 Munk.Kp.udvara 150

Borsos sétány 420 Munkácsy u.játszótér+közter. 1 800

Bölcsöde 1 210 Obelix közter. 1 650

Címer 865 Ősz u.közter. 250

Deák u.közter. 2 915 Partizán úti Óvoda 3 070

Dohány u. közter. 870 Pataki u közter. 2 200

Dohány u.sportpálya 13 100 Pincekert Buszforduló+ játszótér közter. 750

Dózsa Gy u.közter. 505 Pipatömb önk.közter. 535

Dózsa Gy u.trafóház.önk .közter. 1 065 Posta köz közter. 180

Dózsa Gy u.Magyar ágyás körül közter. 1 410 Rákóczi u. Kápolna 555

Elkerülő u.önk.közter. 2 500 Révész ltp.játszótér+közter. 3 830

Epreskert -Csokonai u átjáró önk.közter. 1 350 Rom.kat.templom + Parókia előtti

közter. 695

Esze T u.közter. 70 Rózsa u közter. 4 840

Esze T úti Óvoda 810 Rózsa u sportpályát határoló

egyéb zöld területek+ Rozmaring közt.

13 405

Esze T Iskola udavara+előtti közter. 780 Rózsa u futbalpálya 9 385

Esze T. u - Fejes u. sarok közter 125 S.patak Önk. Terület

Esze tömb játszótér+ közter. 1 480 Sétáló u.közter. 610

Fasor közter. 3 200 Székelykapu közter. 600

Fejes I u 4 sz. önk.ter. 150 Széphalom közter. 6 400

Felsőzsolyomka közter. 1 000 Széphalom Gázfodadó 500

Hajnal tömb: játszóterek+ közter. 3 120 Széphalom Hosszúlázi temető 2 060

53

Határ u.Önk ter. 21 830 Széphalom Kisvasút u.közter. 3 200

Közúti Határátkelőhely 1 575 Széphalom Iskola. 500

Hegyalja u. közter. 280 Széphalom Kossuth kert+Óvoda 29 650

Honvéd u. 1-3. közter. 412 Széphalom Tűzoltó u.közter. 250

Hösők temetője közter 9 750 Széphalom temető 4 000

Hősök tere közetr 530 Sziget u közter. 730

Ipartelep u közter. 380 Színház köz közter. 45

Jósika -Esze T sarok szenyvíz átemelő 30 Ungvári pince előtti közter. 460

Kálvária közter 11 500 Tőkesor közter. 415

Károlyfalva Futbalpálya 7 280 Thaly K u közterület. 300

Károlyfalva Játszótér 1 840 Thököly u. közter. 100

Károlyfalva Műv.ház.közter. 1 485 Tompa u közter. 155

Károlyi ltp.játszótér és közter. 6 400 Vasvári u.közter. 3 920

Károlyi ltp.Ronyvapart közter. 800 Viola u.közter. 970

Kazinczy u. közter. 2 105 Táncsics tér közt. 175

Kishatár közter. 100 Zenélő szökőkút közter. 540

Kerékpárút S.ujhely és S.patak között 10 000 Zsólyomka közter.

Kerékpárút S.újhely és Széphalom között 7 200 Zrínyi u. 10. önk.ter.

Összesen: 296 840

A település zöldfelületi rendszere szigetes elrendezésű, mely sávos, szalagszerű elemekkel (útmenti fasorok, zöldsávok vízfolyásokat kísérő zöldsávok) egészül ki. A rendszer elszórtan elhelyezkedő, kapcsolat nélküli elemek körülzártan, egymástól viszonylag kis távolságra helyezkednek el.

Közhasználatú zöldfelületek

A legnagyobb közhasználatú zöldfelület a Fehér-patak mentén elterülő Liget tér jelentős fás borítottságú parkja, mely helyet ad a város sportpályáinak és sportcsarnokának is. A Római Katolikus templomot övező park, sétálóutcát szegélyező zöldfelületek, a Hősök terének zöldfelületei is ide tartoznak. A Kossuth Lajos Gimnázium és a Piarista templom előtt

54

is szépen gondozott díszpark található. Szintén közhasználatú zöldfelülethez sorolható a lakótelepi jellegű területek (Vasvári, Révész, Károlyi, Korányi lakótelep, Kossuth tömb) belső zöldfelületi tömbjei, a település fő utcája, Kazinczy utcát szegélyező, értékes, idős faállományú kettős fasor is.

Hősök tere:

A tér számos kulturális intézménynek és képzőművészeti alkotásnak színtere, melyek kellemes hangulatot kölcsönöznek a belvárosnak, bemutatva annak történelmét és jelenét. Itt található az egykori Pénzügyi Palota épületét, mely ma a Kossuth Lajos Gimnázium kollégiumként működik. Tetejét Kisfaludi Stróbl Zsigmond honfoglaló magyarokat ábrázoló impozáns szoborcsoportja díszíti. A térről szép kilátás nyílik a Szent István római katolikus plébániatemplom és plébániaház szép késő barokk épületegyüttesére. A tér központi gyöngyszeme a zenélő szökőkút (20. ábra), melyet 2006. szeptember 16-án avatták föl. A tér szobrai: Kossuth Lajos szobra (készítette: Gárdos Aladár,1911), Árpád fejedelem (21. ábra) mellszobra (készítette: Bíró Lajos, 2007), a sassal viaskodó fiú – Partizánemlékmű (készítette: Kerényi Jenő, 1948).

20. ábra Hősök tere szökőkútja (Saját fotó)

55

21. ábra Árpád vezér mellszobor a Hősök terén (Saját fotó)

Korlátozott közhasználatú zöldfelületek

Ebbe a kategóriába tartozik a Széphalom városrészen található Kazinczy emlékmaozóleumot övező, idős, értékes faállománnyal bíró díszpark. Ide tartozik továbbá a városban található két nagy füves pályának helyet adó sportterülete a belterület északi részén, mely a Fehér-patak mentén fekszik. Továbbá a város belterület déli részén található nagy füves sportpálya.

Kazinczy-mauzóleum park:

A park területe 4,4 hektár, közepén ligetes, füves rész van, míg a keleti és déli szélén, több fafajból álló, vegyes korú és záródású állomány található. Az emlékcsarnok déli oldalánál állt egy nagyon idős, csavarodott törzsű fehér akác, amelyet valószínűleg maga Kazinczy Ferenc ültetett. A helybeliek Tessedik-fának nevezik, mivel a szájhagyomány szerint ezt Tessedik Sámueltől, az Alföld fásításának szorgalmazójától, az akác hazai elterjesztőjétől kapta. 1996. nyarán a fa rejtélyes körülmények között elégett, tuskója tönkrement. Gyertyán fasor kíséri az ide látogatókat az emlékcsarnoktól a sírokig húzódó út mentén. Idős, 4 m körüli törzskerületű kocsányos tölgyek sorakoznak a szomszédos Kossuth-kert kiskapuja irányában. A száraz meleg éghajlatot nehezen bírják a parkba telepített lucok, azonban jobban bírják ezt a klímát

56

az erdeifenyők. A madarak közül előfordul itt a legtöbb emberi települések közeléhez szokott faj: fekete rigó (Turdus merula), fakusz (Certhia brachydactyla), csuszka (Sitta europaea), vörösbegy (Erithacus rubecula), széncinege (Parus major), kék cinege (Cyanistes caeruleus), szajkó (Garrulus glandarius), zöld küllő (Picus viridis), közép fakopáncs (Leiopicus medius). A téli időszakban többször is láttak a park fenyőfáin ülő macskabaglyot (Strix aluco), erdei fülesbaglyot (Asio otus).

A település több oktatási és közintézménye rendelkezik kiterjedt zöldfelületekkel. Ilyen a már említett Kossuth Lajos Gimnázium Szakgimnázium és Szakközépiskola, a Szepsi Lackó Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola, a Lavotta János Művészeti Iskola, az Erzsébet kórház, a Városi uszoda. A különböző vallású gyülekezetek templomait (római katolikus, görög katolikus, református) szintén kisebb-nagyobb park veszi körül. A város közigazgatási területén található temetők is kiterjedt zöldfelülettel rendelkeznek.

Közhasználat elől elzárt zöldfelületek

Ide sorolható a Rudabányácska településrészen található Smaragd-völgy, ahol két nagyobb tó is megtalálható. Továbbá pedig a Városi Sporttelep mellett található dohánygyár telke, valamint a határon lévő Szlovákújhelyi-kastély, mely vízműtelepként funkcionál.

Zöldfelületi ellátottság értékelése

A településmorfológiai illetve természetföldrajzi adottságokból adódóan a város sűrűn beépített. Ennek következtében hiányoznak a nagy kiterjedésű közparkok, így a település legértékesebb zöldfelületi rendszerét a lakótelepi parkok, út menti, vízfolyások menti zöld sávok, sportterületek, közterület részét képző parkerdő tömbök képezik.

A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái

A belterületi zöldfelületek növényállománya csekély, a szűk utcák mentén nincs lehetőség egységes fasorok kialakítására. A településközponti parkosított felületek gondozottak, a településre érkezők, valamint az itt lakók rekreációját képezik. A medrek szennyezése elsősorban esztétikai, másodsorban azonban ökológiai, egészségügyi problémát okoz a település vízfolyásainál (sávos zöldfelületi elemek, zöldfolyosók).

2.5. Épített környezet állapota

A település szerkezet, területfelhasználás

A város településszerkezete a főutca tengelyére és a Rákóczi utca melléktengelyére fűződik. A felvidéki kisvárosokhoz hasonlóan orsós főtere évszázadok alatt alakult ki. A történelmi városközpont (Árpád utca és a Postaköz között) ma már védett műemléki együttes, itt található a kistérséget ellátó intézményhálózat (22. ábra).

57

22. ábra. Sátoraljaújhely településszerkezeti terve (Forrás: Helyi Építési Szabályzat; Szerk. Jánosi Attila)

58

A képen jól látható az orsótér, annak két végéről tovább vezető utak, illetve a merőlegesen fűződő utcák. A város szerkezetének kialakulásában fontos szerepe volt a körülvevő hegyeknek, illetve a vonalas elemeknek (vasút, Ronyva-patak). Az orsótéren túl a belvárosban történelmileg kialakult szabálytalan vonalvezetésű utcák, kisebb teresedések a város jellegzetességét képezik. A vasúton túl lévő ipari terület elkülönül a településszerkezetében, melynek szabályos az útvonalvezetése. A központi belterülettől északra mezőgazdasági és ipari terület található. A külterület nyugati részén a Zempléni kalandpark található, azon túl pedig erdőterület. A délnyugati határrészen vegyes a terület-felhasználás a mezőgazdasági szántó és gyep mellett, kiskertek is találhatók. A déli - délkeleti határrész gyep és erdőterületek, valamint a Ronyva - zugi víztározó területe.

Sátoraljaújhelyhez tartozik Széphalom, mely szinte egyutcás településnek tekinthető, hiszen a főúttal párhuzamosan mindkét oldalon egy-egy szabályos vonalvezetésű utca található. Rudabányácska településszerkezeténél kiszélesedő főutca és szabálytalanabb alakú közterületek, Károlyfalva településrészre pedig a párhuzamos lakóutcák a jellemzőek.

A város történelmi központjában az utcaképre jellemző a zártsorú földszint+emeletes épületek. A város belső területein a beépítés változatos, a főút és a sétálóút mentén már említett zártsorú beépítés, valamint a nagyobb intézmények tömböt körülvevő zártudvaros beépítés figyelhető meg. A belterületen lakótelepek szalagházai alkotják az utcaképet. Továbbá jellemző a város utcaképére a zártsorú előkertes illetve a családi házas megjelenés.

Lakásállomány

Sátoraljaújhely lakásállománya a KSH adatai szerint 2011. december 31-én üdülők nélkül 6 898 darab volt. Az épített lakások számát tekintve 2000-től 2003-ig emelkedés volt, majd ezt követően három évig megtorpant, majd csökkent. A 2010-ben megépített lakások közül a négyszobás lakások aránya 44%, a háromszobás lakásoké 33%, az épített lakások átlagos alapterülete 112,4 m2 (a 2000. évi 90,9 m2-es adathoz képest ez jelentős növekedést mutat.). Az új építésű lakások többsége közcsatornával ellátottak voltak. A 100 lakásra jutó lakosok száma 2006 évben 250 fő volt, 2011 évben 222,6 fő, mely 10,96%-os csökkenést jelent, amely az Borsod-Abaúj-Zemplén megyei adatokhoz (2011 évben 235,9 fő) képest ez elmarad. 2011. évben lakásépítés nem történt. 2011 és 2012 között közel 200 db lakás csökkenés következett be. 2012-től 2015-ig lassú ütemű növekedés indult meg (23. ábra).

59

23. ábra Lakásállomány változása 2010.évitől 2015.évig (Forrás: TEIR; Készítette: Tarjáni Stella)

A 18. táblázatból kiderül, hogy 2011. év után a lakások számának csökkenése utána évre lebontva 2015. évig milyen ütembe kezdődött meg a lakások számának növekedése, illetve az épített lakások milyen ellátottsággal rendelkeznek. Az épített lakások többsége vagy mind rendelkezik gázvezeték ellátással, fürdőszobával, közcsatornával. A lakások többsége két vagy háromszobás lakások.

17. táblázat A lakásállományt jellemző adatok (Forrás: TEIR; Szerk. Tarjáni Stella)

Időszak 2010. év 2011. év 2012. év 2013. év 2014. év 2015. év

Lakásállomány (db) 6898 6898 6702 6702 6705 6710

Épített lakások száma (db) 9 0 8 0 3 12

Az év folyamán épített gázvezetékkel ellátott lakások száma (db)

6 0 5 0 3 7

Az év folyamán épített fürdőszobával ellátott lakások száma (db)

9 0 8 0 3 12

Az év folyamán épített, közcsatornával ellátott lakások száma (db)

9 0 6 0 3 11

Az év folyamán épített házi vízvezetékkel ellátott lakások száma (db)

0 0 0 0 0 0

Az év folyamán épített egyszobás lakások száma (db)

0 0 - 0 0 1

Az év folyamán épített kétszobás lakások száma (a másfél szobásokkal együtt) (db)

3 0 1 0 1 3

Az év folyamán megszűnt lakások száma (db)

0 0 0 0 0 7

60

Az év folyamán épített háromszobás lakások száma (a két és félszobásokkal együttl) (db)

2 0 3 0 0 4

Az év folyamán épített lakóépületek száma (db)

6 0 6 0 3 7

Az év folyamán a helyi önkormányzat által épített lakások száma (db)

0 0 0 0 0 0

Az év folyamán természetes személy által épített lakások száma (db)

9 0 8 0 3 12

Az év folyamán kiadott új építési engedélyek alapján létesítendő lakások száma (db)

3 3 4 2 4 8

Az év folyamán egyéb ok miatt megszűnt lakások száma (db)

0 0 0 0 0 0-

Közüzemi ellátottság

Sátoraljaújhelyen az ivóvíz szolgáltatáshoz kapcsolódó vezetékhálózat hossza 65,2 km, amelyen összesen 661 550 m3 ivóvíz szolgáltatása történik, mintegy 6705 db lakás részére. A szennyvízszolgáltatást illetően a csatornahálózat hossza 46,1 km, amelyen 1 113 500 m3 szennyvíz elszállítása történik, mintegy 6283 db lakás részére.

A város vezetékes földgázhálózata kielégíti a fogyasztói igényeket. A gázszolgáltatást a MOL GÁZ Kft. Szerencsi Üzemigazgatósága biztosítja.

A lakásállomány háztartási villamosenergia-fogyasztók száma 2014-ig csökkenést mutatott, majd 2014-től növekedésnek indult. A háztartási gázfogyasztók száma évről-évre változik, folyamatos csökkenés vagy növekedés nem állapítható meg. Ugyanez mondható el a távfűtésbe bekapcsolt lakások számának változásával. 2014. évig a melegvíz hálózatba bekapcsolt lakások száma növekedést mutat, majd 2015-re egy enyhe csökkenés figyelhető meg. A következő táblázat Sátoraljaújhely gáz- és villamosenergia ellátás megoszlását foglalja össze.

18. táblázat. Gáz- és villamosenergia ellátás megoszlása (Forrás: TEIR; Szerk. Tarjáni Stella)

Időszak 2010. év 2011. év 2012. év 2013. év 2014. év 2015. év

Lakásállomány (db) 6898 6898 6702 6702 6705 6710

Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db)

8617 8761 8775 8447 8196 8225

A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége (1000 kWh)

18704 18200 17024 16607 14628 14863

Háztartási gázfogyasztók száma (db)

2974 2515 2763 2709 2692 2711

Háztartások részre szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (1000 m3)

3707,2 3405,7 2731,1 3107,1 2538 2964

Távfűtésbe bekapcsolt lakások száma (db)

1026 1034 1066 1039 1060 1036

61

Távhőellátásra felhasznált hőmennyiség a lakosság részére (Gigajoule)

34654 32958 35200 26535 23379 24056

Melegvízhálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

1006 1006 1005 1017 1018 1015

A város elektromos áram ellátását az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Rt. (ÉMÁSZ), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kiépített 120, 35 és 20 kV-os fővezeték hálózata biztosítja. A 20 kV-os, és 10 kV-os középfeszültségű hálózatokról történő villamos energia vételezési lehetőséget a károlyfalvi és a sátoraljaújhelyi transzformátorállomások biztosítják. A településen középfeszültségű kapcsoló állomás van, ahol a középfeszültséget 0,4 kV-os feszültséggé transzformálják. A lakossági és intézményi fogyasztók ellátására szolgáló kisfeszültségű hálózatot ezek a feszültségek táplálják.

