Posttraumás felső végtagsérülések (distalis radius törések ... · A fizioterápia alatt...
Transcript of Posttraumás felső végtagsérülések (distalis radius törések ... · A fizioterápia alatt...
Miskolci Egyetem
Egészségügyi Kar
Posttraumás felső végtagsérülések (distalis radius törések)
fizioterápiája
csak gyógytorna, gyógytorna és lézer kezelés összehasonlítása
Lénárt Miklósné Hajdu Anett
Pongrácz Márta 2010
Dr. Oláh Csaba Zsolt
2
Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretném megköszönni a segítségét, türelmét Lénárt Miklósné tanárnőnek,
Pongrácz Márta gyógytornásznak, és Dr. Oláh Csaba Zsolt idegsebész-
neuroradiológus adjunctusnak.
Köszönöm, hogy szakmai felkészültségükkel és odaadásukkal hozzájárultak a
dolgozatom elkészítéséhez.
Szeretnék még köszönetet mondani a Megyei Kórház Traumatológiai Osztályán, a
Vasgyári Kórház Önálló Fiziotherápiás Osztályán és a Mezőkövesdi Mozgásszervi
Rehabilitációs Központban dolgozó gyógytornászoknak, akik szintén segítséget
nyújtottak a dolgozat elkészüléséhez.
3
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés ................................................................................................................ 6
2. Szakirodalmi áttekintés ........................................................................................... 8
2.1. A lézerfényről általában ................................................................................... 8
2.1.1. A lézerfény legfontosabb tulajdonságai ..................................................... 8
2.2. Lézertípusok ..................................................................................................... 8
2.2.1. Fényt előállító anyag szerint ...................................................................... 8
2.2.2. A fénykibocsátás időbeli formája szerint ................................................... 9
2.2.3. Teljesítmény és veszélyességi fokozatok szerint ....................................... 9
2.2.4. Gyógyászati alkalmazás ........................................................................... 10
2.3.1. A lézersugár biológiai hatásai .................................................................. 11
2.3.2. A lézersugár klinikai hatásai .................................................................... 11
2.3.3. A lézersugár kölcsönhatása a felülettel és behatolási mélysége .............. 11
2.4. A csukló anatómiája ....................................................................................... 11
2.4.1. Radius/orsócsont ...................................................................................... 12
2.4.2. Kéztőcsontok ............................................................................................ 12
2.4.3. A csuklóízület/ articulatio radiocarpea .................................................... 13
2.4.4. A csuklóízület mozgásai .......................................................................... 13
2.4.5. A csuklóízületre ható izmok..................................................................... 14
2.5. Radius törés formái és ellátásuk ..................................................................... 14
2.5.1. A törés kezelése ........................................................................................ 15
2.5.2. Törés után kialakult szövődmények ......................................................... 15
2.5.3. Törés után a gyógytornász feladata .......................................................... 16
3. Anyag és módszer ................................................................................................. 17
4
3.1. A vizsgálatban szereplő beteganyag leírása ................................................... 17
3.2. Kezelés és vizsgálat leírása ............................................................................ 17
3.2.1. Gyógytorna ............................................................................................... 18
3.2.2. Segédeszközök ......................................................................................... 19
3.2.3. Kiegészítő lézer terápia ............................................................................ 19
3.2.4. A kezelés további menete......................................................................... 20
4. Eredmények .......................................................................................................... 22
4.1.1. Radial-deviatios mozgásról készített mérések eredményeinek
összehasonlítása a két csoport között ................................................................. 22
4.1.2. Ulnar-deviatios mozgásról készített mérések eredményeinek
összehasonlítása a két csoport között ................................................................. 25
4.1.3. Dorsal-flexios mozgásról készített mérések eredményeinek összehasonlítása
a két csoport között ............................................................................................ 28
4.1.4. Volar-flexios mozgásról készített mérések eredményeinek összehasonlítása
a két csoport között ............................................................................................ 31
4.1.5. Vizuál Analóg Skálán mért értékek összehasonlítása a két csoport között
............................................................................................................................ 34
4.2.1. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek radial-deviatios értékeinek
összehasonlítása ................................................................................................. 37
4.2.2. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek ulnar-deviatios értékeinek
összehasonlítása ................................................................................................. 39
4.2.3. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek dorsal-flexios értékeinek
összehasonlítása ................................................................................................. 41
4.2.4. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek volar-flexios értékeinek
összehasonlítása ................................................................................................. 43
4.2.5. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek Vizuál Analóg Skálán mért
értékeknek összehasonlítása ............................................................................... 45
4.3. A kérdőívből kiemelt kérdések szemléltetése ................................................ 47
5
4.3.1.A kérdőívben szereplő 1. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és
kontrollcsoportot összehasonlítva. ..................................................................... 47
4.3.2. A kérdőívben szereplő 2. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és
kontrollcsoportot összehasonlítva. ..................................................................... 49
4.3.3. A kérdőívben szereplő 3. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és
kontrollcsoportot összehasonlítva. ..................................................................... 50
4.3.4. A kérdőívben szereplő 3/b;c;d kérdések jellemzése a lézer és kontrollcsoport
esetében. ............................................................................................................. 52
4.3.5. A kérdőívben szereplő 4/ a, b kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és
kontrollcsoportot összehasonlítva. ..................................................................... 53
4.3.6. A kérdőívben szereplő 6. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és
kontrollcsoportot összehasonlítva. ..................................................................... 54
4.3.7. A kérdőívben szereplő 8/f. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és
kontrollcsoportot összehasonlítva. ..................................................................... 54
4.3.8. A kérdőívben szereplő 10/c. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és
kontrollcsoportot összehasonlítva. ..................................................................... 55
5. Megbeszélés .......................................................................................................... 57
5.1. Diszkusszió ..................................................................................................... 57
5.2. A feltett hipotézisek megválaszolása.............................................................. 57
6. Összefoglalás ........................................................................................................ 59
7. Irodalomjegyzék ................................................................................................... 60
8. Mellékletek ........................................................................................................... 61
6
1. Bevezetés
Dolgozatomban a posttraumás felső végtagsérülések, pontosabban a distalis radius
törések fizioterápiájáról lesz szó. A fizioterápia alatt értem a gyógytornát, illetve a
lézerkezelést. Napjainkban az orvostudomány számos területén alkalmazzák a lézer
sugár jótékony hatását, mint például bőrgyógyászati-, idegrendszeri
megbetegedéseknél, fül-orr gégészeti elváltozásoknál és a vázizomrendszer traumás,
illetve degeneratív megbetegedései esetén is.
Az érdeklődésem középpontjában tehát az állt, hogy a lézer sugár alkalmazása a
gyógytorna mellett mennyiben tud többet nyújtani, mint a magában alkalmazott
gyógytorna. Vizsgálataim során összehasonlításra került két csoport. Az
összehasonlítás alapfeltétele volt, hogy mind két csoport kapjon gyógytornakezelést,
és az egyik pluszban lézeres kezelést is. Természetesen, a gyógytorna
nélkülözhetetlen fizioterápiás eszköze a törést követő rehabilitációnak, mivel mozgás
nélkül a fájdalom és duzzanat következtében egyébként is beszűkült fiziológiás
mozgástartományok lecsökkennek. Mivel a lézer fénynek számos jótékony hatása
ismert ezek: ödéma csökkentés, fájdalomcsillapítás, mikrocirkuláció növelése
immunrendszer stimulálása és sejttranszport fokozása, mindezért egyre több beteg kap
orvosi beutalót lézeres kezelésre.
A vizsgálatok során elkészített mérések eredményeinek segítségével szeretném
igazolni a feltett hipotéziseimet. A mérések hitelesek, ízületi szögmérő segítségével
végeztem őket, ezek alapján biztos következtetéseket tudtam levonni, arra
vonatkozóan, hogy a lézerkezelést is kapott csoport miben másabb, mint a másik
csoport. A fájdalom változását is lemértem Vizuál Analóg Skála segítségével, mely
szintén szemlélteti az eltéréseket. A vizsgálatom fő kérdése a mozgásterjedelem
változása és a fájdalom csökkenése a két csoportot összehasonlítva. A vizsgálatban
résztvevők kérdőívet is kitöltöttek, melyben kérdések szerepeltek az általános
állapotra, a funkcióváltozásra, és a pszichés állapotra vonatkozóan. A jobb
7
szemléltetés érdekében, fotókat is készítettem, meghatározott helyzetekben, mely
segítségével szintén lehet következtetéseket levonni.
A dolgozatomban a lézeres csoporton belül kétféle típusú lézer készüléket (KLS és
MLS lézer) is összehasonlítok, melyek között a különbség a lézer fény felületet ért
mértékében mutatkozik meg, mivel, az egyik pont lézer, tehát adott pontokat világít
meg, a másik viszont egy nagyobb kiterjedésű összefüggő területet világít meg.
A vizsgálatok előtt a következő hipotéziseket fogalmaztam meg:
1. Feltételezem, hogy a distalis radius törés utáni gyógytornakezelést lézer terápiával
kiegészítve gyorsabb javulást várhatunk.
2. Feltételezem, hogy amikor csak gyógytornakezelést alkalmazunk, hamarabb
kialakulhat szövődmény.
3. Feltételezem, hogy a nagyobb teljesítményű és nagyobb felületre kiterjedő MLS
lézer még jobban meggyorsítja gyógyulást.
4. Feltételezem, hogy a mozgásterjedelem változása azonos idő alatt pozitív
funkcióváltozást ér el az MLS lézer hatására, mint a KLS lézer hatására.
5. Feltételezem, hogy gyógytorna nélkül, csak lézerkezeléssel a gyógyulási folyamat
lelassul, illetve szövődmények kialakulhatnak.
A kutatási eredményeket előre vetítve beigazolódott az, hogy a mozgásterjedelem
nagymértékben növekedett a gyógytornát lézerkezeléssel kiegészítve, illetve a
fájdalom, ödéma is lecsökkent, és funkciójavulás is észrevehető.
Ez a kutatás tanulságos volt számomra, mert az eredmények magukért beszélnek,
melyeket a megfelelő részben be is fogok mutatni.
8
2. Szakirodalmi áttekintés
2.1. A lézerfényről általában
A lézer sugár a fény egyik fajtája, a fény pedig elektromágneses sugárzás. Az
elektromágneses sugárzás széles spektrumú, ide tartozik a rádióhullám, a
röntgensugár, de a fény ezen belül abba a tartományba tartozik, melyet az emberi szem
érzékel. A fény hullámtermészetű, hullámhosszal rendelkezik, melyet mikronban
mérünk. A látható fény tartománya 0,4-0,7 mikron szakaszra esik.
2.1.1. A lézerfény legfontosabb tulajdonságai
monokromatikus, azaz pontosan azonos a lézernyalábban terjedő fényrészecskék
hullámhossza.
koherens, azaz, azonos fázisban rezegnek a hullámok,
jól polarizált, azaz pontosan meghatározott a hullámban rezgő elektromos tér iránya,
optikai eszközökkel könnyen irányítható, behatárolt nyalábban terjed.
A lézerfény legfontosabb tulajdonsága, hogy a részecskéi nagyon pontosan azonos
fázisban vannak (ez a koherencia). Ez a tulajdonság teszi lehetővé, hogy a lézerfényt
széles körben lehessen alkalmazni.
2.2. Lézertípusok
2.2.1. Fényt előállító anyag szerint
9
Gázlézerek: ezeknek sugárzó anyaga gáz halmazállapotú. Ezek közül legismertebbek
a hélium-neon gázkeveréket tartalmazó gázlézerek, mind iskolai használatban,
gyógyászatban és kutatásokban is alkalmaznak. Könnyen előállíthatók.
Argon-ion gázlézert alkalmaznak a szemészet területén.
Operáló lézerként a gyógyászatban a széndioxid lézert alkalmazzák, de az ipari
alkalmazása is jelentős.
Folyadék halmazállapotú aktív anyagot tartalmazó lézerek
Ezek valamilyen oldószerben oldott festékek festékanyagok felhasználását jelentik.
