2011–2012. megjelenik évente

Magyarország elsõ egyeteme

1www.alumni.pte.hu

A Pécsi Tudományegyetem Magyarország elsõ egyeteme, az egyik legpatinásabb uni-versitas Európában, 1367-ben alapította I. Nagy Lajos királyunk – ez az egyik forrás,melybõl a PTE jellege fakad. Az pedig különösen fontos, hogy egy egyetemnek legyenjellege. A Pécsi Tudományegyetemnél erre garancia maga Pécs, mely – s ezt csurgóiszületésûként is merem állítani – az egyik legszebb magyar város. Tavaly Európa Kultu-rális Fõvárosa volt, ma a kultúra városa, nívós programjaival és megszépült, felújított te-reivel a legélhetõbb magyar települések közé tartozik. S nem utolsó sorban pezsgõ egye-temváros, ahol a hallgatói lét nem különül el a városlakóéktól, ahol az egyetem és a vá-ros sorsa egybeforrt.

A Pécsi Tudományegyetemhez hozzá tartozik azoknak a neves kutatóknak, oktatóknak,egykori hallgatóknak hírneve, szellemisége is, akik különbözõ területeken kiemelkedõ tel-jesítményt nyújtottak. Hogy csak egyetlen példát emeljek ki, akire méltán büszkék lehe-tünk: Buzsáki György, aki két magyar idegtudós kollégával együtt 2011 tavaszán elnyer-te az 1 millió Euro összdíjazású „Agydíjat” (The Brain Prize) a memória-folyamatokbankulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért.

Biztos vagyok abban, hogy van mihez kötõdnie, van mire emlékeznie a Pécsi Tudo-mányegyetemen töltött idõszakból, bármilyen szakot végzett is el bármely karon. Ne ve-szítse szem elõl alma materét, azt a különleges helyet, ahol felsõfokú tanulmányait vé-gezte, s ahová visszavárjuk.

Bódis JózsefA PTE rektora

Kedves volt hallgatónk!

Az Alumni Iroda hírei

Végeztél, de készen állsz?

Központi Hallgatói Szolgáltató Iroda

Közösség, ami fennmarad – hallgatói élet diploma után

Zsolnay Kulturális Negyed

Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont

Szuperszámítógép Pécsett!

Generációk a PTE-n: A sokszínûség harmóniája (Köles Ferenc és Várnagy Kinga)

Pécsi Egyetemi Napok egykor és most (Petrovics Bred Bond, a 2003-as év diákrektora)

Hatalmas apróságok (interjú dr. Jakab Ferenc virológussal)

Anatómia rulez! (dr. Reglõdi Dóra kutatóorvos)

Kell egy (arany)csapat (dr. Szablya Jenõné Viszt Ilona)

Kodály egyetemi koncert központ

„Igyekeztem a pécsi „mintát” követni” (Buzsáki György The Brain Prize-díjas kutató)

A gombfociasztaltól az olimpiáig (Somos Zoltán sportriporter)

ROBOTINO LESZ

Akikkel nap mint nap találkozunk

És táncol és táncol és táncol az egyetem!

Testépítõ-világbajnok és gyógytornász (Bibó Alpár végzõs hallgató)

Nem véletlen! (Bakos Piroska uniós szóvivõ)

Most, hogy a kezedben van

(ex)Nyugdíjas képregény-rajzoló (Csordás Dániel grafikus)

A szépség és az ajándéktárgyak

Kapcsolat

4. oldal

5. oldal

8. oldal

9. oldal

10. oldal

11. oldal

12. oldal

13. oldal

16. oldal

18. oldal

19. oldal

20. oldal

21. oldal

22. oldal

25. oldal

26. oldal

28. oldal

30. oldal

31. oldal

32. oldal

36. oldal

44. oldal

46. oldal

48. oldal

Tartalomjegyzék

PPRRIIZZMMAA –– A Pécsi Tudományegyetem Alumni Magazinja

Kiadja: a Pécsi Tudományegyetem Marketing Osztály Alumni Irodája

Felelõs kiadó: ddrr.. BBóóddiiss JJóózzsseeff rreekkttoorr

Fõszerkesztõ: HHaarrkkaa ÉÉvvaa

Lapszerkesztõk: KKaasszzaa SSzzaabboollccss,, PPáállffii MMeelliinnddaa

Tördelõszerkesztõ: WWéébbeerr TTaammááss

Fotók: CCssoorrttooss SSzzaabboollccss,, UUnniivvPPééccss aarrcchhíívv

Munkatársak: SSzzaallaayy AAttttiillaa,, SSzziillii RRéékkaa

Megjelenik 5 000 példánybanISSN 2061-7623

Szerkesztõség:7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4.Telefon: 72/501-500/12122E-mail: alumni@pte.hu, web: www.alumni.pte.hu

Nyomda: PPllaanneett CCoorrpp KKfftt.. SSzzeeggeeddFelelõs vezetõ: JJuuhháásszz PPéétteerr

Terjesztés:a PTE Pécsi Diplomások Köre tagjaiszámára, valamint a PTE diplomaosztóin

IMPRESSZUM

A hirdetések tartalmáért szerkesztõségünk nem vállal felelõsséget. Az anyaggyûjtés 2011 áprilisában zárult le.

30. oldal

21. oldal

13. oldal

3www.alumni.pte.hu

Kedves Végzett Hallgatónk!

A pécsi öregdiákok száma évrõl évre növekszik. A rövidebbvagy akár hosszabb egyetemi évek alatt generációk sora vált fel-nõtté, tudományos gondolkodóvá és gyakran ismertté is a PécsiTudományegyetemen. Most már te is közéjük tartozol, diplo-mád átvételével te is pécsi alumni lettél. Az Egyetem a már vég-zett hallgatói számára is egyedi szolgáltatásokat kínál.

Az Alumni Iroda a PRIZMA Alumni Magazinnal búcsúzik avégzõs hallgatóktól, s ezzel alumnivá és a Pécsi Diplomások Kö-rének elvi tagjaivá fogadja diplomásait. Így mindazok, akik visz-szavágynak, szívesen kapcsolatban maradnának az Egyetem-mel, tagjai lehetnek az Iroda által összefogott öregdiák szerve-zetének.

A Pécsi Tudományegyetem 2001-ben hozta létre a vala-mennyi jogelõd intézményében, illetve a PTE-n végzett hallga-tókat tömörítõ Pécsi Diplomások Körét. A szervezetnek helyetadó Alumni Iroda folyamatos, aktív kapcsolatot tart az Egye-temhez tartozó végzett hallgatókkal, valamint a jelenlegi diákok-kal is. JUNIOR Alumni Programunk az aktív hallgatók számáralehetõvé teszi, hogy igénybe vegyék a szolgáltatásainkat.

A Szervezet célja, hogy a végzett hallgatók számára lehetõsé-get nyújtson az Egyetemmel való kapcsolattartásra. Így az egye-temi élet elõnyeit, szépségeit nemcsak aktív hallgatóként, ha-nem alumniként is élvezheted. Nemcsak az oktató- és tudomá-nyos munkába, hanem az egyetem diákéletébe is bekapcsolód-hatsz.

Az Alumni Iroda segítséget nyújt csoport- és évfolyam-talál-kozók szervezésében, valamint bõvülõ tagkártya-rendszerünkrévén kedvezményeket biztosítunk, hogy a diákmatrica nyújtot-ta elõnyök helyett most már más kedvezményeket is igénybe ve-hess.

Alumiként te is részt vehetsz az egyetemi korszerûsítések tá-mogatásában a Vésd Kõbe Magad! támogatásszervezési kam-pány segítségével, így nemcsak az emlékeidet, hanem a neve-det is megõrzik az egyetemi falak. A programban személyek ésvállalatok is részt vehetnek, akik elkötelezettek a pécsi egyetemioktatás jövõje iránt.

Alumni Online www.alumni.pte.hu

Az Alumni Iroda megújult online felülete, valamint a karialumni oldalak várják a már diplomával rendelkezõ diákokat.Az Alumni Közösségi Portál kiemelt célja, hogy a karrierépítéssegítésének és a végzõsök tájékoztatásának biztosítson teret. Azúj kommunikációs lehetõségek révén nemcsak magával azEgyetemmel, hanem volt csoporttársaiddal is tarthatod a kap-csolatot.

Várjuk minden kedves volt hallgatónk egyetemi emlékeit,hogy valóban személyessé és egyedivé tegyük a PRIZMAAlumni Magazint és a honlapunkat is. Véleményedet, ötleteidetvárjuk elérhetõségünkön!

Az összetartozás szimbóluma: egyetemi emlékgyûrû

Az Egyetem egyedi kézmûves módszerrel készülõ, egyénimegrendelésre gyártott emlékgyûrût kínál öregdiákjai számá-ra. A Peter Vladimir ötvösmûvész által tervezett gyûrû ezüst,arany, fehérarany és fehérarany változatban is megvásárolha-tó. „Pár perc után az ékszer olyan kapocs, melytõl megnyílnaka zárkózott emberek is. Az ékszer segít elhinni azt, amiszép.”– nyilatkozta Peter Vladimir az MTV által készített port-réfilmben. Az egyetemi emlékgyûrû különleges formai kialakí-tása az ötvösmûvész védjegye. „A gyûrûhöz tartozó sztereotí-pia, hogy ha a gyûrû szót kimondom, akkor valami kerek jele-nik meg elõttem. Ahol a tárgy egy kis manipulációra, játékraad lehetõséget, az már nem lehet rossz. A személyes kapcso-lat ezáltal teremtõdik meg. Azonkívül a figyelmet is felkelti.” Agyûrû révén a pécsi öregdiákok mindenütt felismerhetik egy-mást, így válhat a gyûrû kapcsolat és az egyetemi összetarto-zás szimbólumává.

Az alumni jelentése: Öregdiák, a latin alumnus szó többes száma.

Ma már nemzetközileg használt kifejezés mindazokra, akik egy adott iskola, intézmény

végzett diákjai.

4www.alumni.pte.hu

A Pécsi Tudományegyetem hagyományos, évente megrende-zett alumni rendezvénye a Pedagógusnapi Ünnepség, melynekkeretében a PTE-n és jogelõd intézményeiben 50, 60, 65, 70és 75 éve diplomát szerzett hallgatók arany, gyémánt, vas, ru-bin és gránit okleveleinek átadására kerül sor. A díszoklevéligénylésérõl további információk: www.alumni.pte.hu oldalontalálhatóak.

2011 novemberében Egyetemünk ad otthont a IV. Felsõok-tatási Marketing Konferenciának, melynek központi témája atámogatásszervezés és az alumni tevékenység szerepe a fel-sõoktatásban. Az Alumni Iroda a program keretében II. Fel-sõoktatási Marketing Verseny címen pályázatot ír ki a magyarfelsõoktatási intézményekben alapképzésben, mesterképzés-ben vagy doktori képzésben tanuló nappali és levelezõ tago-zatos hallgatók számára, akik a nevezés idõpontjában méghallgatói jogviszonnyal rendelkeznek. A pályázók az alábbitémakörökhöz kapcsolódóan választhatják ki dolgozatuk té-máját: A végzett hallgatókkal való kapcsolattartás eszközei,kommunikációs lehetõségek; Alumni szolgáltatásokkal kap-csolatos elégedettségmérések; Alumni szolgáltatások fejlesz-tése. További információk: www.felsooktatasmarketing.pte.hu.

Az Általános Orvostudományi Kar a hagyományokhoz híven azidei évben is visszavárja végzett diákjait. A XLIII. EgyetemiOrvosnapok és Évfolyamtalálkozó 2011. október 21–22-én kerülmegrendezésre a Dr. Romhányi György Aulában. Az eseményrõlbõvebb információ a http://alumni.aok.pte.hu oldalon található.

A Közgazdaságtudományi Kar 2011. szeptember 17-én Alumni Ta-lálkozót szervez a „jubiláló” – 5, 10, 15, stb. éve végzett – hallgatóiszámára. Az egyes évfolyamok találkozóinak megszervezéséhez se-gítséget kérni a Kar alumni portálján (www.alumni.ktk.pte.hu) vagyaz alumni@ktk.pte.hu címre küldött e-maillel lehet. A Találkozóprogramjáról a késõbbi hírlevelekben küldünk információt. Találkoz-zunk szeptemberben ismét a Pécsiközgázon!

Az Illyés Gyula Fõiskolai Kar XI. Kollégiumi találkozót hirdet2011. június 25-én. Érkezés helyszíne: Szekszárd, Mátyás ki-rály. u.3. Regisztráció, „beköltözés”, kötetlen beszélgetés,részvétel a Szent László napi programokon. A rendezvény ide-je alatt játszóház a jövõ kicsi kollégistáinak. Gyermekeitekkelegyütt várunk Benneteket. További információ és jelentkezés:Dér Linda Hajnalka derlinda@igyfk.pte.hu A PTE Illyés Gyu-la Fõiskolai Kar további rendezvény és program ajánlóit keresda www.igyfk.pte.hu oldalon.

Alumni Rendezvények

Évtizedekkel ezelõtt alakult meg a PTE Állam-és Jogtudományi Karának Baráti Társasága,amely 2011. május 28-án (szombaton) 11 óra-kor PTE ÁJK Napot szervez a 10, 15, 20, 25,30, 35 és 40 éve végzett hallgatók számára aPécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudomá-nyi Karának 48-as téri épületében. A rendezvé-nyen az új alkotmányról hallhatunk elõadást,majd egy pohár pezsgõvel köszönti a kar volthallgatóit. A délutáni kerül sor az évfolyam ta-lálkozókra.

2012. szeptemberében kerül megrendezésre azöregdiák pécsi bölcsészek kari alumni találkozó-ja! Az esemény dupla évfordulónak számít, mi-vel 30 éve (1982) csatlakozott a TanárképzõKar a Janus Pannonius Tudományegyetemhez,amelybõl 20 éve (1992) vált ki és lett önálló aBölcsészettudományi Kar. A Nagy Alumni Talál-kozóra minden öredgiákot és volt külföldi ösz-töndíjas hallgatót szeretettel várunk! Részlete-kért keresse a kari alumni koorditátort, SzalaiMónikát (szalai.monika@pte.hu)!

5www.alumni.pte.hu

Közös félelme minden végzettnek, hogy vajon mit kezd majd a diplomájával, hol, mi-lyen fizetésért és munkakörben tud majd elhelyezkedni. Oktatói oldalról is felmerül-het a kérdés: vajon elég az átadott anyag ahhoz, hogy a diákok érvényesülni tudjanaka munkaerõpiacon? Nemrég mûködésbe hoztak egy olyan rendszert, ami garanciájalehet annak, hogy a hallgatók el tudjanak helyezkedni, s annak is, hogy a felsõoktatá-si intézmények úgy tudják irányítani önmagukat, hogy ezt elõsegíthessék. Ez a Diplo-más Pályakövetõ Rendszer (röviden: DPR).

Végeztél, de készen állsz?

6www.alumni.pte.hu

Neked sem lehetetlen!

Hogy jártak a tavaly végzettek? Az elhelyezkedési lehetõség nemmutat olyan rossz helyzetet, mint amilyenre számíthattunk a közvé-lekedés alapján. A válaszadók több mint fele (52,77%) könnyen tu-dott elhelyezkedni, és 28,42% ítélte ezt meg nehéznek. Beszámít-va a közepes nehézséget megjelölõket (18,81%), megállapítható,hogy a munkahelyhez jutás nem jelent megoldhatatlan feladatot.

A közvélekedéssel ellentétben talán az is meglepõ, de a ta-valy, 3 és 5 évvel ezelõtt végzetteknek mindössze 2,36%-a gon-dolja úgy, hogy egyáltalán nincs szüksége a munkahelyi felada-tai elvégzéséhez az egyetemen tanultakra, a válaszolók csak-nem fele nagyon nagymértékû, további 33,49% nagymértékûmegfelelést jelölt meg. Vagyis a diploma átvétele után minden-ki megnyugodhat: nem állítható, hogy a képzés távol van amunkaköri követelményektõl.