Művi értékvédelem

A Zempléni területek a történelmi és kulturális örökségekben igen bővelkednek. Sátoraljaújhely igen értékes építészeti örökségekkel rendelkezik. A Zemplén régió ezen térsége az ország korábbi évszázadaiban is jelentős helyet foglalt el a művelődésben, művészetek pártolásában. A város környéke a magyar történelem során mind szellemi, kulturális életben kiemelkedő szerepet játszott. A Kazinczy Múzeum (várostörténet, élővilág, régészet), a Széphalmi/Kazinczy Emlékcsarnok és a Sátoraljaújhelyi Levéltár őrzi a város kultúrtörténeti emlékeit.

Örökségvédelem alatt álló épületek és területek sokaságát figyelhetjük meg a városban. Összes 41 db műemlék, és 40 műemléki környezet található meg Sátoraljújhelyen.

19. táblázat Sátoraljaújhelyen előforduló műemlékek, műemléki környezetek megnevezése, helyrajzi száma (Forrás: Sátoraljaújhely Önkormányzat, Építéshatósági és Városüzemeltetési Osztály)

Azonosító Név Védelem megnevezése Helyrajzi szám

12807 Általános iskolai kollégium ex-lege műemléki környezete

Műemléki környezet 448/3, 448/5

18740 borközraktár épülete Műemlék 1723/3

19695 pincerendszer Műemlék 1723/3, 1754/26, 1705/4

19765 borközraktár épülete és pincerendszere műemléki környezete

Műemléki környezet 1721, 1722, 1723/1, 1723/4, 1723/5, 1723/6, 1723/7, 1724/1

22512 Általános iskola ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet

1246, 1268, 1275/4, 1276, 1294/4, 1294/7, 1295/2, 1294/8, 1294/5, 1265/2, 1264, 1262

22513 Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet

2737, 2738, 2739, 2740, 2820, 2819, 2743, 2741, 2733, 2732, 2730

62

22515 lakóépület ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 2581, 2583, 2594, 2595/3,

2743, 2799, 2800

22516 Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet

477, 479, 2962/1, 2962/2, 2925, 2921, 2920, 2919, 2962/5, 474, 471, 470

22517 Iskola ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet

2927, 2931/1, 2931/2, 2932, 2938, 2962/1, 2962/4, 2962/5, 332, 333/2, 334, 336, 337, 338, 469, 470, 471, 472/1, 472/2, 473

22518 Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 330, 331, 338, 2938, 2941,

2962/1, 2962/4, 2962/5, 335

22519 borpince ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet

2962/1, 2962/7, 2962/8, 3192, 3190, 3193/4, 234, 230, 10179/3, 10178

22520 Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 1292/3, 2850, 2870/1, 2870/2,

2870/3, 2858, 2822/8

22522 Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet

1292/3, 2822/8, 2847, 2849, 2851, 2870/1, 2870/2, 2870/3, 1292/5

22524 Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet

1292/2, 1292/5, 2822/5, 2822/6, 2822/7, 2841, 2843, 2847, 2849, 2870/1, 2870/2, 2870/3, 2842

22525 Gör. kat. templom ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet

2959, 2963, 3147/2, 3147/3, 3152, 3156/15, 3159, 3160, 3161/1, 3161/11, 3161/7, 3163

22526 Szt. Kereszt kápolna ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 569, 571, 584, 1185/18,

1185/19, 1185/28

22527 Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 2804/5, 2805, 2806, 2821,

2829, 2830, 2831, 2833

22529 Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet

1274, 1275/1, 2871/3, 2871/4, 2871/5, 2883, 2884, 2885, 2886, 2888, 2889/2

22531 Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet

2887, 2889/2, 2891, 2895, 2896, 2897, 1274, 2871/3, 2871/4, 2871/5, 2962/3, 584

22532 lakóépület ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 2607/5, 2608, 2709, 2734,

2736, 2737

22534 Ház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 7062, 7063, 7079, 7168, 7188, 7189/1

22535 Gör. kat. templom ex-lege Műemléki környezet 3523, 3526, 3532, 3534, 3547,

63

műemléki környezete 3550

22536 Kazinczy mauzoleum ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet

067, 4056/2, 4056/3, 4056/4, 4058, 4059/3, 4059/5, 4059/6, 4062/1, 4062/2, 4069, 4070, 4075, 4076/1, 4076/2, 4077, 4078, 4079, 4080, 4081, 4082, 4083, 4084/1, 4085/1, 4085/2, 4086, 4087, 4088, 4122/2

23204 Bessenyey-Szerviczky kápolna és kripta ex-lege műemléki környezete

Műemléki környezet

1/1, 1/2, 10054, 10055, 10062, 10063, 10064, 10068, 10069, 10074, 10075, 10085, 10086, 10131, 10138/4, 10139, 10143, 10144, 10145/6, 3/1, 3/2, 3264, 3265, 3272, 3275, 3276, 3277/1, 3277/6, 3277/7, 3278, 3407, 3408/1, 3409/1, 3409/2, 3409/3, 4, 6, 7, 8, 9

23410 Csecsemőotthon v. Waldbott kastély ex-lege műemléki környezete

Műemléki környezet

1375, 1376, 1377, 1378/1, 2758/13, 2758/15, 2759, 2789, 2791/1, 2791/2, 2791/3, 2792, 2804/5, 2805

23412 Lakóház ex-lege műemléki környegzete Műemléki környezet

2871/3, 2871/4, 2888, 2895, 2896, 2962/1, 2962/2, 2962/3, 483, 584

23413 Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet

1273, 1274, 2962/1, 2962/2, 2962/3, 482, 484, 485, 584, 2895, 2897

23415 Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet

1246, 1281, 2822/1, 2867, 2869, 2870/1, 2870/2, 2870/3, 2871/6

23417 Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 1292/3, 2822/8, 2859, 2861,

2870/1, 2870/2, 2870/3

23418 v. Megyeháza ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet

1285/2, 1285/4, 1292/2, 1292/4, 1292/5, 1292/6, 1292/7, 1293/1, 1293/4, 1294/7, 2850, 2851, 2858, 2859, 2860, 2861, 2870/1, 2870/2, 2870/3

23419 Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet

1282, 2822/1, 2822/8, 2861, 2863, 2867, 2870/1, 2870/2, 2870/3

23421 Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 1282, 1285/4, 2822/8, 2861,

2866, 2870/1, 2870/2, 2870/3

23422 Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 1292/3, 2822/8, 2858, 2860,

2870/1, 2870/2, 2870/3

64

23423 Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet

1292/2, 1292/4, 1292/5, 2847, 2848, 2850, 2870/1, 2870/2, 2870/3

23424 Ref. templom ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet

2822/8, 2847, 2851, 2856, 2865/1, 2872, 2882, 2883, 2884, 2885

23425 R. k. plébániatemplom ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet

1315/2, 1316, 1319, 1321/1, 1323, 1325, 2791/1, 2793, 2794, 2795, 2803, 2804/2, 2804/4, 2804/5, 2804/6, 2804/7, 2806, 2821, 2832, 2833, 2834, 2835/2, 2870/1

23426 Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 1316, 1317, 2804/2, 2804/5,

2804/6, 2833, 2834, 2835/2

23428 Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet

1314, 1315/2, 2804/2, 2804/5, 2804/6, 2805, 2834, 2835/1, 2836/1, 2840, 2870/1, 2870/2, 2870/3

23429 Lakóház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 1319, 1323, 2804/2, 2804/4,

2804/5, 2804/6, 2805

23430 R. k. plébániaház ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 2802, 2803, 2804/5, 2805,

2807, 2821, 2830, 2831, 2832

3132 Kegyesrendi templom Műemlék 448/3

3133 Általános iskolai kollégium Műemlék 448/4

3134 Általános iskola Műemlék 1263

3135 Lakóház Műemlék 2731

3137 Csecsemőotthon v. Waldbott kastély Műemlék 2793

3138 Lakóház Műemlék 2897

3139 Lakóház Műemlék 483

3140 Lakóház Műemlék 478

3141 Iskola Műemlék 335

3142 Lakóház Műemlék 334, 332, 333/1, 333/2

3143 borpince Műemlék 3193/1

3144 Lakóház Műemlék 2868

3146 v. Megyeháza Műemlék 1292/3

3147 Lakóház Műemlék 2866

3148 Lakóház Műemlék 2863

65

3145 Lakóház Műemlék 2860

3149 Lakóház Műemlék 2859

3150 Lakóház Műemlék 2851

3151 Lakóház Műemlék 2850

3152 Lakóház Műemlék 2849

3153 Lakóház Műemlék 2848

3154 Gör. kat. templom Műemlék 3162

3155 Ref. templom Műemlék 2864

3156 Szt. Kereszt kápolna Műemlék 570

3158 R. k. plébániatemplom Műemlék 2805

3160 Lakóház Műemlék 1315/2, 1315/3, 1315/4

3161 Lakóház Műemlék 2835/2

3162 Lakóház Műemlék 2832

3163 Lakóház Műemlék 1321/1

3164 R. k. plébániaház Műemlék 2806

3166 Lakóház Műemlék 2888

3165 Lakóház Műemlék 2887

3168 Ház Műemlék 7093

3169 Gör. kat. templom Műemlék 3535

3170 Kazinczy mauzoleum Műemlék 4057

3131 Sátoraljaújhely v. piarista templom és kolostor müemlék "müemléki környezet"

Műemléki környezet 440/2, 440/1, 439, 422, 448/5, 448/3, 448/4, 448/1

3159 A Széchenyi tér, a Kossuth tér és a Táncsics tér műemlék épületei együttesének környezete

Műemléki környezet

1285/4, 1284, 1294/7, 1293/4, 1292/3, 1293/1, 1292/4, 1292/2, 1283, 1282, 1246, 1276, 1281, 1280, 1275/3, 1275/4, 1275/2, 1275/1, 1272, 1273, 1274, 584, 483, 484, 482, 2871/5, 2871/6, 2871/3, 2871/4, 2871/2, 2870/3, 2870/2, 2870/1, 1314, 1315/4, 1315/3, 1

3136 lakóépület Műemlék 2582

3167 lakóépület Műemlék 2735

3130 Bessenyey-Szerviczky kápolna és Műemlék 3273

66

kripta

19696 borközraktár épülete és pincerendszere Műemlék 1723/3, 1705/4, 1754/26

A városban fontos szerepet kap a régészeti örökségvédelem. A következő táblázatban a város közigazgatási határában megtalálható nyilvántartott régészeti lelőhelyeket láthatjuk.

20. táblázat Régészeti lelőhelyek Sátoraljaújhely közigazgatási határán belül (Forrás: Sátoraljaújhely Önkormányzat, Építéshatósági és Városüzemeltetési Osztály)

Azonosító Név Helyrajzi szám

16329 Kazinczy-Rákóczi utca 1272, 1273, 1271, 481, 486, 479, 482, 483, 484, 485, 477, 476, 480, 1275/2, 1274, 1275/1, 1269/1, 1270, 584, 1269/2, 1275/4, 2871/5, 2871/3, 2962/2, 475, 487, 492, 493

16330 Dózsa György u. 3. 1275/2, 1275/3, 2871/6, 1280, 1281, 1284, 1283, 1285/4, 1276, 1285/2, 1294/4, 1294/7, 1292/3, 2870/3, 2870/2, 2870/1, 2871/3, 1275/4, 1268, 1246, 1282

16478 Várhegy 0177/22

21106 Torzsás-dűlő 0228/17, 0243, 0244/1, 0245/1

33270 Kis-Bibérc 095, 064/2, 096/26, 096/30, 096/31, 096/32, 096/24, 096/27, 096/28, 096/29, 096/21, 096/23, 094/1

33271 Bibérc-tanya 089/2, 093, 094/1

15848 Horgász-tanya 050/1, 050/3, 050/4, 049/3

36068 Pálos-pianista templom 448/4, 449, 453, 454, 448/5, 502, 530/1, 530/2, 528, 529, 455, 452, 451, 422, 448/3

58550 Piac

2594, 2737, 2736, 2735, 2607/3, 2607/4, 2539, 2538/1, 2538/2, 2596, 2588, 2587, 2586, 2593, 2591, 2590, 2592, 2589, 2585, 2581, 2580, 2554/3, 2537, 2597, 2607/1, 2607/2, 2607/5, 2608, 2709, 2734, 2738, 2739, 2740

58551 Stuller Antal út 17. 1978, 1976, 1988, 1987, 1986, 1985, 1981, 1973, 1972, 1971, 1968, 1975, 1984, 1982, 1974, 1970, 1979, 1989, 1909/16, 1909/13, 1909/9, 1930/3, 1903/28, 1962, 1963, 1967, 1966, 1977, 1980

Az országos és helyi védelem alatt álló értékek állapota változó, sok felújításra szorul. Az országos viszonylatban azonban ebben a helyzetben igen kedvező más hasonló városokhoz képest. A következők 24. és a 25. ábrán a védelem alatt álló épített emlékek eloszlását láthatjuk.

67

24. ábra Az épített öröksége előfordulása Sátoraljaújhelyen (Készítette: Jánosi Attila)

25. ábra A világörökségi területek és az örökségvédelmi területek előfordulása Sátoraljaújhelyen (Készítette:

Jánosi Attila)

68

Idegenforgalmi nevezetességek

Sátoraljaújhely város közigazgatási területén számos idegenforgalmi nevezetesség található. A város látnivalóival számos turistát vonz be egy év alatt. A történelmi és kulturális látnivalók, nevezetességek mellett a szórakozási lehetőségek is megtalálhatóak. Egy 2013-mas adat szerint 27 000 éjszakát, majd 2014-ben 33 000 vendégéjszakát töltöttek el a városban az ide látogatók. Ez a szám azonban folyamatosan nő, hiszen a településen egyre szélesebb körű rekreáció áll rendelkezésre az ide látogatóknak. A település több rendezvénynek is ad otthon, mint például a Zsólyomkai Nyitott Pincék rendezvénynek, a Zemplén Fesztiválnak, Zemplén Nemzetközi Néptáncfesztiválnak.

Legfontosabb nevezetességek a városban és környékén:

Zemplén Kalandpark (bobpálya, sípálya, átcsúszó kötélpálya, kabinos kötélpálya, Magas-hegyi Libegő)

Római katolikus plébániatemplon

Bortemplom

Szent-István kápolna

Magyar Kálvária-Szárhegy

Városháza

Hősök temetője

Kazinczy Ferenc Múzeum

Kazinczy Emlékcsarnok – Széphalom

Magyar Nyelv Múzeuma – Széphalom

Református templom

Zemplén Levéltár

Börtön Múzeum

Görög katolikus templom

Kossuth Lajos Művelődési Központ

Szent Flórián szobra

Sátoraljaújhelyi vár

Zsólyomkai pincesor

Magas-hegyi kilátó

69

2.6. Hulladékgazdálkodás

Sátoraljaújhelyen a hulladékkezelést a „Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2016. (III.24.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról” szabályozza. A rendelet magába foglalja:

• a közszolgáltatás kiterjedésének területét (Sátoraljaújhely közigazgatási határa), • a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, • lomtalanítást, • hulladékgyűjtő szigetek, • hulladékudvart, • közszolgáltató jogait és kötelezettségeit, • ügyfélszolgálatot, • ingatlanhasználó jogait és kötelezettségeit, • közszolgáltatási szerződés egyes tartalmi elemeit, • ingatlanhasználót terhelő, miniszteri rendeletben nem szabályozott díjfizetési

kötelezettséget, és megfizetésének rendjét, • hulladékgazdálkodási közszolgáltatási-díj kedvezményeket, • hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ingatlanhasználó kérésére történő

szüneteltetésének esetet, • közszolgáltatással összefüggő adatszolgáltatást.

A város, alapító tagja az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulásnak, mely céljaként tűzte ki a térség szilárdhulladék gazdálkodási problémáinak megoldását jelentő fejlesztések megvalósítását. A szilárdhulladék kezelésére környezetvédelmi előírásoknak megfelelő telephely jelenleg még nem található Sátoraljaújhelyen. Így tehát a település szilárd hulladéka a Bodrogkeresztúri Hulladékkezelő Központba kerül.

A város korszerű és környezetkárosítást kizáró hulladékkezelési tevékenységéhez szükséges infrastruktúra kialakítása a térségi hulladékgazdálkodási rendszer keretében történik meg. Megvalósult az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer kiépítése. A projekt célja a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése (szelektív hulladékgyűjtő szigetek, hulladékudvarok kialakítása, házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetése). A bevezetés főleg a város sűrűbben lakott részein történt meg.

A város területén 30 db négyfrakciós szelektív hulladékgyűjtő sziget került kihelyezésre (lásd 26. ábra). Az üzemeltetés a közszolgáltató feladata. A begyűjtött hulladék 2006. november 1-től a Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központba kerül, és itt előkezelése megtörténik. Bálázva, tömörítve kerül tovább szállításra a hasznosító szervezetekhez. Sátoraljaújhelyen a családi házas övezetben 2200 háztartást érintően ládás rendszerű szelektív gyűjtés üzemel. Szintén a közszolgáltató végzi a hulladék begyűjtését, majd kezelése az előzőekben leírtak szerint valósul meg (27. és 28. ábra).

