RAELYNN BLUE 
A A nn  g  goo l  l  r r ó ó  z zs s a a  
Fordította: Alysia  
A rohanó taxik, az emeletes buszok morajlása és az ezek után rikoltozó gyalogosok fojtott lármája magához térítette ideltolódástól szenved lelkét. Evelyn alig hitte el, hogy újra Londonban van.
Lelkesedés cikázott végig a brén. A túlzsúfolt város sajátos zenéjével, étvágyerjeszt illataival, és hvös levegjével üdvözölte t. Az alkony  pírját ragyogó csillagok és fényes neonjelzések tarkították.
Külföldön, szilveszter éjjelén.  Megcsípte magát és elfintorodott. Igen, ébren volt. IGEN! 
 –  Maga Miss James? Miss Evelyn James?  –  A mély, rezonáló hang szinte meglepetésként érte, mert a zajos hely ellenére is hallotta. Libabr jelent meg Evelyn karján, mellkasán, egészen le a háromszögig a combjai találkozásánál, mely bizseregni kezdett. Csak egy férfi volt rá ilyen hatással. 
Liam Teutorigos, a Tudor Városi Ruházat tulajdonosa   –   és az ügyfele. Átható, kék tekintete a szívéig hatolt, felmelegítve t belül a csíps Londoni szél ellenére. Ébenfekete pantallójában, ropogósra vasalt, elefántcsontszín ingében és szemébe hulló, csokoládébarna hajával lélegzetelállító volt, mint mindig.  –  Abbahagynád ezt a hálószobás tekintetet? –  csattant fel.
 –   Ó, bizonyára örülsz, hogy látsz? –   mosolyodott el önelégülten Liam. Fertz és szexi, akár akarta, akár nem, akkor is beindította t a férfi. A köztük lév kémia félreérthetetlen és tagadhatatlan volt találkozásuk pillanatától kezdden.  –   Nem hagyhattad volna, hogy fogjak egy taxit a hotelig? Már
utaztam azeltt Heathrow-ba.  –   Karját összefonta a mellkasa eltt, hagyva, hogy a bröndje a csípjéhez dljön. Dudák harsogtak a fényes, fekete sportkocsira, mely elállta a forgalmat.   –  Te jó ég, ez a tiéd? 
Úgy pillantott hátra, mintha nem lenne benne biztos. –   Naná.  A lány a kocsi felé indult, mieltt még az emberek hívják a
rendrséget. Maga után húzva a bröndjét   ügyesen kikerülte a férfi kísérleteit, hogy elvegye tle. A fenébe azzal, hogy úriember akar lenni. Bemászott az anyósülésre, de még eltte hülyét csinált magából azzal, hogy a rossz oldalon akart beszállni  –  nos, nem a rossz oldalon, hanem
 
csomagolt, vágott rózsák. Az illatuk elnyomta a fényezett fa, és a rugalmas, új br szokásos szagát.   –  Mit keresel itt?  –  kérdezte, ahogy Liam lehajtott a sportkocsival a
 járdáról.   –   Nem egyértelm? Azért jöttem, hogy felvegyelek.   –   Nem egy zacskó áru vagyok, és nem is valami küldemény.    –  Minden bizonnyal nem –  mondta. –  Egy angol rózsa vagy.   –  Most már virágüzletet is nyitottál? –  kérdezte.   –  Természetesen nem. Az mind a tiéd –  felelte a férfi.  A lány szája tátva maradt. –  Azta.
Liam vállat vont. –  Hiányoztál, angol rózsám.  A lány felnevetett. A férfi elször kilenc hónappal ezeltt hívta t
Londonba, hogy megvitassák az üzleti tervét. Aztán felbérelte a lány amerikai üzletcégét, a CAKE-et, hogy foglalkozzanak a
ruhakollekciójának dél -amerikai  kampányával. Gyakran repültek, videótelefonáltak, üzeneteket váltottak és hívták egymást. A férfi lett a CAKE legfbb ügyfele, így a fnöke nem hezitált t visszaküldeni Londonba.
 –   Be kell fejeznem a nyári kollekció kampányát, vagy Mr. Silver megbíz valaki mást –  mondta a lány, ahogy elsuhant mellettük London városa. 
Liam felé fordította lenygözen kék szemét és önelégülten elmosolyodott.  –   Szilveszter éjjel van. Nem fogunk a munkáról  beszélni. 
 –  Szóval, mit fogunk csinálni? –  Szíve hevesen vert, tenyere izzadt a
***
 
