Rajz 1-4. osztály - benczur- · PDF filemegjelenítésével...

Rajz

1-4. osztály

2

VIZUÁLIS KULTÚRA 1-4. évfolyam

A tanterv, A NAT Művészetek műveltségterület, 1-4. évfolyamok követelményeinek egy

részét dolgozza fel.

A teljes lefedést a bevezetőben jelzettek szerint több tantárgy biztosítja.

A tantárgy óraszáma: 220

Ennek felosztása:

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Összesen

Tantárgy /modul Heti Évi Heti Évi Heti Évi Heti Évi

Vizuális kultúra 1,5 55 1,5 55 1,5 55 1 37

Célok és feladatok

„A vizuális kultúra célja hozzásegíteni a tanulókat a sajátos képi közlések, vizuális

művészeti alkotások mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. Célja továbbá azoknak a

képességeknek, készségeknek a fejlesztése, ismereteknek az átadása, amelyek a vizuális

kommunikáció magasabb szintű műveléséhez, a látható világ használatához, alakításához, a

kreativitás fejlesztéséhez szükségesek.

A képzőművészet, a vizuális kommunikáció, illetve a tárgy- és környezetkultúra

területei a különböző életkorban, sőt személyenként is eltérő mértékben képesek kifejteni

motiváló hatásukat, és különböző képességek fejlesztésére alkalmasak.

A vizuális kultúra megfelelő szintű tanítása meghatározó ismeretszerzési és

feldolgozási eszközt biztosít a többi műveltségi terület oktatásához, és hatással van azok

elsajátításának színvonalára is.” (NAT 3)

Tantárgyunk látni és láttatni tanít. Átfogó szakmai célja a tanulók látáskultúrájának

megalapozása. Feladata vizuális megismerő, befogadó, alkotó képességek fejlesztése, a

kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés

képi formáinak megismertetése. A tantárgy különösen a látvány mélyebb tartalmának,

jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetővé teszi a gyermekek

számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világban való eligazodást és személyes

alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti síkbeli, térbeli ábrázoló, kifejező, közlő, alakító,

konstruáló képességeiket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ

érzéki- tapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának

kiművelése. A térszemlélet, a forma-, színdinamika és szerkezeti érzék, az anyagismeret

képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott

vizuális hatások, technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti

szelekció, a tanulók kritikus befogadási képességének megalapozása. Az általános nevelési

célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldó képesség, a képzelet, a képi

gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A

művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be,

jelentősen hozzájárul a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálásához.

Az 1-4. osztályban a vizuális nevelés célja az érzelmekkel kísért önkifejezés elmélyültségének

megőrzése mellett az egyre céltudatosabb megismerés ösztönzése. Képi gondolkodásuk

fejlesztése, vizuális képzetkincsük bővítése, érdeklődésük ébrentartása érdekében a tantárgy

feladata a tanulók ábrázolásbeli formakészletének további gazdagítása,

megfigyelőképességük, tér és időérzékük fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával,

térbeli rendezéssel; szín- forma-és szerkezeti érzékük alakítása rajzolással, festéssel,

mintázással, konstruálással. Esztétikai érzékenységük fejlődését a manuális munka, a

3

látványélmények és a bemutatott műalkotások szolgálják. Az alkotó és befogadó

tevékenységek szabálytudatuk, akaratuk, önértékelésük megerősítését célozzák, a

csoportmunka lehetősége együttműködési készségeiket fejleszti. A vizuális kultúra műveltségi

részterületének megfelelően a tantárgyi tartalmakat három nagy témakörbe sorolja. A

képzőművészet témakör a gyermekek személyes, kifejező- expresszív tevékenységének és az

elvárható műelemzési, művészeti ismereteinek leírását tartalmazza. A vizuális

kommunikációhoz a vizuális megismerést szolgáló tevékenységek és a köznapi- informatív-

tudományos képi közlésekkel kapcsolatos ismeretanyag tartoznak. A tárgy- és

környezetkultúra témaköre a használati tárgyakkal, a tárgyalkotó művészetekkel és az

építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza. A vizuális nyelv a

témakörök kifejező elemeit és rendező elveit sorolják fel, a technikák fejezete pedig az

anyagokra, technikákra, eszközökre, eljárásokra tesz javaslatot. A tananyag bővülő, spirális

elrendezésű, a témakörök és a fő tevékenységi formák évenként ismétlődnek, tartalmukban

gyarapodnak, műveleti szintjük emelkedik. A tananyag jellegét tekintve mind a négy

évfolyamon gyakorlati tevékenység-központú. A tanítás során a kerettantervi követelmények

leghatékonyabban a több témakör szempontjait magába foglaló komplex feladatokkal

teljesíthetők.

KULCSKOMPETENCIÁK:

A tantárgy sokirányú nyitottságának köszönhetően nagymértékben hozzájárul számos

kulcskompetencia fejlesztéséhez. A vizuális kultúra tanulási tartalmainak feldolgozása a

szókincs gyarapodását szolgálja, segíti az árnyaltabb, pontosabb megfogalmazást. A vizuális

kultúra tantárgy gyakori tevékenységi formája, a látvány, a kép, a téri helyzetek érzékletes

leírásara való törekvés, illetve a leírások visszafordítása a vizuális kifejezés, közlés

„nyelvére”, különösen segíti a fogalmi és képi gondolkodás sajátosságinak megértését, az

anyanyelvi kommunikáció fejlesztését. Az órai csoportos vagy projektfeladatok, a munka

közös értékelése ugyancsak fejlesztik a kommunikációs készséget, a szocializációt.

A vizuális alkotásokkal kapcsolatos ismeret feldolgozás, a különféle manuális

tevékenységekhez kapcsolódó feladatmegoldások, kedvező feltételeket teremtenek az önálló

tanulás képességeinek fejlesztéséhez.

A tantárgy, azon jellegzetessége, hogy a tanítás önállóságra késztető kreatív gyakorlati

feladatokon keresztül történik, a feladatok komplexitása folytán pedig lehetőség nyílik a

különböző helyekről származó élmények és ismeretek integrálására, nagyban segítheti a

motiváció, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakulását. A saját

érdeklődésre építő vagy játékos feladatok ugyancsak fokozzák az aktivitást, a motivációt

Az önállóan megoldott projekt feladatok a strukturált logikus gondolkodást is fejlesztik,

ami – bizonyos, kifejezetten a matematika körébe tartozó tematikák mellett – hozzájárul a

matematika kompetencia fejlesztéséhez is. A vizuális kultúra tanítása során a tantárgy

foglalkozik az alapvetőn nem vizuális jelenségek, minőségek, mennyiségek vizuális

megjelenítésével (grafikonok, táblázatok stb.)., valamint a sík- és térmértani alakzatok

jellegzetességeinek megismertetésével. A digitális kompetencia elmélyítéséhez

nagymértékben hozzájárul, hogy a projektfeladatok során a tanulók használják a számítógépet

információszerzésre, szövegszerkesztésre. A vizuális kommunikációs feladatok pedig gyakran

kifejezetten számítógépes képszerkesztési, képalakítási alkalmazásokat kívánnak meg.

4

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése, a kulturális értékek

megbecsülésére nevelés kifejezett feladata a vizuális kultúra tanításának. A művészeti

ismeretek, a saját környezet vizuális kultúrájával való foglalkozás megalapozza és fejleszti a

nemzeti és európai azonosságtudatot, a szociális érzékenységet, az egyetemes művészet

megismertetése pedig- sok más mellett- a toleranciát. Ugyanakkor a kultúra értékeivel való

találkozás, a különböző alkotási lehetőségek tevőleges kipróbálása jelentősen hozzájárul az

énkép, az önismeret kialakulásához, a koncentrálóképesség, az önszabályozás

megalapozásához.

Kiemelt fejlesztési feladatok

A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják,

elősegítik a tárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységeit, a tanulók

személyiségének fejlődését.

A Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatait az alábbi területeken határozza meg:

Énkép, önismeret

Hon- és népismeret

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Környezeti nevelés

Információs és kommunikációs kultúra

Tanulás

Testi és lelki egészség

Felkészülés a felnőtt szerepre

Énkép, önismeret

A tanulók egészséges személyiségfejlődése érdekében törekednünk kell a megismerést

motiváló tanulási környezet kialakítására. Fokoznunk kell a szűkebb és tágabb környezet

iránti érzékenységet, ki kell alakítanunk az alapvető erkölcsi és etikai normák iránti

fogékonyságot.

El kell érnünk, hogy a tanulók önmaguk is aktív részeseivé váljanak e normáknak.

Gondoskodnunk kell arról, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját

nevelésük, biztonságuk, sorsuk alakításában.

Törekednünk kell a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására.

Hon- és népismeret

A tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti

kultúránk nagy múltú emlékeit.

El kell érnünk, hogy belső igényükké váljon az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza

és népei iránti érdeklődésük. Megbecsülésük mellett jussanak el az azonosulásig.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Törekednünk kell arra, hogy a magyarságtudat mellett váljanak európai polgárokká.

El kell érnünk, hogy felnőtté válva találják meg helyüket az európai nyitott

társadalmakban. Ennek érdekében fontos, hogy ismereteket szerezzenek az Európai Unió

kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika

szempontrendszeréről.

Ugyanakkor erősítenünk kell európai identitásukat, nyitottabbá kell tennünk őket az

Európán kívüli kultúrák iránt is. Ennek érdekében az egyetemes civilizáció megismerése

mellett el kell érnünk, hogy részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

5

Környezeti nevelés

Tanulóinak képessé kell tenni a környezet iránti szeretetre, környezettudatos

magatartás kialakítására. Ennek érdekében fontos a tanulók természettudományos

gondolkodásmódjának fejlesztése.

Életmódjukban váljon meghatározóvá a természeti károk megelőzésére való törekvés.

Információs és kommunikációs kultúra

Törekednünk kell arra, hogy tanulóinkban fejlődjenek a megismerési képességek, s

egyre önállóbban legyenek képesek az információk megtalálására, megértésére és

felhasználására.

Képessé kell tenni gyermekeinket szűkebb és tágabb környezetükben kulturált

információcserére. Ennek érdekében tudatosan és igényesen használják anyanyelvüket,

valamint legyenek képesek idegen nyelvű információcserére is.

Fejlesztenünk kell a valós és virtuális csatornákon keresztül érkezett jelek befogadási,

értelmezési és megválaszolási képességét.

Tanulás

Törekednünk kell arra, hogy a tanulókban kialakítsuk a sajátos, legcélravezetőbb

tanulási módokat és stratégiákat.

Fejlesztenünk kell a gondolkodási, elsősorban a rendszerezési problémamegoldó

képességét.

Meg kell ismertetnünk a tanulás módszereit és technikáit. Közvetlen tanulói

segédleteik mellett legyenek képesek más információs adatbázis használatára.

Törekednünk kell olvasóvá nevelni. Mind a hagyományos, mind az elektronikus

könyvtárak megismertetésével el kell érnünk, hogy információik megszerzéséhez használják

is ezeket.

A szerzett ismeretek birtokában olyan tudást kell kialakítanunk, amely segíti a tanulót

eligazodni az új helyzetekben, s kialakul kreatív képessége.

Testi és lelki egészség

Pozitív magatartások és szokások kialakításával el kell érnünk a tanulók egészséges

testi, lelki és szociális fejlődését.

A prevenció mellett az egészséges örömteli állapot megélésére, a harmonikus élet

értékként való tiszteletére is képessé kell tennünk.

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Képessé kell tennünk tanulóinkat saját képességeinek felmérésére, egyéni

adottságainak felismerésére.

Ki kell alakítani a felelősségtudatot a munka iránt.

El kell érni, hogy képességeiknek megfelelően válasszanak pályát, és életpályájuk

során legyenek képesek pályamódosításra. Ennek érdekében alakítsuk ki bennük a

rugalmasság és az együttműködés képességét.

A vizuális kultúra tevékenységi területei:

Megismerő-, befogadóképesség

Kreativitás

Önismeret, önértékelés, önszabályozás

Megismerő-, befogadóképességek

Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége

6

Ismeretszerzési, tanulási képességek, térbeli tájékozódás

Kommunikációs képességek

Kreativitás

Alkotóképesség

Problémamegoldó képesség

Megismerő-, befogadóképességek

Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros

készségek

A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységeinek egyik célja az érzéki tapasztalás, a

környezettel való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. Tudatosítani az

érzékelés különböző formáinak (látás, tapintás, hallás, kinetikus stb.) kapcsolatát. Kialakítani

a látványok élvezetének képességét. A „kéz intelligenciájának” működtetése, a manuális

készség életkornak megfelelő módon történő fejlesztése.

Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás

A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek a nagy

mennyiségű képi információt, valamint az őket érő számtalan spontán vizuális hatást minél

magasabb szinten kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, arról

önálló véleményt megfogalmazni, különös tekintettel azokra a látványokra, műalkotásokra,

amelyek esetében az értelmezés nem teljesen magyarázható a textualitás modellje alapján.

A képességek fejlesztése mindvégig három fő képzési területen folyik: a

képzőművészet mellett a vizuális kommunikáció köznapi formái, valamint a tárgy- és

környezetkultúra műveltségtartalmai képezik a megismerés alapját, illetve a készség és

képességfejlesztés „gyakorló terepeit”. Mivel ezek a területek számos ponton szorosan

kapcsolódnak egymáshoz, illetve gyakran átfedik egymást, lehetséges és kívánatos, hogy az

órai tevékenységek során komplex feladatokban, projektekben szerves egészként jelenjenek

meg.

Kommunikációs képességek

A fejlesztés célja a művészi és a köznapi vizuális közlések értelmezésének segítése, a

kifejezés árnyaltságának fokozása. A vizuális „nyelv” alapelemeinek (pont, vonal, folt, forma,

tónus, szín, forma, stb.) tudatos alkalmazása a közlő, kifejező szándékú alkotásokban.

Kreativitás,

Alkotóképességek

A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, illetve

fejlesztése. A fejlesztés célja az örömteli élményt nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak

legnagyobb teret adó alkotó tevékenység megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy

szélesebb értelemben vett alkotómagatartás kialakítása, egyúttal pedig segíteni a művészeti

alkotások mélyebb megértését, a katartikus hatású művek átélését. A vizuális alkotó

tevékenység, amely a képességek széles spektrumát fejleszti, korosztályonként más-más

műfajban és technikákkal történik.

Problémamegoldó képesség

A spirális felépítésnek megfelelően a feladatok fokozottan önálló megoldása bizonyos

rutinok, készségek kialakításával kezdődik, és egyre önállóbban végzett tevékenységeken

keresztül jut el a projektfeladatok önálló megoldásáig.

Önismeret, önértékelés, önszabályozás

7

A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységeinek szinte mindegyike – eredeti céljától

függetlenül is – személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik az érzelmi

gazdagodást, az empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló ízlés, belső igényesség

kialakulását. Az önreflexió, az önismeret kialakulása révén a céltudatos önszabályozást.

Fejlesztési követelmények

Legyen képes a gyermek gondolatait, érzéseit, élményeit vizuális nyelvi eszközökkel,

saját kifejezési céljai szerint és a tanuláshoz szükséges formában, a megismert technikák

egyre jártasabb használatával megjeleníteni. Értse a műalkotások képi közlések, tárgyak

életben betöltött szerepét. Tudjon a térben tájékozódni, tudja a maga számára értelmezni a

tankönyveiben, környezetében található vizuális közlő, eligazító jeleket. Ízlésítéletét néhány

szempont alapján indokolja. Általános nevelési követelmény a saját és mások munkájának

megbecsülése, a kultúra és a környezetvédelem fontosságának megértése, az esztétikai

élmények iránti nyitottság, törekvés az értékes és az értéktelen megkülönböztetésére.

A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató

képesség-, készség-, ismeret- és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben

önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélünk meg.

Legyen képes önmaga megismerésére, önértékelésre, önszabályozásra, mely

hozzásegíti a világ értékeinek reális látására.

