2014.09.25.

1

Pázmány Pázmány Pázmány Pázmány Szenior Szenior Szenior Szenior EgyetemEgyetemEgyetemEgyetem

PSZICHOLÓGIÁRÓL PSZICHOLÓGIÁRÓL PSZICHOLÓGIÁRÓL PSZICHOLÓGIÁRÓL MINDENKINEKMINDENKINEKMINDENKINEKMINDENKINEK

2014/2015 őszi félév

Időpont A kurzus előadásai Előadó

szept.24.Hogyan és mit észlelünk a körülöttünk lévő világból – az

alapérzékek pszichológus szemmelGerván Patrícia

okt.1. Látod, nem látod, na látod? – A vízuális illúziók világa Gerván Patrícia

okt.8. Emlékeink és torzításaink Gerván Patrícia

okt.15. A nyelv és a gondolkodás kapcsolata Magyari Lilla

okt.22. Az igazságosság pszichológiája Sass Judit

okt.29. Az időskor örömei és problémái Pataky Ilona

nov.5. A trauma lélektana Berán Eszter

nov.12. Mi a pszichológia Boross Ottilia

nov.19. Személyiség és viselkedés Matuszka Balázs

nov.26. Fészek vagy kaloda – fogyatékkal élő a családban Pataky Ilona

dec.03. A vallás és a hit pszichológiája Urbán Szabolcs

dec.10.A média szerepe a szocializációs folyamatokban Az időskor örömei és

problémáiBerta Judit

Időpont A kurzus előadásai Előadó

szept.24.Hogyan és mit észlelünk a körülöttünk lévő világból – az

alapérzékek pszichológus szemmelGerván Patrícia

okt.1. Látod, nem látod, na látod? – A vízuális illúziók világa Gerván Patrícia

okt.8. Emlékeink és torzításaink Gerván Patrícia

okt.15. A nyelv és a gondolkodás kapcsolata Magyari Lilla

okt.22. Az igazságosság pszichológiája Sass Judit

okt.29. Az időskor örömei és problémái Pataky Ilona

nov.5. A trauma lélektana Berán Eszter

nov.12. Mi a pszichológia Boross Ottilia

nov.19. Személyiség és viselkedés Matuszka Balázs

nov.26. Fészek vagy kaloda – fogyatékkal élő a családban Pataky Ilona

dec.03. A vallás és a hit pszichológiája Urbán Szabolcs

dec.10.A média szerepe a szocializációs folyamatokban Az időskor örömei és

problémáiBerta Judit

A Pszichológi területei

Fejlődés

Szociál

Klinikai

Humán etológia

SzemélyiségPszichofiziológia

Kognitív Pszichológia

• „A kognitív pszichológia az emberi megismerés tanulmányozását állítja előterébe, azt kutatja hogy az ember mint élőlény hogyan képezi le a világot, mi módon látja, miként éli meg azt. A világról milyen reprezentációt hoz létre. A megismerést egyetlen közös folyamatként kezeli, az információfeldolgozási-felfogási elmélet szerint a külvilág ingerei egyre elvontabb reprezentációkként képződnek le.”

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kognit%C3%ADv_tudom%C3%A1ny

2014.09.25.

2

Hogyan és mit észlelünk a körülöttünk lévő világból?

Az alapérzékek pszichológus szemmel

Gerván Patrícia

Pázmány Péter Katolikus Egyetem - Pszichológia IntézetÁltalános Pszichológia Tanszék

Fejlődés-Idegtudományi Laboratórium

Témák

I. Érzékelés és észlelés

II. Az agy és észlelés

III.Feldolgozás sajátságaia. Top-down / Bottom up kétutas feldolgozás

b. Topológia és torzítások

c. Hol és mi?

d. Tükörneuronok

IV. Összefoglalás

I.Érzékelés és észlelés

• ÉrzékelésÉrzékelésÉrzékelésÉrzékelés – a külvilág fizikai jelei által kiváltott válaszok; a fizikai jelek az agy számára feldolgozható jellé alakulnak.

• ÉszlelésÉszlelésÉszlelésÉszlelés – az érzékletekhez/érzékleti mintázatokhoz a környezet ingereit és eseményeit rendeljük; az észlelés az érzékszervi benyomások tárggyá, jelentéssé szerveződése

Miért fontos pszichológusként az észlelést vizsgálni?

