Sportökológia

Szerkesztette: Dr. Ráthonyi-Odor Kinga

Szerző: Dr. Ráthonyi-Odor Kinga

Lektorálta: Kozmann György

Felelős Kiadó: Campus Kiadó, Debrecen

Kézirat lezárva: 2015. november 20.

ISBN 978-963-9822-40-5

A tananyag elkészítését a ''3.misszió'' Sport és tudomány a társadalomért Kelet-Magyarországon TÁMOP-4.1.2.E-15/1/Konv-2015-0001 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

4

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ..................................................................................................................................... 6

1. A KÖRNYEZETVÉDELEM FELÉRTÉKELŐDÉSE, KÖRNYEZETI POLITIKA

INTÉZMÉNYESÜLÉSE ........................................................................................................... 7

1.1. A nemzetközi környezetvédelmi mozgalom főbb állomásai .......................................... 7

1.2. Hazai környezetvédelmi intézkedések .......................................................................... 23

1.3. Környezettudat, környezettudatos magatartás fogalmi lehatárolása ............................. 26

1.3.1. Környezettudat definiálása ..................................................................................... 26

1.3.2. Környezettudatos magatartás dimenziói, fogalmi lehatárolása .............................. 28

1.4. Környezettudatos magatartás megvalósításának lehetséges eszközei ........................... 31

2. A SPORT ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI ....................... 34

2.1. A sport környezetvédelmi kihívásai .............................................................................. 34

2.2. Fenntartható fejlődés és az Olimpiai Mozgalom ........................................................... 46

3. SPORT A KÖRNYEZETVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN.............................................. 53

3.1. Ötkarikás környezettudatosság ...................................................................................... 53

3.1.1. Athén ...................................................................................................................... 53

3.1.2. Peking ..................................................................................................................... 55

3.1.3. London ................................................................................................................... 59

3.2. Környezettudatos labdarúgó klubok .............................................................................. 68

3.2.1. Manchester United ................................................................................................. 68

3.2.2. Arsenal FC .............................................................................................................. 71

3.2.3. Forest Green Rovers FC ......................................................................................... 74

5

3.2.4. Dratford FC ............................................................................................................ 76

3.2.5. Ferencvárosi Torna Club ........................................................................................ 77

3.2.6. Debreceni VSC ....................................................................................................... 82

3.3. Az NBA fenntarthatósági törekvései ............................................................................. 86

3.4. A Baseball Liga zöld intézkedései ................................................................................ 93

3.5. A US Open környezettudatos megoldásai ..................................................................... 96

3.6. Tájfutó Világbajnokság környezeti kérdései ................................................................. 98

3.7. Sportszergyártó vállalatok környezetbarát technológiái ............................................. 103

3.7.1. Nike ...................................................................................................................... 104

3.7.2. Adidas ................................................................................................................... 107

3.7.3. Puma ..................................................................................................................... 110

FELHASZNÁLT IRODALOM: ............................................................................................ 113

ÁBRAJEGYZÉK ................................................................................................................... 121

6

ELŐSZÓ

A tananyag elsősorban a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán tanuló sportszervező

alapszakos Hallgatóknak íródott. A jegyzet célja, hogy megalapozza a Hallgatók

környezettudatos gondolkodásmódját, és érdeklődési körüket szélesítve, bemutassa a

fenntartható fejlődés környezeti elemeinek megjelenését a sportban.

A tanulmány első fejezetének célja, hogy bemutassa, hogyan fejlődött a környezeti

gondolkodás az európai integráció előrehaladásával; hogyan lett a környezeti politika az

Európai Közösség önálló politikája; és, hogy milyen környezetvédelmi törekvések figyelhetők

meg Magyarországon. A fejezet kitér olyan sokat használt fogalmak tisztázására, tartalmi

elemeiknek lehatárolására is, mint pl.: a fenntartható fejlődés, környezettudat,

környezettudatos magatartás.

Sokakban felmerül a kérdés, hogy hogyan értelmezhető a sport szerepe a környezetvédelem

területén, és a környezetvédelem szerepe a sportban. A második fejezet – gyakorlati példák

bemutatásával – e két terület lehetséges kapcsolódási pontjait ismerteti, és kitér a fenntartható

fejlődés megjelenésére a nemzetközi olimpiai mozgalomban.

A tananyag harmadik fejezete, elsősorban külföldi esettanulmányokra támaszkodva

bemutatja, hogy hogyan integrálódhatnak a környezetvédelmi erőfeszítések, zöld

intézkedések egy-egy sportrendezvény szervezésébe, stadion/aréna üzemeltetésébe, klubok

működtetésébe, vagy éppen vezető piaci pozícióban lévő multinacionális sportszergyártó

vállalatok termelő tevékenységébe.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani Madarász Tamás olimpikon cselgáncsozó

Kollégámnak, amiért a Londoni Olimpiai Játékokon készített fotóit felhasználhattam a

tananyag elkészítése során.

Továbbá köszönöm Páll Lászlónak, az MSE Kft. ügyvezető igazgatójának, hogy a Nagyerdei

Stadion környezetvédelmi intézkedéseit bemutatta.

7

1. A KÖRNYEZETVÉDELEM FELÉRTÉKEL ŐDÉSE, KÖRNYEZETI

POLITIKA INTÉZMÉNYESÜLÉSE

1.1. A nemzetközi környezetvédelmi mozgalom főbb állomásai

Az EU környezeti szabályozásának történetét három nagy korszakra osztjuk attól függően,

hogy az milyen szinten jelenik meg a közösségi politikák területén.

Az első korszaknak – amikor a környezeti politika még nem jelent meg a közös politika

részeként – az Európai Gazdasági Közösség megalapításától (1957) az I. Környezetvédelmi

Akcióprogram bevezetéséig (1972) tartó időszakot tekintjük.

Ahhoz, hogy a globális környezeti kérdéseket az országok vezetői, szakemberei globális

szinten tárgyalhassák, egy globális intézményi háttér kialakítására volt szükség. Ennek

érdekében 1945-ben, 51 ország részvételével megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete

(ENSZ), majd a gazdasági-kereskedelmi párbeszéd alapjait az 1947-ben megkötött, akkor 23

ország által aláírt Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on

Tariffs and Trade – GATT) adta.

Európában – mely földrész talán a legsúlyosabb emberi és gazdasági veszteségeket szenvedte

el a II. világháború idején – 1951-ben megalakult az Európai Szén és Acélközösség (ESZAK),

integrálva az együttműködésbe a két nagy európai vesztes államot, Németországot (az NSZK-

t) és Olaszországot. Az ESZAK-ot megalapító 6 állam együttműködésének kiterjesztése volt

az Európai Gazdasági Közösség (EGK), és az Európai Atomenergia Közösség (Euratom)

megalapításáról kötött 1957-es Római Szerződés (melyben ekkor még egyáltalán nem

szerepeltek környezetvédelmi rendelkezések). Az EGK-ból kimaradt nyugat- és észak-európai

országok az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (European Free Trade Association –

EFTA) 1960-as létrehozásával szintén egy gazdasági-kereskedelmi párbeszédet indítottak el

egymás között.

Az 1960-as évektől kezdődően, világszerte, mind nagyobb figyelemmel fordultak az egyes

társadalmakat érintő fejlesztési és környezeti problémák közötti összefüggések feltárása felé.

Különböző elméleti irányzatokat és elemzéseket kimunkáló, ajánlásokat készítő tudósokat, és

8

politikusokat tömörítő csoportok jelentek meg, melyek közül kiemelkedő jelentőségű volt a

Római Klub. A Római Klub olyan neves tudósok egyesülete, akiknek érdeklődése a globális

problémákra irányult. A hetvenes évek elején jelent meg a Klub első jelentése, mely „A

növekedés határai” (Limits to Growth) címet viselte.

A jelentést a Klub rendelte meg neves tudósoktól, akik a Massachusetts Institute of

Technology által kidolgozott modellt alkalmazták a Föld kapacitásainak vizsgálatára. Öt

tényező változását vették figyelembe 1900 és 1970 között, a jövőre vonatkozó jóslataikat

pedig az adott tényezőknek, az adott időszakban mért tendenciáinak egyszerű extrapolálása

révén fogalmazták meg.

Az öt vizsgált tendencia a következő volt:

1. gyorsuló iparosodás,

2. gyors népességnövekedés,

3. széles körű rosszul tápláltság,

4. nem megújuló erőforrások kimerítése,

5. torzuló környezet.

A számítások alapján a jelentés az alábbi következtetéseket vonta le:

� Az akkor mért trendek változatlansága esetén a Föld legkésőbb 2100-ig biztosan

elpusztul.

� A legvalószínűbb következmény a népesség és az ipari kapacitások hirtelen, és

kontrollálhatatlan hanyatlása.

� Lehetőség van a növekedési tendenciák megváltoztatására, és egy olyan ökológiai-

gazdasági stabilitás megteremtésére, amely a jövőben is fenntartható.

Sajnos a jelentés legnagyobb érdeme a figyelemfelkeltés volt, a tényleges intézkedéseket

jelentős késéssel hajtották/hajtják végre.

A Római Klub mind a mai napig aktív, jelenleg öt kontinens több mint 50 országából 100

tagot számlál. A szervezet önkéntes tagságon alapul, és továbbra is célja, hogy az első

9

találkozó szellemében foglalkozzon a globális problémákkal, valamint, hogy igyekezzen

ezekre a politikai döntéshozók figyelmét is felhívni.

A ’60-as évek végére az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) is felismerte, hogy a

környezet védelme túllépte a nemzeti határokat, és globális kihívásként jelenik meg, melyre

globális választ kell adni. Elhatározták, hogy 1972-ben megrendezik az első

környezetvédelmi világkonferenciát Stockholmban. A konferencia hivatalos elnevezése:

ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről. Az együttműködés irányítására, a nemzetközi

erőfeszítések összehangolására, létrehozták az ENSZ Környezeti Programját (UNEP). A

Stockholmi Nyilatkozat keretében első ízben fogadták el hivatalosan nemzetközi szinten, az

emberhez méltó környezethez való jogot.

A konferencián széles körű vita folyt az emberi cselekvések okozta környezeti ártalmakról,

károkról. Az ipar fejlődése, a növekvő energiafelhasználás, a mezőgazdaság anyag- és

energiaigényes fejlődési modellje, a lakosság városokba áramlása, a hulladékok

felhalmozódása, a közlekedési eszközök számának ugrásszerű növekedése, mind ráirányította

a figyelmet a környezeti elemek, és a természeti erőforrások védelmének, megőrzésének

szükségességére. A gazdasági és szociális problémák már itt is szóba kerültek, de még közel

sem olyan mértékben, közel sem olyan hangsúllyal, mint a későbbi nemzetközi

összejöveteleken. Az a kifejezés, hogy fenntartható fejlődés, ami tíz évvel később a

leggyakrabban használt fogalommá vált, még nem hangzott el Stockholmban.

A stockholmi konferencián nemzetközi szinten végül általános elfogadást nyert a gazdasági

fejlődés, és a környezetvédelem közötti kölcsönhatás gondolata is. Az iparilag fejlett, és

fejlődő országok felismerték annak szükségességét, hogy megértsék egymás eltérő

feltételrendszerének és szemléletmódjának lényegét. A fejlődő országok számára

nyilvánvalóvá vált, hogy a fejlett országok környezetvédelmi problémái igen hasonlóak az

övékéhez. A természeti erőforrások csökkenése, az ember és természet viszonyában az

összhang megbomlása, csak globális szinten értelmezhető.

10

A konferencia legfőbb eredménye az alábbiakban foglalható össze:

� Kísérletet tett a fejlett és fejlődő országok között a környezet védelme, és a gazdaság

fejlesztése kérdéseiben vallott szemléleti különbségek áthidalására.

� Általánosan elfogadtatta az ökológiailag "egészséges" fejlődés érdekében szükséges

környezetvédelmi szemlélet és gazdálkodás gondolatát.

� 26 alapelv – és azok megvalósításához szükséges cselekvési terv, ajánlások – került

elfogadásra az emberi jogokkal, a Föld kapacitásaival, a meg nem újuló

erőforrásokkal, a fejlődő országok népességével, és a nemzetközi együttműködéssel

kapcsolatban.

Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) akkori 6 tagállama, valamint az 1973. január 1-én

csatlakozó Egyesült Királyság, Írország és Dánia, kivétel nélkül képviseltette magát az ENSZ

világkonferenciáján. Az EGK-ban teljes volt az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ-

konferencián felvetett kérdéseket az európai integráció keretei között is vizsgálni kell. Ennek

érdekében 1972 októberében megtartották az EGK első, az állam- és kormányfők

részvételével zajló környezetvédelmi csúcsértekezletét Párizsban, melyen megvitatták a

stockholmi konferencia témáit. A találkozón két alapvető döntést hoztak: egyrészt, hogy

szükség van közös környezeti politikára, másrészt, hogy ennek érdekében mihamarabb

közösségi szintű Akcióprogramokat indítanak.

Az Európai Közösség egységes környezeti politikájának második szakasza az I. Környezeti

Akcióprogram (1973-1977) bevezetésétől a IV. Akcióprogramig datálódik.

A párizsi értekezletet követően a legfontosabb intézményi előrelépés az Európai

Parlamentben történt 1973-ban, a Környezetvédelmi Bizottság felállításával. Az Európai

Bizottságon belül 1981-ig kellett várni a Környezetvédelem Főigazgatóság létrehozására.

A Környezeti Akcióprogramok az Európai Unió környezeti politikájának vázát, kereteit

jelentik.

Az I. Környezeti Akcióprogram rögzítette a célokat és alapelveket, a közösségi tevékenység

általános területeit, és az azokon kifejtendő konkrét intézkedések részleteit. A célok közt

11

általánosságban az állampolgárok életkörülményeinek, környezetének, életminőségének

javítása, a gazdasági növekedés, és a környezet megőrzésének szükségessége szerepel. A

konkrét célok pedig a következők:

� a szennyezés és a környezeti ártalmak megelőzése, csökkentése,

� kielégítő ökológiai egyensúly fenntartása, a bioszféra védelmének biztosítása,

� a természeti erőforrások ésszerű használatának biztosítása,

� a fejlődés minőségi követelményeinek megfelelő irányítása,

� a környezeti problémák közös megoldásának keresése a Közösségen kívüli

államokkal.

Az Európai Közösség környezetpolitikai alapelveit az I. Akcióprogramban határozták meg,

majd később a többi akcióprogramban folyamatosan kibővítették, végül a legfontosabbak

1987-ben kerültek be a Római Szerződésbe. Ezek az alapelvek egészen napjainkig

meghatározzák a közös környezetpolitika céljait, prioritását.

A következőkben röviden ismertetésre kerülnek ezeket az elvek:

1. A megelőző védelem elve

Ez az egyik legfontosabb elve a környezetvédelemnek, mely a környezeti károk

tudatos megelőzését jelenti. Mielőtt megtörténne a környezeti károkozás, azelőtt kell

cselekednünk, hiszen az okozott ártalmak kezelése helyett inkább a kiváltó tényezőket

kell megszüntetni. A termelést és a fogyasztást is úgy kell megtervezni, hogy az

környezetkímélő legyen. A megelőzés fontos eszközei a környezeti hatásvizsgálat

elvégzése, ill. a környezeti hatástanulmány elkészítése.

2. A környezetvédelmi szempontok integrálásának elve

Ennek az alapelvnek az a legfőbb célja, hogy a környezetvédelmi szempontokat is

hasonló súllyal vegyék figyelembe az egyes gazdaság-, ill. társadalompolitikai

döntéseknél, mint a többi tényezőt. A tervezési és döntéshozatali folyamatok során,

12

már a legkorábbi szakaszban számításba kell venni az esetleges környezetkárosító

hatásokat.

3. A szennyező fizet elve

Az 1974-es „a szennyező fizet” OECD ajánlásból kialakított alapelv azt jelentette

eleinte, hogy a szennyező köteles volt megfizetni a károkozásával kapcsolatos

ellenőrzési és adminisztratív költségeket. 1987-ben a Közösség beiktatta az alapelvet

az alkotmányába, így ezután azt a legszigorúbb formában kell alkalmaznia. Ez azt

jelenti, hogy a környezeti károk megakadályozásának és megszüntetésének összes

költségét a szennyező köteles vállalni.

4. Az állami felelősség- és kötelezettségvállalás elve

Az alapelv szerint minden tagállamnak a környezetvédelmi kérdésekben felelősséget

kell vállalnia. Továbbá kiegészülve a nemzetközi együttműködés elvével azt emeli ki,

hogy egy állam tevékenysége ne károsítsa más állam környezetét. Gondoljunk például

a tiszai ciánszennyezésre, amikor 2000. január 30-án a nagybányai Aurul

bányavállalat létesítményéből 100.000m³ cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz

zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba, és a Tiszába. A halálosan

mérgező hatású anyag koncentrációja 180-szorosan haladta meg a megengedett

határértéket, így hatalmas pusztítást végzett az élővilágban. A legsúlyosabb károk a

Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 km hosszan elnyúló ciánfolt két hét alatt

vonult le. Magyarország 30 milliárd Ft-os kárigényt jelentett be, de időközben a cég

jogutódjának csődeljárása lezárult, így alperes hiányában az ügy lezárult. Mióta

azonban Románia is csatlakozott az EU-hoz, egy hasonló károkozásnál már

felelősségre vonható lenne, és köteles lenne megtéríteni a károkat.

5. A nemzetközi együttműködés elve

Az előbb elmondottak mellett ez az elv hangsúlyozza, hogy a tagállamok környezeti

politikáit, nemzeti környezetvédelmi programjait a Közösségen belül harmonizálni

kell, hogy azok egy összehangolt, hosszú távú koncepció részét képezzék.

13

6. Az egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve és az együttműködés elve

Az Európai Közösség összes állampolgárának ügye a környezetvédelem, hiszen a

káros környezeti hatások mindenkit érintenek (egészségügyi problémákat, ökológiai

vagy anyagi gondokat okozva). A sikeres környezeti politika előfeltétele, hogy a

társadalom minden tagja, ill. a közösségi szervezetek részt vegyenek a környezet

fejlesztésében és védelmében.

7. A távlati gondolkodás elve

A környezeti problémák nagy része hosszú távú (sokszor évtizedekre, évszázadokra

előre nyúló) szemléletmódot, tervezést igényel. Az alapelv a természeti erőforrások

ésszerű, az ökológiai egyensúlyt legkevésbé károsító felhasználását hangsúlyozza.

8. A szubszidiaritás elve

Ez az alapelv általánosságban azt jelenti, hogy egy adott kérdést azon a szinten kell

megoldani, ahol az információk legjobban rendelkezésre állnak és a megoldás

eszközei, feltételei is megteremthetők, ill. ott, ahol a probléma megoldása az

érdekünkben áll. Környezetpolitikai szempontból pedig azt értjük rajta, hogy a

környezeti döntések meghozatala előtt szükséges a cselekvés optimális szintjének (ami

lehet akár helyi, regionális, nemzeti, közösségi vagy nemzetközi) kijelölése, aszerint

hogy mely szinten oldható meg leghatékonyabban a probléma.

9. A fenntartható fejlődés elve

A fenntartható fejlődés elvén „a fejlődés olyan formáját értjük, amely a jelen

igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit a saját szükségleteik

kielégítésének lehetőségétől”. Ennek alapján a vállalatoknak úgy kell megtervezniük

és megvalósítaniuk a gazdasági tevékenységüket, hogy az a környezettel harmóniában

legyen, azaz a fejlesztési politikájukban figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy úgy kell

megválasztani a természetes erőforrások felhasználási módját, hogy az

környezetkímélő legyen.

14

10. A környezetvédelem tervszerű alakításának elve

Az alapelv szerint közösségi, és nemzeti szinten is középtávú (5-10 éves)

környezetvédelmi terveket kell készíteni, melyekben a tagállamok kialakítják a

környezetpolitikai koncepciójukat, nemzeti környezetvédelmi programjukat, ill. az

egyes problémákra cselekvési programokat, terveket alkotnak.

11. A maximális védelem és elővigyázatosság elve

Az elvek lényege, hogy a társadalomnak egy környezeti probléma esetén a lehető

legkedvezőtlenebb esetre kell felkészülnie, a döntéshozóknak a legrosszabb

előrejelzéshez igazodva kell meghatározniuk a környezetvédelem szükséges szintjét.

A magas szintű környezetvédelem egyik legfontosabb eszköze a legjobb elérhető

technológia alkalmazása (BAT- Best Available Techniques), ám ehhez szükséges a

technikai fejlődés, a tudományos eredmények, valamint a környezet állapotának

folyamatos figyelemmel kísérése is.

Az I. Akcióprogram a célok és alapelvek meghatározását követően a végrehajtandó

tevékenységekről általános áttekintést nyújt, majd a tevékenységek részletes kifejtésével, az

egyes ágazati környezeti területeken végrehajtandó feladatokat határozza meg konkrét

határidőkkel megjelölve. A kijelölt feladatok közül kiemelést érdemel a tagállamok

jogszabályainak összehasonlítása és harmonizálása, valamint a környezetvédelmi érdekek más

politikai ágazatokba (pl.: agrár-, szociális-, regionális-, ipar-, energiapolitika stb.) történő

integrálása. A program nyomán hamarosan megszülettek az első közösségi irányelvek a víz,

és levegő minőségének védelméről, a hulladékok kezeléséről, a zajkibocsátásról, valamint a

közösségi kutatási programokról.

A II. Környezeti Akcióprogram miközben új feladatokat jelöl ki az 1977-1981 közötti ötéves

periódusra, gyakorlatilag ugyanazon területeket fogja át, mint elődje, külön hangsúlyozva a

víz-, levegő-, és zajvédelem, ill. az erőforrások ésszerű hasznosításának fontosságát. Kiemelt

hangsúlyt fektet továbbá a megelőzést szolgáló eszközökre és mechanizmusokra, foglalkozik

a környezeti hatásvizsgálattal, valamint a gazdasági eszközök környezetvédelmi szolgálatba

15

állításának lehetőségeivel. Mindezek hozzájárultak egy átfogó környezeti politika fokozatos

kialakításához, amely szorosabban kötődik a gazdasági tervezéshez.

A III. Környezeti Akcióprogramot 1983-ban fogadták el az 1982-1986 közötti ötéves

periódusra. Ez a program lényegesen rövidebb, mint az előző kettő, és tartalma is sokkal

inkább általános hangvételű. A program egyre nagyobb figyelmet szentel a

környezetvédelemi problémák megelőzésének, és a Közösség alapvető céljának tekinti a

környezetvédelmet is. Az Akcióprogramban elsőként jelenik meg erőteljesen az a kérdés,

hogy a tagállamok hogyan hajtják végre a környezeti jogszabályokat, ill. ennek ellenőrzését.

További újdonsága: a környezetvédelmi szempontok egyes gazdasági tevékenységek

tervezésébe, fejlesztésébe való integrálásának a követelménye.

Az ENSZ Közgyűlés 1983-ban határozatot hozott a Környezet és Fejlesztés Világbizottság

megszervezéséről, melynek azt a feladatot adta, hogy vizsgálja meg a környezet és fejlesztés

legátfogóbb, legalapvetőbb összefüggéseit, problémáit, és adjon javaslatokat a követendő

nemzetközi együttműködés fő irányaira és szervezeti kereteire. A Bizottság vezetésére

Norvégia miniszterelnök asszonyát, Gro Harlem Brundtland-ot kérték fel.

A Bizottság 1984 és 1987 között működött, munkájának eredményét a „Közös jövőnk” c.

jelentés tartalmazza. A Jelentés – ami elsőként fogalmazta meg a fenntartható fejlődés

fogalmát – főbb megállapítása egy olyan fejlődési modell, mely a mennyiségi növekedést és a

minőségi fejlődést egyaránt tartalmazza, és kimondja, hogy a gazdaság csak a környezet

megőrzésével növekedhet.

Annak ellenére, hogy a „fenntarthatóság” és a „fenntartható fejlődés” kifejezés a ’80-as évek

elején jelent meg elsőként Lester R. Brown a fenntartható társadalom kialakításával

foglalkozó művében, a Brundtland Bizottság érdeme volt, hogy a fenntartható fejlődés

koncepcióját a további, hosszú távú környezetpolitikai, gazdaságpolitikai és

társadalompolitikai intézkedések központi hajtóerejévé tette.

A fenntartható fejlődés meghatározására számos definíció született. A sokfajta megközelítés

kulcsproblémája végső soron a növekedés, és a fejlődés fogalmának elkülönülésében

gyökerezik. A két fogalom között a leglényegesebb különbség abban foglalható össze, hogy a

16

növekedés lényegében egy mennyiségi változást jelent, mindenekelőtt a közgazdasági élet

által preferált mutatókban (GDP, GNI) mérve, míg a fejlődés minőségi kategóriaként

értelmezhető. Ennek megfelelően a fejlődés fogalmának központjában olyan minőségi

jellemzők állnak, mint a természeti környezet állagának megőrzése, a pazarló és

presztizsfogyasztás csökkentése, szociális életminőség javítása stb. A fenti elkülönítésből

következik, hogy a fenntartható növekedés megvalósulhat a természeti erőforrások

pusztulásával, ebben az esetben azonban nem beszélhetünk fenntartható fejlődésről.

A jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: "a

fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy

veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket".

A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti

pilléreken, és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a

különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, ill. a konkrét intézkedésekben,

cselekvésekben. A fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai cél, bekerült a nemzetközi

konferenciák, szervezetek dokumentumaiba, és a nemzeti kormányok cselekvési programjaiba

is.

Az ENSZ Közgyűlése elfogadta a jelentést, és egyúttal állásfoglalás született arról, hogy

1992-ben újabb világtalálkozót kell szervezni. Célul tűzték ki, hogy a konferencia segítse elő

olyan stratégiák és cselekvési programok kidolgozását, melyek segítségével a világ minden

részén megállítható és megfordítható a környezetpusztulás, és megvalósítható a fenntartható

fejlődés.

Az Egységes Európai Okmány (SEA – Single European Act) 1987 júliusában lépett hatályba,

ekkor kezdődött az EU környezeti szabályozásának harmadik szakasza. A tagországok e

dokumentumban kötelezték el magukat a teljes belső piac kiépítésére 1992-ig. Az Egységes

Európai Okmány az első jelentős egyezmény, mely jogilag hivatkozik a környezetvédelemre.

Az SEA alapvető jelentősége abban állt, hogy egyrészt a környezetpolitikát egyenrangúvá

tette a többi közösségi politikával, másrészt rögzítették a IV. Környezeti Akcióprogramra

vonatkozó elképzeléseket.

17

A IV. Környezeti Akcióprogram, tekintettel az SEA rendelkezéseire, az Európai Közösség

környezeti politikájának új szakaszát indította el. Az SEA a Római Szerződés módosításával

ugyanis alkotmányos rangra emelte a Közösség környezeti politikáját. A program

hangsúlyozza a környezeti politika központi szerepét a Közösség politikai rendszerében, és

kijelenti, hogy „a környezetvédelmet, mint alapvető faktort, szükséges figyelembe venni a

gazdasági döntések meghozatalában”. Továbbá kiemeli a környezeti politika jelentőségét a

belső piac megvalósításában, a regionális politika fejlesztésében, valamint abban, hogy a

Közösség ipara megőrizze versenyképességét a világpiacon. A környezeti jogharmonizáció,

valamint a közösségi környezeti eszközök nemzeti jogba való integrálása is különös figyelmet

kap, végül a program tárgyalja a környezeti politika gazdasági és foglalkoztatási

vonatkozásait, a gazdasági eszközök környezetvédelmi célú alkalmazását, kiemeli a költség-

haszon elemzést, a szennyező fizet alapelvet, és az állami támogatások kérdését.

Az V. Környezeti Akcióprogramot az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciájára (1992 –

Rio de Janeiró) való felkészüléssel párhuzamosan készítették, és 1993 februárjában fogadták

el. A program alapjául az 1988-ban kidolgozott Holland Nemzeti Környezetpolitikai Terv

(National Environmental Policy Plan) szolgált, ami nagyon jól tükröződik a dokumentumban.

Az V. Akcióprogram a „Fenntarthatóság Felé” címet viseli, melyet a jövő gazdasági

fejlődését és környezeti politikáját vezérlő, az ún. fenntartható fejlődés alapelv nyomán

kapott. E program egyben a riói Agenda 21 végrehajtásának is a része. Az Akcióprogram az

európai integráció igen jelentős szakaszához kötődik, az Európai Unió létrehozásához, ezért

erőteljesen meghatározza a Maastrichti Szerződés. Így a programban új környezetpolitikai

irányok, új szemléletmód, és új eszközök jelennek meg az új kihívásoknak (gazdasági és

pénzügyi unió megalakulása, új közösségi politikák, bővülési folyamat, rohamos gazdasági és

társadalmi növekedés) megfelelően. A terjedelmes V. Akcióprogram három fő részből áll:

1. az Európai Közösségnek a környezetre, és a fenntartható fejlődésre vonatkozó

politikáját és stratégiáját részletezi;

2. a Közösségeknek a szélesebb nemzetközi színtéren betöltött szerepét jelöli ki;

18

3. a program prioritásaival, a környezeti költségek megállapításával, valamint a program

előrelátható felülvizsgálatával foglalkozik.

