PwC Közszolgálati TanácsadásGovernment Advisory

Megítélésünk szerint a sikeres együttműködés a közszféra esetében három tényezőn alapul

ÁGAZATI TUDÁS

GYAKORLATBAN VALÓ FELHASZNÁLHATÓSÁG

TE

ST

RE

SZ

AB

OT

T

ME

GO

LD

ÁS

OK

Az ágazati tudás jelentősége egyrészt a közszféra ismeretében áll, másrészt kiemelten fontos a közszférán belüli ágazatok ismerete, ezek ugyanis egymástól jelentősen különbözbek!

Testreszabott megoldásokról beszélünk,

amikor egy egy ágazat sajátos szabályrendszerének

ismeretében testreszabott megoldásokat kínálunk.

Gyakorlatban való felhasználhatóság szükséges ahhoz, hogy dokumentumok elkészítése helyett valódi változtatásokat tudjunk elérni.

Megoldásainkat testreszabott megoldások mentén építettük fel, négy ágazatra fókuszálva

TESTRESZABOTT MEGOLDÁSOK

KÖZSZFÉRA SPECIFIKUS MEGOLDÁSOK

ÁLTALÁNOS, KÖZSZFÉRÁBAN ALKALMAZHATÓ MEGOLDÁSOK

KÖZPONTI KÖZIGAZGATÁS

EGÉSZSÉGÜGY OKTATÁS FEJLESZTÉSPOLITIKA

Referenciák:

Az előttünk álló évtized Magyarországon és az egész közép-kelet európai régióban előremutató változásokat hoz. Az elsődleges célunk az, hogy ezeknek a fejlesztéseknek a megvalósításában segítsünk!”

A területet általában „public sector”-ként emlegetik, ti mégis közszolgálati tanácsadásnak hívjátok. Miben más ez?

Nem csak az elnevezést fordítottuk le magyarra. A közszférát többféleképpen lehet definiálni: tulajdonviszonyok alapján vagy akár szervezeti-működési forma alapján. Úgy láttuk, hogy ezen a potenciálisan nagyon tág definíción belül szüksé-ges jobban fókuszálni. Úgy döntöttünk, hogy kifejezetten az államigazgatási feladatokra szeretnénk fókuszálni, részben azért, mert ezen a területen van tapasz-talatunk, részben pedig azért, mert ez egy elég speciális világ. Ez persze csak a mi területünkre vonatkozik, a PwC szolgáltatásai a teljes állami szektort lefedik.

Miben speciális?

Az ezeket a feladatokat végző szervezetek jogszabályban meghatározott feladatokat látnak el és többségében költségvetési szerv formában működnek, ennek pedig megvan a maga sajátos szabályrendszere. Nem említhető egy lapon egy állami vállalattal. Ebből adódóan a tanácsadási témák, illetve a szükséges tudáskészlet is jellemzően eltérő.

Miben tapasztalod a legnagyobb eltérést?

A célokban. Az állami szervezeteknél a hatékonyság vagy a gazdaságosság nem annyira kiemelt cél, mint egy vállalat esetében. Ezzel nem állítom, hogy ez nem fontos, de úgy látom, hogy a feladatellátás, ami leginkább az eredményességgel van összefüggésben, sokkal fontosabb.

Ez akkor azt jelenti, hogy állami vállalatok nincsenek is a fókuszban?

Inkább úgy fogalmaznám meg, hogy államigazgatási feladatokkal összefüggő, vagy azok ismeretét feltételező témákra koncentrálunk. Ezek között van olyan is, aminek az ellátása vállalati keretek között történik.

Az elmúlt években számos területen történtek komolyabb átalakítások. Elég az oktatást vagy az egészségügyet említeni. Mit gondolsz ezekről a változásokról?

Korábban ezekben az ágazatokban nagyon nehéz volt változtatásokat elérni. Akár az oktatást, akár az egészségügyet hozhatjuk példaként, azt gondolom kellett hozzá egyfajta bátorság. Nagyon komplex feladatokról beszélünk, ezért minden komolyabb változtatás nehézségeket okoz, eredmények pedig sokszor csak hosszabb távon jelentkeznek. Ezért pedig addig is nagyon sokat kell tenni. Az nagyon zavaró, hogy szakmai kérdésekben nehéz objektív képet alkotni, mert a közbeszédben a szakmai témákról nem szakmai síkon nyilvánítanak véleményt. A másik válaszom, hogy sosem lehet elég változást elérni: valakinek mindig hiányozni fog valami. Ez természetes és összefügg az egész probléma lényegével, ez pedig szerintem az, hogy nem elég jövőképeket alkotni, mert az önmagában nem jelöli ki az oda vezető utat. A változtatás lépéseit nagyon jól és pontosan meg kell tervezni, mert akkor lehet látni, hogy mikor mi fog történni.

