PREVENCIÓ, SZŐRİVIZSGÁLATOK

PREVENCIÓ

Fogalma:

Magában foglalja mindazon törekvéseket, melyek az egészség fejlesztését, megırzését, illetve egészségkárosodás esetén az egészség mielıbbi visszaállítását, a károsodás további súlyosbodásának kivédését szolgálják.

PRIMER PREVENCIÓ

Az elsıdleges megelızés jellemzıen az egészségügyi alapellátás szereplıi által végzett betegségmegelızı tevékenység.

Az egészségügyi ellátás keretein kívül végzett prevenciós tevékenységek az egészségfejlesztés hatókörébe tartoznak.

Az egészségügyi alapellátás szakemberei által nyújtott legfontosabb primer prevenciós tevékenységek az alábbi csoportokba sorolhatók:

egészségnevelés

védıoltások

SZEKUNDER PREVENCIÓ

Lényege, hogy betegség kialakulására figyelmeztetı állapotokat, vagy betegségeket korai szakaszban felismerjen, és ezáltal lehetıvé váljon azok idıbeni kezelése.

Legfontosabb szekunder prevenciós tevékenység a szőrés, amely rendszerint az egészségügyi ellátás keretein belül történik.

TERCIER PREVENCIÓ

A megelızés során a cél a betegség okozta károsodások progressziójának megállítása és a károsodások csökkentése gyógykezeléssel, illetve legkedvezıbb esetben az egészség helyreállítása rehabilitációval.

Az idetartozó tevékenységek csak az egészségügyi ellátásban történhetnek.

Eszköze:

A rehabilitáció, vagyis az adott betegség/baleset elıtti testi, lelki, szellemi szociális állapot lehetıség szerinti visszaállítása.

QUATERNER PREVENCIÓ

Cél: Szükségtelen/felesleges egészségügyi beavatkozások csökkentése,

Ezen beavatkozások negatív következményeinek elkerülése.

Fo g é k o n y sá g P r e k lin ik a isz a k a sz

K lin ik a i sz a k a sz

PR E VE N C IÓ E lsõ d le g es(prim er)

M ásod la g o s(szekunder)

H a rm ad la g o s(tercier)

IN T E R V E N C IÓ E gészségm egőrzés K ezelés és rehabilitáció E gészségvédelem (a progresszió

a kom plikáció a halál m egelőzése és a rokkantság csökkentése)

B e t e g s é g m e g e l ő z é s

Biológiaikezdet T ünetek

Progresszió ,K om plikáció H alál

A z elváltozás koraifelism erése

K ockázati tényező(k)felism erése

S Z Ű R É S ?

111122223333

K orai d iagnózisés

azonnali kezelés

A BETEGSÉG TERMÉSZETES LEFOLYÁSA ÉS A MEGELİZÉSI LEHETİSÉGEK

A SZŐRİVIZSGÁLATOK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI• Magukat (legtöbbször) ”egészségesnek”

tartó, tünet- és panaszmentes egyének vizsgálata.

• A vizsgálat pozitív eredménye önmagában nem diagnózis, további vizsgálatok szükségesek!

• A diagnózist követıen azonnal meg kell kezdeni a kezelést a manifeszt betegség megelızése vagy lefolyásának pozitív befolyásolása érdekében.

SZŐRİVIZSGÁLATOK TÍPUSAI:

• életkorhoz kötöttek

• egyéni kockázati tényezıkön alapuló

Jogszabályi forrás:

Az „ 51/1997 (XII. 18) NM rendelet a kötelezı egészségbiztosítás keretében igénybe vehetı betegségek megelızését és a korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szőrıvizsgálatokról” részletesen szabályozza az életkorhoz kötött kötelezı és önkéntesen igénybe vehetı szőrıvizsgálatokat.