Ráadásul a válaszadók saját bevallása szerint a fõ- és mindenmelléktevékenységbõl származó havi nettó összjövedelem átlaga152 821 Ft.

Mi volt és mi lehet fontos?

A DPR idei tanulmányából kiderül: a jelenlegi hallgatók közül leg-többen a gyakorlat megszerzéséhez szükségesnek tartott munkavál-lalást (26,43%), illetve szakmai gyakorlatot (20,72%) jelölték meg,de közel egynegyedük gondolja úgy, hogy a könnyebb elhelyezke-dés érdekében a nyelvvizsga letétele fontos szempont. A végzéstkövetõen viszont –tapasztalataik birtokában – már felborult a sor-rend: elsõ helyekre került a nyelvvizsga (25,60%) és a szakmai gya-korlat (23,75%), a munkavállalás pedig az elsõ helyrõl visszacsú-szott a 4. helyre. A válaszadók igen nagy arányban javasolják kül-földi ösztöndíj megszerzését (19,70%), míg mindösszesen 4,84%-uk tette ugyanezt hallgató korában.

Kompetenciák

A végzettek számára leginkább szükséges kompetencia az önálló-ság, a munkabírás, kitartás, illetve a konfliktuskezelési készség. Azegyes karok hallgatói által megjelölt fontosabb kompetenciák je-lentõsen különböznek. Az önállóság továbbra is a legfontosabbképesség, ugyanakkor több kar esetében más prioritások is meg-jelentek: konfliktuskezelési képesség (KTK), munkabírás, kitartás(PMMK), fogalmazási készség (MK). Legkevésbé a nyelvtudásra,a mások irányításának képességére, valamint a monotónia tûrés-re volt szükségük a válaszadóknak. A nappali tagozatos képzés-ben végzettek nagyobb fontosságot tulajdonítottak a nyelvtudás-nak, az innovatív és a prezentációs készségnek, míg a levelezõ ta-gozatosok számára fontosabb a munkabírás, a kitartás, az elmé-leti szaktudás, az önállóság és a monotónia tûrés.

Jók a jobbért

Azok akik kitöltötték a kérdõívet – csaknem ötezren –, nemcsakahhoz járultak hozzá, hogy a felvételizõk, leendõ hallgatók tá-jékozódni tudjanak arról, hogy milyen esélyekkel tudnak elhe-lyezkedni, hanem a PTE is visszajelzést kapott képzései minõ-ségérõl. Mivel a DPR még gyerekcipõben jár, a következõ egye-temista generáció jobb sorsáért a választ adó hallgatók vélemé-nyét abból a szempontból is figyelembe vették, hogy milyen le-gyen a kutatás módja – a kérdõív egyes kérdéseit például máraz idei kutatás során is figyelembe vették.

Tartsd a kapcsolatot!

A DPR-es kutatásból az is kiderült, hogy a legtöbb végzett igenistartja a kapcsolatot csoport- és évfolyamtársaival, sõt, a válaszo-lók fele ezen túl más egykori hallgatótársával is szokott találkozni,

7www.alumni.pte.hu

vagy e-mailezni, telefonálni. Volt oktatóivalátlagosan minden harmadik diplomás vankapcsolatban. A végzettek 95,37%-a aján-laná a PTE-t ismerõseinek, ez az aránycsökken a karra, majd a saját szakra vonat-kozóan. Legmagasabb arányban (97,09%)a jogászok ajánlanák a PTE-t. Saját kartminden végzett 84% feletti arányban aján-laná. Talán a jó tapasztalatoknak is köszön-hetõ, hogy a válaszadók csaknem ötödegondolja úgy, hogy biztosan, több mintharmaduk (37,34 %) pedig valószínûnektartja, hogy még tovább fog tanulni a ké-sõbbiekben.

Garanciális!

A törvényi szabályozásnak megfelelõen azországos DPR útmutatásai alapján mindenintézménynek ki kellett dolgoznia a diplo-más pályakövetés módját. Olyan rendszertkellett kialakítani, amely összehasonlítható,és eredményesen kezeli a munkaerõpiaccalés a képzéssel kapcsolatos kihívásokat is. Eza PTE-n tavaly indult; 2010-ben május ésjúnius hónapok folyamán végeztek onlinekérdõíves vizsgálatot a Pécsi Tudomány-egyetemen 2007-ben illetve 2009-benvégzett hallgatók körében, akik diplomátvagy legalább abszolutóriumot szereztek,vagy jelenleg itt tanulnak. Ez a kérdõívezésmár lezárult, az eredmények a awww.pte.hu/DPR oldalon olvashatók. Az

idei év tavaszán az aktív hallgatók mel-lett a 2008-ban, illetve a 2010-benabszoludóriumot szervezett végzetteketkérdeztük meg. Az eredményeket –amelyek feldolgozása folyamatban van– õsszek teszik közzé a honlapon.

Ha – akár frissen, akár korábban vég-zettként e-mailben felkeres valakit aDPR-es kutatócsoport, érdemes vála-szolni a feltett kérdésekre, s nem csakazért, mert ajándékokat sorsolnak ki aválaszadók között, hanem azért is, hogysegítsük olyan mederbe terelni az okta-tást, hogy a mai hallgatóknak (vagy akárnekünk magunknak, ha további képzé-sekre jelentkezünk), jobb legyen.

Alumni Akadémia

A kutatás eredményeinek felhasználásá-val az Alumni Iroda és a DPR kutatásértfelelõs szakemberek együttmûködésé-ben a végzett hallgatók a közeljövõbenkülönbözõ tréningeken fejleszthetik to-vább kompetenciáikat, javíthatják elhe-lyezkedési esélyeiket. Az Alumni Akadé-miáról további információk hamarosanelérhetõk a www.alumni.pte.hu web-oldalon.

Eredmények és további info: http://www.pte.hu/DPR

A Diplomás Pályakövetõ Rendszer(DPR) egy országos kutatási projekt,melyhez kapcsolódóan 2010 tavaszán aPTE is elindította végzettjeinek (akik amegkérdezést megelõzõ egy illetve há-rom évvel korábban szereztek diplomátvagy legalább abszolutóriumot), és azadott félévben aktív jogviszonnyal ren-delkezõ hallgatóinak online megkeresé-sét.A pályakövetési vizsgálat két fõ területrefókuszál:A hallgatói motivációs vizsgálattal megis-merhetjük a hallgatók munkaerõ-piaci,továbbtanulási motivációit, képzésselszembeni elvárásait, munkaerõ-piaci vá-rakozásait, képzési és elhelyezkedésistratégiáit, továbbá elõkészíthetjük a ké-sõbbi pályakövetéses vizsgálatokat.A végzett hallgatók megkérdezésévelszeretnénk megismerni munkaerõ-piacihelyzetüket, munkavállalói tapasztalatai-kat, munkaerõ-piaci elhelyezkedési stra-tégiájukat, értékelésüket a képzéseinkreés intézményi szolgáltatásainkra vonatko-zóan, továbbá szeretnénk feltérképezni amár diplomával rendelkezõk továbbkép-zési motivációit.A kutatás vezetõje: Dr. Kuráth Gabriellaosztályvezetõ, PTE Marketing OsztályA projekt az Egyetem által elnyert Hall-gatói és intézményi szolgáltatásfejlesztésa felsõoktatásban (Kódszám: TÁMOP4.1.1-08/1-2009-0009), pályázat tá-mogatásával valósul meg, a KözpontiDiplomás Pályakövetõ Rendszer(TÁMOP - 4.1.3) elõírásainak megfele-lõen

9www.alumni.pte.hu

„Aki saját erõbõl önmagának urává válik, az olyan, mint a sark-csillag: mozdulatlan, és a Világmindenség õkörötte kering.”

(Konfuciusz)

Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat nevében engedjékmeg, hogy gratuláljak mindenkinek, aki már diplomával a kezé-ben járja a világot. Mondják, hogy az egyetem az életre nevelés valóban a tudás átadása mellett ez a legfontosabb funkciója.Nyilván a nyakunkba szakadó kötelességek mellett édes hoza-déka ennek az állapotnak a szabadság érzése, mivel lehet, hogynagyobb a felelõsségünk, de minden döntést mi hozhatunk megés a magunk által választott életet élhetjük. Remélem, hogyminden volt PTE-s hallgatótársamnak ezek az évek és az út,melyet bejárt, ennek a szabadságnak és önkiteljesítésnek jegyé-ben tudott eltelni. Továbbá, hogy mindaz a tudás, melyet itt el-sajátíthattak, tényleg hasznukra válik elkövetkezendõ szakmaikarrierjük során.

Az EHÖK az a közösség volt, melyhez az évek során bármi-kor, bárki ötletekkel, problémáikkal, vagy pusztán kikapcsolódásreményében bizalommal fordulhatott. Szeretném, ha az egye-temi éveken túl is ugyanezt jelentené ez a szervezet, mikor fel-keresik régi Campusukat. Az a közösség, mellyel bármikor fel-vehetik a kapcsolatot, ha az egyetemi élet programjai iránt ér-deklõdnek.

Mindenkit szívesen látunk programjainkon az elkövetkezendõévek során is. Legyen az hallgatói fesztiváljaink egyike, melyekmindig a tavasz kiemelkedõ könnyûzenei és kulturális eseményei(gondolok itt az évek során egyre népszerûbbé váló Pécsi Egye-

temi Napokra, vagy olyan új kezdeményezésekre, mint a TavasziEgyetemi Fesztivál). Természetesen bárkit szívesen látunk sport-napjainkon és programjainkon, konferenciáinkon, illetve a kultu-rális élethez kapcsolódó eseményeinken (kiállítások, hangverse-nyek és még számtalan más programunk). Bármikor szívesen ál-lunk volt hallgatótársaink rendelkezésére és örömmel nyújtunk tá-jékoztatást bármilyen kérdésük merülne fel.

Kívánok mindannyiuknak sikeres további éveket az EgyetemiHallgatói Önkormányzat nevében:

Zag Gábor PTE EHÖK elnök

Közösség, ami fennmarad hallgatói élet diploma után

10www.alumni.pte.hu

Zsolnay Kulturális Negyed

A Pécs 2010 – Európa Kulturális Fõvárosa projekt nem múltel nyomtalanul: a szemléletformáló programsorozatok mel-lett épületek (például a Tudásközpont (11. oldal) vagy a Ko-dály Központ (21. oldal)), a megújult-megszépült közterekhirdetik sikerét. A projekt egyik pillére a Zsolnay KulturálisNegyed létrehozása volt, mely utolsó lépcsõfok maradt: a2011-es évben tervezik benépesíteni.

A szép hagyományokkal rendelkezõ Zsolnay gyár a XIX. száza-di magyar iparmûvészeti kultúra kibontakozásában meghatáro-zó szereppel bírt, s mind a mai napig sikerrel mûködik, ám agyártás nem kíván meg ekkora területet – a termelés a keletiépületrészekbe költözött. A gyártmányfejlesztés egykori épüle-te, az ún. Sikorski-ház mára már a neves Gyugyi-gyûj-teménynek ad otthont, a Bóbita Bábszínház is itt lelt új otthon-ra: a bábok a Zöld házban laknak ezentúl. A Zsolnay Vilmos út

által kettészelt terület két részét egy, az úttest fölött átívelõ fém-híd köti össze.

A Pécsi Tudományegyetem több szempontból is érintett aZsolnay Kulturális Negyed kapcsán: a Mûvészeti Kar lel majd ott-honra a Damjanich utcai egykori pártház épülete helyett, s a PTEBölcsészettudományi Kar Kommunikációs és MédiatudományiTanszékének is lesz itt helye. Beköltözés elõtt áll a Janus Egyete-mi Színház is, mely a Szántó Kovács János utcából teszi át szék-helyét és színpadát a Zsolnay Kulturális Negyedbe. „Területilegharminc–harmincöt négyzetméter a nyereség a „szántós” hely-zethez képest, infrastruktúrában viszont felbecsülhetetlen”–mondja Mikuli János, a színház vezetõje, utalva arra, hogy az újhelyen lesz technikai helyiségük, próbatermük, raktáruk.

Részletek és további akutális info: http://www.pte.hu és http://www.zsn.hu/

11www.alumni.pte.hu

Áttetszõ-csillogó üvegkocka, hatalmas terekkel és meghitt,olvasásra/kutatásra alkalmas zugokkal, konferenciatermek-kel, a hallgatói élethez köthetõ szolgáltatásokkal, rendkívülhosszú nyitva tartással, könyvesbolttal, étteremmel és amindezt, az universitas szellemiségét és az univerzumot egy-szerre szimbolizáló Kaptárral, a hatalmas kupolával, ami azégre néz. Dióhéjban ez a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtárés Tudásközpont.

Öt évvel ezelõtt, 2006 tavaszán dõlt el, hogy 2010-ben Pécs vi-selheti majd az Európa Kulturális fõvárosa címet, s a mai Tudás-központ tervei már a pályázatban is helyet kaptak. A Balázs Mi-hály vezette Balázs és Tsa. budapesti építésziroda nyerte el a ter-vezés lehetõségét, a kivitelezõ a Gropius Zrt. volt. 2010. szep-tember 16-án megtörtént az alapkõletétel, augusztus 25-e ésszeptember 15-e között a megyei, a városi és az egyetemi könyv-tár beköltözött az új épületbe. „A célunk az volt, hogy a felhasz-náló ne is érzékelje, hogy több intézmény szolgáltatásait használ-ja, vagyis a könyvek „hovatartozásuktól” függetlenül ott sorakoz-nak egymás mellett a polcon, egy olvasójegy megváltásával hasz-nálhatók bárki számára.”– Fischerné Dárdai Ágnes fõigazgató.

A 2010/2011-es tanév szeptember 8-i ünnepélyes egyetemitanév már a Tudásközpontban kezdõdött, októberben pedig azeurópai egyetemek rektorai, José Manuel Barroso, az EurópaiBizottság elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök is jelen voltBódis József rektor meghívására a PTE Jubileumi Rektorkon-ferenciáján, melynek egyik kiemelt helyszíne a Tudásközpontvolt. A szolgáltatások teljes spektrumával 2010 októbere ótavárja olvasóit a Tudásközpont.

Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont

Nyitva tartás: 8–20 óra között, az év minden napján

(vizsgaidõszakban tovább)

Beiratkozás:A PTE egyetemi polgárainak ingyenes,

kismamáknak, pedagógusoknak, munkanélkülieknek és érvényes diákigazolvánnyal rendelkezõknek

50%-os kedvezménnyel 1 500 Ft.félévre (a teljes ár 2 000 Ft) lehet, illetve napijegy váltható.Az olvasójegy bankkártya-szerû, mely belépésre is jogosít.

A Pécsi Diplomások Körének tagjai is választhatnak olyan tagságiformát, mely ingyenes könyvtárhasználatot biztosít.

Beiratkozni naptári évre (a teljes ár 3 000 Ft), http://www.tudaskozpont-pecs.hu

1. emelet: irodalomtudomány, szépirodalom és hírlapolvasó (fehér szín-nel jelölt könyvekkel); 2. emelet: tudományos gyûjtõmunkák (az iroda-lomtudomány, közgazdaság és jog kivételével)(kék színnel jelölt könyvek); 3. emelet: Benedek Ferenc Jogtudományi ésKözgazdaságtudományi Szakkönyvtár, közgazdasági és jogi szakirodalom(zöld színnel jelölt könyvek); 4. emelet: gyermekkönyvtár és fonotéka(sárga színnel jelölt anyagok)

12www.alumni.pte.hu

A pécsi szuperszámítógépbenIntel Xeon X7542 (NehalemEX) típusú 6 magos procesz-szorok találhatók, összesen1152 mag. A számítási teljesít-mény meghaladja a 10,5Tflops értéket. A 6 Terabytememóriát minden processzora Numalink5 kommunikációsinfrastruktúra segítségévelközvetlenül eléri, megcímez-heti. Ebbõl adódik e szuper-számítógép egyedülálló tulaj-donsága: olyan alkalmazásokis hatékonyan futtathatók raj-ta, amelyek folyamatai extrémmennyiségû, egyszerre akártöbb terabyte memóriát igé-nyelnek. A szuperszámítógépegy 0.5 Petabyte kapacitásúkülsõ tárolóval, és high-endkategóriájú vizualizációs al-rendszerrel egészül ki, és ha-tékony, korszerû, vízhûtésestechnológiát alkalmaz. Ope-rációs rendszere SUSEEnterprise Linux.