• Az érzékelés és észlelés, mint a megismerés alapja befolyásolja gondolkodásunkat, viselkedésünket, személyiségünk alakulását.

• Az emberek nemcsak gondolkodásukat, személyiségüket, viselkedésüket tekintve különböznek egymástól, hanem abban is hogyan észlelik a körülöttük lévő világot.

I. Érzékelés és észlelés

2014.09.25.

3

I. Érzékelés és észlelés

Érzékelés és észlelés átalakítási folyamatai

• Inger (fizikiai energia)

• Érzékszerv/Receptor

• Ingerület (bioelektromos jelenség)

• Speciális érzőpályák

• Agy

TRANSZDUKCIÓ

AKCIÓS POTENCIÁLformájában tejed

I. Érzékelés és észlelés

II. Az agy és észlelés

Occipitális lebeny – látás

Parietális lebeny – testérzékelés

Temporális lebeny – hallás

Frontális lebeny – szaglás

Inzuláris lebeny - ízlelés

III. Az agyi feldolgozás sajátságai

a. Top-down / Bottom-up kétutas feldolgozás

b. Topografikus térképek és torzítások

c. Hol és mi?

d. Tükörneuronok

2014.09.25.

4

Top-down / Bottom-up kétutas feldolgozás

Észlelés

Alulról – felfelé(Bottom-up)

Felülről - lefelé(Top - down)

Előzetes tapasztalat, tudás, elvárás

Inger input, feldolgozás

III.a. Top-down/Bottom-up III.a. Top-down/Bottom-up

Negatív utókép – Bottom-UpIII.a. Top-down/Bottom-up

Sakktábla illúzió– Top-downIII.a. Top-down/Bottom-up

2014.09.25.

5

Homoru arc

III.a. Top-down/Bottom-up

Beszédészlelés

• Klasszikus jelenség kontextushatásdemonstrálására: fonémarestauráció (Warren, 1970): egy szó valamely hangzóját köhögéssel mondatban mutatta be a szót, a k.sz.-

• eknek jelezni kellett, hol volt a mondatban a köhögés.

• Nem tudják megmondani, hogy hol volt a zaj.

• A személyek a teljes szót hallották, és köhögést háttérzajnak hallották, vagyis• visszaállították a hiányzó fonémát.

• A maszkoló hang típusa nem okoz jelentős hatást, de csendet nem restauráljuk!

• https://www.youtube.com/watch?v=ZyvyGMkzNQc

III.a. Top-down/Bottom-up

III.b. Topológia és torzítások

• Retinotópia

• Szomatotópia

• Tonotópia

A szem

ínhártya

cornea

pupilla

szemlencse

szivárványhártya

ideghártya/retina

látóideg

fovea

érhártya

sugár test

III.b. Topológia és torzítások

2014.09.25.

6

5 mmFovea

III.b. Topológia és torzítások

Retinotopikus reprezentáció és kérgi nagyítás az elsődleges látókéregben(V1)

A foveára vetülő kép nagyon jó minőségű feldolgozása!

III.b. Topológia és torzítások

Penfield homunculusa

W. Penfield 1950

Szomatótópia és torzítástestérzékelő kéregben (S1)

Testérzékelő kéregMozgató kéreg

elektromos ingerlés

Testérzékelő kéregMozgató kéreg

III.b. Topológia és torzítások

2014.09.25.

7

III.b. Topológia és torzítások

Két-pont küszöb

III.b. Topológia és torzítások

TTonotópikus reprezentáció az elsődleges hallókéregben (A1)

•Az emberi fül által hallható tartomány 20 Hz-től 20 kHz-ig terjed•A legtöbbünk nem is érzékeli a 10 kHz feletti hangokat.•A legtöbb emberibeszélgetés hangrezgése 200 és 8 000 Hz között változik, és az emberi fül az 1 000 - 3 500 Hz-es hangmagasságokraa legérzékenyebb

III.b. Topológia és torzítások

III.c. Hol van? és Mi az?

• Mikor merülnek fel ezek a kérdések?

• Kontakt receptor – kapcsolatban állnak az ingerforrással. (bőrérzékelés, ízlelés)

• Tele receptor – nem érintkeznek az ingerforrással (látás, hallás)

2014.09.25.

8

Ungerleider és Mishkin, 1982

Mi? és Hol? Rendszerek

Ventrális és Dorzális pályákUngerleider és Mishkin, 1982

Dorzális (V1-V2&V3/VP-V5-PPPP) Ventrális (V1-V2-V4-ITITITIT)

HOL? MI?

