v. ÉVFOLYAM=2. SZÁM-1932. FEBR. 1.

SZf:KELY ISTVAN,a "Hyppolil" rendezője,

februárban két uj filmcf rendezBudapeslen

ÁRA 1 PENGéS I

•

,.================-================.,• •

EIBészUl1AZ ÚJ ESZTENDŐ ELSŐ MAGYARÉNEKES ÉS ZENÉS HANGOSFILMJE

CSÓKOLJ mE6 EDES I-RENDEZTE: GAAL BÉLA

Föszereplök:SOMOGYI ERZSI, RÖCK MARIKA,VASZARY PIRI, DAJBUKÁT ILONA,SITKEY IRÉN, ZALA KAROLA, SIMONMARCSA

RÓZSAHEGYIKALMÁN, SALAMONBÉLA, GÓZON GYULA, MÁLY GERŐ,PÁGER ANTAL, RÁDAY IMRE, GYER-GYAY ISTVÁN, GÁRDONYI LAJOS,SÁROSSY ANDOR és BOROSS GÉZA.

MEGJELENIKFEBRUÁRBANA

ROYAL·ftPOLLOBADts ft FOnumul1

GYÁRTOTTA ÉS FORGALOMBA HOZZA:

PLESS FERENC filmkölcsönzövállalataBUDAPEST, VIL, ERZSÉBET-KÖRÚT 24.

TELEFON: 35-2·87.

• •'-===============.===============.,

FILMMOVÉ$ZETI .ÉS TUDOMÁN'YOS FOL

V. ÉVFOlYAM. = 2. SZÁM. = 1932. FEBRUÁR 1.

Y'alpraállt a magyar

haílgasjllmgyá~tásAz új esztendő meghozta a magyar film úijászületését, a magyat'

hangosfilmgyártás talpmállítását és remélhetőleg megszilárdulását is. Azúj, esztendő eseményei meqerositették a magyar filmbe vetett bizalmat ésreményt és ha az utóbbi hetekben elhangzott kombinációk közül csak egyrész valósul meg, akkor is mondhatjuk: íme, semmi cLkadálya sem lehettöbbé a magyar filmgyártásnak! A tavalyi próbálgatások után megszübe-tett a hangos magyar híradó, láttunk az utóbbi hetekben egy-két igen jólsikeridt, érdekes magyar rövidfilmet, énekszámot, hegedűelőadást és egye-bet, a Hyppolit után pedig reméljük, hogy a folyarnatos magyar filrngyártás ideje végre elérkezett. Sok százezer pengő megtaJéarítás,t jelenta valutaszegény M agyat'Or,szágra, ha itt magyar beszéd és magya1' zeneelevenedik meg a vásznon. Sok száz magyar ember keresete állandósul,

. sok évi k,oplalás hozza meg a maga gyümölcsét és eredményét ...De jelenti d maqua» film a magyar filmszínházak újjászületését is.

A közönség egy igen tekintélyes része az idege~nyelvű filmek miatt kima-radt a mozgóképszínházakból. A magyar szó, a magyar szellem" a mCLgyarzene visszaviszi majd a mozgóképszínházakba a látszólag hűtlen közönsé-get és ez a teitriestüée, ez a közönségtoborzás természetesen előnyére válika nívós, az értékes külföldi hangosfilrneknek is. Mert az a közönség, a1nelya magyar szó és zene révén újból megszerette a filmszínházat és ismé-telten rajóngója lett a filmnek, nem fog majd disztitngválni magyar, ésnem magyarhangosfil'm között.

A magyar film, úh'ászületése így az egész rnagyar filmipar talpra-állítását jelenti. Am az újjáéledő magyar filmgyát·tást mentesíteni kellminden felesleges bürokratikus sallang tó l, 'ü.zleti szellemet, elevenséget,.üzleti gyorsaságot és rnegfelelő sajtóp1'opagandát kell beuezeini, ha CLztakarjuk, hogy a ezépen. indult kilátások meg is hozzák a várva-várt ered-ményt. Uzleti frissesség nélkül - búrokratiku» terheltséggel _. a mag?)ariilmgyártás ismét kátyúba reked, arni azután végzetessé válhatna. az egész,akcióra, amelynek sikeres és kedvező befejezése most már mindnyájunkérdeke és hőn kívánsága.

l

BOLVÁRY GÉZA: AZ EUROPAI FILMGYÁRTÁS CSAK ASAJÁ1' EREJÉRE TÁMASZKODHATiK

Iéma ~orában is ~ehezteltek

N a filmre a színpad hívei,akik a mozgóképszínházbana színház legerősebb ver-

1111111111111111111111 ~~~:~át~Sá~il~tt~k. r~~~~~~vászonraültetésén túl a színművek filmre-vitele által is törtetni kezdett irodalmiambicióval, az ősi szinház 'fogcsikorgatvanézett farkasszemet hatalmas konkur-rensével, az új filmszínházzal. A szín-pad- és a film egyre fokozódó versen-gése a hangosfilmmel elérte tetőfokátmert a filmtechnika legújabb csodája, ~beszélő film százszázalékos színház. Saj-nos, a hangosfilm, bármennyire próbál-kozik sajátos, egyéni, új műfajjal, mégjó ideig kénytelen a színpadi drámatur-giára támaszkodni és csupán hangtechni-kai tekintetben nyujthat mást, többetés érdekesebbet, mint a színház. A han-gosfilm kétéves európai múlt jában két-ségkívül találunk szép számmal olyan'filmprodukciókat, amelyek - bár lénye-gileg a színpad dramaturgiai törvényeialapján készültek - részleteikben, film-szerűségükben teljesen újat nyujtanak.A film természetében rejlő. gyors fejlő-dés különösen Németországban tapasz-talható és valóban sajnálatraméltó, hogya hangosfilm német mesterei, _:__ a maipolitikai és gazdasági viszonyok kény-szere miatt - redukált tempóban foly-tathatják csupán azt a nagyszerűen in-duló kultúrmunkát, amellyel forradalma-sították az egész világ filmgyártását. Ezidő szerint a berlini studiók kénytele-nek vagy szegényebb minőségű, vagykevesebb számú filmet gyártani, minttették ezt a múltban, amikor olyan ko-moly fogyasztóterületek, mint a régi mo-narchia, még nem voltak pénzügyileg el-zárkózva Németországtől.

Az amerikai film nem pótolhatja azeurópai filmhiányt. Említettem, hogyahangosfilm kénytelen-kelletlen it színpad '

nyomdokain halad és így szokta meg ez ta moziközönség is nálunk, a kontmen-sen. Ezzel szemben Amerika, amely nemdicsekedhet európai értelemben vett szín-házi kultúrával, nem tudja kielégíteni amozipublikum megszokott hangosfilm-igényeit. Az amerikai filmek egyre ha-nyatló sikereinek magyarázata ezen aponton keresendő. Manapság már nem ele-gendő egy szép arc, egy kedves' m~~91;yafilmen. A közönség megúnta a jőlöltözött,jólfésült 'amer~kai sztárokat. Művésze-ket és művészetet aka?'. A némafilm ide"jében az amerikai gyárak még megtehet-ték azt, hogy egymásután hódították elaz eurónai nagy fÜmművészekét,· mamár azonban a nYelvi. ak.addlyok, majd-nem lehetetlenné _teszik Amerikának ezta sakkhúzását európaik~nkurrenseiyelszemben. A hollywoodi filmdebacle okatehát ismeretes,' de' a probléma meg-oldása még messze az ismeretlenségbenködösködík. _ , ..

Az elmondottak alapján tehát az a re-zümé, hogy .az európai filmgyártá.s~a]~önereiére ke~~tárn;aszkorln.ia: Ebből a gya-korlati elvből egy szűkebb kövétkezte-tést is vonhatunk. Vagyis:' Magyar,Oi:-szág í:á van utalva saját 'nemzeti film-gyártására;. annál ,is ülkább,'inert .meg-gyöződésem szerint idehaza a gyártásilehetőségek maximuma áll' rendelkezés-ré. Természetea azonban" hogy' folyama-tos _magya,r hangosfilmgyártás 'csakisnémet, francia vagy', olasz verziős ala-pon, képzelhető el, :m~tőleg lehet" rentá-bilis'. A Hunnia-filmgyár berendezéseaz itt legutóbb készűlt film olyan k~cseg~tető pozitívumok, amelyeket, nem szabadmost már kiaknázatlanul hagyni. A ma-gyar filmtehetségek világszerte bebizo-.nyították hozzáértésüket és bár .külföl-dön babért aratnak és arannyal fizetikőket, alkalomadtán ~ velem egy ütt ---;,szívesen jönnének haza, rogy itt gyümöl-csöztessék mindazt, amit idegenben hosz-szú évek gyakorlata alatt megtanultak. ,

2,

Lohr Ferenc, a Hunnia-fiJmgyárismertnevű hangmérnöke, január 8-ánelőadást tartott a rádióban "A han-gosfilm és a közönség" címmel. En-nek az' előadásnak akivonatát aláb-

. biakban közöljük:

, A HANGOSFILM Es A KOZONSEG

LOHR FERENCokl. gépészmérnök, a Hunnia-filmgyár

hangmérnöke :" ,

,<

közönség ízlése annyiraváltozó és a krrtika oly élesszemmel bírál, hog~' nehéz

,olyan filmtémát adni,

111111'111JIIIIIIIIIII amely,'biztos sikert jelent.r l Mégis, ha a sok vélemény-

re megoldást' akarunk adríí, akkor első-sorban a film meséjéről,' másodsorbanpedig 'a technikai részről kell beszélnünk.Ez' ugyanis az a sorrend, 'amely általában a közőriség szemszoge. .'Filnitémát csak' olyanÍró adjon, aki

a mai ötletes é,s' technikailag felkészült,tempókhöz szokott, sportoló embertípustismeri. Eit";:t JÓ 'fílmmesét olyan ren-dező veg~e a' kezébe, aki nemcsak a ve-zető 'rnotívümot fi'gyeli folyton, .:_ aminem nagyon "é-gysz~rlí dolog, ha a de-korációk szerinti felvételi rendszert vesz-szük figyei'émp~l"':':":'hailetn az egész film-technika "és' hatások 'ismeretében 'választ-ja' kl ~s';vezeti a' szinészek legapróbbmozdulatáit is.' 'Elismerjük, 'hogy száz-féle: érdeket nehéz összeegyeztetni és a'drárnatúrgiaí;' szinészi, operatőri, dísz-letépitéazi;' hang'mérnökí '.véleményekétközös plattformra hozni,' azonban csakisnagy'kvalitás~król lehet szó ott, ahol '~mái ember bítálatával állunk szemben

'A fotográfia' és a háng' .,'. bármily rnű-vésii légyen is'-: csak másodrendű a kö-zönség éWtt: A" jelentegi filmtechnikameg azzal' isi bíztosftarií kív,ánJa a foly-tonos változatosságot, 'högy 'más-más 'né-zőszögböl" fot6graffrlt' képeket mutat beegymás után és' átbt'á]' képeket a közelifelvételekkel (premier "plan) váltakozvahozza, A jelenetek egymásutánja azonbannem egyszerű' kérdés és külön szakértőkell hozzá, aki 'logikus összefüggés alap-ján "vágja" a filmet ("Cutter") . A fon-tos 'ai, hogy ne csak 'a mese legyen vál-tozatos, hanem a kép is mozogjon 'állan-

dó~n, mert a mozgás a film lényege. Mamár nem lehet egy dalt úgy elénekelte tn ia filmen, mintha pödiumra való jelene-tet akarnának közvetíteni, - ezt ma mára filmgyárban próbafelvételnek hívják -mert az megállítja a mesét és a közön-ség nemzeneértö része ezalatt unatkozik.

Dacára annak a korlátozásnak, amelya szinésznek . nem ad teljes mozgásí ésbeszédlehetőségeket, mégis olyan iIluziótkell adni a filmnek, amely ezt a játék-szabadságot nem köti meg.

A fotográfia hatásvilágításokkal tö-rekszik a hangulatokat megadni és mint-egy fényekkel érzékeltetni a lelki tulaj-donságokat is.

, A hang pedig nem arra való, hogy jól-rosszul érzékeltesse a beszédet vagy ze-nét, hanem arra, hogy hangulatokat te-remtsen és ezzel a helyes akusztikai di-menzióval gazdagítsa a benyomásainkat,

Ajtócsukások már nem érdekelnek ben-nünket, ellenben ügyes hanghatásoknaksok. előnye lehet a film sikerének eléré-sére.

A -filmet előhí vó és kopírozó labora-tóriumnak is nagy szerepe van, nemcsaka kép; hanem a hangrninöségét és szí-nezését illetőleg is. A legszebb hang-felvételt is el lehet rontani előhívássalés kopírozással, Ez az intenzitásos hang-fotografálásnak a legnagyobb nehézsége.Ha azonban a film maga teljes precizi-tással el is készült, akkor a moziberende-zéstől függ annak a további sorsa. Saj-nos; jó leadókkal nem nagyon bővelke-dünk .és minden mozgősaínházban másés más ugyanannak a filmnek a hangja.Innen van az, hogya kényes hegedű-felvétel jól hangzik az elektrotechnikai-lag és akusztikailag helyesen épített film-színházban, míg egy másikban recseg ésélvezhetetlen, Ezeket a technikai nehéz-

3

~,~,--------+.~~~~~------~~W.

ségeket a közönség nem látja, csak érzi,hogy valami baj van és vagy a hangos-filmet szidja, vagy olyan dologba magya-rázza bele a hibát, amely nem okaannak.

