Pszichológiatörténet 4. óra A német kísérleti lélektan megszületése és...
description
Transcript of Pszichológiatörténet 4. óra A német kísérleti lélektan megszületése és...
Pszichológiatörténet 4. óra
A német kísérleti lélektan megszületése
és diverzifikálódása
Pléh Csaba
Irányok és lépések
• Wundt: paralelizmus, kísérletezés, két lélektan
• Ebbinghaus, Müller: a kísérletező kutatás kiterjesztése
• Mach és a dekomponált emberi lélek
• Stumpf és az aktuspszichológiák
Wilhelm Wundt: A programadó és kodifikáló
• Az életút mint minta: orvosból filozófus, majd pszichológus
• Produktivitás: 40.000 (!) oldal• Laboratórium, folyóirat – Philosophische
majd Psychologische Studien • Tanítványi tömeg, Amerikától
Oroszországig • Kísérlet és önmegfigyelés, és a
néplélektan
A tanár-diák viszonyok a korai kísérleti pszichológiában
Az első modell: Wundt
• Kísérleti és néplélektan. Alacsonyabb-magasabb
• A lelki élet elemei• Szenzoros metateória• Arisztokratizmus
A karosszék pszichológiától a kísérleti önmegfigyelésen
majd behaviorizmuson át a kognitív pszichológiáig
A gombnyomogatás szerepmegosztással jár
Tudósok tárgyak és eszközök
Azért az öreget le is engedik ülni
A laboratórium homálya
Lipcse
Stanford
Hogy csináltuk, mikor még nem volt PC?
A neves Zimmermann katalógusban még a Ranschburg készülék is benne van
Két laboratórium: Lipcse és Stanford
Az elementarizmus: Titchener
Kérgi asszociatív mezők és az appercepció
modellje Wundtnál. Példa a párhuzamosság elvére
Az appercepció modellje
• Számos szakasz• Olyanok mint egy
idegrendszeri folyamatábra
• Paralelizmus • Integráló tudat valahol
„fent”
Kérgi konnektivitás és az appercepció hierarchikus modellje
Az érzelmek dimenzionalitása
A pszichológia tanszékek burjánzása Németországban
Emlékezetkutatás: két modell, Ebbinghaus és Binet
Ernst Mach
Mach sávok
Egyensúlyérzék
A dekomponált Én: semmi nincs, csak érzetek,
köztük a stabil a testé
Az aktus pszichológiák gondolatmenete
Stumpf: mgh hasonlóság Schumann: kétféle csoportosítás
A lélektan terjedése és amerikanizációja: könyvekben
A különböző nyelvű publikációk
A kísérleti pszichológia gondjai
• Életidegen: az alkalmazást késlelteti
• Arisztokratikus: hol van az, akinek nincsen önmegfigyelése?
• EMELETES EMBERKÉP
• A laboratóriumi és a társadalomlélektan elválasztása
• Körülményes
A mozaik
• szó szerint kell érteni:
• végső elemek vannak• interpretálatlanok• másodlagosan lesz
értelmezett kép a világról
• Fent Titchener • Lent Wundt és Julesz
A naturalista pszichológia jellegzetes megkérdőjelezései az 1900-as években és ma
Kérdés Klasszik
us Klasszikus bírálat
Mai naturalizmus
Mai kritika
Jelentés afázia: szókép agyban
Bergson: szókép csak alap, értelem: Ego
szemantikai mezők az agyban
Ricoeur: jelentés alapja csak az agy
Kultúra és történet
evolúciós kultúra fokok
Dilthey: történelem Boas: nincs fokozat
Tomasello: kulturális tanulás a kiindulás
Harré:a lelki élet historikus és variábilis
Determi-nizmus
élettani naturaliz-mus
Husserl: kategoriák, fenomenol.
