SEGÉDLET¡nyzatoknak...SEGÉDLET a helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások...
Transcript of SEGÉDLET¡nyzatoknak...SEGÉDLET a helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások...
SEGÉDLET a helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások
2013.évi központi költségvetési kapcsolatokból
származó forrásai elszámolása szabályszerűségének
kincstári felülvizsgálatához
3.rész
a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi
CCIV. törvény 2. melléklete
II. A települési önkormányzatok egyes köznevelési és
gyermekétkeztetési feladatainak támogatása
2
TARTALOMJEGYZÉK
Technikai információk .......................................................................................................................................... 3
A SEGÉDLETBEN ELŐFORDULÓ JOGSZABÁLYI RÖVIDÍTÉSEK ....................................................... 4
I. A FELÜLVIZSGÁLAT DOKUMENTUMAI ................................................................................................. 6
I.1. Az Igazgatóságon végzett felülvizsgálat dokumentumai – valamennyi köznevelési jogcímre vonatkozóan .....................6
I.2. A helyszíni vizsgálat dokumentumai ..................................................................................................................................6
a) Valamennyi köznevelési jogcímre vonatkozóan: .................................................................................................................6
b) Meghatározott köznevelési jogcímekre vonatkozóan ...........................................................................................................8
c) Gyermekétkeztetési jogcímekre vonatkozóan ..................................................................................................................... 11
II. ÁLTALÁNOS VIZSGÁLATI SZEMPONTOK ......................................................................................... 13
II.1. Igazgatóságon végzett felülvizsgálathoz - valamennyi közoktatási jogcímre vonatkozóan ............................................ 13
II.2. Helyszíni vizsgálathoz- valamennyi közoktatási jogcímre vonatkozóan......................................................................... 13
III. ÁLTALÁNOS JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ................................................................................................ 15
III.1. A 2013. évi Kvtv. 2. melléklet ....................................................................................................................................... 15
III.2. A 2013. évi Kvtv. 2. melléklet Kiegészítő szabályok .................................................................................................... 15
III.3. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól ........................................................................ 20
III.4. Tanügyi nyilvántartások fajtái, tartalma, vezetése ......................................................................................................... 22
III.5. A költségvetési támogatás megállapításának elvei ......................................................................................................... 29
III.6. Óvodai jogviszony keletkezése, megszűnése ................................................................................................................. 31
III.7. Tankötelezettség, tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése, szüneteltetése ............................................................. 33
III.8. Kollégiumi tagsági jogviszony keletkezése, megszűnése .............................................................................................. 36
III.9. A nem magyar állampolgár gyermekre, tanulóra vonatkozó szabályok ......................................................................... 37
III.10. A térítési díjra, tandíjra vonatkozó szabályok .............................................................................................................. 40
III.11. Az egységes óvoda-bölcsőde ....................................................................................................................................... 46
III.12. A köznevelési intézmények fenntartásával kapcsolatos pénzügyi és gazdasági adatok tervezése,
nyilvántartása, elszámolási szabályok ............................................................................................................................... 48
III.13. Az oktatási azonosító szám igénylése, kiadása és a változás-bejelentés ...................................................................... 50
III.14. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására vonatkozó szabályok ........................................................................... 52
IV. JOGCÍMENKÉNTI FELÜLVIZSGÁLATI SZEMPONTOK ................................................................. 58
II.1. Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők
bértámogatása ...................................................................................................................................................... 58
A számításhoz kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások ...................................................................................................... 61
a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek létszámának meghatározása ........................................................................ 61
b) Az óvodapedagógusoklétszámának és bértámogatásának meghatározása ........................................................................ 63
c) Az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők létszámának és bértámogatásának
meghatározása ................................................................................................................................................................... 65
d) Az óvodapedagógusok átlagbére és közterhei elismert pótlólagos összegének meghatározása ........................................ 67
A felülvizsgálat szempontrendszere ........................................................................................................................................ 68
II.1.(1)1 Óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek támogatása az elismert létszám alapján .................................. 68
II.1.(1)2 Óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek támogatása az elismert létszám alapján .................................. 68
II.1.(2)1 Óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők átlagbérének és közterheinek támogatása - ................ 77
II.1.(2)2 Óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők átlagbérének és közterheinek támogatása - ............... 77
II.1.(3)2 Óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek pótlólagos támogatása az elismert létszám alapján ................. 80
II.2. Óvodaműködtetési támogatás .................................................................................................................... 81
II.3. Ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés támogatása ..................................................................... 83
II.4. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása ............................. 91
V. A támogatás felhasználásának vizsgálata ..................................................................................................... 94
3
Technikai információk
A külön jelölés nélküli, dőlt betűs szövegrészek a 2013. évi Kvtv. 2. melléklete megfelelő
pontjának tartalmával azonosak.
A jogcímcsoportok, jogcímek, aljogcímek alkalmazott számozása és elnevezése azonos az
Ebr42 Önkormányzati információs rendszerben találhatóakkal.
A további, jelöléssel bíró, dőlt betűs szövegrészek jogszabály, vagy állásfoglalás szó szerinti
idézetei.
Az idézett jogszabályok hatályossága alap esetben 2012.09.01-jétől 2013.12.30-ig értendő.
Ettől eltérő esetekben a hatályosságra és a vonatkozó jogszabályi hivatkozásra megjegyzés
található. Jelentős szövegmódosulás esetében azonos jogszabályi hely különböző időszakra
vonatkozó szövegváltozatai időrendben követik egymást.
4
A SEGÉDLETBEN ELŐFORDULÓ JOGSZABÁLYI RÖVIDÍTÉSEK
Jogszabály Alkalmazott
rövidítés
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Alaptörvény
A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi
CCIV. törvény 2013. évi Kvtv.
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Mötv.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény Közokt. tv.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Köznev. tv.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény Áht.
368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény
végrehajtásáról Ávr.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény Gyvt.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény Cst. tv.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény Ptk.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény Kjt.
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény Szmtv.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról
szóló 2007. évi II. törvény Harmtv.
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény -
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények
működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
20/2012. (VIII. 31.)
EMMI rendelet
20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.
törvény végrehajtásáról
20/1997. (II. 13.)
Korm. rendelet
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló
törvény végrehajtásáról
229/2012. (VIII.
28.) Korm. rendelet
4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról 4/2010. (I. 19.)
OKM rendelet
15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati
intézmények működéséről
15/2013. (II. 26.)
EMMI rendelet
328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó
gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési
díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról
328/2011. (XII. 29.)
Korm. rendelet
5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra
jogosító betegségekről és fogyatékosságokról
5/2003. (II. 19.)
ESzCsM rendelet
2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai
nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai
oktatásának irányelve kiadásáról
2/2005. (III. 1.) OM
rendelet
5
25/2007. (V. 31.) IRM rendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I.
törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról
25/2007. (V. 31.)
IRM rendelet
138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben
138/1992. (X. 8.)
Korm. rendelet
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli
rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.
törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
326/2013. (VIII.
30.) Korm. rendelet
56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet a szakfeladatrendről és az
államháztartási szakágazati rendről
56/2011. (XII. 31.)
NGM rendelet
Egyéb rövidítések
Közoktatási Információs Rendszer KIR
6
I. A FELÜLVIZSGÁLAT DOKUMENTUMAI
I.1. Az Igazgatóságon végzett felülvizsgálat dokumentumai – valamennyi köznevelési
jogcímre vonatkozóan
a vizsgált önkormányzat 2013. évi beszámolójának 51., és az azt megalapozó 49.
űrlapjai,
a vizsgált önkormányzat 2012. évi, az Igazgatóság által záradékolt vagy határozattal
elfogadott beszámolójának 31. és 51. űrlapjai,
a vizsgált köznevelési intézmény alapító okirata, módosításai a Magyar Államkincstár
közhiteles nyilvántartásában (továbbiakban: K-törzsben) rendelkezésre álló
dokumentumok alapján,
amennyiben a köznevelési intézményt intézményfenntartó társulás tartja fenn: a vizsgált
időszakban érvényes társulási megállapodás és módosításai (2013.07.01-jétől az Mötv.
szerint),
egyéb, pótlólagos adatkérés vagy megelőző helyszíni ellenőrzés eredményeként
rendelkezésre álló dokumentumok,
ÁSZ és/vagy az Igazgatóság által végzett korábbi helyszíni ellenőrzés dokumentumai,
az Igazgatóság által rendszeresített, a belső felülvizsgálat megtörténtét dokumentáló
felülvizsgálati lap(ok),
az Ebr42 rendszerben teljesített elszámolás (2013. évi elszámolás felmérés – óvoda
elszámolás) adatlapja,
az Fpartner programból a Felülvizsgálat előkészítése / Felülvizsgálat (2013) előkészítése
/ Egy önkormányzat lapjai menüpontban előállítható táblák:
szakfeladatok ellenőrzése,
oktatás statisztika (önkormányzati szintre összesített, illetve intézményenkénti),
beszámoló és oktatás statisztika összehasonlító tábla (önkormányzati szintre
összesített, illetve intézményenkénti),
intézményi oktatás statisztika adatok és intézményi Segédtábla adatok
összehasonlító tábla,
önkormányzat összesen Segédtábla közoktatási adatai és „Közoktatás” tábla
intézményi adatok összesített adatai összehasonlítása,
Segédtábla intézmény részletező adatok jogcímenként,
beszámoló és Segédtábla adatok összehasonlító tábla,
alapnormatíva – kiegészítő normatíva összehasonlító tábla,
a 2012. évi beszámoló 31-es űrlapja – az Igazgatóság megállapításaival korrigálva,
idősor,
idősor az előző felülvizsgálat adataival.
I.2. A helyszíni vizsgálat dokumentumai
a) Valamennyi köznevelési jogcímre vonatkozóan: 1
a vizsgált köznevelési intézmény – ellenőrzött időszakban érvényes – alapító okirata,
módosításai,
amennyiben az intézmény fenntartója intézményfenntartó társulás:
1 Köznevelési jogcímek: A 2013. évi Kvtv. 2. melléklet II. pont szerinti jogcímek.
7
a vizsgált időszakban érvényes társulási megállapodás, módosításai, a társult
önkormányzatoknak a megállapodást jóváhagyó testületi határozatai,
a vizsgált költségvetési évre vonatkozó, az adott köznevelési intézmény
költségvetésének közös elfogadásáról szóló képviselő-testületi rendelet/rendeletek,
vagy annak kivonata/kivonatai,
a vizsgált nevelési év(ek) közoktatási statisztikái,
a vizsgált köznevelési intézménypedagógiaiprogramja,
a vizsgált köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzata (továbbiakban:
SZMSZ),
az önkormányzati elszámolást alátámasztó analitikus nyilvántartások és dokumentumok:
könyvelési programból kinyomtatott főkönyvi kivonat, amely szakfeladatonként
tartalmazza a kiadásokat és bevételeket,
könyvelés alapját képező bizonylatok (dokumentumok, számlák, megállapodások,
stb.).
Az óvodai gyermeklétszám meghatározásához:
tanügyi dokumentumok [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 88. § a)-f) pont]:
felvételi előjegyzési napló,
felvételi és mulasztási napló,
óvodai csoportnapló,
óvodai törzskönyv (óvoda nyitva tartása ebből ismegállapítható),
tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény (továbbiakban: óvodai
szakvélemény),
a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció (hatályos: 2013.03.23-tól), 2
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
193. § (12) A nevelési-oktatási intézmény a 2012/2013. tanévben csoportnaplóként és egyéb
foglakozási naplóként a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM
rendelet (a továbbiakban: MKM rendelet) alapján alkalmazott nyomtatványt is használhatja.
(13) A nevelési-oktatási intézmény a 2012/2013. tanévben megkezdett tanügyi nyomtatványokat az
adott osztály, csoport vonatkozásában kifutó rendszerben tovább alkalmazhatja.
házirend,
szülői nyilatkozat vagy értesítés óvodaváltásról azon gyermekek esetében, akik az adott
óvodában a 2012/2013. nevelési évben 2012. október 1. és 2012. december 31. között, a
2013/2014. nevelési évben 2013. október 1. és 2013. december 31. közöttkezdték meg
óvodai nevelésüket (Szülői nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy gyermekük első
alkalommal vesz részt óvodai nevelésben, vagy óvodaváltásra került sor. Értesítés
óvodaváltásról: az előző óvoda által kiállított dokumentum is lehet.),
a 7. életévüket a 2012/2013. nevelési évben 2012. augusztus 31-éig, a 2013/2014.
nevelési évben 2013. augusztus 31-éig betöltött, óvodai nevelésüket meghosszabbított
gyermekek esetében a szakértői bizottság javaslata a vizsgálattal érintett nevelési évre
vonatkozóan,
a nem magyar állampolgár gyermekek esetén (Köznev. tv. 92. §):
a Magyarországon történő jogszerű tartózkodás jogcímét igazoló okirat a szülőkre
vonatkozóan is (pl. tanulmányok folytatása esetén tanulói vagy hallgatói
2 Beiktatta: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 15. §. Hatályos: 2013.03.23-tól.
8
jogviszonyt igazoló okirat, családtag családtagi jogállása igazolására születési
anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat),
a menedékjog hatálya alá tartozók esetén az elismerés iránti kérelem,
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők, valamint a harmadik
országbeli állampolgárok esetében
a szülő három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedélye és
keresőtevékenység folytatásáról igazolás (pl. munkavégzésre irányuló
jogviszony keletkezését igazoló okirat, munkaszerződés, érvényes vállalkozói
igazolvány, álláskereső személy esetén érvényes álláskeresési megállapodás),
az oktatásért felelős miniszter meghívólevele,
lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata.
az óvodai ellátásban részesülő gyermekekre vonatkozóan az oktatási azonosító
számokról a KIR adatbázisból nyomtatott listák a 2012/2013. nevelési évben a 2012.
október 1-jei, a 2013/2014. nevelési évben a 2013. október 1-jei állapotra vonatkozóan
[Köznev. tv. 44. § (3) bekezdés a) pont; 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 48. §],
Köznev. tv.
44. § (3) A KIR adatkezelője oktatási azonosító számot ad ki annak,
a) aki óvodai jogviszonyban áll,
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet(hatályos: 2013.03.08-ig)
48. § (1) A köznevelési intézmény képviselője a köznevelési intézménnyel 2012. szeptember 1-jén
jogviszonyban álló és az Nkt. 44. § (3) bekezdése szerinti személy vonatkozásában 2012. november
30-áig az 5. alcím szerint változás-bejelentést tesz.
(2) Az óvoda vezetője valamennyi óvodás gyermek számára oktatási azonosító számot igényel,
vagy ha a gyermek már rendelkezik oktatási azonosító számmal, a jogviszony létrejöttének idejére
visszamenőleg a jogviszonyt az (1) bekezdés szerint bejelenti.
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet
48. § (4) E rendelet a hatálybalépése előtt kiadott OM azonosító és oktatási azonosító szám
érvényességét nem érinti.
a 10 napnál hosszabb ideig igazolatlanul távollévők esetében a szülők két alkalommal
történt írásbeli értesítése, jogviszony megszüntetéséről határozat,
egységes óvoda-bölcsőde esetében a fentieken túl, a székhely szerint illetékes regionális
módszertani bölcsőde szakmai véleménye [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 179. § (6)
bekezdés].
b) Meghatározott köznevelési jogcímekre vonatkozóan
b.a) Óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők
bértámogatása
b.a.a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása (beleértve a
sajátos nevelési igényű gyermekeket is)
az a) pontban részletezett dokumentumok, továbbá
sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozóan:
szakvélemények (köztük az áthelyezés indokoltságának megszűnését megállapító
bizottsági szakvélemények is), melyek 2013.02.28-áig a szakértői és rehabilitációs
bizottságok által a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet szerint, 2013.03.01-jétől a
szakértői bizottságok által a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet szerint kerültek
kiállításra,
orvosi igazolások (az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. § (1) bekezdése szerint),
9
egyéni fejlesztési tervek, egyéni fejlesztő naplók, értékelési lapok,
a következő nevelési évben esedékessé váló felülvizsgálatot kezdeményező
dokumentum a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 95. § (6) bekezdése szerint,
az áthelyezés indokoltságának (SNI) megszűnését megállapító bizottsági
szakvélemény.
b.a.b) A számított óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelő munkáját
közvetlenül segítők létszámának meghatározása
az óvodai ellátásra vonatkozóan az óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelő
munkáját közvetlenül segítők esetében az oktatási azonosító számokról a KIR
adatbázisból nyomtatott listák a 2012/2013. nevelési évben a 2012. október 1-jei, a
2013/2014. nevelési évben a 2013. október 1-jei állapotra vonatkozóan [Köznev. tv. 44.
§ (3) bekezdés a) pont; 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 48-49. §],
Köznev. tv.
44. § (3) A KIR adatkezelője oktatási azonosító számot ad ki annak,
c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak,
d) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak,
e) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak,
f) akit óraadóként foglalkoztatnak.
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (hatályos: 2013.03 08-ig)
48. § (1) A köznevelési intézmény képviselője a köznevelési intézménnyel 2012. szeptember 1-jén
jogviszonyban álló és az Nkt. 44. § (3) bekezdése szerinti személy vonatkozásában 2012. november
30-áig az 5. alcím szerint változás-bejelentést tesz.
(3) A nevelési-oktatási intézmény képviselője az óraadó pedagógussal fennálló jogviszonyt az (1)
bekezdés szerint bejelenti.
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet
48. § (4) E rendelet a hatálybalépése előtt kiadott OM azonosító és oktatási azonosító szám
érvényességét nem érinti.
49. § Ha a helyettesítési rendszerbe felvételét kérő személy - törvényi rendelkezés hiányában - nem
rendelkezik oktatási azonosító számmal, az oktatási azonosító szám helyett a 31. § (2) bekezdése
szerinti kérelemben közölni kell annak a köznevelési intézmény OM azonosítóját és a
foglalkoztatásának idejét, ahol pedagógus-munkakörben vagy óraadóként foglalkoztatták.
a foglalkoztatást alátámasztó dokumentumok, nyilvántartások az óvodavezető,
óvodavezető-helyettes, tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető, tagozatvezető,
tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes, valamint a
pedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítő munkakörökre vonatkozóan,
kinevezés, munkaszerződés,
átsorolás, munkaszerződés módosítás,
jogviszony megszüntetésével kapcsolatos dokumentumok,
munkaköri leírás,
az önkormányzat 2012. és/vagy 2013. évi elfogadott költségvetése, annak
módosítása a vizsgált köznevelési intézményben alkalmazott létszámokra
vonatkozóan,
Óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítő munkakörök:
2013. I-VIII. hóban: dajka vagy gondozó és takarító együtt, gyermek- és ifjúsági
felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens, szakorvos, bölcsődei gondozó vagy
szakgondozó[Közokt. tv. 1. sz. mell. Első rész, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 179.
§ (1) bek. b) pont)]
10
Közokt. tv. 1. sz. mell. Első rész: (hatályos: 2013.08.31-ig)
A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak - Óvodában
1. szakorvos kizárólag fogyatékosokat nevelő óvodában a fogyatékosság típusának
megfelelően 0,5 fő
2. gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens
fogyatékos gyermekeketnevelő óvodai csoportban 1 fő
3. dajka vagy helyette gondozónő és takarító együtt
- a konduktív pedagógiai intézmény óvodájának kivételével – csoportonként 1 fő
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend.
179.§ (1) Az egységes óvoda-bölcsődében egész napos, napi tíz órás nyitva tartás esetén
a) két óvodapedagógust,
b)egy bölcsődei gondozót vagy szakgondozót,
c) egy dajkát
kell kötelezően alkalmazni.
2013. IX-XII. hóban: óvodatitkár, dajka vagy gondozó és takarító együtt, pedagógiai
asszisztens, szakorvos, pszichopedagógus, úszómester, bölcsődei gondozó vagy
szakgondozó[Köznev. tv. 2. sz. mell., 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 179. § (1)
bek. b) pont)], amely létszámból nem vehető figyelembe a gyógypedagógiai
asszisztens és a pszichopedagógus (2013. évi Kvtv. 2. sz. mell. II.1.b) pont utolsó
bekezdés)
Köznev. tv. 2. sz. mell.: (hatályos 2013.09.02-től)3
A nevelő munkát segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma az óvodában
A B C
1 Munkakör Feltétel Létszám
2 óvodatitkár
intézményenként, ahol a gyermekek
létszáma eléri a 100 főt; továbbá 450
gyermekenként
1
3 dajka vagy helyette gondozónő és
takarító együtt csoportonként 1
4 pedagógiai asszisztens 3 óvodai csoportonként 1
5
szakorvos kizárólag sajátos
nevelési igényű gyermekeket
nevelő óvodában
250 gyermekenként 0,5
6 pszichopedagógus - fenntartódöntésétől
függ
7 úszómester tanuszodával rendelkező óvodában 1
2013. évi Kvtv. 2. sz. mell.
II.1.b) … A 2013/2014. nevelési évre a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő vagy
gyógypedagógiai asszisztens, a szabadidő-szervező és a pszichopedagógus a segítők létszámában
nem vehető figyelembe.
b.a.c) Az óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül
segítők bértámogatása
az a), b.a.a) és b.a.b) pontokban részletezett dokumentumok, továbbá
az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatásának
felhasználását igazoló:
bérjegyzékek, bértablók, kifizetési jegyzékek, kifizetési számviteli bizonylatok
(pénztárbizonylat, bankszámla terhelési értesítő, stb.), analitikus nyilvántartások,
kiadási költségnemek (bérköltség, járulék, dologi kiadások) közötti átcsoportosítást
alátámasztó dokumentumok, átcsoportosított támogatási összegek felhasználását
3Megállapította: 2013. évi CXXIX. törvény 43. § (2), 2. melléklet. Hatályos: 2013.09.02-től.
11
alátámasztó számviteli bizonylatok (számlák, kifizetési bizonylatok, stb.),
analitikus nyilvántartások.
b.a.d) Óvodaműködtetési támogatás
az a) és b.a.a) pontokban részletezett dokumentumok, továbbá
a létszám alapján megállapított támogatási összeg felhasználását alátámasztó
dokumentumok (megállapodások, számviteli bizonylatok, kifizetési bizonylatok, stb.),
analitikus nyilvántartások.
b.a.e) Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása
az a) ésb.a.a) pontokban részletezett dokumentumok,
iskolabusz vásárlását, bérlését, lízingjét igazoló dokumentumok (pl.: adásvételi-, bérleti-
, lízing szerződés, forgalmi engedély, biztosítási kötvény),
iskolabusz-szolgáltatás vagy különcélú menetrendszerinti autóbusz szolgáltatás
vásárlását igazoló, a szolgáltatóval kötött szerződés,
a szállított létszám megállapítását, és az utaskísérő biztosítását alátámasztó, az
utaskísérő által igazolt dokumentumok (menetlevél, utaslista),
a létszám alapján megállapított támogatási összeg felhasználását alátámasztó
dokumentumok (megállapodások, számviteli bizonylatok, kifizetési bizonylatok, stb.),
analitikus nyilvántartások.
c) Gyermekétkeztetési jogcímekre vonatkozóan
óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatása:
önkormányzati rendelet a térítési díj megállapításáról, fizetésének szabályozásáról,
a 2012/2013. és a 2013/2014. nevelési évben/tanévben a térítési díj mértékének
megállapítására szolgáló számítások, azokat alátámasztó bizonylatok,
felvételi előjegyzési/beírási napló,
csoportnapló, osztálynapló, egyéb csoportnapló, kollégiumi csoportnapló, tanulói
jogviszony igazoló lapja,
az oktatási azonosító számokról a KIR adatbázisból nyomtatott listák a 2012. és
2013. október 1-jei állapotra vonatkozóan,
a térítési díj-kedvezményre való jogosultságot igazoló – a vizsgálattal érintett
időszakra vonatkozóan érvényes – iratok, határozatok, szakvélemények, orvosi
igazolások,
a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete szerinti nyilvántartás az
étkeztetést igénybevevőkről, vagy azzal egyenértékű nyilvántartás,
kimutatás a térítési díj befizetésekről,
a támogatás felhasználását alátámasztó dokumentumok (számviteli bizonylatok,
kimutatások, kifizetési bizonylatok, stb.),analitikus nyilvántartások.
12
328/2011. (XII. 29.) Korm. rend.
A GYERMEKÉTKEZTETÉS IGÉNYBEVÉTELÉNEK DOKUMENTÁLÁSA
Év, hónap: ................................ Előző havi Tárgyhavi
Sors
zám
Név
Napok
Havi
étke-
zési
na-
pok
Előre
befi-
zetett
na-
pok
Napi
térí-
tési
díj
Havi
elő-
leg
túlfi-
zetés
hátra-
lék
Havi
ösz-
szes
befi-
zetés
túlfi-
zetés
hátra-
lék
Meg-
jegy-
zés
1
2
3
4
5
6
7
8
9
1
0
1
1
1
2
1
3
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
…
Összesen
13
II. ÁLTALÁNOS VIZSGÁLATI SZEMPONTOK
II.1. Igazgatóságon végzett felülvizsgálathoz - valamennyi közoktatási jogcímre
vonatkozóan
A vizsgált köznevelési intézmény (óvoda) OM azonosítóval rendelkezett-e.
Az igényjogosultságot megalapozó tevékenységek (pl. sajátos nevelési igényű
gyermekek nevelése) szerepeltek-e az intézmény alapító okiratában.
A törzskönyvi nyilvántartásban szerepelt-e az alapító okiratban nevesített szakfeladat.
A köznevelési intézmény alapító okiratának felülvizsgálatára és módosítására sor került-
e a Köznev. tv. hatályba lépését követő négy hónapon belül, és az alapító okirat
módosítása a törzskönyvi nyilvántartás részére bejelentésre került-e. [Köznev. tv. 97. §
(4) bekezdés4]
A feladatot (óvodai nevelés) önkormányzat, többcélú kistérségi társulás vagy
önkormányzati (a Ttv. 8., 9. vagy 16. §-a szerinti, vagy Mötv. 87-92. §-a szerinti)
társulás által fenntartott intézményben látták-e el a 2013. január-augusztus hónapokban.
A Ttv. 8., 9. vagy 16. §-a szerinti önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési
intézmények (óvoda) esetében létrejött-e az Mötv. előírásainak megfelelő társulás
legkésőbb 2013.06.30-ig.
A többcélú kistérségi társulás által fenntartott köznevelési intézmények (óvoda)
esetében legkésőbb 2013.06.30-ig megtörtént-e az Mötv-nek megfelelő átalakítás vagy
önkormányzati tulajdonba történő átadás.
2013. szeptember-december hónapokban a köznevelési intézmény (óvoda) fenntartója
önkormányzat, vagy az Mötv. szerinti társulás volt-e.
Az önkormányzat a 2013. évi beszámoló 51. űrlapján a kapott támogatással elszámolt-e.
Társulás által fenntartott intézmény esetén a köznevelési intézmény székhely (gesztor)
önkormányzata, vagy a társulási megállapodásban meghatározott önkormányzatvette-e
igénybe a támogatást.
Az önkormányzat Ebr42 rendszerben teljesített adatszolgáltatása (2013. évi elszámolás
felmérés – óvoda elszámolás adatlapja), az elszámolását alátámasztó Segédtáblája,
valamint a 2013. évi beszámolója adattartalma összhangban van-e (mutatószám és
kapott/felhasznált támogatás).A 2012. évi költségvetési beszámoló 31. űrlapján
elszámolt 4 hóra vonatkozó gyermek létszámadatok megegyeznek-e az önkormányzat 8
hóra elszámolt adataival (2013 évi beszámoló 51. űrlapja, Ebr42 rendszerben teljesített
adatszolgáltatás, Segédtábla adatai).
Többlet támogatásra való jogosultság csak abban az esetben került-e megállapításra, ha
az 2013. évi kiadással fedezett.
II.2. Helyszíni vizsgálathoz- valamennyi közoktatási jogcímre vonatkozóan
A vizsgált köznevelési intézmény (óvoda) OM azonosítóval rendelkezett-e.
Az igényjogosultságot megalapozó tevékenységek (pl. sajátos nevelési igényű
gyermekek nevelése) szerepeltek-e az intézmény alapító okiratában.
A törzskönyvi nyilvántartásban szerepelt-e az alapító okiratban nevesített szakfeladat.
A köznevelési intézmény alapító okiratának felülvizsgálatára és módosítására sor került-
e a Köznev. tv. hatályba lépését követő négy hónapon belül, és az alapító okirat
4 Megállapította: 2012. évi CLXXXVIII. törvény 24. § (14). Hatályos: 2012.12.08-tól.
14
módosítása a törzskönyvi nyilvántartás részére bejelentésre került-e. [Köznev. tv. 97. §
(4) bekezdés5]
A feladatot (óvodai nevelés) önkormányzat, többcélú kistérségi társulás vagy
önkormányzati (a Ttv. 8., 9. vagy 16. §-a szerinti, vagy Mötv. 87-92. §-a szerinti)
társulás által fenntartott intézményben látták-e el a 2013. január-augusztus hónapokban.
A Ttv. 8., 9. vagy 16. §-a szerinti önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési
intézmények (óvoda) esetében létrejött-e az Mötv. előírásainak megfelelő társulás
legkésőbb 2013.06.30-ig.
A többcélú kistérségi társulás által fenntartott köznevelési intézmények (óvoda)
esetében legkésőbb 2013.06.30-ig megtörtént-e az Mötv-nek megfelelő átalakítás vagy
önkormányzati tulajdonba történő átadás.
2013. szeptember-december hónapokban a köznevelési intézmény (óvoda) fenntartója
önkormányzat, vagy az Mötv. szerinti társulás volt-e.
Társulás által fenntartott intézmény esetén a köznevelési intézmény székhely (gesztor)
önkormányzata, vagy a társulási megállapodásban meghatározott önkormányzatvette-e
igénybe a támogatást.
A nem magyar állampolgár gyermekek tartózkodásával, letelepedésével kapcsolatos
hatósági okiratok rendelkezésre álltak-e, a külföldi állampolgárság tényét a tanügyi
dokumentumok tartalmazták-e.
A nem magyar állampolgár gyermeket, tanulót az elszámolás alapját képező létszám
meghatározása során csak abban az esetben vették-e figyelembe, ha a magyar
állampolgár gyermekekkel/tanulókkal azonos feltételek mellett vett részt a
köznevelésben.
A vizsgált köznevelési intézmény a 2012/2013. és/vagy a 2013/2014. nevelési évre
vonatkozó közoktatási statisztikai jelentéseit az adattartalmukat megalapozó tanügyi
nyilvántartásokkal összhangban készítette-e el.
Az elszámolást intézményi szinten analitikus nyilvántartásokkal is alátámasztották-e.
A támogatás megállapítása az önkormányzat által közölt, a 2012/2013., illetve a
2013/2014. nevelési évi tényleges nyitó közoktatási statisztikai létszámokból és a 2013.
évi Kvtv. 2. melléklet II.1.a) pontja alapján figyelembe vehető létszámadatokból
számított mutató alapján, illetve a II.3. és II.4. jogcímek esetében a tényleges
gyermeklétszám alapján történt-e, a Kiegészítő szabályok 3.-5. pontjaiban foglaltak,
valamint a kerekítési szabályok figyelembe vételével.
A támogatásokat csak azon alkalmazottak, tanulók, illetve 2012.09.01-jétől óvodai
ellátásban6 részesülő gyermekek után vették-e igénybe, akik a vizsgált nevelési
évben/tanévben oktatási azonosító-számmal rendelkeztek.
Többlet támogatásra való jogosultság csak abban az esetben került-e megállapításra, ha
az 2013. évi kiadással fedezett.
5 Megállapította: 2012. évi CLXXXVIII. törvény 24. § (14). Hatályos: 2012.12.08-tól.
6 A Köznev. tv. 44. § (3) bekezdés a) pontja szerint, a KIR adatkezelője oktatási azonosító számot ad ki annak,
aki óvodai jogviszonyban áll.
15
III. ÁLTALÁNOS JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
III.1. A 2013. évi Kvtv. 2. melléklet
II. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK EGYES KÖZNEVELÉSI ÉS GYERMEK-
ÉTKEZTETÉSI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA
5. Közös szabályok 7
Az 1. és 2. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatással érintett óvodaintézmények kiadásaira,
valamint azóvodai nevelésben részt vevő gyermekek étkeztetési kiadásaira használhatók fel. A 3. pont
szerinti támogatás kizárólagaz étkeztetés teljes önköltségére (annak megszervezésével összefüggő
valamennyi költségre) számolható el. A 4. pontszerinti támogatás kizárólag a gyermekek utaztatásával
kapcsolatos kiadásokra használható fel.
III.2. A 2013. évi Kvtv. 2. melléklet Kiegészítő szabályok
(továbbiakban: Kiegészítő szabályok 2013.)
2. Az e melléklet szerinti támogatások meghatározásához, módosításához, a helyi önkormányzatok,
helyi nemzetiségi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások egymás közötti, illetve ezen körön
kívüli szervezetnek történő feladat-, illetve intézmény átadás-átvételéhez, továbbá a többcélú kistérségi
társulások átalakulásával, megszűnésével összefüggő, év közbeni változásokhoz kapcsolódó
eljárásrend: 8
a) Támogatások meghatározása
Sorszám Támogatás
jogcíme
Adatszolgáltatás
időpontja Adatszolgáltatás alapja Adatszolgáltatás célja
1. II. 1.
és II. 2. az Ávr. szerint
gyermeklétszám a 2012/2013. nevelési évi nyitó
(október 1-jei) tényleges, a 2012. december 31-
ei állapotra becsült adatok, a 2013/2014.
nevelési évi becsült adatok alapján, illetve a
vezetői órakedvezmény miatti pedagógus
többletlétszám, valamint a segítők létszáma a
2012/2013. nevelési évi, Közokt. tv. szerinti
tényleges adatok, és a 2013/2014. nevelési évi,
Köznev. tv. szerinti becsült adatok alapján
a felmért gyermeklétszám,
vezetői órakedvezmény miatti
pedagógus többletlétszám,
illetve segítők létszáma alapján
a 2013. évi bértámogatás és
óvodaműködtetési támogatás
megalapozása
2. II. 3.
és III. 3. az Ávr. szerint éves ellátotti adatok
a II.3. és III.3. támogatási
jogcímek meghatározása
3. II. 4. 2013. január 15.
e tábla 1. pont szerinti gyermeklétszámából a
2012/2013. nevelési évben ténylegesen utaztatott
gyermekek, továbbá 2013/2014. nevelési évben
az utaztatott gyermekek becsült száma
utaztatott gyermekek
támogatásának megalapozása
4. III. 4. az Ávr. szerint
a 2011. évi zárszámadás adatai alapján - a
2012. évi változások, 2013. évi paraméterek
figyelembevételével - 2013. évre becsült adatok
2013. évi szakmai dolgozók
bértámogatása és az
intézmény-üzemeltetési
támogatás megalapozása
5. IV. 1. h) 2013. január 15. 2012. december 31-ei tényadatok
a megyei könyvtárral 2012.
december 31-éig
megállapodást kötő
önkormányzatok számának
felmérése a megyei jogú
városok adatszolgáltatása
alapján
A II. 4. szerinti jogcímet illetően a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a felmérés alapján 2013.
február 7-éigmeghatározza az egy utaztatott gyermek után nyújtható támogatás fajlagos összegét.