Értékelés

Első évfolyamon célszerű diagnosztizáló felmérést végezni. Ezáltal felismerhetők a

kiemelt adottságokkal rendelkező tehetségesek, kreatív típusú és a színtévesztő gyerekek.

Formatív értékelés rendszerességgel történik.

A tanító értékeli az egyes csoportok, tanulók egyéni munkáját szóban és írásban,

szöveggel. Szummatív értékelés a tanév végén a tantervi minimum figyelembevételével

írásban történik. 2-4. évfolyamon formatív értékelés a befejezett feladat vagy feladatsor után,

szóban és érdemjeggyel egyénenként, csoportmunka esetén szóban. Osztályzat tanév végén a

továbbhaladás feltételeinek figyelembevételével.

Értékelheti még a nevelő a tanórán kívüli gyűjtőmunkát pontozással, vagy

osztályzattal, valamint a pályázatokon elért eredménynek megfelelően a Pedagógiai

programban megfogalmazottak alapján.

Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

a tanulói, tanári segédleteket a Pedagógiai programban rögzítettek alapján lehet

kiválasztani

a tankönyv (-ek) kiválasztásának alapja az, hogy a helyi tanterv követelményeinek

megfelelő ismeretanyagot tartalmazza(-ák)

csak lektorált kiadványt használjanak

feleljenek meg az életkori sajátosságoknak

nyelvezetük világos, érthető legyen

tartalmazzon a tananyag elmélyítésére szolgáló kérdéseket, feladatokat

legyen tartós

árban elfogadható

teljes felmenő rendszerű

Tanári segédkönyvek

csak lektoráltak lehetnek( MKM tankönyvlistán szereplők)

8

tartalmazzák a helyi tanterv követelményeinek megfelelő, minimum

követelményeknek megfelelő és differenciálásra szolgáló információs anyagot

iskolai könyvtárban kellő példányszámban hozzáférhetők legyenek

árban elfogadhatóak

Tankönyvlista

Ábrázolás és művészet az általános iskola 4. osztálya számára Nemzeti Tankönyvkiadó

Rajzfüzet az általános iskola 1. osztálya számára I. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó

Rajzfüzet az általános iskola 1. osztálya számára II. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó







Tanulói és tanári nyomtatott segédletek

A képzőművészet iskolája. I.Képzőműv.Alap.Kiadó,1979.

A képzőművészet iskolája. II. Képzőműv. Alap.Kiadó, 1979.

A televízió és a film felhasználásának módszertani kérdései. OPI 1970.

Apostol Éva: Maskarák. Reflektor Kiadó, 1987.

Artner Tivadar: Évezredek művészete. Gondolat Kiadó, 1968.

Aver Kálmán: Fényképezőgép ma és holnap. Gondolat, Bp. 1979.

Csillag Julianna-Baricz Katalin: Első nagyításaim. Műszaki Kiadó, 1979.

Dercsényi Dezső-Zádor Anna: Kis magyar művészettörténet

Életrajzi lexikon. Kossuth Kiadó, 1992.

Esztétikai kislexikon. Kossuth Kiadó, 1972.

Ezer év mesterművei. Corvina, 1987.

Falus Róbert: Az aranymetszés legendája. Magvető, 1982.

Fehér Imre - dr. Horváth Árpád : Fizika és haladás I-IV. Tankönyvkiadó, Bp. 1967.

Fizikai kislexikon, Műszaki Kiadó, Bp. 1977.

Granaszlói Pál: Szép magyar városok egy építész szemével. Corvina, 1978.

Henry Moore: A szobrászatról. Helikon Kiadó, 1985.

Herendi Miklós: Művészettörténet I-II.

Hímzés mintalapok

Horváth Lászlóné: A művészet születése. Holnap Kiadó, 1992.

Horváth Lászlóné: Barangolás a művészettörténetben V - XVIII. sz.

Horváth Lászlóné: Őskor és ókor művészete

Karla Bilang: Felfedezők és művészek. Művészetről gyerekeknek. Corvina. 1982.

Képelemzés. Park Kiadó, 1995.

Kovács Károly: Népművészet

Léderer Emma: Egyetemes művészettörténet. Aqua Kiadó Budapest, 1991.

Lyka Károly: Nagy magyar művészek. Gondolat. 1957.

Magyar életrajzi lexikon. Akadémiai Kiadó, Bp.

Magyar néprajz

Mezei Éva: Játsszunk színházat!

9

Mihály Ottó - Trencsényi László: Világkerék. Altern. füzetek. OKI Iskolafejlesztési

Alapítvány, Bp. 1991.

Művészeti lexikon I-IV. Akadémiai Kiadó, 1965.

Művészettörténeti ABC. Akadémiai Kiadó, 1961.

Nagy Pál: Barangolás a képzőművészetben. Kriterion. Bukarest, 1979.

Népi hímzések a lakásban. Népművészet Prop. Ir.

Origami mindenkinek Buda Péter figuráiból. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.

Papp László: Papírvarázs I-II. Méliusz Kiadó, 1966.

Pázmány Ágnes - Permay Éva : Látás és ábrázolás I-III.

Péter András: A trecentó festészete. Corvina, 1983.

Reisinger János: A Biblia a társművészetekben

Reisinger János: Bibliográfia és antológia. Kecskemét, 1987.

Szabóné Balázs Edit: Írástörténet. Tankönyvkiadó, Bp. 1986.

Szemtanú művészet. Park Kiadó, 1995.

Színészlexikon

Sztrókay Kálmán: Barkácskönyv. Ifjúsági Kiadó, 1952.

Telepy Katalin: Benczúr. Jósa András Múzeum kiadványa. Nyíregyháza, 1963.

Tóthné Sándor Zsuzsa: Ábrázolás és művészet. Tankönyvkiadó, 1988.

Valter Konrád: Távolbalátás. Gondolat, Bp. 1962.

Varga Péter: Hajtogatás. Móra Kiadó, 1981.

Világkerék. Altern. füzetek. OKI Iskolafejlesztési Központ. Bp, 1991.

Zolnay Vilmos: A művészetek eredete. Magvető, 1983.

Taneszközök kiválasztásának szempontjai:

a taneszközök szolgálják az oktató-nevelő munka hatékonyságát

igazodjanak a NAT követelményeihez illetve a kerettanterv tananyagához

igazodjanak a helyi tanterv követelményeihez

a taneszköz listán kötelezően szerepeljenek

a Pedagógiai programban elfogadottak alapján szerepelnek a költségvetési tervben

elfogadható áruk legyen

Taneszköz lista

a vizuális nyelv alapelemeinek, egyszerű kompozíciós eljárásainak (síkon, térben)

megértésére, a megalapozó ismeretek szemléltetésére alkalmas eszköz

a vizuális művészetek legfontosabb ágainak, műfajainak felismerési képességét fejlesztő,

a gyermekek élmény és érzelemvilágához közel álló művészeti alkotások bemutatására

alkalmas eszköz

köznapi gyakorlati vizuális nyelv legfontosabb konvencionális jelzéseinek megértésére,

alkalmazásának elősegítésére alkalmas eszköz

forma, funkció, anyag és méret összefüggéseinek megértetésére, megfigyelésére alkalmas

demonstrációs eszköz

a tárgykultúra modellező anyagainak tapasztalati ismeretet adó, szemléltetésre alkalmas

munkaeszköz

egyszerű kézműves technikák bemutatására, jártasság szintű fejlesztésére alkalmas

eszköz.

10

1. ÉVFOLYAM

1. KIFEJEZÉS, ALKOTÁS

Fejlesztési feladatok Tananyag

Ajánlott

tevékenységformák

Módszertani

javaslatok

Továbbhaladás

feltételei

A közvetlen tapasztalás

útján szerzett élmények

feldolgozása.

A vizuális

kifejezőképesség

fejlesztése.

Az alkotóképesség

fejlesztése.

Az önismeret fejlesztése.

A manuális készség

fejlesztése.

Az átélt események,

emlékek, érzelmek

(pozitív és negatív),

hangulatok kifejezése

térben és síkon.

Főszínek, mellékszínek.

Rajzolás különféle

anyagok használatával.