Konstrukcionizmus ellen: evolúció a kategóriákra
Searle:intencionális ember, jelentésadó
Elementarizmus a kísérleti pszichológián belül is gondokat okoz
• Wertheimer szerint a klasszikus képben: „az alap az és-összeg, az alulról felfelé haladás, a mechanisztikus mozzanat, az alkalomszerűség, a ténybeli esetlegesség. […]
• Ez azonban csak határeset: • „gyakran fordul elő például az elbutulás végső
szakaszában”• Az „elemek” … nem horgonyozhatók le mint
valamiféle kiinduló pontok, mint egy és-kapcsolat alapjai, hanem gyakran olyan részek, melyek meghatározott kapcsolatban vannak egészeikkel, „mint részek” válnak érthetővé.
A századfordulós „élet és kultúra” központú elégedetlenségek
szerkezete
A gondolkodás három vizsgálata a 19. század végén
Logika ESZMÉK
SémákSOCIETAS
Érzékek EGYÉN
Nem beszélnek egymással
Franz Brentano: az intencionalitás és az aktuspszichológiák
• A meghasonlott katolikus: tudomány és hit
• Az intencionalitás: minden lelki valami más, magán túlira utal
• Ennek fajtái: reprezentáció ítélet vágyakozás• A lélek mindig aktív :
Minden pszichikai közös jellemvonása abban található, amit intencionális viszonynak [nevezhetünk], mely valamire irányul, ami talán valójában nem létezik, ám belsõleg tárgyként adott.
Nincs hallás valami meghallott, hívés valami elhitt, remény valami reménylett nélkül, nincs törekvés a törekvés célja nélkül…
Franz Brentano: Az erkölcsi ismeret eredete. Mezei Balázs fordítása, 55, lap
Alternatív pszichológia: Brentano
A reprezentációs mozzanat miden belső élet alapja
a megjelenítési [reprezentációs, P.Cs.] eljárás képezi alapját nemcsak az ítéletalkotásnak, hanem éppen úgy a vágyakozásnak is, mint minden más pszichikai aktusnak. Semmit sem lehet megítélni, de semmit sem lehet kívánni se, és semmitõl se lehet félni vagy rettegni, ha azt nem jelenítjük meg.
Brentano (1874) háromféle intencionális viszony: • képzetalkotás • ítélés • érzés
Frege alternatívája
Nem igaz az individuális szemantika
Asszociáció helyett propozíció
Gondolat Képzet
Edmund Husserl: A filozófia, mint szigorú tudomány
• ha ez a [kísérleti] pszichológia kísérleti módszerei folytán az egyetlen tudományos pszichológiának tarthatja is magát, és lenézheti az “íróasztalpszichológiát”, mégis kénytelen vagyok súlyos következményekkel terhes eltévelyedésnek nyilvánítani azt a véleményt, hogy ez a pszichológia lenne a pszichológia, a teljes értelemben vett pszichológiai tudomány.
• ...] a kísérleti pszichológia úgy viszonyul az originális pszichológiához, mint a társadalomstatisztika az originális társadalomtudományhoz.
• [...] a kísérleti lélektan esetlegesen elérheti azt, hogy segítségével értékes pszichofizikai tényeket és szabályosságokat állapítunk meg,
• tudat-tudomány nélkül azonban, amelyik rendszeresen, immanensen vizsgálja a pszichikumot, e tények és szabályozások mélyebb megértése és végleges tudományos értékelése nem történhetik meg.
• . 1910/1972, 131-132.o, Baránszky Jób László ford.
Husserl: logika és antipszichologizmus
• a pszichikait leíró, ténylegesen kielégítő empirikus tudomány
a maga természeti vonatkozásaiban csak akkor folytathatja vizsgálódásait,
• ha a pszichológia rendszeres fenomenológiára épül,
• … ha a tudatot …• tisztán szemléletileg
megvizsgáljuk és rögzítjük.• Edmund Husserl: A filozófia,
mint szigorú tudomány. 1910
Bergson (1859-1941) a pszichológiát és az idegtudományt
is bírálja • Nála is az igazi
módszer: az intuíció• állandó mozgás és
változás a lelki életben
• a szokások emlékei és a valódi emlékek (souvenir) szembeállítása
Babits Mihály Bergson emlékezet felfogásáról
• Az emlék lelki jelenség s az anyagból megmagyarázni s az anyag mozgásából levezetni nem lehet. Az idegrendszer kizárólag mozgások közvetítésére való gépezet, semmi más; az emlék éppoly kevéssé székel benne, mint a percepció.
• A gépezet megsérülésével … az illető emlékek tehát megszűntek cselekedeteinket érdekelni, tehát eltűntek a tudatból , anélkül persze, hogy megsemmisültek volna.
Bergson az anyagelvűség ellen
• Az agy a szokások tárháza, a személyes emlékeknek viszont csak hozzáférési útja, azok nem kezelhetőek materiálisan. "Testünk a cselekvés eszköze, s csak a cselekvésé.
• Semmilyen mértékig, semmilyen értelemben s semmilyen szempontból sem szolgál arra, hogy egy reprezentációt készítsen elő, még kevésbé, hogy azt megmagyarázza.”
S: saját testem észlelése . A-B : összes emlékem. P az egész személy
Miközben az agyfiziológia egyre jobban lokalizálni tudta az érzéseket és a mozgásokat, a gondolatokat nem sikerült [..]. A hipotézist olyan nyelvezetben álcázták, amit az anatómiának és a fiziológiának kölcsönöztek, de ez nem egyéb, mint a lelki élet asszociacionista felfogása.
Az agy azonban semmiképpen sem emlékek vagy képzetek tárháza. A test tehát … nem járul közvetlenül hozzá a reprezentációhoz
ha valóban emlékek raktározódnának az agykérgi sejtekben, akkor a szenzoros afáziában például meghatározott szavak visszafordíthatatlan károsodásával találkoznánk, mások teljes megtartása mellett . [...] A valóságban az emlékezetből kieső szavak valahogyan önkényesen, egyenesen szeszélyesen választódnak ki
Bergson, 1896
IDEGTUDOMÁNYI TUDÁSUNK
ÉS A „BELSŐ EMBER” Bergsonnál
Mai változata: Paul Ricoeurelégedetlensége
Számomra a megkülönböztetés nem annyira a pszichológia és az idegtudomány közt érvényes. A szakadék talán már a pszichológia és a fenomenális élmény közt megvan. A tudat nem doboz, melyben tárgyak lennének. volt,
A fenomenológia szakított a tartály-tartalom viszonnyal, mely a pszichikumból egy helyet csinált. Egyáltalán nem fogadhatom el azt a koncepciót, mely a szellemből tartályt csinál
Changeux-Ricoeur: A természet és a szabályok
Mégis van aki hisz benne Pulvermüller, 2005: izomorfia a
motoros és a nyelvi rendszer között
Mi lesz Bentanoból az1980-as évekre?
• RTM: propoziciók és attitűdök Dennett
• Többszintű naiv tudatelméletek
• Csecsemő és állat intencionalitása
• A Brentano tanítvány Freud visszatér: a nem tudatos intencionalitás
• Intencionalitás és az agy
Mi is lesz a 19.századból mára?
• Wundt két aspektus felfogása a test-lélekről mint okság és implikáció kettőssége jelenik meg a reprezentációs elméletben
• Brentano aktusaiból: a kijelentéseket kezelő attitűdök lesznek
• Ebben a tekintetben a két hagyomány örököse a mai kognitív felfogás
• Ugyanakkor ma Darwin-Mach is kell ehhez: mindez sokunk szerint Evo-Devo keretben értelmezendő
• Mégsem semleges CogSci
Összességében hogyan is áll a pszichológiai és a neurobiológiai
közelítés? • A viselkedéses
kísérletezés felvet valóban új jelenségeket
• Sokszor egyenesen az élmény a kiindulás
• Segít előrelépni a neurológiai realitás keresése
• A valóban megmagyarázatlan hajt
Neuro
Fenomen
Pszicho