Kiemelt esemény a magyar informatika történetében Ma-gyarország legnagyobb teljesítményû, osztott memóriás, SGIUltraViolet 1000 típusú szuperszámítógépének léte, amitáprilis 15-én helyeztek üzembe a PTE Ifjúság úti campusán.

A Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF)által kialakított új, hazai szuperszámítógépes rendszer 4 elem-bõl áll, amelyeket Budapest mellett a három kiemelkedõ egye-temvárosban, Debrecenben, Pécsett és Szegeden helyeztek el.A pécsi a második átadott szuperszámítógép, melyet az NIIFdedikált optikai hibrid hálózata kapcsol össze a másik három-mal. Noha a számítógépek teljesítménye külön-külön is eléri azeddig Magyarországon üzembe helyezett bármely más számí-tógép teljesítményét, az összesített kapacitásuk meghaladja a 48Teraflop értéket, ami a jelenlegi, az amerikai haditengerészetetés Európa valamennyi hasonló hálózatát is magába foglaló

500-as világranglistán a 165. helyet jelenti. A számítási kapaci-tás a régebbi rendszer 70-szeresére, a tárolási kapacitás csak-nem 100-szorosára növekedett.

A szuperszámítógép kapcsán a PTE-n létrehozták ahttp://hpc.pte.hu weboldalt, melyen a kutatók rendkívül egy-szerûen tudnak csatlakozni a szuperszámítógéphez úgy, hogyközben igény szerint egy pécsi szakmai team segíteni is tud ab-ban, hogy az adott projekthez milyen alkalmazásokat, számító-gépes megoldásokat javasolnak felhasználni. A rendszer és aközös használat elõnye az is, hogy érdeklõdõ hallgatók is bele-láthatnak abba, milyen projektek futnak a szuperszámítógépen,sõt, ezáltal felkérésre bele is folyhatnak. A weboldalra etr-jel-szóval lehet bejelentkezni, a már vagy még nem a PTE kötele-kébe tartozók a PTE Oktatási Igazgatóságtól kérhetnek ilyenazonosítót.

Szuperszámítógép Pécsett!

13www.alumni.pte.hu

A sokszínûség harmóniája

Csöngetünk. Köles Ferenc jön elénk karján kisfiával, Boldizsárral, aki kíváncsian szemlé-lõdik. Beérve a lakásba a kisfiú megmutatja kismotorját, elõhozza játékait.Köles Ferenccel és Várnagy Kingával színházról és a régi egyetemi évekrõl kezdünk elbeszélgetni. A pár mindkét tagja hallgatója volt a PTE BTK modern irodalom tanszékszínház specializációjának, színész vizsgájukat is az itt szerzett diploma betétlap segítsé-gével szerezték. De talán még többet profitáltak a Janus Egyetemi Színháznál eltöltöttegyetemi éveikbõl. Ott ismerték meg egymást is.

14www.alumni.pte.hu

Elsõként Feri kezdett el az akkori FEEFI-n folytatott tanulmányaimellett a JESZ-nél dolgozni: „Valahogy meg kellett fogalmazni ab-ban a világban saját magunkat. Szabó Attila volt a közös rendezõnkõ mutatta meg nekünk a régi színházas, „egymásra figyelõs” látás-módot. Zárt, erõs csapattá formált minket, éreztük: valami indul,valamit létrehozunk.”

Ebbe a csapatba próbált meg beilleszkedni Kinga: „Talán dacbólvoltam ilyen kitartó. Nem tudom. Egy évig tartott, amíg Attila vég-re elhívott a táborba, a többiek is elfogadtak. Addig szorgosan jár-tam tréningre, de csak néztem õket, ültem az asztalon. Nem állhat-tam be közéjük. Nehezítõ körülmény volt az is, hogy édesanyámszínésznõ: Ja, a Sólyom Kati lánya, biztos be akarják nyomni”– iro-nizál Kinga, miközben fél szemmel mindig fiára figyel. Boldizsármegvizsgálja a jegyzeteimet, elbújik és a hátam mögül cinkosanmosolyog szüleire.

„Kinga Angliába ment Erasmussal, gyakorlatilag ez a távollét éb-resztett rá igazán a vele kapcsolatos érzéseimre. Küldtem is egyfaxot 1999. április elején haza, Debrecenbe: „Édesanyám asszemszerelmes vagyok” – emlékszik Feri.

Az egykori ifjú színészek azóta már házasok. Közben közös „má-niájuk” lett a színház: Ferenc a JESZ-bõl a Pécsi Nemzeti Színház-ba került, Kinga a Nemzetiben és a Bóbitában is „vendégeskedett”.Feri elnyerte a társulat Szendrõ József díját, 2009-ben pedig nívó-díjat kapott és legtöbbet játszó színészként a társulat neki ítélte a szí-nészgép titulust is. Míg Feri a színjátszásban teljesedett ki, addigKinga a – számára legfontosabb – színház mellett több másfajtamunkában is kipróbálta magát. Riporterként, bemondóként dolgo-zott a az M1-nél egy évet, majd a Pécs TV-nél 2–3-at. Ott reklám-filmek készítésében is részt vett, és a Publikum összkulturális maga-zinba is bedolgozott:

„Nehéz volt mindig két lábon állni. A színház nem nagyon tûrmeg maga mellett más munkát. Ezért állandó szervezéssel, terve-

zéssel, aggódással teltek napjaim: Mettõl meddig próbálok? Mikorforgassak? Szerencsére nagyon sokat segítettek a kollégáim, amígén magam nem mondtam, hogy ez így nem mehet tovább.

Aztán valahogy az Európa Kulturális Fõvárosa projektbe is bele-keveredtem: színházi program-koordinátor lettem. Akkoriban ép-pen a Bóbitában játszottam, sokszor 5–6 elõadás is volt egy héten.Szerencsére egy utcában volt a két épület.

Nehéz volt. Állandó lelkiismeret-furdalás: most itt vagyok, ottmost nem, akkor itt ki vagyok, ott mi a szerepem...

A kollégáim toleranciája mellett talán az is segített, hogy nagyonbele tudom élni magam abba, amit éppen csinálok.”

Feri hasonló intenzitással viszonyul az általa mániának nevezettszínházi munka iránt.

„A színház sem mûvészet, addig amíg nincsen jól csinálva. Amígegy elõadás nem klappol 1001 % ig. Ráadásul nem csak rajtad, ha-nem a kollégáidon, a rendezõn, a mûszakon és sok más tényezõnis múlik, hogy jó lesz-e az adott elõadás. Ezért rengeteg „hülyesé-gen” idegesítheted magad.

A JESZ-nél nagyon komolyan vettük a munkánkat és én ebbena csapatszellemben a színházért égõ emberként léptem tovább aNemzetibe.”

15www.alumni.pte.hu

Már az egyetemi évek alatt alakult ki Kinga több lábon álló létmódja is. A KTKangol nyelvû üzleti kommunikáció szakán kezdte tanulmányait, innen ment elfélévig Erasmusszal Londonba, ahol a közgazdaságtan mellett színházas órákrajárt, énekelt a bölcsészkari kórusban is. Majd hazatéréve elkezdett dolgozni aJESZ-ben és felvételizett kommunikáció-médiatudomány szakra.

„Nagy váltás volt. Rohantam a közgázról, megérkeztem a BTK-ra és lelassult kö-rülöttem minden. Míg a KTK-n szóról szóra kaptuk és adtuk vissza az anyagot, ittugyanazt el tudták mondani ötféleképpen. Ez a szemlélet imponált nekem.”

Közben már szinte minden estéjüket a JESZ-ben töltötték. Kingának így is sikerültidõben befejezni közgázos tanulmányait. Ferinek JESZ-es és Nemzetis színészimunkája mellett ez hosszabb idõbe telt, de sikerült. „Az egyetemnek a színházat kö-szönhetem és az élethez való hozzáállást”– mondja.

„Általában nem voltunk itthon”– Kinga elejtett kijelentése igaz egyetemi és késõb-bi közös életükre, kialakult életmódjukra is. Boldizsár születése azonban több válto-zást is hozott:

„Mikor bogyóarcú megszületett, én éppen egyik próbaidõszakból a másikba estem.Nem nagyon voltam itthon, Kingára maradt sok feladat. Nagyon be volt zárva a gye-rekkel” – mondja Feri.

„Elõtte én is nagyon pörögtem. Nehéz volt leállni. Hagyjam abba a munkát? Órá-kat üljek egy helyben? Ilyen még nem volt!” – kontráz Kinga.

„Persze neked is voltak szerepeid, amit még el kellett játszanod – reflektál Feri –Volt olyan is, hogy próba, vagy elõadás alatt kellett megszoptatnod a gyereket. Eze-ket a helyzeteket én kicsit túlizgultam, de aztán gördülékenyen ment minden”– em-lékszik a férj.

„A napirend teljesen más lett. Hárman vagyunk. Ferinek is teljesértékû apának kelllennie itthon. – viszi tovább a beszélgetés fonalát Kinga.

„Kellene”– vágja el a fonalat nevetve Feri.

„Jól érzem magam a gyerekkel. A színház, mint életforma, vagy szerelem, mos-tanság azért már elkezdett hiányozni. Nem a társaság miatt, mert szerveztem már ba-ba-mama klubot és úszni is járunk. Hanem a munka hiányzik, hogy letegyek valamitaz asztalra. – jelenti ki Kinga.

A baba-mama klub Feri szerint is jó ötlet, legfõképpen azért mert a szülõk egy-mástól sokat tanulhatnak ilyenkor. „Tudunk azért kicsit fecsegni, az élet nagy dol-gairól: hogy éppen mennyit kakált és hogy eszik, milyen cipõt hord a gyerek.” –ironizál Kinga.

Felvetésemnek, hogy vannak kollégáik, akik az élethez való laza hozzáállást tiszte-lik bennük, mindketten örülnek, de tiltakoznak is, mindig nem sikerül lazának marad-ni:

„Örülök, ha ez látszik, Kingát én is sokkal lazábbnak tartom, mint magamat. Náluktöbb generáció élt együtt és a gyerekek maguktól nevelõdtek.”– mondja Feri.

„Rengeteg mindenen lehet izgulni, görcsölni. Például igen nehéz feldolgozniaz állandó 24 órás készenlét nyomását is és a lelkiismeret-furdalást, hogy foglal-kozunk-e vele eleget”– kapcsolódik Kinga, majd a férj folytatja: „de alapvetõenszerencsénk van. Boldizsár nagyon jó gyerek. Látod, jól van, szerepel, adja ne-ked a kellékeket. Nagyon jókedéjû és ez visszahat ránk is. Hárman jó zenekar va-gyunk.”

16www.alumni.pte.hu

Pécsi Egyetemi NapokKiszállni a hétköznapi mókuskerékbõl, „kiereszteni a fáradtgõzt”, oldani a feszültséget egy barátságos, vidám és derûsközegben. Szó lehetne akár a Bahtyin által oly pontosan le-írt karneválokról is – a középkori franciaországi bolondünne-pek bölcsessége, miszerint a bor is szétvetné a hordót, haidõrõl idõre nem lazítanák meg a dugót – ám mindez a Pé-csi Egyetemi Napokra (röviden: PEN-re) vonatkozik.

A „diáknapok” vagy „rektorhét” a pécsiés szekszárdi felsõoktatási intézményekegyesülése, 2000. elõtt is léteztek, azelsõ Pécsett közösen rendezett egyete-mi napok a kilencvenes évekre nyúlnakvissza, akkor a Janus Pannonius Tudo-mányegyetem égisze alatt szerveztékmeg a programsorozatot. A PEN min-denkori fõszervezõje a pécsi EgyetemiHallgatói Önkormányzat.

„Az egész banzáj különben nagyonnehezen indult. Hétfõn kínnal-keserv-vel jött meg a hangulat, ugyan a Szé-chenyi téren háromezren lettek estére,köszönhetõen a kosaras lányoknak ésaz Irigy Hónaljmirigynek, ám a sörsátorés az Egyetemi Klub környéke eléggépangott. Aztán felpörögtek az esemé-nyek, a legnagyobb sikert a kedd estikoncertparádé aratta a PUF-fal, aKispállal és az Animával.

A giccspartin kihirdették a diákrektort: a Pollack ponyvare-gényes csapata nyert, ám ez szinte senkit nem érdekelt, csakaz érintetteket. De azért… Kedves elsõ-, másod-, harmad-évesek két év múlva találjatok mán ki valami nagyon jó ötle-tet és indítsatok csapatot! Tuti jó sztori az unokáknak” – írta2001-ben az egyetemi napokról Fenyõ Zsuzsa az UnivPécshasábjain (UnivPécs 2001. 7. lapszám PEN napok 9. oldal).

A tanácsot – ha idõ kellett is hozzá,2004-ben például a korábban ér-dektelenségbe fulladt diákrektor vá-lasztás is elmaradt – mára mindenhallgató komolyan veszi.

2009-ben 4200 fõ volt napi nézõ-csúcs a fesztivál negyedik napján, azazévi PEN teljes látogatószáma kö-zel tizenötezer volt. Ezt is felülmúl-ta a 2010-es év: a napi nézõcsúcs5300 fõ volt és az összes nézõszám16000.

A rendezvény nagysága és a költ-séghatékonyság szempontjából a PTEEgyetemi Hallgatói Önkormányzata2011-ben visszatért a gyökerekhez,vagyis ahhoz, hogy a PEN-t kétéven-te rendezzék meg – azért ez az évsem maradt el nagyszabású hallgatóibuli nélkül, hiszen május elsõ hetében„PEN-pótló” Tavaszi Egyetemi Feszti-vált rendeztek.

DDIIÁÁKKRREEKKTTOORROOKK

2010 Szabó Ádám (FEEK) /Saddam, Metálcicák/

2009 Orbán Márton (PMMK) /Vili Wöllsmayer/

2008 Bodonyi Balázs (FEEK) /Paraszt GroupPEN/

2006 Csikós Gábor (PMMK) /„uff”/

2003: Petrovics „Bread” Ferenc (TTK) /Bread Bond/

2002 Kiszel Norbert (PMMK)

2001: Pollack Ponyvaregényes csapat

17www.alumni.pte.hu

Diákrektornak választották a 2003-ban rendezett PécsiEgyetemi napokon. S bár ennek idén nyolcadik éve,Petrovics „Bread” Ferenc és barátai a mai napig legendásnakszámítanak az Ifjúság úti Szenesben (akkori interjú a nyertesdiákrektorral: Bread Bond avagy népet a kenyérnek Univ-Pécs 2003. 8. szám, 7. oldal).

Emlékszel még, miért indultál el akkor a diákrektori címért?Az elõzõ években mindig indultunk a „Szeneses” barátaimmal,viszont nyerni nem tudtunk. Szerettem volna én lenni az elsõ,aki a brigádból diákrektor lesz.

Ennyi idõ távlatából mi az, ami leginkább megmaradt abbóla PEN-bõl?

Élénken él bennem az egész 2003-as PEN, viszont leginkábbaz önfeledt ünneplés maradt meg, valamint a nyereménykéntkapott nyaralás, amikor is kilenc csapattársammal együtt egy fe-lejthetetlen hetet tölthettünk a horvát tengerparton – nem ahely volt felejthetetlen, hanem nagyon jó kis bulit csaptunk.