A riói konferencián a fenntartható fejlődésre vonatkozó fontosabb dokumentumokat fogadták

el, mint a "Feladatok a XXI. századra" (Agenda 21) dokumentumot, mely a XXI. szd.

környezeti és fejlődéspolitikai programjának is tekinthető. Megnyitották aláírásra a Biológiai

Sokféleségről Szóló Egyezményt, és az Éghajlatváltozási Keretegyezményt, melyeket "riói

egyezmények"-nek is neveznek.

A világkonferenciát követően 1993-ban alakult meg az ENSZ Fenntartható Fejlődés

Bizottsága, az ENSZ program végrehajtásának koordinálására. A riói konferencia

eredményeként erősítették meg a Globális Környezeti Alapot (GEF), melynek feladata lett

többek között a két riói egyezmény pénzügyi támogatási rendszerének működtetése.

Öt évvel a Riói Konferencia után, 1997 júniusában, az ENSZ Közgyűlés rendkívüli ülésszakot

tartott New Yorkban. Az ülésszak feladata az volt, hogy áttekintse az elmúlt 5 év eredményeit

és hiányosságait, és egyúttal előrevetítsék egy esetleges újabb világkonferencia körvonalait.

Az ENSZ Közgyűlése 2001 januárjában hozott határozatot arról, hogy 2002 szeptemberében

Johannesburgban megtartja a Fenntartható Fejlődés Világtalálkozóját. A Konferencia 2002

augusztusában került megrendezésre. A konferencián elfogadott Nyilatkozat kimondja, hogy

„a fenntartható fejlődés szükséges előfeltétele a szegénység leküzdése, a termelési és

fogyasztási szokások megváltoztatása, a természeti erőforrások védelme és kezelése a

gazdasági és szociális fejlődés érdekében”. A fenntartható fejlődés, mint elérendő társadalmi

célkitűzés egyértelműen felértékelődött Johannesburgban. A találkozó Végrehajtási Tervében

szerepel, hogy nemzeti szinten ki kel dolgozni a fenntartható fejlődés stratégiáját, és létre kell

hozni az ehhez szükséges intézményi rendszert.

19

A három konferencia (Stockholm 1972, Rió de Janeiro 1992, Johannesburg 2002) a

megnevezésük kulcsszavaival jellemezhető:

� Emberi Környezet,

� Környezet és fejlődés,

� Fenntartható Fejlődés.

Vagyis az elmúl 30-40 év eredményeként nyilvánvalóvá vált a környezetvédelem és a

gazdasági, szociális szféra összefonódása. A Stockholmi Konferencián a természeti-

környezeti pillér alakult ki, Riói Konferencián a gazdasági pillér került előtérbe, a

Johannesburgi Konferencián pedig a társadalmi-szociális pillér kapott hangsúlyt.

A VI. Környezeti Akcióprogramot az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 22-én

fogadta el, mely a következő 10 éves periódusra (2002-2012) határozta meg az Európai Unió

környezeti politikájának céljait, stratégiáját és eszközeit. „A mi jövőnk, a mi választásunk”

(Our Future, our Choice) címet viselő akcióprogram számunkra azért is fontos, mert ez az

első, amelyhez Magyarország 2004-ben, az Unióhoz való csatlakozással egyidejűleg

csatlakozott. A VI. Akcióprogramban az EU elsődleges célja az egyensúly megtalálása a

környezet védelme, a gazdasági fejlődés, és a társadalmi jólét között. Az Akcióprogram négy

területet jelöl meg, melyek sürgős beavatkozást igényelnek:

1. klímaváltozás: Az EU a széndioxid-csökkentést az emissziókereskedelem

rendszere révén tervezi megvalósítani. A rendszer elindításáról 2005-ben

döntöttek, az „emissziókereskedés” 2006-ban meg is kezdődött. A rendszer

lényege abban áll, hogy az EU intézményei tagállami vállalásokat írnak elő,

melyeket a tagállamok az országuk területén működő széndioxid kibocsátó

vállalatokra bontanak le. Az így felálló rendszer minden kibocsátóra határértéket

határoz meg. Ha egy vállalat a saját kibocsátási határértékét túllépi, olyan

vállalatoktól vásárolhat kibocsátási kvótát, melyek saját határértékük alatt vannak.

2. természet és biodiverzitás védelme: természetes élőhelyek, növény- és állatfajok,

érintetlen területek védelme, meglévő állapotának fenntartása.

20

3. egészség és életminőség: egészségvédelem oktatásba való bekerülése, gyermekek

és fiatalkorúak egészségvédelme, környezetterhelés okozta stressz megszüntetése.

4. természeti erőforrások felhasználása és hulladékkezelés: nemzeti tervek készítése

az erdőállomány fenntarthatósága érdekében, vízvédelmi politika

Keretdirektívájának kidolgozása és elfogadása, végső elhelyezésre kerülő

hulladék mennyiségének 20%-kal való csökkentése.

Az Akcióprogram a fenti fő témákon kívül további hét olyan területet nevesít, melyekre

vonatkozóan az Akcióprogram idején intézkedéseket kell foganatosítani:

1. légszennyezés,

2. hulladékkezelés,

3. erőforrás-gazdálkodás,

4. talajvédelem,

5. környezeti szempontok integrálása a városi tervezésbe,

6. növényvédő szerek fenntartható használata,

7. tengeri környezet fenntartása.

Az 1997-es Amszterdami Európai Csúcs – mely többek között az Európai Közösségek

Szerződéseit módosította – nagy előrelépés volt a tekintetben, hogy a fenntartható fejlődés,

mint célkitűzés bekerült az Európai Unió Alapszerződésébe, és így annak megvalósítása az

Unió fontos programjává vált. Hosszú folyamat eredményeként, széleskörű társadalmi

párbeszédben, az 1999-es Helsinki Csúcs döntése alapján készítette el az Európai Bizottság az

Unió Fenntartható Fejlődés Stratégiájának tervezetét, melyet 2001 júniusában a Göteborgban

tartott csúcson fogadtak el. E Stratégia révén a 2000-ben elfogadott Lisszaboni Stratégia

kiegészült a környezeti dimenzióval. A Stratégia, mely a gazdasági növekedéssel és a

társadalmi kohézióval foglalkozik megfogalmazta, hogy az Uniónak a világ

legversenyképesebb, és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell válnia 2010-re, mely

képes a fenntartható gazdasági növekedésre.

21

A Fenntartható Fejlődési Stratégia környezetvédelmi pillére az EU VI. Környezetvédelmi

Akcióprogramja. Göteborgban azt is kijelentették, hogy az ökológiai dimenzió az EU egyik

sarokköve.

Az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiája felépítését tekintve e három dimenziót egyszerre

célozza meg, és három részből áll:

� Az első részben megfogalmazza, hogy mi az, ami fenntartható, átfogó javaslatokat és

ajánlásokat ad annak érdekében, hogy az egyes politikák összehangoltan, a

fenntartható fejlődés irányába hassanak.

� A második részben uniós szintű elsődleges célkitűzéseket fektet le, melyek a

fenntartható fejlődés szempontjából a hat legnagyobb kihívást célozzák meg:

1. globális éghajlatváltozás;

2. a közegészséget veszélyeztető betegségek, vegyi anyagok illetve a

élelmiszer-biztonság problémája;

3. szegénység;

4. népesség elöregedése;

5. a természeti erőforrásokkal való nem megfelelő gazdálkodás (biológiai

sokféleség csökkenése, talajpusztulás, hulladék mennyiségnövekedés);

6. forgalomnövekedés és hatásai, illetve regionális egyenlőtlenségek.

A célkitűzésekre a fejezet egyúttal konkrét intézkedéseket is ad, cselekvési prioritásokkal.

� A harmadik rész tartalmazza a stratégia megvalósításához, és az előrehaladás

értékeléséhez szükséges lépéseket, konkrét menetrenddel együtt.

Az EU FFS-nak elkészítése után fontos lépésként megemlíthető, hogy az Európai Tanács

felkérte a tagállamokat a politikák koordinálásának javítása érdekében, hogy készítsék el

saját, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiájukat (NFFS).

2013 végén az Európai Tanács és az Európai Parlament aláírta, és 2014 januárjában hatályba

lépett az EU VII. Környezetvédelmi Cselekvési Programja, mely a „Jólét bolygónk felélése

22

nélkül” címet viseli, és kilenc kiemelt célkitűzés köré épül. A Program 2020-ig határozza meg

az Unió környezet- és éghajlat politikájának főbb célkitűzéseit.

Az első három célkitűzésben a tematikus prioritásokat határozták meg:

� az uniós természeti tőke védelme, megőrzése és fejlesztése;

� az erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes uniós gazdaság kialakítása;

� az uniós polgárok megóvása a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az

egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól.

A további négy célkitűzés a prioritások elérését segítő, támogató keretrendszert vázolja fel:

� a környezeti uniós szabályozás előnyeinek legteljesebb kihasználása a végrehajtás

javításával;

� az uniós környezetpolitika ismeret- és tudományos alapjának bővítése;

� a környezet- és éghajlat-politikával összefüggő beruházások feltételeinek biztosítása

és a környezeti externáliák kezelése;

� a környezetvédelem integrálása a szakpolitikákba.

Az utolsó két célkitűzés a helyi, regionális, és globális kihívásokkal való szembenézést

biztosítja:

� az uniós városok fenntarthatóságának javítása;

� a nemzetközi környezettel és éghajlattal kapcsolatos kihívások hatékonyabb uniós

kezelése.

Az egyes területeknél a helyzet leírásán túl megfogalmazták a feladatokat és a hozzájuk

kapcsolódó eszközöket is.

A 2020-ig szóló környezetvédelmi szakpolitika minden korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet

egy környezetbarátabb, ún. körkörös gazdaság kialakításával járó előnyökre. Egy ilyen

gazdaság ugyanis a legegyszerűbb és legrövidebb út ahhoz, hogy a fenntartható gazdasági

növekedés megvalósításával egy időben számos, régóta fennálló problémára – például az

23

egészségügyi kockázatok kérdésére, a környezetkárosodásra, vagy éppen a munkanélküliségre

– megoldást találjunk. A környezettudatos terméktervezés, hulladékmegelőzés, újrahasználat,

és hasonló intézkedések, közel 600 milliárd euró összegű megtakarítást jelenthetnek az EU‑

ban működő vállalkozások számára évente, miközben jelentősen csökkenthetik pl.: az

üvegházhatású gázok teljes éves kibocsátását az EU‑ban.

Ma már széles körben elfogadott tény, hogy a környezet állapotának javításához a

környezetvédelmi szakpolitika önmagában kevés, és hogy a környezetvédelmi célkitűzéseket

más szakpolitikai területekbe is be kell építeni.

1.2. Hazai környezetvédelmi intézkedések

Annak ellenére, hogy a környezetvédelmi szemlélet az 1900-as évekig nem volt elterjedt sem

a világon, sem hazánkban, már a korábbi évszázadokban is megjelent néhány

környezetvédelmi intézkedés, melyeket ma a környezetvédelmi szabályozás előfutárainak

tekinthetünk. A 15. században Zsigmond király korában jelent meg az első törvény, később

Ferdinánd, ill. Mária Terézia, majd Tessedik Sámuel közbenjárásával születtek fontosabb

rendelkezések. Ezek a környezetvédelmi intézkedések elsősorban a folyók szabályozását, a

mocsarak lecsapolását, az erdők és puszták mezőgazdasági termelésre alkalmas

szántóterületté, vagy legelővé alakítását jelentették. A 18-19. századi nagymértékű

természetátalakító programok azonban súlyosan érintették hazánk eredeti állat- és

növényvilágát, ezért a természeti környezet védelme érdekében számos természetvédelmi

mozgalom alakult.

A 19. század elején az erőteljes iparosodás hatására új problémák merültek fel, a

környezetszennyezés egyre nagyobb méreteket öltött Magyarországon. 1935-ben született

meg az első átfogó, és korszerű természetvédelmi törvény, mely a természetvédelem

feladatává tette a hasznos vagy kipusztulással fenyegetett állatfajok védelmét. Ekkor számos

természetvédelmi terület is létesült Magyarországon, mint például a debreceni Nagyerdő, a

nyírségi Bátorliget, vagy a Bükk-hegység egyes részei.

A ’60-as években számos törvény született, azonban ezek csak részterülteket szabályoztak.

24

A ’70-es években ráébredtek a környezetvédelem valódi jelentőségére, és egységesítésre

törekedtek. Kialakították a jogi és intézményi kereteket, így 1972-ben a tiszta környezethez

való jog az állampolgári jogok közé került a Magyar Alkotmányba. 1976-ban megszületett a

környezetvédelmi törvény, mely nagy előrelépést jelentett, és 1977-ben létrehozták az

Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt a környezetvédelmi feladatok ellátására.

A ’80-as években a legtöbb lényeges környezeti elem védelmére törvény született, 1988-ban

létrehozták a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot.

Az 1989-től kezdődő politikai-gazdasági átalakulás hatására sorra születtek meg a régieket

felváltó új törvények, melyekkel szemben már követelményként merült fel az EU

joganyagával való harmonizáció. Az Országgyűlés megalkotta az 1995. évi LIII. tv-t a

környezet védelmének általános szabályairól, mely törvény célja az ember, és környezete

harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és

folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása.

Magyarország EU-hoz történő csatlakozásának előkészítése során külön hangsúlyt kapott a

környezet állapotának, ill. védelmének kérdése. Az EU kiemelt gondként kezelte a

vízvédelem, a levegőszennyezés és a hulladékgazdálkodás terén jelentkező hiányosságokat.

Az európai uniós csatlakozással hazánk nehéz helyzetbe került, mivel egy akkor 5000

dollár/fő GDP-jű országnak kellett a több mint 20.000 dollár/fő GDP-jű országok

követelményszintjeinek megfelelni. Ezért az elmúlt évtizedben Magyarország már komoly

erőfeszítéseket tett a nyugat-európai környezetvédelmi követelményrendszer és gyakorlat

átvételére. Ennek keretében került sor a környezethasználati díjak bevezetésére, az új

környezetvédelmi törvény megalkotására, 2000-ben az új hulladékgazdálkodási törvénynek az

elfogadására, 2001-ben pedig előírták a termelő üzemek számára a környezethasználati

engedély megszerzését.

Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét az 1997 óta

készülő Nemzeti Környezetvédelmi Programok (NKP I.-II.-III.-IV.) jelentik. A Program

kidolgozásáról, céljáról, tartalmáról, és megvalósításáról a környezet védelmének általános

szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezik.

25

A jelenlegi IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program (2014-2019) szorosan illeszkedik az

Európai Unió új, a „Jólét, bolygónk felélése nélkül” című, 2020-ig tartó időszakra szóló 7.

Környezetvédelmi Cselekvési Programjához, mely a tagországok számára számos feladatot

fogalmaz meg, ezáltal jelentős igazodási pontot képvisel a hazai környezetpolitikai

célkitűzések meghatározása során. Az Európai Unió Környezetvédelmi Cselekvési Programjai

a környezetvédelmi tervezés egyik legfontosabb alappillérét jelentik.

A Program feladata, hogy az ország adottságait, a társadalom hosszú távú érdekeit és jövőbeni

fejlődési céljait, valamint a globális felelősségből, és a nemzetközi együttműködésből, EU-

tagságból adódó kötelezettségeket figyelembe véve, meghatározza az ország környezeti céljait

és az elérésükhöz szükséges eszközöket.

A jelenlegi IV. NKP (2014-2019) 3 stratégiai célt határoz meg:

1. Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása. Cél a jó

életminőség, és az egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek

közé tartozik a környezet-egészségügyi feltételek javítása, a magas színvonalú

környezeti infrastruktúra, valamint a település, a lakóhely épített és természeti

elemeinek megfelelő aránya, minősége, és összhangja.

2. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata. Cél a stratégiai

jelentőségű természeti erőforrások, természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az

életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség

csökkenésének megállítása.

3. Az erőforrás-takarékosság és -hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése. Cél a

természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása, a

környezetszennyezés megelőzésére, a terhelhetőség/megújuló képesség

figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítása. Kiemelt figyelmet kell

fordítani a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválására, azaz,

hogy a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen

biztosítható. A fogyasztói magatartás megváltozása, a környezeti szempontból

26

fenntartható termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás, keresleti oldalról

erősíti meg a termelői folyamatok „fenntarthatósága” iránti igényt.

A Magyar Köztársaság Kormánya 2007 júniusában elfogadta a Nemzeti Fenntartható

Fejlődési Stratégiát és a hozzá kapcsolódó Tagállami Jelentést, az Európai Unió megújított

fenntartható fejlődési stratégiájának végrehajtásáról.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007 tavaszán bocsátotta társadalmi egyeztetésre a

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát (NFFS). Az egyeztetés során közel 90 szakmai,

érdekképviseleti, társadalmi szervezet, a gazdasági, az önkormányzati és a civil szféra

képviselője küldte meg javaslatait, észrevételeit. A Stratégia társadalmi egyeztetés során

módosított változata 2007 őszén került beterjesztésre az Országgyűlés elé.

A Kormány döntése értelemében a Stratégia rendszeres időközönként felülvizsgálatra kerül,

és hozzá kapcsolódóan konkrét Cselekvési Tervek kerülnek kidolgozásra, melyek kétéves,

gördülőtervező jelleggel kerülhetnek végrehajtásra.

Hazánk jelenleg is érvényben lévő NFFS-nak 1. fejezete a FF alapelveivel, céljaival, a

megvalósítás rendszerszemléletű folyamatával foglalkozik. A 2. fejezetben a fenntarthatóság

szempontjából jelentős hazai folyamatok, és már végrehajtott intézkedések kerülnek

bemutatásra. A stratégia 3. fejezete az egyes prioritásokat, célokat, és az elvégzendő

feladatokat ismerteti, végül a 4. fejezetben a végrehajtás átfogó eszközei, feladatai kerülnek

bemutatásra.

1.3. Környezettudat, környezettudatos magatartás fogalmi lehatárolása

1.3.1. Környezettudat definiálása

A környezettudat, környezettudatos magatartás fogalmának lehatárolása, az egyénre

vonatkozó, és szervezeti szintű vizsgálatok szempontjából egyaránt lényeges feladat. Mindkét

esetben nehézséget jelent azonban, hogy a környezettudatot a vizsgált tényezők olyan

szövevényes rendszere jellemzi, melynek feltárását a kutatók témával kapcsolatos szubjektív

nézetei is befolyásolják.

27

A környezettudat nehezen értelmezhető a hozzátartozó magatartás ismerete nélkül. Ennek

ellenére fontos a környezettudat, és a környezettudatos magatartás fogalmának elkülönítése,

mert a tudat sok esetben egyéb, külső hatás által befolyásoltan jelenik meg a magatartásban,

ezért tévesek lehetnek azok a szakirodalmi meghatározások, melyek a környezettudatot a

környezetvédelem érdekében tanúsított magatartással, környezettel kapcsolatos viselkedéssel

azonosítják.

Az elmúlt két évtizedben több definíció is született a környezettudat fogalmi

meghatározására. Vannak kutatók, akik a környezettudatot, mint különböző hitek és

hiedelmek együttesét határozzák meg, melyek a környezet és ember kapcsolatára, a

környezet, a környezeti problémák fontosságára, valamint az életstílus és a gazdasági

rendszerek átalakításának környezeti hatására vonatkoznak.

Az előző meghatározáshoz hasonlóan a környezettudatot az értékeknek, hiedelmeknek és

attitűdöknek a komplex rendszereként is szokták értelmezni. Ehhez kapcsolódik az

úgynevezett kulturális elmélet, mely a környezettudat lényegeként az egyén környezettel

kapcsolatos hiedelmein alapuló természetmítoszokat ragadja meg. Ezek a mítoszok az

egyének környezeti kockázatokra vonatkozó értékelését, végső soron a környezettudatos

gondolkodást befolyásolják.

Az előző meghatározásokkal összecseng a következő megállapítás is, miszerint a

környezettudat egyrészt speciális világnézet, érték- és hitrendszer, másrészt környezettel

szembeni pozitív attitűdök összessége. A kedvező beállítódás az említett speciális érték- és

hitrendszerből táplálkozik.

Egy ENSZ dokumentum szerint, a környezettudat a környezettel kapcsolatos hitek

hangsúlyozásával szemben, a biológiai-fizikai környezet kapcsolatának, és problémáinak

felismerését, megértését jelenti, beleértve az emberiség erre gyakorolt hatásait is, tehát ebben

az értelmezésben a környezettudat központjába az egyén személyiségét leíró jellemzők helyett

a tudás, és az ismeretek kerülnek.

A környezettudat tehát szilárd ismereteken alapuló speciális értékrendszer és elkötelezettség,

melynek megnyilvánulási formája a környezettudatos magatartás.

28

Egy szervezet ökológiai szempontú viselkedését számos komponens befolyásolja, melyeket

két dimenzióra és több csoportra bonthatunk.

1.3.2. Környezettudatos magatartás dimenziói, fogalmi lehatárolása

A környezettudatos magatartás – mint a környezettudat gyakorlati megvalósulása – egyéni és

szervezeti szinten történő együttes vizsgálata lényeges kérdés, hiszen egy szervezet

magatartását döntő módón befolyásolják a különböző szervezeti csoportok magatartási sémái,

melyeket a szervezeten belüli tagok viselkedése formál. A tagok viselkedését pedig

befolyásolja egyéni környezeti tudatuk, melyre hatást gyakorolnak szervezettől függő, és

független tényezők.

Az egyén környezeti tudatosságát az alábbi tényezők befolyásolják:

� demográfiai tényezők (életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely, életszínvonal),

� ökológiai tudás (gondolkodásmódunkat, kialakuló értékeket befolyásoló ismertek),

� környezeti értékek (olyan koncepció vagy meggyőződés, mely egy kívánt

viselkedésmódra vonatkozik),

� környezeti motiváció,

� kinyilvánított hajlandóság (kinyilvánított elkötelezettség a cselekvés irányába),

� ökológiailag aktív cselekvés.

Az 1. ábra az egyén környezettudatára ható tényezőket, és az azok közötti kapcsolatot

ismerteti.

29

1. ábra: Az egyén környezettudatát befolyásoló tényezők, és azok közötti kapcsolat

Forrás: saját összeállítás

A környezettudat sok esetben egyéb, külső hatás által befolyásoltan jelenik meg a

magatartásban. Egyéni szinten a környezettudatos magatartás megjelenését az alábbi tényezők

formálhatják:

Külső tényezők:

� politikai tényezők: politikai támogatottság szerepe,

� gazdasági tényezők: pénzügyi lehetőségek, környezetvédelmi beruházások megtérülési

ideje,

� társadalmi, kulturális tényezők: társadalmi, kulturális normák,

� természeti tényezők,

� intézményi feltételek: szervezeti háttér, infrastruktúra.

Szituációs tényezők:

� szokások, hagyományok

Demográfiai tényezők

Ökológiai tudás Környezeti értékek

Környezeti motiváció

Kinyilvánított hajlandóság

Ökológiailag aktív cselekvés

30

� gazdasági korlát,

� társadalmi nyomás,

� választási lehetőség.

A környezettudatos magatartás fogalmát egyéni szinten úgy tudnánk meghatározni, hogy ez

nem más, mint olyan minőségi jellemzőkkel leírható tevékenység, melyben a környezeti

értékeket az egyén előtérbe helyezi, arra elsődlegesen és tudatosan figyelemmel van.

Ahhoz, hogy egy szervezet környezettudatos magatartását átlássuk, a fent említett tényezőkön

– egyén környezettudatát meghatározó illetve, a szervezeti tagok magatartását a szervezettől

függetlenül befolyásoló tényezők – túl, a szervezeti tagokra, és a szervezet egészére, a

szervezeten keresztül ható tényezőkkel is meg kell ismerkednünk.

Az egyik ilyen tényező a szervezet külső környezete, mely az alábbi elemekből tevődik össze:

� politikai környezet,

� gazdasági környezet,

� társadalmi környezet,

� természeti környezet,

� szabályozási környezet.

A másik tényező a belső szervezeti tényező:

� vállalati küldetés,

� szervezeti tanulás,

� szervezeti kultúra,

� szervezeti motiváció,

� a vállalat környezeti stratégiája.

Egy vállalat környezettudatos magatartásán pedig azt érthetjük, hogy a környezetorientált

gondolkodásmód konkrét intézkedésekké, változtatásokká fejlődik, mely alapján a vezetés

31

működtet egy szervezetet, vállalatot, függetlenül attól, hogy ezt a változást piaci

mechanizmus, vagy adminisztratív előírás hívta életre.

A környezettudatos vállalatirányítás előnye az alábbiakban foglalható össze:

� Gazdasági okok: az anyagfelhasználás, energia- és vízfogyasztás ésszerűsítésével,

újrahasznosítással csökkenthetjük a költségeket, illetve más megtakarítási

lehetőségeket tárhatunk fel.

� Hatósági kapcsolatok: a fent említett eszközök bármelyikének alkalmazása általában

javítja a támogatásokhoz, kedvezményes forrásokhoz való hozzájutás esélyeit,

megkönnyíti a jövő gazdasági és adminisztratív változásaihoz való alkalmazkodást, a

szigorodó előírásoknak való megfelelést.

� Új piaci szeletek: a környezettudatos, felelős vállalkozók, fokozódó mértékben keresik

a megbízhatóan és bizonyítottan környezetkímélő termékeket, szolgáltatásokat, mert

ezekre egyre nagyobb a kereslet. A piaci torta „zöld” szelete egyre nagyobb.

� A vállalat piaci értéke: a környezettudatos vállalatirányítás alkalmazása növeli a cég

piaci értékét egyesülés, akvizíció vagy eladás esetén. Emellett a vállalat értéke függ a

környezeti jó hírétől, imázsától is.

� A termékek és szolgáltatások minősége: a környezet figyelembevétele és megóvása a

minőségbiztosítás természetes továbbfejlesztése.

1.4. Környezettudatos magatartás megvalósításának lehetséges eszközei

A környezetvédelmi problémák előtérbe kerülésével az elmúlt évtizedekben a vállalati szféra

is egyre nagyobb figyelmet szentel a környezeti teljesítmény tudatos átalakítására, aminek

eredményeképpen számos gyakorlati megközelítés jelent meg a hazai vállalatok körében is,

melyek az alábbiak lehetnek:

� szállítási, logisztikai rendszerek átalakítása,

� külső kommunikációt szolgáló különböző jelentések (környezeti, fenntarthatósági,

CSR, közös értékteremtési) készítése,

32

� dolgozók ösztönzése a környezet- és egészségkímélő magatartásra, tudatosságot és

ismereteket bővítő belső képzés,

� partnerek, érintettek ösztönzése a zöld intézkedések bevezetésére,

� tisztább technológiák alkalmazása,

� hulladékminimalizálás,

� újrahasznosítás, újrahasznosított alapanyag használata,

� energiaracionalizálás,

� megújuló erőforrások használata,

� termékek és tevékenységek környezeti hatásának vizsgálata (környezeti-lábnyom,

öko-hatékonyság, ökológiai mátrixok, ökokontrolling, ökológiai könyvvitel,

ökotérképezés, ökomérleg, minőségháló módszer),

� környezetbarát termékek gyártása,

� környezetbarát termékeken alkalmazott jelzések használata,

� tanúsítványok megszerzése: ISO 14001, EMAS, LEED.

Magyarországon régóta ismert az ISO 14001-es környezetközpontú irányítási rendszer, és a

szigorúbb előírások megvalósításával megszerezhető, környezetvédelmi vezetési és

hitelesítési rendszer, az EMAS.

A LEED tanúsítvány azonban hazánkban még kevésbé ismert. Az első LEED verziót

(Leadership in Energy and Environmental Design) 1998 augusztusában vezettek be az USA-

ban. A LEED folyamatos fejlődése során alakult ki a ma is használatos rendszer, mely már

sokféle épülettípusra, új, és meglévő épületekre is alkalmazható. A minősítési rendszer az

Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el, de Európában

is egyre népszerűbb. Öt környezeti kategória szerint dolgozták ki az értékelési rendszert:

környezeti szempontból előnyös elhelyezkedés, vízfelhasználás hatékonysága, energia és

légkör, anyagok és anyagi eszközök, belső környezet minősége. Ezeken túlmenően még egy

33

kategória, a fejlesztés és innováció, szintén hozzátartozik a fenntartható épületek

osztályozásához.

A különböző kategóriákban minimum követelmények is vannak, ami azt jelenti, hogy a

minősítés folyamán a létesítménynek mindenképpen meg kell felelnie bizonyos

(alap)követelményeknek is ahhoz, hogy az épület minősítést kaphasson. Az elért pontokat

összesítik, és ez alapján ér el a projekt „megfelelt”, „ezüst”, „arany” vagy „platina”

minősítést.