70

26. ábra Szelektív hulladékgyűjtő szigetek elhelyezkedése a városban (Készítette: Jánosi Attila)

27. ábra Szelektív hulladékgyűjtő szigetek a Hajnal utcában (Saját fotó)

71

28. ábra Színház közi Hulladékgyűjtő sziget

Települési folyékony hulladék:

Csatornázottság 98%-os Kezelés szennyvíztisztító telepen történik Üzemeltető: Zemplén Vízmű Kft.

Települési szilárd hulladék:

Kezelési módja 2006. végén 80 %- ban a végleges lerakással történő ártalmatlanítás Lakossági és egyéb szelektív gyűjtés, újrahasznosítás elenyésző (összes keletkező

hulladék mennyiséghez viszonyítva) Kezelés: Bodrogkeresztúri Hulladékkezelő Központban

Kommunális szennyvíziszap:

Hasznosítás: teljes egészében komposztálásra, majd mezőgazdasági hasznosítás

Veszélyes hulladék:

Gyűjtési körzetek nincsenek Szervezett kezelése hulladékudvarban történik majd.

Akkumulátorok:

nincs szervezett visszavétel

Egészségügyi hulladékok:

Begyűjtő, szállító: Borsodkomm

Állati eredetű hulladékok:

72

Igénybe vehető kezelő: SZATEV Rt Telken elföldelés: 50 kg súlyhatárig

Csomagolási hulladékok:

Begyűjtés, értékesítés: a közszolgáltató az Öko-Pannon Kht együttműködve

Lomtalanítás:

Gyűjtés, elszállítás, hasznosítás felelőse: közszolgáltató Alkalom: 1/év Lakosság értesítése: 15 nappal korábban, hirdetmény útján Lomtalanítás keretében közterületre nem helyezhető ki:

a) építési és bontási hulladék; b) gumiabroncs hulladék; c) gépjármű roncs, vagy termékként tovább nem használható jármű; d) az ipar, mezőgazdaság vagy szolgáltatási tevékenység során képződött hulladék; e) veszélyes hulladék; f) háztartásokban keletkező vegyes hulladék; g) elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag és fém h) kerti biohulladék

Hulladékgyűjtő sziget

Szállítást végző: ingatlanhasználó Hulladék elhelyezése: külön-külön gyűjtőedénybe Környék tisztán tartásáért felelős: önkormányzat Gyűjtőedények elhelyezésért, ürítésért, karbantartásért, tisztántartásért, fertőtlenítésért

felelős: közszolgáló Edény ürítése: telítődés függvénye, ettől kezdve max. 48 órán belül

Kék gyűjtő – Papír hulladék

Minden olyan hulladék, amely elsősorban papír alapanyagból készült. Ne legyen műanyagborító, fém vagy indigó a papírok között. Nem kerülhet a papírgyűjtő konténerbe szalag, madzag és műanyag, pl. ragasztószalag, amit a dobozok lezárásához használunk, ezért az összegyűjtött újságpapírt ne műanyagzacskóban tároljuk, és ne műanyagzsineggel kötözzük össze. A legjobb, ha összekötözés nélkül egy papírzacskóba rakjuk.

• újságok (napilapok, magazinok, folyóiratok), • füzetek, • könyvek, • telefonkönyv, • hullámpapírok,

73

• csomagolópapírok, • kartondobozok, • kiöblített és laposra taposott italos (kombinált) dobozok (tejes, gyümölcsleves) ez a

tetrapak, ami egy külön blog bejegyzést megér.

Sárga gyűjtő – Műanyag • üdítős- és ásványvizes PET palackok, • kiöblített háztartási flakonok és azok lecsavart kupakjai (pl. samponos, öblítős,

habfürdős, hypós, mosógatós), • háztartásban előforduló tiszta fóliák (szatyrok, tasakok, csomagoló fóliák), • csomagolóanyagok (PP, PE, HDPE jelzésűek), • kimosott tejes-, joghurtos poharak

A zsíros, olajos, háztartási vegyi anyaggal szennyezett (nem kimosott) flakont, margarinos dobozt, élelmiszer-maradványt tartalmazó műanyagot mossuk ki mindig.

Nem szabad bele dobni hungarocellt, CD-lemezt, magnó- és videokazettát, egyéb műanyagnak ítélt hulladékot (pl. nejlonharisnya), növényvédőszerrel, festékkel szennyezett műanyag csomagolást.

Szürke gyűjtő - fémhulladékok

• háztartási fémhulladékok pl. evőeszközök • fémdobozok (üdítős, sörös, konzerves dobozok)

Zöld gyűjtő – színes üveg

• színes (zöld, barna, sárga) italos, • parfümös, • konzerves üveg (befőttes, lekváros, stb.).

Színezetlen üveget ne dobjunk bele

Fehér gyűjtő – fehér üveg

• A tiszta, kiöblített italos és egyéb színezetlen üvegek - konzerves, parfümös stb. • bébiételes, • befőttes, • lekváros üveg.

Színes üveget ne dobjunk bele (pl. zöld, barna üveget)

Hulladékudvar (29. ábra):

Helye: Sátoraljaújhely, 11021/28 hsz. Közszolgáltatónak ki kell függeszteni és honlapján közzétenni a tájékoztatási

információkat (pl: a hulladékgyűjtő udvarok címét, megközelíthetőségét, nyitvatartási idejét, átvehető hulladékok típusát, legnagyobb átadható mennyiségét)

74

Átadható hulladékok:

a) az elektronikai hulladékot, b) a lomhulladékot, c) a szárazelemet, d) a fáradt olajat, e) a háztartási veszélyes hulladékot, f) az elkülönítetten gyűjthető papír-, műanyag-, üveghulladékot, g) a háztartási zöldhulladékot.

Súlykorlát: papír, műanyag, üveg, és fém kivételével 200kg-ot nem haladja meg (400kg/év)

29. ábra Hulladékudvar Sátoraljaújhelyen

Két bezárt kommunális hulladéklerakó került rekultivációra 2014-ben. Az egyik a Néma-hegyi kommunális hulladéklerakó (a város déli részénél), a másik pedig a Torzsási (korábbi) kommunális hulladéklerakó, mely a város északi részénél volt megtalálható. Az érintett területek jelentős része az 1 számú Vízmű védőidomán belül található, így fontos az egészséges ivóvíz bázis védelme.

A Határúti illegális hulladéklerakó (30. ábra) hely a város közigazgatási területén belül jelentős problémát okoz. Felszámolása még nem valósult meg. További illegális hulladéklerakók a Ronyva-patak mentén találhatóak.

75

30. ábra A határúti illegális hulladéklerakó (Fotó: Jánosi Attila)

21. táblázat Hulladékkezeléssel kapcsolatos adatok 2010-2015 év közötti időszakban (Forrás: TEIR; Szerk. Tarjáni Stella) 2010 2011 2012 2013 2014 2015

A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék (tonna) 5688,6 5510,1 4822,5 3874,5 3892,9 3999

A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék (tonna)

50,3 61,4 - - - -

Közvetlenül a szennyvíztisztító telepre szállított folyékony hulladék (1000 m3) 5,7 5,1 5,8 3,4 1,6 3,7

Összes elszállított települési szilárd hulladék (tonna) 6035 6115,5 5532 4507,5 4500 4484,9

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db) 6889 6694 6702 - - -

Szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db) 1800 - - - - -

A 22. táblázatban jól látható, hogy a lakosságtól elszállított szilárd hulladék mennyisége 2014-ig folyamatosan csökkent, 2015-re viszont emelkedés figyelhető meg. Az településről az

76

összes elszállított szilárd hulladék mennyisége 2011-től folyamatosan csökkent, amely környezetvédelmi szempontból igen kedvező folyamatot.

2.7. Zaj- és rezgésvédelem

Magyarországi jogszabályok zaj és rezgés elleni védekezéssel kapcsolatban:

• 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről • 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának,

valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról • 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes

szabályairól • 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési

határértékek megállapításáról

Helyi jelentőségű jogszabály:

• Sátoraljaújhely Város Önkormányzat 21/2004. (VIII. 3.) számú rendelete a helyi környezet védelméről

Ennek a törvénynek a 20.§ (1) és (2) fejezete foglalkozik a zaj-és rezgésvédelemmel. A védelem kiterjed minden mesterségesen keltett energiakibocsátásra, melyek alkalmatlan, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang- vagy rezgésterhelést okoznak. A védelem érdekében a lakóházak és utak közé fák ültetését javasolja a törvény.

Sátoraljaújhely teljes zaj-és rezgésterhelését három fő zajkeltő tevékenység befolyásolja:

• közlekedéstől eredő zajterhelés hatása • üzemi (ipari) létesítményektől eredő zajterhelés hatása • szabadidős, ill. szórakoztató tevékenységtől eredő zajterhelés hatása

Zajterhelés:

Minden olyan hangjelenséget, mely az egyénben kellemetlenséget okoz, valamint a tevékenységében zavarja, azt zajnak nevezzük.

A zaj által okozott hatások függenek a zaj fizikai tulajdonságaitól (nagysága, frekvenciája, hatásideje, időbeli eloszlása) és a kitett személyek folytatott tevékenységétől, egyéni érzékenységétől, pillanatnyi állapotától. Egyaránt hat a kedvezőtlen zaj az ember egészségére, illetve a közérzetére is. Egyre nagyobb problémát jelent a zajszennyezés.

A zajszennyezés hatásai:

• Ingerlékenység, viselkedészavarok, stressz, kommunikációs zavarok, relaxációs- és alvászavarok;

• Romló lakás-, társadalmi- és tanulási körülmények; • Szocio-kulturális, esztétikai és gazdasági problémák

77

A városon belüli zajterhelés mértékét több tényező is befolyásolja, de általánosságban elmondható, hogy legnagyobb mértékben a közúti közlekedésből származó zajterhelés a leginkább zavaró a lakosság számára.

Közlekedés eredetű zajforrások

Sátoraljaújhely város túlnyomó részén a közúti közlekedésből eredő zajkibocsátás a meghatározó.

A belvárosban, a lakott területeken leginkább a gépjárművek használatából, illetve a tömegközlekedésből (autóbusz) származik a terhelés. Azonban a korábbi évekhez képest (2006. év előtt) sokkal kisebb a városközpontban a zajprobléma. 2006-ban kiépítették a város keleti részén átvezető tehermentesítő utat (37-es főút), melynek köszönhetően csökkent a belváros zajterhelése. A 2009-ben átadott sétáló utca szintén segítette a belváros zajproblémáinak csökkenését.

A lakosság számára alig érzékelhető a vasúti eredetű zaj (31. és 32. ábra), mely a vasútvonalak, vasútállomás kedvező fekvésének köszönhető.

31. ábra A vasútvonal menti zajszennyezés (Forrás: MÁV Zrt.)

78

32. ábra Sátoraljaújhely város vasút menti zajszennyezés (Forrás: MÁV Zrt.)

Ipar eredetű zajterhelés

Sátoraljaújhely város zajhelyzete az ipari létesítményektől eredő zajterhelés szempontjából kedvezőnek tekinthető. Ez annak köszönhető, hogy a nagyobb zajterheléssel járó tevékenységek a város külső részén, a Sátoraljaújhelyi Ipari Parkban, a lakott területektől messzebb helyezkednek el. A belvárosban, lakott területeken ipari létesítmény nincs.

Egyéb eredetű zajforrások

Ide sorolhatók a szabadtéri, kulturális rendezvények, beleértve a szolgáltatási tevékenységekből származó zajokat. Szerencsére a városban a szórakozóhelyek zeneszolgáltatásából eredő zajforrások nem jelentenek nagy problémát, hiszen ezek kisebb méretű létesítmények.

Rezgésterhelés:

A városban elsősorban a közlekedésből fakadó rezgésterhelés van jelen. A közlekedésen belül is a vasúti pálya, illetve a 37. sz főútvonal mentén jelentős a zavarás. A 37. sz. főút tehermentesítő út kijelölésével a városközpontban minimálisra csökkent a rezgések mennyisége, a belvárosban található épített környezetre, műemlékekre ez kedvező hatással bír. A tehermentesítő út mentén lévő lakások, családi házak rezgésterhelés viszont jelentős mértékben megnőtt.

A zaj- és rezgésterhelés csökkentése

79

Két lehetőség áll rendelkezésre a zajterhelés csökkentésére. Az egyik esetben a forrás kibocsátását kell csökkenteni (aktív eljárás), a másik esetben pedig a zaj terjedését kell gátolni (passzív eljárás). Az aktív eljárás során csendesebb gépeket, termékeket, járműveket kell létrehozni. A passzív eljárás esetében a hang terjedési útjába valamilyen akadályt (pl. zajárnyékoló faj, növénysáv) kell elhelyezni, általában a forrás és a terhelési pont közé. A zaj elleni védelem mai épületeink egyik legfontosabb követelménye. Megvalósítás érdekében az építészek, mérnökök alapfeladata az épületek megfelelő tervezetének, kialakításának létrehozása.

2.8. Energiagazdálkodás

Az energiahatékonyság jogszabályai Magyarországon:

122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról

2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról

A gázszolgáltatást a TIGÁZ Zrt. Szerencsi Üzemigazgatósága biztosítja Sátoraljaújhely közigazgatási területének.

A település áramellátását az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Rt. (ÉMÁSZ), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kiépített 120, 35 és 20 kV-os fővezeték hálózata biztosítja. A város lakossági, intézményi fogyasztóinak, illetve a mezőgazdasági és ipari üzemek részére a villamos energia a 20 kV-os, és 10 kV-os középfeszültségű hálózatokról vételezés lehetőségét a 120 kV-os fővezetékről a károlyfalvai és a sátoraljaújhelyi transzformátorállomások biztosítják. A városban középfeszültségű kapcsoló állomás van, ahol a középfeszültséget 0,4 kV-os feszültséggé transzformálják, és ez a feszültség táplálja a lakossági és intézményi fogyasztók ellátására szolgáló kisfeszültségű hálózatot. Minden kapcsolóállomáshoz transzformátorállomás tartozik.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei távhőszolgáltató vállalat, a BORSODTÁVHŐ hozta létre 1979-ben a Sátoraljaújhelyen lévő távhőellátó rendszert. 1991-ig végezte fejlesztését és üzemeltetését. A rendszer az egyszemélyes tulajdonát képező Újhelyi Gazdálkodási Kft. tulajdonába került, miután a megyei távhőszolgáltató vállalat felbomlott. 2009-ben az üzemeltetésre kiírt pályázatot a CHOTHEC Energetikai Üzemeltető Kft. (9021 Győr, Hunyadi u. 14.) nyerte el, és jelenleg a rendszer üzemeltetője. A városi távhő rendszer üzemeltetésére megkötött koncessziós szerződés időtartama 20 év. Két energiaellátó központtal üzemel a távhőszolgáltatás, mely a következők:

Sátoraljaújhely, Dózsa Gy. u. 26. központi telephely

Sátoraljaújhely, Kossuth tömb.

22. táblázat Távhőellátás, szolgáltatott villamosenergia mennyiségének megoszlása 2010-2015 között (Forrás: TEIR; Szerk. Tarjáni Stella)

2010 2011 2012 2013 2014 2015

Távhőellátásra 34 654 32 958 35 200 26 535 23 379 24 056

80

felhasznált hőmennyiség a lakosság részére (GJ)

A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége (1000 kWh)

18 704 18 200 17 024 16 607 14 628 14 863

Szolgáltatott összes villamosenergia mennyisége (1000 kWh)

46 239 52 547 47 976 49 821 57 303 59 396

A távhőellátásra felhasznált hőmennyiség a lakosság részére 2010-2011 év között csökkenés (23. táblázat), majd 2012. évre egy növekedés volt megfigyelhető. Ezt követően újra csökkenés volt jelen 2014. évig, miután újra növekedés következett. 2010-ben 34 654 GJ volt a hőmennyiség, 2015-ben pedig 24 056 GJ. Tehát 5 év alatt a felhasznált hőmennyiség több mint 10 000 GJ-al kevesebb lett. A szolgáltatott összes villamosenergia mennyisége évről évre növekedett, azonban ezzel ellentétben a háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége folyamatos csökkenése következett be (23. táblázat).

A jövőbeni tervek között szerepel a Kossuth tömbben lévő kazánház felszámolása és Kossuth tömbi hőközpont Dózsa Gy u. 12. szám alatti hő központtal való összekötése. Ezen túl tervezik a Dózsa Gy. u. 26. szám alatti központi telephely melletti terület megvásárlását, melyen biomassza üzemű energiaellátó központ létesülne.

Az Önkormányzat által fenntartott és üzemeltetett létesítményekre vonatkozóan átfogó energetikai terv, tanúsítvány, felmérés, stratégia nem készült, így az nem áll rendelkezésre. A korábbi időszakban KIOP (Önkormányzati fenntartású intézmények belső világításkorszerűsítése), és KEOP (Polgármesteri Hivatal: fűtéskorszerűsítése, Egyesített Szociális Intézmény: homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, fűtési és HMV rendszer korszerűsítése, V. István Közgazdasági és Informatikai

Katolikus Szakközépiskola: homlokzati nyílászárók cseréje, homlokzat szigetelése) forrásokból finanszírozott intézményi energetikai tárgyú pályázatok esetében egyedileg készültek ilyen tervek.