De ami miatt igazán elakadt a lélegzete, ami igazán megérintette és elnyomott minden légzésre tett erfeszítést, ott feküdt mellette. A férfi  behajlított, izmos karja birtoklón simult a combjára, mintha azt mondaná, enyém  –  még álmában is eltulajdonítja. Emiatt esett le az álla és kezdett úgy száguldani a szíve, mint egy tehervonat, mikor felébredt. A meztelen Liam, ahogy haja szétterül a fehér párnákon, napbarnított, izmos teste, mely itt-ott kilógott a takarók alól. Mindezek olyan hatással voltak rá, hogy alig kapott levegt. Behunyta a szemét és kényszerítette magát arra, hogy beszívja az oxigént, majd lassan újra kinyitotta.
Igen.
Liam még mindig ott volt. Francba.  Minden szent nevére, hogy bújhatott végül ágyba Liammel  –  
megint?
Evelyn hangosan felsóhajtott, majd taszított egyet a karon, mely elzárta a menekülés útját. Minden alkalommal, mikor megmozdult, a férfi szorítása ersebb lett, mintha azt mondaná:  Nem engedlek el. 
Csupán néhány órája mondta ki ezeket a bizonyos szavakat, mikor kimerülten álomba zuhantak, de nem gondolta, hogy valóban komolyan is gondolta. Csinálták k ezt már az eltt is, de mindig alkalomszeren. Szóval mire ez a ragaszkodás? 
A legutóbbi alkalommal megígérte magának, hogy az lesz az ut olsó 
alkalom. Megrázta a fejét. Valami ebben a vonzó britben csapdába ejtette a józan eszét és több gallonnyi feromonba merítette, valamint csupasz, nyers vágyba. Nem fog érte bocsánatot kérni. Megérdemelte a  jó szexet, Liam pedig ezt nyújtotta. 
Most viszont mennie kellett.
 –   Mozdulj  –   mondta, sokkal erélyesebben, mint ahogy valójában érezte. Az ajka lehet, hogy kimondta a szavakat, de a benne tanyázó tz azt akarta, hogy a férfi egy újabb rétegnyi testht tegyen saját gyl vágyaira. 
Egek, hogy tehette ezt megint? Tegyél lóvá egyszer…   –  Nem –  motyogta Liam álmában.  Megint taszított egyet a karján. –  Engedj felkelni. Most.
 –   Nem, Evie. Feküdj még néhány percet.   –  Akkor szép kis aranyzuhanyban lesz részed… 
***
 
Liam lenyelte annak maradékát, amit mondani szándékozott. A szoba túlfelében a kandalló lángja már alig pislákolt, úgy zümmögött, mint a türelme. Evelyn gyakori látogatásai Londonba nagy izgalmat okoztak. Elhalasztotta a munkáját, csak   hogy láthassa. Elrepült a szuper-izzasztó Észak -Karolinába, hogy találkozzon a fnökével. Liam ruhakollekciója tetszett a délvidéki amerikai városoknak.  
De Evelyn –   bár az Államokban született, egy rózsa volt. Gyönyör,  barátságos és törékeny. Olyan kisugárzása volt, mely mindenkit rávett, hogy azt tegye, amit akar. Másrészrl azonban a puha, de kemény küls alatt létezett egy bizonyos elidegenedés és magányosság, mely a férfit kísértette. Érzelmek, melyeket sóvárogva rendbe akart hozni. Mikor nevetett vagy mosolygott, Evie megnyílt, akár egy rózsa, kisugározva a körülötte lévkre édességét. Elkezdett rá úgy hivatkozni, mint az rózsája. 
Bárcsak adna nekik egy esélyt.  A lány ujjával körberajzolta a jobb bicepszén lév tetoválást. A rózsa
 belül egy kisebb, fehér rózsát tartalmazott. A lány elmosolyodott.   –  Egyesített rózsa.   –   Nem, szerelmem. Az Egyesülés Rózsája.  A lány felhorkant. –  Mi?
Elvigyorodott az elutasításon. A tapintatlan kíváncsiságtól ragyogott mézbarna szeme. Igen. A találkozásuk napján ráébredt, hogy nem is élt igazán addig, míg a lány rá nem pillantott. Csak akkor és csakis akkor világította meg életét a jelentés, szándék és fény.    –   Az Egyesülés Rózsája Anglia címer - jelképe. Néha úgy nevezik,
hogy Tudor Rózsa –  magyarázta. Élvezte, ahogy a lány ujjai láthatatlan vonalakat rajzolnak a tetoválására.   –  … Vagy úgy, hogy Angol Rózsa.   –   Néha igen. –   Liam jutalomként egy gyors csókot nyomott az
arcára. –  A vezetéknevem a Tudor latinosított változata.   –   Tudor? Mint VIII. Henrik?  –   Kezét a férfi karja alá csúsztatta,
felemelte és a válla köré fonta. A kíváncsiságtól kissé érdes lett a hangja.
 