Az idegennyelvű filmekre alkalmazottmagyar felirat nem a jövő megoldása.Mínek a hangosfilm, ha meg kell ma-gyarázni és el kell rontani betűkkel aképet? Az úgynevezett »erzionáui« meg-oldása már rövid idő kérdése. A verzio-nálás azt jelenti, hogy az idegen beszé-

det magyar beszéddel' helyettesítjük. Ajövő kérdése a plasztikus fil1n, esetleg -azélethű színes hangosfilm és a filmnekrádióval való együttműködése. A film-grammofon már csak gyártásra vár. Atávolbalátás fejleszté e óriá i terrénumlesz a filmnek rádión való továbbitásaszámára.

Ennek a fejlödésnek az útját a közön-ség ízlése és igényei, de nagyrészt a.gazdasági lehetőségek fogják megjelölní.

FARAGO DEZs6 GYÖRGY:

MIT HOZOTT Es MIT VITT EL A HANGOSFILM?1:;::===:;1 inden újnak van jó oldala

M és az újdonságban is vanrengeteg, ami rossz. Ahangosfilm a "némapár-

1111111111111111111111'

tiak" szempontjából sokmindent vitt el a film egé-

ről: 1. Megszűnt teljesen a "zik-zak" vá-gás. Az a vágási forma, ahogyelsőízbenMosjoukine dolgozott a "Titkok házá-ban" és a "Karneval gyermekében". Bi-zonyára emlékezetes még, ahogy Mcs-joukine a tempót érzékeltette. Alig párkockát vágott gyors változatossággal ésezzel szokatlan tempót és izgalmat ért el.Ez meg zűnt, mert a hangvágás nehéz-kes és az ominózu 24 kccka (amely aképleadó lencse és a fotócella közötti tá-volság) nem enged ilyesmit.

2. A hang tökéletessége megkívánja alegnagyobb gondot és n m engedi, hogya kép érvényesüljön. A mai felvételeknagyrésze nélkülözi a vizuális mozgé-konyságot.

3. Ninc többi kézígép! (A "FrauleinElse" cimű Elisabeth Bergner-film tánc-jelenetét úgy fotografálták, hogy az ope-ratőr a vállára szíjazta a kis Bell andHowelljét és ő táncolt Bergnerrel. Ez-alatt a kézi felvevő dolgozott.) Mert kézi-gép nem képzelhető el moiorileus meg-hajtással. (Pláne a Tobis-Klang hanghoz3 fázisú motor kell.)

A legnehezebb szerepe a rendezőneTcvan a hangosfilmnél. Teljesen ki van

szolgáltatva a színésznek. Ha a szin észa próba alkalmával jól beszélt és játszott,a felvétel közben a játék hevében letér-het a helyes útról és a rendező nem szól-hat bele. Számtalanszor előfordul az is,hogya ,színész szöveghibát csinál, amitcsak a vetí tésnél vesznek észre.

Ezzel szemben a hangosfilm egy olyanelőnyt hozott, amely kárpótol mindenveszteségért : a hangot! Megszűnt a ki-sérőzene, amely bizony sokszor nem vá-gott a film tendenciájávaI. A legnagyobbelőnye azonban az, hogy a tulajdonképenipublikum számára lehetövé tette az er -deti zene élvezését. Mert tudvalevő, hogyaz igazi filmszínházi közönség nem apremierszínházban gyűlik össze, hanem amásodhetes é kis mozgókban. Az ilyenkisebb mozgókban egy árva zongoristakénye-kedve szolgáltatta a "megfelelö"zenét. A hangosfilm pedig a széles réte-gek között is ugyanazt a zenét adja,mint az elite közönség fiJmszínházában.. And last, but not least: a legnépsze-rűbb műfajt terjeszti a hangosfilm, azta műfajt, amely a közönség legkedve-sebbje - az operettei.

Végül pedig több a jókedv, a mosolyazóta, amióta hangosfilm van. Las anegészen kihalnak a vámpír és egyéb haj-meresztő drámák és helyüket elfoglaljaa kedves, zenés Micky Mouse, a gassen-hauer, a dal, a jókedv - lOO%-osan be-szélő éneklő, táncos hangosfilm.

+---------~.~~~~,~------~.LAJTA ANDOR:

ELFELEJTETT FILMNAGYSAGOK

hangosfilrnkultúra napról-napra újabb és újabb sztá-rokat vet felszínre. A maiközönség gyorsan veszi ke-gyeibe ezeket az új film-hírességeket, a kinemate-

gráfiarég{ művelői azonban sokszor ösz-szehasonlítják ezeket a régiekkel, azok-kal, akik a filmkultúra kezdőkorában,majd az azt követő 15-20 éven keresz-tül az egész világon az érdeklődés közép-pontjában állottak. Harmincöt évvel ez-előtt indult nódító útjára a film, a moz-gókép; az élőkép komoly technikai meg-oldása csodálatba ejtette az akkori vilá-got, amelyet még lekötött a technikaihaladás és amely még lelkesedett mindenújért, amit az emberi fantázia addig elsem képzelt. És ebben a ma már roman-tikusnak - sőt klasszikusnak látszó-filmkorszakban tűntek föl a film nagy-jai, a film klaszikusai, akik ma csak azemlékezeté. Ki is emlékeznék a régi ne-vekre, amikor a filmplakátok a mai nagysztárokat hirdetik; a mai generáció aWilly Fritschekért és a N agy Katókértlelkesedik, a Dietrichek sex-appealje amai ideál, pedig valamikor mások voltakaz ideálok, a vágyak-vágya ...

A háború előtti filmművészet egyikleghíresebb és legkedveltebb sztárja voltDorrit Weixler, az akkori Anny Ond ra,bűbájos leány típus, lelógó kontyával. mat-rózruhájával, üdítően kedves gyermekialakítóképességével. Weixler azonban né-hány év után letűnt a filmről. Gyógyít-hatatlan betegség támadta meg, kórház-ba került, ahol rövidesen meghalt . . .

Tragikus vége volt Wal der Peulander-nak is, a dán férfi szépségnek, a magyarfilmszínházak nagyattrakciójának. Nem-csak szép és elegáns ember volt Psvlan-der, de valóban nagy művész is, igaziember és férfi. Filmfölvétel közben sziv-szélhűdés érte és így múlt el a századelső évtizedének legnagyobb férfiideálja,filmkarrierje.

11111111111111111111111

AWalle ce Reed valamikor a leghíresebb

férfi szépség volt a filmen. MondhatnámPsylande1' és Valentino között. Nemcsakszépségben, de időben is. Morfium és ko-kain ölte meg Amerika egyidőben leg-szebb filmszinészét és halála. egyszeri-ben föltárta világ előtt a hollywoodiborzalmakat. a kokain-, morf'ium- és alko-hol-orgiákat.

Maria Carmi ma már a múlté és talánkevesen is emlékeznek reá. Pedig sokférfi szíve dobogott érte, sok leány ésasszony fésülte haját úgy, mint MariaCarmi, aki a. finom, nemes női szépség

, megtestesítője volt. A filmről hirtelenültűnt el, egy olasz arisztokrata vette elfeleségül és ezzel örökre búcsút mondott2. filmnek.

A magyar mozgóképszinház-tulajdono-sok egy része előtt még ma is kedveshangzású nevek: Wanda Treumaam, Mar-tha Novelli, Hedda Vernon, Lya Leu, Ma-ria Vidal, Rita Sacchetto, Sascha Gura,Grete Lund, aki szintén morfinista voltés öngyilkos lett, Vigo Larsen, Eva May,aki ugyancsak öngyilkossággal fejeztebe filmkarrierjét, Mía May, aki még ahuszas években is az elsők között volt.

Hol vannak ezek a nagy nevek, azután2. régi olaezok: Vittoria Lepanto, LedaGus, P. M enichelli, Stasia Napierkouiska;Elena Mokouisko; Italia Manzini Almi-rcmie, Tilde Kassai, Maria Jacobini, Dia-ne Carenme, Lydia Borelli és mások.

És Max Limder? Aki éveken keresztülföldrészek mulattatója és szórakoztatója,volt, hol van ő már emlékben és gondolat-ban? Vajjon a kinematográfia 35 évesévfordulója alkalmából gondolnak-e ezek-re a. nagyokra azok, akik élvezték ezek-nek a művészetét és alkotásait és azok,akiknek kenyeret adtak - közvetve, mertművészetüket közkinccsé téve, mindenmozgóképszínházban, vagy hogy úgymondjam, a. régi "mozik"-ban levetít-hették.

A filmek gyorsan peregtek, a teker-

5

esek gyorsan mentek tönkre, de az em-lékek még gyorsabban múUak el. A "há-lás utókor" "soha el nem múló" kegye-lettel feledkezett meg a film nagy jairól,a film első nagy művészeiről. Most máraz emlékezések és jubileumok éveit él-jük, illik, hogy néhány sorban legalábbszóval emlékezzünk meg azokról, akik1-2 évtized előtt mint a film pionírjaiküzdöttek a filmkultúra érdekében, a

kezdetleges filmrendezés é filmtechnikalegangyalibb korszakában.

Harmincöt évvel ezelőtt indult útjánaka film pergő celluloidtekercse és egya1'ánylag rövid emberöltő úgyszólván tel-jesen megfeledkezett arról a hős korról,amikor filmet csinálni - ha némán is -nehezebb és izgalmasabb volt. mint ma,a technika minden előnyének birtokában.

SZALAI OSZKÁR:PEDA 'OGI I ELVEK Es ERZf:K.f FIL 1SZINHÁZI ::iYERMEI<>ELÖADÁ Of RE DEZf:sENEL

1:;====:;: z idén külföldi példára több

E tekintélyes budapesti film-zinház kitárta a kapuit a

szórakozásra szomjas gyer-

1111111111111111111111mekvilág előtt. Köztudorná-sú dolog, hogy külföldön

már régen j merete k, népszerűek ésközkedveltek a film zinházak gyerm k .ifjúsági előadásai. Nálunk még mindiga kezd t és a kisérletezés tádiumábanvan. Meg kell emil ten em, hogy a fővá-rosi filmszinházak gyermekelőadásaimeglehető en sikerültek, annak ellenére,hogy egyelőr még ninc' n Inegf lelőfilmanyag, amelyet lő lehetne adni. Fil-m-szinházaink azért igy i va árnaponkénttele vannak a hálás kicsinyekkel, akikhihetetlen lelkesedéssel, mondhatn ámigy is, valósággal lázas é1'dek,lődésselkisérik a film pergését. A nézőtér pedigilyenkor mindvégig hango és derüs aszivböljövő gyermek kacagá tól. Az ilyengyermekelőadá ok rendezéséhez bizonyoszakértelem. szükséges. Tudnunk kell,hogy a gyermekelőadásoknak nemcsakaz a céljuk, hogy közönség ünket szóra-koztassuk, hanem oktássuk is. Ezért rendkivül figyeln ünk kell arra, hogy a mű-sor pedagógiai, sőt i-rodalmi szempontbólis teljesen megfelelő legyen. Rövidenösszefoglalva Imondom egy élet tapa 'z-talata alapján, hogy mit ezerei a gyer-mek?

Minden egé zséges gyermek rendkivülszereti a humoro, a tréfás, a vidám egy-

zóval mulai: ágo filmeket. Ezeknek aképeknek azonban nem szabad túlságo-san hosszúaknak lenni, mert nem lehetmég humoros filmmel sem a gyermek tü-relmét túlságo, an ho szú időre lekötnünk.Ezért egy gyermekelőadás keretén belültöbb rövidebb filmet kell bemutatnunk.A jó gyermelcfilm tehát az, ahol gyor anp regnek le a vidám, tréfá cselekményeks' amelyek lehetőleg minél több helyzetkórnikumot tartalmaznak. Rendkivül ér-dekli a gyermeket a technika. illetve atechnika egye vivmányai. Igy kellő ér-deklődés I gyönyörködik, ha a filmenmegjelennek előtte repülőgépek, vagy ten-geralattjáró hajók, valamint a gyorsanszáguldó vasut. A gyermeket nagyon ér-dekli a termé zet az előtte még ismeret-len tájképek. a maga hegyek és a ten-ger. Különös rajongással és meleg zere-tettel fogadja a legtöbb gyermek az ál-latfilmeket, s miként az állatkertben ör-vend az oroszlánnak, tigrisnek, a med-vének, épen ugy a filmen is rajongássaleltelve fogodja az állatvilágot.

Külföldön, émetországban, Svájcban,Ausztriában az idén a gyermekeknek ren-dezett filmelőadásokon előad ták a világ'--meeeirodaiom. kincseit. Mondanom is fe-le leges, hogy az ismert meaéknek hihe-tetlen nagy volt a sikerük.