(Pl. Itt nyaraltunk, Szépet

álmodtam,

Fürdőszobánkban este,

Nagymama mesél,

Születésnapomon,

Édesanyám velem,…)

Évszakok, hangulatok.

Beszélgetés a színekről.

Megfelelő ceruzafogás.

Képes legyen a színek

felismerésére, tudatos

használatára.

A vizuális

kifejezőképesség

fejlesztése.


fejlesztése.

Korábbi megfigyelések

megjelenítése.

Képelemek rendezése:

közel, távol, kisebb,

nagyobb.

Családi (otthoni), óvodai,

iskolai témák.

Állatfigurák, emberek.

Természeti ritmusok:

nappalok, éjszakák,

évszakok…

ÖKO: Beszélgetés az

ember és a természet

kapcsolatáról, a természet

védelme.

Egyszerű sordíszek

folytatására képes legyen.

A motiváció fejlesztése.

A közvetlen

tapasztalatszerzés, az

anyagokkal való

érintkezés, az érzékelés

érzékenységének fokozása.

Az érzékelés különböző

formáinak (látás, tapintás,

hallás, kinetikus stb.)

kapcsolata.

Felületek.

Festés ujjal, ronggyal,

szivaccsal, ecsetekkel.

Különböző anyagok

élményszerű

megtapasztalása, az él-

mények szóbeli

megfogalmazása.

Új technikák kipróbálása.


fejlesztése. A manuális

készség fejlesztése.

A verbális és vizuális

kifejezés kapcsolatának

tudatosítása.

Illusztrációk készítése.

Szubjektív tér- és

színhasználat.

Elképzelt események,

versek, mesék képi

kifejezései.

Képzettársítások

kiegészítésekkel.

Történetek, versek, kitalált

dolgok vizuális

megjelenítése.

Átélt, elképzelt vagy

hallott esemény vizuális

megjelenítése.

Koncentráció: magyar,

ének-zene.

A művészettel való

élményszerű találkozás.

A látvány élvezetének

Műalkotások, természeti

látványok megfigyelése,

leírása, esztétikai

Utalások kompozíciós

megoldásokra, téma,

háttér, kiemelés mérettel,

Tudjon a látott

műalkotásokról néhány

szavas véleményt alkotni

11

kialakítása.

Vizuális esztétikai jellegű

preferenciák érvényre

juttatása, tudatosítása az

alkotó tevékenységekben.

Ismeretszerzés.

A vizuális jelenségekkel

kapcsolatos szókincs

gazdagítása.

A tanulási képesség

fejlesztése.

A megfigyelőképesség

fejlesztése.

minőségük jellemzése.

Beszélgetés

műalkotásokról.

Kompozíció.

Képegyensúly.

színnel.

Részletek kiegészítése

különféle anyagokkal,

technikákkal.

A részletek. Az egész. A

látható és az elképzelhető.

Tetszik, nem tetszik.

megadott szempontok

szerint, segítséggel.

A beszédkészség, szóbeli

szövegalkotás és a

megértés fejlesztése. A vizuális jelenségekkel


gazdagítása.

Közös verbális értékelés

egymás alkotásainak

megbeszélésével.

Véleménynyilvánítás

kérdésekre adott

válaszokból kiindulva.

Néhány szavas,vagy rövid

momdatos véleményt

tudjon mondani társai és

saját munkájáról megadott

szempont szerint.

A kooperáció fejlesztése.

A kommunikáció

fejlesztése.

A beleélőképesség, a

fantázia fejlesztése.

Testmozgások,

gesztusok.

Dramatizált történet

előadása közösen készített

bábokkal.

Koncentráció: dráma.

2. TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA

Fejlesztési feladatok Tananyag Ajánlott tevékenységformák

Módszertani javaslatok

Továbbhaladás

feltételei A megfigyelőképesség

fejlesztése.

A logikus gondolkodás

fejlesztése.

A beszédkészség, a szóbeli

szövegalkotás és

a megértés fejlesztése

Tárgyaink, helyük.

Felismerésük, formájuk,

funkciójuk.

Hétköznapi és művészi

tárgyak.

Csoportosítások:

konyhai eszköz, játék, öltözék,

taneszöz stb.

Önálló

csoportosítási

szempontok

kitalálására legyen

képes.


fejlesztése.


fejlesztése.

A koncentráció fejlesztése.


fejlesztése.

Papír, textil, agyag.

ÖKO: Miből készül?

Természetes anyagból

készült használati tárgyak

a műanyaggal szemben. ( a

papírgyűjtés fontossága)

Játékok készítése tanítói

bemutással, mintakövetéssel:

papírból, textilből, agyagból.



gazdagítása.


fejlesztése


Tárgyak térbeli viszonyai.

Elemi térviszonyok

megfigyeleése:lent-fent,

jobbra-balra, elől-hátul.

Tárgyak rendezgetésével

kialakított térbeli kompozíciók.

Épületek téri viszonyainak,

tulajdonságainak vizsgálata,

rajzos megjelenítése.

Ismerje az irányokat

(fent, lent, jobbra,

balra stb.)

12

fejlesztése.


fejlesztése.

Ismeretszerzés.

A kreativitás fejlesztése.


fejlesztése.

Jeles napok tárgyai. A

díszítés szerepe.

Díszlet, textilminta, mintaterv

készítése.

A kooperáció fejlesztése. Terem berendezése.

A környezet szépítése.

ÖKO: Gazdaságos

térkihasználás, a

természetes fény előnye a

villanyal ellentétben

(energia takarékosság)

Közös környezetalakítás, a

gyerekek munkáinak elhelye-

zése.

Közös kompozíció elkészítése.

Önállóan alkotott tárgyak

redezése csoportmunkában.

Képes legyen

csoport munkában

dolgozni.



fejlesztése.


fejlesztése.


fejlesztése.

Közvetlen tapasztalás

útján szerzett ismeretek.

Anyagok alakíthatósága.

Ismerkedés a népi

kézművességgel.

ÖKO: Régi tárgyak

természetes anyagokból.(

Mit lehet használni a

régiek tapasztalataiból? )

Eszköz nélkül és

kéziszerszámmal végzett

anyagalakítás. Anyagalakítás

képlékeny anyagokkal,

edénykészítés szétnyomkodással,

egyszerű kézi szerszámokkal.

A kapott feladatok irányított és

önálló értelmezése.

Bizonyos munkafolyamatok,

problémák tanári segítséggel

történő megoldása.

Részfeladatok önálló megoldása.

Egy-egy

munkafázist

önállóan legyen

képes megoldani..

A fantázia fejlesztése.


fejlesztése.


fejlesztése.

Ismeretszerzés.

Anyagok átlényegítése

Bábkészítés.

Bábtípusok használata, síkbáb,

ujjbáb, tárgybáb készítése.

Díszletek.

Bábjátékok közösen.

Síkbábok. Elöl-hátul nézet

kialakításával, „körbejárható”,

soknézetű tárgyak készítése.

A sík és a térbeliség

közötti különbség

felismerésére képes

legyen.


fejlesztése.


fejlesztése.

Ismeretszerzés.

Használati tárgyak.

Lépték.

Használati tárgyak készítése

játékoknak, a játékhoz.


fejlesztése.


fejlesztése.

Tárgydíszítés.

Egyforma – nem

egyforma.

Díszített tárgyak nézegetése.

Véleménynyilvánítás kérdésekre

adott válaszokból kiindulva.

Egyszerű tárgyak (pl.

papírdoboz, füzetborító)

azonosítást is segítő díszítése.


fejlesztése.


fejlesztése.

Origami. Munkafolyamatok tanári

segítséggel történő megoldása.

Részfeladatok önálló megoldása.

Képes egyszerűbb

hajtogatási

technikák

elsajátítására.

13

3. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ


Ajánlott



Továbbhaladás

feltételei


fejlesztése.


fejlesztése.


fejlesztése.

Vizuális ritmusok.

Forma és színismétlés.

A hang-kép kapcsolatának

megjelenítése.

Egyszerű, színes formák

kivágása, elhelyezése,

rögzítése síkon.

