PÉNTEK, 1973, OKTÓBER 5. 7

Jelentés az országgyűlés őszi ülésszakáról Dt. Korom Mihály Dt. Antalffy György

expozeja Bevezetőben dr. Korom

Mihály hangsúlyozta, hogy a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállását és felelősségét, valamint a mi-nisztériumok felsorolását tar-talmazó törvényjavaslatok előterjesztése alkotmányunk rendelkezésein alapul. Be-nyújtásukkal a Miniszterta-nács alaptörvényünk előírá-sainak tesz eleget.

Hangsúlyozta, hogy az MSZMP X. kongresszusának határozatai, a szocialista épí-tőmunka feladatainak sike-res megvalósítása érdekében, kötelességünkké tették az állami vezető testületek mű-ködésének hatékonyabbá té-te lé t Az elmúlt években jelentős intézkedéseket tet-tünk az államélet, a szocia-lista demokrácia fejlesztésé-re. A mostani törvényjavas-latok célja is az, hogy előse-gítsék az állami, kormányza-ti munka erősítését

A miniszteri felelősség rendszerét régóta ismeri a magyar államjog — mondta dr. Korom Mihály, majd így folytatta:

— A törvényjavaslat alkot-mányunk rendelkezéseinek megfelelően szabályozza a minisztertanácsi tagsag és az államtitkári tisztség ke-letkezését és megszűnését. Ennek megfelelően a kor-mány elnökét, elnökhelyet-teseit és tagjait az ország-gyűlés választja, és dönt megbízatásuk megszüntetésé-ről, amelynek esetei lehet-nek: a lemondás, a felmen-tés vagy a visszahívás. Az államtitkárok kinevezése és felmentése a Népköztársaság Elnöki Tanácsának hatáskö-rébe tartozik.

— A törvényjavaslat meg-fogalmazza a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogait és felelősségük szabá-lyait, valamint a felelősség érvényesítésének biztosítéka-it. Azonban hangsúlyozni kell, hogy az állam végre-haj tó és rendelkező szervei vezető tisztségviselőinek po-litikai és jogi felelőssége — közvetett és közvetlen mó-don — eddig is érvényesült. Alkotmányunk rendelkezése érielmében a kormányt az országgyűlés választotta, és mentette fel, számoltatta be, döntött előterjesztéseiről, meghatározta a kormányzás szervezetét, irányát, feltéte-leit. A Minisztertanács tag-jainak felelőssége, munkájuk elbírálása a Magyar Szocia-lista Munkáspárt és a Haza-fias Népfront kezdeményezé-sei alapján az országgyűlés, illetőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által érvé-nyesült. A most benyújtott törvényjavaslat arra irányul, hogy az országgyűlés az alap-törvényünk rendelkezései és az alkotmányos elvek alap-ján eddig kialakult és a gyakorlatban jól bevált sza-bályokat egységes törvény-ben foglalja össze.

— A Minisztertanács el-nöke, elnökhelyettesei és a miniszterek — a kormány-nak való felelősség mellett — testületileg és egyénileg is felelnek az országgyűlés-nek, illetőleg az azt helyet-tesítő Elnöki Tanácsnak. E felelősségük megválasztásuk-tól megbízatásuk végéig tart.

— A miniszteri felelősség tartalma többirányú. Első-sorban is politikai természe-tű, amely a Magyar Szocia-lista Munkáspárt előtt érvé-nyesül. Ez következik abból, hogy a munkásosztály párt-ja társadalmunk vezető ere-je. De a politikai felelősséget abban az értelemben is hangsúlyozzuk, hogy a kor-mány tagjainak tevékenysé-ge következményeiben politi-kai kihatású.

— A Minisztertanács tag-jai és az államtitkárok is a köz szolgálói. Megtisztelő megbízatásukkal, magas tisztségükben a dolgozó nép

hatalmát képviselik. Közéle-tünk állandó reflektorfényé-ben élnek és dolgoznak. Te-vékenységük, emberi maga-tartásuk jelentősen befolyá-solja az állampolgároknak a szocialista államhatalomról alkotott álláspontját. A mi-nisztereket ezért nemcsak a hivatali fegyelem köti, ha-nem a fokozott társadalmi, politikai és erkölcsi felelős-ség is. Mindennapos munká-jukat úgy kell végezniök, hogy soha ne feledjék: a dolgozó nép bizalmából ke-rültek magas beosztásukba, és csak addig maradhatnak ott, ameddig élvezik e bizal-mat.

