Szvnk napja - Szv Vilgnapja 2010. SZEPTEMBER 24.

A Szv Vilgszvetsge (WHF) kezdemnyezsre 2000 ta a vilgon mindentt egyszerre rendezik meg a Szvnk NapjtA szv s rrendszeri betegsgek tbb ldozatot szednek, mint valamennyi ms betegsg, baleset s ms hallok egyttesen. A szv s rrendszeri betegsgek jelents rsze megelzhet, elssorban egszsgesebb letmddal. A Szvnk Napjn az letmdvltst szeretnnk npszersteni - tbb mozgst, a dohnyzs elhagyst, egszsgesebb tpllkozst - hitelesen, megalapozottan, kzrtheten.

Pulzus: 60-80Vrnyoms:120/80

MozgshinyHelytelen tpllkozs, elhzsStresszDohnyzsAlkoholMagas vrnyomsMagas koleszterinszintMagas vrcukorszint

A mozgs s szve egszsgeA mozgshiny jelentsen hozzjrul a szv regedshez, csakgy, mint az elhzshoz, cukorbetegsghez, magas vrnyomshoz. A szv egy olyan izom, amely ignyli a rendszeres edzst, hogy minden egyes dobbansval hatkonyan tudja pumplni a vrt.

A rendszeres testmozgs s annak hatsai: segt lelasstani a szv s az agy artriinak szklst, sztnzi a test flsleges, felhalmozott zsrtartalkainak felhasznlst, gy elengedhetetlen a testslycskkentsben, javtja a koleszterinszintet azzal, hogy nveli a vrben a j koleszterin (HDL) mennyisgt, fenntartja a normlis vrcukorszintet, javtja a cukorbetegsget (diabtesz), cskkenti a magas vrnyomst, segt leszokni a dohnyzsrlKezdje a testmozgst lassan, majd ahogy szve ersdik, nvelje az idtartamot, intenzitst, s a gyakorlatok gyakorisgt. Felntteknek 30, gyermekeknek 60 perc mozgs cskkenti a rizikfaktorokat.

Ahhoz, hogy egsz leten t fiatal maradjon szvnk, a bevitt s az elgetett kalrik egyenslyra kell trekedni. Testmozgst s kiegyenslyozott trendet ajnlunk, mely elegend gymlcst, zldsget, teljes kirls termkeket, sovny hst, halat, hvelyes nvnyeket tartalmaz, csakgy, mint alacsony zsrtartalm, illetve zsrmentes lelmiszereket, teltetlen margarinokat, olajokat, mint a napraforg, kukorica, repce vagy olva.

A dohnyzs, vagy a dohny egyb hasznlata szintn fontos rizikfaktor, amit meg kell vltoztatni ahhoz, hogy szvnk fiatal maradhasson. A dohnyzs abbahagysa cskkenti a vr koleszterinszintjt, a vralvadst, gy az artrik hirtelen elzrdst (infarktus). Ha nem dohnyzunk, akkor j pldt mutatunk, gy zenetnk a dohnyzs veszlyeivel kapcsolatban a gyerekek szmra tiszta s kvetkezetes.