Tartod még a kapcsolatot a csapatod többi tagjával?Természetesen, a mai napig nagyon jó viszonyban vagyunk,szinte mindenkivel tartom a kapcsolatot, még annak ellenére is,hogy az élet az ország, és a világ különbözõ pontjaira sodortminket.

Az egyik jelszavatok a „Bort, búzát, végzettséget!” volt – hogyés hol sikerült elhelyezkedned, mivel foglalkozol most?

2004-ben megszereztem diplomámat a PTE TTK Számítás-technika–technika szakán, majd a késõbbiekben elvégeztemegy logisztikai manager sulit is. 2004-tõl közel öt éven keresztüla Pécsi Megyei Jogú Város Önkormányzatának KisgyermekSzociális Intézmények rendszergazdája voltam. 2009-tõl a svédEriccson magyar leányvállalatánál dolgozom, mint rendszer-mérnök, és pár hónapja napi munkám mellett az InnovationDriver, azaz innovációs vezetõ feladatkört is ellátom.

Anno azt nyilatkoztad, hogy számítástechnikát és csillagásza-tot akarsz tanulni még.

A jelenlegi munkahelyemen, az Ericsson Magyarország Kft.-nélrengeteg tanfolyamon, továbbképzésen vettem reszt, azt mond-hatom, hogy egy év leforgása alatt szinte egy új szakmát kaptama munkahelyemtõl.

Nyomon követed, hogy mi folyik a PTE-n vagy a PEN-en?Esetleg voltál már bulizni azóta itt?

Nagyjából tudom, hogy mi folyik a PTE-n, de az elmúlt évek-ben már nem igazán volt idõm elmenni, habár régebben aztmondtam, ha tehetem elmegyek, és reszt veszek rajta. 2003után egy-két PEN szervezésében azért aktívan részt vettem.

Van bármi, amit a diákrektorságnak köszönhetsz?Még több barátot, havert.

Diákrektor anno és most:Bread Bond

18www.alumni.pte.hu

Virológiát tanít dr. Jakab Ferenc a PTE Természettudomá-nyi Karán, a PTE KK vírusdiagnosztikai laborját is õ vezeti,s a készülõ Science Building labortechnológiai menedzsere.

Miért pont a vírusokkal kezdett foglalkozni?Sebész akartam lenni, de egy pont híján nem kerültem be az or-vosi egyetemre. Elkezdtem a biológia–kémia szakot azzal atervvel, hogy majd átjelentkezem, de elsõévesként bekerültemaz ÁNTSZ virológiai laboratóriumába, ami annyira megtet-szett, hogy rájöttem, nem is biztos, hogy orvosnak kell lennem.Maradtam, s az öt év alatt végig virológiával foglalkoztam.

Talán látta a Vírus címû Dustin Hoffman-filmet – ami bártudjuk, hogy csak fikció, fiatalon engem mégis nagyon megfo-gott: érdekesnek találtam, hogy ilyen apró teremtmények mi-lyen hatalmasak tudnak lenni. A mai napig csodálom ezért a ví-rusokat, misztikus vonzalmam van irántuk.

Az állatokról emberre terjedõ veszélyes vírusokat kutatja.A globális felmelegedés hatására az éghajlat változik, így az ál-latok elterjedési területei is változnak: újabb fajok jelenhetnekmeg vagy élnek túl Magyarországon is, s ezek olyan, önmaguk-ra ártalmatlan vírusokat hordoznak, melyek ránk halálosak is le-hetnek. Az ember is terjeszkedik, közelebb kerülnek hozzánk azállatok.

Egy virológus munkája nem korlátozódhat a laboratórium te-rületére: az állatok folyamatos monitorozásával meg kell állapí-tanunk, mely vírusok vannak jelen, mely területeken, milyenarányban. Mindezt tudatnunk kell a gyakorló orvosokkal is, hi-szen ha csak egy fertõzés elõfordul a régióban, újabbra, jár-ványra is van esély.

Mennyire népszerû a virológia a hallgatók körében?Nagyon! Sokan jelentkeznek szakdolgozónak is, számuknakcsak a laboratórium mérete szab határt. Külföldi tapasztalataimis azt mutatják, hogy egyre fontosabb a virológia: a modern mo-lekuláris módszerek megismerésével, az újabb technológiákatalkalmazva a vírusok jobban vizsgálhatók. Ez a tudományág vi-rágkora elõtt áll.A PTE-n pedig ennek kitüntetett helye lesz: a Science Building-ben – a terveim alapján és a felügyeletem mellett – egy olyan, ún.3-as szintû biztonsági laboratórium kap helyet, amely olyan víru-sok vizsgálatát teszi lehetõvé, melyek súlyos, esetenként haláloshumán megbetegedéseket okoznak. A laboratórium egyedülállólesz a régióban, s nem csak a klinikák szempontjából fontos fegy-vertény, de járványügyi szempontból is fontos és nagyban segítia kutatást.

Nem fél?De. Van, mikor egy állatot kell felboncolnunk, ami potenciálisanbármilyen vírust, kórokozót hordozhat. De aki nem fél, az nemkoncentrál, és aki nem koncentrál, az hibázik, ami egy ilyen la-borban végzetes is lehet. Mindig tudnunk kell, mit csinálunk, éstiszteletben kell tartani a vírusokat.

Hatalmas apróságok

19www.alumni.pte.hu

Anatómia rulez!

Maradi elképzelésemhez képest (idõs anatómus professzo-rok fehér köpenyben) egészen más a PTE ÁOK AnatómiaIntézet hangulata, az egyik kedvelt tanárról, Reglõdi Dórakutatóorvosról nem is beszélve!

Több kiállításod is volt olyan anyagokból, amik részben ana-tómiai tárgyúak. Honnan az ötlet?

Egy szoborról jutott eszünkbe, hogy úgy néz ki, mint egy ideg-sejt. Abban az évben szerveztünk egy konferenciát, amire sze-rettünk volna valami különlegességgel is készülni, így tudatosankeresve a párhuzamot, összeállítottam a neuroanatómiai és mû-vészeti hasonlóságokból egy gyûjteményt. Ennek egy része2006-ban a Látványos Tudomány fotópályázat díja miatt a Mû-vészetek Palotájában kiállításra került.

A "mûtermékeket" fotózni egy másik régi ötletem volt. Azokata nem kívánatos szöszöket, piszkot, koszt, levegõbuborékokatfotóztam, amikre azt szoktuk mondani a hallgatónak, hogy nenézze – de némelyik nagyon szép. Amikor lefényképeztem azelsõt, egybõl eszembe jutott egy idézet is mellé, azóta tudato-san párosítom a metszeteket az idézetekkel. Ezekbõl tavaly egykiállítás, 2011-ben pedig az ÁOK hivatalos naptára készült.

A kutatás terén mivel foglalkozol?Egy PACAP nevû hormonnal, amit 20 éve mutattak ki elõször azidegrendszerben. 12 éve éppen annál a professzornál dolgoztamNew Orleansban, aki ezt elõször izolálta – mikor hazatértem,

ennek az idegrendszeri védõ hatását kezdtük vizsgálni– példáulaz agyvérzéssel, a Parkinson-kórral foglalkoztunk. Kiderült, hogyennek az anyagnak a védõ hatása nem csak az idegrendszerre,hanem minden szervre kiterjed. Humán vizsgálatokat is végzünk:testváladékokból, mint pl. magzatvízbõl, könnybõl mutatjuk ki eztaz anyagot. Nagy álom, hogy a diagnosztikában vagy a terápiá-ban hasznosítani lehessen a kutatásunk eredményeit, pl. a vér-vizsgálat részeként.

Kutatsz és oktatsz egyszerre. Melyiket szereted jobban? Mi-lyen anatómiát oktatni?

Mint ahogy egy egyetemen szokás. Amerikában csak kutattam,Dominikán pedig csak oktattam, de külön egyik sem volt szá-momra teljes. Próbálom színesebbé tenni az óráimat, mert ezlehet egy igen száraz tantárgy, rengeteg nevet kell megjegyezni,sokan meg is buknak anatómiából. Egyúttal viszont nagyon ér-dekes megismerni az emberi test felépítését, és az is nagyon ha-mar kiderül, ha valaki csak bemagolta a szavakat, s egyébkéntnem érti az anyagot.

A hallgatóimmal mindig megtalálom a hangot – a legjobb ba-rátaim közt is vannak volt tanítványaim. Igaz, másfél évig heti 6órában tanulják az anatómiát, vagyis aki ezt oktatja, sokkal többidõt tölt velük, mint az olyan kollégák, akik féléves kurzust tar-tanak – ezért is kap sokszor anatómus elismerést a hallgatóktól.Nekem eddig nyolcszor ítéleték oda a diákok a kiváló oktatói ér-met, ezekre nagyon büszke vagyok!

20www.alumni.pte.hu

Ötven évvel azután, hogy a Pedagógiai Fõiskolán átvették adiplomájukat, 2010. június 5-én találkozott újra a biológia-földrajzos csoport, hogy kezükben a Pedagógusnapi Ünnepsé-gen átvett aranydiplomájukkal megemlékezzenek az itt eltöl-tött 3 közös évrõl. Az 1960 júniusában biológia-földrajz sza-kon végzettek azóta is rendszeresen találkoznak, a díszokle-vél-átadó ünnepség alkalmából pedig saját készítésû kiadvány-ban gyûjtötték össze emlékeiket. Hárman a csoporttársak kö-zül a rendezvényrõl is összeállítottak társaik részére egy anya-got. A terepgyakorlatok, a kollégiumi élet, az együtt végzetttársadalmi munka és a mai egyetemisták számára már ismeret-len családlátogatások igazi közösséget formáltak az akkor 26fõs csoportból.

Élményeikrõl, a pedagógusi létrõl dr. Szablya Jenõné VisztIlona mesélt, akinek e hivatásra való készülés nemcsak a fõisko-lán, hanem már egészen kiskorától fogva jelen volt az életében.

Néhány gondolat visszaemlékezéseibõl

Úgy emlékszem, hogy egyetlen napot sem hiányoztam a fõ-iskoláról. El se tudtam volna képzelni, hogy ne menjek mindennap oda. Különleges élmény volt, hogy a Szabadság úton majd-nem a házunk elõtt állt meg a villamos, a Széchenyi térre ment,ott kellett átszállni a másikra, amelyik a fõiskolára vitt.

Akik egy szakra kerültünk, mind szegények voltunk a háborúmiatt. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy nálunk nagy összetar-tás volt. Segítettük egymást például a növény- és rovargyûjtés-ben, elõadásokra és a vizsgákra való felkészülésben. Ez a segí-tés nálunk természetes volt.

Csoportvezetõnk, dr. Gertig Béla földrajz szakos tanár volt,akit embersége miatt a csoport minden tagja nagyon szeretett.

A tanárok kollégajelöltekként kezeltek minket. Dr. Bóna Imretanár úr a Földrajz Tanszék vezetõje volt, akinél szigorúsága mi-att fogalom volt az ötös érdemjegy. De Imre bácsi is megállt afolyosón, beszélgetett velünk, humoros volt, érdekességeketépített be az órájába. Ez a többi tanárról is elmondható.

Például a Földrajz Tanszék folyosóján, a kõzetgyûjteményesszekrény elõtt állva tanultam a kõzetek felismerését. Egyszercsak mögöttem áll Csanálosi tanár úr, és így szól:„Ica, tanulunk,tanulunk?” Meglepõdve megfordultam. Majd folytatta: „Szeret-jük tanulni a kõzeteket és gyakoroljuk a felismerésüket?” Zava-romban a következõt mondtam: „Igen, igen, csak kár, hogyolyan száraz anyagrész.” Újra megszólalt: „Ki kell tenni az esõ-re, mindjárt nedves lesz.” (éppen esett az esõ)

A több évtizednyi tanári és szakfelügyelõi munkám sok tanít-ványt, kollégát adott, és élményt ad a mai napig. Idén tavasszal egyvasárnapi napon a lányommal, aki szintén pedagógus és Pécsettvégzett, elmentünk sétálni és a Kossuth téren összetalálkoztunk volttanítványaimmal, hát mondanom sem kell, hogy a nyakamba ug-rottak, ott mindenki csak nézett, hogy mi történik. Csatlakoztakhozzánk, mentünk és legalább húsz, ha nem több volt tanítvánnyalösszefutottunk. Nem tudom, hány órás séta lett a találkozóból aSzéchenyi téren és a Király utcában. Ezt elmondani nem lehet.

Kell egy (arany)csapat

21www.alumni.pte.hu

„Ahol a szavak elhagynak bennünket, ott kez-dõdik a zene” – ezzel a Heine idézettel kezd-te beszédét Bódis József, a PTE rektora azegyetem hagyományteremtõ céllal megrende-zett elsõ egyetemi koncertjén, március 6-án aKodály Központban. S van is mit betöltenie amuzsikának: Pécs zenei intézményrendszerea képzési és elõadói oldalról teljesnek mond-ható, olyan zenei tér azonban eddig nem álltrendelkezésre, amely méltó módon be tudtavolna fogadni a létrejövõ elõadásokat.

A Pécs Európa Kulturális Fõvárosa 2010 projektkeretében létrejött Kodály Központ hangverseny-terme világszínvonalú, magyar-dán akusztikaimérnökök munkája. A zenekari igényeknek meg-felelõen a színpadállás változtatható, ettõl függõ-en a nézõtér 999, 928, illetve 880 fõt fogad be.A 45 fokban emelkedõ, zsöllyéhez kapcsolódóföldszinti üléssor vízszintes állásba süllyeszthetõ,vagyis a terem szinte tetszés szerint variálható. AKodály Központ a régió nemzetközi hírû szimfo-nikus zenekarának, a Pannon Filharmonikusok-nak otthona, de a PTE Mûvészeti Karának okta-tói és hallgatói is lehetõséget kapnak arra, hogyilyen akusztikai térben gyakorolhassanak, fellép-hessenek.

Az elsõ egyetemi koncertre a város és az egye-tem valamennyi prominens személyisége meghí-vást kapott, megjelentek rektorok, dékánok, tan-szék- és vállalatvezetõk, de meghatározó egyete-mi polgárok, és hallgatók is szép számmal érkez-tek. A koncert elsõ részében a Mûvészeti Kar elõ-adómûvészei mutatkoztak be. Többek között fel-lépett a mára már Liszt-díjjal kitüntetett BarátiKristóf is, aki egy Stradivarin játszva kápráztatta elközönségét. A rektor az ünnepség végén elmond-ta: az elsõ ízben kiosztott Brain Prize-t, három ma-gyar kutató érdemelte ki az agyban végbemenõ,tanulásért és emlékezésért felelõs folyamatokbanvégzett kutatásaikért. Közülük Buzsáki György aPécsi Tudományegyetemen szerezte meg orvosidiplomáját, itt kezdte kutatásait. Elismerése jeléüla PTE rektora a ma már az Egyesült Államokbandolgozó orvos-kutató Buzsáki György édesanyjá-nak nyújtott át egy virágcsokrot.

A Kodály központ aktuális programjait awww.kodalykozpont.hu weboldalon lehetnyomonkövetni.

Kodály Központ – egyetemi koncert

22www.alumni.pte.hu

Három magyar idegtudós kapta az elsõ alkalommal kiosztott,a Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány 1 millióeuró összdíjazású Agy-díját (The Brain Prize). BuzsákiGyörgy, Freund Tamás és Somogyi Péter a memória-folyama-tokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért ve-heti át a kitüntetést. Buzsáki György 1974-ben végzett a PécsiOrvostudományi Egyetemen, s ma a newarki Rutgers Egye-tem Molekuláris és Viselkedési Idegtudományi Központjánakkutatója.

