Elso fejezet.A filozofiai kozmogonia elofutarai

*Gondolatok inkabb mitikusak semmint racionalisak ->

*Homeroszi elkepzeles a lelekrol:a pszukhe vagyis a lelegzet-lelek a test anyagtalan kepmasa, melynek o kolcsonzi az eletet, s annak halala utan nyomorult vertelen arnyekkent bolyong a Hadeszban*Puthagorszak lelek:elsokent tulajdonit a leleknek egyfajta moralis jelentoseget.*Herakletiosz mutat ra vilagosan hogy a lelek ismerete a kozmosz ismeretenek szempotnjabol fontos+Az elkepzeles msizerint a lelek szubsztanciaja azonos az aitherral(azaz a csillagok szubsztanciajaval)*Legkorabbi tudatos vilag magyarazat: egy mindent magaba foglalo kezdet utani novekedes

I.Naiv vilagszemlelet-szimmetria: az egbolt akkora tavolsagra vana foldfelszintol mint a foldeflszin az alapjaitol stb.II.Okeanosz-a fold pereme korul folyik korbe, hatalmas folyo->thalesz vizen uszo fold gondolata

-nem illeszkedik be a nepszeru vilagfelfogas elemeibe(ld. Egbolt-ust-ami ercbol van,kvazi athatolhatatlan+csillog,fold kerek es lapos, stb)-osviz kepe.mely alojaban nem hatartalan, ti. Ott van neki a felulete.+Okeanosz mint mindennek forrasa vagy eredete, okeanosz es tethusz a keletkezes szuloi->errol platon es arisztotelesz (ld. 47 old 10-11). Mint kozmologiai szoveget ertelmeztek+Homerosz mint a herakleitoszi aramlas-elmelet elofutara-bar a hesziodoszi thegoniaban uranosz es gaia gyermekei a titanok okeanosz es thetusz, cask o altaluk fogja a vilag elnyerni vegso vonasait.-mas helyen okeanosz es thetusz egy generacioval megelozi a titanokat.ok az elso antropomorf par.

A doxográfia szó egy műfajt jelöl: a preszókratikus filozófiai tantételeit gyűjteményes formában tartalmazó munkák összeségét. A doxográfia két fontos típusát érdemes megjegyezni: 1. diadokhé irodalom (Szótion, Euszebiosz, Irenaeus) A diadokhé irodalom a filozófusokat mester-tanítvány viszonyba igyekezett állítani, iskolákba rendezte őket. 2. kronográfia (Apollodórosz). A kronográfusok a preszókratikusok egyéb forrásokból ismert életrajzi adatait próbálták egységes formára hozni (pl.: szerintük minden filozófus 20 éves korában találkozott a mesterével, 40 éves korában érte el szellemi csúcspontját, 60 éves korában fogadta tanítványául az utódát és 80 éves korában halt meg).

III.Ej:Epimenidesznel az Aer (mashol Tartarosszal tarsitottak) es az Ej az elso principiumok.+az ej mint az eredeti dolgok kialakulatlan allapotanak megtestesitoje lett (Tartarosz melyen all a varra.errol bovebben ld. a fejezetben)

IV.Orphikus kozmogoniak

-thrak elemek(ld.Bakkhosz v. Orpheusz thrak isten)+Apollon kutlusz elemei-a lelek akkor eli tul a test halalat ha tiszta maradGuthrie szerint Kr. E. VI. Szazadban.Wilamowitz szerint hellenisztikus korban alakult ki elkulonult csoport.errol meg ld. A nyugati filozofia tortenetet 32. Old.

1.Ujplatonikuk beszamolok az orphikus kozmogoniarol-leggazdagabb forras,kul. DamaszkioszSzokasos orphikus teologia:Scan59 old

Hieronumosz es hellakinosz valtozata:scan 60Madar-kozmogonia+tojas.-mint a eggomb szerekezeteorphikus hiedelmek:

1

-Kumarbi-Zeusz.Zeusz lenyeli uranosz phalloszat ezzel megteremtve magabol isteneket folyokat stb.mindent><szemben hesziodosz finomitott valtozataval

Hesziodoszi kozmogonia es a fold szetvalasztasa az egtol-hesziodosz egy generacioval kesobb mukodott az iliasz es odusszeia osszeallitoinaleloszor antropomorf istenek(erebosz,nux,tartarosz,khaosz stb) majd emberszeruek pl titanok-Khaosz nem a modern szohasznalatban bevett kaoszt jelenti.inkabb egy tatongo teret.ezert->Heszidosz thegoniajaban:”Khaosz jot letre”=A fold es az egbolt szetvaalsa mint legelso lepes.De ez nem konzisztens Uranosz kesobbi szuletesevel.Gaia viszont kozvetlen ezutan jon letre.+Erosz mint az eg es fold kozotti eso/megtermekenyites nyilvanul meg.

Semi valtozat(vo. Genezis 1,6-8):Es monad Isreb:Legyen a mennyezet a viz kozott, amely elvalassza a vizeket a vizektol.Teremte tehat Isten a mennyezett, es elvalaszta a menneyzet alatt valo vizeket, a mennyezet felett valo vizektol.Es ugy lon.Es neveze isten a mennyezetet egnek.

Gorog teogonia nehany eleme egyertelmuen mashonnan ered.pl hettita valtozatokbol.

Szuroszi Perekhudesz:

-Zasz-Zeusz(“nagyon szeljarta,viharos”) Kronosz es Kthtonie=Ge(Fold) mindig is voltak szemben a hesziodoszi”Khaosz jot letre” elkepzelessel.

A filozofiai megkozelites fele tarto haladas nagyreszt abban allt, hogy tulleptek a mitosz-szemleleten es egy masik, kevesse szimbolikusabb es kevesbe natropomorf vilagszemlelethez erkeztek el.

-egyesek szerint fontos lepes a megszemelyesites elhagyasa.pl fold es eg koclsonhatasat ne uranosz es gaia szemelyeben targyalni.-bar a preszokratikusok nem szakitottak telejsen ezekkel a hagyomanyokkal-Herakleitosz es tarsai ujraertelemztek a szimbolumokat-de nem a deperszonifikalas,demitizalas okan jelent meg a racionalitas hanem egy hagyomanyos tarsadalmi rendszer nyilt tarsadalomma alakulasanak nyoman.Radikalisabb gondolatok fogalmazodhattak meg.-Ionia.Miletoszban tortentek a vilag termeszetenek leirasara tett elso racionalis kiserletek

ION gondolkodok- jelen volt Homerosz korabol eredero eros kulturalis es irodalmi hagyomany!-Thalesz, Anaximandrosz, Anaximenesz +Xenophanesz+Herakleitosz(NEM MILETOSZIAK)-mindharmuk gondolkodasat egy os anyag feltetelezese hatarozta meg( a mitologiabol kolcsonzott genealogikus felfogas).tehat materialis monizmus+ a miletosziak a mozgast magatol ertetodo elofoltevesnek vettek

Thalesz

-Kr. e. VI. Sz.-kb.

-elorejosolt egy napfogyatkozast(bar valoszinuleg nem a valodi okokbol kovetkeztetett hanem a ciklikussagabol),napfordulokat+csillagkepek mint navigacios eszkozok tanulmanyozasa

2

Thalesz kozmologiaja:a)A fold a vizen uszik ami valamifelekeppen mindennek a forrasa-minden dolog principiuma a viz..(vo. Okeanosz minden dolog eredete.Iliasz XIV.)-Arisztotelesz tudositasabol.tehat nem biztos hogy Thalesz ugy velte a fold,sziklak stb. Vizbol erednek- a Fold a vizen uszik ill. Nyugszik (es a viz min fekszik problemaja-Arisztotelesz.Bar a mitologia lehetove tette Thalesz szamara ennek a problemanak a figyelmen kivul hagyasat)-kozel-keleti eredet-a fold hanykolodik a vizen, innen a foldrengesekb)Meg a latszolag elettelen dolgok is lehetnek “elevenek”:a vilag istenekkel van tele- Thalesz szerint a magnesnek lelke van mert megmozgatja a vasat-> a lelek valamifele mozgato-a lelekre ugy tekintettek mint a tudatossag es az elet forrasat(mozgatja vegtagjaink stb) ha elajulunk a lelek visszahuzodik..-altalanos volt az a primitive hajlandosag hogy a fakat stb lelekkel ruhazzak fel.(mert ok is novekednek valtoznak stb).->innen az elmelet, de Thalesz peldai mas szinten allnak.ld magneskovek a leheto legelettelenebbek-rajtuk kivuli dolgokat mozgatnak-istenek legfobb megkulonbozteto jegye halhatatlansaguk azaz eleterejuk.ha mindenben van, egyertelmu hogy a valtozasok kis reszet okozza az ember.!a vilag isteni jellege!-kerdes hogy ezt az elemeltet Thalesz minden egyes dologra vonatkoztatta?-sztem nem volt itt egyetemes indukcio.az a minden inkabb sokat vagy a dolgok nagy reszet jelent.mi is mondhatjuk:ez a konyv tele van keptelenseggel megsem ertjuk ezt minden egyes reszere.

Valszeg thalesz arra gondolt hogy a dolgok osszesseget hatja at valamifele eletprincipium, ami esetlen nincsen jelen mindenhol a maga mozgatoerejevelvagyis az elet birodalma joval nagyobb mint ahgoy gondolnank

Thalesz otletei erosen mitologiai hatas alatt allnak,am vilagos hogy szakitott ezekkel, ezzel erdemelte ki, hogy o az elso filozofus.

+az eredendo anyag most is a vilag reszet kepezi gondolat

Miletoszi Anaximandrosz-kb 14 evvel fiatalabb Thalesznal

-aperion:szoszerint annyit tesz hogy hatartalan(ez nema vegtelen hanem a nyitott intervallum matematikailag) azaz hatarvonal nelkuli v. bizonytalan korvonalu-meghatarozhatatlan(hiszen amit nem lehet korulhatarolni nem is lehet tudni hgoy pontosan mi is)-vegtelen, marmint vegtelenul nagy (ami vegtelen annak nem talalni hatarait)-szamtalan,hatartalan sok+(ha folyik a csapbol a viz az vegtelenul tovabb folyna ha nem utkozne valamibe bele.ergo az alakot ad neki..?:)) )

-lehet hogy az anyag fajtajara is ertette:vmi ami belsoleg hatarolatlan,megkulonboztetes nelkuliMiert meghatarozhatatlan ez az arkhe?-mert ha azonositank egy elemmel a vilagbol akkor az a tobbit “legyozne”->ezert elemeken kivuli(vagy kozbulso elem,koztes anyag (.ld 175) es vegtelen.ez arisztotelesz:az ellentetes erok egyensulyanak erve-a keletkezes es a pusztulas abbamaradna ha nem lenne vegtelen.-cafolat:az egyik dolog pusztulasa lehet egy masik kezdete tehat a vegtelenseg nem szukseges.akkor miert az?Anaxiandrosz igy gondolkodhatott:ha a Thalesz altal mondott viz lenne az aperion akkor hogy lehetseges hogy a tuz meg jelen van szemben a viz meghatarozhatatlan kitejedesu tomegevel?-a vilag egymassal harcban allo elemekbol all,akkor pedig olyanbol kellett kialakuljanak ami kulonbozik mindegyiktol-valami meghatarozhatatlan es megfoghatatlan dologbol (itt nem a szo “vegtelen” ertelmet kell figyelembe vennunk).milyensegeben es terbelisigeben is meghatarozhatatlan-korulolel es kormanyoz-de nem feltetelez egy tudatos,ertelemmel biro cselekvot.pl a hajo kormanyzas is felfoghato pusztan mechanikusan….ez ellen szol a halhatatlan-isteni volt amely megis valami celszeru cselekvest foltetelezne

3

Lehetseges iranyitasi formak:1.korulfogas koruloleles reven:vagy azaltal hogy a)megakadalyozza a kialakult vilag(“valamennyi dolog) tovabbterjeszkedeset vagy b)jovateszi a pusztito pazarlast, amellyel a vilagban a valtozas jar2.valamennyi dologban valo immanens jelenlet reven amely biztositja: a)a mozgatoerot ill eleterot.b)a valtozas principiumat/torvenyszeruseget/szabalyat3.a vilag mukodeset oly modon inditva meg hogy a valtozas soran biztositson egy folytonosan fennalo szabalyt vagy torvenyszeruseget

1.kizarva ld 106 alapjan nem szukseges vegtelennek(-erts hatartalannak) lennie mert halalbol is keletkezhet elet.2.a)-inkabb Thaleszra.b)-inkabb herakleitoszra.