51/1997. (XII. 18.) NM rendeleta kötelezı egészségbiztosítás keretében igénybe vehetı betegségek megelızését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szőrıvizsgálatok igazolásárólhttp://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700051.NMhttp://www.szakrendelo16.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=346&Itemid=333

33/1998. (VI. 24.) NM rendeleta munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérılhttp://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800033.NM

26/2014. (IV. 8.) EMMI rendeleta várandósgondozásrólhttp://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1400026.EMM

Hazai kötelező szűrővizsgálatok rendeletei

KÖTELEZİ SZŐRİVIZSGÁLATOK0-18 éves korig elvégzendı vizsgálatok:

Újszülött korban fizikális, érzékszervi, veleszületett fejlıdési rendellenességekre való szőrés,

1, 3 és 6 hónapos korban fizikális vizsgálat, csípıficam szőrés, rejtettheréjőség, pszichomotoros és mentális fejlıdés, érzékszervek vizsgálata,

Késıbbi életkorokban egy illetve kétévente a testi és pszichoszomatikus fejlıdésre irányulnak a vizsgálatok

ÖNKÉNTESEN IGÉNYBE VEHETİ SZŐRİVIZSGÁLATOK

A 21 éves , a 21-40 és kor között, a 40-64 éves kor között és a 65 éves életkor fölött szabályozza a rendelet.

Elsısorban a cardiovasculáris betegségek: magas vérnyomás, érelmeszesedés, cukorbetegség korai felismerésére és az esetleges szövıdmények feltárására irányulnak.

Valamennyi életkori csoportban ajánlott az ajak- , szájüregi daganatok megelızı elváltozásainak vizsgálata.

A népegészségügyi célú, célzott szőrıvizsgálatoknál az emlı és a méhynak szőrést, valamint kísérleti programként a gyomor- , bélrendszeri eredető vérzés és prosztataszőrést nevesíti a rendelet.

ÉVENTE RÉSZT KELL VENNI TÜDİSZŐRÉSEN:• hajléktalanok

• hajléktalanok nappali melegedıjének és éjjeli menedékhelyének dolgozói

• utcai szociális munkát végzık

• népkonyha formájában nyújtott étkeztetésben dolgozók

• a közérdekő, önkéntes tevékenységrıl szóló törvény alapján tevékenykedık, ha hetente legalább 16 órát hajléktalanokkal foglalkoznak

• a büntetés-végrehajtási intézetek fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó dolgozói

• a befogadó állomások és a közösségi szállások dolgozói

• a rendırségi fogdák és ırzött szállások dolgozói

• az egészségügyi intézmények patológiai és sürgısségi osztályainak egészségügyi dolgozói,

• az egészségügyi szolgáltatók mikrobiológiai laboratóriumainak egészségügyi dolgozói,

• az egészségügyi intézmények tüdıgyógyászati járó-és fekvıbeteg-szakellátást végzı szervezeti egységeinek egészségügyi dolgozói.

MUNKAKÖRI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT

• A munkáltató alapvetı törvényi kötelezettsége az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosítása.

• A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérıl szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet az egészségi alkalmasság megállapítására vonatkozóan háromféle orvosi vizsgálatról rendelkezik:

• a foglalkoztathatósági szakvéleményrıl,

• a munkaköri alkalmassági vizsgálatról,

• A személyi higiénés alkalmassági vizsgálatról.

SZŐRÉSI TÍPUSOK

• Prevalencia becslés keresztmetszeti vizsgálatban,

• Alkalomszerő (opportunisztikus) például kampányok, akciók keretében,

• Orvoshoz fordulóknál esetfeltáró kivizsgálás,

• Egészségügyi alkalmassági vizsgálatok,

• Rejtett betegségek feltárására irányuló szervezett (kötelezı, nem-kötelezı) orvosi vizsgálatok.

DIAGNOSZTIKAI SZÛRÉS vizsgálat (korai felismerés)

KEZDEMÉNYEZŐ: A „BETEG” KEZDEMÉNYEZŐ: A szűrést szervező VIZSGÁLÓklinikai tünetek „nem beteg”, tünetmentes szűrendőkorvoshoz fordulás a részvétel ÖNKÉNTES

Orvosi vizsgálat

− anamnézis− fizikális vizsgálat− labor „

− műszeres „ . . .