Mezei Szabolcs

■ Közgazdász

■ 18 év tapasztalat a közszférában

■ 14 év tanácsadási tapasztalat a közszférában

■ Bejegyzett vezetési tanácsadó (CMC)

■ Minősített tanácsadó közigazgatási területen (VTMSZ)

Sokan azt gondolják, hogy hiba az állami centralizáció. Te mit gondolsz erről?

Itt történetesen egy vállalati példát hoznék fel: a feladatok szervezését nem csak a szervezeti kereteken belül lehet megoldani. Ezért léteznek ma széles körben regionális vagy akár globális szolgáltatóközpontok. Ma már léteznek azok a szervezési megoldások, amelyek ezt lehetővé teszik. A centralizáció ilyen értelemben tehát nem ördögtől való. Sőt! Az persze egy másik kérdés, hogy ezt hogyan valósítjuk meg. Önmagában vett centralizáció nem létezik, mindig szükséges a megfelelő működési feltételrendszer kialakítása, gondoljunk akár informatikai rendszerekre, szervezeti-működési viszonyokra, elszámolásokra, vagy akár ösztönzésre.

Miért az állami szféra?

Ha azt állítanám, hogy mindig is ezzel akartam foglalkozni, nem mondanék igazat. A pályám elején véletlenül kerültem kapcsolatba az államigazgatással, de már néhány hónap után láttam, hogy engem valójában ez érdekel. Tetszik, hogy sokkal komplexebbek a problémák, így sokkal nehezebb feladat a megoldás kidolgozása, a bevezetése pedig még ennél is nagyobb kihívás.

Hogyan viszonyulsz a politikához?

Azt szoktam ezzel kapcsolatban mondani, hogy a mindenkori kormányzatnak dolgozunk és szakmailag jól értelmezhető és vállalható feladatok elvégzésére vállalkozunk.

Az eddigi munkáidból mit emelnék ki, mire emlékszel szívesen?

Az elsődleges tématerületem a költségvetési gazdálkodás. A pályám első 6-7 éve egyértelműen ehhez a témakörhöz kötődik, amihez az első munkahelyemen, a Belügyminiszté-riumban nagyon jó képzést kaptam. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a gazdálkodás minden szintjével volt alkalmam alaposan megismerkedni: láttam intézményi, irányító szervi és államháztartási szinten is. Ez azért érdekes, mert minden szinten mások és mások a problémák és törekvések. Ahhoz, hogy eredményeket érjünk el pedig szerintem nagyon fontos, hogy minden szereplő sajátossá gaival tisztában legyünk. A későbbiekben volt alkalmam egy kis kalandozásra is: sokat dolgoztam oktatási területen (főleg egyetemeknek, de előfordult köznevelést érintő feladat is), illetve nagyon büszke vagyok arra, hogy 2012-2014 között volt alkalmam részt venni az elektronikus egészségügyi fejlesztések kialakításában, melyeknek a mai napig meghatározó szerepe van a fejlesztésekben.

Ha választhatnál, mit valósítanál meg szívesen a közszférában?

Kis túlzással ez egy vég nélküli lista, de mondok néhány példát. Talán személyesen számomra a legfontosabb a gazdál kodás továbbfejlesztése. Az jól látszik, hogy az egyébként stabilan működő költségvetési gazdálkodásunk államház tartási szinten jó eredményeket produkál, de ágazati szinten erősen korlátos. Ezen kívül a technikai szabályrend sze-rén is egyszerűsíteni kell, mert egyrészt semmi nem indokolja a jelenlegi bonyolultságát, másrészt ez a jövőben már csak a rendelkezésre álló kapacitások miatt sem lesz fenntartható.