Miért az orvosi egyetemre jelentkezett annak idején?Mûszaki érdeklõdésû diák voltam a gimnáziumban, matemati-ka–fizika szakon a Széchenyiben. Két dolog érdekelt fõleg, a rá-dióhullámok segítségével való kommunikáció, illetve a kommu-nikáció mint probléma. Ez utóbbi mai napig a fõ témaköröm azideghálózatokban. Természetesen a Mûegyetemre készültem,de fõleg családi okok miatt maradtam Pécsett, így a szüleim éstanáraim tanácsára a jogi illetve az orvosi kar között kellett vá-lasztanom. Eleinte természetesen egy kicsit idegenkedtem azelsõéves tantárgyaktól, de sok minden érdekeset is tanultam.

Ön Grastyán Endrétõl és Lissák Kálmántól tanult – hogyanemlékszik vissza a velük való kapcsolatára, akár az óráikra?

Két homlokegyenest ellenkezõ személyiség volt. Lissák visszafo-gott, tekintélyt követelõ ember volt. Grastyán rendkívül ember-közeli, udvarias, fantasztikusan dinamikus egyéniség volt. Bár-milyen vitába mindig szívesen belement. Nem szeretett veszte-ni, küzdött az igazáért, de figyelt az argumentumokra. Olyanreneszánsz egyéniség volt, aki körül mindenki mindenkor szíve-sen sündörgött, hátha valami okosat hall. Grastyán elõadásai alegkeresettebbek között voltak. Minden elõadását úgy adta elõ,hogy mi, a hallgatók úgy éreztük, hogy a megbeszélt téma a vi-lág legérdekesebb és legsürgõsebben megoldandó feladatai kö-zé tartozik.

Ki vagy kik voltak még az Ön számára meghatározó oktatókés miért?

Azt mondják, hogy ha egy egyetemen két professzor pozitív ha-tással van minden egyes diákra, az jó egyetem. Ezen megköze-lítésbõl nekem nagyon sok jó jutott. Paradox módon, annak el-lenére, hogy az anatómiát nem túlságosan kedveltem, az ana-tómus oktatókat igen. A Három Béla (Flerkó, Halász, Mess)nemcsak kiváló emberek, de fantasztikus oktatók is voltak. Elsõévben egyik kedvenc gyakorlatvezetõm Tóth Gyula (kémia) ta-nársegéd volt. „Romos” (Romhányi György) minden diák ked-

Igyekeztem a pécsi „mintát” követni

23www.alumni.pte.hu

vence volt, mert emberségre és az orvosi szakma tiszteletére ta-nított. Porszász Jánost (gyógyszertan) egy kicsit Grastyán-szerûés szokatlan hallgató-közeli viselkedése miatt kedveltem.Donhoffer Szilárd szigorúan komponált elõadásai kevés hallga-tót vonzottak, én viszont egyet sem hagytam ki; mindegyik egyvaslogikát követõ kompozíció volt, amit a mai napig is értékelekés próbálok követni a saját elõadásaimban. A klinikumból Hor-váth Lászlót (Radiológia), Tabar Lászlót (Radiológia), SzirmaiImrét és Czopf Józsefet (neurológia), Mestyán Gyulát (gyer-mekgyógyászat) és Mérei Tibort (Idegsebészet) említenémmeg. Persze e „válogatás” nagyon szubjektív, de érdekes módonvalahogyan jól beillettek a Grastyán „körbe”.

Miután diákkörösként bekerültem az Élettani Intézetbe, aGrastyán munkacsoport tagjai adtak baráti légkört és egyénreszabott oktatást. Talán én éppen kifogtam azt a legnagyszerûbbidõszakot, amikor a lelkesedés, az alkotás és egymást segítés alegharmonikusabb volt az intézet történetében. KarmosGyörgy, Kellényi Lóránd, Czopf János, Czéh Gábor, LénárdLászló és Szabó Imre különbözõ emberek voltak, különbözõ,egymást kiegészítõ szaktudással, akik önzetlenül átadták nekemmindazt, amiért õk külön-külön megküzdöttek.

Mennyire határozta/határozza meg késõbbi kutatásait az,hogy éppen Pécsett tanult?

Egész pályám alatt igyekeztem a pécsi „mintát” követni. A mainapig is minden fórumon hangoztatom, milyen fontos pl. a PhDképzésben az egyénre szabott oktatás. Én semmilyen tudo-mányra készítõ kurzuson nem mentem keresztül, csak amit acsoport tagjaival való beszélgetésekbõl tanultam. Az elmúlthúsz évben sok diák jött a csoportomba fizikus, matematikus,robotika, számítástechnikai háttérrel. Õk az idegtudományokalapjait és specifikus problémáit mind a nyitott laboromban ta-

nulták napi közös beszélgetéseinkbõl. Ezt a módszert tanítvá-nyaim is tovább ápolják saját intézményeikben.

Mikor és miért éppen az agy és a memória kezdte el érde-kelni?

Az „agyproblémát” vele együtt a hippocampuszrol ismert dolgokatGrastyán mesteremtõl „örököltem”. A memória számomra azértérdekes, mert talán az összes kognitív funkció között a legesélye-sebb a megértésre. Meg tudjuk fogalmazni a problémát, ismerjük,milyen agyi struktúrákhoz kötõdik és van egy molekuláris szinten jólbehatárolt neuron-szinaptikus szintû modellje. Ami hiányzik, az akülönbözõ szintek összehangolása. A mi munkánk pont erre a szin-tézisre, a „mesoscopikus” szintekre koncentrál.

Azt mondják, ha valaki vírusokkal foglalkozik, jobban ügyel a tisz-taságra hétköznapi emberként is, mint más. Az Ön hétköznapiéletére milyen következményekkel volt az, hogy kutató?

Thomas Nagel filozófus szerint nem tudjuk megismerni, hogy mi-lyen érzés pl. denevérnek lenni, mert mi csak emberek vagyunk(Nagel: „What is it Like to Be a Bat?” 1974). Valahogy én is így va-gyok ezzel a kérdéssel. Sohasem tudom meg, milyen lett volna, hamaradok az eredeti tervemnél és pl. rádiócsillagász leszek vagyagysebész. Maradok egyszerû tudós, és amit csinálok, azt igyek-szem jól csinálni. A hétköznapok nagy része így e hivatásnak vanalárendelve. Hobbinak marad a modern epítészet.

Édesanyja Pécsett él – az elsõ egyetemi hangversenyen BódisJózsef rektor is köszöntötte. Mennyire tudja tartani a kapcso-latot Magyarországgal? Számon tartja, érdekli, mi történik azalma materében?

A világ összeszûkült, a kapcsolattartás nagyon leegyszerûsö-dött. Email, Facebook, Skype és a gyakori magyarországi, pé-

http

://td

lc.uc

sd.e

du/

csi látogatásaimon keresztül szinte mindent könnyû megtudni,mi történik otthon. Az elmúlt 30 év alatt több mint száz ma-gyar megfordult a laboromban, pár naptól 8 évig terjedõ idõ-tartamra. Volt pécsi kollégáim, barátaim több kiváló fiatal em-bert ajanlottak be hozzám. Mai napig is a POTE színeibenfutok, természetesen mindenki tudja rólam, hogy magyar va-gyok (ami a mi tudományunkban még elõnyt is jelent).

Hogyan látja a mai magyar, vagy éppen amerikai oktatáshelyzetét?

Született optimista vagyok és ez vonatkozik az oktatásra is.Mindig van és lesz az oktatók között egy-két Grastyán ésRomhányi és a tehetséges, motivált fiatalok mindig megtaláljáka hozzájuk vezetõ utat. Elég pl. csak megnézni egy-egy ki-emelkedõ amerikai egyetem oktatógárdájának a névsorát. Anevek között az indonéz, dél-amerikai nevek ugyanolyan va-lószínûséggel megtalálhatók, mint pl. angolszász vagy magyarnevek, pedig az iskolák ahonnan jöttek, igencsak heterogének.

5 éve jelent meg Az agy ritmusa címû könyve, melyben hét-köznapi példákkal is megvilágítja azt, hogyan mûködik az agy.Miért tartja fontosnak az ismeretterjesztést?

A kutatási eredmények borzasztóan komplexek, az eredmé-nyeket rendszerint csak egy maroknyi csapat érti meg iga-

zán. Idõrõl idõre szükség van áttekinteni és összefoglalnilegalább a határterületeken küszködõk számára, hogy mi amaradandó vagy mely kérdések várnak megoldásra. A tudásértéke a mások általi megértésben van. Mi alkottunk egy újirányt, amit „neurális szintaxisnak” vagy nagyképûen agy-nyelvnek nevezhetünk, de a fontos részletek apróbetûkkelés óhéber nyelven íródtak a kívülállók szemszögébõl. Ezkönyvemben leegyszerûsítve és koncentrálva kerül terítékre,hogy a klinikusok, molekuláris biológusok, és az agy irántérdeklõdõ modellezõk, fizikus és mérnök szakemberek ismegértsék.

Hogyan értékeli a nemrég kapott Brain Prize-t? Mit jelent azÖn számára tudósnak lenni?

Az agykutatas talán a legérdekesebb kutatható téma napja-inkban. A kutatás önmagában is rendkívülien szórakoztatójáték. Ha ezért még külön jutalmat is kap az ember, az iga-zán örvendetes. A díjat nem egyedül kaptam (megosztvaFreund Tamás és Somogyi Peter barátaimmal) és nem ishárman kaptuk, hanem az elismerés szól egy kis országbandolgozó, hagyományokat tisztelõ és értékeket átmentõ kö-zösségnek is. E díj jelenleg az idegtudományokban elérhetõlegnagyobb elismerés, és ebben a legnagyobban Grastyánés a pécsi csapat, valamint utódaik egyaránt partnerek.

26www.alumni.pte.hu

Emese

„Tizennyolc éve vagyok ruhatáros, pontosabban 1992. december 14.-e óta dol-gozom a BTK–TTK-n.”– meséli BBBB Emese, akit biztos, hogy nincs olyanhallgató, aki ne ismerne az Ifjúság úti campuson. „A könyvtárban kezdtem el, na-gyon családias volt akkoriban a hangulat, olyan 100 hely volt a ruhatárban. Mamár 400–500 helyünk van, rengeteg a hallgató és rengeteg és egyre nagyobb acsomag. Alig két-három ember maradt itt abból a régi kollektívából.” – meséliEmese. A ruhatár helyén túl az egyetem és az emberek is változtak: „A mai hall-gatók nem udvariasak. Elég sokan fel vannak háborodva, ha kiteszem a ruhatár-ból a lábamat, néha muszáj helyre tennem õket. Most könnyû, mert tavasz van,de az õszi félév kemény.”

Ha éppen nincs dolga, rejtvényt fejt vagy olvas. „Fõleg krimiket, regényeketszoktam olvasni, meg amiket általában szoktak a hallgatók ajánlani – nem igazántetszenek, egy-kettõ azért érdekes. Mostanság inkább gombozni szoktam. Agombokat az apámtól örököltem, 7–8 éve vásározok velük. Délutánonként rá-érek, olyankor vagy összefûzök egy 10 darabos gombköteget, vagy felvarrom egykisebb kartonpapírra õket, és a vásárban ezeket árulom.” – árulja el Emese. Em-lékszik mindenre: arcokra, nevekre, csomagokra és arra is, ki hogyan viszonyulthozzá: „Ha jönnek az elsõsök, van, hogy megkérdezem, milyen kint az idõ. Ab-ból, ahogy válaszol, egybõl kiderül, lehet-e az illetõvel beszélgetni vagy nem.Vannak azért, akik barátságosak.”

Józsi segít

Könyvet keresünk a Tudásközpontban. Kérdezünk. „Józsi!”– hívnak valakit. Egykedves, alacsonytermetû úr közeledik. Fejbõl mond három ötletet és miközbenkísérjük további hasznos tanácsokat ad jelenlegi munkánkkal kapcsolatban. „Akiidejön és segítségre szorul, annak abban a pillanatban ez a legsúlyosabb prob-lémája.”– ez József hitvallása.

Bánfai József 1976-ban végzett Pécsen biológia–földrajz szakon. Elõször négyórában dolgozott a folyóirat osztályon, ma már fõállásban az Olvasószolgálatnál se-gíti az olvasókat. „A Központi Könyvtárban minden tudományterületet egy-egy kol-léga gondozott, a munkába beletartozott a megjelent irodalmak a figyelése és azebben a témában nyújtott tájékoztatás is. Volt olyan idõszak, amikor nagyon sok te-rület tartozott hozzám”– emlékszik. Innen a magas szintû tájékozottság. Illetve to-vábbi tanulmányaiból, ugyanis József a nyolcvanas évek elején az ELTE pedagó-gia kiegészítõ képzésén is részt vett. Tudását nemcsak a napi könyvtári munkábanhasznosítja. Számos tanulmánya jelent meg a Tehetség folyóiratban, könyvtári bib-liográfiát is összeállított a tehetség problémakörrel kapcsolatban. „Az olvasóktól isnagyon sokat lehet tanulni” – mondja – „munkám során igyekeztem mindig ott len-ni, ahol nálam tanultabbak és tájékozottabbak dolgoztak.” A tájékozottságra törek-vés jelenleg is fontos része életének. Mivel szemmûtét elõtt áll, nehezebben olvas,a Mindentudás Egyetemének régebbi elõadásait nézi, hallgatja újra.

Akikkel nap mint nap

Netezõ nyugdíjas

A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Vörösmarty utcai épü-letének portása Szárazajtai János. Munka közben beszélgettünk.

„2007 óta dolgozom itt nyugdíjasként” – (telefoncsörgés) „Elõször egy ki-csit furcsa volt, nem voltam hozzászokva ahhoz, hogy egész nap egy hely-ben üljek, a korábbi munkahelyemen mindig menni kellett.” „A hallgatóktöbbsége maximálisan tisztelettudó és rendes” – osztja meg véleményét azETK portása. (Közben egy hölgy a 3-as terem kulcsát kéri.) Majd egy„extrémebb” esetet is elmesél: „Az egyik elõadótermünk régebben sporto-lásra alkalmas hely volt, ide jártak a PEAC különbözõ szakosztályaiból.Hét óráig vagyunk nyitva, õk itt szoktak lenni este tízig. Ilyenkor egy másikajtón távozhattak az épületbõl. Néhányan ezt nem tudták itt akartak ki-menni, felfeszítették a bejárati ajtót, így az nyitva volt egész éjjel.” (Parko-lási engedélyért jönnek.) „Nekünk kell figyelnünk arra, hogy külsõs oktatókhozzájussanak és idõben visszahozzák, hogy mások is használhassák a kö-zelben történõ parkolásra feljogosító kártyákat.”(Csörög a telefon.) „Ott-hon inkább számítógépezek.” (Teremkulcsot hoznak vissza.) „Autodidaktamódon kezdtem el használni az internetet. Jelenleg utazással kapcsolatosdolgok érdekelnek, ezekrõl olvasgatok a világhálón.”

találkozunk

28www.alumni.pte.hu

„A belsõ mûhelyben vannak. De vigyázz ne nézz bele a he-gesztõ fényébe!”– kapjuk a jótanácsot a PMMK Rókus utcaiépületében. A külsõ, nagy mûhelyben Malkó Tibort látjuk megelõször, aki éppen egy kockás füzet fölött görnyedve magyarázvalamit egy lánynak, akirõl késõbb elárulja: „Õ a pilótánk és ami lelkünkön száradna, ha nem lenne meg a matekja, hiszenannyit van velünk.” A belsõ mûhelyben hangosan szól a rádió,de annál is hangosabbak a lázas munka által keltett zajok.Pneumobil készül egy versenyre, ahol sûrített levegõvel mûkö-dõ jármûvek indulhatnak.

„Kicsit el vagyunk csúszva” – tájékoztat Tibor – „Az elektro-mobilt akartuk átalakítani, de túl bonyolultak lettek volna amunkálatok, így csak a kerekeket és a kormányt szedtük ki és lét-rehoztunk egy új konstrukciót.”