Gyorsan kivitelezhető, egyszerű− tesztek− vizsgálatok− eljárások . . .

DIAGNÓZISa terápiaa prognózis

alapja

Elkülöníti

a VALÓSZÍNÛLEG BETEG (pozitív) és

a VALÓSZÍNÛLEG NEM BETEG (negatív) személyeket

Szűréssel vizsgálható preklinikai

szakasz

Idő Biológiai

kezdet

*

SÚLYOSSÁG

A folyamat javulása, gyógyulás megállítása rosszabbodása

Tünetek

Klinikai szakasz

A BETEGSÉGEK SZŐRÉSI ALKALMASSÁGA

A rákoselváltozáskezdete

Átmérője1 cm

Bélvérzéskezdete

Áttétkezdődika májban

A beteg orvoshoz fordulpanaszai (bélvérzés) miatt;KLINIKAI DIAGNÓZIS

Korév 35 A 55

PREKLINIKAI SZAKASZ MODELLJE VASTAGBÉLRÁK ESETÉBEN

A SZŐRİVIZSGÁLATI TESZTEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK:

• reproduktivitás

• validitás (a teszt azon képessége, hogy mennyire tudja elkülöníteni a valóban betegeket a nem betegektıl)

• szenzitivitás (érzékenység) • specificitás (fajlagosság)

• prediktív érték (pozitív és negatív)

A SZŐRHETİ BETEGSÉGEK KIVÁLASZTÁSA• Elıfordulásuk gyakorisága jelentıs népegészségügyi problémát okoz

• Ismert a betegség természetes lefolyása: hosszú, tünetmentes, de kimutatható preklinikai szakasza van, ismertek a kialakulásában szerepet játszó tényezık valamint a betegség elıtti állapotok.

• Alacsony a túldiagnosztizálás és túlkezelés kockázata, mert a preklinikaiszakaszban kimutatott elváltozások jelentıs hányada – kezelés nélkül – klinikai betegséggé alakul.

• A rejtett állapotok felismerésére bizonyítottan alkalmas és hatásos szőrıvizsgálati módszer áll rendelkezésre

• A szőrıvizsgálat után diagnosztizált betegség korai kezelése kedvezıen befolyásolja a betegség természetes kórlefolyását

• A kiszőrtek teljes ellátásának adottak a feltételei, így biztosított, hogy a szőrıvizsgálaton részt vett személyeknek nagyobb az esélye a gyógyulásra

KIVÉTELEKEgyes, általában egyszeri vizsgálattal feltárható rendellenességek, melyeknél az idıben történı felismerés és kezelés elmulasztása súlyos következményekkel járna. Rh-szőrés, veleszületett fejlıdési rendellenességek, anyagcsere betegségek, phenylketonuria.

SZŐRİVIZSGÁLATI MÓDSZER KÖVETELMÉNYEI

• Egyszerően, gyorsan és könnyen kivitelezhetı legyen,

• Biztonságos, ne legyenek nemkívánatos mellékhatások, ne okozzon az elkerülhetetlen mértéknél nagyobb kényelmetlenséget, fájdalmat,

• Olcsó és költség-hatékony, azaz a ráfordítás arányos legyen a korai kimutatással járó elınyökkel.

A SZŐRİVIZSGÁLATOK NEGATÍV HATÁSAI

• Félelem a szőréstıl,• Bizonytalanság (várakozás az eredményre),• Betegségtudatban eltöltött idı, • Aggodalom: a pozitív lelet szubjektív megítélése, a kockázat

mint betegség megélése,• Hamis pozitív illetve negatív lelet, • A szőrıvizsgálat normálistól eltérı eredménye megbélyegzı

lehet.

Nil nocere!

A szőrés eredményességét befolyásoló tényezık

-„IDİELİNY” – TORZÍTÁS

- A PREKLINIKAI SZAKASZ HOSSZÁBÓL SZÁRMAZÓ TORZÍTÁS

- AZ ÖNKÉNTES RÉSZVÉTELBİL SZÁRMAZÓ TORZÍTÁS

- TÚLDIAGNOSZTIZÁLÁS

Időelőny - torzítás(A túlélési időtartam szisztematikus meghosszabbodása)

Nem szűrt

Szűrt, denem hatásoskorai kezelés

Biológiaikezdet

Szűrés(Korai dg.)