Attól függően, hogy egy adott vállalat milyen jellegű tevékenységet végez, milyen

szolgáltatást nyújt, eltérő környezeti menedzsment eszközöket használhat tevékenysége

zöldítésére.

A tanulmány 3. fejezetében megismerkedhetünk azzal, hogy hogyan jelennek meg a fenti

menedzsment eszközök pl.: egy sportrendezvény szervezése, vagy éppen egy aréna építése,

üzemeltetése során.

34

2. A SPORT ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM KAPCSOLÓDÁSI PONTJ AI

2.1. A sport környezetvédelmi kihívásai

Napjaink környezeti problémái (népesség robbanásszerű növekedése, nem megújuló

erőforrások fokozódó használata, éghajlatváltozás, a természet szennyezése stb.) szoros

összefüggésben állnak életvitelünkkel, tevékenységeinkkel. Mindez helytálló a sport

szempontjából is, hiszen a többi emberi tevékenységhez hasonlóan a sport is hatást gyakorol

fizikai környezetére, legyen szó helyi egyesület munkájáról, nemzetközi versenyekről, vagy

akár az Olimpiai Mozgalomról. Sporttevékenységtől függően más-más létesítményre,

eszközökre, szponzorokra, médiára, lelátóra, ellátásra van szükség, az viszont minden sportra

igaz, hogy hatással van az ökoszisztémára. E hatás mértéke és milyensége leginkább a sport

fajtájától, és az esemény jellegétől függ.

A sportesemények által okozott hatások csoportosításának egyik lehetséges módja a

következő:

� Rövid távú hatások: az esemény ideje alatt keletkeznek, pl.: Forma1 zajterhelése,

levegőszennyezése.

� Hosszú távú hatások: az esemény befejezése után is fennmaradnak, pl.: létesítmény

felépítése, ezt követő romlás a talaj termelőképességében, tömörödés.

� Közvetlen hatás: eseményen résztvevő emberek vagy létesítmények okozzák, pl.: BL

döntő (közel 100.000 néző, közlekedés, ellátás a stadionban, mosdók használata,

világítás).

� Közvetett hatás: azokat az infrastrukturális elemeket jelentik, melyek az eseményre

épültek, de közvetlenül nem a sporteseménnyel állnak kapcsolatba, pl.: új hidak, utak.

A figyelem sokszor a nagyszabású sportesemények által okozott környezeti problémákra

irányulnak (pl.: Olimpia), de nem feledkezhetünk meg olyan sporttevékenységekről sem,

melyek nagyobb embertömeget érintenek nap, mint nap (pl.: Margit-sziget szabadidő sport

célú használata).

35

Ha a környezet oldaláról vizsgáljuk a sporttevékenységet, az alábbi szempontokat vehetjük

figyelembe:

1. környezeti feltételek,

2. tájhasználat,

3. nyersanyag és energiahasználat,

4. hulladékkezelés,

5. környezetszennyezés, károkozás,

6. kulturális örökség védelme,

7. sporthoz kapcsolódó tevékenységek környezeti hatása.

1. Környezeti feltételek

Fontos, hogy egy sportesemény elvégzéséhez a szükséges környezeti feltételek rendelkezésre

álljanak, hiszen ezek hiányában a sporttevékenység újabb káros egészségi, és környezeti

hatásokat eredményezhet.

Az elégtelen környezeti feltételek csoportosításának egyik lehetséges esete pl.:

� biztonságos ivóvíz hiánya, rossz minőségű víz (mérgező vegyi anyag, baktérium), pl.:

a Tiszai ciánszennyezést követően biztonságos volt-e a Tisza Tiszaújvárosnál a Triatlon

Világkupa lebonyolításához?, Megfelelő-e a Balaton vize a Balaton átúszáshoz?;

� alapvető higiéniás feltételek hiánya, pl.: Budapest Maraton mobil WC használata;

� rossz levegőminőség, pl.: szmog, elhasznált belső levegő;

� lakosság számára veszélyes létesítmény, pl.: lesiklópályák, melyek az erdőirtás

következtében lavinát okozhatnak;

� emberre ártalmas anyag használata, pl.: rovarölő szerek használata;

� zajártalom.

36

2. Tájhasználat

Sporttevékenység során az ember kapcsolatba kerül az őt körülvevő tájjal, használja azt.

Éppen ezért fokozott figyelmet kell fordítani az életfeltételek, és kialakult életközösségek

megóvására is:

� Biológiai sokféleség (biodiverzitás) megőrzése: a biodiverzitás az élet valamennyi

megnyilvánulási formája (8.400.000 faj a Földön), a biológiai gazdaság.

Sportlétesítmények építése, túraútvonalak létesítése, szigetesítés, közvetve, vagy

közvetlenül az ökoszisztémák zavaraihoz vezethetnek. pl: Németországban éveken át

a Fekete-erdő egyik természetvédelmi területén haladt az Ultra Maraton

Kerékpárverseny egyik szakasza (150 km). A verseny 5000 sportolót, és közel 30.000

nézőt vonzott évről évre. A verseny egybe esett az ott élő, mintegy 600 veszélyeztetett

faj párzási időszakával. A verseny jelentős zavarokat okozott az utódok számát

tekintve, így 10 év után megváltoztatták a verseny útvonalát.

� Ökoszisztémák védelme: Az ökoszisztéma a növények, állatok, mikro-organizmusok,

valamint ezek életterének dinamikus, és komplex rendszere, melyben valamennyi

elem állandó kölcsönhatásban áll egymással.

A sporttevékenységeket osztályozhatjuk a lebonyolításuk színteréül szolgáló

ökoszisztéma fajtája, és az arra kifejtett hatás szerint:

1. Felépített ökoszisztémákban folytatott sporttevékenység (szabadtéri, beltéri): más

városi tevékenységhez hasonlóan, ezek a létesítmények és helyszínek is káros hatások

forrásai lehetnek (hulladékképződés, szennyvíz elvezetése, energiaigény). pl.:

csarnok, uszoda, fedett teniszpálya.

2. Kis hatású tevékenységek a természetes ökoszisztémákban: ezek a

sporttevékenységek nem igényelnek jelentős változtatást a természetes környezetben.

A hatás, a koncentráltan megjelenő embertömeg nem éppen környezetbarát

viselkedése miatt keletkezik. pl.: hegyi kerékpár, lovas sport.

37

3. Nagy hatású tevékenységek a természetes ökoszisztémákban: ezek a

sporttevékenységek, és az azokhoz szükséges infrastruktúra megteremtése, és

mindezek használata jelentősen károsíthatja a természetes környezetet. pl.: alpesi sí,

bob pálya/lelátó létesítése során: erdőirtás, lejtők módosítása, talaj állagvesztése,

állatok életterének rombolása.

4. Állat- és növényvilág egyensúlyának felborítása, pl.: zajhatás stadion építésekor,

erdőirtás.

� Tájvédelem, földhasználat: a nem megfelelően kiválasztott helyszín, vagy éppen a

nagyarányú változtatásokat igénylő beruházások a korábbi gazdasági, társadalmi és

környezeti rendszer megváltoztatását eredményezheti. pl.: táj karakterének

megváltoztatása; új utak létesítése, mezőgazdasági területek használatba vétele.

3. Nyersanyag és energiahasználat

Jelenleg a világ legjelentősebb környezeti problémája a nem megfelelő erőforrás használat. A

szükségletek (élelmiszer/termék előállítása, szolgáltatások igénybe vétele) folyamatos

növekedése maga után vonzza, hogy állandóan növekszik az egy emberre jutó nyersanyag és

energia felhasználás, ami a hozzáférhető források apadásához vezet.

Az emberiség környezetszennyező és energia pazarló életvitele hosszú távon a természeti

erőforrások kimerüléséhez vezethet, ezért a fosszilis energiahordozók helyett egyre inkább az

alternatív energiaforrások kerülnek előtérbe. A fosszilis tüzelőanyagok (kőolaj, földgáz, szén

és származékaik) használata korlátozott, és a belátható időn belül kimeríthető készletek miatt

nem alkalmasak arra, hogy egy fenntartható energiagazdaság épüljön rá, ezért a megújuló

energiaforrások hasznosítása jelenthet megoldást, környezettudatos szempontok által

vezérelve.

Megújuló energiaforrás a természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy

újratermelődik (napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza, geotermikus energia stb.).

Ezek olyan természeti erőforrások, melyek hasznosításával az emberiség a szükségleteit az

38

adott gazdasági fejlettség szintjén kielégítheti, és használatuk ellenére természetes úton,

újratermelődnek. Ezzel szemben a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) nem

megújuló energiaforrások, és a mennyiségük közel végesnek tekinthető.

A megújuló energiaforrások osztályozása több módon lehetséges:

� fajtánként (pl. víz, nap, geotermikus, szél, biomassza);

� létrehozható energia típusa szerint (pl. hőenergia, villamos energia, stb.);

� hasznosíthatóság szempontjai alapján (pl. folyamatosan rendelkezésre álló,

rendszertelenül, vagy rendszeresen, bizonyos napszakhoz kötődő).

Energiagazdálkodási szempontból általában az a hasznosabb, amelyik hő- és villamos

energiatermelésre egyaránt alkalmas, és megoldható a folyamatos rendelkezésre állása,

valamint a szükséges igények szerint szabályozható.

A megújuló energiaforrások felhasználásának három legfontosabb területe:

� átalakítás villamos energiává,

� átalakítás hőenergiává,

� átalakítás üzemanyaggá.

Hogyan jelennek meg a megújuló energiaforrások a sportban?

Az elmúlt évtizedben folyamatosan bővül azon rendezvények, arénák/stadionok köre, ahol a

megújuló erőforrások egyre nagyobb szerepet kapnak:

� 2005-ben a Stade de Suisse Stadion (Bern) tetejére a világ akkori legnagyobb napelem

rendszerét telepítették. 8000m2 területen, 800.000kWh energiatermeléssel

számolhattak évente. Ez a mennyiségű energia 250 háztartás éves átlagos

energiafelhasználását jelentette. Céljuk, hogy 1200m2-en, közel 1,2 millió kWh energia

előállítása megvalósulhasson.

� Németországban a Kaiserslautern Stadion építésekor nyitott, törékeny tetőszerkezetet

alakítottak ki. Később, a tetőszerkezet átalakításának köszönhetően, lehetőség nyílt

arra, hogy 6000m2-en, 5000 napelem modul kerüljön elhelyezésre, mely 720.000 kWh

energia termelését teszi lehetővé.

39

� Az Egyesült Államokban a Staples Centre (LA Clippers, LA Lakers, LA Kings, LA

Sparks otthona) 1727 panelből álló napelem rendszert telepíttetett 8000m2-en. Az

épület energia szükségletének – a rendezvény nagyságától függően – 5-25%-a ezáltal

biztosítva van, az éves megtakarítás közel 55.000 dollár.

4. Hulladékkezelés

Hulladéknak minősül minden olyan anyag, melynek felhasználása az esemény után a

továbbiakban már nem lehetséges. A forráshasználat és a hulladékkezelés szorosan összefügg,

hiszen a felhasznált források milyensége, mennyisége, jelentősen meghatározza a keletkezett

hulladékok körét, további hasznosíthatóságuk lehetőségét.

Napjainkban az angolul 3 zöld jelszóként aposztrofált csökkentés, újrahasználás és

újrahasznosítás (reduce, reuse, recycle) mellett még egy „R” került a köztudatba, vagyis a

repair, a javíthatóság.

4 R szemlélet a sportban:

� reduce: A Nürburgring (F1) környezetvédelmi sikerként említhető, hogy 3 év alatt

40%-kal csökkent a hulladék mennyisége. Az F1 futamra, és a kempingbe

látogatóknak különböző színű táskákat adtak, jelölve ezzel, hogy a különböző

hulladék fajtákat külön gyűjtsék. Távozáskor önkénteseknek adták le a táskákat. Ezen

kezdeményezés által nem csak a szelektív hulladékgyűjtést tudták megvalósítani,

hanem a hulladékcsökkentést is.

� reuse: A US Open rendezvények alatt kb. 70.000 teniszlabdára van szükség. A

rendezvény utána a labdákat kisebb sportegyesületeknek adományozzák, melyek

ezáltal újra használatba kerülnek.

� recycle: A NIKE sportszergyártó cég korábbi kezdeményezése révén, a használt

sportcipőket vissza lehetett vinni az üzletekbe. A cipők talpát leválasztották, majd több

lépcsős technológiai folyamat révén sportpályát készítettek belőle. Kosárlabda és

40

teniszpálya kialakításához kb. 2500 pár, 400m-es rekortán pálya kialakításához kb.

75.000 pár cipőre volt szükség.

2013-ban a PUMA „InCycle” kollekciója innovációs díjat kapott, hiszen a termék

életciklus vizsgálatánál sikerült megvalósítaniuk a bölcsőtől a bölcsőig eljárást. A

kollekció termékei újrahasznosított alapanyagból készültek, használat után pedig az

üzletekbe le lehetett adni a termékeket. Az elbomlott termékek anyagait

megtisztították, melyeket újabb sportruházat gyártásához alapanyagként használtak

fel. (2. ábra)

2. ábra: PUMA – InCycle kollekció

Forrás: PUMA, 2015

� repair: A környezettudatossághoz az is hozzátartozik, hogy az egyes eszközök

javíthatók legyenek, mely szempontot a gyártóknak szem előtt kell tartaniuk.

5. Környezetszennyezés és károkozás

A sport is egy olyan emberi tevékenység, mely hulladékot termel, különböző anyagokat

használ, melyek szennyezőek, mérgezőek lehetnek.

A környezetszennyezés főbb megjelenési formái az alábbiak lehetnek:

41

1. Vízben

� Nem tisztított szennyvizek tavakba, folyóba, tengerbe eresztése (pl.: vízi sportok

környezeti feltételei sérülnek);

� Talajvíz szennyeződés (pl.: a sportlétesítmények és környezetük fenntartása során

használt tisztítószerek, rovarölő szerek miatt);

� Mérgező anyagok közvetlen kibocsátása.

2. Levegőben

� Közlekedés során kibocsátott gázok;

� Létesítmények egyéb, levegőbe bocsátott szennyeződései.

3. Talajban

� talaj szennyeződése pl.: füves pályák műtrágyás kezelése miatt;

� Talaj fertőzése pl.: motorsportban használt veszélyes anyagok (kenőolaj) miatt.

6. Kulturális örökség védelme

Sportesemény rendezésekor, sportlétesítmény építésekor fokozott figyelmet kell fordítanunk

az adott terület természeti környezetének, és kulturális örökségének védelmére, fejlesztésére,

a helyi közösségekre, szokásokra. Körültekintően kell eljárnunk különösen akkor, ha a

rendezvény védett területet, történelmi épületet, emlékművet is érint. pl.: A Hortobágyi

Nemzeti Park máskor a nagyközönség elől elzárt területein futhattak, kerékpározhattak és

túrázhattak a 12. E.ON Délibáb Terepfesztivál résztvevői 2015-ben is. Az évről-évre egyre

népszerűbb fesztivál fokozott kihívást jelent a szervezőknek természetvédelmi szempontból is.

7. Sporthoz kapcsolódó tevékenységek környezeti hatása

A sporttevékenységhez, ill. egy sportesemény megrendezéséhez számos más tevékenység

kapcsolódik. Amikor a sport környezeti hatásairól beszélünk, nem szabad elfelejtenünk, hogy

42

elsősorban nem a konkrét sporttevékenység, hanem a hozzá kapcsolódó egyéb tevékenység

okozza a jelentősebb környezeti problémát. A kapcsolódó tevékenységeket az alábbiak szerint

csoportosíthatjuk:

� létesítmények építése, működtetése:

A sporttevékenységek környezetvédelme a létesítmények helyszínének a kiválasztásával

kezdődik. Törekedni kell arra, hogy ún. barna zónákban (használaton kívüli területen,

leromlott állapotú területen) valósuljon meg az építkezés. Ezt követően az építkezés során a

környezetbarát építési technológia, a környezetbarát alapanyagok kiválasztása, a

legkorszerűbb épületgépészeti megoldások, megújuló erőforrások használata lényegesen

csökkentheti a környezeti terhelés mértékét. pl.: 2006-ban a FIFA Labdarúgó

Világbajnokságon a nemzetközi közvetítő központ felállításánál kizárólag újrahasznosított, és

megújuló építési alapanyagot (fa) használtak. A mennyezet gerenda kemény fából, a fafalak

ragasztott rétegzett fenyőből készültek, összesen 966 t fa került felhasználásra. A rendezvény

végén a stúdió boxokat 60 ház szerkezetének kialakításánál hasznosították.

Tekintettel arra, hogy már a felhasznált alapanyag is újrahasznosított volt, ugyanazt az

alapanyagot háromszor tudták hasznosítani.

Azonban nem csak az építés, hanem a működtetés során is törekedni kell a környezeti

károkozás minimalizálására, pl.:

• korszerű mosdók kialakítása: 2009-ben nyitotta meg kapuit, a 80.000 ember

befogadására alkalmas Dallas Cawboy’s AT&T Stadion. A stadionban 1600 mosdó

került kialakításra. Az új, 2009-ben átadott, 52.000 férőhelyes Yankees Stadionban

800 mosdó található. Ilyen számokról beszélve különösen fontos az időzített

csaptelepek használata, víz nélkül használható kézfertőtlenítők alkalmazása,

újrahasznosított papírból készült törlők kihelyezése, vagy elektromos szárítók

felszerelése.

• ivóvíz minőségű vizek felhasználásának minimalizálása: A „Greenest Ballpark in

America” címet elnyerő, LEED környezetbarát épület tanúsítvánnyal is rendelkező

Minesota Twins’ Target Field stadion területén közel 3 ha-on vízgyűjtőket létesítettek.

43

Az összegyűjtött esővizet szűrés és fertőtlenítés után, az aréna takarítására és

öntözésre tudják felhasználni.

A Miami Heat otthonául szolgáló, LEED tanúsítvánnyal is rendelkező, American

Airlines Aréna 2009-ben 17%-kal csökkentette az ivóvíz minőségű vízfelhasználását. A

felhasználás kontrollálására vízfogyasztás mérőt szereltek fel, mely segítségével heti

bontásban nyomon tudják követni a vízfelhasználás mértékét. A hatékonyabb öntözés

kialakításának köszönhetően (kizárólag éjszaka locsolnak, csökkentve ezzel a

párolgási veszteséget, ill. közvetlenül a növény gyökeréhez van bevezetve a

víztakarékos fejjel ellátott öntöző fej) 11.000 dollár éves megtakarítással

számolhattak.

• energiafelhasználás optimalizálása: Az új Yankee Stadionban, a korábbihoz képest 300

watt energiával kevesebbet fogyasztó izzókat használnak, így az egy meccs alatt

kibocsátott CO2 mennyiséget közel 100 kg-mal tudták csökkenteni. Az épület egy

részén légkondicionálók használata helyett természetes hűtést alkalmaznak, spórolva

ezzel annyit, mintha 10.000 lakásban New York-ban 1 napra lekapcsolnák a

légkondicionáló berendezéseket nyáron.

A Staples Centre-ben 3000 halogén izzót cseréltek ki LED izzóra, mely révén éves

szinten több, mint 80.000 dollárt sikerül megtakarítaniuk.

• hulladékgazdálkodás: az arénák/stadionok esetében az ipari hulladék mellett, a

papírhulladék (belépő, tájékoztató, kéztörlő, pohár, tányér, szalvéta, melyek részben

vagy teljes egészében újrahasznosított alapanyagból készülnek egyre több helyen pl.:

Wembley Stadion, St. Louis Cardinals’Busch Stadion, American Airlines Aréna) és az

étkezési hulladék kezeléséről kell gondoskodni. Az Egyesült Államokban a

Környezetvédelmi Ügynökség kimutatása szerint, a sporteseményeken, éves szinten,

közel 20 millió kg hulladék képződik.

� közlekedés: mind a versenyzők, mind a szurkolók esetében nagy figyelmet kell

fordítani a tömegközlekedés arányának növelésére, függetlenül attól, hogy a verseny a

városban, vagy külvárosi részen kerül megrendezésre. pl.: Az Arsenal Futball Club

44

kimutatása szerint szurkolóinak mintegy 70%-a tömegközlekedéssel jut el a meccsekre.

(A 60.000 fő befogadására képes Emirates Stadionnál ez 45. 000 szurkolót jelent.) A

rendezvényi különjáratok használata mellett, több rendezvény belépőjegye ún. kombi-

jegyként funkcionál, vagyis tulajdonosa jogosult az adott napon buszok, metrók,

vonatok kedvezményes, vagy ingyenes használatára. pl.: Hazánkban a F1

Magyarországi Nagydíja során vezették be ezt először. Egyre népszerűbb továbbá,

hogy egy-egy rendezvény/stadion biciklivel vagy akár gyalogosan is könnyen

megközelíthető a jól kiépített úthálózatnak köszönhetően, ill. őrzött parkolók

biztosítják a kerékpárok biztonságát is.

Egy 2005-ben készített németországi kimutatás szerint – melyben adott évben 154

európa- és világbajnokság környezeti hatását összesítették – az üvegházhatású gázok

kibocsátásának 90%-a a szállításból adódott. 25,6 millió fő látogatóval számolva ez

210.000 t üvegházhatású gáz (8kg/fő) keletkezését jelentette. A versenyeken résztvevő

500.000 versenyző utazása során 60.000 t gáz képződött (120 kg/fő). A versenyzők

közlekedése során képződött gáz mennyiségét jelentősen megnövelte a repülőgéppel

történő utazás.

� szállás: köztudott, hogy minél magasabb színvonalú szállást, és ehhez kapcsolódva

minél több szolgáltatást vesz valaki igénybe, annál nagyobb mértékben terheli a

környezetet.

� étkezés: az étkezés elsősorban a hulladékkezelés problémáit gyarapítja. pl.: NBA

Green Week rendezvényein, vagy a US Open-en rendszeresen alkalmazott eljárás,

hogy az ételmaradékok komposztálásra kerülnek. A komposztálás olyan biológiai

folyamat, amely a hulladékok, melléktermékek szerves anyagait humuszszerű anyaggá

alakítja át. A keletkező humuszanyagok pl.: javítják a talaj szerkezetét, ezzel védik a

talajt az eróziótól, javítják víz- és hőháztartását.

45

A Progressive Field Stadionban 2009-ben közel 15.000 adag (9200 kg) elkészített, de

fel nem használt étel került adományozása.

Az NBA meccsek során régóta bevált gyakorlat, hogy a büfékből, kifőzdékből

felvásárolt használt olajat biodízel előállításánál hasznosítják.

Egy mega-rendezvény esetében azonban a szükséges mennyiség előállítása, beszerzése is

komoly kihívás elé állítja a szervezőket. Az ellátás során elsősorban a fair trade alapelveinek

(fair ár, helyi termelők termékeinek felvásárlása, fair munkakörülmény) érvényesülését kell

szem előtt tartani. pl.: A 2012-es Londoni Olimpián a versenyzők, szurkolók, protokoll

személyek, versenybírók, újságírók, önkéntesek ellátására 14 millió ételre volt szükség:

25.000 kenyér, 232 tonna krumpli, 82 tonna tenger gyümölcse, 31 tonna szárnyas, 100 tonna

vörös hús, 75.000 l tej, 19 tonna tojás, 21 tonna sajt, 330 tonna gyümölcs és zöldség. A

„London 2012- Fenntartható Élelmiszer Stratégia” részletesen kitért a termékek

beszerzésére, és az ételmaradékok kezelésére is. A termékek 50%-át helyi termelőktől

vásárolták (csökkentve ezzel a szállításból adódó légszennyezést), az összmennyiség 30%-a

ökológiai gazdálkodásból származott (redukálva ezzel a felhasznált műtrágyák, peszticidek

mennyiségét). A szervező bizottság előírása szerint minden tejterméknek és a húsnak brit,

vagy azzal egyenértékű standarddal kellett rendelkeznie. A banán, kávé, tea, cukor beszerzési

helyének kiválasztásakor külön figyeltek a fair trade elvek érvényesülésére. A tojásnak a

legmagasabb (British Lion) élelmiszerbiztonsági tanúsítvánnyal kellett rendelkeznie.

� irodai munka: az irodai tevékenység során első sorban a felhasznált papírmennyiség

csökkentésével, ill. energiatakarékos irodai gépek használatával lehet csökkenteni a

környezeti terhelést. Ez vonatkozik mind a sportágak, egyesületek irodáira, mind a

sajtóirodákra a versenyek során. A versenyek során egyre inkább bevett szokás, hogy

a sajtóanyagot, rajtlistát, az adott napi programot, és az előző nap eredményeit csak

elektronikus úton kapják meg a sajtó képviselői.

46

� sportturizmus: A sportturizmus a turizmusnak az a típusa, melyben a turisztikai célú

utazás elsődleges motivációja a sport. Ma azokat az állandó lakhelyről való elutazással

járó tevékenységeket értjük alatta, melyek célja a versenysportban, vagy a rekreációs

sportban való aktív részvétel, illetve az azokhoz – mint vonzerőkhöz – kapcsolódó

élmények (pl. látvány-, hangulat-, közösségi) megszerzése. A sportturizmus célja lehet

továbbá, valamely sporttal kapcsolatos különleges attrakció, esemény helyszínének,

relikviáinak, emlékeinek megtekintése is (pl. sportmúzeum, stadion, hírességek

csarnoka). Tágabb értelemben ide kell sorolnunk azokat az aktivitásokat is, melyekben

a turisták járulékosan, vagy véletlenszerűen élnek a helyi sportturisztikai kínálattal

abban az esetben, amikor nem ez utazásuk fő célja.

Jól látható, hogy a sporthoz kapcsolódó turizmus komplex hatásmechanizmusa jelentős

hatással lehet a környezetre pl.: a turisták közlekedése, ellátása révén, de ide sorolhatjuk

szállások igénybevételét, vagy a zajártalmat, és az esetleges károkozást is.

2.2. Fenntartható fejlődés és az Olimpiai Mozgalom

Jelen fejezetben, kronológiai sorrendben, az Olimpiai Mozgalomba és a Játékok szervezésébe

integrálódott fenntarthatóságot szolgáló események, intézkedések kerülnek bemutatásra. Az

egyes Olimpiákon alkalmazott zöld intézkedések részletesebb bemutatásával a tanulmány 3.

fejezete foglalkozik.

1972

� A Római Klub kiadta első jelentését, „Növekedés határai” címmel;

� 119 ország részvételével megrendezésre került az ENSZ első környezetvédelmi

világkonferenciája;

� A környezet és az ökoszisztéma értékét elismerve, a Nemzeti Olimpiai Bizottságok fát

ültetettek a Müncheni Olimpiai Parkban.

1992

� Rio de Janeiróban megrendezésre került az ENSZ Környezet és Fejlődés

Konferenciájára;

47

� A XXV. Olimpiai Játékok során Barcelonában, 164 olimpiai résztvevő ország aláírta a

Barcelonai Nyilatkozatot, mely rögzítette, hogy „Az Olimpiai Mozgalom mindent

megtesz annak érdekében, hogy a Föld békés, biztonságos és lakható legyen a mostani

és a következő generációk számára.”

1993

� Az Egyesült Nemzetek közgyűlése elfogadta azt a határozatot, melyben az 1994-es

évet a sport nemzetközi évének aposztrofálták, és mely keretén belül az olimpiai

eszme hangsúlyozza a fiatalok körében az összefogás szükségességét a sporton, és a

kultúrán keresztül.

1994

� A Nemzetközi Olimpiai Bizottság, és az Egyesült Nemzetek Környezeti Programjának

képviselői közös megállapodást írtak alá.

� Párizsban megtartották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) kongresszusát, mely

keretén belül megszületett a NOB első hivatalos deklarációja a sport és

környezetvédelem kapcsolatáról, ill. a környezetvédelmi szervekkel való

együttműködésről.

� A Lillehammeri Téli Olimpia volt az első olyan Olimpia, mely rendezése során

környezetvédelmi szempontok is érvényesültek. A szervező bizottság több szervezettel

együttműködve dolgozta ki cselekvési tervét, melynek részét képezte pl.:

madárrezervátum védelme, erdőirtás megakadályozása, helyi alapanyagok

felhasználása, sípályák létrehozása érintetlen területeken kívül, szurkolók ellátására

újrahasznosítható tányérok, evőeszközök biztosítása.

1995

� Megalakult a NOB Környezetvédelem és Sport Bizottsága, melynek elnök Schmitt

Pál. Az Olimpiai Charta módosításra került, mely keretén belül a környezetvédelem,

mint az Olimpiai Mozgalom 3. pillérének deklarációja – a sport és kultúra mellett –

megtörtént.

48

� A Bizottság célul tűzte ki a környezeti nevelés, figyelemfelkeltés, és felelősségvállalás

növelését a fenntarthatósággal kapcsolatban. Ezek megvalósítása érdekében, azóta is

rendszeresen szerveznek világkonferenciákat, regionális konferenciákat, kiadványok

jelennek meg, ill. elismerő díjak átadásával igyekeznek felhívni a figyelmet a jó

gyakorlatokra.