Nagyon drágák és nem túl elterjedtek.
Szilárd test lézerek
Aktív közegként valamilyen kristályos anyagot tartalmaznak. Ilyen: a rubin lézer, ez
volt a legelső, ma viszont a legelterjedtebb a neodímium-yag lézer, lehet alkalmazni
bioregulációs kezeléseknél, viszont nagyobb teljesítménynél, megfelelő technikával
operálásra is használható.
Félvezető/ dióda lézerek
Aktív anyaga egy félvezető. Ezekben félvezetőből készült lámpácskák LED-ek
vannak, sok háztartási cikkben előfordul, korlátlan élettartamúak és kisméretűek.
2.2.2. A fénykibocsátás időbeli formája szerint
Folyamatosan működő lézerek
Ezek a bejuttatott energia hatására egy folyamatos elektromágneses nyalábot, látható,
vagy nem látható fénysugarat bocsátanak ki. Alkalmazható az iparban, orvosi,
kísérleti-kutatási eszközök formájában is.
Impulzus lézerek
Egy- egy rövid időtartam alatt képesek nagy energia mennyiség kibocsátására.
Pillanatnyi teljesítményük nagy, átlagteljesítményük nem olyan nagy.
2.2.3. Teljesítmény és veszélyességi fokozatok szerint
10
1. osztályú veszélyességi fokba tartozók: kb. 0,5 mW-nál kisebb teljesítményű lézerek
(ezek még az emberi szembe jutva sem okoznak károsodást).
2. osztályú veszélyességi fokba tartoznak: ezek fényteljesítménye:0,5-1mW
teljesítményűek, ekkor még elegendő az emberi reakció (fej elmozdítása, szem
becsukása) ahhoz, hogy ne legyen károsodás szembe sugárzás esetén.
3A. osztályú lézerek:1-5mW teljesítményűek: 5mW teljesítménynél, ha jó a reflexe az
embernek, még megakadályozható a károsodás, e felett azonban nem.
3B. osztályú lézerek: 5mW feletti teljesítményűek. Ez égési sérüléseket okozhat,
operációnál alkalmazzák, de gyógyászati-terápiás célból korlátozottan alkalmazható.
2.2.4. Gyógyászati alkalmazás
Kemény és lágy lézerről is beszélhetünk a gyógyászati alkalmazás területén:
A kemény/hard lézereket orvosi műtétek esetén alkalmazzák. Ezek nagy
teljesítménnyel bírnak.
A lágy/soft lézereket alkalmazzák a rehabilitáció, gyógyászat során.
A lézerdiódás készülékek fajtái, amit az orvoslás területén alkalmazunk:
- Pointerek/ ceruzalézerek:1-5mw teljesítményű 670 nm hullámhosszon sugárzó lézer,
mely párhuzamos fényű, vagy optika nélküli széttartó nyalábot adnak. Leginkább
mutogató pálcának készülnek, de 3-5 mW-os változataik egyszerűbb kezelésekre is
alkalmasak.
- Kézilézerek: Ezek 5-50mW-os teljesítményűek. Méretük valamivel nagyobb, mint a
ceruzalézereké. Csatlakoztathatók hozzájuk száloptikás feltétek, melyek speciális
kezelésekhez szükségesek, pl. nőgyógyászati, fogorvosi, fül-orr-gégészeti
beavatkozásokhoz és az akupunktúrához is megfelelnek.
- Asztali lézerek: Lényegi különbség az előzőektől csak az, hogy elektronikai
ellátottsággal rendelkeznek. Akkumulátorosak és hálózati adapterrel rendelkeznek. Be
lehet állítani a készüléken az időzített üzemmódot, amikor is a gép kikapcsol, illetve a
teljesítmény is szabályozható.
11
- Kombinált készülékek: A legfejlettebb softlézer típusú készülék. Kétféle sugár van
egybeépítve, egy HeNe lézer és egy infrasugárzó diódalézer. Ezzel a kétféle
lézersugárzással minden softlézeres terápia elvégezhető.
2.3.1. A lézersugár biológiai hatásai
- sejtszaporodás-, sejtregeneráció-, revascularizáció stimulálása, sejtmembrán-transzport
és ATP termelés fokozódik,
- gyulladás csökkentése,
- immunrendszer stimulálása,
- növekvő mikrocirkuláció és fokozódó sejtmembrán transzport.
2.3.2. A lézersugár klinikai hatásai
- oedemacsökkentés,
- fájdalomcsillapítás,
- izomfeszülés csökkentés,
- sebgyógyulás gyorsítása.
2.3.3. A lézersugár kölcsönhatása a felülettel és behatolási mélysége
A lézersugár egy része:
Átmegy, elnyelődik, visszaverődik és szétszóródik. Ezek a folyamatok az anyagok
fényelnyelési tulajdonságaitól függenek. (a gipszen nem tud áthatolni a lézersugár,
ezért nem végzünk a gipszrögzítés alatt lézer terápiát)
A szoftlézerek esetében a piros fény (HeNe lézer, dióda lézer) 5-10 mm-es
mélységben teljesen elnyelődik a szövetekben, de biológiai hatása15-20 mm-es
mélységig is kimutatható. A közel infratartományban működő lézerek fényének
biológiai hatása, 40-60mm-es mélységben is kimutatható.
2.4. A csukló anatómiája
12
Mivel a csuklóízület mozgásaiban részt vesz az alkar, ezért az alkar csontjainak
anatómiáját is szemléltetem.
Az alkart alkotó csontok az ulna és a radius. Hajlított könyöknél, mikor az alkar
supinált helyzetben van (tenyér felfelé néz) a két csont párhuzamos. A hüvelyujj felőli
oldalon a radius, a kisujj felőli oldalon az ulna található. Legfőképpen a radius vesz
rész a csuklóízület alkotásában. A radius distalis vége szélesebb, a proximalis viszont
keskenyebb. Az ulna esetében ez fordított. A két csontot egy kötőszövetes lemez, a
membrana interossea kapcsolja össze.
2.4.1. Radius/orsócsont
Hosszú csöves csont, melynek proximalis fejecsea capitulum radii, mely elkeskenyedő
résszel a collum radii-val megy át a diaphysisbe. A capitulum radii felső kimélyített
része a fovea capituli radii, mely a capitulum humerivel ízesül. A nyak alatt található
elől, ulnarisan a tuberositas radii, melyen a musculus biceps brachii tapad. A radius
distalis része fokozatosan kiszélesedik, és dorso-volaris irányban lapított. A
hüvelykujji oldalon található a processus styloideus radii. Az ulnaris oldalon az ulna
ízesülésére egy kis árok az incisura ulnaris található. A kéztőcsontok felé eső ízületi
felszín kimélyített, ez a facies articulari carpea. Ez az ízületi felszín a radius
hossztengelyével 30 fokos szöget zár be.
2.4.2. Kéztőcsontok
A radius distalis végével ízesülnek a kéztőcsontok (ossa carpi). Ezek apró,
szabálytalan alakú csontok, melyek egy proximalis, és egy distalis sorba rendeződnek.
8 csont vesz rést az alkotásában, mind két sorban 4-4 csont helyezkedik el. A
proximalis sor tagjai ulno-radialis irányban: os pisifome, os triquetrum, os lunatum, os
scaphoideum. Az os pisiforme és az os triquetrum külön ízületet alkot, míg a másik
három csont is, melyeket szalagok kapcsolnak össze, s így a radius felé tojásdad alakú
13
ízületi felszínt alkotnak. A distalis sor tagjai ulno-radialis irányban: os hamatum, os
capitatum, os trapezoideum, os trapezium. Ezt a 4 kis csontot is szalagok fűzik össze.
2.4.3. A csuklóízület/ articulatio radiocarpea
Az ízületi felszínek közül a fejet a proximalsi kéztőcsontsor alkotja az os pisiforme
kivételével. Az ízületi árok pedig a radius distalis vége a facies articularis carpea,
melyhez ulnarisan kapcsolódik egy porclemez a discus articularis. A discus articularis
a kéztőcsontokat és az ulnat választja el egymástól. Az ízületi tok feszes, volarisan és
dorsalisan szalagok (a ligamentum radiocarpeumpalmare és dorsale, valamint a
ligamentum ulnocarpeum palmare) erősítik.
2.4.4. A csuklóízület mozgásai
A csuklóízület kéttengelyű tojás-ízület. Radioulnaris tengely körül jön létre a dorsal-
és volar flexio (extensio, flexio), a dorso-volaris tengely körül, mely e tenyér síkjára
merőleges, pedig a radialis és ulnaris deviatio. Az aktív ízületi mozgás alkalmával,
együttmozgásról beszélünk, mert a radiocarpalis ízületet mozgató izmok áthidalják az
intercarpalis ízületet is, ezért hatásuk mind két ízületben érvényesül. Az ízületi
mozgásoknak a megfeszülő szalagok vetnek gátat. A radiocarpalis elmozdulásra esik a
flexio és ulnaris deviatio míg az intercarpalis ízületre az extensio és radial deviatio. A
flexio (volar flexio) 0-80fok közötti; az extensio (dorsal flexio) 0-70fok terjedelmű.
Radaialis deviatio:0-20fok; ulnaris deviatio:0-30fok terjedelmű.
A csuklóízület szempontjából fontos megemlíteni a canalis carpi-t, mert ezen a kéztő
csatornán kóros folyamatok alakulhatnak ki, ami következtében műtéti eljárás is
indokolt lehet.(pl:carpalis alagút syndróma esetében). A kéztőcsontok tenyéri oldalán
helyezkedik el, egy csontos szalagos csatorna, melyen az ujjak hajlító ina és a nervus
medianus halad keresztül. Az eminentia carpi radialis és ulnaris (két kiemelkedés)
között feszül a ligamentum carpi transversum, mely a csontos kéztőbarázdát (sulcus
carpi) csatornává alakítja (canalis carpi).
14
2.4.5. A csuklóízületre ható izmok
- musculus flexor carpi radialis, mely ered a humerus medialis epicondylusán, és
tapad II.metacarpus basisán, ezt a nervus medianus idegezi be. A kéz flexiojában és
radialis deviatiojában vesz részt.
- musculus palmaris longus, mely ered szintén a humerus medialisepicondylusán, és az
aponeurosis palmarisba sugárzik. Szintén a nervus medianus idegezi be. A kéz
flexiojában és az aponeurosis palmaris megfeszítésében vesz részt.
- musculus flexor carpi ulnaris, mely ered az epicondylus medialison és az ulnán,
tapad az os pisiforme közbeiktatásával az os hamatumon. A nervus ulnaris idegezi be,
a kéz flexiojában és ulnaris deviatiojában vesz részt.
- musculus extensor carpi radialis longus, mely ered a humerus epicondylus lateralisa
felett, és tapad a II. kézközépcsont basisán a kézhát felőli oldalon. A nervus radialis
idegezi be, a kéz extensiojában és radialis deviatiojában vesz részt.
- musculus extensor carpi radialis brevis, mely ered szintén a humerus epicondylus
lateralisán, és tapad a III. kézközépcsont basisának dorsalis oldalán. A nervus radialis
idegezi be, a kéz extensiojában vesz részt.
- musculs extensor carpi ulnais, mely ered a lateralis epicondyluson és az ulnan, tapad
az V. metacarpus csont basisának dorsalis oldalán. A nervus radialis idegezi be, a kéz
ulnaris deviatiojában és dorsalflexiojában vesz részt.
Ezek a legfontosabb izmok, melyek a csukló mozgásaiban szerepet játszanak.
2.5. Radius törés formái és ellátásuk
Az egyik leggyakoribb töréstípusok közé tartozik a radius distalis epiphysisének a
törése. Három féle formáját különítjük el.