Klinikatünetek

(dg.)

Halál

VÉLTelőny

VALÓDIelőny

„0”időpont

„0”időpont

MeghosszabbodottTÚLÉLÉS

(vagy gyógyulás)

Időelőny-torzítás

„0”időpont

Szűrt éshatásoskorai kezelés

SZŐRİVIZSGÁLATI MUTATÓK SZÁMÍTÁSA (1)

Vizsgálat Beteg Nem-beteg Összesen

Pozitív a b a+b

Negatív c d c+d

Összesen a+c b+d a+b+c+d

Szenzitivitás = a/a+c vagyis a valóban pozitivak %-a a betegnekjelzettek között

Specificitás = d/b+d vagyis a valóban negatívak %-a a nem- betegnek jelzettek között

SZŐRİVIZSGÁLATI MUTATÓK SZÁMÍTÁSA (2)

Vizsgálat Beteg Nem-beteg Összesen

Pozitív a b a+b

Negatív c d c+d

Összesen a+c b+d a+b+c+d

Pozitív prediktív érték: a/a+b, vagyis a valóban betegek %-a apozitívnak jelzettek között

Negatív prediktív érték: d/c+d, vagyis a valóban nem-betegek %-aa nem-betegnek jelzettek között

Táblázat a szenzitivitás és specificitás definiálására

PÉLDA A SZENZITIVITÁSRA ÉS SPECIFICITÁSRA

PREDIKTÍV ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA

Pozitivitási kritérium: döntési szint, küszöbérték, mely alapján a szőrés eredménye + vagy -, Ennek megváltoztatása a szenzitivitást és specificitást megváltoztatja.

A SZŐRÉS KÉT MODELLJE

Alkalomszerő szőrés

A rejtett célállapot felismerésére alkalmas módszerek alkalomszerő, más orvosi tevékenységhez kapcsolt, vagy azt spontán igénylıként történı alkalmazása, az un. Opportunisztikusszőrési modell.

A SZŐRÉS KÉT MODELLJE

A Szervezett lakosságszőrési modell:

az egészségügyi ellátórendszer, mint szolgáltató által központilag kezdeményezett, közpénzbıl finanszírozott vagy veszélyeztetettnek minısülı lakosságcsoportokra kiterjedı, szakmailag indokolt gyakorisággal végrehajtott népegészségügyi program.

A SZERVEZETT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŐRÉS FELTÉTELE: BIZONYÍTOTT HATÁSOSSÁG

A mértékadó nemzetközi szakmai szervezetek mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO), annak lyoni Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC), Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) és az Európai Unió (EU), azaz a „szakterület mai állása” szerint szervezett, azaz a személyes behíváson és követésen alapuló szőrıvizsgálatot csakis a hatásosság epidemiológiai bizonyítékánakbirtokában szabad végezni.

https://www.uspreventiveservicestaskforce.org/

A WHO IRÁNYMUTATÁSA SZERINT

• 1. A betegség komoly népegészségügyi jelentıséggel rendelkezzen,

• 2. A betegség korai és látens fázisait pontosan ismerjük,

• 3. A betegség korai stádiumban gyógyítható legyen,

• 4. A szőrés biztosítson elınyt a betegség gyógyíthatóságában,

• 5. Létezzen hatásos szőrési eljárás,

• 6. A szőrési költségek elfogadhatóak legyenek az adott ország számára, 7. A vizsgálandó populáció fogadja el a szőrési módszert, legyen bevonható a kampányba,

• 8. Legyen adekvát minıségbiztosítási és információs rendszer a szőrési program bevezetésével párhuzamosan.