A városban lévő önkormányzat fenntartásában lévő óvodák épületének műszaki állapota leromlott, felújításra szorul. 2010-ben kivitelezésre került a bölcsőde épülete, így megfelelő szolgáltatást tud biztosítani. Az általános iskolák közül a részben már felújításra került, azonban a jövőben további felújításuk, rekonstrukciójuk szükséges. Idén nyáron valósult meg az Esze Tamás Általános Iskola energetikai korszerűsítése, és a jövőben pedig a további intézmények korszerűsítésére kerül sor.

A gimnázium és a szakközépiskolák épületei is a jövőben felújításra szorulnak, hiszen műszaki állapotuk megköveteli a felújítást elsősorban energetikai szempontból. Az Egyesített Szociális Intézmény, az Idősek Klubja és a Köves-hegyi Szeretetotthon kitűnő műszaki

81

szempontból, hiszen 2010 és 2014. év között megtörtént az épületek felújítása, rekonstrukciója, akadálymentesítése.

A 24. táblázatban a Polgármesteri Hivatal energiafelhasználása kerül bemutatásra.

23. táblázat Sátoraljaújhely Önkormányzat éves energia fogyasztása (Forrás: Közterület felügyelőség)

Év Benzin (liter) Gázolaj (liter) Villanyáram (KW) Földgáz (m3)

2016 5639,296 2774,02 55 746 59 676

Mivel a leromlott fizikai állapotú intézmények energiafogyasztási mutatói magasak, így fenntartásuk jelentős terhet ró az önkormányzatra, így az önkormányzat jövőbeni fejlesztési elképzelései között elsődleges helyen szerepel, hogy a településen minden intézménye esetében megújuló energiatermelő rendszer (napelem és/vagy napkollektor) kerüljön kiépítésre.

A megújuló energiák alkalmazása ma az egyik legfontosabb környezetvédelmi kérdés, hiszen a nem megújuló energiatermelés és felhasználás nagy mértékű környezetterhelést (a fosszilis energia-készletek kimerülése, az erőművek légszennyezése, a nukleáris erőművek környezeti kockázatai, a fosszilis energia felhasználásának az éghajlat változásra gyakorolt hatása stb.) okoz.

2.9. Katasztrófavédelem, környezetbiztonság

Magyarország településeit a 234/2011. (XI. 10.) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet (továbbiakban Kat.) 21-24. §-a alapján a rendelet 2. számú mellékletében foglalt besorolási szabályok figyelembevételével I-II-III. katasztrófavédelmi osztályba kell besorolni.

Az adott települést érintő veszélyeztető hatások komplex elemzése, kockázatbecslése alapján kell a besorolást meghatározni.

Sátoraljaújhely a II. osztályba tartozik (33. ábra). A II. osztályba kell sorolni azokat a településeket, amelyek:

• az atomerőmű által közvetetten veszélyeztetettek (3-30 km közötti területen lévő),

• a Kat. IV. Fejezetének hatálya alá tartozó üzem által veszélyeztetettek és külső védelmi terv készítésére nem kötelezettek, illetve

• az egyes veszélyeztető hatások kockázatbecslése és kockázati mátrixban történő elhelyezése alapján a rendelet 2. melléklet b) pontja szerinti II. besorolást kapják.

82

33. ábra Sátoraljaújhely város katasztrófavédelmi besorolása (Forrás: www.katasztrofavedelem.hu)

Sátoraljaújhely a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz tartozik, melynek székhelye Miskolc.

A katasztrófák besorolása eredetük szerint a következőek:

Természeti eredetű katasztrófák

Hidrológiai

• Árvíz • Belvíz • Hirtelen áradás

Geológiai

• Földrengés • Földcsuszamlás

Meteorológiai

• Szélviharok • Aszály • Hőség • Rendkívüli hideg • Téli veszélyek • Heves zivatar • Tornádó

83

Civilizációs eredetű veszélyek

• Nukleáris baleset

• Vegyi baleset

• Veszélyes anyagok előállítása

• Közlekedési balesetek - Veszélyes anyagok szállítása

• Közlekedési balesetek

• Járványok

• Tűzesetek

o Tűz

o Erdőtűz

o Épülettűz

o Szabadtéri tűz

• Tömegrendezvények veszélyei

• Biológiai veszélyek

o Szúnyoginvázió

o Méhrajbefogók országos listája

Veszélyek jellemzése a városban:

Árvíz (34. ábra)

A katasztrófavédelemi besorolás által a város árvíz által veszélyeztetett, II. osztályba sorolású, mely kb 350 főt érint. A települést érintő árvíz a következőképpen fordul elő:

Bodrog folyó:

• Ronyva zugi vésztározó által érintett területek, • Vasúti töltés és a Pataki út - 37. számú főút közötti területek.

Ronyva árapasztó:

• Rákóczi utca és a Dózsa György utca közötti terület bal partja mintegy 300 méter hosszban. (veszélyeztetett a lakosság, Szlovák Iskola, Városi Uszoda).

Ronyva-patak:

• Zempléni Vízmű Kft. I. számú Vízmű-telepe (ivóvíz kutak, vízgépház) • A Határátkelő felé vezető út bal oldal melletti területe mintegy 600 méter hosszban.

(veszélyeztetett: Pipi Farm baromfi telep).

84

Fehér-patak:

• Szív utca, Hársfa utca, TESCO áruház, Zemplén Mix bevásárló központ, 3718. számú országos közút jobb oldalán lévő lakóingatlanok.

Bányácska-patak, Fehér-patak:

• Sátoraljaújhely- Rudabányácska városrész, Lőtér utca, Bányácska utca.

Hirtelen lehulló nagymennyiségű eső (villámárvíz) esetén:

• Sátoraljaújhely északi, észak-nyugati városrésze, Károlyfalva, Széphalom városrész nyugati területe.

34. ábra Sátoraljaújhely város nagyvízi meder térkép kivonata (Forrás: www.emvizig.hu; Szerk. Jánosi Attila)

Belvíz és rendkívüli időjárás

2015-ben Sátoraljaújhely III. osztályba volt besorolva a rendkívüli időjárás veszélyeztetettségben, amely mintegy 5500 főt érint. Két terület tartozott ide:

• Ronyva zugi vésztározó által érintett területek, • Vasúti töltés és a Pataki út - 37. számú főút közötti területek.

85

2015. évben lezárult az új árvízvédelmi töltés építése, mely a Bodrog jobb partján, az ún. ronyvazugi árvízi öblözetben található. A csaknem 4,6 kilométer hosszú védmű megépülésének köszönhetően Sátoraljaújhely déli városrésze biztonságosabb lett egy esetleges árvíz esetén.

A Bodrog Ronyva-zugi szakaszának jobb parti, meglévő töltése a magyar-szlovák határvízi megállapodás értelmében a mértékadó árvízszint plusz egy méter magasságig biztonsággal nem lehetett kiépíteni. Ezért új töltés megépítésére került sor, melynek következtében az öblözetben az árvízi kockázatot csökkentette, illetve a térség ivóvízellátását biztosító Zemplén Vízmű Kft. által üzemeltetett kútsor is védettebb lett.

Földtani veszélyforrások

Ebbe a kategóriába tartozik a földrengés, talajsüllyedés, földbeszakadás, földcsuszamlás. Sátoraljaújhely város a katasztrófavédelmi besorolás alapján földtani veszélyforrással veszélyeztetett, ezért III. osztályba lett sorolva, mely veszélyforrás kb. 150 főt érint.

Háttérsugárzás

A településen a háttérsugárzást a katasztrófavédelem rendszeresen megfigyeli. 2017. augusztus. 18-i mérés alapján Sátoraljaújhely Vízművek esetében a mért érték: 100 nSV/h, mely a riasztásai szinthez képest alacsony értéknek számít (35. ábra).

35. ábra Sátoraljaújhelyen mért háttérsugárzás 2017. augusztus 18-án (Forrás: www.katasztrofavedelem.hu)

86

Veszélyes áruk szállítása

A település II. osztályba lett besorolva a veszélyes áruk szállítási útvonala által, mely által a veszélyforrás kb. 1500 főt érint.

Szabadtéri tüzek

A katasztrófavédelmi besorolás alapján nagy kiterjedésű szabadtéri tüzek által a város veszélyeztetett, ezért III. osztályba lett sorolva, mely veszélyforrás kb. 5000 főt érint.

2.10. Emberi egészség állapota

Sátoraljaújhely város társadalma 2000. évi lakosságszámhoz viszonyítva 2011-re 2351 fővel, 12,69%-kal csökkent. A nők száma 8401 (53,78%), a férfiaké pedig 7218 (46,22%). A 0-17 évesek száma 2945 fő, a 18-59 évesek száma 9812 fő, a 60 év felettieké pedig 3584. A 10 évnél korábbi adatokkal összevetve megfigyelhető, hogy a társadalom elöregedő jelleget mutat. 2001-ben az itt lakók 16,7%-a volt 60 év feletti, addig 2011-ben ez az arány már 22,94%.

Hasonló nagyságrendű városokkal összehasonlítva Sátoraljaújhely egészségügyi ellátottsága jónak minősíthető.

A Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház 255 aktív és 96 krónikus ágyon biztosít fekvőbetegek számára ellátást. Ide tartozik 72 ezer lakos (gyermek+felnőtt), az alábbi ellátási területek megoszlásában:

• Sátoraljaújhely város és vonzáskörzete (Hegyköz és Bodrogköz) 37 településsel és közel 40 ezer lakosság számmal

• Sárospatak város és vonzáskörzete (Hegyalja egy része) 16 településsel és közel 23 ezer lakosság számmal,

• Szerencs járásból egy település (pszichiátria szakma vonatkozásában) • Gönci járásból 17 település 9 ezer lakosság számmal.

Fekvőbeteg-ellátás osztályai:

o Ápolási Osztály o Belgyógyászati és Reumatológiai Osztály o Csecsemő és gyermekosztály o Központi Intenzív Osztály o Krónikus Belgyógyászati Osztály o Neurológiai Osztály o Pszichiátriai Osztály o Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály és Pszichiátriai Nappali Ellátás o Sebészeti és Traumatológiai Osztály o Sürgősségi Betegellátó Osztály o Szülészeti Osztály

87

Szakrendelések a kórházban:

• Akupunktúra • Belgyógyászati szakrendelő • Bőrgyógyászati szakrendelő I., illetve Bőr- és nemibeteg gondozó I. • Bőrgyógyászati szakrendelő II., illetve Bőr- és nemibeteg gondozó II. • Endokrinológiai, diabetológiai szakrendelés • Fizioterápia szakrendelés • Foglakozás Eü. szakrendelés • Fül-Orr-Gége szakrendelés • Gasztroenterológia • Gyermekgyógyászati szakrendelő • Gyermek pulmonológia • Gyermek és ifjuságpszichiátriai szakrendelés • Ideggyógyászati ambulancia • Ideggyógyászati szakrendelés • Ideggyógyászati laeser • Kardiológia, és Echokardiográfia szakrendelés • Orthopediai szakrendelés • Menopauza szakrendelés • Otthoni szakápolás • Pszichiátriai Gondozó és szakrendelés, Addiktológia • Pszichológiai szakrendelő • Reumatológiai szakrendelés • Sebészeti ambulancia Sürgősségi • Sebészeti ambulancia Proctológia • Sebészeti szakrendelés • Sürgősségi ambulancia • Szemészeti szakrendelés, glaukóma gondozás • Szülészet-Nőgyógyászat ambulancia • Szülészet, Intézeti Védőnő • Nőgyógyászat szakrendelés • Tüdőgyógyászati, tüdőgondozói szakrendelés • Tüdőszűrő • Urológiai szakrendelés

Házi orvosi szolgálat

Jelenleg 8 felnőtt és 4 gyermek háziorvosi szolgálat gondoskodik közel 17 000 fő ellátásáról.

88

Házi gyermekorvosi adatok:

A gyermek háziorvosok létszáma egy háziorvosra jutó gyermek a városban élő gyermekek számával összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy az országos átlag (953 fő/1 gyermekorvos) alatt van, és ehhez képest kedvező a város eredménye (556 fő/1 gyermekorvos). Azonban, ha a megjelentek és a meglátogatottak számát nézzük, ami 12 alkalom/ év/ gyermek, akkor a jóval meghaladva az országos 7,3 átlagot. Ez az arány a magas hátrányos helyzetű és veszélyeztettet gyermekek magas országos átlagot meghaladó mértéke miatt van. Ezt a kimutatást a védőnői felmérések is alátámasztják, mely szerint 2011. év várandósok száma 212 fő ebből szociálisan és egészségügyileg veszélyeztetett várandósok száma 113 fő. Tehát a várandósok 53 %-a tartozik a veszélyeztetett kategóriába.

Védőnői szolgálat bemutatás

2011-ben a városban 10 védőnői status volt, melyből 2 iskolai védőnői és 8 vegyes körzet, amely magába foglalja a területi védőnői és iskola egészségügyi feladatok ellátását egyaránt. A várandósok gondozásánál az átlagos 4 látogatás megvalósul. A védőnők és a várandósok kapcsolata rendszeres, a szakmai felügyelet tapasztalata, hogy a gondozás a szakmai szabályok, rendeletek figyelembe vételével zajlik. A csecsemők száma az ellátási körzetekben 130 ebből 13 koraszülött. A veszélyeztetett csecsemők száma 28. Az 1-3 évesek száma 286 gyerek ebből veszélyeztetett 47 gyerek.

Házi orvosi ügyelet:

2011. augusztus 1. óta látja el a központi háziorvosi ügyelet feladatait a Morrow Medical Zrt, mellyel Sátoraljaújhely Város Önkormányzatával kötött szerződés. A háziorvosi ügyelet esetszámait az alábbi adatok mutatják be 2011.08-2012.01. hó viszonylatban. Ambuláns beteg: 1512 fő, házhoz hívás: 314 alkalom, összes betegszám 1826 fő, ebből 14 évalatti gyermek: 536.

A legfőbb halálokok a kistérségben hasonlóan az országos és a megyei adatokhoz, a szív és érrendszeri, illetve a daganatos megbetegedések, jelezve ezen betegségcsoportok népegészségügyi jelentőségét.

A város nagy figyelmet fordít az egészségi állapot megóvására, mely keretében életmódjavító-felvilágosító előadások kerülnek megrendezésre. A városban az egészségügyi prevencióban kitüntetett szerepet játszik a 0-18 éves kor között megvalósult, a teljes népességre kiterjedő, követéses iskola-egészségügyi szűrés. E cél megvalósításához a 0-5 éves korosztály körében rendszeres szűrővizsgálatot végez a házi gyermekorvos, a háziorvos, a gyermekgyógyász és a körzeti védőnő. Az óvodába és az iskolába járó 3-18 éveseket az iskolai (óvodai) egészségügyi feladatokat ellátó orvosok, védőnők kísérik figyelemmel.

A környezeti ártalmakkal, életmóddal kapcsolatos tényezők egészségkárosító hatásával összefüggésben évek óta folyamatosan romlik a fiatalkorú népesség egészségi állapota. .

Szociális ellátás

A város és környezetének szociális ellátásáról az Egyesített Szociális Intézmény gondoskodik, amely a kistérségi, valamint megyei hatókörrel rendelkezik.

89

Az Egyesített Szociális Intézmény (ESZI) integrált szervezet, 3 szervezeti egységből áll:

Idősek Otthona

Alapszolgáltatási Központ

• Étkeztetés, • házi segítségnyújtás, • jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, • támogató szolgáltatás, • szenvedélybetegek közösségi ellátása, • idősek nappali ellátása, • fogyatékosok nappali ellátása • Családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás

Gazdasági – műszaki egység

A szociális ellátási rendszer fejlesztésének jelentőségét fokozza az elöregedés folyamata, a 60 éven felüliek arányának igen magas mutatója. Csaknem teljes a kapacitás kihasználtság az idősek nappali intézményeinél, valamint az önkormányzat kezelésében lévő tartós bentlakásos és átmeneti intézményeknél. Az Egyesített Szociális Intézmény Időskorúak Otthona (3980 Sátoraljaújhely, Köveshegy 20.) a 37-es főközlekedési úttól 600 méterre található szép természeti környezetben, zöldövezetben. Gépjárművel, tömegközlekedéssel is egyaránt megközelíthető az intézmény. Az épület felújítása az elmúlt években valósult meg, mely korszerű, mai igényeket kielégítő intézmény. A 2015-ben befejeződött felújítás során energetikai fejlesztés, napkollektorok felszerelése, nyílászár csere, fűtésrendszer átalakítása, belső tér felújítása: 1-2-3 ágyas szobák kialakítása, több közösségi tér létrehozása, akadálymentesítés, eszköz beszerzése történt meg. Mai férőhelyek szám 62 fő, ápolók száma pedig 15 fő.

A városban található a Szent Anna Szeretetotthon, melyet a Nagy Szent Bazil Rendi Nővérek (görög katolikus szerzetes közösség) tart fenn. Az 1997-ben felújított „Dókus” kastélyban működik az otthon, a 37-es számú főút mellett, Sátoraljaújhely belterületén. A négyszintes épület lifttel is fel van szerelve. Férőhelyek száma 54 fő, 1-2-3-4 ágyas szoba áll rendelkezésre a lakók számára. A szobákhoz egy kis előszoba, fürdőszoba, telefon tartozik, illetve egyeztetéssel saját bútort is lehet behozni.