A közoktatásügyi mini zteriumban, il-letve az illetékes ügyosztályban most dol-goznak azon a terven. hogy a film zinhá-zakat teljesen fejhasználják a szemléüetö

6

~, ~.~~~r~.~-------+roktatás céljaira. Igy a földrajzi, a nép-rajzi és természettudományi ismeretek-nek a gyarapítására. Ezért nem tudomkellőképen hangoztatni, hogya filmszín-házak a gyermekelőadások rendezésénél,illetve a filmek kiválasztásánál legyenekmindig tekintettel arra a körülményre,hogy ezeknek az előadásoknak a céljanemcsak a szórakoztatás, hanem az ok-tatás, sőt a gyermek helyes és cél zerűnevelésének a fejlesztése is. Nézetemszerint a gyermekeinknek fel kellene dol-goztatnunk az ismertebb magyar nép éstörténelmi meséket. Ha a filmszinházműsora az említett kivánságoknak megtud felelni, ugy az iskola is belekapcso-lódik az előadásba, s igy feleslegessé vá-lik azoknak a reklámozása, mert az elő-adások jegyeit nemcsak a fővárosban,de a vidéken is hajlandók az iskolák tes-tületei is árusítani. Ezzel elérik a film-színházak azt is, hogyareklámköltségetis megtakaríthatják, s igya beléptidíja-kat mérsékelhetik,

Legutóbb az egyik gyermekelőadásonmegtörtént. hogy felületességből, vagytudatlanságból - azt nem tudom -olyan filmeket mutattak be, ahol revol-verekkel lövöldöznek. A gyermekek egy-része sikoltozással fogadta ezt a filmet.Tartózkodni kell attól, hogy oerekedése-ket. gyilkosságokat gyermekelőadásonelőadj unk, mert a gyermek nemcsak félezektől, hanem az ilyen képek kártéko-nyak, brutalizálják a gyermek lelkét.

Vissza. kell még térnem a külföldigyerrnekf'ilrnekre, amelyeknek nagyrészeminden tekintetben megfelel a nevelés, azirodalom és a pedagógia követelményé-nek. Ha ezeket a szempontokat a film-szinházaink állandóan szem előtt tartják.akkor a jövő nemzedékkel megszerettetikés megkedveltetik a filmet és azok márgyermekkorukban barátaivá lesznek afilmszinházaknak.

Mindnyájunk érdeke, hogy közelebbhozzuk a gyermeket a filmhez és a fil-met a gyermekhez, ez nemcsak pedagó-giai, de üzleti kivánság is.

KENÉZ BÉLAkereskedelemügyi miniszter tudvalevőenegyik főpatrónusa a magyar filmnek,azonban eddig még nem igen ismerhettemeg - bokros teendői között - a filmetés a leadó berendezés gyártását. Január-ban azonban valahogyan mégis időt sza-kított magának és ellátogatott a Telefon-gyáT Hungária-úti telepére, ahol sok min-dent nézett és látott, azonban - sriint mon-dani szokás - legtovább a hangosfilm-leadógép "osztály"-on tartózkodott. Ez azosztály nem holmi kisterem, mint pl. anemzetközi vásáron egy kiállítási pavil-Ion "osztálya", hanem egymagában véveis fölér egy nagyobbarányú gyárral. Eb-ben az osztályban azután a kereskedelmiminiszter alaposan szemügyre vehettehogyan készítik a magyar gyártmányúTelenfongyáTi hangosleadó-gépet, milyenanyagból készülnek az alkatrészek. mi-lyen szakavatottsággal, gondossággal éslelkesedéssel dolgoznak magyar alkotóerők azon a gépen, amelyből eddig96 darab kelt el nemcsak Magyar-országon, hanem Jugoszláviában és Ro-mániában is. A miniszter nagy figye-lemmel kísérte a munkálatokat és köz-ben megelégedéssel gondolt arra, hogyMagyarországon, ahol két évvel ezelőttmég alig volt néhány hangosfilmszínház,ma már szériákbam. készítik a Telefon-gyári leadógépeket. A miniszter nagy el-ismeréssel emlékezett meg a látottak fö-lött és Neuhold Kornél és dr. SzékelyImre kormányfőtanácsos. vezérigazgatókelőtt legteljesebb megelégedését fejezteki. A gyár népszerű vezetői fölkérték ez-után Kenéz Béla minisztert, hogy aházvetítőjében hallgasson végig egy film-előadást. A miniszter engedett a vendég-szerető meghívásnak és a Telefongyárházivetítőjében meghallgatta - másod-szor P. Hyppolit magyarnyelvű előadá-sát. .Itt a miniszter kijelentette, hogy azelőadás hangtechnikai produkciója sem-mivel sem marad el a mögött a leadásmögött, amelyet a Hyppolittal kapcsolat-ban már má mozgóképszínházban hal-lott.

7

~------~.~~~~~~,--------~I .

(···········A··MŰT"E·REM·~·········~··:........................................................

Január eleje óta különböző filmgyár-tási tervek merültek föl, amelyek közülegyik-másik februárban meg is valósul.A Hunnia-filmgyár különböző tárgyalá-sokat folytatott egyes francia érdekelt-ségekkel. köztük az üsso-féle filmtársa-sággal, azonban ezek a tárgyalások még.nern fejezödtek be.

Komoly stádiumba jutottak Gál Ernőkísérletei, akinek sikerült a magyar film-gyártás érdekében tőkecsoportot össze-hozni. A Gál-féle filmtársaság már feb-ruár első hetében kezdi meg a filmföl-vételeket a H unniában. Az új magyarhangosfilm magyar címét még nem álla-pították meg véglegesen. A szcenáriumotLászló Aladár, a kiváló magyar író írtaés Székely István, a Hyppolit rendezője,vállalta a film rendezését. A szerepesztás-ról még végleges döntés nem történt.

Közel háromhetes szakadatlan munkaután befejezték Pl esz Ferenc filmválla-latának magyar hangosfilmjének a föl-vételeit. Ennek a filmnek "Csókolj megédes" a címe, a háromrészes darabot Har-sányi Zsolt, Vadnai László és Emőd Ta-más írták. A filmet Gaál Béla rendezte,a képfölvételeket Eiben István, a hang-fölvételeket pedig Lohr Ferenc mérnökkészítette. A film főszerepeit SomogyiErzsi, Rökk Maríka, Vaszary Piri, Daj-bukát Ilona, Rózsahegyi Kálmán, Sala-mon Béla, Gózon Gyula, Mály Gerő, Pá-gú Antal, Ráday Imre, Gyergyay István,Gárdonyi Lajos és Sá1'ossy Andor ját-szák. A rendkívül érdekesnek ígérkező,szépzenéjű filmet, amelynek zeneszámaitdr. Sémdor Jenő szerezte, februárban mu-tatják be a Royal-Apollóban és a Fó-rumban.

Január folyamán Letater József egyrövid hangos propagandafilmet fejezettbe 2. pesti nyomorról. ez a film azonbanezidén már nem jelenik meg.

Székely István a László Aladár-féle da-:rabot csak magyar verzióban készíti,

azonban az eddigi tervek szerint közvet-len utána még egy filmet rendez a Hun-niában és pedig magyar és német válto-zatban és mindkét verzióban Szbke Sza-káll játsza a főszerepeket.

"Befújta az utat a hó" cimű Petőfi-költeményt filmesítik meg februárban.A 400 méteres filmben Kelemen Lajos,a híres rádióénekes és Boháty Lajoséneklik a betétdalokat. A fimet GyörgyIstván rendezi és Eiben István fotogra-fálja. A film február közepére készül el.

IIIII'~IIIIII~IIIIIII~IIIIIII••.IIIIII •.•IIIIIII1111111111111111111111111111111'

MEGJELENT A

FORUM és RADIUSFILMSZINHÁZAKBAN

ÉS

NAGY SIKERREL JÁTSZOTTA A

(ORVIN és CAPIT OLA

UIKI0811·,ÁBRAHÁM pAL

VILÁGHIRÜ OPERETTJÉT.

FŐSZEREPLŐK :

PETROVICH SlVETISZLÁVVEREBES ERNŐ

FRIEDEL SCHUSTER

VI KTORIA FILMVI!., ERZSÉBET-KÖRÚT 36.

TELEFON: 45-2-94.

8

~--------+I~~~~'--------~WFILMVILÁGÁB LSZÁMOK

Osló: Norvégia fővárosában évek óta afilmszínházak városi üzemekké alakultak át,vagyis a város maga kezeli a meglevőmozgóképszínházakat. Az 1930-iki városiüzemi jelentés ből a következő érdeke szá-mokat sikerült összeállítanunk : Oslóban 12filmszínház műkődik, ezek közül az Eldo-rado a legnagyobb, 1930-ban összesen63.000 norvég korona bruttóbevétel mu-

tatható föl. A legkisebb filmszínház a Park-mozgó, 179.000 korona bruttó er dményt értel. Mind a tiz nkét filmszínház összesen4,100.000 kor na bruttójövedelmet produ-kált az 1929-iki 4,070.000 koronával szem-ben. 1930-ban 282 új filmet mutattak be,ezek közül 115 urópai gyártmányú és 167amerikai származá ú volt. Az 1929. évvelzem ben az európai filmek zárna emelke-

dett. Hangosfilmfölszer lésre 1930-ban 143ezer koronát fektettek be. Az elmúlt év-ben 2,800.000 látogatójuk volt az oslói film-színházaknak, 52.600-zal kevesebb, mint azelőző évben, mégi a bevétel több volt,mert inkább a drágább helyeket vásárolták.Üzemi költségek címén 3,043.000 koronátkönyveltek el, rrríg v.galmi adó cím én a vá-ros majdnem 400.000 korona jövedelemhezjutott saját filmszínházaiban.

Oroszország: Az ötéves terv, amelynekjelentőségéről nálunk is sokat beszélnek ésírnak, magában foglalja a filmre vonat-kozó terveket is. Az ötéves terv szerínt1933-ig a mai orosz birodalomban 25.000filmszínházat akarnak üzembe helyezni ésállandóan foglalkoztatni. Az i kolai film-színházak és a hadser g mozgószínházai-nak száma az ötéves terv végéig eléri a19.000-t. Ha ehh z a számhoz hozzáve zikmég az Ukrajnában addig felállítandó16.000 mozgókép zínházat, úgy az ötév sterv végén az egé z orosz szovjetköztársa-ság területén majdnem 60.000 mo zgókép-zínház fog működni. Az oroszok m:» t tel-

jes erejükkel a filmprodukciót akar iá'c for-sairozni és az 01'0 z filmek számát évről-évre emelní. agy 'súlyt helyznek az ok-tatófilmek és híradók gyártására, de ter-mészete en nagy erővel dolgoznak a propa-gandafilmek készítésén. agy gondot for-dítanak úgynevezett gyermekfilmek gyár-tására és több záz film t akarnak készíteniaz iskolai előadások céljaira. Moszkvában,Pétervárott, Bakuban és Tifli zben újabbfilmmütermek iétesültek.

Litvánia: Ebben a 2,000.000 lakosú or-szágban mindössze 80 filmszínház műkodik17.500 ülőhellyel. Ezek közül 20 hangosmozgóképszínház. Ebben az agrárország-ban a vidéki lakosság körében is rokon-szenvnek örvend a mozgóképszínház, mertaz összes látogatóknak c ak 10-15'k-a k -rül ki a városi lako ság köréből.

PLESZ FEREKC,a "Csókolj meg, 'des!" új magyar hangos-

film prodúcerje.

... : ....��.........�....................�.......... ~:.e..:..: VIDEKIFILl\1KULTUR . : .:... .....................................................C E GER (Szatmár m.) (4500) Hungária-mozgő. E. Barát Lá zló Bk. 250. J. vas.ünn. Pód. v. Mk. Barát László. VilI. Ht.Berger J enö. Mk. Barát László. G.: Ica.(néma) Ze.: cig. Po. eng délyeshez.E ZTERGOM (17.963) Korzó-mozgó. E.:özv. Vannay Károlyné é póner Jáno né.Bk. 450. J. c Ü. szo. va . Mk. pon er Jánoés Timár Imre. Ht. saj, G.: Sieger Meitnerftc.-vel. '

I IFILM HAL l

C ermely Mikló filmdramaturg janu-ár 16-án 34 éve korában rövid szenve-dé után meghalt, Cermely Iiklós huza-mosabb ideig volt dramaturg a Star-filmgyárnál, majd az UniversaInál, utóbba szombathelyi Sabaria-mozgóképszinház-nak volt a vezetőj . Amikor innen vissza-került Budapestre, nem tudott elhelyez-kedni és biztosítási üzletek kötésével fog-lalkozott. Nernrégiben megbetegedett,kórházba került, ahol mo t meghalt. Öz-vegy édesanyja és két te tvére gyászol-ják az elhunytat.

9

~ ••~~r~-'~------_'I-UJBOL MEGÁLLAPITOTTÁK A ]\1AGYAR VÁROSOK

FILMSZINHÁZAINAK SZÁMÁT'A belügyminiszter január 15-én adta

ki új kontingensrendeletét, amellyel a vá-rosok mozgóképszínházainak a számátállapítja meg. A községekben levő mozgó-képszínházak kontingentálását csak 1934elején intézik el. Az 1929-es rendeletakként intézkedik, hogy a városokbanháromévenként, a községekben pedig öt-évenként kell az új játszási engedélyekszámát megállapítani. Az új rendelet aBudapesti Közlöny 1932. évi ll-ik szá-mában jelent meg és szószerinti szövegea következő:

A m. kir. belügyminiszter 138.000/1931.számú korrendelete

a. mozgófényképüzemek számának városon-ként való új abb megállapítása.

(Valamennyi törvényhaóság elsö tiszt-viselőjének, m. kir. állami rendőrségbudapesti főkapitányának, m. kir. álla-

mirendörség vidéki fökapitányának.)A mozgófényképüzemek számának váro-

sonként és községenként való megállapítá-sa tárgyában kibocsátott 148.000/1929. B.M. számú körreridelet az engedélyezhetömozgófényképüzemek számát a törvény-hatósági és megyei városokra vonatkozóan1931. évi december hó 31-ig állapítja megés azért ezen létszám újabb megállapításavált szükségessé.

A helyi hatóság, valamint a rendöri ha-tóságok előterjesztésének elbírálása utánaz egyes törvényhatóságú és megyei váro-sokban engedélyezhető mozgófényképüze-mek számát (kontingensét) jelen rendele-tem kiegészítő részét képező jegyzékbenállapítottam meg. A megállapításnál tekin-tettel voltam a város lakosainak számára,a népesség kultúrális igényére, valamínt azüzemek várható jövedelmezőségére is.

A mozgófényképüzemek számának váro-sokra vonatkozó ezen újabb megállapítása1934. évi december hó 31-ig terjedő idöreszól.

Felhívom címet, utasítsa az elsőfokú rend-őri hatóságot arra, hogy amennyiben kére-lem adatnék be olyan városra, ahol a kon-tingens már be van töltve, úgy a kérelmetminden további tárgyalás nélkü] e rende-letemre vala hivatkozással az elsőfokú rend-őri hatóság utasítsa el.

Ezen rendelet a kihirdetés napján lépéletbe.

Budapest, 1932. évi január hó 2-án.vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k.

m. kir. belügyminiszter.

Melléklet a. 138.000/1931. B. M. szárnú kör-rendelethez.

Budapest (korlátlan engedély. . 80(korlátozott, csak nyári üzemreszóló engedély). . 6

B~a . 2Pécs (1 bányatelepre ) 4M~á~ . 2Békéscsaba 3Gyula . . 2Miskolc 3Makó . . 2Csongrád 1Szentes. 2Hódmezövásárhely 3Szeged (1 Szatymazra) 5Székesfehérvár 2Magyaróvár . 1Győr . . . . 3Hajduböszörmény . 2Hajduhadház .. 1Hajdunánás . 1Hajduszoboszió 1Debrecen. 5Eger 2Gyöngyös 1Jászberény 2Karcag 1Kisújszállás 1Mezőtúr . z_Szolnok 3Túrkeve . . 1Esztergom 2Komárom 1Balassagyarmat 1Salgótarján . 2Kecskemét (1 kültelekre) 4Budafok (1 Kelenföldre) 3Cegléd 2Kalocsa 1Kiskúnfélegyháza 1Kiskúnhalas . 1Kispest 1Nagykőrös . 2Pesterzsébet . 6Rákospalota 4Szentendre 1Újpest 5Vk. 2Kaposvár .., 2Sopron (1 nyári üzem) 3Nyíregyháza 3Szekszárd 1Köszeg . 1Szombathely 3Veszprém 2Pápa. 2Sátoraljaújhely 2Nagykanizsa 2Zalaegerszeg 1

10

')~~-+--------+. ~~ ".,-..-..•..•-------++-A MAGY. R FILMCEL ZURA MŰKODESE 1931;BEN

Az Országos :NJozgóképvizsgáló Bizottság az 1931. évben megvizsgált mozgóképekrőla következő statisztikát bocsájtotta a Fílmkultura rendelkezésére:

. L Ülések száma

II. Megvizsgált mozgóképek darabszáma

III. Engedélyokiratok kiállítási darabszáma

IV. Mozgóképek cenzúraméter hossza -

V. lINÖSITES SZERI?-JT

H. 524 db.l. zöld engedélyokiratot nyert N. 438 db.

összesen: 962 db.

H. 50 db.2. sárga cngédély okiratot nyert N. 18 db.

összesen: 68 db.

3. bctiltatottH. 37 db.----N. 15 db.

összesen: 52 db.

H. 4 db.-N. 26 db.összesen: . 30 db.

4. kiviteli engedélyt nyert

hangos 193néma 88hangos 615néma 497hangos 2096néma 1463hangos 720459néma 480346

összesen 281

összesen 1112

összesen 3559

összesen 1,200.805

86% 524.304 mt r, 72.7%89% 402.829 mtr. 83.91%

86.7% 927.133 mtr. 77.3%

8% 105.918 mtr, 14.7%3.6% 40.569 mtr. 8.4%

6% 146.487 mtr. 12.1%

5.42% 87.634 mtr. 12.2%9% 33.085 mtr. 6.89%

4.7% 120.719 mtr. 10.1%

0.58% 2.603 mtr. 0.4%

4.1% 3.863 mtr. 0.8%

2.6% 6.466 mtr. 0.5%

Végösszeg:hangos 615 db. 720.453 lll.

néma 497db. = 1112 db. 4sÜ~3~. = 1,200.805 mtr.

3 'a betiltott filmekből utólagengedslyotetcJJ

H. 7 db. 0.6% 15.775 mtr. 2.15%h--3 -d-b.--0.2-%·---::.:6:..: ..:..61.:.:7::......:m=tr:.:·.---=1::.:.4::.é%~o

22.392 mtr, 1.8%összesen: 10 db. 0.9%

3/b véglegesen belihatottH. 30 db. 2.9% 71.859 mtr. 5%_N_. __ 1_2_.;cd""b,;..',_ _.:;;.1.:.;%:.,_ 26.468-ffitr-.--2-.3%

42 db.összesen: 3.9% 98.327 mtr. 8.3%- 120.719 mtr,.I--------------------~---------------------------.

Vegye meg a Filmművészeti Évkönyvet!Ára 5 pengő.

11

.-------------------------------------------------------.

~ -+.~~r~~'~-------+I.aVII. SZÁRMAZÁSI HELY SZERINT:

H. 278 db. 313.545 mt. 43.5'/0L Amerika .... ~140d~' = 418 db. -197.928- mt-. ,-41~2-%-= 511.473 m. 42.6%

H. 234 db. . 328.600 mt. 45.6%2. Németország .-N.8~ = 320 db. - i50~2Ú--;;-t-. -3Ü-%--

H. 24 db3. Franciaország .-N-:-62-d~ = 86 db.

H. 2 db.4. Olaszország N. 5 db~ 7 db.

H. 5 db.5. Angolország . -N-. -l7db-:- - 22 db.

6. Ausztria .H.

N. 7 db. -l db.

8 db.

46.191 mt. 6.3%31.597 mt. 6.5%-=

421 mt. 0.005%_._--7.974 mt. 1.7%

5.949 mt. 0.086%9.866 mt. 2.1%

2.201 mt. 0.039%- --

8.723 mt. 1.8%

478.811 m. 39.8%

77.788 m. 6.4%

8.395 m. 0.7%

15.815 m. 1.38%

10.924 m. 0.91%

16.236 m. 1.4%

81.363 m. 6.81%

H. 3 db.7. Északi Allamok-N-.-6~ = 9 db.

H. 68 db.8. Magyarország . -~. 174 db.

6.448 mt. 0.9%9.788 mt. 2%

17.104 mt. 2.4%- -- -----'-'--.64.259 mt. 13.2%

720.459 mt. _480.346 mt. -= 1,200.805 m.

= 242 db.

Végösszeg:H. 615 db.N. 497 db. =1112 db.

VII. TÁRGY SZERINTH. 33 db.-- --N. 57 db.1. oktató .

2. híradó ..H. 146 db.N. 12zdb-:-

3. reklám ..

Végösszeg:H. 219 db.N-.-251d~

90 db.23695 mt,51.238 illi.

,4.933 mlr.

7a 565 mtr.

13 840 mir.

H. II db _ 159.~89 mtr.4. reprise (játékfilm) . N. 92 db.

5. 1600 m-en felüli já-tékfilm .

H. 219 db.~93db~ll. 166 db.N. 61 db.

6. 1600 m-en aluli já-tékfilm .

_ 268 db.45.786 mt.27.779 mí.

_ 690.868 mtr,

Végösszeg;H. :J96 db.N~46 db.

_ 188.210 mtr.

- 112 db.3.324 mt

10.516 mt,

1,038.467 mir.

1,200.805 rntr.

-1 Senki sem nélkülözhe'i ~I. az új Filntművészeti Évkönyvet !- -

- 470 db.'2.80r; mt

89.533 mt.

- 103 db.2l.10:l 1111.

108.286ml.

_ 312 db.497.34G mt.

19B.52~ ml.

22/ db,129 20:; ml.-5~.005 mt.

_ 642 db.6+'.654111Ir.390.81:1 mir.

12

~ ~IA~~~r~-'~------+1

Hél uiláglilm, amire uárnaMI

~

A DEnEUERSTRAUSS JÁNOS remekműve. Fősz.:Anny Ondra, Georg Alexand.er,Hans Junhermann, Pefrovich S%ve-tis%láv és Oscar Sima.

MÁRCIUS HAVÁBAN

I

A SIKKASZTOKJ E L E N I K M E G A VILÁGHIRŰ m A KPALLEnBERG ELSŐ HANGOSFILMJE:'

K AT A J E V világhivü regénye nyománrendezte: F R IT Z K O RTN E R. Fösz :Max Pallenberg, Dolly Haas ésH e i n z R iá h m a n n.

"P h Ö b Us " Fi'mforga'mi és Fi'mllö'csönző' RI.VII., Er%sébe'-hörú' 8. Telefon: 31-5-62,

13

~.,__~~ ~.~~r~~'--------"fAZ·OI(TATÓfI LM

NÉMETH DEZSŐfilmpedagógus-rendezö:

AZ OKTATOFILM MAI ÁLLÁSA A FŐVÁROSI[SKOLÁKBAN

__ ___,.jI z amerikai és az európai or-

Aszágokban az oktatófilm

az oktatás-, a nevelés és anépművelésügy legfőbb se-

1111111111111111111 ~!~~SZ~~~~W~:db~~~~:~~Iinben, Londonban, Bécsben, lVIünchen-ben, Hamburgban, Kölnben, Drezdában,Párisban és Rómában külön filmcentru-mok foglalkoznak azzal, hogya kultúr-filmeket jelentőségük és iskolatagozatinívójuk arányában beillesszék az összesalsó- és felsőiskolák szolgálatába. A filmnemcsak az iskolában képezhet tanító,oktató erőt, hanem az orvostudománybanés a különböző kisérleti ágak (fizika, ké-mia) körében is egyaránt segítségérelehet a tanári karnak és a hallgatá ifjú-ságnak.

A hazai oktatófim-gyártás dicséretre-méltó módon és eredménnyel törtet a kül-földi produktumok nyomába. Ezideigmég, sajnos, számottevő idegen témakórés filmmennyiség uralja a magyar ok-tatóműsor-anyagot. Habár a küföldikultúrfilmeket csak a szükséges redu-kált mértékben bocsátják az iskolák ren-delkezésére, azért mégis több magyartárgyú filmnek kellene a köznevelés te-rén peregni. Az új alapú magyar peda-gógus-törekvés érthető és megokolt, ami-kor a külfödi kultúrfilmeket redukálja,mert ezideig még nehéz összegeket kel-lett kifizetni a német, francia és az ame-rikai anyagokért. A közeljövőben az újszakemberekből álló új pedagógiai bizott-ság létrehozza akultúrfilmek csere-akcióját s ezzel a fontos, modern tény-

kedéssel a vezetők elérik azt, hogy azifjúságnak praktikus, olcsó módon ren-delkezésre áll a nyugati és a tengeren-túli államok magasnívójú oktatófilm-anyaga. Az ifjúság lelkesedését és tanu-lási vágyát; azonkívül értékes ismeret-körét 'csak növelhetik a cserefilmek olyankultúr- és szórakoztató típusai, mint pl.az Ingagi. Rángó, Afrika beszél, Német-ország, Lux és védencei és Rablók a ma-dárvilágban stb. Ezzel szemben szüksé-ges, hogy a magyar oktatófilm-gyártásis új irányú. egységes gyá1'tási alaprahelyezkedj ék. A szentesített cél az: hogya hazai kultúrfilm-gyártás anyagávaloktassák, szórakoztassák az ifjúságot ésaz arra hivatott intézmények hallgatóit.Az útóbbi években az intenzív magyaroktatófilm-gyártásban szünet állott be.Napjainkban az ískolák részben a régi -új feliratokkal ellátott - filmeket kap-ják vetítésre. Az elavult anyagót és té-makört fel kell frissíteni, mert a XX.század gyors rohanasát és fejlődését leg-először is a filmnek kell követni. Ujab-ban az oktatófilm-gyártásban a kényszer-pihenő szűnőben van, mert a MagyarFilm Iroda nagy körültekintéssel ésszakszerű irányítással igyekszik meg-valósítani az újonnan megalakuló peda-gógiai bizottság - friss utakon járó -terveit. A jövőben a külföldi témakörök-ből kizárólag csak a földrajzi és a spe-ciális vonatkozású filmekre lesz szüksé-günk, mert a hazai erőkkel előállított pe-dagógiai, ipari és egyéb kultúrfilm-módo-zatok kielégítik iskoláink legkényesebbigényeit is. A technikai, a különböző

14

..~_Il_~~..••--------~ •••.~~~,,.,. ........•I---------tll-tanfokozati, biológiai és szórakoztató té-mákat a magyar föld és kultúra - min-den megnyilvánulásban rendelkezésreállítja a gyártóknak. Ezideig bizonyosegyoldalúság és lefolytott régies, zárt-körű irányítás uralkodott a pedagógiaifilmeknél. Az oktatófilmek témáit össze-állító vezetők nem tartottak tempót akorral s a visszamaradt pedagógiai gon-dolkodást csak akkor látták igazolva, ami-kor az elsőhetes filmszínházak apró kul-túrfilmjei csodálkozást és elismerést vál-tottak ki a közönségből. Az oktatófilmterén át kell vennünk a német alapossá-got és az újszeTü elgondolásoka.t: a fel-szabadító pedagógia, ha észreveszi ha-zánk ipari és természeti szépségeit, akkorezerszínű köntösben nyujthatja a kultúr-film-anyaget a tanuló ifjúságnak, mertbátor, új perspektíváj ú kutató szakem-bereket várnak a feltárandó természeti,technikai titkok és szépségek. A meg-alakult új pedagógiai bizottságban min-den iskolatípus képviselve van: a kivá-lasztott, vezetésre hivatott szakemberek,a különböző iskolatagozatokban, pl. elemi.polgári, reálgimnáziumi stb. az ifjúságértelmi fokához mért kultúrtémákat fog-nak előirányozni.