SZERVEZETT SZŐRİVIZSGÁLAT• Az eü. közigazgatás szervezi,• a szőrésre jogosult személyek egyénileg is azonosíthatók,• személyre szóló behívási, visszahívási, követési rendszer alapján

mőködik,• a szakterület mai állását tükrözı ajánlások alapján készült

szakmai protokoll szabályozza:

- a szőrendı betegségek körét,- a résztvevık körét (legtöbbször az életkor alapján)- a szőrıvizsgálatok ismétlésének gyakoriságát.

A minıségbiztosítás a szervezett szőrési rendszer szerves eleme.

• Területi szőrési regiszter mőködik számítógépes nyilvántartással, mely tartalmazza:• a személyes meghívás alapjául szolgáló lakosságlistát• a megjelenési listát• a különbség-listát, amely lehetıvé teszi a meghívott, de meg

nem jelent személyek név szerinti azonosítását.• a szőrıvizsgálat elvégzéséhez szőrıállomások, azaz a szükséges

szaktudással rendelkezı, minıségbiztosítással rendelkezı egységek biztosítottak

• a szőrési tevékenység az egészségügyi ellátórendszerhezilleszkedik. A szőrıállomással együttmőködı szakellátási egységek a háziorvosi szolgálattal összehangoltan mőködnek –biztosítják a diagnosztikus vizsgálatok elvégzését, a kezelést és a beteg követését.

Szervezett szűrővizsgálat

• A személyes meghívás alapjául szolgáló lakosságlista forrása lehet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatbázisa, a háziorvosi szolgálat adatbázisa vagy a választási névjegyzék,

• A daganatok korai felfedezésére irányuló szervezett szőrıvizsgálaton való részvétel jogi értelemben nem kötelezı, a szőrıvizsgálaton való részvétel önkéntes.

• A támogatásnak tájékoztatás formáját kell ölteni, amely már a meghívólevél szövegében is benne van,

• A szervezett szőrés a szőrési nyilvántartás segítségével azokat is megszólítja, akik korábban nem vették igénybe a szőrıvizsgálatot.

https://www.antsz.hu/data/cms75553/Konyv4_20130904.pdf

Szervezett szűrővizsgálat

A SZŐRÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE • Közpolitika-alkotás: Egészségügyi Minisztérium, OEP, NSZSZ

• Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda: felügyel

• Szőrések szervezése: NSZSZ feladata

• Finanszírozás: OEP feladata

• Egészségügyi szolgáltatók, Szőrıcentrumok

• Szőrést végzık köre: Alapellátás: Háziorvos

Szakellátás

• IBR – Irányított betegellátás

• Magánbiztosítók, egészségpénztárak

• Civil szervezetek és egyházak

HALÁLOZÁSI STATISZTIKA EU-27 ÉS MAGYARORSZÁGFORRÁS: HTTP://EC.EUROPA.EU/EUROSTAT/STATISTICS-EXPLAINED/INDEX.PHP/CAUSES_OF_DEATH_STATISTICS_-_PEOPLE_OVER_65

Emlıszőrés• 45-65 év közötti nık 2 évente• kijelölt szőrıállomásokon

Méhnyakszőrés• 25-65 év közötti nık 3 évente• nem központosított, de területi alapon szervezett, akkreditált

citopatológiai laboratóriumokhoz kötötthttps://www.youtube.com/watch?v=RbYhRUudH0k

Vastagbélszőrés (modell program)• 50-70 év közötti férfiak és nık 2 évente szőrik székletbeli rejtett vér

laboratóriumi kimutatása útján

Szervezett szűrővizsgálatok

Forrás: U.S. PreventiveServices Task Force

CDC ajánlás nık és férfiak esetében

EMLİSZŐRÉS

• Magyarországon jelenleg szervezett emlıszőrési feladatot 37 mammográfiás szőrıvizsgálatra és klinikai betegkövetésre egyaránt alkalmas komplex szőrıközpont, és 7 kizárólag szőrıvizsgálatokat végzı mammográfiás szőrıállomás látja el. A rendszer földrajzilag lefedi az országot, és rendelkezik a teljes veszélyeztetett népesség vizsgálatára alkalmas kapacitással.