A 25. táblázatból leolvashatjuk, hogy a 2010-2015 évek alatt a tartós bentlakásos intézmények férőhelyeinek száma (db) nőtt. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények gondozottjainak száma a 2013-mas évben volt 178 fő, azonban ez 2015-re 138-ra csökkent. Az időseket ellátó nappali intézmények száma (2 db) változatlan, míg a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények működő férőhelyeinek száma 62-ről 70re nőtt (db). Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő) 2013-ban volt a legmagasabb 273 fő, majd 2015-re 269 fő volt. Idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek száma 2012-től 90 db, és ezzel folyamatosan nőtt a részesülők száma, 2013-re elérte a 95 főt.

90

24. táblázat Idősek nappali ellátása, tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezés (Forrás: TEIR; Szerk. Tarjáni Stella)

Időszak 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények működő férőhelyeinek száma (db)

125 137 137 137 137 145

Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeinek gondozottak száma (fő)

137 132 171 178 125 138

Időseket (is) ellátó nappali intézmények száma (db) 2 2 2 2 2 2

Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények működő férőhelyeinek száma (db)

62 62 62 62 62 70

Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben a gondozottak száma (fő)

61 63 62 64 62 71

Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő) 257 258 264 273 272 269

Házi segítségnyújtásban részesülők száma (fő) 129 156 245 240 263 252

Idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek száma (db) 80 80 90 90 90 90

Idősek nappali ellátásában részesülők száma (fő) 87 85 90 95 94 95

A körülvevő természetes, épített és társadalmi-szociális környezet jelentős mértékben befolyásolj a lakosság egészségi állapotát. Ugyanakkor az ember tevékenysége is megváltoztatja a környezetet és ez a kölcsönhatás sokszor mind az egészségre, mind a környezetre káros. Az ember egészségét befolyásoló környezeti elemek a víz, a levegő, a táplálék, a hulladék és a talaj. Az egészségre káros anyagok 70%-a élelmiszerrel, 10%-a vízzel, 20%-a levegővel jut az emberi szervezetbe. A táplálék mennyisége és minősége a legfontosabb népbetegségek kialakulásában meghatározó.

Egészséget befolyásoló környezeti tényezők:

Beltéri levegőminőség:

91

Napjainkban egyre több időt töltünk épületekben, így a beltéri levegőminőségre kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1986-ban ismerte el az ún. „beteg épület szindróma” (sick building syndrome) tünet együttes létét, melynek elsődleges kiváltó oka a rossz beltéri levegőminőség. Ha elégtelen szellőztetéssel párosul, akkor nyálkahártya-irritációt, rosszullétet okoz. Egyes káros anyagok következtében pedig asztmás vagy rákos megbetegedést. A beltéri levegőszennyezés forrásai a kívülről bekerülő légszennyező anyagok; földkéregből feltörő radioaktív radon feldúsulása; emberi szennyezés: sütés-főzés, dohányzás; berendezési tárgyak (pl. ragasztók, oldószerek, lakkok); tisztítószerek.

Biológiai allergének:

Az allergiát kiváltó virágok, növények általában gyomnövények, invazív fajok. Az allergiás megbetegedések elkerülése érdekében a gyomnövények virágzása előtt és alatt a gazdátlan területek fokozott ellenőrzése fontos.

Klímaváltozás hatásai:

A klímaváltozás várható hatásai egyre inkább előtérbe kerülnek a fenntartható, élhető városfejlesztési törekvések tekintetében is, illetve azokkal összhangban, figyelembe véve a tervezett fejlesztések során a lehetséges kapcsolódási pontokat. A város külső részén a közúti forgalomból adódó környezet-egészségügyi hatások klímaváltozás által okozott humánegészségügyi következményeinek erősödése jelentheti, míg a városközpontban a sűrű beépítésű területeken a városi hőszigethatás fokozott megjelenése. A szélsőséges időjárás, klímaváltozás elsősorban az idősebbek szervezetét viseli meg, de a fiatalok körébe is okoz egészségügyi problémát (pl: migrén, rosszullét).

Egészséget befolyásoló mesterséges vegyi szennyezők:

o Ólom (pl: ólommérgezés) o Kadmium (pl: rákot okoz; orrnyálkahártya-gyulladás; vérszegénység) o Nitrát (pl: kék betegség; jód felvételt gátolja) o Növényvédő szerek (pl: idegrendszeri megbetegedések; immunrendszer működés

felborítja; daganatos megbetegedések) o Kéndioxidok (pl: légúti megbetegedés; orr nyálkahártyáját, tüdőt, szemet, légcsövet

irritálja) o Formaldehid (pl: légzési nehézségek; tüdővizenyő; orrgarati rák) o Nitrogén-oxid (pl: légzőszervi megbetegedések; szem kötőhártyagyulladása; vérerek

kitágulása) Szálló por (pl: szív-érrendszeri betegségek; tüdőbetegségek; légzőszervi betegségek)

2.11. Környezeti nevelés, tájékoztatás, társadalmi részvétel

A környezetvédelem területén ma fontos feladat a környezeti nevelés és a lakossági tudatformálás. A környezeti nevelésen keresztül lehet elérni, hogy a település lakói szívügyének érezze a város környezetének védelmét. A város lakóinak aktív részvétele jellemzi a szelektív hulladékgyűjtésben. Fontos a környezeti nevelésben egy környezeti nevelő foglalkoztatása, akinek a kizárólagos feladata az Önkormányzat, és annak cégeinek és

92

szervezeteinek környezetvédelmi oktatási feladatainak ellátása, összehangolása, valamint a civil szervezetek programjaival való együttműködés elősegítése.

Az ország nemzetközi kötelezettségvállalása és tantervi kötelezettség is egyben a környezeti nevelés. Legtöbb helyen csak környezetismeret oktatás zajlik. A tudásanyag növekedését szolgálja az oktatási rendszer, holott bebizonyosodott, hogy a több tudás nem vezet felelősebb környezeti cselekvéshez. A környezeti nevelési tevékenység során a legfőbb nehézség a pénz, a megfelelő szakmai háttér és segítség (továbbképzés, szaktanácsadó szolgálat) hiánya. A fogyasztói társadalom, jelentős anyag-és energiapocsékoláshoz, fokozott hulladéktermeléshez vezetett. A lakossághoz sajnos kevés információ jut el a környezet állapotáról, ami az ok-okozati összefüggések megértését is megakadályozza. A lakossági szemléletformálásban, az iskolai környezeti nevelésben helyet kell adni az aktív (gyakorlatias) nevelésnek, mely sokára a környezettudatos gondolkodás kialakítása, a fenntartható fejlődés előmozdítása sikeresen érvényesül. Rendkívül fontos a helyi környezeti értékek és problémák megismertetése, illetve ezek kezelése.

A fenntartható fejlődés során az a cél, hogy egy olyan társadalmat alakítsunk ki, mely „úgy elégíti ki a jelenben élők szükségleteit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációk szükségleteinek kielégítését”. A környezeti tudatosság társadalmi beágyazódásának elősegítése a szemléletformálás, környezettudatos gondolkodás kialakítása, az ismeretközvetítés, a környezeti információk terjesztése, aktív állampolgárrá nevelés és közösség fejlesztést.

Sátoraljaújhely városban a környezeti neveléssel kapcsolatban a következő tevékenységek zajlanak:

• környezetvédelmi szempontból jeles napok tájékoztatás jellegű kiírása • környezetvédelmi felhívások • környezeti nevelés szempontjából fontos események, figyelmeztetések szórólapokon

történő tájékoztatása, felhívása, felkérése (lakosság felhívása „NE SZEMETELJEN” stb)

• célközönségnek megfelelő előadások tartása a környezet megóvásáról

A Sátoraljaújhelyi Petőfi Sándor Református Általános Iskola 2016-os Pedagógiai Programjába külön fejezet szól az iskola környezeti nevelési elveiről. A fejezetben részletes leírás szól a környezeti nevelés helyi irányelveiről, az iskolák színtereiről, a taneszközökről, erőforrásokról, illetve az iskola jövőképéről. Ezek mind fontos tárgyai a környezeti nevelés megfelelő kialakításához, megvalósításához.

A településen a környezeti nevelés nem forrta ki még eléggé magát, viszont szerencsére több lehetőségnek is ad otthont a város.

2.12. SWOT elemzés

A SWOT elemzés az állapotfelmérésben szereplő megállapításokat összegzi.

93

Erősségek: Környezetvédelmi szempontból Sátoraljaújhely város erőssége a meglévő természeti, környezeti értékek, természeti erőforrások, a környezeti határértékeknek megfelelő környezeti elemek, a kiépült, jól működő infrastruktúra, a környezetgazdálkodási eszközrendszer fejlettsége, valamint az ezeket fenntartó társadalmi-gazdasági folyamatok.

Gyengeségek: Ide tartoznak a meglevő környezeti problémák, a határérték feletti szennyezettség. A program készítése és a célok kitűzése szempontjából különösen fontosak azok a gyengeségek, ahol az esetleg már korábban kitűzött célok nem teljesültek, vagy ahol a környezetvédelmi gyengeség társadalmi megítélése különösen negatív.

Lehetőségek: A meglevő, de még ki nem aknázott adottságokat és azokat a külső társadalmi környezetben tapasztalható tendenciákat soroljuk ide, amelyek segítik az eredményes környezetvédelmet.

Fenyegetések: Azok a helyi környezetgazdálkodás számára adottságot jelentő külső körülmények, fejlődési tendenciák, amelyek nehezítik a környezet védelmét, csökkentik vagy károsan befolyásolják a környezeti eredményeket /vagy a környezeti állapotot.

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Tiszta és rendezett a településkép

A klimatikus jellemzők és a kiterjedt erdőségek révén a településen jó a levegő minősége

A kulturális örökségek, értékek, egyházi, kultúrtörténeti emlékek, hagyományok gazdagsága

Jól működő szelektív hulladékgyűjtési rendszer

Természet- és tájvédelmi értékek

Változatos természeti adottságok

Kedvező tájképi adottságai pl: földrajzi fekvés

Gondozott zöldfelületek, fasortelepítés

Városközpont fejlesztés eredményei

Fejlett orvosi ellátás, szakrendelők

Előírásoknak megfelelő szennyvíztisztító

Jelentősek a helyi védettségű természetvédelmi, és turisztikai értékek, a Natura 2000 területek

Nagy átmenő és helyi forgalom

Automata levegőminőségi mérőállomás hiánya

Közlekedési eredetű zaj- és rezgésterhelés

Illegális hulladéklerakás

A megújuló energia felhasználásában rejlő lehetőségek alacsony kihasználása

Idegenhonos (invazív) növény és állatfajok jelentős térhódítása már a természetvédelmi területeken is

Stratégiai zajtérképe nincs a városnak

Kerti hulladékok égetése

Bányászat során visszamaradt tájsebek

A szelektív fémhulladékok gyűjtése megoldatlan

94

A település természetes vízfolyással rendelkezik

Jó minőségű ivóvíz

Házhoz menő szelektív gyűjtési rendszer kiépült

A változatos domborzat üdülési vonzerőt jelent

Kiépült villamos-energiahálózat és telefonhálózat

Lomtalanítás

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK Jól kiépített kerékpárút-hálózat

Természeti adottságokban változatos, gazdag növény- és állatvilággal rendelkező védett terület

Energiatakarékos rendszerek kiépítése a CO2 csökkentése érdekében

Energiagazdálkodás átalakítása – tiszta megújuló energiák hasznosítása, tűzifa energetikai hasznosításának elősegítése

Környezeti nevelés kiépítése

Részvétel hazai és nemzetközi környezetvédelmi együttműködésekben, projektekben, Covenant of Mayors (Polgármesterek Szövetsége) tagság

Szomszéd településekkel való környezetvédelmi együttműködés

EU-s alapok szerepe a környezetvédelmi projektek finanszírozásában

A szilárd burkolatú utak folyamatos karbantartása, felújítása

Egészségtudatosság növekedésével erősödik a társadalom szabadterületi rekreációs igénye

Növekvő gépjárműállomány

Növekvő mobilitási igények

Éghajlatváltozás hatásai

A természetvédelmi kezelés forráshiánya miatt a védett területek jelenlegi természetközeli állapota romlik

Idegenhonos fajok térhódítása miatt a honos, védett fajok élettere beszűkül

A környezeti tudatformálás alacsony arányú

A település ökoturisztikai adottságai kihasználatlanok maradnak

Lakossági szinten a növekvő ökológiai lábnyom kialakulása

95

Illegális hulladéklerakások, szemetelés megszüntetése

A lakosság aktív részvétele a településszépítésben, zöldfelületek gondozásában, Virágos Város Program

Fásításokban, közösségi, kulturális programokban

Tanösvények kialakítása

Kerékpáros, lovas, vízi turizmus, túraútvonalak kijelölése, természetes anyagokból egységes táblásítás

3. Környezeti problémák és értékek A Környezetvédelmi Program a feltárt környezeti problémák felszámolásával és értékek védelmével kapcsolatos feladatokat jelöltek ki.

3.1. Környezeti problémák Környezeti problémák katasztere az alábbi fő területekre koncentrálták:

I. Környezeti elemek és természeti erőforrások

II. Települési környezetet meghatározó tényezők

III. Környezetegészség és - tudatosság

A környezeti elemek állapota mellett kiemelt hangsúlyt kapnak a települési környezet problémái.

A rendszerszemléletű megközelítés és struktúra hozzájárul ahhoz, hogy a környezeti problémák és értékek megfelelő rögzítésre kerüljenek annak érdekében, hogy:

Minden egyes probléma kezelésére vonatkozóan a program megfelelő iránymutatást biztosítson, valamint az egyes problémák kezelésének eredményessége értékelhető legyen.

A környezeti problémákra vezető területhasználati, térszerkezeti okok, illetve a környezetre kedvezőtlen hatást gyakorló társadalmi és gazdasági magatartás a megelőzés elvének érvényesítése érdekében azonosításra kerüljenek.

A következő táblázat a fent bemutatott szerkezetben tartalmazza a város környezetvédelmi probléma kataszterét 2017 évi állapot szerint.

96

Előforduló környezetvédelmi problémák tematikus rendszerezése

Kód Környezet állapot összefoglaló értékelése Tendenciák, feladatok

HELYZETELEMZÉS / ÉRTÉKELÉS 2017. évi

állapot szerint

I. Környezeti elemek és természeti erőforrások

Levegő

LEV-1

A tehermentesítő út tranzitforgalma miatt

ezen a területen jelentős a közlekedésből eredő

légszennyezés

Beavatkozás nélkül tovább romlik

Jelenleg van folyamatban a településrendezési terv felülvizsgálata, melynek közlekedési hálózatok munkarészén belül új

tehermentesítő és elkerülő út építésére tesz javaslatot.

LEV-2

A gondozatlan telkeken megjelenő parlagfű pollenszennyezése

allergiahatású.

Felszólítás után bírságolással kell a rendelet

előírásainak érvényt szerezni.

A háromszintű szabályozás bevezetésével a Polgármesteri Hivatal és

az ÁNTSZ, valamint a központi elektronikus

rendszer keretében történik a felszólítás.

Bírság kiszabására még nem volt szükség.

LEV-3 Kerti növényi és egyéb hulladékok égetéséből eredő légszennyezés

A hulladékégetés szabályait rendeletbe kell foglalni.

A helyi szabályozás a 10/2013. (V.3.) Önkormányzati

rendeletbe van foglalva. Talaj, talajvíz

TAL-1

A MOL által 1995-ig használt terülten a

talajban maradt szén-hidrogének okozta

talajszennyezés

Rendszeres ellenőrzés szükséges.

A figyelőkutak ellenőrzése folyamatosan történik.

TAL-2

A Torzsási bezárt, rekultiválás előtt álló

hulladéklerakó galvániszapot is

tartalmaz, a benne levő nehézfémek és a

hulladéklerakóból szivárgó szennyező

anyagok veszélyeztetik

A rekultiválás folyamatban van.

Rekultiválás befejeződött, talajvíz figyelő kutak kerültek telepítésre.

97

az Északi Vízmű telep sérülékeny vízbázisát.

TAL-3

Illegális hulladéklerakás (forgalmi utak külterületi városrészein, Ronyva és

a Ronyva árapasztó töltésein a város északi

részein.)

A folyamatos ellenőrzés hatására a lerakások száma csökkenő tendenciát mutat.

A közmunka programok keretében, folyamatosan

történik az illegális hulladék lerakók felszámolása. A

folyamatos ellenőrzések hatására a szemét

lerakások száma csökkenő tendenciát mutat. Kritikus

területek: Határ út, Rudabányácska felé

vezető út környezete.

TAL-4

Talajvíz szennyezése a csatornahálózatba be

nem kötött lakásoknál a szakszerűtlen szikkasztás

miatt.

A megemelt talajterhelési díj hatására a rákötések

száma növekedett.

A hálózatra való rákötések száma, lassan de

emelkedik.

Felszíni vizek, ivóvíz

VÍZ-1

Ronyva-patak szennyezett felszíni

víztest a szlovákiai és a magyar oldalon a

Szennyvíz telepek által kibocsátott tisztított szennyvizek miatt

Fel kell tárni a szennyező forrásokat és megszüntetni a

szennyezést.