Azert nem lehetnek igazak mert Anaximandrosz esetebe a meghatarozhatatlan nem lehetett az artikulalt vilagban immanens modon jelen, meg annyira sem engedi ezt meg Anaximandrosz mint Thalesz esetebenAz ellentetekrol:-ellentetes szubsztanciak egymas ellenen elkovetett “jogtalankodasa”(jogtalankodas amikor egy szubszatncia a vele ellentetes anyag rovasara fejlodik,novekszik stb.,ilyenkor buntetes lesz kiszabva az egyenloseg helyreallitasanak erdekeben es meg ami eredetile az ove volt abbol is veszit-ilyenforman a jogtalankodasok szuntelenek-igy magyarazta anaximendresz pl az evszakok stb vlatkazosasat egyszoval a valtozas allandosagat)-mindegyik ellentestes szubsztancia a sajat ellentetparjanak fizet jogtalankodasaiertSzamtalan vilag-Egymast koveto semmint egyassal egy idoben letezo-“….valami egyeb terben vegtelen kiterjedesu szubsztancia, melybol letrejon valamennyi egbolt es a bennuk levo kozmoszok”-de valszeg teophrasztosz csak atomista okoskodast alkalmazott anaximandroszra

Kozmogoniaja:-a Meghatarozhatatlan mozgast vegez. Am anaximandrosznem jelol meg vmit ami a valtozas okanak szerepet tolthetne be1.az ellentetek keletkezese a meghatarozhatatlanbol

a)az ellentetpar mar megvan a meghatarozhatatlanban es “kivalik”abbol-Arisztotelesz.Ezert ez egy keverek

b)levalik(-Szimplikiosz) belole egy resz es az hozza letre az ellentetpart.Szimplikiosz szerint az orok mozgas kovetkezteben tortenik ez.Inhomogen ugyanis az elobbiben implicit benne van hogy:az elkulonult resz nem csak egyszeruen levalt, hanem vegbement benne valami valtozas is-ez a levalas az ellenteteket majd letrehozo oknak a megjelneseben allt-szemleletesen pl magok,embriok…

2.Kozmosz tenyleges kialakulasa:-eloszor a hideg es meleg ellentetet letrehozo resz valt le.ebbol langgomb notte korul a foldet korulfogo levegot(vo. Orphikusoknal a tojas letrejotte-megoldast keresett kozmogoniajanak legproblematikusabb reszere, ti. A heterogen sokfelesegnek a Meghatarozhatatlanbol valo kialakulasat)-tehat a langombb korulveszi a levegot.mint ahogy a kereg a fat, a langombb szetrepedt, korokke toredezett amiket idokozben korulolel a kod,levego es kialakulnak az egitestek-a Fold dob alaku.haromszor olyan szeles mint amilyen mely.feltehetoleg aminek a kozepoontjaban van azok az egitestek korei.A Foldet nem tartja semmi(szakitott a gyokerekkel, vizzel), egyensuly miat van nyugalmi allapotban,”ami kozeputt helyezkedik el es egyenloen viszonyul a szelsokoz, az illik, hogy ne mozduljon el inkabb foflele mint lefele, vagy inkabb egyik odlaliranyba mint a masikba”-Arisztotelesz

3.Egitestek:-ezek a korok levegovel korbevett tuzbol allnak, “legzonyilasok” vannak rajta,ezeket latjuk mi is, ezzel magyarazta a holdciklust is( a legoznyilasok eltomodnek olykor)

4

-Anaximandrosz szerint a Nap ekrekenek atmeroje 27-28szorosa a Foldenek,a Hold-kerek szelteben 19-18 Fold-etmero nagysagu.stbmatematikai alapokra helyezte a vilag szerekezetet, tovabbfejlesztve homerosz es hesziodosznal megfigyelehto a vilag szablyos gondolatotaz altala alkalmazott aranyos tavolsagok hatassal lehettek puthagoraszra

-A Foldet viz boritotta amelyet kiszaritott a Nap-ennek nyomai a tengerek,oceanok.Anaximandrosz azt is gondolhatta hogy teljesen ki fog szaradni a Fold,am ez nem lesz vilagvege, ugyanis a torvenyszerusegenek ertelmeben majd elkovetkezik egy nedves korszak –ezt feltetelezte Xenophanesz is+felhoket a tenger kigozolgeseinek megsurusodesebol szarmaztatta

Zoogonia es antropogonia-szerinte kezdetben az ember mas alattol szuletett ugyanis tul sokaig dajkalja gyermeket es nem lett volna kepes a tulelesre(szerinte halban-tekintettel a Fold kezdeti vizes kornyezetere)-az elso allatok a nedvesben szulettek(iszapbol a Nap hevenek hatasara),kezdetben egy tuskes burokkal is rendelkeztek majd ezt levetve majd kimasztak a szarazra-ez a gondolat kesobb mervado lett.(valszeg a parton megfigyelheto iszapban elo legyek stb hatasara szuletett meg)

az elso ismert racionalis probalkozas mind a vilag eredetenek mind az ember eredetenej magyarazatara+a hasonlosag a ho kovetkezteben tagulo bura folrepedese.kepzelete es kreativitasa valamennyi utodjanal gazdagabb

Miletoszi Anaximenesz-Anaximandrosz tanitvanya.mukodese aligha huzodott at az V. szazadra ugyanis Miletoszt Kr.e. 494ben leromboltak

A levego anaximenesznel:-levegot tette meg principiumnak.surusodes es ritkulas utjan valtozik at(ha ritkul tuz,ha surusodik szel,viz,fold,ko—ezeknek alapja lehet pl a felhobol alahullo eso stb.) mindig mozgasban van,ugyanis a valtozo nem lenne valtozasban ha nem mozogna. az eredendo anyag egyuttal az anyag alapformaja is az artikulalt vilagban(a levego egyeb dolgokka valhat annelkul hogy elveszti termeszetet)- ez szembeszegehzeto azzal amit Anaximandrosz mondott Thalesz vizevel kapcsolatban.ti. hogy lekellet volna hogy gyoznie a vele ellentetes elemet mar.-a suru levego hideg,az “ernyedt”, ritka pedig meleg(a szajbol kifujt levego peldaja)-ez a levego is meghatarozhatatlanul nagy terjedelmu, minden iranyban korbeveszi a Fodletmiert pont levego?:Anaximenesz a kozmikus levegot a “lelegzethez”(ertsd lelegzet-lelek) hasonlitja, tehat s vilag “lelegzetenek” tekinti.-rendelkezik az anaximandroszi Meghatrozhatatlan nehany tulajdonsagava is:-hatartalan,nincs ellentetparja,orok mozgas-Thalesz elmeletevel miszerint az anyag valamifelekeppen eleven-ez csak megerositette a szel mozgasa-sajatos jelentosegre tett szert nala suru-ritka ellentetpar melyrol joggal allithatjuk, hogy minden valtozas kovetkezmenye-a levegobol letrejot alapformakbol(tuz, levegp, szel, felho, viz, fold, ko) tevodnek ossze a tovabbi dolgok-a levego isteni(ahogy altalaban a monistak a maguk vilagalkoto anyagat isteninek szoktak tartani).Aetiosz szerint az isteni termeszete az “elemeket vagy testeket athato erok” formajaban jelenik megKozmogonia-levegobol eloszor a Fold jott letre,majd abbol a csillagok.-a kezdeti okrol sejtelmunk sincs,max az orok mozgas-Hippolutosz:”az egitestek a Foldbol jottek letre ennek a folfele tarto kiparolgasa reven, amely megritkult, es igy tuz keletkezett”-vizbol parolgott fel es ahogy feljebb kerult egyre ritkabb lett.-talan egy masik magyarazat Anaximandrosz viz-hianyara a Foldon?Kozmologia-A Fold lapos es meglovagolja a levegot.lapossaga folytan nem metszi szet azt-Thalesz elemeltenek tovabbfejlesztese.(lefele szallo levelek.ennek alapjan a Fold ala szorul a levego es nem tud kijutni)-ugyanigy fekszenek az egitestek(de gond hogy eltero suruseguek!)-mozgasukat a szel okozza-a Nap nem megy le a fold ala hanem korulotte kering,a Fold magas reszei es a tavolsag takarjak el(vo. A Nap korulhajozik az

5

Okeanoszon).vagy mert a Foldnek van egy bizonyos dolesszoge!-am ekkor Foldnek alakellene sikalnia melyben mert nem tudna uszni a levegon tehat egy megtisztitott naiv vilagszemlelet

Kozmikus levego es lelegzet-lelek osszehasonlitasaa)”a levego tart ossze bennunket belulrol, es tartja ossze az egesz kozmoszt kivulrol <es ennelfogva az ember es a kozmosz sokkal inkabb hasonloak, mint az elso ranezesre lathato> vagy <es ennelfoga a levego a legkulonfelebb targyakban fejti ki a hatasat>b)”ahogy lelkunk tartja egybe es egybe es ezaltal kormanyozza a estet, ugyanugy tartja egybe es kormanyozza a kozmoszt az eredendo alkotoanyag”c)”a lelek, amely lelegzet tartja ossze az embert es uralkodik rajta;tehat ami a kozmoszt osszetartja es uralkodik rajta, szinten lelegzet vagy levego kell hogy legyen, mert a kozmosz egy hatalmas lepteku emberhez vagy allathoz hasonaltos”d)az ember elet-principiuma es mozgato ereje a hagyomanynak megfeleloen a lelegzet-lelek, tehat ez a kulvilag eletprincipiuma is.kovetkezeskepp a szel vagy a lelegzet vagy a levego az elete es a szubsztanciaja minden dolognak.ebben nagyon ovatosan es az akkori kor szamara valszeg felismerhetetlenul melyen de benne van az a gondolat hogy az imert mikrokozmoszrol, az emeberrol, az ismeretlen makrokozmoszra, a vilag egy reszere kovetkezteteseket vonhatunk le.rajta kivul csak Thalesz emliti a lelket(a lelek mozagtoereje, magnesko dolog.vo. 89).bar a lelek mint lelegzet kozkeletuhagyomany

Anaximenesz az utolso a nagy miletoszi gondolkodok kozul,ketsegkivul tamaszkodott Thaleszre es Anaximandroszra

Kolophoni Xenophanesz-Kr.e. 570 korul szuletett hozzavetoleg570-475 kozott elt-iona volt, elsodleges celja nem a termeszet atfogo magyarazata,sokkal inkabb a teologiai kerdesek erdekeltekTeologiaja:-kritikaja homerosz es heszidosszal szemben:isteneik erkolcstelenul viselkednek-semmi okunk azt gondolni hogy az istennek az emberekhez hasonloak:“az istenek szuletnek-az ember azt hiszi, s azt, hogy az alkat, a hang s a ruhazat naluk is ugy van”“a negereknek fekete s laposorru az isten <s kozben> a thrakoknal ime kekszemu, rot (valamennyi)”plusz ld. fr. 15, Alexandria Kelemen strom V 109, 3-egy mozdulatlan isten van mely “egeszeben lat es egeszeben ert es egeszeben hall is.”(nem mozog illendosegbol-ld. mint a Fold anaximandrosznal es nem mozog mert nincs szuksege ra).Minden dolgot a “beletasbol kiindulo aktiv akarataval raz“-ez a belatas nem sajatos erzekszerv utjan valosul meg.->tesztreszek kozremukodese nelkul si kepes hatast kifejteni.Talan ugy jutott el idaig hogy a homeroszi istenek szoges ellentetet vette.a homeroszi antropomor politeizmustol jutott el az egyisten gondolataig(“elsokent posztulalta az egyseget”-arisztotelesz)ez az isten valoszinuleg nem volt anyagtalan (mint a parmenideszi Egy) sem nem anyagi( mint a melisszoszi egy), ugyanis ez az Egy mind korporealis(van teste) nem-korporealis(ertelmevel mindent raz) letezesre is utalnak.+”ratekintven a vilag egeszere azt mondotta, hogy az Egy az isten”(arisztotelesz)-isten azonos a vilaggal.ez tevedes hoy kell legyen emrt a vilag mozgoban van ellenben az istennel. nem tudunk konkretumot elhelyezkedeserol, de valoszinuleg Xenpohanesznek ez is allt szandekaban(szemben a homeroszi istenek olumposzi lakohelyevel)Termeszettani gondolatok-Nap:osszegyulelmlo tuzreszecskekbol keletkezik(v. attuzesedett felho)-naponta keletkezik-a csillagok felhokbol jonnek letre-vizbol(vagyis a tenger) es foldbol allt ossze minden ami csak van.-kozkeletu gondolat,ld.:foldet a foldnek, hamut a hamunak, port a pornak.