• A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) becslése szerint a méhnyakrák okozta halálozást 80%-kal, az emlırák halálozást 30-40%-kal lehet csökkenteni a nemzetközileg elfogadott szőrıprogramok bevezetésével.

AZ EMLİSZŐRÉS MENETE

Emlıszőrés minıségi mutatói (WHO)

részvételi arány közel 70%

visszahívási arány 10% alatt

biopsziák száma kb. 2%

azonosított daganatok: 0,2-0,7%

korai daganatok aránya 50% felett

pozitív prediktív érték 50% felett

Növelni kell a részvételi arányt!

MÓDSZEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

VÉDİNİI MÉHNYAKSZŐRİ PROGRAM

• Célja, hogy a célcsoportba tartozó nık a lakóhelyükhöz közel, az alapellátás keretében érhessék el a szőrıvizsgálatot.

• A program indulása óta a védınık több mint 54 ezer méhnyakszőrést végeztek el. A szőrések negyedénél volt szükség további vizsgálatra vagy ismételt kenetvételre. Az esetek 6 %-banvalamilyen gyulladásos betegségre derült fény, míg a daganatgyanús eredmények aránya 3% körül alakult.

• A népegészségügyi célú méhnyakszőrés tantárgyként a felsıoktatási képzésbe is beépült. A felvett védını hallgatók már így kapnak diplomát, eddig 1500 védını szerezte meg a szükséges kompetenciát.

VÉDİNİI MÉHNYAKSZŐRİ PROGRAM

• A védınık bevonásának elınyei:

• a védını személyesen is ismeri a körzetében élıket

• megvalósul a védınıi körzetekhez tartozó céllakosság nyilvántartása

• javul a kenetvételhez való hozzáférés, különösen a falvakban élı lakosság számára

• a citológiai vizsgálat eredményét a védını személyesen adja át és

• szükség esetén egyéb szakorvosi ellátásban ösztönöz

• a védınıi tanácsadás keretében egyéb népegészségügyi szempontból fontos preventív ellátás is végezhetı (vérnyomás, haskörfogat, testtömeg, testmagasság, BMI stb.)

• szélesebb körő, eredményesebb megelızı ellátás biztosítható és szükség esetén a megfelelı szakemberhez irányít.

• http://epa.oszk.hu/02500/02535/00011/pdf/EPA02535_acta_med_2015_16_021-038.pdf

A CITOLÓGIAI SZŐRİVIZSGÁLAT HATÁSOSSÁGA A SZŐRÉS GYAKORISÁGÁNAK FÜGGVÉNYÉBENA 25 ÉS 65 ÉV KÖZÖTTI NİI LAKOSSÁG 100%-OS ÁTSZŐRTSÉGÉT FELTÉTELEZVE A MEGBÍZHATÓAN NEGATÍV LELET UTÁN HÁROMÉVENTE MEGISMÉTELT SZŐRÉS 90 %-KAL CSÖKKENTHETI AZ INVAZÍV MÉHNYAKRÁK KIALAKULÁSÁNAK KOCKÁZATÁT.

A szűrés gyakorisága Az invazív cervixrákgyakoriságának csökkenése (%)

Az elvégzendő szűrővizsgálatok gyakorisága

1 évente 93,3 30

2 évente 93,3 15

3 évente 91,4 10

5 évente 83,9 6

10 évente 64,2 3

Feltételezve:•35-64 év közötti korcsoport szűrését •100%-os részvételt előzőleg egy negatív eredménnyel járt szűrővizsgálatotForrás:N.E.Day,The epidemiological basis for evaluating different screening policies,pp.199-212.In:Screening for cancer of uterin cervix,IARC.Sci.publ.no.76.Lyon,1986.

A magyar népegészségügyi program tervbe vette a vastagbélszőrés lépcsızetes bevezetését „kétlépcsıs” stratégiával, azaz a székletvér-kimutatás és szükség esetén tisztázó kolonoszkópos vizsgálat,

Jelenleg négy megyében zajlik a székletvérminta vizsgálaton alapuló vastag- és végbélszőrési pilot program az 50-70 éves nık és férfiak körében. A program országos kiterjesztésének elıkészítése 2016-ban indult.