Az utóbbi időben a szennyvíz telepet érintően,

már nem volt szükség környezetvédelmi bírság

kiszabására.

VÍZ-2

Fehér-patak szennyezett felszíni kis vízfolyás

(víztestnek nem minősül) szennyezését az

illegálisan bekötött lakossági szennyvíz

okozza

Fel kell tárni a szennyező forrásokat és megszüntetni a

szennyezést.

A szennyező források feltárása lassú ütemben

halad.

VÍZ-3

Május-patak és Zsólyomka-patak

szennyezett felszíni kis vízfolyás (víztestnek

nem minősül) szennyezését az

illegálisan bekötött lakossági szennyvíz

okozza

Fel kell tárni a szennyező forrásokat és megszüntetni a

szennyezést.

A szennyező források feltárása lassú ütemben

halad, a derogációs pályázat javított a

helyzeten.

VÍZ-4 A városi

98

szennyvíztisztító telep technológiai kialakítása

miatt jelenleg még időszakosan határérték

feletti szennyező

A tisztítástechnológia korszerűsítése szükséges.

Az utóbbi időben a szennyvíz telepet érintően,

már nem volt szükség környezetvédelmi bírság

kiszabására. Táj és természet

TÁJ-1

A környezetvédelmi alap részeként a Várhegyen

folyamatban levő régészeti feltárások

folytatására elkülönített forrás létrehozása

Régészeti feltárások támogatása.

A régészeti feltárások folytatására központi

forrásból 2017. évben sor kerül.

A Magyar Kálvária az 1930-as évek egyedülálló kezdeményezése, amely a Trianoni Békediktátum által elcsatolt megyéknek

és városoknak állít emléket.

Fontos történelmi emlékhely.

Az emlékhely felújítása megtörtént.

TÁJ-2

II. Települési környezetet meghatározó tényezők

Térszerkezet, területhasználatok

TÉR-1

A város természeti adottságainak

köszönhetően jelentős területekkel rendelkezik, amelyet idegenforgalmi

szempontból ki kell használni. A város megítélésében a

történelmi jellege dominál.

A településen a gazdasági, természeti és kulturális

(idegenforgalmi) fejlesztési igényeket a tervezés során

összhangba hozzák a környezetvédelmi követelményekkel

(fenntartható városfejlesztés).

Az elmúlt időszakban megvalósult fejlesztések

tekintetében a környezetvédelmi

követelmények minden esetben betartásra kerültek. Minden

fejlesztés az energia-tudatosság jegyében, több esetben megújuló energiák igénybevételével valósult

meg.

A város vezetése felismerte, hogy idegenforgalmi fejlesztésekkel

országosan is közismert településsé tehető a

város.

99

TÉR-2

Az idegenforgalmi fejlesztéseknél a

beruházás zöld területet foglalt el (Bob-pálya, Libegő), de azt építés során gondoskodtak

arról, hogy a műtárgyak illeszkedjenek a

természeti képbe.

A településen a gazdasági, természeti és kulturális

(idegenforgalmi) fejlesztési igényeket a tervezés során

összhangba hozzák a környezetvédelmi követelményekkel

(fenntartható városfejlesztés).

Az elmúlt időszakban megvalósult fejlesztések

tekintetében a környezetvédelmi

követelmények minden esetben betartásra kerültek. Minden

fejlesztés az energia-tudatosság jegyében, több esetben megújuló energiák igénybevételével valósult

meg.

TÉR-3

Az elhanyagolt, leromlott állapotú gazdasági és

lakóépületek településképet és

környezetet romboló hatása

A település tervezés során ezeket a területeket be kell vonni a fejlesztési tervekbe.

A városrehabilitációs pályázatok keretében, már

ütemben fejlesztésre kerültek a problémás

területek (Köztársaság utca környéke).

TÉR-4

A Színház- közben levő zsidó imaház

életveszélyes, romos állapotban van

Hatósági intézkedés szükséges.

Az életveszélyes állapot megszüntetésre került azáltal, hogy a teljes

felújítás I. üteme megvalósult. További munkálatok pályázati

forrásból való finanszírozása jelenleg is

folyamatban van.

Gazdaság

GAZD-1

A város jelenlegi, Ipari parkjában befektetésre jelentkezők termelésbe való bekapcsolódása

növeli az emissziót, de a korszerű technológia

alkalmazását kell megkövetelni, hogy az

imissziós értékek lényegesen ne változzanak.

Csak korszerű technológiával rendelkező

ipartelepítést lehet támogatni.

A város legjelentősebb ipari vállalkozásai (Prec-Cast., Elzett-Certa Kft.) rendelkeznek egységes

környezethasználati engedéllyel, mely bizonyítja, hogy

megfelelnek valamennyi vonatkozó jogszabályi

követelménynek.

Közlekedés

KÖZ-1

A városközpont rekonstrukciójának

befejezése után megnőtt az Árpád utca és Vasvári

Pál utca gépjármű forgalma, lakossági

A forgalomszámlálás adatai szerint a gyűjtőút forgalma

nem nagyobb a megengedettnél.

A forgalom biztonsága érdekében az Árpád és

Vasvári Pál utca, valamint a Vasvári Pál és a Rákóczi

utca kereszteződésében körforgalom kiépítését

100

kezdeményezésre forgalomszámlálás

történt.

tervezzük megvalósítani Európai Uniós forrásból.

KÖZ-2

A tehermentesítő út megépítésével a 10 t-nál nagyobb gépjárművek csak a tehermentesítő úton közlekedhetnek. Beavatkozás nélkül a

gépjárműforgalom által okozott levegőszennyezés,

zajterhelés tovább nő.

Jelenleg van folyamatban a településrendezési terv felülvizsgálata, melynek közlekedési hálózatok munkarészén belül új

tehermentesítő és elkerülő út építésére tesz javaslatot.

Valamint sebességkorlátozás

bevezetése (40 km/h) megtörtént.

A nagy kamionforgalom miatt a tehermentesítő út

környezetében megnövekedett a levegőterhelés, a zajterhelés és az

épületeket érő rezgés.

KÖZ-3

Rendszeresen felül kell vizsgálni a város és

társtelepülései úthálózatának és

járdáinak minőségét, és az elhasználódás

függvényében útfelújítási tervet kell készíteni.

Az eddigi útfelújítási program eredményeként a

minősége mutatók lényegesen javultak.

Források függvényében folytatni kell a felújítási

programot.

A városban minden évben út és járda felújítási program keretében

kerülnek a közterületek felújításra.

KÖZ-4 Kevés parkolási

lehetőség a városközpontban.

Meg kell vizsgálni a városközpontban a

fizetőparkolás bevezetésének lehetőségét.

A fizető parkolási rendszer bevezetésének

lehetőségét már többször vizsgálták, bevezetése nem vált indokolttá. A

Kossuth-tömbben kialakított parkoló

megoldja a városközpont parkolási szükségleteit.

Javaslat: kerékpáros közlekedés támogatása,

fejlesztése

KÖZ-5

Parkolóhelyek hiánya miatt a járdán parkolnak

egyes közoktatási intézmények előtt

(Kossuth Gimnázium, Kazinczy Általános Iskola, Deák úti Ált.

Iskola).

Az intézmények vezetői vizsgálják meg az

intézmény területén belüli parkolási lehetőséget.

A járdán való parkolás megszűnt a közterület felügyelet hatékony

közreműködése folytán.

KÖZ-6 A gyalogos járda hálózat Járda felújítási program 2016. évtől külön

101

burkolatának állapota sok helyen egyenetlen

(fagyökerek okozta deformáció, ill. közmű

fektetés utáni föld megsüllyedése miatt).

folytatása. járdafelújítási program keretében újítják fel a közterületi járdákat.

Települési infrastruktúra (szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés, vízellátás, villamosenergia-, gáz- és távhőellátás)

INF-1

A vízellátás sérülékeny vízbázisát az Északi

Vízmű-telepnél a Torzsási bezárt

hulladéklerakó, a Déli Vízmű-telepnél a

megszüntetett Mol-telephelyen a talajban

maradt szén-hidrogének veszélyeztetik.

A Torzsási hulladéklerakó rekultivációja folyamatban

van.

Rekultiválás befejeződött, talajvíz figyelő kutak kerültek telepítésre.

A megszüntetett Mol-telephely monitorozása

folyamatos. A figyelőkutak ellenőrzése folyamatosan történik.

INF-2

A várost ellátó elosztóvezetékek egy része azbesztcement

anyagú. Az új építésű vezetékek anyaga KPE.

Az azbesztcement anyagú vezetékek esetében gyakori a

meghibásodás, talajmozgások miatt veszélyeztetettek.

A Zempléni Vízmű Kft.

beruházási terve évenként tartalmazza a felújítandó

szakaszokat, de útfelújításokkal egyidejűleg

vezetékcsere is történik.

Az útfelújítások során az érintett közműszolgáltatók megvizsgálják a vezeték

cserék lehetőségét, és szükség esetén elvégzik a cserét (pl: Esze Tamás út).

A város szennyvíz csatornázottsága (98 %-os) megfelelő mértékű, de a lakosság egy része szociális vagy egyéb ok miatt nem csatlakozott a

hálózatra.

A szociálisan rászorult családok támogatása a

Környezetvédelmi alapból.

A településen nincs környezetvédelmi alap. INF-3

A csatornázatlan területekről elszállított

szennyvizek nem minden esetben kerülnek a Szennyvíz-telepre

(kijelölt szennyvízleeresztő hely).

INF-4

Csak a közszolgáltató szállíthat folyékony

hulladék, a jogosulatlan szállítókkal szemben eljárás

kezdeményezése.

A szennyvíz telepet üzemeltető szerint a

beszállítás folyamatos. Illegális leeresztésekről

nincs információnk. Egyes helyeken nem Csapadékelvezető árkok Csapadékvíz hálózat

102

INF-5

megfelelő a felszíni víz elvezetése.

karbantartása szükséges. tervezése megtörtént, a városrészek esetében a

pályázat folyamatban van. A vízelvezető árkok

karbantartása folyamatos.

INF-6 Esős időben kb 20 %-kal nő a szennyvízterhelés az

elválasztott hálózaton.

Az illegális csapadékvíz bekötések feltárása

szükséges.

A derogációs pályázat keretében az egyesített

típusú rendszerek megszüntetése megtörtént.

INF-7

A város távhő primer oldali hálózatának

rekonstrukcióját el kell végezni.

Az ellátó távhővezeték régi szakaszainak cseréje

szükséges.

Az elmúlt időszakban a primer hálózat kb. 30 %-a

felújításra került.

Energiagazdálkodás

EN-1

A hetvenes években, nagyobbrészt iparosított technológiával készült házak mára elavulttá,

energiapazarlóvá váltak.

Az energiahatékonyságot növelő támogatások

folytatásának fenntartása továbbra is szükséges.

A Panel-program keretében több társasház

került felújításra. Központi források

támogatásai is elérhetőek. Sajnos az Önkormányzat már nem képes további

támogatásokat biztosítani.

EN-2

A város intézményeiben, ill. a lakosság körében is

még kevés helyen alkalmazzák megújuló

energiaforrásokat.

Vizsgálni szükséges, hogy a városnak milyen lehetőségei

vannak a megújuló energiaforrások

használatának terén és ösztönözni szükséges ezek,

illetve az alacsony energiaigényű megoldások

használatát.

Az elmúlt időszakban megvalósult fejlesztések

tekintetében a környezetvédelmi

követelmények minden esetben betartásra kerültek. Minden

fejlesztés az energia-tudatosság jegyében, több esetben megújuló energiák igénybevételével valósult

meg.

EN-3

A város közvilágítási hálózatának

korszerűsítése az elmúlt időszakban megtörtént.

Vizsgálni kell, hogy milyen lehetőségek vannak további

villamosenergia megtakarításra (fényerősség szabályozás, éjfél utáni feles

világítás, a sétáló utcán LED-lámpák alkalmazása)

2019. évben jár le a hálózati fejlesztések,

energiamegtakarításából finanszírozott pénzügyi

konstrukciója. A további fejlesztés (LED) energia megtakarításokból nem finanszírozható, továbbá nagyon körültekintően

kell eljárni a megvilágítási szintek tekintetében.

103

EN-4

Az önkormányzati fenntartású intézmények világításkorszerűsítése 2008-ban megtörtént.

Energia megtakarítás számítással igazolni kell,

hogy a korszerűsítés költsége megtérül.

A beruházások energia mérlege is bizonyította, hogy a megtakarítások

össz Önkormányzai szinten mintegy 50 %.

Zöldfelületi hálózat

ZÖLD-1

Az elöregedett, környezetére veszélyes fák eltávolítása után a

fák pótlásának elmaradása.

Az utca fásítási nyilvántartását aktualizálni kell, és el kell készíteni az

utcák fásításának fejlesztésére vonatkozó, több évre szóló átfogó

programot.

Önkormányzati szinten nem rendelkezünk

nyilvántartással, sem fejlesztési programmal. A nyilvántartások bevezetése

indokolt és hosszú távú fejlesztési programot is

szükségszerű kidolgozni.

ZÖLD-2

A városi utcák nagy százaléka fásított. A város fáinak állapota általánosságban jónak

mondható, a fák ápolása rendszeresen megtörténik.

A város levegőszennyezettségének csökkentésében, a tiszta levegő biztosításában, az

egészséges, esztétikus településkép kialakításában fontos tényező a megfelelő

mennyiségű, és megfelelően gondozott és karbantartott

növényállomány.

A főút volt átkelési szakaszán (Kazinczy út) a

faállomány problémát okoz mind a járdák, mind

az épületek vonatkozásában. A közterületen

veszélyessé nyilvánított fák kivágása bizottsági döntés alapján történik.

ZÖLD-3

A kertvárosi közterületeken az

összefüggő zöld felületek rendszeres kaszálása kapacításhiány miatt

időnként késik.

Közmunka program igénybe vétele.

A közterületek fenntartását végző VESZ folyamatosan foglalkoztat

közmunkásokat a feladatok ellátására.

ZÖLD-4

Az ingatlanok előtti zöldfelületek

karbantartását a lakosság egy része nem tekinti

feladatának, másik része idős kora miatt nem tudja

elvégezni.

Figyelemfelhívás a helyi rendelet betartására.

A helyi szabályozás a 8/2006. (III.31.) és a 31/2015. (XI. 20.)

Önkormányzati rendeletekbe van foglalva.

Köztisztaság

104

KÖZT-1

Az önkormányzat a Városellátó Szervezeten

keresztül biztosítja a köztisztasági feladatok

ellátását.

A köztisztatási feladatok végzése minőségi

színvonalának fenntartása.

A köztisztasági feladatok ellátása folyamatos, viszont a géppark

fejlesztése vált időszerűvé.

KÖZT-2

A közterület-felügyelet munkavállalói látják el a

közterületek köztisztaságának

ellenőrzését.

A hatékony munka színvonalának fenntartása.

A közterület-felügyelet Hivatalba történő

integrálását követően, a munka hatékonysága

jelentősen javult.

KÖZT-3

A városközpontban és a város utcáin esztétikus

kivitelű hulladékgyűjtők elhelyezésével és

rendszeres ürítésével gondoskodnak a tisztaság

megőrzéséről.

Köztisztaság minőségi jellemzőinek fenntartása.

A közterületi hulladékgyűjtők egységes fejlesztése folyamatosan történik, az ürítésekről a VESZ még hétvégenként

is gondoskodik.

KÖZT-4

Évente két alkalommal is történik szervezett

lomtalanítás.

A meghatározott idő előtt kihelyezett hulladékok

köztisztasági problémát, illetve a guberálók

közbiztonsági veszélyt jelentenek.

A szolgáltató jelenleg évi egy alkalommal végez lomtalanítást. Egyéb

időben pedig a Néma-hegyen kialakított hulladék udvarba

helyezhetők el a lomok.

Hulladékgazdálkodás

HULL-1

Lakossági építési-bontási hulladék, ill. települési

szilárd hulladék illegális elhelyezése.

Megoldást kell találni a lakossági építési-bontási hulladék helyben történő

átvételére.

A megvalósult hulladék udvarban a lakossági

építési- bontási hulladékok átvétele

megoldott.

HULL-2

A lakossági települési szilárd hulladék mennyiségből a szelektívgyűjtés

részarányának növelése.

A szelektíven gyűjtött hasznosítható anyagok

mennyiségének növelése szükséges, a lerakástól való

eltérítés érdekében.

A szelektíven gyűjtött újra hasznosítható anyagok

mennyisége folyamatosan növekszik.

HULL-3

A kertvárosi övezetben a bio-hulladék és a zöld

hulladék komposztálása. Komposztálás támogatása.

A kertvárosi lakóövezetekben a

komposztálás aránya a lehetőségekhez képest

lassan növekszik.

HULL-4

A Néma-hegyi és a Torzsási bezárt hulladéklerakók rekultivációja.

A rekultiváció folyamatban van. Rekultiválás befejeződött

105

HULL-5

A lakossági veszélyes hulladék és elektronikus hulladék begyűjtésének

lehetősége hiányzik.

Hulladékudvar kiépítése a komplex

hulladékgazdálkodási rendszer kialakításával megtörténik (várhatóan

2014-ben).

