Politikai intézmények, eszmék, ideológiákA náci és a bolsevik ideológia

Mutassa be és elemezze a források és ismeretei alapján a náci és a bolsevik ideológia főbb vonásait! Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:

• a náci ideológia alapvető jellemzőinek és belső ellentmondásainak feltárása;• a náci párt, a vezér, a demagógia szerepének feltárása és elemzése;• a bolsevik ideológia alapvető jellemzőinek feltárása és elemzése;• a náci és a bolsevik ideológia és felépítése közös és eltérő vonásainak elemzése.

„3. Népünk ellátásának biztosítására és népfeleslegünk betelepítésére területet és földet követelünk.4. Csak az lehet állampolgár, aki néptárs. Csak az lehet néptárs, akinek ereiben tiszta vér folyik, vallásra való tekintet nélkül. Éppen ezért zsidó nem lehet néptárs.6. Csak állampolgárnak lehet meg az a joga, hogy az állam vezetéséről és törvényeiről dönthessen. Éppen ezért követeljük, hogy mindenféle közhivatalt, akár tartományi, akár községi funkcióról van szó, csak állampolgár tölthessen be.11. Követeljük a munka és fáradság nélkül szerzett jövedelem megszüntetését. A kamatrabszolgaság megtörését.13. Követeljük a társaságok tulajdonában levő üzemek államosítását.15. Követeljük az öregekről való gondoskodás nagyszabású kiépítését.16. Követeljük az egészséges polgári középosztály kialakítását és fenntartását. Követeljük a nagy áruházak köztulajdonba vételét és annak lehetővé tételét, hogy ezeket kisiparosok olcsó bérért kibérelhessék. Követeljük, hogy az egyes állami, tartományi és községi szállításoknál a legszigorúbban legyenek tekintettel a kisiparosok érdekeire…19. Követeljük, hogy a materialista világrendszert szolgáló római közjogot német közjog váltsa fel (…)23. Követeljük, hogy törvényes harc folyjék a tudatos politikai hazugságok ellen, és ez a harc tág lehetőséget kapjon a sajtóban. Abból a célból, hogy lehetségessé váljon a valóban német sajtó megteremtése, követeljük:a) minden szerkesztő és minden újságnak az összes munkatársa, amely német nyelven jelenik meg, kizárólag német néptárs legyen;” (A Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt, az NSDAP programjából, 1922)

„A náci pártban nem divat arról dönteni, hogy vajon a Führer hű-e az úgynevezett eszméhez vagy nem. (…) Nálunk a Führer és az eszme egy, és minden párttagnak azt kell tennie, amit ő megparancsol, ő, aki megtestesíti az eszmét és egyedül ismeri annak végső célját. (…) Én sohasem tévedek!” (Hitler egy pártbeli ellenfelével vitatkozva, 1931-ben)

„Minden igazán nagy népvezér művészete abban áll elsősorban, hogy egy nép figyelmét ne szétszórja, hanem mindig csak egyetlen ellenségre összpontosítsa...Egy nagy vezér zseni-alitásához hozzátartozik, hogy még egymással ellentétben álló ellenfeleket is úgy jelenítsen meg, mint amelyek egyetlen kategóriához tartoznak. (…)” (Hitler : Mein Kampf, 1924)

29. tétel 1/3. oldal

Hitler az 1936-os pártnapon

„Nézze, a munkások tömegei nem akarnak egyebet, mint kenyeret és játékot, nem értenek meg semmiféle ideált, és mi sohasem számolhatunk azzal, hogy a munkásokat jelentékeny mértékben megnyerjük. Mi egy új uralkodócsoportot akarunk kiválasztani, amelyet nem valami együttérzési morál vezérel, hanem amely tisztában van azzal, hogy az ő fajisága alapján jogában áll, hogy uralkodjék, és amely ezt az uralmat a széles tömegek felett könyörtelenül fenntartja és biztosítja.” (Hitler egy pártbeli ellenfelével vitatkozva, 1931-ben)

„A természet nem tűri a gyöngébb egyedeknek az erősebbekkel való közösülését és még kevésbé engedi meg, hogy a magasabb rendű faj az alacsonyabb rendű fajjal olvadjon egybe, mert különben egy csapással kárba vész az egész, talán évezredes munkája.A történelemből leszűrt tapasztalataink ezt számtalanszor igazolják. Ijesztő határozottsággal mutatja a történelem, hogy az árja fajoknak ala-csonyabb rendű népekkel való vérkeveredése mindig a kulturnívó süllyedését jelentette. A legnagyobbrészt germán elemekből álló Észak-Amerika lakossága, mely csak kis mértékben keveredett más elemekkel, más kultúrával rendelkezik, mint Közép- és Dél-Amerika, ahol a főleg latin bevándorlók gyakran erősen keveredtek a bennszülöttekkel. Már ez a példa is eléggé világosan és határozottan szemlélteti a faji keveredés kihatását. Az amerikai kontinens fajilag tiszta germán lakossága uralkodik a földrészen és ura marad mindaddig, míg nem esik a vérfertőzés bűnébe.” (Adolf Hitler: Mein Kampf)

„Ma a zsidó a nagy uszító Németország maradéktalan szétzúzására. A zsidóság gondolatmenete ebben világos. Németország bolsevizálása, vagyis a népi nemzeti intelligencia [értelmiség] kiirtása és a német munkaerő ezáltal lehetővé tett kiszipolyozása a zsidó pénzvilág igájában csupán előjátékként jön számításba e zsidó világ-hódító tendencia további kiterjesztése szempontjából. Mint oly gyakran a történelemben, a hatalmas gyűrűben Németország a fordulópont. Ha népünk és államunk áldozatává válik e vér- és pénzéhes zsidó népelnyomónak, úgy az egész föld belesüllyed e polip szorításába.” (Hitler: Mein Kampf)

Antiszemita feliratok Németországban

29. tétel 2/3. oldal

A szovjet állam felépítése

„2. A mai oroszországi helyzet sajátszerűsége az, hogy átmenet a forradalom első szakaszából, amely a proletariátus kellő tudatosságának és szervezettségének hiányában a burzsoázia kezébe adta a hatalmat, annak a második szakaszába, amely a proletariátusnak és a parasztság legszegényebb rétegeinek kezébe kell hogy adja a hatalmat. Ezt az átmenetet egyrészt a legteljesebb legalitás, másrészt az jellemzi, hogy a tömegekkel szemben nem alkalmaznak erőszakot és végül, hogy ezek a tömegek a kapitalistáknak, a béke és a szocializmus legádázabb ellenségeinek kormányával szemben hiszékeny és nem öntudatos magatartást tanúsítanak…4. Annak a ténynek elismerése, hogy pártunk a munkásküldöttek szovjetjeiben legtöbbnyire kisebbségben, mégpedig egyelőre gyenge kisebbségben van a burzsoázia befolyása alatt álló és ezt a befolyást a proletariátusra átvivő valamennyi kispolgári elem blokkjával szemben…Amíg kisebbségben vagyunk, a hibák bírálatának és megvilágításának munkáját végezzük, de ugyanakkor hirdetjük, hogy az egész államhatalomnak a munkásküldöttek szovjetjeinek kezébe kell átmennie, hogy a tömegek a tapasztalatok útján szabaduljanak meg tévedéseiktől.5. Nem parlamentáris köztársaság – a munkásküldöttek szovjetjeitől ehhez visszatérni hátrafelé lépés volna –, hanem a munkás-, béres-, és parasztküldöttek országszerte alulról fölfelé épített szovjetjeinek köztársasága. (Lenin áprilisi téziseiből)

„Népünk és a világ valamennyi becsületes embere most az önök igazságos ítéletét várja. Mennydörögjön ez az ítélet hatalmas országunkban, mint új hőstettekre, új győzelmekre hívó riadó! Mennydörögjön ítéletünk, mint az igazságos szovjet büntetés frissítő és mindent megtisztító vihara! Egész országunk apraja-nagyja egyet vár, egyet követel: lőjétek agyon őket, mint a veszett kutyákat!

Népünk egyet követel: tiporjátok el az átkozott férgeket! – Az idő halad. A gyűlölt árulók sírjait, melyekre minden szovjet ember, az egész szovjet nép mindig megvetéssel fog nézni, belepi majd a gaz és a bogáncs. De fölöttünk, boldog országunk fölött, úgy mint eddig, tisztán és derűsen fog ragyogni arany sugaraival a mi napunk. Mi valamennyien, a mi népünk, úgy mint eddig, haladunk tovább a múlt utolsó szennyétől, söpredékétől is megtisztított úton, szeretett vezérünk és tanítónk, a nagy Sztálin vezetésével előre, a kommunizmus felé.” (Visinszkij, a Szovjetunió főügyésze, 1935)

29. tétel 3/3. oldal

A náci és a bolsevik állam és társadalmi felépítés sematikus modellje

Sztálin a Komszomol gyűlésén

Értékelési útmutató (29. tétel)Szempontok Optimális megoldás Pont

A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése

A vizsgázó• feltárja a náci ideológia alapvető jellemzőit és belső ellentmondásait;• feltárja és elemzi a náci párt, a vezér, a demagógia szerepét;• feltárja és elemzi a bolsevik ideológia alapvető jellemzőit;• elemzi a náci és a bolsevik ideológia és hatalmi felépítés közös és eltérő vonásait.

12

Tájékozódás térben és időben

A vizsgázó● tisztában van a nácizmus és a bolsevizmus térbeli sajátosságaival (pl. Németország, Szovjetunió, élettér, területi igényeik), és ezek következményeivel;● a problémát jól helyezi el az időben, tisztában van az előzményekkel és a nemzetközi háttér időrendjével.

6

A szaknyelv alkalmazása

A vizsgázó● előadásában használja a témához kapcsolódó általános fogalmakat (pl. nácizmus, bolsevizmus, állam, demokrácia, diktatúra, tömegpárt)● használja a téma szakkifejezéseit (pl. vezérkultusz, demagógia, antiszemitizmus, fajelmélet, élettér, osztályharc, kulák, koncepciós perek, személyi kultusz);● feleletében a fogalmakat jelentésüknek megfelelően használja.

6

Források használata és értékelése

A vizsgázó● rögzíti az NSDAP programjának jellemzőit (pl. a versailles-i béke revíziója, szociális követelések, nacionalizmus, fajelmélet); ● rögzíti a Führer szerepét a párton belül és a fajelmélet jellemzőit (pl. teljhatalom, a vezér és a nép érdekének azonosítása, antiszemitizmus, faji alap, „magasabb” és „alacsonyabb” rendű népek);● rögzíti a bolsevik ideológia és állam jellemzőit (pl. erőszakos forradalom, a párt élcsapat jellege, a diktatúrát álcázó „demokratikus állam” – a hatalmi ágak szétválasztásának megszüntetése)● rögzíti a náci és a bolsevik demagógia néhány vonását (pl. demonstrációk, a tömeg mozgatása, ígérgetések, a párt azonosítása a néppel, a munkásosztállyal).

12

Az eseményeket alakító tényezők feltárása, a történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

A vizsgázó● elemzi az ideológia szerepét a náci és a bolsevik programban (pl. alapvetően csak a hatalom megragadását szolgálja, indokot ad a sérelmi politikára, a leszámolásokra);● elemzi a nácik és bolsevikok hatalomra kerülését segítő tényezőket (pl. világgazdasági válság, háborús vereség, I. világháború borzalmai, szélsőségek megerősödése – világháború nehézségei); ● összeveti és elemzi a két ideológiát és államfelépítést (pl. ellenségkép, vezér kiemelt szerepe, az államnak a párt alá rendelése);● önálló ismereteivel, következtetéseivel, megállapításaival kiegészíti feleletét.

18

Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítése

● A vizsgázó egész mondatokban, folyamatosan fejti ki gondolatait, és szabatosan fogalmaz.● A felelet szerkezete alkalmas a téma kifejtésére.● A gondolatmenet logikus.

6

Összesen 60