A következő terület az egészségügy: itt jó lenne látni, hogy az elmúlt évek elektronikus egészségügyi fejlesztései még inkább termőre fordulnak és rendszerszintű eredményeket produkálnak. Itt szerintem a legfontosabb az, hogy olyan ökoszisztémát építsünk, ahol az állam által kezelt központi komponensek mellett megjelenhetnek az erre épülő szolgálta-tások, melyeket legalább részben piaci szereplők állítanak elő. Ezt nem a hagyományos piacpártiságom mondatja velem, sokkal inkább az, hogy a fejlődés ezen a területen a jövőben sok kicsit lépésből és állandó kísérletezésből áll. Ez mellesleg jót tenne az innovációnak is. Az egészségüggyel kapcsolatban még egy utolsó gondolat: jó lenne, ha az e-egészségügy alkalmazását összekötnénk a finanszírozással. Azt gondolom ez tovább ösztönözné az ágazat szereplőit a fejlesztésekre.

A köznevelésben és a szakképzésben jó lenne látni, hogy a centralizált modell megszilárdul és fejlődésnek indul. Azt gondolom az elmúlt évek a kialakításról és a működtetésről szóltak, de nagyon bízom abban, hogy jobban (értsd ebben az esetben: differenciáltabban) lehet majd működtetni ezt a hatalmas rendszert. A felsőoktatás tekintetében fontos lenne a stratégiai szemlélet erősítése: jó lenne egy nyíltabb, piacorientáltabb intézményrendszer, ami nemcsak a magyar vállalatokkal érintkezik, hanem részt tud venni abban a folyamatban, ami nemzetközi szinten zajlik. Alig várom, hogy több egyetemünk is megjelenjen mérvadó nemzetközi online oktatási tereken.

Végül, de nem utolsósorban, a fejlesztéspolitika területén két dolgot látok: egyrészt jó lenne olyan rendszert kialakítani, ami a mai kicsit silószerű ágazati szemléletet oldja, másrészt el kellene jutni oda, hogy a hazai elosztású források lehívásán túl a szervezeteink a közvetlen brüsszeli pályáztatású források megszerzésében és felhasználásában is sikeresek legyenek.

A felsorolt példákon kívül még rengeteget lehetne mondani. Hiszek abban, hogy az előttünk álló évtized Magyarországon és az egész közép-kelet-európai régióban a közszférában előremutató változásokat hoz. Az elsődleges célunk az, hogy ezeknek a fejlesztéseknek a megvalósításában segítsünk!

A fejlődés kulcsa a megújulásra képes ember.”

Stéger Csilla PhD

■ Közgazdász

■ Neveléstudományi PhD

■ 15 év tapasztalat a közszférában

■ Szakterületek: oktatás, felsőoktatás, pedagógusképzés, ágazati nyilvántartások, automatizált közigazgatás, szolgáltató közigazgatás

■ Ágazati tapasztalat: oktatás, e-közigazgatás

■ Egyéb: kutatási és rendszerépítési tapasztalat

Honnan jön az oktatás iránti elkötelezettséged?

Meggyőződésem, hogy ma az életben való boldogulás kulcsa a tudás és ez az automatizálódó jövőben talán még inkább így lesz. Ezért meghatározó mind egy ország gazdasága és társadalma, mind az egyén szempontjából, hogy az oktatási rendszer mennyire korszerű tudással látja el az egyént, ez mennyire minőségbiztosított, „egyenszilárdságú” és mennyire hozzáférhető mindenki számára. Az oktatás iránti elkötelezettségem másik forrása, hogy szeretem a kihívásokat és komplexitást. Rendkívül sok szereplő rendkívül összehangolt, minőségbiztosított és értékek mellett elkötelezett munkája szükséges egy kiváló oktatási rendszerhez. Ennek építése az, ami engem vonz.

Az elmúlt évek projektjeiből mire vagy leginkább büszke?

Arra, hogy a felsőoktatás terén a nulláról fejlesztettünk teljes ágazati nyilvántartást, amely ráadásul együttműködés alapú és szolgáltató jellegű. A Felsőoktatási Információs Rendszer azon kevés államigazgatási nyilvántartások egyike, mely nem pusztán hatóságilag közhiteles, hanem attól az adattisztítási mechanizmus rendszertől, mely az intézményeket az adataik szabályszerű nyilvántartására, tisztítására ösztönzi a központi hivatal támogatása mellett. Ritka nagy élmény megépíteni és megélni egy ágazatban a szereplők bizalmi viszonyát, tényleges és valós együttműködését. A rendelkezésre álló adatokból pedig az államigazgatás, a felsőoktatási intézmények és a társadalom számára is hasznos szolgáltatások nyújthatók. Példaként említhető a Diplomás Pályakövetési Rendszer, vagy az automatizált statisztikai adatszolgáltatás, vagy a magyar állami ösztöndíjasok automaizált nyomokövető rendszere. E mellett kifejezetten büszke vagyok arra, hogy sikeresen megvalósítottuk a felsőoktatási felvételi eljárásban a dokumentum feldolgozás helyett az államigazgatási adatbázisok összekapcsolásán alapuló pontszámítást.