1996

� Lausanne-ban megrendezték az I. Sport és Környezetvédelem Világkonferenciát, mely

ezt követően kétévenként kerül megrendezésre.

1997

� A NOB kiadta a „Kézikönyv a sport és környezetvédelemről” c. kiadványt, melyben a

Föld környezetvédelmi helyzetének bemutatásán túl, környezeti veszélyekről

olvashatunk, ill. tanácsok, és javaslatok kerültek megfogalmazásra az Olimpiai

Mozgalom szereplői számára.

1999

� A NOB gondozásában megjelent az „Agenda 21 – Sport a fenntartható fejlődésért”

kiadvány, mely tulajdonképpen a NOB akcióprogramját tartalmazza számos területre

kiterjedően (pl.: sporteszközök, ellátás, közlekedés, energiahasználat, veszélyes

hulladékok kezelése), leszögezi az Olimpiai Mozgalom egyértelmű elköteleződését a

környezetvédelem területén, és hangsúlyozza felelősségvállalását a jövő

generációjáért.

2000

� A XXVII. Nyári Olimpiai Játékok (Sydney) szervezése során a környezetvédelmi

gondolkodást igyekeztek beépíteni a rendezvény valamennyi momentumába. A 450

ha-os területen kialakított Milleniumi Parkban sikerült 50 ha-on az eredőt eredeti

állapotában megtartani, ezen kívül pedig több mint 100.000 bokrot és 7000 fát

telepíteni, valamint 40 km hosszan gyalogos és bicikli utat kiépíteni az események

helyszínei körül. A rendezvényt követően az olimpiai falu – ami a világ első olyan

49

városrésze, melyet napenergiával működtettek – boltokkal, irodákkal,

szórakozóhelyekkel, edzőközpontokkal ellátott kertvárosi részként funkcionált tovább,

mintegy 5000 embernek biztosítva otthont. A rendezvény idején kórházként működő

épületeket iskolaként, óvodaként, művelődési házként tudták tovább hasznosítani.

Környezetvédelmi szempontból a szervező bizottság érdeme közé sorolhatjuk még pl.:

ahol csak lehetett újrahasznosított építési anyagokat használtak; a használt vizet

tisztítás után mosdók öblítésére, öntözésre használták fel; nagy gondot fordítottak az

őshonos fauna és flóra védelmére; energiafogyasztás csökkentése érdekében

optimalizálták a szellőztetők működését és törekedtek a természetes megvilágítás

lehetőségeinek kihasználására.

� A NOB kiadta a "Legyél győztes a környezetért" c. ismertető füzetet a Nyári Olimpiai

Játékokkal kapcsolatban, mely nevelő célzatú a sportolók és az egész Olimpiai

Mozgalom számára.

2001

� A NOB újabb ismertető füzetet adott ki "Legyél győztes a környezetért" címmel, mely

ezúttal a Téli Olimpiai Játékokra fókuszál.

2002

� Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Világtalálkozója újra megerősítette, hogy nemzetközi

összefogásra van szükség az Agenda 21-ben vállaltak teljesítéséhez, és a társadalmi

fenntarthatóságot világszerte veszélyeztető problémák megoldásához (éhezés,

fegyveres erőszak, szervezett bűnözés, drogfogyasztás, rasszizmus, krónikus

betegségek).

� A Salt Lake City-ben megrendezett játékok előtt 100.000 fát telepítettek Utah

államban, és még 2 milliót világszerte. A melegvíz biztosításához megújuló energiát

használtak, ill. azáltal, hogy a rendszer működtetésénél ammóniát használtak nem

pusztították az ózonréteget.

50

2004

� Az Athéni Olimpiai Játékok megrendezése előtt jelentős fejlesztéseket hajtottak végre

a városban. Korszerűsíteni kellett többek között a város közlekedési infrastruktúráját,

jelentősen csökkentve ezzel a légszennyezettség mértékét. (A környezetvédelmi

intézkedésekről bővebben: 43. o.)

2005

� A NOB 35 nemzetközi szövetséggel együttműködve kiadta a "Sport, Környezet és

Fenntartható Fejlődés" c. útmutatóját, hogy segítse az Agenda 21 előírásainak

megvalósítását. A közel 200 oldalas útmutató kitér a sport környezetvédelmi

kihívásaira, és 36 sportág lehetséges környezetvédelmi intézkedéseit ismerteti külön-

külön fejezetben.

2006

� A Turini Téli Olimpiai Játékok során, a környezetvédelem került a fókuszba: ISO

14001 és EMAS tanúsítványt kapott 8 rendezvény, és az olimpiai falu, a melegvíz

biztosítása napelem segítségével történt, energiatakarékos izzókat használtak,

újrahasznosított alapanyag került felhasználásra az épületek kialakításánál. A

beruházások összértéke meghaladta a 3 millió eurót.

2007

� Az UNEP díjat adományozott a NOB-nak, a környezetvédelmi politika és a

fenntartható fejlődés népszerűsítése érdekében végzett kiemelkedő munkájáért.

2008

� A XXIX. Olimpiai Játékok előtt a kínai kormány komoly erőfeszítéseket tett Peking

krónikus szennyezettségének csökkentése, a városon belüli zöldövezetek kialakítása

érdekében. Növelték a megújuló erőforrások használatának mértékét, közlekedési

szabályokat vezettek be, és csökkentették a háztartások szén fogyasztását. (A

környezetvédelmi intézkedésekről bővebben: 44. o.)

51

2009

� Az ENSZ engedélyezte a NOB-nak, hogy véleményalkotó, de szavazati joggal nem

rendelkező szervezetként a közgyűléseken részt vegyen.

� Első alkalommal került átadásra a NOB által alapított, Sport és Környezet Díj. A díj

azóta is öt kategóriában kerül átadásra olyan személyeknek, csoportoknak,

szervezeteknek, akik/melyek jelentős cselekedeteket hajtottak végre a

környezetvédelem, és a fenntarthatóság népszerűsítése, megvalósítása érdekében.

2010

� 2010-ben jelent meg az UNEP által kiadott független környezeti felmérés a Pekingi

Olimpiáról.

� A XXI. Téli Olimpiai Játékok (Vancouver) során a szervező bizottság egy fenntartható

irányítási/szervezési modellt dolgozott ki, és bevezettek egy, a fenntarthatósági elvek

érvényesülését szolgáló management és beszámolási rendszert. A NOB kapcsolatban

állt a Global Reporting Initiative-vel (Globális Jelentéstételi Kezdeményezés). Az

ENSZ égisze alatt működő, holland székhelyű, független civil szervezet célja, egy

nemzetközileg elfogadott jelentéskészítési standard elkészítése, és folyamatos

fejlesztése. A Vancouveri Olimpiáról készített ilyen jellegű tanulmányból mind az

akkori szervezők, mind a Londoni szervezők profitálhattak.

2012

� Az első „Fiatalok Téli Olimpiája” Ausztriában került megrendezésre. A több mint 60

országból érkező résztvevőknek, a Kultúra és Oktatás Program keretén belül

igyekeztek felhívni a figyelmét az egészséges életmódra, társadalmi

felelősségvállalásra, és a környezeti értékek védelmére.

� A Londoni Olimpia során sikerült megvalósítani, hogy már a kezdetektől foga, a

tervezés, az építés, az alapanyag felhasználás során a fenntarthatósági elvek

érvényesüljenek. A rendezvény megkapta az ISO 20120 – fenntartható

eseménymenedzsment tanúsítványt is. (A környezetvédelmi intézkedésekről

bővebben: 47. o.)

52

2013

� A NOB szervezésében 10. alkalommal került megrendezése a Sport és Környezet

Világkonferencia, „Változtasd meg a jelent a jobb jövőért” címmel. A NOB vezetőin

kívül környezetvédelmi szakemberek, akadémikusok, sport szakemberek vettek részt a

találkozón, ahol többek között az alábbi témákat érintették: fenntartható fejlődés

áttekintése Rió után 20 évvel, a fenntarthatóság érvényesülése a korábbi és a

következő Olimpiákon, az Egyesült Nemzetek (UN) rendszerének szerepe.

2014

� A Sochi-ban megrendezett Téli Olimpiai Játékok során különösen nagy hangsúlyt

fektettek a fenntartható fejlődés előmozdítására az országban. Nemzeti tanúsítványt

dolgoztak ki a környezetvédelemmel kapcsolatban, innovatív megoldások születtek

pl.: a hulladékgyűjtés, és –kezelés területén. A szervező bizottság az UNEP-pel

együttműködve dolgozta ki a terület környezetvédelmi programját, mely magába

foglalta az ökoszisztémák védelmét, és a Játékok utáni területrendezés feladatait is.

� Az ENSZ Környezetügyi Ülésén a NOB kiemelt figyelmet kapott, hiszen beszámoltak

arról, hogy hogyan adoptálta a sporttársadalom a környezeti-fenntarthatósági

problémák megoldásának egyes elemeit, ill., hogy milyen hosszú távú célkitűzéseik

vannak e területen.

� Széleskörű társadalmi egyeztetést követően, a NOB elfogadta az Olimpiai Agenda

2020 c. kiadványt, mely 14 munkacsoport 40 javaslatát tartalmazza, letisztázva az

Olimpiai Mozgalom jövőbeni feladatait. A fenntartható fejlődéssel foglalkozó csoport

hangsúlyozta, hogy az Olimpiai Játékok valamennyi aspektusába (tervezés,

stratégiaalkotás, megvalósítás), és az Olimpiai Mozgalom mindennapi működésébe

(irodai munka, konferenciák szervezése, közlekedés, partnerek támogatása) integrálni

kell a fenntarthatósági szempontokat.

53

3. SPORT A KÖRNYEZETVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN

3.1. Ötkarikás környezettudatosság

3.1.1. Athén

Az athéni játékok szervező bizottságának elsődleges célja volt a tervezés és szervezés során,

hogy egyrészt innovatív technológiákat alkalmazva csökkentsék a rendezvény környezeti

hatását, másrészt az infrastruktúra fejlesztése révén átalakítsák a helyi környezetet.

Görögország közel 9 milliárd eurót fordított az előkészületekre. A szervezők felismerték,

hogy az Olimpia egyedülálló lehetőséget biztosít a környezettudatosság népszerűsítésére,

mind a versenyzők, mind a nagyközönség számára.

A 2004-es Játékok kézzel fogható hagyatéka pl.: a tömegközlekedés korszerűsítése, mely

révén csökkenteni tudták az erős forgalmat, javítva ezzel a levegő minőségét:

� az új nemzetközi repülőtér közvetlen vonatos, buszos, metrós összeköttetésben áll a

várossal;

� a villamos és metró vonalat kiszélesítették, megépült az Athén körüli körgyűrű, (a

metró vonalat még ma is kb. 1 millió ember használja naponta);

� É-D és K-Ny irányba 1500 km autópálya épült.

A bizottság környezeti emblémát használt, hangsúlyozva ezzel a természet és az emberiség

közötti harmónia szükségességét. A szimbólum hátoldalán a "környezet a miénk" felirat volt

olvasható. Szórólapok segítségével tájékoztatták a szurkolókat, résztvevőket, hogy ők mit

tehetnek a környezeti terhelés csökkentése érdekében (használjanak tömegközlekedést, ne

dobják el a szemetet, gyűjtsék szelektíven a hulladékot).

Az Olimpiát megelőző időszakban önkéntes csoportok, iskolás gyerekek, válogatott

versenyzők kapcsolódtak be egyes területek hulladéktól való megtisztításába. A hegyi

kerékpár verseny útvonalán végigjárva, több mint 100 m3 szemetet gyűjtöttek össze, vagy pl.:

a szinkronúszó válogatott a tengerpart és a strandok tisztításában segített.

54

A bizottság arra ösztönözte a szponzorokat is, hogy ők is a zöld technológiákat helyezzék

előtérbe. Ennek köszönhetően pl.: a Hyundai hibrid autókat bocsátott rendelkezésre, a

Panasonic nap és szélenergiával működő világító egységeket biztosított, a Coca-Cola

népszerűsítette a bizottság újrahasznosítási törekvéseit, a Heineken újrahasznosított

alapanyagból készült poharakban szolgálta ki a fogyasztókat.

A számos jó kezdeményezés és ötlet mellett azonban, a görög szervezők elkövették azt a

hibát, hogy alig építettek ideiglenes létesítményt, mindennel hosszú távra terveztek. Sajnos az

akkori modern kori épületek többsége ma már magányosan áll (3. ábra).

3. ábra: Elhagyatott athéni sportlétesítmények

Forrás: Internet 17

Az előzetes ígéretek és igyekezetek ellenére a 2004. évi Nyári Olimpia igen rossz minősítést

kapott környezetvédelmi szempontból. A 0-tól 4-ig terjedő skálán 0, 77 ponttal végzett a

55

WWF minősítése (Environmental Assessment of the Athens 2004 Olympic Games) szerint,

szemben a „tiszta és zöld” minősítésű 2000. évi sydney-i Olimpiával.

Athén a legalacsonyabb pontot a környezeti tervezésre, az érzékeny természeti és kulturális

értékek védelmére, a hulladékkezelésre és a vízminőség védelemre kapta, míg a legjobb

értékelésben a tömegközlekedést, és az új infrastruktúrát részesítették.

A szakértők nehezményezték, hogy Athén a felkészülési idő alatt nem tett lépéseket a

környezetvédelmi szempontok integrálására.

3.1.2. Peking

A 2008-as játékokra Peking semmit sem sajnált a minél nagyobb szenzáció és sikeres Olimpia

megvalósítása érdekében: futurisztikus óriás repülőtér, felhőket eltüntető rakéták, 200

kilométernyi új metróvonal, 800 új park, és autóút a Mount Everest alaptáborához.

A kínai vezetés már a kezdetektől "zöld Olimpiában" gondolkodott, az előkészületek is ennek

függvényében történtek. Az olimpiai faluban (4. ábra) azelőtt soha nem látott mennyiségű

tiszta technológia és energiaforrás jelent meg.

4. ábra: A pekingi olimpiai falu

Forrás: Internet 8

56

A LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) egy nemzetközi elismerés, a Zöld

Épületek Tanácsának (Green Buildings Council) díja, melyet a környezetvédelmi

szempontból iránymutató építkezéseknek adományoznak a világ bármely pontján. A pekingi

olimpiai falu az első, mely a nemzetközi pilot projekt díjazottja, melyet a zsűri 240 projektből

választott ki.

A Játékok alatt több mint 16.000 sportolónak otthont adó olimpiai falu komplexuma 42 hat-

és kilencemeletes épületből, 7 közösségi épültből, 3 kereskedelmi célú épületből,

egészségközpontból, könyvtárból, edzőtermekből, uszodákból, teniszpályákból és óvodából

állt. A legkorszerűbb szigeteléstechnikának, nyílászáróknak és a fűtésre/hűtésre használt

esővíznek köszönhetően, ezeknek az épületeknek az energia hatékonysága 50%-kal

meghaladja egy átlagos pekingi épületét. A lakosztályok energiaigényét részben napenergia

fedezi, a fürdőszoba használatot újrahasznosított, tisztított szürke vízzel (grey water) oldják

meg.

A víz újrahasznosítása több módon is beépült az olimpia falu infrastruktúrájába: beletervezték

az esővíz felfogását, szennyvíz újra használatát, nyitott zöld tereket. A tetők 60%-a zöld tető,

a garázsok 95%-a mélygarázs, további területeket felszabadítva zöld területek, sétáló, és

bicikli utak számára. A parkosítás során víztakarékos öntözőrendszert alkalmaztak, valamint

szárazságtűrő és őshonos növények kerültek telepítésre. A bőséges zöld terület az olimpia falu

esetleges esővíz túlfolyását is hatékonyan kezeli.

Az olimpiai falu közvilágítását közel teljes egészében zöld energiával oldották meg, és

számos helyszínen napkollektorokkal biztosították a szükséges meleg vizet.

Olasz és kínai cégek együttműködésével felépítették az Olimpiai Játékok történetének

legnagyobb napenergiával működő központi vízmelegítő rendszerét is, ezzel biztosítva a

melegvíz-szolgáltatást a sportolók számára, mintegy 42 épületben.

Az Olimpia központi helyszíne, a Pekingi Nemzeti Stadion – ismertebb nevén Madárfészek –

innovatív, monumentális épület. Az Olimpia nyitó-, és záróünnepségnek, valamint az atlétikai

versenyeknek, és a labdarúgó mérkőzések egy részének otthont adó, mintegy 423 millió

57

dollárt felemésztő 91.000 férőhelyes aréna világszínvonalú. A stadion 330 méter hosszú, 220

méter széles, a magassága pedig 69,2 méter. A használható terület nagysága 204.000 m².

Az ágas-bogas, hálószerűen kialakított acélszerkezet biztosítja a levegő keresztirányú

mozgását, ugyanakkor védelmet biztosít a nézők, és sportolók számára az eső és szél ellen,

mindemellett az UV-sugárzást is megfékezi. A stadion napelem rendszerrel rendelkezik, a

gyep karbantartásához, ill. a tisztítási munkálatokhoz szükséges vízről, az épület saját esővíz-

felfogó rendszere gondoskodik.

A napenergia, szélenergia, és termálenergia felhasználásával az úgynevezett zöld

energiafogyasztás meghaladta a 26%-ot a pekingi létesítményeknél. 7 sportlétesítménynél

szereltek fel napenergia felhasználásával áramot fejlesztő rendszereket, itt évente 580.000

kWh áramot termelnek, melynek köszönhetően közel 5 millió tonnával csökkenthetik a

széndioxid-kibocsátást.

Elmondható továbbá, hogy:

� A pekingi olimpiai játékok teljes energiafelhasználásának több mint negyede volt

köthető megújuló energiákhoz.

� A szükséges elektromos áram közel ötödét fotovoltaikus egységek és szélerőművek

biztosították.

� Az úszószámoknak helyet adó csarnokot úgy építették meg, hogy évi 140.000 tonna

eső- és szennyvíz tisztítására legyen képes.

Peking összességében 17 milliárd dollárt költött a 2008-as olimpiai játékokhoz kapcsolódó

környezetvédelmi fejlesztésekbe. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által

kibocsájtott jelentés szerint a kínai főváros a kitűzött zöld célokat elérte, sőt nem egy esetben

túl is teljesítette azokat.

A város legnagyobb problémáját azonban a levegőszennyezés jelentette. (A legsúlyosabban

szennyezett városok nemzetközi "rangsorának" első húsz helyezettje között 16 kínai található.

A finompor-szennyezés mértéke Pekingben hatszor magasabb, mint New Yorkban.) A nyári

időszakban a rendszeres homokviharok és a szmog, súlyos problémákat jelent Pekingben,

olyannyira, hogy az is felmerült, hogy a szabadtéri hosszú távú versenyeket (kerékpár

58

versenyek, maratoni futás) ki is vehetik a Játékok programjából és több sportoló is jelezte

esetleges távolmaradását. Ez természetesen hatalmas kudarc lett volna a szervezőknek, így a

lehetőségekhez mérten ezt a problémát is igyekeztek megoldani. A jelentés szerint a

levegőminőség javulását leginkább a tömegközlekedés (elsősorban kötöttpályás)

infrastruktúrájának fejlesztésével, és járművek kibocsátási határértékeinek szabályozásával

érték el. A gépjárművekbe ráadásul csak a kevésbé szennyező, szigorú európai

szabványoknak megfelelő üzemanyagot tölthették. A tisztább levegő érdekében 30

környezetszennyező gyárat zártak be, ezen felül a szervező bizottság 300 környezetkímélő

járművet kapott szponzorától, a SAIC Motortól, Kína legnagyobb autógyártójától. Ezekkel az

autókkal szállították a versenyzőket, az esemény után pedig mind a 300 járművet bevonták a

helyi tömegközlekedésbe. A városi közlekedésben használt autóbuszok közül pedig 2810

járművet cseréltek le környezetbarát biodízel üzemű buszokra.

A közlekedés szigorú szabályozása lenyűgöző eredményeket hozott. A szénmonoxid

mennyisége 47%-kal, a poré 20%-kal csökkent. A savas esőket okozó kéndioxid és

nitrogéndioxid 14 és 38%-kal esett vissza. Ezek a számok feltehetően nem mondanának sokat

az ott élőknek, de tény, hogy a korábbi 180-ról az intézkedéseknek köszönhetően 278-ra

növekedett a tiszta égboltú napok száma.

A NOB kitért arra is, hogy a szabadtéri események, mint például a maraton futás

elhalaszthatók, amennyiben a levegő tisztasága nem megfelelő. A NOB 21 bázison óránként

mérte a szennyezettséget, és 72 órás időjárás-előrejelzést kapott a Játékok ideje alatt.

A kínaiak nemcsak a levegőszennyezés csökkentésében értek el sikereket. AZ UNEP kitér

arra is, hogy csak a városban 5%-kal, míg az olimpiai létesítmények esetében 23%-kal

szárnyalták túl a hulladék újrahasznosítás kitűzött irányszámait.

A helyi lakosok számára a leghasznosabbnak az újonnan épített 720 park, és zöldterület

bizonyult, melyekbe több mint 3.000.000 fát és cserjét telepítettek. A homokviharok

elkerülése, illetve a sivatagok felől érkező homoktömeg "lekötésére" pedig több kilométer

szélességben erdősávot telepítettek Peking elé.

59

Ezen eredmények ellenére, fenntarthatósági szempontból, az Olimpia igen ellentmondásosra

sikerült. Annak ellenére, hogy az olimpiai falu elnyerte a Zöld Épületek Tanácsának

nemzetközi ökodíját, a pekingi lett mindenidők legszennyezettebb Olimpiája is. Nem

bizonyultak tehát elegendőnek a kínai kormány intézkedései, melynek következtében

gyárakat zárattak be, építkezéseket lassítottak, megtiltották az autók egy részének

közlekedését, sőt több millió fát is ültettek.

3.1.3. London

Környezettudatosság szempontjából a Londoni Olimpia különös figyelmet érdemel. A britek

célul tűzték ki, hogy az eddig valaha volt legzöldebb, és legfenntarthatóbb Olimpiát szervezik

meg 2012-ben.

„We only have one planet” – Csak egy bolygónk van. Ezzel a címmel adta be London 2005-

ben pályázatát, mellyel elnyerték a rendezés jogát. Ebben azt ígérték, hogy rendezvényük

tiszteletben fogja tartani az ökológiai korlátokat, a kulturális sokszínűséget, és létrehoz egy

örökséget a sport, a környezet, valamint a helyi és a globális közösség számára. 2012

februárjában a londoni rendezői bizottság, egy fenntarthatósági irányelveket tartalmazó

kiadványt publikált, melyben a zöld rendezvények kritériumait és gyakorlati megvalósítását

foglalták össze (iránymutató standardokat felállítva ezzel a jövő sportszervezői számára).

A szervezők egyik alapgondolata a hagyományos grandiózus olimpiai külsőségektől való

megválás, és a fenntarthatóság szempontjának előtérbe helyezése volt. Fő céljuk volt, hogy az

Olimpia idejére elkészült fejlesztések hosszú távon is a londoniakat szolgálják. Az eseményre

való eljutás, illetve az ott tartózkodás pedig minél környezettudatosabb elvek mentén

valósuljon meg.

1. Területrendezés

Az építkezés kezdete előtt kiadták Környezetvédelmi Nyilatkozatukat, mely az olimpiai falu

(5. ábra) várható környezeti hatásait, és az azok kezeléséhez szükséges eszközöket

tartalmazta. Szerepeltek benne zajvédelemre, vízminőségre, közlekedésre, és a levegő

60

minőségére vonatkozó szabályozási tervek is. A jelentés részeként számos vizsgálatot

folytattak, hogy átfogóan felmérjék a terület aktuális állapotát. Állandóan mérték a zaj- és

porszintet a falu környékén, az eredményeket pedig hivatalos weboldalukon publikálták. A

vízvédelem fontos része volt, hogy a felhasznált vegyszereket, olajokat, a természetes vizektől

elzártan tárolják.

5. ábra: A londoni olimpiai falu

Forrás: Madarász Tamás archívuma

Az építkezés idejére áttelepítették a tarajosgőte- és varangypopulációkat, melyek a

rendezvény végével visszakerültek eredeti élőhelyeikre. A Biodiverzitás Akcióterv keretein

belül az olimpiai faluban 45 ha-on alakítottak ki változatos, vizes, erdős, és füves élőhelyeket

a madarak, kétéltűek, emlősök számára.

A rengeteg épületet és létesítményt, egy egységes környezetben szerették volna

megvalósítani:

� A park déli részén hatalmas pázsitok, sétáló övezetek és fesztiválkertek létesültek.

� Az északi részen erdős részek, természetes táj, kanyargó folyók voltak megtalálhatók.

� Nagyjából 700 faj betelepítése is megvalósult (például denevérek, rovarok és vidrák).

� A fák mellett mocsaras növényekből is több százezer tövet telepítettek.

61

A megvalósítás során a romos épületek, és az erősen szennyezett föld igen nagy gondot

okozott. A 19. század közepétől London ipartelepe látta el az egész országot iparcikkekkel.

Természetesen a vegyi üzemek, a hulladéklerakók, a műtrágyagyár, és a sokféle ipari

tevékenység nyomott hagyott a földben, legtöbbször a mérgező hulladékot csak elásták, nem

kezelték megfelelően (az már csak egy plusz probléma volt, hogy ez beszivárgott a talajvízbe,

mérgezte a folyókat stb). Napi tizenkét órában, a hét minden napján pucoltak minden marék

földet, volt bennük arzén, ólom, cink, réz és sok szénhidrogén. A különféle földtisztító

berendezésekkel a megtisztítandó mennyiség 85%-át, azaz 2.000.000 tonna földet sikerült

olyannyira méregteleníteni, hogy a laboratóriumi vizsgálatok szerint, abban még egy

kisgyerek is gond nélkül játszhatott volna.

2. Revitalizáció

Ez a gyakorlatban többek közt a fejletlen, és sivár kelet-londoni kerületek fizikai és társadalmi

revitalizációját jelentette – így került az Olimpiai Stadion és a számtalan csarnokot, épületet

magába foglaló 2,5 km2-es olimpiai park az ország egyik legszegényebb negyedébe. A

londoniak nem véletlenül választották a Stratfordot az olimpiai falu, és a főbb létesítmények

helyszínéül. Stratford egyenlő volt egy elhagyatott telekkel, ötven távvezetéktartó oszloppal,

több kilométernyi kábellel, gyárépületekkel, elhagyatott lakóépületekkel és temérdek

hulladékkal. (A távvezetékeket két földalatti, egyenként hat kilométer hosszú alagútban

vezették el). A revitalizáció során nagyjából 220 épületet fenntartható módon kellett

elbontani, a több tízezer tonna betont és összegyűlt téglát, illetve ennek 90%-át újra kellett

hasznosítani. Így nem csak a környezetet kímélték, nem csak spóroltak, hanem zölddé is

tették az építkezést.

3. „Újrahasznosítható” versenyhelyszínek, fenntartható építkezés

A sportesemények lebonyolítására hivatott komplexumok reprezentálják leginkább a

környezettudatos, előrelátó gondolkodást. Az aréna, és a kapcsolódó épületek, a

leginnovatívabb, legkörnyezettudatosabb technológiák felhasználásával készültek, így a

62

Játékok szervező bizottsága új fenntarthatósági standardot állított fel a sportrendezvény-

szervezés, és a stadionépítés területén. Kelet-London regenerációja jegyében az Olimpiai Park

területén 7 egyedülálló – a játékok után is hasznosítható – komplexum épült, ezek közé

tartozik például:

� a multifunkcionális uszoda,

� a kerékpárpálya,

� a kosárlabdacsarnok, valamint

� az energiaközpont, mely a játékok idején az olimpiai park, később pedig a környékbeli

lakónegyedek elektromos árammal való ellátásáért felel.

A sportlétesítmények nagy részét visszabonthatóra, vagy átalakíthatóra tervezték, hogy a

jövőben könnyen a lakosság, és a tömegsport szolgálatába állítható legyen. A vízi

komplexumot (6. ábra) például a versenyek végeztével átalakították, uszodákat és

tanuszodákat kialakítva benne a nagyközönség, és a helyi iskolások számára.

6. ábra: Londoni vízi komplexum

Forrás: Madarász Tamás archívuma

63

Az Olimpiai Park lakóépületeiből a rendezvény után lakóparkot hoztak létre. A 80.000 fő

befogadására alkalmas Olimpiai Stadiont (7. ábra) úgy tervezték, hogy a Játékok után

könnyen egy 25.000-es, hagyományos stadionná lehessen zsugorítani. Az építése is

környezetbarát volt, tetőszerkezetének kétharmadát újrahasznosított acélból, illetve régi

gázcsövekből alakították ki.

7. ábra: Az Olimpiai Stadion

Forrás: Zsédely, 2011

Ahol lehetett, a szervezők már meglévő épületeket jelöltek ki helyszínnek (Wimbledon,

ExCel – Exhibition Centre London – 8. ábra), ahol viszont nem volt szükség állandó

építményekre, átmeneti komplexumokat létesítettek nevezetes helyszíneken (Greenwich Park,

Hyde Park).

64

8. ábra: Wimbledon, ExCel

Forrás: Internet 18; Madarász Tamás archívuma

Az építkezéshez felhasznált építőanyagok 63%-át vasúton, vagy teherhajóval szállították a

helyszínre. Naponta 8 vonatnyi szállítmány érkezett az építés helyszínére (átlagosan naponta

12.000 tonna), egy vasúti szerelvény 75 teherautót váltott ki, lényegesen kevesebb

széndioxidot termelve ezzel.

Az Olimpiai Park területén elbontott régi épületek anyagának 98%-át újra felhasználták. Az

építési hulladék sem a szeméttelepre került, hanem újrahasznosításra, egy ugandai és egy riói

tábor megépítésénél.

A park déli részén lévő 200 éves csatornarendszert több millió fontért megtisztították. Betont,

rozsdás autóroncsokat, és megannyi bevásárlókocsit kellett kiemelni a vízből, hogy hajózható

65

legyen. Egy uszály 9 konténernyi anyagot szállított, ezáltal fuvaronként kilenc teherautóval

kevesebb terhelte a közúti közlekedést.

Az Olimpia építészeti előkészületei tökéletesen átláthatóak, dokumentáltak, és a nyilvánosság

számára is ellenőrizhetőek voltak. Ez az ellenőrizhetőség a szervező bizottságon túl, az

alvállalkozókra, és a beszállítókra is kiterjedt. A „zöld olimpia” jegyében mind a 75.000

vállalkozónak be kellett tartania a fenntarthatóságot biztosító előírásokat.

4. Megújuló energiaforrások

A fenntartható Olimpia egyik legsarkalatosabb pontja az, hogy miképpen sikerül minél

„zöldebben” biztosítani a sportlétesítmények, lakóházak energiaigényét. Ehhez minél

magasabb arányú megújuló energiaforrást igyekeztek alkalmazni a szervezők, és a

takarékosság érdekében számos innovatív módszert is bevetettek. Az Olimpiai Parkban

található energiaközpont például az Olimpia, illetve a Paralimpia idején is a park negyedének

elektromos árammal történő ellátásáért felelt. Az épületek felhúzásánál különösen ügyeltek

arra, hogy fenntartásuk ne károsítsa a környezetet.

A villamos energiát nap-és szélenergia segítségével állították elő, míg a hűtő-fűtőrendszerek

működtetéséhez biomasszát használtak.

Az épületek teteje környezetbarát építésű, napelemekkel felszerelt, ugyanakkor

esővízgyűjtőként is funkcionált, amit az épületek üzemeltetéséhez használtak fel, többek

között takarításra, növények öntözésére.

A Játékok alatt egy közműcég szennyvíz-újrahasznosítással gondoskodott az öntözésről, és a

WC-k öblítéséről. A vízi sportok során a medencéből kifröccsenő vizet egy csőrendszer

elvezette, és WC öblítésére használták fel.

A kerékpárcsarnok például 30%-kal kevesebb energiát használt, mint egy vele azonos

nagyságú hagyományos épület. A stadiont úgy tervezték, hogy később biciklisparkként

funkcionáljon tovább. Leengedhető tetővel építették, ami csökkenti a belmagasságot, így télen

66

gazdaságosabb a fűtése. Részben nyitott tetejével még a világítási költségeken is spórolhatnak

az üzemeltetők.

A „Réz Doboz” elnevezésű létesítmény, amely a kézilabdának és az öttusának adott otthont,

újrahasznosított rézből épült, és úgy tervezték, hogy a csarnokot természetes fény világítsa

meg, 40%-kal csökkentve ezzel az energiafelhasználását.

A kosárlabdacsarnok például a legnagyobb, ideiglenes, eleve újrahasználásra tervezett épület

az Olimpiák történetében.

A hullámformájú uszodaépület is részben tartalmazott átmeneti megoldásokat, lelátószárnyait

az Olimpia után leszerelték.

A legötletesebb energiatakarékossági forma azonban a kinetikus energia bevetése volt. Az

Olimpiai Stadiont és a Westfield Stratford City bevásárlóközpontot, egy különleges járda

kötötte össze, mely a lépések keltette mozgási energiát elektromossággá alakította át, akár 3

napig is tárolva azt. Az újrahasznosított gumi felületű járólapok – a tervezők szerint –

lépésenként egy LED izzó fél perces világításának megfelelő áramot állítanak elő.

Az szervezők célja volt az is, hogy minél alacsonyabb legyen a légkörbe jutó üvegházhatású

gázok mennyisége a sportverseny alatt, ezzel is felhívva a figyelmet a klímaváltozás mind

súlyosbodó problémájára. Ennek érdekében már az Olimpia és a Paralimpia tervezése során

igyekeztek megbecsülni a keletkező karbon-lábnyomot, majd a megvalósítás során minél

inkább csökkenteni azt. Végül 47%-ot sikerült lefaragni a CO2 kibocsátás mértékéből egy

„átlagos” Olimpiához viszonyítva, az energia-megtakarítás és a zöld áramellátás révén.

5. Te is légy aktív, válaszd a gyaloglást!

Azt sem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy hogyan jut el a különböző helyszínekre a

mintegy 9 millió néző. Az építkezéseken kívül így komoly kihívást jelentett a közlekedés

környezetbarát megoldása. A szervezők a környezettudatos közlekedés érdekében életre

hívták az Aktív Utazási Programot, amely az autókat kiiktatva, teljes egészében a jól

szervezett tömegközlekedésre, illetve a kerékpáros és gyalogos megközelítésre épült. Az

67

összes rendezvény helyszínét metróval és busszal is meg lehetett közelíteni. A versenyekre

kilátogatók ingyen használhatták érvényes belépőjegyükkel a helyi tömegközlekedést: a

belvárosból 15 másodpercenként induló metrót vagy éppen az új, gázüzemű buszokat igénybe

véve. A program nem titkolt célja volt, hogy a londoniak – pozitív élményekkel gazdagodva –

az Olimpia után is válasszák előszeretettel a sétát, illetve a biciklizést mindennapi közlekedési

formájukként.

6. Egészséges, helyi ételkínálat, zéró szeméttermelés

A londoni szervezők a vendéglátást is igyekezetek a fenntarthatóság irányába mozdítani,

tették mindezt etikus, azaz fair-trade kereskedelemből származó változatos, egészséges

ételkínálattal, és elérhető árakkal. Az árusítóknak szigorú követelményeknek kellett

megfelelniük, például csak biztonságos forrásból származó, minimális környezeti hatást

igénylő ételt kínálhattak, valamint ügyelniük kellett az újrahasznosítható csomagolás

alkalmazására is. Fő elv volt továbbá a megközelítőleg nulla szeméttermelés, vagyis a verseny

során keletkezett hulladék minél nagyobb fokú újrahasznosítása, amihez viszont az árusítókon

kívül a vásárlók aktív közreműködésére is szükség volt. Ehhez segítséget jelentett a

rendezvényen árult ételek és italok csomagolásán megtalálható piktogram, amely azt jelezte,

hogy az adott terméket melyik konténerbe kell helyezni.

Bár a britek minél jobban szerették volna mutatni a világnak London környezettudatosságát, a

betervezett célok nem valósultak meg teljesen. A játékok idején termelt hulladék 70%-nak

tervezett újrahasznosítása például nem teljesült maradéktalanul, többek között azért sem, mert

az olimpiai falu területén elhelyezett 4000 kukát nem mindenki használta rendeltetésszerűen.

7. Világításcsere

A rendezvény során a város nevezetességei is zöldültek. A Tower Bridge világítását még az

esemény előtt energia-hatékony LED izzósra cserélték. A statikus fényeket változó színű és

intenzitású fényekkel felváltó világításnak köszönhetően 40%-kal csökkent a fogyasztása.

68

A különböző épületeket és sportlétesítményeket úgy tervezték, hogy a jövőben is

használhatóak legyenek. Az olimpikonok szállását például lakóépületekké, a többi ingatlant

pedig iskolává, egyetemmé, sportlétesítménnyé, egészségügyi központtá alakították át a

Játékok befejeztével. A Játékok után az Olimpiai Park átalakítása is megtörtént, az olimpiai

falu bútorzatát és felszerelési tárgyait jutányos áron bárki megvehette.

A szélturbinák 1200 lakás számára elegendő energiatermelést tudtak biztosítani (lakások

áramellátása, utcai világítások).

A szervező bizottság alapos munkája ellenére, azonban néhány célkitűzést nem sikerült

teljesíteni a tervezett mértékben:

� A központi stadion energiaigényét 20% helyett mindössze 7%-ban sikerült megújuló

forrásokból fedezni.

� A bio-tüzelőanyagokat, valamint a napenergiát nem sikerült a tervekben előirányzott

mértékben felhasználni.

� Az Olimpia szimbólumának számító lángot – ami egyúttal a zöld olimpiát is

jelképezte volna – sem sikerült végül környezetkímélő módon, zéró CO2 kibocsátással

előállítani.

A vállalások közül leginkább a szén-dioxid csökkentését sikerült teljesíteni. A kibocsátást az

előirányzott 50% helyett, 47 %-kal sikerült csökkenteni.

Habár a vállalások mindegyikét végül nem sikerült teljesíteniük, összegezve a befektetéseket,

az épületek megépítését és a Játékok alatt megvalósított környezetvédő szempontokat, a 2012-

es Londoni Olimpia az eddigi legzöldebb és legfenntarthatóbb nyári játékoknak bizonyult.

3.2. Környezettudatos labdarúgó klubok

3.2.1. Manchester United

Carringtonban 1999-ben indult el az új edzőközpont, a The Trafford Training Centre (9. ábra)

építése, egy környezeti szempontból igen érzékeny területen. A klub vezetése a munkálatok

befejezése után döntött úgy, hogy a fenntarthatóság területén is vezető szerepet kíván

69

betölteni. Az edzőkomplexumot egy közel 2,5 km szélességű erdősáv mintegy 30.000 fája

veszi körbe. A létesítményben 14 különböző méretű futballpálya, étterem, tantermek, tenisz-

és más sportpályák, orvosi és regenerációs szobák találhatóak, mindemellett itt kap helyet a

MUTV irodája is.

9. ábra: Carringtoni edzőközpont

Forrás: Internet 11

A központ működtetése óriási napi forgalmat jelent, ezért saját szennyvíz elvezető rendszert

építettek ki, mely nem terheli a közvetlen szomszédságban levő védett területet.

A carringtoni edzőközpont köré próbáltak természetes környezetet építeni, melynek

eredményeképpen több állatot sikerült meghonosítani a környező erdőben.

Az üvegeket, műanyag dobozokat, linóleumot illetve a marketing tevékenységből

visszamaradt tárgyakat, azóta is szisztematikusan gyűjtik és újrahasznosítják. Ez volt a Vörös

Ördögök első lépése a fenntarthatóság irányába, azóta pedig számtalan hasonló

kezdeményezéssel, mára a legtöbb öko-standardot alkalmazó futball klub lettek.

A Klub az EMAS-on (Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer – Eco-Management

and Audit Scheme) kívül az alábbi legfontosabb minősítésekkel rendelkezik:

70

� Carbon Reduction Commitment 2011: Az Egyesült Királyság által elfogadott

egyezmény, mely szerint az ország 2020-ig évente 1,2 millió tonnával csökkenti a

szén-dioxid kibocsátását. A MU az elsők között csatlakozott a kezdeményezéshez.

� Green Tourism Business Scheme: Arany Minősítéssel rendelkezik a Manchester

United Museum & Tour Centre, valamint az itt található kávézó, a Red Café.

� ISO 14001: Környezetirányítási rendszer, melynek lényege, hogy a bevezetés során

reális célokkal, az alkalmazó félre szabva, ésszerű, környezeti terhelést csökkentő

létesítményt lehessen működtetni. A megvalósulását független harmadik fél vizsgálja.

� ISO 20121: Ezt a szabványt az Olimpiai Játékok alkalmával vezették be, ugyanis az

Old Trafford volt a futballmérkőzéseknek otthont adó egyik helyszín. Az előírások

betartásával csökken az egyes események környezeti terhelése, mely a stadion aktív

kihasználtsága miatt hatványozottan fontos szempont.

A fentieken kívül az alábbi zöld kezdeményezéseket lehet megemlíteni a Klub törekvéseivel

kapcsolatban:

� The Reds Go Green: A hulladék minél hatékonyabb újrahasznosítására koncentrál ez a

törekvés. Az oktatással foglalkozó részleg a MU múzeumában helyi iskoláknak,

turistáknak tart kurzusokat a „jó gyakorlatok”-ról, a hulladékgazdálkodásról és az

újrahasznosításról.

� United Switch Off and Save: A “United, kapcsold le és spórolj” program a klub

alkalmazottait ösztönzi, hogy munkájukat végezzék energia hatékonyan és

környezettudatosan. Ehhez minden segítséget megkapnak oktatás és szakmai

tanácsadás révén, illetve a klubbal együttműködő partnerektől. Ebben fontos szerepet

kap a klub Energia Menedzsment részlege, valamint a WRAP, mely Anglia egyik

legnagyobb újrahasznosítással foglalkozó szaktanácsadó cége. Az egyik legsikeresebb

együttműködés az ellátási lánc megreformálása volt az Envirowise vállalat

segítségével. Ez az akció az elmúlt öt évben a klub több mint 70 beszállítóját érintette,

és a számítások szerint 500.000 font megtakarítást eredményezett.

� ReUSE-A-Shoe: A Nike-val közös akció során az elhasznált cipőket összegyűjtik és a

talpukból különböző gumiborítású pályákat építenek.

71

Megemlítendő továbbá, hogy:

� Az esővizet a MU-nál is felhasználják a pálya locsolásához, ill. az újra nem

hasznosítható szemetet egy partner cég szemétégetőjébe szállítják, amiből energiát

termelnek.

� Az Apollo Tyres, a Manchester United labdarúgó csapatának hivatalos, regionális

gumiabroncs partnere, segítségével újrahasznosított gumiból alakít sportpályákat a

MU edzőközpontjaiban.

� Partnereiket is arra ösztönözik, hogy a klubbal való együttműködés során

környezetbarát megoldásokat válasszanak.

� Környezeti programjaik népszerűsítésével igyekeznek a szurkolók környezeti tudatát

is emelni.

� Hosszú távú célok között szerepel a nem megújuló energiaforrások használatának

csökkentése, a felhasznált újrahasznosított alapanyagok arányának növelése. (A klub

környezeti politikájában erre vonatkozóan pontos számadatot még nem találhatunk, az

ide kapcsolódó környezeti stratégájuk kidolgozás alatt van.)

� A 2011/2012-es idény volt az első alkalom, amikor a teljes felszerelés – mez, nadrág,

sportszár – újrahasznosított poliészterből készült. Minden egyes mez és nadrág

előállításával, 13 műanyag palackot hasznosítanak újra. Ez az eljárás, mely során a

műanyag palackok beolvasztásával készítenek műszálat, 30%-kal kevesebb

energiafelhasználással jár, mint a hagyományos műszál előállítás. A Nike 2010-óta

több mint 1,1 milliárd műanyag palackot hasznosított újra. A teljes mezgarnitúrához

felhasznált szövet súlya mindössze 150 gramm, ami 23%-kal könnyebb, mint a

korábbi Nike szerelések, és 20%-kal erősebb szerkezetűek.

3.2.2. Arsenal FC

Az Arsenal FC az angol első osztály egyik meghatározó csapata. Az elmúlt években a klub

felismerte, hogy tevékenysége fokozódó mértékben terheli a helyi, a nemzeti és a globális

természeti környezetet is. Ennek érdekében célul tűzte ki, hogy nemcsak betartja a környezeti

72

irányelveket, határértékeket, hanem megpróbál elébe menni az ezekkel kapcsolatos

elvárásoknak, mind a stadion üzemeltetésénél, mind az irodai munkák ellátásánál.

A klub otthona 1913 óta London Islington kerületében található. 1999-ben jelentkezett az

igény egy új stadion építésére, mellyel párhuzamosan megfogalmazódott az a törekvés is,

hogy tenni szeretnének a helyi környezetért. Az Emirates Stadion építésével kezdetét vette az

egész környék újjáépítése 25 ha-on. A területátépítési program, mely a fejlesztések központi

projektje volt, 390 millió fontba került. A stadion építéséhez kapcsolódó újjáépítési program

egész Európában a legnagyobb regenerációs projekt volt, mely részeként az alábbi

fejlesztések emelhetők ki:

� Az újjáépítési program során több mint 2600 új munkahelyet teremtettek (1800 hosszú

távú pozíció).

� Elhanyagolt ipari és hulladékgazdálkodási épületeket lebontottak, és helyére egy új

hulladék újrahasznosítási központot hoztak létre (60 millió font), mely nem csak

Islington, de a környező kerületek újrahasznosítási törekvéseit is támogatja.

� Jelképes összegért 2500 új, és felújított ház talált gazdára.

� Ipari parkok, úthálózatok, kerékpárutak, parkok, zöld terek kerültek kiépítésre,

továbbá nagy hangsúlyt fektettek a helyi közbiztonság fokozására is.

� Megépült az Arsenal Oktató Központja, mely számos programot, kurzust kínál a

fiataloknak.

Jól látható, hogy a terület regenerációs program a fenntarthatóság mindhárom pillérét

egyidejűleg érintette. A környezeti és társadalmi területeken megvalósuló projektek néhány év

alatt komoly gazdasági előnnyel is jártak, melynek köszönhetően számos új partnercég jelent

meg a kerületben.

Nemcsak a stadion építésénél, de az üzemeltetésnél is megfigyelhetjük a fenntarthatóság

elveinek érvényesülését:

� A klub felismerte, hogy a fenntartható hulladékgazdálkodás kulcsfontosságú része

kell, hogy legyen környezeti stratégiájának. Ennek érdekében minimalizálják a

felhasznált anyagok mennyiségét, igyekeznek kerülni az olyan alapanyagok

73

használatát, melyek nem újrahasznosíthatóak, és már eleve újrahasznosított alapanyag

használatára törekednek. Beszállítóikat is arra ösztönzik, hogy felismerjék és

csökkentsék termékük, és tevékenységük környezetre gyakorolt hatását.

� A meccsek idején külön erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a műanyag

poharak, palackok külön konténerbe kerüljenek.

� 2007 októberében egy kartonpapír tömörítőt, bálázót vásároltak, mely segítségével

jobban elő tudják készíteni az ilyen jellegű hulladékokat a szállításra. A

kartondobozok, raklapok, a szállítást végző cég által újrahasznosításra kerülnek. A

későbbiekben egy nagyobb méretű hulladékgyűjtő is beszerzésre került, a nagyobb

mennyiségű hulladék elhelyezése érdekében.

� Havonta átlagosan 10 tonna kartonpapír és műanyag palack kerül újrahasznosításra.

� A meccsek idején átlagosan 32 db 220 literes szemetes telik meg üveggel, ez

nagyjából 1,5 tonna üveg, ami szintén újrahasznosításra kerül.

� A kiszolgáló egységekben (büfé, étterem) keletkezett használt olajat biodízel

előállításához elszállítja egy partner, az ételmaradékok pedig komposztálásra

kerülnek.

� A stadion teljes területén vízfolyás nélküli pissoir-ok kerültek elhelyezésre a férfi

mosdókban.

� Egy, az elektromos áram optimalizálását szolgáló rendszer bevezetésével, a stadionban

átlagosan 20%-kal sikerült csökkenteni az energiafelhasználást.

� A klór-dioxidot szűrő rendszerrel a tiszta víz a stadion teljes területén biztosítva van.

� A spotlámpákat és fénycsöveket LED izzóra cserélték, ill. mozgásérzékelő detektorok

segítségével a fölösleges villanyhasználatot is sikerült minimalizálniuk.

� A csapoknál időzítők segítségével korlátozták a vízfolyás mértékét.

� A meleg víz biztosításához a termosztátot minimumra állítják.

� Az üzletekben biológiai úton lebomló reklámszatyrokat használnak.

� Az épület üres, vagy éppen nem használt helységeinél a fűtés/hűtés nem üzemel.

� Keresik annak a lehetőségét is, hogy a levágott füvet újrahasznosítsák.

74

Az irodákban a következő környezetbarát megoldások születtek:

� A mindenre kiterjedő szelektív hulladékgyűjtés 2007 tavaszán került megvalósításra.

� Az alkalmazottak környezettudatosságát tájékoztatók, előadások segítségével

igyekeznek növelni, valamint a belső információs rendszer és a kihelyezett poszterek

is információt nyújtanak e területen.

� A minimális energiahasználat megvalósítására (pl.: monitor kikapcsolás lámpák

lekapcsolása), tömegközlekedés használatára igyekeznek ösztönözni az

alkalmazottakat, továbbá az irodáknál rendelkezésre álló zuhanyzók lehetőséget

biztosítanak arra, hogy futva, gyalog, vagy biciklivel érkezzenek munkába a kollégák.

� Workshopokon a kollégák is elmondhatják javaslataikat, hogy szerintük milyen

intézkedések bevezetése segítene tovább zöldíteni a klub munkáját.

� A régi nyomtatók, patronok, computerek, monitorok minden esetben újrahasznosításra

kerülnek.

� A mosdókba elektromos kézszárítók kerültek felszerelésre a papírhulladék

minimalizálása érdekében.

� A felesleges papír és műanyag poharak használatának elkerülése érdekében az

alkalmazottak saját bögréiket használják.

� Az irodáknál a mosdókban – a stadionhoz hasonlóan – víztakarékos megoldások

kerültek bevezetésre (pl.: WC öblítés szabályozása, időzített csap).

� A borítékok, és a fénymásoláshoz használt papírok újrahasznosított alapanyagból

készülnek.

� Időzítő beállításával a PC-k, a világítás, a kijelzők, éjszakára és hétvégére

kikapcsolásra kerülnek.

3.2.3. Forest Green Rovers FC

Egy nagyobb átalakulás után az angol ötöd osztályú labdarúgó bajnokságban játszó

gloucestershire-i Forest Green Rovers klub az üzletpolitikáját az utóbbi években teljes

mértékben a fenntarthatóság felé fordította. A 2000-es évek elején pénzügyi nehézségekkel

75

küzdő egyesületet az Ecotricity nevű brit, zöld energiával foglalkozó vállalat mentette meg.

(10. ábra)

10. ábra: Forest Green Rovers Klub pályái

Forrás: Internet 16

Fotovoltaikus rendszerek alkalmazásán, valamint hagyományos izzók helyett LED lámpák

használatán túl, a Klub jóval többet tesz a környezet állapotának védelméért.

A stadionban – a világon az elsők között – olyan pázsit található, melyet nem kezelnek

semmilyen gyomirtó, vagy permetező szerrel, melynek köszönhetően a klub elnyerte Nagy-

Britannia első organikus focipályájának elismerő címét. Az elmúlt években a klub sikeresen

elhagyta a nitrogénalapú műtrágyákat, és a pálya karbantartásához használt

környezetszennyező anyagokat. Ezek helyett elsősorban növényi alapú anyagokat – például

tea vagy hínár alapú tápanyagok – használnak a gyep gondozására. A baktériumok és gombák

számára pedig rendszeresen faszenet juttatnak ki a játéktérre. A fű nyírását GPS koordináták

segítségével tájékozódó, önjáró gép végzi, melyre példát csak nagyon kevés helyen találunk a

világban, pl.: a Bayern Münchennél. A levágott füvet újrahasznosítják, egy helyi farmer

termőfölddé komposztálja.

Figyelemre méltó, hogy a munkákban az önkéntesek bevonását is komolyan gondolta a klub

vezetése. A programra jelentkező szurkolók tetőtől talpig környezetbarát festékkel festették át

76

az épületeket, spórolva ezzel a klub költségvetésén, és nem terhelve a környezetet. A 2006-os

átadás előtt a stadion újjáépítése a régi anyagok újrafelhasználásával, és modern

technológiával ötvözve valósult meg.

A csapat az idegenbeli mérkőzéseire a Nissantól kapott 11 darab, 100%-ban elektromos

autóval utazik, csökkentve ezzel szén-dioxid kibocsátást. Számítások szerint egy szezonban, a

430.000 megtett mérföld során, mintegy 135.000 kg CO2 keletkezne.

A stadionban kapható ételeket teljes mértékben helyi beszállítóktól szerzik be, a főzéshez

elhasznált olajt pedig összegyűjtik, és bioetanolként hasznosítják újra. A menü főleg

húsmentes, vegetáriánus ételeken alapul.

Megemlítendő továbbá, hogy a csapat mezeit foszformentes mosóporral mossák, a lehető

legalacsonyabb hőmérsékleten.

A klub EMAS minősítéssel rendelkezik. Kitűzött céljuk, hogy az első szén-dioxid kibocsátás

mentes klub legyenek, folyamatosan csökkentve a káros anyag kibocsátást, és a víz-, ill.

energiapazarlást.

3.2.4. Dratford FC

Az 1888-ban helyi munkások által alakított klub a hosszú évtizedek alatt számtalan

viszontagságon ment keresztül, majd 2006-ban egy új stadion kapuit nyithatta meg. A vezetés

célul tűzte ki: a közösség újjászervezését, a csapatnak állandó otthont adó stadion

létrehozását, valamint Angliában az elsők között létrehozni egy fenntartható kis méretű

komplexumot, ahol a befogadó hely alig haladja meg a 4000 főt (ülőhelyek száma 645). A

11.405 m² alapterületű stadion rövid sétányi távolságra van a város központjától, így a

látogatók, akár közlekedési eszköz igénybevétele nélkül is eljuthatnak a meccsekre. Abban az

esetben, ha a szurkolók mégis kényelmesebb megoldást választanának, a tömegközlekedés

használatára ösztönözik őket, ugyanis a parkolók száma mindössze 300 autó befogadására

limitált.

A stadion és a kiszolgáló rész egyedi, élő füves tetőszerkezettel rendelkezik, csökkentve az

emberi kéz munkáját, valamint biztosítva a természetes szigetelést és a megfelelő szellőzést.

77

A tetőt fából készült tartóoszlopokkal támasztották meg, ami a könnyű szerkezet miatt jó

választás volt. Fontos megemlíteni, hogy egy pálya optimális minőségben tartásához átlagban

20.000 liter víz szükséges naponta. Az esővizet ezért összegyűjtik, és a közeli mesterséges

tavakban tárolják, hogy innen biztosítsák száraz időszakban az öntözést.

A napelemek nemcsak a klubot látják el meleg vízzel, hanem a környék nyilvános mosdóit is

kiszolgálják. A stadionban energiatakarékos izzókat használnak, és korszerű padlófűtés,

valamint természetes zöld környezet várja a látogatókat. (11. ábra)

11. ábra: Dratford FC – Princess Park

Forrás: Gyüszi, 2013c

3.2.5. Ferencvárosi Torna Club

Európában már ismert, és elfogadott gyakorlat, hogy egy stadion a nevét főtámogatójáról

kapja, Magyarországon azonban ez még újdonságnak számító kezdeményezés. A Groupama

Aréna névadó partnere – Groupama Biztosító – széleskörű szponzorációs tevékenységének

köszönhetően 2011-től gyémántfokozatú támogatója, míg 2014 júliusa óta exkluzív partnere a

Ferencvárosi Torna Club-nak.

A Groupama Aréna üzemeltetője, és a Ferencvárosi Torna Club hivatalos marketing

ügynöksége, a Lagardère Unlimited Stadium Solutions (LUSS) Kft. Anyavállalata, a LUSS

AG világszerte számos, a Groupama Arénához hasonlóan komplex funkciójú stadiont

üzemeltet pl.: Brazíliában, Németországban, Svédországban, Szingapúrban. Olyan neves

78

klubokkal áll szerződésben, mint pl.: a Hamburger SV, az Eintracht Frankfurt, a Borussia

Dortmund, a Juventus, vagy a PSG.

A stadion 22.043 fő befogadására képes fedett lelátóból, az alatta kialakított szociális és

szolgáltató egységekből, valamint 3 pinceszintből, földszintből és 4 emelet magas fejépületből

áll. A stadion funkció mellett étterem, shop, múzeum, rendezvény- és irodaterek, ill. egyéb

bérterületek is megtalálhatók a létesítményben.

A stadion épülete íves, áramvonalas formálású, mely követi a tartószerkezet vonalvezetését. A

transzparens homlokzatburkolat alkalmazásával a lelátó, és más területek is megfelelő

természetes megvilágítást kapnak. A stadion díszvilágítása energiatakarékos LED világító

rendszerrel történik.

Az épület tervezése során fontos szempont volt, hogy az FTC igényein, és a kötelező

előírásokon túl (magyar előírások, Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) ajánlásai), a

környezeti hatás csökkentése is érvényesüljön.

A környezettudatosság növelése érdekében aktív és passzív módszerek egyaránt alkalmazásra

kerültek. Aktív módszer például az energia- és költséghatékony gépészeti rendszerek (pl.:

LED díszvilágítás) vagy a megújuló energiaforrások használata, míg a passzív módszerek

közé sorolhatjuk az újrahasznosított anyagok beépítését, építési anyagok környezettudatos

tanúsítványokkal rendelkező gyártóktól való beszerzését.

