Lustrum

Sollemnia aedificii a. D. MCMXI inaugurati

Separatum

Lustrum•

Ménesi út 11–13.Sollemnia aedificii a. D. MCMXI inaugurati

EdideruntLászló Horváth, Krisztina Laczkó, Károly Tóth,

etAndrás Péterffy (Appendix)

Typotex Kiadó – Eötvös CollegiumBudapest, 2011

Sumptibus NKA

© Auctores et compositores, 2011ISBN 978 963 279 441 9

Lócsi Levente

Csuday Csaba

Az irodalom: „negatívan élni”(Adalékok Mario Vargas Llosa irodalomfelfogásához)

Mario Vargas Llosa 1975-ben jelentette meg Flaubert-ről szóló könyvét (Orgía perpetua [Örökös orgia]), amelynek utolsó, összegző fejezetében az írói mestersé-get „az életben való negatív részvételnek, negatívan élésnek” nevezi. Azt állítja, hogy a modern elbeszélő művészet egyik úttörőjének tartott francia előd nem annyira a Bovaryné újításaival érdemli meg a 20. század figyelmét, hanem inkább azzal a ma is érvényes móddal, ahogyan az író hivatását értelmezi.

Flaubert, Vargas Llosa szerint, az elsők között érzett rá valami veszélyre a 19. század közepén. Arra nevezetesen, hogy az úgynevezett „magas” irodalom végzetes módon kettéhasad: vagy kiszolgálójává válik a mindenkori hatalom mítoszainak, praktikáinak, az iparszerűvé dagadó könyvtermelésnek és vele az alacsony (vagy éppen alantas) tömegkultúra igényeinek, vagy elszakad a köz-vetlen valóságtól, és csak a vájt fülű keveseknek (vagy még nekik sem) érthető arisztokratikus, hermetikus tevékenység lesz belőle. Vagy a még igényesebb, kö-vetkezetesebb és finnyásabb szellemek esetében, amilyen például Wittgenstein volt, az elnémulás, a hallgatás hamis pátoszával önmagába fordul.

Holott, állítja Flaubert nevében Vargas Llosa, az irodalom legfőbb érdeme és erénye mindig is a valóság kérlelhetetlen megkérdőjelezése volt. És azzal, hogy a valóságot annak legapróbb részleteibe menően bemutatta (pontosabban újra megmutatta, re-prezentálta), bizonyos értelemben megszüntette, megtagadta és ezzel meg is haladta azt.

Flaubert-nél ez a veszélyérzet erős, már-már mániás szorongássá erősö-dött: alig akarta megengedni, hogy a művei megjelenjenek, mert attól félt, oda a szabadsága, ha elkapja az irodalomgyár gépezete.

Vargas Llosa egy másik zseniális mizantróp, az uruguayi Juan Carlos Onetti egyedülálló írói világának titkait faggató könyvének (El viaje a la ficción, 2008) bevezetőjében szintén az írói mesterség mozgatórugóit keresi. Különös, „em-berelőtti” létállapotot ír le, amelyben nincs idő, csak valamiféle örökös jelen, amelyben az „elő-ember” a megmaradásáért küzd, és „létre ébredésének”

1162 Csuday Csaba

egyetlen érzete a félelem, a szorongás. Ennek a mitikus ősállapotnak az elem-zése, elképzelése vezeti el Vargas Llosát az irodalom keletkezésének, elemen-táris emberi funkciójának a meghatározásához. Azt mondja, hogy az ember öntudatra ébredésének jelentős grádicsa a nyelv, a nyelvi kifejezés megjelené-se, amely egyben egy másik élet, kitalált, elképzelt életek sajátunkként való elbeszélésére adhat lehetőséget.

„Történeteket kiötleni és olyan ékesszólóan elmondani másoknak, mint-ha valóban a mieink volnának, amelyeket a többiek is a magukénak éreznek, sőt azután úgy emlékeznek rájuk, mint a saját memóriájuk (azaz életük) egy darabjára, ez, valljuk be, a valós valóság elleni »függelemsértés«, vagyis láza-dás, és felbujtás a lázadásra. Ha tetszik, szórakozás, de sosem ártatlan. És nem is ártalmatlan, hiszen a képzeletnek teret engedve szakadékot nyit aközött, amik vagyunk, és aközött, amik lenni szeretnénk. Ha igazi életünk és a fantá-ziánkban »megélt« (hazug) életünk közötti szakadék egyre mélyül, megjele-nik az emberi lét másik lényeges jegye, az elégedetlenség, az egyet-nem-értés. És a vágy, hogy valós életünket közelítsük képzelgéseinkhez.”