Az új elgondolások véget vetnek a kap-kodó, egy kaptafára húzott oktató rend-szernek, ami részben abban is megnyil-vánuIt, hogy az elemi iskolák osztályai-ban, melyek között nagy értelmi különb-ség áll fenn: egyforma - nem a kor-hoz mért - filmeket játszottak. A jó-vőben nem fordulhat elő, hogy az elsőelemik számára ugyanazt a filmet per-gessék, mint a negyedik vagy hatodikosztályoknak : ugyanez áll majd a pol-gári és a többi iskolára vonatkozólag is.

Azonkívül az újszerű, módosított peda-gógiai filmtanterv különböző tárgyú fil-meket irányoz elő a fiúk és a leányok

,számára is. A pedagógiai filmoktatás újkezekbe és új utakra került, Az ifjú-ság nevelése a legszentebb kultúrfeladatés az eredmény a leghasznosabb nemzetiérték.

CE:'\ZURÁZOTT OKTATÓ: f: SISYIERETTEl<.JESZTÖ FILMEK1931,DEC. 10:TÖL 1932. JAN. 20:18

"A modern Aesopus" (Cito ) hangos ism.5 felv. 1535 m,

"Terülj meg asztalkám" (Ufa) mese 4felv. 1339. m.

"Pöttön Ali" (Ufa) mese G Ie.v.' ivsi. m,"Golgotha" (Kultur) oktató film 1 felv.,

387. m."A magyar gazda állatai" (M. F. L) ism.

1 felv. 225. m."Képel, Budapestről" (lVI. F. L) ism. 1

felv. 449. m."Mezőgazdaság, Hortobágy, Vadászat"

(MFI) ism. 1 felv. 364. m."Gépsasok bravurja" (Művészfilm ) han-

gos ism. 1 felv. 320. m."A zene hallhatatlanjai" (Múvészf'ilm )

hangos kultúrfilm 1 felv. 192 m,"Hihetetlen furesaságok" (Universal ) ism.

1 felv. 227. m."Gyalogság harceljárása támadásban"

(MFI) katonai oktatófilm 4 felv. 1155 m."Egy, a főellenálJási vonalban lévő puska-

fészek megrohanása nyilt terepen" (MFI)katonai oktatófilm 7 felv. 1783 m.

"A Tisza" (Magyar-Hollandi) oktató 5felv. 1978 .

"Varázsszőnyegen a világ körül: A jód-lizás iskolája Tirolban( (Fox hangos utika-land) hangos ism. 1 felv. 227. m.

"Két város" (Velence, Genua) hangos-film (Müvészfilm), 250 m.

Nagy visszaesés a német kultúrfilmgyár-tásban. A Németországban 1931-ben gyár-tott oktató- és ismeretterjesztő filmek rőlszóló statisztika most készűlt el. Eszerintaz elmúlt évben 160 gyártó összesen 469oktatófilmet forgatott 324.284 méter hosz-szúságban. Amióta az ismeretterjesztő- ésoktatófilmgyártás terén is áttértek a han--gosfilmre, azóta óriási módon visszaesettezeknek a filmeknek a gyártása. Ime,a statisztika:

1931-ben 160 gyártó készített 469 filmet1930-ban 194 ,,6581929-ben 215 7281928-ban 222 8081927-ben 214" ,,870

Mint minden esztendőben, úgy most is, azUfa vezet az oktatófilmgyártás terén és azelmúlt évben 49 filmet forgatott 32.000 m.hosszúságban. Az Emelka 17, az L G. Far-benindustrie 15, a Südfilm 15, az Institutfür Kulturforschung 13 filmet gyártott,hogy csak az ismertebb gyártók neveit so-roljuk föl.

15

~I---------+'~~~f------~~~,AKULTURFILM ELÖADÁSOK

ELÖRETORÉSE N:tMET;,ORSZÁGBAN

Három-négy évvel ezelőtt a kultúrfilmmég kizárólag az iskola, az egyesületek ésa népnevelő intézmények magánügye voltés csak nagy ritkán rendeztek filmmatiné-kat a mozgószmházakban. Itt csak félén-ken nyúltak a kultúrfilmekhez és ha voltis egy-egy előadás, akkor is egyes vállal-

-kozók bérelték ki a mozgószínházakat ésezek rendeztek ismeretterjesztő, tudomá-nyos és oktatófilm-matinékat. A mozgókép-színház-tulajdonosok nagy meglepetéséreezek a bérelt előadások hallatlan anyagi éserkölcsi sikerrel jártak. Olyanok mentek amozgóképsaínházba, akik egyébként ritkánlépték át a filmszínházak küszöbét és azúgynevezett játékfilmeket nem igen ked-velik. Mindamellett a mozgóképszínház-tulajdonosok húzódoztak ezektől az előadá-soktól, mert attól tartottak, hogy a dél-előtti kultúrfilmelőadások elvonják a dél-utáni közönséget. Az utóbbi időben Berlin-ben az egyes nagy filmpaloták rendeznekóriási siker mellett kultúrfilm-előadásokat€s főleg a berlini Uf'a-színházak járnak előlj? példával. Legutóbb már tizenkét nagyfilmpalota rendezett hétről-hétre kultúrfilm-előadásokat, mindannyiszor óriási siker mel-lett. Nagy és díszes paloták készülnek akultúrfilm számára, a nagy napilapokbanhasábos hirdetések hirdetik akultúrfilmet,.amelyek önálló és érdemes kritikát is kap-nak, akárcsak a rendes filmek. A kultúrfilmérdekében folytatott tízéves harc ezzel el-dőlt, a kultúrfilm javára. Berlini fílmkörok-ben is örömmel vesznek tudomást erről akedvező fordulatról, amely a kultúrfilm-gyártásnak is újab lökést fog adni.-ZEISS IKON111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111

FOTÓCELLÁS KIEGÉSZnÖ

A LEGOLCSÓBBA LEGJOBB••EGYEDÁRUSITÓJA:

OLÁH GYÖRGYGÉPÉSZMÉRNÖK:

UIII, RUHK SIILARD-U. 20. TEL. J 33~·1IO

Az amerikai film produkció 1931/32-ben.A Film Daily jelentése szerint az amerikaifilm gyárak az uj szezón 'részére 550 filmetkészítenek, ebből 375 filmet forgatnak a"nagy" filmgyárak, mig a "kis" filmgyár-tók csak 175 filmet akarnak elkészíteni. Eza szám ujabb visszaesést jeient az ameri-kai filmgyártás ban, mert pl. 1917-ben 687filmet, 1918-ban 841, 1921-ben 854 1922-ben748 filmet, 1923-ban már csak 564 filmet

- forgattak az amerikai gyárak, azóta ez aszám évről évre változott. 1924___:__1925-benug ancsak 579 filmet készítettek, mig 1926-ban ez a szám fölszökött 740-re, 1927~ben743, 1928-ban 834 film készült (ez volt aprosperity főideje) de 1929-ben már 707filmre esett vissza a produkció, mig 1980-ban 595 filmet fejeztek be Amerikában ésez a szám a mostani produkciós évekbentovábbi negyven filmmel visszaesik. Az1928-iki évi termeléssel szemben mintegy40 százalékos a visszaesés.

A Népszövetség története filmen. GeorgeBorach svájci Író "Genév·e" cínunel film-szcenáriumot írt, amelyet a svájci Praesens-filmvállalat filmesített meg. AGenéve,mint a címe is elárulja, a Népszövetségrőlszól és a szövegkönyv alapgondolatait Mus-solini, Thomas Mann, Motta szövetségi el-nök, Herriot, Victor Margueritte nyujtottákés ezekből a gondolatokból állította összeBorach a szcenáriumot, amely, hír szerínt,igen jól sikerült. A film célja, hogy az euró-pai megértést propagálja az egyes népekközött és ezért remélik, hogya filmet euró-paszerte minden filmszínházban be fogjáknlutatni. b

~zövetkezeti alapon készítik Jugoszlávia-'l)an a propagandafilmeket. Jugoszláviábanaz állam hathatós támogatásával megals-Imit a "Szövetkezet az SHS-állam gazda-sági filmje érdekében". Az új szevetkezet-nek az a célja, hogy propagandafilmeketgyártson, amelyek a külföldön Juzoszlá viagazdasági viszonyait fogják ismertetni.Különösen Jugoszlávia hegy- és vízrajzihelyzetét akarják az új propagandafilmekútján a külföldön megismertetni. hogy mí-nél, több külföldi túrista látogasson el azországba. Az új vállalat részére pedig 500szövetkezeti részt jegyeztek köztük a val-lás- és közoktatásügyi minisztérium is.

Nemzetkozi filmkiállitás Amsterdamm-ban. Prágán kivül Amszterdammban is ren-deznek nemzetközi filmkiállitást Klank enBeeld" címmel, amelyen a rádió ~ távolba-látás, a gramofon, a hangosfilm' és a fény-képészet alkotásait mutatják be. A kiállí-tást május 6-án nyitják meg és május 12-én zárják. .

)')~~J-+,----------------~.~~~,,._~~,~--------------~.~IL6_MTECHNIKA

Dr. WALTHER AKEMANNa Klangfilm G. m. b. H. Inökségi tagja:

KLANGFILM TE H IKAI FELK]~SZULT EGEl 932.=BEN

Klangfilm ugy a felvé teli,mint leadótechnika terén azelmuli esztendőben lénye-ger. ujításokat alkotott.

A l adógép-Lechnika te-rén az volt a. célunk, hogy

a mozgóképszínháztulajdono nak javítottkiadású és egyben olcsóbb készülék ketbocsássunk rend lkezésre, Igy elsősol-ban uj ké zülék-tipusokat hoztunk forga-lomba, a kis mozgóképszinházak számára..Elnaton" a neve ennek az uj leadó ké-szüléknek lemezes gépekhez, "Zetton"nevet adtunk a hangszálas gépeknek ;mindkét rendszerű kisgépeink gyor anterjedtek el az érdekeltek között. A gaz-dasági vál ág ellen 're i 1931 nyara ótaegyedül Németországban több mint 400Zetton-berendezé t helyezett el a Klang-film.

Az újtípusú leadógépek közé számít-hatjuk az új koffergépet, amelyet aZei s-Ikonnal együt állítotunk össze éshoztunk forgalomba.

A mozgóképszínházak üzemének meg-könnyítése érdekében számos technikaiújítást léptettünk életbe. Az 1931. évikészülékbeépítés egyik főérdekessége ateljes hálózati kapcsolás kere ztülvitele.Az üzemi bizton ág és hangleadás javí-tása érdekében több alkatrészt konstru-áltunk. Rendszeres munka redménye afotó cella és a hangszóró további tökélete-sítése.

A mozgóképszínháztulajdonosok nagyörömére akusztikai téren ic: számos új-donságot vezettünk be, amelyek a hang-vi szaadá t tökéletesítették. Több mint

fA]11111111111111111111111

120 német film zínházban javítottuk ígymeg új akusztikai rendszerünkkel a hang-visszaadást.

A fölvételtechnika t rén I ő orban iarra törekedtünk, hogy gép inket köny-nyebben kezelhessék és hogy a gép kalakja is kisebb legyen. Uj itá unk az újfölvevő-boxunk szállítható lehallgató-helyiséggel (Zwei Boxen-Apparatur) és2. "riporterautó", a legtökél tesebb föl-vevőgépkoc i. Expedíciós célokra egy tel-je en könnyű és újszerű szállítható hang-fölvevőkészülékünk most van előkészi-tés alatt.

Amíg azonban a fölvevőtechnika alap-elvei megmaradtak, addig a ké zülékekenszámos gyakorlati újítást, egy z rűsíté tvittünk kere ztül. Az a 29 fölvevőké zü-lék, amelyek t úgy Jémetországban, mintcl küJföldön ezideig elh Iyeztünk, bőség salkalmat adtak ahhoz, hogy tudományokutatásainkat foly ta uk.

