Schiberna Endre
description
Transcript of Schiberna Endre
Schiberna Endre
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Szektorok arányaiSzektorok arányai
6%
31%1%
62%
Állami erdőgazdaságok Egyéb állami MGTSZ erdők Egyéb nem állami
1991.I.1.
A magyarországi erdőterületek tulajdonmegoszlása a magánosítás előtt Adatok forrása: [ÁESZ, 1996. 21. oldal]
58%
41%
1%
Állami tulajdon Magántulajdon Közösségi tulajdon
2001.I.1
Magyarország erdőterületének tulajdonforma szerinti megoszlásaAdatok forrása: [ÁESZ, 2001. 25. oldal]
500 ezer ha szövetkezeti erdő200 ezer ha állami erdő
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Fafaj-eloszlásFafaj-eloszlás
0
20
40
60
80
100
T B A NNY EF
Állami tulajdon Magántulajdon Rendezetlen
% 2001.I.1.
0
510
15
20
2530
35
T B A NNY F
Állami tulajdon Magántulajdon
% 2001.I.1. 2001.I.1.
Az egyes fafaj(csoport)ok területének megoszlása tulajdonformák szerintAdatok forrása: [ÁESZ, 2002. 106. oldal]
Fafaj(csoport)ok szerinti területmegoszlás a különböző tulajdonformákbanAdatok forrása: [ÁESZ, 2002. 107. oldal]
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
ADOTTSÁGOKADOTTSÁGOK
0
10
20
30
40
50
60
70
80
Erdőség Nagy erdő Közepes erdő Kis erdő
Állami tulajdonú Magántulajdonú Rendezetlen Magyarország
% 2001.I.1.
Az erdőterületek megoszlása az erdőtest jellege szerint az egyes tulajdoni csoportokban(Forrás: [ÁESZ, 2002. 29. oldal.])
0
10
20
30
40
50
60
70
Jó Közepes Gyenge
Állami tulajdon Magántulajdon Rendezetlen Magyarország
% 2001.I.1.
Az egyes tulajdonformákba eső erdőterületek fatermőképesség szerinti megoszlásaAdatok forrása: [ÁESZ, 2002. 88. oldal]
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
FAHASZNÁLATOKFAHASZNÁLATOK0
2000
4000
6000
8000
Magán 1757 2321
Állami 3218 4671
Magyarország 4988 7013
Véghasználat Összes használat
ezer br m3
35%
65%
33%
67%
0
200
400
600
800
1000
1200
T B A NNY F
Állami Magán Magán potenciális*
ezer br m3 magán = regisztrált + nem regisztrált
Kitermelt fatérfogat az állami és magántulajdonú erdőterületen 2002-benAdatok forrása: [FVM, 2003.a 4.-10. oldal]
Véghasználati fakitermelések fafaj(csoport)ok szerintAdatok forrása: [FVM, 2003.a 12.-17. oldal]
2. táblázat: Fakitermelés mennyiség, az éves növedék és a fakitermelési lehetőség a magántulajdonú erdőkben (Forrás: METH, adatok: MgSZH)
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
1999 2001 2003 2005 2007 2008
Éves bruttó növedék (e m3) n.a. 4.975 n.a. 5.668 n.a. n.a.