1. Extraarticularis (ízületen kívüli) törések
15
Ide tartozik a colles törés, ami az epimetaphysis határán jön létre, nyújtott tenyérre
eséskor. Ebben az esetben a törés haránt, vagy ferde irányú, elmozdulás jöhet létre
dorsalis és radialis irányban dorsalis tengelyeltéréssel, ez a típusos radius törés
(fractura radii in loco typico). A dolgozatomban ezzel a töréstípussal foglalkozom.
Ide tartozik még a Smith-törés, ami flexios típusú törés, palmaris billenéssel, és
kézháti erőbehatásra jön létre.
2. Részleges intraarticularis (ízületen belüli) törések
processus styloideus radii törése, ami előfordulhat a kéztőcsontok ficamával és
törésével.
Barthon-törés, ez extensios, vagy flexios törés, ami ízületbe hatoló és dorsalis, vagy
palmaris elmozdulással jár.
3. Teljes intraarticularis (ízületen belüli) törések: ide a T/Y alakú, illetve romtörések
tartoznak.
Tünetek:
Legjelentősebb tünetek közé tartoznak a fájdalom, duzzanat, és deformáltság. Típusos
törésnél jellegzetes formájú a deformáltság, úgynevezett bajonettállás, melynél a kéz
dorsalis és radialis irányban elmozdult.
2.5.1. A törés kezelése
A törést helyre kell tenni, amit érzéstelenítésben végzünk, ezután felvágott gipszet
helyezünk fel, melyben az ujjak alapízületeinek mozgását lehetővé kell tenni. Néhány
nap elteltével, mikor az oedema lecsökkent, körkörös gipszet helyezünk fel. A
rögzítést 4-6 hétig tartjuk fenn. Darabos törések esetében vállig érő gipszet helyezünk
fel, amit 6-8 hét után vehetünk le. Ha a törés elmozdul, műtéti kezelés kapcsán stabil
belső rögzítést végzünk dróttűzéssel, vagy külső rögzítővel biztosítjuk a reponált
helyzetet.
2.5.2. Törés után kialakult szövődmények
16
1. Ha a törés tengelyeltéréssel gyógyul, a csuklómozgások lényegesen beszűkülhetnek,
létrejöhet az ulna fejecsében subluxatio, ezáltal a pronatioban, supinatioban fájdalmas
mozgásbeszűkülés alakulhat ki.
2. Szintén a tengelyeltérés következtében a nervus medianusban megtöretés jöhet létre,
ami carpalis alagút syndromához vezethet.
3. A musculus extensor pollicis longus inának fedett szakadása. Ha a törés az ín alatt
helyezkedik el, az éles csontfelszín felsértheti, vagy a fellépő nyomásfokozódás miatt
degenerálódik, majd később erős mozdulathatására elszakad.
4. Sudeck dystrophia, mely főként a 40-60 év közötti nőknél fordul elő. A nem
megfelelő kezelés következtében, szoros gipszrögzítés, többszöri helyretétel, és
erőszakos utókezelések okozzák a kialakulását. Tehát, hogy ez ne következzen be,
nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
2.5.3. Törés után a gyógytornász feladata
Mielőtt hozzákezdenénk a kezeléshez, ellenőrizni kell a gipszből kilátszó részeket,
mert ebből következtetni lehet arra, hogy a gipsz megfelelően van e felhelyezve, nincs
elszíneződve, feldagadva a végtag, érez e zsibbadást. Ha mindezekről meggyőződtünk
elkezdhetjük a szabadon lévő ízületek mozgatását. Kialakulhat az ujjak alapízületeiben
az extensios contractura 1-2 hét alatt, ezért a megelőzésre gondot kell fordítani.
Gipszben végezhet a sérült könnyebb munkát is. Fontos figyelmeztetni a beteget arra,
hogy a ne féljen használni az egyébként érintetlen könyök és váll ízületét, illetve
ezeket az ízületeket is tornáztatni kell, mert, ha nem, előfordulhat, hogy adductios
contractura alakul ki a vállízületében. Gipszlevétel után aktív tornát végeztetünk
szárazföldön és langyos vízben is, úgy, hogy a betegnek ne okozzon fájdalmat a torna.
Kerülni kell a forró vizet, az erőltetett, fájdalmas kezelést, a masszázst, mert ez
elősegíti a Sueck-syndroma kialakulását. Elősegíti még a javulást a későbbiekben
alkalmazott jegelés, tens, interferencia, ultrahangkezelés, illetve lézerkezelés, melyek a
későbbiekben már a nagyobb funkciójavulást is elősegítik.
17
3. Anyag és módszer
3.1. A vizsgálatban szereplő beteganyag leírása
A vizsgálat során két csoportot hasonlítottam össze, melyben összesen huszonhatan
vettek részt. 13-13 fő szerepelt mind a két csoportban. Férfiak és nők egyaránt részt
vettek a kutatásban. Életkorukat tekintve 18 és 71 év közöttiek voltak, vegyesen mind
két csoportban közel azonos arányban. A törés típusa, mindenkinél fractura radii in
loco typico volt. Kétféle módon történt a törés kezelése, a csoportok egyik felének
konzervatívan volt rögzítve a helyretétel után a csuklója, a másik felének pedig műtéti
beavatkozásra került sor. (Mindkét csoportban részt vettek konzervatív és operatív
módon kezeltek)
A vizsgálatokhoz a beteganyagot biztosította Miskolcon a Megyei Kórház
Traumatológiai Osztálya, a Vasgyári Kórház Önálló Fiziotherápiás Osztálya és a
mezőkövesdi Mozgásszervi Rehabilitációs Központ.
A felméréseket 2010 júniusában kezdtem és 2010 októberében fejeztem be.
3.2. Kezelés és vizsgálat leírása
Minden beteg 15 kezelést kapott, ami a gyógytornát illetően mindenki, viszont az
egyik csoport lézerkezelést is kapott még a gyógytorna mellé. A kezelés elején az első
gyógytorna után, mindenkinél méréseket végeztem.
Ízületi szögmérő segítségével lemértem a csukló mozgásterjedelmét. Mind a radial-
deviatiot, ulnar-deviatiot, dorsal-flexiot és volar-flexiot is felmértem, hogy egy
kiindulási képet kapjak a csukló mozgásterjedelméről.
Ezután egy kérdőívet töltettem ki, melyben rákérdeztem a beteg általános egészségi –
lelki állapotára, hogy a törés miatt előfordult-e a munkavégzés és egyéb mindennapi
tevékenységének csökkentése, illetve, hogy a fájdalom miben zavarta, akadályozta
munkájában.
18
A beteget megkértem, hogy egy vizuál analóg skálán, jelölje be a fájdalmának a
mértékét, erősségét.
Ezt követően fényképet készítettem a csuklóról bizonyos helyzetekben. Pontosan
beállított, mindenkinél egyforma helyzetet vettem fel. Mindkét alkart könyökben 90
fokban behajlítva párhuzamosan helyeztem az asztalra, majd beállítottam a helyzeteket
(radial-ulnar deviatioba; dorsal-volar flexioba), és ezekben a helyzetekben készítettem
el a fényképet, amiken szemléltetésképpen jól látszik az egymás mellett elhelyezkedő
egészséges és törött csukló közötti különbség és így, ellenőrizni lehet a bekövetkezett
változást.
3.2.1. Gyógytorna
A gyógytornát mindenkinél egyénre szabottan végeztem, a különböző a fájdalomtűrő
képességek miatt, amit az időjárás és egyéb állapotok is befolyásolnak, ezért ezt
mindig figyelembe vettem a kezelések során, nehogy szövődmény alakuljon ki.
Azoknál a betegeknél, akiknek műtéti beavatkozásra volt szükségük, a tornát
megelőzően hegmasszázst is alkalmaztam, a heg lazítására. Az első gyógytorna,
alkalmával tájékozódtam a beteg állapotáról, a csuklót illetően, és fájdalom határig
vezetett aktív tornát illetve aktív tornát végeztettem. A vezetett aktív tornában
szerepelt PNF technika, melyet az izom erősödése és a koordináció javulása érdekében
alkalmaztam.
A PNF technikákból a következőket választottam
Hold-relax technika: a mozgáspálya növelésére, az izomzat lazítására, ezt a technikát
óvatosan alkalmaztam, mivel Én adok ellenállást és a betegnek, amit meg kell tartania,
úgyhogy figyeltem, az ellenállás mértékére, hogy a fájdalom határon belül maradjak.
Contract-relax technika: a mozgáspálya növelésére, illetve az izomaktivitás fokozására
használtam ezt a technikát. Az elmozdulással járó technikát szintén óvatosan
alkalmaztam, mert az ellenállásomnak itt sem volt szabad nagynak lennie, nehogy
valamilyen traumát okozzak.
19
Postizometrikus relaxáció: ez a technika, mivel az aktív és passzív sztrecsing keveréke
szintén kiválóan alkalmas volt a rögzítés, fájdalom, ödéma következtében kialakult
kontraktúrás izmok lazítására. A technika végén egyelőre még kíméletesebb passzív
nyújtást alkalmaztam.
A tornába beépítettem önállóan végrehajtandó gyakorlatokat, melyeket a beteg saját
izomerejével végzett, és ezekben a feladatokban az ép végtag is dolgozott,
motivációként, hogy a beteg képet kapjon arról, hogy hol tart az érintett oldal az éphez
képest.
3.2.2. Segédeszközök
Segédeszközöket is használtam, melyek a funkció javulásában segítettek. Ilyen
segédeszköz volt az ujj extensor erősítő, illetve az ujj flexor erősítő, melynek a
gyengébbik változatát alkalmaztam a kezelés elején. Használtam még a flexor erősítő
szitát, ebből is a gyengébb, zöld-sárga változatot, mellyel erősítettem az ujj flexorokat,
dorsal-volar flexorokat, a radial-ulnar deviatiot végző izmokat és a pro-supinatiot
végző izmokat is. A szorító erő fokozására alkalmaztam szivacslabdát.
3.2.3. Kiegészítő lézer terápia
A gyógytorna után kapták meg a lézerkezelést azok a betegek, akik a lézeres csoportba
tartoztak. A 13 főből 10 beteg az asztali lézerek közül az MLS típusú lézerrel volt
kezelve, melynek sugárzása egy nagyobb felületre terjed ki, és különböző
hullámhosszúságú lézersugárzás szinkronizálásán alapszik. A maradék 3 beteg, KLS
típusú lézerrel volt kezelve, melyhez lézer zuhany volt csatlakoztatva, amiben 6
lézerdióda van, amely nem összefüggően világítja meg a felületet, hanem a 6 pontnak
megfelelően. Tehát a két gép között a sugárzási felület nagyságában és
programozhatóságában van különbség, mivel az MLS lézer esetében a különböző
tünetekre, syndromákra külön programok szerkeszthetők, míg a másik esetben ez nem
lehetséges. Annak érdekében, hogy a kéttípusú lézert is össze tudjam hasonlítani, hogy
20
van e különbség a két típus között, készítettem még három-három főből álló csoportot,
mely csoportok tagjai közül hárman MLS lézerrel, hárman KLS lézerrel voltak
kezelve.
3.2.4. A kezelés további menete
A következő kezelések alkalmával is ugyan ezt az irányvonalat vittem tovább, változás
az ellenállás fokozásában, és az ismétlési szám növelésében volt. Ahogy a beteg
állapota engedte, fokozatosan építettem be a nehezebben kivitelezhető gyakorlatokat
is, illetve a segédeszközök közül is beépítettem fokozatosan az erősebb változatot. Az
ujj flexor erősítő szitának bevezettem a piros-kék változatát, mely erősebb, mint a
sárga-zöld.
A tízedik kezelés alkalmával, egy újabb felmérést végeztem, melyben szintén
lemértem a mozgáspályát ízületi szögmérő segítségével, kitöltettem a kérdőívet, amit
az első kezelés alkalmával is, egy vizuál analóg skálát, a fájdalom mértékének az
ellenőrzésére, végül újabb képeket készítettem a csuklóról a beállított helyzetekben.