A megvalósult hulladék udvarban az elektronikai és veszélyes hulladékok

átvétele megoldott.

Zaj- és rezgés

ZAJ-1

Jelentős zajforrás a közlekedés, a

tehermentesítő út mentén a lakosságot főleg az éjszakai időszakban a

kamionok által keltett zaj rendkívül zavarja. A

Köztársaság út mindkét oldalán a lakások közel vannak az úttesthez, és a sebességkorlátozást be

nem tartó kamionok által keltett rezgés a

lakásokban is érezhető.

Forgalomszervezéssel, vagy utólagos beavatkozásokkal

(fokozott hanggátlású nyílászáró szerkezetekkel)

szükséges védekezni a zajterhelés ellen.

Jelenleg van folyamatban a településrendezési terv felülvizsgálata, melynek közlekedési hálózatok munkarészén belül új

tehermentesítő és elkerülő út építésére tesz javaslatot.

A sebességkorlátozás betartása érdekében

hatékony megoldás a rendszeres rendőrségi

ellenőrzés.

ZAJ-2

Lakóterületen zajos tevékenységgel járó

vállalkozások, szórakozóhelyek zavaró

hatása

Hatósági ellenőrzés a rendelet betartása

érdekében.

Megvalósult, az utóbbi időben nem jellemző.

III. Környezetegészség és –tudatosság

Környezeti szemlélet, egészségmegőrzés, életmód

TUD-1

A város nagy figyelmet fordít a kikapcsolódási

lehetőségek biztosítására.

A környezettudatos életmód kialakításában meghatározó

kültéri szabadidős tevékenységek biztosítását a

város sportpolitikájában stratégiai szintre emelte. Megvalósult és

folyamatos. Szabadtéri rendezvények, futó és kerékpár versenyek

támogatása, jégcsarnok, uszoda, kalandpark, stb.

Rendezvénytéren rendszeres kulturális és

szórakoztató programok. Egész évben folyamatos

sportolási és kikapcsolódási

lehetőségek a Magas-hegyi Sportcentrumban,

Uszodában,

Sátoraljaújhelyi lakosok kedvezménnyel vehetik

igénybe a szolgáltatásokat.

106

Sportcsarnokban.

TUD-2

A környezettudatos fogyasztói szokások

hiányoznak a mai modern ember életmódjából.

A környezettudatosság növelése érdekében folyamatos akciók

szükségesek.

Javaslat: környezetvédelmi

előadások szervezése

TUD-3

A környezettudatos viselkedés elterjedésének

egyik fő akadálya az ismerethiány, pozitív

minta hiánya. A városban tovább kell

erősíteni a környezettudatos

viselkedést.

Az oktatási intézmények és a szülők együttes hatása

hozhat eredményt az óvodás és iskoláskorú gyerekeknél.

Az önkormányzatnak is szerepet kell vállalni a környezetvédelmi tudat

fejlesztésében.

Javaslat: környezetvédelmi

előadások szervezése

Környezetpolitika eszköz- és intézményrendszere

KPOL-1

A jogszabályi előírások betartása érdekében az

önkormányzatnál fejlesztendő a környezet

állapot figyelemmel kísérése, és a környezet

állapotának javítása érdekében szükséges

fejlesztések koordinációja.

Alapvetően szükséges a környezet állapotának

rendszeres értékeléséhez, valamint a települési

környezetvédelmi program megvalósításához és annak

rendszeres felülvizsgálatához

szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

A Polgármesteri Hivatalban egy fő

részmunkaidőben a környezetvédelmi feladatokat ellátja.

KPOL-2

Az önkormányzatnál a környezetvédelmi

információk többsége rendelkezésre áll, de

azok egységes nyilvántartása,

rendszeres évenkénti értékelése és

nyilvánosságra hozatala környezetvédelmi

szakember hiányában nem biztosított.

Jogszabályi előírás a lakosság évenkénti

tájékoztatása, amelynek való megfelelés személyi

feltételeit is biztosítani kell.

A Polgármesteri Hivatalban egy fő

részmunkaidőben a környezetvédelmi feladatokat ellátja.

107

KPOL-3

Az önkormányzatok többségénél a „zöld”

szempontok érvényesítése a

beszerzéseknél még egy kiaknázatlan lehetőség a környezet állapotának

„önkormányzati oldali” javításában.

Az önkormányzat termék és szolgáltatás "fogyasztása"

példát mutathat a zöld beszerzések révén,

amelynek közvetlen haszna a város

környezetterhelésének csökkentése.

A város példát mutat a megújuló energiahordozók

felhasználásának tekintetében.

Védendő értékek összefoglaló értékelése Tendenciák

VÉD-1

A város rendelkezik olyan természeti

adottságokkal, amelyek rekreációs (üdülés,

pihenés) lehetőségeket biztosítanak.

Ezek jelentősége nagy, gazdasági erővé is

fejleszthető az idegenforgalom fejlesztésével.

A város, fejlesztési terveiben is deklarálta, hogy a legfontosabb

kitörési pont a turizmus. Ennek érdekében mind a közelmúltban és mind a közeljövőben is jelentős turisztikai fejlesztések valósultak / valósulnak

meg.

VÉD-2 Világörökségi védelem alatt áll Sátoraljaújhely-

Ungvári pincék.

Az épített környezet fokozott védelméről

folyamatosan gondoskodni kell.

Az Ungvári pincék I. ütemű fejlesztése a

közelmúltban megvalósult, és ez évben folytatódnak a II. ütem

fejlesztési munkálatai is.

VÉD-3

Sátoraljaújhely Építési Szabályzatának

Értékvédelmi szempontok fokozott betartása, az értékek tudatosítása a

használókkal.

Az ezt segítő helyi rendelet még hiányzik, de

a jelenleg folyamatban lévő településfejlesztési

terv felülvizsgálata kapcsán elkészül az épített örökség helyi védelméről

szóló Önkormányzati szabályozás is.

3.sz. mellékletében felsorolt jelentős helyi

védelmet igénylő területek, épületek,

épület- csoportok, valamint helyi

védelem alatt álló épületszerkezetek

megóvása, fenntartható használata

VÉD-4

108

HŐSÖK temetője A temető környezetének ápolása.

A temető ápolása folyamatos és pályázati források bevonásával a

fejlesztés is megvalósulhat a közeljövőben.

4. Elérendő környezetvédelmi célok, környezeti célállapotok A Környezetvédelmi Program Tervezet helyzetelemzése utáni állapotra vonatkozóan, a 2017. évet követő új, tendenciákat és feladatokat tartalmazza az alábbi táblázat, kiegészítve a folyamatban lévő aktuális környezetvédelmi feladatokkal.

Levegőtisztaság-védelem

Sátoraljaújhely város levegőminőségének feltérképezése. A környezeti levegő állapotának javulása, gépjárműforgalmat és lakossági fűtést érintő

intézkedéssekkel. A város levegőterhelés szempontjából kiemelkedően fontos oktatási, kulturális és

egészségügyi intézményei levegő-tisztaság védelmének érdekében javasolt fasor védősáv kialakítása.

Levegő minőségmérő automata mérőállomás létesítése.

Vízvédelem

a csapadékvíz-gazdálkodási és a vízellátási problémák megoldása a víz mennyiségi védelme ivóvízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása

Tájvédelem

Egyedi településkarakter megőrzése Egyedi tájértékek felvételezése Tájképi értékek, kedvező látványelemek, értékes kilátópontok védelme Tájrehabilitációt igénylő területek rendezése

Természetvédelem

Meglévő védettségi szintek fenntartása Természeti területek, értékek feltárása, védelme Egyedi tájértékek felvételezése Külterületek élővilágot érintő állapotának felmérése Özönfajok kiirtása Öko és „szelíd” turizmus szervezett feltételeinek kialakítása

Zöldfelületek

109

Meglévő zöldfelületek megőrzése, fenntarthatóságának biztosítása Fapusztulás felmérése Fásítási program létrehozása Fasorok felújítása Közhasználatú zöldfelületek mennyiségi és minőségi fejlesztése Aktív rekreációs, sportolási lehetőségek, sportolásra használható terek típusainak

bővítése, tömegsportok támogatása

Épített értékek

Történeti városszerkezet védelme Egyedi tájértékek felvételezése Épített értékek védelme Településkép védelme

Hulladékgazdálkodás

Kevesebb illegális hulladék lerakás Illegális hulladéklerakók felszámolása

Zajvédelem

Sátoraljaújhely város teljes zajszennyezettségének feltérképezése Zajtérkép készítése A környezeti zajterhelés csökkentése, a gépjármű forgalmat, ill. üzemi és szabadidős

létesítményeket érintő intézkedésekkel

Energiagazdálkodás

Energia megtakarítás Önkormányzati intézmények energia-felhasználásának csökkentése Megújuló energiaforrások részarányának növelése CO2 kibocsátás csökkentése Klímavédelem

Egészségvédelem

Lakossági tájékoztató a „beteg épület szindrómáról” A gazdátlan területek fokozott ellenőrzése és a tulajdonosok kiemelt tájékoztatása az

allergének virágzása előtt

Katasztrófavédelem

A város védekezőképességének javulása a váratlan események megelőzésének és káros hatásaik csökkentésének terén

Emberi egészség védelme Parlagfű és egyéb allergizáló növények visszaszorítása

110

Egészségügyi ellátás fejlesztése

Környezeti nevelés

Környezettudatos magatartásra ösztönzés, környezeti nevelés fejlesztése Szemléletformálás, társadalom környezeti értékrendjének javítása Környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenységek támogatása Szemléletformálásra irányuló kampányok támogatása Környezetvédelmi célú rendezvények létrehozása Társadalmi részvétel erősítése, lehetőségeinek biztosítása Információs rendszer fejlesztése

4.2. Elérendő környezetvédelmi célok

Környezeti célok katasztere az alábbi fő területekre koncentrálták:

I. Környezeti elemek és természeti erőforrások

II. Települési környezetet meghatározó tényezők

III. Környezetegészség- és tudatosság

Elérendő környezetvédelmi célok tematikus rendszerezése

Kód Környezet állapot összefoglaló értékelése Tendenciák, feladatok

I. Környezeti elemek és természeti erőforrások

Levegő

LEV-1 A tehermentesítő út tranzitforgalma

miatt ezen a területen jelentős a közlekedésből eredő légszennyezés

Beavatkozás nélkül tovább romlik

LEV-2 A gondozatlan telkeken megjelenő

parlagfű pollenszennyezése allergiahatású.

Felszólítás után bírságolással kell a rendelet előírásainak érvényt szerezni.

LEV-3 Kerti növényi és egyéb hulladékok égetéséből eredő légszennyezés

A hulladékégetés szabályainak betartását ellenőrizni kell.

Talaj, talajvíz

TAL-1 A MOL által 1995-ig használt területen a talajban maradt szén-hidrogének okozta

talajszennyezés

Rendszeres ellenőrzés szükséges.

TAL-2 A Torzsási bezárt, rekultiválás előtt álló

111

hulladéklerakó galvániszapot is tartalmaz, a benne levő nehézfémek és a

hulladéklerakóból szivárgó szennyező anyagok veszélyeztetik az Északi Vízmű

telep sérülékeny vízbázisát.

A rekultiválás befejeződött. További megfigyelés szükséges.

TAL-3

Illegális hulladéklerakás (forgalmi utak külterületi városrészein, Ronyva és a

Ronyva árapasztó töltésein a város északi részein.)

A folyamatos ellenőrzés hatására a lerakások száma csökkenő tendenciát

mutat.

TAL-4 Talajvíz szennyezése a csatornahálózatba be nem kötött lakásoknál a szakszerűtlen

szikkasztás miatt.

A megemelt talajterhelési díj hatására a rákötések száma növekedett.

Felszíni vizek, ivóvíz

VÍZ-1

Ronyva-patak szennyezett felszíni víztest a szlovákiai és a magyar oldalon a Szennyvíz telepek által kibocsátott

tisztított szennyvizek miatt

Fel kell tárni a szennyező forrásokat. és megszüntetni a szennyezést.

VÍZ-2

Fehér-patak szennyezett felszíni kis vízfolyás (víztestnek nem minősül) szennyezését az illegálisan bekötött

lakossági szennyvíz okozza

Fel kell tárni a szennyező forrásokat és megszüntetni a szennyezést.

VÍZ-3

Május-patak és Zsólyomka-patak szennyezett felszíni kis vízfolyás

(víztestnek nem minősül) szennyezését az illegálisan bekötött lakossági szennyvíz

okozza

Fel kell tárni a szennyező forrásokat és megszüntetni a szennyezést.

VÍZ-4

A városi szennyvíztisztító telep technológiai kialakítása miatt jelenleg

még időszakosan határérték feletti szennyező

A tisztítástechnológia korszerűsítése szükséges.

VÍZ-5 A derogációs pályázat keretében a

meglévő egyesített hálózatok felszámolása.

Pályázati úton forrás szerzése szükséges.

Táj és természet

TÁJ-1

A környezetvédelmi alap részeként a Várhegyen folyamatban levő régészeti

feltárások folytatására elkülönített forrás létrehozása

Régészeti feltárások támogatása.

A Magyar Kálvária az 1930-as évek

egyedülálló kezdeményezése, amely a Trianoni Békediktátum által elcsatolt

megyéknek és városoknak állít emléket.

Fontos történelmi emlékhely. TÁJ-2

II. Települési környezetet meghatározó tényezők

112

Térszerkezet, területhasználatok

TÉR-1

A város természeti adottságainak köszönhetően jelentős területekkel

rendelkezik, amelyet idegenforgalmi szempontból ki kell használni. A város

megítélésében a történelmi jellege dominál.

A településen a gazdasági, természeti és kulturális (idegenforgalmi) fejlesztési igényeket a tervezés során összhangba

hozzák a környezetvédelmi követelményekkel (fenntartható

városfejlesztés). A város vezetése felismerte, hogy

idegenforgalmi fejlesztésekkel országosan is közismert településsé

tehető a város.

TÉR-2

Az idegenforgalmi fejlesztéseknél a beruházás zöld területet foglalt el (Bob-

pálya, Libegő), de azt építés során gondoskodtak arról, hogy a műtárgyak

illeszkedjenek a természeti képbe.

A településen a gazdasági, természeti és kulturális (idegenforgalmi) fejlesztési igényeket a tervezés során összhangba

hozzák a környezetvédelmi követelményekkel (fenntartható

városfejlesztés).

TÉR-3 Az elhanyagolt, leromlott állapotú

gazdasági és lakóépületek településképet és környezetet romboló hatása

A település tervezés során ezeket a területeket be kell vonni a fejlesztési

tervekbe. Gazdaság

GAZD-1

A város jelenlegi, Ipari parkjában befektetésre jelentkezők termelésbe való bekapcsolódása növeli az emissziót, de a korszerű technológia alkalmazását kell

megkövetelni, hogy az imissziós értékek lényegesen ne változzanak.

Csak korszerű technológiával rendelkező ipartelepítést lehet

támogatni.

Közlekedés

KÖZ-1

A városközpont rekonstrukciójának befejezése után megnőtt az Árpád utca és

Vasvári Pál utca gépjármű forgalma, lakossági kezdeményezésre forgalomszámlálás történt.

A forgalomszámlálás adatai szerint a gyűjtőút forgalma nem nagyobb a

megengedettnél.

KÖZ-2

A tehermentesítő út megépítésével a 10 t-nál nagyobb gépjárművek csak a

tehermentesítő úton közlekedhetnek. Beavatkozás nélkül a gépjárműforgalom által okozott levegőszennyezés,

zajterhelés tovább nő. A nagy kamionforgalom miatt a tehermentesítő út környezetében

megnövekedett a levegőterhelés, a zajterhelés és az épületeket érő rezgés.

113

KÖZ-3

Rendszeresen felül kell vizsgálni a város és társtelepülései úthálózatának és

járdáinak minőségét, és az elhasználódás függvényében útfelújítási tervet kell

készíteni.

Az eddigi útfelújítási program eredményeként a minősége mutatók

lényegesen javultak. Források függvényében folytatni kell a felújítási

programot.

KÖZ-4 Kevés parkolási lehetőség a városközpontban.

Új parkoló területek kijelölésére van szükség.

KÖZ-5

Parkolóhelyek hiánya miatt a járdán parkolnak egyes közoktatási intézmények

előtt (Kossuth Gimnázium, Kazinczy Általános Iskola, Deák úti Ált. Iskola).

Az intézmények vezetői vizsgálják meg az intézmény területén belüli parkolási

lehetőséget.

KÖZ-6

A gyalogos járda hálózat burkolatának állapota sok helyen egyenetlen

(fagyökerek okozta deformáció, ill. közmű fektetés utáni föld megsüllyedése

miatt).

Járda felújítási program folytatása.

Települési infrastruktúra (szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés, vízellátás, villamosenergia-, gáz- és távhőellátás)

INF-1

A vízellátás sérülékeny vízbázisát az Északi Vízmű-telepnél a Torzsási bezárt hulladéklerakó, a Déli Vízmű-telepnél a megszüntetett Mol-telephelyen a talajban maradt szén-hidrogének veszélyeztetik.

A Torzsási hulladéklerakó rekultivációja befejeződött.

A megszüntetett Mol-telephely monitorozása folyamatos.