Fakitermelési lehetőség ( e m3) 3.822 3.801 4.394 4.642 4.785 5002
Fakitermelés (e m3) 2.446 2.313 2.324 2.395 2.253 2528
Fakitermelési lehetőség kihasználása (%)64% 61% 53% 52% 47%
51%
2. táblázat: Fakitermelés mennyiség, az éves növedék és a fakitermelési lehetőség a magántulajdonú erdőkben (Forrás: METH, adatok: MgSZH)
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2013
ERDŐFELÚJÍTÁSERDŐFELÚJÍTÁS0
5
10
15
Állami 11,6 0,8
Magán 10,1 13,7
Erdőfelújítás Erdőtelepítés
ezer ha
Erdőtelepítések és erdőfelújítások területe az állami és a magánszektorban 2001/2002. tenyészeti évben
Adatok forrása: [FVM, 2003.a 18.-32. oldal]
Erdősítési hátralékok alakulása
0
5000
10000
15000
20000
Összesen 8682 157751792413589141311254311670 6052 6051 5931 6352 7886 4607 7649
Erdőgazdálkodási Rt. 3557 3740 2289 1537 2410 1489 1230 464 511 358 300 567 196 258
Egyéb 5125 120351563512052117211105410440 5588 5540 5573 6052 7319 4411 7391
1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
ha
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
ERDŐTELEPÍTÉSERDŐTELEPÍTÉS
Adatok forrása: [FVM, 2003.a 51. oldal]
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Gazdálkodási formákGazdálkodási formák
• Erdőbirtokossági társulat– Erdőtulajdonosok alakíthatják, a tagviszony csak tulajdonnal együtt
forgalomképes– Legfontosabb célja az erdőgazdálkodás– A megalakuláshoz a tulajdonosok 2/3-os egyetértése szükséges– A legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonosok (tagok) közgyűlése, de a
gazdálkodás és a tulajdon elválik, a hasznosítást a birtokosság végzi
• Magánszemély– Lehetséges egyéni gazdálkodás formájában, ha 1/1-es tulajdon esetén az
önálló gazdálkodás feltételei fennállnak– Ha nem az egyszemélyi tulajdonos, akkor lehet bérlő, vagy megbízott
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Gazdálkodási formákGazdálkodási formák
• Szövetkezet– A tagok egyenlő szavazattal rendelkeznek a tagi részesedésüktől
függetlenül
– Létezik erdőszövetkezet, amely csak erdőgazdálkodással foglalkozik
– Működését a szövetkezeti törvény szabályozza
• Gazdasági társaságok– A gazdasági társaságokról szóló törvény által szabályozott
– Legtipikusabb: Kft, Bt, Kkt, Rt
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2013
Gazdálkodói szerkezetGazdálkodói szerkezet
Magánszemélyekerdőbirtokossági
társulatgazdasági Társaság
szövetkezet Rendezetlen
erdőterület e ha 420 105 110 20 165
% 50 12 13 2 20
darabszám Db 33 000 870 1 200 180
-
% 90 2 3 1
fajl. erdőterület ha/db 13 105-115
eloszlás ter. % db % ter. % db % ter. % db % ter. % db %
-10 ha 20 71 0 6 1 26 23 1
11-100 ha 61 28 25 61 18 50 13 44
101ha - 19 1 75 33 80 24 86 32
~845 ezer ha
2011 évi kerekített adatok
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
magánszemélyek
erdőbirtokossági társulat
gazdasági társaság szövetkezet
erdőterület e ha 381 112 109 25
darabszám db 30 131 984 1 139 236fajl. erdőterület ha/db 13 114 96 104
eloszlás ter. % db % ter. % db % ter. % db % ter. % db %
-5 9% 52% 0% 3% 0% 15% 0% 18%
5-10 10% 19% 0% 4% 1% 13% 1% 9%
10-15 8% 9% 0% 4% 1% 8% 1% 7%
15-50 33% 16% 8% 30% 8% 27% 6% 24%
50-100 18% 3% 15% 25% 9% 13% 8% 13%
100-500 19% 1% 51% 30% 46% 21% 49% 23%
500- 3% 0% 25% 4% 35% 4% 36% 5%
A magán erdőgazdálkodók főbb csoportjai és erdőterületük (Adatok forrása: MgSZH, 2005)
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
-5 5-10 10-15 15-50 50-100 100-500 500-
Erdőbirt.társ. - ter Erdőbirt.társ. - db Magánszem - ter Magánszem - db
2. ábra: Az erdőbirtokossági társulatok és a magánszemély erdőgazdálkodók darabszámának és gazdálkodási területének eloszlása (Forrás: METH, adatok: MgSZH, 2007-es állapot)
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Gazdálkodói szerkezetGazdálkodói szerkezet
Gazdálkodói szerkezetGazdálkodói szerkezet
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
db %Összes ebt. a mintában 467 100 0 Ft árbevétel 148 32 1 Ft – 1 millió Ft árbevétel 110 24 Passzív árbevétel összesen 56
0 Ft termelési érték 79 17 1 Ft – 1 millió Ft termelési érték 130 28 Passzív termelési érték összesen 45
0 Ft ráfordítás (ÉCS nélkül) 0 0 1 Ft – 1 millió Ft ráfordítás (ÉCS nélkül) 239 51 Passzív ráfordítás összesen (ÉCS nélkül) 51
4. táblázat: Passzív ebt.-k a METH által vizsgált mintában
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Az erdő hasznosításának alapja a tulajdonosi szándék.