Vargas Llosának e kétféle, de nagyon is egybecsengő meghatározása az írói hivatásról (az írás, mint „negatívan élés” és az írás, mint „függelemsértés”) azért juthat most eszünkbe, mert a Nobel-díj hírét követő pillanatokban szinte minden mértékadó fórum közzétette a maga summás értékelését a nyertesről, és a szakmabeliek is siettek (vagy sietették őket), hogy letegyék névjegyüket a nevezetes esemény mellé. A számos megnyilatkozás közül, itt és most, kettő-höz szeretnék kapcsolódni.

Egyikük, egy rangos, nyomtatott fórum vezető munkatársa úgy nyilatko-zott (szó szerint idézem), hogy Vargas Llosa Nobel-díja „visszaadta az olvasó hitét: lám, szerethető, szórakoztató művek is méltók lehetnek az elismerésre”. Egyik internetes portálunkon egy másik értékelő pedig „globális közérzetjaví-tó eseménynek” nevezte Mario Vargas Llosa díjazását.

A két nyilatkozat látszólag megegyezik. Abban, hogy örülni lehet Vargas Llosa Nobel-díjának, feltétlenül. Abban is, hogy a most 74 éves perui író élet-művének elismerése feltétlenül kedvező fejlemény, hiszen javítja a közérzetün-ket, és még a Nobel-díj „igazságosságába” vetett hitünket is képes visszaadni.

Mégis, a két megfogalmazás meglehetős igazításra szorul. Részint zsur-naliszta és némiképp „blikkfangosságra” törekvő leegyszerűsítésük miatt, részint azért, mert a bennük – de legalábbis az egyikben – megfogalmazott állítás akár az ellenkezőjét is jelentheti a másiknak.

Ha ugyanis pontos volna, hogy Vargas Llosa lényegében „szerethető, szó-rakoztató” művekkel érdemelte meg a Nobel-díjat, ez azt is jelentené, hogy amit Llosa Flaubert-ről és Onetti ürügyén mondott az írói mesterségről, vagyis

Az irodalom: „negatívan élni” 1163

hogy az a világgal való folytonos szembenállás, a valóság szüntelen, kritikus megkérdőjelezése, az őrá, Vargas Llosára nem is érvényes. Sőt, mintha éppen az dicsőülne meg a díjazásában, amitől a Bovaryné szerzője leginkább féltet-te az írókat. Attól nevezetesen, hogy sikerszerző lesz belőlük, olyan tollnok, aki elveszti szabadságát, kiszolgálójává válik a hatalmi érdekeknek és a nagy-ipari méretekben termelő kiadók manipulációjának.

Mi hát a helyzet? Vargas Llosa bestsellernek is minősíthető, jól eladható és „szórakoztató” művek szerzőjeként vonult-e be a Nobel-díj halhatatlanjai közé, vagy olyan mesterként, akinek sikerült átvágnia a gordiuszi csomót, és igazi értékeket képviselő alkotásokkal szerezte meg és őrzi évtizedek óta a népsze-rűségét? Más szóval: feloldható-e Flaubert aggodalma, vagyis összebékíthető-e a „magas” kultúra a „tömegkultúrával”? Átjárható-e a határ a kettő között?

Kérdéseinkre maga az író válaszol a már említett Onetti-mű bevezetőjében, amely a fikció, a szépirodalom keletkezését és az úgynevezett valós valósághoz fűződő viszonyát taglalja.

Elmeséli, hogy még 1958-ban, tehát első igazán sikeres műve kiadásának évében (az írás a Los jefes, magyarul a Kölykök című, 1974-ben megjelent novel-láskötetben olvasható A főnökök címen) részt vett egy expedícióban: nyelvész ismerőseit kísérte el az amazóniai őserdőbe, ahol ezek egy bennszülött törzs nyelvét és szokásait tanulmányozták már évek óta. A kirándulás egész életét és pályáját meghatározó élménnyel ajándékozta meg Llosát: megértette az iroda-lom, a művészet lényegét, és megerősítette elhivatottságát.