Az említett Elektromobil pilótája is a kint matekozó lány, az-az Hegedûs Réka, a PMMK elsõéves ipari termék- és formater-vezõ-mérnök hallgatója volt. A válogatásnál a személyes szim-pátia mellett a legfontosabb érv az volt a lány kiválasztása mel-

lett, hogy õ volt a legkönnyebb jelentkezõ. Jelenleg õ a csapatdesignfelelõse is.

Már egy korábbi projektnél csatlakozott a csapathozBlázsovics János gépészmérnök hallgató is, így a jármû hármukmunkája.

„A cél, hogy minél jobban manõverezhetõ, minél gyorsab-ban felépített autót hozzunk létre.” – magyarázza Zoltán – „Aközös ötletelés után a tervezés dokumentációját János végezteel, de az elkészítés során mindenki abban segít, amiben tud.Volt olyan alkalom, amikor a Tibi hegesztett, János vágta a va-sat, én köszörültem.”

„Reggel hétkor vagy hatkor kezdjük a napot és leggyakrabbanestig dolgozunk. Ha szükséges, a hétvégéinket is az aktuális mun-kának szenteljük. Persze órákra is be kell (olykor kellene) járni, be-adandókat írni, ZH-ra tanulni”– mondják, de folytatják is: „Jövõhéten Mach-Tech kiállítás Pesten, minket is meghívtak, hogy azegyik gépünket bemutassuk. Utána a Pollack ECO Marathonprojektjében fogunk dolgozni: itt minél kisebb fogyasztású, kör-

A mûhely titkaiRobotolimpia – bár a szóösszetétel szürreális kissé, maga az eseménykorántsem az. A Pollack Mihály Mûszaki Karról a Malkó Tibor és PapZoltán alkotta Pollino csapat gyõzött az országos versenyen, így a nem-zetközi Robotino Olimpián, amit 2010 júniusában rendeztek Szingapúr-ban, õk képviselték hazánkat és a PTE-t. Több mint egy éve számolt beerrõl az egyetemi lap („A gépnek is van lelke", UnivPécs, 2010. május3.). De mi történt a srácokkal azóta?

29www.alumni.pte.hu

nyezetkímélõ jármûvet kell építeni. 2012-ben, ha lehetõségünklesz rá, szeretnénk az elektromobilos versenyen ismét elindulni.Itt a mostanihoz hasonló, de hat akkumulátoros csavarozó gép-pel hajtott autót kell kivitelezni. Egy év távlatából több dolgotmásképpen fogunk megoldani, igyekszünk a hibáinkból tanulni.”

Az itt felsorolt tervek nem alaptalanok, hiszen a srácok 2010-ben a nemzetközi Robotino döntõben is megállták a helyüketSzingapúrban: a negyedik helyezést hozták el az egyetemnek.A rendelkezésükre álló három robottal gyakorlatilag tizenegyes-párbajt játszattak a csapatok.

„Írsz egy programot és elindítod a robotot, onnantól kezd-ve az magától mûködik” – magyarázza Tibor – „a kapusnakpéldául minden labdára rá kell mozdulnia és mindet el kellkapnia. A nemzetközi versenyen is csak 2–3 olyan csapat volt,amelynél valamelyest mozgott is a robot, nem csak mentekjobbra-balra a kapuban. Idén már más lesz a helyzet, mertegyszerre csak egy csapat lesz a pályán és úgy kell megmutat-ni, mi az a mozgássor, amit a három robottal egyszerre megtudunk csinálni.”

„Azóta az elsõ félévben bepótoltuk az elmaradt tanulmányi hiá-nyosságainkat, illetve készültünk a félévben megrendezett verse-

nyekre, amikre jelentkeztünk.” – mesél tovább Zoltán – „A nyarat isvégigdolgoztuk: egy korongválogató automatát építettünk. Ebben amunkafolyamatban három gépészmérnök, két infós diákkal dolgoz-tunk együtt.”

„Ránk találnak a versenyek és mi nem mondunk rá nemet” –Tibor szerint ez a legfõbb oka, hogy az idei félévben így meg-szaporodtak a teendõik.

„Szeretnénk kedvet csinálni a következõ „nemzedéknek”is, hogy tényleg érdemes hasonló versenyeken elindulni,mert nagyon sokat profitálhatnak belõle”– teszi hozzá Zoli.– „A PTE-nek is növeljük a hírnevét, ráadásul a legtöbbversenyen használt, különbözõ cégek által felajánlott költsé-ges eszközök a felsõoktatási intézmények csapatainál marad-hatnak.”

A csapattagok pedig személyesen is profitálnak a versenybõl:„Amit a mûhelyben, illetve a laborokban magunktól csinálunk, aztnem lehet tanórán megtanítani.”– érvel Zoli, majd János is bekap-csolódik: „Ott nincs arra idõ, hogy ténylegesen elmélyüljön az em-ber egy témakörben. Itt hamar jön a válasz: vagy mûködik, vagynem mûködik, amin éppen dolgoztunk. Ha nem, akkor újra kellkezdeni a tervezést.”

30www.alumni.pte.hu

Tíz év és annak megünneplése, online jelentkezés a kur-zusokra, újfajta táncok tanulásának lehetõsége és többesemény, melyeken a tánctudást megcsillogtathatjuk –dióhéjban is ennyi minden történt az elmúlt évben a PTETáncoló Egyetemén.

Hasban jók vagyunk

Újabb, mi több, visszahódított Guinness-rekordot állított fel aPTE Táncoló Egyeteme tavaly õsszel. A csak a Pécsi Tudo-mányegyetem különlegességeként számon tartott tánckurzus-folyam 2010 õszén egyhetes rendezvény-sorozattal ünne-pelte fennállásának tízedik születésnapját. A szeptember 27-én tartott zárógálán a Széchenyi téren egybegyûltek IndzsiDeniz hastáncosnõ vezetésével Guinness-rekordot állítottakfel: a sikerhez 560 fõnek kellett volna regisztrálnia, ehhez ké-pest 826-an hastáncoltak egyszerre. A kísérletben résztvevõkjótékonykodtak is: a Coca-Cola jóvoltából fejenként ötszázforinttal támogatták a Pécsi Társastánc SE Mozgáskorláto-zottak Szakosztályát, akik 413 ezer forinttal lehetettek gazda-gabbak.

Sok pár táncos láb

PTE Táncoló Egyetem Táncfesztivál és Tömegtánc 2011címmel folytatódtak a Táncoló Egyetem rendezvényei a dr.Romhányi György Aulában. Az est folyamán közel 300 fellé-põ mutatkozott be színpadi, utcai, társastáncok és folklór ka-tegóriában, az ország különbözõ pontjairól. A szakmai zsûri-ben Uhrik Dóra Kossuth-díjas, érdemes mûvész, Südi Iringó,a Táncoló Egyetem jubileumi fõvédnöke, Tandiné MosgaiAndrea táncpedagógus, Vincze Balázs, a Pécsi Balett igazga-tója és Kurucz Sándor, a Bad Boyz táncosa és koreográfusafoglalt helyet. Több szakmai és támogatói díjat osztottak ki azarra érdemeseknek, a kiemelt elsõ helyezett egyéniben BõhmAttila lett (T-Dance Hip-Hop Sport Egyesület), csoportbanpedig a Klub 74 Boogie-woogie formációja.

A következõ szemeszter kurzusait keresve 2011 szeptem-berétõl már érdemes lesz böngészni a www.tancolo.pte.huweboldalt, vagy információt kérni a tancprojekt@pte.hu e-mail címen. A PTE Táncoló Egyeteme a Pécsi DiplomásokKöre tagjai számára 20% kedvezményt biztosít a részvételidíjból.

És táncol és táncol és táncol az egyetem!

31www.alumni.pte.hu

Testépítõ-világbajnok és gyógytornász

Okos, céltudatos és segítõkész: Bibó Alpár (civilben juniortestépítõ-világbajnok) idén végez a PTE EgészségtudományiKarának gyógytornász szakán.

Mikor és miért kezdtél el testépítéssel foglalkozni?2003. december 3-án mentem el elõször edzeni – akkor a 180centimhez 59 kilós voltam. Nagyon vékonynak tartottam ma-gam, és ez volt az elsõ és legfõbb indok, amikor belevágtam. Aversenyzés csak aztán jött: a konditeremben ez az életstílus rá-ragad az emberre, ha sokat edz és valóban érdekli.

Milyen versenyeredményeid vannak, melyikre vagy a leg-büszkébb?

Olaszországban 2010. október 30–31-én volt egy világbajnok-ság, ahol junior kategóriában én állhattam a dobogó tetejére, detalán ami a legnagyobb motivációt adja az embernek, az életeelsõ versenye, ez 2008-ban volt Balmazújvárosban, egy kezdõtestépítõknek rendezett országos verseny, ott 12 fõs kategóriá-ban lettem elsõ.

Két éven belül ez elképesztõ haladás – milyen céljaid marad-tak?

Célok mindig vannak. Még több versenyen bizonyítani, akár is-mét külföldön. Ez persze az anyagiaktól is függ, mert ahhoz,hogy a testépítésbõl megéljen az ember, elég magas szintet kellelérni, mindenképpen minél többször a színpadon lenni, maxi-

málisan odatenni a felkészülésben magunkat. A színpadra egye-dül állnak fel a versenyzõk, de ez nem egyszemélyes munka,egész csapat van mögötte. Kell is a támogatás, s nem csak azanyagiakra gondolok, hanem arra a lelki és szellemi támogatás-ra, amit családomtól, a táplálékkiegészítõ szponzortól, azedzõmtõl, a barátaimtól kapok. A színpadon töltött 5–10 perc-ben azt a sokszor több évet felölelõ munkát kell tudni megmu-tatni, és bármilyen az eredmény, mosolyogva kell fogadni, hi-szen a bírák szubjektíven pontoznak.

A gyógytornász szakot a testépítés miatt választottad vagy for-dítva volt?

A kettõ független egymástól. Elszakadt a keresztszalag a tér-demben és az utána való rehabilitáció során, már a kórházbanelkezdtük a gyógytornát, és megtetszett. A sportolók általábanjobban ki van téve a sérülésnek, így ha ez velem is elõfordulna,érteni fogom, mi történik velem, és esetleg még kezelni is tu-dom.

Most fogok végezni, és nagyon jó a véleményem az ETK-ról.Próbáltam minél több élményt szerezni, mindenbe belekóstol-ni. Szeretek segíteni az embereknek, nagyon szerettem a gya-korlati helyeket is, meglátjuk, hogy a diplomámmal lesz-e lehe-tõségem bekerülni valahova ezek közül. Még maradnék is, je-lentkeztem MSc-re népegészségügyire, igaz, hogy csak levele-zõsként, dolgozni fogok mellette, de azért mégis hallgató mara-dok.

32www.alumni.pte.hu

Nem véletlen!Bakos Piroska több képernyõrõl is ismerõs lehet. A Pécsi Tudományegyetem Universitas Televíziójá-nak volt riportere és mûsorvezetõje két esztendõn át, de dolgozott gyakornokként a PécsTV-nél is. Alegszélesebb közönség a Magyar Televízió híradójából ismerheti. 2011 januárjától fél éven át õ az Eu-rópai Unió magyar soros elnökségének egyik, s egyetlen nõi szóvivõje.

33www.alumni.pte.hu

Hogy érzi magát az EU-elnökség szóvivõi-házasszonyi sze-repében?

Köszönöm szépen, nagyon jól. A felkészülés és az elnökség el-sõ két hete januárban nehéz volt: már szeptembertõl intenzí-ven készültem, rengeteget olvastam az EU mûködésérõl illet-ve az elnökség napirendjén lévõ ügyekrõl. Hatalmas mennyi-ségû anyagot kellett feldolgoznom – aztán persze ez letisztultés minden a helyére került.

Mit gondol, miért Önt kérték fel erre a szerepre?A brüsszeli és a magyarországi kommunikáció között céljai-ban és irányaiban is nagy különbség van. A brüsszeli újság-írók közül sokan több éve ott élnek az EU-s intézmények kö-zelében és tövirõl hegyire ismerik az uniós folyamatokat.Ezért oda mindenképpen olyan szóvivõket kerestek, akik ma-guk is évek óta benne vannak a döntéshozatali folyamatok-ban, s kifejezetten a szakmai ügyeket kommunikálják. Ma-gyarországra azonban olyan szóvivõt szerettek volna, akinemcsak a szakmának, az újságíróknak, hanem közvetlenül alakosságnak is tudja kommunikálni a legfontosabb ügyeket.Nem véletlen, hogy erre a szerepre hölgyet kerestek. Kivá-lasztásomban biztosan az is közrejátszott, hogy tíz évig hír-adóztam, az volt a feladatom, hogy bonyolult folyamatokatnéhány percben próbáljak megértetni a nézõkkel. Itthoni szó-vivõként is hasonló a dolgom.

Egyetemi éveit a PTE-n töltötte...1993 és 2000 között jártam a PTE-re (akkor még Janus Pan-nonius Tudományegyetem volt a neve), magyar szakoskéntkezdtem, majd felvettek kommunikáció szakra is, ahol HorányiÖzséb volt a tanszékvezetõnk. Mindkét szakot nagyon szeret-tem. Kommunikáció szakon mindössze tizenöten voltunk egycsoportban, s mivel a szak történetében mi voltunk a másodikévfolyam, mindenre nyitottak és nagyon lelkesek voltunk. Amagyar tanszéken is kiváló tanáraink voltak és a mai napig em-lékezetesek az általunk szervezett kari napok. Nagyon szeret-tem Pécs pezsgõ kulturális életét is, azt, hogy a város és azegyetem együtt lélegzett.

Mit jelent az Ön számára az Európai Unió?Lehetõséget. A szabad utazás, a szabad munkavállalás, az in-tellektuális és kulturális gazdagodás lehetõségét. Az EU példá-ul lehetõség olyan ismeretek megszerzésére, amelyekre az em-ber itthon vagy csak egy országban élve nem tehet szert. Az énegyetemista éveim alatt még nem volt olyan sok ösztöndíj, mintma, de nagyon figyeltem arra, hogy minden kínálkozó alkalmatmegragadjak: egy szemesztert tanultam egy németországiegyetemen, késõbb gyakornokként több német televíziónál isdolgoztam, jártam Berlinbe újságíró iskolába, sõt még mûsor-vezetõi tanfolyamra is. Egy másik országban, más nemzetiségûegyetemistákkal eltöltött idõ nagyon fontos tapasztalat volt szá-momra, amelynek hatására egészen másképp, sokkal nyitottab-ban látom a világot. Épp ezért nagyon szeretném, ha mások isa lehetõséget látnák az Unióban és élnének is vele.

Mennyire kaphat egy olyan kis ország, mint mi, súlyt az Eu-rópai Unióban a soros elnökséggel, mennyire profitálhatunkebbõl?

Sokan azt gondolják, az elnökség arról szól, hogy elõtérbe tol-juk magunkat és próbáljuk mindenáron a magyar érdekeket ér-vényesíteni. Ezzel szemben a soros elnöknek sokkal inkább aza feladata, hogy a „huszonhetek” érdekeit figyelje, és megpró-bálja összeegyeztetni a sokszor nagyon különbözõ állásponto-kat. A soros elnökséget betöltõ országnak tehát egy lépést hát-rébb kell lépnie, és a kompromisszum kialakítására kell koncent-rálnia. Ha az elnökség során megmutatjuk, hogy képesek va-gyunk a konszenzusteremtésre, akkor ez az ország számárahosszú távú sikerként könyvelhetõ el, mert erre a többi tagállamemlékezni fog. Egyik legfontosabb ügyünk a huszonhetek gaz-daságpolitikai koordinációjának erõsítése, és az ezt elõsegítõgazdasági jogszabálycsomag elfogadtatása. Ez március közepé-re sikerült, a tagállamok elfogadták a hat jogszabályt, ami óriásisiker és teljesítmény.