Tárgyak rendezgetésével,

visszatérő forma- és

színritmusok.

Tapsolás, kopogás ritmusának

vizuális megjelenítése.

Koncentráció: ének-zene.

Képes legyen

egyszerű sordíszek

folytatására és

kitalálására.

Belső képzetek

gazdagítása.


fejlesztése.



fejlesztése.

Modell utáni ábrázolás

erős érzelmi kötődés

alapján.

Tárgyak csoportosítása

rendeltetésük, nagyságuk,

színük, formájuk, anyaguk

szerint.

Személyes tárgyak (pl.

játékaim, a szobám)

megfigyelés alapján történő

megjelenítése.

A megfigyelt tárgyak

megszemélyesítése rajzban,

festményben.



A kifejezőképesség

fejlesztése.

Testnyelv.

Irodalmi téma meseélmény

megörökítése síkban és

térben.

Gesztusok, pantomim

szituációs játékokkal, fotók

nézegetésével.

ÖKO: Természet fotók

nézegetése, beszélgetés az erdő

és állatai védelméről.

Az emberi gesztusok

értelmezése.



fejlesztése.

Ismeretszerzés.


fejlesztése.

Jelek, jelzések.

Formák, vonalak, arányok,

méretek.

Piktogramok: tankönyvi

jelzések, utasítások képi

megjelenései. Óvodai jelek,

iskolai jelek. Táblák iskolába

menet útközben.

Egyszerű közlő ábrák

értelmezése, készítése.

Ismerje fel a

mindennapi életben

utcán, tankönyvben,

közvetlen

környezetében

gyakran előforduló

jeleket, jelzéseket,

képes utasításokat.

A térbeli tájékozódás

fejlesztése.



Térbeli tájékozódás.

Közvetlen környezetünk

ismerete.

ÖKO: Közvetlen

környezetünk óvása.

Beszélgetés rajzos

megjelenítéssel:

Emlékezetes objektumok az

iskola környékén, az utcán

iskolába menet.

Az én padom az osztályban.

Hová vezet a folyosó?

Tájékozódás a lakóhelyen és

annak környékén.

Továbbhaladás feltételei: 2. évfolyam végén

Az első és a második évfolyam egy fejlődési szakasz.

14

2. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 55 – heti óraszám: 1,5

Témakör Témakör feldolgozására javasolt óraszám

1. Kifejezés, alkotás 33

2. Tárgy- és környezetkultúra 17

3. Vizuális kommunikáció 5



Ajánlott



Továbbhaladás

feltételei



Nyomhagyások

Nyomatok készítése.

Síkbeli ábrázolás elemei:

pont, vonal folt, szín.

Terülődíszek készítése

papírdúccal,

krumplinyomdával.

Nyomtatás talált tárgyakkal,

természeti formákkal.

A tárgykultúrában is

használható nyomódúcok

mintáinak tervezése.

Képes legyen sordíszek,

sorminták létrehozására

különböző technikákkal.

Belső képzetek

gazdagítása.


fejlesztése.



fejlesztése.

Képzettársításon alapuló

rajzi játékok.

Képzettársításon alapuló

rajzi játékok.

Adott papírfoltok

kiegészítése lényekké –

papírapplikáció.

Festékes tenyérnyomok

kiegészítése képpé,

figurákká.

Utóbbiak kivágása és

felhasználása

csoportmunkához, új, közös

alkotáshoz.

Mozgás: végtagok

mozgathatósága

jancsiszeggel.

Tudjon közösen, csoport

munkában dolgozni.


útján szerzett élmények

feldolgozása.

A vizuális

kifejezőképesség

fejlesztése.


fejlesztése.

Az önismeret fejlesztése.


fejlesztése.

A közvetlen tapasztalás


Személyes tartalmakat

felvonultató kifejező al-

kotások készítése.

Képegyensúly.

Kompozíció. Színkeverés,

színárnyalatok.

Színhangulat.

Különféle festészeti

technikák megismertetése.

A képek témája szorosan

kapcsolódik a gyerekek

mindennapi élményeihez,

emlékeikhez (pl.:

Nyaraltunk!, Nagyiéknál, A

Balatonnál, A

tengerparton).

Képes úti beszámolók

készítése családi fényképek,

magazinokból kivágott

fotók és térképrészletek,

önálló alkotások, gyűjtött

tárgyak felhasználásával

(kollázs, montázs, plakát

jelleggel, nagy méretben is).

Tudjon

megkülönböztetni 2-3

festészeti technikát.

15




kialakítása.

A vizuális esztétikai

jellegű preferenciák ér-

vényre juttatása,

tudatosítása az alkotó

tevékenységekben. Az ismeretszerzés

fejlesztése.



gazdagítása.


fejlesztése.

Műalkotások közös

felfedezés, beszélgetések

kapcsán.

Árnyaltabb vizuális

minőségek mejelenítése:

színárnyalatok,

vonalvastagságok, vonal,

folt és színritmusok.

Árnyaltabb vizuális

minőségek: többféle

színárnyalat, szabályos,

szabálytalan formák.

Műalkotások csoportosítása

témák szerint: tájkép,

csendélet, arckép.

A természeti látványok

kincsestára otthonról hozott

fényképek és műalkotások

nézegetésével, egymás elé

tárásával, személyes

élménybeszámolókkal.

A látott művek által

inspirált képek festése.

Személyes élmények,

tapasztalatok rövid

megfogalmazására

legyen képes.




kialakítása.

A vizuális, esztétikai

jellegű preferenciák ér-

vényre juttatása,

tudatosítása az alkotótevé-

kenységekben.

Ismeretszerzés.



gazdagítása.


fejlesztése.

Plasztikai alapfogalmak,

szobor és dombormű

közötti különbségek.

Modellről készített

plasztikai művek

összevetése.

Élőlények tárgyak adfott

szempontok szerint

vizsgálata: anyag, forma,

szín .

Műalkotások nézegetése

képeken (vagy ha van ilyen,

a környező épületek

szobrászati díszeinek

megtekintése).

Egy tömbből mintázott,

többfigurás körplasztika

készítése agyagból (Anyóka

mesét mond kis unokáinak,

Medvemama kicsinyével).

A szobor, épület,

festmény közötti

különbség felismerésére

legyen képes..


fejlesztése.


fejlesztése.

Többfigurás kompozíciók.

Gesztusok,mozdulatok,

mimika „olvasása“.

Szerepjáték, drámajáték.

Dombormű készítése.

(Pl. Édesanyámmal,

Édesapám és én, A

kiscicánk, Akváriumunk

lakói.)



fejlesztése.



fejlesztése.



tudatosítása.

Illusztrációk készítése

Tudatosodószubjektív

színhasználat és

térábrázolás..

Karakteres mesehősök

megjelenítése.

A mi utcánk – közvetlen

lakóhelyünk sajátosságai,

szépségei. Kompozíciók

síkban.

Nagyméretű, csoportos

művé összeállított egyedi

munkák (pl.

Környékünkön).

Koncentráció: magyar.

16



Ajánlott


Módszertani

javaslatok

Továbbhaladás

feltételei



fejlesztése.

Makettek, térbeli

konstrukciók.

Környezetalakító

tevékenység.

Terepasztal készítése

csoportban játszható

játékokhoz, környezetünk

tereptárgyait idéző

plasztikus elemekkel

(Versenypálya,

Akadálypálya az

iskolaudvaron,

Kedvenc játszóterünk).

A nemzeti azonosságtudat

tartalmának gazdagítása,

ismerkedés a nemzeti és

etnikai kisebbségek

kultúrájával,

néphagyományaival. Az

etikai normák iránti

fogékonyság és az

értékőrző magatartás

fejlesztése.

Különféle tárgyak

formája, funkciója,

eredete, kora.

ÖKO:: A régi mesterek

tapasztalatinak

felhasználása.

Környezetbarát termékek,

anyagok régen és ma.

Régi tárgyak otthon, régi

konyhai eszközök

keresése, gyűjtése,

bemutatása az iskolában.

,,Ahány ház, annyi

szokás“: ünnepi

készülődés otthoni minták

alapján, a társak közötti

különbözőségek, érdekes,

eltérő szokások

megismerése az iskolában.