A következőkben az épület kivitelezése, és üzemeltetése során alkalmazott főbb

környezetvédelmi megoldások, fenntartható technológiák kerülnek bemutatásra:

1. Hatékony energiafelhasználású világítás, LED díszvilágítás

Az üvegezett homlokzati felületek, transzparens homlokzatburkolat a természetes

megvilágítást segítik. A mesterséges világítási rendszerek és árnyékoló szerkezetek

időkapcsoló segítségével is szabályozhatóak, az épületfelügyeleti rendszeren keresztül. A

vizesblokkok világításának energiafogyasztását jelenlét-érzékelőkkel optimalizálják, a pálya

79

világítása több fokozatban kapcsolható, a stadion díszvilágítása energia-hatékony LED

technológiával megoldott. A stadion teljes külső világítása alkonykapcsolóval vezérelhető.

2. Mesterséges szellőzés hővisszanyerővel

A teljes fejépület mesterséges szellőztetést kapott, bizonyos alárendelt helyiségek, valamint a

sky-boxok kivételével. A légkezelő berendezések hővisszanyerővel ellátottak, mind a

befúvási, mind az elszívási oldalon, a szellőzés energiafogyasztásának csökkentése

érdekében.

3. Használatot követő fűtési rendszer

A lelátó alatti kiszolgáló helyiségek használata időszakos, csak a pályán zajló rendezvények

alatt üzemelnek. Ezeken a területeken télen csak fagymentesítő, temperáló fűtés üzemel

elektromos radiátorokkal.

4. Intelligens épületfelügyeleti rendszer és energiafogyasztás mérése

Intelligens épületfelügyeleti rendszer segíti a hűtési, fűtési, szellőzési rendszerek, és a

világítás irányítását, szabályozhatóságát, valamint ezen túlmenően az energiafogyasztásuk

optimalizálását.

5. Megújuló energiaforrások használata

Az épület használati meleg-vizének fűtése részben napkollektoros rendszerrel történik. Ennek

érdekében kb. 100 m² felületű 45 síkkollektor került elhelyezésére a lelátó fölötti tető DNY-i

oldalán. A napkollektoros rendszer várhatóan a meleg-víz termeléséhez szükséges

energiaigény közel 40%-át fogja lefedni.

80

6. Vízfogyasztás minimalizálása, esővíz hasznosítás

A lelátók alatti vizesblokkok vízellátásának automatikus lekapcsolásával a használat időbeli

eloszlását lehet lekövetni, a rendezvényekhez, mérkőzésekhez igazítva a vízellátást. Az

állandó jelleggel használt fejépületben lévő piszoárok vízmentes kivitelűek, az épület

különböző funkciójú területeinek vízfogyasztását pedig külön almérőkkel követik nyomon.

A tetőszerkezetre hulló csapadékvizet összegyűjtik, mely érdekében a stadionon kívül egy

terepszint alatti, 200 m³ hasznos térfogatú esővízgyűjtő ciszterna került kialakításra, amely a

fejépületi WC-k öblítését, és a pálya öntözését látja el.

7. Beépített anyagok, hőszigetelések

Az építőanyagok gyártása során fellépő környezetterhelés csökkentése érdekében helyszínen

újrahasznosított anyagok (pl.: újrahasznosított darált beton) kerültek beépítésre az épületben,

a választott hőszigetelések szinte mindegyike a BRE Green Guide szerinti életciklus-adatbázis

alapján alacsony környezetterhelő hatású, A vagy A+ besorolású.

8. A kivitelezés környezeti hatásának csökkentése

A kivitelező hulladékgazdálkodási tervet dolgozott ki az építési területre, hogy a keletkező

hulladék minél nagyobb arányban (75%-nál több) kerüljön újrahasznosításra vagy újbóli

felhasználásra.

A bontás során keletkező építési hulladék telken belüli újrahasznosítása fontos szempont volt,

így minden kültéri burkolt felület feltöltése, ill. a padlók aljzatának több mint negyede 100%-

ban újrahasznosított építési törmelékből (darált beton) készült.

9. BREEAM minősítés és teljesítmény

Az FTC új stadionja az angol BRE szervezet (Building Research Establishment)

környezettudatos épületminősítési rendszerében került értékelésre. A projekt minősítése a

81

BREEAM International Bespoke 2010 rendszerben történt. Ennek során 9 kategóriában (pl.:

energia, beépített anyagok, közlekedés, hulladék) értékelik a projektet, majd az egyes elért

pontszámok súlyozásából adódik a projekt összteljesítménye.

Ez alapján az alábbi minősítések érhetők el:

� 30%-tól ’Pass’ – megfelelt,

� 45%-tól ’Good’ – jó (várható BREEAM osztályozás a stadionnál: 50,4%),

� 55%-tól ‘Very Good’ – nagyon jó,

� 70%-tól ‘Excellent’ – kitűnő,

� 85%-tól ‘Outstanding’– kiváló.

Az FTC stadion főbb jellemzői, és a BREEAM minősítés folyamán figyelembe vett

alapadatok a következők:

� Épület beruházási költsége: 313.186 HUF/m2

� Gépészeti és villamos rendszerek költsége: 140.407 HUF/m2

� Külső munkák költsége: 29.934 HUF/m2

� Összes bruttó szintterület: 40.252,00 m2

� Telek területe: 4,44 ha

� Különböző funkciójú területek:

• Recepció, előtér: 739,12 m2

• Irodák, üzemeltetés: 1.319,49 m2

• Tárgyalók, boxok, lounge: 1.336,57 m2

• Konferenciaterem, rendezvényterek: 3.615,96 m2

• Konyha, teakonyhák: 199,48 m2

• Étterem: 154,83 m2

• Bérterület, kereskedelem: 1.199,34 m2

• Öltözők, UEFA számára biztosított terület: 666,67 m2

• Vizesblokk: 1.389,04 m2

• Parkolók: 10.087,53 m2

• Gépészeti helyiségek: 893,75 m2

82

• Egyéb (tárolókkal együtt): 8.768,93 m2

� Közlekedők területe: 9.881,29 m2

� Tárolók, raktárak területe: 1.292,47 m2

� Tervezett éves elektromos áramfogyasztás: 59,59 kWh/m2

� Tervezett éves fosszilis energiafogyasztás: 29,21 kWh/m2

� Tervezett éves megújuló energia előállítás: 1,77 kWh/m2

� Tervezett vízfogyasztás (pálya locsolási igényével együtt): 2,63 m3/fő/év

� Tervezett esővíz vagy szürkevíz felhasználás (a teljes vízfogyasztás arányában): 13%

3.2.6. Debreceni VSC

A Nagyerdei Stadiont 1934-ben adták át a közönség számára, mely az elmúlt 79 évben

számos futballmérkőzésnek, salakmotor- és atlétikai versenynek, kulturális rendezvénynek

adott otthont. 2013 januárjában azonban rekonstrukciós munka kezdődött annak érdekében,

hogy a kor színvonalának és igényeinek megfelelő létesítménnyé alakuljon át az aréna.

A 2014 májusában átadott 20.340 férőhelyes stadion közvetlen szomszédságában található

100 éves Víztorony, a körülötte kialakuló park és rendezvénytér, az állatkert, a vidámpark, a

gyógyfürdő, a szálláshelyek, a szabadtéri színpad, valamint a közeli sportcentrum, olyan

lehetőségeket rejt magában, mely turisztikailag is vonzóvá tette a város ezen részét.

A létesítmény asszimetrikus lelátója a maximális nézőszám elérését biztosítja. Az egykaréjos

lelátó kialakítása a funkcionális egyszerűségen túl, a közösségi összetartozás érzetét is erősíti.

A látványos szerkezeti és ésszerű funkcionális kialakítás miatt, a belső elrendezés világos, és

könnyen átlátható: a szurkolói érkező szint, a parkszint, valamint VIP-szintek jól

elkülönülnek.

Nagyságát és modernségét igazolva, a stadion tekintélyes méretekkel rendelkezik az összes

alkotóelemét tekintve: a labdarúgó pálya mérete 68x105 m, a VIP-szint 2.090 m2, a Sky-szint

pedig 1.690 m2. A létesítmény a nézők számára – funkcionálisan – különböző szektorokat

biztosít: Debrecen szurkolói, B-közép, vendég szurkolói szektor, VIP- és média ülőhelyek,

Sky páholyok, illetve akadálymentes ülőhelyek.

83

Számos belső és külső helyiséggel biztosítják a látogatók komfortérzetét. A szektorok

érkezési szintjén 16 büfé kínálatából választhatnak a szurkolók, a Loki shopban színes és

kreatív termékeket vásárolhatnak, a 2490 m2 területen fekvő belső rendezvényhelyszín – a

hozzá kapcsolódó külső térrel – pedig szórakozási lehetőséget biztosít a mérkőzésnapokon

kívül is. Mindez a negyedik generációs stadion sajátossága, mely túlmutat magán a

stadionfunkción, és környezetében olyan közösségi tereket hoz létre, melyek a hétköznapok

során élményparkot, és programokat biztosítanak a nagyközönségnek.

Az új stadion terveinek elkészítése során a cél az volt, hogy a stadionhoz kapcsolódó

útvonalak a hétköznapokban is használhatóak legyenek, sétára, sportolásra, a parkkal egy

szinten található terekbe pedig a stadiontól egyértelműen elhatárolható üzemeltetési egységek

kerüljenek kialakításra pl.: szórakozóhely, kávézó, fitneszterem, diagnosztikai labor.

A régi épületből maradtak meg elemek, a lelátónak is meghagyták egy részét, amit

hasznosítottak az északi oldalon, kisebb rendezvények, koncertek, akár kisebb

sportesemények rendezésére alkalmas téren.

A debreceni Nagyerdő természetvédelmi, Natura 2000-es besorolású terület. A Natura 2000-

es indikátorfajok jelenléte nehezíti az ilyen kaliberű kivitelezési munka megvalósítását. A két

indikátorfajból azonban itt csak egy található (hőscincér), és ez is nagyon pici területen, amit

a beruházási munkálatok nem érintettek.

Egy UEFA 4. kategóriájú stadionnak – így a Nagyerdei Stadionnak is – számos előírásnak

kell megfelelnie, mint pl.:

� Labdarúgó pálya mérete: 105 m hosszú, 68 m széles (teljesítve);

� Játékvezetői öltöző minimális mérete: 20 m² (teljesítve);

� Világítás minimális fényereje: 1400 lux, minden irányban (teljesítve, 1800 lux);

� VIP parkoló: 150 (teljesítve);

� Minimális ülőhelyek száma: 8 000 (teljesítve, 20.340);

� Minimális VIP ülőhelyek száma: 500 (teljesítve, 746);

� VIP ülőhelyek száma a vendég csapat részére: 100 (teljesítve);

� VIP fogadási terület: 400 m² (teljesítve, 1670 m²);

84

� Minimális sajtós terület: 200 m² 75 fő részére (teljesítve, 330 m²).

Annak ellenére, hogy a stadion stratégiájában, működési tervében külön szempontként nem

jelenik meg a környezetvédelem, az új stadion kivitelezési munkái, működtetése során számos

környezetbarát megoldással találkozhatunk.

A homlokzat membránmegvilágítása, mely tulajdonképpen egy külső design megvilágítás

(bármilyen színnel és hatással működtethető) LED-es megoldással lett kialakítva. A stadion

területén, ahol erre lehetőség van, szintén energiatakarékos izzókat, és mozgásérzékelőket

használnak az energiafelhasználás optimalizálására.

Az öntözőrendszer kialakítása döntő jelentőségű mind az UEFA előírásoknak, különböző

standardoknak való megfelelés, mind pedig a megfelelő fűfelület kialakítása szempontjából.

Fontos kiemelni, hogy a stadion saját kúttal rendelkezik, és az esővizet a fűfelületről és a

tetőfelületről is össze tudják gyűjteni a ciszternákba. Az így kialakított kvázi zárt rendszerű

öntözés nagyban hozzájárul a költséghatékony öntözés megvalósításához.

A megfelelő fűfelület kialakításához azonban nem elegendő csupán az öntözésről

gondoskodni, a széljárás, a benapozás, a föld, a homok minősége, és a műtrágya hatása sem

hagyható figyelmen kívül, hiszen ezekre minden fűmag másképp reagál. Ezekhez adódik még

hozzá, hogy a megfelelő mennyiségű víz, megfelelő időben kerüljön kijuttatásra. Ezen

sajátosságokat figyelembe véve, a teljesen automatikus öntözési rendszer kialakítása itt nem

valósítható meg. (A külső, stadiont körülvevő zöld területek gondozása, öntözése pedig már

Önkormányzati hatáskörbe tartozik.)

A mosdókban infrás érzékelővel ellátott csapok, és – a többi közforgalmi térhez hasonlóan –

jelenlét érzékelők kerültek kialakításra.

A meleg víz és a fűtési energia előállítása távhővel történik. Tekintettel arra, hogy egy 1,5

éves épületről beszélünk, sikerült a legkorszerűbb technológiákat, technikákat alkalmazni, pl.:

különböző épületgépészeti megoldások, hővisszanyerő rendszer segítségével.

85

A külső hőmérsékletet, és a stadion pillanatnyi használtságát is figyelembe vevő komplett

épületfelügyeleti rendszer vezérli ezeket a rendszereket, mely segíti a legoptimálisabb

energiafelhasználás megvalósítását.

A helységek fűtése fan-coil-os, ami képes arra, hogy csak önmaga belső hőjét forgatva fűtse,

klimatizálja a helységet.

A pályafűtési rendszer kialakításánál az elektronikus megoldást választották, szemben a

glikolossal, elkerülve ezzel azt, hogy egy erős összetételű vegyi anyag keringjen a talajban,

ami bármilyen sérülés vagy meghibásodás esetén gondot okozhatott volna környezetterhelési

szempontból is.

A stadion belső részeinek borítására teflonszálas szőnyeget használnak, mely tisztítása során

elkerülhetetlen a kemikáliák használata, ugyanakkor igyekeznek ezeket nem pazarló módon

használni.

A Nagyerdei környezet figyelembe vétele külön kihívást jelentett a tervezőnek. Az épületet

tulajdonképpen „elnyelni” a környezet, mely köszönhető a kialakított nyomvonalaknak és,

hogy a lombkorona szintbe belesimul a stadion.

Előre bejelentett tény volt, hogy az épület LEED Gold minősítésre törekszik. Bordás Péter, a

stadion felelős tervezője, elmondása szerint „olyan nincs, hogy építünk valamit, amire azt

mondjuk: európai színvonalú, miközben nemzetközi tanúsítvánnyal nem rendelkezik.” Ennek

megfelelően, a csapatban LEED minősítési szakértő is dolgozott.

A több mint 200 beállásos mélygarázs kialakításával sikerült még több zöld területet

felszabadítani a stadion körül, ugyanakkor biztosított a szurkolók parkolási lehetősége is.

A stadion tömegközlekedési eszközzel – villamos – történő megközelíthetősége kiválónak

mondható.

Maga a stadion újrahasznosítással nem foglalkozik, de az irodai eszközöknél az

újrahasznosított alapanyagból készült eszközöket preferálják.

86

3.3. Az NBA fenntarthatósági törekvései

A kosárlabda feltalálását Dr. James Naismith-nek köszönhetjük, akit 1891-ben megkértek,

hogy, találjon ki egy fedett pályás játékot a téli időszakra. Naismith két barackos kosarat

kötött a tornaterem erkélyéhez. Egy évvel később megrendezésre került az első nyilvános

mérkőzés, majd ezt követően folyamatosan alakultak ki a szabályok is.

Az első profi liga 1898-ban alakult, de két év után feloszlott. Az 1904-es Olimpiai Játékokon,

St. Louisban, a kosárlabdát bemutató sportágként játszották. 1932-ben megalakult a

Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA), és az 1936-os berlini ötkarikás játékokon már a

kosárlabda olimpiai sportágként szerepelt. Tíz évre rá létrejött az Amerikai Kosárlabda

Szövetség 11 csapattal, az első mérkőzést Torontóban játszották. Érdekesség ezzel az

összecsapással kapcsolatban, hogy aki magasabb volt George Nostrandnál (203cm), a Toronto

centerénél, az ingyen tekinthette meg a mérkőzést. 1949-ben alakult meg az NBA, méghozzá

úgy, hogy a Nemzeti Kosárlabda Liga (NBL) maradék csapatai csatlakoztak az Amerikai

Kosárlabda Szövetséghez (BAA), amely Nemzeti Kosárlabda Szövetségre (NBA) módosította

a nevét. A liga nemzetközi és belső hivatalait a New York-i központból irányítják.

Az NBA-ben a Keleti és a Nyugati főcsoport 15-15, azaz összesen 30 csapatból áll. Ezen

belül a főcsoportok is tagolódnak 3-3 kisebb csoportba, amik 5 csapatból állnak. Az NBA

egy-egy idénye két részből áll, az alapszakaszból és a rájátszásból. A világ harmadik

legnagyobb nézőszámú profi sportligájában játszó nem amerikai, és kanadai játékosok aránya,

közel 20%.

Az NBA 2007-től dolgozik együtt a Természeti Kincsek Védelmének Tanácsával (Natural

Resources Defense Council – NRDC), mely egy non-profit környezetvédelmi szervezet. Az

1970 óta működő szervezetnek 1,3 millió tagja és aktivistája van, céljuk a világ természeti

kincseinek, a környezetnek és a közegészségügynek a védelme. Az NRDC a kezdetektől

fogva támogatta a Liga környezetvédelmi törekvéseit, segítette környezeti politikájuk

kidolgozását, és népszerűsítette a fenntarthatóságot szolgáló törekvéseiket (víz/energia

megtakarítás, ill., újrahasznosítási programok bevezetése, tömegközlekedés használata).

87

A Liga zöld intézkedéseinek bevezetése előtt az NRDC mind a központi irodában, mind az

NBA New York-ban található üzletében környezeti felülvizsgálatot tartott. A felmérés

eredményeit figyelembe véve tanácsaik a következő területekre terjedtek ki: papírhasználat

csökkentése, hulladéktermelés visszaszorítása, környezetbarát tisztítószerek, és festékek

alkalmazása, újrahasznosítás arányának növelése, energiahatékonyság javítása. A javaslatokat

megfogadva, pl.: az NBA BPA mentes műanyag termékeket kezdett el gyártani. Tette mindezt

4 évvel azelőtt, hogy az USA-ban betiltották a BPA, műanyag termékeknél történő

használatát.

A környezetvédelmi intézkedéseik nemcsak az irodákban és az üzletekben, hanem a

rendezvényeiken is megfigyelhetőek voltak. Pl.: 2009-ben az NBA által szervezett

kiránduláson újrahasznosított alapanyagból készült tányérokat, evőeszközöket, szalvétákat

használtak, a műanyag flakonokat és alumínium kannákat 100%-ban újrahasznosították.

Nem sokkal azután, hogy a liga környezetvédelmi intézkedései beindultak, megalakult az

NBA Zöld Programja, létrejött a programról tájékoztatást nyújtó NBA Green honlap, az

NRDC pedig tanácsadóként továbbra is támogatta a csapatok, arénák zöld törekvéseit.

Az NBA Green honlapján otthon és irodákban megvalósítható zöld tippeket olvashatunk,

tájékozódhatunk a csapatok, játékosok környezeti tevékenységéről; ill. a fenntarthatóság

jegyében, társadalmi munkában végzett eseményekről.

2008-ban az All-Star gála New Orleans-ban került megrendezésre. Ez volt az első All-Star

rendezvény, ahol nagy hangsúlyt fektettek a környezetbarát technológiák használatára: az

aréna energetikai auditja sikeresen lezajlott, a rendezvény során a sportolókat hybrid autókkal

szállították, a mosdókban 100%-ban újrahasznosított alapanyagból készült papírtörlőket

helyeztek ki, továbbra is folytatódott a műanyag flakonok újrahasznosítása.

Az Adidas jóvoltából a rendezvény során az All-Star mezek, melyek az NBA green logójával

lettek ellátva, 50%-ban újrahasznosított poliészterből készültek;

Az árverésre kerülő dedikált Spalding kosárlabdák 40%-ban újrahasznosított alapanyagból

készültek.

88

Az „NBA Green Week” elnevezésű rendezvény 2009-ben került megrendezésre először. Az

azóta is minden évben megtartott 1 hetes rendezvény ideje alatt, többek között, az alábbi

programokkal, intézkedésekkel találkozhatunk:

� Meccseken a játékosok ruhái közel 50%-ban biopamutból készülnek;

� A liga összes csapata szervez parktakarítást, faültetést, jótékonysági árverést;

� A Hewlett Packard (HP) a Miami Heat, a Houston Rockets, és a Dallas Mavericks

csapatokkal tengerpart takarítására invitálta a szurkolókat;

� 2010-ben az enyhén rongálódott sportcipőket le lehetett adni az NBA NY-i üzletébe,

melyek Kelet-afrikai fiatalokhoz kerültek. Akik leadták régi cipőjüket, új cipő

vásárlása esetén 20% árengedményt kaptak;

� 2011-ben „korlátlan cselekedet a fenntarthatóságért” elnevezésű, telefonra letölthető

applikáció szolgált zöld ötletekkel a szurkolónak, hogy hogyan tudnak

környezettudatosak maradni mindennapjaik során;

� A kifőzdékben, éttermekben használt olajok 100%-ban biodízelként kerültek

újrahasznosításra;

� Az ételmaradékok 100%-ban komposztálásra kerültek;

� Szelektív hulladékgyűjtés;

� Tömegközlekedés használatára történő ösztönzés.

2012-ben az NBA és az NRDC együttműködése révén sikerült megvalósítani, hogy az idény

valamennyi NBA mérkőzésén az arénákban, TV csatornákon bemutatásra került az a kisfilm,

mely az NBA környezeti intézkedéseit, és az elért eredményeket ismertette. Becslések szerint,

közel 17 millió néző látta a tájékoztatót.

A Liga fokozott figyelmet fordít arra, hogy csapatainak és a csapatoknak otthont adó

arénáknak, a fenntarthatóság jegyében végzett intézkedéseiről széles körben tájékoztassa a

szurkolókat, befektetőket, érdeklődőket. A következőkben, a teljesség igénye nélkül, három

aréna törekvései kerülnek bemutatásra.

89

1. American Airlines Arena, a Miami Heat otthona (12. ábra)

1999. december 31-én nyitotta meg kapuit a 19.600 fő befogadására képes Aréna, mely

építési költsége meghaladta a 300 millió dollárt.

12. ábra: American Airlines Arena, Miami

Forrás: Internet 7

Az Aréna zöld intézkedései közül az alábbiakat lehet kiemelni:

� 2009-ben LEED tanúsítványt szerzett az aréna, majd 2014-ben a LEED tanúsítványt

arany minősítéssel is megkapta;

� Zöld intézkedéseknek köszönhetően 1 év alatt 1,6 millió USD spóroltak 2009-ben, ami

vonzóvá vált egy befektetőnek, aki további 1 millió USD támogatást biztosított;

� Zöld intézkedéseinek köszönhetően olyan cégek keresték meg, melyekkel korábban

nem volt kapcsolatuk: Georgia Pacific, Johnson &Johnson;

� Az aréna vonzóvá vált olyan rendezvények számára is, melyeknél fontos volt a zöld

környezet;

� Az Aréna 53%-kal kevesebb energiát fogyaszt más, hasonló méretű arénához képest,

éves energiaszükségletének 75%-t megújuló erőforrásból fedezik;

90

� Az aréna területén 240 lámpát cseréltek ki, éves megtakarítás: 976 dollár, beruházás

megtérülése 2 év;

� Automatikus vezérlésű fűtő, hűtő, szellőztető rendszer;

� Fényvisszaverő, fehér tetőszerkezet, mely az épület átmelegedését mérsékeli;

� 2013-2014 között 150.000 kg szemetet gyűjtöttek össze az aréna környékén, és 2500

kg ételt adományoztak a rászorulóknak;

� A tisztító szerek 65%-a LEED vagy más fenntarthatósági tanúsítványnak megfelel;

� A 2015 márciusában megrendezett „NBA Green Week” program keretén belül, a

csapat iskoláknak szerveztek előadásokat, gyakorlati tanácsokkal látták el a

gyerekeket környezettudatosságuk javítása érdekében.

2. Staples Centre, a LA Clippers, LA Lakers, LA Kings, LA Sparks otthona (13. ábra)

1999-ben, 410 millió dolláros költségvetésből épült a 20.000 fő befogadására képes Staple

Centre. Az Arénában évente 250 eseménnyel, és közel 4 millió látogatóval lehet számolni. Az

NBA, NHL mérkőzéseken túl, a Grammy díjátadónak is otthont ad az épület.

13. ábra: Staples Centre, Los Angeles

Forrás: Internet 10

91

A környezetvédelmi intézkedéseit tekintve élen járó aréna, az alábbi intézkedéseket hajtotta

végre:

� Az első aréna volt az Egyesült Államokban, mely ISO 14001 tanúsítvánnyal

rendelkezik, és LEED tanúsítvánnyal is rendelkezik;

� Környezeti teljesítmény mutatóit évről évre publikálja;

� 1727 panelből álló napelem rendszer került kiépítésre 8000m2-en, mely az épület

energia szükségletének 5-25%-át biztosítja, (5% pl.: a Grammy díjátadó esetén, 25%

egy kisebb rendezvény esetén), éves megtakarítás: 55.000 dollár;

� 3000 halogén izzót LED izzóra cseréltek, éves megtakarítás 80.000 dollár;

� 2014-ben újabb izzócserét hajtottak végre, melynek köszönhetően éves szinten közel

300.000 dollárt tudnak megspórolni;

� Külön gyűjtik az újrahasznosításra alkalmas szemetet, ezen belül is szelektálva a

papírhulladékot, fa termékeket, elektronikai szemetet, ill. a Levy Étteremmel

együttműködve az üveg, műanyag, és alumínium tárolókat;

� Mosdók korszerűsítésével (öblítésnél a tartály vízfolyásának korlátozásával) 3,5 millió

liter vizet takarítanak meg évente (28.200 dollár);

� A tisztító szerek 60%-a környezeti tanúsítvánnyal rendelkezik;

� Az összes WC papír, kéztörlő, fénymásoló papír min.30%-ban újrahasznosított papírt

tartalmaz;

� A meccsek idején kedvezményes metrójegyek vásárolhatók;

� A rendezvények belépőjegyeivel ingyen, vagy kedvezményesen használhatják a

tömegközlekedési eszközöket a szurkolók;

� Az arénánál ellenőrzött biciklitároló került kiépítésre;

� 2011-től az ételmaradékok komposztálásra kerülnek;

92

� Büféknél az újrahasznosítható poharak visszaadásával a következő üdítőt

kedvezményes áron kapják a nézők;

� Honlapjukon fenntarthatósági ötletekkel szolgálnak a szurkolóknak is.

3. Philips Aréna, Atlanta Hawks, Atlanta Dreams otthona (14. ábra)

14. ábra: Philips Arena, Atlanta

Forrás: Internet 9

A 18.000 férőhelyes aréna 1999 óta minden évben igyekszik egyre többet tenni a

környezetvédelem területén:

� Az Aréna 2009-ben szerzett LEED tanúsítványt;

� Víztakarékossági programjuknak köszönhetően (vízvezetékek korszerűsítése,

mosdókban víztakarékos fejek felszerelése, WC öblítésénél lassú vízfolyás

biztosítása), évente 7,5 millió liter vizet spórolnak meg;

� Száraz takarítási eljárás segítségével csökkentették a kemikáliák használatát;

� Éves szinten 8%-kal tudják csökkenteni energiaszükségletüket, mellyel 4,5 millió

kWh energiát tudnak megspórolni;

93

� Automatizált, külső levegőt használó hűtő/fűtő berendezés biztosítja az optimális

hőfokot az épületben;

� A 34W-os fénycsöveket 25W-ra, a kompakt fénycsöveket 20W-ról 12W-ra cserélték;

� Kb. 20%-kal kevesebb az épület energiaigénye, mint más, szintén két csapatnak

otthont biztosító arénának;

� A szőnyegek 30-50%-ban újrahasznosított alapanyagból készülnek;

� Izzók, elemek, ill. a műanyag, üveg és alumínium hulladékok egy partner cég

jóvoltából újrahasznosításra kerülnek;

� Évente 12 tonna ételmaradék kerül komposztálásra;

� A papírtermékek 100%-ban újrahasznosított alapanyagból készülnek;

� A „Zöld tisztítás” programhoz csatlakozva, felhagytak a veszélyes kemikáliák

használatával, és sikerült csökkenteniük a vízfogyasztás mértékét is.

3.4. A Baseball Liga zöld intézkedései

A modern baseball a roundershez és a kriketthez hasonló korábbi brit és ír labdajátékokon

alapuló amerikai találmány. A sportot legkorábban egy 1744-ben megjelent brit publikációban

említik, azonban az első feljegyzett baseballmeccset 1846-ban játszották New Yersey-ben.