Miért tartod fontosnak az e-közigazgatás fejlesztését?

Ki ne tartaná fontosnak a mindennapok ügyintézéseiben már hazánkban is itt-ott megtapasztalható online, egyszerű, barátságos, gyors és átlátható ügyintézést? A hagyományos lassú, átláthatatlan és papír alapú folyamatokról való átálláshoz szabályozott, stabil működési keretek kellenek. A folyamatok újratervezése és optimalizálása, elektronizált és automatizált munkafolyamatok kialakítása és a szereplők szemlélet- és kultúra váltása szükséges. Az átalakulás kulcsa az ember, aki képes a mindennapok mókuskerekéből hátra lépni, megvizsgálni a célokat, a szabályokat, a lehetőségeket és azok alapján a korábbi gyakorlattal szakítva valami egészen újat megalkotni. Ezt megélni hatalmas élmény, kívánom, hogy minél többen éljük meg.

A helyzet megérett, a technológia adott, lépni kell.”

Dr. Remete Gergő

■ Informatikus, egészségügyi menedzser

■ Jogász

■ 10 éves egészségügyi tapasztalat

■ Szakterületek: digitális egészségügy, egészségügyi nyilvántartások, betegút-szervezés, egészségügyi jog, adatvédelem, adatbiztonság,

■ Ágazati tapasztalat: egészségügy, közigazgatás

■ Egyéb: oktatói tapasztalat egészségügyi rendszerelmélet, egészségügyi informatika területén

Hogyan kezdtél el egészségüggyel foglalkozni?

Mindig is orvosnak készültem, de egyszerre voltam megfertőzve a kor robbanásszerű informatikai fejlődésével is. Amikor az egészségügyi informatikával, mint területtel találkoztam, egyértelmű volt, hogy ebbe az irányba kell indulnom. Az informatikai fejlesztéseken keresztül kitárult az egészségügyi ellátórendszer komplexitása, bevallom megtetszett, hogy nem egyszerűen az egészségügyben, hanem az egészségügyért tehetek valami hasznosat.

Milyen lehetőségeket látsz az elektronikus egészségügyben, figyelembe véve a hazai egészségügyi ágazat helyzetét és megítélését?

Az elektronikus egészségügynek egy meghatározó célja van, ez pedig a hatékonyságnövelés. Maga az elektronikus egészségügy pedig olyan széleskörű megoldáshalmazt jelent, amely az ellátás és az ellátásszervezés bármely területén képes lehet ezt elhozni. Az egészségügy előtt álló jövő kihívásokkal teli, elég, ha az elöregedő társadalomra vagy krónikus betegségekre gondolunk és bizony az erőforrások korlátosak. Meggyőződésem, hogy bármilyen megoldás, ami ezen a feszült helyzeten enyhíteni tud, az egészségügy és így a társadalom hasznára válik.

A hazai egészségügyi ágazatra az erőforrászűkösség fokozottan igaz, mindamellett a digitális egészségügyben rejlő potenciál kiaknázásának még az elején vagyunk. Számos olyan elektronikus megoldást vezethetünk be a jövőben a hazai egészségügybe, amely nem csak az említett hatékonyságnövelést biztosítja, hanem a betegek és orvosok mindennapjainak megkönnyítésén keresztül az ágazat megítését is javíthatja. Ezen dolgoztunk eddig és dolgozunk a jövőben is!

Az uniós források még hatékonyabb felhasználása jelentősen segíti hazánk fejlődését – erre kell kon cent-rálnunk a követke ző pénzügyi ciklusban.”

Dr. Szalóki Katalin

■ Közgazdász (nemzetközi kapcsolatok, világgazdasági Phd)

■ 20+ év munkatapasztalat (15 év közigazgatási tapasztalat),

■ Szakterületek: EU (horizontális kérdések, diplomácia, forráselosztás); nemzetközi fejlesztések és együttműködések; innováció; kultúra és turizmus

■ Ágazati tapasztalat: külügy, európai uniós ügyek, innováció, egészségügy

■ Egyéb: kutatói, oktatói és kommunikációs tapasztalat, széleskörű nemzetközi együttműködési tapasztalat

Véleményed szerint mi a legnagyobb feladat az uniós források felhasználása terén Magyarország számára az elkövetkezendő években?

Az új, 2021-2027-es uniós költségvetési időszak tárgyalása jelenleg is folyik. A brüsszeli tárgyalásokon Magyarországnak céltudatosan kell fellépnie, de ezzel párhuzamostan szükséges a hazai forráselosztási rendszer felülvizsgálata és hatékonyabbá tétele is. Az uniós források hatékonyabb felhasználása jelentősen segíti hazánk fejlődését: erre kell koncentrálnunk a következő pénzügyi ciklusban. Elenged-hetetlen, hogy az egyre apadó, uniós konvergenciára alapított forrásokon túl ügyesebbek legyünk a közvetlen források elérésében. Ebben kiaknázatlan lehetőségeink vannak és fontos lenne javítanunk az ezen a területen elért eredményeinket. Ehhez pedig azonosítani kell azokat a problémákat, amelyek megakadályozzák a magyar sikereket.

Miért és mikor kezdtél el az EU-val foglalkozni?

Még 1999-ben – amikor turizmust tanultam – kezdtem el európai integrációs tanulmányokat folytatni és egy hágai ösztöndíjnak, valamint az ottani tanáraimnak köszönhetően végleg megfertőzött a politológia és a nemzetközi kapcso-latok. A nemzetállamok elméleti kérdései pont ugyanannyira közel álltak a szívemhez, mint a Magyarország ’brand’ fejlesztésének lehetőségei és a vendégélmények minél jobbá tétele hazánkban. Az EU csatlakozást már a gyakor lat ban volt szerencsém támogatni. Később a doktori disszertációmat

pedig predesztinálta az, hogy uniós jogalkotási kérdésekkel foglalkoztam a mindennapi munkám során is. Azóta is uniós ügyekkel foglalkozom, többféle minőségben, ezek közül a legbüszkébb arra az időszakra vagyok, amikor a magyar EU-elnökség időszakában az Országgyűlés brüsszeli irodáját vezettem.

Az unió ügyeken kívül több más területre is betekintettél. Melyek ezek?

Az egész életemet a folyamatos morfondírozás jellemzi, mint a mesehős barnamedvéknél. Hiszem, hogy ha beleszeretünk egy problémába, amit szeretnénk megoldani, akkor az emberi kreativitás olyan új dolgok létrehozására képes, amely valóban előre viszi a világot. Sok téma foglalkoztatott egész életemben és diplomataként az ember sok területtel kerül kapcsolatba, sokféle embert és kihívásokat ismer meg. Férjem orvosi hivatása kapcsán az egészségügy régi szerelem a családban és egy uniós egészségügyi innovációs szervezet regionális public affairs vezetőjeként ezt a területet is lehetőségem volt megismerni és megismertetni másokkal. Fontosnak tartom az innovációt – nem csak az egészségügy területén – és örülök, hogy Magyarország nagy hangsúlyt helyez erre a területre, hiszen a sok Nobel-díjas mellett arra is kell koncentrálni, hogy modern, aktuális eredményeink legyenek az innovációban.

Hogy látod, a Government Advisory miben tud hozzájárulni az előbbiekben említett kihívások megoldásához?

A jelenlegi csapat, kiegészítve a hazai és nemzetközi hálózat által birtokolt tudással, megalapozott szakmai tanácsokkal tud szolgálni az állami szervek részére, valamint támogatást tud nyújtani abban, hogy miképp érhető el a hatékonyabb, modernebb államigazgatási működés. Az uniós költségvetés általunk elérhető részét holisztikus szemléletű megközelítéssel kell felhasználnunk, a silók helyett az egymást kiegészítő, támogató projektekre helyezve a hangsúlyt. Emellett pedig a hatékony központi közigazgatáson túl kiemelten kell fog-lalkozni egyes szektorokkal is hazánkban, így az egészség-ügy modernizálása, az oktatás támogatása, valamint az innovációs sikerek tudnak segíteni abban, hogy egy modern Magyarország járulhasson hozzá egy modern, verseny-képes Európa nemzetközi sikereihez. A Government Advisory csapata ezeknek a kulcsfontosságú kérdéseknek mindegyiké-vel kapcsolatban megalapozott szakmai tanácsokkal tud szolgálni a megbízók részére.