Ismerje az ünnepeket és a

hozzájuk kapcsolódó

szokásokot. .

Az ismeretszerzés

fejlesztése.


fejlesztése.

Vizuális–taktilis

jelenségekkel kapcsolatos

szókincs gazdagítása.


fejlesztése.


fejlesztése.


fejlesztése.

A gyakorlati

tevékenységekben

használt technikák

műveleti sorrendje.

Anyagismeret: festékek

viszonylatában: híg, sűrű.

Az agyag halmazállapotai:

képlékeny (gyúrható);

bőrkemény (vájható),

díszíthető (festhető,

karcolható); csontszáraz

(csiszolható, égethető).

Edények készítése

agyagból: felrakással,

üregesítéssel gyűrűs

mintázófával.

Edénykészítés

agyaglapokból:

dobozedény. Formára

(gipsz félgömbre)

tapasztott agyagedény

készítése. Edénykészítés

agyagból cserép

présformába

(virágcserépbe) préselve.

Agyaghurkákból

felrakással figurális edény

készítése.

Díszítés: pecsételés

természeti formákkal, és

saját készítésű agyag-

vagy gipszpecsételőkkel.





kultúrájával,

néphagyományaival.

Formálás: funkcionálisan

és díszítve.

Használat és

jelentés.Figurális

edények.

Használati és dísztárgy

különbözősége (anyag,

forma, funkció).

Díszítés

formaredukcióval:

motívumok

megfigyeltetése a nép-

művészet példáin.

Ismerjen néhány a magyar

népművészetre jellemző

tárgyat, díszítést,

népszokást.

17

Motívumok tervezése

természeti formákból

kiindulva.


fejlesztése.



Vizuális ritmusok a

tárgydíszítmények

köréből.

Lehetőségek: formával,

pozitív-negatív foltokkal,

mérettel, színnel, az

ismétlődő elemek

számával.

Ismeretszerzés.


fejlesztése.




fejlesztése.


fejlesztése.


fejlesztése.

Viseletek, textil.

Hétköznapi, ünnepi

öltözet.

Tárgyak üzenetének

megfejtése.

Síkbábok, ujjbábok,

hengerbábok készítése.

Kesztyűs bábok készítése

textiltesttel, varrott vagy

agyagból mintázott fejjel.

Terménybábok készítése

természetes formákkal.

ÖKO::Természetes

anyagok, termények

használata.

Kötözéses batiktechnika

konyhai törlőkendőnek,

rongybaba alapanyagának.

Nemezelés: labda, gyűrű

(az alapdarabok számtól

és mérettől függően

közös, csoportban

játszható népi játékok

tárgyaiként

is értelmet kaphatnak).


Fejlesztési

feladatok Tananyag

Ajánlott



Továbbhaladás

feltételei

A

megfigyelőképesség

fejlesztése.

Az ábraolvasó

képesség fejlesztése.

A rajzi

kifejezőkészség

fejlesztése.

A megfigyelés

utáni ábrázolások

gyakorlati

szerepének

tudatosítása.

A síkbeli

ábrázolás elemei:

a vonalfajták

(egyenesek,

görbék,

vékonyabbak,

vastagabbak,

határolók és

felületkitöltők).

Egyszerű, vonalas

magyarázó rajzok, szerelési

útmutatók nézegetése,

megbeszélése.

Egyszerű vonalas magyarázó

rajzok készítése (pl. Mit kell

becsomagolni a

kirándulásra?).

A vonalfajták ismerete.

Egyszerű magyaraázó rajzok

megértésére legyen képes..

A kooperáció

fejlesztése.


fejlesztése.


fejlesztése.

Testbeszéd és

mimika.

Grimaszok és szerepek:

egyszerű maszkok (pl.

papírzacskók kifestésével)

készítése adott mese

dramatizálásához.


18

A logikus

gondolkodás

fejlesztése.

A kooperáció

fejlesztése.

A vizuális

kommunikációs

képesség fejlesztése.

Piktogramok

csoportosítása.

Szimmetrikus

elrendezés.

Különféle típusú

piktogramok gyűjtése,

halmazokba rendezése.

Saját piktogramjaink.

Az osztály igényeinek

felmérése.

Projektfeladat.

Egyszerű jelek tervezése,

elkészítése és közös

elhelyezése az osztályon

belüli eszközök, anyagok

rendszerezésének

megkönnyítésére –

csoportmunkában.

A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ MINIMUM EREDMÉNYEI

a) Képes korának megfelelő, felismerhető ábrázolást készíteni, különböző technikákkal.

b)Képes a színek felismerésére, megnevezésére, színek keverésére, színhangulat

megörökítésére.

c) Képes az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és

eszközhasználatra, a felszerelését önállóan rendben tartja.

d) A képalkotó tevékenységek közül képes legalább a személyes ént kifejező alkotások

létrehozására.

e) Alkotótevékenysége és látványok, műalkotások szemlélése során képes néhány forma, szín,

vonal, térbeli hely és irány használatára, illetve felismerésére.

f) Tisztában van a szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségekkel.

g) Képes látványok, műalkotások néhány perces szemlélésére.

3. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 55 heti óraszám: 1,5







Ajánlott


Módszertani

javaslatok

Továbbhaladás

feltételei

A beszédkészség, a

szóbeli szövegalkotás és a

megértés

A képmező.

Kompozíció különféle

formátumokban.

Személyes indíttatású

témákról készített képek

síkon.

Képes legyen munkájához

felmérni a rajzlap

nagyságát, formátumát.

19

Fejlesztése. A vizuális jelenségekkel


gazdagítása.


fejlesztése.

Az elhelyezés indoklása

(pl. álló, fekvő

téglalapon).

A képmező formájának,

állásának lehetséges

módozatai, jellegze-

tességei, adott választás

megfigyelése

műalkotásokon, családi

eseményekről készült

fényképeken.

A vizuális művészeti

szókincs gazdagítása.


fejlesztése.

Műalkotástechnikák:

kő-, agyag-, bronzszobor,

olajfestmény, akvarell.

Lehetőség szerint eredeti

tárgyakon bemutatva.

Ismeretek gazdagítása, a

megismert műalkotások

technikájának azonosítása.

A műalkotásokkal

kapcsolatos vélemény

önálló elmondására

legyen képes.


fejlesztése.

A vizuális

kifejezőképesség

fejlesztése.



tudatosítása.

A beszédkészség, a

szóbeli szövegalkotás és a

megértés fejlesztése.



Az elbeszélő ábrázolás, a

lényeges mozzanat

kiemelésének képi esz-

közei.

Történetmesélés

képekben.

Illusztrációk, sorozatok,

közös képeskönyvek

készítése lapokból

láncmesékhez.

Időrend, fontossági

sorrend, kiemelési

választások képi eszkö-

zökkel.

Beszélgetés

képregényekről.


Egyetlen képbe sűrített

történet a

művészettörténet példái,

középkori

bestiáriumokból állatok

életével példálózó

ábrázolások, alkalmas

fotók megtekintésével,

beszélgetéssel.




kialakítása.

A vizuális esztétikai

jellegű preferenciák

érvényre juttatása.


fejlesztése.


fejlesztése.

Képzőművészeti élmény,

műalkotás újraértelmezése

– nem a másolás

szándékával.

Személyes választás

alapján, a művek

részleteiből kibontakozó

érzelmi hatásra építve

önálló képek, szobrok

alkotása (a főfigura

gyerekkorból, a

mellékszereplők

mindennapjai

elképzeléséből fakadó

belső képek alapján).

Kísérletek a képpel való

azonosulás élményének

felismertetésére.

Vizuális jelenségekkel


A jellemző nézet és

forma.

Elöl- és oldalnézet

megfigyeléssel, témába

Az elöl- és oldalnézet

megkülönböztetésére

20

gazdagítása.

Ismeretszerzés.


fejlesztése.


fejlesztése.

A vizuális memória

fejlesztése.

Formaredukció,

egyszerűsítés foltra, a

felület betöltésének

eszközei.

A folt határai:

körülhatároló és je-

lölővonalak.