34www.alumni.pte.hu

Az egységesítés, amit az EU is megvalósít, nem nyomja el anemzeti identitást, kultúrát, gazdaságot?

Arról, hogy bármelyik ország ne vállalhatná ugyanúgy az identitá-sát, kultúráját, szó sincs. Összefogásra azonban mindenképpenszükség van, különösen most, a gazdasági válság után, amikor nyil-vánvalóvá vált, hogy egy-egy „gyengélkedõ” tagállam magával ránt-hatja az összes többit is. Sokkal szorosabb gazdasági együttmûkö-désre van szükség, amely segít abban, hogy túléljük ezt az idõsza-kot és újra versenyképesek legyünk. Nekünk Európában nem egy-mással kell versenyeznünk, hanem közösen olyan országokkal éshatalmakkal, mint Kína, India vagy az USA, amelyekkel Magyaror-szág egyedül nem tudná felvenni a versenyt. Ez azonban koránt-sem jelenti azt, hogy fel kellene adnunk az identitásunkat vagy akultúránkat, ezt nem is kéri tõlünk senki. A magyar elnökség egyikprioritása egyébként épp a kulturális és nyelvi sokszínûség megõr-zése az Európai Unióban.

Sokan támadják azzal az EU-t, hogy a boltok tele vannak külföl-di termékekkel, miközben tönkremegy a magyar mezõgazdaság.Ezek szerint nem szabad az EU-t okolni ezekért a jelenségekért?

Könnyû mindenért az EU-t felelõssé tenni akkor is, ha az nem in-dokolt. Nem szabad elfelejteni például azt, hogy hazánk uniós for-rásokból több milliárd euró támogatást kapott az elmúlt években,ami nélkül sok ágazat nem is tudott volna talpon maradni. Termé-szetesen az sem igaz, hogy az EU-ban minden tökéletes. Látni kell,hogy a döntések mindig 27 tagország szempontjainak figyelembevételével születnek, vagyis idõnként mindenkinek, így Magyaror-szágnak is, komoly kompromisszumokat kell kötnie.

Számos helyen olvasni, hogy elõszeretettel viseli magyar divat-tervezõk ruháit. Ez civilben, a magánéletben is így van, vagy aszerepkörébõl adódóan erõsíti így is a magyar identitást, a Ma-gyarországról kialakult képet?

A két dolog összefügg egymással. Még televíziós koromban megis-merkedtem néhány magyar divattervezõvel, és nagyon tetszettekaz általuk tervezett ruhák. Elnökségi szóvivõként pedig hirtelen na-gyon sok ruhára lett szükségem, hiszen naponta ki kell állnom kö-zönség elé, rendszeresek a gálavacsorák, ahol mindig az alkalom-hoz illõen kell megjelennem. Eszembe jutott, hogy össze lehetnekötni a kellemest a hasznossal, hiszen ha magyar divattervezõk kre-ációit viselem ezeken az eseményeken, azzal népszerûsítem õket,és ez nekem is jó, mert egyedi ruhákat hordhatok.

Ön szerint feladata a mindenkori soros elnöknek a saját kultúrá-jának a terjesztése?

Mindenképpen! Az informális ülésekre érkezõ miniszterek csupánegy vagy két napot töltenek el hazánkban. Dolgozni jönnek, bemen-nek az ülésterembe, majd az ülés végén kijönnek, felülnek egy re-pülõre és elutaznak. Ezért gondoltuk, hogy az üléseket megelõzõgálavacsorákon a magyar kultúra legjavát bemutató mûsorral ked-veskedünk nekik. Az elnökség gasztronómiai koncepciója is arraépül, hogy a vendégeknek magyaros ételeket kínálunk a hozzájukleginkább illõ magyar borokkal. Az elnökségi ajándékok a magyar in-novációt mutatják be, így ajándékozunk dinamós elemlámpát, go-lyóstollat, Rubik-kockát vagy hímes pendrive-ot. Ezen felül külföld-ön is szeretnénk bemutatni a magyar kultúrát, így világszerte is kö-rülbelül 300 kulturális eseményt rendezünk az elnökség ideje alatt.

35www.alumni.pte.hu

Somos Zoltán, a Magyar Televízió sportriportere 2008-banért fel a csúcsra, amikor BL-döntõrõl, labdarúgó Európa-bajnokságról, majd az olimpiáról közvetített. Egyedi stílusa aPécsett szerzett magyar ismeretekbõl táplálkozik. Merthogyikertestvérével és kollégájával, Somos Ákossal együtt a PTE-rõl indult az álmok stúdiójába.

Szóval, akkor nem volt gyerekszobád?Már hogyne lett volna! Persze az tény, hogy Ákossal kicsit má-sok voltunk, mint a többi gyerek. Mi nem egyszerûen legóztunkvagy gombfociztunk, hanem saját bajnokságokat szerveztünk,és rendesen leközvetítettük a meccseket. Utánoztuk a televízió-ban látottakat és hallottakat, mert nekünk az volt az igazi játék.

Állítólag nem lehet elég korán kezdeni.Attól függ, mirõl beszélsz... Azért senki ne gondolja, hogy márötévesen sportriporternek készültem! Ez csak játék volt. Kicsitkésõbb aztán egyértelmûen elkezdtem érdeklõdni a sport iránt.A tesómmal a suliban kézilabdáztunk, meg rengeteg fociztunk asrácokkal. De ez nem tudatos dolog volt, még az egyetemensem gondoltam, hogy kommentátorként dolgozok majd.

Hát, szerintem nem sok magyar–szakos bölcsész készülsportriporternek.

Ezt nem tudom, de nekem nem csak a suliról szólt az egyetem.Kollégistaként rengeteg közösségi élményben volt részem, per-

sze a bulik sem maradtak el. Mindig megvolt bennem a maga-mutogatós hajlam. Imádtam szerepelni, nem véletlenül csinál-tuk az egyetemi újságot és a színházat.

Ha nem a szak volt a lényeg, mégis mit kaptál az egyetemtõl?Nagyon sokat. Nálunk egyfajta családi hagyomány volt a böl-csész beállítottság, hiszen édesanyám magyar–történelem,édesapám pedig szintén történelemtanárként dolgozott. Ittgyûjtöttem össze azt az ismeretanyagot, amellyel olykor valamipluszt tudok csempészni a közvetítésekbe.

Ezt tudatosan csinálod?Dehogy! A kommentátorkodás során az ember saját magát ad-ja, nyilván csak azt tudom hozzátenni a meccshez, amivel ren-delkezek a fejemben. Például ha görög meccset közvetítettem,biztos voltak az antik irodalomra vonatkozó kiszólásaim. Tavaly,amikor Pécsett jártam az alumni napokon, az egykori tanárom,Nagy Imre meg is jegyezte, hogy ez tetszik neki. Jól esett!

Mindenhol az egyéniségeket keresik. Annak idején a Sportri-porter kerestetik-ben talán pont ezzel értél el sikert, nem?

Elképzelhetõ, bár én ugye ott csak negyedik lettem, míg a tesóm,Ákos megnyerte a vetélkedõt. Az egy izgalmas idõszak volt, hiszen1995-ben Gyárfás Tamás, ahogy a mûsor címe is mutatja valóbansportriportereket keresett. Ákos és én is ennek köszönhetjük, hogya szakma megismerte a nevünket, és aztán kaptuk a felkéréseket.

A gombfociasztaltól az olimpiáig

36www.alumni.pte.hu

Balatoni SándorMK

Gyerekkorom óta foglalkozom zenével, de az érettségi után édesapám nyomá-sára közgazdásznak jelentkeztem, és csak a felvételi után döntöttem úgy, hogymárpedig zenész leszek. Zeneszerzést tanultam a pécsi konzervatóriumban.

Párhuzamosan szereztem egyházkarnagyi oklevelemet Budapesten és kar-vezetés-zenetanári diplomámat Pécsen, idén orgonamûvészként végzek. Pé-csi szakvezetõim Liszt-díjjal elismert mûvészek: karvezetés szakon JobbágyValér, Lakner Tamás, Kamp Salamon, orgonaszakon Király Csaba. Elsõsor-ban szakmai tevékenységükkel inspiráltak, de kiváló pedagógusok is. A társa-ság is kiváló volt.

Számos hangversenyen mûködtem közre a Pannon Filharmonikusokkal, aPiusz kórussal, a Bartók Béla férfikarral, közel 30 országban jártam már. Azegyetemi éveim alatt megmérettettem magam zeneszerzõként, elõadóként.Legutóbb a Pécsi Egyházmegye Milleniumi pályázatán 3. helyezést értem elegy oratórikus mûvemmel, az MTA területi versenyén nyertem Nívó-díjat.Az elõadómûvészet terén nem létszükséglet a diploma, ha az illetõ sajáthangszerének kimagasló mûvésze. Ahhoz viszont, hogy valaki teljes állásúpedagógus lehessen, elengedhetetlen. Nem terveztem, hogy ennyi diplomátfogok szerezni, de mindet tudom hasznosítani.

Szabó KláraETK

Ha törik, ha szakad, gyógytornász leszek. Ez volt a tervem, ezért választottamaz Egészségtudományi Kart. Ezen kívül az egyetemista barátaim által elmeséltés a velük középiskolásként megtapasztalt élmények miatt jelentkeztem a PTE-re. Már akkor hallottam az Egészségügyi Felsõoktatási Napokról, a PEN-rõl ésabban is bízhattunk, hogy Pécs lesz Európa Kulturális Fõvárosa.Tanulmányaim kezdetén elégedetlen voltam a kari sportolási lehetõségekkel,fontosnak tartottam, hogy a Hallgatói Önkormányzat keretei között változ-tassak a helyzeten. Úgy látom sportreferensként sikerült népszerûsítenem asportos életmódot a szabadidõs tevékenységekkel együtt.Negyedévesen a Magyar Gyógytornászok Társasága Ifjúsági Tagozatánakpécsi elnöke lettem és egy másik álmom is megvalósult finnországiErasmus utammal. Ez a kinti tartózkodás – a legjobb dolog, ami velem tör-ténhetett – szakmai tapasztalatokat és rengeteg új emberi kapcsolatot ho-zott. A jövõben gyógytornászként szeretnék dolgozni, de közben tanulmá-nyaimat is folytatni kívánom humánkineziológia MSc képzésen. Szeretnémtudásomat kibõvíteni sport- és mozgástudomány s az ehhez kapcsolódóüzleti élet terén. Ezután az itthoni szûkös lehetõségek miatt eleinte külföld-ön szeretnék dolgozni.

Most,

37www.alumni.pte.hu

Nemes Nóra RitaBTK

Sem az egyetemet, sem a várost nem én választottam. A bölcsészkar válasz-tott engem, jóval azelõtt, hogy a jelentkezési lapokat le kellett adni. Pesti va-gyok, tizennyolc évesen csak azt tudtam, szeretnék mást, számomra teljesenújat látni. A szegedi és a pécsi bölcsészkar között pénzfeldobás döntött. Mega jószerencse.

Mert persze, sok helyrõl megkaptam, hogy a bölcsészdiploma – fõleg azén választottam, a magyar–néprajz szak – piacképtelen, de ha már… akkorminek olyan messze menni, mikor a lakóhelyemen is tanulhatnám ugyanezt.Pályaválasztás elõtt távolinak, soha el nem jövõnek tûnik a munkakeresés,ma már tudom, hogy az én diplomámmal nem a legegyszerûbb boldogulni.Mégis úgy gondolom, egy sztárszakon szerzett papírral is éhen lehet halni, akésõbbi boldogulás sem feltétlenül a diploma függvénye. Legalább annyitszámít, hogy az ember milyen környezetben tölti ezt az öt (hat, hét) évet, éshogyan kamatozatja megszerzett tudását – ami alatt nem csak a kötelezõenelsajátítandó anyagot értem. Még tanulmányaim közben sikerült munkát ta-lálnom, amit remélem, a késõbbiekben is sikerül megtartanom. Soha egypercig sem bántam meg, hogy Pécsre kerültem, és hogy BTK-s lettem, hamost kéne választanom, ugyanígy döntenék.

Szalay CsabaPMMK

Gyerekkorom óta építész szerettem volna lenni. Ilyen képzés Gyõrben, Buda-pesten és Pécsen van. Humán gimnáziumban érettségiztem Gyõrben, jó raj-zolási készségem volt, de sokat kellett készülnöm, hogy a felvételin megfelel-jek. Pécs mellett döntöttem, mert itt nívósabb volt az oktatás, mint Gyõrben.

Nem bántam meg, hogy a PTE-re jöttem, annak ellenére, hogy az itteniképzés is lehetne korszerûbb és kevésbé mûvészi, szubjektív beállítottságú.Nagyon jó grafikai oktatást kaptunk és sok lehetõséget külföldi tanulmány-utak megszervezésére. Közel két évet tölthettem idegen országokban. Amiaz egyetemi éveket illeti, a pécsi kulturális forgatag minden szempontból po-zitív hatással volt rám, egy egyházi kollégiumban nagyon jó, lelki értelembenis összetartó közösségben élhettem, félévig szakkollégiumi tag voltam ésTDK-ztam is.

Külföldi szakmai gyakorlatom miatt sajnos „csúsznom” kellett a tanulmá-nyaimmal. De ezen az úton olyan innovatív építészeti megoldásokat láthat-tam, amik késõbb is hasznosak lehetnek számomra.

Az északnyugati országrészbõl származom, ott erõs az osztrák–magyaráramlás és kapcsolatrendszer. Azért is fektettem több energiát a német nyelvtanulásába, mert mindenképpen ezen a környéken szeretnék érvényesülni.

hogy a kezedben van

38www.alumni.pte.hu

Rossu KatalinÁJK

Aki csak ismer, mind azt mondta: vagy színésznõnek, vagy jogásznak kellenemennem, s én az utóbbival a biztosabb megélhetést választottam. Mérlegel-tem, hogy Pécsre, Szegedre vagy Budapestre jelentkezzek, de mivel szerin-tem nem túl nagy a különbség ezek között a jogi karok között, a közeli, s ez-által a családom számára kevésbé megterhelõ Pécset választottam.

Az amerikai filmek alapján egy nagy campust várna az ember – ehhez ké-pest azért más volt, hiszen a jogi kar elég messze esik a többitõl, ráadásul al-bérletes voltam. Az viszont, amit az ismerõsöktõl hallottam, hogy keményenkell tanulni kell, beigazolódott, mégis érdekes, ahogy egyre többet és többettud meg az ember arról, hogyan mûködik a jog és a világ.

Bár szabadon választhatunk szemináriumokat, a valódi specializáció a diplo-ma után kezdõdik. Korábban azt gondoltam, hogy a büntetõjog lehet az én te-rületem, de nap mint nap ezzel foglalkozni nem az én lelkivilágomnak való – in-kább a polgárjogra, munkacsaládjogra koncentráltam már a gyakorlaton is.

Remélem, záros határidõn belül kapok munkát, „sajnos” Budapesten ke-resek, hiszen a párom és a barátaim is ott vannak. Nem ragaszkodom fog-gal-körömmel a klasszikus jogászpályákhoz, nem zárkózom el semmilyen le-hetõségtõl: nem fogok álmokat kergetni, dolgozni szeretnék, és hasznosítaniaz itt szerzett tudásomat.