— A Minisztertanács tag-jai és az államtitkárok jog-állását szabályozó törvény-javaslat egyaránt tartalmaz-za a jogokat és kötelezett-ségeket

— Az államtitkári intéz-mény régi, államjogi, kor-mányzati intézményeink kö-zé tartozik. Más országok-ban is sok helyütt van ilyen tisztség. 1949 és 1968 között nálunk államtitkárok nem működtek. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1968-ban al-kotott törvényerejű rendele-tet az államtitkári tisztség-ről. Így került sor az orszá-gos hatáskörű állami szerve-ket vezető elnökök államtit-kári kinevezésére. A tör-vényerejű rendelet lehetővé tette minisztériumi államtit-károk kinevezését is, ezzel azonban az utóbbi időkig nem éltünk. Jelenleg — mint ismeretes — az Országos Tervhivatalban, a Külügy-minisztériumban, a Művelő-désügyi Minisztériumban és az Igazságügyi Minisztéri-umban működnek államtit-károk, akik egyben a mi-niszterek első helyettesei. Fokozatosan a többi minisz-tériumokban is javasoljuk majd államtitkárok kineve-zését. Az, hogy az első ilyen államtitkári kinevezések az emiitett minisztériumokban történlek, nemzetközi kap-csolataink bővülésével, a törvényhozással való szoro-sabb kapcsolatokkal és a kormányzati munka iránt megnövekedett igényekkel indokolhatók.

— Alkotmányunk — mó-dosítása óta — az állami szervezet részeként szabá-lyozza az államtitkári intéz-ményt. A most előterjesztett törvényjavaslat az országos hatáskörű szervek vezetésé-vel megbízott és a minisz-tériumi államtitkárok jogál-lását azonos elvek szerint szabályozza.

— A minisztériumi állam-titkárok kinevezése közvet-lenül kapcsolódik a kor-mányzati munka fejlesztésé-hez, erősítéséhez. Ettől az intézkedéstől joggal várjuk, hogy a miniszterek az eddi-ginél többet és hatékonyab-ban foglalkoznak majd az összkormányzati munkával, mivel a minisztériumok irá-nyításából eddig reájuk há-ruló feladatokból többet ad-hatnak át az államtitkárok-nak. Ugyanakkor megoldódik a miniszterek megfelelő jog-körű helyettesítése például az országgyűlésben. Alkot-mányunk értelmében a he-lyettesítésre ott a miniszte-rek első helyettesei nem jo-gosultak, míg államtitkári kinevezésük esetén ez az akadály elhárul. Így nem lesz szükség arra, hogy • ha a miniszter hivatalának el-látásában valamilyen okból akadályoztatva van, vagy ha a miniszteri tisztség betöl-tetlen, akkor a kormány el-nökének, elnökhelyettesének vagy egy másik kormány-tagnak kelljen őt „helyette-síteni". Kinevezésük ezért — az elmondottakból követke-zően — nem egyszerű cím vagy rang kérdése, hanem abban kifejezésre jut az ál-lamtitkárok fokozott poli-tikai és jogi felelőssége, a reájuk bízott munkában.

— Alkotmányunk az or-szággyűlés hatáskörébe utal-ja a kormányzás szerveze-tének meghatározását. Ezzel függ össze az az alkotmá-nyos rendelkezés, amely szerint a minisztériumok felsorolását külön törvény-ben kell rögzíteni. A minisz-tériumok felsorolását 1949 és 1957 között az alkotmány tartalmazta. Ez azzal járt, hogy minden átszervezés egyben afc alkotmány módo-sítását kívánta meg. Ennek elkerülése indokolta, hogy a kérdést az alkotmány külön törvényre utalta. Most te-szünk eleget az alkotmány erre vonatkozó rendelkezé-sének. A törvényjavaslatból kitűnik, a kormány a jelen-legi helyzet rögzítését kéri az országgyűléstől.

Dr. Korom Mihály a Mi-nisztertanács nevében kérte az országgyűlést, hogy az írásban előterjesztett, és a szóbeli kiegészítéssel indo-kolt törvényjavaslatokat fo-gadja el, és emelje törvény-erőre.