6

-anaximandrosz nyoman a viz kulonos fontossagot nyer el:felhok,eso,szelek(ld. 129)+ hoemroszi gondolat mely szerint a tengerbol erednek a folyamok-kovuleteken alapulo tudomanyos kovetkeztetest vont le( a szarazfoldon is talalni kagylokat,hal es tengerimoszat lenyomatokat stb.) tehat megerositette/ levonta a miletosziak kovetkezteteset (Thalesz/Anaximandrosz.de anaximandrosz az elet sizapbol keletkezett meggyozodese mindenkepp), hogy a Fold felszine valamikor sar vagy iszap volt.De veluk ellenben nala ez ciklikus es a elolenyek kipusztulasa nem a tenegrek kiszaradasa hanem az ozonvizek miatt tortenik.-Deukalion es Purrha ozonvizenek nyoman gondolhatta hoy a Fold nem kiszardoban hanem visszaalakuloban van

Az emberi tudas hatarai-“egyetlen ember sem tud semi bizonyosat es senki sem lesz/tudas birtokosa az istenekkel es azzal kapcsolatban, amit a dolgok osszesegerol mondok:/mert ha veletlenul ki is mondana a leginkabb teljes(igazsagot),/ o maga akkr sem ismeri azt; hisz mindenre (vagy minden emberre) ratelepszik a latszat”-azonban azt nem mondja, hogy nem gyozodhetunk meg egy hiedelem teves voltaban(tiszta Karl Popper falszifikacio)+szembehelyezkedett a miletosziak e teren tanusitottal dogmatizmusaval es a puthagoreus lelekvandorlas dogmatikajaval+Herakleitosz:”Az emberi alkat nem rendelkezik igazi itelettel, az isteni ellenben rendelkezik vele” utana joval tobb szo esik az episztemologiarol.legnagyobb erdeme tehat az emebri korlatozottsag hagyomanyos tananak ujraelesztese

Herakleitosz-kb. Kr. e. 535–475 40 ev kulonbseg az o es Anaximenesz akmeja kozott.nem sorolhato be semmilyen filozofia iskolaba.de kesobb kovetokre tett szert:herakleitikusok-Epheszoszban elt,arisztokrata csalad sarja,rosz viszonyban volt polgartarsaival-rengeteg anekdota szol rola,melynek szandekai hogy nevetsegesse tegyek ot(hellenisztikus szerzok eszeltek ki a felsobbseges hangvetele miatt) sokuk jol ismert mondasain alapul-“rejtvenyben szolo”-Phleuszi Timon Herakleitoszrol.hiresse valt jelzoje:obscurus azaz homalyosHerakleitosz gondolkodasa-az embereknek fel kellene ismerniuk a Logoszt-kb. A dolgok aranyos elrendezesenek modszere vagy annak egysegesito kifejezese amelyet majdhogynem a dolgok egyenkent es osszessegeben vet szerkezeti tervenek is nevezhetunk.Ennek eredmeyekent a dolgok, jollehet lathatolag sokfele kulonallo reszbol all, valojaban egyetlen osszefuggo reszben egyesul, melynek az emberek is reszei ->ezert kellene megerteniuk ezt a tervet.Ez minden ember szamara hozzaferheto ha cask a megfigyelesre tamaszkodik es azt az ertelemmel ellenorzi.logosz tehat:ami biztositja az ellenteteket es globalis szinten biztositja az ellentetek kozott vegbemeno valtozas aranyossagat,kiegyensulyozottsagat-de ez egy, a dolgok folepiteseben benne rejlo objektiv termeszettorveny szerint tortenik (amely anyagi megjeleneseben mint Logosz vagy mint maga a tuz semlelheto)!pantha rheipl:ha a tuz “elfogyaszt” egy fadarbot abbol fust szall felEllentetek lenyegi egysegenek kulonbozo fajtaju peldai:a) -Tenger halaknak ihato embereknek ihatatlan es pusztito->ugyanaz a dolog valt ki ellentetes hatasokat kulonbozo csoportoknalb)”az ut folfele es lefele egy es ugyanaz”->ugyanazon dolgok kulonbozo aspektusai ellentetes leirasokat tesznek lehetovevagy meg a vagasert egetesert buntetes jar,ha orvos vegzi fizetnunk kellc)”a betegseg az egeszseget teszi kellemesse, jova…”->a jo es kivanatos dolgok mint amilyen az egeszseg,jollakotsag stb. csak akkor lehetsegesek ha ismerjuk ellenteteiketd)”es azonos(kent bennunk van) az elo es a holt,meg az eber es az alvo,meg az ifju es az oreg”->ugy latszik egyes ellentetek lenyeguknel fogva kapcsolodnak ossze(ugyanazok).Igy a hideg-meleg entitas alkotja azt a hideg-meleg kontinuumat melyet homersekletnek nevezunk.

7

1- olyan ellentetek melyek egyazon alanyban foglaltatnak benne;ill. Az hozza letre oket2- olyan ellentetek amelyek azaltal tartoznak ossze, hogyegyazon, allando folyamat kulonbozo stadiumaiaz ehhez hasonlo,teljesseggel elkulonult es egymassal ellentetes targyakra tett eszrevetelek arra a kovetkeztetesre kesztettek herakleitoszt hogy ket ellentet kozott soha sincs semi valosagos, oket egymastol abszolut modon elvalaszto kulonbseg-egybefogottak(azaz ellentetparok) ugy irhatok le mint “egeszek” amennyiben egyetlen kontinuumot alkotnak masfelol “nem-egeszek” egyedi osszetevoik miatt.tehat a dolgok osszesegebol egyseg alakul ki es forditva.-“isten:nap ej,tel nyar, haboru beke….”itt isten kb egyenlo logosszal, de isten az is ami osszekapcsol(ld. fustolok peldaja) a kulonbozo kontinuumok is osszekapcsolodnak-> a dolgok teljes sokasaga egy osszefuggo, koherens, meghatarozhato komplexumot alkot-ezt nevezzuk herakleitoszi egysegnek-“a lathatatlan osszekottetes a lathatonal erosebb”-ij es ijhur peldaja:az egyik iranyu feszulseg automatikusan kivalt egy egyenlo nagysagu ellentetes iranyu feszultseget->ellenteteknel ez biztositja a vilag egyseget,koherenciajat-a haboru gondolata(anaximandrosz jogtalankodasanak tovabbfejlesztese)-ez az ellentetes szubsztanciak kozotti harc orok, ha megszunne akkor az eppen uralkodo szubsztancia a vilag pusztulasat okozna-folyo-hasonlat “nem lephetsz ketszer ugyanabba a folyoba”-Platon de meg ld. 291 old. a valtozast hangsulyozza.+ arisztotelesz meg hozzateszi hogy “….am ez a mi erzekelesunk elott rejtve marad”-lehet hogy erre herakleitosz is gondotl(pl. ahogy lassan elkopik egy rezust vagy ilyensmi) de egy biztos:minden ki van teve a valtozasnak.->az a gondolat hogy a vilag “azonos” maradhat ugy, hogy kozben osszetevoi folytonosan valtoznak.a folyonak mint egesznek az egysege a viz aramlasanak szabalyszerusegen alapul!-a tu az anyag archetipikus formaja,melynek mindig kihunynak reszei, ebbol jon letre a masik ket alapveto vilaganyag a tenger es a fold.(ezek a valtozasok termeszetesen kiegyensulyozzak egymast)->tehat nincsen eredendo anyag mint pl miletosziaknal.“ez a vilagrendet nem az istenek vagy az emberek valamelyike alkotta, ha nem mindig volt, van es lesz: orokke elo tuz, follobban mertekre es kialszik mertekre”-a kozmikus tuz egyenlo az aitherral,amely betolti a fenylo egboltot-a lelek tuz vagy aither- lehet ebben kozrejatszott az hogy a tuzet tette meg az anyag iranyito formajanak(anaximenesz-levego)+az aitherbol szarmazik az eso,az a tengert taplalja es mivel a tuz nedvesseget fogyast a parolgasokkal toltekezik.-az aither isteni jellege visszavezetheto a kozkeletu elkepzelesekre,melyek az aithert felruhaztak-ez a kozmologia elkeruli az ellentetekre valo folbontast-a Nap tuze parologtatast indit el->tehat a kozkeletu gondolathoz igazodva a kiparolgasokkal taplalkozik.igy a Nap naponta uj(ejjel ujratoltodik,langralobban es johet a nappal)-az ember elvalaszthatatlanul osszekapcsolodik az ot korulvevo vilag egeszevel->herakleitoszi filozofia mozgatorugoja-a bolcsesseg es a megelegedest nyujto eletforma abban rejlik hogy meg kell erteni a Logoszt-am ez abszolut frmaban cask istennek sikerulhetA lelek szerkezete:-tuzbol van (valszeg a testhomersekltebol kovetkeztetett) hasonlatos a kozmikus tuzhoz->konyv szerint eloszor kerul a lelek szerkezete osszefuggesbe nemcsak a test de a vilag szerkezetevel is(es akkor mi van Anaximenesszel?)-a leleknek halal vizze lenni-az alvas koztes allapot az elet es halal kozt,a lelek az ebrenlet soran kapcsolatban van az aitheri tuzzel v.a logosszal, az alvas ideje alatt a legzes jelenti az egyetlen kapcsot-bizonyos lelkek(melyek nem valnak vizze) tul elik a test halalat(a test a halal utan a tragyanal kidobnivalobb) es daimonok lesznek vagy/majd beleolvadnak az aitheri tuzbeHagyomanyos vallasrol:-Xenopanesz nyomdokaiba lep

8

Etika-kiemeli a mertekletessek fontossagat, melynek alapja, hogy az ember helyesen merje fol kepessegeit, megismerje onmagat-az onvizsgalat annak folfedezesehez vezet hogy a lelek hatarai tulnonek az egyes embereken-“az ember jelleme a daimon”->tagadja a homeroszi, az egyen gyakran nem teheto felelosse tetteiert elvet-> az igazan ertelmes es korultekinto viselkedest tunteti ki-a jo torvenyek osszhangban vannak a logosszal(mivel azokat tuzes lelki emberek alkotjak)

Herakleitos filozofiajaban a vilag valamennyi aspektusa magyarazatot nyer azzal a kozepponti felfedezessel, hogy minden fajta termeszeti valtozas szabalyszeru es kiegyensulyozott s hogy ennek az egyensulynak az oka a tuz, amelyet azok Logoszanak is neveznek.Az ember viselkedeset ugyanaz a Logosz kormanyozza mint a kulvilag valtozasait, csupan a dolgok kozponti mukodesenek megertesevel valhat bolccse egy ember.ld.:”a sok dolog megtanulasa arra nem tanit, hogy esze legyen az embernek; hiszen kulonben Hesziodoszt is megtanitotta volna ra es Puthagoraszt, Xenophaneszt es Hekataioszt is”-Herakleitosz fr 40, Diogenesz Laertiosz IX 1Herakleitosz foflogasa a leleknek a vilaghoz valo viszonyarol hitelesebb, mint Puthagorasze, mert racionalisabb.De idokozben uj, a termeszet tagadasat celzo iranyzatok viragoznak fol:eleaiak,Szokratesz,Platon filozofiajaban.

A NYUGATI GOROGSEG FILOZOFIAJA-mig a miletosziakat az intellektualis kivancsisag es az avult mitologiai tortenetek mitt erzett elegedetlenseg sarkallta,hogy a termeszeti jelensegekrol megkisereljenek rendszeres termeszettani leirast adni, a puthagoreizmus hajtoereje vallasi jellegu volt, az eleaiak, Parmenidesz, Zenon pedig olyan metafizikai paradoxonokkal alltak elo, amelyek a gyokereit vagtak el a termeszeti vilag letezesebe vetett hitnek.-egyetlen ion hagyomanyt nemikepp kepviselo filozofus Empedoklesz volt-itt jelent meg filozofi modern koncepciojanak 2 legfontosabb eleme:Puthagorasz archetipusa a filozofusnak mint bolcsnek, aki az emebereknek elet es halal ertelmezeset adja ill. Parmenidesz a megalapitoja anna a filozofianak amelyen nem a dolgok termeszetenek elsodeleges kutatasat ertjuk(ez ma a termeszettudomanyok terulete) hanem a masodlagos tanulmanyozasat olyan kerdeskebn pl: hogy mit jelent azt mondani valamirol hogy letezik, vagy mozog stb.

Szamoszi Puthagorasz- kb. kr.e. 570-495-nem irt muveket-a vallasi-etikai es a filozofia-tudomanyos arcanak keveredese-puthagureus hatas es ellenrozes a del-italiai varosokban 500 es 450 kozott(kulonitakkal valo harc vetett veget ennek)-hetairiakba tomorultek kovetoi es elkulonult eletmodot folytattak-sajat allitasa szerint nem kozonseges lelki kepessegeknek volt a birtokosa(rengeteg fura csodatett kering szemelye korul, olyan homalyos alakokkal hasonlitottak ossze mint Abrisz, Epimenidesz, Ariszteasz-az akuszmata-maxima gyujtemenyek(akuszma=bolcs mondas)-onmegatartoztatasi szabalyok:ne szabad babot enni,feher kakast erinten-tetraktusz(az elso negy temreszetes szam)-a dolgokra vonatkozo igazi bolcsesseg forrasa-akuszmatikuszok( a puthagoreizmust egy egyszeru letformanak tekintettek, melynek vezetoi az akuszmak voltak). mathematikoszok(a fiatalabb nemzedek)-szerint Puthagorasz (es nem Hippaszosz)fogalmazta meg a zenevel es szamokkal kapcsolatos spekulaciokat ld 343-346 old.-abban az akuszmaban hogy a delphoi josda a tetraktusz implicite benne van hogy a mindenseg elrendezettseget es eszszeruseget mutat(e alkalmas arra hogy metafizikai, kozmologiai, matematikai iranyba fejlodjon tovabb vagy hogy gyermekded numerologiava dolgozzak ki)

9

->a korultekinto viselkedes es a dolgok termeszetenek magasabbrendu ismeretenek okan, abban remenykedtek hogy a lelkuknek aldott sorsuk lezs a halal utan-minden vloszinuseg szerint Puthagorasz olyan eszkatologiat tanitott mely szerinta)a lelek a halal utani isteni iteletnek vettetik alab)ezt az alvilagban a hitvanyak szamara buntetes kovetic)job sors var a jokra:a kovetkezo vilagban, valamint egy tovabbi evilagi inkarnaciojuk soram eljutnak a Boldogok Szigetere(a Nap es Hold)halhatatlan lelek,reinkarnacio,minden eleven lenyt rokonunknak kell tekintenuk(ezeket Puthagorasz hozta be) es Dikaiarkhosz+meg Bertrand Russel:”minden dolog-szam”-a vilag matematikailag leirhato gondola is Puthagorasztol szarmazikazt sugallta, hogyletezik orok es egzakt igazsag ill, hogy az erzekek feletti vilag megismerheto(pl a gemoetria tokeletes korokkel foglalkozik, szemben az erzeki vilaggal ahol nincs tokeletes kor) ill. Hogy a gondolkodas ertekesebb mint az erzekeles

Eleai Parmenidesz- kb. i. e. 515–510, – i. e. 435–430 körül-metafizikaja es episztemologiaja nem hagy helyet olyan komzologiak szamara, mint a ionoke,sot,az erzekeink elott foltarulo vilagnak sincs helye

-a halandok megszokott modjan az ismeret nem erheto el->elhagyni torekszik a mindennapi tapasztalat megszokott vilagat, ahol az ej es a nappal valtakozik-ezt a valtakozast a szabaly vagy “igazsagossag” kormanyozza.-ehelyett a gondolkodas osvenyere ter,mely mind a valtozatlan igazsag mind a halando transzcendes beletasahoz vezet->Herakleitosz szoges ellenteteIgazsag-a kutatas kizarolag gondolati sikon tortenhet-“(az) van” “lehetetlen szamara nem lenni”->hogy ha valami van, akkor nem fordulhat elo vele, hogy nincs-valasztas letezo es nem letezo kozott:lehetetlen megismernunk azt ami nem letezik ill. Lehetetlen megismernunk valamit ami nem ilyen vagy olyan(azaz predikativ ertelemben kell venni most), ami nem letezik azt “a semmi”-nek nevezi, azaz olyan valami ami semmifele tulajdonsaggal nem bir.->letezni szamara azt jelenti vhogy valaminek/valamilyennek lenni.inkabb bovebben 360. Old.-tolgondolkodni marpedig csak valamirol lehet->ami elgondolahato mind letezik es ami nem elgondolhato az nem letezik.(a halandok ezzel szemben nem valasztanak hanem keverik a kettot)

-ezeket redukalja le Parmenidesz pontosan egyre az igazsag “jegyei”-nek segitsegevel(vmifele monista filozofiava redukalodott a dolog)a)nem szuletett es pusztulhatatlan-ami korabban letezett “honnan es hogyan novekedett volna?”-az esszeru valasz a “nemletezobol” volna.Keletkezes nem tortenhet mivel nem lehetseges elgondolni azt, hogy nincs, hogy korabban nem volt-a pusztulasrol Parmenidesz szerint kialakithato ugyanez az erveles (->ld. a filozofia tankonyvet.steiger kornelost)b)egy es folytonos(ido v. terbeli)-evidens hogy nincs keveredes letezo es nem letezo kozott,elkulonulnek(egyik nem mehet at masikba)->”mert ami van, kozelebe huzodik annak, ami van”es tomorul a letezo-tehat a teljes valosag egy?(pl a megkulonboztetes azonossaganak gondolata:nincs lapja annak,hogy azt ami van megkulonboztethessuk barmi mastol ami van)-a kutatas targyat belso folytonossagnak kell jellemezniec)valtozatlan1Lehetetlen, hogy ami van keletkezzek vagy elpusztuljon

10

2Valtozas nelkul letezik egy hatar kotelekeben(erts determinaltsag)2a Egy hatar kotelekeiben van tartva, amely minden felol korulzarja”2b Ugyanaz ugyanabban madarvan onmagaba nyugszik->az, ami van nem rendelkezik annak lehetosegevel, hogy kulonbozo legyen onmagatold)Tokeletes-az ami hatarolt vagy determinalt nem lehet hianyos,igy nem lehet tokeletlen(v. teljes) sem-a valosagot egy gombbe alakitja(“aztan mivel van szelso hatara,tokeletes/mindenfelol jol kerekitett gomb tomegehez hasonaltos/kozepetol mindenfele kiegyenlitett.Mert nem lehet inkabb/vagy kevesbe itt vagy ott”)

KomzologiaFeny-ej principium-ket alapveto,egymasra kolcsonozhetetlenul visszavezethetetlen forma van,kb ugyanugy determinaltak mint fentebb-a kozmologiai keveredes elso okanak egy istenseget tetelez fol( egy nonemu daimon=kb. Az empedokelszi Szeretettel)-A Hold fenye kolcsonzott feny

A halandok velekedese:-a gondolkodasrol:a ket elem tulsulyaitol fugg a gondolkodas-a valodi,igaz gondolat azanosult a letezovel, mely a targyat kepezi-a halandok velekedesei az emberi elme mero kitalacioi-a feny/ejszaka arany valtozasanak okan jott le-a halandok gondolkodasarol szolo elbeszeles vegen egy hesziodoszi gondolat fejezodik ki:“tudjuk a sok fullentest,mind a valora hasonlit/tudjuk zengeni megis a szinigazat, ha akarjuk”

Eleai Zenon-Kr. e. 490 v. 485 -430

Fonnmaradt antinomiak:-sok dolog: vegtelenul sok-vegesen sok erveles:mi az, ami egy dolgot eggye, nem pedig sokka tesz?

Ha sok dolog van akkor eppen annyien kell legyenek, ahanyan, sem tobben, sem kevesebben->igy nincs olyan hogy vegtelen sok.

Ha sok dolog van akkor vegtelenul sok dolog van:mert a dolgok kozott kozbul mas dolgok vannak, es az utobbiak kozott kozbul megint masok -aminek nincs kiterjedese,sem surusege sem tomege az nem is letezik ha ugyanis valamely mas letezohoz hozadjuk semmivel sem teszi nagyobba,ha pedig valamibol elvesszuk az sem kissebbedik(ld. 390,jegyzetelni bonyolult)Mozgas paradoxonok-konkluziojuk csak ugy ervenyes,ha elfogadjuk Parmenidész filozófiájának egyik alap pillérét, vagyis csak az létezhet, ami ellentmondás mentesen, elgondolható, mert a létezés és a gondolkodás azonos. Stadion:-1. “az erv alapja:ami helyvaltoztato mozgast vegez, annak elobb el kell jutnia a feleutig,mielott a celhoz er”->vegtelenul sok ½, ¼, .. sorba rendezett pontot kell erintenie 2.De veges ido alatt vegtelenul sok pontot erinteni lehetetlen.(szigorubban:Lehetetleseg teljesiteni azt a feladatot, hogy vegtelenul sok pontot erintsunk meg)Kovetkezeskepp: A futo nem erhet el a celigArisztotelesz:a 3 konkluzioja elkerulheto ha tagadjuk 2-t:egy veged idotartam vegtelenul oszthato es egy vegtelen oszthato idotrtam elegendo a futonak ahhoz, hogy megtegye a vegtelenul oszthato tavot.Megj.: vmi lehet vegpontjai vagy folosztasai reven

11

Arisztotlesz potlolagos megjegyzesei:a 2 csak akkor volna igaz ha a “vegtelenul sok pont”(-ezek letezese csupan csak potencialis). “vegtelenul sok, tenylegesen letezo pontot” jelent,ugyanis ugy gondolja, hogy lehetetleneg volna vegrehajtani azt a vegtelen szamu dikszret fizikai muveletet.