 –  Szeretnél még egy menetet? 
A lány hozzá simult és egyik lábát átvetette a férfi combján. –   El vagyok havazva. Le kell zuhanyoznom, aztán mennem kell.    –  Maradj.  – Liam kényszerítette a hangját, hogy nyugodt maradjon,
összeszedett, de minden erfeszítésére szüksége volt, hogy ne kiáltson fel mérgében. 
A lány ránézett. Tessék! A túláradó rajongás a szemében ellentmondott a szándékainak.   –  Mennem kell.
 –   Szilveszter van  –   mondta, és észrevette, hogy megemelkedett a hangja a szó hallatán. –  Majd holnap dolgozunk.
 –   Mr. Silver egyértelm volt. Meg kell csinálnom a tavaszi ruhakollekció reklámját, vagy többé nem utazhatok. –  Evie nem nézett rá. Úgy érezte, mintha a nap eltnt volna egy halom felh mögött.   –   Miért nem tudod elfogadni, hogy összetartozunk? –   Tökéletesek
voltak együtt.  A lány felkapta a fejét. –  Mi?
 –  Nem csak egy alkalmi szex partner vagyok.  –  Nem, ez nem ilyen. –  Eve-nek elakadt a lélegzete és a férfi vállába
temette az arcát. Érezte, hogyan remeg mellette. Máris bevéste magát a férfi lényébe. Ez csak egy újabb réteg volt. 
pedig élvezte.   –  Akkor mondd el nekem, milyen? –  kérdezte halkan.   –  Én… Nekem ki kell mennem a mosdóba. –   Nem várta meg, míg a 
férfi válaszol, hanem végigkúszott az ágyon, míg a lába le nem ért a márványozott padlóra. 
Liam sajgó büszkeséggel figyelte, ahogy eltnik a fürdszobában. A lány megolvasztotta kemény határait, és hatalmas lyukakat ütött érzelmi védvonalába. Nem kezdhet új évet anélkül, hogy a lány ne tudná meg, hogyan érez iránta igazából. Higgadtan, szinte egykedven játszott világjáró kapcsolatukban. Ma este mindent el fog mondani neki. Az ágy mellett ott várt az eljegyzési gyr. 
Igen, ennyire komoly volt.
***
 
A legtöbb hotel, amiben Evelyn megszállt londoni tartózkodása alatt ,
zsúfolt kis doboz volt. De ez a lakosztály, nos, olyan volt, akár egy kastély. Hatalmas és dekadens, a hely bizonyára több ezer fontba kerülhetett. Még a fürdszoba is ragyogott. Nem rejtzhetett az igazság ell. Hagyta, hogy megrepedezzenek a falai. Liam nem volt egy éve az alkalmi fiúja. Ez hirtelen történt. Az els találkozásuk után Evelynt
legyzte lezser, fesztelen és brit hencegése. A munkája miatt az egész világban megfordult. Ez nem adott neki idt a hosszú kapcsolatokra.  
Vagyis semmilyenre. Két óra múlva egy új év kezddik számára. A zuhanyból robajló
vízsugár ömlött ki, miután megengedte a csapot. Ahogy becsusszant a vízsugár alá, azon töprengett, vajon hogyan távozhatna leghatékonyabban, hogy visszatérhessen a folyó túloldalán lév 
kabinszer szobájába. Nem mintha annyira menni akart volna, de minél tovább maradt Liammel, annál nehezebb volt elválnia tle. Észak - Karolinában élt. A férfi itt élt a tó  túloldalán. A videótelefonálás ellenére nem bonyolódott távolsági kapcsolatokba. Az túl bonyolult.    –  Túl sokat gondolkozol –  vádaskodott Liam.  A lány ugrott egyet.   –   Megijesztettél –   biggyesztette le a száját, kezét hevesen kalapáló
szívére szorította.   –  Te pedig túl sokat aggódsz.
A vád végigsiklott nedves, szappanos testén. A férfi nagy, puha keze a hasára simult, körkörös mozdulatával éles, nyilalló érzést keltett egyenesen a csiklójában. Feltüzelte, lüktetett a vágytól. Liam csak még  jobban fokozta a testében a meleget minden egyes szirompuhaságú csókkal, amit a vállára nyomott. Ajka cuppant átnedvesedett brén. A férfi ajka felfelé kúszott a nyakán, majd vissza. Nagyon jó illata volt –   szantálfa és szex keveredve az levendula illatú szappanjával. Liam kemény testéhez húzta t –  acélkeménységéhez.   –  Te pedig nem gondolkozol eleget  –  felelte neki, egy hullám futott
végig rajta.  Csapdába esve a masszírozó zuhany és ers, vastag farka között,
 
hüvelykujja és mutatóujja között. Minden egyes húzástól lábujjhegyre kellett állnia. A férfi farka végigsiklott a fenekén, nyögést préselve ki  belle. Lélegzetének melegétl végigfutott rajta a hideg. Átvették felette az uralmat a reflexek, keze kinyúlt és valami szilárd után kapott. A zuhanyzó csempézett borításán landoltak. Liam felemelte a lány lábát, és kezét végigfuttatta a vádliján, fel egészen combjának fels feléig. A hátát harapdálta. A víz továbbra is zúdult rájuk, de Evelynt már átkozottul nem érdekelte.   –   Olyan elképeszt illatod van –   morogta Liam néhány vad csók
között.  Kezét a lány hajába temette, belemarkolt, a lány ettl csak
izgatottabb, csiklója még nedvesebb lett. Imádta, mikor a férfi  belefeledkezett az egyesülésükbe. Kétségei semmivé váltak rjít vágyának tüzében. Mind eltnt Liam ajkainak rohamában. Lenyúlt, hogy enyhítse éget sóvárgását. Folyamatos, körkörös mozdulatokkal simogatta szerelmi gombját, közben résnyire szkölt szemekkel a férfira nézett, aki lángra lobbantotta a vágyait. 
Liam belecsusszant nedves melegébe, Evelyn pedig megremegett hosszától. Puncija mohón szorította körbe a férfit. Körül zárta t bels izmaival, és mérhetetlen gyönyör futott végig Evelyn testén a férfi minden egyes döfésével.   –  Igen! –  Fejét hátra vetette az extázis hatására.  Olyan hihetetlen érzés volt. Olyan vastag, olyan hosszú, annyira
kitöltötte, Liam farka otthon volt benne. Liam oldalra billentette a fejét és megharapta a nyakát. Fogai szúrása forró brén újabb gyönyör - örvénybe taszította a lányt. Melleivel a nedves csempéhez nyomva, kihegyesedett bimbója megnedvesítve és érzékenyen, túlterheltek voltak az érzékei. A férfi húzta az idt, farkát ki- be húzogatta, duzzadt hegyével húzva a lány agyát. Halvány rózsaszín, mint egy virág szirma, végigsimított vele duzzadt csiklóján, mieltt újra elmerült volna  barlangjában. Egek, a férfi aztán tudta, hogyan töltse ki és késztesse sóhajra. 
 
Megértette minden mély döféssel, minden szellemes megjegyzéssel a telefonon, a szívéig hatolt.   –  Evie –  suttogta Liam és elengedte a haját.  Úgy mondta ki a nevét, mint egy imát, mintha minden alkalomma l
meg lenne áldva, mikor kiejti. Kezét lecsúsztatta a csípjére. Egyhelyben tartotta t a zuhany nedves csempéjének támaszkodva. Ráadásul ez kitn pozíció volt a behatolásra. Tempója gyorsult, és Evelyn felnyögött, ahogy az testének zúgása is felzárkózott hozzá. Édes isten! Nyögéseikkel és kiáltásaikkal társulva,  nedves testük csattogása visszhangot vert a zuhanyzóban. A benne lév zrzavar feloldódott. 
Addig folytatták ezt, míg el nem fogyott a meleg víz.    –   Evie  –   kiáltotta Liam, szorítása ersödött a lány csípjén, ahogy
vágya elhatalmasodott rajta. –  Élvezz! El! Nekem! 
 –  Még –  könyörgött a lány, orgazmusa lassan kiteljesedett. –  Liam! Elérte a csúcsot. A csempébe kapaszkodva sikoltott egyet a
gyönyörtl. Képtelen volt benn tartani és igazából rohadtul nem érdekelte. Mögötte Liam tovább folytatta nyaktör tempóját. Az utórezgések végig futottak rajta, percekkel késbb pedig Liam is elengedett egy mordulással. Szorítása egyhelyben tartotta a lányt, nem fájdalmasan, de nem engedte el. 
A lány gyönyörének hangja lassan elhalt; Evelyn hátra trte nedves haját. Pont az eltt, hogy Liamnek sikerült elakasztania a lélegzetét és elérnie, hogy még többre sóvárogjon. 
A hideg víztl felsikoltott. Liam köré fonta a karját, majd félre vonta t a vízsugár alól, hátát a hideg permet felé fordította. Gyengéden megcsókolta a lány fülét.   –   Szóval, vettem a bátorságot, és rendeltem szobaszervizt.
Rendeltem abból az ír vörös sörbl, amit úgy szeretsz, valamint ínyenc  burgert szalonnával. 
A lány válla meggörnyedt, kerülte a pillantását. –   Tudnál adni egy  percet?
 –  Persze –  felelte a férfi, és elhagyta a fürdszobát. 
***
 