Dr. Antalffy György egye-temi tanár, Csongrád me-gyei képviselő elmondotta, hogy az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bi-zottsága megvitatta a terve-zeteket, s megállapította, azok mindenben megfelel-nek a szabatos törvény kel-lékeinek, s tartalmilag is szolgálják azokat a jogpoli-tikai célokat, amelyeket az MSZMP X. kongresszusa fo-galmazott meg. A bizottsági vita során megfogalmazódott az a vélemény, hogy a kép-viselők a törvényjavaslatok-tól nem ú j helyzetet, nem újabb követelmények meg-fogalmazását várják, hanem a fennálló helyzet törvény-be iktatását, s bizonyos ér-telemben a felelős munka-köröket betöltő vezetők te-vékenységének törvényi for-mában történő elismerését is. Dr. Antalffy György beszámolt arról, hogy a bi-zottsági vitában számos, a jogalkotás egészét érintő, hasznos, gondolatébresztő megjegyzés hangzott el, majd hangsúlyozta:

— Az egyik törvényjavas-lat — nagyon helyesen — nemcsak a felelősség kérdé-séről rendelkezik, hanem a Minisztertanács tagjainak és az államtitkárok jogállásáról is. mert akit felelősség ter-hel, annak természetesen a jogait is garantálni kell — megfelelő hatásköri és szer-vezeti biztosítékok útján. A törvényjavaslat egyben iga-zolja annak a követelmény-nek a helyességét, hogy a szocialista demokrácia fej-

lődésével együtt tovább kell fejlődniök a különböző fe-lelősségi formáknak, sőt a felelősségi rendszernek is. Maga a felelősség sem kö-zelíthető meg egyedül a jog oldaláról.; a felelősség tár-sadalmi, politikai és erkölcsi elemekből is áll. A megha-tározónak természetesen a politikai felelősséget tartjuk, de ennek a politikai felelős-ségnek az érvényre juttatása jelentős mértéjtben függ a jogi szabályozástól is.

— Az alkotmány rendel-kezéseit és a tárgyalt tör-vényjavaslatokat együtt néz-ve megállapíthatjuk: a Mi-nisztertanács tagjai felelős-ségének érvényesülését ko-moly jogi biztosítékok is alátámasztják. Például az, hogy az országgyűlés, illetve az Elnöki Tanács meghatá-rozott funkciók betöltésére választja őket. s eként a Mi-nisztertanácsban betöltött szerepüket is meghatározza. Azt lehet mondani, hogy ú j módon: a törvényjavaslat szerint a Minisztertanács tagjai nemcsak az irányítá-suk alatt álló területet érin-tő, hanem az összkormány-zati kérdésekben is javasla-tot terjeszthetnek a Minisz-tertanács elé. Ebben egy-részt a kollektív felelősség jó értelemben vett felfogá-sát látjuk. másrészt pedig éppen e lehetőséggel élő kö-vetkezetesebb gyakorlat meg-valósítását célozza a tör-vényjavaslat, amikor kieme-li a testületi működésért való felelősséget is. Jogi biz-tosítéknak kell tekintenünk

azt a tényt is, hogy az or-szággyűlés a Minisztertanács egyes tagjait is beszámoltat-hat ja munkájáról, valamint azt, hogy egyénileg is vissza-hívhatja tagjait. Helyeseljük a törvényjavaslatnak azokat a rendelkezéseit, amelyek a Minisztertanács tagjai, ille-tőleg az államtitkárok politi-kai felelősségén túlmenő, egyéb felelősségét az állam-polgári jogegyenlőség alap-ján nem különleges módon, nem is külön szervek útján, hanem a hatályos törvények, a minden állampolgárra ér-vényes jogszabályok alapján szabályozza.

— Végső soron azt kell megállapítanunk: a törvény-javaslatok alkotmányunk rendelkezéseinek megfelelő-en teljesen eleget tesznek annak, hogy — egyrészt — külön törvényben szabályoz-zák a Minisztertanács tag-jai és az államtitkárok jog-állását. felelősségét, valamint az államtitkári intézmény helyét és jogállását, másrészt, elsorolják a Magyar Népköz-társaság minisztériumait is.

— Bizonyos vagyok abban, hogy az alkotmány végre-hajtását elősegítő törvényja-vaslatok elfogadásával to-vább növeljük egész népünk-ben a szocialista alkotmá-nyosság és törvényesség ér-tékébe vetett. tényeken nyugvó elvi meggyőződést. Kérem az országgyűlést, hogy a beterjesztett törvény-javaslatokat — figyelembe véve bizottságunk módosító javaslatát is — vitassa meg, és emelje törvényerőre.

Bálint József Bálint József bevezetőben

hangsúlyozta, hogy a magyar statisztikai szolgálat az el-múlt csaknem negyedszázad során a szocialista tervgaz-dálkodásnak, a párt- és álla-mi irányitásnak, a társadal. mi élet tudományos megis-merésének nélkülözhetetlen eszközévé vált. Az utóbbi években nőtt a statisztika intenzitása, élesebb és pon-tosabb képet tükröz a való. ságról. Jelentős befolyással volt a statisztika fejlődésére gazdaságirányítási rendsze-rünk korszerűsítése. A ko-rábbi, túl gyakori mérési feladatok helyébe újszerű és

Részlet az ülésszakról

átfogobb jellegű elemzések kerültek.

A statisztikai feladatok növekedése természetesen együttjárt a statisztikai cé. lókat szolgáló adatgyűjtések szaporodásával. A közelmúlt fontos gazdaságstatisztikai vállalkozása volt például az 1972—1973-ban végrehajtott általános mezőgazdasági ösz-szeírás. Az első eredmények fontos jelenségekre hívták fel a figyelmet, például arra, hogy az állampolgároknak körülbelül a fele, olyan ház-tartásban él, amely háztáji gazdasággal is rendelkezik. Sokatmondó, hogy e háztar-tások tagjai között sok a munkás. Ily módon a mező-gazdasági összeírás a mun-kások életformájának, hely-zetének elemzéséhez, az ipa-ri és mezőgazdasági bérará-nyok vizsgálatához is értékes adatokat szolgáltatott.

Az életszínvonal-vizsgála. tokkal kapcsolatban a KSH elnöke elmondotta: ezek magukban foglalják a sze-mélyes jövedelmek, a társa, dalmi juttatások, a fogyasz-tás és megtakarítás, az árak, a lakáshelyzet, az iskolai és egészségügyi ellátás stb. vizsgálatát. Képet tudunk adni arról, hogy társadal-munk egészének és egyes ré-. tegeinek életszínvonala évről évre hogyan alakul. Ezen belül külön vizsgáljuk a jö-vedelmek szóródását és a szélsőségeket. Ennek érdeké-ben családi jövedelemvizsgá_ latot végzünk, amely a né-pesség körülbelül egy száza-lékára terjed ki.

A statisztikai mérésnél f i . gyelembe kell vennünk, hogy nálunk a személyi jö-vedelmek túlnyomó része munkabér, kisebb része tár-sadalmi juttatás. A munká . ból származó jövedelemnek azonban nemcsak az élet-színvonal szempontjából van kiemelkedő jelentősége: a különböző foglalkozások és beosztások bérarányainak ki-

alakításával az anyagi ösz-tönzés legfontosabb eszköze is. Ezért a statisztikának rendszeresen képet kell ad-nia a különböző ágazatok-ban, szakmákban dolgozók kereseti arányairól. Ezzel se-gítséget nyúj that a bérará-nyok folyamatos értékelésé-hez és javításához. E téren még fejlesztenünk kell a megfigyelés rendszerét.

Elsőrendű kötelességünk-nek tart juk, hogy a statiszti. kai tevékenységet ésszerű keretek közé szorítsuk. Még-is úgy tűnik, hogy a gazda-ság sokrétűvé válása, a te r . vezés tudományos megalapo-zása további, esetleg az ed-digieken túlmenő statisztikai vizsgálatokat tesz szükséges-sé. Ahol viszont lehetséges, csökkentenünk kell az adat-gyűjtéseket.

Végezetül szeretném a tisztelt országgyűlés figyel-mét felhívni a törvényjavas-latnak még egy lényeges vo-nására. Az 1952. évi törvény nem tartalmazott intézkedé. seket az adatszolgáltatók vé-delmére. A jelenlegi tör-vényjavaslat kitér arra. hogy állami, szövetkezeti szervek, társadalmi és más szerveze-tek egyedi statisztikai adata-it csak különleges feltételek mellett lehet közzétenni. A magánszemélyek körülmé-nyeire vonatkozó adatot pe-dig kizárólag csak statiszti-kai célra szabad felhasznál-ni. Ez utóbbit azért kell hangsúlyozni, mert a korsze-rű statisztika egyre fokozot-tabb mértékben fordul a reprezentatív felvételekkel magánszemélyekhez.

Meggyőződésem, hogy ez a törvényjavaslat megfelel a reális igényeknek, és egyben segítséget nyújt a statisztika továbbfejlődéséhez. Kérem ezért a tisztelt országgyűlést, hogy a benyújtott törvényja. vaslatot fogadja el. emelje törvényerőre — mondotta befejezésül Bálint József.