Akhilleusz es a teknos:-Akhilleusznak azt a pontot kell elernie, ahonnan a teknos indult, majd azzt a pontot ahova a teknos ert el, amikor Akhilleusz az o starthelyere erkezett, es igy tovabb a vegtelensegig.-tulajdonkeppen a Stadion latvanyosabb valtozata

A nyil:1. Mindaz, ami pontosan a sajat meretevel azonos helyet foglal el, nyugalomban van.2.A “most”-ban a mozgo a sajat mereevel azonos helyet foglal el.Tehat:3. A “most”-ban a mozgo nyugalomban van.Marmost:4.a mozgo mindig a “most”-ban mozogTehat:5. Ami mozog az a mozgasa soran mindig nyugalomban van.A “most” mint: jelenbeli idotartam v. oszthatatlan pillanat-mintegy a mult es jovo kozott huzodo hatarvonal

A mozgo sorok:Ha a stadionban mondjuk AAAA egységek állnak, és hozzájuk képest a BBBB egységek balról, míg a CCCC egységek jobbról közelednek azonos sebességgel (1.ábra) úgy, hogy mikor az első B találkozik az első C-vel, akkor az említett B a második A-nál van, míg a C a harmadiknál, A-nál(2. ábra). A következő pillanatban egymást pontosan fedik (3.ábra). Ekkor ramutat ket egyszeru igazsagra:amikor az elso C elhaladt valamennyi B mellett,azalatt az elso B meg csak ket A mellett, de valamennyi C mellett elhaladt. Az azonos gyorsasággal mozgó testek ugyanannyi idő alatt nem azonos utat tesznek meg, ez ellentmondás. A mozgás negyedszer is adabszurdnak, értelmetlennek adódik.1. 2. AAAA AAAA BBBB→ BBBB→ ←CCCC ←CCCC

3. AAAA BBBB→ ←CCCC

Zenon szandekai(meg minden mas)-megvedeni Parmenidesz erveit a Egy-gyel kapcsolatban,Xenon Parmenideszt a folhaborodott jozan esz ellen intezett tamadassal szemben vedi(-Platon szerint)-megmutatni, hogy egy filozofiai tetel szamara nem vegzetes az az ellenvetes, hogy tenylegesen vagy latszolag abszurd konkluziora vezet-Arisztotelesz szerint a dialektika fofledezoje (Empedoklesz meg a retorikat-tulzassal)-nagy hatassal volt az atomistakra,Gorgiaszra,Protagoraszra,Platonra kesei korszakaban(Parmenidesz vege fele a kimunkalt antiomiak)

Akragaszi Empedoklesz-kb 490–430,kesobbi mint Anaxagorasz, de megelozte annak filozofiai tevekenyseget

12

-kedvelt hose (Puthagorasz es Herakleitosz mellett) az apokrif eletrajzi meseknek:beleugrott az Etna kraterebe,elkotelezett demokrata,visszautasitotta szulovarosanak kiralyi meltosagat

A termeszetrol: altalanos elvek-herakleitoszi szellemben valaszol a parmenideszi episztemologiara-a negy gyoker:formalisan bevezeti a negy elemet melyek egymasra kolcsonosen visszavezethetetlenek-a valtozas ciklusa:tobbol egy-egybol tobb.ez szuntelenul ismetlodik a Szeretet es a Viszaly aktivitasanak kovetkezteben.->az egyseg es a sokasag szuntelen valtakozasanak kovetkezteben orokke valtozatlanok <-> ugyanakkor keletkeznek es nincs szilard eletuk (herakleitoszi hatas.”lokalis valtozas es globalis allandosag”) a szuletes, halal es altalaban a valtozas letezik, am a letezo, mint Parmenidesz allitja, megis valtozatlan es vegeerhetetlen vagy orok.-a valtozasban minden elem egyenlo a tobbivel, ezekkel a Szeretet harmoniaban, mig a Viszaly hadilabon all veluk.az erok is egyenloek.-Szeretet=nem hasonlok keveredese.Viszaly=hasonlok keveredese(ld. gomb es kozmosz 2. vonalka)-a negy elem keveredesebol alakulnak ki a halando osszetetelek(-ezaltal elkerulve azt a zavaro gondolatot amit Parmenidesz mutatott ki: van abszolut keletkezes es semmive pusztulas)-nincs semmibol szuletes es nincs nemletezesbe valo pusztulas csupan az elemek keveredese-a negy elem szubsztancia

Gomb es kozmosz-mikor a Szeretet s negy gyokeret egesz terjedelmukben egyesitette, letrehozzak a Gombot, mely valamifele istenseg-hozza kapcsolja a “szent ertelmet is”-a Viszaly felulkerekedese nem kaoszt jelent, hanem az elemek szetvalasat,eggye-gyulemleset (orvenyek formajaban)-a ketfele kozmogonia gondolata(szeretet es viszaly uralmanak idejen)-semmitsem tudni

Kozmogonia-“elsokent az aither valt ki,masodikkent a tuz,azutan a fold.A forgas lendulete altal tulsagosan osszenyomott foldbol pedig a viz fakadt fel”-a fold korul ket felgomb kering,egyike teljsen tuzbol, a masik levegobol es keves tuzbol(Kodos levego felemelekdesenek kovetkezteben) all, ez utobbi az ejszaka-a Napot a tuz visszatukrozodesekent magyarazza-a Hold tuz altal kivagott es fagyott levegobol all, fenyet a Napatol kapja-“a mozgas ugy vette kezdetet, hogy tortenetesen nagy surusodes tamadt egy helyrn, mert a tuz ero nyomast gyakorolt”-veletlennel magyarazott sok mindent+”mert ossze van illesztve minden a sajat reszeivel,/ a ragyogo Nap, a fold, az egbolt meg a tenger, . mindazzal, ami csak beloluk a halandokba uzve azokba kerult.”

Zoogonia:-az elso stadiumban maganyos testreszek vandoroltak,kolcsonos keveredest keresve-a vegtagok tobbnyire nem kielegito egyesulesei a masok stadiumban kovetkeztek be,a veletlenbol kifolyolag megfelelo felepitesu egyedek maradtak csak elve-harmadik stadium:valamifele “teljes-temereszetu”-ek megejelenese (nyilvan a testreszkupacokkal ellentetben..) a foldbol-amikor az emberi nem letrejott a foldbol a Nap lasubb jarasanak kovetkezteben egy nap 10 honap volt,majd 7 honap.(sztem ezzel magyarazva, azt, hogy az emebri faj hogyan maradt fennt)

Biologia-figyelemremelto megfigyelesek,nagyon kulonbozo elolenyek kozotti osszefuggesek megtalalasa(pl.”igy a nagy fak lerakjak

13

tojasaikat,eloszor olajbogyokat…”, “mert a tojas egy magzat, es egyik reszebol jon letre az allat,a tobbi resze a taplalek”-Arisztotelesz kifogasolja a veletlen szeleskoru hasznalatat-de vegulis Empedoklesznek van igaza(a bilogiai magyarazathoz a veletlenszeruseg es a szervezodesi elvek is hozzatartoznak)-erzekeles(prousok-kiaramlasok):bizonyos dolgok osszeillenek az erzekszervek porosaival.->az erzekszervek nem kepesek “megitelni egymast” mert porusaik kulonbozoek(az orrban lelekzet,a szemben tuz, fulben kolomp van)->a gondokodas es erzekeles hasonlo->a szivunkkel(verunkkel) gondolkodunk leginkabb-A termeszetrol befejezeskeppen valszeg a szent ertelem” leirasara vallalkozott:nincs teste stb.kb mint Xenophanesznal

-Tisztulasok muveben(mely kesobbi mint A termeszetrol) mar elkezdi isteniti magat es atfordul A termesztrolt jellemzo higgadt, materialista filozofiarol a puthagoreizmus vagy a miszteriumvallas spiritualis mamoraba-o mint daimon, bune miatt kegyvesztett lett, inkarnaciok sorozatat kell atelnie-“huskopenyben”-egy daimon lassacskan felemelkedhet mind mind nagyobb szintekre(novenyek, allatok, ember) s a legmagasabb fokot erve el visszanyeri isteni rangjat-ujabb rogeszmes babellenesseg!:))-tiltja a husevest,verontast-nem tett kiserletet arra hogy Tisztulasok muvet A termeszetrol elmeletevel igazolja, am jelzi, hogy ugyanazok az erok, szabalyszerusegek iranyitjak az emberi sorsot es a kozmoszt

-az emberek mint bukott istenek( vagy isteni szellemek) gondolatra a Gomb kozotti rokonsag okan juthatott(mindketten gondolkodnak, ebben a kepessegben latja Empedoklesz a tokeletesseget), a ver amellyel gondolkodunk negy elem azonos aranyu keveredese, pont mint a Gombben.Tovabbmenve, talan a bennunk rejlo isten, valojabn a Gomb egy resze, melyek majd egyesulni fognak.A daimonnak mindig van teste:arra van itelve, hogy kenyelmetlen es termeszetehez nem illo testet hordozzon, s a Gomb tokeltes testet vagyik felolteni.van tehat egy En, ami megorzi onazonossagat es nem lehet alarendelni teljesen a kozmikus perspektivanak

Krotoni Philolaosz es az V. szazadi puthagoreizmus-vezeto alakja volt egy a Korinthosz melletti Phleiuszban puthagoreus kozossegre emlekezteto tarsasagnak-kb. kr. e. 470-385, Szokratesz kortarsa

-“a termeszet a kozmoszban hatartalanokbol es hatarokbol van osszehangolva”-ez a dolgok principiuma,bar nem ad errol bovebb magyarazatot.Ala vannak vetve a harmonianak, vagyis az egymashoz igazodas folyamatanak.Barnes szerint a hatarolok alakzatok (elsosorban geometriai alakzatok ), a hatartalanok pedig anyagok (pl. rez, on, olaj stb.)-bar ez az arisztoteleszi gondolat nem valoszinu.Puthagoreus szamelmelet: a hatarolok paratlan szamok, a hatartalanok paros szamok->ezekbol pedig szarmaznak az abrak, ld. lentebb-“minden ismert dolog rendelkezik szammal”-valszeg arra gondolt hogyha a dolgok nem megszamlalhato, akkor sem elgondolhatok sem megimserhetok nem lehetnenek-emberi tudasra vonatkozo szkepticizmus (ld. Xenophanesz, Herakleitosz:”az emberi alkat nem rendelkezik igaz itelettel, az isteni ellenben rendelkezik vele”).egy dolog amit tudhatunk a dolgok valosagos letezesrol(melyet az eleaiakhoz igazodva, Philolaosz oroknek tart), az az, hogy olyannak kell lennie,ami gondoskodik az altalunk simert idobeli dolgok letezesehez szukseges feltetelekrol.

Arisztoteli tajekoztatas a puthagoreus tanatasrol-szamon es annak princpiuman a paroson es a paratlanon van a hangsuly-itt a harmoniat zenei aranyok alkotjak,szemben fontebb a hatarolt es hatartalan egymashoz igazodasa-a szamok es dolgok puthagoreus azonositasanak legfobb funkcioja:szimbolikusan kifejezni az elrendezest.a kulonbozo

14

indokok alapjan kivalasztott konkret szamok konkret dolgok lenyegenek kifejezesere hasznalatosak.ezaltal valik leetsegesse az osszes dolog rendezettsegenek megnyilvanulasa abban, hogy minden ilyen szam egy rendezett sor tagja(1-tol 10-ig.10 magaba foglalja es tokeletesse teszi az osszes tobbit)-utana meg Arisztotelesz-kevesbe egyetertoleg-azt allitja, hogy szamukra a szamok azonosak a dolgokkal(-ennek nem valoszinu, hogy hitelt kell adni)-ahhoz nem ferhet viszont ketseg, hogy az V. sz.-tol kezdve lenyeges szerepuk volt a matematika fejlodeseben(teves a felfogas mely szerint a gorog matematikat a puthagoreusok alkottak meg teves,-a ioniai gorogok fektettek le a geometria alapjait.)-megegsyzer:a hatartalan a paros “ o nyujtja ugyanis a dolgoknak a hatartalansagot, ha bezarjak es lehataroljak a pratlannal.Ennek jele az is, ami a szamokkal tortenik.Ha ugyanis a gnomonokat allitunk egyszer az egy kore…”

1. Abra minden rakovetkezo szam a hozzaadott szam a paratlan szamok soranak kovetkezo tagjat adja meg.2. Abra hasonlokeppen tunteti fel a paros szamokat.Am amig az elso abra minden egyes hozzaadas utan ugyanaz az alak marad (ti. Negyzet) addig a 2. Abra eseteben ellenkezoleg, minden egyes hozzadas utan megvaltozik a hosszusaganak es magassaganak aranya,-az uniformitasra hivatkozva kapcsolatot teremt a paratlan es hatarolt kozott ill a vegtelen valtozatossagra hivatkozva a paros es hatartalan kozott (ez meg nem magyarazza meg, miert indokolja a apros a dolgok hatartalansagat ill. , hogy mit jelent a paratlannal valo bezarasa es lehatarolasa.)-lehet hogy egy ksielret volt arra, hgoy mind a hatarolt-hataratalant mind a paros-paratlan principiumkent alkalmazzak