Mostanra sem a belső kormányzati elvárások, sem pedig az objektív külső tényezők miatt nem kerülhető el egy agilisabb, adatalapú dinamikus költségvetési struktúra létrejötte. ”

Takács Attila

■ közgazdász (pénzügy-számvitel szakirány)

■ mérlegképes könyvelő

■ 18 év közigazgatási tapasztalat

■ Szakterületek: költségvetési intézményi gazdálkodás; minisztériumi fejezeti gazdálkodás; ügyviteli alkalmazások intézményi implementációja; szakterületi kodifikációs feladatok ellátása

■ Ágazati tapasztalat: költségvetési intézmények, állami támogatási programok lebonyolítása, EU-s közvetlen támogatások

■ Egyéb: széleskörű államháztartási pénzügyi tapasztalat

Mióta foglalkozol államháztartási pénzügyekkel?

Az első munkahelyemre, az akkori Területfejlesztési Hivatalba 2002-ben friss diplomásként léptem be, és teljesen magával ragadott az a lehe-tő ség, hogy egy új intézmény felállításában ténylegesen részt vehe-tek. A következő években folyamatosan költségvetési gazdálko dás sal foglalkoztam és az akkori Miniszterelnöki Hivatalnál eltöltött 7 év alapvető-en meghatározta, hogy ezen a területen szeretnék dolgozni hosszú távon.

Mit gondolsz, melyek ma a legnagyobb kihívások az államháztartás területén?

Az elmúlt 20 évben sok energia fordult arra, hogy koncepcionálisan gondolkodjuk arról, hogy hogyan lehetne hatékonyabban működtetni az államháztartást a 21. század elvárásainak megfelelően. A reformok elengedhetetlenek. ennek oka, hogy dilemmaként felvetődik egyrészt a szűkös erőforrások hatékony allokációja, másrészt a döntésekhez szükséges prompt információk megbízható rendelkezésre állása. Az utóbbi időben több területen is egységesítésre került a szabályozás, mely az államháztartás központi alrendszerének (értsd: önkormányzatok nélküli állami kiadások) egységes gazdálkodása felé mutat. Itt az idő, hogy az állam pótolja régi hiányosságát és egységes integrált rendszer-ben történjen meg a gazdálkodási folyamatok nyilvántartása. Mostanra sem a belső kormányzati elvárások, sem pedig az objektív külső tényezők miatt nem kerülhető el egy agilisabb, adatalapú dinamikus költségve tési struktúra létrejötte. Azon leszünk, hogy szaktudásunkkal és tapaszta-latunkkal elősegítsük az államháztartáson belüli gazdálkodási rendszerek integrációját és hatékony reformját.

Dr. Kovács Arnold

■ Senior szakértő (igazgatásszervező, jogász)

■ 15 év tapasztalat a közszfé rá ban, főleg egészségügyi területen

■ Szakterületek: digitális egész ségügy, egészségügyi nyilvántartások,szabályozás, jogalkotás, adatvédelem

■ Ágazati tapasztalat: központi közigazgatás, egészségügyi igazgatás,felsőoktatás

■ Egyéb: Neumann János Szá mító gép tudományi Társaság Orvos-biológiaiSzakosztály (NJSZT-OBSZ) vezetőségi tag, titkár

■ oktatói tapasztalat, webes technológiák, webprogramozás

Fricska Andor

■ Senior szakértő (közgazdász, gazdasági informatikus)

■ 16 év tapasztalat a közszféra gazdasági területén

■ Szakterületek: költségvetés tervezés, végrehajtás, beszámolás, pénzügy, számvitel, kontrolling, könyvviteli rendszer szakmai üzemeltetése

■ Ágazati tapasztalat: központi közigazgatás

16 éve kezdtem el dolgozni az államigazgatásban. Friss diplomás igazgatás-szer vezőként országos hatáskörű központi közigazgatási szervnél helyezkedtem el. Informatikától a sajtón át a jogig sok területen próbáltam ki magam, míg végül – már végzett jogászként – a két szélsőség ötvözetében találtam meg az irányt. A leghosszabb ideig adatvédelemmel, azon belül az egészségügyi adatok védelmével foglalkoztam. Az utóbbi hét évben elektronikus egészségüggyel kapcsolatos állami projektekben, szabályozási kérdésekkel foglalkozó szakértő-ként tevékenykedtem. Az elektronikus egészségügyi megoldások elterjesztésében látom az egészségügy problémáira az egyik lehetséges megoldást.