Találkozott ugyanis egy „hablador”-ral, vagyis egy „beszélővel”, aki falu-ról falura járva (egy macsiguenga jokulátor, afféle bennszülött Tinódi Lantos Sebestyén) mindenféle mesékkel, pletykákkal, történetekkel szórakoztatta a történelem előtti állapotban élő törzseket. (A figuráról később, 1987-ben re-gényt is írt, magyarul A beszélő címmel jelent meg 1993-ban.) Valóságos meg-világosodást jelentett Llosának az élmény, és hogy miért, arról így számol be: „mert az az ember […] valamilyen ősi világ túlélője volt, a legeslegrégebbi múlt követe, de emellett szinte kézzelfogható bizonyíték is volt arra, hogy ott, már akkor, az emberi történelemtől oly szédítő messzeségbe merült mélységben, vagyis még mielőtt a történelem elkezdődött volna, éltek már olyan emberek, akiknek abból állt az életük, amire én épp feltenni készültem a magamét – tör-ténetek kitalálásából és elmondásából. És a mesélő mágus, valamint közössége között tapasztalható bensőséges kapcsolatban bizonyítva láttam, milyen el-mondhatatlanul fontos szerepet tölt be a fikció – a meséket kiötlők hazugsá-gainak továbbélése – abban a primitív közösségben, amely az ún. civilizációtól elzárva élt. Nem fért hozzá semmi kétség: az a dolog sokkal több volt merő szórakozásnál.” Majd, egy regiszterrel magasztosabbra váltva, így folytatja:

1164 Csuday Csaba

a fikció, ez a „másik” vagy „másféle” valóság, amelyet az emberi lény meg-élt élményeiből talál ki és dagaszt fel be nem teljesült vágyaival és képzeleté-vel, úgy kísér bennünket a történelem előtti időktől, mint az őrangyalunk.” De, mint már korábban is elhangzott, e „legfőbb jó”, ami megeshetett velünk, vagyis a művészet, az irodalom korántsem ártatlan, és nem is ártalmatlan. Ha ugyanis elveszítjük a mértéket, kielégítetlen vágyaink torzulásba és arány-vesztésbe sodornak bennünket, életre kelhetnek démonaink, úrrá lehetnek rajtunk a romboló, fékevesztett vágyak, ösztönök. Az ilyesmit megjelenítő iro-dalom pedig kifejezetten kártékony.

Itt be is fejezhetjük az idézetek sorát, hiszen az ismertetett gondolatokban már benne vannak a válaszok is, amelyeket eredeti kérdéseinkre adhatunk. Vagyis: Vargas Llosát épp az különbözteti meg a Coelho-típusú sikerszerzők-től, épp az menti meg a műveit (még a legerotikusabbakat, legszatirikusabba-kat is) attól, hogy pusztán „szerethető, szórakoztató” művek legyenek, hogy sosem felejti el, mivé szeretett volna lenni, miért lett író. Ha tetszik, sosem felejti el a vadonbeli „beszélőt”. Aki szórakoztat, de egyben segít is, hogy kisza-baduljunk adott valóságunk kötöttségeiből, az „itt és most” rabságából, olyan dimenziókba juttatva bennünket, amelyekről csak álmodozunk, ahová csak vágyakozunk. És a mértéktartó, kifinomult arányérzékkel rendelkező felelős művész (esetünkben Vargas Llosa természetesen) lesz azután az a révész, aki megóvja a művét (és olvasóját) a szélsőségek veszedelmes örvényeitől.

És alighanem e művészetfelfogás vált egyszersmind egyik biztosítékává annak is, hogy A város és a kutyák, A világvégi háború, a Szeretem a mostohámat és a többi, egyébként valóban „szerethető” alkotás szerzőjének Nobel-díja „globálisan” javíthatja az olvasók közérzetét.

Tartalomjegyzék

Laudationes externorum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

René Roudaut . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11François Laquièze . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14Monique Canto-Sperber . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15Salvatore Ettorre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16Andrea Ferrara. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18Chiara Faraggiana di Sarzana . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21P. J. Rhodes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23Herwig Maehler . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24Chris Carey . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26Mike Edwards. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28Shawn Gillen. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29Nikolaus Hamm . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32Elisabeth Kornfeind . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34Leonore Peer. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36Christian Gastgeber . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38Hermann Harrauer. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42Herbert Bannert . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45Jana Grusková. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46Christine Glaßner . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47August Stahl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48Javier Pérez Bazo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50Alicia Gómez-Navarro . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52

Laudationes Hungarorum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57

Réthelyi Miklós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59Hoffmann Rózsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61Dux László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65Mezey Barna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67Szepessy Tibor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70Hiller István . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73Keszei Ernő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74Dezső Tamás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76Kozma László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77

1216 Tartalomjegyzék

Soós Anna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79Pintér Károly . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82Kátai Zoltán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84Körmendy Mariann . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85Karsai György . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87Kincses János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90