A további kezelések alkalmával is változtattam a gyakorlatok nehézségén, ismét
növeltem az ismétlési számot, az ellenállás mértékét. Bevezettem a thera-band
szalaggal végzett gyakorlatokat, a zöld színű szalag segítségével színesítettem a
mozgásprogramot. Mikor erősödött a beteg izomereje, nehezítettem az ellenálláson és
a szalag erősségén, úgy, hogy több rétegben hajtottam össze a szalagot, így nagyobb
izomerővel kellett dolgoznia a betegnek. Természetesen, az idősebb, vagy nehezebben
gyógyuló, kevésbé motivált betegeknél, nem lehetett olyan nagymértékben előre
haladni az ellenállás változtatásával és az ismétlési szám fokozásával, illetve a
segédeszközt sem nehezítettem annyira, de úgy próbáltam összeállítani a feladatokat,
hogy a beteg saját állapotukhoz képest javulást érjenek el. Akik viszont nagymértékű
javulást mutattak, azoknál segédeszközként 0.5; 1; 1.5 kg-os súlyt is a kezükbe tudtam
adni. Kiegészítésként a napi fél óra torna mellé házi feladatként tanácsoltam a
foglalkozáson megtanult feladatok gyakorlását, minél többszöri ismétlését.
21
Az utolsó alkalommal (15. kezelés) ahogy az eddigiek során, szintén a torna után
végeztem el a felméréseket. Minden felmérést a mozgásterjedelmet illetően
elvégeztem az ízületi szögmérő segítségével, a kérdőívet kitöltettem, a vizuál analóg
skálán bejelöltetem a beteg szerint a fájdalmának a mértékét, végül a fényképeket is
elkészítettem, minden helyzetben, ahogy az előző mérések alkalmával történt. Ekkor a
beteg megtekinthette az általa kitöltött kérdőíveket, vizuál analóg skálákat, és képeket,
hogy láthassa, milyen állapotot ért el a kezelés elejétől a végéig.
Természetesen, a betegekről semmilyen személyes adatot nem használtam fel a
dolgozat készítése kapcsán, és a fotók készítését is úgy végeztem, hogy a beteg
arcának kihagyásával, a vizsgálandó területet lehessen látni a képen úgy, hogy senkit
se lehessen felismerni rajta.
(A kétféle típusú MLS és KLS típusú lézerről készített képek, és néhány fénykép a
betegek mozgásterjedelmének változásáról a 8. számú mellékletben megtalálható).
22
4. Eredmények
4.1.1. Radial-deviatios mozgásról készített mérések eredményeinek
összehasonlítása a két csoport között
1. ábra: Lézerkezelésben is részesült csoport radial-deviatiojának változása.
Az ábra x tengelye jelöli a 13 beteget, az y tengelye, pedig a mozgásterjedelmet,
fokértékben mutatja.
Konrollcsoport radial-deviatio értékei
0
5
10
15
20
25
30
35
Ica
K. A
ttila
Em
ese
Arie
lla
I. Já
nosn
é
T.Gyö
rgyn
é
B. I
stvá
n
Cs.
Sán
dor
P. A
ttila Im
re
S.Józ
sefn
é
H. L
ászló
H. A
nita
S. A
ndrá
sné
X
Y
1. mérés
3. mérés
23
2. ábra: A kontroll csoport, azaz akik csak gyógytornában részesültek radial-
deviatiojának változását mutatja a diagram.
Az x tengely a 13 beteget, az y tengely pedig a mozgásterjedelmet, fokokban
szemlélteti.
Radial-deviatio változások értékei
név I. mérés III. mérés százalékban + értékben +
B. Katalin 10 30 200,00% 20
S. Józsefné 6 18 200,00% 12
Antalné V.
Katalin 18 20 11,11% 2
V. Lászlóné 10 16 60,00% 6
Sárika néni 17,5 30 71,43% 12,5
O. Tamás 30 32 6,67% 2
D. Attila 45 45 0,00% 0
B. Kálmánné 15 19 26,67% 4
P. György 2 18 800,00% 16
T. Istvánné 0 19 0,00% 19
B. Jenőné 20 22 10,00% 2
Dr. J. Orsolya 13 17 30,77% 4
K. Sándorné 0 13 0,00% 13
átlagban 108,97% 9
3. ábra: Ez a táblázat a lézeres csoport radial-deviatios értékeit mutatja százalék és
fokértékben az első és harmadik mérés alkalmával.
Radial-deviatio változások értékei
név
I.
mérés
III.
mérés
százalékban
+
értékben
+
Ica 20 25 25,00% 5
24
K. Attila 30 32 6,67% 2
Emese 17 29 70,59% 12
Ariella 25 30 20,00% 5
I. Jánosné 5 15 200,00% 10
T.Györgyné 0 15 0,00% 15
B. István 9 20 122,22% 11
Cs. Sándor 0 20 0,00% 20
P. Attila
Imre 5 15 200,00% 10
S.Józsefné 5 15 200,00% 10
H. László 12 20 66,67% 8
H. Anita 5 20 300,00% 15
S.
Andrásné 8 16 100,00% 8
átlagban 100,86% 10
4. ábra: Ez a táblázat a kontrollcsoport radial-deviatios értékeit mutatja százalék és
fokértékben az első és harmadik mérés alkalmával.
Mint kiderül a táblázatokból, hogy a lézeres csoport eredményei értékben átlagosan 9
fokot javultak, ami százalékértékben 108,97%-os javulást jelent átlagban, szemben a
kontrollcsoporttal, akik nem kaptak lézerkezelést, fokértékben ugyan 10 az átlagos
javulás, de ebben az esetben ez átlag 100,86%-os javulást jelent. A lézer kiegészítő
terápia ebben az esetben 8,11%-kal növelte a radial-deviatios mozgást a csuklóban.
25
4.1.2. Ulnar-deviatios mozgásról készített mérések eredményeinek
összehasonlítása a két csoport között
5. ábra: Lézerkezelésben is részesült csoport ulnar-deviatiojának változása az első és
harmadik mérés alkalmával.
Az x tengely mutatja a 13 embert, illetve a hozzájuk tartozó első és utolsó alkalmat,
míg az y tengely a mozgásterjedelmet mutatja fokértékben.
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
Y
B. K
atal
in
S. J
ózse
fné
Ant
alné
V. K
atal
inV. L
ászlón
é Sár
ika
néni
O. T
amás
D. A
ttila
B. K
álm
ánné
P. G
yörg
yT.
Istv
ánné
B. J
enőn
éDr.
J. O
rsol
yaK. S
ándo
rné
X
Uln.dev. értékek változása
1. mérés
3. mérés
26
6. ábra:
A kontroll csoport, azaz akik csak gyógytornában részesültek ulnar-deviatiojának
változását mutatja a diagram.
Az x tengely mutatja a 13 beteget, és a két mérést, az y tengely pedig az ulnar-deviatio
fokértékét ábrázolja.
Ulnar-deviatio változások értékei
név I. mérés III. mérés százalékban + értékben +
B. Katalin 9 20 122,22% 11
S. Józsefné 4 27 575,00% 23
Antalné V.
Katalin 30 40 33,33% 10
V. Lászlóné 12 20 66,67% 8
Sárika néni 15 32 113,33% 17
O. Tamás 20 30 50,00% 10
D. Attila 20 45 125,00% 25
B. Kálmánné 18 30 66,67% 12
P. György 10 30 200,00% 20
T. Istvánné 29 35 20,69% 6
Kontrollcsoport ulnar-deviatio értékei
0
5
10
15
20
25
30
35
40
Ica
K. A
ttila
Em
ese
Arie
lla
I. Já
nosn
é
T.Gyö
rgyn
é
B. I
stvá
n
Cs.
Sán
dor
P. A
ttila Im
re
S.Józ
sefn
é
H. L
ászló
H. A
nita
S. A
ndrá
sné
X
Y
1. mérés
3. mérés
27
B. Jenőné 30 35 16,67% 5
Dr. J. Orsolya 0 25 0,00% 25
K. Sándorné 0 32 0,00% 32
átlagban 106,89% 16
7. ábra: A lézeres csoport ulnar-deviatiojának változását mutatja százalék és
fokértékben, az első és harmadik mérés alkalmával.
Ulnar-deviatio változások értékei
név
I.
mérés
III.
mérés
százalékban
+
értékben
+
Ica 15 30 100,00% 15
K. Attila 25 35 40,00% 10
Emese 20 30 50,00% 10
Ariella 20 38 90,00% 18
I. Jánosné 0 22 0,00% 22
T.Györgyné 0 30 0,00% 30
B. István 5 20 300,00% 15
Cs. Sándor 20 30 50,00% 10
P. Attila
Imre 3 25 733,33% 22
S.Józsefné 12 25 108,33% 13
H. László 20 30 50,00% 10
H. Anita 2 25 1150,00% 23
S.
Andrásné 10 20 100,00% 10
átlagban 213,21% 16
8. ábra: A kontrollcsoport ulnar-deviatiojának változását mutatja százalék és
fokértékben, az első és harmadik mérés alkalmával.
28
Látszik, hogy mind a két esetben az értéket tekintve egyaránt 16-16 az átlagos javulás.
A százalékot tekintve viszont a lézeres csoportnál ez 106,89%-ot jelent, a
kontrollcsoportnál 213,21% az átlagos javulás. Tehát ebben az esetben a különbség az
átlagos százalékot tekintve, 106,32%. A kontroll csoportban, ebben az esetben
ennyivel jobb eredmény született.
4.1.3. Dorsal-flexios mozgásról készített mérések eredményeinek
összehasonlítása a két csoport között
9. ábra: Lézerkezelésben is részesült csoport dorsal-flexiojának változása az első és
harmadik mérés alkalmával.
Az x tengely mutatja a 13 beteget, az y tengely a dorsal-flexio fokértékeinek változását
mutatja a mérések során.
29
10. ábra: A kontrollcsoport dorsal-flexiojának változása az első és harmadik mérés
alkalmával.
Az x tengely jelöli a fokértékeket, az y tengely, pedig a 13 embert.
Dorsal-flexio változások értékei
név I. mérés III. mérés százalékban + értékben +
B. Katalin 44 57 29,55% 13
S. Józsefné 5 43 760,00% 38
Antalné V.
Katalin 30 57 90,00% 27
V. Lászlóné 41 49 19,51% 8
Sárika néni 52 75 44,23% 23
O. Tamás 35 45 28,57% 10
D. Attila 50 60 20,00% 10
B. Kálmánné 25 40 60,00% 15
P. György 0 38 0,00% 38
T. Istvánné 38 68 78,95% 30
B. Jenőné 43 52 20,93% 9
Kontrol csoport dorsal-flexio értékei
0
10
20
30
40
50
60
70
80
Ica
K. A
ttila
Em
ese
Arie
lla
I. Já
nosn
é
T.Gyö
rgyn
é
B. I
stvá
n
Cs.
Sán
dor
P. A
ttila Im
re
S.Józ
sefn
é
H. L
ászló
H. A
nita
S. A
ndrá
sné
X
Y
1. mérés
3. mérés
30
Dr. J. Orsolya 0 16 0,00% 16
K. Sándorné 0 40 0,00% 40
átlagban 88,60% 21
11. ábra: Ez a táblázat a lézeres csoport dorsal-flexios értékeinek változását
szemlélteti, az első és harmadik mérés alkalmával, százalék és fokértékben.
Dorsal-flexio változások értékei
név
I.
mérés
III.
mérés
százalékban
+
értékben
+
Ica 20 35 75,00% 15
K. Attila 50 75 50,00% 25
Emese 30 49 63,33% 19
Ariella 40 60 50,00% 20
I. Jánosné 0 20 0,00% 20
T.Györgyné 5 30 500,00% 25
B. István 30 46 53,33% 16
Cs. Sándor 30 45 50,00% 15
P. Attila
Imre 0 38 0,00% 38
S.Józsefné 20 38 90,00% 18
H. László 40 45 12,50% 5
H. Anita 30 45 50,00% 15
S.
Andrásné 35 45 28,57% 10
átlagban 78,67% 19
12. ábra: Ez a táblázat a kontrollcsoport dorsal-flexios mozgásterjedelmének változását
mutatja az első és harmadik mérés alkalmával, százalék és fokértékben.
31
A lézerkezelést is kapottak esetében a fokértékbeli javulás átlagosan 21 fok, ami
88,60%-ot jelent átlagosan. A kontrollcsoport esetében átlagban 19 fok a javulás, ami
78,67%-os átlagos javulást jelent az első mérésekhez képest. Tehát a lézerkezelést is
kapottaknál 9,93%-al többet segített a kiegészítő terápia.
4.1.4. Volar-flexios mozgásról készített mérések eredményeinek
összehasonlítása a két csoport között
13. ábra: Ez a diagram mutatja a lézerkezelésben is részesült csoport volar-flexiojának
a változását az első és utolsó mérés alkalmával.
Az x tengely mutatja, a 13 embert, illetve az első és utolsó mérést, míg az y tengely
mutatja a volar-flexio fokértékbeli változását.
Lézercsoport volar-flexio értékei
0102030405060708090
100
B. K
atalin
S. J
ózsef
né
Ant
alné
V. K
atalin
V. L
ászlóné
Sár
ika
néni
O. T
amás
D. A
ttila
B. K
álm
ánné
P. G
yörg
y
T. Istvá
nné
B. J
enőné
Dr.
J. O
rsolya
K. S
ándo
rné
X
Y
1. mérés
3. mérés
32
14. ábra: A kontrollcsoport volar-flexios értékeit ábrázolja az első és harmadik mérés
alkalmával.
Az x tengely mutatja a 13 embert, az y tengely pedig a volar-flexio értékeit fokokban.
A két vonaldiagram jól szemlélteti a változásokat az egyes embereknél a két mérés
alkalmával.
Volar-flexio változások értékei
név I. mérés III. mérés százalékban + értékben +
B. Katalin 23 34 47,83% 11
S. Józsefné 10 52 420,00% 42
Antalné V.
Katalin 21 60 185,71% 39
V. Lászlóné 35 50 42,86% 15
Sárika néni 70 84 20,00% 14
O. Tamás 40 70 75,00% 30
D. Attila 55 90 63,64% 35
B. Kálmánné 12 34 183,33% 22
P. György 30 46 53,33% 16
T. Istvánné 0 40 0,00% 40
Kontrollcsoport volar-flexio értékei
0102030405060708090
100
Ica
K. A
ttila
Em
ese
Arie
lla
I. Já
nosn
é
T.Gyö
rgyn
é
B. I
stvá
n
Cs.
Sán
dor
P. A
ttila Im
re
S.Józ
sefn
é
H. L
ászló
H. A
nita
S. A
ndrá
sné
X
Y
1. mérés
3. mérés
33
B. Jenőné 32 45 40,63% 13
Dr. J. Orsolya 17 57 235,29% 40
K. Sándorné 2 40 1900,00% 38
átlagban 251,36% 27
15. ábra: A táblázat a lézerkezelést is kapott csoport volar-flexios
mozgásterjedelmének a változásait mutatja, százalék és fokértékben, az első és
harmadik mérés alkalmával.
Volar-flexio változások értékei
név
I.
mérés
III.
mérés
százalékban
+
értékben
+
Ica 30 40 33,33% 10
K. Attila 50 80 60,00% 30
Emese 33 55 66,67% 22
Ariella 50 90 80,00% 40
I. Jánosné 15 36 140,00% 21
T.Györgyné 2 22 1000,00% 20
B. István 15 22 46,67% 7
Cs. Sándor 0 18 0,00% 18
P. Attila
Imre 5 20 300,00% 15
S.Józsefné 10 25 150,00% 15
H. László 28 33 17,86% 5
H. Anita 40 48 20,00% 8
S.
Andrásné 30 40 33,33% 10
átlagban 149,84% 17
34
16. ábra: A kontrollcsoport volar-flexios értékeit mutatja a táblázat, az első és utolsó
mérést összehasonlítva, százalék és fokértékben.
Jól látszik, hogy a kiegészítő lézer terápiás csoportnál a volar-flexio átlagosan 27 fokot
javult, ami 251,36%-ot jelent átlagosan. A csak gyógytornában részesültek esetében
pedig a volar-flexio átlagosan 17 fokot javult, ami 149,84%-os javulást jelent. Ebben
az esetben a kiegészítő lézerkezelést kapott csoport 101,52%-kal (átlagosan) jobb
eredményt mutat.
4.1.5. Vizuál Analóg Skálán mért értékek összehasonlítása a két csoport között
17. ábra: A gyógytorna mellett lézerkezelést is kapott csoport Vizuál Analóg
Skálájának, azaz a fájdalmat jelző skálának az értékeit mutatja három mérés
alkalmával.
Az x tengely mutatja a 13 beteget, az y tengely pedig a fájdalom erősségét jelzi
számértékben.
35
18. ábra: A csak gyógytornakezelést kapott csoport Vizuális Analóg skálájának, azaz a
fájdalmat jelző skálának az értékeit ábrázolja három mérés alkalmával.
Az x tengely a 13 beteget, az y tengely pedig a fájdalom erősségét jelzi számértékben.
VAS skála változások értékei
név I. mérés III. mérés százalékban - értékben -
B. Katalin 40 10 -75,00% -30
S. Józsefné 90 10 -88,89% -80
Antalné V.
Katalin 90 5 -94,44% -85
V. Lászlóné 75 45 -40,00% -30
Sárika néni 50 10 -80,00% -40
O. Tamás 63 53 -15,87% -10
D. Attila 25 0 -100,00% -25
B. Kálmánné 90 40 -55,56% -50
P. György 80 40 -50,00% -40
T. Istvánné 90 15 -83,33% -75
B. Jenőné 50 20 -60,00% -30
Kontrollcsoport vas. értékeinek változása
0102030405060708090
100
Ica
K. A
ttila
Em
ese
Arie
lla
I. Já
nosn
é
T.Gyö
rgyn
é
B. I
stvá
n
Cs.
Sán
dor
P. A
ttila Im
re
S.Józ
sefn
é
H. L
ászló
H. A
nita
S. A
ndrá
sné
X
Y
1. mérés
2. mérés
3. mérés
36
Dr. J. Orsolya 90 30 -66,67% -60
K. Sándorné 100 20 -80,00% -80
átlagban -68,44% -49
19. ábra: A lézerkezelést is kapott csoport Vizuál Analóg Skála értékeit mutatja az első
és a harmadik mérést összehasonlítva. Az első és harmadik mérés alatt látható a beteg
által bejelölt érték, ami a fájdalom erősségét jelenti, a százalékos értékek pedig a
fájdalom csökkenését mutatják százalékban.
VAS. skála változások értékei
név
I.
mérés
III.
mérés százalékban -
értékben
-
Ica 50 30 -40,00% -20
K. Attila 0 0 0,00% 0
Emese 40 10 -75,00% -30
Ariella 50 3 -94,00% -47
I. Jánosné 90 68 -24,44% -22
T.Györgyné 95 72 -24,21% -23
B. István 90 67 -25,56% -23
Cs. Sándor 75 57 -24,00% -18
P. Attila
Imre 85 65 -23,53% -20
S.Józsefné 90 68 -24,44% -22
H. László 80 68 -15,00% -12
H. Anita 50 43 -14,00% -7
S.
Andrásné 50 38 -24,00% -12
átlagban -31,40% -20
37
20. ábra: A kontrollcsoport Vizuál Analóg Skála értékeit mutatja az első és a harmadik
mérést összehasonlítva. Az első és harmadik mérés alatt látható a beteg által bejelölt
érték, ami a fájdalom erősségét jelenti, a százalékos értékek pedig a fájdalom
csökkenését mutatják százalékban.
Látható, hogy a fájdalom a lézeres csoportban átlagosan 49 értéket csökkent, ami
átlagosan 68,44%-os csökkenést jelent, tehát 68,44%-ot csökkent a fájdalom átlagban.
A kontrollcsoport esetében átlagosan 20 értéket csökkent a fádalom, ami 31,40%-ot
jelent átlagban. Tehát a lézerkezelést is kapottak esetében a fájdalom átlagosan
37,04%-al nagyobb mértékben csökkent, a kontrollcsoporthoz képest.
4.2.1. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek radial-deviatios értékeinek
összehasonlítása
21. ábra: A KLS típusú lézerrel kezelt betegek radial-deviatios értékeinek változását
mutatja a három mérés alkalmával.
Az x tengely jelöli a méréseket, az y tengely pedig a fokértékeket.
KLS lézerrel kezeltek radial-deviatio értékei
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
1 2 3
X
Y
Sárika néni
O. Tamás
D. Attila
38
22. ábra: Az MLS típusú lézerrel kezelt betegek radial-deviatios értékeinek változását
mutatja a három mérés alkalmával.
Az x tengely jelöli a méréseket, az y tengely pedig a fokértékeket.
Mindkét ábrán jól látszik a mozgásterjedelem növekedése.
MLS Radial-deviatios változás
Név I. III. értékben + százalékban +
B. Katalin 10 30 20 200%
P. György 2 18 16 800%
T. Istvánné 0 19 19 0%
átlagban 18 333%
KLS
I. III.
Sárika néni 17,5 30 13 71%
O. Tamás 30 32 2 7%
D. Attila 45 45 0 0%
átlagban 5 26%
23. ábra: Ebből a táblázatból kiderül a százalékos és fok értékbeli változás az MLS és
KLS lézerrel kezelteknél a radial-deviatios mozgást tekintve.
MLS lézerrel kezeltek radial-deviatio értékei
0
5
10
15
20
25
30
35
1 2 3
X
Y
B. Katalin
P. György
T. Istvánné
39
Jól látszik a különbség, hogy az első méréshez képest mennyit javultak az
eredmények. Az is kiderül, hogy az MLS lézerrel kezelt három betegnél átlagosan 18
fokot javult ez a mozgás, ami százalékban átlagosan 333%-os javulást jelent. Ezzel
szemben a KLS lézerrel kezelteknél átlagosan 5 fokos javulás figyelhető meg ami,
átlag 26%-os javulást jelent. Tehát ebben az esetben az MLS lézer 307%-al többet
javított a radial-deviatios mozgáson, mint a KLS típus.
4.2.2. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek ulnar-deviatios értékeinek
összehasonlítása
24. ábra: A KLS típusú lézerrel kezelt betegek ulnar-deviatios értékeinek változását
mutatja a három mérés alkalmával.
Az x tengely a mérések alkalmát jelöli, az y tengely pedig a mozgásterjedelem
változását fokértékben.
KLS lézerrel kezeltek ulnar-deviatio értékei
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
1 2 3X
Y
Sárika néni
O. Tamás
D. Attila
40
25. ábra: Az MLS típusú lézerrel kezelt betegek ulnar-deviatios értékeinek változását
ábrázolja a három mérés alkalmával.
Az x tengely a mérések alkalmát jelöli, az y tengely pedig a mozgásterjedelem
változását fokértékben.
MLS Ulnar-deviatios változás
Név I. III. értékben + százalékban +
B. Katalin 9 20 11 122%
P. György 10 30 20 200%
T. Istvánné 29 35 6 21%
átlagban 12 114%
KLS
I. III.
Sárika néni 15 32 17 113%
O. Tamás 20 30 10 50%
D. Attila 20 45 25 125%
átlagban 17 96%
26. ábra: A táblázat mutatja a százalék és fok értékbeli különbségeket, illetve az MLS
és KLS lézerrel kezelt betegek ulnar-deviatios értékeinek változását.
MLS lézerrel kezeltek ulnar-deviatio értékei
0
5
10
15
20
25
30
35
40
1 2 3
X
Y
B. Katalin
P. György
T. Istvánné
41
Mint kiderül, ebben az esetben is javulnak az értékek, méghozzá az MLS típusnál
átlagosan 12 fokot , azaz 114%-ot javul az ulnar-deviatio . A KLS típusnál átlagban
17 fok, 96 % a javulás. Fokértékben ugyan jobb eredményt mutat a KLS típussal
kezeltek eredményei, de százalékra levetítve 18%-al jobb eredményt értünk el az MLS
típust alkalmazva.