Bartha Zoltán LeventeÁOK

A többséghez hasonlóan én is inkább álmaim kergetése végett, mintsemsziklaszilárd elhatározásból kerültem Pécsre, az orvostudományi karra.Kisvároshoz kötõdõ életem miatt választottam így: a „pont jó” méretû vá-rosnál nagyobb számomra elképzelhetetlen. A klasszikus gimnazista el-várások – buli, társaság, sok tanulás – természetesen hamar érvényt sze-reztek maguknak. Az átlagnál szerencsésebbnek érzem magam, hiszenidõvel olyan társaságok tagja lehettem, – Confabula, kézilabdacsapat –melyek alapvetõen járultak hozzá nem csak az életszemléletem változá-sához, de az egymás után bejárt klinikákon való „életben maradáshoz” is.Mindenki hangsúlyozza az orvosi hivatással lerázhatatlanul velejáró fe-lelõsséget, melynek súlyát már jobb, ha a tanulás évei alatt megtapasztal-juk. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy aki nem vetette alá magát teljesmértékben a fenti elvnek, hanem közben emberileg is kihasználta ezt acsodás hat évet, olyan „egyetemen túli” élményekre és kapcsolatokra,barátságokra tehetett szert, melyek egész életében elkerülhetetlenül vé-gigkísérik. Felmenõinktõl oly sokszor halljuk: azok az egyetemi aranyévekvoltak a legjobbak!– a fent elmondottak és az utóbbiakban átéltek tükré-ben állítom: igazuk volt!

Most,

39www.alumni.pte.hu

Henn TamásTTK

Budapest túl személytelennek bizonyult számomra, ezért is választottam Pé-cset. Már gimnáziumban emelt óraszámban tanultam a biológiát, mindig isérdekelt ez a tantárgy, így egyértelmû volt, hogy biológia szakon szeretnéktovábbtanulni.

Az egyetemen uralkodó légkörrel hamar meg tudtam barátkozni. Har-madévesen egy ismerõsöm példáján felbuzdulva létrehoztam egy honlapot,annak érdekében, hogy gördülékenyebb legyen a kommunikáció az évfolya-munkon. Emellett évfolyamfelelõsként is mindig volt több-kevesebb munkaaz évek során, de a sok bosszúság ellenére is szerettem csinálni.

Elsõsorban a növények érdekelnek. Pál Róbert tanár úr javaslatára már2007-ben elkezdtem szakdolgozni ebben az irányban, többek között aszántóföldi gyomnövények baranyai elterjedését vizsgáltam. Ennek a té-mának a természetvédelemmel is van kapcsolata, hiszen az intenzív gaz-dálkodás hatására több faj is eltûnt, vagy a kihalás veszélye fenyegeti Ma-gyarországon. A TDK munkámat és az MSc-s diplomadolgozatomat is ha-sonló témában írtam és a jövõben a doktori képzésben is szeretnék ezzela témával tovább foglalkozni. A kutatás mellett még a tanári pálya érdekel,ha felvesznek a doktori programra, akkor a tanári kiegészítõ képzést is sze-retném elvégezni.

Vánkai PetraFEEK

Amikor egyetemet választottam, abban voltam biztos, hogy valamilyen hu-mán szakra szeretnék menni, így vágtam bele az andragógia szakba, s azonbelül a mûvelõdésszervezõ szakirányba.

A szakdolgozatom voltaképpen egy kutatás, ami arról szól, hogy a mostanigimnazisták életében és gondolkodásmódjában mennyire van jelen a csillagjós-lás a New Age tükrében. Ha belegondolok, ma semmit sem csinálnék más-ként, mint annak idején: biztosan ezt a szakot választanám, és biztos, hogy Pé-cset. Talán arra figyelnék, hogy ne csússzak ennyit, mert a mûvelõdésszerve-zõvel párhuzamosan a moderátor szakot is csináltam, s nehéz egyeztetni a ket-tõt. Tetszett, hogy nem a szüleimmel, hanem külön, albérletben, aztán kollégi-umban élek, szeretem a baráti társaságot, ami kialakult, és jó, hogy Pécs egye-temváros, a hallgatók nincsenek elkülönítve, mint Miskolcon. Nagy élményvolt részt venni a Pécsi Egyetemi Napokon és a gólyatáborokban is.

Még nincs konkrét elképzelésem az elhelyezkedéssel kapcsolatban, tartoktõle, hogy ezzel a diplomával nehéz dolgom lesz, jó kapcsolatok kellenek ajó álláshoz. Szeretnék valamilyen szakmát (például a szakács vagy cukrászmesterséget) is megtanulni, nem feltétlenül olyasmit, ami szorosan a végzett-ségemhez kötõdik.

hogy a kezedben van

Most,Németh SzabolcsIGYFK

Kommunikáció médiatudomány BA alapszakon fogok végezni rövidesen, il-letve a moderátor FSz képzést már elvégeztem ugyanitt. Mindig is szerettema színpadot és a rádiózást, s próbáltam itt ezt szakmailag is alátámasztani.Másfél évig voltam a Dumaszínház leszerzõdtetett tagja, jelenleg a 2008-ban pár barátommal megalapított paksi Sosem Ugyanaz Comedy Klubbanhumorizálok. A rövidítés (S.U.C.K) a közhiedelemmel ellentétben nem csu-pán trágár jelentéssel bír, mi pedig azon dolgozunk, hogy minél többeknekaz igényes nevettetés jusson errõl eszébe. A közel kétórás estjeinken bemu-tatunk saját monológokat, kisfilmeket, jeleneteket és dalokat. Emellett a pak-si Fortuna Rádió reggeli mûsorvezetõje vagyok. A fõiskola, a S.U.C.K. és arádió tölti ki jelenleg az életem, és természetesen a családom! Nem terve-zem, hogy továbbtanulok, inkább a rádió mellett másik állást is vállalok, hi-szen a mi generációnk szerencsés helyzetben van, mert ahhoz, hogy megél-jünk, három mûszakban kell dolgoznunk – vagyis alvásra nincs idõ, tehátnem kell lakásról gondoskodnunk.Mindenképpen kulturális területen képzelem el a jövõmet, az a célom, hogysegítsem megmutatni az embereknek: az alpári humor helyett igenis vanmód és lehetõség az igényes szórakozásra.

Pap EdinaKTK

Pécsre azért jelentkeztem, mert szimpatikus volt a város, a PTE hírneve isvonzó volt, a kar pedig jó helyen áll a képzés tekintetében Magyarországon.Szeretem a mikro- és makroökonómiát, így alapképzésre is ide jártam alkal-mazott közgazdaságtanra, aztán most közgazdasági elemzõ szakra.Azt kaptam, amit vártam, sõt, utólag talán még hasznosabbnak is látom! Bára szakom alapjában véve inkább elméleti, mint gyakorlatorientált, nekem tet-szik. A szakdolgozatom a gazdasági fejlõdéssel kapcsolatos, annak mibenlé-térõl, befolyásoló tényezõirõl szól, arról, mennyire egyeztethetõ össze egyébpolitikai célokkal.Ha újrakezdhetném, nagyobb hangsúlyt fektetnék az idegennyelvekre, s (bárnekem nem is volt kötelezõ) még hamarabb kezdtem volna a szakmai gya-korlatomat – igaz, akkor kevesebb idõm lett volna a barátaimra.Felkészültem arra, hogy az elején nehéz lesz munkát kapnom, de minden-képpen pályakezdõ gazdaságelemzõként szeretnék elhelyezkedni valamelyiknagyobb, gyógyszeripari cégnél, s elsõsorban Budapesten – Pécsett keve-sebb esélyem lenne arra, hogy ezen a területen maradhassak, és közelebblehetek a lakóhelyemhez, a Kecskeméthez közeli Fülöpszálláshoz. De bizto-san hiányozni fog a suli, a tanárok és a barátaim, az egész pécsi közgáz.

hogy a kezedben van

44www.alumni.pte.hu

Az egyik képregényedbõl úgy tudom, a nagyapád is Pécsenvégzett; az öcséd pedig a PTE KTK-n. Milyen volt akkor aPTE-n mûvkarosnak lenni, mikor te jártál ide?

Nagyon jó. Bõvebben: Lantos Ferenc volt a mesterem, nagyonsok mindent tanultam tõle. A rajzaim, amiket most csinálok, nem

lennének ilyenek, ha nem õ tanított volna. Sokat köszönhetek ne-ki, mind szemléletében mind gyakorlatban. Az egyetemi felada-tok nem voltak meghatározóak, sokkal inkább az egyetem mellet-ti hobbitevékenység, név szerint a Burzsoá Nyugdíjasok, amellyelúgy gondolom, maradandót alkottam a magyar zenetörténetben.

(ex)Nyugdíjas képregény-rajzoló

Csordás Dániel a PTE Mûvészeti Karán diplomázott rajz–vizuális nevelés sza-kon 2001-ben, van önálló képregénykötete, a Nocturne, és díjazott képregény-blogja is. Hallgatóként az UnivPécs egyetemi hírlap munkatársa és egyben aBurzsoá Nyugdíjasok tévé- és autóaprító punkzenekar gitárosa volt.

A Burzsoá Nyugdíjasokban Dr. Csordás Aurél voltál – igaz,hogy pécsi zsémbes nyugdíjasokról mintáztad a figurát?

Nem feltétlen pécsi. Inkább úgy mondanám, hogy a zsémbesmagyar nyugdíjas, akit megtestesít. Az egyik rajzom alapján kez-dõdött az egész, amin a késõbbi zenekartagokat ábrázoltamidõs korunkban, meggazdagodva – és akkor arra a rajzra ráír-tam, hogy Burzsoá Nyugdíjasok – a többi már történelem.2003-ban Budapestre költöztem, így nem tudtuk folytatni.

Mikor és miért kezdtél képregényekkel foglalkozni?Kiskorom óta rajzoltam, az elsõ hosszabb képregényemet ötö-dikes-hatodikos koromban készítettem. Azért kezdtem el, mertszerettem, az Asterix és a Pókember volt a kedvencem. Jól kitudtam fejezni magam ebben a mûfajban, ezért meg is marad-tam mellette.

Milyenek a visszajelzések a képregényblogoddal kapcsolat-ban?

Pozitívak. Az elsõ bejegyzésben is olvasható, hogy az akkor ki-tört sertésinfluenza-pánik miatt ragadtam tollat: a média azt su-gallta, hogy ez egy világjárvány lesz, arra gondoltam, milyenlenne ennek a krónikásává válni, végigkövetni egy ilyen nagykataklizmát – persze semmi nem lett a nagy járványból, de ablog maradt.

A Köznevelés fõszerkesztõje olvasta a cikkeidet azUnivPécsben, s végül állást ajánlott. Mivel foglalkozol most?

Szabadúszó grafikus, illusztrátor vagyok, itthon dolgozom vál-lalkozóként, különbözõ reklámügynökségektõl kapok megbízá-sokat.Autót darabolni lenne kedvem, de megváltoztak a körülmé-nyek. Több a felelõsség, ha az embernek van családja, mégsemérzek gyökeres változást.

www.csordasdaniel.hu, http://csordasdaniel.blog.hu

46www.alumni.pte.hu

AAzz eeggyyeetteemmii aajjáánnddéékkttáárrggyyaakk aa kköövveettkkeezzõõ bboollttookkbbaann sszzeerreezzhheettõõkk bbee::

AAlluummnnii IIrrooddaa –– PPééccssii DDiipplloommáássookk KKöörree PTE Központi Épület, Pécs, Vasvári P. u. 4. (117-es iroda)

Kirsch Ferenc, Németh Péter (Tel.: 72/251-200)Web: www.alumni.pte.hu

Az egyetemi emlékgyûrû az egyetemi oktatók, dolgozók és volt hallgatók számára ugyancsak itt rendelhetõ meg. Információ, megrendelõlap a www.alumni.pte.hu-n található!

PPTTEE SSttuuddeenntt SSeerrvviiccee IIsskkoollaasszzöövveettkkeezzeett –– KKöönnyyvveessbboolltt(Pécs, Ifjúság útja 6. földszint)

Vasvári Ila, üzletvezetõ (72/501-500/24619, studentservice@freemail.hu)

PPoollllaacckk MMiihháállyy MMûûsszzaakkii KKaarr JJeeggyyzzeettbboolltt(Pécs, Boszorkány u. 2.)

Sámson László ügyvezetõ, Gõbl Zoltán üzletvezetõ (Tel.: 72/503-650/23979)

KKOOLLIIPPAAPPÍÍRR –– PPoollllaacckk MMiihháállyy MMûûsszzaakkii KKaarr KKoollllééggiiuummaa(Pécs, Boszorkány u. 2.)

Czink András, boltvezetõ (Tel.: 72/501-500/23643 és 70/250-70-49)Web: www.kolipapir.fw.hu

DDiiaallóógg KKaappttáárr KKöönnyyvveessbboolltt(Pécs, Universitas u. 2., a Tudásközpont épületében)

Tóthné Dobos Éva, boltvezetõ (Tel.: 72/501-600/28079)

PPóóllóóTTrraannsszz AAjjáánnddéékküüzzlleett(7624 Pécs, Szigeti út 12.)

AAzz eeggyyeetteemmii bboorrookk PPééccsseetttt aa RRiippppll VViinnoottéékkáábbaann vváássáárroollhhaattóókk mmeegg..(Pécs, Jókai tér 7., Tel.: 72/336-505)

48www.alumni.pte.hu

ÁJKBencsik András, bencsik@ajk.pte.hu

ÁOKDuga Zsófia, zsofia.duga@aok.pte

BTKSzalai Mónika, szmonika@btk.pte.hu

ETKGoldbach Julianna, julianna.goldbach@etk.pte.hu

FEEKTóth Erika, toth.erika@feek.pte.hu

IGYFKCsankó Tímea, csankotimea@igyfk.pte.hu

KTKSzilágyi Szilvia, jade@ktk.pte.hu

MKKiss Tamás, tamas_kiss@art.pte.hu

PMMKPató Bernadett, patobernadett@pmmk.pte.hu

TTKSzabó Gabriella, szabogab@gamma.ttk.pte.hu

Csatlakozz!Használd ki a pécsi diplomáddal járó összes elõnyt és legyél Te is tagja a Pécsi Diplomások Körének!

A négy tagsági forma közül választhatod ki a számodra megfelelõt. A lényeg, hogy csatlakozz, hisz összeköt minket a pécsi diploma!

Aktív tagság

Az aktív diákélet után az egyetem visszavár egy újabb aktív tagságkeretében, így még több szolgáltatást vehetsz igénybe. Aktív tagja-ink a tagkártya révén szintén számos kedvezményben részesülnek.Többek között éttermek, szállodák és az egyetem könyvtára is kü-lönbözõ engedményekkel várja volt hallgatóinkat. Az elektronikushírlevél mellett az egyetemi újságot, valamint a hallgató egykori ka-rának lapját is elküldjük, hogy segítsük a kapcsolattartást.Aktív tagjaink éves tagdíja: 6 000 Ft

Elvi tagság

Végeztél, de nem szeretnél elszakadni az egyetemtõl?Az ingyenes elvi tagság révén kapcsolatban maradhatsz azegyetemmel. Havonta küldött elektronikus hírlevelünkben aszámodra érdekes információkról tájékoztatunk az egyetemiéletrõl és az Alumi Iroda szolgáltatásairól.

Bázis tagság

Sokat jelentettek az egyetemi évek? Bázis tagjaink a tagkártyával járó összes kedvezményt is igénybevehetik, s emellett a havi hírlevélben a számukra fontos esemé-nyekrõl is értesülnek.A bázis tagság éves díja 2 000 Ft.

Támogató tagság

Sokat köszönhetsz az egyetemnek és karodnak? Szeretnéd elõ-segíteni az egyetem fejlõdését saját hozzájárulásoddal is? Akkortámogató tagjaink közt a helyed!A befizetett támogatás összege az általad kiválasztott kart illetimeg, melyet a hallgatók támogatására fordítanak. Támogató ta-gunk vállalja, hogy minimum 10 000 forintos évi tagdíjat fizet,melynek ellenében az aktív tagsággal megegyezõ szolgáltatásokilletik meg.

Kedvezményeink köre folyamatosan bõvül, hogy még jobban megérje pécsi öregdiáknak lenni.

H-7622 Pécs Vasvári Pál u. 4. 117-es irodaTel.: 72/251-200

E-mail: alumni@pte.huwww.alumni.pte.hu

A kari alumni szervezettel, rendezvényekkel kapcsolatban forduljatok bizalommal a kari alumni koordinátorokhoz: