1

MISKOLCI EGYETEM

BARTÓK BÉLA ZENEMŰVÉSZETI INTÉZET

PORTFÓLIÓ

Konzulens tanár: Készítette:

Szuhánszkiné Ladócsy Erzsébet Kárpáti Klementina

zenetanár- zeneismeret

MA 60 kredit

Miskolc

2016.

2

Tartalomjegyzék

Bevezetés ......................................................................................................................... 3

1.A tanuló személyiségének fejlesztése .........................................................................4

Egy kiválasztott növendék jellemzése szakmai szempontból ...………………………...4

Reflexió………………………………………………………………………………….8

2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése ……………..8

Egy házi verseny bemutatása…………………….……………………………………. .8

Reflexió………………………………………………………………………………...11

3. A pedagógiai folyamat tervezése .............................................................................12

A gyöngyösi Pátzay János Katolikus Zeneiskola bemutatása…………….....................12

Reflexió……………………………………………………………………………… ..20

4. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás

felhasználásával ............................................................................................................21

Dobszay László: A hangok világa I. kötetének elemzése……………………………...21

Reflexió ..........................................................................................................................24

5. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése .............25

Számítógéppel segített tanulás .......................................................................................25

Reflexió ..........................................................................................................................26

6. A tanulási folyamat szervezése és irányítása ......................................................... 28

Tematikus terv……………………….............................................................................28

Reflexió………………………………………………………………………………...31

7. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása ................................32

Tanulók által kitöltött kérdőív feldolgozása……………………………………………32

Reflexió ..........................................................................................................................39

8. Szakmai együttműködés és kommunikáció ...........................................................40

Hangverseny szervezése, lebonyolítása..........................................................................40

Reflexió ..........................................................................................................................41

9. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre ..................................................41

Szakcikk összegzése, értékelése………………………………………………………..41

Reflexió………………………………………………………………………………...44

Függelék.. .......................................................................................................................46

Kérdőív a szolfézsról.......................................................................................................46

Irodalom. .......................................................................................................................49

3

Bevezetés

Szolfézs- zeneelmélet tanári diplomámat 1992-ben szereztem a Liszt Ferenc

Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tanárképző Intézetében. Másodéves főiskolásként a

kazincbarcikai zeneiskolában tanítottam zongorát, harmadévesként a miskolci Erkel

Ferenc Zeneiskolában szolfézst. Friss diplomásként az esztergomi városi zeneiskolában

helyezkedtem el, ahol furulyát, zongorát és szolfézst tanítottam. Az 1993/1994-es

tanévtől jelenlegi munkahelyemen dolgozom, ahol szolfézs tárgyat oktatok.

A pedagógus pályán eltöltött idő alatt rendszeresen részt vettem

továbbképzéseken, melyek segítették szakmai fejlődésemet. Elérkezettnek láttam az időt

szakmai tudásom intézményi kereten belüli bővítésére, ezért jelentkeztem a Miskolci

Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének zenetanár- zeneismeret MA60

képzésére. A képzés során lehetőségem nyílt elméleti ismereteim frissítésére, új

pedagógiai irányzatok megismerésére, új szakmódszertani gyakorlat elsajátítására, s nem

utolsósorban új művek felfedezésére, interpretálására.

Portfóliómat az elmúlt több mint 20 év és a jelen tanév összegzéseként, a tanári

kompetenciáknak megfelelve állítottam össze.

A tanuló személyiségének fejlesztése témakörében egy növendékemet mutatom

be.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítését, fejlesztését egy iskolai

szolfézsverseny leírásával szemléltetem.

A pedagógiai folyamat tervezésében munkahelyemről, a gyöngyösi Pátzay János

Katolikus Zeneiskoláról nyújtok tájékoztatást, áttekintve az intézmény múltját és

jelenét.

A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás

felhasználásával fejezetben Dobszay László: A hangok világa I. kötetét elemzem

felhasználhatósági és korszerűségi szempontok alapján.

Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztését az

általam hasznosnak vélt, gyakran használt számítógépes programok, weboldalak

jegyzékével támogatom.

A tanulási folyamat szervezését és irányítását saját tematikus tervem

bemutatásával szemléltetem.

4

A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása cím alatt egy

növendékeim által kitöltött kérdőív elemzése, összegzése olvasható.

Szakmai együttműködést és kommunikációt igénylő eseménynek iskolánk Szent

Cecília ünnepélyének szervezését és lebonyolítását választottam.

Önművelésre, szakmai fejlődésre való elkötelezettségem alátámasztására a

Parlando 2016/1. számában fellelhető szakcikk tartalmát foglalom össze.

Bízom benne, hogy portfóliómmal sikerül átfogó képet nyújtanom tanári

munkámról és hitvallásomról, összefoglalva eddigi életpályám és az MA 60 képzés

tapasztalatait.

1. A tanuló személyiségének fejlesztése

Egy kiválasztott növendék jellemzése szakmai szempontból

Jellemzésem alanyául felvételi vizsgára készülő növendékemet választottam,

hiszen az egyéni oktatás sajátosságaiból adódóan az ő személyiségét, családi hátterét,

tanulási attitűdjét, motivációját, zenei képességeit állt módomban leginkább megismerni.

A továbbiakban e készségek, képességek alakulását elemzem részletesen.

Növendékemet zeneiskolába kerülése óta ismerem, azonban csak másfél éve

tanítom. Családja számára rendkívül fontos a zenei nevelés, édesapja aktív zenész, aki

városi kitüntetést is kapott kulturális tevékenységéért, édesanyja középiskolai tanár, aki

mindig támogatta gyermekei komolyzenei képzését, s műveltségük bővítését.

Gyermekeik valamennyi hangversenyén részt vesznek, rendszeres operalátogatók.

Tanítványomnak két testvére van, bátyja már középiskolás, rézfúvós

növendékünk volt, húga hegedűs, jelenleg is zeneiskolánkban tanul. Növendékem cselló

főtárgyas. Mindhárman jó zenei alapadottságokkal rendelkeznek: jó a ritmusérzékük,

tisztán intonálnak, jó a dallamhallási készségük.

A fiúgyermek magatartási problémái miatt csoportba nehezen illeszthető volt, ez

a probléma sajnos a mai napig nem oldódott meg, életét sorozatos iskolaváltás jellemzi,

5

nem sikerült célt találnia. A szülők elváltak, így a gyermekek nevelésének felelőssége

szinte teljesen az édesanyára hárul, aki véleményem szerint remekül helytáll ebben a

nehéz helyzetben, gyermekeit rendszeres munkára, tanulásra, jó teljesítmény elérésére

ösztönzi, s ehhez minden segítséget megad nekik. Bízom benne, hogy következetessége

a nagyfiú esetében is eredményhez vezet.

A lányok tanuláshoz való általános hozzáállását az érdeklődés, figyelem és

szorgalom jellemzi. Általános iskolai eredményük kiváló. Rendszeresen részt vesznek

tantárgyi versenyeken, tagjai iskolájuk énekkarának.

Növendékem zeneiskolai tanulmányaiban is megbízhatóan teljesít, hangszeréből

„B” tagozatos, tagja a Tücsök-zenekarnak, s megyei hangszeres versenyre is felkészült,

ahol jó eredményt ért el. Iskolánk helyi szolfézs versenyein is lelkesen vett részt.

Tanítványom az elmúlt tanév szeptemberében döntött úgy, főtárgy tanára

biztatására, hogy felkészül zenei középiskolában való továbbtanulásra. Ettől az időponttól

kezdődött közös munkánk, melynek célja a középiskolai szolfézs felvételi vizsga sikeres

teljesítése.

A felvételi vizsgák a tanulók intonációs- hallás- és zenei íráskészségét mérik fel,

a feladatsor szinte valamennyi zenei középiskolában azonos:

Szóbeli feladatok

hozott anyagként népdalok, műdalok éneklése szöveggel, szolmizálva,

elemzésük

hangközök, hármashangzatok éneklése mindkét irányban szolmizálva,

abszolút névvel

modális hangsorok éneklése szolmizálva, abszolút névvel

fő funkciók ismerete dúrban- és mollban, éneklésük szolmizálva, abszolút

névvel

lapról éneklés: periódusnyi terjedelmű, többnyire klasszikus dallam

éneklése a tanuló által választott módon (szolmizálva, abszolút névvel,

alkalmi hangzóval)

6

Írásbeli feladatok

hangközök, hármashangzatok hallás utáni felismerése, építése adott

hangra

hangköz- esetleg harmóniamenet lejegyzése hallás után, tonális keretben,

alterált hangokkal, meghatározásuk írásban

modális hangsorok felismerése hallás után, előjegyzésük megállapítása

egyszólamú XX. századi dallam lejegyzése hallás után

népdal lejegyzése hallás után

kétszólamú barokk vagy klasszikus dallam lejegyzése hallás után

Tanítványom jól megalapozott tárgyi tudással érkezett hozzám. A népdalokat,

műdalokat az előző évek szolfézsórai anyagából gyűjtöttük össze, ezekre jól emlékezett,

néhány áténeklés után pontos intonációval, zeneileg szépen formálva énekelte,

szolmizálásuk és elemzésük is hibátlan volt.

Felismerte és fel tudta építeni a hangközöket, hármashangzatokat. Ezen a területen

a megoldás gyorsabbá tételét volt szükséges fejlesztenünk, melyet rendszeres

gyakorlással sikerült elérni.

Emlékezett a modális hangsorokra, rövid áttekintés után jól ismerte fel és énekelte

ezeket, előjegyzésük megállapítása sem jelentett gondot. A modális hangsorok

felismerését nem csak hangsorban, hanem dallammal is gyakoroljuk, ilyenkor a dallam

kottaképe látható egy adott modális hangsorban, hallás után kell megállapítani, majd

énekelni az új hangsort.

Az összetett autentikus zárlat éneklését oly módon könnyítettük meg, hogy

kezdetben írásban rögzítette adott hangnemben, majd kottaképről énekelte szolmizálva,

abszolút névvel. Később az írásbeli „mankóra” már nem volt szükség, e nélkül is el tudta

képzelni, meg tudta szólaltatni.

A lapról éneklési feladatra is sok-sok gyakorlással készültünk. Változatos

előjegyzésű, ütemmutatójú dallamokat kapott feladatként, a könnyebbektől a nehezebbek

felé haladva. Elsőként mindig a teljes idézet áttekintését kértem, első látásra minél több

részlet megfigyelését, ami megkönnyíti a későbbi éneklést: hangnem, hangterjedelem,

forma, esetleges szekvencia, hangzatbontás, nehezebb dallamfordulatok, nehezebb

ritmikai részek. A tonalitás könnyebb elképzeléséhez arra ösztönöztem növendékemet,

7

hogy a teljes hangterjedelmet bejáró hármashangzatbontást énekeljen a belső hallással

történő átnézés előtt. A nehezebb dallamfordulatok pontos intonációjához segédhangok

éneklését javasoltam. A tudatos gyakorlásnak köszönhetően növendékem lapról éneklése

sokat fejlődött, gyorsan analizál, jól alkalmazza a tanultakat, előforduló hibáit azonnal

észleli, javítja.

A felvételi vizsga legnehezebb része az írásbeli feladatsor, elsősorban amiatt,

hogy nem lehet rá tökéletesen felkészülni. A feladatok nehézsége nagyban függ az adott

zenei középiskola elvárásaitól, a felvételi vizsgát lebonyolító tanár személyiségétől.

E feladatok esetében is fokozatosan haladtunk a könnyebben lejegyezhetőtől a

nehezebb felé. A hangközmenetek eleinte rövidebb terjedelműek voltak, nem

tartalmaztak nagyobb ugrásokat, alterációt, a későbbiekben egyre több zenei elem pontos

megfigyelésére volt szükség. Ugyanez a fokozatosság jellemezte a hangzatmenetek, az

egy- és kétszólamú dallamok nehézségi szintjének növekedését. A dallamokat gyakran

memorizáltattam lejegyzés előtt. Tanítványom az írásbeli feladatok megoldásában is

fejlődést mutatott, a lejegyzéshez hasonló analitikus módot alkalmazva, mint a lapról

éneklés során.

A felkészülés során használt tankönyvek, segédanyagok:

o Németh Rudolf- Nógrádi László- Puster János: Szolfézs antológia, Editio Musica

Budapest, 1984

o Simonné Sármási Ágnes- Szigetiné Horváth Zsuzsa: Zenei készségfejlesztő

feladatgyűjtemény I- II. kötet, ROMI- SULI Könyvkiadó, Mogyoród, 2008

o Molnár Antal: Klasszikus kánonok, Editio Musica Budapest, 1955

o Nógrádi László- Papp Károlyné- Spiegel Marianna: Dallamírási feladatok II.

kötet, Aelia Sabina Alapítvány, Budapest

o Nógrádi László: Zenediktálás Gyakorlatok 6/B osztályos tanulók számára,

Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, 1985

o Legányné Hegyi Erzsébet: Bach példatár I. kötet, Editio Musica Budapest, 1971

o Kollégáim és magam által összegyűjtött zenei szakközépiskolák felvételi feladatai

A felkészülési időszakot harmonikus együttműködésünk jellemezte. Növendékem

elfogadta tanácsaimat, a jól megoldott feladatoknak együtt örültünk.

Az iskolaválasztás előtt nem sokkal vált bizonyossá, hogy mégsem jelentkezik

cselló szakra, mert a keze nem bírja a fokozott terhelést. Ezt mindketten szomorúan vettük

8

tudomásul, de felmerült az aktív zenélés más módon való folytatásának gondolata.

Jelentkezési lapján egyik intézményként a kecskeméti Kodály Zoltán Gimnáziumot

jelölte meg, ahová sikeres felvételi vizsgát tett. Bizonyos vagyok benne, hogy az aktív

zenélés továbbra is az élete fontos részét fogja képezni.

Reflexió

A zenei pályán való továbbtanulásra felkészíteni egy növendéket mindig nagy

felelősség, egyben fejlődési lehetőséget is jelent diák és tanár számára egyaránt. Tanári

pályám kezdetén még nem tanítottam felvételire készülő gyerekeket, azonban fontosnak

tartottam, hogy saját tapasztalatot szerezzek a középiskolák követelményeiről,

megismerjem a felvételi vizsgák pontos menetét. Iskolánkból többnyire valamelyik

budapesti intézménybe felvételiznek növendékeink, így én is ezekben tájékozódtam.

Valamennyi középiskola szervez előfelvételit, amely nyilvános. A gyerekeket kísérő

tanároknak is lehetőségük van megírni a felvételi feladatsort. Rendszeresen éltem ezzel a

lehetőséggel, ily módon tájékozódva az egyes intézmények feladatainak nehézségi

szintjéről, a diktálások számáról, a feladatok típusáról. Ezek az alkalmak tették lehetővé,

hogy bőséges lejegyzendő anyaggal gazdagítsam példatáramat felvételizni szándékozó

tanulóink számára. Megismerhettem a középfokon szolfézst tanító kollégákat,

tapasztalatot szerezhettem tanári attitűdjeikről. Volt, aki empátiával közelített a

gyerekekhez, segítette, biztatta őket és akadt olyan is, aki mereven, hibákat keresve

(természetesen találva is) végezte a rábízott feladatot.

A felvételi vizsgákon szerzett ismereteim hatékony segítséget nyújtanak

tanítványaim eredményesebb felkészítésében

2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése

Egy házi verseny bemutatása

A bemutatásra kerülő iskolai csoportos szolfézsversenyt 10 éve szervezzük

rendszeresen szintén szolfézst tanító kolléganőmmel. Ezt megelőzően minden évben

rendeztünk daléneklő versenyt, amelyen valamennyi növendékünk indulhatott. Az

azonos szolfézs évfolyamra járók alkottak egy korcsoportot, elbírálásuk

korcsoportonként történt. Ez a gyerekek egyéni teljesítményének felmérésére,

9

jutalmazására adott lehetőséget. A versengésnek e formáját sem vetettük el, kétévente

kerül rá sor.

Tanításunkat szerettük volna színesebbé tenni egy csoportmunkára ösztönző

vetélkedő rendezésével. A feladatok a szolfézsórán tanult dalokat dolgozzák fel játékos

formában.

A verseny menete

A versenyen előképző, első, második és harmadik évfolyamos tanulóink vesznek

részt. Előre megbeszélt időpontban, óránként érkeznek a korcsoportok.

A résztvevők számától függően 3- 4 fős csoportokat alakítunk ki. A csoportokat

hangszerek képe jelöli (lásd fotó). Az érkezők cédulát húznak, melyen egy

hangszer rajza található. Az azonos hangszert húzók kerülnek egy csoportba.

Mivel a csoportalakítás véletlenszerű, s a sorsolással más tanárnál tanulókkal is

egy csoportba kerülhetnek, a gyerekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy a

vetélkedő során számukra kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert társaikkal

működjenek együtt, kis időre kilépve a szolfézscsoportokban kialakult

szimpátiacsoportok keretéből.

A csoportok körben ülve elhelyezkednek, megkapják a feladatlapokat.

Meghatározzuk a feladatok megoldásához rendelkezésre álló időkeretet.

Valamennyi korcsoportban a szolfézs órán tanult dalok közül kell felismerni

tizenkettőt. Három dalt képről, három dalt a szövegéből kiválasztott szavakról,

10

három dalt a ritmusáról, három dalt a szolmizációs hangjait jelölő számokról. A

számoknál természetesen adott a viszonyítási hang.

2. osztály dalfelismerés képről

A dalok felismerésében valamennyi csoporttag részt vesz, a megfejtést a

feladatlapra írják. Segítői feladatunk a viszonylag csendes környezet

megteremtése, a csoportok munkájának zavartalan biztosítása. Elakadás esetén

segítséget nyújtunk, ilyenkor többszöri ismétlésre kérjük őket, amíg valakinek

eszébe nem jut a megoldás.

Az időkeret lejártakor összegyűjtjük a feladatlapokat, melyeken a gyerekek

jelölték a csoportjukat. A zsűritagok számolják és pontozzák a helyes válaszokat.

Zsűrink, hagyományunk szerint háromtagú. Harmadik tagként nyugdíjba vonult,

szintén szolfézs szakos kolléganőnket hívjuk meg, aki minden alkalommal

örömmel tesz eleget felkérésünknek. A feladatsor kiértékelése közben a

gyerekekkel közösen elmondjuk a helyes megoldást és elénekeljük a dalokat.

Versenyünk eredményhirdetéssel zárul. Ismertetjük a csoportok által elért

pontszámokat, megnevezzük az első három helyezettet. Senki sem távozik

jutalom nélkül, közös édességfogyasztással zárjuk a vetélkedőt.

11

2. osztály dalfelismerés

Reflexió

A házi versenyek remek alkalmat nyújtanak diákjaink szociális kompetenciának

fejlesztésére. A csoportos munka során lehetőségük nyílik egymás megismerésére. A

feladatok helyes megoldásához minden csoporttag tudása szükséges, így megtanulnak

odafigyelni egymás ötleteire, véleményére.

A versenyünket április hónapban rendezzük, amikor az adott évfolyam tananyagát

nagyrészt már elsajátították növendékeink. A vetélkedő összefoglalónak is tekinthető,

hiszen a tanév során tanult dalok nagy részét feldolgozza. A dalok közös éneklése

folyamán átélhetik az együttmuzsikálás élményét. Ezek a délutánok mindig oldott

hangulatban telnek, tanítványaink nagy számban és szívesen vesznek részt. Ezt

bizonyítja, hogy számon tartják, az órákon rákérdeznek, mikor lesz a verseny. Tanári

munkánkat is segítik ezek az alkalmak, mert képet alkothatunk diákjaink szolfézsórai

környezeten kívüli viselkedéséről.

12

3. A pedagógiai folyamat tervezése

A gyöngyösi Pátzay János Katolikus Zeneiskola bemutatása

Zeneiskola épülete

A zeneiskola épületének története

A zeneiskolánknak helyet adó épület Gyöngyös város legrégibb iskolaépülete, a

Szent Bertalan utca 11. szám alatt épült barokk stílusban. Az önálló épületet a Főtemplom

mögött, a piactér közepén építették fel 1751. május 16 és 1752. október 7-e között. A

földszintes iskola a gróf Forgách család jobbágya, Tamás János lakóháza helyén épült fel.

Három évtized elteltével szűknek bizonyult, ezért 1782-1783-ban emeletet húzott rá Rabl

Károly gyöngyösi építőmester. Ez az épület adott helyet a jezsuita, később a ferences

gimnáziumnak 1899-ig. Ezután az iskolát hivatalok céljára használták 1950-ig. Innen

származik helyi elnevezése: „fiók városháza”. A II. világháború idején a Gyöngyösért

folyó harcokban 1944 novemberében az épületben szovjet hadikórházat rendeztek be.

1950 után ideiglenesen itt helyezték el a ferencesek könyvtárát.

13

Az épület 1958-tól a gyöngyösi zeneoktatást szolgálja. Kezdetben csak néhány

teremben folyt zeneoktatás, az épület emeletén ügyvédi munkaközösség működött. 1962-

től az irodákat más épületbe helyezték át, ettől az időponttól vált a teljes épület

zeneiskolává.1

Jelenleg 16 tanteremben tanítunk (melyek alapterületük tekintetében igen

változatosak, kettő közülük szűkössége miatt csaknem alkalmatlan tantermi célokra).

A földszinten az órákra várakozásra alkalmas aulával és 200 főt befogadó kiváló

akusztikájú hangversenyteremmel rendelkezünk. Aulánkat és hangversenytermünket

rendszeresen igénybe veszik városunk intézményei, szervezetei megemlékezések,

hangversenyek, civil egyesületek rendezvényei céljára.

1 Emlékkönyv, Pátzay János Zeneiskola AMI, 2008. Gyöngyös

14

Aula

2012-ben teljes körű felújítást végeztek, melynek köszönhetően korszerűbbé vált

fűtésrendszerünk, megoldódott a vízszigetelés problémája, új burkolatok kerültek a

járófelületre, új ajtót kaptak a tantermek, megújultak a vizesblokkok. Oktató-nevelő

munkánkat jó munkakörülmények között, méltó környezetben végezhetjük.

Hangversenyterem

15

Zeneiskolánk névadójáról

Pátzay János 1906. november 23-án született Gyöngyösön. Tanulmányait a

városban kezdte, majd Budapesten az Országos Királyi Magyar Liszt Ferenc

Zeneművészeti Főiskolán folytatta orgona szakon. Ferencsik János évfolyamtársa volt.

Tanulmányait 1933-ban fejezte be, ekkor visszatért Gyöngyösre és elfoglalta a

Szent Bertalan templom orgonista állását. Ebben az évben kapta meg kántori oklevelét is

Esztergomban.

A templom kórusának karnagyaként országos sikereket ért el. Munkássága

elismeréseként dr. Puky Árpád, a város akkori polgármestere a Szent Bertalan

templomban új orgonát építtetett, mely akkor az ország harmadik legjobb orgonájának

számított.

Névadónk orgona- és zongorahangversenyek előadójaként is ismertté vált. A

Magyar Rádiótól is meghívást kapott fellépésekre, ahol szintén nagy sikerrel szerepelt.

Sajnos ezek a felvételek nem maradtak fenn számunkra.

A háborús események elől feleségével együtt Szombathelyre menekült, majd a

front elmúltával visszatért Gyöngyösre. Folytatta munkáját orgonaművészként,

karnagyként és zenepedagógusként. 1955. szeptember 6-án gyakorlás közben érte a halál.

Szeretett, elismert, megbecsült művésze és tanára volt Gyöngyös városának. Iskolánk

1993-tól viseli a nevét.2

2 Emlékkönyv, Pátzay János Zeneiskola AMI, 2008. Gyöngyös

16

A zeneoktatás fejlődése Gyöngyösön

1958-ban, a zeneiskola megalakulásának évében Szabó Tivadar igazgatása alatt,

kis létszámú tantestület lelkes munkájával zongora-, hegedű-, cselló- és szolfézsoktatás

kezdődött.

A tanári létszám, s ezzel együtt a hangszeres oktatás jelentős bővülése Záborszky

József nevéhez fűződik, aki 1962-1969 között volt a zeneiskola igazgatója. Fiatal

tanárokat hozott Budapestről, akik közül néhányan az akkor már Európa hírű I. István

Gimnázium szimfonikus zenekarának tagjai voltak, s friss diplomásként nagy lendülettel

és hatalmas munkabírással gyakorolták hivatásukat. Voltak, akik megszerették Gyöngyös

városát, s itt telepedtek le, itt alapítottak családot, s utazó tanárokból a zeneiskola állandó

tanáraivá váltak.

Ebben az időszakban már választható hangszer volt a fuvola, kürt, klarinét, oboa,

fagott, hárfa, cimbalom és megkezdődött a magánének tanítás is. Oktatásuk magas

színvonalát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy növendékeik közül szép számmal

tanultak tovább zenei pályán, iskolánk jelenlegi tanárai közül többen is az ő tanítványaik

voltak. Célként tűzték ki, hogy az egyéni oktatás mellett lehetőséget teremtsenek a

gyerekek együttmuzsikálására is. E cél hamarosan meg is valósult a vonósokból álló

Tücsök zenekar megalakulásával. Nem sokkal később fúvós hangszeres együttesek is

szerveződtek.3

Zeneoktatásunk ma

Jelenlegi tantestületünk törekvése: példát mutató elődeinkhez méltónak maradni,

megőrizni az általuk megteremtett magas oktatási színvonalat. Célunk, hogy minél több

gyerek fedezze fel a hangszeres játék, az éneklés, a közös muzsikálás örömét.

Valamennyi növendékünknek lehetőséget adunk, hogy közönség előtt is

bemutathassa zenei fejlődését. E bemutatók formája igen változatos: „kis koncert” a

szolfézsórákon, ahol a csoport tagjai egymásnak mutatják be hangszeres darabjaikat;

közös órák, ahol az egy tanárnál tanulók hallhatják egymást; zeneiskolai hangversenyek,

ahol a családtagoknak, barátoknak játszhatnak; bemutathatják tudásukat a város

óvodáiban, iskolai és városi ünnepélyeken, kiállítás megnyitókon közreműködhetnek.

3 Emlékkönyv, Pátzay János Zeneiskola AMI, 2008. Gyöngyös

17

Kiemelkedően jó képességű növendékeinket helyi, regionális és országos zenei

versenyekre készítjük fel, melyeken jó eredményt érünk el. Iskolánk ad otthont a

kétévente megrendezésre kerülő megyei zongoraversenynek, fuvolaversenynek és

furulyaversenynek. E megmérettetések kiváló alkalmat nyújtanak mind a kollégák, mind

a növendékek számára egymás megismerésére, szakmai fejlődésük segítésére.

A zenei pályát választókat sikerrel készítjük fel a továbbtanulásra.

E feladatok sikeres megoldásához elengedhetetlenül szükséges a kollégák

együttműködése, egymás segítése. Tapasztalatom és az elért eredmények is azt mutatják,

hogy közös céljaink elérése érdekében tudunk és akarunk hatékonyan együtt

munkálkodni.

Tanszakaink, együtteseink

Zeneiskolánkban 5 tanszakon tanítunk. Tantestületünk 22 tagú.

A tanszakok tanári létszáma:

zongora: 7 fő

fúvós: 6 fő

vonós: 6 fő

elmélet: 3 fő

magánének: 1 fő

Intézményünk tanulói létszáma évtizedek óta közel állandó: kb. 350 fő. A jelen

tanévben 348 növendékünk van.4

Növendékeink létszáma évfolyamonként és tanszakonként a 2015/2016. tanévben:

Előképző Alapfok Továbbképző

1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. 2. 3.

58 fő 60 fő 65 fő 33 fő 39 fő 25 fő 23 fő 21 fő 12 fő 4 fő 8 fő

Fúvós tanszak Vonós

tanszak

Zongora

tanszak

Magánének Szolfézs

főtárgy

109 fő 91 fő 120 fő 19 fő 9 fő

4 KIR STAT 2015-2016. tanév

18

Zeneiskolánkban választható hangszerek: zongora, orgona, furulya, fuvola,

klarinét, trombita, harsona, kürt, tuba, hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő, gitár.

Magánének tanulás is biztosított. A kötelező szolfézsoktatáson kívül zeneirodalmi

jártasságra is szert tehetnek növendékeink.

Az együttmuzsikálás örömét hangszeres együtteseink hivatottak nyújtani: a ma is

működő Tücsök zenekar, furulya zenekar, fuvola zenekar, rézfúvós együttes, klarinét

együttes, kamaraének csoport, valamint az adott művek előadására létrejövő, adott

eseményhez köthető különböző hangszerekből álló kamaraegyüttesek.

Az aktívan zenélni vágyókat zeneiskolai tanulmányaik befejezése után szeretettel

várják a város hangszeres és énekes együttesei: a Musica Mansueta kamarazenekar, a

bányász fúvószenekar és a város 3 vegyes kara, melyek több évtizedes múltra

tekinthetnek vissza, s melyeknek tagjai túlnyomórészt szintén jelenlegi, vagy volt

zeneiskolai növendékek és tanárok.

Intézményünk zeneismeret- vokális tanszaka

1993-ban, csaknem friss diplomásként kerültem az iskolába. Ezt megelőzően az

esztergomi zeneiskolában tanítottam egy tanévet. Új munkahelyemen segítőkész vezetők

és kollégák fogadtak. Az akkori tanszakvezető és a tanszak további három tanára nagy

segítségemre volt a helyi tanterv, a szokások, hagyományok megismerésében,

elsajátításában. Szakmai tanácsokkal segítették munkámat.

Ebben az időszakban még az óvodások zeneoktatását is támogatta az állam, az én

feladatom volt a zeneiskola épületén belül tartott óráimon kívül a zeneóvodás

foglalkozások megtartása saját óvodájukban. Zeneiskolánkhoz tartozott az 1. számú (ma

II. Rákóczi Ferenc Katolikus) Általános Iskola tánc tagozata is, így a balettet és néptáncot

tanuló gyerekek szolfézsoktatását is én láttam el anyaiskolájukban.

Később ezek a feltételek módosultak, megszűnt az óvodás korú gyermekek

normatív támogatása, a tánc tagozat önálló művészeti iskolává alakult. Szolfézsóráimat

ma kizárólag a zeneiskola épületében tartom.

19

Szolfézs tanterem

Tanszakunk tanárainak száma változó, szolfézs tárgyat és zeneirodalmat a tanulói

létszám függvényében 2-3 kolléga tanít (teljes óraszámban jelenleg egyedül én, két

kollégám 10, illetve 4 órában tanít szolfézst és zeneirodalmat). Szolfézs és zeneirodalom

csoportjaink száma jelen tanévben 21.

Magánének tárgyat a kezdetektől 1 kolléga oktat, így nem önálló tanszakként,

hanem a zeneismeret- vokális tanszak részeként működik.

A tanszakvezetői teendőket több éve én látom el. Elsődleges feladatomnak

tekintem a kollégáimmal való segítő együttműködést. Éves munkatervben rögzítjük a

tanév rendjét, így minden kolléga időben értesül teendőiről. Heti rendszerességgel

beszéljük meg a tanszak aktuális feladatait, az esetleges problémákat, igyekszünk ezekre

megoldást találni. Azon kollégákat, akik mindössze néhány órában tanítanak szolfézst,

zeneirodalmat, igényük szerint tanmenettel, óravázlattal, zenehallgatási anyaggal segítem

munkájuk sikeres végzésében.

Tanszakunk tevékenysége nem korlátozódik kizárólag a tanórák munkájára.

Szolfézscsoportjaink énekelnek iskolánk szentmiséin, valamint védőszentünk, Szent

Cecília emlékére rendezett ünnepélyünkön.

Ezeken az eseményeken iskolánk hangszeres együttesei kísérik a dalokat,

alkalmat teremtve az együtt muzsikálásra. A felkészítésben a tanszak valamennyi

kollégája részt vesz és együttműködünk más tanszakokkal is.

20

Minden tanévben rendezünk helyi népdaléneklő versenyt, valamint csoportos

szolfézsversenyt, amelyen az adott évfolyam dalanyagát dolgozzuk fel változatos

formában. (Ezt részletesen ismertettem portfólióm 2. fejezetében.)

Sikerrel vettünk részt Egerben megyei szolfézsversenyen, s nagy örömömre négy

alkalommal, 1999-ben, 2002-ben, 2005-ben és 2008-ban növendékeim bejutottak az

országos szolfézsverseny döntőjébe.

A zenei pályára való felkészítést kezdetben csoportban, néhány éve azonban

legföljebb 2-3 növendék egy időben való tanításával végezzük. A változás oka az, hogy

tanítványaink egyre csökkenő számban választják a zenei pályán való továbbtanulást, így

szolfézsból „B” tagozatos csoport indítása az elmúlt 5 évben a csekély létszám miatt nem

volt lehetséges. Felvételire készülő tanulóinkat kötelező óraszámunkon felül, a

gyerekekkel egyeztetett időpontban és gyakorisággal oktatjuk.

Reflexió

Zeneiskolánk közel 60 éve biztosítja Gyöngyös város és a környező települések

gyermekeinek zenei nevelését. Kezdetben néhány hangszer tanulására kaptak lehetőséget a

beiratkozó növendékek. Az évtizedek alatt intézményünk jelentősen fejlődött, a tanszakok és

választható hangszerek száma a többszörösére növekedett. Az intézményvezetők, együttműködve

a fenntartókkal, folyamatosan bővítették az iskola hangszerállományát, biztosítva a tanulók

számára a hangszerkölcsönzés lehetőségét. Mára zeneiskolánk jelentős hangszerállománnyal

rendelkezik.

Az esztétikus tanítási környezet kialakítására is törekedtek intézményvezetőink,

fenntartóink. Tantermeink korszerű bútorokkal berendezettek, valamennyi teremben van

zenehallgatásra alkalmas eszköz, a szolfézstermekben televízió, médialejátszó, mely videó

felvételek megtekintését is lehetővé teszi. Ideális tanítási környezetben végezhetjük munkánkat.

Zeneoktatásunk feladata, s egyben célja is, hogy a gondjainkra bízott gyerekek zenei

képességeit a lehető legmagasabb szintre fejlesszük, s ehhez olyan eszközöket használjunk, hogy

számukra ne csak munkát, hanem örömöt is jelentsen a tanulás folyamata, hiszen öröm nélkül

zenélni lehetetlen.

E célt igyekszünk elérni azzal, hogy az elsajátítandó ismereteket (a tantervi követelmények

lehetőségein belül) tanulóink adottságához igazítjuk, ezáltal biztosítva számukra sikerélményt,

motivációt a továbbfejlődéshez. Valamennyi növendékünk szakszerű segítséget kap zenei

képességei kibontakoztatásához az egyéni és társas zenélésben egyaránt.

21

Zeneiskolai tanulmányaik folyamán sokrétű zenei élményt biztosítunk számukra, olyan

élményeket, melyeket aktív zenei képzésben nem részesülő kortársaik talán soha nem

tapasztalnak meg. Kutatások sora igazolja, hogy a zenét tanuló gyerekek tanulmányi

átlageredménye szignifikánsan magasabb hangszert nem tanuló társaikénál, munkájukat

intenzívebb figyelem és jobb megoldási stratégiák jellemezik. A vizsgálatok arra is

bizonyítékot szolgáltatnak, hogy a mindennapos zenei nevelés segít leküzdeni a szociális

hátrányt, megelőzheti a hátrányos helyzetből induló gyermekek leszakadását.

A zenei nevelés feladata a zenei ízlés formálása az ismeretek átadásának

segítségével. Zenei ízlést pedig a jól megválasztott, értékes zenei anyag adhat bármelyik

műfajban. Kollégáimmal együtt növendékeink zenei ízlésének formálásán

munkálkodunk nap, mint nap.

Zárszóként hadd idézzem Müller véleményét, mely a tanítás lényegét fogalmazza meg:

”A tanítás semmit sem kényszeríthet, nem tehet mást, mint hogy felkínálja a zenéhez

kapcsolódó sokoldalú tapasztalat lehetőségét. Az, hogy a tanulók elfogadják-e a

zenepedagógia kínálatát, azoktól a feltételektől függ, melyek együttesen ösztönző

környezetet alakítanak ki, melyeknek megteremtése a tanítás feladata.”

4. A tanulók műveltségnek, készségeinek és képességeinek fejlesztése a

tudás felhasználásával

Dobszay László: A hangok világa Szolfézskönyv a zeneiskolák I. osztályának

Szolfézsoktatásunk alap tankönyvét, a Dobszay- sorozat I. kötetét elemzem a

következő szempontok alapján:

a) Mennyire veszi figyelembe a tanulók életkori sajátosságait?

b) A dalok, gyakorlatok milyen logikai rendet követnek?

c) A tankönyv első és második része milyen módon segíti egymást?

d) Elegendő segítséget nyújt-e az évfolyam tantervi követelményében előírt

elméleti ismeretek elsajátításához?

e) Mennyire felel meg nyelvezetében és illusztrációjában a mai kor

elvárásainak?

f) Segíti-e a szolfézs és a hangszeres tanulmányok összekapcsolását?

22

A tankönyv az általános iskola 3. osztályosainak, tehát 8-9 éveseknek készült.

Azok a gyerekek, akik voltak előképzősök, szextnyi hangterjedelemben énekelnek

biztonsággal. Természetesen vannak kivételek, de a csoportok nagy részét ez jellemzi.

Akik nem jártak előképzőbe, azok az általános iskolai énekórákról hozzák előzetes

tudásukat, mely nem egységes. A feladat a tiszta intonáció kialakítása és megfelelő

hangterjedelem elérése valamennyi gyereknél, mely elengedhetetlenül szükséges az

egységes csoporthangzáshoz. Lássuk, milyen támogatást nyújt ehhez a szolfézskönyv?

Amennyiben a tankönyv hónapokra kijelölt tematikája szerint haladunk, a

szeptemberi és októberi ismétlő, kis hangterjedelmű dalok után azonnal az oktávnál

nagyobb hangtávolságot bejáró, kvintváltó, parlando, rubato népdalok között találjuk

magunkat, melyeknek tartalma csupa könny, bánat, kesergés, tömlöc, rabság. Az 53.

oldalon egy balladát is fellelhetünk. Tapasztalatom szerint ezek a dalok kevéssé

alkalmasak arra, hogy lekössék a gyerekek figyelmét és megkedveltessék velük a

népdaléneklést. Új ritmikai elemként megjelenik a koronás éles ritmus, anélkül, hogy a

szinkópára bármiféle utalás történt volna. Az éles ritmus megfigyeltetésére, tudatosítására

a parlando előadásmódú dalok alkalmatlanok. A tankönyv szerzője nem tekintette fontos

szempontnak, hogy az új ismereteket már megtanult hangzó anyagon figyeltesse meg és

tudatosítsa. (Nyújtott ritmust tartalmazó dal egyetlen egy található a 111. oldalon, a

gyakorlatok között még ennyi sem.)

Haladjunk tovább a tankönyvben! Decemberi dalaink között a Szűröm vóna

kezdetű lá- pentaton dal után (57. old.) azonnal a fi módosított hangos Télen nagyon

következik. Eddig szinte kizárólag pentaton dalokat énekeltünk, fá és ti hang elvétve

fordult elő, így a fi hang előkészítetlenül jelenik meg. A decemberre előírt dalok a

gyerekek életkorának megfelelőek, szívesen éneklik.

Januárban oktávugrással induló szinkópa ritmust tartalmazó dalaink következnek.

(Egyikben sincs fi hang.) Ezeket a dalokat is kedvelik növendékeink, de a tapasztalatom

azt mutatja, hogy a kezdő ugrást csak a csoport tisztán intonáló tagjai tudják elénekelni,

a kevésbé jól intonáló, kisebb hangterjedelemmel bíró tanulók számára a feladat

megoldhatatlan, egységes csoporthangzást nem tudunk kialakítani. A dalokhoz

kapcsolódó gyakorlatok, melyek a népdalok variánsai jól használhatóak, segítik a

dallamfordulatok és a ritmikai elemek rögzítését.

23

Februárban kerülnek sorra a kanásztánc ritmusú dalok. Március és április hónap a

szinte csak negyedeket tartalmazó dudanótáké. Ezek a dalok ritmikájukban és

dallamukban is lényegesen egyszerűbbek, könnyebben elsajátíthatóak, mint a januárban

tanulandók.

A tankönyv dalanyaga (a parlando, rubato dalok kivételével) jól használható a

dallamfordulatok megfigyeléséhez, gyakorlásához. Új ritmikai elemek tudatosítására

azonban nem alkalmasak. Az éles- és nyújtott ritmust olyan dalok segítségével

tudatosítom, melyeket a könyv nem tartalmaz.

Tantervi követelmény a hangnemek ismerete 1b 3# előjegyzésig. A biztos

tájékozódást az segítené, ha elegendő kottaképet látnának a gyerekek ahhoz, hogy

rögzüljön az előjegyzéshez tartozó hangok helye. A tankönyv túlnyomó részt az F- dóban

való tájékozódást gyakoroltatja, lényegesen kevesebb a G-dóban látható kottakép, a D-

és A-dó csak a tanév végén jelenik meg elenyésző számú szemléltetéssel. Tapasztalatom

azt mutatja, hogy a gyerekek csak F-dóban tájékozódnak biztosan, a többi elvárt

hangnemben nem.

A hangnemek tankönyv általi tudatosításában kifogásolom, hogy az adott

hangnemhez tartozó előjegyzés csak időnként jelenik meg, váltakozva a sor közbeni

módosítással. Véleményem szerint sokkal könnyebben jegyzik meg a gyerekek az adott

hangnem előjegyzését, ha azt következetesen a sor elején látják. A néha ide, néha oda írt

módosító jelek nem segítik a hangnemek rögzülését.

A tankönyv második részében található gyakorlatok sem tartalmukban, sem

nehézségi szintjükben nem illeszkednek a tankönyv első részéhez. Példaként említem a

november hónapot: a tankönyv első részében ez az oktávnál nagyobb hangterjedelmű

parlando dalok hónapja, ugyanilyen hangterjedelmű betűkottás és ötvonalas kottás

olvasógyakorlatokkal, melyek kvart, kvint és oktávugrásokat is tartalmaznak, ritmusuk

változatos. Ezzel szemben a tankönyv második részében a november hónapra írt

olvasópéldák szekund és terc hangközökből épülnek fel, ritmusuk csupa egészkotta. Sem

szolmizálásuk, sem abszolút névvel való éneklésük nem nyújt élményt a tanulóknak.

A tankönyv illusztrációi igényesek, többnyire a dalok tartalmát ábrázolják. Mai

nagyon színes világunkban azonban a mindössze két színt: a kéket és narancssárgát

használó színvilág már korszerűtlen.(Bár kétségtelenül fejleszti a gyerekek rajzkészségét

a rajzok kiszínezése.)

24

A tankönyvben található olvasmányok hasznosak, lényegre törőek és a korosztály

számára érthetően fogalmazottak.

A szolfézs ̶ hangszer kapcsolatát a könyv szerzője rendkívül fontosnak tartja.

Valamennyi gyakorlatnál megtalálhatjuk a „próbáld ki hangszereden”, „keresd meg

hangszereden” kérést, ezzel segítve a gyerekeket abban, hogy szolfézs és hangszeres

tanulmányaikat ne külön-külön, hanem egységben lássák. Ennek az egységben való

gondolkodásnak a kialakítása hosszú évek munkájával valósulhat meg.

Reflexió

A tankönyvet (bár sok kritikai észrevételem volt a dalanyagával kapcsolatban)

összességében használhatónak találom. A dalait válogatva, általános iskolai ének-zene

tankönyvek, népdalgyűjtemények anyagával kiegészítve tanítom.

Az olvasógyakorlatoknak a felét dolgozzuk fel az órák során, ezek esetében is sok

kiegészítő anyagot használok. (Kodály: 333 olvasógyakorlat, Kodály: Ötfokú zene I.

kötet)

Ritmusgyakorlatokat a tankönyv nem tartalmaz, pedig a megosztott figyelem

fejlesztéséhez fontosak a dalok mellé tapsolt, kopogott osztinátók, hosszabb

ritmuskíséretek, esetleg kétszólamú ritmusgyakorlatok, különböző hangszínnel

megszólaltatva. A ritmuskészség fejlesztéséhez Gát József: Kottaolvasás c. kétszólamú

ritmusgyűjteményét használom, mely a magasabb szolfézs évfolyamok anyagához is jól

alkalmazható.

Véleményem szerint az 1966-ban megjelent tankönyv korszerűsítésre szorulna.

Szerkezetének módosításával, dalait és gyakorlatait fokozatosan nehezedő sorba

rendezve, számukat csökkentve, könnyebben áttekinthetővé válna. Használata jelentősen

egyszerűsödne diákok, tanárok számára egyaránt.

25

5. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák

fejlesztése

Számítógéppel segített tanulás - keresőprogramok (zene és kotta), elektronikus

könyvtárak internetes elérési címlistája

Zenei könyv, kotta adatbázisok:

http://www2.cpdl.org/wiki/index.php/Main_Page

http://imslp.org/

http://www.8notes.com/

http://www.free-scores.com/index_uk.php3

http://konyvespolc.com/

http://konyvkonnektor.hu/?p=4341

https://www.mozaweb.hu

Könyvesboltok, zeneműboltok, kiadók weboldalai:

http://www.emb.hu/

http://bookline.hu/main.action?tab=konyv

http://www.edition-peters.com/

http://webaruhaz.rozsavolgyi.hu/

http://www.alexandra.hu/

http://www.lira.hu/

http://lisztbolt.hu/

http://www.libri.hu/

Zenei újságok:

http://muzsika.net/

http://www.gramofon.hu/

http://www.parlando.hu/NEWPROBE/PARLANDO.html

http://fidelio.hu/

Zenei szervezetek, szakmai fórumok:

https://www.artisjus.hu/

26

http://musicianswho.hu/

http://www.mzmsz.hu/

http://www.mztsz.hu/

Kotta- és zeneszerkesztő programok:

https://musescore.org/hu

http://www.thevirtualpiano.com/

https://www.noteflight.com/demo

http://www.finalemusic.com/products/finale-notepad/

Hangversenyélet, színház, opera:

http://www.port.hu/

http://www.opera.hu/

https://www.mupa.hu/

http://www.concertbudapest.com/

http://zeneakademia.hu/hu/kezdolap

Video megosztó portál, internetes rádió:

https://www.youtube.com/?hl=hu&gl=HU

https://www.shoutcast.com/

Audió, videó konvertáló programok:

http://www.freemake.com/hu/free_audio_converter/

http://www.freemake.com/hu/

http://www.vidtomp3.com/

http://keepvid.com/

Reflexió

Felgyorsult világunkban információáradat zúdul ránk minden pillanatban.

Percenként többször szólítanak fel valamelyik tömegkommunikációs eszközt használva

vásárlásra, részvételre, adakozásra, élményszerzésre, egyszóval fogyasztásra. Az életünk

minden helyzetére megoldást kínáló szolgáltatásokból, termékekből ki-ki maga döntheti

el, mi az, amire valóban szüksége van. A marketing szakemberek tökéletesen kidolgozott

27

módszerekkel szólítanak meg minden korosztályt, olyan szükségleteket kialakítva,

amelyek soha eszünkbe nem jutottak volna. Ezt nevezem én „sárkány ellen sárkányfű”-

kínálatnak, Csukás István szavait kölcsönözve.

Soraimból kitűnik, hogy nem vagyok híve a fogyasztás ilyen mértékű

ösztönzésének. Felnőttként kötelességemnek tartom felhívni tanítványaim figyelmét arra,

hogy okosan válasszanak a számtalan felajánlott lehetőségből, s hogy nem kell

MINDENT választani, a kevesebb is elég. A számítógépes játékokkal, facebook

chateléssel töltött napi több órát túlzottnak találom, véleményem szerint a mozgástól és a

valódi beszélgetésektől veszi el az időt. A videó megosztó portálokon is rengeteg

megtekintésre nem méltó tartalom található, az itt látottakhoz való kritikus viszonyulásra

is felhívom tanítványaim figyelmét.

Az információáramlatnak azonban számos előnye is van. A szükséges ismeretekhez

egy kattintással hozzájuthatunk, a világhálón soha nem tapasztalt mértékű tudásanyag

halmozódott fel, amiből kedvünkre válogathatunk. A fentiekben a tanításomhoz, szakmai

munkámhoz szorosan kapcsolódó, általam gyakran látogatott weboldalakat gyűjtöttem

össze. A videó megosztó portálokon nagyszerű előadók felvételei érhetőek el, ezekből

válogatom óráim zenehallgatási anyagát. A szabadon letölthető kották és oktatási

segédanyagok használatával a tanórák változatosabbá tehetőek. A kották, szakkönyvek

rendelése is egyszerűbbé, gyorsabbá vált az internetes áruházak elterjedésével. Az online

zenei folyóiratok tudósítanak a legújabb szakmai eredményekről, új módszerekről,

érdekes interjúkat tartalmaznak, tájékoztatást nyújtanak a zenei élet aktualitásairól.

Valamennyi hangversenyről értesülhetünk a programajánló oldalak által. A szakmai

szervezetek honlapjain tájékozódhatunk a munkánkat érintő jogszabályokról, a fórumok

lehetőséget biztosítanak szakmai konzultációra.

A világhálót mértékkel és szelektíven használva gyorsan és kényelmesen juthatunk

hasznos információkhoz, ízlésünknek megfelelő szórakozáshoz.

28

6. A tanulási folyamat szervezése és irányítása

Saját tematikus terv

Tematikus tervem bemutatására a második szolfézs évfolyamra előírt

követelményekből a barokk táncok témakörét választottam. A táncokkal foglalkozó órák

a tananyag változatos feldolgozására adnak lehetőséget. Kitekinthetünk a társművészetek

felé, megismertethetjük növendékeinkkel a kor jelentős épületeit, műalkotásait, alkotóit.

Videó felvételekről megnézhetjük, hogyan táncolták ezeket a táncokat, s milyen ruhákat

viseltek ebben a korban. A gyerekek bemutathatják társaiknak a hangszeres órájukon

tanult táncokat, zongorista növendékek kísérhetik a csoport énekét. Az elsajátítandó

táncokat Dobszay László: A hangok világa Szolfézskönyv a zeneiskolák II. osztályának

c. tankönyv tartalmazza, szövegüket Sulyok Gizella: Pilletánc c. gyűjteményéből

kölcsönzöm.

Barokk táncok

Óra A tanítási

óra anyaga

Fejlesztési

területek Ismeretanyag Munkaforma

Szemléltetés,

megfigyeltetés

1. A barokk kor

stílusjegyei

J. S. Bach

életének

rövid

története

Bach:

Menüett

(Tk:175.old.)

Dallamhallási

készség

Analitikus

készség

Belső hallás

Lapról olvasás

Tiszta

intonáció

Szekvencia

Két részre

tagolhatóság

Kérdés-felelet

Menüett

jellemzői

Barokk fogalma

J. S. Bach

Tanári

magyarázat

Frontális

munka

Egyéni munka

Páros munka

Barokk

épületek,

festmények

Képek J. S.

Bach életéről

Bach: Menüett

tanári

bemutatása

Házi feladat: J. S. Bach művek keresése saját hangszeres anyagukban

2. Bach:

Menüett

Tanulók

hangszeres

művei

Purcell élete

Purcell:

A-dúr

menüett

(Tk:189.old.

Tiszta

intonáció

Analitikus

készség

Dallamhallási

készség

Zenei

íráskészség

Belső hallás

Lapról olvasás

Improvizációs

készség

(szekvencia)

Periódus

fogalma

Kéttagú forma

fogalma

Purcell

Händel

Tanári

magyarázat

Frontális

munka

Egyéni munka

Páros munka

J. S. Bach

művek a tanulók

előadásában

Képek Purcell

és Händel

életéből

Tanári

bemutatás

szöveggel

(Sulyok Gizella:

Pilletánc I. 18-

19.old.)

Menüett tánc:

29

(Händel:

Vízizene)

https://www.you

tube.com

/watch?v=Zrmo

CqoF034

Házi feladat: Menüettek keresése saját hangszeres anyagukban

3. Bach:

Menüett

Purcell:

A-dúr

menüett

Tanulók

hangszeres

művei

Purcell:

g-moll

menüett

(Tk:186.old.)

Tiszta

intonáció

Analitikus

készség

Lapról olvasás

Belső hallás

Bővülés

fogalma

Dúr-

párhuzamos

moll ismétlése

Vezetőhang

ismétlése

Tanári

magyarázat

Frontális

munka

Egyéni munka

Páros munka

Menüettek a

növendékek

előadásában

Tanári

bemutatás

szöveggel

(Sulyok Gizella:

Pilletánc I. 28-

29.old.)

Házi feladat: Zongorista növendékek megtanulják a három menüett kíséretét

4. Bach:

Menüett

Purcell:

A-dúr

menüett

Purcell:

g-moll

menüett

Krieger élete

Krieger:

Menüett

(Tk: 177.old

Tiszta

intonáció

Analitikus

készség

Dallamhallási

készség

Zenei

íráskészség

Belső hallás

Lapról olvasás

Hangköz

hallás

Hangzat hallás

Menüettről

tanultak

összefoglalása

Periódusról

tanultak

összefoglalása

Dúr- moll

hármashangzat

ismétlése

k6, N6 hangköz

ismétlése

Krieger

Tanári

magyarázat

Frontális

munka

Egyéni munka

Páros munka

Menüettek a

növendékek

kíséretével

Képek Krieger

életéről

Krieger:

Menüett

tanári

bemutatása

szöveggel

(Sulyok Gizella:

Pilletánc I. 12-

13.old.)

Házi feladat: Zongorista növendék megtanulja a Krieger: Menüett kíséretét. Gyerekek

megkeresik hangszeres darabjaik között.

5. Krieger:

Menüett

Pachelbel

élete

Pachelbel:

Sarabande

(Tk:183.old)

Tiszta

intonáció

Analitikus

készség

Lapról olvasás

Improvizáció

(szekvencia)

Sarabande

jellemzői

Pachelbel

Tanári

magyarázat

Frontális

munka

Egyéni munka

Páros munka

Krieger:

Menüett

bemutatása

különböző

hangszereken a

tanulók

előadásában

Sarabande tánc:

30

https://www.you

tube.com/watch

?v=GjLTTgv5F

UQ

Tanári

bemutatás

szöveggel

(Sulyok Gizella:

Pilletánc II. 22-

23.old.)

Képek

Pachelbel

életéről

Házi feladat: Sarabande keresése saját hangszeres anyagukban

6. Pachelbel:

Sarabande

Krieger:

Bourrée

(Tk:192.old.)

Tiszta

intonáció

Analitikus

készség

Lapról olvasás

Improvizáció

(szekvencia)

Felütés

Bourrée

jellemzői

Tanári

magyarázat

Frontális

munka

Egyéni munka

Páros munka

Sarabande a

növendékek

előadásában

Bourrée tánc:

(Händel:

Vízizene)

https://www.you

tube.com/watch

?v=epmG43H9

D98

Tanári

bemutatás

szöveggel

(Sulyok Gizella:

Pilletánc I. 14-

15.old.)

Házi feladat: Bourrée keresése saját hangszeres anyagukban

7. Krieger:

Bourrée

Purcell:

Rigadoon

(Tk:

180.old.)

Tiszta

intonáció

Dallamhallási

készség

Zenei

íráskészség

Improvizáció

(periódus

utótagja)

Rigadoon

jellemzői

Alla breve

fogalma

Tanári

magyarázat

Frontális

munka

Egyéni munka

Páros munka

Bourrée a

növendékek

előadásában

Rigadoon tánc:

(Händel:

Vízizene)

https://www.you

tube.com/watch

?v=6fa2wZEsR

WM

Tanári

bemutatás

szöveggel

31

(Sulyok Gizella:

Pilletánc I. 14-

15.old.)

Házi feladat: tanult táncok gyakorlása

8. Valamennyi

tanult tánc

Tiszta

intonáció

Elsajátított

ismeretanyag

rendszerezése

Táncokról

tanultak

összefoglalása

Írásbeli

számonkérés

teszt formájában

Frontális

munka

Egyéni munka

Írásbeli teszt

kitöltése

Táncok éneklése

Tanulók

hangszeres

előadása

Reflexió

Szolfézstanítással eltöltött éveim alatt gyakran tapasztalom, hogy a szolfézsórán

tanultakat a gyerekek nem tudják felidézni hangszeres órán, a hangszeres órán sokszor

gyakoroltakat (pl.: abszolút névvel való olvasás) pedig nem tudják alkalmazni

szolfézsórán. Ez időnként konfliktus forrása hangszert tanító kollégáinkkal.

A memória működését elemző irodalmat olvasva megnyugvással vettem

tudomásul, hogy ebben nincs semmi meglepő:

„A pedagógusok kudarcélményeinek tekintélyes része származik felidézési

problémákból. Vargha tanárnő a reformkor tárgyalása kapcsán megkérdezi a tanítványait,

mit tanultak Kölcseyről irodalomból. Senki nem jelentkezik. A tanárnő ismételt kérdésére

valahogy így reagálnak: „Nem emlékszünk...” „Nem tudjuk...” „Nem is biztos, hogy

tanultunk az életéről...” Vargha tanárnőnek megvan a véleménye az osztály

magyartanáráról.

Jogos-e ez az elítélő vélemény? Egyáltalán nem biztos, hogy a magyartanár rossz munkát

végzett. Az iskolában gyakori tapasztalat, hogy az egyik szituációban és kontextusban

megtanult ismeretek nem vagy csak nagyon nehezen idézhetőek fel megváltozott

szituáció vagy kontextus esetén.”5

A felidézés megkönnyítését szolgálja, ha gyakran felhívjuk a gyerekek figyelmét

a hangszeres órán és a szolfézs órán elsajátított ismeretek azonosságára. Ezen analógiák

felismerésére nyújtanak kiváló lehetőséget a növendékek hangszeres előadásai a

szolfézsórákon. Már az egészen kicsik is szívesen mutatják meg, mit tanultak hangszeres

5 Knausz Imre: A tanítás mestersége 7. old.

32

órán, a csoport tagjai felismerik a gyerekdalokat, közösen elénekeljük, ezzel is erősítve a

hangszer- szolfézs kapcsolatát.

A második osztályos szolfézs évfolyamon is hasonló tapasztalataim vannak. A

gyerekek örömmel mutatják be hangszeres órán tanult táncaikat, s azt is alkalmunk nyílik

megbeszélni, ha hangszeres órán más hangnemben játszották és mi ennek az oka. (Bach:

G-dúr menüettjét szolfézs órán C-dúrban énekeljük, Krieger: a-moll menüettjét e-

mollban)

A táncokkal foglalkozó órákon tanulóink ismereteket szerezhetnek a barokk

korról, megismerkedhetnek a legjelentősebb mesterekkel, a zenei idézeteket jó

előadóktól, stílusosan hallhatják és láthatják. Ezek az ismeretek reményeim szerint

hangszeres tanulmányaikban is segítik őket.

7. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása

Kérdőív a szolfézs tárgyról

Az évek során több ezer növendéket volt alkalmam tanítani. Az órákon igyekszem

oldott légkört teremteni, ahol szabad véleményt nyilvánítani, kérdezni, tévedni, újra

próbálni, vagyis aktívan részt venni. Az órák elején a gyerekek néhány szóban

beszámolnak a számukra fontos aktuális eseményekről. Véleményem szerint ezek a

beszélgetések fontosak, mivel általuk megismerhetem iskolai eredményeiket, szabadidős

tevékenységüket, érdeklődési területüket, családi hátterüket. Teljesebb képet kapok

személyiségükről, mint ha csak a szolfézsórai teljesítményük alapján alkotnék véleményt.

Tanítványaim túlnyomó többsége jó tanulmányi eredményt ér el közismereti

tárgyakból, tantárgyi versenyeken indul, s a heti négy zeneiskolai óráján kívül aktívan

sportol, táncol (hetente legkevesebb három alkalommal), hétvégén sport-, illetve

táncversenyeken vesz részt. Az alvással töltött időn kívül életüket a külső irányítású

tevékenységek töltik ki. Minden percüket szabályozzuk, elvárjuk tőlük a reggeltől estig

tartó koncentrált figyelmet, a minden feladatban való tettrekészséget, lelkesedést. Szabad

játékra, „csak úgy vagyok” pihenésre nincs lehetőségük hétvégén sem, hiszen akkor

mennek versenyekre, s készítik el házi feladataikat.

Az oktatáspolitikai szakmai megbeszéléseken évek óta fő gondolat a lexikális

ismeretanyag csökkentése, azonban a gyakorlat ennek az ellenkezője. Tanulóinknak

33

továbbra is sok-sok felesleges információt kellene elraktározniuk emlékezetükben, az

ismeretek elmélyítésére nincs elég idő, így tudásuk csak a témazáró dolgozat idejéig

marad meg, utána törlődik a memóriájukból. Elszomorít, hogy döntéshozóink, bár tudják

a megoldást, mégsem tesznek semmit a változás érdekében.

A közoktatás helyzete, a diákok leterheltsége a zeneiskolai tanítást is érinti. A

délután érkező gyerekek már túl vannak 6-7 tanórán, ami figyelmet, koncentrációt

igényelt. Fáradtak, szeretnének már valami olyannal foglalkozni, amihez kedvük van. (Én

is ezt érzem este hétkor 6 szolfézsóra után és bevallom, igen nehezen vagyok

mozgósítható bármilyen további tevékenységre.) Az órákra alacsony motivációval

érkeznek, oktatói feladatunk olyan módszereket alkalmazni, amelyek elősegítik belső

motivációjuk növekedését és pozitív viszonyulásukat a feladatok megoldásához. Ez a

törekvés nem minden feladattípus esetében jár eredménnyel, van, amit növendékeim

kevésbé szívesen végeznek.

A kérdőív bemutatása

A diákokkal való beszélgetések alkalmával kiderült, hogy azokat a feladatokat

nem kedvelik, amelyek komplexebbek, több előzetes ismeret szükséges a

megoldásukhoz, vagy hosszan tartó figyelmet kívánnak, vagyis ami számukra „nehéz”.

Úgy gondoltam, reálisabb képet alkothatok a feladattípusok kedveltségéről

kérdőív kitöltésével. A világhálón akadtam rá Török Mihályné Bálint Nóra

szakdolgozatára, mely „A tanulók attitűdje a zeneiskolákban folyó szolfézsoktatás iránt”

címet viseli. Hasonló felmérést végzett a szolfézst tanuló gyerekek körében, mint amilyet

én terveztem. A kérdések megfogalmazásához és az értékeléshez e munka adott

segítséget.6 (A teljes kérdőívet a melléklet tartalmazza.)

A kérdések

Az első három kérdés a szolfézs tárgyhoz kapcsolódó érzésekre vonatkozott:

a) mit hallott róla, mielőtt elkezdett szolfézsra járni

b) első benyomások a szolfézsról

c) jelenlegi viszonyulása a szolfézshoz

6 http://www.parlando.hu/2014/2014-6/TorokMihalyne-BalintNora.pdf

34

A következő 12 kérdés a részfeladatok gyakoriságára, kedveltségére és

hasznosságára irányult, 1-től 5-ig terjedő skálán értékelve.

A záró kérdéscsoportban karikázással jelölték mi az, amit szeretnek a szolfézsban,

mi az, amit nem.

A megkérdezettek bemutatása

A kérdőív kitöltésére harmadik osztályos szolfézscsoportjaim tagjait kértem meg.

Különböző életkorban kezdték zeneiskolai tanulmányaikat, 11-14 év közöttiek.

Néhányan hiányoztak, így 23 növendék, 8 fiú és 15 lány válaszolt a kérdésekre.

A tanulók megoszlása hangszerük szerint: 14 zongorista (2 „B” tagozatos), 4 fuvolista, 2

furulyás, 1 hegedűs, 1 csellista, 1 kürtös.

A kérdőív feldolgozása

A szolfézshoz való viszonyulást 1-5-ig értékelhették a gyerekek, az 1. válasz a

nagyon rosszat, a 2. válasz az elég rosszat, a 3. válasz a semleges viszonyulást, a 4. válasz

az egészen jót, az 5. válasz a nagyon jót jelenti.

1. diagram

Az 1. diagramon látható eredmények szerint a tanulók 74 %-a több jót hallott a

szolfézsról, mint rosszat, 26 %-a pedig semleges érzésekkel kezdte a tanulást. Az 1. és 2.

választ senki sem jelölte.

3. válasz 6 fő26%

4. válasz 14 fő61%

5. válasz 3 fő13%

Előzetes attitűd

3. válasz 6 fő

4. válasz 14 fő

5. válasz 3 fő

35

2. diagram

Az első élményeit a növendékek 83%-a jónak, illetve nagyon jónak ítélte, 17%

semleges volt. Az 1. és 2. választ itt sem jelölte egy tanuló sem.

3. diagram

3. válasz 4 fő17%

4. válasz 14 fő61%

5. válasz 5 fő22%

Kezdeti attitűd

3. válasz 4 fő

4. válasz 14 fő

5. válasz 5 fő

2. válasz 2 fő9%

3. válasz 4 fő17%

4. válasz 12 fő52%

5. válasz 5 fő22%

Jelenlegi attitűd

2. válasz 2 fő

3. válasz 4 fő

4. válasz 12 fő

5. válasz 5 fő

36

Jelenleg 74% jól, vagy nagyon jól érzi magát az órákon, 17% semleges és 9% nem

érzi jól magát. A gyerekeknek lehetőségük volt leírni azokat az okokat, melyek az

attitűdváltozást előidézhették. Az indoklások között szerepelt a „fáradt vagyok”, „lusta

vagyok eljönni” és az „unalmasnak találom”. Az a két növendék, aki a 2. választ jelölte,

nem indokolta választását.

Növendékeim szolfézs tárgyhoz való viszonyulása a kérdőív tanulsága szerint

(mely megegyezik saját tapasztalatommal) pozitívnak mondható. A gyerekek többsége

szívesen jár órára, azonban sajnos nem mindenkivel sikerült megszerettetnem a szolfézst.

E tény új módszerek átgondolására, jövőbeni alkalmazására ösztönöz.

A szolfézsórákon előforduló feladatok gyakorisága, kedveltsége, hasznossága

A feladatok gyakoriságát reálisan ítélték meg tanítványaim. A ritmustapsolás, a

népdalok abszolút névvel való éneklése szolfézs 3. osztályban már ritkábban fordul elő,

mint az ezt megelőző évfolyamokon. Mivel a dalanyag túlnyomó részét népdalok

alkotják, így más dalokat ritkán éneklünk. (Ezek a kánonok. A tankönyv végén található

angol dalokra a kérdőív kitöltésének időpontjában még nem került sor.) Felvételről

történő zenehallgatás sem fordul elő minden órán. A kérdőív feldolgozása során

szembesültem azzal, hogy ezt növendékeim gyakrabban igényelnék, valamint kérték a

régebben szinte minden órán sorra kerülő „kis koncertek” folytatását, ahol egymást

hallgathatják meg. Ígéretet tettem, hogy ezentúl gyakrabban hallgatunk zenét, mind

élőben, mind felvételről.

1

2

3

4

5

A feladat gyakorisága

37

A feladatok közül a legkedveltebbek a zenehallgatás formái, valószínűleg azért,

mert ez nem kíván a növendékek részéről aktív részvételt, így nem megerőltető. A további

feladatok kedveltsége arányos a gyakoriságukkal. Természetes, hogy a gyakran

előforduló feladatok megoldásában idővel gyakorlottá válnak, sikerélményhez jutnak a

helyes megoldás által, így a feladattól való idegenkedésük is csökken. A kedveltségi

értékek 4,35 és 3 között találhatóak. Számomra megnyugtató volt, hogy a legkevésbé

kedvelt feladattípus sem kapott 3-nál rosszabb értékelést, ami a semleges viszonyulást

jelzi.

1

2

3

4

5

A feladat kedveltsége

1

2

3

4

5

A feladat hasznossága

38

A feladat hasznosságának megítélésekor nem a várt eredményt kaptam. Meglepő

volt számomra, hogy a nem túl gyakran előforduló és nem is kedvelt feladatokat, mint a

hangközök felismerését, népdalok abszolút névvel való éneklését és a tanári magyarázatot

ítélték a leghasznosabbnak. Ezzel szemben a legkedveltebbek közé tartozó zenehallgatás

és szöveges népdaléneklés a kevésbé hasznos kategóriába került. A feladatok hasznosság

szerinti értékelése mozog a legszűkebb skálán, 3 és 4 között, tehát a gyerekek látják

valamennyi hasznát zenei műveltségük és hangszertanulásuk szempontjából.

A záró kérdéscsoportban a következő válaszokat jelölték:

Szeretem a szolfézsban azt, hogy…

a feladatok se nem unalmasak, se nem érthetetlenek számomra

segíti a zenében való eligazodásomat, zenei fejlődésemet és hangszertanulásomat

szépségeitől gazdagabbá válik személyiségem, érzelmi világom

elősegíti gondolkodásomnak jobbá, gyorsabbá rendszerezettebbé, összetettebbé

válását

Nem szeretem a szolfézsban azt, hogy…

a feladatok végrehajtása nem tölt el örömmel

nem vagyok meggyőződve hasznosságáról, ezért sokszor felesleges idő- és

energia-befektetésnek tartom

1

2

3

4

5

A feladat gyakoriságaA feladat kedveltségeA feladat hasznossága

39

Reflexió

A szolfézsoktatás, mint valamennyi, a közoktatás részét képező tantárgy,

évfolyamonként meghatározott tantervi követelményekre épül. A követelmények

tartalmazzák az adott évfolyamon elsajátítandó tudásanyagot, elméleti ismereteket.

Oktatásunk dokumentumai: a helyi tanterv, tanmenet, tematikus terv részletezik az

ismeretek elsajátításához szükséges módszereket, a szemléltetést és gyakorlást szolgáló

zenei anyagot. Növendékeinket ezek alapján tanítjuk.

A módszerek és a szemléltető anyagok azonban folyamatos felül bírálatra,

korszerűsítésre szorulnak. A mai gyerekek már nem taníthatóak ugyanúgy, mint húsz

évvel ezelőtt. Megváltozott a társadalom, a digitális technika elterjedésével világunk

többszörösére gyorsult saját gyermekkorom élettempójához viszonyítva. Ez a gyorsulás

feltartóztathatatlan, oktatási módszereinket szükséges a megváltozott körülményekhez

igazítani.

A csoportos oktatás nehézsége a differenciálás, a személyre szabott tananyag

kidolgozása. A gyerekek különböző adottságokkal és belső motivációs szinttel vesznek

részt az órákon, így annak biztosítása, hogy a csoport valamennyi tagja az óra minden

percében sikerélményhez jusson és maximálisan motivált legyen, igen nehezen

megvalósítható.

A kérdőív értékelése során hasznos információkhoz jutottam tanulóim szolfézs

tárgyhoz és az órai gyakorlatokhoz való viszonyulásáról. Válaszaikból kiderült, mely

feladattípusokat végeznek szívesebben, s melyeket kevésbé, mit szeretnének gyakrabban,

s mit ritkábban. A tantervi követelmények korlátain belül véleményüket figyelembe

veszem, óráim szerkezetén módosítani fogok.

Eddig is törekedtem pedagógiai módszereim korszerűsítésére, szakmai

továbbképzéseken vettem részt, a jó ötleteket igyekeztem beépíteni saját gyakorlatomba.

A gyerekek válaszai további gondolkodásra ösztönöznek. A jövőben is gyűjteni fogom a

jó ötleteket, mellyel a tananyag elsajátítását élményszerűbbé tehetem növendékeim

számára.

40

8. Szakmai együttműködés és kommunikáció

Hangverseny szervezése, lebonyolítása

Zeneiskolánk 2011 óta a Pátzay János Katolikus Zeneiskola nevet viseli,

fenntartója az Egri Főegyházmegye.

Iskolánk egyházi intézménnyé válásakor a plébános úr kezdeményezésére

védőszentet kapott, Szent Cecília személyében. A mártírhalált halt szent névnapjáról

minden tanévben november 22-én hangversennyel és plébános úr előadásával

emlékezünk meg. Ez a tanév olyan eseménye, melyen tanulóink részvétele (a fenntartói

elvárásoknak megfelelve) minél nagyobb számban kívánatos. Az elvárásnak oly módon

igyekszünk megfelelni, hogy a hangverseny műsorába közreműködőkként bevonjuk a

szolfézst tanuló gyerekeket, szüleiket megkérjük a megemlékezésen való részvételre.

A hangverseny szervezése októberben kezdődik. A tanszakon tanító kollégákkal

kiválasztjuk a dalokat. Fontos szempont, hogy vallásos tartalmúak legyenek, s

dallamosságukkal valamennyi tanulónk számára zenei élményt nyújtsanak, szívesen

tanulják meg és énekeljék ezeket. Erre leginkább az ifjúsági misék dalai alkalmasak,

melyeket különböző gyűjteményekből válogatunk. Minden tanévben három dalt

választunk, melyeket a szolfézsórákon tanítunk meg növendékeinknek. Szintén az órákon

készülünk fel a szereplési szituációra, elmondjuk hogyan fog zajlani, kik fognak még

közreműködni, hogyan illik viselkedni az eseményen. Itt kérjük meg a gyerekeket az

ünnepélyes alkalomhoz illő öltözet viselésére.

Az előadás színesebbé tétele érdekében a dalokat hangszerkísérettel adjuk elő. Az

évek során kialakult gyakorlat szerint a furulyazenekar tagjai segítenek ebben. November

hónapban már kísérettel gyakoroljuk a dalokat. Növendékeink örömmel vesznek részt a

közös munkában. Megtanulják az egymás énekéhez és a hangszeres kísérethez való

alkalmazkodást, mely által fejlődnek szociális kompetenciáik.

A hangversenyen iskolánk több hangszeres együttese, a magánénekes tanulókból

alakult kamarakórus és egyéni hangszeres gyerekek is közreműködnek. A megemlékezés

napján helyszíni főpróbát tartunk, megbeszéljük a műsor rendjét.

Az ünnepély az intézményvezető köszöntő szavaival veszi kezdetét, a

hangversennyel folytatódik, plébános úr előadásával zárul.

41

Reflexió

Egyházi fenntartónk elvárása, hogy iskolánk tanárai és növendékei havi

rendszerességgel vegyenek részt szentmisén. Zeneiskola lévén természetes számunkra,

hogy a mise rendjébe illesztve hangszeres és énekes műveket adjunk elő. A miséken való

közreműködésre minden hónapban más- más tanszak készül fel. A téli hónapokban

kerülnek sorra az énekes produkciók, amikor a hideg miatt a hangszeres szolgálat nehezen

oldható meg. A novemberi Szent Cecília ünnepély dalai a decemberi szentmisén még

egyszer elhangzanak, ahol nem csak a gyerekek szülei, hanem a misén résztvevő hívek is

hallhatják növendékeinket.

A Szent Cecília ünnepély és a szentmisén történő éneklés lehetőséget nyújt az

iskolán belüli, tanszakok közötti szakmai együttműködésre, valamint jó alkalom a

szülőkkel és a fenntartóval való kapcsolattartásra.

9. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre

Benedekfi István, Buzás Zsuzsa: A hangszertanulás lehetséges transzferhatásai

(Parlando, 2016/1. szám)

A tanulmány összefoglalást nyújt az elmúlt évtizedek kutatásairól, melyek a

zenetanulás transzferhatását vizsgálták. E kutatások több tudományterület is érintettek: a

pedagógiát, a fejlődéslélektant és az agykutatást is. Mindhárom terület azonos

következtetéseket vont le: a zenetanulás bizonyíthatóan fejleszti mind a kognitív, mind a

motoros készségeket, hozzájárul a kreativitás fejlődéséhez, elősegíti a magas szintű

szociális kompetenciák kialakulását.

A tanulmány gondolatmenetét követve ismertetem a hazai és nemzetközi

vizsgálatokat és azok eredményeit.

Nemzetközi kutatások

A zenei képességek korán, már 2-3 éves életkorban jelentkeznek, a zenei szenzitív

periódus 8-10 éves korig tart, a képességek fejlődésének ez fontos, vissza nem térő

időszaka. A zenei készségek mérésére már az 1910-es években kezdtek módszereket

kidolgozni. A zenei tesztek nagy számban terjedtek el. Az első standardizált tesztet Carl

Emil Seashore készítette Measurement of Musical Talent néven 1919-ben.

42

A 60-as évek elején előtérbe került az agy kognitív tevékenysége és a művészetek

összefüggéseinek vizsgálata. Ezek közül is kiemelt szerephez jutott a zene idegrendszeri

kapcsolatainak tanulmányozása. Számos kísérlet bizonyította, hogy zenehallgatáskor,

közös éneklés és tánc során növekszik az endorfin termelése, mely bizonyos idegsejtek

által termelt neurotranszmitter, fájdalomcsillapító hatású. A közösségben egyidejűleg

átélt endorfin-kiáramlás, öröm-érzés rendkívül erős kötődést, összetartozás-érzést hoz

létre, amit sokkal nehezebb más módon elérni. Az együtt zenélés a szociális kohézió

megteremtésének egyik legősibb eszköze.

Hans Günther Bastian 1992–1998 között 14 berlini iskola 170 tanulóján végzett

longitudinális vizsgálatot. A vizsgálatokból kiderült a zenélés és az intelligencia közötti

általános kapcsolat jelenléte. A zenélés hatására az átlag alatti IQ-teljesítményt nyújtó

gyermekek aránya feltűnően csökken, az átlagon felül teljesítőké pedig nő. A zenélés

tehát felgyorsítja az intellektuális fejlődést, és egyszerre fejleszti az átlag alatti és feletti

teljesítményt nyújtó gyermekeket. Felmérést készített a zenélés és a szociális viselkedés

közötti összefüggésekről is. Számos szociális aspektust vizsgált zene centrikus és kontroll

osztályokban. A zene centrikus osztályokban jóval kevesebb a teljesen kiközösített

gyermek, mint a kontrollcsoportban. Ezekben az osztályokban tanuló gyermekek szülei

sokkal nagyobb számban számoltak be gyermekeik jó kapcsolatteremtő és probléma-

megoldó képességéről, mint a kontrollcsoportosok szülei. Bastian szerint az

együttmuzsikálás szociális aspektusai egyértelműen megmutatkoznak. A zene, mint

kapcsolat- és érzelemfejlesztő eszköz, illetve az együtt zenélés, mint tevékenység, egyedi

módon fejleszti a közösséget, és járul hozzá az osztály szociális, érzelmi és

teljesítménymotivációs integrációjához.

M. Weinberger szerint a zene különleges elosztórendszerben fejti ki hatását az agy

neurális moduljain keresztül, amelyek specifikus feladatokat végeznek el. Ebből követ-

kezik, hogy a modulok sokfélék, és a célok követelményei szerint aktivizálódnak,

vesznek részt a folyamatokban. Példán keresztül bizonyítja az agyi összjáték

komplexitását, amikor egy hangszeren játszó gyermek belső folyamatainak részletes

elemző leírásával érzékletessé teszi, hogy mely agyi modulok hogyan aktivizálódnak,

gyakorolódnak a zenélés alatt. Ezek a következők:

érzékszervek, percepció: hallás, auditív, vizuális, taktilis és mozgásos gyakorlás;

kognitív, szimbolikus transzferálás, a zenei kódrendszer átalakítása cselekvéssé,

a partitúra lejátszása a kottaolvasás megértésével és hanggá formálásával;

tervezés a hosszú távú és kitartó cselekvés végrehajtására;

43

mozgásos, motorikus aktivitások, részben kis/finom mozgás, valamint

izomkoordináció az egész testben;

érzelmi, motivációs differenciáltság;

tanulási folyamat, a zenei szöveg elsajátítása;

az emlékezet kapacitásának növekedése a gyakorlással;

reflektáló, kritikus, önkritikus gondolkodás a saját zenélési eredmény

értékelésével.

1997-ben Antal- Lundström Ilona 260 magas társadalmi rangot elért svéd állampolgár

életfontosságú kompetenciáinak színvonalát vizsgálta, valamint a gyermekkori és esetleg

a még ma is tartó esztétikai tevékenységek közötti összefüggéseket igyekezett feltárni. A

vizsgálatban résztvevők közül senki sem volt hivatásos zenész. Eredményei szerint a

zenei aktivitások segítettek a személyiség kompetenciáinak kifejlesztésében: az

önszabályozás, a szervező- és rendszerező képesség és a teljességben való tájékozódás

terén, a kommunikációs biztonságban, valamint az együttműködési képesség

kialakulásában. Az a csoport, amelynek tagjai kiskoruktól, a családi környezetben

mindennapi rutinként vettek részt a zenélésben, a legmagasabb kompetenciaszintet

mutatta a szociális, a kommunikatív és a kognitív kompetenciák terén.

Hazai kutatások

1950-ben Kecskeméten Nemesszeghyné Szentkirályi Márta alapította az első

ének-zene tagozatos iskolát, a ma már világhírű Kodály Iskolát. Itt Kodály elgondolása,

útmutatása szerint folyt az oktatás: a gyerekek nagyobb óraszámban, lényegesen nagyobb

ütemben haladtak ének-zene tantárgyból, mint a normál tantervű osztályokban. A napi

rendszeres éneklés csiszolta a hallást és a hangot, fejlesztette a kottaolvasási készséget és

a ritmusérzéket, a karének fegyelemre és önfegyelemre szoktatta, kitartásra és

alkalmazkodóképességre tanította a gyerekeket, erősítette a közösségi érzést.

Kokas Klára és Eiben Ottó 1968-ban végzett vizsgálatából kiderült, hogy a

zenetagozatos gyerekek magasabb teljesítményt mutattak a megfigyelőképesség

különböző formáiban, mint magas szociális státuszú, de nem zenetagozatos társaik.

Barkóczi Ilona és Pléh Csaba Kodály zenei nevelési módszerének pszichológiai

hatásvizsgálata 1977-ben zajlott. Részletesen az alábbi eredményeket bizonyította a

vizsgálat.

44

A Kodály szerinti zenei nevelésben részesülőknek:

nőtt a kreativitása (gondolkodás hajlékonysága, eredetisége, a feladathoz való

jobb alkalmazkodása)

nőtt az intelligencia és a kreativitás közti arányosság

gyengült a szociális helyzet és az intelligencia közti korreláció (leküzdték

szociális hátrányukat)

Vitányi és munkatársai követéses vizsgálatukban budapesti, ceglédi, egri,

kecskeméti ének-zene tagozatos és normál osztályokban végzett tanulókat kerestek fel 4

év elteltével. A vizsgálatok egyértelműen mutatták a volt zenetagozatos diákok ízlésének,

igényesebb értékítéleteinek stabilitását. A zenei nevelésnek még a társadalmi mobilitásra

is hatása volt. A volt zenetagozatos, szegényebb családokból származó fiatalok mind

olyan tanulmányokat folytattak, melyek alapján a társadalmi ranglétrán és a szociális

színvonalnak egy magasabb szintjén folytathatták későbbi életüket. Az igényszint, a

sikerorientáltság megnövekedése, a társadalmi beilleszkedés magasabb igénye lett a volt

zenetagozatos fiatalok motivációs forrása.

Mérei Ferenc irányításával egy kutatócsoport a zenetagozatos és nem

zenetagozatos, normál osztályok szociometriai vizsgálatát végezte el. A normál osztályok

több kisebb csoportra tagolódtak, melyek egymás riválisai, nem volt köztük kölcsönös

kapcsolat. A zenei osztályok „puha” közösséget alkottak, osztályonként 2-3 csoport

különült el, azonban e csoportok között az egymást segítő, támogató attitűd, magas szintű

kooperativitás volt jellemző, az osztály „demokratikus” közösség volt. Mindez a közös

zenei tevékenység magasrendű szocializációs hatásaként értékelhető.

Reflexió

A tanári pályámon eltöltött évek során folyamatos szakmai fejlődésre törekedtem.

Ennek érdekében továbbképzéseken vettem részt. Ezek közül előnyben részesítettem

azokat, amelyeken bemutatóórákat látogathattam. Számomra ezek voltak a

leghasznosabbak, hiszen láthattam a kollégák módszertani gyakorlatát, ötleteiket

beépíthettem saját tanóráimba. Az MA-60 képzésre szintén azért jelentkeztem, hogy

frissítsem ismereteimet zeneismeretből és módszertanból. Sokat tanultam tanáraimtól és

csoporttársaimtól, az itt elsajátított tudást alkalmazni fogom saját gyakorlatomban.

45

Szintén az önművelés fontos része a szakmai újítások, kutatások nyomon

követése. A Parlando online felületén rendszeresen tájékozódom a zenetanítás új

módszereiről és a zenetanulás hatásainak vizsgálati eredményeiről.

Benedekfi István és Buzás Zsuzsa cikke átfogó képet nyújt a külföldi és hazai

felmérések eredményeiről, melyek az aktív zenélés jótékony hatását bizonyítják életünk

számos területén:

Közös éneklés, zenélés során növekszik az endorfin termelése, mely

fájdalomcsillapító hatású.

A közösségben egyidejűleg átélt endorfin-kiáramlás, öröm-érzés rendkívül erős

kötődést, összetartozás-érzést hoz létre.

Az együtt muzsikáló csoportokat az egymást segítő, támogató attitűd, nagyfokú

kooperativitás jellemzi.

A zenei aktivitások segítenek az önszabályozás képességének kifejlesztésében, a

kommunikációs biztonság, valamint az együttműködési képesség kialakulásában.

A zenetanulás hatására nő a kreativitás.

Fegyelemre és önfegyelemre szoktat, kitartásra ösztönöz.

Ízlésformáló hatású, magasabb igényszintet alakít ki.

Tanárként feladatom és célom, hogy növendékeimet segítsem az éneklés, zenélés

örömének, jótékony hatásának felfedezésében.

Befejezésül Kodály Zoltán örökérvényű szavait idézem:

„Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életnek olyan

kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet

szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza.”

46

Függelék

Kérdőív a szolfézsról

A következő feladatokban azoknak az állításoknak a számát/betűjelét karikázd be, melyeket

magadra nézve igaznak tartasz! Egy kérdésnél csak egy választ jelölj!

1) Mielőtt a zenei előképzőt/a szolfézs tárgyat elkezdted tanulni, mit hallottál róla, milyen

érzésekkel kezdtél el járni rá?

1 – Rengeteg rosszat hallottam róla és már az elejétől kezdve kedvetlenül, negatív érzésekkel és

negatív hozzáállással jártam rá.

2 – Nem sok jót hallottam róla, ezért az elejétől kezdve volt bennem egy kis neheztelés a tárgy

iránt.

3 – Hallottam jót is rosszat is, semleges érzésekkel kezdtem el szolfézst tanulni.

4 – Több jót hallottam róla, mint rosszat, ezért alapvetően pozitív volt a hozzáállásom a szolfézs

iránt.

5 – Rengeteg jót hallottam már róla és nagyon örültem, hogy lehetőségem van szolfézst tanulni.

2) Mik voltak az első benyomásaid, amikor már megkezdted a zenei előképzőt/a szolfézstanulást?

1 –Nagyon rosszul éreztem magamat az órákon, az egész szolfézst borzasztónak találtam.

2 – Elég rosszul éreztem magamat az órákon és nem szerettem a szolfézst.

3 – Nem éreztem túl jól magamat az órákon, de kimondottan rosszul sem, nem volt különösebb

véleményem a szolfézsról.

4 – Egészen jól éreztem magamat az órákon, alapvetően szerettem a szolfézst.

5 – Nagyon jól éreztem magamat az órákon, az egész szolfézst nagyon szerettem.

3) Mit gondolsz most a szolfézsórákról?

1 – Nagyon rosszul érzem magamat az órákon, az egész szolfézst borzasztónak találom.

2 – Elég rosszul érzem magamat az órákon és nem szeretem a szolfézst.

3 – Nem érzem túl jól magamat az órákon, de kimondottan rosszul sem, nincs különösebb

véleményem a szolfézsról.

4 – Egészen jól érzem magamat az órákon, alapvetően szeretem a szolfézst.

5 – Nagyon jól érzem magamat az órákon, az egész szolfézst nagyon szeretem.

Azért kérdeztem meg ugyanazokkal a szavakkal a jelenlegi véleményedet is a szolfézsról, mert

van olyan tanuló, akinek a szolfézstanulás közben megváltozott a kezdeti véleménye. Te be

tudsz számolni ilyen változásról?

Ha igen, kérlek, válaszolj a következő 2 kérdésre is (a; b), ha nem, a következő 2 kérdést

figyelmen kívül hagyhatod.

a) Körülbelül mikor történt ez a változás? Hányadik éve tanultál akkor szolfézst?

………………………………………………………………………

b) Tudod, vagy sejted, hogy mi válthatta ki ezt a változást? Írd le, mit gondolsz!

………………………………………………………………………

………………………………………………………………………

………………………………………………………………………

………………………………………………………………………

4) Kérlek, hogy a szolfézsóra különböző elemeire vonatkozóan bekarikázással jelöld…

- a legfelső számsorokon, hogy milyen gyakran fordul elő az adott gyakorlat/feladat az órákon!

(1 – sohasem fordult még elő ilyen; 2 – előfordult már, de csak nagyon ritkán; 3 – szokott ilyen

gyakorlat/feladat lenni az órákon, de nem túl gyakran; 4 – gyakran előfordul ez a

feladat/gyakorlat, majdnem minden órán; 5 – minden órán előfordul ez a gyakorlat/feladat)

47

- a középső számsorokon, hogy mennyire szereted azt a feladattípust!

(1 – nagyon nem szeretem; 2 – nem szeretem; 3 – semleges vagyok a feladattal kapcsolatban; 4

– szeretem; 5 – nagyon szeretem)

- a legalsó számsoron, hogy mennyire tartod hasznosnak zenei műveltséged és

hangszertanulásod szempontjából! (1 – egyáltalán nem; 2 – nem sok haszna van; 3 – nem

tudom; 4 – látom valamennyi hasznát; 5 – nagyon hasznosnak találom)

népdalok éneklése szöveggel

Milyen gyakran fordul elő? 1 2 3 4 5

Mennyire szereted? 1 2 3 4 5

Mekkora hasznát látod? 1 2 3 4 5

népdalok éneklése szolmizálva

Milyen gyakran fordul elő? 1 2 3 4 5

Mennyire szereted? 1 2 3 4 5

Mekkora hasznát látod? 1 2 3 4 5

népdalok éneklése ábécés névvel

Milyen gyakran fordul elő? 1 2 3 4 5

Mennyire szereted? 1 2 3 4 5

Mekkora hasznát látod? 1 2 3 4 5

más, konkrét zeneszerzőktől származó dalok, vagy szöveg nélküli, hangszerre írt

darabok éneklése szöveggel, szolmizálva, vagy ábécés névvel

Milyen gyakran fordul elő? 1 2 3 4 5

Mennyire szereted? 1 2 3 4 5

Mekkora hasznát látod? 1 2 3 4 5

szolmizáló éneklés kéz-, vagy betűjel alapján

Milyen gyakran fordul elő? 1 2 3 4 5

Mennyire szereted? 1 2 3 4 5

Mekkora hasznát látod? 1 2 3 4 5

hangközök felismerése kottakép, vagy hallás (például a tanár zongorajátéka) alapján

Milyen gyakran fordul elő? 1 2 3 4 5

Mennyire szereted? 1 2 3 4 5

Mekkora hasznát látod? 1 2 3 4 5

hangközök felépítése kottázva (például egy megadott alaphang fölé), vagy énekelve

(például egy zongorán megszólaltatott hang fölé kell énekelni a kért hangköz másik

hangját)

Milyen gyakran fordul elő? 1 2 3 4 5

Mennyire szereted? 1 2 3 4 5

Mekkora hasznát látod? 1 2 3 4 5

ritmustapsolás

Milyen gyakran fordul elő? 1 2 3 4 5

Mennyire szereted? 1 2 3 4 5

Mekkora hasznát látod? 1 2 3 4 5

egy, a tanár által megszólaltatott ritmussor, vagy dallam lejegyzése a füzetbe

Milyen gyakran fordul elő? 1 2 3 4 5

Mennyire szereted? 1 2 3 4 5

Mekkora hasznát látod? 1 2 3 4 5

48

a tanár magyarázatának segítségével valamilyen új zenei elemmel (például szolmizációs

hanggal, hangközzel, ritmusképlettel, zenei kifejezéssel, zenei formával, zenei

korszakkal, zeneszerzővel…) ismerkedünk meg és foglalkozunk vele

Milyen gyakran fordul elő? 1 2 3 4 5

Mennyire szereted? 1 2 3 4 5

Mekkora hasznát látod? 1 2 3 4 5

a tanár előadásában meghallgatunk egy-egy zeneművet (például zongorán, vagy más

hangszeren)

Milyen gyakran fordul elő? 1 2 3 4 5

Mennyire szereted? 1 2 3 4 5

Mekkora hasznát látod? 1 2 3 4 5

felvételről meghallgatunk egy-egy zeneművet

Milyen gyakran fordul elő? 1 2 3 4 5

Mennyire szereted? 1 2 3 4 5

Mekkora hasznát látod? 1 2 3 4 5

5) Karikázd be azoknak az állításoknak a betűjelét, amelyeket igaznak tartasz magadra nézve.

Ennél a kérdésnél több betűt is bekarikázhatsz.

Szeretem a szolfézsban azt, hogy…

a – a feladatok se nem unalmasak, se nem érthetetlenek számomra.

b – a feladatok végrehajtása örömöt, élvezetet ad.

c – a zenében való eligazodásomat, zenei fejlődésemet, és hangszertanulásomat segíti.

d – szépségeitől gazdagabbá válik személyiségem, érzelmi világom.

e – gondolkodásomnak jobbá, gyorsabbá, rendszerezettebbé, összetettebbé válását segíti elő.

f – egyéb:………………………………………………………………………

6) Karikázd be azoknak az állításoknak a betűjelét, amelyeket igaznak tartasz magadra nézve.

Ennél a kérdésnél több betűt is bekarikázhatsz.

Nem szeretem a szolfézsban azt, hogy…

a – a feladatok sokszor unalmasak, vagy érthetetlenek számomra. (Húzd alá, melyik fordul elő

gyakrabban!)

b – a feladatok végrehajtása nem örömmel tölt el engem.

c – sem zenei gondolkodásomat, sem hangszertanulásomat nem segíti igazán; nem tudom a

szolfézsórán tanultakat más zenei időtöltéseim (kamarazenélés, koncertlátogatás,

zenehallgatás…) közben hasznosítani és a hangszeres órán tanultakkal összekapcsolni,

összeegyeztetni.

d – számomra inkább negatív, mint pozitív érzések kapcsolódnak hozzá, és ezért úgy érzem,

inkább káromra, mint hasznomra van a szolfézsórák látogatása.

e – nem vagyok meggyőződve hasznosságáról, ezért sokszor felesleges idő- és energia-

befektetésnek tartom.

f – egyéb:………………………………………………………………………

49

Irodalom

Dobszay László: A hangok világa I. kötet, Editio Musica Budapest, 1966

Dobszay László: A hangok világa II. kötet, Editio Musica Budapest, 1967

Németh Rudolf- Nógrádi László- Puster János: Szolfézs antológia, Editio Musica

Budapest, 1984

Simonné Sármási Ágnes- Szigetiné Horváth Zsuzsa: Zenei készségfejlesztő

feladatgyűjtemény I- II. kötet, ROMI- SULI Könyvkiadó, Mogyoród, 2008

Molnár Antal: Klasszikus kánonok, Editio Musica Budapest, 1955

Nógrádi László- Papp Károlyné- Spiegel Marianna: Dallamírási feladatok II. kötet, Aelia

Sabina Alapítvány, Budapest

Nógrádi László: Zenediktálás Gyakorlatok 6/B osztályos tanulók számára, Ifjúsági Lap-

és Könyvkiadó, 1985

Legányné Hegyi Erzsébet: Bach példatár I. kötet, Editio Musica Budapest, 1971

Sulyok Gizella: Pilletánc I-II. kötet, Rózsavölgyi és Társa, Budapest, 1993

Gát József: Kottaolvasás, Editio Musica Budapest, 1951

Kodály Zoltán: Ötfokú zene I. kötet, Editio Musica Budapest, 1958

Kodály Zoltán: 333 olvasógyakorlat, Editio Musica Budapest, 1962

Emlékkönyv, Pátzay János Zeneiskola AMI, Gyöngyös, 2008

Knausz Imre: A tanítás mestersége http://mek.niif.hu/01800/01817/01817.htm

http://www.parlando.hu/2014/2014-6/TorokMihalyne-BalintNora.pdf