III.c. Hol? és Mi? Akció vs PercepcióMilner és Goodale, 1992

III.c. Hol? és Mi?

Mozgás feldolgozás, irányítás (input)Téri figyelemValamint a fej- és szemmozgatás

Tárgy- és arcfelismerésSzínfeldolgozásKonstanciákEmlékezet

• Dorzális rendszertárgyak manipulációjatájékozódásAKCIÓ

• Ventrális rendszertárgyak maradandó tulajdonságai

PERCEPCIÓ

III.c. Hol? és Mi?

Mozgás feldolgozás, irányítás (input)Téri figyelemValamint a fej- és szemmozgatás

Tárgy- és arcfelismerésSzínfeldolgozásKonstanciákEmlékezet

2014.09.25.

9

Az illúzió mértéke kb. 20 cm

Feladat:

Mutassa meg

a maszk orrát!

Ventrális rdsz

-mi?-percepció

III.c. Hol? és Mi?

Feladat:

Pöccintse el a legyet

a maszk orráról!

Az illúzió mértéke 0 cm

Dorzális rdsz

-hol?-akció

III.c. Hol? és Mi?

Ebbinghaus illúzióIII.c. Hol? és Mi?

Ebbinghaus illúzióIII.c. Hol? és Mi?

2014.09.25.

10

Észlelési feladat

TÉVEDÉS!!!!

III.c. Hol? és Mi?

Felcsippentési feladat

NINCS TÉVEDÉS!!!!

III.c. Hol? és Mi?

• Dorzális rendszertárgyak manipulációjatájékozódásAKCIÓ

Kevésbé becsapható

• Ventrális rendszertárgyak maradandó tulajdonságai

PERCEPCIÓ

Fogékonyabb az illúziókra

III.c. Hol? és Mi?

Mozgás feldolgozás, irányítás (input)Téri figyelemValamint a fej- és szemmozgatás

Tárgy- és arcfelismerésSzínfeldolgozásKonstanciákEmlékezet

Mi? és Hol? rendszerek a hallásban

Rauschecker, 2011AC: auditory cortex; STS: superior temporal sulcus; IFC: inferior frontal cortex; PFC: prefrontal cortex; PMC: premotor cortex; IPL: inferior parietal lobule; IPS: inferior parietal sulcus; CS: central sulcus.

III.c. Hol? és Mi?

2014.09.25.

11

III.d. A tükörneuron rendszer

• Tükörneuron = olyan neuronok, amelyek egy adott mozgás kivitelezésekor és ugyanazon mozgás megfigyelésekor (puszta vizuális, auditoros inger,fajtárs) is reagálnak

• Premotoros terület

III.d. Tükörneuronrendszer

III.d. Tükörneuronrendszer

Inferior temporális aktivitás:

Ember > majom > kutya

III.d. Tükörneuronrendszer

2014.09.25.

12

Miért fontosak a tükörneuronok?

• sok a spekuláció még ezen a területen• ez lenne az a rendszer mely összekapcsolná az észlelés

és cselekvés fontos élettani mechanizmusait

• szerepet játszanak abban, hogy megértsük/értelmezzük a többi ember cselekedeteit, és utánzásukkal új készségeket sajátítsunk el

• hozzájárulhatnak a tudatelmélet készségek , empátia stb. komplex magas szintű folyamatokhoz

• tükörneuron rendszerek segítenek megérteni, előre jelezni más emberek cselekedeteit és szándékait

III.d. Tükörneuronrendszer

IV. ÖsszefoglalásI. Érzékelés és észlelésII. Az agy és észlelésIII. Feldolgozás sajátságai

a.Top-down / Bottom up kétutas feldolgozás Nem csak automatikus információ feldolgozás történik, hanem a percepció aktív és konstruktívb.Topológia és torzításokA hatékonyabb ingerfeldolgozás stb. miatt a túlélés/mindennapi élet szempontjából fontos inputok feldolgozása nagyobb kérgi területet nyertc.Hol és mi?A viselkedés szervezés számára legfontosabb dimenziók (mi az az inger amivel találkozunk és hol van?) a hallás és látás esetében részben elkülönült rendszerekben dolgozódik fel. (Fontos! Telereceptorok)d.TükörneuronokA tükörneuron rendszerek segítenek megérteni, előre jelezni más emberek cselekedeteit és szándékait