A jelenlegi munkálatol- a minőségi ja-vítások további fokozá át célozzák. Márissikerült a hangfölvétel finom ágán lé-nyeges javításokat keresztülvinni. Az el-múlt év munkaprogrammja a Klangfilmtovábbi programmja marad: tökéletesí-teni, javítani. Ezzel a Klangfilm hozzáakar járulni ahhoz, hogya filmipar min-den rétege technikai teljesítőképességszempontjából minden tekintetben, tehátúgy minőségileg, illetve művészeti leg,mint üzletileg a legtökéletesebbet érje el.Igy remélj ük, hogyavilágpiacon aKlangfilm a jövőben is megállja majdhelyét a nagy világküzdelemben.

17

~' --+'~~r~~-'~------~IUJ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGALAKULT MIHÁLY DÉNESSZA I:)ALMAINAK ÉRTÉ:KESITf:SÉRE

A Pesti Tőzsde című lap értesülése

szer int, Londonbem egy v,J részvény-társaság ala1cult Mihá~y Dénes szaba-dalmainak értékesítésére. Mihály Dé-

nes ebben a részvénytársaságba új han-gosfilmleadógép-találmányát vitte bele,

amely lényegesen olcsóbb, mint az eddigi

drága külföldi hasonló gépek ára. E gyegész házat foglal le Londonban márisez az új részvénytársaság, amely legkö-

zelebb Newyorkban akar fióktelepet lé-tesíteni. Mihály Dénes egy másik szaba-

dalmának értékesítése is útban van. Ezrádióelőadást tenné láthatóvá és egy ké-szülék bekapcsolásával a rádió, mint egyfilmleadógép, képeket is vetítene. Állító-

lag 10 fontba keridme, mig a hangosfilm-leadógép ára 300 font (6000 pengő).--•••.••...•._---~-----_...

Csehszlovákában nyersfilmet is' fognakgyártani. A cseh köztársaság nversfilm-szükségletét eddig importálni kellett, merta belföldön azt elő nem állították. A fény-képezéshez szükséges üveglemezt viszontott is gyártották, sőt az utóbbi időben akivitel is jelentős volt. A königgrátzi Foto-cherria-cég most elhatározta, hogy nyersfil-meket is fog gyártani.

Ujabb hangosgép-szabadalmi konferenciaPárisban. A párisi Hotel Royal Monceau-ban január 25-én újabb nemzetközi hangos-gép-szabadalmi konferencia kezdődött, ame-lyen a hangosgép-szabadalmak ügyét tár-gyal ták. Az amerikai és holland érdekeltsé-geken kívül megjelentek a német hangosgép.érdekeltségek megbízottai is, így a Klang-gép képviseletében dr, Kim, dr. von Broichés Rosenbaum, a Tobis képviseletében dr.Deutsch, Ernst Ehrenhaft, dr. Sarre, aSiemens-HaIske cég megbízásából Belk-mann és dr. Seifert. A tárgyalásokról azelső napokban nem adtak ki hivatalos ér-tesítést, csak annyit lehetett megállapítani,hogy azokról a filmszabadalmi kérdésekrőlfolyt a tanácskozás, amelyek megváltozta-tását a súlyos gazdasági viszonyok idéztékelő. A nemzetközi hangosgép-szabadalmikonferencia néhány napig fog tartani.

"Kino-Technili der Woche", Ez a címe aLicht-Bild-Bühne új rovatának. amely min-den héten a vasárnapi számban jelenikmeg. A Licht-Bild-Bühne, amely 24 évvelezelőtt elsőnek ismerte föl a filmtechnikanagy jelentőséget és fontosságát, hónapok-kal ezelőtt Kinotechnische Monatsheftecímmel külön filmtechnikai mellékIetetadott ki, amely havonta egyszer jelenikmeg. Most ezenkívül még a hetimellékletetis adja olvasóinak.

A francia köztársasági elnök CharlesJ o u r j o n t, az Agfa párizsi vezérképvise-lőjét és az Eclair-Tirage tulajdonosát a be-csületrend lovagj ává nevezte ki.

A párizsi Technique Cinematographiquekezdeményezésére megalakult Párizsban a"Gl'oupement amic al techniciens du cinema"a filmtechnikusok szövetsége, amelyenk el-nökévé D e b r i e t választották.

Tízéves a Tri-Ergon. Most múlt tíz éveannak, hogy három film technikus, V oigt,dr. Engel és Masolle a berlini Allhambrábanbemutatták az első akusztikai filmet. 1922-ben még egyáltalában nem volt sikere azelső hangosfilmnek, csak Amerika vette áta német találmányt: William Fox akkormár megszerezte a három német feltalálótalálmányát ...

Véglegesen életbelép az éghetetlen filmkötelező használata Franciaországban. Tízévvel ezelőtt, 1922-ben törvényt hoztakFranciaországban arról, hogy mozgókép-színházakban is csak éghetetlen (nonflamm)anyagon készült filmet szabad vetíteni. Az-óta tíz esztendő telt el, de a törvény életbe-léptetését évről-éne elhalasztották. Fran-cia Iapjelentés szerint ez a törvény 1932október elején "föltétlenül" életbelép. Le-hetséges mindamellett, hogy megint elmú-lik egy évtized, amíg ebből a törvénybőlvalóság lesz.

KOVÁCS ES FALUDI IF I L M G VÁ R ÉS L A B O R AT O R I U MBUDAPEST - ZUGLÓ,GYARMAT-UTCA 39.TELEFON: 96-3-00.~ _

Magyarországlegnagyobb és le~mo·deruebb gépekkel fel-

K É S Z I T : szerelt laboraloriuma

HANGOSFILMEKET ÉSKÓPIÁKAT, FILMFELIRA·TOKAT, PEO·AGOGIAI·,KULTUR, REKLÁM- ÉSRAJZTROKK- FILMEKET

18

~ +I~~~r~,~~-----+,HANGOSGfPEK rs EGyES

BET<_ElDEZB:SEK VÁMJ AA m. kir. pénzügyrnlniszter

136.545/1931. számú rendeleteaz újabb vámtarifadöntvények, a vámtari-fához fűzott árulajstromon történt módo-sításoknak és magyarázat-mődosításoknak

kdzzétét ele tárgyában.a) Vámtarijadöntvények.

A m. kir. pénzügyminiszter a m. kir.kereskedelemügyi miniszterrel egyetértő-leg az 1924. évi XXI. t.-c. mellékletét ké-pező vámtarifa alábbi tételeire vonatko-zólag a következő döntvényeket hozta:

581. sz. döntvény.Hangosfilm.-Ieadóberendezéseket, akár

összeszerelve, akár pedig szétszedett ál-lapotban érkeznek be, nem egységesen,mint egy készüléket, hanem a berendezéstalkotó mindegyik készüléket külön-különa saját t. sz.-nak megfelelően kell vám-kezelni, még pedig:

a képprojektort a 909. t. sz.,a szelén- vagy fotócellás hangvetí tót,

az erősítő berendezést, valamint a hang-szórót a 857. aj t. sz., a synchron .asz-talt meghajtó motorjával együtt pedig a918. t. sz. szerint.

Eszerint a 909. tételszám alá eső kép-projektor vámja 100 kg-ként 60 arany-korona, a 857 ja tételszám alá eső tár-gyak vámja 100 kg-ként 800 aranykoro-na, ezenkivül a legújabb rendelet szerintkülön behozatali engedély is kell ezek-nek a tárgyaknak a behozatal ához, végüla 918. tételszám alá eső szinkron-asztal-nak vámja q-ként 200 aranykorona.----~--------------~-------~Dr. GIEBE ERICH tanár Berlin-CharloHen-burgban ég dr. SCHEIBE ADOLF tanárBerlinben, a 100.697. lajst romszámú és"Eliórós piezoelellfromos hrisfólyohnaftrugalmas ha;rifósi és 'orziós rezgéseftre

való f,!er;esz'ésére"című magyar szabadalom tulajdonosai sza-badalmuk gyakorlatbavétele céljából bel-földi gyárosokkal osszekottetést keresnek;szabadalmukat esetleg' el is adják vagy

gyártási engedélyt adnak.Bővebb felvilágosítással szolgál:

Dr. GUSZTÁV BÉLAhites szabadalmi ügyvivő irodája,

BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-UT 18. SZ.r •••........._.....•••••.• , •._." ••

HA~GOSFILMLEADÁSÉS l~ÁDIO

már sokszor kerültek egymással szeroskapcsolatba, hiszen az alapvető technikaielgondolás és kivitel úgyszólván azonos.Azonban komolyan csak akkor jutottakegymáshoz igen közel a rádió és film,amikor megtörtént. hogy valamely han-gosfilmet a filmszínházból közvetítettek.Ebben a szezónban Budapesten már né-hány helyszíni közvetítés ment végbe,azonban egyik sem keltett olyan szenzá-ciót és meglepetést, mint az a közveti-tés, amelyet a -Capitolból adtak tovább.A Capitol-filmpalotából ugyanis január25-én közvetítették a Viktória című han-gosfilmet a rádió közönségének. Már alaikus is megállapíthatta, hogy egészenkülönös élmény és élvezet volt a Capitol-beli filmleadás. Beszéd és zene tisztánérthetően jutott el az éterhullámokon ke-resztül a hallgatóhoz, legyen az akár de-tektoros, akár pedig egy nyolclámpás há-lózati rádiónál ülő hallgató. Tény az,hogyaTelefongyári gépen továbbítotthang és beszéd minden mellékzörej, rez-gés nélkül jutott el a hallgatóhoz ésezzel egy igen kellemes és élvezetes estétszereztek sok tízezer embernek, akik ezenaz estén nem mehettek el a mozgókép szín-házba. Itt talán azt mondaná valaki. hogya rádió ellensége a filmnek, mert ha rá-dión leadják a hangosfilmet és otthonhallja. a film zeneszámait, akkor mineknézze is meg? Erre az a felelet, hogypl. ebben az esetben a következő napok-ban sokkal nagyobb érdeklődés nyilvá-nult meg a film iránt, ami talán a jóhangosfilm-közvetítés nélkül nem történtvolna. meg. A Telefongyári hangosgépismét tanújelét adta annak, hogy értékesés komoly tényező a magyar filmtechni-kában és a magyar ipar büszke is lehetarra a. hangosgépleadó-gyárra, amely afilmnek nemcsak ott a helyszínen, tehátmagában a mozgóképszínházban szerezhíveket, hanem távolabb, vagy otthon alakásban is és Így közvetve további ba-rátokat toboroz a hangosfilmnek.

19.

AZ UJ GF

Az AGFA nyer filmgyár újonnan forga-lomba hozott AGF A-P ANKINE G jelzésűnyersfilmanyaga maga sZID és fényérzé-kenysége ellenére, - amely még az AGFA-PANKINE E és F anyagokét i felülmúlja,- előhívható a 108-as ötétzöld védőfény-szűrő mellett. A lehetőséghez képest azon-ban nem szabad ezt a magasérzékenységűanyagót a használt védőszűrő fényénekho szabb ideig kitenni. Ha a laboratóriummás gyártmányú védőfényszűrőkkel van fel-szerelve, ajánlatos az előhívás munkálataitteljes sötétségben elvégezni.

Az új AGF A-P A KI E G jelzésű nega-tvfilm kidolgozásához ajánljuk az AGF A 12AGFA 15, vagy bórax előhívót, Ezek azu. n. finomszemcsés (Feinkorn) előhívók.AG FA 12.

1 liter víz8 gr. Metol

125 gr atrium sulfit vízmentes (kris-tály-osból 250 gr. veendő)

NKJ TE G"" TIV NY GG

5.75 gr. zóda vízmentes (kristályos-ból 15.50 gr. veendő)

2.50 gr. BromkaliumElőhívási idő 180 Celsiusnál 15-17 perc.

AGF \. 15.1 liter víz8 gr. Metol

125 gr. atrium sulfit vízmentes12 gr. zóda vízmentes1.5 gr. Bromkalium

Előhívá i idő 1 o Celsiusnál kb. 8 perc.Tekintettel az AGFA-PAl IG::-.IE nyers-

film magas s zín- és fényérzékenységéreváltozik az anyag megvilágtási faktora, haAGFA felvételi zín zűrőket használunk.

A sorrendi változásokat az alábbiakbanközöljük.

Megvilágítási táblázat az AGF -PAKrn EG jelzé li nyersfilmhez:

Agfa szinszűrő () :2 :3 -l 5 70 O tH 89,~

Nitra izzólámpa fénynél 1.15 J.:~ 1..'> 1.6.) I.H 2.0 ;~. fi :.l -l 12Nappali fénynél 1.-l 1.7 2.2 2.5 2. ., ;),:1 -Ui 2-1-"Sicmcns ívlámpa zén 1..) 1.7 1.8 2 :2.2 ') r: 6 -I- ll) 4!iz ,»

világílás (Sárra)

Sicmcns ivlárnpaszén 1.6 2 2.8 :Lj -l .1 ;;,t. 8 IV , :W -I-ÍJvilágítás (h hér)

Az AGFA-PAl KL E G nyersfilm foko-zott fényérzékenysége megengedi a rövidebbexpedíciót, vagy fokozott diafragma hasz-nálatát, 2. melynél hozzájárulunk a felvettképek mélységéhez. A kevésbé megvilágí-tott részeket is részletdúsan és lágyan hoz-za ki. Ez különö en a panoráma felvételek-nél fontos.