Rectores . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93

Conspectus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95Gerevich Tibor: Az Eötvös Collegium története – Bartoniek Géza (1854–1930) . . . . . . . . 96Kiss Jenő: Gombocz Zoltán életéről és munkásságáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103Markó Veronika: Szabó Miklós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113Nagy János: Keresztury Dezső . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126Pál Zoltán: Lutter Tibor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132Szijártó István: A világra nyitott ablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136Vekerdy József . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145Bertényi Iván: Igazgatói működésem az Eötvös József Collegiumban (1993–1996) . . . . 147Bollók János. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149Takács László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154

Historica • Res gestae . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161

Gángó Gábor: Eötvös József és barátai egyetemi éveiről, különös tekintettela politikatudományi képzésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163

Garai Imre: A magyar középiskolai tanári szakma kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176Tóth Magdolna: „A budai parti ígéretföldje” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203Kovácsik Antal: Az Eötvös Collegium Ménesi úti épületének felavatása

a korabeli sajtó tükrében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211Markó Veronika: Hogyan lett az Eötvös József Collegium könyvtárából

az Irodalomtudományi Intézet Eötvös Könyvtára? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220Szojka Emese: Fülep Lajos néprajzi gyűjteménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236Kucsman Árpád: Kémikusok a régi Eötvös Collegiumban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272Győri Róbert: A múlttal való tudományos leszámolás

– Eötvös collegista geográfusok az 1950-es években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 288Czirfusz Márton: Helyek és pozíciók újraírása – Wallner Ernő, Lettrich Edit

és a hazai szociálgeográfiai iskola viszonya Mendöl Tibor örökségéhez . . . . . . . . . . 312Tóth Károly: Művészettörténészek az Eötvös Collegiumban (1896–1950) . . . . . . . . . . . . 328Ritoók Zsigmond: Klasszika-filológia az Eötvös Collegiumban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345Kucsman Árpád – Liptay György:

Eötvös-kollégisták a Fasori Gimnázium tanári karában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 348Kapitány Adrienn: Az 1950-es évek a Kollégium történetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365

Tartalomjegyzék 1217

Marafkó László: Nagyhatalmak ugratása, avagy groteszk lapokaz Eötvös Kollégium félmúltjából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378

Dénes Iván Zoltán: Diákmozgalom Budapesten 1969-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 383Bakos István: Emlékeim a kollégista Kilencekről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 401ifj. Arató György: „Szabadság a jelszavunk”

Március 15-e az Eötvös Kollégiumban, 1955–1984 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 410Szabics Imre: Az Eötvös József Collegium és az École Normale Supérieure . . . . . . . . . . 419Nemes Tibor: Az Eötvös Collegium és az École Normale Supérieure

közötti közvetlen kapcsolatok újraélesztése a 80-as években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 428Bubnó Hedvig: Összefoglaló a collegiumi spanyol nyelvoktatásról, 1992–2010 . . . . . . . 432

Historica • Magistri . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 435

Korompay H. János: Horváth János és az Eötvös Collegium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 437Móser Zoltán: Ha a szellem napvilága ragyog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 456Farkas Zoltán et alii: Czebe Gyula élete dokumentumokban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463Szakály Sándor: Szurmay Lajos, tábornok az Eötvös Collegiumból . . . . . . . . . . . . . . . . . 553Szávai János: Gyergyai Albert és az Eötvös Collegium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 563Ress Imre: Hugo Kleinmayr és a germanisztikai oktatás megalapozása

az Eötvös Collegiumban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 570Kiss Jenő: Zsirai Miklós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 579Keszthelyi Lajos: Bay Zoltán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 596Pál Zoltán: Keresztury Dezső igazgatósága

az állambiztonsági megfigyelések tükrében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 599Keszthelyi Lajos: Faragó Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 612Farkas Zoltán: Gyóni Mátyás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 617Papp István: Kettős ügynök – Nagy Péter, Szabó Dezső és az állambiztonság . . . . . . . . 625Balogh Elemér: Szász Imre versus Brusznyai Árpád . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 638Bottyán Gergely: Antal László és a mai magyar nyelvtudomány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 643Dörnyei Sándor: Emlékezés Tomasz úrra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 648Ifj. Tomasz Jenő: Tomasz úr és az Eötvös Collegium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 653

Memorabilia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 683

„Felújítani azt, ami érdemes” – Beszélgetés Elekfi Lászlóval . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 685Tóth Gábor: Az idő sodrában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 709Lekli Béla: Az Eötvös Kollégium az 1956 utáni években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 836Gereben Ferenc: Egyetemi évek (1962–1967) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 838Kósa László: Az Eötvös Kollégiumban éltem én is (1963–1967) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 861Bakos István: Az Eötvös Kollégium autonómiatörekvései