7 Megállapította: 2013. évi XXXI. törvény 17. §, 2. melléklet 3. Hatályos: 2013.04.04-től.
8 Megállapította: 2013. évi XXXI. törvény 17. §, 2. melléklet 4. Hatályos: 2013.04.04-től.
16
b) Támogatások évközi módosítása
Sorszám
Adat-
szolgáltatás
időpontja
Támogatás
jogcíme Adatszolgáltatás alapja
Finanszírozás
kezdő hónapja
1. 2013.
április 15. III. 4.
a becsült éves ellátotti adatok, személyi térítési díjból
származó bevétel és intézmény-üzemeltetési kiadás
módosíthatók
2013. július
2. 2013.
június 1.
II. 1., II. 2.
II. 3., II. 4.,
III. 3.
az óvodások száma, a vezetői órakedvezmény miatti
pedagógus többletlétszám, illetve a segítők létszáma,
valamint szociális jogcímek esetében a becsült éves ellátotti
adatok módosíthatók
2013. július
3. 2013.
október 15.
II. 1., II. 2.,
II.3., II.4.,
III.3.,
III. 4. a)
az óvodások száma, a vezetői órakedvezmény miatti
pedagógus többletlétszám, illetve a segítők létszáma,
valamint szociális jogcímek esetében a becsült éves ellátotti
adatok módosíthatók
2013. december
Ha a táblázat 1. sora szerinti adatszolgáltatás alapján a többcélú kistérségi társulást 2013. június
30-áig időarányosanmegillető támogatás módosul, úgy a júliusi finanszírozásban a változást a
többcélú kistérségi társulás székhelye szerintitelepülési önkormányzat finanszírozásában kell
érvényesíteni.
c) A helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok egymás közötti, illetve ezen körön
kívüli szervezetnektörténő feladat-, illetve intézmény átadás-átvétele
Sorszám
Adat-
szolgáltatás
időpontja
Támogatás
jogcíme Adatszolgáltatás alapja
Finanszírozás
kezdő hónapja
1. 2013.
június 1.
II. 1., II. 2.,
II. 3., II. 4.
2013. szeptember 1-jével történő fenntartóváltozás jelzése,
az a) pont szerinti felmérés során megadott adatok
megbontásával
2013. szeptember
III. 3., III. 4.
2013. július 1-jével történő fenntartó-változás jelzése, az a)
pont szerinti felmérés során megadott ellátotti adatok
megjelölésével
2013. július
2. 2013.
október 15. III. 3., III. 4.
2013. december 1-jével történő fenntartóváltozás jelzése, az
a) pont szerinti felmérés során megadott adatok
megbontásával
2013. december
d) A többcélú kistérségi társulások 2013. július 1-jei átalakulásával, megszűnésével összefüggő év
közbeni változások
Sorszám
Adat-
szolgáltatás
időpontja
Támogatás
jogcíme Adatszolgáltatás alapja
Finanszírozás
kezdő hónapja
1. 2013.
április 15.
II. 1., II. 2.,
II. 3., II. 4.,
III. 3., III. 4.
a többcélú kistérségi társulások jelzik a köznevelési és
szociális intézmény(ek) 2013. július 1-jétől történő fenntartó-
változását, az a)-b) pontok szerinti felmérés során megadott
adatok megjelölésével
2013. július
A többcélú kistérségi társulás az adatszolgáltatás során kizárólag átadást jelölhet, a 2013. június
30-áig megilletőtámogatás vonatkozásában lemondásra, illetve pótigénylésre nincs lehetőség. Az
önkormányzat által a többcélúkistérségi társulástól átvett óvodaintézmény után járó II. 1., II. 2. és
II. 4. pont szerinti - 2012/2013. nevelési évre járó- támogatás folyósítása két egyenlő részletben, július
és augusztus hónapban az államháztartásról szólójogszabályokban meghatározott időpontokban
történik.
e) A c) és d) pontra vonatkozó közös szabályok:
A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás körön kívüli
szervezetnektörténő átadás-átvétel esetén az átadást, átvételt tanúsító okmányokat a felmérés lezárását
követően a Kincstárnak küldimeg. A kérelemhez mellékelni kell az átadó és az átvevő között kötött
megállapodást, az átadás-átvételről szólóképviselő-testületi, illetve társulási tanácsi határozat
kivonatát, az átvevő feladatellátáshoz szükséges működésiengedélyét, valamint a feladatot átadó és
17
átvevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az e törvény alapján számárabiztosított támogatások
igényléséről vagy lemondásáról gondoskodott.
A helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, az
országos nemzetiségiönkormányzatok, valamint a központi költségvetési szervek egymás közötti, illetve
ezen körön kívüli feladat-, illetveintézmény átadása-átvétele esetén, amennyiben az intézmény átadás-
átvételének időpontja (tényleges átadás-átvétel)nem esik egybe a fenti táblázatban szereplő
fenntartóváltási időpontokkal (finanszírozási átadás-átvétel), úgy ezenidőpontig az érintett felek a
finanszírozást pénzeszköz-átadással,-átvétellel, egymás közötti megállapodás útjánrendezik. A
finanszírozási átadás-átvétel időpontjáig időarányos támogatás abban az esetben illeti meg a
feladatot,intézményt átadó helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot, ha a feladatot
átvevő az intézmény,szolgáltatás tekintetében a tényleges átadás-átvétel időpontjától kezdve működési
engedéllyel rendelkezik. Ellenkezőesetben a feladatot, intézményt átadó helyi önkormányzat, helyi
nemzetiségi önkormányzat köteles lemondani atényleges átadás-átvétel időpontjától a finanszírozási
átadás-átvétel időpontjáig tartó időszakra jutó időarányostámogatásról.
…
3. Az óvodapedagógusok, és óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása
az alábbi adatszolgáltatások, nevelés-szervezési paraméterek és számítások figyelembevételével
történik.
a) Nevelési-szervezési paraméterek (a Közokt. tv.-ben és a Köznev. tv.-ben egyaránt):
Foglalkozás-szervezés Gyermekek heti
foglalkoztatási
időkerete
Csoport
átlaglétszám
Óvodapedagógus
heti kötelező
óraszám, illetve
kötött munkaidő
Intézménytípus-
együttható
1 2 3 4 5
gyermekek nem teljes idejű óvodai
nevelésére szervezett csoport 30,5 20 32 0,85
gyermekek teljes idejű óvodai
nevelésére szervezett csoport 61,0 20 32 0,85
Vegyesen szervezett csoportok esetén a gyermekeket a teljes idejű óvodai nevelésre szervezett
csoportokba beírtgyermekek számánál kell figyelembe venni.
b) Vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám számítása
2012/2013. nevelési évre:
2013/2014. nevelési évre:
ahol:
Vk1; Vk2 = a 2012/2013., illetve a 2013/2014. nevelési évben a vezetői órakedvezményből adódó
létszámtöbblet,
V1; V2 = 2012/2013. nevelési évben a Közokt. tv. 1. számú melléklet, Első része szerinti kötelezően
foglalkoztatottóvodavezető és tagintézmény-vezető, 2013/2014. nevelési évben a Köznev. tv. 1.
melléklete szerinti vezetők kötelezőlétszáma, de legfeljebb
- 2013. év első 8 hónapjában a 2012/2013. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) közoktatási statisztika
szerint ténylegesenfoglalkoztatott,
- 2013. év utolsó 4 hónapjában a 2013/2014. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) közoktatási statisztikai
állapotrabecsült
vezetői létszám.
Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a közoktatási statisztikában szerepeltetett
vezetői létszámalapján történik.
18
Vi1; Vi2 = a V1 és V2 vezetői létszámra - a 2012/2013. nevelési évben a Közokt. tv. 1. számú
melléklet, Harmadikrészében és a 2013/2014. nevelési évben a Köznev. tv. 5. mellékletében -
megállapított kötelező nevelési óraszámának,óvodai foglalkozásai számának összege.
4. A II. 3. b) alpont szerinti támogatás az étkeztetést igénybe vevő, térítési díj-kedvezményre jogosult
gyermekek, tanulók 2013. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető,
illetve igényelhető.
A támogatásszempontjából az önkormányzat által szervezett étkeztetésben részt vevők számának
megállapításánál egy fő -függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz - csak egy
létszámként és egy jogcímen szerepelhet. Azigényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a
gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli,többfogásos, meleg, főétkezés az
önkormányzat által szervezett keretek között biztosított. Az elszámolás dokumentumaaz élelmezési
nyilvántartás és a térítési díj-kedvezményre való jogosultságot alátámasztó irat. Az étkezésben részt
vevőknaptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 220
nappal, kollégiumiétkeztetés esetén 200 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal. A nyári
szünidőben szervezett napközi ellátáshoz(üdültetéshez, táboroztatáshoz, egyéb szabadidős
programhoz) kapcsolódóan biztosított szervezett étkeztetésben résztvevők létszáma az előbbi
számításokban nem vehető figyelembe.
5. Társulásra jogosultak köre, társulások jogosultsági feltételei:
5.9A 2. melléklet II., III. 3. és III. 4. pontjai szerinti támogatásra a települési önkormányzat, a
települési nemzetiségi önkormányzat, az Mötv. alapján létrehozott társulás székhely önkormányzata,
az intézményi társulás székhely önkormányzata, valamint a többcélú kistérségi társulás jogosult (a
továbbiakban együtt: önkormányzat).
A többcélú kistérségi társulás a támogatásokat csak akkor igényelheti, ha vállalja, hogy
a) a társulási megállapodás az Mötv. rendelkezéseinek megfelelő módosítása 2013. június 30-án lép
hatályba,
b) 2013. június 30-áig a szolgáltatót, intézményt fenntartja.
Ha az intézményi társulás jogutód nélkül megszűnik, úgy a társulás székhely önkormányzata a
támogatásra amegszűnés hónapja utolsó napjáig jogosult. A többcélú kistérségi társulás éves
támogatást igényel, amelyre azonban2013. június 30-áig időarányosan jogosult. A fennmaradó -
feladattal, intézménnyel összefüggésben igényelt - hat haviidőarányos támogatást a Kiegészítő
szabályok 2. d) alpontjában foglaltak szerint adja át
a) a feladatot átvevő települési önkormányzat, központi költségvetési szerv, önkormányzati körön
kívüli szervezet,
vagy
b) a társulási megállapodásban kijelölt székhely önkormányzat
részére, ha a fenntartó az ellátott feladatra működési engedéllyel rendelkezik.
…
Állásfoglalás– Többcélú kistérségi társulások intézmény/feladat átadása
Kiadta:Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztály és Nemzetgazdasági Minisztérium
Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Főosztály – Hiv.szám: BMÖGF-67/7/2013.(2) és NGM:
64/9/2013.
Megjelent: az önkormányzatoknak szóló, a 2013. évi áprilisi felméréshez kiadott indító levélben:
„... B) Többcélú kistérségi társulástól átvesz-e feladatot, intézményt?
Többcélú kistérségi társulás kitöltő esetében átadás kötelező:
9 Megállapította: 2013. évi XXXI. törvény 17. § 2. melléklet 5. Hatályos: 2013.04.04-től.
19
Amennyiben a kitöltő többcélú kistérségi társulás, úgy ebben a mezőben „igen” szerepel. Fontos
felhívni a figyelmet arra, hogy a többcélú kistérségi társulás a mutatószám-felméréskor éves
támogatást igényelt, amelyre azonban 2013. június 30-áig jogosult. A Kiegészítő szabályok 5. pontja
alapján fennmaradó – feladattal, intézménnyel összefüggésben igényelt – hat havi időarányos
támogatást a Kiegészítő szabályok 2.d) alpontjában foglaltak szerint adja át
a) a feladatot átvevő települési önkormányzat, központi költségvetési szerv, önkormányzati körön
kívüli szervezet, vagy
b) a társulási megállapodásban kijelölt székhely önkormányzat
részére, ha a fenntartó az ellátott feladatra működési engedéllyel rendelkezik.
Ezért a többcélú kistérségi társulásoknak minden jogcímen át kell adniuk a mutatókat a következők
szerint:
• a szociális jogcímeken jelölt mutatók és a 12 hónapra jelölt köznevelési jogcímek mutatóinak
felét,
• a 8 hónapra és a 4 hónapra jelölt köznevelési mutatók esetében a mutató teljes összegét.
Amennyiben önkormányzat többcélú kistérségi társulástól vesz át intézményt, feladatot, úgy az átvétel
során a következők szerint jelöli az átvenni kívánt mutatókat:
• a szociális jogcímeken jelölt mutatók, a 4 és 12 hónapra jelölt köznevelési jogcímek mutatói
esetében a többcélú kistérségi társulás által jelölt mutató összegével azonos összeget
(pótigénylés és rejtett lemondás nem lehetséges, ezért azonos összegű mutatókat kell jelölni),
• a 8 hónapra jelölt köznevelési mutatók esetében a többcélú kistérségi társulás által átadásban
megjelölt mutató-összeg 2/8-át (azaz 1/4-ét), tekintettel arra, hogy az önkormányzat a 8
hónapból kizárólag 2 havi támogatásra lesz jogosult.
…”
Állásfoglalás– Körön kívüli intézmény/feladat átadása
Kiadta:Nemzetgazdasági Minisztérium Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Főosztály –
Hiv.szám: NGM/14508/2/2013.
„… I.1. A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (a
továbbiakban: Kv.tv) 2. melléklet Kiegészítő szabályok 2.e) alpontja értelmében a helyi
önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, az országos
nemzetiségi önkormányzatok, valamint a központi költségvetési szervek körön kívüli feladat-, illetve
intézmény átadása-átvétele esetén –ide nem értve a II.-III. leírtakhoz kapcsolódó eseteket – ,
amennyiben az intézmény átadás-átvételének időpontja (tényleges átadás-átvétel) nem esik egybe a
finanszírozási átadás-átvétellel, úgy ezen időpontig az érintett felek a finanszírozást pénzeszköz
átadás-átvétellel, egymás közötti megállapodás útján rendezik.
A fentiek alapján az átvevő részére erre az időszakra támogatást nem lehet megállapítani.
I.2. Tekintettel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 57. § (2)
bekezdésében előírtakra, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési
kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásaira, mind
köznevelési mind szociális területen az önkormányzatoknak szükséges a IX. fejezetből igénybe vett
támogatásokkal elszámolniuk.
Ugyanakkor álláspontom szerint, mind az önkormányzat, mind a nem állami humán fenntartó
elszámolásában szükséges feltüntetni az erre a célra kialakított - az elszámolás részét képző - űrlapon
a tényleges intézmény átadás-átvétel és a finanszírozási átadás-átvétel közé eső időtartam
vonatkozásában átadott-átvett pénzeszközt, illetve ezzel összhangban a feladatmutatókat is, mely
javaslatot jelezzük az EMMI illetékes főosztályai felé.
…”
Állásfoglalás– Uniós támogatással létrehozott többcélú intézmények átszervezése
Kiadta:Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztály és Nemzetgazdasági Minisztérium
Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Főosztály – Hiv.szám: BMÖGF-67/3/2013.(2) és
NGM: 64/5/2013.
20
„2013. január 1-jével az óvodák kivételével a korábban önkormányzatok által fenntartott köznevelési
intézmények a … 2012. évi . CLXXXVIII. törvény alapján a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
fenntartásába kerültek.
A hivatkozott törvény 2. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati fenntartó 2013. január 1-jei
hatállyal módosítja az általa fenntartott települési önkormányzati és 2013. január 1-jétől állami
feladattá váló köznevelési alapfeladatot egyaránt ellátó intézmény alapító okiratát akként, hogy az
intézmény 2013. január 1-jétől kizárólag önkormányzati feladatot lásson el.
… uniós támogatással létrehozott többcélú intézmények miatt a törvény 17. § (2) bekezdése úgy
rendelkezik, hogy ha a többcélú intézmény a 2. § (1) bekezdése szerinti átszervezése a támogatást
nyújtó állásfoglalása szerint visszafizetési kötelezettséggel jár, a projektekkel érintett többcélú
intézmény nem szervezhető át és nem szüntethető meg az előírt fenntartási időszak végéig…
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség december 13-án foglalt állást a kérdésben, mely szerint ezen
intézmények is átszervezhetők a 2. § (1) bekezdés szerint, abban az esetben, ha a projektekben tett
szakmai vállalások az átszervezés után is teljesíthetőek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, az
intézmények működtetését vállaló önkormányzatok és a projektekben érintett további intézmények
fenntartói között kötött együttműködési megállapodások alapján...
Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 101. §
(2) bekezdés b) alpontja alapján indokolt az érintett önkormányzatok részére a kiegészítő felmérés
során megadni a lehetőséget arra, hogy a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló
2012. évi CCIV. törvény 2. melléklete szerinti jogcímeken ezen intézmények után támogatást
igényelhessenek…”
III.3. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
87. § A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több
önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és
hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak
létre.
88. § (1) A társulást a helyi önkormányzatok képviselő-testületei írásbeli megállapodással hozzák
létre. A megállapodást a polgármester írja alá.
(2) A társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése
szükséges a társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy a társulás
megszüntetéséhez.
89. § (1) A társuláshoz csatlakozni naptári év első, abból kiválni naptári év utolsó napjával lehet, ha
törvény vagy a társulási megállapodás másként nem rendelkezik.
(2) A társuláshoz való csatlakozásról és a kiválásról, ha törvény eltérően nem rendelkezik, legalább
hat hónappal korábban, minősített többséggel kell dönteni. Erről a társulási tanácsot értesíteni kell.
(3) A társulási tanács minősített többséggel dönt a társulásból történő kizárásról.
90. § (1) A társulás a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - jogszabályban
meghatározottak szerint - költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb
szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. A társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben
felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(2) A társulás működési költségeihez - a társulási megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - a
társulás tagjai az általuk képviselt települések lakosságszámának arányában hozzájárulnak.
(3) A társulás saját vagyonnal rendelkezhet.
(4) A társulás megszűnése, a társulásból történő kiválás, kizárás esetén - eltérő megállapodás
hiányában - a társulás vagyonát a társulás azon tagjának kell visszaadni, amelyik azt a társulás
rendelkezésére bocsátotta. Egyebekben a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) A társulásból történő kiválás esetén a vagyontárgy társulási tag részére történő kiadását a
társulási megállapodásban meghatározott időtartamra, de legfeljebb öt évre el lehet halasztani, ha
annak természetben történő kiadása veszélyeztetné a társulás további működését. Ebben az esetben a
kivált tagot - a társulással kötött szerződés alapján - használati díj illeti meg.
91. § A társulás megszűnik:
21
a) ha a megállapodásban meghatározott időtartam eltelt, vagy törvényben szabályozott megszűnési
feltétel megvalósult;
b) ha a társulás tagjai a 88. § (2) bekezdés szerinti többséggel azt elhatározzák;
c) a törvény erejénél fogva;
d) a bíróság jogerős döntése alapján.
92. § A helyi önkormányzatok képviselő-testületei között a társulások működése során felmerülő vitás
kérdésekben a közigazgatási és munkaügyi bíróság dönt. A társult önkormányzatok képviselő-testületei
megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdésben bármelyik képviselő-testület kérheti a
megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség által felkért tagokból álló egyeztető
bizottság állásfoglalását, továbbá abban, hogy a kereset benyújtása előtt a képviselő-testület kéri az
egyeztető bizottság állásfoglalását.
93. § A társulási megállapodás tartalmazza:
1. a társulás nevét, székhelyét;
2. a társulás tagjainak nevét, székhelyét, képviselőjét;
3. a társuláshoz tartozó települések lakosságszámát;
4. a társulás által ellátott feladat- és hatásköröket;
5. a társulás döntéshozó szervét, döntéshozó szervének tagjait megillető szavazatarányt;
6. a döntéshozatalának módját, a minősített döntéshozatal eseteit;
7. a közös fenntartású intézmények megnevezését;
8. a társulás fenntartásával, működtetésével kapcsolatosan az egyes képviselő-testületek pénzügyi
hozzájárulásának mértékét, teljesítésének módját;
9. a társulás tagjai által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a
társulás döntésétőlfüggően a társulás tagjai részéről a pénzforgalmi szolgáltatójuknak adott, a
beszedési megbízás teljesítésére vonatkozóhozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát, amely alapján a
társulás beszedési megbízást nyújthat be a pénzforgalmiszolgáltatóhoz);
10. a társulás vagyonát és a vagyonátadás feltételeit, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek
gyakorlásának rendjét;
11. intézmény közös alapítása esetén az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes
rendelkezéseket;
12. a társulás általános rendjétől eltérő (nem minden tag részére, vagy a tag által saját intézménye
útján más tagokrészére történő) feladatellátás módját;
13. a társulás szolgáltatásai igénybevételének a társulás által meghatározott feltételeit;
14. a társulás működéséről évente legalább egy alkalommal történő beszámolás kötelezettségét;
15. a társulás működésének ellenőrzési rendjét;
16. a megállapodás módosításának feltételeit;
17. a társulásból történő kiválás és kizárás feltételeit;
18. a társulás megszűnése esetén a tagok egymással való elszámolásának kötelezettségét, módját;
19. azt, amiben a képviselő-testületek megállapodtak.
94. § (1) Az önkormányzati társulás döntéshozó szerve a társulási tanács.
(2) A társulási tanácsot a társult önkormányzatok képviselő-testületei által delegált tagok alkotják,
akik amegállapodásban meghatározott számú szavazattal rendelkeznek.
(3) A társulási tanács döntését határozattal hozza.
(4) A társulási tanács akkor határozatképes, ha ülésén a megállapodásban meghatározott számú, de
legalább aszavazatok felével rendelkező képviselő jelen van. A javaslat elfogadásához a
megállapodásban meghatározott számú,de legalább annyi képviselő igen szavazata szükséges, amely
meghaladja a jelen lévő képviselők szavazatainak többmint a felét.
(5) A tíznél több tagból álló önkormányzati társulás társulási tanácsának érvényes döntéséhez a
megállapodásbanmeghatározott számú, de legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely
meghaladja a jelen lévő tagokszavazatainak a felét és az általuk képviselt települések
lakosságszámának egyharmadát.
(6) A megállapodásban meghatározott döntéshez minősített többség szükséges.
(7) A minősített többséghez a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi tag igen
szavazata szükséges,amely eléri a társulásban részt vevő tagok szavazatának több mint felét és az
általuk képviselt településeklakosságszámának a felét.
22
(8) A döntéshozatali eljárás egyéb szabályairól - beleértve a szavazatarányok és a költségek
viselésének kérdését is -a társulás tagjai a társulási megállapodás keretében szabadon döntenek.
Törvény vagy a társulási megállapodás eltérőrendelkezésének hiányában a társulás minden tagját egy
szavazat illeti meg.
95. § (1) A társulási tanács tagjai közül elnököt választ, alelnököt választhat. Együttes
akadályoztatásuk esetén atanács ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) A társulási tanács döntéseinek előkészítése, végrehajtásuk szervezése érdekében bizottságokat
alakíthat.
(3) A társulási tanács és a bizottságok működésére egyebekben a képviselő-testületre és az
önkormányzatibizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4) A társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése) eltérő
megállapodáshiányában a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el.
(5) A társulási tanács ülésén a társult önkormányzatok jegyzői tanácskozási joggal részt vehetnek.
146. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a
képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény
hatálybalépését követő hat hónapon belül.
III.4. Tanügyi nyilvántartások fajtái, tartalma, vezetése
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
A kötelezően használt nyomtatványok
87. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet
a) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú
nyomtatvány,
b) nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány,
c) elektronikus okirat,
d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített
papíralapú nyomtatvány.
(2) Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával
elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus
aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.
88.§ Az óvoda által használt nyomtatvány
a) a felvételi előjegyzési napló,
b) a felvételi és mulasztási napló,
c) az óvodai csoportnapló,
d) az óvodai törzskönyv,
e) a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény (a továbbiakban: óvodai
szakvélemény),
f)a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció. (hatályos: 2013.03.23-tól)10
89. § (1) Az óvodaifelvételi előjegyzési napló az óvodába jelentkezett gyermekek nyilvántartására
szolgál.
(2) A felvételi előjegyzési naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési
évet, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú
nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjének lenyomatát is. A napló nevelési év végén történő
lezárásakor fel kell tüntetni a felvételre jelentkező, a felvett és a fellebbezés eredményeként felvett
gyermekek számát.
(3) A felvételi előjegyzési napló gyermekenként tartalmazza
a) a jelentkezés sorszámát, időpontját,
b) a gyermek nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, lakóhelyének, tartózkodási helyének
címét, anyja születéskori nevét, apja (gondviselője) nevét,
c) a kijelölt óvoda megnevezését,
10
Beiktatta: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 15. §. Hatályos: 2013. III. 23-tól.
23
d) annak az óvodának a megnevezését, ahová a gyermek jelentkezését még benyújtották,
e) annak tényét, hogy a gyermek a jelentkezés időpontjában részesül-e bölcsődei vagy óvodai
ellátásban,
f) a szülő felvétellel, ellátással kapcsolatos igényeit,
g) a felvételi elbírálásánál figyelembe vehető egyéb szempontokat,
h) az óvodavezető javaslatát,
i) a felvétellel kapcsolatos döntést, annak időpontját,
j) a felvétellel kapcsolatos fellebbezés időpontját és iktatószámát,
k) a felvétel időpontját.
90. § (1) A felvételi és mulasztási napló az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására és
mulasztásaik vezetésére szolgál.
(2) A felvételi és mulasztási naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a
nevelési évet, a csoport megnevezését.
(3) A felvételi és mulasztási napló
a) a gyermek naplóbeli sorszámát, oktatási azonosító számát, nevét, születési helyét és idejét,
állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást
megalapozó okirat számát, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja
vagy törvényes képviselője nevét,
b) a felvétel időpontját,
c) az igazolt és igazolatlan hiányzások havi és éves összesítését,
d) a szülők napközbeni telefonszámát,
e) a megjegyzés rovatot
tartalmazza.
(4) Amennyiben az óvoda sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését is ellátja, a megjegyzés
rovatban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakvélemény
kiállításának időpontját és számát, valamint az elvégzett felülvizsgálatok, továbbá a következő kötelező
felülvizsgálat időpontját.
(5) A gyermeket akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezése
megszűnt.
91. § (1) Az óvodai csoportnapló az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka
tervezésének dokumentálására szolgál.
(2) Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a nevelési
évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás helyét és
időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú dokumentum esetén az óvodai körbélyegzők
lenyomatát, a pedagógiai program nevét.
(3) Az óvodai csoportnapló tartalmazza
a) a gyermekek nevét és óvodai jelét,
b) a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a három-
négyéves, a négy-ötéves, az öt-hatéves a hat-hétéves gyermekek számát, a sajátos nevelési igényű
gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődések voltak,
c) a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét,
d) a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket,
e) a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó hetirendet napi bontásban,
f) nevelési éven belüli időszakonként
fa) a nevelési feladatokat,
fb) a szervezési feladatokat,
fc) a tervezett programokat és azok időpontjait,
fd) a gyermekek fejlődését elősegítő tartalmakat a következő bontásban: vers és mese, ének, zene,
énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka, mozgás, a külső világ megismerése, (2013.03.22-ig)
fd) a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek,
foglalkozásokkeretében az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységi formák
tartalmi elemeit, (2013.03.23-tól)11
11
Megállapította: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 16. § (1). Hatályos: 2013. III. 23-tól.
24
fe) az értékeléseket,
g) a hivatalos látogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását,
(hatályos: 2013.03.22-ig)
g) a hivatalos csoportlátogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását, a
látogatásszempontrendszerét, az eredményt,(hatályos: 2013.03.23-tól)12
h) a gyermekek egyéni lapjait. (hatályos: 2013.03.22-ig)
h) a feljegyzést a csoport életéről. (hatályos: 2013.03.23-tól)13
92. § (1) Az óvodai törzskönyv az óvodára vonatkozó legfontosabb adatok vezetésére szolgál.
(2) Az óvodai törzskönyv tartalmazza
a) a törzskönyvi bejegyzések hitelesítésének időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú
nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjének lenyomatát,
b) az óvoda nevét és címét,
c) nevelési évenként az óvoda általános adatait (önkormányzati, nem önkormányzati jelleg, nevel-e
sajátos nevelési igényű és nemzetiségi gyermekeket, gyakorló intézményként működik-e, a gyermekek
október 1-jei létszámát, az összes férőhely és a szükséges férőhelyek számát, gyermekcsoportjainak
számát, az óvodapedagógusok számát, a bérgazdálkodó, a munkáltató és gondnokság megnevezését,
d) az óvoda nyitvatartási idejét (év, heti időszak, napi időszak és időtartam),
e) a gyermeklétszámot nevelési évenként összesítve, továbbá az október 1-jei és május 31-i állapot
szerint, a korosztályonkénti bontást, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos, továbbá a halmozottan
hátrányos helyzetű gyermekek számát, a gyermekcsoportok október 1-jei számát,
f) nevelési évenként az étkezésben részesülő és nem részesülő gyermekek számát,
g) az engedélyezett és betöltött összes álláshely évenkénti számát,
h) az óvoda telkeinek adatait nevelési évenként (összes terület, tulajdonos, a kert, a beépített terület és
az udvar területe),
i) az óvoda épületeinek adatait (építés éve, használat jogcíme, fűtési módja, légtere, alapterülete, a
WC-k száma, a szolgálati lakások száma, a felújítások adatai),
j) kimutatást az óvoda helyiségeiről (alapterület, férőhely, minőség, használat, a gyermekcsoportok
közvetlen ellátását szolgáló helyiségek, egyéb helyiségek),
k) az óvoda könyvtárának adatait (állományát, állományának gyarapodását, csökkenését) nevelési
évenként,
l) az óvodapedagógusok és egyéb alkalmazottak adatai közül a nevet, születési helyet és időt, a
végzettséget, szakképzettséget, a beosztást, a szolgálati idő kezdetét, a munkába lépés és kilépés
időpontját.
93. § (1) Az óvodai szakvélemény az óvodának a gyermek iskolaérettségére vonatkozó
állásfoglalására szolgáló három példányból álló nyomtatvány.
(2) A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvéleményen fel kell tüntetni az óvoda
nevét, OM azonosítóját és címét.
(3) A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény tartalmazza
a) a gyermek nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét,
b) az állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy az intézmény
ba) a gyermeknek az általános iskola első évfolyamára való felvételét,
bb) a gyermek további óvodai nevelését,
bc) a gyermek szakértői bizottsági vizsgálatát,(hatályos: 2013.03.22-ig) vagy
bc) a gyermek iskolaérettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát,
(hatályos: 2013.03.23-tól)14
vagy
bd) a gyermek nevelési tanácsadás keretében történő vizsgálatát (hatályos: 2013.03.22-ig)15
javasolja,
c) a szakvélemény kiállításának helyét és idejét, az óvodavezető aláírását,
d) a szülőnek a szakvélemény megismerését igazoló aláírását.
12
Megállapította: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 16. § (2). Hatályos: 2013. III. 23-tól. 13
Megállapította: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 16. § (3). Hatályos: 2013. III. 23-tól. 14
Megállapította: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 17. § (1). Hatályos: 2013. III. 23-tól. 15
Hatályon kívül helyezte: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 40. § k). Hatálytalan: 2013. III. 23-tól.
25
(4) A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek anamnézisét, valamint a testi,
szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésével kapcsolatos információkat képességekre,
készségekre részleteiben lebontva tartalmazza az óvodai nevelés teljes időszakára kiterjedően.
(hatályos: 2013.03.22-ig)16
(5) A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény egy példánya az óvodában
marad, egy példányát át kell adni a szülőnek. Amennyiben az óvodavezető a gyermek további óvodai
nevelésére tesz javaslatot, akkor az egyik példányt meg kell küldeni a gyermek lakóhelye szerint
illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.
93/A. § (hatályos: 2013.03.23-tól)17
(1) A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek
fejlődéséről folyamatosan vezetett olyandokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét,
fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát.
(2) A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza
a) a gyermek anamnézisét,
b) a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés), valamint az
óvodapedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket,
c) a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt,
d) amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést
végző pedagógusfejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait,
e) a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait,
f) a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket.
94. § Az iskola által használt nyomtatvány
a) a beírási napló,
…
k) az osztálynapló,
l) a csoportnapló,
m) az egyéb foglalkozási napló,
…
v) az étkeztetési nyilvántartás,
…
x) a tanulói jogviszony igazoló lapja,
…
95. § (1) Az iskolába felvett tanulók iskolai nyilvántartására beírási naplót kell vezetni.
(2) A beírási naplót az adott iskola kezdő évfolyamán kell megnyitni és folytatólagosan kell vezetni.
(3) A beírási naplót az iskola vezetője által kijelölt - nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott -
alkalmazott vezeti.
(4) A tanulót akkor lehet a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszonya megszűnt. A törlést a
megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani.
(5) Ha az iskola beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy sajátos nevelési igényű
tanuló nevelését, oktatását is ellátja, a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító
nevelési tanácsadói feladatot, a szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény, nevét, címét, a
szakvélemény számát és kiállításának keltét, az elvégzett felülvizsgálatok, valamint a következő
kötelező felülvizsgálat időpontját.
(6) Az iskola az (5) bekezdésben meghatározott adatok alapján minden év június 30-áig megküldi az
illetékes szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény részére azon tanulók nevét - a szakvéleményt
kiállító intézmény és a szakvélemény számával együtt -, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben
esedékes.