Kozmogonia-“mihelyt az egy ossze lett allitva….., azon nyomban a hatartalan legkozelebbi reszeit a hatar magahoz vonta es lehatrolta”-“az elso osszehangolt dolgot, az Egyet amely a gomb kozepen van, tuzhelynek hivjak”-az uresseg felbukkanasa(ld. Anaxagorasz)Csillagaszat:-kozeppontban a tuz van(nem egyenlo a Nappal), korulotte kering a Fold es az Ellenfold(-hogy meglegyen a tizes szam)-a nappal es az ejszaka magyarazasa.Ennek a nezetnek a mozagtorugoi Arisztotelesz szerint a tizes szam, a tuz es az a gondolat, hogy a Fold tul jelentektelen ahhoz, hogy a kozpontban helyezkedjen el.-a zeneharmoniat megprobaltak a csillagokra vonatkoztatni:szerintuk ezek mozgasa harmoniat eredmenyez, mert hangjuk osszhangban van egymassal.-azert nem halljuk mert mar megszoktukLelekrol-a lelek valamifele harmonia, ugyanis a harmonia az ellentetek kevereke es a test ellentetekbol all ossze-a lelek allando mozgasa miatt halhatatlan (ugyanis hasonlatos az isteni termeszetu testekre: Hold, Nap, csillagok, melyek

15

szinten allandoan folytonos mozgasban vannak).Alkmaion szerint: ”egy orokos mozgassal onmagat mozgato termeszet”Abbol a premisszabol indulhatott ki, hogy egyedul az elolenyek mozognak maguktol, ez pedig a leleknek koszonheto.Marpedig ha ez a lelek lenyege, akkor sohasem hagyhat fel a mozgassal es igy sohasem szunhet meg elni.(Platont is valszeg ez inspiralta)-magyarazat a reinkarnaciora: “az emberek azert pusztulnak el, mert nem kepesek a kezdetet a veghez kapcsolni”-az a mod, ahogyan az egitestek folytatjak szakadatlan mozgasukat (azaz a korforgas ismetlodese reven), szamunkra elerhetetlen mert nem tudjuk visszaforditani az oregedes folyamatat egyazon testben(oregbol nem mehetunk at csecsemobe)->a halhatatlan leleknek at kell esnie egy testi halalon majd uj testbe inkarnalodik.Etika-az ember termeszetenel fogva olyan, hogy nem marad eletben, ha valaki nem urakodik folotte-az egesz elet isten kovetesere van berendezve(o a kiraly, mi az alattvalok)-az emberek az istenek tulajdonai,ok viselnek gondot rank

az V. szazadi puthagoreusok (mindenek elott, de nem kizarolag:Philolaosz) mar elvontabb es reszletesebb magyarazatot adnak a puthagoreus hagyomanykbol eredo metafizikai es kozmologiai temakrol-hittek, hogy a harmonia fogalma kulcsot kinal valamennyi filozofia valamennyi teruletere

ION VALASZ-parmenideszi filozofia meghatarozta az V. szazadi ion filozofiat, amely egyuttal a preszokratikus spekulaciok utolso stadiuma volt->megprobaltak valaszt adni a jozan esznek a kornyezo vilagba vetett hitet ert radikalis parmenideszi kritikajara-valamennyien figyelembe vettek az egyik eleai kanont:ami van, nem johetett letre abbol, ami nincs

Klazomenai Anaxagorasz-azt kerte, halala napjara iskolaszunettel emlekezzenek meg-kb. Kr. e. 500-428 (499-427)-behozta Athenba a termeszet spekulativ vizsgalatat

-konyvenek bevezetojeben szelsosegen reagal az eleai monizmusra: “nem volt es nem lesz, mivel most van minden egyutt,egy, folytonosz”-Parmenidesz <->Aaxagorasz szerint a vilag a kesobbiekben kialakulo egyed dolgok osszessegenek egyetemes keverekebol keletkezett(“minden dolog egyutt VOLT”).igy o is kikeruli a kelekezes-pusztulas dolgot, minden osszekeveredik es szetvalik.-ez megtovabb viszi a pluralizmust

-valasza Zenonnak:Anaxagorasz semmifele paradoxon jelleget nem talal a vegtelen oszthatosaggal kapcsolatban(ellenben az

atomistakkal):nincs okunk attol tartani, hogyha az osztasnak nincs vegso tagja, abbol a tagok osszegenek vegtelen nagysaga kovetkezik:“A kicsinynek nincs legkisebb resze, hanem mindig van egy meg kisebb (mert lehetetleneg, hogy ami van, ne legyen).Hasonlokeppen a nagynal is mindig van nagyobb.Es ez szamossagban egyenlo a kicsinnyel, hiszen onmagaval valo viszonyaban mnden dolog nagy is meg kicsiny is”

“Ha sok dolog van,akkor eppen annyinak kell lennie, ahanynak van, sem tobbnek, sem kevesebbnek”-Zenon kovetkeztetese pedig elveti Anaxagorasz meggyozodeset, miszerint valosag koratlan szamu dologbol all.->Anaxagorasz szerint abbol, hogy a dolgok nem tobben es nem kevesebben vannak, mint amennyien meg nem kovetkezik az, hogy szamuk korlatos

16

Esz-“a tobbiek mindenbol rendelkeznek egy resszel, de az Esz vegtelen es ontorvenyu es nincs osszekeveredve semmivel sem, hanem egymaga onmagaban van.”-de jelen van “ott ahol minden mas is, a korulforgoban es az osszetevodott, illetve szetvalt dolgokban”-az osszekeveredes akadalyozna ot az uralkodasban-az empedokleszi Szeretet-Viszalyt az egyetlen intelektualis mozgatoerovel helyettesitette(ezzel is eleget teve a parmenideszi kovetelmenynek miszerint kell legyen valami mozgato ok)-es is egy elvont principium: “mindenrol minden ismerettel rendelkezik es a legerosebb;…valahany dolognak lelke van…, az esz uralkodik”-o az oka a kozmikus korforgasnak(amely egyre terjed)->a szetvalasnak(de semmi sem valik szet teljesen), o rendezte be, hogy “milyennek keszultek lenni” a dolgok->az elkulonules mint a kozmoszt kialakito folyamat-->megint egy testetlen entitas, de itt is van testi kiterjedes mint az elodoknel-az Esz hatasgyakorlasa kozvetlenne valt a forgas beinditasa utan es ez kozmogoniajanak kifejtese soran csak megjobban fokozodik majd-Philolaoszhoz es a kesobbi atomistakhoz hasonloan dualista.ti. esz es anyag dualizmusa ( az Esz tiszta es egyetlen-az anyag vegtelen es keverek)

-“mivel a kicsinynek es a nagynak a reszei szamunkra nezve egyenloek, igy minden dolog benne van mindenben.”-“magok”.egy csesze kaveben viz, cukor es bab-kave kivonat keveredik ugy ossze, hogy az homogennek tunik.Ennek ellenere mi megvagyunk gyozodve, hogy minden cseppje meglehetosen kulonallo elemi molekularis strukturak sokasagat tartalmazza.Ezzel szemben Anaxagorasz a vegtelen oszthatosag elvevel szembeni elkotelezettsege miatt tagadna, hogy lehetseges volna ilyen elemeket megragadni.+szerinte a kaveban minden letezo szubsztancia es ellentet “resz”-ben vagy reszaranyosan megvan benne-hogyan vehette kezdetet a kozmologia, ha a dolgok eredeti allapotaban a valosag valamennyi szubsztancia es ellentet tokeletesen egynemu keverekebol allt?-kellene egy kulonallo entitas ami alapjaul szolgalhatna a differencialodasnak-ez volt valszeg a “mag”(mag az amibol a nagyobb dolgok kifejlodnek…)->a “mag”-ok vegtelen szamu principiumok +az ellentetek egymasbol keletkeznek(fekete-feher)->igy a magban is jelen vannak+ Arisztotelesz: “De a dolgok-mondjak-kulonboznek egymastol, es mas-mas neveket viselnek aszerint, hogy a hatartalan sok osszetevo kverekeben mi az, ami szamossag szerint tulsulyba kerul.””Hogyan lehetne haj abbol, ami nem haj es hus abbol, ami nem hus?”->a termeszeti szubsztanciaknak is jelen kell lenniuk minden idoben egymasbanAnaxagorasz szerint, Empedoklesznek azzal, hogy pl. a csontot a negy elem keverekebol szarmaztatja, nem sikerult kikuszobolnie azt, hogy valami uj keletkezzek (amennyiben semmibol nem johet letre valami)->ezert mondja azt hogy minden dologban eleve minden benne van, ami csak belole fog majd kialakulnies ez nem csak az eredeti keverkrer ervenyes,hanem annak minden osszetevo “magjaban” is kell lennie “reszeknek”.igy lesz az ember taplalo buzabol hus, csont stbstb.->a taplalkozas problemaja megoldva!-Cornford:nem tul okonomikus egy dolog(mert akkor van benne gyemant,arany, arzen stb) de ezt valasztotta, ahelyett a hosszadalmas es lehetetlen munka helyett hogy leirja mibol mi lehet…

Kozmogonia kezdetek:-a negy vilaganyag itt is jelen van de elveszti elsodleges szerepet-a nehez az orveny kozeppontja fele torekszik es forditva.+az azonos fajtaju dolgok egymas fele igyekeznek(Anaximandrosz)->“a suru nedves es hideg es a sotet ott gyulekeztek ossze, ahol most a fold van”-azaz a magokban ezek az ellentetek voltak tulsulyban-“nehez testek az also helyeket, konnyuek pedig a folsoket foglaljak el”

17

-elsokent levego meg az aither valtak le (ertsd hideg-meleg)-innen johet az anaximandroszi kozmologia:eloszor a levego (mely az aither ellentete) felhove tomorul->viz valik le->vizbol fold->abbol meg ko.”a kovek azonban meginkabb kifele torekszenek, mint a viz”-ld. lentebbA vilagrendezes utan az ellentetek elvegeztek feladatukat es a szubsztanciak jutnak nagyobb szerephez.

-mint majd az atomistak, o is azzal szembesult, hogy magyarazatot kellett talalnia a vilag keletkezesere annelkul, hogy barminek, ami valosagosan letezik keletkezest vagy valtozas tulajdonitana

Reszteruletre vonatkozo tanitasok-“es hogy az embereknek nepes varosaik es megmuvelt foldjeik vannak, epp ugy, mint nalunk; es Napjuk is van, meg Holdjuk meg minden egyeb, mint nalunk”-a kerdes nyitott marad, hogy Anaxagorasz ezt hogyan is gondolta-“a Nap oltja a Holdba a fenyesseget”-“a Nap, a Hold es az osszes csillagok izzo ko, amelyet az aither korforgasa hordoz korul”-“a Hold a nap alatt van”,”a Hold foldbol van, siksago es szakadekok vannak a felszinen”-“a csillagok meleget azert nem erekeljuk, mert olyan messzi tavolsagra vannak a Foldtol”-“a Hold fogyatkozasat az okozza, hogy bearnyekolja ot a Fold, neha pedig a Hold alatti testek, a Nap fogyatkozasat pedig az, hogy ujholdkor a Hold bearnyekolja”

-“az allatok kezdetben a nedvessegben keletkeztek, ezt kovetoen pedig egymasbol”(Anaximandrosz)+a magok az esovel kerulnek a Foldre-szembehelyezkedik Empedoklesz erzekeleselmeletevel, szerint a kulonbozoek erzekelik egymast.-“…mert hasonlo a hasonlotol nem szenved el hatast”,”egy hasonlokeppen meleg, illetve hideg targy nem melegit fel, illetve nem hut le, ha kozelunkbe kerul….es az edest, illetve a fanyart sem onmaguk reven ismerjuk meg, hanem a meleggel a hideget…”->szerinte a kulonbozo erzekelese a kulonboo altal egyfajta eszrevetlen fajdalom-erzekeink megmutatjak azt, mely “reszek” vannak egy-egy dolgob belul tulsulyban, arra mar nem alkalmasak, hogy az osszes tobbi reszt is felfedjek.

Atheni Arhelaosz-Anaxagorasz tanitvanya, Szokratesz mestere bar teljesitmenye tanitvanyahoz es mesterehez kepest is csekely-megvilagitja azt a helyzetet, amelybe egy eredeti kozmologia kidolgozasa soran a legnagyobbak kivetelevel valamennyi kesei termeszetfilozofus belekerult

-kozmogoniaja hasonlo a Anaxagorehoz nehany kivetellel:-az Esz itt nem tiszta, hanem keverek->valszeg elveszti teremto erejet is-a mozgas kezdemenyezoje a hideg-meleg automatikus elvalasa-a meleg mozog a hideg pedig nyugalomban van;a viz a “hidegbol”, annak “a meleggel” valo kolcsonhatasa reven

olvadt ki(tehat a “hideg” valszeg jeg, a meleg meg tuz) es amikor kozepre folyt ott elegett letrehozva a foldet es a levegot.Lenyeges elem tehat a meleg mozgekonysaga es a hideg mozdulatlansaga ill. Kettejuk kolcsonhatasa

-zoogoniajaban visszater az anaximandroszi:”a Nap hatasara aprolgo nedvesbol keletkeznek” gondolathoz

atvette Anaximandrosztol a biologiai elmeletet es a meleg es hideg elsod;egessenek gondolatat Anaximenesztol a levego surusodenek, riktulasanak tanat

Empedoklesztol a negy elem tanat

Szamoszi Melisszosz-V. szazad

18

Melisszoszi dedukcio:-Parmenideszhez hasonloan a leteessel velejaro tulajdonsagok dedukciojat Melisszosz is annak bizonyitasaval kezdi, hogy ha valami letezik, az nem johetett letre.“Ami volt, az mindig is volt es mindig is lesz.Ha ugyanis keletkezett volna, akkor keletkezese elott szuksegkeppen semmi volt.Marpedig ha semmi volt, soha nem johet letre barmi is a semmibol.”-a pusztulas elleni bizonyitas persze hianyzikmig Parmenidesz nem teljesen tisztazot modon arra a konkluziora jut, hogy ami van, az soha nem volt es nem lesz, hanem orok jelenben letezik, ezt Melisszosz elutasitja:o helyben hagyja a”volt” s “lesz” igeidoketHatartalan-foltetelezi, ha egy dolog keletkezne akkor volna egy olyan resze, amely idoben elsokent jonne eltre(pl. szele) es volna egy masik resze amely idoben utolsokent jonne letre es terbeli elhelyezkedeseben mintegy hatul van(pl. hatso szele).de mivel letrejoves nem kezdodhet es fejezodhet be, a dolgok hatartalanok (idobeli hatartalansagot osszekapcsolta a terbelivel)->Arisztotelesz:”vilagos, hogy Melisszosz hibasan ervel”-Egy-jobb erv mint parmenidesze-“mert ha hatartalan volna,akkor egy volna, hiszen ha ketto volna, nem lehetne hatartalan, hanem egymast hatarolnak.”Homogen:”mivel egy, ezert mindenfele hasonlo’ ha ugyanis hasonlotlan volna, akkor tobb leven, mar nem egy volna hanem sok”Valtozatlan:”hiszen ha masvalamive lesz, szuksegszeru, hogy ami van, ne legyen hasonlo, hanem ami korabban volt, elpsztuljon es letrejojjon, ami nincs.”+Fajdalmat sem erez:”egy fajdalmat erzo dolog ugyanis nem letezhetne mindig; tovabba nem lehet egyenlo ereju az egeszsegessel; nem is lehetne hasonlo, ha fajdalom erne, mert fajdalma valami belole kivalo vagy hozzaadodo dolog reven volna, s akkor mar nem volna hasonlo.Az egeszseges nem kepes a fajdalomra, mert akkor elpusztulna ami van, es letrejonne ami nincs.”-talan azert foglalkozott ennyit ezzel, hgoy egy xenophaneszi istent hangsulyozzonMozdulatlan: ”es semmi sem ures.Ami ugyanis ures, az semmi; ami pedig semmi, az bzonyara nem letezhet. Es nem is mozog.Nem tudna ugyanis semerre sem utat engedni, hiszen telitett.”->megfogalmazza a termeszetfilozofia egyik klasszikus gondolatat: az uresseg elofeltetele a mozgasnak.->tagadja a suru-ritka letezeset, ugyanis a ritka az az, ami uresebb a surunel-az uresseg semmi gondolatat majd Leukipposz is atveszi

A jozan esz cafolata:“Ha sok volna, akko azoknak ugyanolyannak kellene lenniuk, mint amilyennek ez az egeyt mondtam. Mert ha van fold, viz, levego, tuz es vas meg arany, s ha az egyik eleven, a masik holt,s ha a dolgok feketek es feherek illtve mindazok, amit csak az emberek gaznak mondanak rola-ha mindez igy van, es mi heleysen latunk es hallunk, akkor mnden egyes dolog olyan kell, hogy legyen, amilyennek elsore eldontottuk, es nem alakul at es nem valik masmilyenne, hanem minden egyes dolog mindig ugyanolyan, mint amilyen.Marmost azt mondjuk ugyan, helyesen latunk, hallunk es ertunk, es megis ugy veljuk, a meleg hidegge, a hideg melegge valik, a kemeny laggya, a lagy kemennye, es az eleven meghl es a nem elevenbol keletkezik; es ugy veljuk, mindezek masmilyenne valknak, es amik voltak, semmiben sem hasonlitanak arra, amik most.A vas, amely kemeny, ujjunk erintesere elkopik- s ugyanis az arany, a ko, es mindaz, amirol azt gondoljuk, igen erosek- a vizbol pedig fold lesz es ko. Marmost mindez nem egyezik egymassal. Azt mondjuk ugyanis, sok dolog letezik, melyek orokke fennallnak es megvan a maguk formaja es ereje, es megis azt kepzeljuk, valamennyien masmilyenne valnak es atalakulnak a mindenkor latott allapotukbol. Nyilvanvalo tehat, hgoy nem heleysen latjuk es nem is helyesen veljuk azt, hogy sokan vannak: nem alakulnak at, ha igazan leteznenk, hanem minden dolog olyan volna, amilyennek veljuk. Hiszen semmi sem erosebb mint az igazi valosag. De ha atalakult, akkor ami van, elpusztult, es ami nincs, letreott. Igy azutan ha sok dolog volna, ezeknek ugyanolyan termeszetueknek kellene lenniuk, mint az egynek.”-ha az emberek valosagosnak hiszik azokat a dolgokat(fontebb) amiket Melisszosz folsorol, akkor az azert van, mert hitelt

19

adnak erzekeik megbizhatosaganak.De ha elfogadjak a Valtozatlan ervet, akkor egy ellentmondassal kerulnek sembe.->erzekszerveink nem megbizhatoak

nem volt kulonosebben eredeti, am ervelesei lelemenyesek, vilagosak.Az eleai tanitasnak az p nevehez fuzodo valtozata az, amire az atomistak valaszolnak

Atomistak:Miletoszi Leukipposz es Abderai Demokritosz (idsebb kortarsa Protagorasz)-Leukkiposz ad valaszt az eleai nezetekre es majd ohozza csatlakozik Demokritosz(-o kulonosen szerette az epsiztemologiai temakat)-Demokritosz kb. 460-370

-az erzekszereveink nyujtotta evidenciat az eleai metafizikaval igyekszik osszeegyetetnia)-feltetelezi hogy letezik a nemletezo(=uresseg)->szamot lehet adni a mozgasrol -“…a letezo semmivel sem letezik inkabb, mint a nemletezo, minyhogy az ures sem <letezik kevesbe>, mint a test.” -a letezo ellenben “nem egy, hanem vegtelen sokasagu, melyek tomegeik kicsinysege miatt lathatatlanok”b)-elutasitja Zenon kiserletet, amellyek a sokasag tagjairol kimutatja, hogy vegtelenul oszthatok:“mert az igazan egybol nem johet letre sokasag, sem az igazi sokasagbol egyseg: ez lehetetlen”->tehat megtagadja az oszhatosagot.(Demokritosz lehetseges, hogy a dilemma masik oldalan helyezkedett el vmilyen szinten:van oszthatosag,de az veget er mihelyt eler az oszthatatlan nagysagokhoz: az atomokhoz)

-lehetseges hogy Melisszosz konkluziojara tamaszkodik:”Igy azutan ha sok dolog volna, ezeknek ugyanolyan termeszetunek kell lenniuk, mint az egynek”-valszeg egyetertett azzal is, hogy:az erzekszerveink megteveszto ismeretekkel szolgalnak a sokasag termeszeterol, mind azzal a konkluziojaval, mely szerint ha kell lennie sokasagnak, akkor annak minden tagjaszuksegkeppen olyan, mint a melisszoszi egy letezo.+ az atomokat felruhazza a telitettseggel,belso valtozas hianyaval es afajdalommentesseggel isSzkepticizmus-erzekszerveink megbizhatoan szamolnak be arrol hogy sok dolog letezik es azok mozgasban vannak de rengeteg dolog csak velekedes lehet.Demokritosz fejtett ki atfogo kritikat az erzekek megbizhatatlansagarol,de Protagorasszal szemben (-szerinte minden jelenseg igaz, de csak megtapasztalojanak viszonylataban.”minden dolognak merteke az ember”), nem volt hajlando foladni az objektiv igazsag gondolatat.-amellett dontott, hogy egyik nezet sem igaz.“ezek egyike sem az igazsagnak, hanem csak a velekedesnek megfeleloen jelenik meg: tenyleges dolgokban meglevo igazsag az, hogy vannak atomok es van uresseg”-az erzekek csak az atomok es az uresseg elmeletet tamasztjak ala (“fattyu”), az ertelmem keresztuli megismeres a “torvenyes”

Atomok es az uresseg-a principiumok tehat hatartalan szamossaguak es nincs reszuk az uressegbol (“a folosztas ugyanis, a testekben levo uresseg miatt kovetkezik be)-valosagot annak tulajdonitanak ami test jellegu es szilard, ez azonos a telitettel?-az atomok meretei valtozoak, de lathatatlanul kicsinyek.(-Demokritosz szerint vannak nagy atomok is,csak a ternek a mi vilagmindensegunktol tavol eso reszein)

-az alakvaltozast az erzeki jelensegek vegetelen valtozatossaganak magyarazatara vezettek be:”ugyanaz a dolog osszetetel valtozasai reven ellentetesen jelenik meg az egyik es a masik ember szamar, es megvaltozik ha egy kicsiny dolog is hozzakeveredik, s ezen az egyetlen valtozas reven teljesen maskent jelenik meg.Hiszen a tragedia es a komedia is ugyanazon netukbol epul fel”

20

Ezek a hatartalan uressegben vannak szetszorodva,szamukra es alakjukra nezve hatartalanok.-ha vegtelen az ami az egbolton kivul van, akkor a test is vegtelen es ha a test is vegtelen akkor a vilagok is szamtalanok

-alakjuk es elrendezesuk szerint kulonboznek egymastol, a targyak (vagyis az atom-osszetetelek) minden “minosegi” kulonbsege ennelfogva kizarolag mennyisegi es elhelyezkedesbeli kulonbsegeken alapul.-az uresseg azonos a nemletezovel megis megadatik neki az egzisztencia?

-azzal ervelhettek, hogy, ha valamely helyet semmi sem foglalja el, az az “uresseg”, ami ezt a helyet elfoglalja, amennyiben semmi, akkor nem letezik,de amennyiben helyet foglal el letezik.->az uresseg nem “ter” vagy “hely” hanem valamifele negativ szubsztancia

Vilagok kialakulasa-az elso stadiumban az atomok nagy csoportja elszigetelodik(nagysag es nem alak!)-“hasonlo a hasonlohoz” elv-masodik stadiumban orvenyt alkotnak, a szuksegszeruseg folytan (-ez idezi elo az atomok utkozeseit es egyesuleseit.-> minden tagy s minden esemeny az utkozesek e kolcsonhatasok lancolatanak az eredmenye, valamint az abban resztvevo atomok alakjanak es sajatos mozgasanak fuggvenye).Ennek kovetkezteben a hasonlo atomok egymas fele kozelednekNagyben emlekeztet Anaxagoraszra, ott az Esz inditja el az orvenyt es igy kerulnek egymas kozelebe a hasonlo reszecskek, hogy testeket alkossanak-A nagyobb atomok kozepre tomorulnek, a kisebbek kivulre szorulnak-egyfajta hartya vagy kopeny veszi korul az egeszet (vagy a kisebb atomok alkotjak vagy a kepzodmenybol lokodik ki)-mas atomok erintkezesbe kerulnek a forgo massza szeleivel es bekerulnek a hartyan belulre.nemelyikuk folizzik a korforgas sebessegetol es igy beloluk jonnek letre az egitestek-a kozepen maradt atomokbol jon letre a Fold-nekik a Fold lapos volt es valszeg Del fele lejtett

-mivel szamtalan atom es vegtelen uresseg letezik, semmi sem indokolja, hogy csakis egyetlen ilyenforma vilag alakulhasson ki.->szamtalan szuleto es pusztulo vilag letezik

“Kulonos volna, ha egy nagy mezon egyetlen kalasz teremne, s ha egy vilag volna a hatartalanban”-Metrodorosz

Atomok viselkedese-mivel telitettek igy sulyuk meretukkel aranyosan novekszik (kerdes hogy egy orvenymentes terbe miben is all a suly, hisz ott nem fejezheto ki lefele valo torekveskent)-sem Demokritosz sem Leukipposz nem szamol be az atomok eredeti mozgasarol, vagyis arrol a mozgasrol ami okozza az osszeutkozeseket.Valszeg az eredti mozgas soran egyetlen atom sem torekedett arra, hogy inkabb az egyik, semmint a masik iranyba haladjon.Majd ezt kovetoen, az osszeukozesek miatt, hamar kialakult egy masodlagos mozgasAz utkozes osszefonodast (ha az atomok alakja megegyezik-osszeillik) vagy szetszorodast eredmenyezhet.+Epikurosz rezgese, amely osszetett testekbe zart atomok mozgasa-a gomb alaku atom:a tuzt es e lelket felepito atomok-kerdes, hogy a lelek atomok hogyan kepesek osszefonodni? (-herakleitosz tuz-lelke?)Erzekeles es gondolkodas-ha minden uressegbol es atomokbol all, akkor szuksegszeu, hogy az erzekeles valamennyi fajtaja erintes vagy tapintas formajakent tortenjen-az elme a lelek-atomok koncentracioja.Erzekelesre olyankor kerul sor amkor a lelek- vagy elme-atomokat kivulrol erkezo, veluk egybeillo atomok mozgasba hozzak

-Leukipposz atvette az empedokleszi elmeletet (kiaramlasok) -Demokritos nezete az, hogy a pupillan keletkezo vizualis kepmast a latot targy, illetve a megfigyelo altal egyarant kibcsajtott kiaramlasok egyutt eredmenyezik;a levegoben osszetalalkozva tomor lenyomatot alkotnak->ez kerul be a

21

pupillaba-masok az atomok kulonbozo meretevel, alakjaval magyarazzak az erzekelest

Etika-A derult kedelyallapot-biztosabb dolog a joszerecse kedezeseit visszautasitani es megmaradni a termeszetes kepessegeink hatarain belul (am ezeket a hatarokat is lehet tagitani.pl ha nem tudsz uszni uszolecket veszel.-nem egy minden elsopro moralis tekintely a “termeszet”)-derult kedelyallapotra ugy tehet szert az ember, ha a mertekletes oromallapotba el, amely ekruli a kivanas es a kielegules tulzasait-az elegedettseg megszerzesenek erdekeben a roszabb sorban elok helyzetet kell viszonyitasi alapnak venni-a torveny csak akkor jotekony, ha az emberek onszantukbol engedelmeskednek eki.Kulsodleges kenyszer onmagaban nem kepes megakadalyozni a “titkon elkovetett vetket”-aki megszerzi a derult kedelyallapotot polgartarsai szamara is kisebb fenyegetest jelent->moralis figyelmunket befele iranyitja (pl. mint Szokratesz).De ez a fele “gondolkodas a lelekrol” nem azonos az egyetemes igazsagok kutatasaval“Nem marhakban vagy az aranyban van a boldogsag:az emebr jo vagy rossz daimonjainak lakhelye a lelek”

Anaxagorasz es az atomistak ugyanazzal a problemavla kerultek szembe:magyarazatot kellett adjanak a vilag eredetere annelkul, hogy a sokasagot egy eredendo egysegbol vezetne le, es anelkul, hogy barminek, ami valosagosan letezik keletkezest vagy valtozast tulajdonitanaanyag es kiterjedes vegtelenul oszthato<->oszthatatlan minimumokszubsztanciak eleve adott vegtelen valtozatossaga<->szubsztanciak osszessege teljesen homogen

az atomista tanitas tobb ertelemben is koronaja a gorog filozofia Platon elotti fejlodesenek:-beteljeiti a ion mterilis monizmus vegcceljat, hogy szetvagja az eleai erveles gordiuszi csomojat-sokat vett at nemcsak Parmenidesz, Zenon es Melisszosz filozofiajabol, hanem Empedoklesz es Anaxagorsz pluralista rendszerebol is.-de megsem eklektikus filozofia.Lenyegileg uj gondoaltokon alapult, amelyek Epikurosz es Lucretius kozvetitesevel meg Platon es Arisztotelesz utan is jelento serepet jatszodtak a gorog gondolkodasban-vegsosorona modern atomelmeletnek is lenduletet adott.

Apolloniai Diogenesz-besorolhato a miletoszi hagyomanyba-akme: 440-430 (tehat kb. 480-470 es meghalt 425)-korabbi rendszerek elemeit epitokovekkent hasznalta a vila egy egyseges elmeletehez.Herakleitosz, Anaxagorasz, Leukipposz,

Monizmus, levego, ertelem-Diogenesz szembehelyezkedve Empedoklesz es Anaxagorasz pluralista elmetevel, a monizmust allitja vissza, mondvan, hogy teljesen es lenyeguknel fogva kulonbozo szubsztanciak kozot nem joehtne letre semmifele kolcsonhatas( azaz “egymas hasznara lenni” es “egymas karara lenni”)

Empedokleszbol indulhatott ki es az o csont es hus keletkezesere adott receptjebol-elfogadja, hogy dolgok abba pusztulnak bele, amibol keletkeznek+az anaxagoraszi elv (minden keletkezes keverede es minden pusztulas szetvalas) szukitett valtozatat alkalmazza, azaz a keverek elemei azonos fajtaba tartoznak.-Az alapveto szubszatncia isteni ertelmez tartalmaz, amely minden dolgot a legjobb fele terel (teleologiai meggyozodes):a vilag es a reszei a leheto legjobb modon vannak berendeze az isteni ertelem altal.

22

-Foltetelezesere azert van szukseg, mert egyebkent a dolgok szamara lehetetlen lenne, hogy fol legyenek osztva, ki legyenek merve(= Herakleitosz Logosza mely minden termeszeti valtozas merteket orzi)de ugyanakkor azt az anaximandroszi gondolatot fejleszti tovabb, mely szerint a termeszeti kolcsonhatasokat az igazsagossak termeszeti torvenye kormanyozza

-Herakleitosznal a tuz nem annyira a kormanyzas altal tart rendet, mindinkabb azaltal, hogy minden egyes onallo dologban egyarant testet olt, s ezzel vezeti ra arra, hogy szabalyszeru vagy mertek-megszabta modon viselkedjek.Diogenesznel ellenben minden termeszeti esemeny, az alapveto szubszatciaban rejlo ertelem mukodesenek eredmenye.Itt tehat szo sem lehet anomaliakrol es azok ellensulyozasarol.-a levego:ertelem, elet ->az anyag alapformaja.isteni termeszetu,

-mert az elolenyek azaltal elnek, hogy levegot lelegeznek amely egyarant elet-principium es ertelem(vo. Herakleitosz).

-az elet a lelegzettel hagyja el a testet (Anaximenesz lelegzet-levego kapcsolata)-abszolut minden dolognak resze van a levegoben (Anaxagorasznal a Esz csak elolenyekben van jelen)-minden dolog levegobol all, de az elettelen es az elo vilag kozti hatarvonalat azt huzza meg, hogy a meleg levego csak nemely doglokban talalhato (elokben).-az elolenyek kozott levo kulonbseg magyarazata a levego homeresekletenek, szarazsaganak, mozgasanak es egyeb “izek es szinek” fuggvenyeben .-ugyanigy a lelek levego differencia specificaja a mersekelt meleg es a megallapithatatlan homersekleti valtozasok fuggvenyeben valtozik az ertelem, eletmod, eszleles stb-az ertelem meleg levego, melegebb a legkornek (amely foltehetoleg viz halmazallapotahz kozelito levego) de hidegebb a Nap koruli legnel.

Termeszetfilozofiai tanitasai-kozmogoniaja nem egyedi(Anaxagorasztol az orvenyt megindito szubsztancia gondolata,miletosziaktol a kozeputt megsurusudo Fold,a ritkabb anyag a szelekre huzodik->”hasonlo a hasonlohoz” gondolat)-szamtalan vilag (valszeg atomista tipusuak)-az egitestek habko-seruek es izzanak, mert igy kepesek ra, hogy nagyon fenyesek legyenek es athassa oket a tuz-az Aigopotamioban lehullott nagy meteorit kovetkezteben (467), azt gondolta, hogy vannak testek fent, amelyek lathatatlanul keringenek Fiziologia-szaglas:az agy koruli levego keveredik az orron beszivott levegovel.minnel kevesebb a levego a fejben annal jobb a szaglast, ugyanis gyorsabban keveredik-hallas:a fulben levegot megmozgatja a kulso-gyonyor keletkezese:”amikor sok levego keveredik a verrel es konnyuve teszi azt. Am amikor termeszetellenes allapotban van a levego es nem keveredik, akkor megalvad es erotlenebbe illetve surubbe valik, fajdalom ebred”-“A gondolkodas, mint mondottuk, a tiszta es szaraz reven valosul meg.”-verrel keveredo es testet az ereken kerestul athato levego (hasonlo az anaxagoraszi Eszhez: “valamennyi dolog kozul…a legfinomabb es a legtisztabb”.A nedvesseg kioltja az ertelmet (-ez meg Herakleitosz).Hippokratesz morb. Sacr. 16 (DK 64 C 3a)->lesd meg-a talajhoz kozeli levego nedves, nehez, ezert a novenyekben nagyon alacsony fokon van jelen az elet

+Diogenesznek anatomiai/embriologiai irasai is voltak->Empdoklesztol es lkmaiontol kezdve a vilag-egesz szerkezetenek nyitjat az emberi test konnyebben megragadhato felepiteseben kerestek. A vilag es az eleven organizmus kozti parhuzam foltevese mar Anaximenesznel is megjelent.Az o sejtese gondolatilag Herakleitosznal kerult osszegzesre:valamennyi dolognak, az embernek es az egesz vilagnak a Logosza vagy berendezese lenyegileg azonos.

Joggal allithato hogy Diogenesszel es Demokritosszal, akik-ha egyaltalan barmennyivel is-csak kevessel voltak idosebbek Szokatesznal, a preszokratikus korszak veget er.A kr. elotti V. szazad masodik feleben kulonosen a peloponesszoszi haboru

23

idoszakaban, valamint az erett Szokratesz es a szofistak hatasara a regi kozmologiai megkozeletis-amely elsodlegesen a kulvilagnak mint egesznek a magayrazatat tuzte ki celul, s ezen belul az embert csak esetileg vette szemugyre- fokozatosan atadja a helyet a filozofi emberkozpontu megkozelitesenek; ez utobbiban az ember tanulmanyozasa mar nem alarendelt tema tobbe, hanem minden vizsgalodas kiindulopontja.Ezt az iranyvaltast reszben tarsadalmi tenyezok hatarozzak meg, reszben pedig, mint ez vilagosnak kitunt, magan a preszokratikus filozofian beluli tendenciak termeke.

24