4.2.3. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek dorsal-flexios értékeinek
összehasonlítása
27. ábra: A KLS típusú lézerrel kezelt betegek dorsal-flexios értékeinek változását
mutatja a három mérés alkalmával.
Az x tengely a mérések alkalmát jelöli, az y tengely pedig a mozgásterjedelem
változását fokértékben.
KLS lézerrel kezeltek dorsal-flexio értékei
0
10
20
30
40
50
60
70
80
1 2 3
X
Y
Sárika néni
O. Tamás
D. Attila
42
28. ábra: Az MLS típusú lézerrel kezelt betegek dorsal-flexios értékeinek változását
mutatja, szintén a három mérés alkalmával.
Az x tengely a mérések alkalmát jelöli, az y tengely pedig a mozgásterjedelem
változását fokértékben.
MLS Dorsal-flexios változás
Név I. III. értékben + százalékban +
B. Katalin 44 57 13 30%
P. György 0 38 38 0%
T. Istvánné 38 68 30 79%
átlagban 27 36%
KLS
I. III.
Sárika néni 52 75 23 44%
O. Tamás 35 45 10 29%
D. Attila 50 60 10 20%
átlagban 14 31%
MLS lézerrel kezeltek dorsal-flexio értékei
0
10
20
30
40
50
60
70
80
1 2 3
X
Y
B. Katalin
P. György
T. Istvánné
43
29. ábra: Az MLS, KLS típusú lézerrel kezelt betegek dorsal-flexios értékeinek
változását mutatja, százalék és fokértékben.
Az MLS típusnál a dorsal-flexio átlagosan 27 fokot javult, ami a három beteg esetében
36%-os javulást jelent, míg a KLS típust tekintve, ugyanez a mozgás átlagban14 fokot
javult, ami 31%-ot jelent. Ebben az esetben is 5%-kal többet teljesített az MLS típusú
lézer.
4.2.4. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek volar-flexios értékeinek
összehasonlítása
30. ábra: Ez a diagram mutatja a KLS típusú lézerrel kezeltek volar-flexios értékeit
három mérés alkalmával.
Az x tengely a mérések alkalmát jelöli, az y tengely pedig a mozgásterjedelem
változását fokértékben.
KLS lézerrel kezeltek volar-flexio értékei
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
1 2 3
X
Y
Sárika néni
O. Tamás
D. Attila
44
31. ábra: Az MLS típusú lézerrel kezeltek volar-flexios értékeit lehet látni az ábrán a
három mérés alkalmával.
Az x tengely a mérések alkalmát jelöli, az y tengely pedig a mozgásterjedelem
változását fokértékben.
MLS Volar-flexios változás
Név I. III. értékben + százalékban +
B. Katalin 23 34 11 48%
P. György 30 46 16 53%
T. Istvánné 0 40 40
átlagban 22 51%
KLS
I. III.
Sárika néni 70 84 14 20%
O. Tamás 40 70 30 75%
D. Attila 55 90 35 64%
átlagban 26 53%
MLS lézerrel kezeltek volar-flexio értékei
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
1 2 3X
Y
B. Katalin
P. György
T. Istvánné
45
32. ábra: A táblázat mutatja, hogy az első méréshez képest milyen fok és
százalékértékű javulást értünk el a volar-flexios mozgásban a KLS és MLS típust
összehasonlítva.
Látszik, hogy az MLS típusnál átlagosan 22 fok a javulás, ez 51%-os javulást jelent,
míg a KLS típusnál 26 fok, 53% átlagban a javulás. Ebben az esetben a KLS típust
alkalmazva 2%-kal nagyobb javulást értünk el.
4.2.5. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek Vizuál Analóg Skálán mért
értékeknek összehasonlítása
33. ábra
KLS lézerrel kezeltek Vas-skála értékei
0 10 20 30 40 50 60 70
1
2
3
X
Y
D. Attila
O. Tamás
Sárika néni
46
34. ábra
33. ábra: A KLS típusú lézerrel kezelt betegek Vizuál Analóg Skálájának az értékeit
mutatja, három alkalommal.
Az Y tengely jelöli az első, második, és harmadik alkalmat, az x tengely pedig a
fájdalom erősségét. Jól látszik a fájdalom csökkenése az egyes esetekben.
34. ábra: Az MLS típusú lézerrel kezelt betegek Vizuál Analóg Skálájának az értékeit
mutatja, három alkalommal.
Az Y tengely jelöli az első, második, és harmadik alkalmat, az x tengely pedig a
fájdalom erősségét.
MLS Vas.skála változás
Név I. III. értékben - százalékban -
B. Katalin 40 10 -30 -75%
P. György 80 40 -40 -50%
T. Istvánné 90 15 -75 -83%
átlagban -48 -69%
KLS
I. III.
Sárika néni 50 10 -40 -80%
O. Tamás 63 53 -10 -16%
MLS lézerrel kezeltek Vas-skála értékei
0 20 40 60 80 100
1
2
3
X
Y
T. Istvánné
P. György
B. Katalin
47
D. Attila 25 0 -25 -100%
átlagban -25 -65%
35. ábra: Az MLS és KLS típusú lézerrel kezelt betegek Vizuál Analóg Skálán mért
fájdalom összehasonlítása olvasható ki a táblázatból, mégpedig az első és utolsó mérés
alkalmával.
Kiolvasható, hogy az MLS típusnál a fájdalom átlagosan 48 értéket csökkent, ami
69%-os csökkenést jelent, míg a KLS típusnál átlagosan 25 értéket, ami 65%-os
csökkenést figyelhetünk meg. Ez azt jelenti, hogy az értéket tekintve az MLS típus 23
értékkel és 4%-al nagyobb mértékben csökkenti a fájdalmat szemben a KLS típussal.
4.3. A kérdőívből kiemelt kérdések szemléltetése
(A kérdőívet, az ábrákhoz segítségül, az 1-es számú mellékletben lehet megtekinteni.)
4.3.1. A kérdőívben szereplő 1. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és
kontrollcsoportot összehasonlítva.
48
36. ábra: A lézeres csoport 13 tagjának a válaszait jelöli a diagram a három mérés
alkalmával.
Az x tengely jelöli a csoport tagjait, illetve az egymást követő alkalmakat, időrendben.
Az y tengely pedig a válaszok lehetséges számértékét jelzi, melyhez a kérdőívben
szereplő minősítések tartoznak, amit a kérdőív egyes számú kérdésénél lehet
megtalálni. A diagram alapján 7 embernél javulás figyelhető meg a kérdést illetően.
37. ábra: A kontrollcsoport 13 tagjának eredményeit mutatja a diagram a három mérés
alkalmával.
1. kérdés: Hogyan jellemezné egészségét?
0
1
2
3
4
5
6
Ica
K. A
ttila
Em
ese
Arie
lla
I. Já
nosn
é
T.Gyö
rgyn
é
B. I
stvá
n
Cs.
Sán
dor
P. A
ttila Im
re
S.Józ
sefn
é
H. L
ászló
H. A
nita
S. A
ndrá
sné
X
Y
1. mérés
2. mérés
3. mérés
49
Az x tengely jelöli a csoport tagjait, illetve az egymást követő alkalmakat, időrendben.
Az y tengely pedig a válaszok lehetséges számértékét jelzi, melyhez a kérdőívben
szereplő minősítések tartoznak, amit a kérdőív egyes számú kérdésénél lehet
megtalálni. Ebben az esetben is javulás figyelhető meg 6 ember esetében.
4.3.2. A kérdőívben szereplő 2. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és
kontrollcsoportot összehasonlítva.
38. ábra: A lézeres csoport 13 tagjának a válaszait jelöli a diagram a három mérés
alkalmával.
Az x tengely jelöli a csoport tagjait, illetve az egymást követő alkalmakat, időrendben.
Az y tengely pedig a válaszok lehetséges számértékét jelzi, melyhez a kérdőívben
szereplő minősítések tartoznak, amit a kérdőív egyes számú kérdésénél lehet
megtalálni. A diagram alapján javulás figyelhető meg a kérdést illetően 9 embernél,
tehát Ők jobban érezték magukat.
50
39. ábra: A kontrollcsoport 13 tagjának eredményeit mutatja a diagram a három mérés
alkalmával.
Az x tengely jelöli a csoport tagjait, illetve az egymást követő alkalmakat, időrendben.
Az y tengely pedig a válaszok lehetséges számértékét jelzi, melyhez a kérdőívben
szereplő minősítések tartoznak, amit a kérdőív egyes számú kérdésénél lehet
megtalálni. Ebben az esetben is javulás figyelhető meg 9 ember tekintetében, tehát az
egészségi állapot javul, ha az aktuális egészségkárosodás is javul.
4.3.3. A kérdőívben szereplő 3. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és
kontrollcsoportot összehasonlítva.
2. kérdés: Egy hét múltán milyennek érzi egészségi állapotát?
0
0,51
1,5
22,5
3
3,54
4,5
Ica
K. A
ttila
Em
ese
Arie
lla
I. Já
nosn
é
T.Gyö
rgyn
é
B. I
stvá
n
Cs.
Sán
dor
P. A
ttila Im
re
S.Józ
sefn
é
H. L
ászló
H. A
nita
S. A
ndrá
sné
X
Y
1. mérés
2. mérés
3. mérés
51
40. ábra: Lézeres csoport eredményei
Az x tengely jelöli a 13 beteget és a mérések alkalmait, az y tengely pedig a válaszok
lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. A
diagramból viszont kiderül, hogy a 13 emberből 9 a kezelés végére nem csökkentette a
munkával, vagy más elfoglaltsággal töltött időt testi egészsége miatt.
41. ábra: Kontrollcsoport eredményei
A jelölések, megegyeznek a 40. ábránál leírtakkal. Ebben az esetben 11 embernél
figyelhető meg a javulás.
3/a kérdés: Csökkentenie-e kellett a munkával, vagy más
elfoglaltsággal töltött időt
0
0,5
1
1,5
2
2,5
Ica
K. A
ttila
Em
ese
Arie
lla
I. Já
nosn
é
T.Gyö
rgyn
é
B. I
stvá
n
Cs.
Sán
dor
P. A
ttila Im
re
S.Józ
sefn
é
H. L
ászló
H. A
nita
S. A
ndrá
sné
X
Y
1. mérés
2. mérés
3. mérés
52
4.3.4. A kérdőívben szereplő 3/b; c; d kérdések jellemzése a lézer és
kontrollcsoport esetében.
3/b kérdés a lézerkezelést is kapott csoportnál:
42. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: Lézeres csoport értékeit mutatja
Az x tengely jelöli a 13 beteget, és a mérések alkalmát, az y tengely pedig a válaszok
lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. A
diagramból kiderül, hogy a kezelés végére 9 ember esetében javulás figyelhető meg,
azaz nem végeztek kevesebbet, mint amennyit szerettek volna a testi egészség miatt.
3/b kérdés a kontrollcsoportnál:
43. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: Kontrollcsoport értékeit mutatja.
Az x tengely jelöli a 13 beteget, és a mérések alkalmát, az y tengely pedig a válaszok
lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. A kezelés
végére 8 embernél figyelhető meg javulás a kérdés tekintetében.
3/c kérdés a lézerkezelést is kapott csoportnál:
44. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézeres csoport értékeit mutatja.
Az x tengely jelöli a 13 beteget, és a mérések alkalmát, az y tengely pedig a válaszok
lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. Ebben az
esetben 7 embernél figyelhető meg javulás az első méréshez képest.
3/c kérdés a kontrollcsoportnál:
45. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a kontrollcsoport eredményeit
mutatja.
