Mai t émánk: Nincs időm, rohanok! azaz hol születik a stressz?
Írók, hősök, legendák nyomában, Erdélyben 2019. október 14-18 · 2020. 9. 14. · 1873....
Transcript of Írók, hősök, legendák nyomában, Erdélyben 2019. október 14-18 · 2020. 9. 14. · 1873....
Írók, hősök, legendák nyomában, Erdélyben
2019. október 14-18
Első állomásunk Debrecen volt.
Csipkés Zsolt és Balogh Beatrix fotója
Fridrich Ákos tanár úr fotói:
Debrecen jelképe, az ország legnagyobb református temploma.
1849. április 14-én Kossuth Lajos itt olvasta fel a Függetlenségi Nyilatkozatot. Kossuth ekkor
használt széke a Nagytemplom féltve őrzött ereklyéje. Az épület mai formáját és klasszicista stílusát
a Péchy Mihály és Thaler József tervei alapján 1819 és 1823 között zajló építkezéskor kapta, miután
1802-ben a korábbi templom leégett. Jakob Deutschmann bécsi mester készítette a templomi
orgonát, ami többszöri átalakítás után, jelenleg az ország második legnagyobb mechanikus
orgonája. A templom tornyaiból és a timpanon mögötti acélhídról csodálatos kilátás nyílik a
városra. Megtekinthető az 56 mázsás Rákóczi-harang is.
Megnéztük a Református Kollégium épületét és megemlékeztünk Móricz Zsigmondról, aki a „Légy
jó mindhalálig” című regényében leírta a maga és diáktársai életét a kollégium falai között.
Következő állomásunk Nagyvárad volt.
Forrás: http://oradea.travel/hu/?p=5071
Kínzószék a nagyváradi várban ( Balogh Beatrix fotója). Csapatunk a nagyváradi vár belső
udvarán.( Moczkó Viktória fotója).
Felkerestük Szent László és Luxemburgi Zsigmond sírját, megismertünk sok Szent Lászlóval
kapcsolatos legendát.
„Szent László király várbeli eltemetését is legendák köde övezi. Ahogy egyikükből kiderül, a király
még életében hangot adott azon kívánságának, hogy Nagyváradon temessék el: „Szent László király
úgy rendelkezett, hogy holttestét Nagyváradra vigyék, ott helyezzék örök nyugalomra a
templomban. De halála után a főemberek tanácskozni kezdtek, vajon teljesíthetik-e a szent király
végső rendelkezését. Mert nagy nyári meleg volt, s abban a melegben holttest olyan hosszú utat
nem tehet, hiszen a romlandó test felbomlik a hőségtől. Ezért az egyik úr azt mondta: – Vitessük a
szent király holttestét Székesfehérvárra, úgyis ott nyugszanak a többi magyar királyok. Ebbe a
többiek is belenyugodtak, a szent testet szekérre tették, és elindultak Székesfehérvár felé. Este a
szálláshelyen elnyugodtak, mind elaludtak – de nem aludott az Isten! Amikor a halottkísérők
hajnalban felébredtek, ugyan körülnéztek, de a szekeret sehol sem látták! Ezen nagyon
elcsodálkoztak, és mindjárt keresni kezdték a szekeret. Minden utat, minden helyet bejártak, de csak
nem találták meg. Végre arra az útra tértek, amely Nagyvárad felé vezet. Hát halljatok csodát! Ott
megpillantották a szekeret, ott gördült a váradi úton. De nem barmok vonták, hanem Isten angyalai
taszították. Amikor a halottkísérők ezt a csodát látták, mindnyájan leborultak, és Istent dicsérték.”
Fridrich Ákos tanár úr fotói:
A vár történetét mondja el Mihalka Nándor régész, aki vezette csoportunkat! Szent László király
sírjánál megpihentünk.
A Királyhágónál egy kicsit megpihentünk és előttünk volt Erdély Fridrich Ákos tanár úr fotói:
Királyhágó nevét 1808-ban említették először az oklevelek Bucsa néven.
Mivel korábban a Nagyvárad–Kolozsvári út Vársonkolyosig a Sebes-Körös völgyében haladt ,és a
tavaszi áradások az utat veszélyeztették, 1780-tól Bucsától kezdve a hegynek felfelé
Nagybáród irányába új utat építettek. II. József még trónörökös korában járt itt és az új utat az ő
személyéhez kapcsolták. Más magyarázat szerint erre húzódott a királyi tulajdonban levő
gyepűelve. A hágó magassága 582 m.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kir%C3%A1lyh%C3%A1g%C3%B3
Következő állomásunk Csucsa volt.
Ady-kastély a Körös partján
A Sebes-Körös jobb partján fekvő Csucsa egy szerény falucska, melynek szélében álló domb
tetejére épült Boncza Miklós földbirtokos kastélya. Nem építészeti vagy történelmi szempontból,
hanem egyik költőóriásunk, Ady Endre nevével összefonódva vált nevezetessé a hely. Csinszka
szülőháza ez, Ady Endre feleségével itt húzta meg magát az I. világháború viharai elől.
Forrás: https://kirandulastippek.hu/kolozsvar-erdelyi-medence/csucsa-kastely
A diákok emlékeztek Ady Endrére. Majd megtekintettük az emlékházat!
Fridrich Ákos tanár úr fotói:
Következő állomásunk Körösfő volt.
A település a Sebes-Körös forrása közelében terül el, közvetlenül a 747 m magas Riszeg-hegy alatt.
A helység eddig ismert első említése 1276-ból való, ekkor a gyalui káptalan birtokát képezte. A
reformáció térhódítása nyomán 38 család kivált a káptalan fennhatósága alól, és megalapította a mai
Körösfőt. A templom faragott csillárján ma is látható az alapító 38 család neve és nyíljele.
A falu református temploma, mely a dombtetőről vigyázza a települést, a régi lebontása után, 1764-
ben épült. 1833-ban kibővítették, így nyerte el a mai alakját, mely a magyar népi építészet egyik
legszebb formája.
A templom felbecsülhetetlen értékű történelmi ereklyéje az 1660-tól őrzött erdélyi török szőnyeg,
melyet a vesztes gyalui csatából Nagyvárad felé menekülő II. Rákóczi György hagyott hátra hálája
jeléül, a sebeit ápoló körösfői atyafinak.
A templomban megtekinthető az 1998-ban Pécsi L. Dániel által tervezett, és Erdély püspöke által
felszentelt címeres zászló, és itt található egy égetett kerámia dombormű, melyen II. Rákóczi Ferenc
és Körösfő címere látható. Ez utóbbit Petrás Mária csángó iparművész készítette.
A templomdomb alatt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékére emelt
kopjafát találjuk.
A Gyarmathy házaspár által a XIX. század végén fellendített népművészeti háziipar talán Körösfőn
virágzott fel a leginkább. Napjainkban a falu főutcája valóságos bazársorrá alakult át, ahol a turista
megtalálja az Erdély-szerte faragott, hímzett, korongozott népművészeti tárgyakat is.
Forrás: https://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3519
A református templom belsőtere( Palotai Viktor fotója). Tájház szobája.( Fotó: Völgyesi Bogi)
Fridrich Ákos tanár úr fotói:
Következő állomásunk Kolozsvár volt
A Farkas utcai templom és a Karolina oszlop( Fotókat Bolyos Nikolett készítette)
Kolozsvár Románia egyik legfontosabb kulturális központja, és egyben Kolozs megye székhelye is.
Az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence közötti 179,5 km2-es területen helyezkedik
el, Kis Szamos és Nádas patak völgyében. Maga a város a 11. században jött létre, de azelőtt
is folyamatosan lakott volt. Az első írásos említés 1213-ból maradt fenn Castrum Clus-nak
nevezve a várost. Az első magyar említés Kulusuar 1257-bol származik. A várost várfal vette körül.
A várfal maradványai ma is láthatók.
Kolozsvárnak számos híres szülöttje van. 1443. február 23-án itt született Hunyadi Mátyás,
magyar király, kinek szülőházát ma bárki megnézheti.
Bocskai István erdélyi fejedelem is Kolozsváron született 1557. január elsején. Az unitárius egyház
megalapítója, Dávid Ferenc is kolozsvári származású.
1802. december 15-én megszületik a híres matematikus Bolyai János, a nemeuklideszi geometria
megalapítója.
1873. december 30-án születik Losonczi gróf Bánffy Miklós író, grafikus, színpadi rendező,
politikus és külügyminiszter, aki az egyik legnagyobb erdélyi földbirtokos család tagja.
Megnéztük a híres egyetemi botanikus kertet.( Fotó: Basa Henrietta)
Csapatunk a Szent Mihály templom és Mátyás szobor előtt, valamint Hunyadi Mátyás szülőházánál.
(Fridrich Ákos tanár úr fotói)
Ellátogattunk az Apáczai Líceumba, találkoztunk az iskola igazgatójával, diákokkal és tanárokkal.
Érdekes volt összehasonlítani a két országban tanuló diákok órarendjét.
Fridrich Ákos tanár úr fotói:
Forrás: https://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/Kolozsvar.html
Következő állomásunk Torda volt.
Torda város, az egykori Torda vármegye, majd Torda-Aranyos vármegye székhelye volt.
Kolozsvártól 32 km-re délkeletre a Rákos-patak és az Aranyos folyó összefolyásánál terül el.
Helyén egykor a dák Dierna, majd a római Potaissa állott. Már a rómaiak is bányásztak itt sót. A
Magyar Királyság megalakulásának elején Torda sóbányászata előtérbe kerül. Később Torda lett az
összes erdélyi sóbánya adminisztratív, irányító központja, melyet sókamarának, később
sóhivatalnak neveztek.
Torda város leghíresebb turisztikai célpontja a Sóbánya, a bányászati munkálatok, a só szállítás
kitűnő állapotban való konzerválódásának, valamint a turisztikai objektummá való átalakítását
megfelelő munkálatoknak köszönhetően a Tordai Sóbánya napjaink sóbányászt történetének valódi
múzeuma.
A Torockó-hegységben lévő Tordai-hasadék nemcsak turisták, de alpinisták számára is kiváló,
ugyanis a hasadék 200 m magas és sima laposfű falkolosszusai és a barlangok nagy részének
megközelítése nehézkes és veszélyes.
A hasadék felénél található a Dalina tó valamint a Kis- és Nagy-Balika barlangok, mind látványos
és élményekkel teli túrázást kínálnak az ide érkezők számára.
Forrás: https://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/torda-prezentacio_kepekben-turisztikai_attrakciok-
szallas-helyek-terkep-a_kornyek_turisztikai_latvanyossagai-szallasai-torda.html
Megcsodáltuk a szakadékot és a szép őszi tájat.( Fotó: Balogh Beatrix)
A sóbánya hatalmas élmény volt mindenki számára.( Fotó: Balogh Beatrix)
Nagyszalonta, utunk utolsó megállóhelye
Nagyváradtól 38 km-re délnyugatra a Köles-ér partján fekszik, a román-magyar országhatártól
keletre, 14 km távolságra közúton a Nagyszalonta - Méhkerék határátkelőhöz.
1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem a köleséri hajdúknak adományozta a települést.
A Bocskai István által letelepített 300 hajdú megalapította Szalonta városát.
A főtéren álló csonka torony Szalonta egykori várának őrtornya. A várat 1620 körül kezdték
építeni, és 1636-ban már készen volt, mert a törökök ellen vívott Szalonta környéki harcokban már
említették: Itt született 1817. március 2-án Arany János költő
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyszalonta
Moczkó Viktória és Palotai Viktor fotója
Fridrich Ákos tanár úr fotói