(7) A beírási naplóban szerepeltetni kell azokat a tanulókat is, akik tankötelezettségüket külföldön
teljesítik, továbbá azokat is, akik az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól
felmentést kaptak. Ennek tényét a határozat számával szerepeltetni kell a beírási napló megjegyzés
rovatában.
16
Hatályon kívül helyezte: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 40. § l). Hatálytalan: 2013.03.23-tól 17
Beiktatta: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 18. §. Hatályos: 2013.03.23-tól.
26
(8) A beírási naplóban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét, a megnyitás és
lezárás időpontját, az igazgató aláírását, valamint papíralapú nyomtatvány esetén az iskola
körbélyegzőjének lenyomatát is.
(9) A beírási napló tartalmazza
a) a tanuló
aa) naplóbeli sorszámát,
ab) felvételének időpontját,
ac) nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási
helyét,
ad) anyja születéskori nevét,
ae) állampolgárságát,
af) reggeli ügyeletre, napközire és étkezésre vonatkozó igényét az alapfokú művészeti iskola
kivételével,
ag) jogviszonya megszűnésének időpontját és okát, továbbá annak az intézménynek a nevét, ahová
felvették vagy átvették,
ah) évfolyamismétlésére vonatkozó adatokat,
ai) sajátos nevelési igényére vonatkozó adatait,
b) az egyéb megjegyzéseket.
101. § (1) A pedagógus a tanórai foglalkozásokról az órarendnek megfelelően osztálynaplót vezet.
(2) Az osztálynaplóban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét, a napló
megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító osztályfőnök és az igazgató aláírását, papíralapú
nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. (hatályos: 2013.03.22-ig)
(2) Az osztálynaplóban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét, az osztály
megnevezését, a naplómegnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító osztályfőnök és az igazgató
aláírását, papíralapú nyomtatvány eseténaz iskola körbélyegzőjének lenyomatát is.
(hatályos: 2013.03.23-tól)18
(3) A naplót az iskolai nevelés-oktatás nyelvén kell vezetni.
(4) Az osztálynapló
a) haladási és mulasztási, valamint
b) értékelő
naplórészt tartalmaz.
(5) A haladási és mulasztási naplórész
a) a tanítási napok sorszámát és időpontját,
b) a megtartott tanítási óra tantárgyának nevét, az óra tanévi és napon belüli sorszámát,
c) a tanítási óra anyagát,
d) az órát megtartó pedagógus aláírását,
e) igazolt és igazolatlan órák szerinti csoportosításban a tanulók hiányzásának kimutatását,
f) a hiányzások heti, féléves és éves összesítését és az összesítést végző pedagógus aláírását
tartalmazza heti és napi bontásban.
(6) Az értékelő naplórész
a) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, oktatási azonosító számát, társadalombiztosítási
azonosító jelét, anyja születéskori nevét és elérhetőségét, apja vagy törvényes képviselője nevét és
elérhetőségét,
b) a tanuló naplóbeli sorszámát, törzslapszámát,
c) a tanult tantárgyakat és azok értékelését havi bontásban, valamint a félévi és év végi szöveges
értékelését, osztályzatait,
d) a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos adatokat
tartalmazza.
102. § (1) Az osztálykerettől eltérő, csoportbontással kialakított tanórai foglalkozásokról és azok
résztvevőiről a pedagógus csoportnaplót vezet.
18
Módosította: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 39. § g).
27
(2) A csoportnaplóban fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a napló
megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító pedagógus és az igazgató aláírását, papíralapú
nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is.
(3) A csoportnapló
a) a csoport megnevezését,
b) a csoportba tartozó tanulók osztályonkénti megoszlását,
c) a csoport tanulóinak névsorát,
d) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, osztályát, valamint hiányzásait,
e) a tanuló értékelését,
f) a megtartott foglalkozások sorszámát, időpontját és a tananyagot,
g) a foglalkozást tartó pedagógus aláírását
tartalmazza.
103. § (1) Az egyéb foglalkozásokról, így különösen a fakultációs foglalkozásról, a szakkörről, a
sportkörről és a napköziről a pedagógus egyéb foglalkozási naplót vezet.
(2) Az egyéb foglalkozási naplóban fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a
napló megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító pedagógus és az igazgató aláírását,
papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is.
(3) Az egyéb foglalkozási napló
a) a csoport megnevezését, a foglalkozás helyét és idejét vagy időtartamát,
b) a csoportba tartozó tanulók névsorát,
c) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, osztályát,
d) a tanuló anyjának születéskori nevét és elérhetőségét, apja vagy törvényes képviselője nevét és
elérhetőségét,
e) a megtartott foglalkozások sorszámát és időpontját, a foglalkozás témáját,
f) a foglalkozást tartó pedagógus aláírását
tartalmazza.
108.§ A kollégium által használt nyomtatvány
a) a kollégiumi csoportnapló,
b) a kollégiumi napló (ügyeleti napló),
c) a kollégiumi törzskönyv.
109. § (1) A kollégium által évenként kialakított csoportok foglalkozásairól a pedagógus kollégiumi
csoportnaplót vezet.
(2) A kollégiumi csoportnaplón fel kell tüntetni a kiállító intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a
megnyitás és lezárás időpontját, a pedagógus és az igazgató aláírását, papíralapú dokumentum esetén
az intézményi körbélyegző lenyomatát is.
(3) A kollégiumi csoportnapló
a) a csoport megnevezését, a foglalkozások helyét és idejét,
b) a foglalkozás megnevezését,
c) a foglalkozást tartó pedagógus nevét,
d) a csoportba tartozó tanulók évfolyamonkénti és osztályonkénti megoszlását,
e) a csoport tanulóinak névsorát,
f) a megtartott foglalkozások sorszámát, időpontját és a foglalkozás témáját,
g) a tanulók nevét és osztályát, valamint igazolt és igazolatlan hiányzásait,
h) a tanulók értékelését, a haladásukkal kapcsolatos bejegyzéseket
tartalmazza.
110. § (1) A kollégiumi napló a kollégiumban folytatott pedagógiai tevékenységek dokumentálására
szolgál. A kollégiumi napló szervezeti egységenként külön is vezethető.
(2) A kollégiumi naplón fel kell tüntetni a kiállító intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a
megnyitás és lezárás időpontját, az igazgató aláírását, papíralapú dokumentum esetén az intézmény
körbélyegzőjének lenyomatát.
(3) A kollégiumi napló
a) csoportonkénti bontásban a tanulók névsorát,
b) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, iskolája nevét, évfolyamát, érkezésének és távozásának
időpontját, anyja születéskori nevét,
28
c) a pedagógusok nevét, beosztását, elérhetőségét, a vezetett csoport nevét,
d) a létszámnyilvántartást, ennek részeként
ea) a kitöltés napját,
eb) a délelőtti, délutáni és éjszakai nevelőtanár nevét,
ec) az ügyeletes tanuló nevét,
ed) a csoportok számát, aktuális létszámát, az igazoltan és igazolatlanul távollévők létszámát,
ee) a betegek nevét és tartózkodási helyét, a járóbetegek számát, a kórházban, a kollégiumban és az
egyéb helyen tartózkodó fekvőbetegek számát, az összes beteg létszámát,
ef) az ügyeletes nevelőtanár jelentését,
eg) az ügyeletes tanár és az igazgató aláírását
tartalmazza.
(4) A létszámnyilvántartást napokra lebontva kell vezetni.
111. § (1) A kollégiumi törzskönyv a kollégiumban elhelyezett tanulók nyilvántartására szolgál. A
törzskönyvet tanítási évekre lebontva kell vezetni.
(2) A kollégiumi törzskönyvben fel kell tüntetni a kiállító intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a
megnyitás és lezárás időpontját, az igazgató aláírását, papíralapú dokumentum esetén az intézményi
körbélyegző lenyomatát.
(3) A kollégiumi törzskönyv
a) a tanuló törzskönyvbeli sorszámát,
b) a tanuló nevét, állampolgárságát, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét,
társadalombiztosítási azonosító jelét, anyja születéskori nevét és elérhetőségét, apja vagy törvényes
képviselője nevét és elérhetőségét,
c) nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat
számát,
d) a tanuló lakcímét, szülő elérhetőségét,
e) azon iskola nevét, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll, osztályát,
f) a tanuló kollégiumba történő be- és kiköltözésének időpontját,
g) a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat, záradékokat
tartalmazza
A tanügyi nyilvántartások vezetése
112. § (1) A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen
ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni.
(2) Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, kiállítja a bizonyítványt, és vezeti a
továbbtanulással összefüggő nyilvántartást.
…
113. § (1) A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, olyan
módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással,
keltezéssel és papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell
hitelesíteni.
193. § (12) A nevelési-oktatási intézmény a 2012/2013. tanévben csoportnaplóként és egyéb
foglakozási naplóként a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM
rendelet (a továbbiakban: MKM rendelet) alapján alkalmazott nyomtatványt is használhatja.
(13) A nevelési-oktatási intézmény a 2012/2013. tanévben megkezdett tanügyi nyomtatványokat az
adott osztály, csoport vonatkozásában kifutó rendszerben tovább alkalmazhatja.
29
III.5. A költségvetési támogatás megállapításának elvei
Közokt. tv.(hatályos: 2013.08.31-ig)19
1. sz. melléklet Második rész: A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei
A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám
megállapítása
1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor
a) az óvodába felvett gyermeket egy gyermekként kell figyelembe venni;
…
f) a nem magyar állampolgár gyermeket, tanulót akkor lehet figyelembe venni, ha a magyar
gyermekkel, tanulókkal azonos feltételekkel vehet részt a közoktatásban;
…
h) az a)-g) pont szerint kell a gyermek, tanuló létszámát figyelembe venni akkor is, ha az e törvény 81.
§-a (1) bekezdésének d) pontja alapján fizetési kötelezettséget írnak elő, illetve a 116. § (1)
bekezdésének a) pontja alapján a heti hat órát meghaladó foglalkozásért a tanuló tandíjat fizet.
…
2. Abban az esetben, amikor a gyermekek, tanulók létszámát el kell osztani, a kerekítés szabályai
szerint megállapítottlétszámot lehet figyelembe venni.
3. A nevelési-oktatási intézménynek kell igazolnia, hogy a gyermeket, tanulót felvette, és részére az
előírt szolgáltatások igénybevételét biztosította.
4. Ha az önkormányzati feladatellátásban e törvény rendelkezései szerint a tanulónak térítési díjat kell
fizetnie, a normatív hozzájárulás megállapításánál és az arról történő elszámolásnál - fenntartótól
függetlenül - a tanuló akkor vehető figyelembe, ha az iskola, a kollégium előírta és beszedte azt. A
térítési díj nem lehet kevesebb, mint a 117. § (1) bekezdésében meghatározott alsó határ. Ha a tanuló
a térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető oktatást jogszabály rendelkezése alapján
ingyenesen veheti igénybe, ezt a tényt fel kell tüntetni a törzslapján, megjelölve a döntés alapjául
szolgáló jogszabályt. Ebben az esetben a normatív hozzájárulás megállapításakor a tanulót egy
tanulóként kell figyelembe venni.
A Közokt. tv. alábbi – 2012. szept. 1-jétől hatályát vesztett – rendelkezéseit a Köznev. tv. és a
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet következő rendelkezései váltották fel:
Közokt. tv.20. § Köznev. tv 7. §
Közokt. tv.78. § (6) Köznev. tv 60. § (7)
Közokt. tv.81.§ (1) d) 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 37. § (1)
Közokt. tv. 116. §(1) a) 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 36. § (1) a)
Közokt. tv. 117. §(1) 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 35. § (1)
Köznev. tv.
88. § (1) A köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a
fenntartó, a működtető hozzájárulása biztosítja, amelyet az ellátottak térítési díjai, a tanuló által
igénybe vett szolgáltatás díja, az e törvény szabályai szerint tandíj szedésére jogosult intézmény
esetében a tandíj és a köznevelési intézmény más saját bevétele egészíthet ki. A fenntartó, a működtető
biztosítja az általa engedélyezett többletszolgáltatások, többletlétszámok fedezetét.
(2) A köznevelés alapfeladatainak ellátását szolgáló költségvetési előirányzat összegét az éves
költségvetési törvényben kell meghatározni. A köznevelés egyéb feladatainak ellátásához a központi
költségvetés támogatást biztosíthat. A települési önkormányzat számára az általa fenntartott óvoda
rekonstrukciós és fejlesztési fedezéséhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat.
…
(4)A költségvetési hozzájárulás összege fedezi a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai
szakszolgálat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő
alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait. A pedagógiai szakszolgálat keretében
19
Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXC. törvény 95. § (8). Hatálytalan: 2013.09.01-jétől.
30
biztosított ellátás időkereteit külön jogszabály állapítja meg. Nem állami fenntartású szakképző iskola
esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési
megállapodást kössön a kormányhivatallal. (hatályos: 2013.09.01-jétől)
89. § (1) Azon a településen, ahol legalább nyolc óvodáskorú vagy nyolc alsó tagozatos korú gyermek
rendelkezik lakóhellyel és a demográfiai adatok alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább
három évig fennmarad, továbbá ha a szülők ezt igénylik, óvoda esetében a települési önkormányzat,
alsó tagozat esetében a települési önkormányzat kezdeményezésére az állami intézményfenntartó
központ a hivatal tájékoztatása mellett gondoskodik a feladat helyben történő ellátásáról.
(hatályos: 2013.09.01-jétől)
(2) A nemzetiséghez tartozók részére az óvodai csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni,
fenn kell tartani, ha ugyanazon nemzetiséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri.
(hatályos: 2013.09.01-jétől)
(4) Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet a
fenntartó vagy a települési önkormányzat kap a gyermekek kedvezményes étkeztetésének
megszervezéséhez, figyelembe véve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
törvényben meghatározott normatív kedvezményeket.
(5) Az e törvény alapján a gyermek, tanuló részére biztosított óvodai nevelés, iskolai nevelés és
oktatás, kollégiumi ellátás, pedagógiai szakszolgálat, az ezekhez kapcsolódó bármilyen térítési díj, a
tandíj elengedése, mérséklése, bármilyen térítési díj, tandíj megfizetéséhez nyújtott támogatás, a
természetben nyújtott ellátás (tankönyv, segédkönyv, étkezés, utaztatás) a köznevelési intézmény
fenntartójától függetlenül, a személyi jövedelemadó megállapításánál adómentes szolgáltatásnak
minősül.
92. § (1) A nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, továbbá akkor
tanköteles Magyarországon, ha
a) a menedékjogról szóló törvény rendelkezései szerint a magyar állampolgárokkal azonos jogok
illetik meg,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja,
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá
tartozik és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, vagy Magyarország területén való tartózkodásra
jogosító engedéllyel rendelkezik.
(2) A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.
(3) A nem magyar állampolgár mindaddig, ameddig megfelel az (1) bekezdésben meghatározott
feltételeknek, az óvodai nevelést, és - ha a magyar jog szerinti tanköteles kort eléri - az iskolai nevelés-
oktatást, a kollégiumi nevelést, a pedagógiai szakszolgálatokat a tankötelezettség fennállása, továbbá
a tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a tankötelezettség megszűnése után folytatott tanulmányok
alatt a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak az elismerés iránti kérelem benyújtásától kezdődően
gyakorolhatják a (3) bekezdésben meghatározott jogokat.
(5) A (3) bekezdésben szabályozott jog az (1) bekezdés b), c) pontjában meghatározottak alapján
akkor gyakorolható, ha a szülő három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel
rendelkezik és keresőtevékenységet folytat.
(6) Az a nem magyar állampolgár, aki az oktatásért felelős miniszter meghívólevelével rendelkezik, a
meghívólevélben meghatározott ellátást a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint veheti
igénybe.
(7) Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az (1)-(6) bekezdésben foglaltak hatálya alá - ha
nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik -, az óvodai, iskolai és kollégiumi
ellátásért, továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat fizet. A díj nem haladhatja meg a
szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A köznevelési intézmény vezetője a
díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti vagy elengedheti.
31
III.6. Óvodai jogviszony keletkezése, megszűnése
a) Óvodai jogviszony keletkezése
Köznev. tv.
8. § (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az
óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven
belülbetölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több
településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel
rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.
Közokt. tv.
24. § (3) A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik
életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.
Közokt. tv. (hatályos: 2012.12.31-ig)20
24. § (5) A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik
életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb
nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői
és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési
tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda
nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a nevelési tanácsadó, illetve a
szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A
nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság - szakvéleményének megküldésével -
értesíti a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a
gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt.
Köznev. tv.
49. §(1) Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek – e
törvényben foglalt kivétellel - harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke
óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos.
(2) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, vagy
ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma
meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, amennyiben az óvoda fenntartója több
óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.
(3) A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva
tartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni, ha
lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező
felvételt biztosító óvoda).
(4) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok
véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt.
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
20. § (2) A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét
köteles beíratni azönkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott
időpontban. A napi négy órában óvodainevelésre kötelezett gyermek szülője, amennyiben gyermeke az
óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról abeiratkozás idejének utolsó határnapját követő
tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annakhiányában tartózkodási helye szerint
illetékes jegyzőt.
(3) Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek
nevére kiállítottszemélyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi
azonosító és lakcímet igazolóhatósági igazolványát. (hatályos: 2013.03.22-ig)
20
Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXC. törvény 95. § (7). Hatálytalan: 2013.01.01-jétől.
32
(3) Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és
lakcímet igazolóhatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági
igazolványát. (hatályos: 2013.03.23-tól)21
(4) Az óvoda vezetője
a) az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban,
b) a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formában
közli a szülővel. Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda
vezetője a döntésrőlértesíti az előző óvoda vezetőjét. (hatályos: 2013.03.23-tól)22
21. § (1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges
fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének
jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza
meg.
(2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban
…
d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének
megállapításacéljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek
részesülhet-e további óvodainevelésben.
(3) A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is
kezdeményezhetszakértői bizottsági vizsgálatot.
b) Óvodai jogviszony megszűnése
Közokt. tv. (hatályos: 2014.08.31-éig)
74. § (1) Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha
a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján;
b) a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon;
c) az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető - a szülő eredménytelen felszólítása és
a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után - megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés
jogerőre emelkedésének napján;
d) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján;
e) a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a
nyolcadik életévét betölti.
(2) Megszűnik az óvodai elhelyezés akkor is, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál
igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról.
(3) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a gyermek
a gyámhatóság intézkedésére vették fel az óvodába, továbbá, ha a gyermek e törvény 24. §-ának (3)
bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben. Az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a (2)
bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók akkor sem, ha a gyermek hátrányos helyzetű.
Köznev. tv.
53. § (10) Megszűnik az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony, ha a
nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik. (hatályos: 2012.09.01-jétől)
(11) Kérelemre megszűnik annak a nem magyar állampolgárságú gyermeknek, tanulónak a
magyarországi nevelési-oktatási intézménnyel létesített óvodai, tanulói, kollégiumi tagsági
jogviszonya, aki külföldre vagy saját országába távozik. (hatályos: 2013.05.10-től)23
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
20. § (2) A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét
köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott
időpontban. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, amennyiben
gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó
21
Módosítva: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 40. § b) alapján. 22
Megállapította: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 5. § (3) bekezdése alapján. 23
Beiktatta: 2013. évi LV. törvény 11. §. Hatályos: 2013.05.10-től.
33
határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában
tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.
(8) Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további
nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvoda törli az
óvodába felvettek nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek óvodai jogviszonya a (2) bekezdés
szerint megszűnt. (megjegyzés: óvodakötelezettségét külföldön teljesíti)
50. § (1) Az óvodai elhelyezés a szülő kérelmére, másik óvodába történő átvétellel megszűnik.
(hatályos: 2013.03.22-ig)
(1) Megszűnik az óvodai elhelyezés - a közoktatási törvény 74. § (3) bekezdésében foglaltak
kivételével -, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol, feltéve, hogy az
óvoda a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás
következményeire. (hatályos: 2013.03.23-tól)24
(3) Ha az óvodai jogviszony megszűnik, a gyermek adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg
az óvoda nyilvántartásából törölni kell.
III.7. Tankötelezettség, tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése, szüneteltetése
a) Tankötelezettség
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) (továbbiakban: Alaptörvény)
XI. cikk
(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és
kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei
alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők
törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.
XVI. cikk
(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja
gyermekük taníttatását.
Köznev. tv.
45. § (1) Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az
intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.
(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti,
legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői
bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik
tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az
iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére
szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt
megkezdjetankötelezettségének teljesítését.
(3) A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű
tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a
huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság
szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.
(5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes
folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként
teljesíthető.
(7) A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, Köznevelési Hídprogram keretében,
valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.
97. § (1) Azok a tanulók, akik tanulmányaikat az iskolai nevelés-oktatás kilencedik évfolyamán a
2011/2012. tanévben vagy azt megelőzően kezdték meg, tankötelezettségük azon tanítási év végéig
tart, amelyben a tizennyolcadik életévüket betöltik vagy sikeres érettségi vizsgát vagy szakmai
24
Megállapította: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 8. § (1). Hatályos: 2013.03. 23-tól.
34
vizsgát tettek. Azon sajátos nevelési igényű tanulók tankötelezettsége, akik esetében a szakértői és
rehabilitációs bizottság e törvény hatálybalépése előtt a tankötelezettség huszadik életévükig történő
meghosszabbításáról döntött, annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a huszadik életévüket
betöltik.
Közokt. tv. (hatályos: 2013.08.31-ig)25
52. § (1) Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján
kezdődik és - az érettségi vizsga s a szakmai vizsga évét kivéve - minden év június hónap 15-én,
illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be. A
szakközépiskola és a szakiskola szakképzési évfolyamain a tanítási év - a tanév rendjében
meghatározottak szerint - februárban is megkezdhető (keresztféléves oktatásszervezés). Az iskolában
a tanítást - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a nappali oktatás munkarendje [121. § (1)
bekezdésének 26. alpontja] szerint, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli
foglalkozások, az osztálybontások, egyéni foglalkozások és az iskolai alapszolgáltatások
biztosításával [121. § (1) bekezdésének 1. alpontja] kell megszervezni (a továbbiakban: nappali
rendszerű iskolai oktatás). Nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet
utoljára tanévet, amelyben betölti
a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén a tizenhatodik,
c) középiskola és szakiskola esetén a huszonkettedik
életévét. A c) pontban meghatározott határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a
tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik vagy a nyolcadik életévében
kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma
meghaladja a kettőt. A sajátos nevelési igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési,
tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket
azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az a)-c) pontban
meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani.
b) A tanulói jogviszony keletkezése
Köznev. tv.
50. § (1) A tanuló - beleértve a magántanulót is - az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói
jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik.
A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön
létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja.
Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez
kötheti.
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
23. § (6) A tanuló átvételére - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanítási év során
bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a 22. § (4) bekezdésében felsorolt iratokat kell
mellékelni.
(7) Ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is
jár, az átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint kerülhet sor.
(8) Az iskolába felvett gyermeket, tanulót - beleértve a magántanulót is - az iskola tartja nyilván. Az
iskola a vele tanulói jogviszonyban álló és a 49. § (1)-(3) bekezdés szerint benyújtott kérelem
alapján vendégtanulói jogviszony létesítésére engedélyt kapott tanulókról külön nyilvántartást vezet.
Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az
átvevő iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai
tanulmányait külföldön folytatja. …
28. § (4) A speciális szakiskolába a felvétel kizárólag a sajátos nevelési igényt megállapító szakértői
bizottsági szakvélemény alapján történhet.
25
Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXC. törvény 95. § (8). Hatálytalan: 2013.09.01-jétől.
35
Vendégtanulói jogviszony létesítése
Köznev. tv.
46. § (6) A tanuló joga különösen, hogy
i) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen,
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
49. § (1) A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére az intézmény vezetője
engedélyezheti, hogy a tanuló az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése
céljából másik iskolában elméleti tanítási órán, gyakorlati foglalkozáson vegyen részt.
(2) Ha a tanuló tartós gyógykezelése az iskolába járást nem teszi lehetővé, a tanuló, kiskorú tanuló
esetén a szülő kérelmére az intézmény vezetője engedélyezheti, hogy - tanulói jogviszonyának
fenntartása mellett - tanulmányait a fekvőbeteg-ellátás keretében gyógykezelését biztosító
egészségügyi intézményben vagy rehabilitációs intézményben biztosított nevelés-oktatás keretében
folytassa.
(3) Az alapfokú művészeti iskola tanulója az előírt követelményt - az iskolák közötti megállapodás
alapján - a másik alapfokú művészeti iskolában is elsajátíthatja.
(4) Ahol e jogszabály vendégtanulót említ, azon az (1)-(3) bekezdések egyikében meghatározott
tanulmányokat folytató tanulót kell érteni.
c) A tanulói jogviszony megszűnése
Köznev. tv.
53. § (2) Megszűnik a tanulói jogviszony
a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján,
b) az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján,
c) gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak
utolsó napján,
d) szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első
érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a
továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,
e) szakképző iskolában folyó szakképzésben
ea) ha a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai
vizsgaidőszak utolsó napján,
eb) ha a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány
kiállítása napján,
ec) ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem
folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz
szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,
…
g) a tankötelezettség megszűnése után - ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a
tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján,
h) ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az
igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális
helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre
emelkedésének napján.
(3) A (2) bekezdés h) pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló hátrányos
helyzetű.
(4) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező
foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.
(5) Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre
emelkedésének napján.
(6) Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a
tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi
követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Az iskolai tanítási év utolsó napján
megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki a nappali
36
rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás, vagy a
tanuló abban nem kíván részt venni.
(7) Ha a többcélú intézmény több iskolatípus feladatait is ellátja, a tankötelezettség ideje alatt a
tanulói jogviszony nem szüntethető meg, amíg a tanulmányok folytatására bármelyik iskolai
feladatot ellátó intézményegységben lehetőség van.
(10) Megszűnik az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony, ha a
nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik.
(11) Kérelemre megszűnik annak a nem magyar állampolgárságú gyermeknek, tanulónak a
magyarországi nevelési-oktatási intézménnyel létesített óvodai, tanulói, kollégiumi tagsági
jogviszonya, aki külföldre vagy saját országába távozik. (hatályos: 2013.05.10-től)26
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
50. § (4) A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási
éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál - alapfokú művészeti iskolában tíz tanítási óránál -
többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két
alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A gyakorlati képzés
esetén az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeire a szakképzésről szóló törvény vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a
tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek
hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat. (hatályos:
2013.03.22-ig)
(4) A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül
igazolatlanulharminc tanítási óránál - alapfokú művészeti iskolában tíz tanítási óránál - többet
mulaszt, feltéve, hogy az iskola atanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal
írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztáskövetkezményeire. A gyakorlati képzés esetén az
igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeire a szakképzésről szólótörvény vonatkozó rendelkezéseit is
alkalmazni kell. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti atanulót, kiskorú
tanuló esetén a szülőt.(hatályos: 2013.03.23-tól)27
(5) Ha a tanulói jogviszony megszűnik, a tanuló adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg az
iskola nyilvántartásából törölni kell.
(6) Megszűnik a vendégtanulói jogviszony, ha azt a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő
iskola igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője kérelmére megszünteti. Az iskola
igazgatója megszüntetheti a vendégtanulói jogviszonyt akkor is, ha a tanuló a foglalkozásokról
igazolatlanul legalább tíz alkalommal távol maradt, vagy a tanuló a vendégtanulói jogviszonyból
eredő kötelezettségeit nem teljesítette. A vendégtanulói jogviszonyt létesítő intézmény vezetője a
jogerőre emelkedett döntésről értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt és a tanulóval tanulói
jogviszonyban álló iskola igazgatóját.
d) A tanulói jogviszony szüneteltetése
Köznev. tv.
56. § (3) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait
megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak.
91. § (3) A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel.
III.8. Kollégiumi tagsági jogviszony keletkezése, megszűnése
a) A kollégiumi tagsági viszony keletkezése
Köznev. tv.
46. § (6) A tanuló joga különösen, hogy
a) kollégiumi ellátásban részesüljön,
26
Beiktatta: 2013. évi LV. törvény 11. §. Hatályos: 2013.05.10-től. 27
Megállapította: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 8. § (2). Hatályos: 2013.03.23-tól.
37
52. § (1) A tanuló az iskola útján vagy közvetlenül kérheti kollégiumi felvételét, valamint externátusi
elhelyezését.
(2) Az önálló kollégiumba való felvételről a kollégium igazgatója, a nem önálló kollégiumba való
felvételről pedig a kollégiumvezető egyetértésével az iskola igazgatója dönt. A kollégiumba felvett
tanulók foglalkozásra történő beosztásáról a kollégium igazgatója vagy a kollégiumvezető dönt, a
kollégiumi nevelőtestület véleményének kikérésével.
(3) A gyámhatóság kezdeményezésére a tanulót fel kell venni a kollégiumba. Fel kell venni a
kollégiumba azt a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulót, akinek gyermekotthoni
elhelyezése nagykorúság miatt szűnt meg.
(4) A kollégiumi felvétel, externátusi elhelyezés a (3) bekezdésben meghatározott esetben a tanulói
jogviszony fennállásáig, egyébként egy tanévre szól.
b) A kollégiumi tagsági viszony megszűnése
Köznev. tv.
53. § (8) A tanuló kollégiumi tagsága megszűnik
a) az 52. § (4) bekezdésben meghatározott esetben a tanulói jogviszony megszűnésével, egyébként a
tanév végén,
b) a kollégiumból kizáró fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével,
c) ha a tanuló kollégiumi tagságát fizetési hátralék miatt az igazgató - a szülő, nagykorú tanuló
esetében a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után -
megszünteti, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,
d) ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő a tanuló kollégiumi tagságáról írásban lemond, a
nyilatkozatban megjelölt napon,
e) ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel napján.
(9) A (8) bekezdés b)-c) pontjában foglaltakat nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a
kollégiumi tagsági viszony fennállása nélkül a tanuló nem tudja teljesíteni tankötelezettségét. Abban
az esetben, ha a tanuló felvételére a gyámhatóság intézkedése alapján került sor, a (8) bekezdés c)
pontjában meghatározottak nem, a d) pontjában meghatározottak pedig a gyámhatóság
egyetértésével alkalmazhatók. A c) pontban foglaltak a hátrányos helyzetű tanulók tekintetében nem
alkalmazhatók.
(10) Megszűnik az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony, ha a
nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik.
(11) Kérelemre megszűnik annak a nem magyar állampolgárságú gyermeknek, tanulónak a
magyarországi nevelési-oktatási intézménnyel létesített óvodai, tanulói, kollégiumi tagsági
jogviszonya, aki külföldre vagy saját országába távozik. (hatályos: 2013.05.10-től)28
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
50.§ (7) Tanév közben szűnik meg a kollégiumi tagsági jogviszonya annak a tanulónak, akinek a
tanulói jogviszonya – az áthelyezést kivéve - tanév közben szűnt meg, a megszüntetés tárgyában
hozott döntés jogerőre emelkedésével.
(8) A kollégiumi tagsági jogviszony megszűnéséről a kollégium vezetője írásban értesíti a tanulót -
kiskorú tanulóesetén a tanuló szülőjét - és az iskola igazgatóját.
(9) Ha a kollégiumi tagsági jogviszony megszűnik, a tanuló adatait a jogviszony megszűnésével
egyidejűleg a kollégium tanulói nyilvántartásából törölni kell.
III.9. A nem magyar állampolgár gyermekre, tanulóra vonatkozó szabályok
6. melléklet a 25/2007. (V. 31.) IRM rendelethez
Tartózkodási jogot igazoló okmányok
1. Regisztrációs igazolás Az okmány megnevezése: regisztrációs igazolás
Az okmány formátuma: kártya
28
Beiktatta: 2013. évi LV. törvény 11. §. Hatályos: 2013.05.10-től.
38
Az okmány adattartalma a következő:
1. az okmányazonosító (elnevezése, száma);
2. név - családi és utónév (nevek) -;
3. születési helye (település, ország);
4. születési ideje;
5. a bejelentkező személy címe;
6. a bejelentkező aláírása;
7. a bejelentkezés időpontja;
8. a kiállító hatóság bélyegzője;
9. a kiállítás helye;
10. hátoldalon kiegészítő információ: csak érvényes személyi igazolvánnyal vagy úti okmánnyal
együtt érvényes.
2. Tartózkodási kártya
a) EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére Az okmány megnevezése: tartózkodási kártya
Az okmány formátuma: ID-2 kártya
Az okmány adattartalma a következő:
1. okmányazonosító (elnevezése, száma);
2. név - családi és utónév (nevek) -;
3. születési helye (település, ország);
4. születési ideje;
5. állampolgárság;
6. neme;
7. arcfénykép;
8. érvényességi idő;
9. a kiállító hatóság bélyegzője;
10. a kiállítás helye, ideje;
11. gépi olvasásra alkalmas adatsor;
12. megjegyzés [„EGT-állampolgár családtagja”];
13. egyéb megjegyzés [az EGT-állampolgár tartózkodási jogcíme].
b) magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja
részére29
Magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére a
tartózkodási kártya aharmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes
formátumának megállapításáról szóló, 2002. június13-i 1030/2002/EK tanácsi rendeletben, valamint
a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységesformátumának megállapításáról
szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK
tanácsi rendeletben meghatározott formátumú és adattartalmú okmányként kerül kiállításra.
Az okmány megnevezése: tartózkodási engedély / residence permit
Az okmány formátuma: ID-1-es kártya, mely tároló elemet tartalmaz
Az okmány adattartalma a következő:
1. az okmányazonosító (elnevezése, száma);
2. név - családi és utónév (nevek) -;
3. arcfénykép;
4. érvényességi idő;
5. kiállítás helye, ideje;
6. a kártya típusa;
7. megjegyzések [„tartózkodási kártya magyar állampolgár családtagja részére”/ „residence card
issued to familymembers of Hungarian citizens”];
8. a kiállító hatóság aláírása, bélyegzője;
29
Megállapította: 12/2010. (XII. 23.) BM rendelet 13. § (1), 1. melléklet. Hatályos: 2011.05.20-tól.