INF-2

A várost ellátó elosztóvezetékek egy része azbesztcement anyagú. Az új építésű vezetékek anyaga KPE. Az azbesztcement anyagú vezetékek esetében gyakori a meghibásodás,

talajmozgások miatt veszélyeztetettek.

A Zempléni Vízmű Kft. beruházási terve évenként tartalmazza a felújítandó

szakaszokat, de útfelújításokkal egyidejűleg vezetékcsere is történik.

A város szennyvíz csatornázottsága (98 %-os) megfelelő mértékű, de a lakosság egy része szociális vagy egyéb ok miatt

nem csatlakozott a hálózatra.

A szociálisan rászorult családok támogatása a Környezetvédelmi

alapból. INF-3

A csatornázatlan területekről elszállított szennyvizek nem minden esetben

kerülnek a Szennyvíz-telepre (kijelölt szennyvízleeresztő hely).

Csak a kijelölt közszolgáltató szállíthat folyékony hulladék, a jogosulatlan

szállítókkal szemben eljárás kezdeményezése.

INF-4

INF-5 Egyes helyeken nem megfelelő a felszíni víz elvezetése.

Csapadékelvezető árkok karbantartása szükséges.

114

INF-6

Esős időben kb. 20 %-kal nő a szennyvízterhelés az elválasztott hálózaton. A derogációs pályázat

keretében az egyesített típusú rendszerek megszüntetésére kerül sor.

Az illegális csapadékvíz bekötések feltárása szükséges.

INF-7 A város távhő primer oldali hálózatának rekonstrukcióját el kell végezni.

Az ellátó távhővezeték régi szakaszainak cseréje szükséges.

Energiagazdálkodás

EN-1 A hetvenes években, nagyobbrészt

iparosított technológiával készült házak mára elavulttá, energiapazarlóvá váltak.

Az energiahatékonyságot növelő támogatások folytatásának fenntartása

továbbra is szükséges.

EN-2 A város intézményeiben, ill. a lakosság

körében is még kevés helyen alkalmazzák megújuló energiaforrásokat.

Vizsgálni szükséges, hogy a városnak milyen lehetőségei vannak a megújuló energiaforrások használatának terén és ösztönözni szükséges ezek, illetve az alacsony energiaigényű megoldások

használatát.

EN-3 A város közvilágítási hálózatának

korszerűsítése az elmúlt időszakban megtörtént.

Vizsgálni kell, hogy milyen lehetőségek vannak további villamosenergia

megtakarításra (fényerősség szabályozás, éjfél utáni feles világítás, a sétáló utcán LED-lámpák alkalmazása)

EN-4 Az önkormányzati fenntartású

intézmények világításkorszerűsítése 2008-ban megtörtént.

Energia megtakarítás számítással igazolni kell, hogy a korszerűsítés

költsége megtérül. Zöldfelületi hálózat

ZÖLD-1

Az elöregedett, környezetére veszélyes fák eltávolítása után a fák pótlásának

elmaradása.

Az utca fásítási nyilvántartását aktualizálni kell, és el kell készíteni az

utcák fásításának fejlesztésére vonatkozó, több évre szóló átfogó

programot.

ZÖLD-2

A városi utcák nagy százaléka fásított. A város fáinak állapota általánosságban

jónak mondható, a fák ápolása rendszeresen megtörténik.

A város levegőszennyezettségének csökkentésében, a tiszta levegő

biztosításában, az egészséges, esztétikus településkép kialakításában fontos

tényező a megfelelő mennyiségű, és megfelelően gondozott és karbantartott

növényállomány. A közterületen veszélyessé nyilvánított fák kivágása bizottsági döntés alapján

történik.

ZÖLD-3

A kertvárosi közterületeken az összefüggő zöld felületek rendszeres

kaszálása kapacitáshiány miatt időnként késik.

Közmunka program igénybe vétele.

115

ZÖLD-4

Az ingatlanok előtti zöldfelületek karbantartását a lakosság egy része nem

tekinti feladatának, másik része idős kora miatt nem tudja elvégezni.

Figyelemfelhívás a helyi rendelet betartására.

Köztisztaság

KÖZT-1

Az önkormányzat a Városellátó Szervezeten keresztül biztosítja a köztisztasági feladatok ellátását.

A köztisztasági feladatok végzése minőségi színvonalának fenntartása.

KÖZT-2

A közterület-felügyelet munkavállalói látják el a közterületek köztisztaságának

ellenőrzését.

A hatékony munka színvonalának fenntartása.

KÖZT-3

A városközpontban és a város utcáin esztétikus kivitelű hulladékgyűjtők

elhelyezésével és rendszeres ürítésével gondoskodnak a tisztaság megőrzéséről.

Köztisztaság minőségi jellemzőinek fenntartása.

KÖZT-4

Évente egy alkalommal is történik szervezett lomtalanítás.

A meghatározott idő előtt kihelyezett hulladékok köztisztasági problémát,

illetve a guberálók közbiztonsági veszélyt jelentenek.

Hulladékgazdálkodás

HULL-1

Lakossági építési-bontási hulladék, ill. települési szilárd hulladék illegális

elhelyezése.

A megvalósult hulladék udvarban megoldható a lakossági építési-bontási

hulladék helyben történő átvétele.

HULL-2

A lakossági települési szilárd hulladék mennyiségből a szelektívgyűjtés

részarányának növelése.

A szelektíven gyűjtött hasznosítható anyagok mennyiségének növelése

szükséges, a lerakástól való eltérítés érdekében.

HULL-3

A kertvárosi övezetben a bio-hulladék és a zöld hulladék komposztálása. Komposztálás támogatása.

HULL-4

A Határ úti illegális hulladéklerakó rekultivációja.

A rekultiváció elvégzéséhez források megszerzése szükséges.

HULL-5

A lakossági veszélyes hulladék és elektronikai hulladékok begyűjtése.

Hulladékudvar kiépítését követően folyamatosan biztosítani kell.

Zaj- és rezgés

ZAJ-1

Jelentős zajforrás a közlekedés, a tehermentesítő út mentén a lakosságot

főleg az éjszakai időszakban a kamionok által keltett zaj rendkívül zavarja. A

Forgalomszervezéssel, vagy utólagos beavatkozásokkal (fokozott hanggátlású

nyílászáró szerkezetekkel) szükséges védekezni a zajterhelés ellen.

116

Köztársaság út mindkét oldalán a lakások közel vannak az úttesthez, és a

sebességkorlátozást be nem tartó kamionok által keltett rezgés a

lakásokban is érezhető.

A sebességkorlátozás betartása érdekében hatékony megoldás a rendszeres rendőrségi ellenőrzés.

ZAJ-2 Lakóterületen zajos tevékenységgel járó vállalkozások, szórakozóhelyek zavaró

hatása

Hatósági ellenőrzés a rendelet betartása érdekében.

III. Környezetegészség és –tudatosság Környezeti szemlélet, egészségmegőrzés, életmód

TUD-1

A város nagy figyelmet fordít a kikapcsolódási és rekreációs lehetőségek

biztosítására.

A környezettudatos életmód kialakításában meghatározó kültéri

szabadidős tevékenységek biztosítását a város sportpolitikájában stratégiai

szintre emelte. Rendezvénytéren rendszeres kulturális és

szórakoztató programok. Egész évben folyamatos sportolási és kikapcsolódási

lehetőségek a Magas-hegyi Sportcentrumban, Uszodában,

Sportcsarnokban, Jégcsarnokban

Sátoraljaújhelyi lakosok kedvezménnyel vehetik igénybe a

szolgáltatásokat.

TUD-2 A környezettudatos fogyasztói szokások

hiányoznak a mai modern ember életmódjából.

A környezettudatosság növelése érdekében folyamatos akciók

szükségesek.

TUD-3

A környezettudatos viselkedés elterjedésének egyik fő akadálya az

ismerethiány, pozitív minta hiánya. A városban tovább kell erősíteni a környezettudatos viselkedést.

Az oktatási intézmények és a szülők együttes hatása hozhat eredményt az

óvodás és iskolás korú gyerekeknél. Az önkormányzatnak is szerepet kell vállalni a környezetvédelmi tudat

fejlesztésében. Környezetpolitika eszköz- és intézményrendszere

KPOL-1

A jogszabályi előírások betartása érdekében az önkormányzatnál fejlesztendő a környezet állapot

figyelemmel kísérése, és a környezet állapotának javítása érdekében szükséges

fejlesztések koordinációja.

Alapvetően szükséges a környezet állapotának rendszeres értékeléséhez,

valamint a települési környezetvédelmi program megvalósításához és annak

rendszeres felülvizsgálatához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

KPOL-2

Az önkormányzatnál a környezetvédelmi információk többsége rendelkezésre áll,

de azok egységes nyilvántartása, rendszeres évenkénti értékelése és

nyilvánosságra hozatala

Jogszabályi előírás a lakosság évenkénti tájékoztatása, amelynek való megfelelés

személyi feltételeit is biztosítani kell.

117

környezetvédelmi szakember feladata.

KPOL-3

Az önkormányzatok többségénél a „zöld” szempontok érvényesítése a

beszerzéseknél még egy kiaknázatlan lehetőség a környezet állapotának

„önkormányzati oldali” javításában.

Az önkormányzat termék és szolgáltatás "fogyasztása" példát mutathat a zöld

beszerzések révén, amelynek közvetlen haszna a város környezetterhelésének

csökkentése.

Védendő értékek összefoglaló értékelése Tendenciák

VÉD-1

A város rendelkezik olyan természeti adottságokkal, amelyek rekreációs

(üdülés, pihenés) lehetőségeket biztosítanak.

Ezek jelentősége nagy, gazdasági erővé is fejleszthető az idegenforgalom

fejlesztésével.

VÉD-2 Világörökségi védelem alatt áll Sátoraljaújhely- Ungvári pincék.

Az épített környezet fokozott védelméről folyamatosan gondoskodni

kell.

VÉD-3

Sátoraljaújhely Építési Szabályzatának 3. sz. mellékletében felsorolt jelentős helyi

védelmet igénylő területek, épületek, épületcsoportok, valamint helyi védelem alatt álló épületszerkezetek megóvása,

fenntartható használata.

Értékvédelmi szempontok fokozott betartása, az értékek tudatosítása a

használókkal.

VÉD-4 HŐSÖK temetője A temető környezetének ápolása.

VÉD-5 A közelmúltban műemléki védettség alá

került a Fasor úti Bortemplom és az alatta lévő pince létesítményegyüttese.

Az épített környezet fokozott védelméről folyamatosan gondoskodni

kell.

5. A kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközei

Sátoraljaújhely várost érintő különböző ágazati célokat, beavatkozásokat, fejlesztéseket a Környezetvédelmi Programban megfogalmazott célokkal kell összehangolni, valamint törekedni a megvalósulására. Elsődleges feladat biztosítani eszközrendszerével a

118

Környezetvédelmi Programban megfogalmazott intézkedések teljesítését. A célok megvalósításához nagyban hozzájárul a célokhoz rendelt intézkedések, beavatkozások teljesülésének folyamatos nyomon követése. A monitoring során lehetőség adódik a tervek és a tényleges előrehaladás közötti különbségek, valamint azok okainak feltárására, aminek köszönhetően a hatékonyabb megvalósulás elérhetővé válik. A program értékelése pedig az ellenőrzés során összegyűjtött adatok alapján megvalósulhat.

Az intézkedések teljesítését a megfelelő jogszabályi háttér, a helyi rendeletek megalkotásával, illetve módosításával, valamint a lakosság szemléletformálása szintén elősegíti.

Az ellenőrzés, értékelés lehetséges eszközei a következők:

Monitoring tevékenység:

A Sátoraljaújhelyi Környezetvédelmi Program 2017-2022 céljai között is meghatározott monitoring tevékenységek elvégzése (pl:levegőszennyezettségi mérések, vízminőség mérések, zöldfelületi rendszer monitoringja, zajterheltség monitoringja)

Egyéb környezeti mutatók változásának nyomon követése, pl.:

Levegőtisztaság védelem

• Közösségi közlekedés igénybevételi aránya • Közösségi közlekedési járműállomány korszerűsítése

Vízvédelem

• Vízfogyasztás mértéke (l/fő/nap) • Csapadékvíz felhasználásának mennyisége (l) • Vízellátás és csatorzottság aránya (%)

Földtani közeg, talajvédelem

• Illegális hulladéklerakók száma (db) • Helyi lakosságtól begyűjtött komposztálható hulladék mennyisége (kg)

Táj- és természeti értékek védelme

Tájvédelem:

• Megvalósult tájrehabilitációk száma (db) • Egyedi tájértékek száma a város közigazgatási területén belül (db)

Természetvédelem:

• Védett természeti értékek száma (db) • Védett természeti területek kiterjedése (ha) • Kerékpárutak száma (db), hossza (km) • Tanösvények száma (db), hossza (km)

119

• Invazív fajok jelenléte a védett természeti területeken

Zöldfelületek

• Zöldfelület aránya egy főre nézve (m2/fő) • Sportterületek száma (db) és elérhetősége • Fakivágások-fatelepítések aránya

Épített környezet

• Védett épített értékek száma (db)

Hulladékgazdálkodás

• Szelektív hulladékgyűjtő szigetek száma (db) • Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésbe bekapcsolt lakások aránya (%) • Lakosságtól begyűjtött zöldhulladék (kg), építési törmelék (t) mennyisége • Illegális hulladéklerakók száma (db)

Zajvédelem

• Zajterheltség alakulása (vasútállomás körül, illetve az elkerülő út mentén)

Energiagazdálkodás

• Járműállomány korszerűsége a közösségi közlekedésben • Közösségi közlekedés igénybevételi aránya • Megújuló energiaforrások aránya (%) a városi energiaigény kielégítésében • Energiafelhasználás mértéke

Katasztrófavédelem, környezetbiztonság

• Árvíz által veszélyeztetett területek (ha), lakosság száma (fő)

Emberi egészség védelme

• Parlagfű és egyéb károsítók elleni védekezési kötelezettség betartása • Egy főre eső zöldfelületi arány (m2/fő)

Környezeti nevelés, tájékoztatás, társadalmi részvétel

• Szemléletformáló programokon való lakossági részvétel alakulása • Környezeti nevelés előadások száma az iskolákban • Társadalmi részvétel alakulása a lakossági fórumokon, a részvétel lehetőségeinek egyéb

felületein

Környezeti nevelés, szemléletformálás

120

A környezeti oktatás és nevelés célja, hogy kialakítson a társadalom egészében egy környezettel kapcsolatos viselkedésmintát. Ennek elengedhetetlen eszköze a társadalom szemléletformálása. Az éghajlatváltozás következtében egyre fontosabb, hogy a következő években az oktatásban és a nevelésben is egyre nagyobb teret kapjanak a környezeti jelenségek, folyamatok és összefüggések, valamint a fenntarthatóság, fenntartható fejlődés felé átmenet megismerését szolgáló tantárgyak és tevékenységek. Fontos, hogy a környezeti nevelés során a gyerekek élményszerzés által, gyakorlatias úton tanuljanak. Az élményszerzés fontos színterei a tanösvények, erdei iskolák és a védett természeti területek, illetve azok látogató- és bemutatóhelyei. Továbbá fontos szerepű a hivatalok példaállítása, a közintézményekben elhelyezett ismertető anyagoknak és különösen az elektronikus médiának.

Éves beszámoló készítése a város környezeti állapotról

o Környezetállapot értékelése o Célok, intézkedések végrehajtásának állása, eredményei o Célok, célértékek felülvizsgálata o Beavatkozások, projektek áttekintése

121

6. Felhasznált irodalom: Az országos közutak 2015. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma országos közúthálózat átlagos napi forgalma összesítő táblázatok (országos és kezelőnkénti bontás II., javított kiadás BUDAPEST, 2016. november

Integrált városfejlesztési stratégia-Sátoraljaújhelyváros önkormányzata, 2013

Megalapozó vizsgálat Sátoraljaújhely város integrált településfejlesztési stratégiájához, 2015

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (Tvt.) 6. § (3) (4) és (5)

280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről

Melléklet a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet Felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő települések

93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról

284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről

306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről

4/2011. (I.14) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 3. melléklete

234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról

Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2016. (III.24.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról

Honlapok

Agrobio honlapja: www.agrobio.hu

http://zoldfu.blog.hu/2013/04/24/szelektiv_hulladekgyujtesi_abc

Belügyminisztérium Vízügyi Főigazgatóség Vízügyi honlapja: www.vizugy.hu

Egyedi tájértékek adatbázisa: www.tajertektar.hu

Földhivatali Információs Rendszer: http://www.takarnet.hu/pls/tknet/hivatalok_p.kozsegkereses

Google Maps honlapja: https://www.google.hu/maps

KSH-Tájékoztatási adatbázis honlapja: www.ksh.hu

122

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet honlapja: www.mfgi.hu

Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer honlapja: www.mepar.hu

Miskolci Egyetem honlapja: www.uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/terkep.htm

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapja: www.katasztrofavedelem.hu

Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer honlapja: www.okir.kvvm.hu

Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer: www.teir.hu

Országos Területrendezési Terv (www.terport.hu), http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/magyarorszag

Sátoraljaújhely város honlapja: www.satoraljaujhely.hu

Természetvédelmi Információs Rendszer (http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm)

The Historical Map Portal honlapja: www.mapire.eu

Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság honlapja: www.emvizig.hu