A MAGÁN-ERDŐGAZDÁLKODÁS INTÉZMÉNYEIA MAGÁN-ERDŐGAZDÁLKODÁS INTÉZMÉNYEI
Az erdőingatlan hasznosításához négy körülmény tisztázására van szükség.
Az erdőgazdálkodó az, aki a szakismeretek felhasználásával gazdálkodási döntéseket hoz, élvezi a gazdálkodás hasznait és viseli kockázatait, valamint vállalja a törvényi kötelezettségeket.
A kivitelező tevékenyen elvégzi az erdőgazdálkodási műveleteket.
Az igazgatás ellenőrzi az erdőgazdálkodás törvényességét és előírásszerűségét.
TULAJDONOSI SZÁNDÉK
GAZDÁLKODÁSI LEHETŐSÉGEK
GAZDÁLKODÁSI KÉPESSÉGEK
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
E négy funkció az állami és a magánszféra között oszlik meg vegyesen, kivéve az igazgatást, ami állami feladat, és a kivitelezést, ami jellemzően a magánszektor feladata.
A ’90-es évek közepén az ország erdőterületének 40%-a magántulajdonba került.
A tulajdonváltozással egy időben felbomlottak a korábbi kezelő szervezetek, és szétváltak a gazdálkodás funkciói.
A korábbi erdőgazdasági dolgozókból kialakult egy erdőgazdálkodási kivitelezésre szakosodott vállalkozói réteg.
A megváltozott körülmények mellett alig változó igazgatási gyakorlat.
A MAGÁN-ERDŐGAZDÁLKODÁS A MAGÁN-ERDŐGAZDÁLKODÁS INTÉZMÉNYEIINTÉZMÉNYEI
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
A HASZNÁLAT JOGCÍMEA HASZNÁLAT JOGCÍME
TULAJDONOS
ERDŐGAZDA
(JOGI) GAZDÁLKODÓ
SZAKHATÓSÁG
SZAKIRÁNYÍTÓ
gazdálkodás az erdő javaival és hasznaival, gazdálkodási eredmény elérése és kockázatainak viselése (erdőgazda)
az erdővel, mint közérdekeket is szolgáló tulajdonnal szemben támasztott törvényi szabályoknak való megfelelés (bejelentett erdőgazdálkodó)
az erdőgazdálkodási szakismeretek alkalmazása, szakszerű gazdálkodás (szakirányító)
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Az erdőgazdálkodó fogalmaAz erdőgazdálkodó fogalma
•döntés az erdővagyon hasznosításával kapcsolatban, gazdálkodás az erdő javaival és hasznaival, gazdálkodási eredmény elérése és a kockázatainak viselése, (erdőgazda)
•az erdővel, mint közérdekeket is szolgáló tulajdonnal szemben támasztott törvényi szabályoknak való megfelelés (bejelentett erdőgazdálkodó)
•az erdőgazdálkodási szakismeretek alkalmazása, szakszerű gazdálkodás (szakirányító)
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
ÖNÁLLÓ GAZDÁLKODÁS
TULAJDONOSTULAJDONOS
TULAJDONOS
ERDŐGAZDA
BEJELENTETT EG.MEGBÍZÁS
BÉRLET
A legegyszerűbb esetben a tulajdonos képes az önálló hasznosításra, és gazdálkodásának eredményét közvetlenül élvezheti.