Miután az AGFA-PA KIKE G alapanya-ga sziirke színezésű, kiküszöboli a káro és

nem szívesen látott fényreflexek és idegenfények tovaterjedését a fényérzékeny réte-ben.

Az ezüstszeme e további finomítá ávallérhetővé vált az, hogy az AGFA-PANKI-E G anyag előhívásakor az züst feloldás

tökéletesen egyenletes, ami nagyban hozzá-járul a képek rész.letdú.: cs plasztiku vol-tához.

,. ~••.•...•••...~-~------_.•...•-~-~- - - - .".__, ..--_ .....•-_ ....•._ _--------Világító műsorjegvzékek é illőhely zá-

mok, Earl Caroll, az ismert amerikai, szin-házbérlő színházainak ülőhely-eire világítóműsorjegyzéket és ülőhelyszámokat szerel-tetett fel. Ezek a tran zparensek hivatvavannak a színházlátogatók kényelmet szol-gálni. Könnyebben találják meg a helyüket,azonkívül a készülék világításánál az egyesműsorszámokról is nyerhetnek felvilágosí-tásokat.

Magyar M ozgófényképgépkezelőkOrszágos Egyesülete

VII. ker., Csengeri-utca 1. szám.

Hivatalos órák: délután 2-4-ig.Telefon: József 375-98.

20

,Fritz' Freund: Iiine-matografi-

Jches Jahrbuch 1932. Wien, VII.,Neubaugásse 25.: Immár 13. éve jelenik meg Fritz Freund

nélkülözhetetlen kézikönyve. Az osztrákadatokat a szerző bőségesen- -és alaposság-gal adja közzé, dé magtaláljuk benne azutódállamok filmkölcsönzőinek, filmgyártói-nak és filmsajtójának adatait és- címeit. Amagyal' rész azonos a Filmművészeti Év-könyv ezidei kiadásával. 'Az osztrák film-almanach ezidén is közkézen forog és az,akinek szüksége van az utód-állambei ada-tokra, egy percig sem nélkülözheti Freundbevált évkönyvét. . ,í Alessandro Blasetti: C o men' a s c e u n

f i Lm. Edizione di Cinamatog rafo kiadása,Róma. 1931-193_2. A Prima Biblíotoca ' Ita-liana die Cinematografo kötete.' ,

A közönség részére megírt -szakkönyv,arnelv a film keletkezéséről és születésérőlértekezik. Ismerteti a' film tárgyát, annakfeldolgozását, azonkívül néhány képpel il-lusztrálja mondanivalőját.I Umberto' Masettir I g ra ri d i f i lm s.Edizione di Cinematografo kiadása, Róma.; A Cinematografonak ez a könyve a nagyfilmekről szóló kritik-a és beszámoló. Ké-

Speci á I is . film~zállitás9k,a világ minden ".észébe.

L~ggyorsabb _vámke~elés a Nyugati és Keleti pályaudva .•:

rokon, a fővámhivatalban

H éai"i)'e Inemzetközi- 's~állihnányozási és

. . elvámolási vájlalat, -

~IV~,V-á cí :-.ti·t 1. S~.Telefon: Aut. 159 - 47.

•• ~:'~'~:.'" ~ f ·l~~~K.~,~~. ..; r ., 't.- \ r

pékkel illuszt.rálja' ai egyes ~Ümek::ői ,~zóló'véleményét. ; . .'.-.... "'" ~

U go Ugoletti: t S t at o e c i n e m a t Otg-r-a f o.. Edi-zione di ·Cinemategrafo kiadá-Jsa, Róma. ' . - .,., ,_."

A Cillematografonak ez a harmadik fü'zete - míndosézé 12 oldal - az' állain ésa film közötti visz6nytóI érteke.zik:~· A fü~zet beszámol a fil$ be invesztált' toké1\:-nagy'ságá.ról, tóvábbá :..a. _színházakról, _a film';produkciókról közöl érd ,kes éshasanoa llda4tokat és statisztikát. . ':" ". ;

• ",",', l' , !

. Mario Serandrei: I C in e a st-i oe I e b,. r i; Edieione di Cinematogra:f-é .. k-iadásalRoma. _ !. "_ A negyedik' füzet híres és ,il5\l1e[t_. f.ilm-iszinés.zekrőll szól,Marle,ne ,:pi~~ri~n; ph,á~li&Chaplin, F.:·W. Mumau, ~~!lUrl.cé~·eh~,a,_herRichard -Barthelmess, "Ernst Inibitsch. -Dou-_glas Faírbanks é$ Al Jolson életrajzi ada-ítai 'vonulnak-föl ~s·-ismertet:k meg az -elaszul olvasa közöuséggel.. HárQrrU)<w<!~~n

. 4 új füzet jelenik Illeg. A négy, ~üzet ..ára külföld számára _40_Jba.)_ ',: _-. ',,:, !

A Cíno-Journal, című' párisi filmsz'l~k1allmost ünnepelte fennálásánák" 25- eveir"jiil5i~leumát, amely alkalomból úgy a belföldrő~mint .a ..külföldről .igen sokan ~gl'~t~l.~l;~alaz igen. elterjedt{ ~~ . nép,:ft~~R.~fjl~I!'f;a!l

, • )"" ~ ~ l.., 1.:1 .:~

MÁ G Y~'~--:-:-._'IFILMI RO»~ I

. ,(' \'1 ' ;.-, ;; ,"1"- BUDAPEIT, IK.; HUnOÁRIA?.KÖRl}l\ 2n,,:;

TELEFOI;:ri' 33~3:oá~~s,Jl';~-;'83~;',-:..-i .(.'. ,,C: 1."\ ~,

• ~ L~ .• .: l,_ ,r,. 1· •••.t)t.~I!:.;!,._.,C~ ~,,~·""3.Ú~S··~~··.•~_t~~ ~_, ol'. I

FILM HIRSZO:LaXLAT'"- - '~'1' r ,- 'l " "'l"1'.r_,.& t• _ ~ r: .' , ~ ""of •• I.:i'. i.'?~ ~

váresi-, köiségi~, -csalá.di"', Ygy_;hi~,ipari-, sport:'felvéti&k.!;' )c. ,�.!.:.ItT

... ..1 ~ .•~: ,,' '-1 ,h~~~K ? c k(a n a g y i t Ij._ -s,o k, t.f.qH ü_~~im~i.

- ~, .... .... r.

l • ,

Bu"d"ape' 'S' ,",. ",·:',mp' '·0' C": ,f·'m,!,~gj!'e,iÍéseh'Jcjj2~'• ' ,.,onuor hobon .. i r. '

JÉLMA:GYARAZA,T.:'Meg,j.=N:egjelené~i. hely ~_;_H.' Hbssza'~ F.=Felírá~M.:_Műfaj _: Fősz': "Főszereplők - C.=cenzura ---".a.:'_aluli --f,-felüli.

• • •••• ~ •• • .# - •• - -~ ._-~. ~ • • I f'" t '. c

•

,.' . " .

, .. \. .~. .) -' .. ~ .Bohőc és it táncpsnő. _:_M~gj.: Fővárosi. _i ,H: :'"2300

CJTQ cn>oiÉMA. ',l Il7 ',méter. - Műf,~ cirkusz tört. -;- ,F.: Garanii}'__:,'Fősz.:(Feldmann Izsó), Nagy Kató, Nikolaus Kolin. ' ,," ~.~,... " -.Rekk Szilárd-u ---1-6 - ~ -, ..,; . , ,,'. .,Tél.: J. 412-7i. . "".;. S:.al~lzu~atag! +r-. ·~I[e~p.:~ovaro~l. -:-- JI:> 2:?~i ~~

II ('~ _ ;ty.luLDrama. - F•.Garami. ~,F.Q.s~.~~q,Ul~:.Trel'!ker,Bethv Byrd.,,I

'DANUBIUSMOZGÚKÉPIPARL,RT" Erzsébet-krt 44.,ITeL.:481-95: l [I, ~ l ~.•

'I. , •• ' I

Csakiril'óka;'- M'egJ:: Fórum.j-.H.:, 781 m__~Műf,:Vígjáték. - F.: Siklós~L ,_::_(j.: AluK "L

'1/28" .....

•.•~ i .,~ ,.

':.', I N.ebánt!ly,i~:ág.,.; )\1:~g;.: 'Ufa; Kamara. - H.: 2100'l/26" rnéter. - Műf.: ){lgjáték. _!._ F.: Fodor. - Fősz.:. ':\-- "Anny" Ondra: " ,

, . ,.' ! ,\ ,I \

; ECO:FILM'R.-T,",Rák6czí-út 14: .Tel.: 429-76.

. ! I. .Líliom, - M_egj.:,Kamara., bécsi. -;H.~12~OÓj'méte'r:,:t? MM.: .Dráma. -, F:: E. Schárin.v-s- ~Fősz.::Chá'r1esFfLrell, B-pse JIQPf\XI;., - C.: Aluli) ,,:'J, '

__ '_t " . i t r,:' tt .l'

Hét-arc, - Megj.: 'Fészek, Pátria. :_ H:: 2081 méter.Ii~$. -' Műf.rDráma.i-c-r F'i: S~ántó Armand. - Fősz.: Paul

Mussi. ~ Q.: ,~lu:li; ,,' 1

.~,

FOX-FILM rA.,'Rákóczi-út 19: Tel.: ,314-37, és! 316~58.·

'iovÁCS EMIL' ~ , , i I ',;,.1/( rf > l I.'('l I ,," •.'ÉS TÁRSÁ, ,"';' '!, " ,:0~er.st Redl,~~.áiul? ",""JMeg5.~'l"o,'~ ~'I~,;/!,.80,~

\ " ,.J/~,8 meter . ...J- Muf .. Dr~ma. - ~ .. t,a'R.jler.. ,- "Fopzl.

I Erzsébet ktt' 8. ,;,'1 'l ~ ,,LH Dagover;' Theodor Loos. -i' C:: Aluli."" ", TeL:' 45-9"48. ' , ' . . ..~ , __o _,." ,,, ", "O'

;Kui.:i'URFiLM ' ...' '" "'4 k~ii~d~r., ': ": Me~j.: ;P~önJ. - H.: 2560 méter.'I Budapest, vm., Nep~ y14.' , ~~f.: Dráma, -r: _f.:: ~P~csér§-l,.ászló.--:-F,ösz.: Andre, színház-u. 21. ~ Tel.. La Fayette, Harrv- Hardt. - C.: Alu~l.'·m :;:,f/t,; l "

j J. 368-98. ,'" , ' , ,t' __, ,,:, '"., " Ex-féit!ség/ ..:)legjr: Rádius, FÓI'IUPt"iTi'H.: .2.352,m,

:ME'l'RO-GOLDWYN-. l/l ,Műf.: Dráma.' ,- F:: lj:rb Benitó. ~ Ji'Qsz.:,:Norma:, MAYER.DISTR., Shearer. _:_:C.: Aluli. I I I, .' ':,. ,

i B~dapest: 'VIIL, Főh. -,_,~_ - Ins~iráci6. _' 'Megj: 'Rádius, Fórum. _ H.: 2111 m., Sandor-ter a . .......,.Tel.: 'I l/22 Műf.: Dráma. - F:: Erb Benitő, - Fősz.: GretaJ. 444-24. 44~25. ", Garbo. -'- C.': Aluli..' " lI ," ,

22,

Skippy. - Megj.: Fórum, Rádius. - H.: 2403 méter.PARAMOUNT FILM- l ~-t Műf.: Vígjáték. - F.: Pásztor Béla. - Fősz.: MitziFORGALMI R. T. ,Green, J ackie Cooper .. ::- .C.: Aluli.Budapest: VII., 'Rá-

....__,.......,Bánato herceguszony. - Megj.: Másodhetes. H.:

kóczi-út 59. - Tel.:},28 2195 méter. - Műf.: Dráma. - F.: Pásztor Béla. -

J. 34~-37 és J. 405-22. Fösz.: Erich v. Strohe.i.m, Lasser Pitts, Fay Wra':(. -, C.: , Felüli.- - ,

SCHUCHMANN - Tizenhármas légiónánus (Ideál csókja). - Megj,:ANTAL '1,1:2 Omnia, Orion. - H.: 1960 méter. - Műf.: Dráma.Rökk Szilárd u. 20. F.: Pacsérv. - Fősz.: Irene Rich, Loretta Young,

Tel.: 353-17 és 301-01 Ralph Forbea. ,

Űfensége csókja. -_Megj.: Décsi, Omnia. - H : 2300 IS' PER-FILM,

- 1/26 méter. - Műf.: Operett. - F.: Fodor Sándor. -VIL, Erzsébet körútFősz.: Waltér Jansen, Otto W~nburg, Székely Ibolya.9. Tel.: :f ,-li61?-~4. C.: 'Aluli. - -

"TURUL-FILM Halálos szerelem.·.- Megj.:' Másodhetesék. .::...·H.:Budapest,' VII., Miksa I 15 2008 méter. - Műf.:: Dráma. ~ F.: Szántó Lajos. :_utca 7. - Telefon: Fősz.: J oe Brown, Gez::rude Olmstead. - C.: Aluli.József 369-42.

I..- Leányhű ég. - Megj.: Corvin, Orion, - H.: 2411 m .