tépni a törölközt. Most egyenes, göndör fürtjei az arcába hullottak, takarva ell az arckifejezését.   –  Miért mész el?  Jó okot akart. Nem kellett sehol lenniük. Szilveszter éjjel volt.
Minden alkalommal, mikor a lány elment, magával vitt egy darabot a szívébl. Egyetlen másik n sem bukkant fel a radarján. Londont elöntötték a csinosabbnál csinosabb dolgok, de egyik se volt olyan, mint Evelyn, t a közmondásos szénakazalban, üres emberek. És, mint az a t –  egyedi és ragyogó –  Evelyn a szívébe szúrt, pedig vérzett érte a szerelemtl.   –  Nem maradhatok.
Átszelte a köztük lév távolságot. –  Miért? 
A lány behunyta a szemét, majd lassan kinyitotta. –   Mit akarsz
tlem, Liam? Egy teljes kontinenssel távolabb élek. Nem maradhatok csak úgy…   –   Ssss  –   suttogta és átkarolta. Egy csókkal hallgattatta el. Aztán a
csók elmélyült, ezzel jobban hozzáférhetett a lány édességéhez. Nem tetszett neki a hangjában cseng félelem. Rettegett. Félt szeretni t.  
Ez csak még jobban ersítette szomját. Nem tudja csökkenteni az iránta érzett vágyát. Úgy sóvárgott a lányra, mint más egy jó borra, de ez több volt, mint egyszer nemi vágy. Evie egy teljes életet megváltoztató élmény volt számára.   –  Hadd legyek szinte. Szilveszter éjjel van. Nem akarok egy újabb
évet kezdeni nélküled.   –  Micsoda?  –  Úgy meredt az arcára, mintha valami idegen nyelven
 beszélt volna.   –   Szeretlek, Evelyn, az én Angol Rózsám –   vallotta be.  –  Tudom,
hogy szeretsz. Ne hagyd, hogy a félelem szétszakítson minket.    –   Szeretsz?  –   A lány a homlokára tette a kezét és kényeskedve
elvigyorodott. –  Most csak tréfálsz, ugye? 
 –   Jobban ismersz annál. –   A férfi a fiókhoz ment és elvette a  bársonydobozt. Evelyn tágra nyílt szemekkel figyelte, ahogy letérdelt elé. –  Légy a feleségem. 
Hitetlenség ült ki a lány arcára. Könnyek gyltek a szemében. –   Most komolyan mondod?
 
 –  Szeretsz.
 –  Igen.
A férfi átölelte, pedig hagyta. A digitális órán az világított, hogy 11:59 volt.  –  Tíz másodperc múlva új év kezddik. Azt  szeretném, ha az enyém lennél. Mondd, hogy az leszel. 
A lány az arcát kutatta.   –  10, 9, 8, 7, 6… –  számolt halkan Liam, kezébe szorítva a gyrs
dobozt.
 –  Az leszek –  mondta a lány. –  Igen. Liam mellkasában engedett a szorítás. A lány szerette! Ujjára
csúsztatta a gyrt.   –   Boldog újévet! –   suttogta, beleharapott a lány fülébe, majd a
fülcimpájába. Gyengéden megszívta, és azt suttogta. –   Menjünk, ünnepeljünk.