39
9.Magyarország címere;30
10. géppel olvasható terület.
3. Állandó tartózkodási kártya Az okmány megnevezése: állandó tartózkodási kártya
Az okmány formátuma: ID-2 kártya
Az okmány adattartalma a következő:
1. az okmányazonosító (elnevezése, száma);
2. név - családi és utónév (nevek) -;
3. születési helye (település, ország);
4. születési ideje;
5. a kérelmező aláírása;
6. arcfénykép;
7. a kiállító hatóság bélyegzője;
8. a kiállítás helye, ideje;
9. érvényességi idő;
10. hátoldalon kiegészítő információ: csak érvényes személyi igazolvánnyal vagy úti okmánnyal
(harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag esetén úti okmánnyal) együtt érvényes.
A regisztrációs igazolás – egyéb tájékoztatók (vonatkozó jogszabályok és nyomtatványok) – mellett
megtalálható a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) honlapján (www.bmbah.hu).
Köznev. tv.
92. § (1) A nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, továbbá akkor
tanköteles Magyarországon, ha
a) a menedékjogról szóló törvény rendelkezései szerint a magyar állampolgárokkal azonos jogok
illetik meg,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja,
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá
tartozik és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, vagy Magyarország területén való tartózkodásra
jogosító engedéllyel rendelkezik.
(2) A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.
(3) A nem magyar állampolgár mindaddig, ameddig megfelel az (1) bekezdésben meghatározott
feltételeknek, az óvodai nevelést, és - ha a magyar jog szerinti tanköteles kort eléri - az iskolai
nevelés-oktatást, a kollégiumi nevelést, a pedagógiai szakszolgálatokat a tankötelezettség fennállása,
továbbá a tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a tankötelezettség megszűnése után folytatott
tanulmányok alatt a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak az elismerés iránti kérelem benyújtásától kezdődően
gyakorolhatják a (3) bekezdésben meghatározott jogokat.
(5) A (3) bekezdésben szabályozott jog az (1) bekezdés b), c) pontjában meghatározottak alapján
akkor gyakorolható, ha a szülő három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel
rendelkezik és kereső tevékenységet folytat.
(6) Az a nem magyar állampolgár, aki az oktatásért felelős miniszter meghívólevelével rendelkezik, a
meghívólevélben meghatározott ellátást a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint veheti
igénybe.
(7) Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az (1)-(6) bekezdésben foglaltak hatálya alá - ha
nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik -, az óvodai, iskolai és kollégiumi
ellátásért, továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat fizet. A díj nem haladhatja meg
a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A köznevelési intézmény vezetője
a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti vagy elengedheti.
(8) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek óvodai neveléséhez, iskolai nevelés-oktatásához az
oktatásért felelős miniszter nevelési-oktatási programokat ad ki.
30
Módosította: 68/2011. (XII. 30.) BM rendelet 24. § b).
40
(9) A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar köznevelés iskolarendszerében
folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt.
(10) Ha a beszámítás kérdésében az iskola igazgatója nem tud dönteni, beszerzi az oktatásért felelős
miniszter, szakképzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter véleményét.
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
185. § (1) Ha Magyarország területén élő, tartózkodási engedéllyel nem rendelkező kiskorú nem
magyar állampolgár kéri a felvételét nevelési-oktatási intézménybe, a felvételkor igazolnia kell, hogy
a szülői felügyelettel kapcsolatos feladatokat ki látja el, továbbá hogy az iskolai tanulmányokhoz
szükséges feltételekről ki gondoskodik.
III.10. A térítési díjra, tandíjra vonatkozó szabályok
a) A térítési díj szabályzatról
Köznev. tv.
83. § (2) A fenntartó
c) meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá a kérhető térítési díj és tandíj
megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit,
88. § (1)A köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a
fenntartó, aműködtető hozzájárulása biztosítja, amelyet az ellátottak térítési díjai, a tanuló által
igénybe vett szolgáltatás díja, aze törvény szabályai szerint tandíj szedésére jogosult intézmény
esetében a tandíj és a köznevelési intézmény más sajátbevétele egészíthet ki. A fenntartó, a működtető
biztosítja az általa engedélyezett többletszolgáltatások,többletlétszámok fedezetét.31
229/2012. (VIII. 28.) Korm.rendelet(hatályos: 2012.09.01-jétől)
36. § (4) A fenntartó határozhatja meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a nevelési-oktatási
intézmény vezetője dönt az e rendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a
térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján
adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.
b) Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások
Köznev. tv.
2. § (1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára
hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve az
első szakképzettség megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam
közszolgálati feladata.32
(2)Az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami
feladatellátásban részt vevő más fenntartású intézményben az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az
iskolai nevelés-oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, valamint a kollégiumi
ellátás az ingyenes oktatásban részt vevő, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő
gyermekek, tanulók számára térítésmentes.33
46. § (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől
függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes
étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e
31
A 2012. évi CXXIV. törvény 38. § 7. szerint módosított szöveggel lép hatályba. 32
A 2012. évi CXXIV. törvény 38. § 1. szerint módosított szöveggel lép hatályba. Módosította: 2012. évi
CLXXXVIII. törvény 25. § (1) a). A Köznev tv. 2. § (1) bekezdésében „érettségi megszerzéséig, valamint az
első szakképesítésre történő felkészítés” szövegrész helyett „az érettségi megszerzéséig, illetve az első
szakképzettség megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig” szöveggel lép hatályba. 33
Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 139. § a). 2013.08.01-től a 2. § (2) bekezdésében a „nemzetiségi
önkormányzati, egyházi és magánintézményekben” szövegrész helyébe a „más fenntartású intézményben”
szöveg lép.
41
törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt
kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.
(5) Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai
nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak
rendelkezésre.
89. § (3) Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét,
amelyet aziskolafenntartó kap a piaci áron forgalomba kerülő tanulói tankönyvek megvásárlásának
támogatásához. A támogatásmódjáról a nevelőtestület a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben
meghatározottak szerint dönt. Az iskolának atankönyvpiac rendjéről szóló törvényben
meghatározottak szerint gondoskodnia kell a térítésmentes tankönyvellátásról.
229/2012. (VIII. 28.) Korm.rendelet
33. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, a
települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat (a települési és a nemzetiség önkormányzat a
továbbiakban együtt: önkormányzat) és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési
intézményben térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat:
a) óvodában
aa) az óvodai foglalkozás és a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási és magatartási
nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett
felzárkóztató foglalkozás,
ab) a gyermekek - rendeletben meghatározott - egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi
felügyelet,
b) általános iskolában és középfokú iskolában
ba) a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett
felzárkóztató foglalkozás,
bb) az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított
munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a
javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, valamint az első szakmai
vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt, a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a
pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga,
bc) a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő
megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi
követelményeket nem teljesítette,
bd) az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás,
be) a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más
művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok,
bf) az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti
felügyelet,
bg) az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az
adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen
érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája,
bh) a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát,
bi) a tanulók - rendeletben meghatározott - egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi
felügyelet,
bj) a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített
vendégtanulói jogviszony,
bk)a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a minden tanuló számára előírt tananyag
megismerését,feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális,
művészeti, sport- vagy más foglalkozás,kirándulás, erdei iskola,34
c) (hatályos: 2013.03.08-ig) kollégiumban
ca) a kollégiumi és az externátusi foglalkozás, a kollégiumi lakhatási feltétel biztosítása,
34
Beiktatta: 73/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 24. § (1). Hatályos: 2013.03.09-től.
42
cb) a folyamatos pedagógiai felügyelet, a gyermekek, tanulók - rendeletben meghatározott -
egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet,
c) (hatályos: 2013.03.09-től)35
kollégiumban - a (3) bekezdés szerinti kollégiumi tagsági jogviszony
keretében -,
d) a nevelési-oktatási intézmény létesítményeinek, eszközeinek használata a térítésmentes szolgáltatás
igénybevételekor,
e) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló esetén az állapotának megfelelő köznevelési intézményi
ellátás.
(2) Az Nkt. 2. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett térítésmentes a gyógypedagógiai
tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő nevelés, a fejlesztő felkészítés és a fejlesztő
iskolai oktatás.
(3) (hatályos: 2013.03.09-től) 36
A tanulónak a kollégiumi tagsági jogviszony térítésmentes, ha
a) a tanuló nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint
szervezettfelnőttoktatásban vesz részt, mindaddig, amíg számára az iskolai oktatás - jogszabály
rendelkezése alapján - ingyenes,vagy
b) a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt
iskolai oktatásban,tizenkilenc éven aluli és az iskolai szolgáltatást - jogszabály rendelkezése alapján -
ingyenesen veszi igénybe.
36. § (4) A fenntartó határozhatja meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a nevelési-oktatási
intézmény vezetője dönt az e rendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a
térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján
adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény
29. § (1) Az állam által költségvetési hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű szakképzésben - e
törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, függetlenül az oktatás munkarendjétől - ingyenes
a) a tanuló részére az első szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati
képzés a szakiskolai képzésben öt tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók
esetén a szakközépiskolai képzésben három tanéven keresztül, valamint egy szakképesítés-ráépülésre
történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig,
b) a tanuló részére a szakközépiskolában a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven
keresztül,
c) szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a 24. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott
kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben három tanév,
d) a tanuló részére szakközépiskolában a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és
pótló érettségi vizsga,
e) szakközépiskolában az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi
vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga,
f) a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első komplex szakmai vizsga és első
alkalommal a javító- és pótlóvizsga.
(1a) Az (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott javító-, pótlóvizsga ingyenes a volt tanuló részére
első alkalommal a tanulói jogviszony megszűnése után is.
(1b) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű
szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és - az enyhe értelmi fogyatékos és az
egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló kivételével - a sajátos nevelési igényű tanuló részére.
Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb
pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a második szakképesítés megszerzéséig.
(1c) A kormányhivatal méltányosságból, a hátrányos helyzetű tanuló - kiskorú tanuló esetén szülője,
gyámja - kérelmére, valamint tartós betegség vagy egyéb, méltányolható körülmény esetén a tanuló -
35
Megállapította: 73/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 24. § (2). Hatályos: 2013.03.09-től. 36
Beiktatta: 73/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 24. § (3). Hatályos: 2013.03.09-től.
43
kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja - kérelmére és a szakképző iskola javaslatára engedélyezheti az
(1) bekezdés szerinti időtartam legfeljebb két tanévvel történő meghosszabbítását.
Megjegyzés: A Szakképzési tv. 29. § (1) bekezdése 2013.09.01-jén lépett hatályba, a Közokt. tv.
kapcsolódó rendelkezése azonban 2012.08.31-én hatályát vesztette. A jogalkotó szándéka azonban a
jogfolytonosság biztosítása volt, ami az alábbi indoklásból egyértelmű:
Indoklás a Szakképzési törvény 29. § (1)-(1c) bekezdéseihez:
„A törvény kiegészíti és pontosítja a törvény ingyenességet meghatározó rendelkezéseit, egyfelől
abban a tekintetben, hogy minden ingyenes vizsgával kapcsolatban ingyenes az első javító- és
pótlóvizsga is, akár a tanulói jogviszony megszűnte után is. Másfelől a finanszírozott szakiskolai és
szakközépiskolai évfolyamok száma nem igazodik az adott képzés OKJ-ban meghatározott hosszától,
ugyanis az ingyenes évfolyamok száma nem függ a választott képzéstől, hiszen a tanuló válthat a
képzések között az ingyenesen biztosított évfolyamokon.
Ezen kívül a módosításmegteremti a folytonosságot a szakképzés tekintetében a közoktatásról szóló
1993. évi LXXIX. törvény 2012. szeptember 1-jével hatályon kívül helyezett, és a köznevelési
szabályozásban nem helyettesített, az ingyenesség szempontjából azonban jelentős garanciákat
jelentő szabályozásával a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra és a sajátos nevelési igényű
tanulókra vonatkozóan, ezáltal számukra e jelentős szerzett jog továbbra is biztosítva lesz. A
rendelkezés célja, hogy az állam hozzájáruljon e csoportok munkaerő-piaci hátrányának a szakképzés
eszközeivel való csökkentéséhez a maga eszközeivel. A rendelkezés - az iskolai rendszerű szakképzésre
szűkítve - tartalmilag megegyezik a korábbi, 2012. szeptember 1-jét megelőzően hatályos közoktatási
szabályozással.
A törvény lehetőséget ad továbbá az államnak arra, hogy az e törvényben foglalt ingyenességi
garanciákat méltányolható ok miatt a kormányhivatal révén meghosszabbítsa az egyes tanulók
esetében.”
c) A térítésidíj-fizetési kötelezettség
Köznev. tv.
46. § (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől
függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes
étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e
törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt
kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.
(5) Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a
gyógypedagógiainevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek
térítésmentesen álljanak rendelkezésre. [hatályos: 2013.09.01-től,37
lásd: Köznev. tv. 97. § (22)]
50. § (3) Nem szervezhető
a) felvételi vizsgára előkészítő tanfolyam térítési díj ellenében,
89. § (4)Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét,
amelyet a fenntartó vagy a települési önkormányzat kap a gyermekek kedvezményes étkeztetésének
megszervezéséhez, figyelembe véve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
törvényben meghatározott normatív kedvezményeket.38
(5) Az e törvény alapján a gyermek, tanuló részére biztosított óvodai nevelés, iskolai nevelés és
oktatás, kollégiumi ellátás, pedagógiai szakszolgálat, az ezekhez kapcsolódó bármilyen térítési díj, a
tandíj elengedése, mérséklése, bármilyen térítési díj, tandíj megfizetéséhez nyújtott támogatás, a
természetben nyújtott ellátás (tankönyv, segédkönyv, étkezés, utaztatás) a köznevelési intézmény
37
Köznev. tv. 97. § (22): A 46. § (5) bekezdés szerinti térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a
2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulók számára, ezt követően felmenő rendszerben kell
biztosítani. 38
A 2012. évi CXXIV. törvény 38. § 34. szerint módosított szöveggel lép hatályba.
44
fenntartójától függetlenül, a személyi jövedelemadó megállapításánál adómentes szolgáltatásnak
minősül.
94. § (4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
p) a térítésmentes, a térítési díj, valamint tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások körét,39
rendeletben állapítsa meg.
229/2012. (VIII. 28.) Korm.rendelet
34. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatás intézmény, az
önkormányzat,az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben térítési díj
ellenében igénybe vehetőszolgáltatások:
a) a 33. §-ban meg nem határozott egyéb foglalkozások,
…
c) a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az
évfolyam másodikalkalommal történő megismétlésekor a 33. § (1) bekezdés b) és c) pontjában
meghatározott köznevelési közfeladatok,
d) a független vizsga,
e) az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi
vizsga, továbbá azadott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány
megszerzése előtti sikertelenérettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája,
f) a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát
is), továbbá atanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén
a második vagy továbbijavítóvizsga.
(2) A gyermek, a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért a gyermekek
védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint
térítési díjat fizet.
(3) Az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék - annak hiányában a szülői szervezet (közösség) az
intézményitanács és iskolában az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével -
meghatározhatja azt a legmagasabbösszeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett,
nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programmegvalósításánál nem lehet túllépni.
(4)A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló térítési díjat fizet, ha az iskolai
alapszolgáltatást térítési díjfizetése mellett veszi vagy venné igénybe. A térítési díj mértéke azonos az
iskolai térítési díj mértékével. (hatályos: 2013.03.09-től)40
35. § (2) Vendégtanulói jogviszony - a 33. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában foglaltakat kivéve -
térítési díj fizetésemellett létesíthető. A vendégtanulói jogviszony esetén a térítési díj mértéke
legfeljebb a szakmai feladatra atanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának
három-harminc százaléka lehet.
…
36. § (4) A fenntartó határozhatja meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a nevelési-oktatási
intézmény vezetője dönt aze rendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a
térítési díj és a tandíj összegéről, atanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján
adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.
d) A tandíjfizetési kötelezettség
Köznev. tv.
83. § (2) A fenntartó
c) meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá a kérhető térítési díj és tandíj
megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit,
39
Lásd: 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet. 40
Beiktatta: 73/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 25. §. Hatályos: 2013.03.09-től.
45
88. § (1)A köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a
fenntartó, a működtető hozzájárulása biztosítja, amelyet az ellátottak térítési díjai, a tanuló által
igénybe vett szolgáltatás díja, az e törvény szabályai szerint tandíj szedésére jogosult intézmény
esetében a tandíj és a köznevelési intézmény más saját bevétele egészíthet ki. A fenntartó, a működtető
biztosítja az általa engedélyezett többletszolgáltatások,többletlétszámok fedezetét.41
229/2012. (VIII. 28.) Korm.rendelet
36. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, az
önkormányzatés az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben tandíj
megfizetése mellett igénybe vehetőszolgáltatások:
…
b) a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás,
valamint az ezzelösszefüggő más szolgáltatás,
c) középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és
továbbialkalommal történő megismétlése,
d) a tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a
második vagytovábbi szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is.
(1a) (hatályos: 2013.03.09-től)42
A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló tandíjat fizet, ha
a) az iskolai alapszolgáltatást tandíj fizetése mellett veszi igénybe, vagy
b) a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt
iskolai oktatásbanés tizenkilenc éven felüli.
(1b)(hatályos: 2013.03.09-től)43
Az óvodás gyermek a kollégiumi szolgáltatást - ha törvény eltérően
nem rendelkezik - tandíj megfizetése mellettveheti igénybe.
e) A térítési díj és a tandíj mértéke
Köznev. tv.
96. § (5) Ahol jogszabály valamely kedvezményre, juttatásra való jogosultságot tanulói jogviszony
fennállásához köti, tanulói jogviszony alatt a fejlesztő nevelés-oktatást is érteni kell.
(7) Ahol jogszabály az óvodai nevelésben részt vevő, a tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági
viszonyban álló fogyatékos gyermek részére kedvezményt, juttatást, jogosultságot, kötelezettséget
állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót
kell érteni.
229/2012. (VIII. 28.) Korm.rendelet
34. § (4) A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló térítési díjat fizet, ha az iskolai
alapszolgáltatást térítési díj fizetése mellett veszi vagy venné igénybe. A térítési díj mértéke azonos az
iskolai térítési díj mértékével. (hatályos: 2013.03.09-től)44
35. § (1) Az állami szerv, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati
társulás által fenntartott köznevelési intézményekben a térítési díj összege tanévenként, a
tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának
a) tizenöt-húsz százaléka a 34. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben,
b) öt-húsz százaléka a 34. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben tizennyolc éven
aluli tanulóknál,45
…
41
A 2012. évi CXXIV. törvény 38. § 7. szerint módosított szöveggel lép hatályba. 42
Beiktatta: 73/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 26. §. Hatályos: 2013.03.09-től. 43
Beiktatta: 73/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 26. §. Hatályos: 2013.03.09-től. 44
Beiktatta: 73/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 25. §. Hatályos: 2013.03.09-től. 45
Módosította: 315/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 7. § a).
46
d) húsz-negyven százaléka a 34. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben.
(2) Vendégtanulói jogviszony - a 33. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában foglaltakat kivéve -
térítési díj fizetésemellett létesíthető. A vendégtanulói jogviszony esetén a térítési díj mértéke
legfeljebb a szakmai feladatra atanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának
három-harminc százaléka lehet.
(3) A térítési díjat - a fenntartó által meghatározottak szerint - a tanulmányi eredménytől függően
csökkenteni kell,azonban egy tanítási évben a térítési díj összege nem lehet kevesebb az (1)
bekezdésben meghatározott alsóhatárértéknél.
…
36. § (2) A tandíj mértéke - a kötelező feladatellátásban részt nem vevő, a külföldi nevelési-oktatási
intézmény és anemzetközi iskola kivételével - tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a
szakmai feladatra számított folyókiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíj a tanulmányi
eredménytől függően vagy a tanuló szociális helyzetealapján csökkenthető.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az egy tanulóra jutó tandíj mértékét a nevelési-oktatási
intézményvezetője a (2) bekezdésre és a 35. § (6) bekezdésére figyelemmel állapítja meg.46
(4) A fenntartó határozhatja meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a nevelési-oktatási intézmény
vezetője dönt aze rendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a térítési díj
és a tandíj összegéről, atanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható
kedvezményekről és a befizetés módjáról.
III.11. Az egységes óvoda-bölcsőde
Köznev. tv.
7. § (1) A köznevelési rendszer intézményei:
a) óvoda,
…
(2) A köznevelési intézmény több különböző típusú köznevelési intézmény feladatait is elláthatja,
valamint nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is összevonható e törvényben meghatározott
esetben, formában és eljárás megtartásával (a továbbiakban: többcélú intézmény).
20. § (1) A többcélú intézmény lehet
a) egységes óvoda-bölcsőde,
…
(10) Ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsődét működtetni és a gyermekek száma nem teszi
lehetővé az óvodai és bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve továbbá, hogy
minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai
felvételi kérelme teljesíthetővé válik, egységes óvoda-bölcsőde hozható létre a legalább második
életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez. Egységes
óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként működhet minden olyan
többcélú intézményben, amely az e §-ban meghatározottak szerint óvodai feladatot is elláthat.
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (hatályos: 2012.09.01-jétől)
178. § (1) Az egységes óvoda-bölcsőde többcélú köznevelési intézmény alapítására, a fenntartói jog
gyakorlására, működésének megkezdésére, működésére, a működéshez szükséges személyi, tárgyi,
munkavédelmi, közegészségügyi feltételekre, a nevelési feladatok megszervezésére, a nevelésbe történő
bekapcsolódásra - az e §-ban foglalt kivételekkel - az óvodákra, az óvodai nevelési jogviszonyra
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait önálló intézményként ellátó egységes óvoda-bölcsőde
akkor létesíthető, ha
a) a helyi önkormányzat az illetékességi területén nem köteles gyermekjóléti alapellátásként a
bölcsődei nevelést megszervezni,
46
Módosította: 315/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 7. § c).
47
b) az adott településen elégséges gyermek hiányában a gyermekek száma nem teszi lehetővé a húsz főt
elérő óvodai csoport kialakítását, továbbá önálló bölcsődei csoport létrehozását, feltéve hogy minden,
a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi
kérelme teljesíthető, és
c) a létesítés és a működés anyagi, tárgyi, technikai és személyi feltételei valamennyi feladat
ellátásához biztosítva vannak.
(3) A bölcsődei és az óvodai csoport létrehozását kizáró feltételek fennállása esetén az egységes
óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként is működhet. Az
egységes óvoda-bölcsőde intézményegység olyan óvoda részeként szervezhető meg, amelyben az
óvodai csoport vagy csoportok gyermeklétszáma eléri a húsz főt.
(4) Több egységes óvoda-bölcsőde létesítése egy településen nem engedélyezhető, továbbá az sem,
hogy azon a településen, ahol bölcsőde működik, egységes óvoda-bölcsőde létesüljön.
(5) Az egységes óvoda-bölcsődében - függetlenül attól, hogy önálló intézményként vagy
intézményegységként működik - egy csoport alakítható ki.
(6) Az egységes óvoda-bölcsődében a bölcsődés korú gyermekek száma nem haladhatja meg az öt főt.
Az óvodás gyermekek létszáma a közoktatási törvény 3. számú mellékletében meghatározott létszámot
akkor haladhatja meg, ha az óvodai csoportszoba alapterületére figyelemmel a 2. mellékletben előírt
m2/fő feltétel biztosítható.
179. § (1) Az egységes óvoda-bölcsődében egész napos, napi tíz órás nyitva tartás esetén
a) két óvodapedagógust,
b) egy bölcsődei gondozót vagy szakgondozót,
c) egy dajkát
kell kötelezően alkalmazni.
(2) Az egységes óvoda-bölcsődében foglalkoztatott bölcsődei gondozó vagy szakgondozó képesítési
előírásaira a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint
személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló rendeletben, alkalmazási feltételeire
pedig a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és
gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Az egységes óvoda-bölcsődében óvodapedagógusi munkakört az óvodapedagógus akkor töltheti
be, ha rendelkezik az Nkt.-ben meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel,
valamint
a) legalább hatvan órás felkészítésben elsajátította a három évnél fiatalabb gyermekek gondozásához
szükséges alapismereteket, vagy
b) rendelkezik a bölcsődei gondozói, bölcsődei szakgondozói munkakör betöltéséhez szükséges, külön
jogszabály szerinti szakképzettséggel.
(4) Az egységes óvoda-bölcsőde csoportszobájában az egy gyermekre jutó alapterület nem lehet
kevesebb három négyzetméternél. Az egységes óvoda-bölcsődében - a bölcsődékre meghatározott
követelmények szerint – a háromévesnél fiatalabb gyermek életkorának megfelelően biztosítani kell
a) a megfelelő bútorzatot,
b) az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelő étkezést.
(5) Az óvodai pedagógiai programnak a három év alatti gyermekek gondozásához-neveléséhez
szükséges feladatokat is tartalmaznia kell a bölcsődékre vonatkozó útmutató szerint.
(6) A fenntartó a működés megkezdése előtt köteles beszerezni az egységes óvoda-bölcsőde székhelye
szerint illetékes regionális módszertani bölcsőde (a továbbiakban: módszertani bölcsőde) szakmai
véleményét annak eldöntéséhez, hogy az egységes óvoda-bölcsőde rendelkezik-e a három évnél
fiatalabb gyermekek gondozásához szükséges, e §-ban meghatározott feltételekkel. A fenntartó
jóváhagyásához az egységes óvoda-bölcsőde megküldi a módszertani bölcsőde által véleményezett
pedagógiai programját, házirendjét, SZMSZ-ét. A fenntartó az egységes óvoda-bölcsőde működésének
megkezdéséről értesíti a módszertani bölcsődét.
(7) A fenntartó az egységes óvoda-bölcsődében tervezett ellenőrzés időpontjáról értesíti a módszertani
bölcsődét, és felkéri ellenőrzésben való részvételre. A módszertani bölcsőde a három év alatti
gyermekek nevelés-gondozásával összefüggő szakmai kérdéseket ellenőrizheti.
(8) Az egységes óvoda-bölcsőde együttműködik a módszertani bölcsődével. Az együttműködés
kérdéseit az SZMSZ-ében kell meghatározni.
48
III.12. A köznevelési intézmények fenntartásával kapcsolatos pénzügyi és gazdasági adatok
tervezése, nyilvántartása, elszámolási szabályok
a) Tervezési és átcsoportosítási szabályok
Áht. (hatályos: 2013.12.31-ig)
14. § (3) A központi költségvetésről szóló törvény a helyi önkormányzatok központi adókból származó
részesedését, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működésének és
ágazati feladatai támogatásait, valamint a részükre juttatandó költségvetési támogatásokat önálló
fejezetként tartalmazza.47
23. § (1) A helyi önkormányzat a költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg.
(2) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza: [a)-e) pontok hatályosak: 2013.01.01-jétől]48
a)a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok,
kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási)
feladatok szerinti bontásban, (hatályos: 2013.01.01-jétől)
b)a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint
költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és
kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban,
c)a költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban,
d)a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek költségvetési maradványának,
vállalkozási maradványának igénybevételét, ideértve a 73. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti
betét visszavonását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,
e)a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet
felhasználására szolgáló finanszírozási bevételeket és kiadásokat működési és felhalmozási cél szerinti
tagolásban,
26. §(1)A nemzetiségi önkormányzatra, a társulásra és az általuk irányított költségvetési szervekre a
23-25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy (hatályos: 2013.01.01-jétől)49
a) költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni,
b) a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete vagy a társulási
tanács gyakorolja,
c) a polgármester részére meghatározott feladatokat a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy a
társulási tanács elnöke látja el,
d) a jegyző részére meghatározott feladatokat - a helyi nemzetiségi önkormányzatok kivételével - az
országos nemzetiségi önkormányzat hivatalvezetője vagy a társulási tanács munkaszervezeti feladatait
ellátó költségvetési szerv vezetője látja el.
(2) A térségi fejlesztési tanácsra a 23-25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy költségvetési
rendeleten költségvetési határozatot kell érteni, a képviselő-testület hatáskörét a térségi fejlesztési
tanács tagjai gyakorolják, a polgármester részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési
tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács
munkaszervezetének vezetője látja el.
27. §(1) A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási,
ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzati
hivatal gondoskodik.
(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési,
gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi
nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik.
A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzatok a feladatok ellátásának
részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti megállapodásban rendezik.
47
Módosította: 2012. évi CXCVI. törvény 22. § 9. 48
Megállapította: 2012. évi CXCVI. törvény 21. § (9). Hatályos: 2013.01.01-jétől. 49
Megállapította: 2012. évi CXCVI. törvény 21. § (13). Hatályos: 2013.01.01-jétől.
49
(3) Az országos nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési,
gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az
országos nemzetiségi önkormányzat hivatala gondoskodik.
(4)A társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési,
finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a társulási tanács
munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gondoskodik. (hatályos: 2013.01.01-től)50
(5)
(6) A térségi fejlesztési tanács bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási,
ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a térségi fejlesztési
tanács munkaszervezete gondoskodik.
34. §(1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások
módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben
meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.
(2) A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi
önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti
átcsoportosítást.
(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi és kiadási előirányzatai a Kormány
rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében
módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.
(4) Ha a helyi önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert
többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a képviselő-
testületet tájékoztatja.
(5)A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás
átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de
legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal
módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés - a helyi önkormányzatot érintő
módon - a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások előirányzatait zárolja,
azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell
terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.
(6)A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított
költségvetési szervek előirányzatainak módosítására, átcsoportosítására az (1)-(5) bekezdésben
foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat
testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják,
polgármesteren a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a társulási tanács elnökét, illetve a térségi
fejlesztési tanács elnökét kell érteni.
35. §Az előirányzat-csoportok közötti és a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás lehetőségét a
Kormány rendeletben határozza meg.
b) Nyilvántartási szabályok
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (hatályos: 2013.02.13-tól) 51
44/B. § (1) A köznevelési intézmény működtetetése keretében a köznevelési intézményt működtető
települési önkormányzat kötelezően felel az állami intézményfenntartó központ részére ingyenesen
használatba adott minden olyan dolog működőképességéért, üzemszerű használatának biztosításáért,
amely a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat tulajdonában van és a 8. melléklet
alapján a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat finanszírozási körébe tartozik.
(2) Nem kötelező feladatként a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat - az állami
intézményfenntartó központtal az Nkt. 74. § (6a) bekezdése alapján megkötött egyedi működtetési
szerződésben - kizárólag szakmai feladatellátás körébe tartozó dologi jellegű kiadásokat átvállalhat,
illetve az őt megillető bevételről lemondhat az állami intézményfenntartó központ javára. Az
állagmegóváson túl, a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat saját döntése szerint
50
Megállapította: 2012. évi CXCVI. törvény 21. § (15). Hatályos: 2013.01.01-jétől. 51
Beiktatta: 26/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2013.02.13-tól.
50
és az állami intézményfenntartó központ egyetértésével egyaránt vállalhat rekonstrukciós, fejlesztési
célú kiadásokat.
44/C. § A köznevelési intézményt működtető települési önkormányzatnak a köznevelési intézmény
működtetésével összefüggő bevételeit és kiadásait azon az alapfeladaton (szakfeladaton) kell
kimutatnia a könyvvezetése során, amelyre a ráfordítás történik, illetve amelyhez kapcsolódóan a
bevételt elérte.
c) Elszámolási szabályok
Áht.
57. §52
(1) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti
fejezetben meghatározott támogatásokat e fejezet rendelkezései szerint a kincstár útján igényli, azok
módosítását a kincstár útján kezdeményezi, és azokról a kincstár útján mond le.
(2) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat az általános működéséhez és ágazati
feladataihoz kapcsolódó támogatásokat - a települési önkormányzatok muzeális intézményi
feladatainak támogatása kivételével – a folyósítás évében használhatja fel.53
(4) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat az éves költségvetési beszámolójában
számol el a számára e fejezet szerint folyósított támogatásokkal.
57/A. §54
(1) Ha a helyi önkormányzat vagy a helyi nemzetiségi önkormányzat
a) a támogatáshoz valótlan adatot szolgáltatott,
b) az igénybe vett támogatást nem a megjelölt célra használta fel,
c) a jogszabályban meghatározott arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe, illetve
d) a támogatásra vonatkozó valamely feltételt megszegett
(e fejezet alkalmazásában az a)-d) pont a továbbiakban együtt: jogosulatlan igénybevétel), a
támogatásról vagy annak a jogosulatlan igénybevétellel érintett részéről haladéktalanul köteles
lemondani és azt visszafizetni.
72. § (3)55
A finanszírozási bevételeket és kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A
pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott
pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni.
89. § (1) A költségvetés végrehajtásáról az éves költségvetési beszámolók alapján évente, az elfogadott
költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek
megfelelően záró számadást (továbbiakban: zárszámadás) kell készíteni.
(2) A zárszámadás során valamennyi bevételről és kiadásról el kell számolni.
103. § (3) A tervezés, gazdálkodás, zárszámadás során, és az államháztartás információs
rendszerében a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat azok felmerülési helye szerinti
adminisztratív, az államháztartás szakfeladatrendje szerinti funkcionális, és a 6. § (2)-(5) bekezdés
szerinti közgazdasági osztályozási rendszerben kell nyilvántartani és bemutatni.
III.13. Az oktatási azonosító szám igénylése, kiadása és a változás-bejelentés
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet
14. § (1) A köznevelési intézmény képviselője a KIR honlapján keresztül az Nkt.-ban meghatározott
adatok megküldésével a gyermek, a tanuló, az óraadó, a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai
előadói és a pedagógiai szakértői munkakörben, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő
munkakörben foglalkoztatott részére a jogviszony létesítésének napját követő öt napon belül tizenegy
jegyű azonosító szám (a továbbiakban: oktatási azonosító szám) kiadását kezdeményezi.
52
Megállapította: 2013. évi CIII. törvény 16. § (5). Hatályos: 2013.06.30-tól. 53
Ide tartoznak a 2013. évi Kvtv. 2. melléklete szerinti támogatások 54
Beiktatta: 2012. évi CXCVI. törvény 21. § (22). Hatályos: 2013.01.01-jétől. 55
Módosította: 2013. évi CIII. törvény 17. § (1) 8.
51
(2) A Hivatal az igénylés befogadása napjától számított tizenöt napon belül adja ki az oktatási
azonosító számot, amelyet a kiadással egyidejűleg a KIR zárt rendszerén keresztül a köznevelési
intézmény számára elérhetővé tesz. A köznevelési intézmény képviselője gondoskodik arról, hogy az
érintett megismerje a részére kiadott oktatási azonosító számot.
(3) Az oktatási azonosító szám a KIR-ben való megjelenésének időpontjától kezdve kezelhető és
használható fel.
(4) Ha az érintett tájékoztatást kér az oktatási azonosító számáról és a KIR-ben róla nyilvántartott
adatokról, a köznevelési intézmény képviselője a kérelem napján, térítésmentesen a KIR-ből
nyomtatható tájékoztatást állít ki. A Hivatal az oktatási azonosító szám kiadásával egyidejűleg a KIR-
en keresztül biztosítja a tájékoztatás céljául szolgáló formátumhoz való hozzáférést.
(5) A köznevelési intézmény képviselője - az érintett kérelemére - a (4) bekezdés szerint új tájékoztatást
állít ki az elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott tájékoztatás helyett.
15. § (1) Ha a köznevelési intézmény olyan gyermekkel, tanulóval, óraadóval vagy a 14. § (1)
bekezdésében meghatározott más alkalmazottal létesített jogviszonyt, aki rendelkezik oktatási
azonosító számmal, a jogviszony létesítését követő öt napon belül köteles a jogviszony létrejöttét
bejelenteni a KIR-en keresztül. A bejelentéskor az érintett részére nem lehet új oktatási azonosító
számot kérni és kiadni.
(2) A Hivatal felel azért, hogy a természetes személynek csak egy oktatási azonosító száma legyen.
16. § A köznevelési intézmény képviselője a KIR-ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan
nyilvántartott adatok változását a változást követő öt napon belül köteles bejelenteni. A 14. § (4)
bekezdése szerinti tájékoztatás tartalmát érintő adatváltozás átvezetése után a köznevelési intézmény
képviselője az érintettnek a 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatást a megváltozott adatok alapján
állítja ki.
17. § (1) Ha az oktatási azonosító számmal rendelkező személy jogviszonya megszűnik, a köznevelési
intézmény képviselője a jogviszony megszűnését - a megszűnés időpontjától számított - öt napon belül
jelenti be a KIR-en keresztül.
(2) Ha a gyermek, tanuló jogviszonya a nevelési-oktatási intézménnyel megszűnik, a nevelési-oktatási
intézmény képviselője statisztikai céllal közli a KIR-en keresztül, hogy a jogviszony milyen jogcím
alapján szűnt meg, továbbá tanuló esetén közli, hogy az érintett az adott köznevelési alapfeladatban
szerzett-e iskolai végzettséget, szakképesítést, valamint - iskolai végzettség hiányában - hány
évfolyamot végzett el.
18. § A 14-17. § alkalmazásában tanulói jogviszonyon érteni kell a magántanulói, a vendégtanulói
jogviszonyt, az externátusi, kollégiumi tagsági jogviszonyt, továbbá a fejlesztő felkészítésben, a
fejlesztő nevelés-oktatásban való részvételt is.
48. § (1)-(3) (hatályos 2013.03.08-ig)56
(1) A köznevelési intézmény képviselője a köznevelési intézménnyel 2012. szeptember 1-jén
jogviszonyban álló és az Nkt. 44. § (3) bekezdése szerinti személy vonatkozásában 2012. november 30-
áig az 5. alcím szerint változás-bejelentést tesz.57
(2) Az óvoda vezetője valamennyi óvodás gyermek számára oktatási azonosító számot igényel, vagy ha
a gyermek már rendelkezik oktatási azonosító számmal, a jogviszony létrejöttének idejére
visszamenőleg a jogviszonyt az (1) bekezdés szerint bejelenti.
(3) A nevelési-oktatási intézmény képviselője az óraadó pedagógussal fennálló jogviszonyt az (1)
bekezdés szerint bejelenti.
48. § (4) E rendelet a hatálybalépése előtt kiadott OM azonosító és oktatási azonosító szám
érvényességét nem érinti.
56
Hatályon kívül helyezte: 73/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 30. § c). Hatálytalan: 2013.03.09-től. 57
Módosította: 315/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 7. § e).
52
III.14. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására vonatkozó szabályok
Köznev. tv.
4. § E törvény alkalmazásában:
25. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki
a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy
beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus
spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavarral) küzd,
47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében
állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön
attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő
ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
(3) A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá
kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív
pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval
részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban: a
sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók - külön vagy közös vagy részben közös - nevelésében és
oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban
részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet.
(4) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek
szükségesek:
a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és
súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz
szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet,
b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelés-oktatáshoz, fejlesztő
neveléshez, fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti
foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus, a foglalkozásokhoz speciális tanterv,
tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök,
c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása.
(5) A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, a tanulók külön iskolai nevelését,
oktatását végző iskolai osztályt a sajátos nevelési igény típusának megfelelően kell létrehozni. A
gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló
egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül.
(7) Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos
nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos,
autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három
gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának
számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik.
96. § (8)58
Ha a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratában, működési engedélyében,
nyilvántartásba vételi határozatában az intézmény alaptevékenységei között
a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza
nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása,
b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos
rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása szerepel, azon 2013. január 1-ig az egyéb
pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő
gyermekek, tanulók ellátását is érteni kell.
(9)59
Ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői véleményében a sajátos nevelési igényt
a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza
nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége,
b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége
alapozza meg, azon a gyermek, a tanuló következő felülvizsgálatáig, de legkésőbb 2015. szeptember 1-
58
Beiktatta: 2012. évi CXXIV. törvény 31. § (2). Hatályos: 2012.09.02-től. 59
Beiktatta: 2012. évi CXXIV. törvény 31. § (2). Hatályos: 2012.09.02-től.
53
ig az egyéb pszichés fejlődési zavart (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavart)
is érteni kell.
4/2010. (I. 19.) OKM rendelet (hatályos: 2013.02.28-ig)
14.§(1) A szakértői és rehabilitációs bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a gyermek,
tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az
ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A
szakértői véleménynek tartalmaznia kell
a) a gyermek, tanuló és a szülő nevét, a gyermek, tanuló születési idejét, lakóhelyét és tartózkodási
helyét,
b) a szakértői vizsgálat rövid leírását,
ba) a fogyatékosságra vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket,
bb) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődése tartós és súlyos rendellenességének
megállapítására vagy kizárására vonatkozó tényeket,
bc) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődése súlyos rendellenességének megállapítására vagy
kizárására vonatkozó tényeket,
c) a korai fejlesztés és gondozás szükségességét, az ennek keretében nyújtott szolgáltatásokat, valamint
azok idejét, a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint annak megjelölését, hogy a
feladatokat milyen ellátás keretében mely intézmény biztosítja,
d) annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának,
illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődése tartós és súlyos rendellenességének megfelelő
nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban, tagozaton vagy a többi gyermekkel, tanulóval
közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben,
h) a gyermek, tanuló fogyatékosságnak megfelelő
ha) óvodára, csoportra,
j) a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, fejlesztési
feladatokat, javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli
mentesítésre,
k) a szükséges szakemberre, annak végzettségére és szakképesítésére vonatkozó javaslatot,
l)nem helyi önkormányzat vagy nem állami szerv által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot ellátó
intézmény által elkészített szakvélemény esetén a közoktatási megállapodást kötő önkormányzat,
kormányhivatal nevét és székhelyét, továbbá az intézmény működési területét, illetve az e rendeletre
való utalást,
m) a szülő tájékoztatását arról, hogy
ma) a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására a szakértői véleményben
foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal egyetért,
mb) amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal nem ért egyet, a szakértői és rehabilitációs
bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint
illetékes jegyzőt (a továbbiakban: illetékes jegyző) tájékoztatni,
mc) a szülő közvetlenül is eljárást indíthat az illetékes jegyzőnél a szakértői vélemény felülvizsgálatát
kezdeményezve,
md) a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell
közölnie,
me)amennyiben a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz
nyilatkozatot és nem indítja meg a jegyzői eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni.
17. § (1) Ha a gyermek, tanuló első vizsgálatát végző tanulási képességet vizsgáló szakértői és
rehabilitációs bizottság megítélése szerint a gyermek, tanuló halmozottan fogyatékos, a szülő
egyetértésével kiegészítő vizsgálat elvégzését kezdeményezheti a gyermek, tanuló testi, érzékszervi
fogyatékosságának megfelelő országos szakértői és rehabilitációs feladatokat ellátó bizottságnál.
(2) A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság az enyhe értelmi
fogyatékosságot csak abban az esetben állapíthatja meg, ha azt a háziorvosi, házi gyermekorvosi és
fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 4. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak
alapján, a 7. számú melléklet szerint kiállított orvosi adatlap adatai vagy a gyermek fejlődése (3)
bekezdés szerinti folyamatos figyelemmel kísérésének adatai igazolják.
54
(3) Ha az orvosi adatlap adatai és a szakértői és rehabilitációs bizottság eljárása során készített
orvosi szakvélemény, valamint a pedagógiai, továbbá pszichológiai vizsgálat során kialakított
elsődleges képességbecslés alapján valószínűsíthető az enyhe értelmi fogyatékosság, a gyermeknek
folyamatos figyelemmel kísérésben kell részt vennie. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a
gyermek, tanuló a lakóhelye szerinti vagy a választott óvodában, illetve általános iskolában a többi
gyermekkel, tanulóval együtt vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban.
A folyamatos figyelemmel kísérés a pedagógiai, illetve a pszichológiai vizsgálatot követő hónapban
indul ésa vizsgálatot követő nevelési év, tanév végéig tart. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje egy
nevelési évvel, tanévvel meghosszabbítható. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a gyermek
vizsgálatát a statisztikai adatszolgáltatás során is lezáratlan vizsgálatként kell nyilvántartani.
(4) A folyamatos figyelemmel kísérés kezdetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és
rehabilitációs bizottság meghatározza a megfigyelésben közreműködő pedagógus feladatait.
(5) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a tanulási képességet vizsgáló szakértői és
rehabilitációs bizottság képviselője legalább két alkalommal, az óvodai foglalkozáson, illetve a
tanítási órán megfigyeli a gyermeket, tanulót. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a tanulási
képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság megvizsgálja a gyermek, tanuló fejlődését, és
tapasztalatai alapján - a vizsgálatok összegezésének eredményeként - készíti el szakértői véleményét.
(6) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus - a tanulási képességet vizsgáló szakértői
és rehabilitációs bizottság útmutatása szerint - a gyermek, tanuló fejlődéséről rendszeresen, de
legalább negyedévente részletes értékelést készít. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a
pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az
otthoni neveléshez. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a
tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságnak.
18. § (1) Ha a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényű, a szakértői és rehabilitációs bizottság
hivatalból, hatósági megkeresésre vagy szülői kérelemre felülvizsgálati eljárást folytat le. A
felülvizsgálati eljárásra - a folyamatos figyelemmel kísérés kivételével - a szakértői és rehabilitációs
bizottsági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Ha a rendelet másképp nem rendelkezik, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői
véleményét a végrehajthatásának megkezdését követő első nevelési év, tanév eltelte után hivatalból
felül kell vizsgálni. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermek, tanuló, valamint a megismerő funkciók vagy
a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességével küzdő tanuló első
hivatalból történő felülvizsgálatában nem vehet részt az, aki a szakértői vélemény megalkotásában
közreműködött.
(3) Ha a gyermek, tanuló enyhe értelmi fogyatékos, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés
fejlődésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességével küzd, a szakértői véleményt az első
hivatalból történő felülvizsgálat után a tanuló tizenkét éves koráig minden második, azt követően és
egyéb fogyatékosság esetén minden harmadik tanévben hivatalból felül kell vizsgálni. Az e
bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók akkor, ha a testi fogyatékos, a beszéd-, az érzékszervi, a
középsúlyos értelmi fogyatékos, a halmozottan fogyatékos tanuló a többi tanulótól külön, a
fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben
tanul, továbbá – a fogyatékosság típusától függetlenül - akkor, ha a tanuló már betöltötte a
tizenhatodik életévét.
38. § (3)Az Nkt.
a) 4. § 25. pontjában, 15. §-ában és 47. §-ában a szakértői bizottság alatt a tanulási képességet
vizsgáló szakértői és rehabilitációs feladatokat ellátó szakértői és rehabilitációs bizottságokat, és az
országos szakértői és rehabilitációs feladatok ellátó szakértői és rehabilitációs bizottságokat,
b) 4. § 3. pontjában a szakértői bizottság alatt a nevelési tanácsadót,
c) 56. § (1) bekezdésében a szakértői bizottság alatt a tanulási képességet vizsgáló szakértői és
rehabilitációs feladatokat ellátó szakértői és rehabilitációs bizottságokat, az országos szakértői és
rehabilitációs feladatokat ellátó szakértői és rehabilitációs bizottságokat és a nevelési tanácsadót
is érteni kell.
55
15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (hatályos: 2013.03.01-jétől)
7. §(1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés c) pontja szerinti szakértői bizottsági tevékenység keretében az
intézmény szakértői bizottsága a gyermek, a tanuló komplex pszichológiai, pedagógiai-
gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi, sajátos nevelési igény gyanúja esetén komplex
pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, orvosi vizsgálat alapján szakértői véleményt készít
a) az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából
aa) abban az esetben, ha a gyermek nem járt óvodába,
ab) óvodába járó gyermek esetén, annak megítélésére, hogy hétéves korában szükséges-e újabb
nevelési évet kezdenie az óvodában,
ac) annak megítélésére, hogy a gyermek számára javasolt-e, hogy hatéves kora előtt megkezdje
tankötelezettségének teljesítését,
ad) óvodába járó gyermek esetén, ha a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen
nem dönthető el a fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján,
ae) ha a szülő nem ért egyet a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok
alapján az iskolába lépéshez szükséges óvodai igazolásban tett javaslattal,
af) ha a szülő nem ért egyet a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való
további részvételéről szóló óvodai döntéssel,
b) a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása,
c) a sajátos nevelési igény - a mozgásszervi-, az érzékszervi- (látási-, hallási-), az értelmi, a
beszédfogyatékosság, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén a halmozott fogyatékosság, az
autizmus spektrum zavar vagy az egyéb pszichés fejlődési zavar: súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavar - megállapítása vagy kizárása,
(2) Amennyiben a szakértői bizottság vizsgálata alapján a gyermeknél, a tanulónál sem a
beilleszkedési, sem a tanulási, sem a magatartási nehézség, sem a sajátos nevelési igény nem
állapítható meg, de eredményes óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez, oktatásához
iskolapszichológiai, óvodapszichológiai vagy logopédiai ellátásba vétele indokolt, a szakértői
bizottság a megfelelő ellátásba vételét kezdeményezi.
8. § A szakértői vizsgálat típusai:
a) az aktuális állapot feltárására irányuló vizsgálat,
b) a fejlődést nyomon követő a korábbi diagnózis megalapozottságát, a nevelés, oktatás formájának
megfelelőségét a fejlesztés eredményességének mérését célzó felülvizsgálat.
9. § (1) A szakértői bizottsági tevékenységet az Intézmény szakmailag önálló intézményegysége látja el,
mely - a 10. §(3) bekezdésében foglalt kivétellel - a feladatok és a területi ellátási kötelezettség
szempontjából a székhelyintézményben működő megyei, fővárosi illetékességű intézményegységre (a
továbbiakban: megyei szakértői bizottság) és a tagintézményben működő, a megyében járási
tankerületi, a fővárosban fővárosi kerületi tankerületi illetékességű intézményegységekre (a
továbbiakban: tankerületi szakértői bizottság) tagolódik.
(2) A Szakmai Szolgáltató Intézmény országos szintű területi ellátási kötelezettséggel látja el a 41. §
(6) bekezdésben meghatározott szakértői feladatát.
10. § (1) A tankerületi szakértői bizottság területi ellátási kötelezettsége arra a járási, fővárosban
fővárosi kerületi tankerületre terjed ki, amelyben működik.
(2) A megyei szakértői bizottság területi ellátási kötelezettsége a fővárosban, megyében több
tankerültre terjed ki.
(3) A mozgásszervi fogyatékosság, az érzékszervi (a látási, a hallási) fogyatékosság, valamint a
beszédfogyatékosság megállapítását vagy kizárását végző szakértői bizottság feladatait a Központ
által kijelölt intézmény országos illetékességű tagintézményeként látja el. A beszédfogyatékosság
megállapítása vagy kizárása a megyei szakértői bizottság feladatai körében is ellátható.
17. § (1) A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a különleges bánásmódot
igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó
pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A szakértői
véleménynek tartalmaznia kell
a) a gyermek, tanuló és a szülő nevét, a gyermek, tanuló születési idejét, lakóhelyét és tartózkodási
helyét,
56
b) a szakértői vizsgálat rövid leírását,
ba) a beilleszkedési, a tanulási vagy a magatartási nehézségre, vagy annak kizárására vonatkozó
megállapítást, az azt alátámasztó tényeket,
bb) a sajátos nevelési igényre, vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó
tényeket,
c) a korai fejlesztés és gondozás szükségességét, az ennek keretében nyújtott szolgáltatásokat, a
fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint annak megjelölését, hogy a feladatokat milyen
ellátás keretében mely intézmény biztosítja,
d) annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az e célra létrehozott, a
fogyatékosság típusának megfelelő nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban, tagozaton
vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-
oktatásban, kollégiumi nevelésben,
h) a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő
ha) óvodára, csoportra,
…
vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését,
i) a hivatalból történő felülvizsgálat időpontját,
j) a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, fejlesztési
feladatokat, javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli
mentesítésre,
k) a szükséges szakemberre vonatkozó javaslatot,
l) a nem a Központ által fenntartott pedagógiai szakszolgálati intézmény által elkészített szakértői
vélemény esetén a köznevelési megállapodás ügyiratszámát, továbbá az intézmény köznevelési
szerződésben meghatározott működési területét, illetve az e rendeletre való utalást,
m) a szülő tájékoztatását a 18. §-ban foglalt jogairól és kötelezettségeiről.
19. § (1) Ha a szakértői bizottság a nevelési év, tanítási év alatt állapítja meg, hogy a gyermek, tanuló
sajátos nevelési igényű,
a) a szakértői véleményében abban az esetben javasolhatja, hogy a gyermeket a nevelési évben a
kijelölt óvoda, a tanulót a kijelölt iskola átvegye, ha az a gyermeket, tanulót fogadni tudja,
b) és a gyermeket, a tanulót a kijelölt óvoda, iskola nem tudja fogadni, illetve a gyermek, a tanuló a
többi gyermekkel, tanulóval közösen vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban,
az óvodai csoport, iskolai osztály átlaglétszámának számításánál az adott nevelési évben, tanévben
egy gyermekként kell figyelembe venni.
22. § (1) Ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, vagy sajátos
nevelési igényű, a szakértői bizottság hivatalból, hatósági megkeresésre, szülői kérelemre, vagy a
gyermek nevelését ellátó óvoda, nevelését, oktatását ellátó iskola kérelme alapján felülvizsgálati
eljárást folytat le. A felülvizsgálati eljárásra – a folyamatos figyelemmel kísérés kivételével - a
szakértői bizottsági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a szakértői bizottság szakértői véleményét a
végrehajthatásának megkezdését követő első nevelési év, tanév során hivatalból felül kell vizsgálni. Az
első hivatalból történő felülvizsgálatában nem vehet részt az, aki a szakértői vélemény
megalkotásában közreműködött.
(3) Ha a gyermek, tanuló enyhe értelmi fogyatékos, illetve egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd, a
szakértői véleményt az első hivatalból történő felülvizsgálat után addig a tanévig, amelyben a tanuló a
tíz éves életkort betölti minden második, azt követően és egyéb fogyatékosság, valamint autizmus
spektrum zavar esetében, illetve ha a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd,
addig a tanévig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, minden harmadik tanévben
hivatalból felül kell vizsgálni.
49. § A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok, az országos szakértői és
rehabilitációs bizottságok, és a nevelési tanácsadók, e rendelet hatálybalépése előtt kibocsátott
szakértői véleményei és szakvéleményei joghatásukat tekintve az e rendelet szabályai szerint hozott
szakértői véleményekkel egyenértékűek.
51. § E rendelet hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő ügyekre e rendelet szabályait kell
alkalmazni.
57
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend.
11. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók
a) óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok
csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet,
…
is tartalmazza.
58
IV. JOGCÍMENKÉNTI FELÜLVIZSGÁLATI SZEMPONTOK
II.1. Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők
bértámogatása
2012/2013. nevelési év:
II.1.(1)1 Óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek támogatása az elismert
létszám alapján - 2013. január 1-jétől 2013. augusztus 31-éig
II.1.(2)1 Óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők átlagbérének és
közterheinek támogatása a Közokt. tv. 1. sz. mell. Első része szerint elismert
létszám alapján - 2013. január 1-jétől 2013. augusztus 31-éig
2013/2014. nevelési év:
II.1.(1)2 Óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek támogatása az elismert
létszám alapján - 2013. szeptember 1-jétől 2013. december 31-éig
II.1.(2)2 Óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők átlagbérének és
közterheinek támogatása a Köznev. tv. 2. sz. mell. szerint elismert létszám
alapján - 2013. szeptember 1-jétől 2013. december 31-éig
II.1.(3)2 Óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek pótlólagos támogatása az
elismert létszám alapján - 2013. október 1-jétől 2013. december 31-éig
1. Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők
bértámogatása 60
Előirányzat: 108 085,5 millió forint
Óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek
elismert összege: 2 832 000 forint/számított létszám/év
Óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek
elismert pótlólagos összegea 2013/2014. nevelési évre: 263 100 forint/számított létszám/3 hónap
Óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők
átlagbérének és közterheinek elismert összege: 1 632 000 forint/számított létszám/év
A központi költségvetés a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a
továbbiakban: Kjt.), anemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznev.
tv.), valamint a Kjt. végrehajtását aköznevelési intézményekben szabályozó kormányrendelet, továbbá
egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályokalapján elismert átlagbér alapú támogatást biztosít az
óvodát fenntartó települési önkormányzat részére az általafoglalkoztatott óvodapedagógusok, és az
óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bérének és az ehhezkapcsolódó, 27%
mértékkel számítottszociálishozzájárulási adó kifizetéséhez.
A támogatás a települési önkormányzatot az általa fenntartott óvodaintézmény(ek)ben foglalkoztatott,
a 2012/2013.nevelési évben a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt.
tv.), a 2013/2014. nevelési évben a Köznev. tv. nevelés-szervezési paraméterei szerint számított
pedagóguslétszám után illeti meg. Egyóvodaintézménynek kell tekinteni az anyaóvodát és
tagintézményeit, telephelyeit együttesen akkor is, ha az utóbbiak afenntartótól eltérő településen
vannak.
60
Módosította: 2013. évi CXLIV. törvény 11. §; 2. melléklet 1.
59
A támogatás számítása a következő:
a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása (beleértve a sajátos nevelési
igényű gyermekeket is)
- a 2012/2013. és 2013/2014. nevelési évek közoktatási statisztikai tényleges nyitó létszám adatai
alapján történik,továbbá számításba kell venni mindazon gyermekeket,
- akik 2012. december 31-éig, vagy - a Köznev. tv. 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte
esetén – afelvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és a 2012/2013.
nevelési évben legkésőbbdecember 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai nevelést,
- akik negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik és a 2012/2013. nevelési évben legkésőbb
december 31-éig azóvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe,
- akik 2013. december 31-éig, vagy - a Köznev. tv. 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte
esetén – afelvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és a 2013/2014.
nevelési évben legkésőbbdecember 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai nevelést,
valamint
- akik negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik és a 2013/2014. nevelési évben legkésőbb
december 31-éig azóvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe.
Nem igényelhető támogatás
- a 2012/2013. nevelési évre azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2012. augusztus 31-éig
betöltötték,
- a 2013/2014. nevelési évre azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2013. augusztus 31-éig
betöltik,
kivéve, ha a Köznev. tv. 45. § (2) bekezdése alapján a gyermekek óvodai nevelése
meghosszabbítható.
Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számát a 2013. év
- 1-8. hónapjaira vonatkozóan a Közokt. tv. 3. számú melléklet II. Az osztályok, csoportok
szervezése rész 3.pontjában,
- 9-12. hónapjaira vonatkozóan a Köznev. tv. 47. § (7) bekezdésében
meghatározottak szerint kell figyelembe venni. Az adatszolgáltatást a nem teljes idejű óvodai nevelésre
szervezettcsoportokba, valamint a teljes idejű óvodai nevelésre szervezett csoportokba beírt gyermekek
szerint, külön-külön kellteljesíteni.
Az első nevelési évet kezdő óvodások között két gyermekként itt kell figyelembe venni azokat a
bölcsődés-korú,második életévüket 2012. december 31-éig betöltő gyermekeket is, akiknek a
gondozását a Köznev. tv. 20. § (10)bekezdése szerint egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei
között, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és aköznevelési intézmények névhasználatáról
szóló rendeletben meghatározott feltételek szerint biztosítják, és a gyermek2012. szeptember 1-je és
december 31-e között igénybe veszi az ellátást.
Az első nevelési évet kezdő óvodások között két gyermekként itt kell figyelembe venni azokat a
bölcsődés-korú,második életévüket 2013. december 31-éig betöltő gyermekeket is, akiknek a
gondozását a Köznev. tv. 20. § (10)bekezdése szerint egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei
között a nevelési-oktatási intézmények működéséről és aköznevelési intézmények névhasználatáról
szóló rendeletben meghatározott feltételek szerint biztosítják, és a gyermek2013. szeptember 1-je és
december 31-e között igénybe veszi az ellátást. 2013. szeptember 1-jétől egy gyermekkéntlehet
figyelembe venni azt a 2012/2013. nevelési évben bölcsődés-korúnak minősülő és az egységes óvoda-
bölcsődeiellátást igénybevevő gyermeket, aki 2013. december 31-éig betölti harmadik életévét.
60
b) A számított óvodapedagógus, és az óvodapedagógus nevelő munkáját közvetlenül segítők
létszámának meghatározása 61
Az óvodapedagógus létszám meghatározása a következő képlettel történik:
2012/2013. nevelési évre:
Psz1 = (L1/Cs) * Feh1 + Vk1
2013/2014. nevelési évre:
Psz2 = (L2/Cs) * Feh2 + Vk2 + Op
ahol:
Psz1; Psz2= 2012/2013., illetve 2013/2014. nevelési évre számított óvodapedagógusok létszáma, egész
számrakerekítve,
L1; L2= 2012/2013., illetve 2013/2014. nevelési évben szervezett csoport(ok)ban az a) alpont szerinti
összesgyermeklétszám,
Cs = az egységes óvodai-bölcsődei, az óvodai nevelési évekre a Kiegészítő szabályok 3. pontja szerint
meghatározottcsoport átlaglétszám,
Feh1; Feh2 = foglalkozási együttható (két tizedesre kerekítve), azaz
- 2012/2013. nevelési évben a Közokt. tv.-ben, illetve 2013/2014. nevelési évben a Köznev. tv.-ben az
átlagoscsoportlétszámra meghatározott heti óvodai (egységes óvodai-bölcsődei gondozási), nevelési
foglalkoztatási időkeret(órában), és
- 2012/2013. nevelési évben a Közokt. tv.-ben, illetve 2013/2014. nevelési évben a Köznev. tv.-
benmeghatározottpedagógus heti kötelező óraszám, illetve kötött munkaidőhányadosa (az egységes
óvoda-bölcsőde esetében is az óvoda-pedagógusok kötelező heti óraszáma, illetve kötöttmunkaideje
alapozza meg a számítást), korrigálva az intézménytípus-együtthatóval,
Vk1; Vk2 = vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám a 2012/2013., illetve 2013/2014.
nevelési évben(két tizedesre kerekítve),
Op = a Köznev. tv. 61. § (3) bekezdése alapján az 500 fő ellátottat elérő, vagy azt meghaladó
intézményeknélkötelezően alkalmazandó óvodapszichológusok létszáma.
A támogatás igénylése szempontjából az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők
száma a 2012/2013.nevelési évben a Közokt. tv. 1. számú melléklet Első része, a 2013/2014. nevelési
évben a Köznev. tv. 2. melléklete ésa nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési
intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.)EMMI rendelet 179. § (1) bekezdés b) pontja
szerint elismerhető - a Kjt. alapján foglalkoztatott - létszám, de legfeljebb
- 2013. év első 8 hónapjában a ténylegesen foglalkoztatott segítők átlagos száma,
- 2013. év utolsó 4 hónapjában az erre az időszakra becsült segítők átlagos száma,
egy tizedesre kerekítve.
Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a havonta figyelembe vehető, ténylegesen
foglalkoztatott segítők átlagos létszáma alapján történik.
A 2013/2014. nevelési évre a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens,
a szabadidő-szervező és a pszichopedagógus a segítők létszámában nem vehető figyelembe.
c) Az óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők
bértámogatásának összege az alábbiak szerint kerül meghatározásra:
2012/2013. nevelési évre:
Tp1 = Psz1 * ÁBp * 8/12
Ts1 = S1 * ÁBs * 8/12
2013/2014. nevelési évre:
Tp2 = Psz2 * ÁBp * 4/12
Ts2 = S2 * ÁBs * 4/12
ahol:
61
Megállapította: 2013. évi CXLIV. törvény 11. §, 2. melléklet 2. Hatályos: 2013.09.28-tól.
61
Tp1; Tp2 = 2012/2013., illetve 2013/2014. nevelési évben az óvodapedagógusok átlagbér alapú
támogatása,
Ts1, Ts2 = 2012/2013., illetve 2013/2014. nevelési évben az óvodapedagógusok nevelő munkáját
közvetlenül segítőkátlagbér alapú támogatása,
S1; S2 = 2012/2013., illetve 2013/2014. nevelési évben az óvodapedagógusok nevelő munkáját
közvetlenül segítők b)alpont szerinti száma,
ÁBp = óvodapedagógus átlagbér elismert összege,
ÁBs = óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők átlagbérének elismert összege.
A 2012/2013. nevelési év átlagbér alapú támogatási összege 7,5%-ának folyósítása január utolsó
munkanapján,17,5%-ának folyósítása február utolsó munkanapján, ezt követően a támogatás
folyósítása hat egyenlő részletben, azállamháztartásról szóló jogszabályokban meghatározott
időpontokban történik. A 2013/2014. nevelési év átlagbér alapú támogatásának folyósítása négy
egyenlő részletben: szeptember hónaptól havonta, az államháztartásról szóló jogszabályokban
meghatározott időpontokban történik.
A számításhoz kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások
a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek létszámának meghatározása
Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számát a 2013. év
- 1-8. hónapjaira vonatkozóan a Közokt. tv. 3. számú melléklet II. Az osztályok, csoportok
szervezése rész 3. pontjában,
- 9-12. hónapjaira vonatkozóan a Köznev. tv. 47. § (7) bekezdésében
meghatározottak szerint kell figyelembe venni.
Az adatszolgáltatást a nem teljes idejű óvodai nevelésre szervezett csoportokba, valamint a teljes
idejű óvodai nevelésre szervezett csoportokba beírt gyermekek szerint, külön-külön kell teljesíteni.
Kiegészítő szabályok
Lásd:
III. Általános jogszabályi háttér:
III.1.II.5. Közös szabályok első mondata, azaz: „Az 1. és 2. pont szerinti támogatások
kizárólag a támogatással érintett óvodaintézmények kiadásaira, valamint az óvodai
nevelésben részt vevő gyermekek étkeztetési kiadásaira használhatók fel.”
III.2.Kiegészítő szabályok 2013.
~ 2. Az e melléklet szerinti támogatások meghatározásához, módosításához, a helyi
önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások
egymás közötti, illetve ezen körön kívüli szervezetnek történő feladat-, illetve intézmény
átadás-átvételéhez, továbbá a többcélú kistérségi társulások átalakulásával,
megszűnésével összefüggő, év közbeni változásokhoz kapcsolódó eljárásrend
a) Támogatások meghatározása
b) Támogatások évközi módosítása
c) A helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok egymás közötti, illetve
ezen körön kívüli szervezetnek történő feladat-, illetve intézmény átadás-átvétele
d) A többcélú kistérségi társulások 2013. július 1-jei átalakulásával, megszűnésével
összefüggő év közbeni változások
e) A c) és d) pontra vonatkozó közös szabályok
~ 5. Társulásra jogosultak köre, társulások jogosultsági feltételei
~ Állásfoglalás – Többcélú kistérségi társulások intézmény/feladat átadása
~ Állásfoglalás – Körön kívüli intézmény/feladat átadása
~ Állásfoglalás – Uniós támogatással létrehozott többcélú intézmények átszervezése
62
III.3. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
III.5. A költségvetési támogatás megállapításának elvei
III.6. Óvodai jogviszony keletkezése, megszűnése
III.7. Tankötelezettség, tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése, szüneteltetése
~ a) Tankötelezettség [Köznev. tv. 45. § (2)]
III.9. A nem magyar állampolgár gyermekre, tanulóra vonatkozó szabályok
III.10. A térítési díjra, tandíjra vonatkozó szabályok
III.11. Az egységes óvoda-bölcsőde
III.12. A köznevelési intézmények fenntartásával kapcsolatos pénzügyi és gazdasági adatok
tervezése, nyilvántartása, elszámolási szabályok
III.13. Az oktatási azonosító szám igénylése, kiadása és a változás-bejelentés
III.14. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására vonatkozó szabályok
Állásfoglalás – Egységes óvoda-bölcsőde
Kiadta: Oktatási és Kulturális Minisztérium Közoktatási Főosztály – Hiv.szám: 15769-1/2009.
„…Az egységes óvoda-bölcsőde nem szervezhető meg egy óvoda egyik vegyes csoportjaként, és nem
szervezhető meg 12 bölcsődés korú gyermek számára – ennyi gyermek számára bölcsődét kell
biztosítania a fenntartónak.
A működés megkezdése előtt a fenntartó köteles beszerezni az egységes óvoda-bölcsőde székhelye
szerint illetékes regionális módszertani bölcsőde szakmai véleményét annak eldöntéséhez, hogy az
egységes óvoda-bölcsőde rendelkezik-e a három évnél fiatalabb gyermekek gondozásához szükséges, a
jogszabályban meghatározott feltételekkel.
A bölcsődés korú gyermekek meghatározásánál a Gyvt. rendelkezéseit a költségvetési törvényben
meghatározottakkal összhangban kell alkalmazni.
Bölcsődésként, azaz a finanszírozásnál két főként azok a gyermekek vehetők figyelembe, akik 2009.
szeptember 1-je és december 31-e között betöltötték a 2. évüket, s december 31-e előtt igénybe is veszik
az ellátást.
(...) Mindezek alapján két főként csak azokat a bölcsődés korú gyermekeket tudják figyelembe venni,
akik 2009. december 31-e után töltik be a 3. évüket, mivel azokra, akik 2009. december 31-e előtt
betöltik, már vonatkozik a költségvetési törvény óvodai normatív támogatási szabályrendszere.
Az egységes óvoda-bölcsőde vonatkozásában a Kvtv. 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok
10. d) pontja figyelembe vehető az óvodás korúakra vonatkozóan, azaz nem korlátozzák a normatíva
igénybevételét a Közokt. tv. maximális csoport/osztálylétszámra vonatkozó követelményei, vagyis
esetükben az Oktatási Hivatal vizsgálja, és szankcionálja a jogsértő oktatásszervezést. A bölcsődés
korúakra vonatkozó 5 fős maximális létszám azonban nem léphető túl.”
Állásfoglalás – Óvodai nevelés – gyermeklétszám
Kiadta:Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály – Hiv.szám: ÖF-1815/10/2012.
„… 2. Óvodai nevelés – gyermeklétszám … egy gyermek nem tüntethető fel két különböző soron
(vegyesen szervezett csoportok esetében a gyermeklétszámot a gyermekek teljes idejű óvodai nevelésre
szervezett csoportnál kell figyelembe venni)…”
Állásfoglalás– Óvodai csoport minimum létszáma
Kiadta:Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály – Hiv.szám: ÖF-1815/14/2012.
Megjelent: a gyakran ismétlődő kérdések és válaszok keretében, a „Valamennyi Igazgatóság,
önkormányzat és többcélú kistérségi társulás figyelmébe” címen kiadott dokumentumban:
63
„6. kérdés:Igényelhet-e támogatást az önkormányzat 2013/2014. nevelési évben 4 hónapra olyan
óvodai csoport után, ahol az Nkt. 4. melléklete szerinti 13 fős minimum létszámot nem éri el a
csoportba járó gyermekek száma…?
VÁLASZ: Igen, természetesen ezen gyermekek után is igényelhető támogatás. Az Nkt. szerinti minimum
létszám nem kötelező.
„7. kérdés:Hol kell szerepeltetni azon gyermekeket, akik 6 órás csoportban járnak óvodába. Illetve hol
kell szerepeltetni azon gyermekeket, akik teljes időre szervezett csoportba járnak, de csak 4 órát
töltenek az óvodában (nem lehet külön csoportot szervezni részükre)?
VÁLASZ:Kiegészítő szabályok 3.a) pontja szerinti tábla úgy módosul, hogy az első sorban szereplő
„napi 4 órai óvodai foglalkozásra szervezett csoport” szöveg helyébe „nem teljes idejű óvodai
nevelésre szervezett csoport” lép. Ezért a 6 órás csoportokat a felmérésben a napi 4 órai óvodai
foglalkozásra szervezett csoportok létszámában kell feltüntetni. A kiegészítő szabályok 3.a) pontja
alapján a vegyesen szervezett csoportokesetén a gyermekeket a teljes idejű óvodai nevelésre
szervezett csoportokba beírt gyermekek számánál kell figyelembe venni. Ezért a második kérdés
esetében egyértelműen a teljes időre szervezett csoportokba járó valamennyi gyermeket a „gyermekek
teljes idejű óvodai nevelésre szervezett csoport”-ban kell feltüntetni, akkor is, ha több gyermek csak 4
órát tartózkodik az óvodában…”
b) Az óvodapedagógusoklétszámának és bértámogatásának meghatározása
Lásd:
IV.II.1. A számításhoz kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások:
a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek létszámának meghatározása:
Kiegészítő szabályok
Lásd:
III. Általános jogszabályi háttér:
III.2. Kiegészítő szabályok 2013.
~ 3. Az óvodapedagógusok, és óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők
bértámogatása az alábbi adatszolgáltatások, nevelés-szervezési paraméterek és
számítások figyelembevételével történik.
a) Nevelési-szervezési paraméterek (a Közokt. tv.-ben és a Köznev. tv.-ben egyaránt)
b) Vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám számítása
Állásfoglalás–Óvodavezető és tagintézmény-vezető létszáma
Kiadta:Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály – Hiv.szám: ÖF-1815/14/2012.
Megjelent: a gyakran ismétlődő kérdések és válaszok keretében, a „Valamennyi Igazgatóság,
önkormányzat és többcélú kistérségi társulás figyelmébe” címen kiadott dokumentumban:
„1. kérdés: Milyen létszám írható be a „V1 a Közokt.tv.-ben elismerhető vezetői létszám (vezetők és
vezető-helyettesek együttesen)” sorba?”
„1. válasz:V1 = 2012/2013. nevelési évben a Közokt. tv. 1. számú melléklet, Első része szerinti
kötelezően foglalkoztatott óvodavezető és tagintézmény-vezető. A 2012/2013. nevelési évi nyitó
(októberi 1-jei) közoktatási statisztika szerint ténylegesen foglalkoztatott vezetői létszámot szükséges
beírni, amely nem haladhatja meg a hivatkozott törvényi helyek által rögzített kötelező létszámot).
…telephelyek esetében nincs elismert vezetői létszám, csak tagintézmények vonatkozásában!
A Közokt. tv. 1. számú melléklete alapján az intézményvezető-helyettes nem kötelezően
foglalkoztatandó, így a létszámban (V1 sorban) nem tüntethető fel!!!
”2. kérdés:Az óvoda 2012/2013. nevelési évben az intézmény alapító okiratában az iskolával közös
intézményt alkot, az intézmény önálló intézményegységeként. Ebből adódóan az óvodának és az
általános iskolának egy vezetője van. Mivel az intézmény székhelye az általános iskolában van, ezért a
64
2012/2013. nevelési év nyitó (október 1-jei ) közoktatási statisztikában az igazgató, óvoda vezető az
iskolánál szerepel. Az óvodavezetőre 2013. évben 8 hónapra … is megigényelhetjük a normatívát…?
Válasz:A „közös” intézményvezető természetesen beírható az óvodai vezetői létszámba a V1 sorba.
3. kérdés:A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 5. mellékletének második
táblája rögzíti óvodák esetében az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető, intézményegység-
vezető, tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes óvodai foglalkozásainak
számát.…a gyermeklétszámok tagintézmény szinten, vagy intézmény egészére értendők-e. Konkrét
példával: 200 fős intézményen belül működő egycsoportos, 20 fős tagintézmény tagintézmény-vezetője
26 vagy 22 óvodai foglalkozást köteles tartani?
VÁLASZ:Tagintézmény-vezető és tagintézmény vezető-helyettes esetén az általa vezetett tagintézmény
szintjén kell vizsgálni (azaz a példa szerinti esetben 26 óvodai foglalkozást köteles tartani a 20 fős
tagintézményt vezető tagintézmény-vezető). Mindez igaz az intézményegységre is. 2013/2014. nevelési
évben az Nkt. szerint foglalkoztatandó intézményvezető-helyettes esetén az egész intézményre kell
vonatkoztatni.
4. kérdés: …az Nkt. 5. mellékletének második táblája szerinti gyermeklétszám határok vizsgálatakor az
óvodai létszámban a 2, illetve 3 főként figyelembe vehető gyermekeket 2, illetve 3 főként vagy egy
főként kell figyelembe venni?
VÁLASZ:Az óvodai létszámban 2, illetve 3 főként lehet figyelembe venni az e szerint figyelembe vehető
gyermekeket a feltételek vizsgálatakor.”
Állásfoglalás – Pedagógus munkakör – Óvodapszichológus
Kiadta:Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztály és Nemzetgazdasági Minisztérium
Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Főosztály – Hiv.szám: BMÖGF-67/26/2013. és
NGM/22280/1/2013.
Megjelent: az önkormányzatoknak szóló indító levélben és a „Kitöltési útmutató a 2013. évi októberi
felméréshez” címen kiadott dokumentumban:
„A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) módosult. Az októberi
felmérés szempontjából a főbb változások a következők:
1. 2013. szeptember 1-jétől a törvény előírja – a 61. § (3) bekezdés kiegészítésével – az
óvodapszichológus létszám biztosítását. Ez egyben azt is jelenti, hogy az óvodapszichológusi
létszám kikerült az Nkt. 2. melléklet alatt felsorolt nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő
alkalmazottak finanszírozott létszáma alól, figyelemmel arra, hogy az óvodapszichológus
jogállását tekintve pedagógus munkakörben alkalmazandó szakember. Így a segítői létszámot
e tekintetben lemondással módosítani, az alkalmazandó óvodapszichológusok számát új: Op
Óvodapszichológusok száma soron szükséges feltüntetni. Az óvodapszichológus kötelező
létszámát az óvoda gyermeklétszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy 500
gyermekenként egy, a teljes munkaidő ötven százalékában foglalkoztatott óvodapszichológust
kell alkalmazni...”
Kiadta:Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkár – Hiv.szám:
42052/2/2013/KOIR.
„… az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIX.
törvény 34. §-a továbbra is a gyermeklétszámhoz kötött feltételekkel, de 2013. szeptember l-jétől már
kötelező létszámként előírva rendelte el a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a
továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) 61. § (3) bekezdés kiegészítésével az óvodapszichológus
létszám biztosítását. Ez egyben azt is jelenti, hogy az óvodapszichológusi létszám kikerült a
köznevelésről szóló törvény 2. melléklet alatt felsorolt nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő
alkalmazottak finanszírozott létszáma alól, figyelemmel arra, hogy az óvodapszichológus jogállását
tekintve pedagógus munkakörben alkalmazandó szakember. Az óvodapszichológusi létszám
biztosításának kötelezettségét, az Országgyűlés a fent hivatkozott törvényben az alábbiak szerint
rendelte el:
65
„Az óvodapszichológus kötelező létszámát az óvoda gyermeklétszáma alapján kell meghatározni oly
módon, hogy 500 gyermekenként egy, a teljes munkaidő ötven százalékában foglalkoztatott
óvodapszichológust kell alkalmazni.”
A módosító szövegben az "óvoda gyermeklétszáma" az óvoda (az intézmény) alapító okirata szerint
meghatározott valamennyi feladat ellátási helyén (székhelyen + telephelyen + tagintézményben) az
összesen gyermeklétszámot jelenti.
Ezen elv alapján:
1. Amennyiben az óvoda gyermeklétszáma az alapító okirata szerint eléri az 500 főt, de kevesebb mint
1000 fő, akkor 0.5 fő óvodapszichológus alkalmazását írja elő kötelezően a jogszabály.
Értelemszerűen, ha az óvoda gyermeklétszáma nem éri el az 500 főt, vagyis annak száma 1-499 fő
közötti tartományba esik, akkor az óvodapszichológus foglalkoztatása nem kötelező.
2. Amennyiben az óvoda gyermeklétszáma az óvoda alapító okirata szerint eléri, vagy meghaladja az
1000 főt, de kevesebb mint 1500 fő, úgy 1 fő óvodapszichológus alkalmazása kötelező.
3. Amennyiben az óvoda gyermeklétszáma az óvoda alapító okirata szerint eléri, vagy meghaladja az
1500 főt, de kevesebb, mint 2000 fő, úgy 1.5 fő óvodapszichológus alkalmazása kötelező.
4. Amennyiben az óvoda gyermeklétszáma az óvoda alapító okirata szerint eléri, vagy meghaladja a
2000 főt, de kevesebb, mint 2500 fő, úgy 2 fő óvodapszichológus alkalmazása kötelező.
A fentiekben szemléltetett magasabb létszámú óvodák vonatkozásában a további óvodapszichológusi
létszámszámítás értelemszerűen a bemutatott elven folytatódik.
Tekintettel a köznevelésről szóló törvény 4. § 19. pontjában rendelkezett óvodai nevelési év
meghatározásra, amely szeptember l-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszakot öleli fel, a
2013/2014. nevelési évre kiterjedően 2013. szeptember l-jétől kezdődően szükséges gondoskodniuk a
fenntartóknak az óvodák vonatkozásában az óvodapszichológusi foglalkoztatási feltételeknek való
megfelelőségről.”
c) Az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők létszámának és
bértámogatásának meghatározása
Lásd:
IV.II.1. A számításhoz kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások:
a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek létszámának meghatározása
IV.II.1.b) A számított óvodapedagógus és az óvodapedagógus nevelő munkáját közvetlenül segítők
létszámának meghatározása
IV.II.1.c) Az óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők
bértámogatásának összege az alábbiak szerint kerül meghatározásra
I. A felülvizsgálat dokumentumai
I.2.A helyszíni vizsgálat dokumentumai
~ b.a.b)a számított óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelő munkáját
közvetlenül segítők létszámának meghatározása
Kiegészítő szabályok
Lásd:
III. Általános jogszabályi háttér:
III.2. Kiegészítő szabályok 2013.
~ 3. Az óvodapedagógusok, és óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők
bértámogatása az alábbi adatszolgáltatások, nevelés-szervezési paraméterek és
számítások figyelembevételével történik.
a) Nevelési-szervezési paraméterek (a Közokt. tv.-ben és a Köznev. tv.-ben egyaránt)
66
Állásfoglalás– Óvodapedagógus munkáját közvetlenül segítő alkalmazása
Kiadta:Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály – Hiv.szám: ÖF-1815/8/2012.
Megjelent: a gyakran ismétlődő kérdések és válaszok keretében, a „Valamennyi Igazgatóság,
önkormányzat és többcélú kistérségi társulás figyelmébe” címen kiadott dokumentumban:
„… A segítők esetében kizárólag a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
(Kjt.) szerint foglalkoztatottak után igényelhető támogatás, egyéb jogviszonyban foglalkoztatottak –
így a közfoglalkoztatottak – után nem…”
Állásfoglalás– Nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak
Kiadta:Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztály és Nemzetgazdasági Minisztérium
Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Főosztály – Hiv.szám: BMÖGF-67/26/2013. és
NGM/22280/1/2013.
Megjelent: az önkormányzatoknak szóló indító levélben és a „Kitöltési útmutató a 2013. évi októberi
felméréshez” címen kiadott dokumentumban:
„A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) módosult. Az októberi
felmérés szempontjából a főbb változások a következők:
1. 2013. szeptember 1-jétől a törvény előírja – a 61. § (3) bekezdés kiegészítésével – az
óvodapszichológus létszám biztosítását. Ez egyben azt is jelenti, hogy az óvodapszichológusi
létszám kikerült az Nkt. 2. melléklet alatt felsorolt nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő
alkalmazottak finanszírozott létszáma alól, figyelemmel arra, hogy az óvodapszichológus
jogállását tekintve pedagógus munkakörben alkalmazandó szakember. Így a segítői létszámot
e tekintetben lemondással módosítani, az alkalmazandó óvodapszichológusok számát új: Op
Óvodapszichológusok száma soron szükséges feltüntetni. Az óvodapszichológus kötelező
létszámát az óvoda gyermeklétszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy 500
gyermekenként egy, a teljes munkaidő ötven százalékában foglalkoztatott óvodapszichológust
kell alkalmazni.
2. Tekintettel arra, hogy az Nkt. 2. melléklete változott, ezért a következőkre szükséges továbbá
felhívni a figyelmet:
a) dajka, gondozónő és takarító esetében a
o 2013. évi megalapozó felméréskor az Nkt. még csoportonként 1 fő dajkát, továbbá
intézményenként,ahol legalább 3 óvodai csoport működik 1 fő gondozónőt és
takarítót határozott meg,
o a jelenleg hatályos Nkt. csoportonként 1 fő dajkát vagy helyette gondozónő és
takarító együtt határoz meg,
b) szakorvos kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvodában
o 2013. évi megalapozó felméréskor az Nkt. még 250 gyermekenként/tanulónként 1
főt határozott meg,
o a jelenleg hatályos Nkt. 250 gyermekenként/tanulónként 0,5 főt határoz meg,
c) rendszergazda
o 2013. évi megalapozó felméréskor az Nkt. intézményenként 1 főt határozott meg,
o a hatályos Nkt. esetében nem kötelező, így nem is finanszírozott.
A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 2013. szeptember
1-jétől hatályos módosítása alapján:
1) az óvodai nevelést segítők elismert létszámának meghatározásakor a nevelési-oktatási
intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.
31.) EMMI rendelet 179. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bölcsődei gondozó vagy
szakgondozóra is figyelembe lehet venni;...”
67
d) Az óvodapedagógusok átlagbére és közterhei elismert pótlólagos összegének
meghatározása
Lásd:
IV.II.1. A számításhoz kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások:
b) Az óvodapedagógusok létszámának és bértámogatásának meghatározása
Állásfoglalás– Életpályamodellhez kapcsolódó pótlólagos támogatás
Kiadta:Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztály és Nemzetgazdasági Minisztérium
Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Főosztály – Hiv.szám: BMÖGF-67/26/2013. és
NGM/22280/1/2013.
Megjelent: az önkormányzatoknak szóló indító levélben és a „Kitöltési útmutató a 2013. évi októberi
felméréshez” címen kiadott dokumentumban:
„… A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény
2013. szeptember 1-jétől hatályos módosítása alapján:
...
2) a 2013. szeptembertől bevezetésre kerülő életpályamodell rendelkezéseinek hatálya az
óvodapedagógusokra is kiterjed, így számukra a törvény alapján meghatározott bérek
kifizetése érdekében a fenntartó önkormányzat részére pótlólagos támogatás megállapítása
indokolt, melynek háromhavi összege 263 100 Ft/fő. E támogatást három egyenlő részletben
az október havi nettósítástól kezdődően kapják meg az önkormányzatok (a decemberi részlet
az októberi lemondás/pótigény eredményének figyelembevételével kerül meghatározásra).”
Kiadta: Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztály – Hiv.szám: BMÖGF/48-100/2013.
Megjelent: az Igazgatóságoknak szóló, a 2013. évi október havi nettósításhoz kiadott dokumentumban:
„… Új elemként jelentkezik az óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek elismert pótlólagos
összege, mely októbertől decemberig 1/3-ad részenként kerül az előirányzatok közé…
A 2013. évi 159. számú Magyar Közlönyben megjelent a 2013. évi CXLIV. törvény a Magyarország
2013. évi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról. A törvény módosította a 2.
mellékletet, a II. pont 1. alpontot, mely a következőkkel lett kiegészítve:
Óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek elismert pótlólagos összege a 2013/2014. nevelési
évre:263 100 forint/számított létszám/3hónap.
A júniusi felmérés utáni állapotot figyelembe véve önkormányzatonként rendelkezésre áll az
óvodapedagógusok számított létszáma, ez országosan 27 263 fő. A három hónapra jutó pótlólagos
támogatás összege 7 172 895 300.- Ft. Ez az összeg három egyenlő részletben (október, november,
december) kerül a nettósításban az eredeti előirányzatok közé. Az októberi felmérés már úgy lett
elindítva, hogy ezt a támogatást már tartalmazzák az alapadatok. A felmérésben pedagógus létszám
módosulása változtatja a pótlólagos támogatás összegét is, ez a változás a decemberi előirányzatnál
korrekcióként fog megjelenni.”
68
A felülvizsgálat szempontrendszere
II.1.(1)1 Óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek támogatása az elismert létszám
alapján
-2013. január 1-jétől 2013. augusztus 31-éig
II.1.(1)2 Óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek támogatása az elismert létszám
alapján
-2013. szeptember 1-jétől 2013. december 31-éig
A.) Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai
Lásd: Ezen Segédlet I.1. és V.A) pontja szerinti dokumentumok.
B.) Az Igazgatóságon elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai
1. Általános vizsgálati szempontok: Ezen Segédlet II.1. pontjai szerint
Kapcsolódó szakfeladatok:
85101 Óvodai nevelés
851011 Óvodai nevelés, ellátás
851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása
8891 Gyermekek napközbeni ellátása
889101 Bölcsődei ellátás (óvoda-bölcsőde bölcsődei ellátás)
2. A MÁK közhiteles törzskönyvi nyilvántartása és a vizsgált nevelési év közoktatási
statisztikája alapján vizsgálandó, hogy:
Az önkormányzat működtetett-e egységes óvoda-bölcsőde intézményt.
Az egységes óvoda-bölcsődei intézmény működtetése esetén az önkormányzat
megfelelt-e a jogszabályi feltételeknek, azaz az egységes óvoda-bölcsődei
intézményt csak olyan településen hozták-e létre, ahol a lakosságszám tízezer főnél
alacsonyabb (vagyis a bölcsődei ellátás nem kötelező feladata a települési
önkormányzatnak) volt. 62
Egységes óvoda-bölcsődei intézmény működtetése esetén a helyi önkormányzat a
településen csak egy egységes óvoda-bölcsődei intézményt létesített-e.
Az intézménynek működött-e tagintézménye.
Gyvt.
94. § (3) Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek
területén
a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét,
…
köteles működtetni.
3. Az elszámolás alapját képező létszám meghatározása
a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek létszámának meghatározása
Pótlólagos adatkérés alapján vizsgálandó, hogy a létszámok számbavétele az óvodai
csoporttípusoknak – napi 4 órai foglalkozásra, teljes idejű óvodai nevelésre,
vegyesen szervezett csoportok – megfelelően történt-e mind a 8 hó, mind a 4 hó
vonatkozásában.
62
Lásd: III. Általános jogszabályi háttér – III.11. Az egységes óvoda-bölcsőde
69
Ha a 2012. évi elszámolás felülvizsgálata során a 2012/2013. nevelési évre
vonatkozóan az óvodai neveléshez kapcsolódóan helyszíni ellenőrzés vagy
pótlólagos adatszolgáltatás támasztotta alá:
az óvodai nevelés jogcímen elszámolt létszámot,
az egységes óvoda-bölcsőde esetében a 2 főként figyelembe vehető bölcsődés
korúak létszámát, továbbá
az Igazgatóság rendelkezik önkormányzati szintű létszámadattal arra vonatkozóan,
hogy a különböző típusú óvodai csoportokban – napi 4 órai foglalkozásra, teljes idejű
óvodai nevelésre, vegyesen szervezett csoportok – mekkora volt az elszámolható
gyermeklétszám, akkor vizsgálandó, hogy a 2012. évi felülvizsgálat során elfogadott
alábbi adatok (2012. év 4 hó):
az óvodai nevelés jogcímen elszámolt nem sajátos nevelési igényű gyermekek
létszáma,
a Közokt. tv. 3. számú melléklet II. Az osztályok, csoportok szervezése rész 3.
pontja szerinti két/három főként figyelembe vehető sajátos nevelési igényű
gyermekek létszáma,
az egységes óvoda-bölcsőde esetében az egy, illetve két főként figyelembe
vehető bölcsődés korúak létszáma
átvezetése megtörtént-e a 2013. évi beszámoló megfelelő – 8 hónapra vonatkozó –
soraiba.
Amennyiben az előző felülvizsgálati szemponthoz az adatok nem álltak
rendelkezésre, úgy mindkét nevelési év vonatkozásában (egyéb esetben csak a
2013/2014. nevelési évet érintően) vizsgálandó a következő két szempont:
Az elszámolás alapját képező gyermeklétszám meghatározása a vizsgált nevelési
év statisztikai tényleges nyitó létszámának adataiból kiindulva történt-e. 63
Az október 1-jei létszám korrigálásra került-e azon nem magyar állampolgár
gyermekek létszámával, akik esetében a közoktatási statisztika adatai alapján a
támogatásra való jogosultság nem áll fenn (azaz a tartózkodás jogcíme nem
igazolt).
A fenti létszám – pótlólagos adatkérés alapján – tovább pontosítható azon
gyermekek létszámával, akik:
(+) az óvodai nevelésüket az adott nevelési évben október 1-je után kezdték
meg és az adott nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal
vették igénybe az óvodai nevelést,
(-) a 7. életévüket a tárgyévben augusztus 31-éig betöltötték és nem
rendelkeznek a Közokt. tv. 24. § (5) bekezdésében (hatályos: 2012.12.31-
ig), illetve a Köznev. tv. 45. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti, az óvodai
nevelésük meghosszabbításáról rendelkező szakvéleménnyel,
(+) egységes óvoda-bölcsőde esetén az adott nevelési évben bölcsődés
korúnak minősültek és az adott nevelési évben:
december 31-éig a 2. életévüket betöltötték, és
szeptember 1-je és december 31-e között igénybe vették az ellátást.
Vizsgálandó, hogy a beszámoló vonatkozó 8, illetve 4 hó jogcímein:
63
Amennyiben a 2012/2013. nevelési évre vonatkozóan az előző felülvizsgálati szemponthoz szükséges adatok
nem állnak teljes körűen rendelkezésre, akkor a 2012/2013. nevelési év vonatkozásában is alkalmazandók a
következő két felülvizsgálati szempont.
70
önkormányzati szinten helyesen állapították-e meg az elszámolt alábbi
létszámokat:
nem sajátos nevelési igényű gyermekek létszáma,
a Közokt. tv. 3. számú melléklet II. Az osztályok, csoportok szervezése
rész 3. pontja szerinti két/három főként figyelembe vehető sajátos nevelési
igényű gyermekek létszáma,
az egységes óvoda-bölcsőde esetében az egy, illetve két főként figyelembe
vehető bölcsődés korúak létszáma,
elszámolt, előzőekben felsorolt létszámokat a vizsgált nevelési évek
közoktatási statisztikája, a Segédtábla adatai, illetve az önkormányzat
pótlólagos adatszolgáltatása alátámasztják-e,
az elszámolt, előzőekben részletezett létszámok az önkormányzat Ebr42
rendszerben teljesített elszámolásában (2013. évi elszámolás felmérés – óvoda
elszámolás adatlapja) rögzített adatokkal megegyezők-e.
b) Az óvodapedagógusok létszámának és bértámogatásának meghatározása
A támogatás elszámolása az a) pontban meghatározott csoporttípusoknak – napi 4
órai foglalkozásra, teljes idejű óvodai nevelésre, vegyesen szervezett csoportok –
megfelelő „részjogcímeken” történt-e mind a 8 hó, mind a 4 hó vonatkozásában.
Az óvoda intézmények, tagintézmények számának felülvizsgálata során vizsgálandó,
hogy az egyes nevelési évek vonatkozásában:
a K-törzs adatai (alapító okiratok) alapján az önkormányzat által fenntartott
óvoda intézmény(ek) és az intézményekhez tartozó tagintézmények számának
meghatározása helyesen történt-e,
a beszámoló adatát a K-törzs adatai, illetve a Segédtábla adatai alátámasztják-e.
Az óvodai csoportok számának felülvizsgálata során vizsgálandó, hogy az egyes
nevelési évek vonatkozásában:
a vizsgált nevelési évek közoktatási statisztikája alapján az óvodai csoportok
számát önkormányzati szinten jól összesítették-e,
a beszámoló adatát a vizsgált nevelési évek közoktatási statisztikája, illetve a
Segédtábla adatai alátámasztják-e.
Az a) pontban meghatározott gyerek-létszámok(at) az egyes nevelési évek
vonatkozásában:
a csoporttípusoknak – napi 4 órai foglalkozásra, teljes idejű óvodai nevelésre,
vegyesen szervezett csoportok – megfelelő „kódszámokra” helyesen kerültek-e
átvezetésre,
a beszámoló adatát a Segédtábla adatai alátámasztják-e.
A támogatás szempontjából elismerhető vezetői létszám felülvizsgálata során
vizsgálandó, hogy az egyes nevelési évek vonatkozásában:
a támogatás szempontjából elismerhető vezetői létszám meghatározása az
egyes nevelési években önkormányzati szinten helyesen történt-e az alábbiak
figyelembe vételével:
a 2012/2013. nevelési évben elismerhető létszám: a 2012. október 1-jei
közoktatási statisztika (OSA1INT - a01t08 űrlap – intézményi szintre
összesített űrlap) szerinti ténylegesen foglalkoztatott vezetői létszám, de
71
maximum a Közokt. tv. 1. számú melléklet, Első része szerinti kötelezően
foglalkoztatható vezetői (óvodavezető és tagintézmény-vezető) létszám,
a 2013/2014. nevelési évben elismerhető létszám: a 2013. október 1-jei
közoktatási statisztika (OSA1INT - a01t08 űrlap – intézményi szintre
összesített űrlap) szerinti ténylegesen foglalkoztatott vezetői létszám, de
maximum a Köznev. tv. 1. melléklete szerinti vezetői (intézményvezető,
tagintézmény-vezető és helyetteseik) létszám.
a beszámoló adatát a vizsgált nevelési évek közoktatási statisztikája, illetve a
Segédtábla adatai alátámasztják-e.
A Közokt. tv-ben/Köznev. tv-ben elismerhető vezetői létszám kötelező nevelési
óraszáma összegének felülvizsgálata során vizsgálandó, hogy az egyes nevelési évek
vonatkozásában:
az elszámolás során érvényesített, az elismert vezetőlétszám kötelező nevelési
óraszámainak összege nem haladta-e meg az előző pontokban foglaltak alapján
meghatározott vezetői létszám, illetve gyermeklétszám alapján számított
órakedvezmények hivatkozott jogszabályok szerinti maximálisan
érvényesíthető mértékét,
az elszámolt, előzőekben részletezett létszámok az önkormányzat Ebr42
rendszerben teljesített elszámolásában (2013. évi elszámolás felmérés – óvoda
elszámolás adatlapja) rögzített adatokkal megegyezők-e.
4. Egyéb vizsgálati szempontok:
A számításoknál előforduló tört létszám esetén az általános kerekítési szabályokat
fenntartói szinten alkalmazták-e. 64
A támogatás összege az elszámolás alapját képező létszám figyelembe vételével, a
2013. évi Kvtv. által meghatározott fajlagos összeg és a 2013. évi Kvtv. alapján
meghatározott létszámok/mutatószámok alapján, időarányosan (8, illetve 4 hónapra
vonatkozóan) került-e elszámolásra az egyes időszakok vonatkozásában. 65
A támogatás felhasználására vonatkozó felülvizsgálati szempontokat lásd ezen
Segédlet V.B.) pontjában.
C.) A helyszíni vizsgálat dokumentumai
Lásd: Ezen Segédlet I.2.a), b.a.a) és b.a.b) és V.C.) pontjai szerinti dokumentumok.
D.) A helyszíni vizsgálat szempontjai
1. Általános vizsgálati szempontok: Ezen Segédlet II.2. pontja szerint.
2. A tanügyi dokumentumok és az igényjogosultságot megalapozó egyéb dokumentumok
vizsgálata
a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek létszámának meghatározásához
Alkalmaztak-e a 2012/2013. nevelési évben a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet
szerinti tanügyi nyomtatványokat, illetve a 2012/2013. nevelési évben megkezdett
dokumentumokat az adott csoport vonatkozásában kifutó rendszerben tovább
64 Lásd: III. Általános jogszabályi háttér: III.5. A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei
65 Lásd: III. Általános jogszabályi háttér: III.2. A 2013. évi Kvtv. 2. melléklet Kiegészítő szabályok 3. pontja
72
alkalmazták-e a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 193. § (12)-(13) bekezdéseiben
foglaltak szerint. 66
A tanügyi nyilvántartások megléte, naprakész, előírásszerű vezetése megfelelt-e a
2012/2013. és/vagy a 2013/2014. nevelési évben a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI
rendelet 87-93/A. §-aiban foglaltaknak.67
A 7. életévüket 2012. augusztus 31-éig vagy 2013. augusztus 31-éig betöltött
gyermekek esetében a szakértői bizottság javaslatai az óvodai nevelésben való
részvételük meghosszabbításáról, rendelkezésre álltak-e. (Az érintett gyermekek
esetében ezen szakértői bizottsági javaslatok tételes vizsgálata szükséges.)
A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a szakértői bizottság javaslatai,
valamint a gyógypedagógiai nevelés megvalósulását alátámasztó dokumentumok
rendelkezésre álltak-e, a sajátos nevelési igény tényét és a kapcsolódó adatokat a
tanügyi dokumentumok tartalmazták-e.
A szakértői bizottság által kiállított szakvélemények vizsgálata: 68
valamennyi, az elszámolás alapját képező létszámnál figyelembe vett sajátos
nevelési igényű gyermek rendelkezett-e a megfelelő szakvéleménnyel, és
az adott szakvélemények a vizsgált nevelési év vonatkozásában érvényesek
voltak-e,
a vizsgált intézményt nevesítették-e, mint az érintett gyermekek
fogyatékosságának megfelelő nevelést biztosító intézményt,
a felvételi és mulasztási naplóban a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében
feltüntették-e a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a
szakvélemény számát és kiállításának keltét, az elvégzett felülvizsgálatok,
továbbá a következő kötelező felülvizsgálat időpontját,
a következő nevelési évben esedékessé váló felülvizsgálatot kezdeményező
dokumentumot a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 95. § (6) bekezdésének
megfelelő időpontig, az ott meghatározott tartalommal elkészítették-e.
A gyógypedagógiai nevelés megvalósulását alátámasztó dokumentumok vizsgálata:
az egyéni fejlesztési tervek, egyéni fejlesztő naplók, értékelési lapok megléte,
előírásszerű vezetése megvalósult-e.
A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása esetében az óvoda pedagógiai
programja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló
speciális fejlesztő tevékenységet tartalmazta-e. [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 11.
§ (1) bek. a) pont]
A nem magyar állampolgár gyermekek tartózkodásával, letelepedésével kapcsolatos
hatósági okiratok rendelkezésre álltak-e, a külföldi állampolgárság tényét a tanügyi
dokumentumok tartalmazták-e. 69
A támogatásra való jogosultságot megalapozó dokumentumok a Köznev. tv. 92. §-a
szerint:
a Magyarországon történő jogszerű tartózkodás jogcímét igazoló okirat,
66 Lásd: I. A felülvizsgálat dokumentumai: I.2.a) Helyszíni vizsgálat dokumentumai – Valamennyi köznevelési
jogcímre vonatkozóan – Az óvodai gyermeklétszám meghatározásához
67 Lásd: III. Általános jogszabályi háttér: III.4. Tanügyi nyilvántartások fajtái, tartalma, vezetése
68 Lásd:III. Általános jogszabályi háttér – III.4. Tanügyi nyilvántartások fajtái, tartalma, vezetése
69 Lásd: III. Általános jogszabályi háttér: III.9. A nem magyar állampolgár gyermekre, tanulóra vonatkozó
szabályok
73
a Köznev. tv. 92. § (1) b) és c) pontja esetében a keresőtevékenységre vonatkozó
igazolás és a szülő 3 hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedélye,
az oktatásért felelős miniszter meghívólevelével rendelkező gyermek esetében a
meghívólevél,
a Magyarország területén élő, tartózkodási engedéllyel nem rendelkező gyermek
esetében a szülői felügyelettel kapcsolatos feladatok ellátásának és az iskolai
tanulmányokhoz szükséges feltételek biztosításának igazolása [20/2012. (VIII.
31. EMMI rend. 185. § (1) bek.].
Az egységes óvoda-bölcsődei intézmény működtetése esetén: 70
Az önkormányzat megfelelt-e a jogszabályi feltételeknek, azaz az egységes
óvoda-bölcsődei intézményt csak abban az esetben működtetett, ha a település
lakosságszáma a tízezer főt nem érte el.
Az egységes óvoda-bölcsőde rendelkezett-e a székhelye szerint illetékes
regionális módszertani bölcsőde szakmai véleményével, és az abban foglaltak
szerint az intézmény megfelelt-e a három évnél fiatalabb gyermekek
gondozásához szükséges, a jogszabályban meghatározott feltételeknek.
Betartották-e azt a szabályt, hogy az egységes óvoda-bölcsőde intézményegység
olyan óvoda részeként szervezhető meg, amelyben az óvodai csoport vagy
csoportok gyermeklétszáma eléri a húsz főt.
Figyelembe vették-e azokat a szabályokat, melyek szerint egy településen több
egységes óvoda-bölcsőde nem engedélyezhető, továbbá azon a településen, ahol
bölcsőde működik, egységes óvoda-bölcsőde nem létesíthető.
Betartották-e azt a szabályt, hogy függetlenül attól, hogy önálló intézményként
vagy intézményegységként működik az egységes óvoda-bölcsőde,
csak egy bölcsődés korúakat is ellátó gyermekcsoport alakítható ki,
a csoportban a bölcsődés korú gyermekek száma nem haladhatja meg az öt
főt.
b) Az óvodapedagógusok létszámának és bértámogatásának meghatározásához
A vezetők (intézményvezető, tagintézmény-vezető és helyetteseik) létszámának
meghatározásához:
az érintett vezetők alkalmazási okiratai rendelkezésre álltak-e a vizsgált
időszakra vonatkozóan,
az érintett vezetők pedagógus azonosító számmal rendelkeztek-e (a KIR
adatbázisból nyomtatott 2012., valamint 2013. október 1-jei listák alapján).
Az önkormányzat rendeletben meghatározta-e az engedélyezett létszámkeretet.
3. Az elszámolás alapját képező létszám meghatározása:
a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek létszámának meghatározásához
Az elszámolás alapját képező gyermeklétszám meghatározása során:
A 2012/2013. nevelési év vonatkozásában
A gyermekek számának meghatározása a 2012/2013. nevelési év közoktatási
statisztikai tényleges nyitó létszám adataiból kiindulva történt-e, továbbá:
az óvodai nevelésüket 2012. október 1-je után megkezdő, 2,5. életévüket
betöltött gyermekeket csak akkor vették-e figyelembe, ha az óvodai nevelést a
70 Lásd:III. Általános jogszabályi háttér: III.11. Az egységes óvoda-bölcsőde
74
vizsgált nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal vették
igénybe és fél éven belül a 3. életévüket betöltötték,
azokat a 4. és 5. életévüket betöltött gyermekeket, akik az intézményben az
óvodai nevelésüket a 2012/2013. nevelési évben kezdték meg, csak akkor
vették-e figyelembe, ha a 2012/2013. nevelési évben legkésőbb 2012. december
31-éig az óvodai nevelést első alkalommal vették igénybe,
a 7. életévüket 2012. augusztus 31-éig betöltött gyermekeket csak akkor vették-e
figyelembe, ha az óvodai nevelésben való részvételük meghosszabbítása a
Közokt. tv. 24. § (5) bekezdésében (hatályos: 2012.12.31-ig), illetve a Köznev.
tv. 45. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően történt,
egységes óvoda-bölcsőde esetén azokat a gyermekeket, akik a 2011/2012.
nevelési évben bölcsődés korúnak minősültek és 2012. december 31-éig a 3.
életévüket betöltötték, valamint ezen időpontig az egységes óvoda-bölcsődei
ellátást igénybe vették, 2013. 1-8. hónapra vonatkozóan egy gyermekként
vették-e figyelembe,
egységes óvoda-bölcsőde esetén az első nevelési évet kezdő óvodások között két
főként vették-e figyelembe azokat a bölcsődés korú gyermekeket, akik 2012.
december 31-éig a 2. életévüket betöltötték, és 2012. szeptember 1-je és
december 31-e között igénybe vették az ellátást, 71
a gyógypedagógiai nevelésben részt vevő gyermekeket a szakértői vélemény
alapján, a Közokt. tv. 3. sz. mell. II. Az osztályok, csoportok szervezése rész 3.
pontjában meghatározottak szerint, a csoportszervezésnél figyelembe veendő
létszámban (2, illetve 3 főként) vették-e figyelembe abban az esetben, ha
rendelkeztek érvényes szakvéleménnyel, és a gyógypedagógiai nevelésük a
fejlesztő naplók alapján megvalósult,
figyelmen kívül hagyták-e azokat a gyermekeket, akiknek a statisztikai mérés
időpontjáig (2012. okt. 1.) a Közokt. tv. 74. § (1)-(3) bekezdése alapján az
óvodai elhelyezése megszűnt, 72
figyelembe vették-e a gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett,
átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett
gyermekeket.
A 2013/2014. nevelési év vonatkozásában
A gyermekek számának meghatározása a 2013/2014. nevelési év közoktatási
statisztikai tényleges nyitó létszám adataiból kiindulva történt-e, továbbá:
az óvodai nevelésüket 2013. október 1-je után megkezdő, 2,5. életévüket
betöltött gyermekeket csak akkor vették-e figyelembe, ha az óvodai nevelést a
vizsgált nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal vették
igénybe és fél éven belül a 3. életévüket betöltötték,
azokat a 4. és 5. életévüket betöltött gyermekeket, akik az intézményben az
óvodai nevelésüket a 2013/2014. nevelési évben kezdték meg, csak akkor
vették-e figyelembe, ha a 2013/2014. nevelési évben legkésőbb 2013. december
31-éig az óvodai nevelést első alkalommal vették igénybe,
71 Lásd: IV. Jogcímenkénti felülvizsgálati szempontok / II.1. Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok
nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása / A számításhoz kapcsolódó jogszabályok,
állásfoglalások / a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása
72 Lásd: III. Általános jogszabályi háttér: III.6. Óvodai jogviszony keletkezése, megszűnése
75
a 7. életévüket 2013. augusztus 31-éig betöltött gyermekeket csak akkor vették-e
figyelembe, ha az óvodai nevelésben való részvételük meghosszabbítása a
Köznev. tv. 45. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően történt.
egységes óvoda-bölcsőde esetén azokat a gyermekeket, akik a 2012/2013.
nevelési évben bölcsődés korúnak minősültek és 2013. december 31-éig a 3.
életévüket betöltötték, valamint ezen időpontig az egységes óvoda-bölcsődei
ellátást igénybe vették, 2013. 9-12. hónapra vonatkozóan egy gyermekként
vették-e figyelembe,
egységes óvoda-bölcsőde esetén az első nevelési évet kezdő óvodások között két
főként vették-e figyelembe azokat a bölcsődés korú gyermekeket, akik 2013.
december 31-éig a 2. életévüket betöltötték, és 2013. szeptember 1-je és
december 31-e között igénybe vették az ellátást, 73
a gyógypedagógiai nevelésben részt vevő gyermekeket a szakértői vélemény
alapján, a Köznev. tv. 47. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint, a
csoportszervezésnél figyelembe veendő létszámban (2, illetve 3 főként) vették-e
figyelembe abban az esetben, ha rendelkeztek érvényes szakvéleménnyel, és a
gyógypedagógiai nevelésük a fejlesztő naplók alapján megvalósult,
figyelmen kívül hagyták-e azokat a gyermekeket, akiknek a statisztikai mérés
időpontjáig (2013. okt. 1.) a Közokt. tv. 74. § (1)-(3) bekezdése alapján az
óvodai elhelyezése megszűnt, 74
figyelembe vették-e a gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett,
átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett
gyermekeket.
MINDKÉT nevelési évvonatkozásában
A létszám számítása során figyelembe vett gyermekek rendelkeztek-e oktatási
azonosító számmal.
A támogatás jogosultsági feltételek fennállása esetén az óvodába felvett gyermeket –
a fentiekben részletezettek (sajátos nevelési igényű gyermekek, egységes óvoda-
bölcsődei ellátást igénybe vevő, 2. életévüket a vizsgált nevelési év december 31-éig
betöltő gyermekek) kivételével – egy gyermekként vették-e figyelembe.
A nem magyar állampolgár gyermeket csak abban az esetben vették-e figyelembe, ha
a magyar állampolgár gyermekekkel azonos feltételek mellett vett részt a
közoktatásban és a Magyarországon való tartózkodás jogcímét, valamint a
keresőtevékenységet igazolták. 75
A létszámok számbavétele az óvodai csoporttípusoknak – napi 4 órai foglalkozásra,
teljes idejű óvodai nevelésre, vegyesen szervezett csoportok – megfelelően történt-e
mind a 8 hó, mind a 4 hó vonatkozásában.
73 Lásd: IV. Jogcímenkénti felülvizsgálati szempontok / II.1. Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok
nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása / A számításhoz kapcsolódó jogszabályok,
állásfoglalások / a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása
74 Lásd:III. Általános jogszabályi háttér: III.6. Óvodai jogviszony keletkezése, megszűnése
75 Lásd:III. Általános jogszabályi háttér:
III.5. A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei
III.11. A nem magyar állampolgár gyermekre, tanulóra vonatkozó szabályok
76
b) Az óvodapedagógusok létszámának és bértámogatásának meghatározásához
Az önkormányzat által fenntartott óvoda intézmény(ek) alapító okiratai alapján
vizsgálandó, hogy a vizsgált nevelési évek vonatkozásában az önkormányzat által
fenntartott óvoda intézmények és az intézményekhez tartozó tagintézmények
számának meghatározása helyesen történt-e.
Az önkormányzat által fenntartott óvoda intézmény(ek) tanügyi dokumentumai
alapján vizsgálandó, hogy:
az óvodai csoportok számát jól összesítették-e,
az egyes óvodai csoportok besorolása – napi 4 órai óvodai foglalkozásra
szervezett csoport, gyermekek teljes idejű óvodai nevelésére szervezett csoport,
vegyesen szervezett csoport – helyesen történt-e,
az elszámolás alapját képező gyermeklétszámot az a) pontban részletezettek
szerint és megfelelő óvodai csoporttípusba sorolva – napi 4 órai óvodai
foglalkozásra szervezett csoport, gyermekek teljes idejű óvodai nevelésére
szervezett csoport – határozták-e meg.
A vezetői (intézményvezető, tagintézmény-vezető és helyetteseik) létszám
meghatározása az alkalmazási okiratok alapján helyesen történt-e.
A vezetői (intézményvezető, tagintézmény-vezető és helyetteseik) órakedvezmények
mértékének meghatározása során:
a 2012/2013. nevelési évben a Közokt. tv. 1. sz. melléklet III. részében, a
2013/2014. nevelési évben a Köznev. tv. 5. sz. mellékletében meghatározott
kötelező óraszámokat vették-e figyelembe,
az egyes vezetői órakedvezményeket önkormányzati szinten jól összesítették-e.
A Köznev. tv. 61. § (3) bekezdése alapján állapították-e meg a kötelezően
alkalmazandó óvodapszichológusok létszámát a 2013/2014. nevelési évben. (Az
óvodapszichológus kötelező létszámát az óvoda gyermeklétszáma alapján kell
meghatározni oly módon, hogy 500 gyermekenként egy, a teljes munkaidő ötven
százalékában foglalkoztatott óvodapszichológust kell alkalmazni.)
4. Egyéb vizsgálati szempontok:
A számításoknál előforduló tört létszám esetén az általános kerekítési szabályokat
fenntartói szinten alkalmazták-e. 76
A támogatás összege az elszámolás alapját képező gyermeklétszám, az óvodai
csoportok száma, a csoport átlaglétszám, az átlagos csoportlétszámra meghatározott
foglalkoztatási időkeret, a pedagógus heti kötelező óraszám, a fenntartott
intézmények, tagintézmények száma, a vezetői órakedvezmény és a 2013. Kvtv. által
meghatározott fajlagos összeg figyelembe vételével, időarányosan 8, illetve 4
hónapra került-e megállapításra/elszámolásra egyes időszakok vonatkozásában. 77
A támogatás elszámolása a megfelelő közoktatási statisztikai adatokra, az azokat
megalapozó előírt tanügyi okmányokra, és az analitikus nyilvántartásokra épült-e.
A támogatás felhasználására vonatkozó vizsgálati szempontokat lásd ezen Segédlet
V.D.) pontjában.
76 Lásd: III. Általános jogszabályi háttér: III.5. A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei
77 Lásd: III. Általános jogszabályi háttér:
III.1.II.1. b)-c) pontok
III.2. A 2013. évi Kvtv. 2. sz. melléklet Kiegészítő szabályok 3. pontja
77
II.1.(2)1 Óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők átlagbérének és
közterheinek támogatása - a Közokt. tv. 1. sz. mell. Első része szerint elismert
létszám alapján - 2013. január 1-jétől 2013. augusztus 31-éig
II.1.(2)2 Óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők átlagbérének és
közterheinek támogatása - a Köznev. tv. 2. sz. mell. szerint elismert létszám
alapján - 2013. szeptember 1-jétől 2013. december 31-éig
A.) Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai
Lásd: Ezen Segédlet I.1. és V.A.) pontjai szerinti dokumentumok.
B.) Az Igazgatóságon elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai
1. Általános vizsgálati szempontok: Ezen Segédlet II.1. pontja szerint
Kapcsolódó szakfeladatok:
85101 Óvodai nevelés
851011 Óvodai nevelés, ellátás
851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása
8891 Gyermekek napközbeni ellátása
889101 Bölcsődei ellátás (óvoda-bölcsőde bölcsődei ellátás)
2. A K-törzs adatai és a vizsgált nevelési év közoktatási statisztikája alapján vizsgálandó,
hogy:
Az önkormányzat működtetett-e egységes óvoda-bölcsőde intézményt.
Az egységes óvoda-bölcsődei intézmény működtetése esetén az önkormányzat
megfelelt-e a jogszabályi feltételeknek, azaz az egységes óvoda-bölcsődei
intézményt csak olyan településen hozták-e létre, ahol a lakosságszám tízezer főnél
alacsonyabb (vagyis a bölcsődei ellátás nem kötelező feladata a települési
önkormányzatnak) volt. 78
Egységes óvoda-bölcsődei intézmény működtetése esetén a helyi önkormányzat a
településen csak egy egységes óvoda-bölcsődei intézményt létesített-e.
Az intézménynek működött-e tagintézménye.
Gyvt.
94. § (3) Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek
területén
a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét,
…
köteles működtetni.
3. Az elszámolás alapját képező létszám meghatározása:
A támogatás elszámolásakor figyelembe vett segítői létszám nem haladta-e meg:
a 2012/2013. nevelési évben a Közokt. tv. 1. számú melléklet Első részében
foglaltak szerint,
a 2013/2014. nevelési évben a Köznev. tv. 2. melléklete és a nevelési-oktatási
intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 179. § (1) bekezdés b) pontja szerint
elismerhető létszámot.
78
Lásd: III. Általános jogszabályi háttér – III.11. Az egységes óvoda-bölcsőde
78
A fenti létszám meghatározása során:
figyelembe vett óvoda intézmények számát a MÁK közhiteles törzskönyvi
nyilvántartása alátámasztotta-e.
az egyes óvoda intézmények vonatkozásában figyelembe vett gyermeklétszám
megegyezett-e a II.1.(1)1 és II.1.(1)2 jogcímek / B.) Az Igazgatóságon
elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai / 3.a) pontja szerint – óvoda
intézményenként meghatározott – gyermeklétszámmal.
figyelembe vett óvodai csoportok száma megegyezett-e a II.1.(1)1 és II.1.(1)2
jogcímek / B.) Az Igazgatóságon elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai /
3.b) pontja szerint meghatározott, figyelembe vehető óvodai csoportok
számával.
A 2013/2014. nevelési évben a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő vagy
gyógypedagógiai asszisztens, a szabadidő-szervező és a pszichopedagógus a segítők
létszámában nem vehető figyelembe.
Az elszámolt, előzőekben részletezett létszámok az önkormányzat Ebr42 rendszerben
teljesített elszámolásában (2013. évi elszámolás felmérés – óvoda elszámolás
adatlapja) rögzített adatokkal megegyezők-e.
4. Egyéb vizsgálati szempontok:
Az elszámolás alapját képező létszámot 1 tizedesjegyre kerekítve határozták-e meg.
A támogatás összege az elszámolás alapját képező a havonta figyelembe vehető,
ténylegesen foglalkoztatott segítők átlagos létszáma és a 2013. Kvtv. által
meghatározott fajlagos összeg figyelembe vételével, időarányosan 8, illetve 4
hónapra került-e megállapításra az egyes időszakok vonatkozásában. 79
A támogatás felhasználására vonatkozó felülvizsgálati szempontokat lásd ezen
Segédlet V.B.) pontjában.
C.) A helyszíni vizsgálat dokumentumai
Lásd: Ezen Segédlet I.2.a), b.a.a), b.a.b) és b.a.c), valamint V.C) pontjai szerinti
dokumentumok.
D.) A helyszíni vizsgálat szempontjai
1. Általános vizsgálati szempontok: Ezen Segédlet II.2. pontja szerint.
2. Az igényjogosultságot megalapozó egyéb dokumentumok vizsgálata
Az alkalmazás okiratai (kinevezés, munkaköri leírások, stb.):
a 2012/2013. nevelési évben a Közokt. tv. 1. számú melléklet Első részében,
a 2013/2014. nevelési évben a Köznev. tv. 2. mellékletében, valamint a 20/2012.
(VIII. 31.) EMMI rendelet 179. § (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók esetében rendelkezésre
álltak-e.
Az önkormányzat rendeletben meghatározta-e az engedélyezett létszámkeretet.
79
Lásd: III. Általános jogszabályi háttér:
III.1.II.1. b)-c) pontok
III.2. A 2013. évi Kvtv. 2. sz. melléklet Kiegészítő szabályok 3. pontja
79
3. Az elszámolás alapját képező létszám meghatározása:
Az elszámolás alapját képező foglalkoztatotti létszámot megalapozó óvoda
intézmények számát, az óvodaintézményenként figyelembe vehető maximális
gyermeklétszámot, valamint a figyelembe vehető csoportszámot a II.1.(1)1 és
II.1.(1)2 jogímek / C.) A helyszíni vizsgálat szempontjai / 3.a), illetve 3.b) pontjában
részletezettek szerint vették-e figyelembe.
A létszám számítása során figyelembe vett alkalmazottak az 1-8. hónap
vonatkozásában a Közokt. tv. 1. sz. melléklet Első része, a 9-12. hónap
vonatkozásában a Köznev. tv. 2. melléklete és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
179. § (1) bekezdés b) pontja szerint elismerhető, a Kjt. alapján foglalkoztatott
létszám szerint kerültek-e elszámolásra, de legfeljebb:
a 2013. év első 8 hónapjában a ténylegesen foglalkoztatott segítők átlagos
száma,
2013. év utolsó 4 hónapjában a ténylegesen foglalkoztatott segítők átlagos száma
alapján,
egy tizedesre kerekítve.
A 2013/2014. nevelési évben a létszám számítása során figyelmen kívül hagyták-e a
gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens, a
szabadidő-szervező és a pszichopedagógus létszámot.
A létszám számítása során figyelmen kívül hagyták-e azokat az óvodapedagógusok
nevelő munkáját közvetlenül segítők létszámát, akiknek a foglalkoztatása egyéb
állami támogatás, pályázati forrás terhére történt (pl. közmunkaprogram keretében
foglalkoztatottak, stb.).
Az elszámolás alapjául szolgáló létszám nem haladta-e meg a helyi önkormányzat
rendeletében meghatározott, engedélyezett álláshelyek számát.
4. Egyéb vizsgálati szempontok:
A számításoknál előforduló tört létszám esetén az általános kerekítési szabályokat
fenntartói szinten alkalmazták-e. 80
A támogatás összege az elszámolás alapját képező a havonta figyelembe vehető,
ténylegesen foglalkoztatott segítők átlaglétszáma és a 2013. Kvtv. által
meghatározott fajlagos összeg figyelembe vételével, időarányosan 8, illetve 4
hónapra került-e megállapításra az egyes időszakok vonatkozásában.81
A hozzájárulás elszámolása a megalapozó alkalmazási okmányokra, valamint az
analitikus nyilvántartásokra épült-e.
A támogatás felhasználására vonatkozó felülvizsgálati szempontokat lásd ezen
Segédlet V.D.) pontjában.
80
Lásd:III. Általános jogszabályi háttér – III.5. A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei 81
Lásd: III. Általános jogszabályi háttér:
III.1.II.1. b)-c) pontok
III.2. A 2013. évi Kvtv. 2. sz. melléklet Kiegészítő szabályok 3. pontja
80
II.1.(3)2 Óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek pótlólagos támogatása az
elismert létszám alapján
- 2013. október 1-jétől 2013. december 31-éig
A.) Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai
Lásd: Ezen Segédlet I.1. és V.A.) pontja szerinti dokumentumok.
B.) Az Igazgatóságon elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai
A felülvizsgálat szempontrendszere megegyezik a II.1.(1)1 és II.1.(1)2 / B.) Az
Igazgatóságon elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai / 1., 2., 3.b) és 4. pontjában
leírtakkal, az alábbi kiegészítések figyelembe vételével:
Az elszámolás alapját képező létszám csak a 2013/2014. nevelési évre vonatkozóan
vizsgálandó.
A támogatás összege az elszámolás alapját képező, a II.1.(1)2 jogcímen elismert
óvodapedagógusok létszáma és a 2013. Kvtv. által meghatározott 263.100,-
Ft/számított létszám/év fajlagos összeg figyelembe vételével, időarányosan a 2013.
október 1. – december 31. közötti időszakra került-e megállapításra. 82
C.) A helyszíni vizsgálat dokumentumai
Lásd: Ezen Segédlet I.2. a), b.a.a), b.a.b) pontjai és V.C.) pontjai szerinti dokumentumok.
D.) A helyszíni vizsgálat szempontjai
A felülvizsgálat szempontrendszere megegyezik a II.1.(1)1 és II.1.(1)2 / D.) A helyszíni
vizsgálat szempontjainál leírtakkal, az alábbi kiegészítések figyelembe vételével:
Az elszámolás alapját képező létszám csak a 2013/2014. nevelési évre vonatkozóan
vizsgálandó.
A támogatás összege az elszámolás alapját képező, a II.1.(1)2 jogcímen elismert
óvodapedagógusok létszáma és a 2013. Kvtv. által meghatározott 263.100,-
Ft/számított létszám/év fajlagos összeg figyelembe vételével, időarányosan a 2013.
október 1. – december 31. közötti időszakra került-e megállapításra. 83
82
Lásd: III. Általános jogszabályi háttér:
III.1.II.1. Előirányzat
III.1.II.1. a)-c) pontok
III.2. A 2013. évi Kvtv. 2. sz. melléklet Kiegészítő szabályok 3. pontja 83
Lásd: III. Általános jogszabályi háttér:
III.1.II.1. Előirányzat
III.1.II.1. a)-c) pontok
III.2. A 2013. évi Kvtv. 2. sz. melléklet Kiegészítő szabályok 3. pontja
81
II.2. Óvodaműködtetési támogatás
2012/2013. nevelési év: 2013. január 1-jétől 2013. augusztus 31-éig
II.2.(1)1-(6)1 Napi 4 órai óvodai foglalkozásra szervezett csoport
II.2.(7)1-(12)1 Teljes idejű óvodai nevelésre szervezett csoport
2013/2014. nevelési év: 2013. szeptember 1-jétől 2013. december 31-éig
II.2.(1)2-(7)2 Napi 4 órai óvodai foglalkozásra szervezett csoport
II.2.(9)2-(14)2 Teljes idejű óvodai nevelésre szervezett csoport
2. Óvodaműködtetési támogatás
Előirányzat: 16 743,3 millió forint
Fajlagos összeg: 54 000 forint/fő/év
A támogatás a települési önkormányzatot a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók
béréhez, az óvodainevelést biztosító, jogszabályban foglalt eszközök és felszerelések beszerzéséhez,
valamint a feladatellátásra szolgálóépület és annak infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez
szükséges kiadásokhoz kapcsolódóan illeti meg az általafenntartott óvodában nevelt - az 1. a)
alpontban figyelembe vett - gyermeklétszám után. A létszám meghatározásakorminden gyermeket egy
főként kell figyelembe venni.
A 2012/2013. nevelési évre jutó támogatási összeg 7,5%-ának folyósítása január utolsó munkanapján,
17,5%-ának folyósítása február utolsó munkanapján, ezt követően a támogatás folyósítása hat egyenlő
részletben, azállamháztartásról szóló jogszabályokban meghatározott időpontokban történik. A
2013/2014. nevelési évre jutótámogatásnak folyósítása négy egyenlő részletben: szeptember hónaptól
havonta, az államháztartásról szólójogszabályokban meghatározott időpontokban történik.
Kiegészítő szabályok
Lásd:
III. Általános jogszabályi háttér:
III.1.II.5. Közös szabályok első mondata („Az 1. és 2. pont szerinti támogatások kizárólag a
támogatással érintett óvodaintézmények kiadásaira, valamint az óvodai nevelésben részt vevő
gyermekek étkeztetési kiadásaira használhatók fel.”)
A.) Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai
Lásd: Ezen Segédlet I.1. és V.A) pontja szerinti dokumentumok.
B.) Az Igazgatóságon elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai
A felülvizsgálat szempontrendszere megegyezik a II.1.(1)1 és II.1.(1)2 jogcímek / B.) Az
Igazgatóságon elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai / 1., 2., 3.a) és 4. pontjában
leírtakkal, az alábbi kiegészítések figyelembe vételével:
Az elszámolás alapját képező létszám meghatározásánál a sajátos nevelési igényű
gyermekeket (függetlenül attól, hogy a csoportszervezésnél 2 vagy 3 főként kell-e
figyelembe venni), illetve az egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között
gondozott gyermekeket is egy főként kellett számításba venni.
A támogatás összege az elszámolás alapját képező, a II.1.(1)1 és II.1.(1)2 jogcímek
felülvizsgálata során megállapított gyermeklétszám és a 2013. Kvtv. által meghatározott
82
54.000,- Ft/év fajlagos összeg figyelembe vételével, időarányosan (a 8, illet 4 hóra
megállapított létszámoknak megfelelően) került-e megállapításra. 84
C.) A helyszíni vizsgálat dokumentumai
Lásd: Ezen Segédlet I.2. a), b.a.a) és b.a.d) és V.C.) pontjai szerinti dokumentumok.
D.) A helyszíni vizsgálat szempontjai
A felülvizsgálat szempontrendszere megegyezik a II.1.(1)1 és II.1.(1)2 jogcímek / D.) A
helyszíni vizsgálat szempontjai 1., 2.a), 3.a), 4. pontjainál leírtakkal, az alábbi kiegészítések
figyelembe vételével:
Az elszámolás alapját képező létszám meghatározásánál a sajátos nevelési igényű
gyermekeket (függetlenül attól, hogy a csoportszervezésnél 2 vagy 3 főként kell-e
figyelembe venni), illetve az egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között
gondozott gyermekeket is egy főként kellett számításba venni.
A támogatás összege az elszámolás alapját képező, a II.1.(1) és II.1.(2) jogcímek
felülvizsgálata során megállapított gyermeklétszám és a 2013. Kvtv. által
meghatározott 54.000,- Ft/év fajlagos összeg figyelembe vételével, időarányosan (a
8, illet 4 hóra megállapított létszámoknak megfelelően) került-e megállapításra. 85
84
Lásd: III. Általános jogszabályi háttér:
III.1.II.1. Előirányzat
III.1.II.1. a) pont
III.1.2. Óvodaműködtetési támogatás
III.2. A 2013. évi Kvtv. 2. sz. melléklet Kiegészítő szabályok 3. pontja 85
Lásd: III. Általános jogszabályi háttér:
III.1.II.1. Előirányzat
III.1.II.1. a) pont
III.1.2. Óvodaműködtetési támogatás
III.2. A 2013. évi Kvtv. 2. sz. melléklet Kiegészítő szabályok 3. pontja
83
II.3. Ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés támogatása
II.3.b) Óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatása
- 2013. január 1-jétől 2013. december 31-éig
3. Ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés támogatása
Előirányzat: 44 799,3 millió forint
Fajlagos összeg: 102 000 forint/fő/év
b) Óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatása
A feladathoz kötött támogatás megilleti a települési önkormányzatot az általa étkeztetett, óvodában,
nappali rendszerűközoktatásban, továbbá a kollégiumi ellátásban részt vevő, a Gyvt. 151. § (5)
bekezdése szerint rendszeresgyermekvédelmi kedvezményben részesülő - Kiegészítő szabályok 4.
pontja szerint meghatározott - gyermekek, tanulókután, akik számára ingyenes étkeztetést biztosítanak,
továbbá akik számára 50%-os normatív étkezési térítésidíj-kedvezmény biztosított.
Az e körbe tartozó gyermek, tanuló után csak egy jogcímen jár a támogatás. Ugyanazon gyermek,
tanuló csak egyfeladatellátási helyen megvalósított étkeztetésnél vehető figyelembe.
Kiegészítő szabályok
Lásd:
III. Általános jogszabályi háttér:
III.1.II.5. Közös szabályok második mondata („A 3. pont szerinti támogatás kizárólag az
étkeztetés teljes önköltségére (annak megszervezésével összefüggő valamennyi költségére)
számolható el.”)
III.2.4. Kiegészítő szabályok – A II.3.b) alpont szerinti támogatás…
III.2.5. Kiegészítő szabályok – Társulásra jogosultak köre, társulások jogosultsági feltételei
Egyéb jogszabályok:
5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet
1. § (1) A magasabb összegű családi pótlék igényléséhez - függetlenül attól, hogy a családi pótlékra
való igénybejelentésével egyidejűleg, vagy már folyósított családi pótlék esetén kerül benyújtásra -
igazolást kell csatolni arról,hogy a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek az 1. mellékletben felsorolt
betegségek, illetve fogyatékosságokvalamelyikében szenved és a betegség súlyossága megfelel az ott
meghatározott feltételeknek.
(1a) Ha az 1. mellékletben felsorolt valamely betegség egyidejűleg az 1. melléklet I. Része szerinti
fogyatékosságot isokoz, az igazoláson a betegség betűjele mellett a fogyatékosság betű- és számjelét
is fel kell tüntetni. Az 1. mellékletII. Rész 16. sora szerinti többszörös és összetett betegségek esetén
az egyes betegségek, fogyatékosságok betű-, illetveszámjelét egyenként is fel kell tüntetni.
(2) A betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást - a 2.
mellékletszerinti rendben - gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály,
szakambulancia, szakrendelés vagyszakgondozó szakorvosa (a továbbiakban együtt: szakorvos) adja
ki.
(3) A (2) bekezdés alapján igazolás kiállítására jogosult szakorvosokat foglalkoztató szolgáltatók
listáját azÁllami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a
továbbiakban: OTH) a honlapjántájékoztatás céljából közzéteszi.
(4) A gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosa, illetve a gyermeket ellátó szakorvos
felhívja afigyelmet a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére.
2. § (1) A szakorvos az igazolást szakvéleménye alapján, - a 3. melléklet szerinti
formanyomtatványon – hárompéldányban állítja ki.
84
Gyvt.
19. § (1)A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak
igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult
a)a 151. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív
kedvezményének
…
az igénybevételére.
20. § 86
(1) A feltételek fennállása esetén a gyámhatóság egy év időtartamra, de legfeljebb
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a nagykorúvá vált gyermek 23. életévének betöltéséig,
b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nagykorúvá vált gyermek 25. életévének betöltéséig
megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való
jogosultságát.
(2) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a
rendszeresgyermekvédelmi kedvezményre, ha
a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be,
vagy
b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be,
és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását
megelőző nap közöttiidőszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt
jogosult.
(3) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, ideértve a 19. § (1a) bekezdés
szerinti pénzbeliellátásra való jogosultságot is, a gyámhatóság - hivatalból vagy kérelemre -
felülvizsgálja, ha a megállapított jogosultságidőtartama alatt a jogosultsági feltételekben változás
következett be.
151. § (1) A gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni
a) a bölcsődében, hetes bölcsődében,
b) az óvodában,
c) a nyári napközis otthonban,
d) az általános és középiskolai diákotthonban, kollégiumban, illetve az itt szervezett externátusi
ellátásban,
e) az általános iskolai, továbbá - ha külön jogszabály másképpen nem rendelkezik - középfokú iskolai
menzai ellátáskeretében,
f) a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben és a fogyatékos
gyermekek számáranappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali
intézményében,
g) a szociális nyári gyermekétkeztetés keretében
nyújtott étkeztetésre.
(2)Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a nem állami fenntartó az általa
fenntartottnevelési-oktatási intézményben, a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában
és a közigazgatási területén azállami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási
intézményben, a fenntartó az egyéb államifenntartású intézményben a gyermekek és a tanulók
számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanításinapokon biztosítja a déli meleg
főétkezést és két további étkezést. A főváros közigazgatási területén lévőtankerületekben az állami
intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben - a
fővárosiönkormányzat saját tulajdonában álló ingatlanban működő nevelési-oktatási intézmények
kivételével - az étkeztetést akerületi önkormányzat biztosítja. A fővárosi önkormányzat köteles
biztosítani az étkeztetést azon nevelési-oktatásiintézményben, amely saját tulajdonában álló
ingatlanban működik. Az étkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat efeladatának ellátásához a
közigazgatási területén kívülről érkező gyermek, tanuló lakóhelye szerinti
önkormányzattólhozzájárulást kérhet. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit
nem veszi igénybe. Az étkezésekközül az ebéd külön is igényelhető.
86
Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 26. §. Hatályos: 2013.04.01-jétől.
85
(2a) Ha a (2) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, úgy az
intézményi térítésidíjat a települési önkormányzat állapítja meg.
(3) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy
ellátottra jutó napiösszege.
(4)A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg
általánosforgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint az (5)
bekezdésben megjelöltnormatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg. Ha a
fenntartó kizárólag a bölcsődei ellátás keretébenbiztosított gyermekétkeztetésre állapít meg személyi
térítési díjat, a személyi térítési díj meghatározásánál a 150. §(1)-(3) bekezdését nem kell
alkalmazni.
(5) Gyermekétkeztetés esetén
a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő
aa) bölcsődés,
ab) óvodás,
ac) 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő,
ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben
elhelyezett,aa)-ac) alpont szerinti életkorú
gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,
b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és
tanuló után azintézményi térítési díj 50%-át,
c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át,
d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi
térítési díj50%-át,
kedvezményként kell biztosítani [az a)-e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény].
328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet
18. § (1) Bölcsődei gondozás esetében a Gyvt. 150. § (6) bekezdés c) pontja szerinti térítésidíj-
fizetési mentesség és gyermekétkeztetés esetében a Gyvt. 151. § (5) bekezdés c) pontja szerinti
normatív kedvezmény megállapításához be kell szerezni a térítési díj fizetésére kötelezett
nyilatkozatát. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a Gyvt. 151. § (10) bekezdésben meghatározott
gyermekek számát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti gyermekek számában történt változást az intézmény vezetőjének a
változást követő 15 napon belül írásban be kell jelenteni.
(3) Az eltartott gyermekek számának megváltozása esetén az új térítési díjat a (2) bekezdés szerinti
bejelentést követő hónap első napjától kell megfizetni.
(4) Ha a bölcsődei gondozás esetében a Gyvt. 150. § (6) bekezdés a) és d) pontjában, valamint
gyermekétkeztetés esetében a Gyvt. 151. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltak fennállását hatósági
döntés alapozza meg, azt be kell mutatni az intézménynek.
(5) Bölcsődei gondozásnál a Gyvt. 150. § (6) bekezdés b) pontjában, valamint gyermekétkeztetésnél
a Gyvt. 151. § (5) bekezdés d) pontjában foglaltak fennállását a magasabb összegű családi pótlék
megállapításáról szóló határozat másolatával, illetve tartós betegség esetén szakorvosi igazolással,
fogyatékosság esetén a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról
szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 7/A. § (1) bekezdése szerinti szakértői és rehabilitációs
bizottság szakvéleményével kell igazolni.
Állásfoglalás – kedvezményes étkeztetés támogatás igénylés önkormányzat, TKT, állami
intézményfenntartó központ által fenntartott intézménynél
Kiadta: Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály – Hiv.szám: ÖF-1815/3/2012.
„A kitöltési útmutató az alábbiakat tartalmazza a gyermekétkeztetés szabályaira vonatkozóan:
"Az igénylésnél különösen figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása értelmében az önkormányzatoknak kell
gondoskodni az általuk fenntartott óvodába, és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó
központ által fenntartott iskolába járó gyerekek, tanulók étkeztetéséről. A főváros közigazgatási
86
területén lévő tankerületekben az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskolákban – a
fővárosi önkormányzat által működtetett iskolák kivételével – az étkeztetést a kerületi önkormányzat
biztosítja. A fővárosi önkormányzat köteles biztosítani az étkeztetést azon iskolákban, amely
működtetéséről gondoskodik.
E szabály a gyakorlatban azt is jelenti, hogy ahol az idei évben a megyei intézményfenntartó központ
által fenntartott iskola működik, az jövőre az állami intézményfenntartó központ fenntartásába fog
kerülni, így e tanulók étkeztetéséért is az önkormányzat lesz felelős!"
Ez alapján a következők szerint kell eljárni:
1) Amennyiben az óvodát önkormányzat, társulás tartja fenn, úgy a gyermekétkeztetési támogatást
minden esetben a fenntartó önkormányzat igényli; társulás esetén az igénylő természetesen a gesztor
önkormányzat, valamennyi gyermek után.
2) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézményeknél az étkeztetés kötelezettje az
az önkormányzat, amelynek közigazgatási területén az intézmény van. Alapesetben tehát ezen
önkormányzat igényli a támogatást. Ilyen esetben klasszikus tagintézményről jövőre már nem
beszélhetünk, hiszen nem társulás által fenntartott intézmények lesznek. Összefoglalva: amennyiben
adott településen van olyan intézmény (épület), amelyet az állami intézményfenntartó központ tart
fenn, az ide járó gyermekek, tanulók étkeztetéséről e település önkormányzata kell, hogy
gondoskodjon.
E kötelező feladat ellátásáról az önkormányzatok társulás keretében is gondoskodhatnak, ebben az
esetben a társulási megállapodásban megjelölt önkormányzat igényli a támogatást. Célszerű olyan
társulást létrehozni, ahol a társulási székhelye szerinti önkormányzat területén folyik a valós feladat-
ellátás (működik a konyha). Amennyiben így kívánják igényelni a támogatást, úgy természetesen az
önkormányzatoknak a felmérés lezárásáig pontosan tudniuk kell, hogy kik fognak étkeztetésre társulni.
Társulás nélkül is megállapodhat egyik önkormányzat a másikkal az étkeztetés biztosítására, ebben az
esetben is a közigazgatási terület szerinti önkormányzat igényel.
3) Többcélú kistérségi társulás (TKT) által fenntartott óvoda esetén az 1) pontban foglaltak szerint kell
eljárni, azzal, hogy ha a TKT 2013. június 30-áig vállalja az óvoda fenntartását, ezáltal a gyermekek
étkeztetését, úgy a támogatást közvetlenül igényli.
A TKT-t a társulásban részt vevő kötelezett önkormányzatok megbízhatják azzal, hogy biztosítsa a
gyermekétkeztetést az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézményekben. Ebben az
esetben is a TKT igényelheti a támogatást, ha vállalja, hogy a feladatról 2013. június 30-áig
gondoskodik.
Állásfoglalás – kedvezményes étkeztetés szakképzési intézményben
Kiadta: Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály – Hiv.szám: ÖF-1815/18/2012.
„…Ugyan a szakképzés esetében a fenntartás és a működtetés az állam feladata, de az étkeztetés – a
gyermekvédelmi törvény alapján – minden esetben önkormányzati feladat ott, ahol a településen
állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézmény (így akár szakképzési
is) működik. Ezek alapján … az önkormányzatoknak meg kell igényelniük a szakképzésben részt vevő
tanulók után is a támogatást.”
Állásfoglalás – kedvezményes étkeztetés kiegészítő támogatás adatainak nyilvántartása
Kiadta: Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztály és Nemzetgazdasági Minisztérium
Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Főosztály – Hiv.szám: BMÖGF-46/4/2013. és NGM:
15677/2013.
Megjelent: az „Útmutató a gyermekétkeztetési feladatok támogatásának kiegészítése igényléséhez”
címen kiadott dokumentumban
„…Az önkormányzatok kötelesek a támogatás felhasználásáról elkülönített, naprakész nyilvántartást
vezetni.”
87
Állásfoglalás – állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézményben a kedvezményes
étkeztetése
Megjelent: a „Kitöltési útmutató a 2013. évi októberi felméréshez” címen kiadott dokumentumban
Az óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés kapcsán fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a gyermekek
védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 151.§
(2) bekezdése alapján, ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a települési
önkormányzat az általa fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állami
intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelési
napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést.
Állásfoglalás – nevelőszülőnél elhelyezett gyermek kedvezményes óvodai/iskolai étkeztetése - RGYVK
Kiadta:Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya –
Hiv.szám: 25448-2/2013/SZOCSZOLG
„… A Gyvt. 151. § (5) bekezdésben foglaltak részletesen meghatározzák a gyermekétkeztetés esetén
biztosítható normatív kedvezményben részesülők körét, valamint a kedvezményes étkeztetés mértékét
(ingyenes, kedvezményes). A jogszabály értelmében tehát, ingyenes, valamint kedvezményes étkeztetés
azon gyermek számára biztosítható, akire nézve a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való
jogosultságot megállapították.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság nem pénzbeli juttatást jelent,
megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult többek
között a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, az ingyenes tankönyv és egyéb
kedvezményeknek az igénybevételére.
A kedvezményekre való jogosultságot a települési önkormányzat jegyzője egy évre állapítja meg,
amennyiben – fő szabályként – a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem
összege nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 130 százalékát, vagyis ebben az évben a
37.050 forintot. Egyéb esetben – egyedülálló, beteg fogyatékos gyermek esetében – az öregségi
nyugdíjminimum 140 százalékát, vagy 39.900 forintot.
A fentebb meghatározott összeg – egy főre eső havi jövedelem – számításánál a Gyvt. 19. § (4)
bekezdése meghatározza a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetében a közös háztartásban élő
közeli hozzátartozóként (gondozó családként) figyelembe vehető személyek körét.
A jövedelemszámítás szempontjából közeli hozzátartozóként figyelembe vehető kört a
gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.)
Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 66. §-a tovább részletezi. Ezen jogszabályi rendelkezések
alapján a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek nem tartozik a gondozó család fogalmába, és nem
tekinthető a 66. § (3) bekezdésében speciális szabályként meghatározott családba fogadó gyám
gyámsága alatt álló gyermeknek sem. Ezen szabályozás oka, hogy a gyermekvédelmi szakellátás
keretében otthont nyújtó szolgáltatásban részesülő – így az ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve az
átmeneti nevelésbe vett és nevelőszülőnél elhelyezett – gyermekek nem tartoznak a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményben részesíthető gyermekek célcsoportjába, hiszen valamely
intézményesített formában )ideértve a nevelőszülőt is) teljes körű ellátásban részesülnek.
A fentieket erősítik meg a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a
továbbiakban Csjt.) 96. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak is, miszerint az ideiglenes hatállyal
elhelyezett gyermek esetében a nevelőszülőt a gyámhatóság nem családbafogadó gyámként rendeli ki.
Fentiekkel összhangban a Gyvt. 151. § (8) bekezdése is egyértelműen fogalmaz a tekintetben, hogy a
gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos
intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett
gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.
A nevelőszülő saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást a gyermekeknek, ezen ellátásért nevelési
díjban és külön ellátmányban is részesül a Gyvt. 56. § (1)-(5) bekezdésében foglaltak értelmében,
melyet az ott meghatározott célokra fordíthat, mint például a gyermek élelmezésére, illetve az
élelmezés költségeinek kiegészítésére.
88
Összességében tehát megállapítható, hogy a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek, tanuló után a Gyvt.
151. § (1) bekezdésében felsorolt intézmények valamelyikében biztosított gyermekétkeztetés kapcsán
normatív kedvezmény nem vehető igénybe. Az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díj teljes
összegét a fizetésre kötelezett személynek, jelen esetben a nevelőszülőnek kell megtéríteni – a gyermek
ellátására biztosított ellátmányból (nevelési díjból, külön ellátmányból) – az étkezetést nyújtó
intézmény, szolgáltató részére a fentebb hivatkozott jogszabályokban foglaltak szerint.
A leírtak alapján tehát a nevelőszülői díjban részesülő nevelőszülő, a gyámhatósági határozattal nála
ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve átmeneti/tartós nevelésbe vett gyermek(ek) vonatkozásában
nem jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre.…”
A.) Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai
Lásd: Ezen Segédlet I.1. és V.A.) pontja szerinti dokumentumok.
B.) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai
1. Általános vizsgálati szempontok:
Lásd: Ezen Segédlet II.1. pontja szerint
Kapcsolódó szakfeladatok:
562912 Óvodai intézményi étkeztetés
562913 Iskolai intézményi étkeztetés
562914 Tanulók kollégiumi étkeztetése
2. Az önkormányzat vizsgált nevelési évekre vonatkozó közoktatási statisztikája, a
Segédtáblája és az esetleges pótlólagos adatszolgáltatása alapján vizsgálandó, hogy:
Az elszámolt létszámot a Segédtábla, az önkormányzat pótlólagos adatszolgáltatása
alátámasztja-e.
Az elszámolásban szereplő létszámot önkormányzati szinten jól összesítették-e.
3. A támogatás összege az elszámolás alapját képező mutatószám figyelembe vételével, a
2013. évi Kvtv. által meghatározott fajlagos összeg alapján került-e megállapításra.
4. A támogatás felhasználása felülvizsgálatának szempontrendszerét lásd ezen Segédlet V.B.)
pontja szerint.
C.) A helyszíni vizsgálat dokumentumai
Lásd: Ezen Segédlet I.2.a), c) és V.D. pontja szerinti dokumentumok.
D.) A helyszíni vizsgálatszempontjai
1. Általános vizsgálati szempontok: Lásd: Ezen Segédlet II.2. pontja szerint.
2. A tanügyi dokumentumok és az igényjogosultságot megalapozó egyéb dokumentumok
vizsgálata
Az intézményi szintű elszámolást alátámasztották-e:
az étkezések igénybevételéről vezetett étkezési nyilvántartással a 328/2011.
(XII. 29.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint,87
a térítési díjkedvezményt megalapozó – a vizsgálattal érintett időszakban
érvényes – dokumentumokkal, és
az analitikus nyilvántartásokkal. 87
Lásd: I.2.c) A helyszíni vizsgálat dokumentumai - Gyermekétkeztetési jogcímekre vonatkozóan
89
A normatív-kedvezményre való jogosultságot alátámasztó dokumentumok:
50 % kedvezménnyel tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermek, tanuló után: a
tartós betegséget igazoló irat (az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet alapján),
50 % kedvezménnyel 3 vagy több gyermekes családban élő gyermek, tanuló
után: a családi pótlék folyósítására vonatkozó igazolások (pl.: pénzintézeti
számlakivonatok, postai igazolószelvény, megállapító MÁK határozat), valamint
a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat,
50 %, illetve 100 % kedvezmény a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben
részesülő tanuló után (a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító
határozat – a Gyvt. 19. §-a szerint).
Az élelmezési nyilvántartást naprakészen vezették-e.
Az élelmezési nyilvántartásban a térítési díj-kedvezményben részesülőket
elkülönítetten mutatták-e ki.
3. Az elszámolás alapját képező létszám meghatározása:
A támogatást csak azon gyermekek/tanulók után vették-e igénybe, akik:
óvodai nevelésben, iskolai nappali rendszerű oktatásban, kollégiumi ellátásban
vagy korai fejlesztésben, gondozásban, fejlesztő felkészítésben vettek részt,
a Gyvt. 151. § (5) bekezdése alapján ingyenes étkeztetésben vagy 50 %-os
normatív étkezési térítési-díj kedvezményben részesültek,
számára naponta legalább a déli, többfogásos, meleg, főétkezést az intézmény
által szervezett keretek között biztosították.
Lásd: Ezen jogcím – Egyéb jogszabályok
Az elszámolás alapját képező létszám meghatározásánál figyelmen kívül hagyták-e:
a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél,
gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes
hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket,
azokat a tanulókat, akik a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött
tanulói szerződés alapján már kedvezményes étkezésre jogosultak voltak,
a nyári szünidőben szervezett napközis ellátáshoz (üdültetés, táboroztatás, egyéb
szabadidős program) kapcsolódóan biztosított szervezett étkeztetésben részt
vevők létszámát,
azon étkeztetésben részt vevőket, akik számára a Gyvt. 151. § (5) bekezdés a-d)
pontjai alapján nem kell térítési díjkedvezményt biztosítani,
azokat a tanulókat, akik a fogyatékos személyek, pszichiátriai és
szenvedélybetegek tartós bentlakásos, illetve az átlagos szintű ápolást, gondozást
nyújtó ellátás bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális
intézményekben ellátásban részesültek.
A támogatást egy gyermek/tanuló után csak egy jogcímen vették-e igénybe, még
abban az esetben is, ha a kedvezményre való jogosultságuk több szempontból is
fennáll.
Vizsgálandó, hogy:
a párhuzamos művészetoktatásban, vendégtanulói jogviszonyban kiegészítő
kisebbségi oktatásban, kollégiumi ellátásban részt vevőket a kedvezményes
étkeztetésnél csak egy intézménynél vették-e figyelembe,
90
a kollégiumi étkeztetést csak azon gyermekek/tanulók után számolták-e el, akik
legalább a déli főétkezést a kollégiumban vették igénybe és nem a
nevelést/oktatást biztosító intézményben,
elszámolták-e a támogatást akkor is, ha az óvodában, iskolában nevelt, oktatott
gyermekek, tanulók helyileg nem az intézményben étkeztek, de részükre – a
Gyvt. 94. § (2) alapján – az intézményen kívül igénybe vehető étkezési
szolgáltatást az önkormányzat megszervezte és közvetítette, és a fizetendő
térítési díjat önkormányzati rendeletben állapították meg.
4. Egyéb vizsgálati szempontok:
A 2013. január 1. -december 31. közötti időszakra vonatkozóan az élelmezési
nyilvántartások alapján állapították-e meg a kedvezményes étkezésben részt vevők
naponként összesített létszámát.
A kedvezményes étkeztetésben részt vevők naptári évre, naponként összesített
létszámát:
óvodai étkeztetés esetén: 220,
iskolai étkeztetés esetén: 185,
kollégiumi étkeztetés esetén: 200 nappal osztották-e.
A mutatószámot az általános kerekítési szabályoknak megfelelően állapították-e meg
és azt fenntartói szinten is alkalmazták-e.
A támogatás összegének meghatározása önkormányzati szinten a vezetett
nyilvántartások alapján, valamint a 2013. évi Kvtv. előírásainak megfelelően
megállapított mutatószám és a fajlagos összeg szorzataként történt-e.
A támogatás igénybevétele és elszámolása az előírt tanügyi okmányokra és az
analitikus nyilvántartásokra épült-e.
A támogatás felhasználása felülvizsgálatának szempontrendszerét lásd ezen Segédlet
V.D.) pontja szerint.
91
II.4. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása
2013. január 1-jétől 2013. december 31-éig
4. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása
Előirányzat: 600,0 millió forint
(Megjegyzés: A támogatás fajlagos összege 148.821 Ft/fő a helyi önkormányzatokért felelős
miniszter döntése alapján.)
A támogatás az Mötv. alapján létrehozott társulás, többcélú kistérségi társulás, intézményi társulás
által fenntartottóvodákba járó - az 1. a) alpontban figyelembe vett - gyermeklétszámból azon
gyermekek után igényelhető, akik alakóhelyüktől, ennek hiányában tartózkodási helyüktől eltérő
településen veszik igénybe az óvodai ellátást és utaztatásuk autóbusz működtetésével, iskolabusz-
szolgáltatás vagy külön célú menetrendszerinti autóbusz szolgáltatásvásárlásával biztosított. A létszám
meghatározásakor minden gyermeket egy főként kell figyelembe venni. E támogatás szempontjából
iskolabusz-szolgáltatás vásárlásnak minősül a menetrendtől függetlenül kizárólag e célból
indítottjárat(ok) igénybevétele. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az utaztatott
gyermekek mellett kísérőutazzon.
A 2012/2013. nevelési évre jutó támogatási összeg 25%-ának folyósítása február utolsó munkanapján,
ezt követően atámogatás folyósítása hat egyenlő részletben, az államháztartásról szóló
jogszabályokban meghatározott időpontokbantörténik. A 2013/2014. nevelési évre jutó támogatásnak
folyósítása négy egyenlő részletben: szeptember hónaptólhavonta, az államháztartásról szóló
jogszabályokban meghatározott időpontokban történik.
Az elszámolásnál a 2012/2013. nevelési évben és a 2013/2014. nevelési évben utaztatott gyermekek
számát kellfigyelembe venni a közoktatási intézmények vezetőjének adatszolgáltatása alapján.
Kiegészítő szabályok
Lásd: III. Általános jogszabályi háttér:
III.1.II.5. Közös szabályokharmadik mondata(„A 4. pont szerinti támogatás kizárólag a
gyermekek utaztatásával kapcsolatos kiadásokra használható fel.”)
III.2.5. Kiegészítő szabályok – Társulásra jogosultak köre, társulások jogosultsági feltételei
Egyéb jogszabályok
Mötv.
Lásd: III. Általános jogszabályi háttér:
III.3. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
A.) Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai
Lásd: Ezen Segédlet I.1. és V.A.) pontja szerinti dokumentumok.
B.) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai
1. Általános vizsgálati szempontok:
Lásd: Ezen Segédlet II.1. pontja szerint
Kapcsolódó szakfeladatok:
85101 Óvodai nevelés
851011 Óvodai nevelés, ellátás
851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása
8891 Gyermekek napközbeni ellátása
889101 Bölcsődei ellátás (óvoda-bölcsőde bölcsődei ellátás)
92
2. Az önkormányzat vizsgált nevelési évekre vonatkozó közoktatási statisztikája, a
Segédtáblája és az esetleges pótlólagos adatszolgáltatása alapján vizsgálandó, hogy: A
közoktatási statisztika, a Segédtábla és az esetleges pótlólagos adatszolgáltatás alapján
vizsgálandó:
Az elszámolt létszámot a Segédtábla, az önkormányzat pótlólagos adatszolgáltatása
alátámasztja-e.
Az elszámolásban szereplő létszámot önkormányzati szinten jól összesítették-e.
3. A támogatás összege az elszámolás alapját képező mutatószám figyelembe vételével, a
2013. évi Kvtv. által meghatározott fajlagos összeg alapján került-e megállapításra.
4. A támogatás felhasználása felülvizsgálatának szempontrendszerét lásd ezen Segédlet V.B.)
pontja szerint.
C.) A helyszíni vizsgálat dokumentumai
Lásd: Ezen Segédlet I.2.a), b.a.e) és V.C.) pontjai szerinti dokumentumok.
Az olyan, általánosnak tekinthető vizsgálati szempontok, mint pl.:
az alapító okirat meglétével, hatályosságával, tartalmával kapcsolatos vizsgálatok,
a társulási megállapodással kapcsolatos vizsgálatok,
az OM azonosító megléte, stb.
ezen jogcím A.) pontjának, valamint a II.1. jogcímek A.)Az Igazgatóságon elvégzendő
felülvizsgálat dokumentumai és C.) A helyszíni vizsgálat dokumentumai, illetve D.) A helyszíni
vizsgálat szempontjai pontjainak szempontjainál kerültek meghatározásra.
A II.1. és a II.4. jogcímek egymásra épülnek, így egy-egy intézmény vonatkozásában ezen
vizsgálatokat elég egyszer elvégezni.
D.) A helyszíni vizsgálat szempontjai
1. Általános vizsgálati szempontok: Lásd: Ezen Segédlet II.2. pontja szerint.
2. A tanügyi dokumentumok és az igényjogosultságot megalapozó egyéb dokumentumok
vizsgálata:
A támogatást elszámoló Önkormányzat tagja volt-e önkormányzati,
intézményfenntartó, többcélú kistérségi társulásnak, és rendelkezett-e a társulási
megállapodás egy példányával.
A társulás megfelelt-e az Mötv. 87. – 95. §-ban foglaltaknak.
Rendelkezésre álltak-e a szolgáltatás vásárlására, a vizsgált időszakra vonatkozó
megállapodások.
A utaztatott gyermekek létszámát szállítási dokumentumokkal kellően
alátámasztották-e, (pl.: menetlevél, menetlevélhez csatolt utaslista, stb.)a
nyilvántartásokat naprakészen vezették-e.
Az utazáshoz a kísérőt biztosították-e, és ennek tényét a kísérő az úti okmányokon
aláírásával minden esetben igazolta-e.
3. Az elszámolás alapját képező létszám meghatározása:
A támogatást csak azon gyermekek után vették-e igénybe, akik
az óvodai nevelésben résztvettek,
a II.1.(1) jogcím a) pontjának alapjául szolgáló gyermeklétszám számítása során
figyelembe vehetőek voltak,
93
lakóhelyüktől, ennek hiányában tartózkodási helyüktől eltérő településen vették
igénybe az óvodai ellátást, továbbá
utaztatásuk autóbusz működtetésével, iskolabusz szolgáltatás, vagy külön célú
menetrendszerinti autóbusz szolgáltatás vásárlásával történt,
felügyeletük kísérő által biztosított volt.
Az elszámolt létszámok meghatározása során valamennyi, a II.1.(1) jogcím a)
pontjában figyelembe vett, utaztatott gyermeket figyelembe vettek-e, nemcsak
azokat, akik a közoktatási statisztikai létszámmérés időpontjában (2012. okt. 1-jén
vagy 2013. okt. 1-jén) óvodai nevelésben részesültek.
A támogatást csak olyan, a többcélú kistérségi társulás saját fenntartásában vagy
intézményi társulások által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek után vették-e
igénybe, amely társulásnak a támogatásban részesülő önkormányzat tagja volt.
Az önkormányzat a vonatkozó társulási megállapodásával összhangban, a
szolgáltatás megkezdésének hónapjától vette-e igénybe a támogatást.
4. Egyéb vizsgálati szempontok:
Az autóbusz-szolgáltatást iskolabusz működtetésével (saját busz, falugondnoki busz),
vagy szolgáltatás vásárlásával biztosította-e a közoktatási intézmény fenntartója.
Ha a fenntartó szolgáltatás vásárlásával gondoskodott a feladat ellátásáról, úgy azt a
menetrendtől függetlenül – kizárólag e célból – indított járat igénybevételével
biztosította-e.
Az autóbuszon a gyermekek mellett utazott-e kísérő.
Az elszámolásban a 2012/2013. és a 2013/2014. nevelési évben utaztatott gyermekek
számát vették-e figyelembe.
Az utaztatott gyermeklétszámról rendelkezésre állt-e a közoktatási intézmény
vezetőjének adatszolgáltatása, és az elszámolásban figyelembe vett létszám
meghatározása ezen adatszolgáltatás alapján került-e meghatározásra.
A támogatás felhasználása felülvizsgálatának szempontrendszerét lásd ezen Segédlet
V.D.) pontja szerint.
94
V. A támogatás felhasználásának vizsgálata
a 2013. évi Kvtv. 2. melléklet II. pontja szerinti jogcímeknél
A támogatás felhasználására vonatkozó közös szabályok 88
Az 1. és 2. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatással érintett óvodaintézmények kiadásaira,
valamint az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek étkeztetési kiadásaira használhatók fel. A 3. pont
szerinti támogatás kizárólag az étkeztetés teljes önköltségére (annak megszervezésével összefüggő
valamennyi költségre) számolható el. A 4. pont szerinti támogatás kizárólag a gyermekek
utaztatásával kapcsolatos kiadásokra használható fel.
Az önkormányzatok Ebr42 rendszerben teljesített elszámolása (2013. évi elszámolás
felmérés – óvoda elszámolás) adatlapjának kitöltési útmutatója szerint:
Az elszámolásnál figyelembe vehető szakmai szakfeladatok:
851000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása
851011 Óvodai nevelés, ellátás
851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása
851013 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás
A kiadások között csak a fent jelzett szakmai szakfeladatokon lekönyvelt kiadások
vehetők figyelembe. Indokolt esetben az egyéb szakfeladatokon lekönyvelt kiadások
csak abban az esetben szerepeltethetők, ha azok dokumentumokkal, nyilvántartásokkal
igazolható módon az óvodai feladatok ellátásokhoz kapcsolódtak,
Kizárólag azok a kiadások vehetők figyelembe, amelyek 2013-ban teljesültek,
könyvelésük 2013. évre megtörtént,
Tilos az elszámolásban az olyan kiadások szerepeltetése, amelyek egyéb állami
támogatással fedezettek. Így pl. a személyi kiadások között nem vehető figyelembe a
bérkompenzáció összege, a közfoglalkoztatottak bérének állami támogatással fedezett
része, stb.,
A szakmai dolgozókkal kapcsolatosan valamennyi bérjellegű kiadás elszámolható;
A kiadások tekintetében figyelembe vehető kiadási elemek: bármely működési,
felújítási és felhalmozási kiadás, de nem vehetők figyelembe az alábbi kiadások (az
éves beszámoló garnitúra 21. űrlap alábbi sorai):
Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson
belülre (18. sor)
Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztése
államháztartáson belülre (19. sor)
Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson
kívülre (31. sor)
Tartalékok (44. sor)
Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása
államháztartáson belülre (51. sor)
Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztése
államháztartáson belülre (52. sor)
Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása
államháztartáson kívülre (64. sor)
Felhalmozási célú céltartalék (77. sor)
Befektetési célú részesedések vásárlása (78. sor)
Meglévő tartós részesedéshez kapcsolódó tőkeemelés kiadása (79. sor)
88
Megállapította: 2013. évi XXXI. törvény 17. §; 2. melléklet 3. Hatályos: 2013.04.04-től.
95
A.) Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai
Az elszámoláshoz kapcsolódóan a felhasználást alátámasztó dokumentumok:
az önkormányzat pótlólagos adatszolgáltatása (Tanúsítvány – a felülvizsgálatot végző
Igazgatóság által meghatározott tartalommal – jelen Segédlet ajánlásokat tartalmaz a
Tanúsítvány tartalmára vonatkozóan),
az önkormányzat Ebr42 rendszerben teljesített elszámolása (2013. évi elszámolás
felmérés – óvoda elszámolás adatlapja),
amennyiben az önkormányzat a gyermekétkeztetésre vonatkozóan szerkezetátalakítási
támogatásban részesült, ezen támogatás Igazgatósághoz benyújtott elszámoló adatlapja,
a 2013. évi beszámoló 21. űrlap kapcsolódó szakfeladatai.
B.) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai
Az A.) pontban felsorolt dokumentumok a támogatás felhasználására vonatkozó közös
szabályokban foglaltak szerinti támogatás felhasználást alátámasztják-e.
Az önkormányzat 2013. beszámolójában az egyes jogcímeken felhasználásként
kimutatott támogatás összegek megegyeztek-e a Segédtáblában és az Ebr42 rendszerben
teljesített adatszolgáltatásban (2013. évi elszámolás felmérés – óvoda elszámolás
adatlapja) szereplő összegekkel.
A támogatás teljes összege felhasználásra került-e.
A fel nem használt támogatás visszafizetése megtörtént-e.
C.) A helyszíni vizsgálat dokumentumai
az óvoda intézményekben foglalkoztatottak esetében: alkalmazási okiratok, bérkartonok
(a II.1. és II.2. jogcímek esetében),
az óvoda intézmények elszámolt működési kiadásait alátámasztó szerződések, számlák,
bankszámla kivonatok, pénztári kifizetési bizonylatok, intézményi és önkormányzati
szintű analitikus nyilvántartások, költségfelosztási és egyéb számviteli szabályzatok (a
II.1. és II.2. jogcímek esetében),
a II.1. és II.2. jogcímeken kapott támogatások esetében az előzőekben részletezetteken
kívül: az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek étkeztetési kiadásainak bizonylatai,
amennyiben a II.3.b) jogcím szerinti gyermekétkeztetés biztosítása vásárolt szolgáltatás
biztosításával történik: a feladatellátás megvalósulását alátámasztó szerződések, a
teljesítést alátámasztó számlák, az üzemeltetéssel kapcsolatos önkormányzati kiadásokat
alátámasztó számlák és egyéb dokumentumok (akár alkalmazási okiratok, bérkartonok
is), költségfelosztási és egyéb számviteli szabályzatok, bankszámla kivonatok, pénztári
kifizetési bizonylatok, intézményi és önkormányzati szintű analitikus nyilvántartások, 89
amennyiben a II.3.b) jogcím szerinti gyermekétkeztetés biztosítása saját konyha
üzemeltetésével történik: a feladatellátás megvalósulását alátámasztó szerződések (pl.
nyersanyag beszállítói szerződések), szállítói számlák, bankszámla kivonatok, pénztári
kifizetési bizonylatok, a gyermekétkeztetésben foglalkoztatottak alkalmazási okiratai,
bérkartonjai, költségfelosztási és egyéb számviteli szabályzatok, intézményi és
önkormányzati szintű analitikus nyilvántartások, költségvetési rendelet, stb., 90
89
A II.1. és II.2. jogcím szerinti támogatás is felhasználható az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek
étkeztetési kiadásaira 90
Lásd: A 89. lábjegyzetben leírtakat.
96
az iskolabusz működtetésével kapcsolatos számlák, bankszámla kivonatok, pénztári
kifizetési bizonylatok, alkalmazási okiratok, bérkartonok, költségfelosztási és egyéb
számviteli szabályzatok, intézményi és önkormányzati szintű analitikus nyilvántartások,
költségvetési rendelet, stb. (a II.4. jogcím esetében),
az iskolabusz-szolgáltatás vagy külön célú menetrendszerinti autóbusz szolgáltatás
vásárlását igazoló szerződések, számlák, bankszámla kivonatok, pénztári kifizetési
bizonylatok, költségfelosztási és egyéb számviteli szabályzatok, intézményi és
önkormányzati szintű analitikus nyilvántartások, költségvetési rendelet, stb. (a II.4.
jogcím esetében).
D.) A helyszíni vizsgálat szempontjai
A támogatás felhasználása az adott jogcímen történt-e, a 2013. évi Kvtv. 2. mell. II.5.
Közös szabályok figyelembe vételével.
A felhasználás során betartották-e a támogatás átcsoportosíthatóságára vonatkozó
előírásokat.
Megvalósult-e a vizsgált jogcímeken kapott támogatások felhasználásának elkülönített
és naprakész nyilvántartása.
A támogatás felhasználás számítása során figyelmen kívül hagyták-e azokat a
kiadásokat, amelyek egyéb állami támogatás, pályázati forrás terhére elszámolásra
kerültek (létszámleépítéshez kapcsolódó támogatás, bérkompenzáció,
szerkezetátalakítási támogatásból a gyermekétkeztetés támogatása).
A támogatás teljes összege felhasználásra került-e.
A felhasználás dokumentumokkal kellően alátámasztott volt-e.
A fel nem használt támogatás visszafizetése megtörtént-e.