I: 1 'MM.: Vígjáték. - F.: Lándor. - Fősz.: Max Hansen,, _Jenny ~go, Otto Wallburg,--

I" '" Emil és a detektívek .. - Megj.: Corvin, Ufa. - H.:UF A-FILM. R. T. J/7 1996 méter. - Miti.: Vígjáték - F.: Lándor. - I'

I' Budapest, vrn.. Köl- Fősz.: Fritz Rasp, és a berlini gyerekek.--csey-utca 4. - Tel.: Fehér mámor. - Megj.: Uránia. - H.: 2501 méter. II J. 3~1-3,~" 33~-2L, W!t Mű:J:.: Havasi vígjáték. -:- F.: Lándor. - Fősz.: Leni.'j , ' .Riefenstahi, Hannes' 'Schneider.--

A kocatúrista. ._Megj.: Ufa, Kamara, Corso.- -I.'_. . " ,- -T/19 H.. 2313 m. Műf .. VígJáték. F .. Landor. _

Fősz.: Ottq, Wallburg" Maria Solv~g, Trude B~rliner.__ "......,-.-.lo-_;.... . -, -r-~-=T::-it::k-o-s-:l::é-g~iÓ~:- Józsefvárosi, Fővárosi, Bodograf, El-

dorádó, Imperial. - H.: 2100 méter. - Műf.: Cowb.dráma. - F.: Pacsérv. - Fősz.: Ken Maynard.-

_C.:_A~l~' ~_~ :__ ~ I

Pikáns előél-et (Viharos rnúlt). - Megj.: Décsi, Omnia.H.: 2300 m. - MÜf.: Vígj4ték. - F.: Pacsérv. _Pősz.: Amo Sigfried, Camilla Horn, Ida Wüst. _C.: Aluli,

I 1

VIK1:ÚRiA-FILMKÖL-j-' ' -r· Viktória. - Megj.-;" Fó~m, Rádius. - H.': 2650 m.'CSÖNZŰ, E,r'zsé1iet, . 1114 ,Műf.: Operett. - F:: Siklóssy. - Fősz.: Verebes,krt 36. T.: 45-2-94. • Gr~tl Theimer, Bohnen, Petrovich. - C.: Aluli.

. I' ~ék D,una '~ent~n (Csákó és hegedű). - Megj.: Pát,!jll ria, -Fészek; TUran, Roxy. - 'H.: 2640 rn, - MM.:, I Színmű. - F.: Fodor Sándor. - Fősz.: Alexander

, Gray, Vivienne Segál. ,-. - . Törvénytele~'téieség.-"""'::'M::-e-g--:j-.::-O~ri-o-n-.--=H::-.-:-1-6-5""'0-m---'--~

1·28 MM.: Vígjáték. - F.: Frank György. - Fősz.: Dó-__ _rothy Mackaíll, ~e\Vis Stone, Joan Blondell.

WARNER BROSFirst NationalVitaphone PicturesVIL, . Erzsébet-krt 9.Tel.: J. 325-90 és 91.

Arizóniai hercegnő. - Megj.: Orion. - H.: 1826 m.Müf.: Vígjáték. - 'F.: Fodor Sándor. - Fősz.:Louise Fazenda, Lucieri Littlefield, Lila Lee, ' BenLyon.

UNIVER AL.FILM R. T.

Budapest, VIn:, Nép-'színház-u. 21. - Tel.:J. 391-7,6 .. 1' 119

23

",;1." " ..,'""

,::",iJÍ'AGVA"·~,MÓ~GOKE·~ÜZ:~M:.t;::NÓ'éP~~X'E~EK","".,J ",ORS.ZÁGOS,:;EGYÉ$ülETE',,' '

t • .' ,B..QD~PE~-rJ:;,.VI~h,SZ~~T~IR,Á~ YI-ÚCC~ :36.TEI:.EfON,:JÓZS,EE,360...-,05. ',.HIVATALOS ORÁK 9,~12";JG.

If

I ' "~-~,~--------~------~~----~--------~\ ::L!~~~1\ ]ti(~ku1t'ür~:mind~n eÚ~I!;s~á,n\lt'á~ ,EgY.~ü5et tagj;a~lanulk~pjá1\:g!~.~.<-,:" ~:.::t~;:... ' .~J~-, �...� ~~ . , ..._.:...,'.' -1. ::' _' ~ ~,t ,~" ..

l'" ."~__" " Választmány i,ülé~'': ~zak. irtenri~i_kQlds_öIidUat i~tnek a_l.Í1ra,do-i 1,Egyesületüukyitla!?:4trnány~ január ,8-4n ,~rt",: ~ ,."".;,. h

jtartQtta,,'Jlleg', ,.ebhen az évben első ülését .': __A ,Ma~Yl!r !Iuado, kolcsond~_:)anak'Gy,ár.fás ,Gyu.!-aügyy. elnök elnökletével, "'. lljmegaIIapt'tasa' , 'iGyirfás Gyula üdvözlő szavai után a vá- i. .Ebbénas ügybenmég decemberben küldöttHasztman)f' tárgyalta ..a naphendre 'tűzött' ki az :Egyesület ilizottságot;ameiY'január-\ügy-ek-et. Elős0ör,:is 11:' M~gyar Hiradó költ-, b:;J,.~l1gy$zólván; állandó" permanenciában;s~geine,l),.a m;gállapításár?Lsz~l~, e}őter,jesz-, .: Y9.lt, hQgf ez~ ~ fo;r>-to,s,és jelentős ,ügyet!te~;,hallgattak ,}l1,eg""rnaJd. kibővítették .a k~:?roegelegedesre'e111'ltezze .: Ezek, a tárgya-n~,Q~c_~~n9í_j:ol.krnegá llapitáaára kiküldött .~i- lások jan4ár végén már-Igen ,előrehaladott!zqttság.Qt., p.,.,v~lasz_tUlány foglalkozott .!lzu,~ -stádiumban voltak, ugyhogy február elejéreItan á, silriészekn.ek ~s arti~táknaka mozgő- .már, be is fej-ezik a további tárgyalásokat.!képszinlÍáiáRoai{ fellépésének:'kérdésével e~:.,A, bizottsjig' a müködését január végén tu-[ugy határozott, hogy felterjesztés be'ú 'Iééri .s- lajdonképen már be is fejezte és az írásosla' bélügyminis:?:tert, hogy csakis állásnélküli "jelentését, már be is nyujtotta az elnökség-lma·gyar szmészek és artistálc föllépését en- , nek. ' , "Igedéyezze a mozgóképszinházakban, A .vá-. A vidéki 'kijrzetek megalakulása~las,Ztmány ezután fölhatalmazta. az elnöksé-, Az ' Egyesület ' vezetősége, elhatározta,!get~: hogy. a,' h_át.ral~kos·t.igdíjá~ ügyében, , hogy a tagok érdekének hathatósabb meg-jj6,'ijön el "a leg radikáliaabban. Ezüfán:1\1~k-" védésa érdekében megalakítja a vidéki kor-Iray. Teofil- alelnök vette :át Gyárfástól az,' zeteket. Az egyesület kebelében azonkivülj elnöklést; Jnél't;.',űlyan inditványérkezett 47.. "külön vidéki .alosztály felállítását is ter-itá:&:á!,áÍl'~~áv,~r a vál:;s~tm~hyhoz, aine).Y-: ',ve?ilS':'Az' első vidéki körzet már m,egalakult~ben:1tZ 'élnokseg eltnózdltasa erdekében 'rel:\.d,- Kiskunhalasen.vahol- Hurt A. Ferenc szer-'ki~ln~ö~gyijlés össz,eh5yMát kérték. A,Mak: vezte meg a környékbeli mozgóképsxinhá-ray. ..é!Jlö~let~vei folytatott további választ- , ,zakat. Ehhez' a': körzethez 21 körzetbelimányi Ylé,s.megállapította, hogya" 4:7 aláíró, mozgóképszinház csatlakozott, A l másodikközül csak huszonkettőnek van szavazati körzet Szarvasen alakult, meg Frecska Sá-joga, mert a többi tagdíjhátralékos; ,akik-, muel vezetésével, Ennek akörzetnek .20 kőr-

Inék-téháe írrditv~nyózásijogul:' nincsen. MI- "riyékbeli tagja van. '.'iután' -'pédig a rendkivüli' közgyülés összehí-', '. - _.: ••• __ ft ft - •••••••

:vásáhöz"40 tag aláírása szükséges, ennél- ':1 '~~' K ..•.••If~g~l!:.a~.indityállY fölqtt napirendre tértek ... .: .,~\~~_!: ~vR;i·.r~ .. A Gazdasági Bizottság ülése ~. "......._

I .fAi 'Egyesulet nemrégiben Trutön gazda- FÜ-,M~ÜVÉSZEl'I 'ÉSTUDOM~ANYO~ságf ,bi~o~taát'o~, k~l~őtt' ki' a )~le~tő~'ebb, I", " FO,LYÖ1RAT ,i

Itermészetű llenzugyn~s gazdasági kérdések ,', L ELŐFIZETÉSI AR; .: imegtárg-ya-l-ására.- A +Gazdasági Bizottság1 •. .t őb 'h i ' " ,.,_' d' é l __;, l l t't'" l,évre 10 pengő. - 'I, évre 5 pengd.]

ij'_guto b-a 'e YIseg'1\.'er es vei rog a kozo r- Felelős szerkesztő és kiadó: Lajta Andor.

Imiutáh a Seakmakézi Döntőbíróság megszü-'. -Szerkesztőség és kiadóhivatal:n'és~v.él két szeba megüresedik. A Bizottság BU;t:MPEST, VII., ER.ZSÉBET.KÖRUT 30.

I határoz majd abbari a tekintetbenvvajjon az ' .,,!iFlgy.eSi;ilet'továbbra lS megm arad ,a»)'elen:-" r- Tel.: József 36~;-;-76 •.Páriisi szerkesztőségilegi: helyiségben. vag,y pedig kisebb helyi- .. " V

í ségbe költözik. Ugyancsak- a OazdaságiBi« ~i,'rue' Alasst~~up~t'~~e(iv.) Champs

Izqtt~~&".targyalta .a Hiradó kölcsöadiiának. , ,. d ' M .mtk:éri'\;i' elosztásáról szóló elnökségi jelen- '~, MegJele_nik m~de:r~ónap elsején. '

í t~~tis és rZ;i, bizottsá~állapítja meg, hogY:,': Minden eikkért a szerző felel.I~i'bűdapesti'(!lSőh'étes es apesti többi film-szinház, valamint a vidéki mozgóképssínhá- Friedmann-nyomda, Wesselényi-u. 40.

I

'liiiiiiiiiIiIiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiliiiiiiilliiiiiiiiiiiiiiii,\ r--.h - h -- - ----tA SUPER Legújabb.

FILMKÖLCSÖNZÖ VÁLLALAT megjelenéseinh :LEGÚJABB

MEGJELENÉSEA

DÉCSIÉS

OMNIAMOZGÓSZINHAzAKBAN

őFEnSÉGE~CSUKJA

(DIE FRAU EINER NACHT,ALFRED MACHARD regénye)

A főszerepekben:WALTER JANSENFRIEDL HERLIN

SZÉKELY IBOLYKAOTTO WALLBURG

ADELE SANDROCK

OTTO STRANSZKYgyönyörü muzsikája.

PAZAR KIÁLLlTÁSUNÉMET OPERETTFILM !

SUPER FILmKÖLCSÖnZÖENGEL GYÖRGY

VII" E R Z S É B E T - K Ö R Ú T 9.TELEFON: J. 36-6-94.

BRIGITTE HELMGUSTAU FROHLICHFŐSZEREPLÉSÉVEL:

r

GLORIAAZ URÁniA sZin HÁZBAn

EZENKIVÜL:

SIegirled ArooZENÉS BOHÓZATA:.,.

MILLIOK!AHOLDBAn

KORONA FILM RT~ BUDAPEST,l VII., RÁKÓCZI-ÚT 36.I TELEFON: 41-8-27,41-8-28. f~ ••••.••• "~u.tJ'u ,~ •••• ~ ....

'(jlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll1111111111111.111111111111111111111111111111111111111111111111.11IIIIIIIIII~.

; Mósodik bombasilterünlt ;j! DÉCSI OMNIA i!!lj .,. " - !!lj

:1PIK"IS ELOELETi; nÉmET BESZÉD! (A VIHAROS mULT) ~il~nSdj:-atPf~~~-~~~á~~~~ mAGYAR SZÖUEG! :ji Főszereplőh: Siegfried Arno, CamiUa Horn, Ida Wüst, Max Adalbert, !!lj

I1se Korsecft és Paul Richter. _!!lj . •Csupa ötlet, brilliáns szüzsé, harsogó kacagó-orkánok kiséri k a film minden jelenetét. :::::'!!lj ~

!!lj 12 másodhe'es mozi já'szofla egy hé'ig jj j• 'e" házah előfl a il,

IBorneoi Maharadzsóf! I!!lj Kösse le azonnal, ha szanálni akarja magát, mert ~

~ILYEN SIKER MÉG NEM VOLT!!~ji i• UNIVERSAL FILM RT. BUDAPEST ji== VIIL, NÉPSZINHÁZ·UTCA 21. - TELEFON: J. 39-1·76. ==\111I1111I1111I1111I1111I1111I1111I1111I1111I1111I1111I111.llllIíl1111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111.;

Friedmann-nyomda, Budapest, VII. Wesselényi-u. 40.