A gazdálkodó megbízhat valakit azzal, hogy „nevében és számlájára” végezze el a gazdálkodási feladatokat. A megbízott gazdálkodó a megbízó felé elszámol a gazdálkodás bevételeivel és költségeivel, munkájának fejében pedig megbízói díjra tarthat számot.
A gazdálkodó lemondhat a gazdálkodásról, és a hasznok szedésének jogát bérbe adhatja. Ekkor a bérlő gazdálkodik az erdő hasznaival, és gazdálkodásának eredménye őt illeti meg, aminek fejében bérleti díjat fizet a bérbeadónak.
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
ÖNÁLLÓ GAZDÁLKODÁS
GAZDÁLKODÓGAZDÁLKODÓErdőgazdálkodóról tehát két értelmezésben beszélhetünk.
Jogi értelemben erdőgazdálkodónak ma Magyarországon az tekinthető, aki, vagy amely szervezet az Állami Erdészeti Szolgálatnál erdőgazdálkodóként bejegyzésre került, és a törvény által előírt erdőgazdálkodói kötelezettségeket vállalja.
Gazdasági megközelítésből az tekinthető erdőgazdálkodónak, aki az erdő hasznait szedi és viseli a gazdálkodás kockázatát.
TULAJDONOS
HASZONSZEDŐ
GAZDÁLKODÓ
SZAKHATÓSÁG
MEGBÍZÁS
BÉRLETElőfordul, hogy a bármelyik értelmezésben vett erdőgazdálkodó nem rendelkezik megfelelő szakismerettel, ezért szakirányítót szerződtet, aki képviseleti joggal rendelkezik, és szerződés szerinti felelősséget vállal át.
SZAKIRÁNYÍTÓ
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
JogviszonyokJogviszonyok
Forma
Magánszemély
Gazdasági társaság
Szövetkezet
Erdőbirtokossági t.
Jogviszony
Megbízás (50%)
Bérlet (100%)
Erdőgazdálkodási bérlet (50%)
Alapító okirat v. szerződés
Erdőgazda típusai
Funkciók ellátásának foka Tevékenység jellemzői
Szakismeret
Erdőgazdai Kivitelezői Fahasználat Erdősítés, erdőnevelés
Alvó vállalkozás Lényegében nincs erdőgazdálkodás
Technikai gazdálkodás átadása, csak pénzügyi elszámolás
Gondozó lábon értékesítés bérbeadás befejezésig
Gazdálkodó saját választéktermelés saját szervezésű erdősítés
Kivitelező sajáteszközök használata
Szolgáltató
Kivitelező kivitelezési szolgáltatás
Szakirányító szakirányítási szolgáltatás nyújtása
Magánerdészetteljes körű tevékenység és szolgáltatások
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Az erdőgazdálkodók tipizálásaAz erdőgazdálkodók tipizálása
Az erdőgazdálkodók típusai az erdőgazdálkodói és kivitelezői funkciók integrálása szerint
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Rendezetlenség az erdőgazdálkodásbanRendezetlenség az erdőgazdálkodásban
• Két megjelenési formája van: – erdőtulajdonosi
– erdőgazdálkodói
• Az erdőgazdálkodói rendezetlenség jelentése, hogy az erdészeti hatóságnál nincs bejelentett erdőgazdálkodó
• Nyilvántartási probléma, ami működőképességi problémákat is jelez, még ha közvetlenül nem is az.
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
RendezetlenségRendezetlenség
TULAJDON TULAJDONOS
kicsi, szétdarabolt,
jövedelem nélküli
soktulajdonosú osztatlan
tulajdon része
információhiány a lehetőségekről
információhiány a kötelezettségekről
TÁJÉKOZATLANSÁG
ÉRDEKTELENSÉG
DÖNTÉSKÉPTELENSÉG
JOGI, HATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK
túlzó adminisztráció
induló költségek
folyamatos megalakulási
kudarcok
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
RendezetlenségRendezetlenség
A rendezetlen erdőterületek abszolút kiterjedése (fekete korongok) és aránya a magán‑erdőterülethez
viszonyítva (színskála) Forrás: [ÁESZ 2005]
0
50
100
150
200
250
300
350
400
450
1996 2001 2006 2011ez
er h
a
A rendezetlen gazdálkodású erdők területe (ezer ha)Forrás: FVM
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Rendezetlenség és működőképességRendezetlenség és működőképesség
Re
nd
eze
tlen
Re
nd
eze
tt
Hosszú távú szervezeti működőképesség
Hatósági nyilvántartás szerint
MűködésképtelenMűködőképes
alvó gazdálkodás
elégtelen nyilvántartás
rejtett rendezetlenség
veszélyeztetett erdővagyon
törvényen kívüli gazdálkodás1/1
57. ábra: A rendezetlenség és a hosszú távú működőképesség szerinti kategorizálás kiemelt jelenségei
FÖLDRÉSZLETEK MÉRETE
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
0 20 40 60 80 100 120 140 160
földrészletek mérete (ha)
rendezetlen magánszemély erdőbirtokosság
0%
5%
10%
15%
20%
25%
0 1 2 3 4 5 6
földrészletek mérete (ha)
rendezetlen magánszemély ebtPolinom. (rendezetlen) Polinom. (magánszemély) Polinom. (ebt)
Földrészletek méret szerinti kumulált darabszám eloszlása
A földrészletek darabszámának eloszlása a társ‑tulajdonosok száma szerint
TULAJDONOSOK SZÁMA
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
1 10 100 1000
tulajdonosok száma (fő ill. db)
rendezetlen magánszemély erdőbirtokosság
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
1 10 100 1000
tulajdonosok száma (fő ill. db)
rendezetlen magánszemély erdőbirtokosság
A 0,3 ha nál kisebb tulajdoni illetőségek összesített aránya a földrészleten belül
TULAJDONI ILLETŐSÉGEK
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
0,001 0,01 0,1 1 10 100
tulajdoni illetőség területe (ha)
rlen msz ebt
A földrészletek darabszámának eloszlása a tulajdoni illetőségek területkategóriái szerint
A magánszemély erdőtulajdonosok koreloszlása
TULAJDONOSOK
A magánszemély erdőtulajdonosok lakhely szerinti koreloszlása
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
0 20 40 60 80 100 120 140 160
földrészletek méretkategóriái (ha)
földrészletek területe földrészletek darabszáma
A rendezetlen gazdálkodójú földrészletek darabszámának és területének fordított kumulált eloszlása a földrészletek méretkategóriái között
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Rendezetlenség okaiRendezetlenség okai
Van kapcsolat:• erdőállomány gazdasági értéke (nem
ellentmondásmentes), • a földrészletek mérete és • a tulajdoni illetőségek abszolút és
relatív elaprózottsága
Nincs kapcsolat:• a tulajdonosok kora illetve • lakhelye és • a tulajdonosok száma (ha van
kapcsolat, akkor is fordított)
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Rendezetlenség okaiRendezetlenség okai
elaprózottság
tulajdonosok száma
külső vagy belső
vagyon-érdekeltség
működőképesség
tartósság
hozamlehetőségek
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
SzakirányításSzakirányítás
• A szakirányító olyan erdészeti szakember, akit az erdészeti hatóság eskütétel után nyilvántartásba vesz
• Feladata, hogy az erdőgazdálkodási munkák szakszerűségét felügyelje és a szükséges szaktudást rendelkezésre bocsássa
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
IntegrációIntegráció
• Integrátor az a vállalkozás, amely erdőgazdálkodással és szikirányítással is foglalkozik előírt nagyságú területen, és az előírt feltételek teljesítése után az FVM ilyen címen nyilvántartásba vette.
• Stratégiai együttműködés, amelyben az integrátor megosztja a piaci információit és tapasztalatait az integráltakkal, összehangolhatja a beszerzéseket és értékesítéseket, miközben a szakirányított területen felmerülő munkákra ajánlatot tehet és ezzel piacot szerezhet.
• Az együttműködés piaci alapú.
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Integrátori hálózatIntegrátori hálózat
Integrátori terület aránya
37,2 — 46,7 (2)27,9 — 37,2 (1)18,6 — 27,9 (1)9,3 — 18,6 (4)0 — 9,3 (11)
ha
33 000
16 500
3 300
Saját gazdálkodásSzakirányítás
(a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet alapján):•legalább 200, de legfeljebb 4000 hektár magántulajdonú erdőterület jogszerű használója, •legalább 200 hektár erdőterületet szerződés alapján szakirányít,•legalább 50 hektár fahasználati és erdőművelési (fakitermelés, erdősítés és ápolás alá vont terület) munkára vonatkozó szerződése van,•nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg, melynek legalább 75 százaléka erdőgazdálkodásból (TEÁOR 02.0) származik,•elfogadja a miniszter által kiadott kényszerkezelői megbízást,•tagja a MEGOSZ-nak.
átlagos terület 500ha gazdálkodói + 2000 ha integrált
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Integráció vs. rendezetlenségIntegráció vs. rendezetlenség
y = 0,5487e -1,9268x
R2 = 0,659
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60%
integrált erdők aránya
ren
de
zetl
en
erd
ők
ará
ny
a
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
EurópaEurópa
• Az Európai Unióban 160 millió ha erdő és egyéb fás terület található, amelyből 117 millió ha fatermelési célú, ezzel pedig az EU erdősültsége 35%. Az erdőterület 40%‑a állami, 60%‑a pedig magánkézben van. [European Commission, 2005. 8.-10.o.]
• Az erdőtulajdonosok száma 16 millió, akik jellemzően (módusz) 3 ha átlagterületű kisbirtokon gazdálkodnak, az átlagos gazdálkodói méret 13 ha, amely nagy regionális eltérések eredménye.
Állami és közösségi
Magán
Egyéb
Északi csoport
Nyugati csoport
Közép-Európa hegyvidéke
Új EU tagok
Mediterrán vidék
Volt keleti blokk nem EU tagjai
EU tagság várományosok
3. ábra: Európa országainak erdőtulajdoni térképeAdatok forrása: [FAO, 2005]
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Észak-AmerikaÉszak-Amerika
keletről nyugat felé haladva csökken a magán erdőtulajdon aránya
•Kanada: az erdő tulajdonjoga többnyire állami, de hasznosítása magán
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Standard Standard Fedezeti HozzájárulásFedezeti Hozzájárulás
• A „Standard Fedezeti Hozzájárulás” a kibocsátás értékének (termelési érték) és meghatározott közvetlen változó költségeknek az egyenlege.
• A figyelembe vett költségek köre egyezményes, és kiválasztásukban a legfontosabb szempont, hogy a termeléshez könnyen hozzárendelhetők legyenek.
• A be nem számított költségek:– Munkabér;– Gépköltség (javítás, értékcsökkenés) üzemanyag és kenőanyagok;– Épületek;– A legtöbb szerződéses munka, különösen a betakarítás.
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
AZ SFH SZÁMÍTÁSAAZ SFH SZÁMÍTÁSA
• Az üzemág termelési alapegységére fejeznek ki: ha‑ra vagy db‑ra.
• A „standard” jelző azt jelenti, hogy az SFH értékek 3 vagy 5 éves időszakok átlagértékeit jelentik (évente számított 3 vagy 5 éves mozgóátlag), ezzel egyenlítve ki a rövid távú gazdasági ingadozásokat.
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
SFH A 23/2007 FVM r. ALAPJÁNSFH A 23/2007 FVM r. ALAPJÁN
Megnevezés M.e. SFH
D01 Közönséges búza és tönköly Ft/ha 91 638
D02 Durumbúza Ft/ha 85 022
D03 Rozs Ft/ha 65 432
D04 Árpa Ft/ha 81 107
D05 Zab Ft/ha 67 006
D06 Szemeskukorica Ft/ha 123 278
D07 Rizs Ft/ha 128 296
J11 Sertés, malacok 20 kg alatt Ft/állat 2 577
J12 Sertés, tenyészkoca 50 kg felett Ft/állat 47 924
J13 Sertés, egyéb Ft/állat 11 710
J14 Pecsenyecsirke Ft/100 db állat 36 721
J16B Kacsa Ft/100 db állat 124 921
J16C Liba Ft/100 db állat 197 522
J16D Egyéb baromfi Ft/100 db állat 130 302
J17 Nyúl (tenyész és hízóállat együtt) Ft/állat 10 974
J18 Méhcsaládok száma Ft/kaptár 11 456
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
AZ SFH KIALAKULÁSA ÉS HASZNÁLATAAZ SFH KIALAKULÁSA ÉS HASZNÁLATA
• Az SFH-t az EU hozta létre az EUROSTAT koordinálásával.
• Elsősorban statisztikai osztályozásra szolgál (ökonómiai méret: EUME és termelési irány)
• Másodsorban gazdasági indikátor
• Széles körben használják, mert szorosan kapcsolódik a tesztüzemi hálózatokhoz, amelyek megbízható adatokat szolgáltatnak.
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
ÖKONÓMIAI MÉRET - EUMEÖKONÓMIAI MÉRET - EUME
Egy gazdálkodó egység „ökonómiai mérete” a művelt üzemágak teljes SFH összegének értéke. Ennek egységes osztályozására került bevezetésre az Európai Méret Egység (EUME) 1999‑ben, amikor 10 méretkategóriát hoztak létre. 1 EUME = 1200 €, amit az EU‑ra egységesen határoztak meg, értéke az inflációval változhat a jövőben.
Méretkategóriák Mérethatárok (EUME)
Elnevezés
I. < 2 nagyon kicsi II. 2 – 4
III. 4 – 6 kicsi
IV. 6 – 8
V. 8 – 12 kis-közepes
VI. 12 – 16
VII. 16 – 40 nagy-közepes
VIII. 40 – 100 nagy
IX. 100 – 250 igen nagy
X. > 250
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
TERMELÉSI IRÁNYTERMELÉSI IRÁNY
• Egy gazdálkodó egység un. „termelési iránya”, azaz a jellemző üzemágai, a gazdálkodó egység üzemági szerkezetét jellemzi, meghatározása az egyes üzemágaknak a gazdálkodó egység teljes SFH‑jához való hozzájárulása alapján történik.
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
ÉLETKÉPESSÉGI KRITÉRIUMÉLETKÉPESSÉGI KRITÉRIUM• Pályázati rendszerben alkalmazzák
elsősorban• Valójában nem az életképesség
egyértelmű és abszolút jellemzője, hanem egyszerűen és egységesen alkalmazható szelekciós indikátor.
• Értéke általában 4-5 EUME.
Ország Méretkorlát Ország Méretkorlát
Belgium 16 Luxemburg 8
Bulgária 2 Magyarország 2
Csehország 4 Málta 8
Dánia 8 Hollandia 16
Németország 8 Ausztria 8
Írország 2 Lengyelország 2
Észtország 2 Portugália 2
Görögország 2 Románia 2
Spanyolország 2 Szlovénia 2
FADN alsó határok néhány EU országban
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
HATÉKONYSÁGI KRITÉRIUMHATÉKONYSÁGI KRITÉRIUM• Gazdasági üzemméretre alapuló teljesítmény mutatókat lehet kialakítani, pl.: 1EUME-re
eső bevétel stb.
• Ezekre a mutatókra referencia értékeket lehet számolni a tesztüzemi adatokból az üzemtipológiában szereplő csoportokra.
• Csoportokon belül megadhatók a szóródási kategóriák határai (kvartilis határok)