A kísérleti vastagbélszőrés eredményei alapján a teljes népességet érintı szervezett szőrésre a minimum két évente rutinszerően elvégzett széklet rejtett vér keresését, annak pozitivitása esetén pedig második lépésben elvégzendı kolonoszkópia a reális elvárás.

Vastagbélszűrés eredményei:

Az adatokat rádiófrekvencián keresztül juttatja ki a kapszula endoszkóp a szervezetbıl.

Megfelelıen hasznosultak-e a szőrésekre tervezett és ráfordított költségvetési források,

A programok végrehajtásában érvényesült-e az egyenlı hozzáférés a morbiditási adatokkal összhangban,

A szőrési programok eredménye megmutatkozott-e a regisztrált új betegek számában és az ellátásuk költségeiben,

Hogyan változott a halandóság a szőrıvizsgálat hatására.

A szűrési programok értékelése

ELÉRHETİ EREDMÉNYEK

• 45-65 év közötti nık kétévenként végzett emlıszőrése lágyrész röntgenvizsgálattal (mammográfiával) mintegy 30%- kal,

• 25-65 év közötti nık negatív szőrıvizsgálatát követıen 3 évenként megismételt citológiai vizsgálatot is alkalmazó nıgyógyászati méhnyakszőrés 40-80%-kal,

• 50-70 év közötti férfiak és nık kétévenkénti szőrıvizsgálata a székletbeli rejtett vér laboratóriumi kimutatása révén mintegy 20%-kal képes csökkenteni daganatok okozta halálozást.

EGYÉB SZŐRÉSSEL BEFOLYÁSOLHATÓ DAGANATOK

• Prosztatadaganatok szőrése

• Tüdıdaganatok (légcsı, hörgık, tüdı) szőrése

• Szájüregi daganatok szőrése

• Melanoma és egyéb bırdaganatok szőrése

• Heretumorok szőrése

• Ezen szőrıvizsgálatok nem részei a népegészségügyi szőrıvizsgálatoknak!

• Célja: minden magyar állampolgár egészségi állapotáról naprakész és átfogó információval rendelkezzen az ellátórendszer.

• 2017 januárjától kell megkezdeni a lakosság állapotának népegészségügyi felmérését az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram szerint, amely az egyén adatai mellett az egészségi állapotával kapcsolatos alapvetı információkat is tartalmazza.

• A vizsgálatok nemcsak rávilágítanak az életmódbeli rizikókra, de feltérképezik a rejtett betegségeket, és a törzskarton teszi lehetıvé azt, hogy egységessé váljon a védıoltások és a családi anamnézisek adatrögzítése is.

• Az elsı, minden lakosra kiterjedı egészségtérkép 2019 végére készülhet el.

Megújuló törzskarton-rendszer

SZÁMÍTÁSI FELADATOK

Prevalencia hatása a prediktív értékekre:

Egy új tesztet vezettek be a cervix Chlamydia fertőzésének kimutatására. A megvizsgált nők negyedének lett pozitív a tesztje. Összehasonlítva a standard eljárással a pozitív teszteredménnyel rendelkezők 35%-ának volt Chlamydia fertőzése, és 90%-ban a negatív teszteredménnyel bírók fertőzésmentesnek bizonyultak. Számolja ki a következőket! 4. Mennyi a teszt szenzitivitása? 5. Mennyi a teszt specificitása? 6. Mennyi a teszt pozitív prediktív értéke? 7. Mennyi a teszt negatív prediktív értéke?

MEGELİZÉS ÉS KOCKÁZATCSÖKKENTÉS LEHETİSÉGEI:

FORRÁSOK• http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0019_1A_

Megelozo_orvostan_es_nepegeszsegtan/ch06.html

• https://www.cdc.gov/ncbddd/childdevelopment/screening.html

• http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Megelozo_orvostan_nepegeszsegtan/ch05s02.html

• http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Megelozo_orvostan_nepegeszsegtan/ch05s02.html