Reguly Antal (1819–1858)északi-uráli térképezése

(1843−1846)

Klinghammer István

Gercsák Gábor

ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

Korai ábrázolások

• Ptolemaioszi örökség

• Sigismund Herberstein (1486−1566)

• Pjotr Godunov (?−1670)

• Szemjon Remezov (1642−1720 után)

• Ivan Kirilov (1689−1737)

• Joseph-Nicolas Delisle (1688−1768)

• Mihail Lomonoszov (1711−1765)

Az Urál Ny−K irányú ábrázolása Ptolemaiosz után (1482, Ulm)

Az Urál meridionális irányú rajza (Herberstein, 1549)

A valóságnak megfelelő Urál (Godunov, 1667)

Északi-Urál (Kirilov)

Korai ábrázolások

• Ptolemaioszi örökség

• Sigismund Herberstein (1486−1566)

• Pjotr Godunov (?−1670)

• Szemjon Remezov (1642−1720 után)

• Ivan Kirilov (1689−1737)

• Joseph-Nicolas Delisle (1688−1768)

• Mihail Lomonoszov (1711−1765)

Reguly Antal útjai

Reguly az Északi-Urálban

Az Urál és az Urálon túl térképezése

• 1843: Vogulföld, első térképvázlatok

• 1843–1845: 440 ezer km² terepi bejárása

• 1845: Orosz Földrajzi Társaság, Pétervár

• 1846: A térkép tisztázása– Bőséges névrajz, vízrajz, települések, utak– Néprajzi határok, művelési ágak

• 1847, 1848, 1850: A sokszorosított térkép a Hofmann-expedíció útikalauza

Reguly Antal térképe

• 1846, Szentpétervár, kőnyomat (1906) • Északi szélesség 58°−70° között• Keleti hosszúság 72°−89° között• Kb. 1,1 millió km² terület• Kb. 1: 1 200 000 méretarány• 76 x 108 cm-es lapméret• 16 kasírozott szelvény• Közel 600 földrajzi név

A térképnyomat címlapja

A nyomtatott térkép címmezeje

A térkép jelmagyarázata

A Konda (Hunda) és a Tavda (*Javda) folyók vidéke (kézirat)

A Konda (Hunda) és a Tavda (*Javda) folyók vidéke

A Konda (Hunda) és a Tavda (*Javda) folyók vidéke

Az Ob alsó szakasza (kézirat)

Az Ob alsó szakasza

Az Ob alsó szakasza

A térkép méltatása(St. Petersburg Zeitung, 1847)

„Reguly lankadatlan szorgalommal vizsgálta és megfigyelte a vogulok országát és népét, akiket ő a magyarok legközelebbi nyelvrokonainak tart. Térképével és a hozzáfűzött magyarázatokkal Oroszország néprajzának és földrajzának tudományában egy meglehetősen nagy terra incognita felfedezője lett.”

Sértés és elégtétel

• 1853: A Hofmann-jelentés I. kötete nem említi Reguly forrástérképét

• A jelentés II. kötete: Hofmann-dedikáció és „Reguly … nemcsak megfigyelései eredményét bocsátotta rendelkezésükre, hanem … az Északi-Urál térképét is elkészítette. Ez nagy hasznára volt az expedíciónak, mert hegyek és folyók nevének tömegét, települések helyét és elnevezését jegyezte fel.”

Előadások• 1856: MTA, Reguly előadásai a térképekről• 1857: Bécs, Földrajzi Társaság, alelnöke:

„Összehasonlítottam a Reguly által készített térképvázlatot az expedíció később készült térképével, és a pontos csillagászati megfigyelések előnyét az utóbbira nézve el kell ismernem. Reguly térképének ennek ellenére az a nagyobb érdeme, hogy a vízfolyásokat és hegyvonulatokat pontosabban ábrázolja, valamint az ott előforduló tárgyakat pontosabban megjelöli.”

Élet a térkép után

• Az Urál-térképpel nem foglalkozott többet

• Kartográfiai érdeklődése megerősödött

• Személyes szakmai kapcsolatokat épített ki – domborzatábrázolás– terepi térképezés– térképkészítés

• 1858: Reguly Antal váratlan halála

Reguly önértékelése

„… az érdem, melynél fogva amaz örök homállyal fedett tájakat az ethno- és geográfiai tudás színvonalára emeltem, nem lehet, hogy tőlem megvonassék.”

Reguly második akadémiai előadása, MTA, 1856. június 30.