és Baráti Körének megalakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 889Galántai Ambrus: Szubjektív történelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 899

1218 Tartalomjegyzék

Studia Germanica . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 923

Balázs Sára: “Freiwillig dient der Geist”:Germanistik in der Veranstaltungsreihe des Lustrum Saeculare Collegii . . . . . . . . 925

Eve-Marie Kallen: Dezső Keresztury als Kulturvermittler und Pädagogeund das Eötvös-Collegium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 928

August Stahl: „Schluszstück”. Rilkes Sicht und Deutung des Todes . . . . . . . . . . . . . . . . 944Frank Baron: Die Entstehung des Faust-Mythos im 16. Jahrhundert . . . . . . . . . . . . . . . . 962Christine Glaßner: Zur handschriftlichen Überlieferung der Visiones Georgii . . . . . . 967András F. Balogh: Schlacht der Stereotype in der Vngrischen

Schlacht des Jacob Vogel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 975Ilona Feld-Knapp Cathedra Magistrorum – Lehrerforschung.

Lehrer-Denken und Lehrer-Wissen. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 982Géza Horváth: Elmar Tophoven, der Begründer des Europäischen

Übersetzer-Kollegiums. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 997Anita Czeglédy: „Schutzmarke: der Steg.”

Interkulturalitätin Márton Kalász’ Lyrik. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1006

Studia Slavica . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1021

Katalin Kroó: Slawistik in der Veranstaltungsreihedes Lustrum Saeculare Collegii . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1023

Urs Heftrich: Lew Tolstoi und Anton Tschechow: Zum Doppeljubiläum 2010 . . . . . . . 1025Bettina Kaibach: Raum für Nostalgie: Steppe und Prärie in Anton Čechovs Step’

und Willa Cathers My Ántonia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1032Wolf Schmid: Eventfulness and Context . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1052

Studia Classica. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1065

Tamás Mészáros: Klassische Philologie in der Veranstaltungsreihedes Lustrum Saeculare Collegii . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1067

Mike Edwards: The Application of Criticism to Textual Criticism . . . . . . . . . . . . . . . . . 1069Herwig Maehler: Pindar und die Tyrannen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1076P. J. Rhodes: The Erxadieis inscription . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1084

Artes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1093

Teleki Pál, a Collegium kurátora (1920–1941) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1095Epikus és komikus collegiumi enumeráció 1935-ből – Közreadja: Takács László . . . . 1100Farkas Zsuzsa: Fotótörténeti adalékok az Eötvös Collegium archív fotóiról . . . . . . . . 1119Süle Ágnes Katalin: Az Eötvös Collegium épülete. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1137Havas László: Hadrianus mint Pseudo-Alexandros? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1146

Tartalomjegyzék 1219

Sántháné Gedeon Mária: Kultúraközi kommunikáció:magyarságkép az angol mint lingua franca tükrében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1156

Csuday Csaba: Az irodalom: „negatívan élni” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1161Szlukovényi Katalin: Kollégisták, költők, korszakok:

szépirodalmi hagyományok az Eötvös Collegiumban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1165

Membra et alumni. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1179

Pro patria defuncti. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1211

Tartalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1215Appendix – Mellékletek jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1221

Kedves Olvasó!Önre gondoltunk, amikor a könyv előkészítésén munkálkodtunk. Kapcsolatunkat szorosabbra fűzhetjük, ha belép a TypoKlubba, ahonnan értesülhet új kiadványainkról, akcióinkról, programja-inkról, és amelyet a www.typotex.hu címen érhet el. Honlapunkon megismerkedhet kínálatunkkal is, egyes könyveinknél pedig új fejezeteket, bibliográfiát, hivatkozásokat találhat, illetve az eset-legesen előforduló hibák jegyzékét is letöltheti.Kiadványaink egy része e-könyvként (is) kapható:www.interkonyv.huÉszrevételeiket a velemeny@typotex.hu e-mail címen várjuk.

Kiadja az Eötvös Collegium és a Typotex Kiadó, az 1795-ben ala-pított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja.Felelős kiadó: dr. Horváth László – Votisky ZsuzsaTördelte: Vidumánszki LászlóA borítót tervezte: Tóth NorbertTerjedelem: 85,6 (A/5) ívNyomta és kötötte: Séd Nyomda, SzekszárdFelelős vezető: Katona Szilvia