A profi baseball, az azt megelőző amatőr baseball ligák alapjaira építkezett. Az 1857-ben

létrehozott Baseball Játékosok Nemzeti Szövetsége (National Association of Baseball

Players) 1875-re már 13 csapatot sorakoztatott fel, ennek ellenére nem volt hosszú életű. Az

1875-ös szezon után a Nemzeti Szövetséget felváltotta a Nemzeti Liga (National League).

Ezelőtt a csapatok és maga a játék is a játékosok irányítása alatt voltak, de a NL-ben az

irányítást átvették az üzletemberek. Normákat és elveket állapítottak meg a jegyárakra,

program beosztásokra, és a játékosok szerződéseire vonatkozóan. Ezt követően számos liga

alakult, de néhány évi működés után mind csődbe jutott. 1901-ben létrehozták az Amerikai

Ligát (American League), majd 2 évre rá a két liga (NL és AL) egyesült, és a Major League

Baseball nevet kapta. Ezt követően néhány liga próbálta még megtörni az MLB

monopóliumát. Az 1922-es döntés, miszerint a baseball, egyedüliként a szabad versenyes

gazdaságban monopóliumot kapott, elkerülhetetlenül konfliktushoz vezetett, mégpedig a

94

csapattulajdonosok és a játékosok között. A profi baseball játékosok az idők folyamán sokszor

szerveződtek, de soha nem tudtak olyan előnyöket kiharcolni, mint amilyeneket a

szakszervezetek kiharcoltak tagjaiknak az ipar más területein.

Napjainkban a profi baseballbajnokságban a játékosok 26,5%-a érkezik az Államokon és

Kanadán kívülről. A Major League-ben összesen 29 egyesült államokbeli és egy kanadai

csapat játszik. A baseballban az alacsonyabb osztályú bajnokság a Minor League Baseball, de

az itt szereplő csapatok a Major League-ben szereplő klubokhoz tartoznak és inkább az

utánpótlás nevelésben van szerepük.

A Liga zöld intézkedéseit 2005 óta támogatja az NRDC. Első lépésben nagy hangsúlyt

fektettek arra, hogy a csapatok tulajdonosaival, és a stadionok üzemeltetőivel megismertessék

a környezetbarát intézkedések előnyeit. Ezt követően létrehozták – az azóta is működő –

„NRDC Greening Advisor” weboldalt, ahol terület specifikusan nyújtanak segítséget a

csapatoknak fenntarthatósági törekvéseik megvalósításában, ill. tájékoztatják az oldalra

látogatókat a Liga által megvalósított intézkedésekről.

Az oldalon külön kerülnek bemutatásra az alábbi területek, melyekről részlet gazdag

információkat találhatunk, azonban ezek teljes körű bemutatása nem célja a fejezetnek:

� Energiafelhasználás: 2006 óta a St. Louis Cardinals’ Busch Stadion

energiafogyasztását 25%-kal sikerült csökkenteni jelenlét érzékelők, központi vezérlő

rendszerek, energiatakarékos izzók segítségével, ami 300.000 dollár/év megtakarítást

jelent.

� Vízfogyasztás: Egy átlagos MLB stadion éves vízfogyasztása 456.000.000 l víz.

Víztárolók létesítésével lehetőség nyílik az esővíz összegyűjtésére, és öntözés célú

felhasználására, ill. a felszín alatti vizek, folyók vizei is alkalmasak lehetnek a zöld

területek locsolására.

� Hulladékgazdálkodás;

� Papírhasználat;

� Csomagolás;

� Kemikáliák felhasználása;

95

� Beszállítók;

� Zöld épületek pl: Progressive Fields – Cleveland Indians otthona:

Ez volt az MLB első stadionja, ahol 2012-ben szélturbinákat telepítettek a már meglévő 42

panelből álló napelem rendszer mellé, melyek segítségével a stadionban működő 400 televízió

és kivetítő energiaigényét fedezni tudják. A napelem rendszer telepítését szponzorok is

támogatták, így a stadionnak csak az összeg felét (100.000 dollár) kellet finanszíroznia.

Tudatos hulladékgazdálkodási programjuknak köszönhetően 2 év alatt a felére csökkentették

a keletkezett hulladék mennyiségét (1292 t / 613t), melynek köszönhetően éves szinten 50.000

dollárt tudnak megspórolni.

Az energiahatékonyság javítása érdekében LED izzók, és jelenlét érzékelők kerültek

felszerelésre a stadionban, így energiaszükségletük 23m kWh-ról 17m kWh-ra csökkent.

Az irodákban újrahasznosított papírt használnak, és a mosdókban is 100%-ban

újrahasznosított papírból készült törlőket, WC papírokat helyeznek ki. (1 tonna papír

újrahasznosításával – előállítás helyett – annyi energiát lehet megspórolni, ami 1

háztartásnak 6 hónapra szükséges, 3500 liter vizet és 20 kg légköri hulladékot.)

A takarítás során használt tisztítószerek környezetbarát tanúsítvánnyal rendelkeznek.

1 év alatt több mint 9000 kg ételt (14300 adag) adományoztak a rászorulóknak.

A szurkolókat egy provokatív felhívással igyekeztek szembesíteni azzal, hogy a stadion

komolyan gondolja a környezetvédelem előtérbe helyezését: „A mi társaságunk zöld!....Tagja

vagy a társaságnak?” Törekvéseiket a Pepsi 125 műanyag palack gyűjtőpont kihelyezésével

támogatta.

2008-ban döntött úgy a Liga először, hogy az egyik legnépszerűbb rendezvényének, az All

Star mérkőzésnek a lebonyolításában helyet kell kapnia a környezetvédelemnek. Ennek

megfelelően:

� A történelem leghosszabb, legzöldebb vörös szőnyege (35.000 m2) került kialakításra,

mely 100%-ban újrahasznosított rost tartalmú volt, a gyártás energiaszükségletét

100% nap- és szélenergia biztosította, és használat után a gyártó újrahasználta. Az

96

előállítás során 650.000 liter vizet, 3200 kg fosszilis energiát és 22.000 kg hulladékot

(magát a szőnyeget) sikerült megtakarítaniuk. A szőnyeg több környezeti díjat is

kapott.

� A közlekedéssel kapcsolatban elmondható, hogy hybrid buszok szállították a

versenyzőket, a stábot, és a szurkolókat is, ill. a belépőjegyekkel ingyen lehetett

használni a metrót.

� A papírhulladék csökkentése érdekében a meghívók, jegyek, programok min. 30%-

ban újrahasznosított alapanyagból készültek; a mosdókban használt papírok 100%-ban

újrahasznosított alapanyagúak voltak, a média számára biztosított információkat,

útmutatókat elektronikus úton lehetett elérni.

� A szurkolók ellátása során fokozott figyelmet kapott az, hogy ökológiai alapú,

komposztálható termékeket kínáljanak, a bérleteseknek újrahasználható bögréket

biztosítottak, a stadionban és környékén található konyhák, kifőzdék használt olajait

felhasználják bio-üzemanyagként és az elkészített, de fel nem szolgált ételek

adományozásra kerültek.

Ezt követően valamennyi All Star rendezvényen, és természetesen liga meccsen is, az adott

stadion lehetőségeihez mérten igyekeztek a fenntartható fejlődés megvalósítását szolgáló

intézkedéseket előtérbe helyezni.

3.5. A US Open környezettudatos megoldásai

A US Open (United States Open) az év utolsó, negyedik Grand Slam tenisztornája. A minden

év augusztusában – szeptemberében megrendezésre kerülő 2 hetes torna közel 700.000 nézőt

vonz évről-évre. A fő versenyszámok a női és férfi egyes, női és férfi páros és a vegyes páros.

Ezen kívül tartanak versenyeket junioroknak, kerekesszékeseknek, valamint meghívásos

alapon a már visszavonult tenisz legendáknak is.

Az első tornát férfiaknak 1881-ben, nőknek 1887-ben rendezték meg. A jelenlegi kemény

pályás helyszínre 1978-ban költözött a viadal, a New York-i Flushing Meadowsban található

USTA Billie Jean King National Tennis Centerbe.

97

2008-ban, az NRDC támogatásával, került megrendezésre az első olyan US Open torna, mely

szervezése során környezettudatos megoldásokat is figyelembe vettek.

A tenisz központban energia-hatékony megoldások (egyénileg szabályozható termosztát,

energiatakarékos izzók) kerültek kialakításra, melynek köszönhetően éves szinten 34.000

dollárt, 168.000 kWh energiát tudnak spórolni.

A meccseken 70.000 teniszlabda kerül használatra, melyek egy részét a rendezvény végén

sportszervezeteknek adományozzák, másik részét pedig újrahasznosítják.

A versenyzők és a szurkolók ellátása során, az ökológiai gazdálkodásból származó ételeket

(az ételek 34%-a), alapanyagokat preferálták. Figyeltek arra is, hogy a fair trade-nek

megfelelően elsősorban helyi termelők termékeit vásárolják fel (csökkentve ezzel a

szállításból adódó környezeti terhelést, és munkát, jövedelmet biztosítva a helyieknek), akik

fair árat kapnak (nem csak a termék önköltségi árát fedező árat).

Az éttermekben újrahasznosított papírból készült étkészlet, és szalvéta (2,4 millió db) került

felszolgálásra.

A papírfelhasználás mértékét az alábbi intézkedések bevezetésével próbálták csökkenteni:

� Újrahasznosított papírt használtak a napi sorsolásnál, mellyel naponta megtakarítottak:

8 liter szennyvizet, 220 kg CO2-t és 80 kg szilárd hulladékot.

� Legalább 30%-ban újrahasznosított papírt tartalmaztak a jegyek, mappák, szórólapok,

prospektusok.

� A mosdókban papírtörlők helyett elektromos (érintős) kézszárító használható.

A több ezer ingyenes metrójegy segítségével a tömegközlekedést sikerült vonzóbbá tenni a

szurkolóknak. 2000-ben a versenyre látogatók mindössze 32%-a érkezett tömegközlekedési

eszközzel a helyszínre, azonban 2011-ben ez az arány már 60% volt.

Venus Williams, négyszeres olimpiai bajnok, korábbi világelső amerikai hivatásos teniszező,

valamint Bob és Mike Bryan olimpiai bajnok amerikai teniszezők, és Alec Boldwin,

háromszoros Golden Globe-díjas amerikai színész is a környezetvédelem népszerűsítése mellé

állt. A velük készített oktató filmek, plakátok, szurkolóknak osztogatott 100.000 db öko-tipp

98

kártya, felhívta a szurkolók figyelmét arra, hogy ők mit tehetnek a rendezvény ideje alatt a

környezetvédelem érdekében.

A kereskedelmi forgalomba kerülő termékeknél újrahasznosított alapanyagot használtak fel

pl.:

� Sapkák: 2 db 1 literes újrahasznosított műanyag flakon;

� Hátizsák: 6 db 1 literes újrahasznosított műanyag flakon;

� Sportszatyor: 80%-ban újrahasznosított alapanyag;

� 100%-ban biopamutot tartalmazó pólók.

3.6. Tájfutó Világbajnokság környezeti kérdései

A finnországi 2001-es tájfutó világbajnokság rendezői az év leginkább környezetbarát

világversenyét készültek megszervezni, egy érzékeny természeti környezetben. Lehetőséget

nyújtott mindehhez maga a rendező ország, ahol a népsűrűség kicsi, az erdők és a természetes

vízfelületek nagyok. A társadalom környezeti kulturáltsága jónak mondható, így könnyen

találtak olyan partnereket a rendezők, akik az elsődleges érdekeltségeken túlmutató

törekvésekhez is szívesen csatlakoztak.

A világbajnokság indulóinak létszáma csak 300 fő volt, azonban ugyanazon a terepen, a

következő napokban nyílt tájfutó versenyt is rendeztek 3000 fős mezőny számára. A

világbajnoki futamokat pedig több 10.000-es nézőközönség szurkolta végig.

Két év alatt, a WWF (World Wide Found for Nature) közreműködésével állították össze a

rendezvény teljes programját, mely kiterjedt a pálya kijelölésére, a versenyközpontok (cél,

rajt, kiszolgáló létesítmények) telepítésére, és a közlekedés megszervezésére is.

A fenntarthatósági szempontok érvényre juttatása széleskörű társadalmi összefogás nélkül

nem valósulhat meg. Ennek érdekében a szervező bizottság – az általa elkezdett

környezetvédelmi munka megvalósításába – bevonta a versenyzőket, a meghívott vendégeket,

a nézőket, erdők, mezők tulajdonosait, a környezetvédelemben, valamint az egészség és

biztonság fenntartásában dolgozó szervezeteket, Tampere városát, a hulladékgazdálkodás és

99

városi közlekedés illetékeseit, és kereskedőket is. A program megvalósulásának ellenőrzését

egy független szakmai csoportra bízták.

A terep használatával és állapotának megőrzésével kapcsolatos véleményeket a területgazdák,

vadászok, hatóságok és környezetvédők jelenlétében vitatták meg. A kereskedőket,

szolgáltatókat, és a hulladékgazdálkodó vállalat illetékeseit, felkérték a környezeti károk

minimalizálására.

A rendezőség a véleménynyilvánításra és javaslattételre kiadványai, valamint honlapja révén

biztosított lehetőséget, elektronikus levelezési címet, vagy postacímet kínálva a

kapcsolattartáshoz.

Egy környezeti csoport is alakult a világbajnokság szervezőinek segítésére. A csoport által

elkészített környezetvédelmi programot 1999 tavaszán, több mint két évvel a rendezvény előtt

tették közzé. A Tampere-játékok és az elő-vb eseményeit –a környéken rendezett két jelentős

tájfutó versenyt 2000-ben – arra használták föl, hogy kipróbálják a tervezetet. Ezek

tapasztalatait a végleges terv részleteinek kialakításához felhasználták. 2000 tavaszán a vb

rendezőinek környezetvédelmi tematikájú képzést szerveztek.

2001-ben, a rendezvény idején, közel 500 fő foglalkozott azzal, hogy a látogatókat,

versenyzőket és a vendégeket a környezetbarát megoldások megvalósításában segítsék.

A verseny ökológiai egyensúlyának értékelésére a Pirkanma Environment Centre

támogatásával kivitelezett vizsgálat volt hivatott, mely minden külső forrásból érkező

visszajelzést összegyűjtött.

A szervező bizottság célul tűzte ki, hogy a vb résztvevői, és az azt követő versenyek

résztvevői, csökkentsék saját ökológiai lábnyomukat a rendezvények alatt.

Az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy embernek,

csoportnak, országnak, vállalkozásnak mekkora mennyiségű földre, és vízre van szüksége

önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A számítás során a

táplálkozásról, a lakáskörülményről, a közlekedési szokásról, és a szemetelésről gyűjtött

adatok alapján, ha-ban kifejezett értéket kapunk. 1961-ben az egy főre eső ökológiai lábnyom

100

még csak 0,88 ha volt, ez napjainkra már elérte a 2,2 ha-t. A Földön minden emberre csak 1,8

hektár terület jut, ez is megmutatja, hogy több erőforrást használunk, és több hulladékot

termelünk, mint azt a Föld által nyújtott lehetőségek szerint tehetnénk. Magyarország

ökológiai lábnyoma 3.7 hektár. Figyelemre méltó tény, hogy amíg az Amerikai Egyesült

Államok, vagy az Egyesült Arab Emirátusok ökológiai lábnyoma meghaladja a 9 ha-t, addig

Indiáé, Pakisztáné vagy Nepálé nem éri el az 1 ha-t sem.

A szervező bizottság célkitűzéseinek teljesítése érdekében az alábbi ajánlásokat fogalmazták

meg:

� Utazás: A leghatásosabb módja az ökológiai lábnyom csökkentésének, a

tömegközlekedési eszközök használata. A versenyjáratok igénybevétele – a

versenypályák titkosságának érdekében is – a versenyzők számára kötelező volt, a

szolgáltatást azonban a nagyarányú nézőszámára való tekintettel tervezték. A

szolgáltatás előnyeként említhető, hogy le- és felszállóhelyeket biztosítottak a terepi

versenyközpontban, ill. a városközpontban, parkolási gondok és gyaloglás nélkül

megközelíthető volt a versenypálya és a rendezvény menetéhez igazodott a

menetsűrűség.

� A szabványos kisméretű papírlapon, a rajtban kiosztott pontmegnevezéseket

újrahasználható borítással védték.

� A célvonal mögött pohárkákban kikészített frissítő sportitalokból a repetát ugyanabba

az eldobható pohárba kérték a versenyzők, a rendezők készenlétben álltak az

újratöltéshez.

� A tábori zuhanyban a rendezők környezetbarát tusfürdő gélt biztosítottak mindenki

számára. (Nagy gyűjtőedényekben tárolva, nem pedig eldobható zacskócskákban.)

� A tusolók vizét kellemesen langyosra melegítették csak, a WC-k és zuhanyzók vizét

nem az ivóvízhálózatról szolgáltatták, hanem élővizekből szivattyúzott vizet

használtak.

� Igyekeztek a rendezők a megfelelő helyekre kellő számú és méretű szemétgyűjtőket

biztosítani, azokat rendszeresen ellenőrizték, kellő időben cserélték.

101

� Az étteremben is működött az újabb italhoz régi pohár szisztéma. Étkezés után

szelektív szemétgyűjtő tárolókba kellett az eldobható maradékot osztályozni. Ehhez

„cserkésznyakkendős” önkéntesek nyújtottak segítséget folyamatosan.

� A versenyek központjaiban (változó helyszínekre újra és újra áttelepítve) egy

tablókkal berendezett kiállítást állítottak össze, melyek mondanivalója megegyezett a

fenti „környezetvédelmi programmal”. Természeti fotókkal igyekeztek látványossá,

vonzóvá, és hatásossá tenni a kiállítást.

� A környezeti információs sátorban egy kérdőív kitöltésére buzdították a résztvevőket.

A kérdőív a „személyes ökológiai lábnyom” felmérésére szolgált, mely részben némi

tudatosságra nevelte a résztvevőket, részben pedig a rendezők számára egy összesítés

elkészítését is lehetővé tette.

Az esemény tanulságai az alábbiakban foglalható össze:

� Az esemény júliusi időpontja miatt dús volt a növényzet a terepen. Néhány védendő

területet a szakértők szerettek volna titokban tartani, ezért ezekről csak a pályák

tervezőit informálták. Így elérték, hogy a pályák elkerülték ezeket az értékes mezőket,

ugyanakkor azok elhelyezkedése titokban maradt a résztvevők előtt, mivel nem

jelölték be a térképre.

� A versenypályák nem keresztezték a terep többi érzékeny részét sem, melyek tiltott

területként jelentek meg a térképeken, és szükség esetén azok határvonalát megjelölték

a terepen is.

� Egy független reprezentatív biológiai vizsgálócsoport beszámolója szerint, az

útvonalak mentén néhány kisebb jelentőségű csapás keletkezett, melyek maximálisan

egy évig lesznek beazonosíthatók.

� A versenyközpont a versenyterep szélén, egy nagykiterjedésű, nyílt mezőgazdasági

területen volt, melyet a versenyt megelőző időszakban legelőként használták, tehát

füves volt. A verseny előtti állapotot sikerült teljesen helyreállítani, a fű hetek alatt

regenerálódott. Egyetlen komoly változás történt: a nehéz járművek bejárásának

biztosítására egy megerősített bejáróút létesült.

102

� A felhasznált víz helyi elvezetése – pl. a versenyzők tusolójából – olyan árkokban

történt, melyek nem kerülhettek kapcsolatba az élővizekkel.

� A parkolást a buszok számára a kemény, jó minőségű közút nyomvonalán, míg a

személygépkocsikét a mezőkön jelölték ki. A mező felvágásából, gyeptörésből adódó

környezeti károk mértéke elhanyagolható volt.

� Minden létesítmény tartós, újrahasználható alapanyagból készült, sem a terepen, sem

pedig a versenyközpontban nem építettek megmaradó létesítményeket. A hulladék

mennyiségének minimalizálását segítették a kereskedőkkel történő egyeztetések. A

papírhulladék csökkentésére törekedtek a sajtó kiszolgálása, és a nyomtatott

eredményközlés vonatkozásában is. Ennek megvalósulását az elektronikus

eredménykijelző rendszerek, kivetítők segítették.

� A területhatárok kijelöléséhez – a kordonokhoz– eldobható szalagokat és fűrészárut

használtak, többségük azonban újrahasználható kerítéspanelokból épült.

� A hulladékot címkékkel ellátott ládákban, szelektálva gyűjtötték. A visszaforgatható

és újrahasznosítható anyagokat elkülönítették a szeméttől. A szervezők nagy hangsúlyt

fektettek a résztvevők és a vendégek alapos tájékoztatására is, pl.: amikor a

szortírozandó hulladékfélék mintáit is elhelyezték a gyűjtőládákon, a szelektálás

hatékonysága jelentősen javult. A szemét összegyűjtése, elszállítása és kezelése, a

helyi hulladékgazdálkodó vállalattal együttműködve valósult meg.

� Az étkeztetés során eldobható eszközöket használtak. Előnyben részesítették a

biológiailag elbomló változatokat, de – a szponzori háttér miatt – ezt nem sikerült

kizárólagossá tenni. Meglepetés volt, hogy a kartonpapír tányérok nem voltak

újrahasznosíthatók az eredetileg tervezett módon, a rajtuk lévő ételszennyezések miatt.

A „cserkészek” segítségével azonban ezt a problémát is sikerült megfelelően kezelni.

� Sajnos a versenyjáratok nem voltak olyan népszerűek, mint ahogy a szervezők azt

korábban remélték. A buszjegyek ára – a közlekedési vállalkozó szponzorálási

készségének hiányában– magasabb volt, mint a parkolójegyek ára, így a látogatók

kényelmi és pénzügyi érdekei felülkerekedtek a környezetet legjobban kímélő

megoldáson. A verseny hete alatt csupán 500 buszutazást teljesített a vállalat, holott

103

20-25.000 látogató járt a rendezvényen. Ezzel szemben 8500 parkolást regisztráltak,

vagyis napi 1500-at.

� A versenyzők, rendezők, riporterek és VIP vendégek számára ingyenesen használható

buszjáratok lehetőségét a versenyzőkön kívül csak 10 %-ban használták ki.

� Az eredeti tervben a személygépkocsival érkezőket „tele-kocsi” szervezésre

ösztökélték, mely szintén csak részben valósult meg.

� A versenyközpontok energiafelhasználásához ideiglenes vezetéket építettek ki az

áramszolgáltató közreműködésével, és a megállapodás szerint szélerőművekben

termelt energiát kapott a rendezvény.

� Az étkeztetés során a helyileg megtermelt, és helyileg feldolgozott élelmiszereket

preferálták.

� A fiatal tájfutók számára kínált kiegészítő programoknak a világbajnokság ideje alatt a

természetvédelem és a környezet volt a témája.

Összességében elmondható, hogy annak ellenére, hogy az utaztatással kapcsolatban a

szervezők céljai nem valósultak meg, a többi intézkedésük eredményesebb volt a vártnál. A

rendezvény méltó volt a WWF kritériumai szerinti „a világ leginkább környezetbarát

nagyszabású sporteseménye” cím elnyerésére. A világbajnokságot követően rövid idő alatt

helyreállt az eredeti állapot, károkozás vagy szennyezés az erdőben nem történt.

3.7. Sportszergyártó vállalatok környezetbarát technológiái

A vállalatok hosszú távú életképességének és versenyképességének feltétele, hogy

felismerjék, vitathatatlan és átruházhatatlan felelősségük van környezetükkel és a

társadalommal szemben. Az elmúlt három évtizedben a fenntartható fejlődés és társadalmi

felelősségvállalás (CSR) érvényesülésével való azonosulás – mindenekelőtt a fejlett világban

– számottevően fejlődött. A vállalatoknak rájuk nehezedő nyomásként kell szembe nézniük a

fogyasztói elvárásokkal, kormányzati politikával, ezért proaktív módon igyekeznek feltárni a

társadalmi-környezeti összefüggéseket, és olyan üzleti gyakorlatot alakítanak ki, mely az

általuk feltárt probléma megoldását támogatja.

104

Az ilyen jellegű tevékenységek nyilvánosságra hozatalában segítenek a cégek által

hivatalosan készített különböző jelentések (fenntarthatósági jelentés, környezetvédelmi

jelentés, közös értékteremtési jelentés, CSR jelentés), közlemények, melyekben konkrét

példákon keresztül ismerhetjük meg egy cég, felelős magatartás jegyében végzett

tevékenységeit.

Jelen fejezetben három, vezető piaci pozícióban lévő, multinacionális sportszergyártó vállalat

felelős magatartása kerül bemutatásra, különös tekintettel a környezetvédelem jegyében

hozott intézkedéseire.

3.7.1. Nike

A Nike a világ vezető sportszer-, és sportruházat gyártó vállalata, mely az elmúlt 10 évben

megduplázta éves jövedelmét. 2010 óta folyamatosan nőtt a foglalkoztatottak száma, 2013

végén hozzávetőlegesen 48.000 fő dolgozott a cégnél.

A vállalat legújabb, nyilvánosságra hozott fenntartható gazdasági teljesítményéről szóló

jelentésében, külön fejezet foglalkozik a cég stratégiájával (ezen belül a gazdasági és

fenntarthatósági szempontokkal), politikájával, társadalmi felelősségvállalással és az egyes

sportruházati kollekciókkal. Az egyes fejezetek rendkívüli részletgazdagsága, és a különböző

területekre vonatkozó számszerű adatok segítenek abban, hogy könnyen információt

szerezzünk a cég tevékenységéről. Terv-tény adatokkal közölt környezeti politikájuk jól

átláthatóvá teszi törekvéseiket, és az eddig elért eredményeiket.

Egy, a teljes gazdasági tevékenységükre kiterjedő felmérésnek köszönhetően, tisztábban

vannak azzal, hogy az alapanyag felhasználás, és a gyártás az a két terület, melyek hatása

leginkább meghatározó, és környezetvédelmi szempontból a legnagyobb odafigyelést, és

fejlesztést igénylő. Évente kb. 900 millió terméket gyártanak, melyekhez az alapanyagot

mintegy 1500 beszállítótól kapják. Az alapanyag előállításához kapcsolódik a teljes

energiafogyasztás 21%-a, a teljes vízfelhasználás 73%-a, és az üvegházhatású gázok

kibocsátásának 33%-a. Ha azonban a feldolgozási folyamatokat is figyelembe vesszük, ezek

az arányok 54% - 83% - 56%-ra növekednek.

105

Annak érdekében, hogy tevékenységük környezeti hatásait, a benne rejlő veszélyeket és

lehetőséget még jobban átlássák, négy pillérre épülő környezeti tanulmányt készítettek:

1. CO2 kibocsátás

A vállalat célul tűzte ki, hogy a 2011-es kibocsátási szinthez képest 20%-kal csökkenti a

kibocsátást 2015 végéig. A 2013-as év végéig 13%-os csökkentést tudtak megvalósítani, az

alábbiaknak köszönhetően:

� A partnerek 41%-a teljesítette a Nike Energia és Karbon Programjában

megfogalmazott elvárásokat;

� Növelték a megújuló energiaforrások használatát az irodákban, az üzletekben és a két

legnagyobb logisztikai központjukban. Pl.: A Belgiumban megtalálható Európát

kiszolgáló központban, a napelem rendszeren kívül 6 szélturbina is található, melyek

összesen közel 20 millió kWh energiát termelnek.

2. Mérgező anyagok kibocsátása

Első lépésben célul tűzték ki, hogy minimalizálják az összetevők hatását a termékek teljes

életciklusa során. Ezt követően vállalták, hogy 2020-ig nullára redukálják az egyes

termékeknél használt káros anyagok mennyiségét. Céljaik elérése érdekében tréningeket

szerveztek a kémiai anyagok hatásaival, ill. azok környezetbarát vegyszerekkel történő

helyettesítésével kapcsolatban.

3. Vízfelhasználás

2011-ben célul tűzték ki, hogy termékegységenként 15%-kal csökkentik a vízfelhasználás

arányát, 2015 végéig. 2013-ban már jelentős eredményeket értek el, hiszen a sportcipők

esetében 26%-kal, a sporteszközök esetében 13%-kal sikerült csökkenteni a felhasznált

vízmennyiséget.

106

2013-ban a cég közel 800 partnere csatlakozott a Nike vízvédelmi programjához, melynek

keretén belül önbevalláson alapuló jelentésekben tették közzé a cég termékeihez gyártott

alapanyagok vízszükségletét.

4. Hulladékcsökkentés

A vállalat a hulladékcsökkentésükkel kapcsolatban az alábbi intézkedéseket emelte ki a

tanulmányban:

� 2011-2015 közötti időszakban vállalták, hogy 10%-kal csökkentik a termékek

előállítása során keletkezett hulladékok arányát, és a cipős dobozok súlyát. 2013-ban

8,6%-kal sikerült csökkenteni a hulladékok mértékét, míg a cipős doboz súlyát csupán

3%-kal.