ágyazott képi kifejező

feladatokkal.

Pl. Eltévedt sünit találtunk

az iskolaudvaron.

(Kíváncsian figyelő

gyereksereg hátulról.)

Vízi madarak

megfigyelése a tópartról.

Az állatkerti látogatás

mozzanatainak

felelevenítése.

legyen képes.

Amegfigyelőképesség

fejlesztése.

A rajzi kifejezőkészség

fejlesztése.

Megfigyelés, modell

alapján történő ábrázolás.

Virágtanulmányok

(egyszerű, karakteres

formák, pl. tulipánok).

Feladatsorok a vizuális

kommunikáció

tanulságainak

beépítésével.


fejlesztése.

Közvetelen tapasztalás


Mozgás.

ÖKO: A mozgás

fontossága, az egészséges

életmód.

Kétfázisú

mozdulatvariációk

ceruzán felpöndörített

lapon megelevenedő

animáción (súlyemelő,

ugrálókötelező, vadászó

macska stb.).



Ajánlott



Továbbhaladás

feltételei





kultúrájával, népha-

gyományaival.


fejlesztése.

A konstruálóképesség

fejlesztése.



bővítése.

Tárgytervezés,

tárgykészítés.

Tárgyak funkciója.

Alak, szín, minta, anyag.

Egyszerű tárgyalkotó folyamat:

terv, elkészítés, használat

(eredmény).

Agyagedény készítése.

Lapokból szabásminták,

anyagszükséglet.

Díszítés nyomhagyással.

Figurális agyagedény (régi

fazekasedények

összehasonlítása

a maiakkal).

Tapasztalás útján szerzett

ismeretek.

A vizuális technikákkal


bővítése.


fejlesztése.

Csomagolóanyagok,

papírfajták. A

papírmegmunkálás

lehetőségei: nyomatok,

kollázsok, papírmetszetek.

Csomagolóanyagok készítése a

tárgyak elajándékozásához.


fejlesztése.


Lakásbelsők.

Tárgyalkotó folyamat az

ötlettől az elkészítésig,

Lakásbelsők régen és ma,

személyes élmények, idős

emberek, különleges, érdekes

21

fejlesztése.

A beszédkészség, a szóbeli

szövegalkotás

képességének fejlesztése.

kipróbálásig.

Méret-anyag közötti

összefüggés felismerése.

Színek szerepe az emberi

környezetben.

otthonok, épületek.


fejlesztése.



ismerkedés más népek

korok kultúrájával,

hagyományaival.

A tárgyak anyaga.

Természetes és

műanyagok.

ÖKO:: A természetes

anyagok használatának

előnybe helyezése a

műanyaggal szemben.

Játékszerek régen és ma

(néprajzi gyűjtemények,

szabadtéri múzeumok

berendezési tárgyai).

Különböző kultúrák játékszerei.

Természetes anyagokból

készíthető játékok.

Anyaggyűjtés, anyagismeret,

anyagszükséglet és -

megmunkálás – játékkészítés.



Ajánlott



Továbbhaladás

feltételei




Növények kör-

nyezetünkben.

ÖKO: A növények

szerepe az ember

életében.

Virágóra rajzolása, készítése.

ÖKO::

Virágos növények ültetése

közösen cserépbe vagy szabad

földbe az iskolaudvaron. A

rendezés: a növények egymás

mellé ültetésének rendjét a

virágok kinyílási sorrendje adja

meg.

A vizuális kifejezéssel


gyarapítása.


fejlesztése.


fejlesztése.

Formaredukció,

foltredukció emblémák

készítéséhez

Egyszerű természeti vagy

mesterséges forma

ábrázolása elől és

oldalnézetből.

.

Virágtanulmányaikat alapul

véve foltredukcióval emblémák

készítése.


fejlesztése.


fejlesztése.

A vizuális

kifejezőképesség

fejlesztése.


fejlesztése.

Útvonalrajz.

Kép és szöveg együttes

alkalmazása.

Virágmotívumok

felhasználásával

meghívókártyák tervezése csa-

ládtagoknak az osztályban

rendezett eseményekre,

útvonaltérképek beépítésével az

iskolát ritkán látogató

meghívottak tájékozódásának

megkönnyítésére, ábrákkal

értelmezve a sarkalatos

pontokat.

22

A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ MINIMUM EREDMÉNYEI:

a) Képes legyen egyre tudatosabban használni alkotó munkáiban a vizuális nyelvet, képi és

plasztikai kifejezőeszközőket.

b) Alapfokú színismerete legyen.

c) Képes legyen műalkotásokkal kapcsolatos élményeit megfogalmazni.

d) Képes legyen vizuális jelek, ábrák, magyárázó rajzok megértésére.

e) Egyszerű tárgyak tervezését, készítését meg tudja oldani. Forma és rendeltetés viszonyának

felismerésére képes legyen.

f) Ismerje lakóhelye néhány nevezetességét.

4. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 37 – heti óraszám: 1







Ajánlott



Továbbhaladás

feltételei



gazdagítása.


fejlesztése.

Ellentétek:

színkontraszt, vonal-

kontraszt.

Összetett vizuális minőségek

tárházának bővítése,

használata kifejező jellegű

alkotásokon.

Ismerje a

színkontraszt és

vonalkontraszt

fogalmát.



gazdagítása.


fejlesztése.

A kifejezőképesség

fejlesztése.


fejlesztése.

Kiemelések: Forma- és

színminőségekkel,

elhelyezéssel, mérettel,

vonal- és

foltminőségekkel, kont-

rasztokkal.

Sötét-világos, hideg-

meleg színek.

Egy ismert történet

fordulópontjának

megjelenítése, kiemelve a

legfontosabb szereplőket

forma- és színminőségekkel,

elhelyezéssel, mérettel, vonal-

és foltminőségekkel,

kontrasztokkal.

Sötét-világos, hideg-meleg

színek.


A vizuális kifejezés

eszközeinek tudatosítása.

Vizuális kifejezőképesség

fejlesztése.


fejlesztése.

Csendéletek.

A képi komponálás.

Szimmetria, egyensúly

és feszültségkeltés.

A kifejező szándéka szerint

választott vizuális elemek,

eszközök, technikák.

Színismeretek összefoglaló

áttekintése: hideg-meleg vagy

hőfokkontraszt, sötét-világos

vagy fény-árnyék kontraszt,

minőségi kontraszt (tiszta szín

fehérrel való törésével),

mennyiségi kontraszt

Színek: hideg, meleg,

sötét, világos

megkülönböztetésére

legyen képes. Ismerje

az alap- és főszíneket.

23

(a színek képen belüli

szerepeltetésében), kiegészítő

vagy komplementer

színkontraszt (vörös-zöld, kék-

narancs, sárga-ibolya).

A hattagú és a tizenkét tagú

színkör.

Ismeretszerzés.


fejlesztése.

Művészeti technikák.

Vizuális minőségek

ismerete, használata.

A technikák bemutatása

lehetőség szerint valódi

tárgyakon: falfestmény,

fafaragás, zománc.

A vizualitás nyelvének

használatára legyen

képes.


fejlesztése.



fejlesztése.



tudatosítása.


szókincsének gazdagítása.

Közvetlen tapasztalás útján

szerzett ismeretek.

Szépirodalmi

illusztrációk készítése

montázzsal.

Formaátírás, színváltozatok,

képi megszemélyesítés mon-

tázzsal (különleges lények,

különleges külsők).



fejlesztése.



fejlesztése.




szerzett ismeretek.

Képzettársítások.

Egyedi rajz,

sokszorosítógrafika.

Bevezetés a grafika műfajaiba.

Művészi példák nonfiguratív

részleteinek továbbrajzolása.

Tárgybábok tervezése

használati tárgyak

leképezéseinek felhasz-

nálásával.


élményszerű találkozás, a

látvány élvezetének

kialakítása.


szövegalkotás fejlesztése.

Műalkotások elemzése,

tetszésnyilvánítás

indoklása.

Vizuális szimbólumok.

Természeti látványok,

hétköznapi képek és

természetet ábrázoló

műalkotások.

Alapvető vizuális

szimbólumok.

Különleges lények, melyek

több lény tulajdonságait

egyesítik: griff, sellő, szfinx,

kentaur.

Műalkotásokról

néhány mondatos

vélemény előadására

legyen képes.

A belső képzetek

gazdagítása.


fejlesztése.


fejlesztése.



Tárgyak jellemző

nézetei a térbeliség

megfigyelésével.

Nézőpont takarás,

lejjebb-feljebb. Térbeli

helyzet.

Lépték.

Világos alapon körbeforgatott

állatszobrok megfigyelése,

árnyékuk változása.

Óriás leszek, Vonallá

soványodom –

árnyékkísérletek a napfényes

iskolaudvaron, sportpályán.

(A bábkészítéssel

összefüggésben.)

24



Ajánlott



Továbbhaladás

feltételei

A konstruálóképesség

fejlesztése.


fejlesztése.


fejlesztése.

Bábkészítés. Óriásbábok készítése papírból,

egész alakos emberi figurák,

túldimenzionált méretű,

parányi lények (pl.: rovarok).


Ismeretszerzés.

Ékszerkészítés.

Fonás, madzagszövés,

gyöngyfűzés.

ÖKO:Természetes

anyagok használata az

ékszer készítéshez.

Mi mindenből készülhet

ékszer? – anyaglehetőségek az

igazgyöngytől az elefántfűig.

Jeltárgyak: karikagyűrű, párta,

széki kalap stb.

A fantázia fejlesztése. Az alkotóképesség

fejlesztése. A manuális készség

fejlesztése.



ismerkedés más nemzetek

és etnikai kisebbségek

kultúrájával,

néphagyományaival. Az

etikai normák iránti

fogékonyság és az

értékőrző magatartás

fejlesztése.

Egyéni igények, stílus és

hagyomány.

Testek és sík formák

összeépítése, újak

alakítása.

Varázserejű, sokfunkciós

tárgyak készítése különleges

küldetésekhez: mindent látó

nagyító, távolbalátó sisak

rostéllyal, útjelzők, iránytűk.

Különböző kultúrák

gyöngyfűzési, gyöngyszövési

jellegzetességei.

Lehetőségek: színnel,

formával, számossággal

operáló vizuális ritmusok

kialakítása a kétágú

gyöngyfűzesek egyéni útjain.

Testékszerek, testfestések,

divatjelenségek és ezek

eredete.


fejlesztése.


szerzett ismeretek.


szókincsének gyarapítása.

Az építészet

kifejezőeszközei: méret,

tömeg, tagoltság, anyag,

környezet.

ÖKO::A természet és az

építészet viszonya.

Természetbarát ,

anyagok felhasználása

az építkezéseknél.

Természetes és organikus

formák, valamint épületek

megfigyelésével jellegzetes

népi építészeti példák,

épülettípusok.

Agyagvár részeinek

elkészítése páros, ill.

csoportmunkában, a részek

középkori várossá illesztése,

terepviszonyok, tereptárgyak

elhelyezése (lehetőleg külső

térben).

Rajzos épülettervek az

agyagvárhoz.

25



Ajánlott



Továbbhaladás

feltételei




fejlesztése.

A vizuális

kifejezőképesség

fejlesztése.

Térképrajzolás. Külső térbe készített közös

város térképe és

továbbgondolása társasjátékká

megadott szabályok alapján.

Alapfokú

térképismeret.


fejlesztése.


fejlesztése.


szövegalkotás fejlesztése.

Ismeretszerzés.

Plakát és betű.

Kép és szöveg.

ÖKO:

Természetvédelem-mel

kapcsolatos plakátok

készítése..

Példák a plakát történetéből.

A figyelemfelkeltés eszközei a

plakátokon.

Beszélgetések a plakátokról:

milyen típusai vannak (csak

szöveges, kép és szöveg

együtt, közérdekű plakátok –

pl. eboltásra felhívás,

kulturális hirdetések,

árureklámok stb.).

Melyik plakát kinek szól? (Ki

a célközönség?)


Az empátia fejlesztése.


fejlesztése.

A vizuális

kifejezőképesség

fejlesztése.

Tárgykészítést, új

technikát bemutató

ábrasorok értelmezése.

Egyszerűen kivitelezhető,

alacsony eszközigényű

munkák lépéseinek megfejtése

és követése a kész tárgyig,

páros munkában.

Egymás tanítása magyarázó

rajzok utasításainak

kiegészítéseivel.

Képes legyen

ábrasorok

leolvasására,

értelmezésére.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN

a) Életkorának megfelelően képes az alkotó, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok

értelmezésére.

b) Képes a tantervben meghatározott alkotási tevékenységek közül legalább a következőkre:

élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készítése; egy

tárgy modell utáni ábrázolása, jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása.

c) Képes az újként megismert anyagok és eszközök tekintetében az alkotó tevékenységnek

megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználatra.

d) Alkotó tevékenysége során képes a legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és

irányok, illetve komponálási módok használatára, ezeket az ismereteit látványok,

műalkotások olvasásába is be tudja építeni.

e) Felismeri a szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti

különbségeket (pl. festészeten belül: arckép, csendélet, tájkép).

26

f) Korának megfelelően képes látványok, műalkotások néhány perces szemlélésére és

megfigyeléseinek, gondolatainak, érzéseinek elmondására a tantervben meghatározott

legfontosabb fogalmak használatával.

g) Színtani ismerete kiterjed az alapszínek, fő és mellékszínek, hideg-meleg és kiegészítő

színek ismeretére.

A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

A rajzórai munka során kitüntetett szerepe van a tanulás folyamatát kísérő, a tanulók

fejlődését segítő formatív értékelésnek, a biztatásnak, a fejlődést segítő kritikai

észrevételeknek. Ez szinte kizárólag szóbeli, de a tanár gesztusai, mimikája is fontos tényező

lehet. Lényeges, hogy a gyerekek megőrizzék a kezdeti motiváltságot, hogy örömteli legyen

számukra az alkotás, hogy „játszva tanuljanak”.

A szóbeli értékelés általában a tanító feladata, de már a kezdeti szakaszban kérjük ki a tanulók

véleményét is munkáikról.

A tanulói munka év végi szummatív értékelése a munkafolyamat (a fejlődés) és a „végső

produkció” (az aktuális teljesítmény) alapján történhet. Az értékelés a tanuló aktuális

teljesítményét, fejlettségét veti össze az elvárható, a kívánatos normákkal, fejlettségi

kritériumokkal. Erre vonatkozóan a Továbbhaladás feltételei adnak támpontot az értékelést

végző tanítónak. Az értékelés akkor éri el célját, ha segíti a tanulókat a velük szemben

támasztott követelmények megértésében, esetleges hibáik, hiányosságaik javításában,

önmaguk fejlesztésében.

TANKÖNYV JAVASLAT

A képzelet világa 1., 2., 3., 4. osztályosok részére

A TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES TANESZKÖZÖK ÉS EGYÉB

FELTÉTELEK

Rajztábla rajzlap grafitceruzák akvarellfesték tempera (vagy akril) festék ecsetek

tus rajztoll filctoll pittkréta rajzszén Fixatív agyag mintázófa olló papírvágó

kés papírragasztó triplex karton hullámkarton lemez pauszpapír vizes alapú linó-

nyomó festék festékező gumihenger.

Feltétlenül szükséges: Jól megvilágított (lehetőleg természetes fénnyel) tanterem, vízvétel

lehetősége, elsötétítés lehetősége; az eszközök anyagok tárolásához zárható szekrény;

diavetítő vagy projektor; reprodukciók, művészeti könyvek, folyóiratok, diasorozatok.

Mesterséges formák (mértani testek, kézműves és ipari formál). Természetes formák

(termések, ágak, gyökerek stb.)

Továbbá a lehetőségek függvényében: videólejátszó + monitor; digitális fényképezőgép,

fényképezőgép-állvány, számítógép, printer, szkenner,CD lejátszó,

Rajz 1-4. osztály - benczur- · PDF filemegjelenítésével...

Documents

Transcript of Rajz 1-4. osztály - benczur- · PDF filemegjelenítésével...