Tanulmányaim elvégzése után a Belügyminisztérium számviteli osztályán kezdtem, a fejezet alá tartozó költségvetési szervek beszámolóinak ellenőrzésével, integrált könyvviteli rendszer bevezetésének támogatásával foglalkoztam.

2006-ban az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban feladatköröm a fejezeti kezelésű előirányzatok könyvviteléhez kapcsolódó gazdasági feladatokkal bővült. 2010-től a Vám- és Pénzügyőrség integrált könyvviteli rendszer szakmai üzemeltetésében, fejlesztésében vettem részt.

2011-től a Nemzeti Adó- és Vámhivatal alábbi területein tevékenykedtem: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség összevonását követően az egységes könyvviteli rendszer kialakításán, a rendszer szakmai üzemeltetésén, fejlesztéséhez szükséges szakmai javaslatok kidolgozásán, a rendszer felhasználóinak támogatásán (kötelezettségvállalás, pénzügy, főkönyv, eszköz, készlet, gépjármű, külföldi kiküldetés stb.), a gazdálkodási tevékenységgel összefüggő munkafolyamatok szabályozásának előkészítésén, beszámolási szempontrendszer kialakításán.

A PwC-nél a központi költségvetési intézmények gazdasági területéhez kapcsolódó projektekben veszek részt 2019-től, mint senior szakértő.

Kezdetben orvosi pályát képzeltem el magamnak, de idővel a betegek kezelése iránt érzett hivatástudatot felváltotta az egészségügyi rendszer kihívásainak megoldására irányuló törekvés. Annak érdekében, hogy ezt eredmé nyesen és hatékonyan tegyem, egész ségügyi ügyvitelszervező végzett sé get szereztem, amely többek között az egészségügyi informatika, egészség-gazdaságtan, egészségügyi rend szer tudomány ismereteit foglalja magába. A PwC csapatában erre a területre szeretnék fókuszálni, miközben a többi ágazatban is tapasztalatot szerzek.

Németh Zoltán

■ Egészségügyi ügyvitelszervező

■ Több mint két éves egészségügyi tapasztalat

■ Szakterületek: digitális egészségügy, egészségügyi rendszertudomány

■ Ágazati tapasztalat: egészségügy, gyógyszeripar

■ Egyéb: egészségügyi hálózatkutatás

A közszolgálati tanácsadáshoz az utam jó pár kanyaron keresztül vezetett. Bár az egyetemen közgazdaságtan és nemzetközi menedzsment diplomákat szereztem, nyolc hónap délkelet-ázsiai önkéntes munka után az első igazi munkahelyem Koppenhágában, az ENSZ Népesedésügyi Alapjánál volt. Négy év külföldi munka és még egy szakmai kitérő után 2017-ben csatlakoztam a PwC Magyarországhoz. A Government Advisory csapathoz rögtön megalakulása után jelentkeztem. Az itt töltött idő alatt digitális egészségüggyel és államháztartással foglalkozó projektekben volt szerencsém részt venni. A szakmai kihívásokon és tanuláson kívül a projektmenedzsment eszköztár hatékonyságnövelő alkalmazása érdekel.

Nádasy Bernadett

■ Közgazdász, MSc nemzetközi menedzsment témában

■ Öt év külföldi munkatapasztalat

■ Négy év tanácsadás és projektmenedzsment tapasztalat

■ Ágazati tapasztalat: gyógyszeripar, nemzetközi szervezet, tanácsadás

■ Egyéb: fenntarthatóság, körforgásos gazdaság

Kapcsolat:

Mezei SzabolcsIgazgatószabolcs.mezei@pwc.com

© 2020 PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. Minden jog fenntartva. Ebben a dokumentumban a „PwC” kifejezés a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft.-re utal, egyes esetekben pedig a PwC hálózatra vonatkozik. Minden tagvállalat önálló jogi személy. További információért, kérjük keresse fel a http://www.pwc.com/structure weboldalt. Ez a kiadvány kizárólag általános tájékoztatásul szolgál és nem minősül szakmai tanácsadásnak.