� A cipők gyártása során a keletkezett hulladékok 85%-át már sikerül

újrahasznosítaniuk.

� Évente több millió cipős dobozt gyártanak, melyek 100%-ban újrahasznosított

alapanyagból készülnek.

� Az elmúlt években folyamatosan növelték az újrafelhasználás, újra használat és a

komposztálás mértékét.

� 1990 óta, újrahasznosítási programjuknak köszönhetően, közel 30 millió pár használt

cipőt tudtak újrahasznosítani.

Az elmúlt években az alábbi sikeres környezetvédelmi programok kerültek még

megvalósításra a cégnél:

� Textilfestés – Drydye technológia: festés során víz helyett nagy nyomású sűrített CO2

kerül használatra. A korábbi hagyományos eljáráshoz képest pólóként 30 liter vizet,

éves szinten közel 6 milliárd liter vizet tudnak megspórolni. Az új eljárási folyamat

50%-kal gyorsabb a hagyományos festéshez képest, 63%-kal kevesebb energiát, és kb.

50%-kal kevesebb kemikáliát igényel. Az eljárás végén a gáz újra felhasználható

állapotba kerül, így az nem kerül ki a légkörbe.

107

� A cég néhány éve csatlakozott a „jobb pamut” kezdeményezéshez (Better Cotton

Initiative), mely a fenntartható pamuttermelés megvalósítására koncentrál. Ennek a

holisztikus megközelítésen alapuló termelésnek a célja, hogy pl.: a termelés során

csökkentsék a peszticidek használatát, gazdaságos legyen a vízfelhasználás,

alkalmazzanak vetésforgót, és, hogy érvényesüljenek a fair trade alapelvei. (A

termelők nemcsak egy minimális árat kapnak, mely magába foglalja a fenntartható

termelés költségeit, hanem egy Fair trade Premium-ot is, továbbá tisztességes

munkakörülmények között dolgoznak.) Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a

vízhasználat 20%-kal, míg a rovarölő szerek használata 67%-kal volt csökkenthető a

fenntartható pamuttermelés megvalósításával, melyeknek köszönhetően a farmerek

jövedelmezőségi mutatói javultak.

A hosszú távú cél, hogy 2020-ig 5 millió farmer csatlakozzon a kezdeményezéshez, akik

összesen a világ teljes pamuttermelésének 30%-át (8.2 milliárd kg pamut) tudnák biztosítani.

3.7.2. Adidas

Az Adidas Európában az első, míg a világon a második legnagyobb sportszer, és sportruházat

gyártó vállalat. 160 országban közel 51.000 főt foglalkoztatnak, az éves szinten előállított

termékek száma meghaladja a 650 milliót.

A cég környezetvédelem vonatkozásában tett intézkedéseit a legfrissebb, interneten közzétett

fenntarthatósági jelentésből ismerhetjük meg. A jelentés jól strukturált, négy pillérre (bolygó,

társadalom, termékek, partnerek) épülve mutatja be fenntarthatósági intézkedéseit, melyek

közül kettőben (termékek, bolygó) konkrét környezetvédelmi tevékenységekről is

olvashatunk.

108

Termékek

1. Vízfelhasználás

A vállalat, a Nike-hoz hasonlóan, 2012-ben vezette be a DryDye textilfestési eljárást (eljárás

előnyei: 75.o.). Korábban egy póló festéséhez 25 liter vízre volt szükség, ami 1 kg fonal

festésénél 100-150 liter vizet jelentett. Az eljárás 2014-ben „magas környezeti és

fenntarthatósági értéket képviselő technológia” díjban részesült.

2. Ökológiai lábnyom csökkentése informatikai eszközök segítségével

Az elmúlt években az Adidas nagy hangsúlyt fektetett a tájékoztatók virtuális megjelenítésére,

melynek köszönhetően 2 év alatt 1,5 millió példánnyal csökkentették a nyomtatott brosúrák

számát. Ennek köszönhetően csökkent az energiafelhasználás, a vízfelhasználás, és az

üvegházhatású gázok kibocsátása is. Ezek a csökkentések nem csak a nyomtatás, hanem a

papír alapú termékek szállításának mérsékelésével is magyarázhatóak.

3. Hulladékcsökkentés

A termelés során keletkezett hulladékok minimalizálását elsősorban a sportcipők, és egyéb

sportruházati termékek előállításánál tűzték ki célul. Ennek érdekében arra törekedtek, hogy

termékeik újrahasznosíthatóak legyenek, újrahasznosított alapanyagból (újrahasznosított

poliészter) készüljenek, minél kevesebb összetevőből álljanak, és növeljék a

mintahatékonyságot. Az összetevők számának csökkentésére azért volt szükség, mert minél

több darabból áll egy termék, annál több hulladék képződik a varrás során, és ugyan ez

elmondható a minták túlzott használatával kapcsolatban is. Minél többféle minta kerül

alkalmazásra, az összeillesztésnél annál nagyobb veszteséggel lehet számolni. A sportcipők

gyártásánál 60%-kal sikerült csökkenteniük az összetevők arányát, és 95%-ra növelték a

mintahatékonyságot. Az egyéb sportruházati termékeknél is megvalósult a 95%-os

mintahatékonyság, a keletkezett hulladékot pedig plüss mackók kitömésére használták fel.

109

4. „Jobb pamut” kezdeményezés (BCI)

Az Adidasnak már 2013-ban sikerült túlteljesítenie korábbi célkitűzését 11%-kal, miszerint a

felhasznált pamut mennyiségének 15% BC legyen. Ezek ismeretében reálisak lehetnek azon

elvárásai, hogy 2015-ben a pamut 40%-a, 2018-ban 100%-a fenntartható pamut termelésből

származzon.

Bolygó

1. Partnerek ösztönzése

Az Adidas egyik legrégebbi partnere évente 110 millió pár cipősarkot készít termoplasztikus

(hőre lágyuló) gumiból és polisztirolból (műgyanta). Az alapanyagok árnak elmúlt években

tapasztalható növekedése miatt, a cég arra kérte beszállítóját, hogy a polisztirol gyártása

helyett újrahasznosított polisztirolt próbáljanak meg felhasználni. Ennek érdekében

élelmiszerek csomagolóanyagából elő tudták állítani az újrahasznosított műgyantát, melynek

köszönhetően évente 1500 tonnával csökkentették a polisztirol gyártását.

2. Zöld Vállalat

A cég 2012-ben vezette be „Zöld Vállalat” programját, mely keretén belül célul tűzték ki,

hogy minél szélesebb körben, minél több területen igazolt módon növeljék környezeti

teljesítményüket. Első lépésben az irodaházak, a gyártási részleg, majd a logisztikai

központok szereztek ISO 14001 tanúsítványt. (Az a vállalat, amelyik megkapja ezt a

tanúsítványt célul tűzi ki a környezetszennyezés csökkentését, és vállalja, hogy mindent

megtesz annak érdekében, hogy mind termékeivel, mind tevékenységeivel minél kisebb

mértékben károsítsa a környezetet, a természetet. Ehhez tudatosan figyeli tevékenységeinek

kölcsönhatását a környezettel, és úgy alakítja minden tevékenységét, hogy – lehetőleg a

hatósági előírásokon túlmutatóan is – a környezeti terhelés mértéke csökkenjen. A

környezetközpontú irányítási rendszerek alapvető és tanúsítható követelményeit az ISO

110

14001-es szabvány tartalmazza.) 2014-re összesen 12 területen sikerült megszerezniük a

szabványt.

3. Vízlepergető réteg

Hosszú éveken át a termékek vízlepergető rétegének kialakításához fluorkarbont használtak

az Adidasnál, ami egy igen szívós, toxikus, le nem bomló vegyület. 2013-ban döntöttek úgy,

hogy 2015 januárjáig 100%-ban felhagynak a kemikália használatával. Ennek érdekében

külső szakértők bevonásával igyekeztek olyan helyettesítő anyagot találni, mely alkalmazása

nem okoz változást a termék minőségében, használhatóságában, esztétikusságában.

4. Beszállítók környezeti auditja

2010-ben az Adidas környezetvédelmi felülvizsgálatot rendelt el 24 beszállítójánál. A

széleskörű átvilágítás kiterjedt pl.: hulladékok kezelésére, szennyvíz ártalmatlanítására,

felszín alatti vizek védelmére, tűzvédelemre, biztonságos munkakörülmény kialakítására. A

feltárt eredmények alapján pedig megkérték partnereiket, hogy tegyék meg a szükséges

lépéseket. 3 évvel később egy újabb felülvizsgálat következett, mely során egyértelműen

látható volt a fejlődés, a partnerek 75%-nak javult környezeti mutatója.

3.7.3. Puma

A Puma esetében az éves jelentés részét képező vállalti összefoglalón belül találhatunk

információt a cég környezetvédelmi intézkedéseivel kapcsolatban. Célkitűzéseiket, és az azok

megvalósulását szolgáló intézkedéseiket részterületenként (nyersanyag, közlekedés, kémiai

anyagok használata, energiafelhasználás, hulladéktermelés, partnerek ösztönzése) ismertetik.

1. Nyersanyag

Egy 2010-ben végzett felmérés szerint, a nyersanyag előállítás (bőr, pamut) okozza

tevékenységük környezeti hatásának 57%-át. A bőr esetén a biodiverzitás és a CO2

kibocsátás, míg pamut esetén a biodiverzitás és a vízfelhasználás a két leginkább érintett

111

terület. A negatív környezeti hatások minimalizálása érdekében a Puma is csatlakozott a BCI

kezdeményezéshez, mely révén a felhasznált pamut 40%-a fenntartható gazdálkodásból

származik. A bőrt pedig kizárólag a fenntartható termelési folyamatot támogató Bőr

Munkacsoport regisztrált tagjaitól vásárolják fel.

2. Közlekedés

A jelentés részletesen, közlekedési áganként ismerteti terv-tény adatok bemutatásával az

elmúlt években elért eredményeket, és a jövőre vonatkozó célkitűzéseket. Összességében

3,5%-kal nőtt a CO2 kibocsátásuk az elmúlt években, melyet az aktívabb gazdasági

tevékenységükkel magyaráztak. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a partnerek

90%-a Ázsiában, 5-5%-a Európában és Amerikában található, míg a cég németországi

központtal rendelkezik, és a termékek varrása Kínában történik.

3. Veszélyes vegyszerek használata

2011-ben az Adidas, a C&A, a H&M, a Li Ning, a Nike és a Puma egy kézikönyvet adott

közre, az általuk használt vegyi anyagokkal kapcsolatban. A cégek vállalták, hogy 2020-ig

teljes egészében felhagynak a veszélyes kemikáliák használatával.

A Puma készített egy saját tanulmányt is, melyben részletesen bemutatja az általa felhasznált

vegyszereket, melyiket milyen mértékben sikerült már csökkenteni, milyen eljárásokkal

tesztelik a termékeket és, hogy milyen eredményeket értek el a tesztelése során.

4. Energiahasználat

Az elmúlt években az energiafelhasználásban bekövetkezett 7,5%-os növekedést szintén az

aktívabb gazdasági tevékenységükkel indokolták. A megújuló erőforrások használatának

aránya (10,8%) stagnál.

112

5. Hulladéktermelés

Az irodákban, az üzletekben, és a raktárakban, a papír és karton hulladékok kezelése jelenti a

legnagyobb feladatot. 2010-2013 között 35%-kal sikerült csökkenteni a keletkezett hulladék

mértékét, mely célkitűzést eredetileg 2015-ig vállalták. A felhasznált papír, karton több, mint

50%-a újrahasznosított alapanyagból készült, és a keletkezett felesleg 60%-át sikeresen

újrahasznosítják.

6. Partnerek auditálása

2013-ban a Puma, teljes tevékenységére kiterjedő környezeti teljesítmény mutatókat hozott

nyilvánosságra. Annak érdekében, hogy minél átfogóbb képet kapjanak tevékenységük

környezetre gyakorolt hatásáról, partnereiket is megkérték, hogy töltsenek ki egy ezzel

kapcsolatos kérdőívet, és a kapott eredmények alapján hosszabbították meg, vagy bontották

fel a szerződést az érintett féllel. Ha a partner környezeti teljesítménye 95-100%-os volt, több

éves szerződést kötöttek; 90-95%-nál 1 éves hosszabbítást kapott a partner; 85-90% esetén 1

év múlva újra vizsgálták, és ha nem volt változás, akkor csak azonnali intézkedés esetén

hosszabbították meg a szerződést; 75-85% esetén azonnali korrekcióra volt szükség; míg 75%

és az alatti eredménynél átmenetileg felbontották a szerződést a partnerrel.

7. Fogyasztók ösztönzése

A „Bring me back” program segítségével, az üzletekbe kihelyezett gyűjtőhelyekre lehet

visszavinni azokat a termékeket, melyekre tovább már nincs szüksége a fogyasztónak. A

visszavitt termékek kb. 98%-a újrahasznosítható, és csupán 2%-a van olyan állapotban, mely

elégetésre kerül. Közel 2 év alatt, mintegy 4 tonna használt ruhát sikerült összegyűjteniük.

„InCycle” kollekció (bővebben: 32. o.)

113

FELHASZNÁLT IRODALOM:

Adidas Group (2013): Fair Play/Sustainability Progress Report http://www.adidas-

group.com/media/filer_public/2014/04/14/2013_sustainability_progress_report_fair_play_fin

al_en.pdf

Arsenal FC (2011): Environment and regeneration http://www.arsenal.com/the-

club/community/environment-and-regeneration

Bándi Gy. (2004a): Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása. KJK- KERSZÖV Jogi

és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, pp. 35-46. 51-54.

Bándi Gy. (2004b): Környezetjog. Osiris Kiadó, Budapest, pp. 261-262.

Banerjee, B. – McKeage, K. (1994): How Green is My Value: Exploring the Relationship

between Environmentalism and Materialism. Advances in Consumer Research, Vol. 21. No.

1, pp. 147-152.

Baranyi T. – Fodor L. – Tóth K. (2003): Környezetjog. Bíbor Kiadó, Miskolc. pp. 201-203.

Buday-Sántha A. (2002): Környezetgazdálkodás. Dialógus Campus Kiadó, Budapest, pp.

101-110.

Dembkowski, S. – Hanmer-Lloyd, S. (1994): The Environmental Value-Attitude-System

Model: a Framework to Quide the Understanding of Environmentally Conscious Consumer

Behavior. Journal of Marketing Management 10, pp. 594-603.

Dikácz E. – Ujj Z. (2004): Sport és környezetvédelem. MOB Környezetvédelmi Bizottság,

Budapest. pp. 5-14.

Dosek Á. (2007): A természetben űzött sportok és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, a

környezettudatos magatartás fejlesztése érdekében. Doktori értekezés. Semmelweis Egyetem

sporttudományi Doktori Iskola. pp. 81-89.

Dudás K. (2006): A környezettudatos vásárlói magatartás elemzése. Marketing &

Menedzsment, 2006/5-6. pp. 106-113.

DVSC (2014/2015): Nagyerdei Stadion – A DVSC és a Nagyerdei Stadion üzleti lehetőségei

és szolgáltatási kínálata pp. 4-5.

114

Elks, J. (2013): Nike, Inc. Unveils ColorDry Technology and Facility That Eliminate Water,

Chemicals In Dyeing, Sorce: downloaded 10. february 2015.

http://www.sustainablebrands.com/news_and_views/clean_tech/jennifer-elks/nike-inc-

unveils-colordry-technology-facility-eliminate-wate

EUKÖR (2004): Környezettudatosság és pályázatírás az Európai Unióban. Ipari Műszaki

Fejlesztésért Alapítvány – Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület, Budapest, pp. 133-

157.

Európai Bizottság (2014): Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról – Környezeti

Politika. Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóság, Brüsszel. pp. 14-16.

European Environment Information and Observation Network (EIONET) (2005): Networking

improving Europe's environment. http://www.eionet.eu.int/gemet/concept?cp=2778

Fehér J. (2009): Zöld lett a pekingi olimpia.

http://www.szabadfold.hu/zoldfold/egyensuly/zoldnek_bizonyult_a_pekingi_olimpia

Fenntartható Fejlődés Bizottság (2002): Nemzetközi Együttműködés a fenntartható fejlődés

jegyében és az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája. pp. 27.

http://www.ff3.hu/upload/EU-SDS-print.pdf

Girginova, K. (2012): Egy zöld olimpia http://natgeotv.com/hu/londoni-olimpiai-stadion/zold-

olimpia

Grant, T. J. (2014): Green monsters: examining the environmental impacts of sports stadiums.

Villanova Environmental Law Journal. Volume 25. Issue 1. pp. 149.

Guningham, N. (2007): Incentives to improve farm management: EMS, supply-chains and

civil society. Journal of Environmental Management 82, pp. 302-310.

Gyüszi D. (2013a): Környezeti fenntarthatóság a futball legmagasabb szintjén.

http://sportsmarketing.hu/2013/10/29/kornyezeti-fenntarthatosag-a-futball-legmagasabb-

szintjen/

Gyüszi D. (2013b): Angol klubcsapatok környezettudatos gazdálkodása – Forest Green

Rovers. http://sportsmarketing.hu/2013/10/21/angol-klubcsapatok-kornyezettudatos-

gazdalkodasa-forest-green-rovers/

115

Gyüszi D. (2013c): Angol klubcsapatok környezettudatos gazdálkodása – Dratford FC.

http://sportsmarketing.hu/2013/10/15/angol-klubcsapatok-kornyezettudatos-gazdalkodasa-

dartford-fc/

Huang, H-C., Lin, T-H., Lai,, M-C., Lin, T-L. (2014): Environmental consciousness and

green customer behavior: Anexamination of motivation crowding effect. International Journal

of Hospitality Management 40 pp. 139–149 p.

International Olympic Committee Sport and Environment Comission (1997): Olympic

Movement’s Agenda 21 – Sport for sustainable development. pp.50.

International Olympic Committee (2012): Sustainability through sport. pp.17-20. 39 49.

International Olympic Committee (2014): Olympic Agenda 2020. pp. 1-2. 22-23.

Internet 1: http://kornyezetvedelem.co.hu/index.php/221-zold-tervek-a-londoni-olimpiara

Internet 2: http://sport.hir24.hu/sportgazdasag/2012/09/24/zold-volt-e-az-olimpia/

Internet 3: http://www.ff3.hu/stock.html

Internet 4: http://www.greenfo.hu/hirek/2014/10/17/zoldfoci-organikus-jatekter-es-kinetikus-

energiatermeles

Internet 5: http://www.kihagy6atlan.hu/temak/epiteszeticsoda/madarfeszekpekingben/

Internet 6: http://www.philipsarena.com/plan-your-visit/fan-guide-a-z/leed-certification-

details

Internet 7:

https://www.google.hu/search?q=american+airlines+arena&tbm=isch&tbo=u&source=univ&

sa=X&ved=0CEoQsARqFQoTCITg8YfQ0McCFUEscgod_iIC7A&biw=1366&bih=586#img

rc=fTN1UKokiWQqIM%3A

Internet 8:

https://www.google.hu/search?q=pekingi+olimpiai+falu&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa

=X&ei=xPucVc7OB4G2UPeyvJAM&ved=0CB8QsAQ&biw=1366&bih=586#imgdii=OmTc

604sZbHMEM%3A%3BOmTc604sZbHMEM%3A%3BaehpchS8_x_qOM%3A&imgrc=Om

Tc604sZbHMEM%3A

116

Internet 9:

https://www.google.hu/search?q=Philips+Arena,+Atlanta+Hawks&tbm=isch&tbo=u&source

=univ&sa=X&ved=0CDgQsARqFQoTCLvKg_KbzscCFedzcgodZFUNoA&biw=1366&bih=

586#imgdii=kZ8xL3aSNu_hzM%3A%3BkZ8xL3aSNu_hzM%3A%3By7EdbT1N2nIw4M%

3A&imgrc=kZ8xL3aSNu_hzM%3A

Internet 10:

https://www.google.hu/search?q=staples+centre&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved

=0CEUQsARqFQoTCML149zP0McCFWqUcgodMC0B3g&biw=1366&bih=586#imgrc=w

V5fbRyBAV-C7M%3A

Internet 11:

https://www.google.hu/search?q=Trafford+Training+Centre&tbm=isch&tbo=u&source=univ

&sa=X&ei=k2yjVYD0HsT_UtimiqAK&ved=0CB8QsAQ&biw=1366&bih=586#imgrc=Zq3

0Sue8vGTIPM%3A

Internet 12: IOC plays key role at first ever United Nations Environment Assembly (UNEA)

http://www.olympic.org/news/ioc-commits-to-sustainable-development-goals-at-unea/234456

Internet 13: Környezet, politika, gazdaság és biztonság az olimpián

http://vilag.transindex.ro/?cikk=7859

Internet 14: Mennyire zöld a téli olimpia?

http://www.ng.hu/Civilizacio/2006/02/Mennyire_zold_a_teli_olimpia

Internet 15: Zöld olimpia: ökodíjat kapott a pekingi olimpiai falu http://epiteszforum.hu/zold-

olimpia-okodijat-kapott-a-pekingi-olimpiai-falu

Internet 16:

https://www.google.hu/search?q=forest+green+rovers+fc&source=lnms&tbm=isch&sa=X&v

ed=0CAcQ_AUoAWoVChMI9sSxid3bxwIV4ZhyCh3kzAqH&biw=1366&bih=586#imgrc=

C1Lh56foYHcsKM%3A

Internet 17:

https://www.google.hu/search?q=ath%C3%A9ni+olimpia+k%C3%A9pek&tbm=isch&tbo=u

117

&source=univ&sa=X&ved=0CB4QsARqFQoTCOKYvpm8hckCFYSqcgodlb0Emg&biw=13

66&bih=586#imgrc=_

Internet 18: https://www.sportstravelexperts.com/2015-wimbledon-championships/

Kerekes S. – Kiss K. (1998): Környezetpolitika és uniós csatlakozás. MTA, Budapest, pp. 72-

74.

Internet 19: NRDC Greening Advisor http://mlb.greensports.org/waste/reduce-reuse/

Knill, C. – Lenschow, A. (2000): Implementing EU environment policy (New directions and

old problems). Manchester University Press, Manchester, pp. 87.

Kormosné K. K. – Odor K. (2010): Környezet, tudat, gazdálkodás. Szaktudás Kiadóház.

Budapest. pp. 11-30.

Láng I. (2003): A fenntartható fejlődés Johannesburg után. Agroinform Kiadó.

Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (2014): A Groupama Aréna BREEAM minősítése

http://www.mnvzrt.hu/eljarasidokumentumok/groupamaarena_breeam/groupamaarena_breea

m.html

Magyar Köztársaság Kormánya (2007): Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia.

http://palyazat.gov.hu/ormany_altal_elfogadottt_nemzeti_fenntarthato_fejlodesi_strategia

Magyar Természetvédők Szövetsége (2005): Az Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiájának

végrehajtása és felülvizsgálata pp. 2. http://mek.oszk.hu/10000/10076/10076.pdf

Magyarország Kormánya (2015): H/4582. számú országgyűlési határozati javaslat a 2015-

2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról. pp. 32.

http://www.mnnsz.hu/wp-content/uploads/2015/05/Nemzeti-

K%C3%B6rnyzetv%C3%A9delmi-Program_hat%C3%A1rozati-javaslat.pdf

Manchester United FC (2014): Environmental Ploicy

http://www.manutd.com/~/media/General/Venue/Museum/2014/Jun/Environmental_Policy_

Current.ashx

Maxine, P. (2014): Adidas supplier upcycles food packaging into new trainer parts

http://www.edie.net/news/5/Adidas-supplier-upcycles-food-packaging-into-new-trainer-

118

parts/Better Cotton Initiative (BCI) (2015): http://bettercotton.org/about-better-cotton/better-

cotton-standard-system/

Morrow, D. – Rondinelli, D. (2002): Adopting Corporate Environmental Management

System: Motivations and Results of ISO 14001 and EMAS Certification. European

Management Journal Vol. 20, Nr. 2, Great Britain, 159-171 p.

National Basketball Association (2015): HEAT, Broward County Schools "Seeing Green"

http://www.nba.com/heat/heat-broward-county-schools-seeing-green

National Resources Defense Councill (2012): Game Changer, How the sport industry is

saving the environment? pp. 22-23. 26-29. 46-49. 55-61.

National Resources Defense Councill Greening Advisor for NBA (2015): Green Building

http://nba.greensports.org/greener-building/leed/

Nemcsicsné Zs. Á. (2005): Következetességek és rések a szervezet környezettudatos

magatartásában, PhD disszertáció, Budapesti Corvinus Egyetem, pp. 4-29. 57-97.

http//: phd.om.hu

Nemcsicsné Zs. Á. (2008): Consistency and „awareness gaps” in the environmental behaviour

of Hungarian companies. Journal of Cleaner Production 16. pp. 322-329.

Nike, Inc. (2013): Sustainable Business Performance Summary

http://www.nikeresponsibility.com/report/uploads/files/FY12-13_NIKE_Inc_CR_Report.pdf

NRDC Report (2012): How the sports industry save the environment? 22-98.p.

Pasolini, Antonio (2013): PUMA launches biodegradable InCycle collection

http://www.gizmag.com/puma-incycle-recyclable-biodegradable/26273/

Pelle A. (2007): Az Európai Unió környezeti politikája. Egyetemi jegyzet. pp. 7-28.

Puma (2013a): Environmental Profit and Loss Account

http://about.puma.com/en/sustainability/environment/environmental-profit-and-loss-account

Puma (2013b): Annual Report http://www.puma-annual-

report.com/GB/2013/pages/en/pdf/PUMAGeschaeftsbericht2013_en.pdf

119

Puma (2014): Zero Discharge of Hazardous Chemicals

http://about.puma.com/en/sustainability/environment/zero-discharge-of-hazardous-chemicals

Puma (2015): Bring me back program

http://about.puma.com/en/sustainability/products/bring-me-back-program

Ráthonyi-Odor K. – Ráthonyi G. – Borbély A. (2015): Sporting goods manufacturers’

responsible behaviour in special regard to environmental protection, In: Taylor Gazdálkodás

és Szervezéstudományi folyóirat (megjelenés alatt)

Ráthonyi, G. – Ráthonyi-Odor, K. (2015): Analysing sporting goods manufacturers’

environmental management tools. APSTRACT Volume 9. Number 1-2. pp.23-31. ISSN

1789-7874

Schmied, M. – Hochfeld, C. – Stahl, H. – Roch, R. – Armbruster, F. – Türk, S. – Friedl, C.

(2007): Green champions: in sport and environment. Federal Ministry for the Environment,

German Olympic Sport Confederation. 10-76.p.

Staples Centre (2015): Environmental Management System – sustainability

http://www.staplescenter.com/about/environment

Streit N. (2012): Így zajlik egy zöld olimpia 1. http://ecolounge.hu/eletmod/igy-zajlik-egy-

zold-olimpia-1

Streit N. (2012): Így zajlik egy zöld olimpia 2. http://ecolounge.hu/eletmod/igy-zajlik-egy-

zold-olimpia-2

Tamás, J. – Blaskó, L. (2008): Environmental management. Debreceni Egyetem.

http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0032_kornyezettechnologia/ch03s02.html

UNEP (2013): Sport and the environment – TUNZA the UNEP magazine for youth. 11-12.p.

Vidékfejlesztési Minisztérium (2013): 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program. pp. 4-5.

http://2010-

2014.kormany.hu/download/5/c7/11000/IV%20Nemzeti%20K%C3%B6rnyezetv%C3%A9de

lmi%20Program.pdf

120

Zilahy Gy. (2002): A tisztább termelés lehetőségei a vállalati környezetvédelemben a TTMK

tapasztalatai alapján, In: Pálvölgyi et al. (2002): Vissza vagy hova, Útkeresés a

fenntarthatóság felé Magyarországon, Tertia Kiadó, Budapest pp. 299-305.

Zsédely P. (2011): Megszépül a londoni Olimpiai Stadion.

http://sportsmarketing.hu/2011/08/25/megszepul-a-londoni-olimpiai-stadion/

121

ÁBRAJEGYZÉK

1. ábra: Az egyén környezettudatát befolyásoló tényezők, és azok közötti kapcsolat ......... 29

2. ábra: PUMA – InCycle kollekció ..................................................................................... 40

3. ábra: Elhagyatott athéni sportlétesítmények .................................................................... 54

4. ábra: A pekingi olimpiai falu ........................................................................................... 55

5. ábra: A londoni olimpiai falu ........................................................................................... 60

6. ábra: Londoni vízi komplexum ........................................................................................ 62

7. ábra: Az Olimpiai Stadion ................................................................................................ 63

8. ábra: Wimbledon, ExCel .................................................................................................. 64

9. ábra: Carringtoni edzőközpont ......................................................................................... 69

10. ábra: Forest Green Rovers Klub pályái ........................................................................ 75

11. ábra: Dratford FC – Princess Park................................................................................ 77

12. ábra: American Airlines Arena, Miami ........................................................................ 89

13. ábra: Staples Centre, Los Angeles................................................................................ 90

14. ábra: Philips Arena, Atlanta ......................................................................................... 92