Az x tengely jelöli a 13 beteget, és a mérések alkalmát, az y tengely pedig a válaszok
lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. Ebben az
esetben 5 embernél figyelhető meg javulás.
3/d kérdés a lézeres csoportnál:
46. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézeres csoport eredményeit
szemlélteti.
53
Az x tengely jelöli a 13 beteget, és a mérések alkalmát, az y tengely pedig a válaszok
lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. 9 ember
esetében ment végbe javulás az utolsó mérésre a kérdés tekintetében.
3/d kérdés a kontrollcsoportnál:
47. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a kontrollcsoport eredményeit
szemlélteti.
Az x tengely jelöli a 13 beteget, és a mérések alkalmát, az y tengely pedig a válaszok
lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. Ebben az
esetben 7 embernél figyelhető meg pozitív változás a kérdés vonatkozásában.
4.3.5. A kérdőívben szereplő 4/a; b; kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer
és kontrollcsoportot összehasonlítva.
A kérdés a lelki gondok miatti munkavégzés csökkentésére utalt.
4/a kérdés a lézeres csoportnál:
48. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézeres csoport eredményeit
szemlélteti.
Az x tengely jelöli a 13 beteget, és a mérések alkalmát, az y tengely pedig a válaszok
lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. 7 ember
esetében javult a lelkiállapot, ezért nem csökkent a munkavégzéssel töltött idő a
kezelés végére.
4/a kérdés a kontrollcsoportnál:
49. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a kontrollcsoport eredményeit
ábrázolja.
A jelölések megegyeznek a 48. ábránál leírtakkal. Ebben az esetben is 7 embernél
figyelhető meg a pozitív változás.
4/b kérdés a lézeres csoportnál:
50. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézerkezelést is kapott csoport
eredményeit mutatja a harmadik mérés alkalmával.
54
A kördiagramból jól kiolvasható, hogy a harmadik mérés alkalmával 77%-a a lézeres
csoportnak annyi munkát végzett, mint amennyit szeretett volna.
4/b kérdés a kontrollcsoportnál:
51. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a kontrollcsoport eredményeit
mutatja a harmadik mérés, azaz a kezelés végén.
A kördiagramból itt az látszik, hogy a kontrollcsoport 85%-a annyi munkát végzett,
mint amennyit szeretett volna.
4.3.6. A kérdőívben szereplő 6. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és
kontrollcsoportot összehasonlítva.
6. kérdés a lézeres csoportnál:
52. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézeres csoportnál az első és
utolsó mérés eredményeit szemlélteti.
Az x tengely mutatja a 13 beteget, illetve az első és harmadik mérést, az y tengely
pedig az 1-es számú mellékletben megtalálható kérdőív 6. kérdésének megfelelő
értékeit mutatja.
11 esetben kiolvasható a fájdalom csökkenése.
6. kérdés a kontrollcsoportnál:
53. ábra, mely az5-ös számú mellékletben található: a kontrollcsoportnál az első és
utolsó mérés eredményeit mutatja.
A jelölések megegyeznek az 52.ábránál leírtakkal.
E szerint a mérés szerint a kontrollcsoportnál 8 ember esetében csökkent a fájdalom a
kezelés végéra az első kitöltéshez képest.
4.3.7. A kérdőívben szereplő 8/f. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és
kontrollcsoportot összehasonlítva.
8/f kérdés a lézeres csoportnál:
55
Az 54. és 55. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézeres csoport
értékeit szemlélteti. A két ábrát összehasonlítóan kell tekinteni, mert az első és
harmadik mérést külön mutatják.
A kördiagramokból jól látszik, hogy a kezelés elején, amikor beszűkült mozgáspálya
és nagy fádalom jelentkezett a sérült területen a lézeres csoport 54%-a szomorúnak és
levertnek érezte magát meglehetősen, míg a kezelés végére, a csoport 54%-a
egyáltalán nem érezte magát szomorúnak és levertnek.
8/f kérdés a kontrollcsoportnál:
Az 56. és 57. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a kontrollcsoport
értékeit szemlélteti. A két ábrát itt is összehasonlítva kell tekinteni, mert az első és
harmadik mérést külön mutatják.
A kontrollcsoport 31%-a a kezelés elején meglehetősen szomorúnak és levertnek
érezte magát. A kezelés végére viszont a csoport 38%-a egyáltalán nem érezte magát
szomorúnak és levertnek (mivel javult az állapotuk).
4.3.8. A kérdőívben szereplő 10/c. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer
és kontrollcsoportot összehasonlítva.
10/c kérdés a lézeres csoportnál:
Az 58. és 59. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézeres csoport
értékeit szemlélteti, itt is összehasonlítva kell tekinteni az ábrákat, mert az első és
harmadik mérés eredményeit külön mutatják.
Jól látszik a javulás mértéke, mert a lézeres csoportnál az első mérés alkalmával 37%
többnyire igaznak gondolta, hogy romlik az egészsége, míg a harmadik méréskor 62%
inkább nem igaznak vélte az állítást, hogy romlik az egészsége.
10/c kérdés a kontrollcsoportnál:
A 60. és 61. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a kontrollcsoport értékeit
ábrázolja. Az ábrákat az 58. és 59. ábrához hasonlóan kell tekinteni.
56
A javulás a kontrollcsoportnál is megfigyelhető, mert az első méréskor 39%-ban
többnyire igaznak gondolták, hogy romlik az egészségük, viszont a harmadik
alkalommal 54%-ban az inkább nem igazra voksoltak.
A részletesebb táblázatot, melyben látható az összes mérés eredménye és a kérdőívben
szereplő összes kérdésre adott válasz, az egyes betegekre vonatkoztatva, háromszori
alkalommal, megtalálható a mellékletben. A lézeres csoport összes eredménye a 6.
számú mellékletben, a kontrollcsoport összes eredménye a 7. számú mellékletben
található.
57
5. Megbeszélés
5.1. Diszkusszió
A dolgozatom készítése kapcsán a kutatás középpontjában az állt, hogy a fractura radii
in loco typico utáni rehabilitációt kiegészítő lézer terápia, milyen mértékben
befolyásolja a mozgásterjedelem növekedését és a fájdalom csökkenését.
Az előző fejezetben bemutatott diagramok és táblázatok jól szemléltetik a lézer
jótékony hatását, és a százalékos javulást is bemutatják. Látható, minden vizsgált
mozgásnál (kivéve az ulnar-deviationál) a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva,
hogy a lézer hatására jobb eredmények születtek, mint a kontrollcsoportban. A
fájdalom mértéke pedig átlagosan 37,04%-al jobban csökkent a lézer terápiában is
részesült csoportnál, mint a kontrollcsoportnál.
A változások és a különbségek, a lézer pozitív hatásának tudhatók be egyértelműen,
mivel a lézer fény fájdalmat csillapít, növeli a mikrocirculációt, oedemát csökkent, és
növeli a sejtek regenerációs képességét, illetve növeli a szervezet védekező
képességét.
A kérdőív egészségi és általános állapotra utaló kérdései esetében illetve a funkcióra
vonatkozó kérdések esetében is összefügg a javulás és a jobb közérzet a fájdalom
csökkenésével és a fiziológiáshoz közelítő funkció elérésével.
5.2. A feltett hipotézisek megválaszolása
1. Hipotézisem beigazolódott, mivel a radial-deviatio; dorsal-flexio; volar-flexio
(kivéve az ulnar-flexiot) tekintetében az átlagos százalékos javulás nagyobb mértékű,
mint a kontrollcsoportban, és mivel a fájdalom is átlagosan 37,04%-kal nagyobb
mértékben csökkent, a kontrollcsoporthoz képest.
2. Hipotézisem ebben a kutatásban nem igazolódott be, mivel a kontrollcsoport tagjai
között nem alakult ki senkinek szövődmény.
58
3. Hipotézisem beigazolódott, mivel a lemért mozgások közül mindben, kivéve a
volar-flexiot nagyobb mértékű átlagos százalékos javulás figyelhető meg, a fájdalom
tekintetében pedig átlagosan 4%-al nagyobb mértékben csökkentette a fájdalmat az
MLS lézer, mint a KLS lézer.
4. Hipotézisem beigazolódott, mivel, ha nő a mozgásterjedelem, márpedig az MLS
lézer hatására jobb eredmények születtek e tekintetben, akkor nő a funkció is. A
kérdőívben a munkavégzésre utaló 3. és 4. kérdésre adott válaszok alapján, többen
nem csökkentették a munkát, és nem végeztek kevesebbet, mint amennyit szerettek
volna, ez is igazolja a funkció javulását.
5. Hipotézisem beigazolódott, mivel ugyan erre példa nem volt, hogy csak lézer
kezelést kapjon valaki és gyógytornát nem, de a lézerkezelés egy kiegészítő terápia,
ami nem helyettesíti a gyógytornát, a javulást viszont nagymértékben elősegíti.
59
6. Összefoglalás
Dolgozatomban ismertettem a lézerfény legfontosabb tulajdonságait, a lézertípusokat,
a gyógyászati alkalmazását, hatását. Ismertettem a témával kapcsolatos traumatológiai
és anatómiai tudnivalókat, melyek szükségesek a helyes és tervszerűen kivitelezett
rehabilitációhoz.
A dolgozat kapcsán felmerült fő kérdésre sikerült megkapni a választ, miszerint a lézer
pozitívan befolyásolja a rehabilitációt. Mind a mozgásterjedelemben, mind a fájdalom
csillapításában nagyszerű kiegészítő terápiának bizonyult, mivel a mérések magukért
beszélnek a nagyobb mértékű javulás tekintetében. Sikerült megbizonyosodni arról is,
hogy a betegek egészségi állapotát nagymértékben befolyásolja a fájdalom, és, ha a
fájdalmat sikerül csökkenteni, vagy megszűntetni, javul a közérzetük, általános
állapotuk és a munkavégzés tekintetében is többet tudnak teljesíteni. Bebizonyosodott
többek között az is, hogy a lézer fényt nagyobb felületre kiterjesztve jobb eredmény
érhető el a mozgásterjedelmet és a fájdalom csökkenést illetően. Fontos tudni azonban,
hogy a lézerkezelést nem szabad a gyógytorna elé helyezni, mivel torna nélkül kevés
eredmény érhető el. Véleményem szerint a beteg pszichés vezetése is nagyon fontos,
ami a gyógytornász feladatkörébe szintén beletartozik, mivel a beteg hozzáállása is
nagymértékben befolyásolja a javulás ütemét, ezért törekedni kell a beteg motiválására
is.
Végezetül a legfontosabb tanulság a számomra, hogy a lézer kiegészítő terápia nagyon
hasznos, mivel pozitívumok sokaságát lehet felsorolni, ha a terápiát jellemezni kell és
a betegek javulását figyelembe véve is rendkívül előnyös, ezért remélem, hogy egyre
több rehabilitációs tevékenység kapcsán lesz lehetőség alkalmazni.
60
7. Irodalomjegyzék
http://orfi.wertz.hu/hbcs/sf36.doc
Dr. Horváth Judit; Dr. Tanos Ervin: Diódalézer Vademecum – Szoftlézer terápia;
Laseuropa Kft. Budapest, 1994.
„Lézer alapismeretek az egészségügyben dolgozók részére” középfokú (gyógytornász,
fizioterápiás asszisztens) továbbképző tanfolyam; Vezető előadó: dr. Horváth Judit;
szervező: Lénárt Miklósné; Miskolc, 2010. május 29.
Dr. Rupnik János: Traumatológia Gyógytornászhallgatók számára; Medicina
Könyvkiadó RT. Budapest, 2008.
Dr. Tarsoly Emil: Funkcionális Anatómia; Medicina Könyvkiadó RT. Budapest, 2006.
61
8. Mellékletek
1. számú melléklet
Kérdőív az Ön egészségi állapotáról
Ez a kérdőív azt vizsgálja, hogy mi az Ön véleménye a saját egészségi állapotáról.
Segítségével nyomon követhető, hogyan érzi magát és mennyire képes elvégezni
megszokott tevékenységeit.
Kérjük, hogy válaszoljon minden kérdésre a zárójelben szereplő útmutatás szerint. Ha
bizonytalan a választásban, kérem, jelölje meg az Önnek legmegfelelőbb választ.
1. Hogyan jellemezné egészségét? (Csak egy számot jelöljön meg!)
Kitűnő........................................................................................................................ 1
Nagyon jó .................................................................................................................. 2
Jó ............................................................................................................................... 3
Tűrhető ...................................................................................................................... 4
Rossz ......................................................................................................................... 5
2. Az egy héttel ezelőttihez képest, milyennek tartja egészségi állapotát most?
(Csak egy számot jelöljön meg!)
Most sokkal jobb, mint egy héttel ezelőtt ................................................................. 1
Most valamivel jobb, mint egy héttel ezelőtt ............................................................ 2
Nagyjából olyan, mint egy héttel ezelőtt .................................................................. 3
Most valamivel rosszabb, mint egy héttel ezelőtt ..................................................... 4
Most sokkal rosszabb, mint egy héttel ezelőtt .......................................................... 5
62
3. Az elmúlt hét során testi egészsége miatt, előfordultak-e az alábbiak munkája,
vagy más rendszeres tevékenysége során? (Soronként csak egy számot jelöljön meg!)
Igen Nem
a) Csökkentenie kellett a munkával, vagy más
elfoglaltsággal töltött időt 1 2
b) Kevesebbet végzett, mint amennyit szeretett volna 1 2
c) Bizonyos típusú munkát vagy tevékenységet nem
tudott elvégezni 1 2
d) Csak nehézségek árán tudta elvégezni munkáját, vagy
más tevékenységet 1 2
4. Az elmúlt hét során lelki gondok (például lehangoltság vagy idegeskedés) miatt
előfordultak-e az alábbiak munkája, vagy más rendszeres tevékenysége során?
(Soronként csak egy számot jelöljön meg!)
Igen Nem
a) Csökkentenie kellett a munkával, vagy más elfoglaltsággal
töltött időt 1 2
b) Kevesebbet végzett, mint amennyit szeretett volna 1 2
c) Nem olyan gondosan végezte munkáját, vagy más
tevékenységeit, ahogyan szokta 1 2
5. Az elmúlt hét során mennyire zavarta testi egészsége, vagy lelki gondjai
szokásos kapcsolatát családjával, barátaival, szomszédjaival, vagy másokkal? (Csak
egy számot jelöljön meg!)
Egyáltalán nem .......................................................................................................... 1
Alig............................................................................................................................ 2
63
Közepesen ................................................................................................................. 3
Meglehetősen ............................................................................................................ 4
Nagyon is .................................................................................................................. 5
6. Milyen erős testi fájdalmai voltak az elmúlt hét során? (Csak egy számot
jelöljön meg!)
Nem voltak ................................................................................................................ 1
Nagyon enyhe ........................................................................................................... 2
Közepes ..................................................................................................................... 3
Erős ........................................................................................................................... 4
Nagyon erős .............................................................................................................. 5
7. Az elmúlt hét során a fájdalom mennyire zavarta megszokott munkájában,
beleértve a munkahelyi és házimunkát? (Csak egy számot jelöljön meg!)
Semennyire................................................................................................................ 1
Egy kicsit................................................................................................................... 2
Közepesen ................................................................................................................. 3
Meglehetősen ............................................................................................................ 4
Nagyon ...................................................................................................................... 5
8. A következő kérdések arról érdeklődnek, hogy az elmúlt hét során hogyan
érezte magát. Minden kérdésnél kérjük, azt az egy választ jelölje be, amely a
legközelebb áll Önhöz. Az elmúlt hét során: (Minden sorban csak egy számot jelöljön
meg!)
Mind-
végig
Az idő
leg-
nagyobb
részében
Meglehetősen
sokat
Az idő
kis
részében
Az idő
nagyon
kis
részében
Egyáltalán
nem
64
a) Tele volt
életkedvvel? 1 2 3 4 5 6
b) Nagyon
ideges volt? 1 2 3 4 5 6
c) Annyira maga
alatt volt, semmi
sem tudta
felvidítani?
1 2 3 4 5 6
d) Nyugodtnak
és békésnek
érezte magát?
1 2 3 4 5 6
e) Tele volt
energiával? 1 2 3 4 5 6
f) Szomorúnak
és levertnek
érezte magát?
1 2 3 4 5 6
g) Kimerült
volt? 1 2 3 4 5 6
h) Boldog
embernek érezte
magát?
1 2 3 4 5 6
i) Fáradt volt? 1 2 3 4 5 6
9. Az elmúlt hét során befolyásolta-e testi, vagy lelki állapota személyes
kapcsolatait, például barátok, rokonok meglátogatása stb.? (csak egy számot jelöljön
meg)
Mindvégig ................................................................................................................. 1
Az idő legnagyobb részében ..................................................................................... 2
65
Az idő kis részében ................................................................................................... 3
Az idő nagyon kis részében ...................................................................................... 4
Egyáltalán nem .......................................................................................................... 5
10. Mennyire igazak a következő állítások az Ön esetében? (Soronként csak egy
számot jelöljön meg!)
Teljesen
igaz
Többnyire
igaz
Nem
tudom
Inkább
nem igaz
Egyáltalán
nem igaz
a) Könnyebben
megbetegszem,
mint mások?
1 2 3 4 5
b) Olyan
egészséges
vagyok, mint
bárki más?
1 2 3 4 5
c) Romlik az
egészségem? 1 2 3 4 5
d)
Makkegészséges
vagyok?
1 2 3 4 5
2. számú melléklet
Beteg neve: ..................................................
A mozgásterápia dokumentációja
1. Anamnézis:
Szubjektív panaszok:
Fájdalom helye: ................. jellege: ............................... kisugárzása: .......................
ideje: ..................................
66
Erőssége: gyenge, közepes, erős
2. Inspekció:
3. Objektív vizsgálat:
Mozgásterjedelem (+ izomerő)
kezelés kezdetén kezelési idő felénél kezelés végén
radial-deviatio
ulnar-deviacio
volar-flexio
dorsal-flexio
Mozgásfolyamat kivitelezése: koordinált/zavart/parakoordinált
Beteg kooperációja: jó/közepes/elfogadható/rossz
4. Kezelés menete:
dátum:
Végzett tevékenység leírása:
67
3. számú melléklet Vizuális Analóg Skála
68
4. számú melléklet
Meghatalmazás!
Alulírott………………………………………, hozzájárulok, hogy Hajdu Anett, a
Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának III. éves hallgatója a szakdolgozatához
rólam fényképet készítsen, melyen nem látható az arcom, és a személyiségi jogaimat
megőrizve használja fel a munkájában.
69
5. számú melléklet
42.ábra
43.ábra
3/b kérdés: Kevesebbet végzett, mint amennyit szeretett volna?
0
0,5
1
1,5
2
2,5
Ica
K. A
ttila
Em
ese
Arie
lla
I. Já
nosn
é
T.Gyö
rgyn
é
B. I
stvá
n
Cs.
Sán
dor
P. A
ttila Im
re
S.Józ
sefn
é
H. L
ászló
H. A
nita
S. A
ndrá
sné
X
Y
1. mérés
2. mérés
3. mérés
70
44.ábra
45.ábra
3/c kérdés: Bizonyos munkát, vagy tevékenységet nem tudott elvégezni?
0
0,5
1
1,5
2
2,5
Ica
K. A
ttila
Em
ese
Arie
lla
I. Já
nosn
é
T.Gyö
rgyn
é
B. I
stvá
n
Cs.
Sán
dor
P. A
ttila Im
re
S.Józ
sefn
é
H. L
ászló
H. A
nita
S. A
ndrá
sné
X
Y
1. mérés
2. mérés
3. mérés
71
46.ábra
47.ábra
3/d kérdés: Csak nehézségek árán tudta elvégezni munkáját, vagy más
tevékenységet?
0
0,5
1
1,5
2
2,5
Ica
K. A
ttila
Em
ese
Arie
lla
I. Já
nosn
é
T.Gyö
rgyn
é
B. I
stvá
n
Cs.
Sán
dor
P. A
ttila Im
re
S.Józ
sefn
é
H. L
ászló
H. A
nita
S. A
ndrá
sné
X
Y
1. mérés
2. mérés
3. mérés
72
48.ábra
49.ábra
4/a kérdés: Csökkentenie kellett a munkával, vagy más elfoglaltsággal
töltött időt?
0
0,5
1
1,5
2
2,5
Ica
K. A
ttila
Em
ese
Arie
lla
I. Já
nosn
é
T.Gyö
rgyn
é
B. I
stvá
n
Cs.
Sán
dor
P. A
ttila Im
re
S.Józ
sefn
é
H. L
ászló
H. A
nita
S. A
ndrá
sné
X
Y
1. mérés
2. mérés
3. mérés
73
50.ábra
51.ábra
4/b kérdés: Kevesebbet végzett, mint amennyit szeretett volna? (III.mérés)
23%
77%
Igen
Nem
4/b kérdés: Kevesebbet végzett, mint amennyit szeretett volna?
(III. mérés)
15%
85%
igen
nem
74
52.ábra
53.ábra
6. kérdés: Milyen erős testi fájdalmai voltak, az elmúlt hét során?
0
1
2
3
4
5
6
Ica
K. A
ttila
Em
ese
Arie
lla
I. Já
nosn
é
T.Gyö
rgyn
é
B. I
stvá
n
Cs.
Sán
dor
P. A
ttila Im
re
S.Józ
sefn
é
H. L
ászló
H. A
nita
S. A
ndrá
sné
X
Y
1. mérés
3. mérés
75
54.ábra
55.ábra
8/f kérdés: Szomorúnak és levertnek érezte magát? (III. mérés)
8%
15%
23%
54%
Az idő legnagyobb részében
Az idő kis részében
Az idő nagyon kis részében
Egyáltalán nem
8/f kérdés: Szomorúnak és levertnek érzezte magát (III. mérés)
8%
31%
23%
38%Meglehetősen
Az idő kis részében
Az idő nagyon kis részében
Egyáltalán nem
76
56.ábra
57.ábra
8/f kérdés: Szomorúnak és levertnek érezte magát? (I. mérés)
54%
15%
23%
8%
Meglehetősen
Az idő kis részében
Az idő nagyon kis részében
Egyáltalán nem
8/f kérdés: Szomorúnak és levertnek érezte magát (I.mérés)
8%
31%
23%
15%
23%Az idő legnagyobb részében
Meglehetősen
Az idő kis részében
Az idő nagyon kis részében
Egyáltalán nem
77
58.ábra
59.ábra
10/c kérdés: Romlik az egészségem? (I. mérés)
37%
18%
36%
9%
Többnyire igaz
Nem tudom
Inkább nem igaz
Egyáltalán nem igaz
10/c kérdés: Romlik az egészségem? (III. mérés)
23%
62%
15%
Nem tudom
Inkább nem igaz
Egyáltalán nem igaz
78
60.ábra
61.ábra
10/c kérdés: Romlik az egészségem (I. mérés)
39%
23%
23%
15%
Többnyire igaz
Nem tudom
Inkább nem igaz
Egyáltalán nem igaz
10/c kérdés: Romlik az egészségem (III. mérés)
15%
8%
54%
23%
Többnyire igaz
Nem tudom
Inkább nem igaz
Egyáltalán nem igaz
79
6. számú melléklet Lézeres csoport táblázata
80
81
7. számú melléklet Kontrollcsoport táblázata
82
83
8. számú melléklet
KLS lézer
MLS lézer
84
Lézerkezelésben részesült személy 1. felmérés alkalmával készített képei:
Lézerkezelésben részesült személy 3. felmérés alkalmával készített képei:
85
Kontrollcsoportban szereplő személy 1. felmérés alkalmával készített képei:
Kontrollcsoportban szereplő személy 3. felmérés alkalmával készített képei: